vissza a cimoldalra
2015-04-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (52449)
Milyen zenét hallgatsz most? (24040)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2808)
Kedvenc előadók (2710)
Momus társalgó (5679)
Kedvenc felvételek (139)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1964)
Társművészetek (969)
Kedvenc művek (107)

Olvasói levelek (10654)
A csapos közbeszól (93)

A MET felvételei (106)
Franco Corelli (105)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (869)
Kolonits Klára (338)
Erkel Színház (5596)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5441)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... (671)
Szkrjabin (154)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? (504)
Balett-, és Táncművészet (4248)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (1052)
A nap képe (1610)
Dühöngő és lappangó őrültek számára (351)
Renée Fleming (943)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (758)
Fáy Miklós Fan Club (109)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (17647 hozzászólás)
Ki írhat kritikát? • 13642014-09-30 23:50:12
A nemrég meghalt operakritikus az alábbi linken elérhető cikkével vett búcsút az öt éve elhunyt másik operakritikustól.

Rábukkantam a Parlando internetes oldalán az idén júliusban meghalt Kertész Iván zenei szerkesztő, zenei író, zenekritikus, a Bartók Rádió egykori munkatársa önvallomásnak is tekinthető cikkére: „FODOR GÉZA ÉS KÖZÖS SZERELMÜNK, AZ OPERA”, mely először a HOLMI folyóirat 2009 márciusi online kiadásában jelent meg.

KERTÉSZ IVÁN AZ OPERA SZERELMESE

Ennek a cikknek az utánközlésével búcsúzott a 85 éves korában eltávozott Kertész Ivántól a HOLMI szerkesztősége.
Belcanto • 8142014-09-30 11:26:42
Bartók Gergely: Déry Gabriella mítosza nyomában

A kötet a Belcanto Operabarátok Magyarországi Társasága - Belcantohungary Facebook oldalán megrendelhető!
Kolonits Klára • 1372014-09-30 10:31:53
És volt még két Lucia-előadás - pont Kolonits Klárával - szabadtéren, a Ferencvárosi Fesztivál keretében a Bakáts téren, hét évvel ezelőtt! Bizony, nagyon hiányzik Donizetti mesterműve az Opera (az Erkel Színház) repertoárjáról! Bízom benne, hogy már nem sokat kell rá várni, hogy ismét visszakerüljön oda.
De legalább Kolonitsnak újra megadatik elénekelnie a remekmű címszerepét - ezúttal Szombathelyen, jövőre.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30762014-09-29 16:55:32
Ez a kiadvány még nem volt a kezemben. Hol kapható?
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30742014-09-29 16:43:04
A Dankó Rádió mai operett-összeállításában Franz von Suppé Boccacciójából is elhangzottak részletek, így az a Boccaccio - Fiametta duett is, amit - mivel az eredeti német szövegben olasz nyelven szerepel („Mia bella fiorentina, disprezzi I'amor…) - máig „olasz kettős” - ként említik; a darab III. felvonásának comedia dell’arte jelenetében hangzik el. A világ legtöbb színpadán az eredeti olasz nyelven szólaltatják meg, hiszen éppen ez a lényege, előadásával felkészültségüket, műveltségüket akarják fitogtatni a Majordomusnak tartott herceg előtt. (Mivel szövege általában nem ismert, énekelve pedig nehezen követhető, Winkler Gábor az Operettek című könyvében az érdeklődők számára közzéteszi szöveghű, de nem prozodikus fordításban.)
A Magyar Rádió 1961-es magyar nyelvű stúdiófelvételén is olaszul énekli Ilosfalvy Róbert és László Margit. Azonban ennek az „olasz kettősnek” létezik olyan felvétele is a rádióban, amelyen magyarra fordítva énekelik – de nem az említett Winkler Gábor féle nyersfordításban, hanem Blum Tamás régi dalszövegével. Ezt a verziót adta elő Házy Erzsébet és Fülöp Attila 1978-ban, egy koncerten, melyet élőben közvetített a Petőfi Rádió. Erről a felvételről szólalt meg a nevezett duett a Dankó Rádió ma délelőtti műsorában – újra.

A következő részleteket hallhattuk a Boccaccio operettből:

- Sanzon: „- Minden asszony élete édes titkokkal van telve, minden asszony végzete az, hogy könnyen jár a nyelve…/- Annyi mindent mondhatnék, mit nem hallott eddig senki, mégis azt hiszem, elég…”
(Honthy Hanna – 1962-es hanglemezfelvételéről)

- Duettino - Boccaccio és Fiametta úgynevezett „olasz-kettőse” (III. felv.) – magyarul!: „….- Ha szíved mégse enyém, az éj beborul, ne gúnyold hát a fejem, ne bánts, ne játssz hát velem, ne csald ki fájó könnyeim, ha szerelem láza a kín, úgy vár e szív, úgy várok én… /- Firulin, firulin, firulera, oly forró lángolás/ …- Hát jössz Te, végre felém, óh, jöjj, gyere már! /– A szív az édes remény, a szív mire vár? /- Hát mondd a szót, hogy: igen! ó mondd ki, tiéd a szívem… /- Firulin, firulin, firulera, az élet az de szép … Firulin, firulin, firulera, az ajkam ég csókodért!”
(Fülöp Attila és Házy Erzsébet éneke koncertfelvételről! - az elhangzott kettős után felcsattan a közönség tapsa! Forrás: Franz von Suppé- est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból. Élő kapcsolás: 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 - 21.36 óra. Házy Erzsébet és Fülöp Attila mellett fellépett még Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Korondy György, Melis György, Miller Lajos és Palcsó Sándor. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte.)

- Peronella és gyámleánya, Fiametta kettőse (I. felv.): „…A nagymisére járni bűn…/- Nem értem merre járhat ő /- Egy újabb ruha kéne még /- Hol bujkál, mért nem jő elő /- Nézzél gyorsan, édes lányom, el nem késhet senki sem; /- Hogyha őt meg nem látom, mit sem ér a szentmise…”
(Palánkay Klára és László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós - 1961)

- Lambertuccio, Pietro, Leonetto,Boccaccio bordala (III. felv.): „- A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj… már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó /- Az Édenben Ádám oly árva, oly letört, de elmúlt a bánat, mert végre Éva jött, hozott az Éva almát, azt reggel-este falták, benépesült a Föld, lett erre undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó…. /- A borról, a lányról, de sok - sok nóta száll, konyíts hát a dalhoz, és szótlanul ne állj, mert jó dalolni együtt, ha végre újra kezdjük, a bánat messze jár, így múlik egy óra, két óra, négy óra, ez a derék, így a jó… ”
(Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Réti József, Ilosfaly Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós - 1961)

- Az operett nyitánya is elhangzott – egy külföldi zenekar tolmácsolásában.

Az adás délutáni ismétlése a szokásos időpontban hallható: ma 17 és 18 óra között, és a www.dankoradio.hu internetes oldalon is.

Ezen a héten minden nap Buch Tibor ének- és színművésszel beszélget a szerkesztő-műsorvezető? Nagy Ibolya.

Régizene • 31452014-09-29 12:12:00
Ma este a Bartók Rádió műsorán:

19.35 - 21.11 A New London Consort hangversenye Purcell műveiből

A consort tagjai: Penelope Appleyard, Lucy Page, Zoe Brown - szoprán, Tim Mead, Christopher Robson - kontratenor, Joseph Cornwell, Guy Cutting - tenor, Michael George, Simon Grant - bariton, Simon Munday, Paul Sharp - trombita, Louise Strickland, Heather Moger - blockflőte, Penelope Spencer, Karin Bjork - hegedű, Catherine Roddam - mélyhegedű, Caroline Ritchie - gordonka, Julian Perkins - orgona

Művészeti vezető: Philipp Pickett

Vez. David Roblou

1. O sing unto the Lord! (Hozzád kiáltok, ó Uram!) - 98. zsoltár,
2. In Thee, O Lord, do I put my trust (Benned bízunk,Uram! - 31.zsoltár,
3. D-dúr szonáta (Munday, Perkins),
4. Why do the nations (Miért tombolnak a népek) - zsoltár,
5. Rejoice in the Lord alway (Örvendjetek az örök Istennek) - anthem,
6. Gyászszavak, imák - a) Man that is born of a woman (Férfi ki asszonytól született), b) In the midst of life we are in death (Az életút közepén), c) Thou knowest, Lord, the secrets of our hearts (Ismered Uram a szívünk titkait),
7. An Evening Hymn (Esti himnusz),
8. Te Deum és Jubilate (Ambrosian Himnusz) - 100. zsoltár

(Szent István Bazilika, 2014. június 25.)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 2592014-09-29 12:03:22
Roberto Alagna énekel Massenet: Le Cid c. operájában

Mezzo csatorna, ma 15.55 óra

Roberto Alagna (Rodrigue)
Béatrice Uria-Monzon (Chimène)
Kimy McLaren (L'infante)
Francesco Ellero d'Artegna (Don Diègue)
Franco Pomponi (Le roi)

Marseille Philharmonic Orchestra, Jacques Lacombe (direction)

Charles Roubaud (stage direction)

Recorded at the Opéra de Marseille in June 2011

Length:
02:20:00
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30732014-09-28 23:59:53
Helyesbítem az 1743. sorszámnál beírt évszámot:
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30722014-09-28 23:57:47
Helyesbítem az 1780. sorszámnál beírt évszámot:

Házy Erzsébet felvételei – LP lemezeken (XXXIII.)

"Álmaimban valahol… "

Részletek Fényes Szabolcs operettjeiből és musicaljaiból

SLPX 16571

Qualiton – a lemez kiadásának éve ugyan 1980, de az ének-zene hangfelvételére 1971-ben került sor.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 30712014-09-28 23:55:18
Helyesbítem az [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=293&msgcount=1743#224494;
1743. sorszámnál [/url] beírt évszámot:

Házy Erzsébet felvételei – LP lemezeken (XV.)

Dalok és kettősök L E H Á R F E R E N C operettjeiből

HLP OK 6501
Mono

Qualiton - a lemez kiadásának éve nem 1960 eleje, hanem helyesen: 1957
Sass Sylvia • 3112014-09-28 22:51:15
Sass Sylvia említett Hungaroton-operettlemeze:

SLPX 16607 SASS SYLVIA – OPERETTDALOK - (1978.)

A1: Sylvia belépője [Csárdáskirálynő] (Kálmán Imre – Stein – Jenbach Béla – Békeffi István – Gábor Andor – Kellér Dezső)
A2: Dal [Guiditta] (Lehár Ferenc – Knepler – Löhner – Harsányi Zsolt)
A3: Jeanne dala [Dubarry] (Millöcker – Mackeben – Cremer – Knepler – Welleminsky – Szenes Andor)
A4: Románc [Szép Heléna] (Offenbach – Meilhac – Holévy – Fischer Sándor)
A5: Marica belépője [Marica grófnő] (Kálmán Imre – Brammer – Grünwald – Harsányi Zsolt) 22:37

B1: Románc [A diadalmas asszony] (Csajkovszkij – Klein – Friedmann-Lunzer – Jenbach Béla – Harsányi Zsolt)
B2: Vilja dal [A víg özvegy] (Lehár Ferenc – Léon – Stein – Mérei Adolf)
B3: Pompadour belépője [Pompadour] (Fall – Schanzer – Welisch – Harsányi Zsolt)
B4: Szaffi dala [A cigánybáró] (Strauss – Schnitzer – Fischer Sándor) 17:58

Km: az MRT ének- és zenekara.
Vezényel: Sebestyén András

Az ének-zene hanganyag a Magyar Rádióban készült 1976-77-ben.
Operamúzeum • 8782014-09-28 22:38:31
2008. november 12. Magyar Állami Operaház – Verdi: A végzet hatalma (olasz nyelven)

Rendező: Vidnyánszky Attila

Lukács Ervin - Tokody Ilona, Kiss B. Atilla, Kálmándi Mihály, Rácz István, Pánczél Éva, Sárkány Kázmér (Melitone), Cserhalmi Ferenc (Calatrava gróf), Gerdesits Ferenc (Trabucco), Hábetler András (Alcade), Sánta Jolán (Curra), Bakó Antal (Orvos)
Operamúzeum • 8772014-09-28 22:38:01
2008. november 2. Belvárosi Szent Mihály templom, Budapest

Mozart: Requiem

Szabóki Tünde
Heim Mercedes
Molnár András
Cser Péter

Km. a templom Liszt Ferenc Kórusa és Zenekara

Vezényel: Farkas Mária
Operamúzeum • 8762014-09-28 22:37:35
2008. október 24. Magyar Állami Operaház - Richard Strauss: Elektra (német nyelven)

Rendező: Kovalik Balázs

Kovács János – Nadine Secunde (Elektra), Balatoni Éva (Klytaemnestra), Bátori Éva (Chrysothemis), Wendler Attila (Aegisthus), (Perencz Béla (Orestes), Cser Krisztián (Orestes nevelője), Balogh Timea (Bizalmas), Polyák Valéria (Uszályhordozó), Megyesi Zoltán (Fiatal szolga), Szegedi Csaba (Öreg szolga), Kukely Júlia (Felvigyázó),
Szolgálólányok: Schöck Atala, Érsek Dóra, Mester Viktória, Fodor Beatrix, Miksch Adrienn
Operamúzeum • 8752014-09-28 22:37:05
2008. október 5. Magyar Állami Operaház

Beethoven: Fidelio – felújítás (német nyelven)

Rendező: Kovalik Balázs

Vezényel: Fischer Ádám

Szereposztás:

Leonora – Szabóki Tünde
Florestan – Thomas Moser mv.
Rocco – Friedemann Kunder mv.
Fernando - Bretz Gábor
Pizarro – Perencz Béla
Marcellina - Váradi Zita
Jacquino - Fekete Attila
Első fogoly – Boncsér Gergely
Második fogoly – Sárkány Kázmér
Társművészetek • 9502014-09-28 15:24:08
Bemutatták a nemzet művészeit

MNO.hu, 2014. szeptember 25., csütörtök 16:46 , szerző: fib

Hatvankilenc Kossuth-díjas alkotó kapott Nemzet Művésze-díjat csütörtökön, az elismerésekről a Magyar Művészeti Akadémia tizenegy, Kossuth-díjas művészből álló bizottsága döntött. A díjat 2013-ban alapították azzal a céllal, hogy a kimagasló teljesítményekért kapott korábbi elismerések megerősítése mellett a művészek méltó életkörülményeit is biztosítsák – a díjjal jelentős életjáradék, a minimálnyugdíj összegének huszonháromszorosa jár.

Kategóriák:
Építőművészet: Filmművészet: Fotóművészet: Iparművészet: Irodalom: Képzőművészet: Népművészet:

Színházművészet: a színművészek között találunk két operaénekest is, akik a Nemzet Művésze-díj elismerésében részesültek:

Marton Éva és Miller Lajos

Táncművészet:
Novák Ferenc koreográfus;
Pártay Lilla táncművész, koreográfus;
Tímár Sándor koreográfus.

Zeneművészet:
Balassa Sándor zeneszerző;
Dubrovay László zeneszerző;
Kocsár Miklós zeneszerző;
Párkai István karnagy;
Perényi Miklós gordonkaművész;
Sánta Ferenc hegedűművész;
Szabó Dénes karnagy;
Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző;
Szőnyi Erzsébet zeneszerző;
Vásáry Tamás zongoraművész, karmester.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30702014-09-27 12:29:16
Házy Erzsébet sok-sok operettfelvétele közül ma – újra – Jacobi Viktor- Bródy Miksa – Martos Ferenc Leányvásárának néhány dalbetétszáma csendült fel:

A rádió „klasszikus”, 1964-es teljes felvételén közreműködik a Magyar Rádió és a Televízió Szimfonikus Zenekar és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András. A darabban a bonviván- szerepet a felejthetetlen Udvardy Tibor énekelte.
Megunhatatlanok ezek a varázslatos dallamok és milyen jó újra és újra visszahallgatni nagyszerű énekművészeinket!

- Bessy és Fritz kettőse: „Lassan uram, édes uram… /- no de méltóságos úr….” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- Lucy, Fritz, Rottenberg, Bessy négyese: „Kezdje végre, gróf úr… /- egy valódi úr.” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar)

- Együttes és tengerészinduló: „A kis kadétnak pehely a bajusza, női szíveket igéz… /- Nincs több oly úr, mint a tengerész, bárhová lépsz, hej, mindig tettre kész……/- Ha zúg a szél és viharos a tenger, gyorsan közeleg a vész, de nem remeg tőle mégsem az ember, ha igazi tengerész!.../- Hipp-hipp. hurrá, rajta legények, mindenki a helyén!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar és az énekkar)

- Bessy és Fritz kettőse: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohóc…..Dsilolo” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

Még egy részlet hangzott el a Leányvásárból - egy másik felvételről - Kalmár Magda tolmácsolásában:

- Lucy dala a II. felvonásból: „Tele van az élet rejtelemmel, ide-oda hány a tengerár!...”(Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc)

A délelőtti adást 17 és 18 óra között ismétli a rádió, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 504462014-09-27 11:05:09
Ez jó kérdés!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30692014-09-26 21:30:05
Házy Erzsébetre emlékeztek

"Néhány nap múlva, október elsején lenne 85 esztendős Házy Erzsébet operaénekes, aki nagyon fiatalon, mindössze 53 éves korában hunyt el.

A későbbiekben Kossuth- és Liszt-díjat átvevő, pozsonyi születésű operacsillag családjával az 1939-es áttelepítések idején került Újpestre, az idősebbek a mai napig emlékeznek a húsboltban dolgozó édesapjára és Erzsébet lányára. Az Újpesti Naplóban nemrégiben dr. Hollósi Antal kórházigazgató, az Újpesti Közművelődési Kör elnöke tett közzé felhívást, mely szerint a Házy–család újpesti lakóházát keresik. Sikerült kapcsolatba kerülni a művésznő rokonaival is. Hechtné Házy Anna és Házy Katalin a Pozsonyon túli Somorjáról érkezett Újpestre és pénteken délben a Farkasréti temetőben virágot helyeztek el Házy Erzsébet sírján dr. Hollósi Antal és Hladony Sándor képviselő társaságában, a közelgő évfordulóra emlékezve.
Mint ismert, a nagyoperettekben és színészként is sokszor látott világhírű szoprán emlékét Újpest Önkormányzata is őrzi, a Házy Erzsébet előadóművészeti diákösztöndíj létrehozásával és évenkénti odaítélésével a fiatal tehetségek tanulásához nyújt segítséget."

B.K.

2014. szeptember 26.

Forrás: www.ujpest.hu
Antonin Dvorak • 1752014-09-26 20:56:15
Megkésett Dvořák-világpremier

• 2014. szeptember 24. -
• (sze) -
• Fidelio/MTI -

„Az eredeti német nyelvű librettóval mutatták be Prágában Antonin Dvořák (1841-1904) első operáját, amelyet annak idején a világhírű cseh zeneszerző életében soha egyetlen színház sem mutatott be, így az alkotó sem hallhatta, láthatta művét.

Az Alfréd című operát Dvořák 1870-ben komponálta, amikor még a prágai Prozatímní divadlo (Ideiglenes Színház) zenekarának 29 éves ismeretlen mélyhegedűse volt. Az opera zenekari változatát az eredeti német librettóval majdnem másfél évszázaddal megszületése után mutatták be a cseh fővárosban a Dvořákova Praha (Dvořák Prágája) elnevezésű komolyzenei fesztivál keretében.
Az opera központi témája Nagy Alfréd (849-899) angolszász király vikingek elleni hősi harca. A librettó szövegét Karl Theodor Körner német romantikus költő írta. "Abban az időben még hiány volt a megfelelő cseh szövegekből. Német nyelvű librettó a korabeli cseh operáknál nem volt egyedi eset, semmiféle különlegesség" - hangoztatta Marek Vrabec, a fesztivál művészeti igazgatója. Az Alfréd című operát egyetlen egyszer, 1938-ban Olmützben ugyan bemutatták, de a librettó cseh nyelvű változatával. Az eredeti változatot soha egyetlen színház sem tűzte műsorára.”

"Ennek legvalószínűbb oka a német nyelvű librettó. A másik ok az lehet, hogy maga a történet nem túl érdekes, míg a harmadik és művészi szempontból talán a legfőbb, hogy az opera az énekesek számára nagyon nehéz" - vélekedett Heiko Mathis Förster karmester, akinek irányítása alatt a Cseh Rádió Szimfonikus Zenekara, a brünni Cseh Filharmonikusok, valamint cseh és német szólóénekesek az Alfréd című operát színre vitték. Petre Froese szoprán szerint az Alfréd "wágneri szellemű nehéz mű". Az Alfréd kéziratát Prágában, a cseh zene múzeumában őrzik, a librettót a régi német ábécével írták. A prágai koncertről felvétel készült, így az Alfréd rövidesen hanghordozón is elérhetővé válik.”
Giuseppe Verdi • 13422014-09-26 20:51:03
Tíz év után újra Verdi-opera kerül színre a Dóm téren: Az álarcosbál nyitja a jövő nyári szezont; két alkalommal, július 3-án és 4-én lesz műsoron. Érdekesség, hogy a darabot az eredeti szövegkönyvvel és szerepekkel éppen a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatták be Magyarországon először, méghozzá 1998-ban. Azóta nem láthatta a fesztivál közönsége Verdi remekművét.

www.kultura.hu
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30672014-09-26 11:50:25
Ez a hozzászólásod is azt erősíti, amit Neked itt több levélben felróttam, mondhatni: „címkéztem”. Bennem keresed a szálkát, de ha ugyanezzel a „fáddal” szembesítelek, kitérsz előle, meg tovább replikázol velem: előrántasz valamit az írásaim közül, csak hogy magadat minden szembesítés alól felmentsd. Házy Erzsébet topicjában (és nem csak itt) hagyd abba a velem való írásbeli kontaktust, kerüljél, ahogy én is teszem, és akkor itt (sem) nem kell folyamatosan „offolnunk” egymással; figyelmedet inkább szopránunkra irányozd, ahogy azt korábban tetted. Ha vannak értékes gondolataid, mert tudom, hogy Neked is vannak, akkor oszd meg anélkül, hogy az enyéimmel foglalkoznál: saját soraimat mindig vállalom. Elfogadom, hogy a helyénvaló helyesbítés hozzájárulhat ahhoz, hogy például Házy Erzsébet művészetével, korával, élete vonatkozásaival kapcsolatosan is minél világosabban lássuk egyebek között a mit?, miért?, hogyan?, kivel? kérdéseket. Ezekre keresem továbbra is a válaszokat. Ha mellékútra kanyarodnék, mely eltávolít célomtól, köszönettel veszem, ha valaki megfogja kezem, és visszakísér a helyes útra. Lehet ezt így is tenni.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30612014-09-25 20:34:06
Azok kedvéért, akik nem tudják mire célzol, kérlek, leírnád az esetét?
Opernglas, avagy operai távcső... • 184212014-09-25 13:53:00

Nem indult simán a hét a világ operaházaiban

2014. szeptember 24., szerda 11:41 , forrás: MTI-MNO, szerző: Grund

„Miközben a Magyar Állami Operaház 130. születésnapjára készül, a világ többi részén éppen áll a bál. A New York-i Metropolitan előtt egy őszre tervezett bemutató ellen tüntettek, Milánóban sürgős irányváltást helyezett kilátásba a leendő új zeneigazgató, Rómában pedig egyesek szerint egyenesen összeomlás fenyegeti a dalszínházat, miután a pénzhiány és a sztrájkok miatt távozott Riccardo Muti karmester, zeneigazgató.”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30592014-09-25 13:48:06
Javítom, mert elírtam: nem az MRT Szimfonikus zenekara, hanem a Magyar Állami Operaház Zenekara működött közre a Lili bárónő 1964-es rádiófelvételén. Sebestyén András vezényelt.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30582014-09-25 13:42:33

Ma délután a Dankó Rádióban újra meghallgathatjuk Huszka Jenő Lili bárónő című operettjéből az I. felvonás nagyszabású fináléját:

„- Az ősi kastély ősi rendje,,,, /- szép éjszakán, ilyen korán, halálos bűn a szunnyadás, sétálni vágyom / - nem szokás…/- Csupán a kripta, van nyitva…/- Ha ősök az árnyak, éjjelte kijárnak…/- A méltóságos várkisasszony hálószobája erre van…˛/- Fojtogatónak éreztem szobámban, talán a holdas éj az ok…/- Álmaimban szeret egy leány…/- Szolgálhatok valamivel? /- Nem, köszönöm…/- Egy csillagfényes holdas éjen… /- Tündérkirálynő, légy a párom…. /- Elég ma éjszakára már, későre jár, vezessen hát szobámba, jó .éjszakát…”

(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – 1964)

És még egy vidám kettős csendült fel Huszka operettből Koltay Valéria és Kishegyi Árpád előadásában: „Hogyha szeretnél engemet, úgy mint én, tégedet…/ Gyere, csókolj meg, szaporán, tubicám…”

Az operettműsor vendége ma is, és egész héten át: Peller Anna, az Operettszínház művésznője, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Az adás időpontja: 17 és 18 óra között. Interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30552014-09-25 11:53:10
Komlóssy Erzsébet élete végén tett, Mihály Andrásra vonatkozó kijelentései felől nem szerencsés találgatásokba bocsátkoznod. Idéztem két forrásból két énekesnő kijelentését róla, érzékeltetve, hogy nem Házy Erzsébet volt az egyetlen, akinek keserű véleménye volt a közös igazgató emberi hozzáállásáról. De van egy különbség közöttük: Házy nem ejtette ki a száján Mihály András nevét és az interjú a Mihály-éra alatt jelent meg. Ez a rosszfényű nyilatkozata nem kis kockázattal járhatott számára; „kiszólása”nyilvánosságot kapott, a bírálat bizonyosan tovább rontotta saját helyzetét. Komlóssy Erzsébet már Mihály András elhunyta után tette saját kijelentéseit, és nevén is nevezve az igazgató személyét. Én csak kettőjüket állítottam párhuzamba, így annak számomra nincs jelentősége, hogy a későbbi művészi igazgatások alatt mely művészek hogyan, milyen szavakkal minősítették főnökeiket.

Én nem bírálok, csak megjelenítek valamit, szavakat, sorsokat, emberi tényezőket, melyek valamiről tudósítanak, és esetleg valamit tudatosítanak – utólag, ha egymás mellé tesszük a kockákat, ez szembetűnő lehet már. Szembesíteni az elhunytakat egymással már úgysem lehet. De bemutatni lehet, hogy ez volt és így volt. Ítélkezni nem az én dolgom. Én szerettem, kedveltem Mihály Andrást, mint karmestert is, hiszen az ő működése alatt sok kedvenc operám és balettem került színre a Dalszínházban (az Opera bezárása előtt és annak újra megnyitása után is) meg az Erkelben. Abban az időszakban nem tudtam arról, hogy egyes énekesekkel hogyan bánt el egészen addig, míg mostanság ezeket az interjúkat el nem olvastam. Ez csalódást okozott számomra, pedig szerettem Mihály Andrást azért is, ahogyan tisztelgő és megrendült szavakkal kedvenc énekesnőmről ravatalánál megemlékezett, ahogy tőle búcsúzott, és később is, a televízió egyik Házy-emlékműsorában művészetét felidéző mondataiért. Azért idéztem e két forrásból, hogy láttassam: nemcsak Házynak volt elkeseredett, és a mai kor emberének is joga van megismeri az érem másik oldalát is. Számomra mindenesetre az derült ki, hogy Mihály András személye és az az időszak, melyet az Opera élén hosszú ideig eltöltött, tele volt furcsa dolgokkal, amelyeket nem értek, nem is az én dolgom erről véleményt formálni, de fel kell erre hívni a figyelmet, mert ez a része is hozzátartozik Házy Erzsébet életéhez, korához, művészi pályafutása történetéhez.

Vitatkozni csak azzal lehet érdemben, akiről tudni, szót érthetünk vele. Veled ez reménytelen, erre nem egy esetet tudnék felhozni, de felesleges. Téged meggyőzni valamiről, akár igazáról, akár az ellenkezőjéről, úgysem lehet – tudom. Én viszont eddig is sok esetben fejet hajtottam azok előtt, akik normális hangvétellel, ész érvekkel meggyőztek, ha valamiben nem értettek egyet fejtegetéseimmel, „szösszeneteimmel”. Mindenki tévedhet, és nem kell szégyellni ennek beismerését. Kulturáltan elfogadom a tényszerű megállapításokat – miért ne tenném? - ha azok őszinték, igazak, nem kioktatóak, bántók. Hiszen a jóakaratú, szelíd, nem tüntető és nem pedagógiai ismereteket erőltetetten fitogtató útmutatást csak örömmel fogadhatunk! Ebből csak magunk is okulhatunk, és újabb ismeretek szerzünk/kapunk. Ez józanul belátható. Senki sem születik bölcsnek! Az egész élet a tanulásról szól, és aki nálam többet tud, attól tanulni lehet, újabb ismereteket szerezni. Miért utasítanánk el ezt a lehetőséget vissza azt a törekvését, hogy kijavítson vagy rámutasson a helyesre. Mindenki tévedhet, lehet jóhiszemű is. (Van, aki meg eleve rosszhiszeműséget akar a másiknak tulajdonítani. ) Különben mindenki magából indul ki.

Végezetül: az apróbb - nagyobb tüskéid irányomban (amiket máig nem tudok mire vélni) és melyeket mindig következetesen visszautasítottam, mert azokat igaztalannak éreztem, jóval korábbról datálhatóak; az általad felemlegetett „üstökös”- szóba való belecsimpaszkodásod csak újabb tanújele ennek az elfogultságnak – valakit kipécézni, belekötni okkal-oktalanul, csakhogy a felsőbbséges nézeteidet minél nagyobb nyilvánosság előtt kinyilatkoztathasd. Ez elég árulkodó. Képtelen vagy gondolatmenetem megértésére, befogadására, és mintha hiányozna belőled valami empatikus gondolkozás-kötődés is. Velem és hozzászólásaimmal foglalkozol. Felesleges. Úgysem értjük meg egymást soha. Érveléseid nem alkalmasak viszont érvelésre, mert nem tudsz szabadulni a „gyökereidtől”. Ha mindaz, amit leírtam személyeskedés, akkor vállalom, mert belekényszerítesz, hangsúlyozom, nem én kezdtem ezt. Olvass vissza.
Sajnállak.
MET-es operaelőadások moziban • 4942014-09-24 23:23:26
MÜPA tájékoztatása:

„A Metropolitan Opera a 2014/15-ös évadra meghirdetett előadásai közül törölte John Adams: Klinghoffer halála című operáját és helyette a MET Live in HD sorozatban (is) új előadást hirdetett meg, az eredetitől eltérő időpontra, november 22-ére.
Így láthatják ezen a napon a világ többszáz városában Rossini: A sevillai borbély című vígoperájának élő közvetítését Isabel Leonard, Lawrence Brownlee és Christopher Maltman főszereplésével.

A törölt előadásra jeggyel rendelkező vendégek számára a megváltott jegyek helyett – az eredetileg választott ülőhelyekre, az eredetivel megegyező áron – cserejegyet biztosítunk.”
Operamúzeum • 8742014-09-24 22:45:20

2008. szeptember 28. Magyar Állami Operaház – Erkel: Bánk bán

Rendező: Kerényi Imre

Dénes István – Molnár András, Bazsinka Zsuzsanna, Temesi Mária, Albert Tamás, Sólyom-Nagy Sándor, Bede Fazekas Csaba, Clementis Tamás, Kováts Kolos
Operamúzeum • 8732014-09-24 22:44:13
2008. szeptember 19. péntek, Duna Palota

"Bel Canto" - operagála

Km. Ardó Mária, Farkasréti Mária, Kertesi Ingrid, Schöck Atala, Clementis Tamás, Xavier Rivadeneria

Duna Szimfonikus Zenekar

Vezényelt: Deák András

Részletek:

- Verdi: A végzet hatalma – nyitány
- Verdi: A végzet hatalma - Leonora áriája, IV. felv. (Ardó)
- Verdi: Aida – Aida áriája, I. felv. (Farkasréti Mária)
- Verdi: Simon Bloccanegra – Fiesco áriája a prológusból (Clementis)
- Verdi: Az álarcosbál – Oscar áriája a III. felvonásból (Kertesi)
- Verdi: Aida – Aida áriája és Aida-Amonasro-jelenet, II. felv. (Farkasréti, Clementis)
- Verdi: A szicíliai vecsernye – Bolero, V. felv. (Kertesi)
- Verdi: Ernani – Don Silva áriája, I. felv. (Clementis)
- Verdi: A trubadúr – Leonora áriája, IV. felv. (Farkasréti)
- Verdi: Rigoletto – Négyes, III. felv (Schöck, Rivadeneira, Kertesi és Clementis
- Puccini: Tosca – Tosca imája (Farkasréti)
- Puccini: Bohémélet – Mimi áriája, I. felv. (Ardó)
- Puccini: Bohémélet - Rodolfó áriája, I. felv. (Rivadeneria)
- Puccini: Bohémélet – Mimi és Rodolfó kettőse, I. felv. (Ardó, Rivadeneria)
- Saint-Saens: Sámson és Delila – Tavaszária (Schöck)
- Rossini: Tell Vilmos – nyitány (csak a gyors, befejező szakasza)
- Bellini: Az alvajáró – Amina áriája a II. felvonásból (Kertesi)


A szervezők ezzel a koncerttel az akkor 31 esztendeje eltávozott Maria Callas emléke előtt tisztelegtek.
Operamúzeum • 8722014-09-24 22:42:15
2008. június 13. Rossini: Petite Messe Solennelle

Ferencvárosi Fesztivál – Bakáts téri templom

Km. a Budapesti Kórus

Vezényel: Kaposi Gergely

Zongora – Dallos Erika
Harmónium – Dubóczky Gergely

Szendrényi Katalin
Balatoni Éva
Mukk József
Jekl László
Operamúzeum • 8712014-09-24 22:41:39
2008. július 6. Verdi: Otello (olasz nyelvű előadás)

Ferencvárosi Fesztivál - Bakáts tér, Szabadtéri Színpad

Rendező: Valló Péter

Karmester: Kaposi Gergely

Km. a Budapesti Kórus és a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar

Szereposztás:

Otello – Emil Ivanov
Desdemona - Sümegi Eszter
Jago - Fokanov, Anatolij
Cassio - Fekete Attila
Roderigo - Meggyesi Zoltán
Lodovico - Palerdi András
Montano - Szécsi Máté
Harold - Geiger Lajos
Emilia - Fáklya Erzsébet
Erkel Színház • 46942014-09-24 21:38:49
Az eredeti kiírás szerint Fried Péternek kellett volna beállnia II. Fülöp szerepébe szeptember 21-én. Sajnos, a művész úr megbetegedett, így vasárnap az eddigi másik basszus, Rácz István énekelt helyette. Mára és szombatra is Fried volt meghirdetve, de mint látom az Opera honlapján, ma is Rácz énekelt.
Kérdés, hogy szombatra rendbe jön-e Fried Péter egészségi állapota annyira, hogy a Don Carlos-sorozat utolsó, hatodik előadását már el tudja vállalni? Remélem, felgyógyul addigra, és láthatom vele II. Fülöpöt – akiért halogattam az operaelőadás megtekintését. Nevét a többi énekes kollégája között látom feltüntetve a szombati színlapon. Ezt biztató jelnek tartom!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30532014-09-24 12:31:28
hozzászólásaikban
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30522014-09-24 12:30:24

Lassacskán kilenc éve annak, hogy a fórumon ezt a topicot elindítottam. Kezdetben sokan látogatták és írtak ide, hozzászólásaikba megosztva gondolataikat, véleményüket. Mára többségük lemorzsolódott, elmentek.. Talán, ha négyen-öten vagyunk, akik több- kevesebb rendszerességgel még „értekezünk” Házyról. Te egyike vagy azon keveseknek, akik itt megmaradtak fórumon. Üdvözlöm bárkinek is a véleményét, ha az nem megy át velem való személyeskedésbe. Utóbbi időben Te ezt teszed velem, de én nem szeretnék ebbe a hibába esni; mégis olykor belekényszerülök, de csak azért, hogy „helyre tegyem” és következetesen visszautasítsam írásaim gondolatmenetéről táplált, hamis, tévúton járó következtetéseidet. Ezt a jövőre nézve is, megerősítem. Ez nem fenyegetés, inkább figyelmeztetés, részemről őszinte szókimondás – akár tetszik ez neked, akár nem.

Egy idő után a kutatható források fogynak, elapadnak. Óhatatlan, hogy idővel „felhígul” a topic tartalma, meg ismétlődésekre is kényszerülünk, mert olykor magunkat is idézni kell, hogy az újra felröppenő, olykor hiányos, hibás, nem megalapozott hozzászólásokat helyre igazítsuk. Senki sem tévedhetetlen, így is jócskán lehet/van olyan adat, amit azóta az idő megcáfolt. De éppúgy megerősíthet. Hála a Dankó Rádiónak, most hallhatjuk is a rádióban azokat a Házy-operettfelvételeket, melyekről nyolc-kilenc éve még csak mint címdokumentum írhattam – mert hosszú évekig a rádió nem adott semmi operettet, és ezért sokaknak nem lehetett ismerete, fogalma kitűnő operaénekeseink ilyen jellegű zenei felvételeiről.
Mégis, az ismétlések nem ártanak, tekintve a topic hosszú ideje meglétét. Sokan felejtenek, nem olvasták a korábban leírtakat, és új olvasók is vannak, tehát érdemes a régiek közül újra elővenni témákat, hátha azóta új szempontok merültek fel, melyek új gondolatokat keltenek bennünk; új körülmények jutottak tudomásunkra, más mire helyeződhet a hangsúly, amik új megvilágításba helyezik azt. Egyáltalán, hogy ne merüljenek feledésbe a korábban elmondottak, érdemes lehet visszaolvasni a leírtakat - már csak az ütköztetések miatt is újra visszatérni rájuk.
Sok minden leírásra került már eddig Házyról és Házyval kapcsolatban. Ismereteink akár még bővülhetnek is – az is jó lenne, ha új hozzászólók bukkannának elő…. Várom azok jelentkezését is, akik ugyan itt vannak, olvassák is az ide írtakat – de hallgatnak, eddig hallgattak…

Az én érdemem nem csekély: azon túl, hogy én hoztam létre a topicot, a legtöbb anyagot is én írtam be ide! Másrészt megérdemlem, hogy ne „szórakozzál” velem, és fogadd el, hogy amit beírok, az nem mind a saját véleményem, hanem olykor másokét teszem be ide, azokét, akik nem mernek vagy nem akarnak itt jelen lenni, még névtelenül sem bármi login név alatt. De hozzám eljutnak privátban vagy személyesen Házy életét és korát feltáró újabb információk, melyeket – tiszteletben tartva az inkognitót – én írom be a topicba. Ezzel vállaltam azt is, hogy az esetleg vitát gerjeszt a topicra író néhány hozzászóló közt és nekem támadnak. Helyesbítést, érdemi cáfolatot elfogadok, de arra nem számítottam, hogy átmész az irányomba személyeskedésbe. Úgyhogy ezt ki kell kérnem, és arra kérlek, hogy a jövőben ezt hagyd abba. Akkor én sem foglalkozom Veled többé.
A „Házy-ügyben” az adatokat többségében „szolgáltatom”, a mindig „jól értesültek” mellé csatlakozva pedig én is olykor kommenteket fűzök hozzá. Ahogy Te is teszed.

Legutóbb is, én tettem be először ide Házynak egy olyan interjúját, mely alig három évvel halála előtt készült – egy eléggé lehangoló időszakában. Telramund fórumtársunk erre úgy reagált, tudott a cikkről, de inkább nem kommentálja. Én is régen tudtam az interjúról, de most vettem a fáradságot, bementem egy könyvtárba, előkerestettem az újság évfolyamát, onnan pedig kimásoltam és ugyancsak időt szánva rá bemásoltam ide a topicba. Gondolatébresztőnek. Ugyancsak bizonyos forrásokra hagyatkozva, meg korábban itt a fórumon is már pedzett utalások alapján felvetettem Mihály András igazgató felelősségét is abban, hogy Házy élete alkonyán milyen méltatlan helyzetbe került az Operában. Hiszen mindnyájunkhoz eljutnak bizonyos híresztelések, „történetek”. Amelyeknek vagy van valós alapjuk, vagy nincs. Te sem tudhatsz mindent, csak sejtéseink lehetnek: én leírtam egyféle gondolatmenetet – kérdőjellel. A Te olvasatodban ez támadást, „gonoszkodást” jelent Mihály András személye ellen, és azonnal nekem támadsz, hogy merem „következtetéseimmel” hírbe hozni a volt igazgatót! Úgyhogy ezt ki kell kérnem magamnak! Remélem, ebbe belenyugszol. Továbbá, biztos vagyok abban is, hogy állításaid egy részét kapásból tudnák sokan cáfolni (én nem biztos) – de nem teszik, mert úgy gondolják, minek ártsák bele magukat olyasmibe, mely értelmetlen vitákba torkolna.
Tévúton jársz, amikor azt írod, hogy egyoldalúan, úgymond gyanúsítgatásokkal illetem Mihály András személyét – egyébként Házy és Mihály hivatali és művészi kapcsolata, akár „történészi szemmel” is, érdekelheti a mai korban élőket - azokét is akik megérték azt az érát és még köztünk vannak: sokat tudnának mondani, ha akarnának… Megérné ez a téma is, hogy „kibeszélésre” kerüljön, és végre reálisan lássunk benne.

Végezetül, én voltam az is, aki legelőször idéztem Mihály András szavait (hivatkoztam a forrásra is), linkeltem vagy bemásoltam, amint itt következik:

„Mihály András zeneszerző, a Magyar Állami Operaház akkori főigazgatója a következő szavakkal búcsúzott az 53 évesen elhunyt énekesnőtől: ’Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és ilyen szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a Magyar Állami Operaháznak.’

„Az utolsó primadonna” - 2012. november 24. -
• (nb) - Fidelio/MTI -

Lásd még: http://vasarnap.ujszo.com/vasarnap/200451/kultura/az-enekesmadar

„Mihály András zeneszerző, a Magyar Állami Operaház akkori főigazgatója a következő szavakkal búcsúzott az 53 évesen elhunyt énekesnőtől: ’Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és ilyen szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a Magyar Állami Operaháznak.’

Az alábbi linkekben pedig Mihály Andrást nevesíti Komlóssy Erzsébet operaénekes:

Komlóssy Erzsébet: „Ahogy bementem, csöndben, úgy akartam eljönni"
2013. augusztus 5., Nagy Bálint/ Opera Magazin

„…Erdára Mihály András tűzött ki, talán, hogy kiszúrjon velem. Aztán nagyon megszerettem ezt a szerepet is.”

„Az 1980-as évek elején egyáltalán nem énekeltem, mert az akkori igazgató, Mihály András négy évig nem tűzött ki. Azt mondta, már mindent elénekeltem. Nyugdíjba akart volna küldeni, de túl fiatal voltam. Huszonöt éves operaházi jubileumom alkalmából én kértem, hogy a Székelyfonót elénekelhessem, ekkor tértem vissza.”


Komlóssy Erzsébet: „Lebegett fölöttem egy angyal, aki vezetett és vitt az utamon”
Operavilág.net, 2013. július 9. Jánosi Ildikó

„– Az operaházi búcsúja nem úgy sikerült, ahogy tervezte volna. Fájdalmas pont a karrierjében?
– Nem a tény, a stílus bántott igazán. Az 1980-as évek elején négy évig nem énekeltem, mert az akkori igazgató, Mihály András egy szerepre sem tűzött ki. Nyugdíjba akart küldeni, meg is kaptam tőle a felmondólevelemet. Kossuth-díjasként azonban az én beleegyezésem is kellett a nyugdíjazáshoz, és nem fogadtam el, kértem, hogy tovább dolgozhassak. Erre közölte, hogy azért sem tűz ki előadásra. Mondtam, jó, akkor bejárok a fizetésért. Így is történt négy éven át. A 25 éves jubileumom alkalmából én kértem, hogy a Székelyfonót elénekelhessem, akkor tértem vissza. S bizony három-négy hónapot kellett skáláznom, hogy visszataláljak a hangomhoz ilyen hosszú kihagyás után.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 504102014-09-23 20:44:38
130 éves a Magyar Állami Operaház

• Fidelio.hu, 2014. szeptember 23. -
• (kzs) -
• Magyar Állami Operaház -

„Éppen 130 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Opera. A Magyar Állami Operaház az első megnyitót idéző élő tömegjelenettel, rendhagyó gálaesttel, filmbemutatóval és egy történeti könyv megjelentetésével ünnepli az évfordulót.”

„Az Opera a 130. évfordulón mutatja be a nagyközönségnek a Helikon Kiadó gondozásban megjelenő könyvet, melynek címe Az Operaház története kezdetektől napjainkig. A gazdagon illusztrált, informatív kötet az Operaház, s általa a magyar opera- és balettjátszás történetét meséli el írásban-képben. Aranykorok és válságperiódusok emléke, legendás előadások, világhírű muzsikusok és énekes óriások jelennek meg a könyvben, amely az Erkel Színház száz évét is bemutatja. Szerzői: László Ferenc, Gara Márk, Ókovács Szilveszter és Zsoldos Dávid.”
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6782014-09-23 18:12:17

Ma este a Bartók Rádió műsorán szerepel

19.35 - 21.39 Donizetti: Boleyn Anna

Opera két felvonásban

Szövegét Felica Romani írta.

Vezényel: Andrij Jurkevics

Km. a Debreceni Kodály Kórus (karig. Pad Zoltán) és a Kassai Filharmonikus Zenekar.

Szereposztás:

Boleyn Anna - Edita Gruberová (szoprán)
VIII. Henrik - Jozef Benci (basszus)
Jane Seymour - Regina Richter (mezzoszoprán)
Lord Percy - Philippe Do (tenor)
Lord Rochefort - Cser Krisztián (basszus)
Smeton - Schöck Atala (alt)
Hervey - Szappanos Tibor (tenor)

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2013. szeptember 10.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30452014-09-23 11:50:49
Házy Erzsébet pályafutása tele volt diadalokkal és kudarcokkal is. Az utóbbiakat önkritikusan kezelte. Élete utolsó időszaka, sajnos, az önhibái mellett mások lehetséges gonoszkodásának, ármánykodásának, rosszindulatának áldozataként is felfogható. Az interjú biztosan szerkesztett volt, de Házy szavaiból átjön a lényeg: az igazság is, és az önkritika is.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30442014-09-23 11:50:26
"Mindez nem jelenti azt, és nem igazolja, hogy a vezető (ez esetben Mihály András operaigazgató) gonosz lett volna, amint a hozzászólás ezt „tudatosítaná”."

Szó sincs "tudatosításról", le nem írtam, hogy „gonosz” –erre replikázva mondhatnám, hogy itt Te „gonoszkodsz” – teljesen értelmetlenül és feleslegesen vagdalkozva - valami önhitt, tudálékos és okoskodó mázba csomagolt körítéssel. Mihály Andrást nem kell mentegetned, vagy védelmedbe venned, mert csak olyat írtam, amit mindenki tud, aki abban az időszakban az Opera közelébe került –hacsak nem volt vak, süket. Némák biztosan sokan voltak akkor, ahogy ma is vannak. Akik meg beszélnek róla, ma már egyre hangosabban teszik, mert tehetik. Ugyanakkor mindig is voltak meg lesznek, akik a hamisat igaznak, a feketét fehérnek láttatják. De ennek fordítottjára is akad jócská
n példa. Árnyaltabban is megfogalmazhattam volna azt, ami hozzám is eljutott és leírtam. Azonban ennyi év után éppen itt az ideje, hogy nyílt (de nem sugalmazott!) kérdésfeltevésre őszinte választ kapjunk.
A Mihály-éráról sokunknak van véleménye, az is lehet, hogy az nem helytálló. De bizonyos jelenségeket akkor is a nevükön kell nevezni, még akkor, ha ez egyeseknek nem tetszik. Bizony, egyeduralkodó volt – ennek a szónak is van mögöttes értelme – akár tetszik neked, akár nem.
Azt az időszakot, nemcsak Házy, és Te meg én, hanem sokan mások is átélték. Voltak, akik akkor már nyitott szemmel jártak, "csupa fül" voltak. És szívták be tüdejükbe – amikor megadatott nekik - a friss levegőt. Mások a mai napig is magyarázni próbálják azt, ami megmagyarázhatatlan.
Mindenki más aspektusból vezeti le azt a kort, időszakot – már aki benne élt.
Egyébként Mihály András Házy ravatalánál és később is, egy-egy televíziós emlékműsorban – tőle nem várt módon - szépen emlékezett meg Házyról. Persze, a holtakról csak szépet szokás mondani…

Tessék, itt van még egyszer, és ha kell többször is leírom, idézem mondataimat: sugalmazásod hamis, téves, önmagadnak tetszeleghetsz - de ezeket úgysem fogod bevallani. Magadnak ártasz vele, ha így folytatod.

„Ha Házy Erzsébet élete egyik utolsó interjúját elolvassuk - mindjárt bemásolom ide-, mely 1980. év elején, a Képes Újságban kapott publicitást, abból kiderül – és megérthetjük azt -, hogy milyen lelkiállapotban lehetett akkor és később is, ugyanennek az évnek a derekán, amikor felkínálták neki a Köpeny Szarka néni szerepét! Nem árt tudatosítanunk, hogy az Operában az idő tájt Mihály András zeneszerző-karmester volt az igazgató, az egyeduralkodó, akiről tudható volt, igyekezett háttérbe szorítani mindazokat, akiket - ki tudja miért? - nem kedvelt. Szóbeszéd lenne? Lehetséges volna, hogy a Kossuth-díjas Házy Erzsébet jelentős múltjával, hírnevével mit sem gondolva „kitolni” készült vele, megalázni azzal, hogy rábíz egy pindurka, nem neki való, alkatilag is tőle idegen figurát? - talán előre sejtve a „kicsinálásának” eredményét, hogy nem bírja idegekkel és végül „bedobja a törülközőt”? Tovább fűzve a gondolatmenetet, a direktor hatalmánál fogva könnyedén „rájátszhatott” erre, akár úgy is, hogy a háttérben egy-két „jóakaratú” kollégát megmozgatott célja elérése érdekében. Bár mindez „összeesküvés-elméletnek” tűnhet, és lehet, hogy semmi alapja, de semmi sem kizárt. Ha mégis ez volt a „forgatókönyv”, számomra különösnek és hihetetlennek tűnik annak ismeretében, hogy Mihály András operáját, az „Együtt és egyedül”-t éppen Házy vitte sikerre a hatvanas évek közepén (1966)!

Az interjút elolvasva következtethetünk arra, Házy Erzsébetet milyen belső nyugtalanság, félelem gyötörte, milyen reménytelenség, apátia terhét hordozhatta később is, amikor próbálni kezdte a nem biztos, hogy örömmel fogadott Köpeny kis karakter alakját: az előzmények nem ismeretében csak a kívülállók számára lehetett meglepő hír Házy (vissza)lépése a szereptől.”

A Mihály-éráról sokunknak van véleménye, az is lehet, hogy az nem helytálló. De bizonyos jelenségeket akkor is a nevükön kell nevezni, még akkor, ha ez egyeseknek nem tetszik. Bizony, egyeduralkodó volt – ennek a szónak is van mögöttes értelme – akár tetszik neked, akár nem.
Azt az időszakot, nemcsak Házy, és Te meg én, hanem sokan mások is átélték. Voltak, akik akkor már nyitott szemmel jártak, "csupa fül" voltak. És szívták be tüdejükbe – amikor megadatott nekik - a friss levegőt.
Mindenki más aspektusból vezeti le azt a kort, időszakot – mér aki benne élt.

Egyébként Mihály András Házy ravatalánál és később is, egy-egy televíziós emlékműsorban – tőle nem várt módon - szépen emlékezett meg Házyról. Persze, a holtakról csak szépet szokás mondani…
Ezt fenntartom Mihály András emlékének is.
Momus társalgó • 53712014-09-23 10:30:09
Hová tűnt az 5369. sz. hivatkozás?
Marton Éva • 4952014-09-22 16:52:08
Vörös Szilvia nyerte a Marton Éva-énekversenyt

MNO.hu, 2014. szeptember 21., 21:05 , forrás: MTI, szerző: Grund

Budapesten járt Jelena Obrazcova mint a zsűri tagja, de itt volt Juan Pons is mint az énekverseny egyik meghívott díszvendége.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30392014-09-22 14:51:39
Házy-interjú

„Csend van körülötte”

Képes Újság, 1980., 1. szám.

A cikk szerzője: Kemény György

„Házy Erzsébet, a kimagasló tehetségű szopránénekesnő, elég fiatalon megkapta a Kossuth-díjat, és neve nemcsak a hazai operakedvelők előtt, hanem országhatárokon túl is ismertté vált.
És mert nemcsak vonzó, dekoratív jelenség, hanem mint prózai színésznő is ’otthon van’: nem csoda, hogy egyre-másra kapta a filmszerepeket, és nem is egy prózai színháztól kapott főszerep-ajánlatot.
Házy Erzsébet sztár lett.
Mint lenni szokott: ő sem nélkülözte a sztár-allűröket. Könnyen odamondogatott igazgatójának, rendezőjének, csípős nyelvével zavarba hozta a riportereket. ’Hisztériás, fékezhetetlen!’ – mondogatták. De az ellenségei is egyetértettek abban, hogy Házy Erzsébet a magyar opera egyik csillaga.
Mégis, jó ideje csend van körülötte.
Az Operaház színlapján csak ritkán olvasható a neve. Eközben Nyugat-Európában sok mozi játssza a Marica grófnő-t, vagy a Cigánybáró-t, amelynek ő az egyetlen magyar főszereplője.

- Úgy látszik – mondja a művésznő -, igaz, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Külföldi sikereim után több éves szerződésre hívtak, de nem vállaltam.

- Vajon, mi lehet az oka, hogy viszonylag ritkán láthatjuk, hallhatjuk ott, ahol csaknem három évtizeddel ezelőtt kezdte pályafutását, az Operaház színpadán?

- Hosszú évekig én mutattam be a magyar operaszerzők műveinek nőalakjait. Most egy sincs repertoáron. Sajnos, közben lemaradtam jó néhány klasszikus nőalak megformálásáról, amelyet megálmodtam magamnak.

- Új szerepek?

- Úgy látszik, nem vagyok fontos a színház számára…

- Véleménye szerint kielégítőek emberi kapcsolatai az Operaházban?

- Egyáltalán nem. Kifejezetten kellemetlen a légkör. Nagyon sokat várok az új vezetéstől, hogy helyre tegye a dolgokat.

- Voltak személyes konfliktusai?

- Nem tagadom, voltak és vannak. Hiszen az ember nem mindig tudja megválogatni az ellenségeit.

- Vannak generációs problémák az Operaházban?

- Ezt senki sem ússza meg. Sorrendi kérdés az egész. A mai húszéves is lesz egyszer ötven. És a mai ötven is volt tizenkilenc. A sikert nem mindenki viseli el egyformán. Amikor idekerültem az Operába, a régi nagyok elérhetetlen piedesztálon álltak. Csak bámulni tudtuk őket, nagyon nagy tisztelettel. Ma egy harmincon túli énekesnőre könnyen kimondják: ’Mit akar ez a vén tyúk?’

- Egyáltalán, meddig énekelhet az operaénekesnő?

- Tudok olyanról, aki túl a hatvan évén is felső esz-szel énekelte a Traviata áriáját. Ismerek olyant is, aki huszonéves korában sem tudta ugyanezt.

- Hogyan vigyáz az operaénekesnő a hangjára?

- Mindenki a maga módján. Én sehogy. Mégis megmaradt.

Megszólal a telefon. A művésznőt vidéki fellépésre hívják. Később, miután letette a kagylót, megjegyzi:

- Haknizom. Járom az országot. Nagyon megalázónak tartom a haknizást az én múltammal. De égető szükségem van arra, hogy kifejezhessem magam, és hogy el ne veszítsem a kontaktust a közönséggel. Mindenütt szeretettel fogadnak, és ez nagymértékben megkönnyíti a körülményeket. Nem tagadom, anyagi okaim is vannak. De gondolom, hogy ezért mégsem nekem kellene szégyenkeznem.

- Pesszimista?

- Inkább csak reális. Minden rosszindulat és görbe szem sért, ezért aztán legtöbbször bánatos vagyok.

- Mi szórakoztatja leginkább?

- Az emberi butaság és nagyképűség.

- Távolabbi vágyai?

- Szeretném egyszer átadni tapasztalataimat. Lenne mit mondanom. Még a kutyámat is megtanítottam énekelni.

Úgy gondolom, ez már tréfálkozás. Ám a művésznő jelére Maggi kutya kivágja a magas C-t.”

A Képes Újságban a cikket egy fekete-fehér fotó illusztrálja: Házy Erzsébet otthonában egy széken ül, ölében dajkálja kutyáját, egy sötét szőrű, közepes méretű ebet. (Fotó: Hegoczki Ferenc)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30382014-09-22 14:50:12
Ha Házy Erzsébet élete egyik utolsó interjúját elolvassuk - mindjárt bemásolom ide-, mely 1980. év elején, a Képes Újságban kapott publicitást, abból kiderül – és megérthetjük azt -, hogy milyen lelkiállapotban lehetett akkor és később is, ugyanennek az évnek a derekán, amikor felkínálták neki a Köpeny Szarka néni szerepét! Nem árt tudatosítanunk, hogy az Operában az idő tájt Mihály András zeneszerző-karmester volt az igazgató, az egyeduralkodó, akiről tudható volt, igyekezett háttérbe szorítani mindazokat, akiket - ki tudja miért? - nem kedvelt. Szóbeszéd lenne? Lehetséges volna, hogy a Kossuth-díjas Házy Erzsébet jelentős múltjával, hírnevével mit sem gondolva „kitolni” készült vele, megalázni azzal, hogy rábíz egy pindurka, nem neki való, alkatilag is tőle idegen figurát? - talán előre sejtve a „kicsinálásának” eredményét, hogy nem bírja idegekkel és végül „bedobja a törülközőt”? Tovább fűzve a gondolatmenetet, a direktor hatalmánál fogva könnyedén „rájátszhatott” erre, akár úgy is, hogy a háttérben egy-két „jóakaratú” kollégát megmozgatott célja elérése érdekében. Bár mindez „összeesküvés-elméletnek” tűnhet, és lehet, hogy semmi alapja, de semmi sem kizárt. Ha mégis ez volt a „forgatókönyv”, számomra különösnek és hihetetlennek tűnik annak ismeretében, hogy Mihály András operáját, az „Együtt és egyedül”-t éppen Házy vitte sikerre a hatvanas évek közepén (1966)!

Az interjút elolvasva következtethetünk arra, Házy Erzsébetet milyen belső nyugtalanság, félelem gyötörte, milyen reménytelenség, apátia terhét hordozhatta később is, amikor próbálni kezdte a nem biztos, hogy örömmel fogadott Köpeny kis karakter alakját: az előzmények nem ismeretében csak a kívülállók számára lehetett meglepő hír Házy (vissza)lépése a szereptől.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 504062014-09-22 12:27:08

„Az a forrás, amelyik különböző rendezésekre enged következtetni, valószínűleg pontatlan, elnagyoló (ami nem feltétlenül XXI. századi találmány).”

Az említett Békés András 1967-es Erkel Színház-i rendezése előtt Oláh Gusztáv, Szemere Árpád, Kenessey Ferenc rendezők neve mellett még Stephányi Györgyét találhatjuk a Parasztbecsület – Bajazzók korabeli színlapjain.

Az Operaház fenntartása alatt működött sokáig a Margitszigeti Szabadtéri Játékok, hol ugyancsak több rendezésben ment a két darab:

Szemere Árpád – Operaház (1930)
Nádasdy Kálmán - Margitsziget (1940/41)
Stephányi György – Margitsziget (1949/50/51/52/53/54)
Oláh Gusztáv – Margitsziget (1955/56)
Kenessey Ferenc – Margitsziget (1957/58/59/60/61/62)
Békés András – Margitsziget (1967, 1977/78)
Békés András - Operaház/Erkel Színház – 1967. november 25.

Úgyhogy nem lehet csodálkozni azon, hogy a források keverednek és az 1957. november 19. Erkel Színházban játszott Parasztbecsület-előadás színlapján a rendező neve mellett – pontatlanul - Kenessey Ferenc neve van feltüntetve – hiszen ugyanazon év nyarán, a margitszigeti előadás színlapján is az ő neve szerepelt.
Ki írhat kritikát? • 13632014-09-22 11:10:59
Persze a Muzsika nem tehet arról, hogy havi lap, emiatt jóval később ad hírt minden fontosabb eseményről, ami a komolyzene világában történt-történik.
Ki írhat kritikát? • 13612014-09-22 10:28:22
Kertész Iván operakritikus emlékére

/Caruso blog/

„A hivatalos MTI közleményen és néhány semmitmondó, de több hírportál által változtatás nélkül átvett soron kívül egyelőre a magyar zenei életben senki sem érezte kötelességének, hogy néhány gondolatot szenteljen annak az embernek, aki évtizedeken keresztül odaadással dolgozott a rádióban a műfajért és írta beszámolóit az Operaház előadásiról. Ennyire nem fontos már mindez? Ennyire gyorsan felejtünk?”

„Az Operaházban a kritikusoknak évtizedeken keresztül saját páholyuk volt, a földszinti bal egyes. A premiereken, vagy ha jeles vendégművészek léptek fel, ott ültek a Turandot bölcseihez hasonlatos tekintélyes ítészek: Rajk András, Gábor István, Várnai Péter, Albert István és a legifjabb, Fodor Géza. Kertész Iván halálával ennek a páholynak az utolsó törzstagját vesztettük el. „
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 504012014-09-21 22:24:53
Ez nekem sem adatott meg, hiszen amikor Házy Lolát énekelt az Erkel Színházban - két rendezésben is, azt sem tudtam még, hogy az operát eszik-e vagy isszák...

Legyen itt két dátum és két szereposztás:

1952. november 8. Városi (ma: Erkel) Színház

Fordította: Radó Antal
Rendező: Oláh Gusztáv

Karmester: Koltay Ferenc

Szereposztás:

Santuzza: Czanik Zsófia
LOLA: HÁZY ERZSÉBET
Turiddu: Simándy József
Alfio: Jámbor László
Lucia: Uher Zita

1957. november 19. Erkel Színház
Rendező: Kenessey Ferenc

Tóth Péter – Rigó Magda, Házy Erzsébet, Járay József, Tóth Lajos, Uher Zita
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 503992014-09-21 21:48:50
1961-ben, a Margitszigeten, még utoljára megkapta és elénekelte Lolát.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 503982014-09-21 21:33:30
Margitszigeti Szabadtéri Színpad – 1961. július 8.

Vezényelt: Komor Vilmos

Santuzza: Laczkó Mária
Lola – Házy Erzsébet
Turiddu – Király Sándor
Alfio – Maleczky Oszkár
Lucia - Uher Zita

Házy Erzsébet korábban, 1956. július 8, 24. és 1954. augusztus 24.-én énekelte Lolát a Margitszigeten
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30332014-09-21 17:14:52

Házynak erről a három Dido és Aeneas- előadás koncertjéről tudok:

1973. január 22., Petőfi Rádió, 19.35 – kb. 21.40

„Kapcsoljuk az Erkel Színházat” – a Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye.

Vezényel: Lehel György

Purcell: Dido és Aeneas

Szereposztás:

Dido – Házy Erzsébet
Belinda – Csengery Adrienne
I. boszorkány – Barlay Zsuzsa
II. boszorkány – Jablonkay Éva
Varázslónő – Buday Lívia
Udvarhölgy – Sudlik Mária
Aeneas Bende Zsolt
Matróz – Berkes János,

Valamint közreműködött a Kodály Kórus.



1972. május 2, Kossuth adó 19,25:
Kapcsoljuk a 6-os Stúdiót - Nyilvános hangverseny

Purcell: Dido és Aeneas – háromfelvonásos opera
/Benjamin Britten hangszerelése/

Szöveget Nahum Tate írta, fordította: Blum Tamás

Szereposztás:

Dido – Házy Erzsébet
Aeneas – Bende Zsolt
Belinda – Andor Éva
Varázslónő – Szirmay Márta
Udvarhölgy – Sudlik Mária
I. boszorkány – Barlay Zsuzsa
II. boszorkány – Jablonkay Éva
Szellem – Sudlik Mária
Tengerész – Berkes János

Km.: a Magyar Kamarazenekar (hangversenymester: Tátrai Vilmos), az Ifjú Zenebarát Klubok Központi Kórusa (karigazgató: Ugrin Gábor)

Vezényel: Lukács Ervin



1969. május 15. , Kossuth rádió 20.00 – 22.00

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye a Zeneakadémia Nagyterméből

„Vezényelt: Lukács Ervin


Purcell: Dido és Aeneas

/Benjamin Britten hangszerelése/

Szöveget Nahum Tate írta, fordította: Blum Tamás

Szereposztás:

Dido – Házy Erzsébet
Aeneas – Bende Zsolt
Belinda – Andor Éva
Varázslónő – Szirmay Márta
Udvarhölgy – Sudlik Mária
I. boszorkány – Várnai Edit
II. boszorkány – Kovács Eszter
Szellem – Fehér Zsuzsa
Tengerész – Turpinszky Béla

Km.: Az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30322014-09-21 16:51:02
Igen, pódiumra gondoltam. Köszi.
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 17372014-09-21 16:32:37
Puccini: Bohémélet

Az Unitel Classicán láthatjuk az operaelőadás végét, éppen most megy. A teljes operát újra, ma éjjel 21.55-től tekinthetjük meg ezen a csatornán.

Anna Netrebko
Piotr Beczala
Nino Machaidze
Massimo Cavaletti

Km. a Bécsi Filharmonikusok
Vezényel: Daniele Gatti


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 6322014-09-21 16:22:56
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai operettműsorát Lehár Ferencnek szentelte!

A hetvenes évek első felében Lehár két kései operettjének magyar nyelvű teljes felvételét készítette el a rádió. 1973-ban a TAVASZ-nak volt a rádiós bemutatója– ebből tegnapelőtt hallhattunk részleteket a Dankó rádióban.

A másik Lehár-mű a SZÉP A VILÁG. Az operett teljes ének-zene anyagát a következő év tavaszán, 1974-ben mutatta be először a rádió. Megjegyzem, Zentay Anna és Szabó Miklós énekével az 1950-es évek végén az operett néhány dalát már felvették.
A ma délelőtti operettműsorban mindkét stúdiófelvételről felcsendültek részletek:

Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ

(„Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először)

A felvételen Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István énekel,
km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Erről a felvételről ma az alábbi három részlet hangzott el:

- Dal: „Szeretni jó, óh, de jó, oly izgató, oly bíztató, és olyan boldogító, mind oly szédítő minden a vágytól szédítő, egyre nevetni táncolni tudnék, ez az érzés az úgy elborít, és úgy boldogít, boldogít, boldogít… ” (Andor Éva)

- Kórusjelenet és dal: „ ….- Csak nyugalom, megmondhatom: már látták jönni őket az úton …/ - én tudom,- ő tudja, - én tudom, - ő tudja, no, halljuk már, ez érdekes nagyon: semmi szép se jó, el nem mondható, jaj, a vágy az rettenő…./iksz vagy ipszilon, ez nem izgalom…” (Basky István, Németh Marika és az MRT Énekkara)

- Dal: „Ugye, gondolsz rám, ugye, jössz hozzám?.... „ (Korondy György)


A Szép a világ említett korábbi rádiófelvéteiről (1957) is hallhattunk most két részletet:

- Dal: „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László)

- Erzsébet dala: „De jó is a szerelem, elképzelem, csak erre gondolok, ez minden álmom…./ „Oly furcsa dolog, a szívünk dobog….”/ „Szólj, kicsi szívem, szólj, mi az ami fáj, ami bánt, ami édes, mi az ami hív, mi az ami bennünk édes,….” (Zentai Anna és az Állami Színházak Szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó)

A Dankó Rádió második részében is Lehár-muzsika szólt: A víg özvegyből csendült fel egy csokorra való – az operett több felvételéről kerültek be ide részletek. Hallhattuk énekelni:

- Bozsó József, Harsányi Frigyes, Kovácsházi István („Asszony-szám: Csak a nő, nő, nő, nő, nő…”);
- Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor és az MRT Énekkara (a II. felv. fináléjának részlete);
- Szilvássy Margit, Szabó Miklós (Hanna és Danilo kettőse: „ Bamba, bamba gyászvitéz”);
- Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Bevezető jelenet);
- Melis György (Danilo belépője az I. felvonásból: „Az orfeum tanyán…”)
- Raskó Magda (Grisette- dal)

A Dankó Rádióban ma utoljára vendégeskedett Nagy Ibolya mikrofonja előtt Balczó Péter operaénekes.

A délelőtti adás ismétlése 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
Lehár Ferenc • 3182014-09-21 16:20:59
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai operettműsorát Lehár Ferencnek szentelte!

A hetvenes évek első felében.Lehár két kései operettjének magyar nyelvű teljes felvételét készítette el a rádió. 1973-ban a TAVASZ-nak volt a rádiós bemutatója– ebből tegnap hallhattunk részleteket a Dankó rádióban.

A másik Lehár-mű a SZÉP A VILÁG. Az operett teljes ének-zene anyagát a következő év tavaszán, 1974-ben mutatta be először a rádió. Megjegyzem, Zentay Anna és Szabó Miklós énekével az 1950-es évek végén az operett néhány dalát már felvették.
A ma délelőtti operettműsorban mindkét stúdiófelvételről felcsendültek részletek:

Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ

(„Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először)

A felvételen Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István énekel,
km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Erről a felvételről ma az alábbi három részlet hangzott el:

- Dal: „Szeretni jó, óh, de jó, oly izgató, oly bíztató, és olyan boldogító, mind oly szédítő minden a vágytól szédítő, egyre nevetni táncolni tudnék, ez az érzés az úgy elborít, és úgy boldogít, boldogít, boldogít… ” (Andor Éva)

- Kórusjelenet és dal: „ ….- Csak nyugalom, megmondhatom: már látták jönni őket az úton …/ - én tudom,- ő tudja, - én tudom, - ő tudja, no, halljuk már, ez érdekes nagyon: semmi szép se jó, el nem mondható, jaj, a vágy az rettenő…./iksz vagy ipszilon, ez nem izgalom…” (Basky István, Németh Marika és az MRT Énekkara)

- Dal: „Ugye, gondolsz rám, ugye, jössz hozzám?.... „ (Korondy György)


A Szép a világ említett korábbi rádiófelvéteiről (1957) is hallhattunk most két részletet:

- Dal: „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László)

- Erzsébet dala: „De jó is a szerelem, elképzelem, csak erre gondolok, ez minden álmom…./ „Oly furcsa dolog, a szívünk dobog….”/ „Szólj, kicsi szívem, szólj, mi az ami fáj, ami bánt, ami édes, mi az ami hív, mi az ami bennünk édes,….” (Zentai Anna és az Állami Színházak Szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó)

A Dankó Rádió második részében is Lehár-muzsika szólt: A víg özvegyből csendült fel egy csokorra való – az operett több felvételéről kerültek be ide részletek. Hallhattuk énekelni:

- Bozsó József, Harsányi Frigyes, Kovácsházi István („Asszony-szám: Csak a nő, nő, nő, nő, nő…”);
- Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor és az MRT Énekkara (a II. felv. fináléjának részlete);
- Szilvássy Margit, Szabó Miklós (Hanna és Danilo kettőse: „ Bamba, bamba gyászvitéz”);
- Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Bevezető jelenet);
- Melis György (Danilo belépője az I. felvonásból: „Az orfeum tanyán…”)
- Raskó Magda (Grisette- dal)

A Dankó Rádióban ma utoljára vendégeskedett Nagy Ibolya mikrofonja előtt Balczó Péter operaénekes.

A délelőtti adás ismétlése 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30302014-09-21 16:18:48
Erről Oberfrank Géza könyvében is olvashatunk. Sokat vezényelte Házy előadásait is.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30292014-09-21 16:16:23
Házy Erzsébet a Poppeán kívül más barokk operákban is énekelt (színpadon: Purcell: Dido és Aeneas, Gluck: Orfeusz; rádiófelvételen: Gluck: Iphigenia Aulisban.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30282014-09-21 16:08:35
Igen, ez is egy lehetséges gondolatmenet.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30272014-09-21 16:07:40
Köszönöm a választ.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30262014-09-21 16:05:59
A lényegen nem változtat: üstökös volt, akárhonnan is nézzük-vesszük. Képletesen szólva.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 503792014-09-20 17:19:28
Heiter Melinda

Melinda Heiter – mezzo soprano


Majd meglátjuk, hogy a fiatal mezzoszoprán idővel mire viszi?

Sok fiatal énekes úgy kezdi a pályát, hogy bedobják a mélyvízbe; nem mindenki süllyed el azonnal, s feledi utána jótékony homály. Aki a felszínen marad, az lehetőséget kap kisebb-nagyobb szerepekben való megmérettetésre. A későbbi „nagyok” legtöbbje is így kezdte: kezdetben kis szerepekkel traktálták, hogy „edződjenek”, szokják meg a színpadot, a színház belső légkörét, a kollégákat, tanuljanak és szorgalommal, megfelelő korrepetitori segítséggel képezzék tovább magukat. Aztán, ha kvalitásaik erre alkalmassá teszik, egyre nagyobb feladatokkal terhelhetőek. A céljuk mi más lehetne, mint a minőség elérése, a benne való kedvtelés és a publikum kegyeinek elnyerése.

Heiter Melinda jelenlegi képességeit ismerjük,már megismertük őt; a kezdeti elfogódottság benne van, .érezzük vele együtt mi is; a hangja minden bizonnyal fokozatosan terhelhetővé válik, az egymást követő kis karakterszerepekkel eljuthat egy bizonyos szintig. Utána kiderül, rábízható-e már egy nagyobb, akár főszerep. Addig is, nyilván türelem illeti meg. S ha elnyeri a további bizalmat, nem fog visszariadni a lehetőségtől. A hangja, énektechnikája, színpadi készsége egyrészt adott, másrészt alakítható, harmadrészt fejleszthető. Bizonyára arra törekszik, hogy meglévő képességeit ne hagyja kiaknázatlanul illetve tanuljon, képezze tovább magát, keresse a pillanatnyi hangi állapotának megfelelő szerepeket, és énekeljen minél többet – nemcsak színházban, hanem koncerttermekben, ahol az operán kívül más komolyzenei műfajokban is kipróbálhatja magát. Elérkezik majd számára az az idő, amikor saját magának kell eldöntenie, hogyan tovább. Ha megkapja a ehhez a bizalmat, türelmet, segítőket, úgy jó esélye van, hogy kapuk nyílnak meg előtte és taposhatja maga előtt az utat magasabb célok elérése felé. Nyilván ő is tudja: a maximális odaadással végzett munka megtéríti a befektetett energiákat, ha jönnek az eredmények, ezzel máris meghálálja a belévetett bizalmat. A minél nívósabb alakításaival pedig garantáltan képes lesz magára az eddiginél is jobban felhívni a szakma és a közönség érdeklődő figyelmét.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30142014-09-20 15:21:59
Továbbra sem tudok biztosat afelől, hogy Házynak miért nem valósult meg az operaházi Szarka" néni- szerepe a Köpenyből? Miért hátrált ki belőle, ha megkapta!? Készült rá, próbálta is. A korabeli Film Színház Muzsikában Dalos László tollából jelent meg egy előzetes cikk a három egyfelvonásos opera közelgő bemutatójáról, benne fotók is a próbafolyamatból). Puccini Triptichonját 1980. október 18-án újította fel a dalszínház, ám Házy Erzsébet ebből a produkcióból már kimaradt. Ez lett volna az utolsó szerepe, hiszen végig próbálta a többiekkel a darabot. A bemutatkozásra még sem kerülhetett sor… állítólag az utolsó pillanatban visszaadta a szerepet, ami aztán Moldován Stefániának jutott (Két szereposztásban állították ki a triptichont: a www.szinhaziadattar.hu oldalon mind a mai napig Házy Erzsébet neve van feltüntetve az első szereposztásban. Később, Dobránszky Zsuzsa állt be ebbe a szerepbe.)

Mendemondákról hallottam és olvastam: hiúsági szempontok, sértettség: korábbi vezető szopránként megalázták: ezzel a kis szereppel „szúrták ki a szemét”, ezért visszaadta azt; hangja tönkrement, ezért főszerepekre már nem írták ki, így viszont már-még nem fogadhatta el; nem kellett a szerep? - betegség miatt mondta le; kifúrták; megsértődött; összeveszett, memória problémák; nem volt már hangja; dacból, „bosszúból”, elfáradás stb.? - de akkor miért próbálta mégis? (menet közben – a próbák során - jött volna a felismerés, hogy ezzel a szereppel már nem tud megbirkózni, és amúgy nem az ő karaktere, az egyéniségéhez sem passzol?)

Mi az igazság? Tudjuk-e, ismerjük-e a megalapozott, valós okát, hogy végül miért nem Házy Erzsébeté lett ez a szoprán-szerep a Köpenyből? Szarka nénije az 57. színpadi alak lett volna, amit megformálhatott volna – utoljára? (Így az addigi utolsó szerep, az utolsó bemutató, amit elénekelt, Liza volt a Pikk dámából – Erkel Színház, 1977.) Viszont szabadtéri produkciókban még évekig fellépett…
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30132014-09-20 15:19:51
Volt egy régi nyilatkozata, amelyet itt idéztem is tőle: Salome szerepe régi vágyálma volt - mások mellett. És aztán ez a kívánsága teljesült, elénekelhette, eljátszhatta színpadon.
Erkel Színház • 46852014-09-20 14:05:07
Ezt a szereposztást most azért hagytam ki, mert inkább kíváncsi vagyok az új beállókra a következő napok valamelyikén: Fülöp - Fried Péter; a Főinkvizítor - Cser Krisztián!
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 6312014-09-20 13:48:38
Huszka Jenő – Martos Ferenc Gül babájának bordalát kétszer is meghallgathattuk a Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián… című operett műsorában: előbb Gulyás Dénes előadásában (km. az MRT énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Makláry László) hangzott el a dal, majd a Huszka-blokk végén újra, Ilosfalvy Róbert tolmácsolásában (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Sebestyén András) csendült fel ez a jól ismert, pattogó ritmusú bordal:

- Gábor diák bordala a II. felvonásból: „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz… „

A Gül baba ez utóbbi, 1962-es klasszikus, teljes felvételéről további részletek is megszólaltak az adásban - Ilosfalvy mellett Németh Marika, Bende Zsolt, Kovács Péter és Palcsó Sándor énekével:

- Gábor elbeszélése és jelenet: „- Rózsabokornak ölébe születtél…. /– Egy könnyes nyári alkonyon… / - Nem tudod, te vakmerő, hogy az én leányom ő… /- Az ő leánya, szentséges Isten, már végem, végem… /- Halál, az még nem, halál, az még nem… - /Tehát, ma alkonyatkor… „ (Bende, Ilosfalvy, Németh Marika, Kovács Péter, énekkar)

- Leila dala: Dal a török nő sorsáról „Víg a török lány élete, nincs soha semmi gondja…. /Nos, rajta, rajta katonák, csak Vénusz legyen a mi vezérünk…” (Németh Marika, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának női kara)

- Melodráma - zenés jelenet „…- Kutya van a kertben, hamar ide, hamar oda… /- Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? nos, mi baj? - loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom, szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád!…..” (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

A műsorban részletet hallhattunk a János vitézből is: a II. felvonás fináléja a rádió 1958-as stúdiófelvételéről (Km. Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor és az MR Szimfonikus Zenekara, a Földényi Kórus, vezényel: Polgár Tibor)

E héten továbbra is Balczó Péter operaénekessel beszélget a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A délelőtti adás ismétlése ma délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádióban és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
Marton Éva • 4942014-09-20 13:47:31

Tizenegy énekes, köztük egy magyar az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjében

2014. szeptember 19.

„Vörös Szilvia mellett a döntőbe jutott három orosz versenyző, Vlada Borovko, Kristina Metelitsa és Svetlana Zlobina, két ukrán induló, Danylo Matviienko és Tetiana Zhuravel, valamint a román Alexandru Aghenie, a lengyel Marcelina Beucher, a dán Signe Ravn Heiberg, a hongkongi Chen Chen és a kínai Yang Luo.”
Requiem • 3482014-09-19 19:33:11
Ma este a Bartók Rádió műsorán szerepel

19.35 - 20.59 Verdi: Requiem

Erkel Színház, 1972. március 21.

László Margit
Komlóssy Erzsébet
Bartha Alfonz
Szalma Ferenc - ének,

Budapesti Kórus

Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Ferencsik János

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 6302014-09-19 15:49:24
A rádióban - hosszú idő után ma délelőtt - újra felhangoztak Lehár Ferenc Tavasz című, a zenés színházakban elvétve szereplő, egyfelvonásos operettjének a részletei. A szép, romantikus meséjű, csodálatos dallamvilágú és ragyogó hangszerelésű zenés darab magyar nyelvű rádiófelvétele 1973 tavaszán szólalt meg először a Kossuth Rádió műsorán. Kiváló előadók énekével vették fel az operettet: Andor Éva, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György. AZ MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.
A dalszövegek versét Dalos László fordította le magyarra.

Erről a rádiófelvételről most három szép részlet csendült fel:

- Hédi és Antoinette kettőse: „ Folyton a próbák, új ruhapróbák szüntelen….. Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó, a bunda boldogít, és hozzánk tartozik, a flörtnél tartósabb, nem nyári cikk, - szerelmi téren nincs konfekció, nem gyári áru, testre szabva jó, olcsón nem kapható, így el nem adható…” (Andor Éva és Németh Marika)

- Lorenz dala: „Oly mindegy már, olyan mindegy ma már, és én már azt hittem… Én bennem úgy él, hogy szőke a drága, a két szeme kék és karcsú a lába… Én bennem ez a lány maga a szépség…. Randevún várták a tündért, a drágát, egy dús lombú erdő ölén….” (Korondy György)

- Finálé: „Egy boldog perc, ez minden, ami jut rám, de eltűnt már, a jó sors cserbenhagy……A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem, de mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…”


Az operettműsorban még Huszka Jenő Lili bárónőjéből hallhattunk részleteket: a régi rádiófelvételeken Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert és Kishegyi Árpád illetve Gencsy Sári, Gyurkovics Mária és Svéd Sándor énekelnek.

A műsor e heti vendégével, Balczó Péter operaénekessel, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget a stúdióban.

Az operettadást ma délután öt és hat óra között megismétli a rádió, és az interneten online is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Lehár Ferenc • 3172014-09-19 15:31:21
A "Frühling" - singspiel. Operett egy felvonásban, bemutatója: 1922. január 20. Bécs, Cabaret Hölle. Ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele: Tavasz címen, mely először 1973 húsvétján hangzott el a rádióban Andor Éva, Németh Marika, Korondy György és Bende Zsolt énekével.

Érdekesség, hogy Lehár később, 1928-ban, háromfelvonásossá bővítette dalművét: ez a változat a Das Frühlingsmädel ("Tavaszi álom") címet kapta és Berlinben, a Neues Theater am Zooban mutatták be.
Itthon, ezt a háromfelvonásos változatot mutatta be a Pesti Színház 1932. szeptember 15-én.
Lehár Ferenc • 3162014-09-19 14:47:01
A zenés színházakban elvétve szerepel a "TAVASZ", és a rádióban is ritkán csendülnek fel Lehár kései (1932-ben bemutatott) romantikus meséjű, csodálatos zenei világú, ragyogó hangszerelésű, kis egyfelvonásosának szép dallamai.

Pedig a rádiónak megvan a teljes, magyar nyelvű stúdiófelvétele, melyről az Operett a magyar rádióban (1950-1980) című topicban - ott a 66. sorszám alatt - korábban már szóltam:

Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58

Egyben magyarországi bemutató.

Szereposztás:

Ewald, költő – Bende Zsolt
Lorenz, muzsikus – Korondy György
Hédi – Andor Éva
Antoinette – Németh Marika

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara
Vezényel: Sebestyén András

Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő
Verseket fordította: Dalos László

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

1. Nyitány
2. Kicsi, könnyű cipő (Korondy György, Bende Zsolt)
3. Lorenz dala (Korondy György)
4. Május rózsái nyílnak (Andor Éva, Korondy György)
5. Egy perzsabunda (Andor Éva, Németh Marika)
6. Az első randevú (Andor Éva, Korondy György)
7. Finálé (Andor Éva, Korondy György)


Végre, a Dankó Rádió jóvoltából, ma délelőtt újra felcsendült erről a kiváló rádiófelvételről az operett három szép részlete:

- Hédi és Antoinette kettőse: „ Folyton a próbák, új ruhapróbák szüntelen….. Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó, a bunda boldogít, és hozzánk tartozik, a flörtnél tartósabb, nem nyári cikk, - szerelmi téren nincs konfekció, nem gyári áru, testre szabva jó, olcsón nem kapható, így el nem adható…” (Andor Éva és Németh Marika)

- Lorenz dala: „Oly mindegy már, olyan mindegy ma már, és én már azt hittem… Én bennem úgy él, hogy szőke a drága, a két szeme kék és karcsú a lába… Én bennem ez a lány maga a szépség…. Randevún várták a tündért, a drágát, egy dús lombú erdő ölén….” (Korondy György)

- Finálé: „Egy boldog perc, ez minden, ami jut rám, de eltűnt már, a jó sors cserbenhagy……A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem, de mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…”


Az operettműsorban még Huszka Jenő Lili bárónőjéből hallhattunk részleteket: a régi rádiófelvételeken Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert és Kishegyi Árpád illetve Gencsy Sári, Gyurkovics Mária és Svéd Sándor énekelnek.

A műsor e heti vendégével, Balczó Péter operaénekessel, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget a stúdióban.

Az operettadást ma délután öt és hat óra között megismétli a rádió, és az interneten online is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 4962014-09-19 13:08:11
Idemásolom a belinkelt kritikából az Énekkart és karigazgatóját érintő bekezdést:

Nagyszerű évadnyitó, szépséghibákkal I. – Mascagni és Leoncavallo egyfelvonásosai az Operaházban

- ppp -, 2014-09-19 [ Operabemutatók ]


„Külön szeretnék még szólni a kórusról. Amelynek ősztől új karigazgatója van, Strausz Kálmán személyében. Nem tudom, a premier két darabját már vele, vagy még az előző vezetővel,Szabó Sipos Mátéval tanulták-e be, de abban biztos vagyok a kórus mostani kifogástalan, sőt csodálatos produkciójában, amelyet a premier karmesterének lelki és szakmai pressziója ellenére is képes volt nyújtani, az előző vezető munkájának is oroszlánrésze van. Az operakórusból 1990 táján Katona Anikó csinált először kiváló együttest, az ő munkáját folytatta Szabó Sipos. Ahogy egykor, leváltásakor úgy éreztem, Katona Anikó is megérdemelte volna a további bizalmat, most ugyanezt gondolom Szabó Sipos Mátét illetően is. Nem így történt. Meghalt a Király, éljen a Király! — tartja a mondás. Strausz Kálmán munkájához kívánjunk sok sikert, de sok odafigyelést és empátiát is. Felelőssége óriási, szinte felmérhetetlen: a világ egyik legnagyszerűbb operakórusát kell megtartania a magyar operakultúrának.”
Miklósa Erika • 8062014-09-19 12:48:22
Miklósa Erika a komolyzenei tehetségkutató zsűrijében

„A fiatal tehetségek bemutatkozása mellett a komolyzene népszerűsítése is cél.
Virtuózok címmel indul Magyarország és valószínűleg a világ első komolyzenei tehetségkutató műsora október 17-én az M1-en. A műsorban azokat a fiatalokat kutatják fel, akik kiválóan játszanak klasszikus hangszeren, vagy kiemelkedőek klasszikus énekben. „

Metropol, 2014, szeptember 19.
Minden, ami nem opera... • 4242014-09-18 14:30:08
„Nagy idők nagy slágerei”

„Szívesen hallgatja az egykori slágerlisták csúcsáról a ’60-70-es évek legismertebb dalait? A Rádió Gold a popzene klasszikusait, a rock and roll legendás hőseinek dalait közvetíti Önnek egész nap. Megszólalnak a legjobb magyar felvételek is ebből a két évtizedből. Ezek között hallhatjuk a kor néhány táncdalénekesét és lejátsszuk a Táncdalfesztiválok nagy slágereit is.
A magyar rádiókban mára teljesen megfeledkeztek a ’60-70-es évekről, a popzene forradalmáról. Azért indítottuk ezt az oldalt, hogy életben tartsuk ezt a zenei korszakot és szórakoztassuk az idősebb, de a fiatalabb korosztályokat is. „


Rádió Gold

„Hallgassa a ’60-’70-es évek legjobb lemezeit, bearanyozzák minden napját! Legendás külföldi slágerek szólalnak meg a popzene aranykorából, legjobb napjaiból. A műsorban helyet kapnak a korszak emlékezetes rock and roll felvételei. Emlékszik még Elvis Presley, Fats Domino, Jerry Lee Lewis, vagy Little Richard felvételeire? Melyik oldies slágerre gondol, ha Diana Ross és a Supremes nevét hallja? Vagy eszébe jut-e a Dave Clark Five egy-egy nagy sikere? Még nem is beszéltünk a hazai előadókról! Rendszeres közreműködőink Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, az Illés, Omega együttesek, de sorolhatnánk sokáig. Megszólalnak tehát az egykori slágerlisták magyar sztárjai is. Retro slágerek a beat és rock zene hőskorából. Ingyen zenehallgatás egy online rádió segítségével. Maradjon velünk és válogasson nagy idők nagy slágereiből! Mondja el ismerőseinek is, hogy várja a sok felejthetetlen sláger!”

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 503552014-09-17 18:20:09
Én egyelőre csak a főpróbán tapasztaltak alapján oszthatom meg itt a Parasztbecsület és a Bajazzók előadásokról szerezett benyomásaimat.

Nemcsak a két tenorszerepet énekeli egy énekes, hiszen a szerzők által baritonra komponált két karaktert szintén egy művész alakítja. Mindkettőjük egy estén lép fel a két produkcióban. A tenoré a rizikósabb feladat, amely azt a vákuumot is demonstrálja, mely e hangfajban mifelénk uralkodik…

Mascagni és Leoncavallo művei az operairodalom talán két legnépszerűbb verista-alkotása, hosszú idő után – új betanulásban, olasz nyelven - került fel újra az Opera (és most nem az Erkel) színpadára. A Parasztbecsületet és a Bajazzókat „keresztvíz” alá Pinchas Steinberg karmester, Georges Delnon rendező, Madeleine Schleich díszlettervező és Prisca Baumann jelmeztervező, valamint Strausz Kálmán karigazgató együttese tartotta.

A rendezéstől nem vártam semmi korszakalkotót, de hogy Delnon ennyire ötlettelen produkciót tálal a közönség elé, az azért meglepett. A Bajazzók, a vándor pojácák életéből merített história megoldása még az elfogadhatóbb, de a magas emelvény, melynek teteje az első sorokból nézve a közönségnek szinte beláthatatlan és nyaktörő mutatvány – nem szólva arról a másik lényeges körülményről, hogy fent a magasból alig jön le a hang!
A Parasztbecsületben, ebben a különösen kiélezett féltékenység és bosszú drámájában azonban irritál a környezet és az időpont teljes negligálása is. Húsvét vasárnapjának délelőttjén vagyunk egy szicíliai falucskában, de a szín napfénytelen, sötét a háttér, és semmi templomot nem látni a „mozgó” házak között. (Oda kell képzelnünk, amit a rendező, úgy látszik, feleslegesnek ítélt: ne kelljen már azt is kerekekre tenni és tologatni a színen, ráadásul egy olyan házikó közelében, melyben lakó asszony egy „prosti”; inkább kivette a templomot a képből és helyét a képzeletre bízta… ).

Ami a közreműködő szereplőket illeti: elég tehertétel lehet a tenornak és a baritonnak egy estén két szerepben fellépnie, de ha már így történt, nézzük sorba őket:

Kamen Chanev hangszíne szép, de a magasabb fekvésben – Canio szerepében - már merev és forszírozottá válik. Hallatszik a fáradság jele is a hangján, hiszen előtte, mint Turiddu, még jól győzte a magas regisztert – bár a középhangok helyenként színtelenek és nem is igazán szépek.
Ezzel szemben a „mi Agachénk” jól sáfárkodik hangjával, Tonio-alakítása végig friss, erőteljes, baritonja biztos magasságokkal bír, semmi kifáradás jelét nem tapasztalhattam nála, az énekszólamában sem. A bosszút lihegő fuvaros (Alfio) alakja ugyanúgy stílusosan van megoldva, mint a bamba bohócé, aki ama külön élő prológust is kitűnően énekli.

Lukács Gyöngyi mint Santuzza és Rost Andrea mint Nedda egyaránt a tehetsége legjavát nyújtotta. Szerepük és hangfajuk különbözőségéből eredően nyilván máshol és másban mutatkoznak meg az erősségeik. Örvendetesen, hiányosságokról nem igen kell beszélnem, mert amit a színpadon nyújtottak, kielégítette a várakozásomat. A frazeálás, a jellemábrázolás terén tapasztalt bizonyos egysíkúságnak nem tulajdonítok különösebb jelentőséget, mert a teljes szerepalakításuk önmagában meggyőző.

Lucia (Balatoni Éva), Lola (Heiter Melinda), Silvio (Nagy Zoltán) és Beppo (Szappanos Tibor) ugyan kis szerepek, de fontosak, ezért lényeges, hogy jól ki legyenek osztva. Megítélésem szerint, ez a törekvés felemásra sikeredett: a fiatal bariton és a tenorista tették rám a legjobb hangzó benyomást. Heiter Melinda abszolválta Lola szerepe inkább meghökkentett, mint megbotránkoztatott; szép éneke csaknem elfelejttette velem, mit is akart a rendező vele „kezdeni” a színpadon… Nagy Zoltán igazán jó Silvio lehetne, és szerintem előadásról-előadásra azzá is válik. Szappanos Tibor Arlecchino szerenádjában mindazt a könnyedséget belesűrítette, amelyet Leoncavallo e szerepbe megálmodott. Balatoni Éva Luciája itt egy szürke jellem, nincs mozgató ereje, bár a hang meglenne hozzá…

Az énekkar és a zenekar összességében jól, összeszedetten hozta a „kötelezőt”, teljesítményük kielégített, a zenekar is szépen szólt, bár az utóbbiból kevéssé éreztem ki azt a fajta felszabadult könnyedséget és az olasz ég melegét, mely pedig alfája és ómegája a két mű zenei lelkületének.

Az előadások végén a közönség hatalmas ovációval köszöntötte a művészeket a színpadon – mint hallom és olvasom, azóta az első premier is nagy sikerrel lezajlott.

Gondolom, a sok taps, az ünneplés elsősorban az énekművészeknek és az énekkarnak jutott részül, kevésbé a rendezésnek és a darabok karmesterének szolgált, akik alkotói- zenei irányítói tevékenységükkel bizonyosan hosszú időre meghatározzák ennek a két színre vitt operának a lehetséges jövőjét: egyfajta ízlésvilágot tükröző alkotásukra foghatjuk, hogy a „ puding próbája az evés”, mindazonáltal a mindenkori közönség tesztelése helyett talán szerencsésebb lett volna az Opera vezetésétől más kipróbált rendezők-karmesterek háza táján szét nézni, előzetesen puhatolózni, ötleteket ütköztetni és közülük a legjobbat kihozni. Ha ennyire sikeredett, az is sok mindent elárul az Opera belső erőinek kapacitásáról, filozófiájáról, valamint az is, hogy napjainkban miként gondolkodnak a verizmusról, az „életszerűség” miben létéről.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30052014-09-17 14:07:11
Bizonyára tudnának mit mesélni a volt partnerek is, akik abból a Salome- produkcióból még köztünk vannak: Palcsó Sándor - aki mind a tizenöt előadáson Házy Erzsébet partnere volt; de Kasza Katalin, Sólyom- Nagy Sándor, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Kováts Kolos, Ötvös Csaba és Tordai Éva is minden bizonnyal szívesen feleleveníteni tudnák régi emléküket, ha őket megkérdeznék Házy Salome énekéről, alakításáról. Én sajnos, akkor még nem „értem meg” R. Straussra, így az összes operáit kihagytam. Utólag már nagyon bánom mulasztásomat!.

A másik: nem szabad elfeledni, hogy Házy Erzsébet nagyon sokoldalú művész volt! A mintegy harmincéves művészi pálya több korszakra szakaszolható. Házy szopránja az idők folyamán sokat változott, a kezdeti lírai szerepkört hamar otthagyta, váltott, a hangja idővel keményedett, drámai töltetet és színezett kapott, énektechnikája is fejlődött. De mindeközben megtartotta saját hangszínét, fényét, habitusát. Ott van a sok XX. századi és kortárs, magyar modern opera női alakja is, melyek mind az ő megformálásában nyertek kifejeződést és arattak jelentős hazai és nemzetközi sikereket. Az más kérdés, hogy mindez a „válogatás nélküli” hajsza (a legkülönfélébb színpadi szerepek és műfajok; a rádió, a televízió, a film, a koncertek, fellépések) - párosulva magánéleti gondjaival - hozzájárulhatott ahhoz, hogy a pálya vége felé már a hang a romokban hevert, és aztán az élete is viszonylag fiatalon megszakadt. Egyedül az egyénisége maradt változatlan. Sokan nem szerették (leginkább irigységből, féltékenységből eredeztethetően, vannak, akik a kendőzetlen, szókimondó stílusát nehezményezték), a súrlódások őt sem kímélték, míg sokan mások a mai napig szívükben dédelgetik, szeretik, emlegetik, becsülik. Énekművészetének megítélése a mai napig megosztja a szakmát, miközben elismerik színpadi alakításait, kisugárzását. Házy Erzsébet az Operának egyik máig meghatározó, nagyhatású művésze, énekese volt. Az üstökös szárnyalásával feltűnt, tündökölt, ragyogott és izzott, aztán ideje korán elhalványult, leáldozott. Az üstökös elszáguldott, de fénylő csóvája mintha meghatározott időszakonként még feltűnne az égboltozat alján, hogy vissza- visszatérve emlékeztessen és hirdessen: nem hagyott végleg el bennünket; akiknek életében bármiféle nyomot hagyott - és akik még köztünk vannak -, azok szívében és emlékeiben tovább él és rájuk sugározza aranyát.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30042014-09-17 14:06:26
Találtam két kritikát, ezekből idézek két ellentétes véleményt:

MUZSIKA, 1972. július

Richard Strauss: Salome - Salome szerepe

Felújítás az Operaházban

Kertész Iván: " A legutóbbi évtizedben, amióta a Salomét nálunk felújították, még nem sikerült találni olyan magyar énekesnőt, aki valóban meg tudott volna felelni valamennyi követelménynek. Nos - mint ahogy az előre sejthető volt -, ebben a kérdésben az új produkció sem hozott megnyugtató megoldást. Házy erzsébet dekoratív külseje, elsőrangú szíbészi játéka, kipróbált muzikalitása igen alkalmassá tenné Strauss hősnőjének kitűnő megjelenítésére, ha ugyanilyen megfelelő volna a hangja és éneklés módja is. Azonban nem így van: a középső fekvésben szép színű hangja a magas regiszterben erejét-fényét veszti, és ilyenkor az intonálásas sem tiszta. Ezenkívül a deklamációja sem eléggé élesen kirajzolt és plasztikus, pedig ez is nagyon fontos volna a wagneri ihletésű szólam stílusos megszólaltatásához. És még egy megjegyzés: úgy éreztük, hogy a kitűnő művésznő a jelenlegi alkatához képest kicsit túlságosan sokat mozgott."


Egy kritika Balassa Imrétől:

„Új Salome az Operában”

(Tükör – 1972. június 13.)

„Az Operaház új Saloméja, Házy Erzsébet, pályafutásának kimagasló alakításához érkezett el. Megformálta azt, ami és aki Wilde és Strauss művében a legbensőbb lényeg: a kölyök-hisztérikát, a vad, gyilkos szeszélyekben, s őrjöngő vágyban tomboló gyermeket…Éneke is sokrétűen kifejező; hangja hajlékonyan formálja azt, akit képzelete hívott életre.”
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 6292014-09-17 14:05:10
A Dankó Rádió mai operettadásában két klasszikus francia komponista műveiből hallhattunk részleteket:

- Offenbach: Orfeusz az alvilágban (Kertesi Ingrid és Miller Lajos)
- Offenbach: A sóhajok hídja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Énekkara és Zenekara)

- Hervé: Nebáncsvirág (Neményi Lili, Baksay Árpád, Fekete Pál, Ráday Imre, MRT Énekkara és Zenekara)

Balczó Péter operaénekessel beszélget egész héten át Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető.

A műsor ismétlése a szokásos időpontban: du. öt órától a rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Gaetano Donizetti • 8242014-09-16 21:33:09
Két éve számoltam be itt a 644. sorszám alatt a Duna Palotában bemutatott Donizetti-vígoperáról, és most arról adhatok hírt, hogy ugyanez a produkció újra előadásra kerül, két alkalommal is: szeptember 18-án, másnap 19-én pedig a Belvárosi Művészeti Napok keretében!

Duna Palota - Színházterem, 19 óra

A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar bemutatja

Donizetti: Szerelmi bájital

vígopera két részben, magyar nyelven

Szereplők:

Adina - Szakács Ildikó
Nemorino - Balczó Péter
Belcore - Gaál Csaba
Dulcamara - Jekl László
Gianetta - Staszny Zsófia

valamint a Bel Canto Kamarakórus

Rendező:Fehér András

Közreműködik a Duna Szimfonikus Zenekar

Karmester: Deák András
Opernglas, avagy operai távcső... • 184132014-09-16 16:46:57
A „Kilenc Tenor” koncertje:

2014. szeptember 22-én 19 órakor az Aba Novák Agóra Kulturális Központban (5000 Szolnok, Hild J. tér 1.)

NESSUN DORMA... TENOR-GÁLA

In memoriam Ilosfalvy Róbert, B. Nagy János, Simándy József

Közreműködik: Balczó Péter, Berkes János, Fekete Attila, Otokár Klein, Kovácsházi István, László Boldizsár, Molnár András, Nyári Zoltán, Xavier Rivadeneira,

a Váci Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Medveczky Ádám, Farkas Pál

„Vannak, akik az 1998-as szolnoki koncert óta sajnos elhaláloztak: Ilosfalvy Róbert és B. Nagy János Kossuth díjas művészek és vannak olyanok is, akik akkor is itt voltak és most is itt lesznek, mint Berkes János, Kovácsházi István és Molnár András. Ez időszak alatt viszont felnőtt egy újabb tenorista generáció, akik közül a legjobbak képviselőit köszönthetjük ezen az estén.

A gála első részében népszerű operanyitányokat, közzenéket és áriákat, a második részben operett,-film,- olasz-és nápolyi dalok / világslágerek / csendülnek fel.

Az est fénypontja: bemutatjuk a fokozatosságot, hogy a szóló számokkal indítva hogyan jutunk el a három,- hat,- illetve a kilenc tenorista együttes énekléséig.

Műsorvezető: Dr. Kovács Sándor /Bartók rádió - Új zenei újság szerkesztője/ és az est ötletgazdája, szerkesztője és rendezője: Lovas Károly.”

Házy Erzsébet művészete és pályája • 30012014-09-16 16:28:37
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában Fényes Szabolcs Mayájából is elhangzottak részletek: a két tercettben Házy Erzsébet is énekelt:

- "Odavagyok magáért..." (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- "Párizs, te szép..." (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert. MRT Énekkara)

(Magyar Rádió teljes felvétele - 1971. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

A rádióban ismétlése ma délután öt órától és az internetes oldalon is online.
Erkel Színház • 46752014-09-16 16:20:49
Bartók Rádióban
Erkel Színház • 46742014-09-16 16:20:18
A Bartók Rádiban ma este

19.00 – 19.30 Összhang
- a zenei élet aktualitásai

Bemutató az Operaházban - Dohnányi: A tenor

Szerkesztő – műsorvezető

Katona Márta

(Ism. holnap, 9.30)
Operett, mint színpadi műfaj • 22392014-09-16 16:18:55
Ma este a Bartók Rádió műsorán (19.35 – 21.12 óra)

Arthur Sullivan műveiből

„A XIX. század második felében kivirágzó operett műfajának az osztrák és a francia stílus mellett kialakult egy jellegzetes zamatú, angol változata is, amelynek legkiválóbb képviselője Arthur Sullivan (1842 – 1900) volt. Az angol társadalom visszásságait, a politikai képmutatást – például az Elveszett testvérek című zenei bohózatban – ugyanazzal a maró gúnnyal és szatirikus éllel leplezte le és tette nevetségessé, mint Offenbach Párizsban. 1875-ben bemutatott zenés komédiája, A házasságszédelgő, avagy az esküdtszéli tárgyalás egy különösen hosszú alkotótársi együttműködés első nagy sikere volt. A következő negyed évszázadban Sullivan szinte kizárólag William Gilbert szövegíróval dolgozott együtt. Pár évvel később ő írta az Őfelsége ágyúnaszádja (H.M.S. Pinafore – magyar rádiófelvételén a „Fruska”) című darab librettóját is, melynek egyik figuráját a Velencei kalmár Shylockja ihlette. Az eredeti Shakespeare-drámával Sullivan már korábban is behatóbban foglalkozott, 1871-ben kísérőzenét szerzett a manchesteri hercegi színház előadásához.” (Forrás: RTV Részletes)

A Gilbert and Sullivan kettős nevéhez olyan további, világsikerű operettek fűződnek, mint például The Sorcerer (A varázsló) – 1877; The Pirates of Penzance – 1879 (magyar rádiófelvételén a Cornwall-i kalózók címmel ismert); Patience -1881; Iolanthe – 1882; Princess Ida -1884; The Mikado – 1885; Ruddigore – 1887; The Yeomen of the Guard (A testőrök) – 1888; The Gondoliers (A gondolások) – 1889; Ivanhoe – 1891; Utopia Limited – 1894; The Grand Duke (A nagyherceg) – 1896.

1. Cox and Box - avagy az elveszett testvérek (1866)
Vígopera egy felvonásban.

Szövegét - John Maddison Morton azonos c. műve alapján - Francis Cowley Burnand írta.

Vez. Richard Hickox.
Km. a BBC Walesi Zenekara.

Szereposztás:

Box, nyomdász - James Gilchrist (tenor)
Cox, kalaposmester - Neal Davies (bariton)
Őrmester, később kisbirtokos - Donadl Maxwell (bariton)

2. A velencei kalmár - kísérőzene Shakespeare vígjátékához

Km. a Birminghami Szimfonikus Zenekar, vez. Vivian Dunn

3. A házasságszédelgő, avagy az esküdtszéki tárgyalás - zenés komédia.

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Vezényel Malcolm Sargent.

Km. a Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa és a Pro Arte Zenekar.

Szereposztás:

A bölcs bíró - George Baker (bariton)
A felperes - Elsie Morison (szoprán)
Az alperes - Richard Lewis (tenor)
A felperes ügyvédje - John Cameron (bariton)
Esküdt - Owen Brannigan (basszus)
Az esküdtszék elnöke - Bernard Turgeon (bariton).
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 6282014-09-16 16:17:29
A Dankó Rádió ma délelőtti operettadásában egyebek közt Szirmai Albert Alexandra című operettjéből is felhangzottak részletek Osváth Júlia, Szabó Miklós, Oszvald Marika és Maros Gábor rádiófelvételeiről.

Balczó Pétertől, aki egész héten át "mikrofonközelben" lesz, a Traviata és a Rigoletto egy-egy részlete hangzott el.

Ismétlés ma délután öt és hat óra között.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 30002014-09-16 00:06:52
Kiegészítés az 1156. sorszám alatt beírtakhoz, előadás-szereposztásokkal teljessé teszem a Házyval jegyzett előadásszámot: tizenöt fellépése volt ebben a produkcióban. (Forrás: DigiTár – az Operaház digitális archívuma)

Házy Erzsébet összes operai szerepe 1-57.

52. Richard Strauss: Salome - Salome – 1972. május 26. Új betanulás

Fordította: Pásztor Árpád

Díszlettervező: Fülöp Zoltán
Jelmeztervező: Márk Tivadar

Rendező: Nádasdy Kálmán
Vezényel: Borbély Gyula

Szereposztás:

Heródes: Palcsó Sándor
Heródiás: Kasza Katalin
SALOME: HÁZY ERZSÉBET
Jochanaán: Sólyom-Nagy Sándor
Narraboth: B. Nagy János (Itt még „B.” nélkül)
Heródiás apródja: Barlay Zsuzsa
Első katona: Jánosi Péter
Második katona: Veress Gyula
Első zsidó: Karizs Béla
Második zsidó: Láposi Dániel
Harmadik zsidó: Szegleth Ferenc
Negyedik zsidó: Szellő Lajos
Ötödik zsidó: Varga András
Első nazarénus: Kováts Kolos
Második nazarénus: Ötvös Csaba
Egy kappadociai: Polgár László fh.
Manasah, rabszolga: Tordai Éva

1972. június 6. – a 150. előadás
Borbély Gyula – Palcsó Sándor, Kasza Katalin, Házy Erzsébet, Sólyom- Nagy Sándor, B. Nagy János, Barlay Zsuzsa, Jánosi Péter, Veress Gyula, Karizs Béla, Láposi Dániel, Szegleth Ferenc, Szellő Lajos, Varga András, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Polgár László fh, Tordai Éva

1972. június 11.
Borbély Gyula – Palcsó Sándor, Kasza Katalin, Házy Erzsébet, Sólyom- Nagy Sándor, B. Nagy János, Barlay Zsuzsa, Jánosi Péter, Veress Gyula, Karizs Béla, Láposi Dániel, Szegleth Ferenc, Réti József, Varga András, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Polgár László fh, Tordai Éva

1972. június 11.
Borbély Gyula – Palcsó Sándor, Kasza Katalin, Házy Erzsébet, Sólyom- Nagy Sándor, B. Nagy János, Szirmay Márta, Jánosi Péter, Veress Gyula, Karizs Béla, Láposi Dániel, Szegleth Ferenc, Szellő Lajos, Varga András, Antalffy Albert, Ötvös Csaba, Polgár László fh, Tordai Éva

1972. június 24.
Borbély Gyula – Palcsó Sándor, Delly Rózsi, Házy Erzsébet, Sólyom- Nagy Sándor, B. Nagy János, Barlay Zsuzsa, Jánosi Péter, Veress Gyula, Karizs Béla, Láposi Dániel, Szegleth Ferenc, Szellő Lajos, Varga András, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Polgár László fh, Tordai Éva

1972. június 27.
Borbély Gyula – Palcsó Sándor, Kasza Katalin, Házy Erzsébet, Sólyom- Nagy Sándor, B. Nagy János, Szirmay Márta, Jánosi Péter, Veress Gyula, Karizs Béla, Láposi Dániel, Lux Géza, Szellő Lajos, Varga András, Antalffy Albert, Ötvös Csaba, Polgár László fh, Tordai Éva

1972. szeptember 30.
Lukács Miklós - Palcsó Sándor, Kasza Katalin, Házy Erzsébet, Jámbor László, B. Nagy János, Barlay Zsuzsa, Jánosi Péter, Veress Gyula, Karizs Béla, Láposi Dániel, Szegleth Ferenc, Szellő Lajos, Varga András, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Polgár László, Tordai Éva

1972. november 12.
Lukács Miklós - Palcsó Sándor, Kasza Katalin, Házy Erzsébet, Jámbor László, Pálos Imre, Barlay Zsuzsa, Jánosi Péter, Veress Gyula, Karizs Béla, Láposi Dániel, Lux Géza, Szellő Lajos, Varga András, Antalffy Albert, Ötvös Csaba, Polgár László, Tordai Éva

1972. november 19.
Lukács Miklós – Palcsó Sándor, Delly Rózsi, Házy Erzsébet, Jámbor László, B. Nagy János, Barlay Zsuzsa, Mészáros Sándor, Veress Gyula, Karizs Béla, Göndöcs József, Kishegyi Árpád, Szellő Lajos, Varga András, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Polgár László, Tordai Éva

1973, január 7. délelőtt
Lukács Miklós - Palcsó Sándor, Kasza Katalin, Házy Erzsébet, Sólyom- Nagy Sándor, B. Nagy János, Barlay Zsuzsa, Jánosi Péter, Veress Gyula, Karizs Béla, Láposi Dániel, Kishegyi Árpád, Szellő Lajos, Varga András, Nádas Tibor, Ötvös Csaba, Polgár László, Tordai Éva

1973. február 7.
Borbély Miklós – Palcsó Sándor, Kasza Katalin, Házy Erzsébet, Sólyom- Nagy Sándor, Pálos Imre, Barlay Zsuzsa, Jánosi Péter, Veress Gyula, Karizs Béla, Láposi Dániel, Szegleth Ferenc, Szellő Lajos, Varga András, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Polgár László, Tordai Éva

1973. május 13.
Lukács Miklós – Palcsó Sándor, Delly Rózsi, Házy Erzsébet, Jámbor László, Pálos Imre, Barlay Zsuzsa, Jánosi Péter, Várhelyi Endre, Karizs Béla, Láposi Dániel, Lux Ádám, Szellő Lajos, Nádas Tibor, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Polgár László, Tordai Éva


1974. február 19.
ROBERT STANKOWSKI, karmester (Lengyelország, Varsó, az NSZK-ban működött) – Palcsó Sándor, Delly Rózsi, Házy Erzsébet, Jámbor László, Pálos Imre, Barlay Zsuzsa, Domahidy László, Várhelyi Endre, Külkey László, Láposi Dániel, Szegleth Ferenc, Fülöp Attila, Nádas Tibor, Ötvös Csaba, Antalffy Albert, Polgár László, Tordai Éva

1974. február 21.
ROBERT STANKOWSKI, karmester (Lengyelország, Varsó, az NSZK-ban működött) – Palcsó Sándor, Delly Rózsi, Házy Erzsébet, Jámbor László, Pálos Imre, Barlay Zsuzsa, Domahidy László, Várhelyi Endre, Külkey László, Láposi Dániel, Szegleth Ferenc, Fülöp Attila, Nádas Tibor, Antalffy Albert, Ötvös Csaba, Polgár László, Tordai Éva

1975. január 18. - a produkció utolsó előadása
Lukács Miklós – Palcsó Sándor, Delly Rózsi, Házy Erzsébet, Sólyom- Nagy Sándor, Pálos Imre, Barlay Zsuzsa, Jánosi Péter, Domahidy László, Karizs Béla, Láposi Dániel, Szegleth Ferenc, Fülöp Attila, Nádas Tibor, Kováts Kolos, Bende Zsolt, Polgár László, Tordai Éva
Házy Erzsébet művészete és pályája • 29992014-09-16 00:05:16
Kiegészítés az 1100. sorszám alatt beírtakhoz, előadás-szereposztásokkal teljessé teszem a Házyval jegyzett előadásszámot: tizenhárom fellépése volt ebben a produkcióban. (Forrás: DigiTár – az Operaház digitális archívuma)


Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57

49. Richard Strauss: A Rózsalovag – Octavian - 1971. február 26.

Magyar Állami Operaház

Fordította: Várady Sándor

Díszlet és jelmez: Makai Péter

Rendező: Mikó András

Karmester: Ferencsik János

Szereposztás:

Herceg Werdenberg tábornagyné: Déry Gabriella
Lerchenaui Ochs báró: Begányi Ferenc
OCTAVIAN: HÁZY ERZSÉBET
Faninal: Radnay György
Sophie, a leánya: Andor Éva
Marianne: Vámos Ágnes
Valzacchi: Palcsó Sándor
Annina: Szirmay Márta
Rendőrbiztos: Mészáros Sándor
A tábornagyné udvarmestere: Szegleth Ferenc
Faninal udvarmestere: Kishegyi Árpád
Jegyző: Nádas Tibor
Vendéglős: Szellő Lajos
Olasz énekes: Réti József
Három nemesi árva: Csengery Adrienne, Mohácsy Mária, Kenderessy Éva
Divatárusnő: Békás Janka
Leopold: Grundtner Gábor (Későbbi neve: Gárday Gábor)
Állatkereskedő: Kamarás Valér

1971. március 27.
Ferencsik János - Déry Gabriella, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Kalmár Magda, Pavlánszky Edina, Rozsos István, Ercse Margit, Mészáros Sándor, Szegleth Ferenc, Berkes János fh., Nádas Tibor, Szellő Lajos, Róka István, Csengery Adrienne, Mohácsy Mária, Kenderessy Éva, Békás Janka, Grundtner Gábor, Stephányi Zoltán

1971. március 31.
Ferencsik János – Sudlik Mária, Begányi Ferenc, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Kalmár Magda, Vámos Ágnes, Palcsó Sándor, Ercse Margit, Jánosi Péter, Lux Géza, Berkes János fh., Katona Lajos, Kunsági Kálmán, Róka István, Forgács Júlia, Sződy Mária, Markó Éva, Pulveri Magda, Gárday Gábor, Stephányi Zoltán

1971. április 2.
Lukács Ervin - Déry Gabriella, Begányi Ferenc, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Kalmár Magda, Pavlánszky Edina, Rozsos István, Szirmay Márta, Mészáros Sándor, Szegleth Ferenc, Berkes János fh., Nádas Tibor, Kunsági Kálmán, Róka István, Forgács Júlia, Mohácsy Mária, Kenderessy Éva, Békás Janka, Gárday Gábor, Stephányi Zoltán

1971. április 14.
Ferencsik János - Déry Gabriella, Begányi Ferenc, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Kalmár Magda, Vámos Ágnes, Palcsó Sándor, Ercse Margit, Mészáros Sándor, Szegleth Ferenc, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szellő Lajos, Réti József, Csengery Adrienne, Mohácsy Mária, Kenderessy Éva, Békás Janka, Gárday Gábor, Stephányi Zoltán

1971. június 2.
Ferencsik János – Sudlik Mária, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Radnay György, Kalmár Magda, Vámos Ágnes, Palcsó Sándor, Ercse Margit, Mészáros Sándor, Szegleth Ferenc, Berkes János fh., Nádas Tibor, Szellő Lajos, Róka István, Forgács Júlia, Mohácsy Mária, Kenderessy Éva, Békás Janka, Gárday Gábor, Stephányi Zoltán

1971. június 26.
Lukács Ervin – Déry Gabriella, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Kalmár Magda, Pavlánszky Edina, Palcsó Sándor, Szirmay Márta, Jánosi Péter, Lux Géza, Berkes János fh., Katona Lajos, Szellő Lajos, Róka István, Forgács Júlia, Sződy Mária, Markó Éva, Pulveri Magda, Gárday Gábor, Stephányi Zoltán

1972. január 6.
Lukács Ervin – Déry Gabriella, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Radnay György, Kalmár Magda, Pavlánszky Edina, Palcsó Sándor, Ercse Margit, Jánosi Péter, Lux Géza, Kishegyi Árpád, Katona Lajos, Szellő Lajos, Róka István, Csengery Adrienne, Sződy Mária, Markó Éva, Pulveri Magda, Gárday Gábor, Stephányi Zoltán


1972. március 9.
Erdélyi Miklós – Sudlik Mária, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Andor Éva, Vámos Ágnes, Palcsó Sándor, Szirmay Márta, Mészáros Sándor, Lux Géza, Berkes János, Nádas Tibor, Szellő Lajos, Róka István, Forgács Júlia, Kenderessy Éva,
Mohácsy Mária, Pulveri Magda, Gárday Gábor, Stephányi Zoltán

1972. április 23.
Lukács Ervin - Déry Gabriella, Begányi Ferenc, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Andor Éva, Pavlánszky Edina, Rozsos István, Szirmay Márta, Jánosi Péter, Lux Géza, Berkes János, Katona Lajos, Szellő Lajos, Róka István…

1972. április 30.
Lukács Ervin – Sudlik Mária, Begányi Ferenc, Házy Erzsébet, Radnay György, Andor Éva, Vámos Ágnes, Rozsos István, Szirmay Márta, Jánosi Péter, Szegleth Ferenc, Berkes János, Katona Lajos, Szellő Lajos, Róka István, Forgács Júlia, Mohácsy Mária, Kenderessy Éva, Békás Janka, Gárday Gábor, Stephányi Zoltán

1974. június 22.
Lukács Ervin – Sudlik Mária, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Andor Éva, Vámos Ágnes, Rozsos István, Szirmay Márta, Mészáros Sándor, Szegleth Ferenc, Kishegyi Árpád, Katona Lajos, Szellő Lajos, Róka István…

1975. július 1.
Erdélyi Miklós – Sudlik Mária, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Radnay György, Kalmár Magda, Vámos Ágnes, Palcsó Sándor, Szirmay Márta, Mészáros Sándor, Szegleth Ferenc, Berkes János Nádas Tibor, Szellő Lajos, Kelen Péter, Forgács Júlia, Sződy Mária, Markó Éva, Pulveri Magda, Gárday Gábor, Stephányi Zoltán
Házy Erzsébet művészete és pályája • 29982014-09-16 00:01:15
Kiegészítés az 1048. sorszám alatt beírtakhoz, előadás-szereposztásokkal teljessé teszem a Házyval jegyzett előadásszámot: nyolc fellépése volt ebben a produkcióban. (Forrás: DigiTár – az Operaház digitális archívuma)


Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57.

41. Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén – Komponista - 1967. október 27.

Magyar Állami Operaház

Fordította: Romhányi József

Díszlet és jelmez: Makai Péter
Koreográfus: Radnai Éva

Rendező: Makai Péter

Karmester: Ferencsik János


Szereposztás:

Az előjáték szereplői

Udvarmester: Kemény László mv.
Zenetanár: Palócz László
KOMPONISTA: HÁZY ERZSÉBET
Tenorista: Tarnay Gyula
Katonatiszt: Göndöcs József
Táncmester: Palcsó Sándor
Fodrász: Bordás György
Lakáj: Begányi Ferenc
Zerbinetta: Ágai Karola
Primadonna: Déry Gabriella
Harlekin: Bende Zsolt
Scaramuccio: Külkey László
Truffaldin: Nádas Tibor
Brighella: Jagasich Péter

Az opera szereplői

Ariadne: Déry Gabriella
Bacchus: Tarnay Gyula
Najád: László Margit
Driád: Barlay Zsuzsa
Echo: Koltay Valéria
Zerbinetta: Ágai Karola
Harlekin: Bende Zsolt
Scaramuccio: Külkey László
Truffaldin: Nádas Tibor
Brighella: Jagasich Péter


1967. november 1.
Lukács Ervin – Előjáték szereplői: Kemény László mv., Palócz László, Házy Erzsébet, Tarnay Gyula, Göndöcs József, Palcsó Sándor, Bordás György, Begányi Ferenc, Ágai Karola, Déry Gabriella, Turpinszky Béla, Külkey László, Nádas Tibor, Jagasich Péter;
az Opera szereplői: Déry Gabriella, Tarnay Gyula, László Margit, Barlay Zsuzsa, Koltay Valéria, Ágai Karola, Turpinszky Béla, Külkey László, Nádas Tibor, Jagasich Péter

1967. december 29.
Ferencsik János – Előjáték szereplői: Kemény László mv., Palócz László, Házy Erzsébet, Tarnay Gyula, Jánosi Rudolf, Palcsó Sándor, Lux Géza, Begányi Ferenc, Ágai Karola, Déry Gabriella, Bende Zsolt, Rozsos István, Galsay Ervin, ifj. Littay Gyula;
az Opera szereplői: Déry Gabriella, Tarnay Gyula, Zádorfalvy Margit, Barlay Zsuzsa, Koltay Valéria, Ágai Karola, Bende Zsolt, Rozsos István, Galsay Ervin, ifj. Littay Gyula

1969. január 2.
Ferencsik János – Előjáték szereplői: Karizs Béla, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Szigeti László, Jánosi Rudolf, Kishegyi Árpád, Lux Géza, Supala Kolos, Ágai Karola, Moldován Stefánia, Bende Zsolt, Külkey László, Galsay Ervin, Jagasich Péter;
az Opera szereplői: Moldován Stefánia, Szigeti László, László Margit, Barlay Zsuzsa, Koltay Valéria, Ágai Karola, Bende Zsolt, Külkey László, Galsay Ervin, Jagasich Péter

1969. február 1.
Lukács Ervin – Előjáték szereplői: Karizs Béla, Palócz László, Házy Erzsébet, Szigeti László, Göndöcs József, Kishegyi Árpád, Lux Géza, Supala Kolos, Erdész Zsuzsa, Déry Gabriella, Turpinszky Béla, Rozsos István, Galsay Ervin, Jagasich Péter;
az Opera szereplői: Déry Gabriella, Szigeti László, László Margit, Szabó Anita, Koltay Valéria, Erdész Zsuzsa, Turpinszky Béla, Rozsos István, Galsay Ervin, Jagasich Péter

1969. május 18.
Lukács Ervin - Előjáték szereplői: Karizs Béla, Palócz László, Házy Erzsébet, Szigeti László, Jánosi Rudolf, Kishegyi Árpád, Lux Géza, Supala Kolos, Ágai Karola, Déry Gabriella, Turpinszky Béla, Rozsos István, Galsay Ervin, Jagasich Péter;
az Opera szereplői: Déry Gabriella, Szigeti László, László Margit, Barlay Zsuzsa, Koltay Valéria, Ágai Karola, Turpinszky Béla, Rozsos István, Galsay Ervin, Jagasich Péter

1969. május 29.
Lukács Ervin - Előjáték szereplői: Begányi Ferenc, Palócz László, Házy Erzsébet, Szigeti László, Göndöcs József, Kishegyi Árpád, Lux Géza, Supala Kolos, Erdész Zsuzsa, Déry Gabriella, Bende Zsolt, Rozsos István, Galsay Ervin, Jagasich Péter;
az Opera szereplői: Déry Gabriella, Szigeti László, László Margit, Szabó Anita, Koltay Valéria, Erdész Zsuzsa, Bende Zsolt, Rozsos István, Galsay Ervin, Jagasich Péter

1969. június 24. - a produkció utolsó előadása

Ferencsik János – Előjáték szereplői: Begányi Ferenc, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Szigeti László, Jánosi Rudolf, Lux Géza, Supala Kolos, Ágai Karola, Déry Gabriella, Turpinszky Béla, Külkey László, Nádas Tibor, Jagasich Péter;
az Opera szereplői: Déry Gabriella, Szigeti László, László Margit, Barlay Zsuzsa, Koltay Valéria, Ágai Karola, Turpinszky Béla, Külkey László, Nádas Tibor, Jagasich Péter
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 6272014-09-15 23:57:10
Honthy - fogalom. Szükségtelennek találtam részletezni, milyen operettekből, daljátékokból, dalokból hallhattuk ének-felvételeit. Mindenki ismeri azokat: aki kíváncsi volt ezekre, az ismert időpontokban odakapcsolhatott a rádióban. (Csárdáskirálynő mellett a Luxemburg grófjában aratott kiemelkedő sikereket - természetesen ebből is sok szép részletet hallhattunk; e darabokban egy másik felejthetetlen művészpartner is szerepelt - énekelt: Feleki Kamill! Ő maga is emlékezett egy bejátszott archív interjúfelvételről Hannuskáról...

Különben, valóban, inkább a kedvenc énekeseim (Házy, Ilosfalvy, Simándy, Udvardy, Palcsó...és még sokan mások) felvételeit szoktam részletezni - és főleg a "klasszikus"-operettek világából (Offenbach, Lecocq, Hervé, Planquette, Sullivan, Suppé, J. Strauss, Millöcker, Zeller, O. Strauss, Fall és persze Lehár, Huszka, Szirmai, Kálmán, Nádor Mihály, Farkas Ferenc). De azért szeretem a többieket, a most nem említett szerzők műveit is hallgatni!!!
Régizene • 31362014-09-15 10:54:09

Ma délben a Bartók Rádió műsorán
12.05- 13.20 Régi Zenei Napok 2014

Fertődi Esterházy-kastély, 2014. június 21. - részletek

A Capella Savaria hangversenye

Művészeti vezető: Kalló Zsolt - hegedű

Km. Baráth Emőke - szoprán, Szigetvári Dávid - tenor, Csizmadia Angelika, Papp Rita, Ratkó Ágnes és Rédai Csinszka - csembaló

I. Händel: 1. Teseo - Nyitány, 2. Radamisto - Polissena áriája (Baráth), 3. Semele - Jupiter áriája (Szigetvári), 4. Sámson - oratórium - a) Sámson és Delila kettőse (Baráth és Szigetvári), b) Sámson áriája (Szigetvári)

II. Bach: a-moll versenymű négy csembalóra és zenekarra BWV. 1065. (Csizmadia, Papp, Ratkó, Rédai)

III. Händel: 1. Orlando - Dorinda áriája (Baráth), 2. Semele - Semele áriája (Szigetvári), 3. Eszter - Eszter és Ahasvérus kettőse (Baráth és Szigetvári), 4. Alcina - a) Morgana áriája (Baráth), b) Ária és kettős (Baráth, Szigetvári), 5. Ácisz és Galathea - Ácisz és Galathea duettje (Baráth. Szigetvári)

IV. Vivaldi: D-dúr hegedűverseny RV. 222. (Kalló)


Operamúzeum • 8702014-09-14 22:48:37
2008. június 21. Klebelsberg Kuno Kulturális Központ

Rossini: Olasz nő Algirban

Vígopera két részben (magyar és olasz nyelven keverve)

Rendező: Paróczay Balázs

Vezényel: Meskó Ilona

Km. a Ventoscala Szimfonikus Zenekar és Férfikar

Mustafa – Hercz Péter
Elvira – Dér Krisztina
Vilma – Érsek Dóra
Lali – Rezsnyák Róbert
Lindoro – Szerekován János
Isabella – Simon Krisztina
Taddeo – Hábetler András
Operamúzeum • 8692014-09-14 22:45:40
2008. június 22. Belvárosi Szent Mihály Templom, Budapest

„In memoriam Bucsi László” (az évben volt 10 éve, hogy elhunyt a Pesti ferences templom Liszt Ferenc kórusának alapítója és haláláig karnagya)

Bach: h-moll mise – oratórium

Szabóki Tünde, Németh Judit, Molnár András, Cser Péter

Km. a Budapesti Victoria Kamarakórus, a Liszt Ferenc Kórus és Zenekar

Vezényel: Farkas Mária
Operamúzeum • 8682014-09-14 22:44:57
2008. június 20. Városmajori Szabadtéri Színpad

Ábrahám Pál: Viktória

Operett két részben

Az OPERETTVILÁG EGYÜTTES Budapest produkciója
Művészeti vezető: Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor

Koreográfus: Sárközy Gyula

Zenei vezető: Rónai Pál

Szereposztás:

John Cunlight, amerikai nagykövet - Szolnoki Tibor
Viktória grófnő, a felesége - Zsadon Andrea
Koltay, huszár főhadnagy - Forgács Péter
Jancsi, a tisztiszolgája - Bozsó József
Riquette, Viktória szobalánya - Teremi Trixi
Miki gróf - Petőcz András
Ach-Wong, Miki kínai menyasszonya - Gál Judit
Pörkölty János, Dorozsma polgármestere - Konrád Antal
Csuh-Csong, kínai lány - Taskovics Judit
Követségi titkár - Hosszú László
Orosz tiszt - Dénes Viktor
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 6252014-09-14 22:17:06
Balczó Péter operaénekes lesz holnaptól egy héten át a vendég a Dankó Rádió stúdiójában! (Szeptember 15-21.)

A Túl az Óperencián című operettadás minden nap 11 órától, az ismétlése aznap 17 órától hallható a Dankó Rádió frekvenciáin, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.

A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Erkel Színház • 46712014-09-14 10:48:45
Nem értek a műszaki dolgokhoz (sem), ezért teszem fel itt a kérdést: a Parasztbecsületben távirányítással mozgatott kis "fabódék" az Erkel színpadán is "távvezérelhetők" lennének?
Házy Erzsébet művészete és pályája • 29972014-09-14 00:06:21
Rövidesen pótolni fogom Házy Erzsébet összes operaszerepei között az Ariadne Naxosban, a Salome és A rózsalovag operaházi bemutatókról meg a további előadásairól korábban itt a topicban közölteket.

A DigiTárat, a digitális archívumot már üzembe helyezték az Operaház előcsarnokában: kihelyezett két tableten sok-sok adat lekérdezhetővé vált. Egyelőre Richard Strauss Pesten színre került valamennyi operájára vonatkozó anyag megtekintése lehetséges. Később – az ígéretek szerint – ez a program az Opera honlapjáról is elérhető lesz.

A program használatával, érintőképernyőn, kutathatjuk a teljes Richard Strauss-játszás adatait (színlap, művész, énekes, táncos, rendező, karmester, a bemutatók és előadások helye, ideje, előadás-fotók, recenzió részletek stb.) Ez a hozzáférés hasznos lesz számomra is: lehetővé teszi, hogy kiegészítsem és/vagy korrigáljam Házy Erzsébet szereplésével bemutatott három R. Strauss-opera előadásainak hiányos forrásokból lejegyzett adatait. Itt a topicban fokozatosan teljessé teszem Házy operafellépéseinek számát – mindenekelőtt az említett R. Strauss művekre kiterjedően látok ehhez hozzá: az összes előadás időpontjára, a teljes szereposztásra, a karmester megnevezésére mostantól kezdve forráshű adatokból látok rá, frissíthetem az eddigieket, pótolhatom, ami kimaradt.

(Persze, a DigiTár minden érdeklődő részére szabadon rendelkezésre áll, más, az Operában fellépett művészekre ugyanígy rákereshetünk.)

Karcag Márton az Opera Magazin legújabb számában a digitális archívum elkészült programját mutatja be az olvasónak, de ezen túl a további fejlesztések irányát is körvonalazza. Mint mondja, „ahhoz, hogy a DigiTár teljessé váljon legalább tíz-tizenöt évi munka hátra van.
A rendszerbe csak pontos és ellenőrzött adatok kerülhetnek, ez pedig nem egyszerű feladat. Egyetlen előadás szereposztását három helyen kell ellenőrizni.”
Pantheon • 13272014-09-14 00:05:04
Gyors egymás után két Nemzet Színésze távozott el! Nagyon szomorú vagyok. Béke poraikra!
Udvardy Tibor • 782014-09-14 00:03:19
Köszi, akkor majd beszerzem a Vaterán.
Udvardy Tibor • 762014-09-13 22:04:59
Lásd 51. sorszámnál.

Bajazzók rádiófelvétele Udvardyval -ez nem részletek, hanem az opera teljes felvétele.

Persze létezhet kislemezen részletek is belőle.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 502852014-09-13 00:36:34
Kérdés, Silvioként mit vár el tőle a rendező és a karmester. Kétségtelen, a fiatal énekes hangja és alakítása még nem kiforrott és nem mérhető mondjuk Bende Zsoltéhoz – hogy egy nagyszerű példaképre utaljak. Nagy Zoltánnak van hova fejlődnie: messze még a cél, de nem elérhetetlen. Jóleső látni, hogy van magyar énekes utánpótlás, ezzel együtt tapasztaljuk azt is, újabb és újabb lehetőséget kell biztosítani, hogy a fiatal művész minél több tapasztalatot szerezzen – akár annak árán is, hogy olykor „bedobják” a mélyvízbe. De egyel több esélyhez jut, és kellő önbizalommal, türelemmel, továbbképzésekkel, segítőkészséggel „megtámogatva” miért ne hívhatná fel magára a figyelmet, idővel egyre nagyobb és komolyabb szerepekkel való megmérettetésekhez jutva.
Nyilván, nem véletlenül hívják fellépni határainkon innen és túl; kap lehetőségeket, melyeknek megpróbál a legjobb tudása szerint eleget tenni. Szerintem, a mostani kisebb szerepeket hamar követni fogják a jelentősebb színpadi karakterek és figurák. Meglátjuk. Szurkoljunk most neki is!
Az Opera új Bajazzók produkciója sikeresnek ígérkezik, ebből Nagy Zoltán is kiveszi tőle telhetően a részét; lehet, hogy kissé szürkén-sután, még súlytalanul, de így is odafigyelünk rá – és abból, amit hallunk tőle, látunk nála, abból következtethetünk sok mindenre…

Az Opera honlapján olvasható Nagy Zoltán eddigi operaénekesi pályájáról egy rövid áttekintés.
Pantheon • 13252014-09-12 19:49:43
Meghalt Sztankay István!
Pantheon • 13242014-09-12 17:52:03
Ma helyezték örök nyugovóra Galántai Esterházy Melinda hercegnét, született Ottrubay Melindát a kismartoni Szent Márton-dómban.

MNO.hu, 2014. szeptember 12., péntek 12:19, frissítve: péntek 12:47 , szerző: Vig György
 
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2015-04-26
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia

A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola 20. jubileumi hangversenye

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Anima Musicae Kamarazenekar, Karosi Júlia (ének), Razvaljajeva Anasztázia (hárfa), Környei Miklós (gitár), Szalai András (cimbalom), Bán Máté (fuvola), Szűcs Péter (klarinét), Mohai Bálint (fagott), Pintér Balázs (cselló), Pregun Tamás (zongora)
vez.: Horváth Balázs

19:00 : Budapest
MR Márványterem

Hadady László (oboa), Pfujd Zsanett (fagott), Kemenes András (zongora)
MOZART: Esz-dúr trió, K. 407 (a kürtkvintett átirata)
GLINKA: Patetikus trió
LALLIET: Terzetto, Op.22
BEETHOVEN: B-dúr trió, Op.11
POULENC: Trió

19:00 : Budapest
BMC - Koncertterem

Óbudai Danubia Zenekar
vez.: Hámori Máté
MENDELSSOHN: Hazatérés idegenből - daljáték

19:00 : Budapest
Erkel Színház - Erkel foyer

UMBERTO GIORDANO: Fedora

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar,
vez.: Vásáry Tamás
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - szvit
Hattyúk tava - szvit
V. szimfónia
19:30 : Szeged
Nemzeti Színház

Szegedi Szimfonikus Zenekar, Vaszy Viktor Kórus
vez.: Gyüdi Sándor
CARL ORFF: Carmina Burana
A mai nap
született:
1906 • Paul Sacher, karmester († 1999)
elhunyt:
2013 • Starker János, csellista (sz. 1924)