vissza a cimoldalra
2017-12-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8564)
Élő közvetítések (6743)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1141)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (418)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (570)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (935)
Bartók Béla szellemisége (253)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1202)
Franz Schmidt (2974)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2449)
Jonas Kaufmann (2149)
Berlioz újratemetése (133)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6440)
Kimernya? (2610)
Operett, mint színpadi műfaj (3406)
Tokody Ilona (307)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (25350 hozzászólás)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21422017-06-20 08:50:13
Hamarosan kezdődik a mára jutó operettműsor a Dankó Rádióban (9.00 - 10.00)

Ami benne az operett-vonalat illeti:

Schubert-Berté-Harsányi Zsolt Három a kislány c. daljátékból halljuk majd:

09:32:27 - Hármas: "Tschöll papa lányai mi vagyunk" (László Margit & Hankiss Ilona & Andor Éva)

09:34:35 - Duett: "Árva a ház, nincs kacagás..." - prózai bevezetővel (Palánkay Klára, Maleczky Oszkár)

09:40:49 - Ötös: "Tavaszi felhők az égen..." (Ilosfalvy Róbert & Réti József & Melis György & Bende Zsolt & Várhelyi Endre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor)

09:51:49 Kemény Egon: Krisztina kisasszony -
Nyitány (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Lehel György)

A "Túl az Óperencián" operettműsor - melyben Gyurkovics Zsuzsa színésznővel (dalfelvételei közül is bejátszásra kerül) beszélget Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető; Márkus Lászlóra emlékezve, dalok szólalnak meg felvételeiről - 18 órától hallgatható meg újra a Dankó Rádióban.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 36502017-06-19 10:30:09
A Bartók Rádió élőben közvetíti a ma elhangzó operaelőadást a Müpából:

16.05 – 19.40 Budapesti Wagner Napok

Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

[b ] Wagner: Rienzi [/b] - ötfelvonásos opera -
két részben

Szövegét - Edward Bulwer-Lytton regénye nyomán - a zeneszerző írta.

Vez. Sebastian Weigle

Km. a Nemzeti Énekkar (karig.: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 10662017-06-19 10:24:02
2017. június 19-én (hétfőn) 21:15-től látható felvételről Tokody Ilona jubileumi koncertje az M5 HD műsorán.

„A XX. század utolsó harmadában volt olyan magyar lírai szoprán, aki tehetsége és szorgalma, elbűvölő egyénisége révén sikerrel járhatta be a világot. Tokody Ilona az olasz lírai szerepek mindegyikében etalon, a kifinomult, artisztikus éneklés nagy alakja. Pályafutása kezdetének 40. évfordulóján személyesen válogatta az est műsorát és szereplőit, és természetesen ő maga is rajongói elé lépett az Operaház színpadán” /Forrás: az Opera honlapja/.

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara
Karmester: Janos Acs

Rendező: Aczél András

Műsor:

Mozart: Vado, ma dove? K. 583 (Tokody Ilona)
Mozart: Don Giovanni – Nyitány
Verdi: Otello – Ave Maria (Tokody Ilona)
Verdi: A lombardok – Oronte áriája a II. felvonásból (Muskát András)
Verdi: Simon Boccanegra – Boccanegra és Amelia duettje az I. felvonásból (Tokody Ilona, Alexandru Agache)
Bellini: Norma – Nyitány
Verdi: Aida – Aida és Radamès duettje a IV. felvonásból (Tokody Ilona, Muskát András)

----

Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája az I. felvonásból (Tokody Ilona)
Giordano: Andrea Chénier – Gérard áriája a III. felvonásból (Alexandru Agache)
Rossini: A tolvaj szarka – Nyitány
Meyerbeer: Az afrikai nő – Vasco da Gama áriája a IV. felvonásból – (Muskát András)
Puccini: Bohémélet – Mimì áriája a III. felvonásból (Tokody Ilona)
Verdi: Aida – Előjáték
Puccini: Tosca – Tosca és Cavaradossi duettje az I. felvonásból (Tokody Ilona, Muskát András)

A felvétel 2017. március 13-án készült az Operaházban.
Tokody Ilona • 3052017-06-19 10:21:39
Kapcs.: 287., 285. sorszámok

2017. június 19-én (hétfőn) 21:15-től látható felvételről Tokody Ilona jubileumi koncertje az M5 HD műsorán.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21412017-06-19 10:13:05
Mától egy hétig a 88 éves Gyurkovics Zsuzsa színésznő-sanzonénekes a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsor-sorozatának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a rádió mikrofonja előtt.

„A magyar Edith Piaf - így emlegetik rajongói szerte Európában. A tótkomlósi kis verebet 1948-ban Lehotai Árpád készítette fel és Gobbi Hilda vezette be a Horváth Árpád színi kollégiumba. Olyan híres osztálytársakkal együtt végzett, mint pl. Sinkovits Imre, Körmendi János, Márkus László, Tomanek Nándor, Hegedűs Ágnes. Játszott a Nemzetiben, a Madáchban, Győrben, a Vidám Színpadon, és a Játékszínben Moliere-t, Csehovot, Ibsent és Pirandellót stb. Sanzonokat énekel. A Főiskola elvégzése után, 1951-ben a győri Kisfaludy, 1954-ben a Nemzeti, 1958-ban a Madách Színház tagja lett. 1961–1965 között az NDK-ban élt, utána újra a Madách Színházhoz, majd 1966-ban a Vidám Színpadhoz szerződött, melynek 1989-ig volt a tagja. 1972–1976 között Győrben vendégszerepelt. Kezdetben főleg gyermek- és naivaszerepekben, később zenés darabokban, operettekben játszott. A szekszárdi Német Színházban német nyelven vendégszerepelt.
Jászai Mari-díjas (1975). Rádió Nívódíjas (1985)
Fontosabb szerepei: Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Edit Piaf (Scserbakov: Nem bánok semmit sem); Zsófi (Füst M.: Margit kisasszony); Marlene (Poiret: Kellemes húsvéti ünnepeket); Solvejg (Ibsen: Peer Gynt); Beatrice (Shakespeare:Sok hűhó semmiért); Ánja (Csehov: Cseresznyéskert); Colomba (Jonson: Volpone); Gasparina (Pirandello: Velencei Kékszakáll).
Szerepelt a 2x2 néha 5 című filmben. Jellegzetes hangját a rádióban, és a filmekben a szinkronrendezők gyakran és szívesen használták.
Önállóestjei: Himnusz a szerelemről (Edith Piaf-est), Érzelmek hullámhosszán, Buday Dénes-est stb. Önálló albumán is sanzonokat énekel. A nagylemez Mennyi fény címmel jelent meg."

A mai zenei műsorban Gyurkovics Zsuzsa tolmácsolásában felcsendült sanzonok mellett részleteket hallottunk:

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély – Nyitány (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Lajtai Lajos – Békeffi István - Szenes Iván: Három tavasz

A Fővárosi Operettszínház 1958. december 19-i bemutató előadásának hangfelvételéről hangzott el néhány dal:

Km. a premier-előadás szereplői: Honthy Hanna, Petress, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Vincze Ottó.
Egy másik felvételről Bilicsi Tivadar énekli az operettből a Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára című dalt.

Seress Rezső dalait Harsányi Frigyes előadásában hallhattuk a rádió zenei összeállításában.

Ismétlés ma 18 órától a Dankó Rádióban.
Ilosfalvy Róbert • 7432017-06-18 22:30:38
Kétségtelen: Nagy Ibolya által felkért "társszerkesztő" kissé pontatlan volt bizonyos adatok említésekor...Jól teszed, hogyha hangot adsz észrevételeidnek!
Ilosfalvy Róbert • 7412017-06-18 22:14:31
Helyesbítem magam: a mai műsorban sugárzott Cigánybáró-részletek 1961-es, míg A denevér 1963-as rádiófelvételről valók.

Kiegészítésként: a zenei listában részletezett Denevér-számok folyamatában az I. felvonás fináléját jelentik. (Rosalinda, Alfréd, Frank jelenete, melyben Házy, Ilosfalvy és Radnay énekel)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21402017-06-18 22:12:52
Helyesbítem magam: a mai műsorban sugárzott Cigánybáró-részletek 1961-es, míg A denevér 1963-as rádiófelvételről valók.

Kiegészítésként: a zenei listában részletezett Denevér-számok folyamatában az I. felvonás fináléját jelentik. [i] (Rosalinda, Alfréd, Frank jelenete, melyben Házy, Ilosfalvy és Radnay énekel)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21392017-06-18 22:04:50
Egy téves információjára figyeltem fel, amikor azt mondta, hogy A mosoly országát itthon a hetvenes években énekelte színpadon.
Tudjuk, hogy erre két alkalommal nyílt lehetősége:

1982 júliusában Óbudán a Zichy-palota szabadtéri színpadán (Kukely Júlia volt Liza) és 1989-ben, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, hol Pitti Katalin mellett énekelte Szu-Csongot Ilosfalvy.

Több operettrészletet én is szívesen fogadtam volna, de csak szombat és vasárnap adásnap állt rendelkezésre a szerkesztőnek; a hét többi napján Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékezett a rádióműsor. Ilosfalvy Róbert operettfelvételei egyébként rendszeresen felcsendülnek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában.

Arra nem emlékszem, hogy dr. Szomolányi István azt mondta volna, hogy Kalafot énekelt. Ellenkezőleg: sajnálatának adott hangot, hogy Kalafot színpadon nem énekelte el. Ugyanakkor a nevezetes áriát az operából stúdióban felvette - de ezt nem említette meg.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21362017-06-18 18:04:13
Most kezdődik a délelőtti adás ismétlése:


Dankó Rádió

TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor

90 éve született ILOSFALVY RÓBERT.
(
Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.)

Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA


Ma is a legendás magyar tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István.



ZENEI LISTA

VASÁRNAP:

09:04:43 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Kék hajnali fény (Szerző: Fényes Szabolcs/Halász Rudolf)

09:16:39 Dal Ilosfalvy Róbert & MÁV Szimfonikus Zenekar & Török Géza (1982) - Szu-Csong dala (Szerző: Lehár Ferenc/Léon, Victor/Löhner-Beda, Fritz)

09:20:35 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Ferencsik János (1961 – rádiófelvétel) -- Barinkay belépője (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignaz)

09:23:37 Dal Ilosfalvy Róbert & Melis György & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, -- Barinkay és Zsupán kettőse (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignác/Jókai Mór)

09:24:56 Dal Melis György & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Zsupán belépője (Szerző: Strauss/Johann ifj./Schnitzer Ignác)

09:27:54 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara -- Saffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból (Szerző: Strauss, Johann ifj.)

09:38:13 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bolberitz Tamás -- A cirkuszhercegnő - Egy drága szempár (1982) (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred)

09:42:30 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – (1961. rádiófelvétel) -- 12. No.5a Finale - Trinklied (Alfred, Rosalinde) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard)

09:46:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 13. No.5a Finale folytatása (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard)

09:48:38 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 14. No.5a Finale - Couplets (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard)

09:51:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 15. No.5c Finale -Terzett (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard)

09:54:54 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- A denevér - nyitány (Szerző: Strauss, Johann ifj.
Lisztről emelkedetten • 7942017-06-17 11:20:39
Bartók Rádió, 17.49 – 18.55

Hlavacsek Tihamér Liszt-műveket zongorázik

1. Angelus
2. A Villa d´Este szökőkútjai
3. Sunt lacrymae rerum
4. Gyászinduló
5. Sursum corda
6. Bölcsődal

(Rádió, Márványterem, 2007. március 21.)

Megjegyzem, az RTV Részletes 18.15 órai kezdést jelöl meg.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21352017-06-17 10:50:56

Dankó Rádió

TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor

90 éve született ILOSFALVY RÓBERT.

Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA

Vasárnap lenne Ilosfalvy Róbert 90 éves!
(Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.)

Ma és holnap a legendás tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István.

ZENEI LISTA

SZOMBAT:

09:04:57 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Régi nyár - Van-e szerelmesebb vallomás (Szerző: Fényes Szabolcs/Békeffy István)

09:12:15 Dal Ilosfalvy Róbert_ & Magyar Állami Operaház Zenekara & Erdélyi Miklós -- Hunyadi László áriája II. felvonás (Szerző: Erkel Ferenc (1810-1893) - magyar)

09:16:20 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János -- Bob herceg - részletek (1962: hanglemezfelvételről) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc)

- Gárda induló – Bob és a férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni büszke seregiben…/ A gárda, a gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát!...” (km. énekkar)
- Bob dala: „ Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok…”
- Bob dala: „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon…/ Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet, Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Km. énekkar);
- „Bob dala: „Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek.../ Szállj nóta, szállj…” (Km. énekkar.)

09:29:28 Gül baba – Németh Marika & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc)
- Szerelmi kettős No.12. „ Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/ /Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…”

09:33:42 Gül baba – llosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel)
- Bordal No.11. „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…”

09:43:12 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkarának Férfikara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás -- Kleinzack legenda (Szerző: Offenbach, Jacques/Barbier, Jules/Innocent Vincze Ernő)

09:48:29 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Fischer Sándor -- Fortunio dala - Valentin dala (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) „ Imádom, imádom, ha látom, arcom lángra gyúl…”

09:49:34 Dal Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Kövecses Béla, Réti József, Bende Zsolt, Külkey László -- Fortunio dala - Kórus és vízdal (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic)
„-Elment az úr és a lánya is…. - Babett, Babett, ennivalót, a gyomrunk éhes, szörnyű gond… /- Mily bőség, mily áldás, mit sorsunk ránk mért, csak dőzsölj, ha nincs más, mi bendődbe fér/ mi gyomrodba fér… /Víz az élet fő gyönyöre, nélküle élni gond öröme…”

09:55:51 Dal Magyar Állami Hangversenyzenekar & FERENCSIK JÁNOS -- Reggeli lapok (Szerző: Strauss, Johann ifj.)


Az adásismétlés ma 18 órától.

Ilosfalvy Róbertre emlékezés a vasárnapi műsorban FOLYTATÓDIK.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 9222017-06-17 10:48:41
Mindketten sejthetjük ki áll a tényleg alapos tájékoztató-összeállítás mögött. Dicséret illeti érte!
Ilosfalvy Róbert • 7392017-06-17 08:50:25
Dankó Rádió

TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor

90 éve született ILOSFALVY RÓBERT.

Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA

ZENEI LISTA- szombat, vasárnap:

SZOMBAT:

09:04:57 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Régi nyár - Van-e szerelmesebb vallomás (Szerző: Fényes Szabolcs/Békeffy István)

09:12:15 Dal Ilosfalvy Róbert_ & Magyar Állami Operaház Zenekara & Erdélyi Miklós -- Hunyadi László áriája II. felvonás (Szerző: Erkel Ferenc (1810-1893) - magyar)

09:16:20 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Bob herceg - részletek (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc)

09:29:28 Dal Németh Marika & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- 1555517 - Szerelmi kettős No.12 (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc)

09:33:42 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Bordal No.11 (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc)

09:43:12 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkarának Férfikara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Kleinzack legenda (Szerző: Offenbach, Jacques/Barbier, Jules/Innocent Vincze Ernő)

09:48:29 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Fischer Sándor -- Fortunio dala - Valentin dala (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic)

09:49:34 Dal Palánkay Klára & Ilosfalvy Róbert & Kövecses Béla -- Fortunio dala - Kórus és vízdal (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic)

09:55:51 Dal Magyar Állami Hangversenyzenekar & FERENCSIK JÁNOS -- Reggeli lapok (Szerző: Strauss, Johann ifj.)

VASÁRNAP:

09:04:43 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Kék hajnali fény (Szerző: Fényes Szabolcs/Halász Rudolf)

09:16:39 Dal Ilosfalvy Róbert & MÁV Szimfonikus Zenekar & Török Géza -- Szu-Csong dala (Szerző: Lehár Ferenc/Léon, Victor/Löhner-Beda, Fritz)

09:20:35 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Barinkay belépője (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignaz)

09:23:37 Dal Ilosfalvy Róbert & Melis György & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- Barinkay és Zsupán kettőse (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignác/Jókai Mór)

09:24:56 Dal Melis György & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & FERENCSIK JÁNOS -- Zsupán belépője (Szerző: Strauss/Johann ifj./Schnitzer Ignác)

09:27:54 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara -- Saffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból (Szerző: Strauss, Johann ifj.)

09:38:13 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bolberitz Tamás -- A cirkuszhercegnő - Egy drága szempár (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred)

09:42:30 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- 12. No.5a Finale - Trinklied (Alfred, Rosalinde) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard)

09:46:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 13. No.5a Finale folytatása (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard)

09:48:38 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 14. No.5a Finale - Couplets (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard)

09:51:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 15. No.5c Finale -Terzett (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard)

09:54:54 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- A denevér - nyitány (Szerző: Strauss, Johann ifj.
Tokody Ilona • 3042017-06-16 19:31:29
NYÁRI KÁROLY KONCERT AZ OPERÁBAN - meghívott vendégként fellép Tokody Ilona is! - 2017. július 7.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21342017-06-16 11:59:05
Egy archív rádiós interjúból hallottunk bejátszott részleteket a Dankó Rádió „Túl az Óperencián című, Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékező mai adásában: Boros Attila rádiós szerkesztő-műsorvezető az operaénekes házaspárral beszélgetett ebben a régi műsorában. A művészek igen rokonszenves megnyilatkozásaiból a rádióhallgató bizonyos képet kaphatott a két nagyszerű énekművészről mint magánemberről is; sok érdekességet árultak el a pályakezdésük időszakáról, az operarajongásukról, a színpadról, mint második otthonukról, az opera mint műfaj továbbéléséről, az operett, a musical értékeiről, a színpadi átélésről, az énekelt magyar szöveg érthetőségének fontosságáról, operarepertoárjukról, opera- és operettfelvételeikről.

Vámos Ágnes elmesélte, végzett fiatal énekesként mielőtt megkapta volna Iluskát a János vitézben, Tóth Aladár, az Operaház akkori igazgató behívatta az irodájába és kérte, húzza fel a szoknyáját; Vámos teljesen ledöbbent, végül az igazgató engedékeny volt, megelégedett a térdig felhúzott szoknyával is; a látottak úgy látszik tetszésére voltak, mert a szoprán megkapta élete első szerepét a dalszínházban; később kint a kollégák nevetve mondták neki, erre a műveletre azért volt szükség, mert Iluska mielőtt belép a patakba, hogy ruhát mosson, jól fel kell húzni a szoknyáját, és ugye, egy csúnya, görbe láb, nem mutat jól a színpadon, a közönség nem ilyet vár… Egy másik történetben Vámos Ágnes előrehaladott állapotáról szólott: – októberben született meg Júlia lánya -, szeptemberben hatalmas pocakkal be kellett ugornia a margitszigeti Faust-előadásba, Siebel szerepébe! – mint tudjuk, „nadrágszerep” ez: kénytelen-kelletlen, elvállalta, megkapta Udvardy Tibor nadrágját és egy köpeny jótékony leple alatt nagy sikerrel abszolválta a szerepet. Külföldi partnerei közül kiemelt két világhírű basszistát, Nicola-Rossi Lemenit (akivel a Faustban) és Cesare Siepit, akivel a Don Juanban Elvirát énekelhetett.

Mátray Ferenc elsősorban Puccini-tenor volt, szinte minden darabjában énekelt, de nagyon szerette, a Carment, a Parasztbecsületet, de Verdi operáiban is kedvére való szerepeket kapott: Simone Boccanegra-Adorno; Traviata – Alfréd; Rigoletto- A herceg. Nagy élmény volt számára Erika Köth szopránnal énekelnie a Rigolettóban. Egyik kedvenc itthoni partnere volt Palánkay Klára, aki Magdalénát énekelte az említett operában; mellette Don José volt a Carmenben; olyan átéléssel játszotta Palánkay a címszerepet, hogy sistergett körülötte a levegő, és olyan szerelmes volt belé Mátray, hogy mikor az opera végén le kellett szúrnia, mindig igazi könnyekben, sírva hajtotta végre szörnyű tettét..
Számukra az Operaház a „templomot”, a második otthont jelentette - amíg ott dolgozhattak. Mátray Ferenc az előadást követően minden egyes alkalommal, mikor már lesminkelt, átöltözött civilbe, egyedül átsétált a kihalt, üres, sötét színpadon, így köszönt el, vett búcsút arra a napra szeretett színházától…

A Boros Atilla egykori rádiósműsorában a két operaénekessel való diskurzust opera- és operettfelvételek bejátszása illusztrálta. Most a Dank Rádióban Nagy Ibolya szerkesztésében ugyanezek az áriák, dalok is felcsendültek:

- Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő – [/i] Hármas: [/i] Vámos Ágnes, Lendvai Andor és Rátonyi Róbert énekel.

Ez az 1957-ben felvett részlet arról a felvételről való, melyen rajtuk kívül még Osváth Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

Jean Gilbert (1879-1942) felvett név: franciás neve ellenére német zeneszerző, Max Winterfeld néven született Hamburgban, 1817-ben, a "berlini operett" jeles képviselője. Igen termékeny szerző volt, több mint 50 operettet írt. Legsikeresebb operettjei itthon is: Marinka, a táncosnő, A bíborruhás asszony, A hermelines nő – ezekből mind részleteket vett fel a magyar rádió.

- Puccini: Bohémélet - Rodolphe áriája az I. felvonásból (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János

- Buday Dénes - Babay József: Három szerelmesek –duett: „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)

- Kerekes János – Tóth Miklós – Romhányi József: Boldogságfelelős

(A rádiós bemutató ideje: 1957. szeptember 21., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.25. - Rendező: Solymosi Ottó)

=Nóra dala (Vámos Ágnes)
=Nóra és Csányi kettőse (Vámos Ágnes, Melis György)
=Zsuzsi dala (Zentay Anna)
=Induló (Földényi Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a szerző: Kerekes János)

- Kálmán Imre: Az ördöglovas – Dal: „Suhan az éj, elkerül az álom…./Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bánfalvy Miklós )

- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia és Edvin kettőse a II. felvonásból: „Táncolnék a boldogságtól, szívem lázban ég…/ Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk majd még…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar)

A délelőtti rádióadás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.
Ilosfalvy Róbert • 7382017-06-16 10:31:44
Vasárnap lenne Ilosfalvy Róbert 90 éves!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 39422017-06-16 10:29:38
"Bál — hajnalig…"

Szabad Nép, 1955. február 10.

„Szombaton, február 12-én Budapest felszabadulásának előestéjén 9 órakor ismét felcsendül a zene az Országház kupolatermében, s megkezdődik a hajnalig tartó tánc, tréfa, kacagás. Jelmezes farsangi bált rendez a DISZ Központi Vezetősége és a DISZ Budapesti Bizottsága a termelésben és a tanulásban kiváló fiatalok szórakoztatására. Mintegy 1700 fiatal — köztük az exporttervet legjobban teljesítő ifjúsági brigádok, fiatal írók, költők, színészek, diákok kaptak meghívót a nagy farsangi találkozóra.

Mint minden karnevált, ezt is a karnevál hercege — most Zenthe Ferenc, a Kétszer kettő néha öt című film Kerekes Andrása — nyitja meg, fényes udvarával, az Operaház balettkarával, majd jelt ad a zenekarnak, s a Fővárosi Népi Zenekar muzsikájára a DISZ népi együttese megkezdi az első táncot, a palotást. A nyitótánc után a karnevál hercege bevezeti azt est legfiatalabb s legkedvesebb vendégeit, az első bálozókat.
Hajnalig áll majd a bál.

Közben fél 11-kor, amíg a zene szünetel, a fiatal színészek műsorral szórakoztatják a vidám társaságot. A többi között Ilosfalvy Róbert Barinkay belépőjét énekli a Cigánybáróból, Házy Erzsébet a Csárdáskirálynőből énekel részleteket , Varga András, a Szabad szél és a Dohányon vett kapitány legszebb melódiáit adja elő.

Éjfél előtt Szepesi György közvetítésével, megkezdődik a keringő-, majd később a jelmez- és csárdásverseny.

A táncverseny zsűrije csupa szaktekintélyből áll! A többi között a zsűriben lesz Kun Zsuzsa, Csinády Dóra és Fülöp Viktor. A győztesek jutalmat kapnak.
S hogy étel-ital is legyen bőven, arról a Gundel gondoskodik.
Így lesz teljes és felejthetetlen a fiatalok farsangi mulatsága.”
Ilosfalvy Róbert • 7372017-06-16 10:13:55

Vasárnap lenne Ilosfaly Róbert 90 éves!

Rá emlékezik majd a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adása szombaton és vasárnap, a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette operettműsorban. (9-10 ill. az ismétlésben 18-19 óra)


(Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 39412017-06-15 23:25:05
1966. szeptember 24., Magyar Televízió, 19.50 – kb. 22.00 – élő adásban:

„Szombaton este…”

Írta: Tardos Péter

Zene: Bágya András, Behár György, Tardos Péter

Közreműködik: Váradi Hédi
Balogh Edina, Bencze Márta, Buss Gyula, HÁZY ERZSÉBET, Korda György, Korda János (táncművész), Körmendy Vilmos, Mátrai Zsuzsa, Sárosi Katalin, Toldy Mária, Wittek Mária,
a Stúdió 11, a Harmónia énekegyüttes, az Omega zenekar és a Pécsi Balett

Szerkesztő: Fodor Imréné
Vezetőoperatőr: Bíró Miklós
Koreográfus: Fodor Antal

Rendező: Bánki Iván

E zenés-táncos műsor-összeállítást az alábbi sorokban ajánlja a szerkesztő a nézők figyelmébe:

„Van, aki otthon, a rádió vagy a tv mellett tölti a szombatestét, de sokan a város szórakozóhelyeit is felkeresik. E műsor jóvoltából a tv-nézők is az utóbbit tehetik: a nyári szabadtéri színpadok műsorairól készült felvételeken részleteket láthatnak Sadok Savir, a rigai esztrádegyüttes, a berlini Friedrichstadtpalast, valamint Albert István és zenekara műsorából, a hazai képernyőn először találkozhatnak a rádióból már ismert Henri Salvadorra, majd befejezésól az Egyes stúdió című énekes-táncos műsort nézhetik meg. Az adás keretében kerül sor a lottó 500-ik, jubileumi számsorsolására.”
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 36412017-06-15 22:45:13
Wagner: Rienzi -koncertszerű előadás

www.mupa.hu

2017. június 19. hétfő 16:00 — 20:00
Egy szünettel

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vezényel: Sebastian Weigle

Szereplők:

Cola Rienzi ¬ - Robert Dean Smith
Irene - Emily Magee
Steffano Colonna - Falk Struckmann
Adriano - Michelle Breedt
Paolo Orsini - Boaz Daniel
Raimondo - Cser Krisztián
Baroncelli - Brickner Szabolcs
Cecco del Vecchio - Bakonyi Marcell

Közreműködők:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

„A 14. századi Rómában játszódó mű még nem tekinthető a zeneszerző érett művének, egy neves kortársa szarkasztikusan meg is jegyezte, hogy „a Rienzi Meyerbeer legjobb operája”. A nagyszabású tablókban, élvezetes mozzanatokban gazdag alkotás azért már magán viseli a későbbi Wagner-remekek vonásait is, és jelentős lépcsőfokként szolgált a szerző számára a Tannhäuser felé. Bár az opera a 19. században - Wagner fenntartásai ellenére - mindvégig sikeres maradt és gyakran előadták, a 20. században, valamint napjainkban sajnálatosan ritkán kerül színre."
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21332017-06-15 22:40:54
"melyeket Laczó István tolmácsolásában"
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21322017-06-15 22:37:23
A ma sugárzott „élő” operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető beszélgetőtársa, dr. Szomolányi Gy. István mintegy mellékesen említette Laczó István (1904-1965), a Magyar Állami Operaház egykori kiváló tenorja stockholmi rádiós operett-koncertjét , mely hangverseny felvételét rögzítették; reménykedik abban, hogy a felvételen hallható hat operettrészlet idővel eljut hozzá, lehetővé válna a Dankó Rádióban is bemutatni ezt az archív operettkiadványt, akkor arról bejátszani a rádióban az operettdalokat, melyek Laczó István tolmácsolásában örökített meg az akkori technika a stockholmi koncertjén.
Valódi kuriózum ez, remélhetőleg a műfaj - és Laczó - hazai rajongói örülnének, ha realizálódik ez az elképzelés.
Társművészetek • 11512017-06-15 21:47:00
Lehull a lepel a Golgotáról a Déri Múzeumban

Borsod Online, 2017.06.15 15:05

Átmenetileg leveszik a leplet a debreceni Déri Múzeumban a Munkácsy-trilógia részét képező Golgota című festményről a Múzeumok Éjszakája kapcsán, 24-én – jelentette be a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón a Déri Múzeum Munkácsy-termében Papp László, Debrecen polgármestere. Elmondta: erre azután kerülhet sor, miután telefonon egyeztetett Pákh Imrével, a kép tulajdonosával, aki engedélyt adott erre. A polgármester hozzátette: mivel sajnos továbbra sincs megegyezés Pákh Imre és a magyar állam között a kép további sorsáról, mindhárom monumentális alkotás együttes megtekintésére most csak szombaton, illetve keddtől péntekig lesz lehetőség.
Rost Andrea • 19242017-06-15 21:42:47
Friss interjú Rost Andreával

Rost Andrea: „Azután majd megtalálja a maga útját a 21. századi opera is…”

Borsod Online, 2017.06.12 15:35
Rost Andrea • 19232017-06-15 21:02:54
Így készült a Nők Lapja címlapfotója: Rost Andrea és lánya együtt – video
Rost Andrea • 19222017-06-15 16:08:11
Bartók Rádió közvetíti, ma este hangfelvételről

19.35 – 20.54 A Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok Mozart hangversenye

Hangversenymester: Tuska Zoltán

Km. Rost Andrea - szoprán

1. Cosi fan tutte – Nyitány
2. Figaró házassága - Rózsaária IV. felv.
3. Don Giovanni - Zerlina áriája I. felv.
4. Esz-dúr szimfónia K. 184.
5. F-dúr divertimento K. 247.
6. A varázsfuvola - Pamina áriája II. felv.
7. A színigazgató - Silberklang rondója

ráadás: Don Giovanni - Zerlina áriája II. felv.

(Zeneakadémia Nagyterem, 1997. május 4.)

(Ism. június 27., 12.36)
Pantheon • 19952017-06-15 15:25:22
Utólag, beteszem ide ezt a - kapcsolódó - linket:

Petri Miklós operaénekes – színpadi ügyelő – interjú (2005)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21312017-06-15 15:07:12
Helyesbítés: az utolsó mondatomban elírtam Vámos Ágnes keresztnevét, - nem "Edit"...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592282017-06-15 14:58:04
A főpróbán voltam ott: a vendég baritonnak ( Ambrogio Maestri ) egy kis gikszerét leszámítva (II. felv., a "bosszú"-kettőst megelőző áriájában picit megbicsaklott a hangja) lehengerlő produkciót nyújtott és az előadás legnagyobb sikerét aratta Rigoletto-ja megformálásával. Nem sokkal maradt el mögötte szép teljesítményével Szemere Zita , Gilda megszemélyesítője; eleinte féltem, nem birkózik meg a szerep megkövetelte technikai nehézségekkel; (továbbra sem tetszik szopránjának hangszíne), igazán engem a nevezetes áriájával győzött meg: énekhangjának mind lírai vonulata, mind a magasságainak biztossága, szólamának dinamikai felépítése igazán művészi kivitelezésben valósult meg. De csak az a jelenet tett rám pozitív hatást; annak volt szép kisugárzása és ezt értékelte a közönség, nagy szeretettel fogadta. Fiatal művésznő, egész biztosan jó úton halad, hogy az eddigi szép, sok színű szerepei - vele énekkultúrája - tovább fejlődjenek, újabb és újabb jó, neki való szerepekben tudja kibontakoztatni képességeit. A herceg szerepében Horváth István nem maradt adósunk: tenorja magasságainak megcsillogtatása, a szerepjátéka is kielégítő volt, mégis nekem valahogy "nem jön be" ez az énekhang egy Verdi-, inkább spinto, mint teljesen lírai - tenor-szerepben, mint amilyen a Mantuai hercegé. Hiányzik ebből az alakításból valami olyasféle - nehezen megfogalmazható "kvalitás", mint amilyennel találkoztam az elmúlt évtizedek alatt látott-hallott fach-béli tenorok többségénél (neveket hadd ne soroljak) és elragadtatásomra tudtak lenni. Szántó Andrea, Gábor Géza, Egri Sándor és a többiek hozták a "kötelezőt".
Halász Péter nagy vehemenciával dirigálta zenekarát és énekkarát - újra Verdi-operát abszolvált - szerintem sikerrel. Viszonylag hosszú kihagyás után hallottam újra Verdi operáját - ezúttal az Operaházban. Ezt a rendezést ( Szinetár Miklós munkája) valószínűleg utoljára láthatjuk a Dalszínházban... Ne legyen igazam, de már félek a lecserélést követő újrarendezésektől...
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21302017-06-15 14:05:41
Igazi operettfelvétel-ritkaságokkal folytatódott Vámos Ágnes szopránénekesnőre való megemlékezés a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában:

A francia operett Hervé, Offenbach utáni nemzedék - Planquette, Lecocq, Audran mellett - számon tartott jelentős képviselője volt André Messager (1853 –1929)is. Több mint negyven színpadi alkotásáról tudunk: írt operát, kantátát, balettet, zenés játékot, dalokat is szerzett, de mégis elsősorban operettjei hozták meg számára a világhírnevet. (Tudni kell Messager-ről azt is, hogy hozzá fűződik Gustav Charpentier „Louise” és Debussy „Pelléas és Melisande” c. operáinak bemutatása, ez utóbbit maga is dirigálta; rövid ideig a párizsi Nagyopera ügyvezető igazgatói posztját is betöltötte.)
Az operettként számon tartott tizenhét műve közül a legnevezetesebbek „A Michu-lányok” (1897), a vígoperaként is elkönyvelt „Veronika” (1898), a „Fortunio” (1907)”, valamint a zeneszerző életében utolsó előttiként, 1926-ban bemutatott, Alfred Hennequin szövegkönyvére komponált [b]
„Nászéjszaka” [/b] („Passionnément”).

A Nászéjszaka története igen pikáns, egy bonyodalmakkal teli mulatságos szerelmi história, érdekfeszítő, szellemes és mulattató szöveg, hozzá ragyogó, melodikus muzsika.
Magyarországon először – Molnár Jenő fordításában - a budapesti Belvárosi Színház játszotta (1927), de rövidesen más teátrumokban is nagy sikert hozott a darab kiállítása; mielőtt Nagykanizsán is bemutatásra került volna, az igazgatóság jó előre felhívást tett közzé: a Nászéjszaka előadásaira gyermekközönséget ne hozzanak magukkal, mert felnőttek részére kerül színre.)

Maga a szövegkönyv a szokványos francia bohózatok közül való. Egy amerikai milliárdos feleségével világkörüli yacht-kiránduláson van és elérkezik Trouvillebe is, a világhírű francia fürdőhelyre. A férj öreg, az asszony fiatal és szép, a francia földnek pedig Amerika előtt szerelmi dolgokban rossz híre van. A férj tehát arra kényszeríti asszonyát, hogy maszkírozza magát nagymamának, s csak ilyen körülmények közt hajlandó elvinni társaságba. A „nagymamának" azonban megtetszik egy francia fiatalember, aki üzleti ügyekben tárgyal férjével, és megkezdődik a móka, amely tart három felvonáson keresztül. Az asszony hol mint nagymama, hol mint saját unokahúga jelenik meg s addig-addig játszik a tűzzel, hogy mint unokahúg, a férfi karjaiba hull. A jóvátehetetlen éjszaka után derül ki, hogy a „nagymama" és az unokahúg azonosak, mire következik az operett-elválás, operettházasság, operett-romantikával, mert a végén kiderül az is, hogy az asszony a francia fiatalembert anyagi romlástól is megmentette azzal, hogy leleplezte férjének ravaszkodását, aki egy értéktelennek mondott, de gazdag petróleumforrásokkal rendelkező amerikai birtokot akart megvenni a franciától. Egy korabeli kritika megjegyzi: „ami helyzetkomikumot, kétértelmű és egészen rosszértelmű helyzetet a francia vígjátékiskola össze tud halmozni, azt mind megtaláljuk ebben a zenés vígjátékban, amely párisi operettnek mondható. Az ember szinte sajnálja, hogy
André Messager, a franciáknak eme büszkesége odaadta nevét, kedves és fülbemászó muzsikáját ehhez a máskülönben ostoba és rosszindulatú históriához. Messager zenéje, s maga a párisi operett, nem a bécsi és a német operett kitaposott útjain jár. Nincsenek benne nagy nyitányok vagy harsogó finálék, néhány kedves sanzon, pár jazz-hangszerre szerelt melódia s inkább opera-paródia tarkítja az orchestert. Messager zenéjének van lírája, sok benne a táncszám.”

A Magyar Rádió 1956 decemberében vette fel a Nászéjszaka részleteit, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós énekelt , a felvételen közreműködött még a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György.
Erről a stúdiófelvételről hangzott el három részlet az adásban:

- Júlia dala (Vámos Ágnes)
- Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós)
- Júlia másik dala (Vámos Ágnes)

Vlagyimir Vlagyimirovics Scserbacsov (1889-1952): Dohányon vett kapitány

Az operett bemutatója 1942-ben volt a novokuznyecki operettszínházban, Magyarországon először 1949-ben került színre a Nemzeti Színház produkciójában (a Magyar Színházban.) A darab zenéjét Farkas Ferenc hangszerelte át. Magyar szöveg és versek: Innocent Vincze Ernő. A cselekmény színhelye Szmurov kereskedő birtoka valahol Oroszországban, egy fogadó és egy park Párizsban, valamint egy balti-tengeri kikötő; a történet ideje Nagy Péter cár uralkodása alatt, a XVIII. század első felében.
Szmurov gazdag kereskedő leánya, Ljuba és a szomszéd bojárék szolgája, Iván - aki szegény sorból származik, annak idején egy zsák dohányért vettek meg mindenesnek - titokban szeretik egymást. A szegénylegényből képzett hajóskapitánnyá felszabadított jobbágyból bátor katona formálódik. Persze, míg Iván elnyeri Ljuba kezét, több bonyodalmon keresztül kell túljutnia, sőt, Párizsban egy nem kívánt „liezon” jön létre közre és a márkinő, Germaine között: utóbbi flörtölni próbál a fiúval…; aztán ott van gazdája, Anton is, aki ugyancsak vele tart Párizsba, aki szintén szemet vetett a csinos márkinőre és féltékenysége miatt ahol csak lehet ártani igyekszik vélt riválisának; de aztán minden a jóra fordul: a már kiképzett kapitányként visszatérő Iván a tengeri hadgyakorlaton a csatahajót – mely Anton ügyetlenkedése folytán csaknem elsüllyed - megmenti, amivel elismerést szerez a cárnál, megkapja a kapitányi rangot, szabad ember lesz és övé lesz Ljuba.

Az ország szinte minden nagyobb színházában bemutatták Scserbacsov operettjét, így a Szolnoki Szigligeti Színház (1954), a Szegedi Nemzeti Színház (1959), a Kecskeméti Katona József Színház (1961) a Fővárosi Operettszínház (1973-74), a Miskolci Nemzeti Színház (1976) is játszotta a maga korában igen sikeres darabot.

A dohányon vett kapitány című operettből részleteket a rádió már 1950-ben felvett (Miklós Kata, Szabó Miklós), később, 1956-ban ugyancsak rögzítettek a rádió stúdiójában néhány dalt belőle: Vámos Ágnes – aki Germaine szopránszólamát kapta -, továbbá Kövecses Béla énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bánfalvy Miklós vezényli.
Erről a felvételről hallottuk most

- Germaine dalát Vámos Ágnes és
- Germaine és Ivan kettősét Vámos Ágnes és Kövecses Béla előadásában.

Vámos Ágnesnek és férjének, Mátray Ferencnek kevés közös felvételük egyike az a duett , melyet szintén hallhattunk általuk a hangfelvételről:

Offenbach: Hoffmann meséi - Giulietta és Hoffmann kettőse (Km. a Honvéd Központi Zenekar. Vezényel: Fehér György)

Egy régi magyar operettszerző – Lehár és Huszka kortársa – Czobor Károly (Pozsony, 1876. április 29. – Budapest, 1957. szeptember 14.) zeneszerző ritkán hallható operettjének, a Rajna Ferenc librettójára írt Hajdúk hadnagyának részlete is elhangzott a rádióműsorban: - Férfikettős Mátray Ferenc és Maleczky Oszkár énekében, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil

Ugyancsak régi rádiós operett felvételről szólalt meg két részlet Lehár Ferenc Cigányszerelméből:
- Ilona és Dragutin kettőse (Zentai Anna, Fekete Pál): „Csókban van az ifjúság”
Hármas (Zentai Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós): „…Szó sincs róla, voltam én is nagy Don Juan, jártam én is szép asszonykák után…”
(Az Állami Színházak Szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényli.)

Bízom benne, hogy Vámos Ágnes emlékének szentelt tematikus héten a Dankó Rádióban még további érdekességek, kuriózumok kerülnek adásba a Magyar Rádió hangarchívumának kincseiből válogatva, hiszen a nagyszerű szoprán énekhangja még olyan kevéssé ismert operettek felvételein is felcsendül, mint például:

- Verő György: Szultán
- Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány – itt Vámos Ágnes partnere Ilosfalvy Róbert (Annie dala; Endre dala)
- Verő György: Leányka – egy részletében Vámos Ágnes férje, Mátray Ferenc énekel egy kettőst Fáy Erzsébettel.

A délelőtti, Túl az Óperencián” adása 18 órától ismét meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is online a www.dankoradio.hu oldalról.

dr. Szomolányi Gy. István továbbra is kimerítő információkat oszt meg az adásban a rádióhallgatókkal Vámos Edit művészetéről és az Operaház „aranykorának” egykori legendás kiváló művészeiről a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya mikrofonja előtt.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21292017-06-14 11:58:18
Több előnye is van, mikor tematikus hetet szerkeszt Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Túl azon, hogy egy-egy legendás – mondjuk – operaénekes portréja rajzolódik ki a rádióhallgató számára, kerül reflektorfénybe ismét az egykori kitűnőség a visszaemlékezések, interjúk, riportok, bejátszott archív hangfelvételei által; alkalom kínálkozik a szerkesztőnek előkeresni – „előbányászni” - a hangtárból ritkaságokat, melyek eddig még nem kerültek leadásra a rádió műsorában, de amelyeket egykor a rádió az ötvenes-hatvanas évek fordulóján gyakran műsorára tűzött, később azonban az új stúdiófelvételek, korszerűbb technikai eljárások és persze a következő énekes-generációk csillagai kiszorítottak a rendszeres rádiósugárzásukból.

Tehát az ilyen emlékműsorok, mint ami most ezen a héten Vámos Ágnes és férje, a kitűnő tenorista, Mátray Ferenc emlékét idézi , jó alkalomnak kínálkozik ilyen ritka kincseket - az „elfeledett” (közös) rádiófelvételeikből is – újból a rádióhallgatóknak bemutatni.
Az elmúlt napokban már hallhattunk Vámos Ágnes és Mátray Ferenc régi rádió- és/vagy hanglemezfelvételeiről bejátszott szépséges részleteket, kuriozitásokat (A corneville-i harangok, János vitéz, A koldusdiák, A bajadér, A három szerelmesek), és ma is kaptunk ilyen gyöngyszemeket:

Jacobi Viktor: Sybill . – Vámos Ágnes két felvételen is hallható: jól ismert az az 1962-es rádiófelvétel, melyről gyakran megszólalnak részletek, ma is hallhattuk a II. felvonás fináléját Vámos Ágnes (Nagyhercegnő), Németh Marika (Sybill), Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt és mások tolmácsolásában (az MRT Ének és zenekarát Sebestyén András vezényli).
Azonban van egy ennél korábbi rádiófelvétel is az operettből, ugyancsak Vámos Ágnessel, aki ezen a címszerepet énekelte. Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége. Keresztmetszet:
Km.: Vámos Ágnes, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Mátray Ferenc, Radnay György
Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Bánfalvy Miklós
Most erről a másik felvételről meghallgathattuk Sybill és a Nagyherceg kettősét Vámos Ágnes és Radnay György tolmácsolásában: "Illúzió a szerelem..."

Sok nagyszerű szoprán énekelt Millöcker Dubarry -jából részleteket, ahogy számos kiváló tenor is énekelte benne. Vámos Ágnessel is van felvétel, melyen partnere Mátray Ferenc volt. Most René dalát tőle hallhattuk: „Mily szép az élet, hogyha téged nézlek…mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, elönt a mámor…” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Jól ismert Sidney Jones és Lionel Monkton Gésák című operettjének 1970-es rádiófelvétele (László Margit, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Reményi Sándor, Bartha Alfonz, Feleki Kamill, Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás). De az operett részleteit már az ötvenes évek végén is rögzítették stúdiófelvételen Vámos Ágnes és Kövecses Béla közreműködésével, ugyancsak Bródy Tamás vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Most két részlet hangzott el erről a rádiófelvételről:

- Mimóza dala (Vámos Ágnes)
- Mimóza és Fairfax duettje, a Csók-kettős (Vámos Ágnes és Kövecses Béla)

Huszka Jenő- Martos Ferenc Lili bárónő című operettjének is több felvétele (és számtalan előadóval felvett részlet) ismeretes, ezúttal Vámos Ágnes szopránján csendült fel Lili bárónő dala, a nevezetes „Mi kell a férfiaknak... / Csók, nem is igaz tán ha nem az asszony ajka adja…” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével.)

Érdemes meghallgatni a délutáni - 18 órakor kezdődő - ismétlést a rádióban. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetőtársa egész héten át Dr. Szomolányi Gy. István , aki a tavaly decemberben 90 éves korában elhunyt Vámos Ágnes művészetét hozza közelebb a hallgatósághoz a rádió mikrofonja előtti visszaemlékezéseiben.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 39402017-06-13 23:33:42
3799. sorszám alatt
Házy Erzsébet művészete és pályája • 39392017-06-13 23:32:32
Kapcs. 3899, 3898., 3799. sorszámok

Korábban a [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=293&msgcount=3799#341866; 3799. sorszám alatt [/i] ismertettem a Népszabadság „Tévé előzetes” cikkét a Magyar Televízióban bemutatásra váró zenei vetélkedő műsorról (1966. július 2. szombat)

Kiegészítésül ideírom a stáblistát is:

ZENÉLŐ ÓRÁK – Záróadás

(Magyar Televízió, 1966., július 5., kedd 21.10)

Összeállította és a játékot vezeti: Forrai Miklós, Kollár Endre és Lukin László.

Km. Ágai Karola, Barkóczy Sándor, Budavári Rudolf, Czanik Zsófia, Geszler György, HÁZY ERZSÉBET, Kishegyi Árpád, Molnár Ferenc, Nagy Zoltán, dr. Palló Imre, Péter László, Péter Zoltán, Radnay György, Sándor Judit, Zilahy Győző, Sterbinszky László, valamint
a Magyar Állami Operaház Énekkara.

Szerkesztő: Kármán György
Vezetőoperatőr: Németh Attila

Rendező: Járfás Tamás
Társművészetek • 11502017-06-13 23:24:53
KOVÁSZNAI GYÖRGY ÉS A KORTÁRS ANIMÁCIÓ

A tárlat egyrészt Kovásznai György (1934-1983) legendás animációs életművét, másrészt egy épp a Pannónia Stúdióban gyártás alatt álló új rajzfilmsorozat képeit dolgozza fel.

(1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.)

A kiállítás 2017.05.31. - 2017.06.28. között tekinthető meg a Pannónia Stúdió belső tereiben.

(Cím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21282017-06-13 15:41:22
Kapcs.: 1992. és 181. sorszámok

Érdekesség, hogy Kálmán Imre A bajadér című operettjének részleteit - csaknem ugyanaz az előadó-apparátus - kétszer is felvette gyors egymásutánban stúdiófelvételre a hatvanas évek elején:

A Hungarotonnál (Qualiton) lemezen részletek 1965-ben:
Németh Marika , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Külkey László, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara (karigazgató: Virány László), az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás (Lásd az Udvardy Tibor-topicnál a 121. sorszám alatt )

A Rádió Dalszínháza 1962-ben mutatta be az operett keresztmetszetét:
Vámos Ágnes , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád,Külkey László, valamint
a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (lásd. 1992. és 181. sorszám)

Az is érdekes, hogy a három éven belül kétszer is felvett dalok, kettősök magyar dalszövegét az énekesek a két felvételen más-más fordításban éneklik. (Pedig mindkét esetben Kulinyi Ernő neve szerepel fordítóként megjelölve.)

A Dankó Rádió mai operettműsorában – Vámos Ágnes-emlékhét keretében – az utóbbi változat stúdiófelvételéről került bejátszásra négy részlet:

Odette belépője (Vámos Ágnes): „Oly szép e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...”

Három duett a Bajadérból Vámos Ágnes és Udvardy Tibor énekében:

- Odette és Radjami kettőse, I. felv.: „Lengő liliom, gingallo….Szólt egy aranyos pillangó, mátkám, jegyesem ő… / Dzsajpur csodakertjén…”
- Odette és Radjami kettőse II. felv. "Hajlik ide, hajlik oda,…. /- a Gangesz kék vizénél még édesebb a csók, a Gangesz kék vizénél a szív is lángoló, a Gangesz kék vizénél…”
- Odette és Radjami szerelmi kettőse, II.felv.: „Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én, forrón, szívből…- szerelmem, jöjj ide, ülj le hát… /Szebb vagy mint fenn az ég, mely csillagfényben ég, óh, bajadérom, táncolj még …/ - Éjsötét a szempár, kárhozatban az ég…Bűvös, drága szempár, nézz, csak nézz le rám, sorsom csak te légy…”

Vámos Ágnes énekében hallhattuk még az adás végén felcsendülni a híres „Harangdal” -t Planquette operettjéből, A corneville-i harangokból . (Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara)

Egy élő operaelőadásnak a részlete is elhangzott a műsorban: Leoncavallo Bajazzókja fináléjából az a jelenet amikor Canio leszúrja Neddát (Vámos Ágnes és Laczó András , km. az Erkel Színház énekkara és zenekara, vezényelt: Pless László) – a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa, Dr. Szomolányi Gy. István (aki jó barátságot ápolt a tavaly év végén elhunyt Vámos Ágnessel és családjával) elmesélte az archív felvétel hangrögzítésének történetét, de felelevenítette a tenorista operaénekesi pályafutását is.

Megemlítem még az operettműsor elejéről Mátray Ferenc (Vámos Ágnes férje volt a kitűnő tenorista) előadásában hallott Tasziló-dalt a Marica grófnőből („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…”)

„Túl az Óperencián” – ismétlés 18 órai hírek után a Dankó Rádió elérhetőségein.
Lisztről emelkedetten • 7932017-06-13 12:20:58
Magyar Rádió Márványterme, ma este:

2017. június 13. kedd, 19.00:

Fiatal művészek pódiuma

Ránki Fülöp zongoraestje

Liszt: 12 transzcendens etűd, S. 139

Gioacchino Rossini • 9822017-06-13 12:06:13
Bartók Rádió mai műsorán szerepel

19.35 – 22.12 Rossini: Hamupipőke

Kétfelvonásos opera

Szövegét Jacopo Ferretti írta

Vezényel: Claudio Abbado

Km. a Skót Opera Énekkara (karig.: Arthur Oldham) és a Londoni Szimfonikus Zenekar

Szereposztás:

Angelina (Hamupipőke) - Teresa Berganza (mezzoszoprán)
Don Ramiro, herceg - Luigi Alva (tenor)
Dandini, szolga - Renato Capecchi (bariton)
Don Magnifico, báró, Angelina mostohaapja - Paolo Montarsolo (basszus)
Clorinda, Don Magnifico lánya - Margherita Guglielmi (szoprán)
Tisbe, Don Magnifico lánya - Laura Zannini (mezzoszoprán)
Alidoro, filozófus, a herceg nevelője - Ugo Trama (basszus)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21272017-06-12 19:41:37
Utólag, hadd legyen itt rögzítve a Dankó Rádió operettműsor-sorozatának a hét első adásnapján - Vámos Ágnes-emlékműsor első részének -elhangzott operettrészletek adatai:

Buday Dénes – Babay József: Három szerelmesek (Vámos Ágnes, Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara):
„Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…”

Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János vitéz

- Iluska dala (Vámos Ágnes): „ Van egy szegény kis árva lány…”

- Kórusjelenet és tercett, I. felv. (Vámos Ágnes, Reményi Sándor, Palló Imre, a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Pogány László vezényli):
„A haja színarany, termete nádszál, ő az egész falumentén a legszebb virágszál, Iluskám, Iluskám… /- Szép leányom, ne remegj! Nagy dicsőség vár rád, és a zászló fenn lebeg, kösd reá a pántlikát…./¬- Strázsamester uram, kérem, nem illet ez engem, ezt a nagy-nagy dicsőséget meg nem is érdemlem, nem vagyok faluszépe, vagyok szegény árva, nem is igen telik nekem piros pántlikára…”

- Bagó dala, II. felv. (Palló Imre, km. Sárdy János és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor):
„ Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél..”

Karl Millöcker: A koldusdiák

- Laura és Simon kettőse (Vámos Ágnes, Palcsó Sándor): „Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?!… /Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg… Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát?.../ - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…”

- Női hármas az I. felvonásból (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Svéd Nóra): „Vásár van éppen! Venni is kéne!... /itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!.../ -Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok!...”

- Együttes és a II. felvonás fináléja (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János): „-Sokáig éljen az ifjú pár!…/- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk…”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 39382017-06-12 10:45:57
1966. május 14., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00

ROYAL RÁDIÓ – BUDAPEST

A Magyar Rádió nyilvános adása a Royal Szállóból

Az összekötőszöveget írta: Bogáti Péter

Közreműködik:

Ambrus Kyri, Burka Sándor (tárogató), DOMAHIDY LÁSZLÓ Felföldi Anikó, Gabos Gábor (zongora), HÁZY ERZSÉBET, ILOSFALVY RÓBERT, Kürti Éva, Németh József, OROSZ JÚLIA, Sebestyén Ernő (hegedű), Vámosi János, Vujicsics Tihamér, Záray Márta, ZENTAY ANNA, valamint
Dobsa Sándor együttese és Suha Balogh Kálmán népizenekara.

Zongorán kísér: Freymann Magda ás Pongrácz László

Riporter: Fikár László, Herskovits Pál és Kelemen Gyula

Konferál: RÁTONYI RÓBERT

Szerkesztő: Mike Klári

Rendező: Marton Frigyes
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21262017-06-11 20:38:40
Itt hívom fel ismét a figyelmet a „Túl az Óperencián” - operett-adássorozat jövő heti tematikájára: Vámos Ágnes-emlékhét (Budapest, 1926. július 29 - Budapest, 2016. november 20.) kezdődik a Dankó Rádió operettműsorában!

A tavaly ősszel 90 éves korában elhunyt, érdemes művészi címmel kitüntetett szoprán operaénekesnőre emlékszik majd mások mellett dr.Szomolányi Gy.István fogorvos, „hivatalos operabarát”.

Vámos Ágnes 1949-ben, Maleczky Oszkár növendékeként végezte el a Zeneakadémiát, s még ugyanabban az esztendőben bemutatkozott a Magyar Állami Operaházban a János vitézben. A későbbiekben főként lírai szoprán szerepeket osztottak rá, de operettprimadonnaként és tenor operaénekes férje, a 2003-ban elhunyt Mátray Ferenc oldalán is sokat szerepelt. Emlékezetes szerepei közé tartozott Puccini Pillangókisasszonya, a Don Juan című Mozart-opera Donna Elvirája és Verdi Otellójának Desdemonája, valamint a Bánk bán Melindája, A víg özvegy Glavari Hannája és a Csárdáskirálynő Vereczky Szilviája. Operaénekesi pályafutása lezárása után, 1977-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola hangképző tanáraként dolgozott. 1989-ben vonult nyugdíjba.

Összeszedtem Vámos Ágnesnek a rádióban található fontosabb operettfelvételeit. A listában helyet kap operett (teljes felvétel és részletek is), daljáték, zenés játék. Néhány cím közülük:

- Lehár: Éva
- Huszka Jenő: Lili bárónő
- Kálmán Imre: A bajadér
- Jacobi Viktor: Sybill
- Millöcker: A koldusdiák
- Millöcker: Dubarry
- Scserbacsov: Dohányon vett kapitány
- Messager: A nászéjszaka
- Jones: Gésák
- Gilbert: A hermelines nő
- Kerekes János: A boldogságfelelős
- Buday Dénes: Három szerelmesek
- Lehár: A mosoly országa
- Kacsóh Pongrác: János vitéz
- Planquette: A corneville-i harangok
- Oscar Straus: Varázskeringő

Holnaptól az emlékműsorban bizonyára bejátszásra kerülnek interjúk, riportok, emlékek, vallomások, talán pályatársak visszaemlékezései mellett Vámos Ágnes szép számú rádiófelvételéről dalok, áriák, operettrészletek, melyek segítenek majd felidézni a nagyszerű szoprán emlékét.

A Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a hét minden napján 9 és 10 óra, az ismétlésben 18 és 19 óra között emlékezik a tavaly szeptemberben eltávozott nagyszerű szopránénekesre.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 39372017-06-11 20:37:25
Kedves "divina"!

Köszönöm jelentkezését. Elérhetőségén keresni fogom.
Üdv.: Búbánat
Házy Erzsébet művészete és pályája • 39342017-06-11 13:55:47
Kapcs. 1299., 1276., 1032., 1014., 367., 366., 64. sorszámok

Kiegészítés

Már volt róla itt szó: 1964 szeptemberében - nyugat-berlini stúdióban felvett zenei anyag (karmester: Robert Stolz) felhasználásával - német és magyar közreműködőkkel egy müncheni TV-társaság Magyarországon vette fel német nyelven A cigánybáró TV-operettfilm egyes jeleneteit.
A film rendezője Arthur-Maria Rabenalt. A nyugatnémet produkcióban készült filmoperett külső és műtermi felvételeit részben a Vár már újjáépített Buzogány-termében, részben a Vajdahunyad várban vették fel. A Zsupán-tanyát az Adony környéki Felsőcikolán építették fel.

Az elkészült filmet először az Erstes Deutsches Fernsehen adta le 1965 december 25-én.

Ebben a Cigánybáró-filmben nemcsak énekhangjukat, hanem szerepükben színészi játékukat is élvezhettük a közreműködő énekművészeknek ( Házy Erzsébet , Rudolf Schock, Benno Kusche, Eberhard Wächter, Lotte Schädle…).

Der Zigeunerbaron-film zenei anyagát – ami Nyugat-Németországban LP-lemezen is megjelent anno, majd később CD-n is kiadták a teljes stúdiófelvételt, a magyar rádióhallgatók már a hatvanas évek derekán megismerhették:

1966. április 25., Kossuth Rádió 8.15-9.00 részletek
1967. október 6.,, Petőfi Rádió 16 – 13.47 részletek
1975. augusztus 13., Petőfi Rádió, 19.45 – 19.54: a II. felvonás fináléja

„Der Zigeunerbaron”- részletek ifj. Johann Strauss operettjéből:

- Barinkay belépője (Rudolf Schock)
- Szaffi dala, I. felv. (Elisabeth Hazy)
- Kettős, II. felv. (Rudolf Schock, Elisabeth Hazy)
- Kincskeringő (Elisabeth Hazy, Elisabeth Schaertel, Rudolf Schock)
- a II. felvonás fináléja (Elisabeth Hazy, Lotte Schädle, Hilde Konetzni, Elisabeth Schärtel; Benno Kusche, Karl Schmitt-Walter, Eberhard Wächter.

A Berlini Állami Operaház ének- és zenekarát Robert Stolz vezényli.
Ilosfalvy Róbert • 7352017-06-11 13:16:15
A televíziós közvetítés rendezője Horváth Ádám volt.
Ilosfalvy Róbert • 7342017-06-11 13:15:05
Giuseppe Verdi: Requiem

Zeneakadémia Nagyterme, 1966. január 16. – Matiné-koncert

A hangversenyt a rádió és a televízió élőben közvetítette 11.05 órától.
(Érdekesség: ekkor még szünet szakította meg a gyászmise előadását.)

Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Csenki Imre) és Szimfonikus Zenekara.

Karmester: Lehel György

Szólót énekelt:

László Margit (szoprán)
Komlóssy Erzsébet (alt)
Ilosfalvy Róbert (tenor)
Kovács Péter (basszus)
Ilosfalvy Róbert • 7332017-06-11 13:00:23
1966. március 18., Kossuth Rádió, 19.40 - 19.55

"Bemutatjuk új operafelvételeinket"

Ilosfalvy Róbert operaáriákat énekel.

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Erdélyi Miklós

1. Mozart: A varázsfuvola - képária, I. felv.

2. Verdi: Az álarcosbál - Richard dala, I. felv.

3. Puccini: A Nyugat lánya - Ramerrez áriája, III. felv.

4. Leoncavallo: Bajazzók - Canio áriája, I. felv.
Kedvenc előadók • 27932017-06-11 12:48:56
Záborszky Kálmán karmester, intézményvezető

MMA- portrésorozat

Szerkesztő-rendező: Petrovics Eszter

Operatőr: Sibalin György

Magyar Művészeti Akadémia, 2013

„A portréfilmben a hallatlan kitartással, energiával és szeretettel dolgozó embert, művészt, zeneoktatót és intézményvezetőt egyaránt megismerhetjük.”

A Magyar Televízió M5 csatornáján láthatjuk a portréfilmet ma 14.25 órától

(60 perc)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21252017-06-10 22:01:02
Kapcs.: 149. sorszám

„A vidám zenés színpad klasszikusai”

Jacques Offenbach: Az elizondói lány

Az egyfelvonásos - háromszereplős - daljátékot Pépito[i/] címen 1853. október 28-án mutatta be Párizsban a Théatre des Variétés. Később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő [i] Das Mädchen von Elizondo címmel.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03

Léon Battu és Jules Moinaux szövegét fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Vincze Ottó

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Manuelita – László Margit (Váradi Hédi)
Vertigo – Radnay György (Ungvári László)
Miguel – Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly)

Cserés Miklós dr., rendező:

„A Rádió Dalszínháza mutatja be a következő rendezésem: Az elizondói lány. Zenéjét a műfajteremtő Offenbach komponálta. A spanyol környezet, XIX. századi történet, melynek a kor, az érzelem, a műfaj ihlette aspektusát kellett megragadnom. A ’piócák’ (színházi tájnyelven: a hangjegyek) ismeretén túl az előadás két különnemű elemének, a zenének és a prózának, stílusszerű, jellembeli és technikai összehangolására törekedtünk; arra, hogy a rangos partitúra és a megfrissített szövegkönyv színvonalas rádiószínházi élményt jelenthessen közönségünknek.”

lásd még a 428. sorszámnál a Jacques Offenbach-topicban
Operett, mint színpadi műfaj • 31622017-06-10 21:58:45
Budavári Palotakoncertek 2017. AUGUSZTUS 4-5.

„Az idén ötödik alkalommal csendülnek fel csodálatos operett dallamok a gyönyörű Budai Várban. A műsort ez alkalommal Sissi hercegnő ihlette, a címe Sissi nyomában. A műfaj legkiválóbb szólistái, többek között Bordás Barbara, Fischl Mónika, Fülöp-Gergely Tímea, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Hanczár György, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter és Vadász Zsolt mellett a Budapesti Operettszínház kiváló balettkara teszi varázslatossá az élményt. A legismertebb
operettszerzők, elsősorban Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Lévay Szilveszter legszebb melódiáinak tökéletes hangzásáról, a Budapesti Operettszínház ötventagú szimfonikus zenekara gondoskodik, melyet Makláry László, Somogyi-Tóth Dániel és Szabó Mónika vezényel. Az idei Palotakoncert érdekessége, hogy a budapesti előadás egy nemzetközi sorozat része. Sissi legkedvesebb városait meglátogatva Budapest mellett Triesztben július 4-én, Bécsben pedig október 21-én mutatjuk be ezt a nagyszabású műsort.

Az est háziasszonya az előző évekhez hasonlóan, Szulák Andrea.

A gála rendezője: Somogyi Szilárd

Műsorszerkesztő és művészeti vezető: Kero (R)”

A 150 évvel ezelőtt megkötött kiegyezés adja az 5. Budavári Palotakoncertek idei témáját; a négynaposra bővült rendezvénysorozat augusztus 3. és 6. között néptánc-, operett- és komolyzenei előadásokkal várja a közönséget a Budavári Palota Oroszlános udvarában.

A nyitónapon a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kiegyezés/150 című produkciója lesz látható, augusztus 4-én és 5-én a Budapesti Operettszínház művészei lépnek fel a Sissi nyomában című osztrák-magyar műsorral, majd a Nemzeti Filharmonikusok Magyar estje zárja a fesztivált – mondták el a Budavári Palotakoncertek pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Nacsa Olivér és Vadász Dániel producerek.
Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője hangsúlyozta: a budai várban fellépni mindig nagy ünnep, így örömmel vállalták a felkérést.
Mint a szakember rámutatott, nem könnyű a néptánc nyelvén felidézni a kiegyezést, annak előzményeivel és hatásával együtt.
A nagyszabású, 160 táncost felvonultató előadás ennek ellenére az 1848-1849-es szabságharctól az 1896-os milleniumig tekinti át a magyar történelmet; a közönség visszajelzései szerint hatásosan – számolt be Zsuráfszky Zoltán.

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi művészeti piacon ez az a három műfaj – az operett, a néptánc és a klasszikus zene -, amelyet Magyarországhoz kötnek.
A Sissi nyomában című estről szólva hozzáfűzte: a magyar komponisták mellett a bécsi operett világát is megidézi a műsor, amelynek szerkesztője Kerényi Miklós Gábor, rendezője Somogyi Szilárd.
Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatójának elmondása szerint a zenekar augusztus 6-i Magyar estjén Liszt, Kodály és Dohnányi műveit játssza majd; a szólista Ránki Fülöp zongoraművész, a karmester Hamar Zsolt lesz.

– MTI –
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 591832017-06-10 14:07:03
René Pape: Két órára boldoggá akarom tenni a közönséget

ORIGO.HU, VERASZTÓ ANNAMÁRIA2017.06.10. 10:34


A Momus mai „Műsorajánló”-ja René Pape még korábban meghirdetett Verdi - Wagner-koncert tervezetét tünteti fel.

A módosított, végleges műsor összeállítása a következőképpen néz ki:

1. rész: Verdi

Simon Boccanegra – Fiesco áriája a Prológusból (’Il lacerato spirito’)

Aida – Balettzene a II. felvonásból

Macbeth – Banco áriája a III. felvonásból (‘Studia il passo, o mio figlio... Come dal ciel precipita’)

A végzet hatalma – Nyitány

Don Carlos – Fülöp áriája a III. felvonásból (‘Ella giammai m’amò!’)

2. rész – Wagner

A nürnbergi mesterdalnokok – Nyitány

A nürnbergi mesterdalnokok – Hans Sachs monológja a II. felvonásból

Lohengrin – Nyitány az első felvonáshoz

A walkür – Wotan búcsúja a III. felvonásból (‘Leb wohl, du kühnes, herrliches Kind!’)

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Jonas Alber

Rendező: Aczél András

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21232017-06-10 09:23:33
Ispilángi rózsafa - Mesejáték.

Írta: Fésűs Éva

Zenéjét szerezte: Nagy Olivér és Raics István

Szereposztás:

Mihaszna Dani – Palcsó Sándor
Rezeda bácsi – Bessenyei Ferenc
Aligvári királykisasszony – Vetró Margit
Ötvenedik Özséb király – Balázs Samu
Hepciás Tóbiás – Kibédi Ervin
Kackiás Barnabás – Rátonyi Róbert
Kökény Eszti – Andor Éva
Udvarmester – Kéry Gyula
Gazdag Márton – Galgóczi Imre
Hírnök – Árossi Aladár

Közreműködik: Andor Ilona Kórusa és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Fodor Zsigmond
Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora

Bemutató: 1966. április 10., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.16 óra
(Átvette a Prágai Rádió is.)

E zenés mesejáték hangfelvételét az idők folyamán többször leadta a rádió. Például: 1968. április 14-én a Petőfi rádióban 12.41 - 13.47 óra között is.
Palcsó Sándor • 1572017-06-10 08:32:13
Ispilángi rózsafa - Mesejáték.

Írta: Fésűs Éva

Zenéjét szerezte: Nagy Olivér és Raics István

Szereposztás:

Mihaszna Dani – Palcsó Sándor
Rezeda bácsi – Bessenyei Ferenc
Aligvári királykisasszony – Vetró Margit
Ötvenedik Özséb király – Balázs Samu
Hepciás Tóbiás – Kibédi Ervin
Kackiás Barnabás – Rátonyi Róbert
Kökény Eszti – Andor Éva
Udvarmester – Kéry Gyula
Gazdag Márton – Galgóczi Imre
Hírnök – Árossi Aladár

Közreműködik: Andor Ilona Kórusa és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Fodor Zsigmond
Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora

Bemutató: 1966. április 10., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.16 óra
(Átvette a Prágai Rádió is.)

E zenés mesejáték hangfelvételét az idők folyamán többször leadta a rádió. Például: 1968. április 14-én a Petőfi rádióban 12.41 - 13.47 óra között is.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 39332017-06-09 22:22:44

1966. április 11., Kossuth Rádió, 18.21 – 19.50

„Tessék választani!” – könnyűzenei bemutató hangverseny közvetítése a stúdióból

Konferál: Rátonyi Róbert

Km.: Aradszky László, Babják Márta, Bencze Márta, Buss Gyula, HÁZY ERZSÉBET, Hollós Ilona, Komár Gabi, Koncz Zsuzsa, Koós János, Németh József, Sárosi Katalin, Záray Márta,
a Harmónia énekegyüttes, a Stúdió 11 – Dobsa Sándor és Zsoldos Imre vezetésével, az MRT Esztrád zenekara.
Vezényel: Gyulai Gaál János
Giacomo Puccini • 822017-06-09 13:25:26
Persze még hosszan lehetne folytatni a magyar szopránok említését, akik énekelték ezt az örökbecsű, igen népszerű, az évtizedek során lassacskán szinte „magyar nótává” vált Lehár-dalt: Kukely Júlia, Ötvös Csilla, , Sass Sylvia, Koltay Valéria, Réthy Eszter stb..
Giacomo Puccini • 802017-06-09 12:45:20
És ki ne maradjon Házy Erzsébet, aki ugyancsak énekelte, hanglemezfelvételen, a "Messze a nagy erdő-t a dal gyors szakaszával együtt. Qualiton kiadványa volt (1965.), LP-n, majd CD-n is kiadták:

Házy Erzsébet – Ilona/Zórika
Ilosfalvy Róbert – Jonel/Józsi
Radnay György – Dragotin

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli:

1.) Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból (Házy, Ilosfalvy)
2.) Ilona dala és Csárdás „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Házy)
3.) Józsi dala „Messze hív a nagyvilág” (Ilosfalvy)
4.) Zórika dala „Nézz rám” (Házy)
5.) Ilona és Dragotin kettőse „Egy dal kísér” (Házy, Radnay)
6.) Zórika és Jonel kettőse „Zórika, Zórika jöjj haza már” (Házy, Ilosfalvy)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21222017-06-09 08:38:04
Kapcs. az 1807., 257. sorszámok

Már szóba hoztam itt korábban Sidney Jones (1861-1946) munkásságát, aki operettjeiben, zenés játékaiban azt a vonalat folytatta, amelyen Sir Arthur Sullivan is haladt. A klasszikus angol operettnek mindmáig ők ketten a legjelentősebb képviselőjük. Igaz, Jones nevéhez nem fűzhető oly sok zenés darab-siker, mint Sullivanhoz. Igazán csak két operettjét tartja számon az utókor, de azokat egykor a zenés színpadokon hatalmas szériákban játszották nagy sikerrel: a „Geisha” (itthon A gésák, vagy egy japán teaház története címen adták elő. Ebbe a művébe egy másik angol komponista, Lionel Monckton is beledolgozott: néhány dalt írt hozzá.) és a San Toy. Most ez utóbbiról lesz szó.

San-Toy, or The Emperors Own (London, Daly’s Theatre, 1899. okt. 21.)
Magyar bemutató: Budapest, Népszínház, 1900. okt. 10.
Szöveg: Edward Morton (próza), Harry Greenbank, Adrian Ross (versek)
Fordítás/átdolgozás: Fái Jakab Béla, Makai Emil

A San Toy mintegy párdarabja A Gésának: ebben is európai meg ázsiai alakok vegyesen szerepelnek benne. Csak itt nem japán, hanem kínai alakok. A cselekmény ezúttal nem Japánban, hanem Kínában játszódik. San Toy Yen-How mandarin szép leánya; atyja fiúként nevelteti, hogy ne kerüljön a császár női testőr ezredébe, és Pynka-Pongban maradhasson az apai háznál. De a leány neme nem marad titokban és a második felvonásban, amely Pekingben játszik, a császár beleszeret San Toyba. Ám közbelép az anyacsászárné, aki a leányt megmenti fejedelmi, de alkalmatlan kérőjétől és San Toy egy derék tengerészé lesz.
Ez röviden az operett története. Sok vidám dal, duett, keleti-egzotikus jelenet színesíti az invenciós, pezsgő zenei anyagot, de tetszetős kórus-betéteket is tartalmaz a partitúra. Nívós zenéje van ennek az új Jones-operettnek is, amit a bemutatón és a további előadásokon lelkesen fogadott a korabeli publikum. Például nagy sikere volt a mandarin és hat felesége sziporkázó dalának, s szintén a nagyon mulattató figurák közé számíthatott ebben a zenés darabban a kínai női ezred kemény káplárja.
Monckton ezúttal is segítségére jött Jonesnak: két dalt komponált az újdonság számára.

Míg a Magyar Rádió A gésa teljes zenei anyagát 1969-ben rögzítette a stúdióban - a Dankó Rádióban rendszeresen hallunk ebből az operettből részleteket -, addig a San Toy kissé háttérbe szorult nálunk; színpadra nem kerül, s bár a rádió még az ötvenes évek közepén felvett néhány dalt, kettőst ebből az operettből is, azok szinte elfelejtődtek, hiszen a hatvanas évek vége óta nem szerepelnek a rádió operettadásaiban. Pedig az említett rádiófelvétel-részletekben olyan neves énekművészeink énekelnek, mint Németh Marika (San Toy) és Kövecses Béla (a szerelmes tengerész):

- San Toy belépője (Németh Marika)
- A tengerész dala: „De szép vagy szülőhazám” (Kövecses Béla)
- Dal a holdbéli nászról (Németh Marika és a Magyar Rádió Énekkara)

Talán egyszer ezeket a dalokat is meghallgathatjuk majd, újra, a Dankó Rádióban is…
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21212017-06-08 22:19:02
Kapcs.: 54. sorszán

Pontosítás

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja - az operett keresztmetszete

A Rádió új stúdiófelvételének a bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25-22.00

(Néhány részlet már korábban megszólalt erről az operettfelvételről, 1966. január 31-én, a Kossuth Rádióban a Zenés kaleidoszkóp című, Boros Attila vezette rádióműsorban, de a Luxemburg grófja bő zenei anyaga - a keretjátékkal együtt - csak egy hónappal később hangzott el a rádióban.)

Szövegkönyvét Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner illetve Leo Stein (a versek) írták, magyarra Gábor Andor fordította.

A „leredukált” rádiós változathoz a keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert

Vezényel: Sebestyén András

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: László Endre

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Angèle Didier, operaénekesnő – Sándor Judit
René, festőművész, Luxemburg grófja – Udvardy Tibor
Basil herceg, nagykövet– Melis György
Juliette Vermont, Armand barátnője – Zentay Anna
Armand Brissard, zeneszerző, René barátja – Palcsó Sándor

Megjegyzés: Basil belépőjében a felvételen Melis György mellett szerepel még Ambrus Mihály és Kovács Zoltán is.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21202017-06-08 12:09:34
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából – „Túl az Óperencián” - kiemelem két daljáték elhangzott részleteit:

Offenbach: A varázshegedű - km. a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara, vezényelt Bródy Tamás; az egyfelvonásos darab rádiófelvételének bemutatója 1969. 06.21-én, a Kossuth Rádióban volt. Rendező: Horváth Ádám

- Előzene és Rekruta kuplé (Réti József) – „Újonc, újonc, földi kolonc…”
- Reinette és Pierre kettőse - jelenet (László Margit, Réti József) – „-A hegedűt, megcsókolnád… a varázshegedű!.../ Bűnös jószág, attól félek, a csapástól megesz a méreg! Add ide hát, hadd törjem össze húrjait… nem kell az ördög muzsikája… összetöröm! Te nyomorult!...”
- Mathieu apó dala – Rondó (Bende Zsolt) – „A faluvége hegedűse vagyok réges-rég… tra- lalla-la, itt öröm a tiéd…”

Huszka Jenő- Jókai Mór – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem – a komponista utolsó befejezett alkotása, melynek a Fővárosi Operettszínházban volt a bemutatója, 1955. április 2-án.
Nem sokkal később elkészült a daljáték rádiófelvétele: 1955. május 10-én mutatta be a Kossuth Rádió. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Várady László vezényelte. A felvételen közreműködött Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György.
Erről a felvételről szólalt meg most az alábbi három részlet:

- Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos…/Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj… Doktor úr, a maga szíve sose fáj?” (Csákányi László jól ismert felvételéről csendül fel a dal!)
- Erzsók és András vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát!...” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)
-Judit belépője:”Száll, száll a tavaszi remény” (Petress Zsuzsa)
- Béla dala: „Szabadság! Szerelem! E kettő kell nekem!” (Petőfi megzenésített versét Hadics László énekében halljuk)

Ezen a héten továbbra is a vendégével, Rák Kati színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió stúdiójában.

A délelőtti adást 18 órától újra meghallgathatjuk a rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
Lisztről emelkedetten • 7922017-06-08 11:16:54
Lemaradt: a Koronázási misén a Gödöllői Szimfonikus Zenekar játszik.
Lisztről emelkedetten • 7912017-06-08 11:12:22
Holnapi Liszt-koncertre hívom fel a figyelmet.

LISZT: KORONÁZÁSI MISE

Gödöllő - Gödöllői Királyi Kastély - Lovarda

2017. június 09. (19:00)

Közreműködők:

Fodor Beatrix – szoprán
Simon Krisztina – alt,
Balczó Péter – tenor
Jekl László – basszus

Baptista Központi Énekkar – karigazgató Oláh Gábor,
Gödöllői Városi Vegyeskar – karigazgató Pechan Kornél

Vezényel: Horváth Gábor
Giacomo Puccini • 692017-06-08 10:59:41
Ehhez kapcsolódóan,de más aspektusból kiindulva hozom szóba:

Rossini Otellójának van egy - saját maga által írt - boldog végű változata is. (Hozzáteszem: már az 1817-es operája sem kimondottan Shakespeare drámája nyomán készült; a librettó szövegének forrása más irodalmi előzményekre támaszkodik.)

A III. felvonás közepéig azonos az 1817-es eredetihez: Desdemona a vihar zajára felriad. Otello vádjaira bátran felel, s szavaival meggyőzi a mórt hűségéről. Szerelmesen simulnak egymás karjaiba. Így talál rájuk a dózse és a kíséretében belépő Elmiro, valamint a Jagót párbajban legyőző Rodrigo. Az ellenfelek kibékülnek, a betóduló nép boldogan ünnepli a város fiává fogadott hőst.

Az eredeti forrás: Giraldi Cinzio (1504-1573) novellája. Ebből merítette később Shakespeare a maga – máig ismert és Verdi által megzenésített – történetét. Rossini Otellója cselekményében a helyszín nem is Ciprus, hanem Velence. Desdemona csak titokban – nem elismerten – hitvese a mórnak. Rodrigo a dózse fiává lép elő. Az első változatnál maradva továbbá a felesége gyilkosává váló férfi magatartása nem igazán motivált, asszonya vélt hűtlenségéről való képzelgése alig alátámasztott. Elmarad a kendőmotívum, miként Jago ravaszul megtervezett álomelbeszélése is. Az 1820-as római premierre módosult a zenei anyag is: a III. felvonásban Otello és Desdemona új duettet kapott, amelyet egy kórussal kiegészített együttes követett.

Egy másik példa. Verdi A végzet hatalma operája első változatában (Bemutató: Szentpétervár, 1862.) meghal Alvaro is: úgy határoz, nem küzd tovább a végzettel, s egy közeli szikláról a mélybe veti magát.
Berlioz újratemetése • 1262017-06-08 10:12:30
A Classica csatornán láthatjuk ma 12.00 órától és 20.00 órától is:

BERLIOZ: BENVENUTO CELLINI

From the Salzburg Festival

Duration: 02:44:00

Conductor: Valery Gergiev

Stage Director: Philipp Stölzl
Stage Design:Philipp Stölzl
Costumes: Kathi Maurer
Choreograph:Mara Kurotschka

Soloist:
Burkhard Fritz (Benvenuto Cellini)
Maija Kovalevska (Teresa)
Brindley Sheratt (Giacomo Balducci)
Laurent Naouri (Fieramosca)
Kate Aldrich (Ascanio)
Mikhail Petrenko (Papst Clemens VII.)
Adam Plachetka (Pompeo)
Xavier Mas (Francesco)
Roberto Tagliavini (Bernardino)
Sung-Keun Perk (Wirt)

Wiener Staatsopernchor

Wiener Philharmoniker

(2007)

Lisztről emelkedetten • 7892017-06-07 09:26:36
Az öreg Liszt – Hétköznap este

Egy másik – ugyancsak szájhagyományként fennmaradt Liszt-emlék talán még elevenebben őrizte meg a nagy muzsikus alakját. Olyan arckép ez is, amelyet csak szavakban festettek meg.
Élt a múlt század nyolcvanas éveiben Budapesten egy csodagyermek, aki Mendelssohn g-moll zongoraversenyének előadásával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Nemcsak kiváló pianista lett belőle, hanem igen becsült karmester és zeneszerző is. Beretvás Hugó volt a neve. Oratóriumait és dalait a század elején gyakran játszották. Egyik szép művét 1926-ban a salzburgi ünnepi játékok keretében mutatták be.
Amikor mintegy tíz esztendős volt, megkérte édesanyját, hogy mutassa meg neki Liszt Ferenc bácsit. Közelről szerette volna látni a híres mestert. Az idős abbé életének akkoriban három fókusza volt: Róma, Weimar és Budapest között utazgatott, s az év jelentős részét a magyar fővárosban töltötte, ahol Erkel Ferenccel együtt az általa alapított Zeneakadémiát irányította.
Az öreg Liszt szigorú napirendet követett. Ehhez hozzátartozott az esti kocsizás is. Minden nap ugyanabban az órában érkezett meg egyfogatúján (konflison) a Wurm utcai Szenes Ede-féle csemegeüzlet elé. A kocsist beküldte az üzletbe, ahol már előkészítették a mester megszokott szerény vacsoráját: tíz deka prágai sonkát. Amíg az ügylet lezajlott, Liszt a kocsiban ülve breviáriumát olvasta vagy pedig valamilyen kottalapot tanulmányozott. Ez volt körülbelül az egyetlen alkalom, amikor idegenek a nyilvánosság előtt magánemberként láthatták.
Az anya kisfiával elsétált a Szenes-féle üzlethez és ott megvárta Liszt kocsiját. Késő ősz volt már, a fiúcska nagy bánatára hamar besötétedett. Attól tartott, hogy a zárt konflisban nem látja meg Liszt abbét. A véletlen azonban úgy hozta, hogy Liszt olyan kottakéziratot hozott magával, amely nagyon érdekelte. Nem is várt hazáig, hanem már a kocsiban elkezdte silabizálni, s amikor besötétedett, gyertyát kért a kocsistól. Az üveges kocsilámpából kivett szövetnek gyér világánál olvasta a kéziratott, s annyira elmerült benne, hogy észre sem vette az ablakon bekukucskáló gyermekarcot.
Rembrandt ecsetjére méltó kép volt: markáns arc, bozontos fehér szemöldök, oroszlánsörény és a sötét háttérrel egybeolvadó fekete papi öltözet.
Ilyennek látta a kis Beretvás Liszt Ferencet élő valóságában és így írta le később, valahányszor szóba került.

/Ormay Imre: A gróf a vízbe fúl… - Budapest, Zeneműkiadó, 1971/
Beethovenről - mélyebben • 6722017-06-06 12:54:12
Lemaradt a rádióközvetítés ideje: 19.35 - 21.55
Beethovenről - mélyebben • 6712017-06-06 12:52:14
Persze hogy: "Bampton" - közbeszólt a "technika ördöge"...
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21192017-06-06 11:04:02
A Dankó Rádió operettműsorában ma

Huszka Jenő Lili bárónő (Zempléni Mária és Rozsos István; Lukács Anita; Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté; Benedekffy Katalin és Nyári Zoltán) illetve

Lehár Ferenc Giuditta (Korondy György és a Földényi Kórus, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1965; Zempléni Mária és Korcsmáros Péter ill. Molnár András és Mersei Miklós, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza – 1982)
c. operettjéből kaptunk válogatást - a két operett több rádiófelvételéről szerkesztve a felhangzó dalokat, kettősöket.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya ezen a héten Rák Kati színművésznővel beszélget a „Túl az Óperencián” műsorában. A délelőtti adást 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
Beethovenről - mélyebben • 6672017-06-06 10:49:40
Ma este a Bartók Rádió sugározza:

Arturo Toscanini 150

Beethoven: Fidelio

opera két felvonásban

Szövegét – Jean Nicols Bouilly Leonora ou l’amour conjugal című műve nyomán – Joseph von Sonnleithner és Georg Friedrich Treitschke írta.

Km. a NBC Symphony Chorus, NBC Symphony Orchestra

Vezényel: Arturo Toscanini

• Don Fernando, miniszter - Nicola Moscona (basszbariton)
• Don Pizarro, fogházparancsnok - Herbert Janssen (bariton)
• Florestan, államfogoly - Jan Peerce (tenor)
• Leonora (Fidelio), Florestan neje - Rose Bamton (szoprán)
• Rocco, fogházgondnok - Sidor Belarsky (basszus)
• Marcellina, leánya - Eleanor Steber (szoprán)
• Jaquino, kapus - Joseph Laderoute (tenor)
Gioacchino Rossini • 9812017-06-06 10:48:44
A mai nap folyamán ismét – kétszer is: 12.00 és 20.00 órakor – műsorra kerül a Classica csatornán:

ROSSINI: MATILDE DI SHABRAN

From the Rossini Opera Festival Pesaro

Duration: 03:38:08

Conductor: Michele Mariotti
Stage Director: Mario Martone

Olga Peretyatko (Matilde di Shabran)
Juan Diego Flórez (Corradino)
Paolo Bordogna (Isidoro)
Anna Goryachova (Edoardo)
Simón Orfila (Ginardo)
Chiara Chialli (Contessa d'Arco)
Nicola Alaimo (Aliprando)
Marco Filippo Romano (Raimondo Lopez)
Giorgio Misseri (Egoldo)

Chor des Teatro Comunale di Bologna

Orchester des Teatro Comunale di Bologna

(2012)
Pantheon • 19932017-06-05 18:57:06
Elhunyt Korognai Károly, a Szegedi Nemzeti Színház egykori igazgatója

A színházi szakember 56 éves korában halt meg.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9102017-06-05 18:35:21
Verdi halálának 100. évfordulója alkalmából 2001-ben a szervezők szép kezdeményezése révén – a Nemzeti Énekkar közreműködésével, Pál Tamás zenei irányítása mellett - a Zeneakadémia Nagytermében sikerült egy Verdi-ciklust bemutatni:
A két Foscari, a Luisa Miller és A pünkösdi királyság (Un giorno di regno)
koncertszerű előadásai hatalmas sikert arattak.

Ma este a A pünkösdi királyság koncertszerű előadásának hangfelvételét sugározza a Bartók Rádió 19.35 és 21.30 óra között!

A Nemzeti Énekkart (karigazgató: Antal Mátyás) és a MÁV Szimfonikus Zenekart Pál Tamás vezényli.

A pünkösdi királyság (Un giorno di regno, ossia il finto Stanislao) szövegkönyvét Felice Romani
írta Alexandre Vincent Pineu-Duval Le faux Stanislas című darabja alapján.

Első bemutatója 1840. szeptember 5-én volt a milánói La Scala operaházban.

Szereposztás:

Belfiore lovag, magát Stanislao, lengyel királynak kiadó francia katona – Alfredo Garcia (bariton)

Kelbar báró, a bitorló – Ionel Pantea (bariton)

Del Poggio márkinő, fiatal özvegy, a báró unokahúga, Belfiore szerelme – Szonda Éva (alt)

Giulietta di Kelbar, a báró leánya – Gémesi Katalin (mezzoszoprán)

Edoardo di Sanval, fiatal hivatalnok, La Rocca unokaöccse – Timothy Bench (tenor)

La Rocca, Bretagne kincstárnoka – Fellegi Balázs (bariton)

Ivrea gróf, Brest parancsnoka és Delmonte, Stanislao fegyvernöke – Mocskonyi Bruno (tenor)

Elhangzott: Zeneakadémia Nagyterme, 2001. november 22.

(Ism. 2017. június 17., 12.36)

Helyszín: Bretagne, Franciaország
Idő: 18. század eleje

Az opera a száműzött Stanislaus Leszczynski lengyel királyról szól, aki miután elveszítette trónját Franciaországba menekült. Utódja, Frigyes Ágost szász herceg halála után, visszatér ugyan a lengyel trónra, de három év múlva ismét vereséget szenved a szász csapatoktól és így kénytelen végérvényesen Franciaországban megtelepednie.
Míg a kocsisnak álcázott Stanislaus titokban Lengyelország felé tart, helyét egy francia lovag, Belfiore veszi át...

Verdi-felvételek • 5242017-06-05 18:34:03
Verdi halálának 100. évfordulója alkalmából 2001-ben a szervezők szép kezdeményezése révén – a Nemzeti Énekkar közreműködésével, Pál Tamás zenei irányítása mellett - a Zeneakadémia Nagytermében sikerült egy Verdi-ciklust bemutatni:
A két Foscari, a Luisa Miller és A pünkösdi királyság (Un giorno di regno)
koncertszerű előadásai hatalmas sikert arattak.

Ma este a A pünkösdi királyság koncertszerű előadásának hangfelvételét sugározza a Bartók Rádió 19.35 és 21.30 óra között!

A Nemzeti Énekkart (karigazgató: Antal Mátyás) és a MÁV Szimfonikus Zenekart Pál Tamás vezényli.

A pünkösdi királyság (Un giorno di regno, ossia il finto Stanislao) szövegkönyvét Felice Romani
írta Alexandre Vincent Pineu-Duval Le faux Stanislas című darabja alapján.

Első bemutatója 1840. szeptember 5-én volt a milánói La Scala operaházban.

Szereposztás:

Belfiore lovag, magát Stanislao, lengyel királynak kiadó francia katona – Alfredo Garcia (bariton)

Kelbar báró, a bitorló – Ionel Pantea (bariton)

Del Poggio márkinő, fiatal özvegy, a báró unokahúga, Belfiore szerelme – Szonda Éva (alt)

Giulietta di Kelbar, a báró leánya – Gémesi Katalin (mezzoszoprán)

Edoardo di Sanval, fiatal hivatalnok, La Rocca unokaöccse – Timothy Bench (tenor)

La Rocca, Bretagne kincstárnoka – Fellegi Balázs (bariton)

Ivrea gróf, Brest parancsnoka és Delmonte, Stanislao fegyvernöke – Mocskonyi Bruno (tenor)

Elhangzott: Zeneakadémia Nagyterme, 2001. november 22.

(Ism. 2017. június 17., 12.36)

Helyszín: Bretagne, Franciaország
Idő: 18. század eleje

Az opera a száműzött Stanislaus Leszczynski lengyel királyról szól, aki miután elveszítette trónját Franciaországba menekült. Utódja, Frigyes Ágost szász herceg halála után, visszatér ugyan a lengyel trónra, de három év múlva ismét vereséget szenved a szász csapatoktól és így kénytelen végérvényesen Franciaországban megtelepednie.
Míg a kocsisnak álcázott Stanislaus titokban Lengyelország felé tart, helyét egy francia lovag, Belfiore veszi át...

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 10642017-06-05 11:10:03
Ma éjjel 21.10-től – 0.15-ig látható felvételről ifj. Johann Strauss A cigánybáró című nagyoperettje az M5 HD csatornán.

„Ifj. Johann Strauss egyik budapesti látogatása alkalmával megismerkedett Jókai Mórral, az ismeretség gyümölcse pedig a valcerkirály egyik legkiválóbb operettje, A cigánybáró lett, amellyel a 60 éves Strauss újra meghódította a fél világot. Szinetár Miklós új produkciója ez év tavaszán mutatkozott be nagy sikerrel az Erkel Színházban.
A mű egyik legfőbb erénye operaszínpadra kívánkozó muzsikája, amelyben csodálatosan megférnek egymás mellett a csárdás, a cigányzene, a bécsi keringő és a fajsúlyosabb dallamok is. S hogy mit keres egy operettben egy felkapaszkodott disznókereskedő, kicsoda valójában a temesvári pasa örököse, és hogyan lesz egy földesúr fiából a cigányok bárója? Szinetár Miklós rendezéséből minden kiderül.”

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

Nagyoperett három felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal

A felvétel 2017. április 2-án délelőtt készült az Erkel Színházban.

Szereposztás

Karmester - Héja Domonkos
Barinkay Sándor: Kiss B. Atilla
Szaffi: Szakács Ildikó
Czipra: Wiedemann Bernadett
Zsupán: Bátki Fazekas Zoltán
Arzéna: Rőser Orsolya Hajnalka
Carnero gróf: Busa Tamás
Mirabella: Farkasréti Mária
Ottokár: Kiss Tivadar
Homonnay Péter lovag - Geiger Lajos
Mária Terézia - Szűcs Nelli
Kikiáltó - Hábetler András
Pali - Irlanda Gergely
Zsiga - Nótás György

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, valamint a Duna Művészegyüttes táncosai

Alkotók

Szövegét Jókai Mór 'A cigánybáró' című kisregénye alapján írta: Ignaz Schnitzer
Magyar nyelvű dalszövegek: Fischer Sándor
Magyar nyelvű próza: Szinetár Miklós

Rendező: Szinetár Miklós

Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Koreográfus: Mihályi Gábor
A koreográfus asszisztense: Marosi Edit
A Kék Duna-táncbetétet átdolgozta: Melis László
Karigazgató: Strausz Kálmán

Bemutató: 2017. március 24.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 591822017-06-05 10:51:12
Kodály Zoltán: Háry János - a Magyar Állami Operaházban

„3. kaland – a világ végén
A hadsereg a világ végén táboroz, a messziben Majland tornyai látszanak, a katonák számolgatják, hány tornya van a híres városnak, és éneklik: Inkább nézem az abonyi kettőt, Mint Majlandban azt a harminckettőt.”

A férfikar ének-tánca közben a színpadon két huszár két oldalról kifeszítve tart egy színes vásznat (lobogót?) egy rúdról lelógatva, egy színes vásznat, rajta Európa domborzati térképe odapingálva (festve-rajzolva). Csakhogy „fejjel lefelé” tartják… A 2013-as új rendezésű darabot most láttam először a főpróbán, szombat délelőtt. Nem tudom, az említett jelenetben ez az „eszközhasználat” így, szándékosan viccesen került alkalmazásra, vagy figyelmetlenség következtében láthattuk kontinensünket fejtetőre állítva…
Amúgy tele volt a nézőtér – nemcsak ifjúsággal (szabadon hagyva a rendezői apparátusnak fenntartott földszinti három széksort), nagy sikert aratott az előadás a közönség körében: ez a rendezés – tele Vidnyánszky Attila rendező egyéni ötleteivel - jól „működik”, a poénok is a helyén vannak. A látvány, a világítás, jelmez, díszlet jól funkcionál, a forgószínpaddal. Színpompás tablók követik egymást, nívós táncok és kartételek emelik a színvonalat. A produkció a sok játszás során nyilván „beérett” alkotás, az elmúlt négy év alatt, a szereposztásban kiosztott énekesek biztosan hozzák szólamukat és az olykor kacifántos, „nyelvtörő” szöveggel is jól megbirkóznak. Dicséret illeti mindnyájukat, és az Operaház Énekkarát és Zenekarát nemkülönben!

2017. június 3. de.11 óra- főpróba

Karmester - Hámori Máté

Háry János: Szegedi Csaba
Öreg Háry: Csurka László
Örzse: Gál Erika
Ferenc császár/Bíró uram: Szalma Tamás
A császárné: Farkasréti Mária
Napóleon/Ábrahám, korcsmáros: Hábetler András
Mária Lujza: Várhelyi Éva
Ebelasztin báró: Szerekován János
Öreg Marci: Busa Tamás
Krucifix generális: Mészáros Tamás
Magyar silbak: Szmerek Tamás
Burkus silbak: Vass Tamás
Diák: Csémy Balázs

Alkotók

Szövegíró: Harsányi Zsolt / Paulini Béla
Rendező: Vidnyánszky Attila
Díszlettervező: Olekszandr Bilozub
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
Dramaturg: Szász Zsolt
Koreográfus: Gemza Péter
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Karigazgató: Strausz Kálmán
Közreműködnek: a Csillagszemű Táncegyüttes tagjai

Bemutató: 2013. október 6.
Pantheon • 19922017-06-05 09:45:30
Kedves IVA!

Három hónapja, hogy a Dankó Rádióban Nagy Ibolya hírül adta a szomorú tényt: Vámos Ágnes operaénekesnő eltávozott közülünk.

Számomra is érthetetlen, hogy az érdemes művész elhunytáról semmi közlemény, adat nem található az interneten (/MTI, vagy akár az Opera honlapján), pedig már negyedéve annak, hogy nincs köztünk Vámos Ágnes – aki július 29-én töltötte volna be 88. életévét.

Most azért térek vissza erre, hogy bejelentsem: a jövő héten hétfőtől vasárnapig Vámos Ágnes-emlékhét lesz a Dankó Rádióban!
A Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a hét minden napján 9 és 10 óra, az ismétlésben 18 és 19 óra között a művésznőre emlékezik: bejátszott interjúk, riportok, emlékek, vallomások, talán pályatársak visszaemlékezései és Vámos Ágnes szép számú rádiófelvételéről szép dalok, áriák, operettrészletek segítenek majd felidézni a nagyszerű szoprán emlékét.

(Tényszerű információkat majd a jövő heti rádióadásból nyerhetünk.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21162017-06-04 16:27:48
Pontosítás, kiegészítés

Kapcs.: 112. sorszám

Jacques Offenbach: A szép Heléna

/La belle Hélene – Paris, Variétés, 1864. december 17./

Magyarországi bemutató: Budai Népszínház, 1870.

Operett három felvonásban

A Rádió Dalszínházának bemutatója. Teljes felvétel – magyar nyelven

1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52

Szövegét Henry Meilhac és Ludovic Halevy írta

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Horváth Ádám

Szereposztás:

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklósy György)
Philcomus – Pásztor János
Euthycles – Andresz Vilmos
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthemis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
Rabszolga – Árossy Aladár

(Közben szünet: 20.00-tól 20.24-ig Esti Krónika. Sporthírek)


RTV Újság – 1965. november 15-21. szám

„Néhány napja fejeződtek be Offenbach A szép Heléna című operettjének zenei felvételei a Rádió 6-os stúdiójában. A Rádió, hűen Offenbach szelleméhez, az eredeti darabot mutatja be - Fischer Sándor avatott fordításában , - tehát nem azt az átdolgozott változatot, melyet korábban színházainkban is játszottak.”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 39322017-06-04 16:23:05

Pontosítás, kiegészítés:

Kapcs.: 3296.,2364., 1403., 502. sorszámok

Jacques Offenbach: A szép Heléna
/La belle Hélene – Paris, Variétés, 1864. december 17./

Magyarországi bemutató: Budai Népszínház, 1870.

Operett három felvonásban

A Rádió Dalszínházának bemutatója. Teljes felvétel – magyar nyelven

1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52

Szövegét Henry Meilhac és Ludovic Halevy írta

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Horváth Ádám

Szereposztás:

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklósy György)
Philcomus – Pásztor János
Euthycles – Andresz Vilmos
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthemis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
Rabszolga – Árossy Aladár

(Közben szünet: 20.00-tól 20.24-ig Esti Krónika. Sporthírek)


RTV Újság – 1965. november 15-21. szám:

„Néhány napja fejeződtek be Offenbach A szép Heléna című operettjének zenei felvételei a Rádió 6-os stúdiójában. A Rádió, hűen Offenbach szelleméhez, az eredeti darabot mutatja be - Fischer Sándor avatott fordításában, - tehát nem azt az átdolgozott változatot, melyet korábban színházainkban is játszottak.”
Lisztről emelkedetten • 7882017-06-04 16:17:52
A Classica csatornán láthatjuk ma éjjel:

FRANZ LISZT MEMORIAL CONCERT

Wagner: A Faust Overture - Liszt: A Faust Symphony

04.06.2017 | 13:30

04.06.2017 | 21:30

Under the direction of romantic-music specialist Christian Thielemann, the Sächsische Staatskapelle Dresden performs a special Franz Liszt memorial concert at the Semperoper in Dresden to commemorate the 200th anniversary year of one of the 19th century's greatest composers. The "Faust"-themed concert opens with the Overture to "Faust" in D minor by Richard Wagner, who was Liszt's son-in-law, before leading into Franz Liszt's symphonic masterpiece "A Faust Symphony". "A top orchestra and a top conductor have found one another" (Die Welt).

Duration:01:29:56

Conductor:Christian Thielemann

Soloist:Endrik Wottrich (Tenor)

Sächsischer Staatsopernchor Dresden

Staatskapelle Dresden

(2011)
Kedvenc előadók • 27922017-06-04 16:15:55
Bartók Rádió, ma este: 20.53 – 22.00

Hajdók Judit orgonahangversenye

1. Francois Couperin: Kolostori mise – részletek
2. Bach: Dór toccata és fúga BWV. 538.
3. Antalffy-Zsiross: Felhők
4. Messiaen: Pünkösdi mise
5. Liszt: B-A-C-H prelúdium és fúga

(Mátyás-templom 1996. augusztus 9.)

ism. június 16., 12.55

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21152017-06-03 21:35:06
Kapcs.: 2033., 1735., 942. sorszámok

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján Kacsóh Pongrác- Bakonyi Károly-Endrődi József „Rákóczi” daljátékának 1964-es, teljes rádiófelvételéről szólalt meg három részlet – Udvardy Tiborral a címszerepben. Ezen a stúdiófelvételen további kiváló operaénekeseink egész sora működött közre: Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Neményi Lili, Sándor Judit, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Kerekes János vezényletével.

A bejátszott részletek zenéit prózában elhangzó dialógusok vezetik fel, melyeket szintén az említett operaénekesek hangján halljuk. A közzétett szereposztásban a kisebb szerepek tolmácsolói: mások mellett Agárdy Gábor, Ambrus András, Horváth Jenő, Kálmán György és Ujlaky László színművészek – csak a dialógusokban volt szerepük az operaénekesek mellett.

- Jelenet és „Rákóczi megtérése” , I. felv. – ária: ”Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég…/Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár. Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.”(Udvardy Tibor, km. Palcsó Sándor, Ujlaky László)

- Jelenet és Katica dala: „Elment az én rózsám a messzi csatába….” (Andor Éva, km. Agárdy Gábor, Ambrus András) (No.9.)

- Jelenet, Rákóczi dala, együttes és kórus, III. felv. (Udvardy Tibor, továbbá Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, ill. Agárdy Gábor, Horváth Jenő, Kálmán György, Ujlaky László és az MRT Énekkara) „…Pro libertate!... Lipót császár nem királyunk! Eb ura fakó!” (No. 14.)

Meghallgatván újra ezeket a gyönyörű Kacsóh-dallamokat, előkerestem a korabeli, bemutató-előadásról megjelent kritikát, ami a Pesti Naplóban jelent meg, az 1906. november 21-i számban.

Érdemesnek tartom ezt a bírálatot megismertetni a mai olvasóval, ezért teljes terjedelmében idemásolom ennek a szövegét:

SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET

RÁKÓCZI

- A Királyszínház újdonsága –

„Egy óriási színpadi siker nimbuszának a terhével léptek ma este ismét a budapesti közönség elé Bakonyi Károly és Kacsoh Pongrác, a háromszáz és egynéhány előadást ért János vitéz szerzői.
A siker kötelez. Az olyan kolosszális siker pedig, mint amilyet e két szerző első közös színpadi művével aratott: a közönség felcsigázott várakozására és szigorúságára ad jogosultságot. Akik olyan színpadi sikert arattak, mint a János vitéz szerzői: e sikerre való eleven emlékezés kapcsán jóindulatú elnézésre, jóakaratú vállveregetésre, a magyar szerzők munkájával szemben támasztott igények szokásba vett, szinte törvényszerű lefokozására nem számíthatnak.
A siker kötelez és a Királyszínház mai bemutatójának közönsége, velünk együtt, a legnagyobb bizalommal, de egyúttal a legfelfokozottabb ellenőrző, bíráló, sőt akadékoskodó kedvvel nézett a Rákóczi elé.
Éppen ezért szenzációs meglepetés volt, hogy a „Rákóczi“ a ma esti premieren nagy és megérdemelt sikert aratott. A János vitéz szerzői külsőségekben zajos, különösen pedig belső tartalmában értékes sikert arattak. Sikerük egyúttal örvendetes fejlődésüket is dicséri: mind a szöveg írója, mind a zene szerzője nem állott meg azon az úton, melyen együtt megindultak, hanem nagy lépéssel haladtak előre.
Zenés dráma a Rákóczi, vagy ha jobban tetszik: dráma zenével. Olyan új forma, amelyben a szöveg és a zene egymásért vannak, egymás mellett, együtt szerves, szétbonthatatlan művészi közösségben. A szöveg nem szolgai alárendelése a zenének és a zene nem élénkítője, úgynevezett cicomája a szövegnek. A szöveg és a zene együtt viszi előre a cselekményt, anélkül, hogy egymás rovására dominálnának. Együvé tartoznak, elválaszthatatlanok és ezért a szövegíró és a komponista munkájának hatása egy oszthatatlan sikerben nyilvánul.
Az egész Rákóczit és az egész kuruc-korszak tragikumát sikerült adnia Bakonyinak a Rákóczi négy felvonásában. Rákóczi és a kuruc-korszak lelke sugárzik a munkából és ezért egységes a dráma hatása. Részletei, felépítése, epizódjai a fegyelmezett ízlésű színpadi íróra vallanak. Ízlését és mértéktartását mi sem jellemzi ékesebben, mint az, hogy mindvégig el tudta kerülni - a dráma hőse és cselekménye dacára - az üres, lélektelen hazafias puffogtatásokat. Pedig, ami természetes, elejétől végig a hazáról, a szabadságról folyik a szó. De a dráma mozgató erői nem hangos és hazug színpadi kuruckodások, hanem mélységes, érthető és mindenkihez közelálló személyi momentumok.
Tagadhatatlan, hogy a mai premier-est közönsége érdeklődésének nagyobb intenzivitásával a Kacsoh Pongrác új munkája felé fordult. Kacsohnak a János vitéz muzsikája olyan népszerűséget szerzett, hogy most már ha nem is rendkívülit, de mindenesetre olyat vártak tőle, mint amilyen a „János vitéz“ zenéje volt.
Nos, Kacsoh új művével két meglepetést szerzett nekünk. Az egyik az, hogy a Rákóczi muzsikája teljesen más, mint a János vitézé, a másik, hogy sokkal különb annál. A Rákóczi muzsikája művészibb, öntudatosabb, előkelőbb stílusú és maradandóbb becsű, mint a János vitéz muzsikája. Hogy az újdonságban sikerült jellemezni az igazi Rákóczit és az egész kuruckorszakot, ahhoz a Kacsoh muzsikája legalább olyan mértékben járult hozzá, mint a Bakonyi szövege. A Rákóczi muzsikájában benne sír az ezredéves nagy magyar fájdalom és benne nyugtalankodik a soha ki nem irtható magyar reménykedés... A dalokon elömlik ugyanaz a bensőséges, őszinte lírizálás, amely a János vitéz dalainak adott utolérhetetlen hangulatosságot. Hogy dallamkincsben gazdagodott és hogy ötleteiben és humorában is találékonyabb, előkelőbb lett: azt az első felvonás elmés és hatásos kezdő együttese bizonyítja. Csodálatosan haladt Kacsoh Pongrác első műve óta a hangszerelés művészetében is: zenekara csupa szín, jellemző erő és fordulatosság.
A színház minden erejével a két kiváló szerző mellé szegődött, hogy sikerét szolgálja és emelje. Gyönyörű kiállítással, pazar kosztümökkel, hangulatos díszletekkel. A rendezésért és a zenei rész nem kevesebb munkával járó vezetéséért Mérei Adolf rendezőt és Vincze Zsigmond karmestert elismerés illeti.
Az előadás női főszerepében egy terjedelmére nem nagy, de határozott talentum után áhítozó szerepben Küry Klára lépett fel, akit a közönség percekig zúgó tüntető tapssal üdvözölt, amikor az első felvonásban a magyar színpadtól való hosszai távollét után eléje lépett. Az ünneplés végigkísérte a művésznő nemes, részleteiben épp úgy mint egészében az igazi tehetség öntudatosságával kidolgozott és megformált alakítását. Kitűnő drámai színésznőnek bizonyult ma este Küry Klára: artisztikus és poétikus meghalási jelenete után a legnagyobb lelkesedéssel nagyon sokszor tapsolták a függöny elé a harmadik felvonás befejeztével. Környey Béla kitűnően személyesítette Rákóczi Ferencet: stílszerű és átgondolt volt az alakítása, különösen az első felvonás nagy jelenetében, amikor Rákóczinak, a császári udvaroncnak lelke átváltozik magyarrá. Ének dolgában pedig a Királyszínház hangóriása ma aratta legnagyobb diadalát. A legőszintébb dicséretet érdemlik Papp Mihály, Csiszér és Sziklai Kornél, aki egyedül képviselte a vidámságot, de felért tízzel, Harmat Ilona, Szentgyörgyi Lenke, Vágó, Horváth, Molnár és Rátkai: valamennyi erősségei az előadásnak.
A legnagyobb hatása ma az első felvonásnak volt, mely feltétlenül a legsikerültebb. E felvonás után a szereplők, a két szerzővel tizenötször jelentek meg a közönség előtt. A második felvonás után a szerzőket ötször hívták ki a harmadik után tizenkétszer jelenhettek meg Küry Klárával, aki tengernyi virágot és babért is kapott.”

/E. N./
Operett, mint színpadi műfaj • 31582017-06-03 21:33:19
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján Kacsóh Pongrác- Bakonyi Károly-Endrődi József „Rákóczi” daljátékának 1964-es, teljes rádiófelvételéről szólalt meg három részlet – Udvardy Tiborral a címszerepben. Ezen a stúdiófelvételen további kiváló operaénekeseink egész sora működött közre: Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Neményi Lili, Sándor Judit, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Kerekes János vezényletével.

A bejátszott részletek zenéit prózában elhangzó dialógusok vezetik fel, melyeket szintén az említett operaénekesek hangján halljuk. A közzétett szereposztásban a kisebb szerepek tolmácsolói: mások mellett Agárdy Gábor, Ambrus András, Horváth Jenő, Kálmán György és Ujlaky László színművészek – csak a dialógusokban volt szerepük az operaénekesek mellett.

- Jelenet és „Rákóczi megtérése” , I. felv. – ária: ”Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég…/Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár. Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.”(Udvardy Tibor, km. Palcsó Sándor, Ujlaky László)

- Jelenet és Katica dala: „Elment az én rózsám a messzi csatába….” (Andor Éva, km. Agárdy Gábor, Ambrus András) (No.9.)

- Jelenet, Rákóczi dala, együttes és kórus, III. felv. (Udvardy Tibor, továbbá Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, ill. Agárdy Gábor, Horváth Jenő, Kálmán György, Ujlaky László és az MRT Énekkara) „…Pro libertate!... Lipót császár nem királyunk! Eb ura fakó!” (No. 14.)

Meghallgatván újra ezeket a gyönyörű Kacsóh-dallamokat, előkerestem a korabeli, bemutató-előadásról megjelent kritikát, ami a Pesti Naplóban jelent meg, az 1906. november 21-i számban.

Érdemesnek tartom ezt a bírálatot megismertetni a mai olvasóval, ezért teljes terjedelmében idemásolom ennek a szövegét:

SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET

RÁKÓCZI

- A Királyszínház újdonsága –

„Egy óriási színpadi siker nimbuszának a terhével léptek ma este ismét a budapesti közönség elé Bakonyi Károly és Kacsoh Pongrác, a háromszáz és egynéhány előadást ért János vitéz szerzői.
A siker kötelez. Az olyan kolosszális siker pedig, mint amilyet e két szerző első közös színpadi művével aratott: a közönség felcsigázott várakozására és szigorúságára ad jogosultságot. Akik olyan színpadi sikert arattak, mint a János vitéz szerzői: e sikerre való eleven emlékezés kapcsán jóindulatú elnézésre, jóakaratú vállveregetésre, a magyar szerzők munkájával szemben támasztott igények szokásba vett, szinte törvényszerű lefokozására nem számíthatnak.
A siker kötelez és a Királyszínház mai bemutatójának közönsége, velünk együtt, a legnagyobb bizalommal, de egyúttal a legfelfokozottabb ellenőrző, bíráló, sőt akadékoskodó kedvvel nézett a Rákóczi elé.
Éppen ezért szenzációs meglepetés volt, hogy a „Rákóczi“ a ma esti premieren nagy és megérdemelt sikert aratott. A János vitéz szerzői külsőségekben zajos, különösen pedig belső tartalmában értékes sikert arattak. Sikerük egyúttal örvendetes fejlődésüket is dicséri: mind a szöveg írója, mind a zene szerzője nem állott meg azon az úton, melyen együtt megindultak, hanem nagy lépéssel haladtak előre.
Zenés dráma a Rákóczi, vagy ha jobban tetszik: dráma zenével. Olyan új forma, amelyben a szöveg és a zene egymásért vannak, egymás mellett, együtt szerves, szétbonthatatlan művészi közösségben. A szöveg nem szolgai alárendelése a zenének és a zene nem élénkítője, úgynevezett cicomája a szövegnek. A szöveg és a zene együtt viszi előre a cselekményt, anélkül, hogy egymás rovására dominálnának. Együvé tartoznak, elválaszthatatlanok és ezért a szövegíró és a komponista munkájának hatása egy oszthatatlan sikerben nyilvánul.
Az egész Rákóczit és az egész kuruc-korszak tragikumát sikerült adnia Bakonyinak a Rákóczi négy felvonásában. Rákóczi és a kuruc-korszak lelke sugárzik a munkából és ezért egységes a dráma hatása. Részletei, felépítése, epizódjai a fegyelmezett ízlésű színpadi íróra vallanak. Ízlését és mértéktartását mi sem jellemzi ékesebben, mint az, hogy mindvégig el tudta kerülni - a dráma hőse és cselekménye dacára - az üres, lélektelen hazafias puffogtatásokat. Pedig, ami természetes, elejétől végig a hazáról, a szabadságról folyik a szó. De a dráma mozgató erői nem hangos és hazug színpadi kuruckodások, hanem mélységes, érthető és mindenkihez közelálló személyi momentumok.
Tagadhatatlan, hogy a mai premier-est közönsége érdeklődésének nagyobb intenzivitásával a Kacsoh Pongrác új munkája felé fordult. Kacsohnak a János vitéz muzsikája olyan népszerűséget szerzett, hogy most már ha nem is rendkívülit, de mindenesetre olyat vártak tőle, mint amilyen a „János vitéz“ zenéje volt.
Nos, Kacsoh új művével két meglepetést szerzett nekünk. Az egyik az, hogy a Rákóczi muzsikája teljesen más, mint a János vitézé, a másik, hogy sokkal különb annál. A Rákóczi muzsikája művészibb, öntudatosabb, előkelőbb stílusú és maradandóbb becsű, mint a János vitéz muzsikája. Hogy az újdonságban sikerült jellemezni az igazi Rákóczit és az egész kuruckorszakot, ahhoz a Kacsoh muzsikája legalább olyan mértékben járult hozzá, mint a Bakonyi szövege. A Rákóczi muzsikájában benne sír az ezredéves nagy magyar fájdalom és benne nyugtalankodik a soha ki nem irtható magyar reménykedés... A dalokon elömlik ugyanaz a bensőséges, őszinte lírizálás, amely a János vitéz dalainak adott utolérhetetlen hangulatosságot. Hogy dallamkincsben gazdagodott és hogy ötleteiben és humorában is találékonyabb, előkelőbb lett: azt az első felvonás elmés és hatásos kezdő együttese bizonyítja. Csodálatosan haladt Kacsoh Pongrác első műve óta a hangszerelés művészetében is: zenekara csupa szín, jellemző erő és fordulatosság.
A színház minden erejével a két kiváló szerző mellé szegődött, hogy sikerét szolgálja és emelje. Gyönyörű kiállítással, pazar kosztümökkel, hangulatos díszletekkel. A rendezésért és a zenei rész nem kevesebb munkával járó vezetéséért Mérei Adolf rendezőt és Vincze Zsigmond karmestert elismerés illeti.
Az előadás női főszerepében egy terjedelmére nem nagy, de határozott talentum után áhítozó szerepben Küry Klára lépett fel, akit a közönség percekig zúgó tüntető tapssal üdvözölt, amikor az első felvonásban a magyar színpadtól való hosszai távollét után eléje lépett. Az ünneplés végigkísérte a művésznő nemes, részleteiben épp úgy mint egészében az igazi tehetség öntudatosságával kidolgozott és megformált alakítását. Kitűnő drámai színésznőnek bizonyult ma este Küry Klára: artisztikus és poétikus meghalási jelenete után a legnagyobb lelkesedéssel nagyon sokszor tapsolták a függöny elé a harmadik felvonás befejeztével. Környey Béla kitűnően személyesítette Rákóczi Ferencet: stílszerű és átgondolt volt az alakítása, különösen az első felvonás nagy jelenetében, amikor Rákóczinak, a császári udvaroncnak lelke átváltozik magyarrá. Ének dolgában pedig a Királyszínház hangóriása ma aratta legnagyobb diadalát. A legőszintébb dicséretet érdemlik Papp Mihály, Csiszér és Sziklai Kornél, aki egyedül képviselte a vidámságot, de felért tízzel, Harmat Ilona, Szentgyörgyi Lenke, Vágó, Horváth, Molnár és Rátkai: valamennyi erősségei az előadásnak.
A legnagyobb hatása ma az első felvonásnak volt, mely feltétlenül a legsikerültebb. E felvonás után a szereplők, a két szerzővel tizenötször jelentek meg a közönség előtt. A második felvonás után a szerzőket ötször hívták ki a harmadik után tizenkétszer jelenhettek meg Küry Klárával, aki tengernyi virágot és babért is kapott.”

/E. N./
Operett, mint színpadi műfaj • 31572017-06-03 21:24:30
Köszönet ezért a linkért. Bele-belenéztem az előadás felvételébe, nem rossz, csak keveset értettem meg belőle - lévén a német nyelv nem az erősségem. Profi-előadás, profi előadókkal. És „hamisítatlan” Ábrahám-melódiák! Érzékelhetően nagy sikere volt az előadásnak, amit nem is csodálok… minden együtt volt, hogy elnyerjék a nézők tetszését...
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 36222017-06-03 10:11:39
Emlékszem, amikor a Magyar Rádióban először sugározták a legendás Sills-Gedda-Louis Quilico – Paul Plishka – Julius Rudel fémjelezte Puritánok-stúdiófelvételt – valamikor a hetvenes években - valamiért nem tudtam a rádióközelben lenni és ez akkor nagyon bosszantott. Úgyhogy másnap bementem a Rádió Bródy Sándor utcai székházába, és a portáról felhívtam Kertész Ivánt , a Rádió Zenei Főosztálya operák műsoraiért felelős szerkesztőjét, hogy itt vagyok és szeretném pár percre felkeresni egy, a rádióban tegnap sugárzott operával kapcsolatosan. Amikor bejutottam hozzá elmondtam neki, hogy mekkora veszteséget jelentett számomra, hogy nem tudtam meghallgatni A puritánokat ebben a csodás szereposztásban; és hogy a kedvenc műsoraimat a rádióból magnókazettára szoktam rögzíteni, és most a legnagyobb bánatban vagyok, hogy ez nem sikerülhetett. Van-e valami lehetőség, hogy kiírják nekem audiokazettára ezt a rádióban sugárzott Puritánokat – kérdeztem, kértem tőle. Nagyon kedvesen válaszolta, hogy megoldható lenne, de nagyon sokba kerülne, ám azt tanácsolta, várjak két-három hónapot és akkor ismét leadja a rádió ezt a kívánt Puritánok-felvételt, és meghallgathatom, akár felvehetem majd kazettára. Megköszöntem válaszát. Ez jó hír volt számomra: ismét leadja a rádió nem túl sokára Bellini remekét, Sills és Gedda parádés előadásában! Így is történt, később sikerült felvennem a teljes operát. Azóta sok idő eltelt, LP-n is kijött ez a felvétel, majd a CD-korszak beköszöntével már digitális hangzásban is élmény volt hozzájutnom ehhez a kiváló Puritánok-felvételhez. De megőriztem ezt a régi magnókazettát is – emlékül!
Gioacchino Rossini • 9782017-06-03 09:25:09
"Ám az utolsó pillanatban kiderül, hogy a tolvaj valójában egy madár, történetesen egy szarka.
Gioacchino Rossini • 9772017-06-03 09:23:24
Bartók Rádió sugározza ma este

19.00 - 22.21 Közvetítés a Milánói Scalaból

Rossini: A tolvaj szarka

kétfelvonásos opera

Szövegét Giovanni Gherardini írta.

Vezényel: Riccardo Chailly

Km. a Milánói Scala Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Ninetta - Rosa Feola (szoprán)
Giannetto - Edgardo Rocha (tenor)
Polgármester - Michele Pertusi (basszus)
Pippo - Serena Malfi (kontraalt)
Lucia - Teresa Iervolino (mezzoszoprán)
Fernando Villabella - Alex Esposito (basszbariton)
Fabrizio Vingradito - Paolo Bordogna (basszus)
Isacco - Matteo Macchioni (tenor)
Antonio - Matteo Mezzaro (tenor)
Giorgio és Bíró - Claudio Levantino (basszus)
Ernesto - Giovanni Romeo (basszus)

Rendező: Gabriele Salvatores

Kétszáz éve 1817. május 31-én mutatták be Rossini operáját, A tolvaj szarkát. A francia író, Stendhal jelen volt a premieren: „egyike volt a legegyöntetűbb és legragyogóbb sikereknek, amelyet életemben valaha is láttam”. Később azonban csökkent az opera iránti érdeklődés, jócskán elmaradt Rossini legismertebb operái mögött. Egyedül a nyitány vált a koncerttermek sikerszámává. Egy jeles zenetörténész szerint „A tolvaj szarka Rossini összes elfelejtett operája közül talán egyike azoknak, amelyeknek újjáélesztése megérné a ráfordított fáradságot.”

A librettó egy meglehetősen erőltetettnek ható, képtelen történetet mesél el egy lányról, aki tévedések sorozatának áldozatává válva halálbüntetését várja. A fő vád, hogy tolvaj. Ám az utolsó pillanatban kiderül, hogy a tolvaj valójában
Lisztről emelkedetten • 7872017-06-03 09:20:47
A Bartók Rádióban a mai napon két Liszt-műsort is meghallgathatunk:


12.36 – 13.25 MVM kocertek

Ránki Fülöp Liszt-műveket zongorázik

(Bartók Emlékház, 2017. április 6.)

1. Angelus!
2. Obermann völgye
3. Consolations
4. Tell Vilmos kápolnája
5. Öt kis zongoradarab
6. Genfi harangok


15.06 – 17.00 Egy zenemű - több előadás

Liszt: A-dúr zongoraverseny

Szabó Ferenc Jánossal beszélget a szerkesztő,Katona Márta
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 22682017-06-02 23:05:52
Kristóf Réka lett a „Virtuózók” 2017-es évadának győztese

Kristóf Réka egy éven át havi bruttó egymillió forintot kap és felléphet a New York-i Carnegie Hallban az Armel Operafesztivál felajánlásaként.

A kicsik korcsoportjában Abouzahra Amira, a tiniknél Kis Radu, míg a nagyok között Kristóf Réka jutott a Virtuózok fináléjába. A három versenyző két-két darabbal állt a közönség elé, egy klasszikus és egy crossover művel.

A finálét a Duna televízió és a Duna Wolrd csatorna élőben sugározta. A nézők sms-ben vagy egy applikációval szavazhattak kedvencükre, Kristóf Réka a beérkezett szavazatok több mint 40 százalékával nyerte meg a Virtuózok harmadik szériájának fődíját.

A másik két korcsoportnyertes egy éven át havi bruttó 500-500 ezer forintot nyert zenei tanulmányaira. Ezen túl Abouzahra Amira fellépési lehetőséget nyert a Berlini Filharmonikusok koncerttermében, Kis Radu pedig a londoni Covent Gardenben léphet színpadra.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap különdíját Simic Aleksander; a Liszt Ferenc Kamarazenekar különdíját Magyary Timót, Simic Aleksander és Abouzahra Amira kapta.

Molnár Levente Liszt-díjas operaénekes Kristóf Rékának, Beéri Benjáminnak, Ioni Eduárdnak és Kis Radunak ajánlott fel különdíjat.

A péntek esti finálét a klasszikus zenei tehetségkutató első szériájában feltűnt Boros Misi zongorajátéka nyitotta, majd a Virtuózok idei két új zsűritagja, Várdai István csellóművész és Balázs János zongoraművész is színpadra lépett.

- MTI -
[2017.06.02.]
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21142017-06-02 21:37:02
Kapcs.: 113. sorszám

Szőnyi Erzsébet: Száz cifra ködmön - zenés játék

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. december 4., Kossuth Rádió 20.30 - 22.00

Szövegét Mikszáth Kálmán ötletéből írta: Benedek András

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Balassa báró – Palócz László
Krisztina – Neményi Lili
Kripuska Dániel – Palcsó Sándor
Péri Judit – Andor Éva
Fruzsina – Komlóssy Erzsébet
Petrás Sámuel – Katona Lajos

László Endre rendező:
„Kivel töltötte Balassa báró a száz cifra ködmön árán vásárolt száz szerelmes éjszakát? Ez a kérdés válaszolatlan marad Mikszáthnál is és a Rádió Dalszínházának új darabja sem ad rá teljes bizonyossággal választ. Hallgassa meg és döntsön a kedves Hallgató! Döntésében segítségére siet majd Benedek András szellemes átdolgozása, Szőnyi Erzsébet hangulatos és a cselekményt hűségesen szolgáló modern muzsikája – no és nem utolsósorban a hat szereplő. Róluk csak annyit, hogy a Magyar Állami Operaház hat népszerű művésze nagyszerűen komédiázott a nem könnyű prózai szerepekben. A felvételek során ez jelentette nekem, a prózai rendezőnek a legkellemesebb meglepetést. Tettem is magamnak egy ígéretet: az általam rendezendő legközelebbi rádiójátékban Komlóssy Erzsébet és társai játsszák majd a szerepeket…”
Ilosfalvy Róbert • 7322017-06-02 11:33:26
Budapesti Zenei Hetek
1965. október 25., Erkel Színház

Haydn: A teremtés – oratórium

A Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus hangversenye (karigazgató: Forray Miklós)

Vezényel: Igor Markevics

Szólók:

László Margit - szoprán
Ilosfalvy Róbert – tenor
Faragó András - basszus

A Kossuth Rádió élőben közvetítette a hangversenyt (19.35-től)
Luciano Pavarotti • 702017-06-02 09:20:51
Pavarotti a koncerténekléséről

„Cseppet sem voltam biztos benne, hogy szívesen fogok koncertezni. Hangom számára sokkal nagyobb munkát jelentett, mint egy opera – azt pedig még senki sem mondta, hogy könnyű operát énekelni. Nincs pihenő, mint amikor mások viszik az előadást, senki aki kárpótolja a közönséget, ha nem vagyunk a legjobb formában, és egyéb tényezők sincsenek – díszletek, jelmezek, táncosok, a többi énekes – melyek elterelnék figyelmüket gyengeségeinkről. A hangverseny az énekes legnagybb próbája.
Egy körülmény miatt különösen kedvelem a szólóesteket és a hangversenyeket: a közönségtől azonnal jelzéseket kapunk, minden elhangzott szám után tudtunkra adják, hogyan énekeltünk. Az operában csak az előadás végén tapsolnak, s a tetszésnyilvánításra rendszerint sokféle egyéb tényező is hat. Például, ha nem tetszik az előadás, az énekesek valószínűleg kevesebb tapsot fognak kapni, még akkor is, ha nem merült fel különösebb kifogás ellenük. A szólókoncertekkel járó veszélyekért egy másik vonatkozásban kárpótlást nyerünk. Ha sikerül, ha tetszünk a közönségnek, olyan sikert aratunk, amilyet egy operával sohasem: nekem és a közönségnek is sokkal behatóbb, személyes élménye lesz. Leegyszerűsítve: ha nagyobb a tét, nagyobb a jutalom.
Dallasi második koncertem óta szokásommá vált, hogy egy nagy fehér zsebkendőt tartok magamnál. Tudom, ez több szempontból is nevetségesnek hat, s azokra az öreg dívákra emlékeztet, akik régen kis vállkendőket viseltek. Én valójában azért használom a kendőt, hogy kevésbé tűnjek komikusnak. Egyszer elmentem egy kollégám koncertjére, és megijedtem attól, hogy barátom minden áriánál összevissza táncolt és gesztikulált. Úgy nézett ki, mint egy eszelős. Elhatároztam, tennem kell valamit, nehogy én is ilyesmire ragadtassam magam.
Kezemben a fehér zsebkendővel könnyebben siker egy helyben maradnom. Ha széles mozdulatokat tennék, a kendő az orrom előtt röpködne és jelzőzászlóként magára vonná figyelmemet. Hozzá is szoktam már, megnyugtat. Ez adja meg biztonságérzetemet, amíg a pódiumon vagyok.”

/Forrás: Pavarotti 1991-es, Budapest Sportcsarnokban adott áriaestjének műsorfüzete/
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21132017-06-01 23:45:53
Kapcs. 60. sorszám

Kiegészítések

Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő

„Bemutatjuk új rádiófelvételünket”

1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00

A Csínom Palkó sikeres bemutatója után, ugyancsak a Rádió felkérésére, a következő évben írta Farkas Ferenc ezt a daljátékát (mely szintén később színpadi változatot is nyert).
Az 1951-es rádiófelvételen a két főszerep énekszólamát Zentay Anna és Sárdy János énekelte, de a felvételen hallhattuk még Bikády György, Gózon Gyula, Kiss Manyi és Melis György énekhangját is, Vaszy Viktor vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust.
.
Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza

Vezényel: Lehel György
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál

A szereposztásból:

Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi
Marci, a fia – Palcsó Sándor
Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet
Nemes Bori – László Margit
Kernács professzor: Csákányi László
Parádi Pál – Palócz László

A daljáték kedves dalaiból néhányat említek itt:

- Marci belépője (No.2.) „Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor)
- Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor)
„Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!”
- Marci dala (No.20): „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor)
- Bori dala: „Árva a madár, párja ha elszáll…” (László Margit)
- Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás” (László Margit)
- Fütty-dal: „Csupa virág ez a világ, jó barátaim: a füvek, a fák…”
- Vidorka Mátyás bujdosó-dala: „Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át
szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!” (Palócz László és énekkar)
- Kisvasút-dal: „Van nekünk egy mozdonyunk, róla szól a mi dalunk…”
- Kettős: „Holdas éjjel” (László Margit, Palcsó Sándor)
- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)
Luciano Pavarotti • 682017-06-01 23:42:46
Úgy van. (Mintegy közönségnek címezve, így értve fordították, többes számban...)
Luciano Pavarotti • 662017-06-01 21:18:01
„Pavarotti Budapesten” – a youtube-on található áriák és dalok előadásában

Egyébként a Budapest Sportcsarnokban adott áriaestjének (1991. május 7.) hivatalos programja a következő volt:

1. Donizetti: Don Pasquale – Nyitány
2. Donizetti: Szerelmi bájital – „Quanto e cara, quanto e bella”
3. Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca: Una fortiva lagrima”
4. Mozart: C-dúr andante – fuvolára és zenekarra K. 315. (Előadó: Andrea Griminelli)
5. Donizetti: Lammermoori Lucia – „"Tombe degli avi miei... Fra poco a me ricovero.”
6. Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo
7. Verdi: A lombardok – „La mia letizia infondere”
8. Massenet: Werther – „Pourquoi me réveiller”

SZÜNET

1. Puccini: Tosca – „Recondita armonia”
2. Puccini: Tosca – „E lucevan le stelle”
3. Bizet: Carmen-fantázia (Francis Borne átirata fuvolára) (Előadó: Andrea Griminelli)
4. Leoncavallo: Bajazzók – „Vesti la giubba”
5. Verdi: A szicíliai vecsernye – Nyitány
6. Bixio: „Mamma, son tanto felice” (olasz dal)
7. Bixio: „La mia canzone al vento” (olasz dal)

Ráadások:
- Puccini: Pillangókisasszony – „Addio fiorito asil”
- Puccini: Turandot – „Nessun dorma”
- „O sole mio”
- „Non ti scordar di me” / „Ne felejtsetek el engem…”

Közreműködött: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényelt: Ács János

Producer: Rudas Tibor (Rudas Organization)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 36032017-06-01 13:46:27
Callasiana

Operavilag.net - 2017. június 1.

Vincenzo Bellini: A puritánok – a Müpa május 21-i előadásáról ELEK MARTIN írt kritikát
Lisztről emelkedetten • 7862017-06-01 13:31:22
Liszt-hangverseny Munkácsyéknál

„Bruck Jeann-tól, az egykori magyar genre- és arcképfestő, Bruck Lajos leányától hallottam ezt a történetet. Bruck Lajos annak idején ugyanolyan híres festő volt Angliában, mint Munkácsy Párizsban, vagy utódja, László Fülöp, aki szintén udvari festőnek számított, Londonban. Bruck meghitt barátja volt Munkácsi Mihálynak, aki akkoriban pályája delelőjén állott. Párizsi palotájában a francia szellemi és társadalmi előkelőségei találkoztak. Sok kiváló író, művész, muzsikus, államférfi fordult meg Munkácsyéknál. Egyik gyakori vendégük Liszt Ferenc volt, akit bensőséges barátság fűzött a nagy festőhöz.
Munkácsy egy-egy újabb alkotásának bemutatása valóságos társadalmi esemény volt. Célie, a festő felesége nagyon értett az efféle ünnepségek megrendezéséhez. Amikor elkészült a rekviemjét vezénylő Mozartot ábrázoló hatalmas festmény (amely több fogalmazásban is megvan), Munkácsyné meghívta Párizs előkelőségeit. Egyházfejedelmek, tábornokok, miniszterek, külföldi diplomaták, zenészek, festők, szobrászok, tudósok, hölgyek tarka tömege gyűlt össze az emeletnyi magas teremben, ahol fekete drapériák között állott a rejtett lámpáktól megvilágított kép. Áhítatos csönd uralkodott.
A termet elzáró festőállvány és a fekete leplek mögött ekkor megszólalt egy zongora: Liszt Ferenc játszott, Mozart Requiemjének motívumaiból a pillanat hangulatának megfelelően rögtönzött – sajnos, soha le nem írt – művet. Bruck Lajos elbeszélése szerint olyan meghatottság uralkodott a jelenlévőkön, hogy amikor a terem gázfényei kigyúltak, sokan könnyeiket törölgették.
Manapság alig tudnánk efféle - színpadi rendezésre emlékeztető, érzelgős – bemutatót elképzelni. Mégsincs okunk fölényeskedő véleményre. Gondolkodjunk az akkori idők módján! A későromantika ezekben az években, sőt évtizedekben uralkodó közízlése kedvelte a tragikumot, a pompás jeleneteket, a túlméretezett festményeket és szobrokat. Munkácsy termének kandallóján például valódi, kitömött ló állott dísztárgyként, s rajta egy beduin életnagyságú szobra ült.
Mindezt őszintén gondolták. A Mozart-kép látása nyomán támadt meghatottság is őszinte volt, a hölgyek igazi könnyeket ejtettek. A Munkácsy-kép és a Liszt-zene hatásának mélységét és fokát pedig leginkább a vernissage befejezése jellemzi. Amikor a csillárok már teljes fényükben ragyogtak – Bruck Lajos másodkézből továbbított elbeszélése szerint – a fekete függöny mögül kilépett Liszt Ferenc. Egyszerű papi köntöse élesen elütött az estélyi ruhás, ékszerektől csillogó hölgyek, aranyhímzéses frakkba öltözött akadémikusok és diplomaták, díszruhás magyar nemesek, püspöklila és kardinálispiros főpapok viseletétől. A vendégek sorfalat alkottak, s Liszt – szinte álomjáróként – lassú léptekkel elindult a kijárat felé. A hölgyek mélyen bókoltak előtte, sokan kezét csókolták…
Ez a szájhagyományként fennmaradt s itt első ízben leírt történet szavahihető szemtanútól származik. Ha mai szemmel és felfogással túlzottnak és mesterkéltnek érezzük is, ne ítéljünk elhamarkodottan a késő romantikáról. Meg kell becsülnünk azt a kort, amely fejedelmeknek kijáró hódolattal ünnepelte Munkácsyt, az egykori asztalosinast és Liszt Ferencet, az egyszerű gazdatiszt fiát, mert mind a kettő – zseni volt.”

/Ormay Imre: A gróf a vízbe fúl… - Budapest, Zeneműkiadó, 1971/
Momus társalgó • 60012017-06-01 10:05:27
Persze,hogy nem adtak el 2016-ban: a prototípus fejlesztése volt soron; már tíz Bogányi-zongora legyártásáról és „kihelyezéséről” született döntés.

2017. április 25.

Bogányi Zoltán:
„- Nemrégiben indult be a hangszer gyártása a prototípusok fejlesztése után, ebben az évben menetrend szerint érkeznek majd a hangszereink. Várhatóan ősztől kezdődik a hangszerek leszállítása, többek között hét magyar és három külföldi intézményben is lesz majd ilyen hangszer, például a Művészetek Palotájában, a Zeneakadémián és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban is.
(Forrás: https://www.szekesfehervar.hu/vilaghiru-magyar-innovacio-tortenelmet-irt-a-boganyi-zongora )


„A többi hét zongorát olyan itthoni intézményekben helyezik el, mint a Budapest Music Center (BMC), a Müpa, az Erkel Színház, a pécsi Kodály Központ, a debreceni Kölcsey Központ, a Pesti Vigadó és a Zeneakadémia.
A három külföldi helyszín esetében eddig kettőről született döntés az illetékes Külgazdasági és Külügyminisztériumban: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és a helsinki Sibelius Akadémia lesz gazdagabb egy-egy Bogányival.”

Forrás:
https://444.hu/2017/03/21/elokerult-a-10-csodazongora-amit-az-allam-800-millioert-vett

http://fidelio.hu/klasszikus/2017/03/21/meg_moszkvaba_is_jut_boganyi-zongora/; Még Moszkvába is jut Bogányi-zongora [/url]

László Margit • 922017-06-01 09:38:31
Bartók Rádió mai műsorán szerepel

12.36 – 13.49. Hangverseny Ránki György műveiből

A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik

Vezényel: Sándor János

Km. Fellegi Ádám – zongora, László Margit , Rozsos István, Póka Balázs, Németh Gábor, Ütő Endre - ének és a Budapesti Kórus

1. Cirkusz - részletek a balettból - a) Galopp, b) Pas de deux, c) Finale,

2. 1514 - fantázia zongorára és zenekarra Derkovits fametszetei nyomán (Fellegi),

3. Az ember tragédiája - koncertváltozat (László, Rozsos, Póka, Németh, Ütő, kórus)

(Zeneakadémia Nagyterem, 1977. október 31.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21122017-05-31 22:01:49
Kapcs.: 1669., 1143., 141., 70. sorszámokhoz

Leo Fall: Sztambul rózsája

„A Rádió új stúdiófelvételének bemutatója”

1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 -22.00

Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta.
Fordította: Gábor Andor
A verseket átdolgozta: Szabó Miklós

A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Sebestyén András
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: László Endre
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Kamek pasa – Zách János (pózai szerep)
Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit)
Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep)
Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János)
Müller, kereskedő – Várhelyi Endre
Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László)
Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep)

„Negyvenhárom éves volt Leo Fall, amikor megkomponálta ezt az ötödik operettjét. Már túl volt Az elvált asszony világsikerén, de még előtte mesterművének,a Pompadournak. Az olmützi származású bécsi operettszerző nemcsak dallaminvenciójával tűnt fel, hanem komponálási, technikai biztonságával, zenekari hozzáértésével is, amit a bécsi konzervatórium elvégzése után a berlini, hamburgi, kölni karmesteri múltja alapozott meg. Kivételes egyéni teljesítménye például a kétszemélyes operettfinálé , amelyből kettőt is találunk a Sztambul rózsájában. Ez még ritka volt az operettszínpadokon 1916-ban, amikor Fall operettje Bécsben premierre került. Rövidesen nálunk is bemutatták a nagy operett-négyessel: Kosáry Emmivel, Lábass Jucival, Király Ernővel és Rátkai Mártonnal a főszerepben, hatalmas sikerrel, a hajdani Király Színházban.” (RTV Újság)
Operett, mint színpadi műfaj • 31532017-05-31 17:12:35
Egy Víg özvegy-kritika…

Népszava|2017. ápr 8. 07:45 Bóta Gábor

„Veszettül kikészül Danilovics Danilo követségi titkár Homonnay Zsolt alakításában, A Víg özvegyben, Lehár Ferenc klasszikusában, a Budapesti Operettszínházban. Úgy kiborul, ahogy operettben nem szokás. Valóságos őrülési jelenetet ad elő, kifordul önmagából fene nagy féltékenységében, tajtékzik, kiabál, fenyegetőzik, rázkódik a teste, teljesen elveszti az önuralmát, komolyan tartani kell attól, hogy menten szívszélhűdést kap. No eddig persze jó firma volt, az a típus, akire azt mondják, hogy „a legyet is röptében”, tán ezért is nem jöttek össze komolyabban egykori nagy szerelmével, aki azóta megözvegyült, és ezáltal igencsak meggazdagodott, Glavari Hannával. Ő most némiképp bosszúból, leckéztetésből, kicsit tán pedagógiai okokból, visszaadja a kölcsönt a még mindig csélcsap Danilónak. Az pedig teljesen az eszét veszti. Homonnay a második rész nagyjelenetében úgy játszik, hogy azt lehetne gondolni, itt aztán kő kövön nem marad, netán rögvest verekedést provokál, nekimegy akár többeknek is megveszekedett feldúltságában, vagy esetleg magával végez, mert annyira nekibúsult.” […]
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 21112017-05-31 11:05:53
Két Lehár-operett részleteinek a bemutatójára került sor Magyar Rádióban 1965-ben

„Bemutatjuk új felvételeinket”

1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15

I. Frasquita - keresztmetszet

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt után Dalos László

Km.: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, Udvardy Tibor
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli.

- Előjáték
- Cigánykórus és Frasquita belépője az 1. felvonásból „„ Szóljon tehát, ki volt az a barát? Most lássam, hogy a két szemét rögtön kiássam!... /- Mert olyan férfi nincs a földtekén, akivel győzni ne tudnék könnyedén. /- Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!.../- …Vigyázz! A pusztulás, a romlás a vég!. Szívemben vágy van. Akarod tudni rejtekhelyéhez miképpen fogsz jutni?... / - Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!” (Orosz Júlia, énekkar)
- Frasquita dala az 1. felvonásból „ Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfelejt…” (Orosz Júlia)
- Frasquita és Armand szerelmi kettőse a 2. felvonásból…” - Csak szó, csak szó, oly sok a szó,
de rajtam nem fog ki egy sem…/ - Miért éppen engem, ott a sok gyönyörű lány? Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám?.../ - Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég…Várni Rád, drága, kedves személy! (Orosz Júlia. Udvardy Tibor)
- Armand dala a 2. felvonásból: „„Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?” (Udvardy Tibor)
- Hármas: „Táncolj szaporán, ez ma a módi! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz!…..- Ez csak jólesik, főként sikk. Ez csak jólesik, főként sikk…. – Ha lépted megtanultad, ez az új tánc, sosem untat. – Mit is táncolunk itt meg ott? - Csak foxtrottot! – Ilyet lejt ma a Hottentotta, aki tudja, mi a kotta….” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László)

II. A kék mazur –részletek
Magyar szöveg: Zágon István – Dalos László

Km. Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

- Közzene és dal: „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús, mert sehol nem talál…/Jöjj, veled álmodom én….szenvedély, mi bennem él…. férfiszív, mely csupa forró vágy, kedves, jöjj, várjál rám!” (Udvardy Tibor)
- Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara)
- Blanka és Julian szerelmi kettőse: „Gyere velem, vár egy ország…/Ez a szép kis medaillon…Te drága, csacsi kicsi asszony… Súgok most egy csudajót….hívlak, jöjj velem…” (Németh Maria, Udvardy Tibor)
- Gretl és Muki vidám kettőse: „Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /Hölgyem, én édes, hölgyem…” (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)
- Blanka és Julian második szerelmi kettőse:„Zeng a tündér, szép mazúr, ellenállhatatlanul. Csak te leszel a párom, így való lesz az álmom…/ Ezt a régi táncot egy leánnyal táncoljuk már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)
- Gretl és Muki második vidám kettőse (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 39312017-05-30 23:16:22
Ruitner Sándor emlékére – „Sárdy János 100 éve született”

Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből: Sárdy János
Írta és összeállította: Ruitner Sándor
Km. Török Annamária
Szerkesztő: Schubert Ferenc
Adásnap: 2007. május 30.

A műsorban elhangzott zeneszámok között ez a duett is felcsendült:

Polgár Tibor: Lepecsételt asszony – Szerelmi kettős (Házy Erzsébet - Sárdy János)
„Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem… (1962)

Ruitner Sándor visszaemlékezése:

„Amikor e darab felvétele előtt a szereposztást terveztettük, mindenki tisztában volt azzal, hogy Házy Erzsi és Sárdy János között korántsem felhőtlen a kapcsolat. Két generáció, két különleges sztárjának közös produkciói alkalmával mindig ott lebegett egy fajta feszültség, ami bármelyik pillanatban - különösen Házy Erzsébet részéről - robbanással fenyegetett. Jancsi csendes mosollyal reagálta le a villámlásos pillanatokat, több évtizedes pályája során hozzászokott a szopráncsillagok effajta felizzásához. Neki megvolt a maga pontos, precíz életrendje, s abból jottányit sem engedve, általában ő maradt a győztes. Amikor pedig a Lepecsételt asszony esetében ez sem segített, ott volt a zeneszerző, Polgár Tibor, aki hihetetlen türelemmel úgy csiszolta össze a közönség két kedvencének produkcióját, hogy mindhárman a korszak egyik jelentős sikerét mondhatták magukénak. S ha most visszagondolok arra, hogy Sárdy Jancsi és Polgár Tibor ekkor 55 évesen - hiszen néhány hónapnyi különbséggel egykorúak voltak - mennyi türelemmel viselte el annak a Házy Erzsinek a szeszélyeit, aki gyerekük lehetett volna, akkor akaratlanul is arra kell gondolnom, hogy a fantasztikusan tehetséges szopránnak milyen rövidre szabta pályáját a sors. Csak 53 évig tündökölhetett üstökösként a zenés színházak egén.”
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:30 : Budapest
MÁV Szimfonikus Zenekar Próbaterme

"Búgócsiga 3."
Zenés foglalkozás, zenehallgatás babákkal érkező családok számára

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
MÁV Szimfonikus Zenekar Próbaterme

"Szeretethang 3."
Koncert várandós kismamák, és az őket kísérők részére

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Hargitai Géza tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

19:00 : Budapest
RS9 Színház

Paizs Miklós (játék), Kertész Ágnes (hegedû), Szabó Anna (brácsa), Kertész Endre (gordonka)
Don Giovanni "ujjbábopera"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Meláth Andrea (ének), Horn András (klarinét), Farkas Katalin (hegedű), Ittzés Gergely, Fülep Márk, Drahos Béla (fuvola) és növendékei, Nagy Izabella, Kovács Eszter, Ruskó Rózsa, Tóth Ágnes (fuvola)
"Gábor József emlékhangverseny"
Bach, Mozart, Roussel, Hue, Jolivet, Bartók, Orbán György művei

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Tyson (zongora)
SCHUBERT: A-dúr szonáta, D. 664
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 50
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30
CHOPIN: C-dúr mazurka, op. 33
CHOPIN: Asz-dúr ballada
ALBÉNIZ: Ibéria-szvit
LISZT: Spanyol rapszódia

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Bajári Levente és partnere
Vox Humana Kórus (karigazgató: Sándor Bence) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté
"Klasszikus karácsony 2017"
Békebeli advent
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő-szvit, op. 71a
HÄNDEL: Messiás, HWV 56 – nyitókórus
SAINT-SAËNS: 3. (c-moll) szimfónia, op. 78 („Orgona”) – II. tétel
ELGAR: Vonósszerenád, Op.20
MOZART: Ave verum corpus, K. 618
Nosztalgia karácsony – egyveleg:
Pásztorok, pásztorok; A kis Jézus megszületett; Karácsonynak éjszakáján; Hull a pelyhes, Kis karácsony
09:30 : Szombathely
Bartók Terem

"Karácsonyi ünnepvárás"
ismétlés: 10:45

18:00 : Szentendre
Városháza díszterme

A Vujcsics Tihamér Zeneiskola népzene tanszaka
"Adventi népzenei koncert"

21:00 : Pécs
Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok
Bősze Ádám − házigazda
Vezényel: Vajda Gergely
"Angol nyelvű beavató koncert"
Dohnányi Ernő: Szimfonikus percek, op.36
Richard Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei
A mai nap
született:
1896 • Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
1947 • Pászthy Júlia, énekes
elhunyt:
1956 • Geyer Stefi, hegedűs (sz. 1881)
1963 • Rösler Endre, énekes (sz. 1904)