vissza a cimoldalra
2015-07-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24287)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (53283)
Momus társalgó (5684)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2898)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1984)
Társművészetek (978)
Kedvenc felvételek (140)
Kedvenc előadók (2717)
Kedvenc művek (107)

Olvasói levelek (10743)
A csapos közbeszól (93)

Mario Del Monaco (40)
Balett-, és Táncművészet (4715)
A nap képe (1672)
És te mit láttál a youtube-on? (374)
Kelen Péter (289)
Franz Schmidt (468)
Szkrjabin (332)
Dühöngő és lappangó őrültek számára (424)
A díjakról általában (909)
Élő közvetítések (4684)
Jonas Kaufmann (1168)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (1322)
Kedvenc magyar operaelőadók (933)
Pantheon (1526)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (262)
Momus-játék (4866)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (18496 hozzászólás)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8222015-01-29 12:07:22
Nem árt azt sem tudatosítani: Kemény Egon Ábrahám Pál testi-lelki jóbarátja, műveinek hangszerelője volt. Minderről a Túl az Óperencián című műsorban sok szó esett, amikor édesapjára emlékezett leánya a Dankó Rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Jó volt hallgatni a bejátszott sok szép Kemény Egon-melódiát is – köztük a „Hópehely-keringő”-t Gyurkovics Mária ihletett tolmácsolásában. Tudomásom szerint ezt a dalt Gencsy Sári is felénekelte a rádióban (vagy a hanglemezgyár stúdiójában?), vele is szívesen újrahallgatnám ezt a gyönyörű dalt!
A Májusfa és a Talán a csillagok mint első rádióoperettek (ami „hungaricum” is lehetne) méltán válthatnak ki 66 év után ma is érdeklődést a rádióhallgatóból – ha egy-egy daluk felcsendül az „éter hullámhosszán”! Mindazonáltal számomra – talán nem véletlenül – a Csokonai és Lilla szerelmét megörökítő-megzenésítő Komáromi farsang című színpadi alkotása az, ami első számú kedvencemmé vált, amihez kellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álomszép éneklése is a rádió 1958-as stúdiófelvételén. De említhetem Kemény Egon Valahol délen, Hatvani diákjai, Krisztina kisasszony című operettjeit vagy egyik utolsó, a Messzetűnt kedves című, történelmi hangulatot keltő, érzelmes dalművét; szerencsénkre ezek rádiófelvételei nem vesztek el az idők során: időnként részleteket halhatunk belőlük a Dankó Rádió operett műsorában.

Azt se bánnám, ha egy – akár tematikus - válogatás jelenne meg CD-n Kemény Egon szerzeményeiből! Ehhez meg kellene állapodni a jogörökösöknek a Magyar Rádióval és a Kiadóval. Kezdeményezésen semmi nem - vagy sok minden? - múlhat…
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8202015-01-28 22:21:22
Több mint két évi operettmuzsika-hallgatással a Dankó Rádióban, és a sok-sok pozitívum és öröm mellett muszáj egy észrevételt tennem, mégpedig a szerkesztésre vonatkozóan.

A Túl az Óperencián című - napi rendszerességgel adásba kerülő - mintegy 55 percnyi operettműsor mindig egy-egy zenekari számmal (operett nyitánya, keringő, közzene stb.) ér véget. Ezzel kapcsolatosak megjegyzéseim:

- Az elhangzó zeneszám már „lekeverés” - sohasem az elejétől hangzik el, így nem teljes, csupán töredék.

- E töredék is csökkent élményt nyújt a hallgatónak, mivel lejátszása alatt (közben lehalkítva szól a zene) a szerkesztő-műsorvezető kétszer is megszólal („beleszól” a zenébe):

= először, amikor az elején felkonferálja, mit hallunk, milyen zeneszámmal búcsúzik aznapra az operettadás, majd

= másodszor is: (miközben újra lehalkul a zene) a zeneszám vége felé elköszön a rádióhallgatótól és utal a rádió hullámhosszára, Facebook oldalára és az interneten is hallgatható adás-sorozatra, valamint figyelmünkbe ajánlja a következő műsorblokkot és annak műsorvezetőjét.

Mindezzel értékes másodpercek telnek el, miközben azalatt is szól (lehalkítva) az utolsóként elhangzó, töredékes műsorszám. Ezáltal számomra „időt rabol el” a szép muzsika élvezetétől.

Tudom, hogy kevesebb zene hangzana fel a rádióban, ha az utolsó műsorszám teljes egészében lejátszásra kerülne, és csak ezután köszönni el; azt is megértem, hogy így személyesebb a búcsúzás aznapra a rádióhallgatótól.

Mégis, kérdezem Nagy Ibolyát, nem lehetne valamit másképp tenni, hogy csorbítatlanul és zavartalanul érvényesüljön a zárásul felcsendülő muzsika is a Dankó Rádió operettműsorában? (Pedig milyen jó lett volna a mai adás legvégén teljes egészében végighallgatni Offenbach operettjének nyitányát, minden „rábeszélés” nélkül!...)
Operett, mint színpadi műfaj • 23492015-01-28 21:22:34
Erre az oldalra most bukkantam az interneten kalandozva…

Hagyják békén a magyar operetteket!

Bíráló lakossági vélemények a könnyűzenei műfaj színpadi alkotásainak korszerűsítéseiről I.

(2011. október 11.)

Forrás: www.Független Magyarország.hu

„[…] Az okkal vagy ok nélkül végzett modernizálás nem kerülte el az operettek világát sem, amelynek két jellegzetes példája Kálmán Imre: Jaj cica.. és a Ma Önről álmodtam… kezdetű dalai, amelyek új szöveget és ritmust kaptak, s bizony mostanában többnyire csak e felvételeket játsszák a televíziós csatornák, sokak nem kis bosszúságára.

A világhálós népújságunk e NYILT FORUMÁ-anak témaanyagait is gyűjtő FÜNÉSZ Civil Panaszügyi Szolgálata már évek óta kapja a bíráló lakossági véleményeket a szórakoztatás e területein zajló „újítások” miatt. Ügyfeleinknél-olvasóinknál az idei esztendő első napján, a DUNA TELEVÍZIÓ által, a Budapesti Operettszínházból sugárzott operett-gála néhány műsorszáma verte ki a biztosítékot. Az ebbéli, a demokratizmus nagyon természetes megnyilvánulását, illetve az adófizető társadalom afféle kontrollját is jelentő, s az ország szinte minden térségéből érkező visszajelzések egy csokrával ez év legelején kerestük fel levélben az intézmény Kossuth-díjas főigazgatóját, Kerényi Miklós Gábort. Többi között arról informáltuk:

• A minket megkeresett tévénézők szerint: Nem kizárt, hogy egy-egy operett-dalnak eredetiben is létezik eltérő megfogalmazása, de ünnepi gálán a legismertebb szöveggel illik azt interpretálni. Márpedig Boncsér Gergely énekes nem így tett, amikor előadta — egyébként kitűnően — a „Ma Önről álmodtam…” címmel ismertté vált Kálmánszerzeményt, más mondatokkal. Eme újszerűség kedvezőtlen élményt jelenthetett sokak számára.

* A minket megkeresett tévénézők szerint: Operett-részletek előadásakor eléggé gyakori, hogy az énekesek túlságosan kiterjedt mozgási elemeket használnak, amelyekből nem hiányzik a bukfenc, a cigánykerék, a szaltó, az egymás alá mászás, hátára fekvés, a nyakba ugrás-ülés, a fejmagasságba emelés, vagy — ahogyan többen némi élccel megfogalmazták — a színpad padlójának feltörlése a színésznő által, akit férfi partnere a kezét-lábát fogva köröztet maga körül, majd a végén elengedve még hemperegtet is Akkor, szombaton este például a „Te rongyos élet” című dal előadásában lehetett látni ilyen akrobatikus jeleneteket, ami a cirkuszi porondon elmegy, de egy színházi produkció koreográfiájában nincs sok keresni valója. Helyette a táncmozgásokat kell igényesen kidolgozni, hogy a látvány meg legyen, de az ne lépjen be a tornamutatványok szférájába.

* A minket megkeresett tévénézők szerint: Ha operett-részletek vannak műsoron, óvatosan kell bánni a tempóval. Főleg mostanában, amikor szokássá vált, hogy a nézők szinte végig tapsolják a számukra tetsző produkciót. Ha jól hallható a publikumi reagálás, akkor a zene és a tánc ritmusát célszerű ahhoz igazítani. Az ebbéli zavar történetesen a gála végén elhangzó „Húzzad csak…” című csárdáskirálynői részletnél volt megfigyelhető, amikor olyan gyorssá vált a szám zenekari előadása, hogy azt táncoló és éneklő a színészek is alig tudták követni, a közönség tapsa pedig majdnem elakadt.

• A minket megkeresett tévénézők szerint: Sokan tudják tapasztalatból, hogy körülbelül 35 éve nehezedik már nagy nyomás a magyar színházi kultúra munkásaira, hogy a „poros, régimódi, ásatag” operettek helyett a nyugatról származó új zenés műveket, a musicaleket kell minél többször műsorra tűzni. Ezek sorában vannak igen értékes alkotások, de olyanok is, amelyek története, dallamvilága, meg a mozgások határtalanságával is felérő tánckoreográfiája iránt nincs számottevő érdeklődés Kálmán Imre, Huszka Jenő, Kacsoh Pongrác, Ábrahám Pál, Lehár Ferenc, Fényes Szabolcs stb. országában. Ahol az egyetlen operettszínháznak megkülönböztetett figyelemmel kell kezelnie a magyar operett ügyét, amelyet hiba felhígítani a musical programok erőltetésével, még olyaténképpen is, hogy tudva lévő, a magyar zenés darabok táncos részeiben már régebb óta alkalmazzák a gyorsabb mozgások elemeit is

Ezek után álljon itt a pozitív reagálások, meg a közönségigények lényege:

* A minket megkeresett tévénézők szerint, ezen a gálán zömében magyar operettek dalai hangzottak el, magyarul. S örömmel lehet kijelenteni, hogy a már régebben ismert és most is fellépett művészeknek meg van az utódlása, hiszen a rendezvényen számos jó képességű, nagy tehetségű fiatal szerepelt, méltán aratva megérdemelt sikert. Így hát adottak a személyi feltételek ahhoz, hogy megvalósuljon az egykori operettszinész-óriás, Rátonyi Róbert reménye, amelyet így írt le 1983. augusztus 1-én, az „Operett II.” című könyve utolsó oldalának záró bekezdésében: „Lehet, hogy tévedek, de szerintem az operett napjainkban, mint afféle Csipkerózsika, édes álmát alussza. Csak arra a mesebeli fiatalemberre vár, aki csókjával felébreszti álmából. Bízzunk benne, hogy egyszer akad valaki, vagy akadnak valakik, akik erre a csodára vállalkoznak.”
* A minket megkereső tévénézők egy része jelen volt 1950-ben Budapesten, a telt házzal játszott SZABAD SZÉL című operett több előadásán, amelynek könnyen dúdolható zenéjét, a Szovjetunió legnépszerűbb operett- és filmzeneszerzője, Dunajevszkij írta. Többek látták a másik híres szovjet szerző, Miljutyin HAVASI KÜRT című operettjét, amelynek egyik előadásán az alkotó is megjelent.
* A minket megkereső tévénézők szívesen látnák újból e két szerző említett és más műveit is, például az ARANYVÖLGY című Dunajevszkij-operettet és Miljutyin: NYUGTALAN BOLDOGSÁG c. darabját! Sokan kérik, játsszák ismét Vincze Ottó: BOCI, BOCI, TARKA, Huszka Jenő: SZABADSÁG, SZERELEM, Kemény Egon: VALAHOL DÉLEN, Eisemann Mihály: BÁSTYASÉTÁNY 77, Lajtai Lajos: HÁROM TAVASZ és Fényes Szabolcs: CSINTALAN CSILLAGOK című operettjeit! […]


[…] Szerencsére, nem kevesen élnek még azok közül, akik személyesen győződhettek meg például Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Lehoczky Zsuzsa, Zentay Anna, Mednyánszky Ági, Mezei Mária, valamint Latabár Kálmán, Feleky Kamill, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Csákányi László, Baksay Árpád és Homm Pál felejthetetlen, utánozhatatlan és pótolhatatlan alakításairól. Akik például Kálmán Imre, Kacsoh Pongrác, Ábrahám Pál, Lajtai Lajos, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Eisemann Mihály, Jakobi Viktor, Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd, Fényes Szabolcs, Buday Dénes, De Fries Károly, Szirmai Albert, Vincze Ottó, Tamássy Zdenkó, Bágya András, Kemény Egon és Kerekes János, valamint a külföldi szerzők közül, Offenbach, Johann Strauss, Hervé, Franz Suppé , Dunajevszkij és Miljutyin darabjaiban voltak láthatók-hallhatók. Bizony, az ebbéli színházi élményekre még ismételten és nagyon sokan vágynak. […]

[…] Nos, e sorainkra máig nem reagált a Budapesti Operettszínház vezetője. Csak remélhetjük, azért, mert töpreng a nézői javaslatok szükségességén, megvalósításának lehetőségén!
E témakörben egyébként változatlanul sok jelzés, észrevétel, közérdekű bejelentés és javaslat érkezik a Civil Ügyfélszolgálatunkhoz, s az informálóink egybehangzó álláspontja: a túlzott korszerűsítéssel hagyják békén a magyar operetteket! […]”

2011. október 10.
Velkei Árpád főszerkesztő
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8192015-01-28 21:18:17
Kedves Smaragd!

Köszönöm a Májusfa illetve a Talán a csillagok c. Kemény Egon- rádióoperettek témakörben írt hozzászólásaidat!

Mivel szóba került, előkerestem az utóbb említett operett Hópehely-keringő címen ismertté vált dalának versszövegét, melyet idemásolok:

Hópehely-keringő

Dalszöveg: Romhányi József

Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet,
víg táncot hintsetek a hegyre szaporán!
Hullass csak hólabdát, a fáknak hósapkát,
s a földre szőnyeget, hogy csússzon a szán.
Az ég most nem ragyog, talán a csillagok
hullnak le hozzád, te álomtanyánk.
Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet,
a tiszta, szép örömet hintsétek ránk!

Hófedett hegytetőn, szép lankás lejtőn
siklik a sí, és csúszik a szán.
Át minden árkon, át minden erdőn
ijedten szökken a mókus a fán.
Száguldunk versenyt, új erőre serkent,
ki lesz az első majd a völgybe’ lent.
Csillogó szemmel a hó is csillagtenger,
s egy fényes csillag itt a melleden.

Hópelyhek, hópelyhek… (Refr.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8182015-01-28 16:57:01
Jacobi: Sybill _ A II. felvonás fináléjának szövegéből:

„- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...”
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8172015-01-28 16:38:01
Más nagyszerű énekművészek mellett Ilosfalvy Róbert is közreműködött a Sybill rádiófelvételén, melyből ma délelőtt részleteket sugárzott a Dankó Rádió!

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00


Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill

Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta.

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Az öreg Poire – Feleki Kamill
A fiatal Poire – Kishegyi Árpád
Sybill – Németh Marika
Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert
Nagyherceg – Bende Zsolt
Nagyhercegnő – Vámos Ágnes
Sarah – Koltay Valéria
Kormányzó – Várhelyi Endre
Gorcsakov – Petri Miklós
Lakáj – Regős Péter

- Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád)

„- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…”

Ilosfalvy Róbert: „Szép, ó, szép, édes így a lét”:

- A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara)

Részletek csendültek fel Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének rádiófelvételéről: Udvardy Tibor (Renée belépője); Zentay Anna és Rátonyi Róbert ("Gimbelem-gombolom…”) énekelt; km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Ugyanez operettből – egy másik felvételről - Fleury belépőjét Tiboldi Mária énekelte.

A mai adás zárásaként egy részletet hallottunk Offenbach: Utazás a Holdra című operettjéből (Km. a Loire Filharmonikus Zenekar. Vezényel Marc Soustrot.)

A vendég a stúdióban továbbra is Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, akivel Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti Túl az Óperencián műsort most délután öt órától ismétli a rádió, az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
Opernglas, avagy operai távcső... • 184962015-01-27 20:09:30
Botrány a valenciai operaházban

• 2015. január 27. -
• (ja) -
• Fidelio/MTI -

Azonnali hatállyal menesztették január 26-án Spanyolországban a valenciai Palau de Les Arts Reina Sofia operaház művészeti vezetőjét, a sikkasztással és hivatali visszaéléssel vádolt osztrák Helga Schmidtet, utódjául Davide Livermore olasz rendezőt jelölték ki.
A madárének és a zene kapcsolata • 1352015-01-27 20:08:49
Madárhangon szól az NFZ

• 2015. január 26. -
• (um) -
• Fidelio -

„Kocsis Zoltán és együttese különleges programjában február 5-én Budapesten, február 6-án Pécsett és február 7-én Debrecenben Brazília első számú zeneszerzőjének ritkán hallható alkotásait szólaltatja meg a nála kétszáz évvel korábban élt Bach műveivel társítva.

Heitor Villa-Lobos kilenc "brazil bachiánája" egzotikus zenekari szvitek sorozata, amelyek tételei egy Bachra utaló és egy brazil címet viselnek, zenéjükben pedig brazil zenei jellegzetességek ötvöződnek barokk formákkal, szólamszövéssel, harmóniákkal.

A műsor másik két kuriózuma Villa-Lobos Chôros sorozatának tizedik darabja, valamint az indián mitológia madár alakú szerelemistenéről elnevezett szimfonikus költemény, az Uirapurú.”
A hangszerek csodálatos világa • 1202015-01-27 20:06:43
Mi lesz veled, hangszerészet?

• 2015. január 27. -
• (ja) -
• Fidelio/MTI -

„Hangszerészek tanácskoztak a szakmájuk előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról aHangszerészet és Zene című konferencia keretében január 27-én Budapesten az Opera Zongorateremben. A mesterek szerint az egyik legfőbb gond, hogy megoldatlan Magyarországon a hangszerészképzés.”
Opernglas, avagy operai távcső... • 184952015-01-27 19:55:46
A MET-ben várhatóan csütörtöktől folytatódik az "üzem"...
Ilosfalvy Róbert • 6272015-01-27 11:26:02
A Naxos által kiadott CD előzménye:

Rigoletto – Wixell, Rothenberger, Ilosfalvy – LP - ETERNA, 1973 - keresztmetszet

Wixell, Rothenberger, Ilosfalvy, Burmeister, Vogel, Burmeister

Rundfunkchor Leipzig, Staatskapelle Dresden

Dirigent: Siegfried Kurz

Label: Eterna 826297
Country: DDR/GDR
Released: 1973


Barokk zene • 4792015-01-27 10:16:18
Ma este a Bartók Rádióban:

19.35 - 22.36 Operaritkaság

Alessandro Scarlatti: Károly, Németország királya (1716)

Háromfelvonásos opera

Vez. Fabio Biondi

Km. a Stavanger Szimfonikus Zenekar

Szereoposztás:

Lotario - Romina Basso (kontraalt),
Giuditta - Roberta Invernizzi (szoprán),
Gildippe - Marina de Liso (mezzoszoprán), Adalgiso - Marianne Beate Kielland (mezzoszoprán),
Bernardo - Carlo Allemano (tenor),
Asprando - Joré Maria Lo Monaco (mezzoszoprán), Armilla - Damiana Pinti (alt),
Bleso - Roberto Abbondazna (basszus)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8082015-01-26 16:42:35
Az elizondói lány említett rádiófelvételéről kedvencem még az a – Dankó Rádióban tavaly november 24-én sugárzott (lásd. 688. sorszám) – hosszabb jelenet, melybe kuplé és bordal, szerelmi kettős és szakítás mind belefér egy nagyszabású tercett, melyet László Margit, Ilosfalvy Róbert és Radnay György adnak elő. Ide másolom ennek az akkori bejegyzésemben leírt verssorait is:

„- Nosza, lássuk, mit ér ez a városi lecke…/- Taníts meg rá, derék barátom, tudod, a példa jár elől…/- A jó hangulathoz egy dal kéne még…/- Gyújts hát egy dalra végre…/- Figyelem, figyelem: a bacchusi refrént mind együtt énekeljük el, ha újrázni kell…/- Nincsen párja a tiszta bornak… Szökken, gyöngyözik, csurran, cseppen... A poharad illatos borral vár, idd ki hamar, minden cseppért kár; az igazi hangulat akkor vár, ha kifogy a vén teli flaskó már…/- Hallgass rám, Manuelita…/- Ó Pepita, eszembe jut…/- Halljuk hát inkább a dalt, a bordalt…/- Hozzám simulj, drága, hogy érezd, mi a szívem vágya…/- Ugyan már, feleségül kérlek…/- Mauelám, hisz Te sírsz?! – Sírok hát, szívem összetört…/- Ez a hang nem a régi, csupa megvetés!.../- Ha álmosan is, de látom, hogy mindkettő komorú! Jöjj hát nevető barátom, te jó hasas flaskó, mondd velem: glu-glu-glu…/- Szeress hát!... – Soha!...”
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8072015-01-26 16:10:49
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában, örömömre, ismét egy különleges, ritkán hallható Offenbach-muzsikával szolgált, mégpedig "Az elizondói lány" részleteivel!

Erről az Offenbach-egyfelvonásosról a következőket érdemes tudni:

A Léon Battu és Jules Moinaux szövegkönyvére komponált daljátékot eredetileg Pépito címmel mutatták be 1853. október 28-án Párizsban, a Théatre des Variétés-ben. Ez volt a komponista első zenés-színpadin előadott dalműve, amely meghozta számára az elismerést. Ezt az alkotását később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel; „Az elizondói lány” címet választották egy csak emlegetett, de ténylegesen meg sem jelenő szereplő - Pépito, Manuela vőlegénye - neve helyett. (Elizondo valós, ma is létező település Észak-Spanyolországban, a Baszkföldön, Navarra tartományban.)

A mi rádiónk a hatvanas évek közepén a német változat alapján elkészítette magyar nyelven a darab teljes stúdiófelvételét.

A Rádió Dalszínháza bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1966. május 1-jén..

Offenbach: Az elizondói lány

Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő.
Zenei rendező: Járfás Tamás.
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Manuelita – László Margit (Váradi Hédi)
Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly)
Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel Vincze Ottó.

A cselekmény helyszíne és ideje: Elizondó, a XIX, század elején.

Offenbach egyfelvonásos operettjében egymást érik a vidám kuplék, együttes-jelenetek, és a kitűnő nyitánya meg a hatásos fináléja is említést érdemel.

- Vertigo áriája (Radnay György)

„Mindenhez értek én e földön, tanácsot könnyedén adok, és ha vámpénz kell, bíznak, rögtön a tótumfaktum én vagyok, a tótumfaktum én vagyok…./ A kocsma sőt a posta az én kezemre vall, s ha kell, van itt borotva, s ha írni kell se baj, vagyok ma állatorvos, holnap gyógyszerész ……s ha bármi gondja volna, csak bízza rám magát, ha kell csak hívjon el, mert tévedek, ha kell: Vertigo, itt Vertigo ott, Vertigo, itt Vertigo ott….Vertigo, Vertigo…. Figaro, Vertigo, Figaro, Figaro, Figaro Figaro, óh nem, bocsánat tévedtem? nem Figaro, csak Vertigo, de ha most szerenádot rögtönöznék, az biztosan oly jól sikerülne, mint nagyra becsült sevillai kollégámé! Lássuk csak!. … /”Szívem, figyelj, mindenki alszik----csupán azért a kis dalom hallszik----Hajolj felém, Granada szépe----Tiéd szívem, figyeld, hogy ég-e----/Mindenhez értek én e földön…. /…Ez boleró, ez flamengo….La-la-la….”

- Miguel és Manuelita első kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit)

„ - Boldog táj ez, ha itt a lányok, mi bűbájos fehér virágok, hogyha mind oly kincs itt a lány, mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! /- Ha hosszú évek el-elszálltak, véget ért a vándorút.
… hazavárt a kis falum…./- Emlékszel még, hogy is volt régen? – Emlékszem, jól, mondd, beszélj! – Kis feleségem voltál te nékem…. Komoly képpel vettelek nőül. -Hozzád mentem boldogan én. - Bolondos, szép vidám gyerekkor. – Emléke, szívemben ék. – Emlékszem jól, amíg mi játszunk, békésen ült jó anyám. – Ott ült az én anyácskám mellett, s mosollyal néztek ők reánk. – Dolgoztak csendesen a szövőszéken, mely ma már hallgatva áll….Kár, hogy elmúlt örökre már, Kár, hogy elmúlt örökre már…/- De hagyjuk ezt! Nagyon lelkembe vág! Míg szívem ujjongva örül, hogy lát… Ne rontsa el a bús sírásod, légy ma víg! Nézz rám, visszatért a jó pajtásod, egykor tambura zengett és vígadt a tánc! egykor tambura zengett és vígadt a tánc! /- A hosszú évek messze szálltak, véget ért a vándorút. Hazavár e kis falum, s mind az édes táj. Szép a város száz varázsa, mégis szebb a falui táj, régi táj, régi táj…”

- Manuelita románca (László Margit)

„Falumban három éve… áll is sorba délceg ifjú… száz jó legény, mégis sírok én…. Dobszó itt, búcsúszavak, és elvitték őt…. /Egyszer majd újra zengett…Víg hangú asszony újra, bánatom véget ért. És jő hazafelé újra,és jó hazafelé újra….. száz nóta zeng, és az lesz majd csak a boldogság, az lesz majd a szép boldogság!”

- Miguel és Manuelita második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit)

- Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György)

„ - …Miért nem? Mi lehet az akadálya? A halál?… - Semmi baj, csak egy felesé. –Feleség. – Feleség .- Ne gondolj soha többet rá. Nem ő az egyetlen a földön. – Hát nem! – Akadna másik is, de rögtön, különb is nála, nézd meg jól. – Látom! - Ha közeledben él, s ha közeledbe tér, csak jót tudsz meg a jelleméről. Meg látod, hogy száz mással ér föl! – Óh, igen, sejtem már ki az! – Csak nála vár rád szép vigasz. – Ellene már nincs kifogásom. – Akármit mond, az színigaz. – Csak szóljon, nem lesz rád panasz. – Nos, válassz: fogadd el az én ajánlkozásom! – Válasszak hát, csak téged Miquel! – Mit mondasz!? Engemet! – De ilyet! Nem lehet! Borzasztó. Borzasztó! – Szerelmes szívem, végre boldog! Végre rám talál a csókod! – Óh jaj, óh, jaj! Hogy félrefogtam hát, de szívem már bosszúért kiállt! Találok módot rá az esküvőn: Én fújom majd a harsonát! - Óh, mily öröm! – Óh, mily öröm! – Kígyózva szól az áriám, a hangszerem. Így legalább nem hiányzik majd az Édenkertből a „kígyóság”…./- És most, hogy végre mind itt vagyunk, énekeljünk újra víg dalunk: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már. Ref.: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már.”


Megemlítem még, hogy Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésznője a vendég a stúdióban egész héten át, akivel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélget.

A Túl az Óperencián című adást ma délután öt és hat óra között újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és az interneten is, a www.dankoradio. hu oldalon.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8052015-01-25 17:22:53
Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok - rádióoperett

Rádió Dalszínházának bemutatója:1949. december 31.

Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Vezényel: Lehel György

A darab egyik ismert részlete az Ún. "Sördal", melyet a Dankó Rádió operettműsorában meghallgathattuk, a korabeli felvételen Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert énekelnek.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8042015-01-25 17:20:20
A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8032015-01-25 17:19:22
Kedves "smaragd"!

Reagálva erre a hozzászólásodra, hivatkozom a következő linkre:

Az első rádióoperett, a Májusfa bemutatója a rádióban – 1949. május 1.

Azt is írtam, hogy a Májusfa nem aratott igazán sikert, „aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.”
Társművészetek • 9642015-01-25 16:40:26
115 éve született Fekete István

„Jókai Mór után a legnépszerűbb magyar írónak tartják Fekete Istvánt. Könyvein nemzedékek nőttek fel.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 514232015-01-25 13:38:48
A napokban fogom felkeresni őket és érdeklődöm majd, hogy kapható-e végre náluk ez a lemez.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8002015-01-25 13:34:14
Az idézett beszélgetésben említett Májusfa- rádióoperett születésének negyedszázados évfordulóján, 1974. december 14-én, a Kossuth adón 20.25 és 22.00 óra között hangzott el a rádióban a Májusfá-val kezdődött... című adás, melyben Rácz György főrendező idézte fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – „történelmi visszaemlékezéseit” a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott „Csínom Palkó”.

A zenei illusztrációk egy részét archívumból,pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről játszotta be az adás szerkesztője, amelyeken ének- és színművészeink színe-java szerepelt hangjukkal:

Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Raffael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a Forrai- és a Földényi Kórus.
Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György és Polgár Tibor.

Zenei munkatárs: Palásti Tibor
Adásrendező: Bodnár István
Szerkesztő: László György
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7992015-01-25 13:14:29
A rádiózenekar kiváló karmestere halála előtt a „rádióoperettek” keletkezésének körülményeiről is érdekes történeti adalékokkal szolgált: „Számvetés Lehel Györggyel”

B.É. - Ön is tagja volt annak a csoportnak, amelynek az volt a feladata, hogy szinte futószalagon
gyártsa a zenés darabokat. Ezért is nevezték a Rádiót akkor „operettgyár”-nak.

L.GY. - 1949-50-ben rendkívül nagy politikai súlyt kezdtek fordítani a rádióműsor népszerűsítésére, hogy minél populárisabb, minél szórakoztatóbb legyen. Hiszen az életszínvonal romlott, a politika egyre keményebb lett, szükség volt valami ellensúlyozásra.
Akkor jött létre egy brigád, egy társaság, akik a Rádióoperettet gyártották. Ma már szinte hihetetlen, hogy hetenként egy új operettet produkáltunk, hosszú időn keresztül. Ennek a teamnek a vezéralakjai voltak: Rácz György rendező, Szász Péter dramaturg. A darabok legtöbbjét pedig én dirigáltam. Az operett bemutatók általában szombatonként, a 10-es stúdióból mentek élő adásokban. Ez a stúdió akkor épült fel, tehát még új volt. A zenekar rendszerint az erkélyszerű kiképzésen, a galérián volt elhelyezve, a színészek és az énekesek pedig a földszinten voltak. Nyugodtan mondom, hogy nehezebb volt az akkori körülmények között egy operett előadást létrehozni, mint ma mondjuk a szimfonikus koncertet vezényelni.
Mindenesetre nekem – egészen fiatal emberként – jó karmesteri gyakorlatot jelentett. Ma már hálás vagyok a sorsnak, amiért ebben részt vettem, hiszen olyan szakmai gyakorlatnak felelt meg, amit más kollégák színházi szerződéssel szereznek meg, azzal a plusszal, hogy itt nem sorozatban mentek az előadások, hanem csak bemutatók voltak. A darabok között, amit hetenként vagy kéthetenként produkáltunk, persze sok volt a selejt. Ilyen rövid periódusokban nem lehet csupa jót alkotni. Azért egy-két maradandó mű is van ezek között.
Az első rádióoperett Kemény Egon „Májusfa” című operettje volt. Erre azért emlékeszem, mert a „Keringője” ma is él és megy néha a Rádió műsorában. Farkas Ferenc „Csínom Palkó” című daljátéka rögtön a bemutató után rendkívüli sikert aratott és nagyon népszerű lett. A zeneszerző Kossuth-díjat kapott érte.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7982015-01-25 13:13:27
A „rádióoperett” feltehetőleg egy speciális magyar műfaj (forma), de nem zárom ki, hogy a „népi demokratikus” országok rádiói is felkértek szerzőket ilyen fajta rádiós dalművek megkomponálására; nálunk az ötvenes években – az akkori kultúrpolitika ösztönzésével -„honosodott” meg és kapott létjogosultságot (műsoridőt, pénzt) a rádió zenei főosztályától.
Itt van egy hosszabb áttekintő írás arról a műsorpolitikáról, arról az időszakról: Zenei élet a Magyar Rádióban címmel.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7972015-01-25 11:59:07
Vagy a Dankó Rádióban éppen most bejátszott zenei részlet juttatta eszembe, itt van
Lehártól A vándordiák, mely A Garabonciás diák című operettjének rádióváltozata; a Cigányszerelem című operett nyomán Innocent Vincze Ernő új szövegkönyvet írt, ezt zenésítette meg a komponista, felhasználva az eredeti partitúrát is, amin jelentős változtatásokat hajtott végre, újra hangszerelt és új dalokat is szerzett – az új Lehár-dalmű bemutatója 1943-ban a Magyar Királyi Operaházban hatalmas ünneplésbe torkollt…


A délelőtti rádióadásban Réti József énekelte a darab egyik híres dalát:"Utam, muzsikálva járom...", egy későbbi lemezéről Kováts Kolostól pedig a másik ismert szép részlet "Deres már a határ..." hangzott el.

De itt van a rádió teljes felvétele az ötvenes évek végéről, amit szívesen hallgatnám újra teljes egészében:

Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák

Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós).

Zenei rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor)
Sárika, a leánya – Zentai Anna
A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári)
Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona)
István – Rissay Pál
Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László

A Cigányszerelem cselekményével ellentétben itt a téma az 1848/49-e magyar szabadságharc egyik epizódja.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7952015-01-25 11:33:35
A Rákóczi mellett a Csínom Palkó-daljáték cselekménye is a "kuruc"- időkben történik. Ez a Farkas Ferenc-alkotás is, melynek két teljes stúdiófelvétele van a rádiónak, vagy a színpadi előadások közvetítése hangfelvételei is rendelkezésre állnak, alkalmas, méltó lehetett volna a Magyar Kultúra napján sugározni.

Közeleg március 15. Akkorra jöhetne Huszka Jenő idekívánkozó daljátékainak egyike is - a rádióban!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 514212015-01-25 11:24:40
Ugyanott áll, hogy ez és a többi ismertetett kiadvány kapható az Opera Értékesítési Centrumban (Bp. VI. ker. Hajós utca - Operaszervezés). Nekem az Erkel102 dupla CD kellene...
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7932015-01-25 11:21:58
Egy megoldás lehetne: a Dankó Rádióból kiválna, önállósulna az operett. Jöjjön létre az Operett Rádió – Nagy Ibolya vezetésével. Persze, ehhez szabad frekvenciára is pályázni kellene és mindennek anyagi függvénye is van. És még mindig "keresztbe tesz" a már szóba került jogdíjak szerepe is.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7922015-01-25 11:12:58
Arról hallani, hamarosan feláll egy új műsorstruktúra a TV és a rádió berkein belül. Meglátjuk, ez a változás érinti-e az operett eddigi helyét a műsorszerkesztésben.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7912015-01-25 11:08:34
"kellenek"
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7902015-01-25 11:07:25
Kell a hallgatók visszajelzései - feltétlenül. ÉS valóban, egy csecsemőnek, minden új... Nagy Ibolya felkarolja az operett nemes ügyét! Mint maga is énekművész, jól ismeri a "mozgató rugókat"...
Pantheon • 14102015-01-25 11:03:26
Más felvételei mellett Lehár-lemezeit is mindig szívesen hallgattam... Nyugodjék békében!
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7852015-01-24 14:02:24
"hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc...!"
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7842015-01-24 14:00:34
Helyesbítés: a finálé leírt szövegébe becsúszott egy mondat értelmével ellentétes "ne" szócska. Tehát, helyesen az idézett mondat vége így szól: "...lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!..."
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7832015-01-24 13:39:20
A Dankó Rádióban alig több mint egy hónapja voltak hallhatóak részletek Offenbach A 66-os szám című operettjéből: a Pál Tamás dirigálta felvételen Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekelt. Az 1989. január 23-i rádiós bemutató előtt csaknem három évtizeddel már elkészült Offenbach remekének első, teljes stúdiófelvétele:


A 66-os szám. - Egyfelvonásos daljáték

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961

Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Fischer Sándor
Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Szécsi Ferenc

Francois, vándor házaló – Radnai György
Suzon – László Margit
Piccolo – Radnai György

Erről, az általam annyira kedvelt rádiófelvételről most az alábbi két részlet csendült fel a délelőtti rádióadásban:

- François, vándor házaló bordala – előadja Radnai György, km. László Margit és Palcsó Sándor

„-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”

- Finálé (László, Palcsó, Radnai, énekkar)

„Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz, fordulóóra éveitek száma, hogy ne lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc….”


A 66-os szám híres „HÁZALÓDALÁT” most nem erről a felvételről Radnai György, nem is a későbbi rádiófelvételen szereplő Melis György és nem is Gáti István, hanem MILLER LAJOS kitűnő előadásában élvezhettük, amit a hetvenes évek végén vettek fel vele a rádióstúdióban:

„Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….”

A délelőtti műsor ismétlése ma 17 és 18 óra között kerül adásba, ami az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7822015-01-24 13:38:31
Mármint hogy teljes operett is sugárzásra kerüljön a rádióban!
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7812015-01-24 13:37:05
Nagy Ibolyát már többször megkerestem e témában. Rajta semmi nem múlik...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 514092015-01-24 12:03:25
Melindánál maradva: Ágai, Pitti, Kukely, Csavlek, Szűcs Márta, Kertesi, Kolonits és a többiek, mind, sajnos csak nagy ritkán jutottak és ma jutnak hozzá e szerepet elénekelni, tekintve, hogy a Bánk bán évente alig párszor van repertoáron. Sőt, volt amikor egyidőben egyszerre több kitűnő Melindánk „versengett” egymással a szerepért. Az opera vezetése abban a helyzetben igyekezett minden "kérelmezőnek" lehetőséget biztosítani, hogy színpadra kerüljön, így természetszerűleg egy-egy énekes már akkor is csak nagyon kevésszer énekelhette el Melindát. Ma, amikor Kolonitson kívül szinte senki nincs, aki igazán alkalmas Melinda lehetne, tényleg luxus őt nélkülözni a csekélyke előadásszámban. Pont, amikor pályája csúcsán áll!
Miller Lajos • 502015-01-23 14:33:50
Miller Lajos Kossuth-díjas operaénekes 75 éves

2015. január 23., péntek 5:32 InfoRádió / MTI

Január 23-án hetvenöt éves Miller Lajos Kossuth-díjas operaénekes, bariton, a nemzet művésze.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7792015-01-23 14:19:20
Dankó Rádió operettműsoraiban sorra előkerülnek Offenbach ritkábban játszott, kevéssé ismert egyfelvonásosai, azoknak részletei. Volt már: A 66-os szám, Fortunio dala, Elizondói lány, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, A sóhajok hídja, A férj kopogtat.
Ma az Eljegyzés lámpafénynél című Offenbach-operettből kaptunk zenei ízelítőt: négy részlet csendült fel a műsorban:
Ezúttal nem a legelső, 1957-ben, a rádió stúdiójában felvett operett (Fischer Sándor – Szabó Miklós, Sándor Judit, Neményi Lili, Szilvássy Margit – Rendező: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor – 1957. Magyar dalszöveg: Fischer Sándor), hanem az alábbi stúdiófelvételről hangzottal el jelenetek:

Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor, Pierre, gazda – Rozsos István, Denise, gyámleánya – Decsi Ágnes, Fanchette, Cathérine (özvegyasszonyok) – Kalmár Magda, Takács Tamara, Bakter – Csákányi László
Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás
Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László
(a felvétel valamikor a hetvenes évek vége- nyolcvanas évek elején készülhetett.)

- Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István)
„ Este hogyha csendes a házak, kert az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám…../Emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten hozta nékünk…/Együtt jár a bor szerelemmel, vérem lángja borra kigyúl, józan fejjel nem vagyok ember, bortól lelkem felszabadul….”
- Hármas (Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István)
- Fanchette és Catherine kettőse (Kalmár Magda, Takács Tamara)
„- Boldogult uram, ha méregbe jött, fogott egy botot és azzal ütött…./ - Én voltam, hát aki méregbe jött, fogtam egy seprűt és ütöttem őt, püföltem, azt hitték elmenekült….nem használt könyörgés, rimánkodás, éjjel és nappal is zengett a ház….”
- „Veszekedő-kettős” (Kalmár Magda, Takács Tamara)
„…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája……Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…./ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogyis reméled, nem dűlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….”

A mai műsorban még Vincze Ottó két operettjéből (A szüzek városa; Boci-boci tarka) és Zerkovitz Béla dalaiból kaptunk válogatást.

Illényi Katica művésznő ma is a nyitott, pozitív gondolkozást hangsúlyozta Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélgető partnereként. Nagyon szímpatikus gondolkozásmód az övé.

A délután öt órakor kezdődő ismétlő műsort a rádió frekvenciáin túl az interneten is élvezni lehet a www.dankoradio.hu oldalon.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7782015-01-23 13:33:53
Támogatom felvetésed abban is, hogy Fejes Cecília és Ruitner Sándor zenei rendezők sok évtizedet felölelő rádiós-tévés munkásságukért igazán megérdemelnék, hogy - életművük elismeréseként – nívódíjban részesüljenek!
Megjegyzem: Ruitner Sándor 2008-ban Nádasdy Kálmán-díjban részesült (Ezt a díjat kiemelkedő zenés színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenység elismerésére adományozhatják és mint ilyen: állami kitüntetés. Évente két személynek ítélik oda március 15-én.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7772015-01-23 13:33:04
Egyetértek ötleteddel: Koltay Valériának is rengeteg operettfelvétele van a rádióban, amelyek közül lenne mit teljes egészében lejátszani a rádióban: A víg özvegy, Sztambul rózsája, A cigányprímás, Pompadour, Babavásár, Szép Heléna, Lili bárónő, Sybill, Cirkuszhercegnő, Csárdás (Buday Dénes), A három grácia, Giuditta stb.

Kacsóh Rákóczija nekem is a „szívügyem” – bevallom, számomra zenei anyaga a János vitézénél is jobb, értékesebb… Bizony, visszasírom azokat az időket, amikor a rádióban hetente, havonta több operettet is sugároztak, ismételték. De legalább most már kétévente napi rendszerességgel operettrészletek sokaságát hallgathatjuk. Ez is már valami – ahhoz képest, hogy azt megelőzően két-három évtizedig szinte semmi operettet nem sugárzott (még részleteket sem) a magyar rádió három csatornája.
Igen, telhetetlenek vagyunk: most már vágyunk a teljes operettekre is a rádióban!
Momus társalgó • 56482015-01-23 12:51:20
A zeneakadémiai gálán Batta András zenetörténész és a zongoraművész beszélgetésükben rámutattak, hogy a "bemutatkozó" Bogányi-zongorára a fejlesztés eredményeként mint prototípusra kell tekintenünk. Állandó helye a Zeneakadémián lesz. A gyártó teamnél fizetőképes kereslet, igény esetén további "Bogányi"-zongorákat fog építeni.
Miller Lajos • 492015-01-23 12:32:55
Ma este a Bartók Rádióban:

19.00 – 19.35 Arckép

Miller Lajos operaénekes

Beszélgetőtárs: Ménes Aranka

(Ism. jövő hétfő, 9.30)

Délelőtt pedig Miller Lajos operafelvételei közül hallgathattunk meg néhányat a Hang-fogó című adásban:

10.00 – 12.00 Hang-fogó
1. Rossini: Semiramis - Nyitány (Római Opera Zenekara, vez. Tullio Serafin)

2. Miller Lajos énekel –
a) Donizetti: Don Pasquale - Malatesta áriája, I. felv.,
b) Csajkovszkij: A Pikk Dáma - Jeleckij áriája, II. felv.,
c) Puccini: A köpeny - Marcel áriája,
d) Verdi: A trubadúr - Luna gróf áriája, II. felv.

A mikrofonnál: Schaefer Andrea.
Szerk:. Bánkövi Gyula

(A rádió hangtárából visszahallgatható.)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 7012015-01-22 21:15:12
A Bartók Rádióban hangzott el ma este:

19.35 – 20-40 Operacsillagok - Gálakoncert 2004

Budapesti Kongresszusi Központ, 2004. szeptember 27. - részletek

Km. az MR Szimfonikus Zenekara

Vez. Kovács László

1. Rossini: A sevillai borbély - Rágalomária (Airizer Csaba)
2. Johann Strauss: A denevér - Órakettős, II. felv. (Csavlek Etelka, Rozsos István)
3. Bellini: Alvajárók - Amina áriája (Kertesi Ingrid)
4. Mozart: A varázsfuvola - Sarastro E-dúr áriája, II. felv. (Kováts Kolos)
5. Boito: Mefistofele - Margit áriája, III. felv. (Kincses Veronika)
6. Leoncavallo: Bajazzók - Canio áriája, I. felv. (Bándi János)
7. Puccini: Pillangókisasszony - Cseresznyevirág-kettős, II. felv. (Pitti Katalin, Takács Tamara)
8. Verdi: a) Aida - Aida és Amneris kettőse, II. felv. (Sümegi Eszter, Pánczél Éva)
b) Rigoletto - Gilda áriája, I. felv. (Rost Andrea)
c) Rigoletto - Négyes, III. felv. (Rost Andrea, Pánczél Éva, Kiss B.Atilla, Sólyom-Nagy Sándor),

(Ismétlés: 2015. február 2., 12.05)
Kedvenc magyar operaelőadók • 9252015-01-22 21:13:14
A Bartók Rádióban hangzott ma délelőtt:
10.00 . 12.05 Hang-fogó

1. Weiner Leó: III. divertimento - a) Dudanóta, b) Kesergő, c) Juhász-tréfa, d) Ballada, e) Maskara-nóta (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vez. Kovács László), 2. Bartók: Kontrasztok - a) Verbunkos, b) Pihenő, c) Sebes (Kovács Béla - klarinét, Szűcs Mihály - hegedű, Tusa Erzsébet - zongora), 3. Kodály: Marosszéki táncok (Philharmonia Hungarica, vez. Doráti Antal), 4. Liszt: II. magyar rapszódia (Cziffra György - zongora),

5. Operaáriák –
a) Verdi: Simon Boccanegra - Fiesco áriája a Prológusból (Székely Mihály, Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Varga Pál),
b) Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal (Nedda áriája), I. felv. (Házy Erzsébet, Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Erdélyi Miklós),
c) Ponchielli: Gioconda - Enzo románca, II. felv. (Ilosfalvy Róbert, Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Erdélyi Miklós),
d) Bizet: Carmen - Habanera (Komlóssy Erzsébet, Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Ferencsik János),
e) Mozart: Figaro házassága - Figaro áriája, IV. felv. (Melis György, MR Szimfonikus Zenekara, vez. Borbély Gyula),

6. Haydn: f-moll (La Passione) szimfónia No. 49. (Liszt Ferenc Kamarazenekar, hangversenymester: Rolla János), 7. Beethoven: c-moll szonatina WoO. 43. (Mayer Lajos - mandolin, Rohmann Imre - zongora), 8. Lemezújdonság: Bach: E-dúr hegedűverseny BWV. 1042. (Kalló Zsolt, Capella Savaria)

A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula


A Rádió hangtárából visszahallgatható a műsor!
Momus társalgó • 56212015-01-22 14:38:56

Így szól a Bogányi-zongora
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7752015-01-22 13:52:00
Koltay Valériára emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető. A kiváló szoprán ma 90 éve született ((Bp., 1925. jan. 22.–Bp.,1998.jún.03. )!
A délelőtti adásban emlékét idézte rádiófelvételei közül három operettrészlet:

Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – Gretl és Muki vidám kettőse:
” Férjül veszlek, kicsi violám…/Hölgyem, én édes hölgyem…”
(Koltay Valéria, Rátonyi Róbert valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényelt Sebestyén András. Az operett keresztmetszetének rádiófelvétele a hatvanas évek közepén készült el, a felvételen közreműködött még Németh Marika és Udvardy Tibor)

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás
Az operett keresztmetszetét a rádió először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban sugározta (20.00-21.00 óra). Az összekötő szöveget Szemes Mari mondta el.Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál
Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara
Vezényel: Vincze Ottó

Erről a felvételről most egy dal és egy vidám hangzott el:
- Sári dala: „Nádfedelű kicsi falu rózsája…” (Koltay Valéria)
- Sári és Gaston vidám kettőse: „Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod! …/ Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!…” (Koltay Valéria, Külkey László és az MRT Énekkarának női kara)

Ma, január 22-én, a Magyar Kultúra napjának emlékére szerkesztette a műsorába Nagy Ibolya Kacsóh daljátékának két részletét:

Kacsoh Pongrác-Endrődy Sándor, Pásztor Árpád-Sassy Csaba: Rákóczi – történelmi daljáték.
A Rádió Dalszínháza bemutatója 1964. január 4-én, a Kossuth adón volt, 20.25-22.00 óra között. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.
A főbb szerepekben:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reuthreim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)

Erről a rádiófelvételről szólalt meg most:

- Rákóczi dala és megtérése (Udvardy Tibor- ének, Km. Agárdy Gábor és Palcsó Sándor – próza)
„„Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ”

„Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél….”

- Amália és Rákóczi búcsúkettőse (Udvardy Tibor, Barlay Zsuzsa)
„Kezemben a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell várnunk…”

A mai műsor zenei válogatásában részleteket hallhattunk még Kálmán Imre Cirkuszhercegnő operettjéből. A stúdióban vendég Illényi Katica felvételei közül szintén felcsendült néhány szép dal.

A délelőtti operettműsort újra meghallgathatjuk a 17 órakor kezdődő ismétlésben a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7742015-01-21 14:18:44
Lemaradt a dal megnevezése, most pótolom: Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő: Espresso keringő (Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 7732015-01-21 14:13:57

Vincze Ottó (1906-1984) zeneszerző, karmester

Vincze Ottó sokoldalú komponista volt. Írt filmzenéket: például ő komponálta A beszélő köntös (1941), Liliomfi (1954), Gábor diák (1956), Alázatosan jelentem (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az aranyember (1962), Tüskevár – TV-sorozat (1967) zenéit.

A rádió felkérésére írt daljátékokat: Kis szekeres, nagy szekeres (ötvenes évek vége), Cseberből vederbe (hatvanas évek közepe), Szűzek városa (1964), Lope de Vega, Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal (zenés játék, 1966), Hétfőtől szombatig (zenés játék), Kedves rokonok (zenés játék, 1972), Zenélő piramis (zenés játék, 1974), Operett Szmirnába (zenés játék, 1982)

Vincze Ottó számos dalt is komponált.


Színpadi operettjei: Farkas a havason/Havasi szerelem (Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház, 1951), a legismertebb műve a Fővárosi Operettszínházban 1953-ban bemutatott Boci- boci tarka című háromfelvonásos operett, melyből a rádió stúdiófelvételt készített (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Hadics László).

Ugyancsak az Operettszínház mutatta be 1954-ben a Párizsi vendéget, amelyből a következő évben részleteket vett fel a rádió (Km. Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, az MR szimfonikus zenekara, vezényel: Várady László. )

A Budai kaland című operettjének bemutatója 1962-re esett, amit a Blaha Lujza Színház adott elő. Ebből az operettből is van felvétele a rádiónak: a Rádió Dalszínháza bemutatója még ugyanebben az évben történt. A stúdiófelvételen énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli.

Mint karmester több Huszka-, Kálmán- és Lehár-operett stúdiófelvételén (rádió, hanglemez) vezényelte zenekarait.

A Dankó Rádióban ma a következő Vincze Ottó-kompozíciókból hallhattunk részleteket:


- Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő – Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese
- Vincze Ottó - Vidor Miklós: A szűzek városa - Az öreg utcaseprő dala (Bilicsi Tivadar & Palcsó Sándor & Csajányi György)
- Vincze Ottó - Erdődy János - Szigligeti Ede: Párizsi vendég. Dal a tükörről (Petress Zsuzsa & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Várady László)
- Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland
= Lopószám (Kishegyi Árpád & Radnay György & Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)
= Fatima dala (Petress Zsuzsa)
= Hármas (Petress Zsuzsa & Kishegyi Árpád & Radnay György)

Ezen a héten Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, énekes a Túl az Óperencián című operettműsor vendége.

Az adást a délutáni ismétlés során (a 17 órai hírek után) újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
Operett, mint színpadi műfaj • 23482015-01-21 12:18:36

A víg özvegy a nagyszínházban

Delmagyar.hu, Szeged hírei | Hollósi Zsolt - 2014.12.15. 09:56

Tasnádi Csaba rendezésében, a címszerepben sikerrel debütáló Kónya Krisztinával pénteken mutatták be a Szegedi Nemzeti Színházban Lehár Ferenc nagyoperettjét, A víg özvegyet. KRITIKA
Lehár Ferenc • 3512015-01-21 12:17:47
Tisztelt joska141!

Visszahallgattam a MET-ből 2000-ben közvetített A víg özvegy felvételét és megtaláltam az általad jelzett "idegen" bonusz-betétet: valóban Domingó énekli Lehár Paganini című operettjéből a magyar fordításban "Volt nem egy, de száz babám..." című betétdalt.
Legalább annyiban következetes ez a mostani új Víg özvegy-rendezés, hogy ezúttal is a Paganiniből emelt át egy részletet, de most nem Danilo (Domingo), hanem Glawari Hanna (Renée Fleming) kedvéért.
Angela Gheorghiu • 1582015-01-21 12:02:10
Nekem nagyon hiányzik a gála-műsorból Meyerbeer Ördög Róbertjéből egy ideillő betétszám.
Edita Gruberova • 27252015-01-21 11:58:16
Mintha Ókovács írta volna...
Edita Gruberova • 27242015-01-21 11:49:24
Mármint erre a mondatára utalok: "A tehetséges művész olyan mesterek kortársa volt, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leo és Dohnányi Ernő, nevét mégis sokan elfelejtik, pedig érdeme nem kisebb, mint az előtte említett kiválóságoké."
Edita Gruberova • 27232015-01-21 11:48:11
Mintha a harmadik mondatát "diktálták" volna? Nem tudom...
Jacques Offenbach • 4402015-01-20 20:38:24

Káel Csaba a rendezésről: „Komolyan vesszük a zenei poénokat”

„Az Orfeusz az alvilágban Offenbachnak nemcsak színházi, zenei remekműve is. Számunkra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben újfajta megközelítésre nyílik lehetőség. Vigyázunk, hogy a szövegbeli poénok mellett ne sikkadjanak el a zeneiek. Zseniális ez a muzsika. Offenbach nem gondolhatta, hogy a 21. század elején mennyire aktuális lesz a darabja – persze ettől remekmű. Az egyik legérdekesebb figura a Közvélemény. Nálunk ez a szereplő maga a tévénéző, aki a médiumok jóvoltából egekbe emelkedik, hibájukból a pokolra száll. Egész életét körülveszi ez a különös mitológia: a tömegkultúra, amely akár tetszik, akár nem, erősen hat ránk. Úgy képzeljük el az egészet, mint valami tehetségkutató műsort, így kapcsolódik az előadásunk az „istenek” mai világához, a tévé teremtette, magukat már-már istenségnek képzelő celebekhez. A híres alvilági kánkánt a versenyzők nem kiforrottan, hanem csetlő-botló léptekkel táncolják – ezt persze csípősen kommentálja a Közvélemény. Az előadás egyébként magyar nyelvű lesz. Az énekeseket talán jobban segítené a francia eredeti, de a poénok miatt a szöveget azonnal értenie kell a nézőnek, a reakciót nem késleltetheti a felirat olvasása. A zenekar az árokban kap helyet. Szendrényi Éva díszlete egy monumentális tévéképernyő kerete .lesz, a Közvélemény egy pamlagról néz a ki- és besétáló szereplőket. „


Hollerung Gábor: régi vágya teljesül Offenbach Orfeusz az Alvilágban című művének előadásával

„Offenbach művét fiatalkorom óta imádom. Hiszem: ha engem megragadott, másokra is hatni fog. Több színpadi verzióját ismerem felvételről, az egyik legkedvesebb számomra Marc Minkowski feldolgozása Natalie Dessay-vel Euridiké szerepében. Azt hiszem, nekünk is sikerült jó szereplőket kiválasztanunk, olyan produkcióra készülünk, amelynek legfőbb értéke a zeneisége lesz. Offenbachtól két változatot ismerünk, utána több is keletkezett. A miénk leginkább Minkowskiéra hasonlít majd, az ős- és a második verzió összeházasításával. Az Orfeusz bámulatos és örökkérvényű fricska az emberi gyarlóságról. A mi verziónk pikantériája, hogy a rendezés az örök offenbachi gondolatot egy 21, századi tehetségkutató verseny kulisszái közé helyezi. „

(Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)
Operett, mint színpadi műfaj • 23472015-01-20 20:33:26
Káel Csaba a rendezésről: „Komolyan vesszük a zenei poénokat”

„Az Orfeusz az alvilágban Offenbachnak nemcsak színházi, zenei remekműve is. Számunkra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben újfajta megközelítésre nyílik lehetőség. Vigyázunk, hogy a szövegbeli poénok mellett ne sikkadjanak el a zeneiek. Zseniális ez a muzsika. Offenbach nem gondolhatta, hogy a 21. század elején mennyire aktuális lesz a darabja – persze ettől remekmű. Az egyik legérdekesebb figura a Közvélemény. Nálunk ez a szereplő maga a tévénéző, aki a médiumok jóvoltából egekbe emelkedik, hibájukból a pokolra száll. Egész életét körülveszi ez a különös mitológia: a tömegkultúra, amely akár tetszik, akár nem, erősen hat ránk. Úgy képzeljük el az egészet, mint valami tehetségkutató műsort, így kapcsolódik az előadásunk az „istenek” mai világához, a tévé teremtette, magukat már-már istenségnek képzelő celebekhez. A híres alvilági kánkánt a versenyzők nem kiforrottan, hanem csetlő-botló léptekkel táncolják – ezt persze csípősen kommentálja a Közvélemény. Az előadás egyébként magyar nyelvű lesz. Az énekeseket talán jobban segítené a francia eredeti, de a poénok miatt a szöveget azonnal értenie kell a nézőnek, a reakciót nem késleltetheti a felirat olvasása. A zenekar az árokban kap helyet. Szendrényi Éva díszlete egy monumentális tévéképernyő kerete .lesz, a Közvélemény egy pamlagról néz a ki- és besétáló szereplőket. „

(Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)
Operett, mint színpadi műfaj • 23462015-01-20 20:32:19
Hollerung Gábor: régi vágya teljesül Offenbach Orfeusz az Alvilágban című művének előadásával

„Offenbach művét fiatalkorom óta imádom. Hiszem: ha engem megragadott, másokra is hatni fog. Több színpadi verzióját ismerem felvételről, az egyik legkedvesebb számomra Marc Minkowski feldolgozása Natalie Dessay-vel Euridiké szerepében. Azt hiszem, nekünk is sikerült jó szereplőket kiválasztanunk, olyan produkcióra készülünk, amelynek legfőbb értéke a zeneisége lesz. Offenbachtól két változatot ismerünk, utána több is keletkezett. A miénk leginkább Minkowskiéra hasonlít majd, az ős- és a második verzió összeházasításával. Az Orfeusz bámulatos és örökkérvényű fricska az emberi gyarlóságról. A mi verziónk pikantériája, hogy a rendezés az örök offenbachi gondolatot egy 21, századi tehetségkutató verseny kulisszái közé helyezi. „

(Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)
Edita Gruberova • 27172015-01-20 20:27:15
Opera Magazin – 2015. január – február (A Magazin e számában az olvasót köszöntő sorok Gruberovától)


„Tisztelt Operarajongók és Zeneszeretők!

Nagy örömmel fogadtam el a Magyar Állami Operaház meghívását az októberi Fricsay100 Minifesztiválra. Mindig szívesen érkezem az Önök csodaszép fővárosába, ez az alkalom pedig igazán különleges élményeket ígért, hiszen a fesztiválon az általam is nagyra tartott Fricsay Ferencre, az idén 100 éve született világhírű karmesterre emlékeztünk. A tehetséges művész olyan mesterek kortársa volt, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leo és Dohnányi Ernő, nevét mégis sokan elfelejtik, pedig érdeme nem kisebb, mint az előtte említett kiválóságoké.

A rendezvény lehetőséget adott arra, hogy felléphessek a gyönyörűen felújított Erkel Színházban, ahol a Lammermoori Lucia címszerepét énekeltem. Jólesett a közönség hatalmas ovációja, a szeretet, ami körülvett azon az estén, és igazán emlékezetes volt számomra olyan partnerekkel színpadra lépnem, mint Dario Schmunk, valamint az Opera olyan méltán híres művészeivel, mint Kálmándi Mihállyal, Fried Péterrel, Horváth Istvánnal, Pataki Adorjánnal és Schöck Atalával.

Őszinte szívembe zártam ennek az estének az emlékét!

Sok szeretettel üdvözlöm a kollégák mellett a mindig lelkes magyar közönséget!

Edita Gruberova”
Miller Lajos • 482015-01-20 20:09:36
Miller Lajos 75 éves

Az Opera örökös tagja, mesterművésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes január 23-án ünnepli születésnapját.
Erkel Színház • 50522015-01-20 20:08:29
Itt említem meg, Rálik Szilviával beszélgetett Papp Timea, mely az Opera magazin legfrissebb számában olvasható.
Angela Gheorghiu • 1552015-01-20 20:04:46
Az Opera közelgő jelentős eseménye lesz a február 14-i Faust Bál, melynek prominens vendége: Angela Gheorghiu

Kiemelem a programból a főműsort:

Bálterem 21.00 – 22.00

Műsorvezetők: Morvai Noémi és Ókovács Szilveszter

Vezényel: Halász Péter főzeneigazgató

Rendező: Anger Ferenc művészeti igazgató és Solymosi Tamás balettigazgató

Boito: Mefistofele (fanfár)

Berlioz: Rákóczi induló – Tudósok, alkimisták bevonulása

Gounod: Faust-Walzer – Elsőbálozók bevonulása (koreográfus: Solymosi Tamás)

Himnusz

Fővédnöki köszöntő

Erkel: Palotás – Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei (koreográfus: Zsámboki Marcell)

Gounod: Faust – Ékszerária (Angela Gheorghiu)

Gounod: Faust – Rondo (Cser Krisztián)

Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Angela Gheorghiu)

Gounod: Faust – Walpurgis-éj (koreográfus: Venekei Marianna)

Agustín Lara: Granada (Angela Gheorghiu)


Pantheon • 14072015-01-20 12:14:08
Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt S Nagy István - a slágergyáros 81 éves volt.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 7002015-01-20 11:30:56
HCD32639-40 Hungaroton

Recorded live by Hungarian Radio at a Hungarian State Opera production, Jan. 29, 1985.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6992015-01-20 11:26:47
Ma este a Bartók Rádió közvetíti az opera hangfelvételét:

19.35 – 22.10 Bozay Attila: Csongor és Tünde

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Vörösmarty Mihály színjátékából - a zeneszerző állította össze.

Vezényel: Mihály András

Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara (karig. Mura Péter) és Zenekara

Szereposztás:

Csongor, ifjú hős - Molnár András (tenor)
Tünde, tündérlány - Csavlek Etelka (szoprán)
Mirigy, boszorkány - Jablonkay Éva (alt)
Balga, földművelő, utóbb Csongor szolgája - Gáti István (bariton)
Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója - Kalmár Magda (szoprán)
Ördögfiak (tenor):
a) Kurrah - Korcsmáros Péter,
b) Berreh - Maros Gábor,
c) Duzzog - Gerdesits Ferenc
Ledér - Zempléni Mária (szoprán)
Az éj - Lukács Margit (énekbeszéd)
Vándorok:
a) Fejedelem - Hormai-Horváth József (tenor)
b) Tudós - Csurja Tamás (bariton),
c) Kalmár - Berzelly István (bariton)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6982015-01-20 11:24:55
Ismétlése ma délután: 13.28 órától a Bartók Rádióban (60 perc)
Elena Mosuc-drámai koloratúra • 8542015-01-20 11:11:18
Elena Mosuc – Verdi áriák
Elena Mosuc-drámai koloratúra • 8532015-01-20 11:10:54
Beteszem ezt a linket:

url] https://www.youtube.com/watch?v=vo2c69sCSIc&list=UU3i54aHfEGOWGBIzWhyqVbg; Elena Mosuc – Verdi áriák [/url]
Erkel Színház • 50392015-01-20 11:08:39
Nekem tetszett Rálik a Mahagonnyban (Thália Színház), meg a Halott városban (Müpa) - általában: a nem olasz operákban meggyőző karaktereket hoz.
Jacques Offenbach • 4382015-01-19 18:56:59
Biztosan: a szegediek jönnek.
Jacques Offenbach • 4362015-01-19 18:45:52
Egyszeri alkalom!

2015. február 21. szombat 19:30
Művészetek Palotája

Offenbach: Orfeusz az Alvilágban - félig szcenírozott elõadás

A Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje – A PROFÁN - „A szerelem arcai” bérlet

Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)

Vezényel: Hollerung Gábor

Rendező: Káel Csaba

Koreografus: Venekey Mariann

Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó - Manier

Dramaturg: Pozsgai Zsolt

Francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes

Szereposztás:

Orfeusz - László Boldizsár
Euridiké - Bucsi Annamária
Közvélemény - Wiedemann Bernadett
Jupiter - Szegedi Csaba
Pluto/Ariszteusz - Horváth István
Diána - Miksch Adrienn
Kupidó - Szakács Ildikó
Vénusz - Csereklyei Andrea
Merkur - Kálmán László
Styx Jankó - Gábor Géza
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 27012015-01-19 18:44:55
Egyszeri alkalom!

2015. február 21. szombat 19:30
Művészetek Palotája

Offenbach: Orfeusz az Alvilágban - félig szcenírozott elõadás

A Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje – A PROFÁN - „A szerelem arcai” bérlet

Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)

Vezényel: Hollerung Gábor

Rendező: Káel Csaba

Koreografus: Venekey Mariann

Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó - Manier

Dramaturg: Pozsgai Zsolt

Francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes

Szereposztás:

Orfeusz - László Boldizsár
Euridiké - Bucsi Annamária
Közvélemény - Wiedemann Bernadett
Jupiter - Szegedi Csaba
Pluto/Ariszteusz - Horváth István
Diána - Miksch Adrienn
Kupidó - Szakács Ildikó
Vénusz - Csereklyei Andrea
Merkur - Kálmán László
Styx Jankó - Gábor Géza
Operett, mint színpadi műfaj • 23422015-01-19 18:44:29
Egyszeri alkalom!

2015. február 21. szombat 19:30
Művészetek Palotája

Offenbach: Orfeusz az Alvilágban - félig szcenírozott elõadás

A Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje – A PROFÁN - „A szerelem arcai” bérlet

Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)

Vezényel: Hollerung Gábor

Rendező: Káel Csaba

Koreografus: Venekey Mariann

Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó - Manier

Dramaturg: Pozsgai Zsolt

Francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes

Szereposztás:

Orfeusz - László Boldizsár
Euridiké - Bucsi Annamária
Közvélemény - Wiedemann Bernadett
Jupiter - Szegedi Csaba
Pluto/Ariszteusz - Horváth István
Diána - Miksch Adrienn
Kupidó - Szakács Ildikó
Vénusz - Csereklyei Andrea
Merkur - Kálmán László
Styx Jankó - Gábor Géza
Opernglas, avagy operai távcső... • 184912015-01-19 16:09:52
A titkos házasság Miskolcon

Operavilag.net, 2015. január 14.

Cimarosa operájának főpróbáján jártunk. VONA ILDIKÓ képes beszámolója

Kedden fotós főpróbára várták a sajtó munkatársait a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházába. A XVIII. század egyik legnépszerűbb vígoperáját Hábetler András állítja színpadra, és január 16-tól láthatja majd a közönség az előadást.

Domenico Cimarosa legismertebb, 1792-es művében egy szerelmespár történetét dolgozza fel, akik megpróbálják eltitkolni házasságukat a leány apja elől, de egy pénzéhes kérő és a becsvágyó apa keresztülhúzza terveiket. Egy féltékeny nővér és sok váratlan esemény is bonyolítja a helyzetet. Ez a mulatságos zűrzavar most a rendező átdolgozásában kerül a nézők elé.
A barokk kor kedvelt műfaja volt az ún. pástétomopera, a pasticcio. Ezekben a zeneszerző más művekből emelt be részleteket az új darabjába. Ezt a szokást elevenítik fel Miskolcon. Cimarosa operájának dallamai mellé bekerült az előadásba Vivaldi: Griselda, Händel: Rinaldo, Julius Caesar; Mozart: Ave verum corpus, valamint a Così fan tutte néhány híres melódiája is.

Közreműködik Bucsi Annamária (Carolina), Fodor Beatrix (Elisetta), Szolnoki Apollónia (Serafina),Kiss Tivadar (Paolino), Szvétek László (Geronimo), Kovács István (Gróf), Máhr Ági (Anonimo).
A díszleteket, jelmezeket Bozóki Mara tervezte, a Miskolci Nemzeti Színház Zenekarát Cser Ádám vezényli.

Hábetler Andrást a miskolciak operaénekesként már jól ismerik. Ezúttal rendezőként akart részt venni a produkcióban, ám egy igen érdekes helyzet állt elő: be kellett ugrania a darabba. Szvétek László betegsége miatt a fotós főpróbán Geronimo szerepét az ő alakításában láthattuk.
Lehár Ferenc • 3502015-01-19 15:57:32
Még jó, hogy angol nyelvű ez az amerikai „A víg özvegy”! Mert amit a magyar feliratról olvastam, az köszönőviszonyban sincs sem a német eredeti, sem az általunk jól ismert és meggyökeresedett magyar (Mérey Adolf) fordítással. Az előadás szünetében a rendező Joyce DiDonato-val folytatott beszélgetésében kitért erre is: azért fordíttatta le újra a darabot, mert úgy gondolja a korszellem, a mai közízlés, a napi trendiség jobban passzol az amúgy is kortalan témának, a közönség befogadni, „venni”-fogja ezt a szövegváltozatot is. (A zenét, éneket pedig mindenki ismeri.) Nos, például erre rácsodálkozhattunk a közismert Vilja-dal esetében is: az általam ismert német dalszövegből, pláne a magyaréból egyedül a „Vilja” maradt meg… Teljesen vadidegen volt számomra a feliratozott magyar nyersfordítás. De amúgy nem zavart, mert az angol nyelv „érdekessége” egy Lehár-operettet hallgatva jobban lekötötte a figyelmemet, és a prozódia is a helyén volt. Az ismert magyar verssorok itt olvasott szinonimája nem változtatja meg a cselekményt, illetve az ismert szituációkkal, meg érzelmeket kifejező állapotokkal nem ellentétes. Azért ez megnyugtatott: arról énekelnek ebben A víg özvegyben, amit „más nyelven” különben mindig is ismertük-tudtuk.
Lehár Ferenc • 3482015-01-19 15:26:46
Igen, az lehet, de arra nem emlékszem, hogy Hanna kapott volna "ajándékba" a Vilja-dal mellé egy újabb áriát egy másik Lehár-műből. Mivel megvan nekem a 2000-es és a 2003-as közvetítés teljes rádiófelvétele kazettán, visszafogom hallgatni a pontosítás végett.
Lehár Ferenc • 3472015-01-19 15:23:38
Mint produkció nagyon tetszett, de az énekes szereplők, még Fleming sem, a nyomába nem érnek a korábbi két MET-es Víg özvegy-bemutatónak - amiről írtam. A stúdiófelvételeket tekintve pedig nekem marad 1962-ből a Magyar Rádiónak a Sebstyén András- Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó, Nádas, Várhelyi fémjelezte szereposztásban felvett Víg özvegy.
Lehár Ferenc • 3462015-01-19 15:17:52
Bizony, az én ízlésvilágomtól is távol állt, nem is nevesítettem ezt az amerikai baritont. Nekem nem Domingó, hanem a 'mi' - néhai - csodálatos tenorunk, Udvardy Tibor a mérce; akárhány Danilót láttam, hallottam, mind a mai napig senki nem ér a nyomába.
Jonas Kaufmann • 10272015-01-18 18:00:54
Ezzel csak az a bajom, hogy a hőstenor hangfekvés után lesz-e benne még olvadékony bel canto, amiért eddig szerettük őt. És várhatóan leszűkül a repertoárja is: mert egyszerre a két fachon belül nem igen "jeleskedhet". Tönkre ne menjen ez az álomszép voce! Ja, mint Domingo, majd átmegy baritonba a pálya végén...
Lehár Ferenc • 3422015-01-18 17:46:06
Nem a rádió élő kapcsolásos adását hallgattam tegnap este, mivel a Müpában a műholdas, élő "mozi"-közvetítést néztem meg. Nem csalódtam: pompás előadásban részesültünk!

Renée Fleming A víg özvegyben a rendező jóvoltából „ajándékba kapott” egy kakukktojás-áriát: a harmadik felvonás végén, a Maximban énekli a Paganini ismert betétdalát, amit ott Alice hercegnő énekel. Kulinyi Ernő magyar fordításában úgy ismerjük ennek a refrénjét:

„Szép álom, szállj a szívemre, szent égi tűz.
Szép álom, utánad vágyom, ó el ne űzz.”

Kétségtelen, nagyon szép és hatásos dal, és Fleming gyönyörűen énekli el; dramaturgiai szempontból beleillik A víg özvegy fináléjába is, a helyén van, Hanna éppen akkor énekli, mikor a dráma bonyodalma a tetőfokán áll és a boldog végkifejlet még kissé tünékenynek látszik… (Hozzáteszem: a betoldások nélkül is – mint ismeretes - világsiker a darab.)

Úgy látszik, mostanság már alig van olyan operettelőadás itthon és külföldön, hogy ne dúsítanák fel a partitúrát az adott komponista valamely másik ismert művéből „ollózott” részletével. Pedig a New York-i Metropolitan Opera korábbi A víg özvegy produkciójában – amit a magyar rádió kétszer is élőben közvetített (2000. március 04.: Frederica von Stade, Placido Domingo; és felújítása 2004. január 7-én: Susan Graham, Bo Skovhus) –nem volt erre még példa. Hiába, új rendezés született, Susan Stroman az operett színpadra állítása mellett új, angol fordításról is gondoskodott, tehát a tizenöt évvel ezelőtti rendezésben bemutatott darabot most teljesen új dialógussal és dalszöveggel hallottuk (a magyar feliratozás igyekezett „találó” lenni…). A korábbi szereplőgárdákból hírmondónak sem maradt, egyedül az első, a 2000-évi A víg özvegy- bemutató karmestere volt a régi, Andrew Davis személyében – aki láthatóan nagy elánnal, örökös jókedvvel az arcán, kifogástalanul vezényelt.

Anélkül, hogy belemennék a tegnap látott-hallott – nekem nagyon tetsző - élő előadás értékelésébe, el kell mondanom magamból kiindulva: minden operettszerző nagysága előtt fejet hajtok, de Lehár Ferenc zeneszerzői talentuma, munkássága kiemelkedik a többieké közül. Pontosan azért, mert az első darabjától az utolsóig besorolhatatlan remekművek sorát alkotta évtizedeken át, túllépve mindenkin, szerzőkön, stílusokon, korszakokon, a régi, hagyományos műfajbeli korlátokat nemcsak feszegette, de át is lépte a szükségszerű „fejlődés” érdekében. Művei között operai igényű partitúrákat találunk. A többi kitűnő szerző operettjeiben is varázslatos dalbetétek hosszú sorát találjuk, remek hangszerelésük is van, de Lehár alkotóműhelyében az általa komponált zenés színpadi művek olyan szövetű partitúrákból állnak (még ha olykor csacskák is a librettóik), hogy az ének, a muzsika igényes megszólaltatásához olyan magas szintű tudással rendelkező előadóművészek (énekesek, zenészek, karmesterek) szükségeltetnek, akiket elsősorban az operatársulatoknál találhatunk meg. Ezért egy Lehár-operettet nálunk, itthon, a legritkább esetben lehet olyan jól kiosztani (szereplők, énekkar, zenekar), hogy a komponista megkövetelte zenei igényességből és minőségből akárcsak egy picit is engedni lehessen. Lehár partitúráit lapozva nem véletlen, hogy operettjei – és ilyen A víg özvegy, a Cigányszerelem, az Éva, a Paganini, A cárevics, a Frasquita, a Friderika, A mosoly országa és a Giuditta is - az operaszínpadok után kívánkoznak!

Úgyhogy az sem véletlen, hogy a közmegegyezés szerint a zenés színpadnak három műfaja van: Opera, Operett - és Lehár!

Tegnap este a New York-i Metropolitan Operaház közönsége körében óriási sikert aratott A víg özvegy, ünnepelte a színpadon a közreműködött énekművészeket, énekkart, táncosokat és a színvonalasan játszó hatalmas zenekari apparátust. Nem maradt el az álló ováció sem.

Lehár újra csatát nyert az amerikai metropolis első színpadán!
Erkel Színház • 49782015-01-18 15:33:55
Február 11. és 27. között Nabucco-sorozatba kezd: hét előadáson énekli majd a másik régi olasz- szerepét, Abigélt az új rendezésű darabban.
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 19562015-01-18 15:20:07
Körner Tamás megvalósítja zenészei álmát

„Minden évben leülteti az általa képviselt zenészeket – Baráti Kristóf hegedű-, Várdai István cselló-, Várjon Dénes zongoraművészt és Hamar Zsolt karmestert –, és megkérdezi tőlük, hogy mik az álmaik, aztán pedig megpróbálja megvalósítani őket – árult el egy kulisszatitkot Körner Tamás zenei menedzser, akinek három képviseltjét is a tavalyi év világszerte legkeresettebb muzsikusai közé sorolta néhány napja a Bachtrack.com komolyzenei portál.”

MNO.hu, 2015. január 16., péntek 18:32 , forrás: MTI, szerző: Grund
Momus társalgó • 56162015-01-18 15:19:01
A bálozásról…

„Mára kissé megkopott a báli szezon fénye, de a pompa, a készülődés izgalma és a nem mindennapi szórakozás utáni vágy ma is ezreket vonz egy kellemes, egyedi környezetben eltöltött vacsorára, majd az óriási táncparkettre keringőzni. Idén csárdás, Faust, barokk zene és magyar prémiumborok is várják a bálok szerelemeseit.”

MNO.hu, 2015. január 18., 06:27, frissítve: 11:29 , szerző: Kuslits Szonja
A díjakról általában • 8652015-01-18 15:16:59
Ezek "mesterséges" szembeállítások; pontosabban: tudatosak; a megcélzott közönség pedig beszavazza őket a "prímák" közé, hogy egy utolsó ütköztetés – szavazás - eredményeképp egy arra avatott bizottság kihozza közülük majd a "primissimákat". Valóban nem szerencsés az almát a körtével egy súlycsoportba helyezni – amelyek a maguk fajtájában amúgy lehetnek a legjobbak is akár…
Obrazcova, Jelena • 1552015-01-18 15:01:15
Belenéztem: remek!!!
Obrazcova, Jelena • 1462015-01-17 14:08:48
Két legendás énekes érkezett egymást követő évben Budapestre: a másik ilyen csoda volt nekem Pavarottival a Bohémélet az Erkel Színházban, és az előadás színvonalához járult még mások közt Kincses Veronika varázslatos Mimi-alakítása.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 513652015-01-17 14:04:58
Ezekkel én is úgy voltam hajdanán: jött az Ernani, A lombardok, a Norma, később a Rómeó és Júlia (Gounod), a Mózes, Gioconda, a Boleyn Anna, még később A szicíliai vecsernye stb; az elmúlt években is az Ory grófja, Luisa Miller, Giovanna D"arco, és a többi fiatalkori Verdi-alkotás akár koncertszerű előadása is, a Margitszigeten, a Zeneakadémián vagy a Müpában. Ezek mind-mind nagy - váratlan, soha nem remélt - örömet szereztek akkoriban nekem.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31532015-01-17 13:39:31
A Dankó Rádió ma délelőtti operettadásában A Víg özvegy részleteit hallgatva hangolódtam már Lehár Ferenc operettjének esti élő közvetítésére a New York-i Metropolitan Operaházból.

A víg özvegy „klasszikus” szereposztású, 1962-es magyar nyelvű rádiófelvételéről Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre énekével szólaltak meg a részletek, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli:

- Férfikar-induló: szeptett: „Csak a nő, nő, nő…” (Kövecses, Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Udvardy, Várhelyi)
- Hanna és Danilo kettőse (Házy – Udvardy)
- Bevezető jelenet (Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Várhelyi és az énekkar)
- Vilja-dal (Házy és az énekkar)
- Tánc (MRT Énekkara)
- A III. felvonás fináléja ((Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Nádas, Palcsó és az énekkar)

- Melis György rádióban felvett operettfelvételei közül A víg özvegyből felcsendült Danilo belépője is az I. felvonásból.

A Túl az Óperencián című délelőtti műsorban – melynek vendége a stúdióban Szerednyey Béla színművész, rendező - Kerekes János Kard és szerelem című rádióoperettjének néhány részlete is felcsendült Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Gálcsiki János és Sárdy János énekhangján (Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara).

A délutáni ismétlés öt és hat óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az interneteten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Lehár Ferenc • 3412015-01-17 13:38:09
2015. január 17., Bartók Rádió

19.00 – kb. 21.45 Kapcsoljuk a New York-i Metropolitan Operaházat

Lehár: A víg özvegy

Háromfelvonásos operett – angol nyelvű produkció

Szövegét Victor Léon és Leo Stein írta

Rendező: Susan Stroman

Vezényel: Andrew Davis

Km. a Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Mirko Zeta - Thomas Allen (bariton)
Valencienne - Kelli O´Hara (szoprán)
Danilo - Nathan Gunn (tenor)
Hanna Glawari - Renée Fleming (szoprán)
Camille de Rosillon - Alek Shrader (tenor)
Cascade - Jeff Mattsey (bariton)
Raoul de St. Brioche - Alexander Lewis (tenor)
Nyegus - Carson Elrod (prózai szerep)
Kromow - Daniel Mobbs (bariton)
Bogdanovitch - Mark Schowalter (bariton)
Sylviane - Emalie Savoy (szoprán)
Olga - Wallis Giunta (mezzoszoprán)
Pritschitsch - Gary Simpson (bariton)
Praskowia - Margaret Lattimore (mezzoszoprán)
Élő közvetítések • 43422015-01-17 13:37:23
2015. január 17., Bartók Rádió

19.00 – kb. 21.45 Kapcsoljuk a New York-i Metropolitan Operaházat

Lehár: A víg özvegy

Háromfelvonásos operett – angol nyelvű produkció

Szövegét Victor Léon és Leo Stein írta

Rendező: Susan Stroman

Vezényel: Andrew Davis

Km. a Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Mirko Zeta - Thomas Allen (bariton)
Valencienne - Kelli O´Hara (szoprán)
Danilo - Nathan Gunn (tenor)
Hanna Glawari - Renée Fleming (szoprán)
Camille de Rosillon - Alek Shrader (tenor)
Cascade - Jeff Mattsey (bariton)
Raoul de St. Brioche - Alexander Lewis (tenor)
Nyegus - Carson Elrod (prózai szerep)
Kromow - Daniel Mobbs (bariton)
Bogdanovitch - Mark Schowalter (bariton)
Sylviane - Emalie Savoy (szoprán)
Olga - Wallis Giunta (mezzoszoprán)
Pritschitsch - Gary Simpson (bariton)
Praskowia - Margaret Lattimore (mezzoszoprán)
Obrazcova, Jelena • 1442015-01-17 13:36:14
Bocs az egy mondaton belüli kétszeri "előadás" szó használatárt.
Obrazcova, Jelena • 1432015-01-17 13:31:25
Bizony, sokan éjszakáztak, "sátraztak" ott, hogy jegyhez jussanak a várt "csodára"...- ami elmaradt; ellenben Obrazcova és Tokody mégis ünnepivé varázsolták az előadást. Mindazonáltal Domingónak "csápoltak" rajongói - mintha popkoncerten lettünk volna, nem pedig egy méregdrága Aidán az Erkel Színházban. Mindenesetre az előadás visszanézhető videóról, hiszen a Magyar Televízió felvette az előadást.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 513552015-01-16 14:01:26
Azt mondja Anger Ferenc: „az összes ördöggel kapcsolatos, repertoáron lévő darabunkat játszani fogjuk.” Egyik bánatom, hogy a bel canto mellett a szláv és a francia repertoár is teljesen el van hanyagolva az Operában. És ha már említette az „ördög”-öt, egy ilyen izgalmas operabemutató lehetne nálunk Meyerbeer: Az ördög Róbert című ötfelvonásos "misztikus", romantikus nagyopera. Megérné a kísérletet… Anger Ferenc művészeti vezető - mint állítja - szeret kísérletezni, újítani, kipróbálni - korlátokon belül és kívül is.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 513542015-01-16 13:45:54

Számomra is nagyon kedvesek Shakespeare Rómeó és Júliája nyomán komponált művek, így az említett Gounod és Bellini operái is. Gounod művét többször is élvezhettük az Erkel Színházban anno (1988 – 1989; 2001´), de a Margitszigeti Szabadtérin Színpadon is bemutatták a darabot 2008-ban. És sem bánnám, ha visszakerülne a repertoárba – ha lenne megint egy fiatal Szűcs Márta- és/vagy Rost Andrea/Kertesi Ingrid kaliberű énekművészünk, mint egykor voltak, akik sikerre vitték a produkciót. Kriszta Kinga alkalmasnak tűnik Júliának, hiszen 2013-ban már sikerrel abszolválta a szerepet Pécsett Balczó Péter (Rómeó) oldalán. Megjegyzem, Rómeóként Balczó Péter már 2011-ben bizonyított, amikor 2011-ben Mariboriban, a Szlovén Nemzeti Színházban bemutatkozott ebben a bel canto- szerepkörben. Gulyás Dénes, Kelen Péter, Klein Ottokár és Fekete Attia után Brickner Szabolcs is énekelte már ezt a nem könnyű tenorszerepet.

Bellini művét is láthattuk már itthon. Szűcs Márta (Júlia) mellett Hamari Júliát ünnepelhettük az opera koncertszerű előadásán: Rómeó szerepét énekelte el a 25 éves operaénekesi jubileumán az Operaházban (1992. november 24.)

Azon a forró sikerű esten a Magyar Rádió Énekkara (karig: Fodor Éva) és a Magyar Állami Operaház Zenekara működött közre, Kovács János vezényelt.
A Szereposztás a következő volt: Júlia - Szűcs Márta, Rómeó - Hamari Júlia, Tebaldo - Stefan Margita, Lorenzo - Stanislav Miczkievich, Capellio - Bárány-Paál László

Félek, hogy csak egyszeri, soha vissza nem térő alkalom volt akkor, hogy elhangozhatott ez a gyönyörű Bellini-opera nálunk. De ki tudja?...

Azért vannak tehetséges, jó hangú fiatal koloratúr szopránjaink is (például Kriszta Kinga, Szakács Ildikó), akikre idővel lehetne építeni bel canto-premiereket is, a drámai koloratúrszoprán szerepekre meg keresve sem lehetne jobbat találni Kolonits Kláránál….

Szóval, azért bizakodom, hogy nem teljesen reménytelen ez az ügy.
Kedvenc előadók • 26972015-01-16 12:49:08
"Réten jártam hajnalkor"
Kedvenc előadók • 26962015-01-16 12:48:27
Ma éjjel a Bartók Rádió közvetíti a koncert hangfelvételét?

21.05 – 22.00 Brigitte Fassbaender dalestje

Zeneakadémia Nagyterem, 1983. október 8. - részletek

Zongorán km. Irwin Gage

1. Mahler-dalok: a) Ahol a trombitákat fújják, b) Hársfaillatot éreztem, c) A nagyvilágnak én búcsút mondtam,
2. Milhaud: A néger nő dalai,
3. Liszt-dalok: a) Ha álmom mély, b) A marlingi harangok, c) A thulei király,
4. Mahler: Egy vándorlegény dalai - a) Hogyha a rózsám, b) Réten jártam hajnalko, c) Szívemben izzó kés van, d) Az a drága szempár,


(Ism. 2015. január 28., 13.35)
Belcanto • 8282015-01-16 12:41:42
Ma délelőtt a Bartók rádióban újabb részleteket hallgathattunk meg Joyce Didonato „belcanto” -lemezéről. Aki lemaradt erről, és szeretné meghallgatni a lemezen szereplő ritkaságokat, a rádió hangtárából előkeresve ezt a műsort, egy bizonyos időintervallumon belül ez módjában áll.


2015. január 16., 10.00 – 12.05 Hang-fogó
1. A Londoni Filharmonikus Zenekar játszik - a) Wagner: Tannhäuser - Bacchanália (vez. Klaus Tennstedt), b) Albeniz: Spanyol rapszódia (km. Alicia de Larrocha - zongora, vez. Rafael Frühbeck de Burgos), 2. Dittersdorf: A-dúr hárfaverseny (Marisa Robles, St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekar, hangversenymester: Iona Brown), 3. Debussy: Suite bergamasque - a) Prelűd, b) Menüett, c) Holdfény, d) Passepied (Jean-Yves Thibaudet - zongora), 4. Delibes: Sylvia - balettszvit - a) Előjáték, b) Intermezzo és keringő, c) Pizzicato, d) Bacchus díszmenete (Suisse Romande Zenekar, vez. Ernest Ansermet),

5. Lemezújdonság: "Stella di Napoli" - Joyce Didonato (mezzoszoprán) énekel. Km. Lyoni Opera Ének- és Zenekara, vez. Riccardo Minasi:

a) Rossini: Zelmira - Zelmira áriája (km. Nabil Suliman - bariton, Rémi Mathieu - tenor),
b) Carlo Valentini: Az alvajáró - Adele áriája (km. Héloise Mas - mezzoszoprán),
c) Giovanni Pacini: Saffo - Saffo árája (km. Rémi Mathieu - tenor, Héloise Mas - mezzoszoprán, Nabil Suliman - bariton)

A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula
Marilyn Horne • 4192015-01-16 00:04:03
Én ezzel a képpel köszöntöm Őt:
Marilyn Horne
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2292015-01-15 23:35:13
Szakcsi Lakatos Béla a ferencesek szervezésében pénteken jótékonysági koncert ad a Zeneakadémián.
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2282015-01-15 23:33:44
[url] Szakcsi Lakatos Béla a ferencesek szervezésében pénteken jótékonysági koncert ad a Zeneakadémián. [/url]

MNO.hu, 2015. január 15., csütörtök 19:28 , szerző: pion

„Szakcsi Lakatos Béla vendége lesz Vörös Szilvia operaénekes, aki tavaly nyerte meg a Marton Éva énekversenyt; Szőke Nikoletta, akit a hazai dzsesszszíntér egyik legtehetségesebb énekesének tartanak, nem is érdemtelenül, hiszen az 1983-as születésű Nikoletta már 2005-ben megnyerte a Montreux Nemzetközi Jazz Fesztiválon a 30 év alatti énekesek világvetélkedőjét; Zséda, aki a pop világából érkezik, és számtalan sláger fűződik a nevéhez. Továbbá Horváth Ádám operaénekes, aki jelenleg a Miskolci Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatója, de volt már a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa is; Orbán György nagybőgős, aki Szakcsi Lakatos Béla zenésztársa a New Gypsy Jazzben; Balázs Elemér dobos, aki Pat Metheny szerint az egyik legjobb dobos a szakmában.”
A Magyar Zenekarok helyzetéről • 522015-01-15 23:32:34
Vizsgálják a Savaria zenekar gazdálkodását

MNO.hu, 2015. január 15., csütörtök 14:59 , forrás: MTI, szerző: Grund

„Azonnali vizsgálatot rendelt el Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere az önkormányzat fenntartásában működő Savaria Szimfonikus Zenekar gazdálkodásával kapcsolatban, a tudomására jutott információk alapján – közölte a távirati irodával csütörtökön Angyal László, a városháza kommunikációs vezetője.”
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Budapest Ragtime Band
16:00 : Kapolcs

Götz Saxophone Quartet

17:00 : Tokaj
Tokaj belvárosa

"Promenádkoncert II."

19:00 : Pomáz
Teleki-Wattay-kastély

"György Ádám és a növendékek koncertje"

19:30 : Kapolcs

Demeniv Mihály (harmonika), Sándor Zoltán (hegedű), Rigó Ronald (zongora), Borka Ráhel (cselló)
"Virtuózok"

20:00 : Szigliget
Szigliget vára

Bíbor Quartet
A mai nap
született:
1935 • Peter Schreier, énekes, karmester
elhunyt:
1856 • Robert Schumann, zeneszerző (sz. 1810)
1970 • John Barbirolli, karmester (sz. 1899)