vissza a cimoldalra
2015-09-05
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (3)
Milyen zenét hallgatsz most? (24355)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2961)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (53377)
Momus társalgó (5689)
Kedvenc művek (109)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1984)
Társművészetek (978)
Kedvenc felvételek (140)
Kedvenc előadók (2717)

Olvasói levelek (10754)
A csapos közbeszól (93)

Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (426)
Franz Schmidt (637)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (1405)
A nap képe (1695)
Szkrjabin (416)
Plácido Domingo (397)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (821)
Operett, mint színpadi műfaj (2512)
Lisztről emelkedetten (480)
Abbado – az ember (133)
Angela Gheorghiu (196)
Erkel Színház (5715)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2159)
Giacomo Meyerbeer (594)
Élő közvetítések (4766)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5611)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (18908 hozzászólás)
Gaetano Donizetti • 8382015-03-19 10:44:25
A Classica csatorna ma délben és este először tűzi műsorára Donizetti remekét:

Donizetti: La Favorite - Aus dem Théâtre du Capitole de Toulouse – 2014 - A kegyencnő

First Performance - Erstmals auf CLASSICA

19.03.2015 - 12:00 UND 20:00

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:32:12
DIRIGENT: Antonello Allemandi
INSZENIERUNG: Vincent Boussard
BÜHNENBILD: Vincent Lemaire
KOSTÜME: Christian Lacroix

SOLIST GESANG:

Kate Aldrich (Léonor de Guzman)
Yijie Shi (Fernand)
Ludovic Tézier (Alphonse XI)
Giovanni Furlanetto (Balthazar)
Marie-Bénédicte Souquet (Inès)
Alain Gabriel (Don Gaspar)

CHOR: Choeur du Capitole de Toulouse
ORCHESTER: Orchestre National du Capitole de Toulouse

F, 2014

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

19.03., 20:00
20.03., 03:00
07.05., 10:25
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9392015-03-18 13:50:07
Kincses Veronika is énekelt a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: Kálmán Imre A Montmartre-i ibolya című operettjéből Violetta szépséges dalát hallottuk, és a második fináléban is jelentős énekelni valója van; a Bozó László rádiófelvételen (1983.január 1. 20.30, Kossuth Rádió (90 perc ) énekes partnerei voltak: Kalmár Magda, Molnár András, Póka Balázs és Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Breitner Tamás vezényelt.

Nagy Ibolya vezette műsor első részében Huszka Jenő „regényes daljátékából”, a „Szabadság, szerelem”-ből hallhattunk három részletet. A zeneszerző utolsóként komponált darabja volt ez, aminek a Fővárosi Operettszínházban 1955. április 2-án volt az ősbemutatója. Az ekkor már 80 éves Huszka Jókai Mór Politikai divatok (1864) című regénye nyomán Háy Gyula szövegkönyvére és Fischer Sándor verseire komponálta meg utolsó teljes, zenés színházi művét. De műveinek sorában nem az utolsó bemutató volt ez, mivel az előző év végén a rádió számára komponált (1954. december 19-én először elhangzott) Szép Juhászné című daljátékának átdolgozott, három felvonásos változatát a Szegedi Nemzeti Színházban mutatták be 1955. május 8-án – tehát egy hónappal később, mint a Budapesten bemutatott Szabadság, szerelem-daljátékot.

Az 1848/49-es szabadságharc idején játszódó „Szabadság, szerelem” nem igazán vált közismertté, ma sem játsszák, pedig van néhány nagyon szép részlete, amit 1955. május 10-én vettek fel hangszalagra a Magyar Rádió stúdiójában: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György éneklik, közreműködik az MR Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényel. Érdekesség, hogy a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György

- Nyitány
- Dal - Jámbor László és a Földényi Kórus
- Honvédek dala („Virradóra, virradóra”) - Jámbor László és Földényi Kórus Férfikara
- Béla dala - Bujdosódal („A bujdosó, a bujdosó bolyong magában elhagyatottan”) - Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara
- Játék-kettős („Csók csak kettesbe jó”) – Zentay Anna és Kishegyi Árpád
- Erzsók és Andris kettőse – Zentay Anna és Kishegyi Árpád
- Melchior dala („Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj”) – Csákányi László
- Judit dala („Párja után száll a madár”) - Petress Zsuzsa
- Szerelmi kettős („Ó, csakhogy hazaértem” – „Áldom az ég urát”) - Petress Zsuzsa és Jámbor László
- Palotás – a II. felvonás nyitó tánca
- Béla dala (Petőfi megzenésített verse: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem”) - Hadics László
- Szabadság-dal („Felvirradott a hajnal, a népek hajnala”) - Jámbor László és a Földényi Kórus
- Judit belépője („Száll, száll a tavaszi remény”) - Petress Zsuzsa
- Judit és Béla kettőse („Ó, csakhogy hazaértem” – „Áldom az ég urát”) - Petress Zsuzsa és Radnai György
- Judit III. felvonásbeli dala (Irigyeim sokan vannak”) - Petress Zsuzsa

- Kétségtelen, a daljáték máig legnépszerűbb énekszáma, amit máig gyakorta hallhatunk a rádióban Csákányi László énekével - aki a Szinetár Miklós rendezte, Márk Tivadar korhű jelmezeivel, Forrai Gábor impozáns színpadképeivel, parádés szereposztásban bemutatott előadás szereplője volt -, Melchior dala a II. felvonás 3. képében: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj”. Winkler Gábor írja Operett-könyvében: a felejthetetlen Csákányi László előadásában nemzedékek számára fogalmazta meg az orvosi hivatás természetét, az orvos mint köz- és mint magánember kettősségének dilemmáját.

Ehhez még hozzáteszem, hogy a daljáték szerelmi kettőse is a legcsodálatosabb Huszka-melódiák közé tartozik!!! Erről meggyőződhet az, aki meghallgatja a délutáni ismétlést a Dankó rádióban! A következő zenei részletek szépségeire csodálkozhatunk rá:

- Palotás – a II. felvonás nyitó tánca

- Szerelmi kettős „Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad!.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ” (Petress Zsuzsa és Jámbor László)

- Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” – élő felvételről halljuk Csákányi László előadásában!

- Erzsók és András vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság! Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! /- Hallod-e angyalom, értsd meg a szót…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

A délutáni ismétlés 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon
A madárének és a zene kapcsolata • 1432015-03-18 11:18:54
"sárgarigó"
A madárének és a zene kapcsolata • 1422015-03-18 11:17:01
Ez talán eligazítást ad:

Sárga rigó kotta
Régizene • 33642015-03-18 10:32:24
Thomas Forrest Kelly: Régizene

Rózsavölgyi És Társa, 2014

„Mi a régizene? Mennyire régi? Miként képes megszólítani bennünket, és miért van rá szükségünk? Thomas Forrest Kelly, a Harvard Egyetem professzora nemcsak a fenti kérdésekre ad választ tömör, mégis lenyűgözően nagyívű könyvében, hanem áttekintést nyújt a középkori, a reneszánsz és a barokk repertoár legfontosabb jellemzőiről is, továbbá tárgyalja a historikus előadói gyakorlat, az úgynevezett régizene-mozgalom történetét és elméleti hátterét. A Rózsavölgyi és Társa Kiadó és a Művészetek Palotája közös könyvsorozatának harmadik kötete közérthető, mégis elmélyült formában nyújt nagyon rövid bevezetést napjaink zeneéletének egyik legizgalmasabb szegmensébe.”
Gioacchino Rossini • 8302015-03-18 10:13:01
Érdekes, hogy Rossini Walter Scott elbeszélő költeményét francia fordításban olvasta és ragadta meg képzeletét. Olvasom, hogy a partitúra Donizettit és Bellinit is lenyűgözte, mivel Rossini skót táncritmusokat éppúgy alkalmazott, mint a bárdok hárfáját vagy a hegyvidéki tó hangulatát megidéző vadászkürtök hangját. Stendhal ezt tartotta a zeneszerző legdallamosabb művének. Egyetértek azzal a megállapítással is, hogy például az operában Elena és Malcolm melankolikus kettősét és Malcolm két tenoráriáját is a bel canto repertoár legfényesebb csúcspontjai között említhetők. Fantasztikus, hatásos az első felvonás végén a bárdok kara, amely hamar egyfajta hazafias himnusszá vált. És elragadóak Rossini dallamszövései, a hatalmas kórusok, a sziporkázó, de érzelmekkel telített áriák, kettősök, jelenetek, vagy ahogyan zenéjében a skót táj szépségét, a skót történelmi hangulatokat megteremti. A finálék pedig - a komponista összes művére jellemző ez- , egyszerűen szívszorítóak, magával ragadóak!

Tényleg, én is napok óta Rossini eme operájának (a látott két előadás: a londoni és a New York-i operaházak produkciói) bűvöletében égek...
Gioacchino Rossini • 8292015-03-18 10:09:40
Marilyn Horne is szenzációs Malcolmot énekelt!
Gioacchino Rossini • 8282015-03-18 09:33:26
Kedves Smaragd! Igyekszem megosztani mindenkivel, itt is, ha valami számunkra érdekesre bukkanok...
B. Nagy János emlékére • 1462015-03-17 16:40:15
Az alábbi Sullivan-operettrészleteket a Dankó Rádióban ma délelőtt hallgathattuk meg a Túl az Óperencián című adásban:

(mindkét teljes operett rádiófelvételének szereposztását ideírtam)

Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35

A verseket fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Richard, a kalózkirály – Melis György
Samuel, a hadnagya – Miller Lajos
Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor)
Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József
Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda
Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor
Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa

Ebből az operettből három részlet csendült fel:

- Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara):

„Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…” Mily tündöklően ünneplően kék az ég…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…"

- Paradox-hármas /Ruth – Richard - Frederic/ (Barlay Zsuzsa, Melis György, B. Nagy János):

„- Hogy elhagytad a bandánkat, csak bánat érte a lelketek, csak próbáltuk mi azzal, hogy kedvünk több legyen… de végül jött egy ötletünk, mi paradox…. az ötlet az a paradox…. jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz. mily ellentmondó paradox….- Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, de paradox / - Mi tudtuk azt, hogy kedveled a szójátékot, ugratást, az ellentmondó helyzetet, a furcsa sokkhatást, és annyit bátran mondhatok, hogy ennél jobb nem jött nekem, bár kockáztatjuk most nyakunk, de halld az ötletet….jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz, mily ellentmondó paradox.. - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox /- Ez paradox és vicces ám, a józan észnek fittyet hány, ha esztendőket számítva már huszonkettő múltam én; a születésnap számít csak! a születésnap számít csak! Ötéves gyermek vagyok még!!! – Ötéves gyermek ő ma még!!! ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha… - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox….ez istenien paradox!”

- Búcsú-kettős (Kalmár Magda és B. Nagy János)

„- Volt valaha ily nagy Isteni boldogság, a szívem úgy dalolt…la-la-la /- El kell hogy hagyjalak, te rólam álmodol, bús éjszakák alatt az álom visszavon, a szíved úgy dalolt, átjár a forró láz…”

Nagy Ibolya szerkesztő – nyilvánvalóan elírásból - A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja című operett részleteként konferált fel még egy hármast, de az nem ebből az operettből való, hanem Sullivan másik híres művéből, a Mikádóból!

Sullivan: A mikádó

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Békés András

Szereposztás:

A mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)

Ebből az operettből elhangzott tercettet a versek sorrendjében Várhelyi Endre, Barlay Zsuzsa és Palcsó Sándor énekli, közreműködik az MRT Énekkara:

„- Az áldozat rémülten ordibált, vadul vicsorgott vissza rám, közben húzott, rántott, ráncigált, mert ideges volt talán, én bal kezemmel elkaptam őt, a jobban volt a bárd… A jobb kezemmel, itt a bárd, hát irgalmam ne várd, ha végre lecsap az éles bárd
/ - Az áldozat remegve reszketett, mikor megcsillant pengén a fény, mert tudta, hogy boldog már nem lehet, hisz már csak egy percig él, olyan riadtan bámul, néz körül, hogy hirtelen szemedbe néz, s zavart arca felderül… Olyan boldog lett, oly elégedett, hogy folytában engem lát, engedelmével….
/ - Lecsapott már az éles bárd, feje lágyan porba hullt, de nem maradt helyben, meg nem állt, mert élénken elém gurult, nekem bólintott, ügyesen, nyaktalan, fejet hajtva, ahogy dukált, hogy illemet a boldogtalan, hogy rangnak ezt kíván , hogy ezt kíván: ez a tisztelet, oly jól esett, szinte dagadt e hű kebel, hogy odagurult a megboldogult, illemnek megfelelt.”

Még Fall Pompadourjából is elhangzott három részlet (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor): erről a rádiófelvételről a Házy Erzsébet-topicban írtam.

A Dankó Rádióban most délután újra meghallgathatjuk az operettadást, 17 és 18 óra között. Az interneten is elérhető ez a www.dankoradio.hu oldalon.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31912015-03-17 16:29:50

A ma délelőtti rádióműsorban is hallhattuk Házy Erzsébet énekét: Fall Pompadourjának két részletében:

- Dalszöveg – Pompadour belépője - Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria és az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973)

Madame Pompadour belépője:

„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg,
tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”

- Pompadour és René kettőse (Házy Erzsébet és Korondy György)

„ - Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé durván vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?... Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...”

Még egy részletet hallhattunk Fall operettjéből:

- Bevezető jelenet, Calicot dala (Palcsó Sándor, km. Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara)

„- A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour! – Éljen Calicot!, Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók!, hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! – ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom-Pompadour, a pom-pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát!.. Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… A pom-pom-Pompadour… „

Más operettekből is került be az adásba néhány részlet: Sullivan: A Cornwallei kalózok; Mikádó- a B. Nagy János topicjában írok ezekről bővebben.

A Dankó Rádióban most délután újra meghallgathatjuk az operettadást, 17 és 18 óra között. Az interneten is elérhető ez, a www.dankoradio.hu oldalon.
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 7252015-03-17 13:32:05
El ne felejtsük: ma éjjel a Duna TV-n láthatjuk:

A Parasztbecsület közvetítése a Magyar Állami Operaházból - felvételről.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 7052015-03-17 13:29:59
Bartók Rádióban hallgathatjuk ma este

19.35 – 22.00 Respighi: A láng

Háromfelvonásos opera

Szövegét Claudio Guastala írta

Vez. Lamberto Gardelli

Km. a Magyar Rádió Énekkara (karig. Sapszon Ferenc) és a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Szereposztás:

Eudossa - Takács Klára (mezzoszoprán)
Basilio - Sólyom-Nagy Sándor (bariton)
Donello - Kelen Péter (tenor)
Silvana - Tokody Ilona (szoprán)
Agnese - Takács Tamara (mezzoszoprán)
Monica - Pitti Katalin (szoprán)
Agáta - Takács Mária (szoprán)
Lucilla - Barlay Zsuzsa (alt)
Sabina - Póka Eszter (mezzoszoprán)
Zoe - Bogdány Anna (mezzoszoprán)
Püspök - Kováts Kolos (basszus)
Ördögűző - Gregor József (basszus)
Anya - Temesi Mária (szoprán)
Egy hang - Basky István (tenor).

Hungaroton felvétele:
Lp – 1985
HCD 12591-93 - 1995
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 3552015-03-17 13:28:27
Gioacchino Rossini: Bruschino úr

Fordította: Blum Tamás

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: MRT szimfonikus zenekara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Szereposztás:

Gaudenzio, Sofia gyámatyja – Várhelyi Endre
Sofia, a gyámleánya – László Margit
Az öreg Bruschino – Melis György
A fia – Külkey László
Florville, Sofia szerelmese – Réti József
Filiberto, kocsmáros – Szalma Ferenc
Marianna, Sofia komornája – Barlay Zsuzsa
Rendőrparancsnok – Palcsó Sándor
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 520752015-03-17 13:18:28
Egyébként A láng a Hungaroroton kiadványa, amit a rádió ma este sugároz.
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 3532015-03-17 13:12:19
Mondanom sem kell: mennyi szépséggel bűvölt el színpadon és rádió- meg hanglemezfelvételei révén. Születésnapján, ma előveszem Rossini Bruschino úr című vígoperája rádiófelvételét. Egy kis vidámság legyen, enyhítse szomorúságomat - amiért - Vele együtt - reménytelennek látom, hogy végre Kossuth-díjjal elismerjék a Magyar Állami Operaházban végzet több évtizedes művészi SZOLGÁLATÁT!
László Margit • 722015-03-17 13:03:40
László Margit énekét, operettfelvételeit szerencsére hetente hallhatjuk a Dankó Rádió operettműsorában. Függetlenül születésnaptól, évfordulótól, számomra mindig ünnep, ha az ő szopránján felcsendül valami szép operettmelódia (Sajnos, a gyönyörű operafelvételei nagyon ritkán kerülnek be a rádióadók műsoraiba. )
Kossuth-díj • 12552015-03-17 12:59:31
Nem. Csak elgondolkoztam azon, miért kaphattak egyes művészek többször is Kossuth-díjat - amit bizonyára megérdemeltek. Én a Kossuth-díj odaítélésének szabályzatát úgy módosítanám, hogy csak egy alkalommal kaphatná meg. Ennél magasabb díj már csak a Corvin-lánc. Kapja meg ezt az államtól - ha erre a legmagasabb elismerésre méltatják.
Gioacchino Rossini • 8222015-03-17 12:50:52
Főleg, még ha olyan nagyszerű előadók és együttesek működtek közre, mint Takács Tamara vagy Molnár András (két külföldi vendég szólista mellett), a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara. Gabriele Gandini vezényelt.
Gioacchino Rossini • 8212015-03-17 12:47:06
"A rádióadásban is elhangzott, hogy "A tó asszonya" Rossini korai, még a vígoperák előtti időkből való műve, azokra kevésbé jellemző hangzású, nagyon nehéz darab."

Bocsánat, de B.Á. kommentálása nem fedi a valóságot. Nem korai és nem is vígoperák előtti időszakából való, pontosan az ellenkezője ennek: a vígoperák javán már túl van ekkor (mindössze három vígoperát komponál még: A reimsi utazás; Adina; Az Ory grófja). A tó asszonya előtt is persze írt komoly operákat (Tancredi, Elisabetta, Otello, Armida, Mózes Egyiptomban stb.), de utána jönnek: Bianca és Falliero, II. Mohamed, Mathilde di Shabran, Zelmira, Semiramide, Korinthosz ostroma és a Tell Vilmos.

Ami igaz az említett állításban: "nagyon nehéz darab" - és hozzáteszem, előre mutat, a következő komoly operáit előlegezi meg benne, ahogyan sejteti a későbbi, Párizs számára komponált mesterművet is.

Gioacchino Rossini • 8192015-03-17 12:32:12
A Petite Messe Solennelle a kései Rossini-remekek közé tartozik. Akkor azt is tudod, hogy halála előtt nem sokkal átdolgozta művét: az eredetileg két zongora és orgona (harmónium) szerepel a szólisták és a vegyeskar mellett az előírt hangszeres kíséretként. Rossini életében már nem került ez a változat előadásra. Én ezt a zenekari verziót is nagyon szeretem, amit először 1987-ben hallhattam élőben: a Magyarországi Olasz Kultúrintézet érdeme volt ez a hazai bemutató, amin ott voltam. A zenekari változat olyan, mintha egy kései nagyoperáját hallanám...
Gioacchino Rossini • 8182015-03-17 12:17:02
A lemezújdonságokról tájékoztatást ad az ingyenesen kapható Koncert Kalendárium. Havonta jelenik meg. De ha "betévednél" a Rózsavölgyi Zeneműboltba (1052 Bup. Szervita tér 5.), a Kodály Zoltán Zeneműboltba (1053 Bp. Múzeum krt. 21.) netán a MüPa hanglemezboltjába, ugyancsak informálódhatsz ezekről. Én rendszeres időközönként felkeresem ezeket a boltokat és tájékozódom a friss DVD-újdonságok felől.
Az említett londoni Tó asszonya még nincs meg lemezen, csak a Classica csatornán láttam nemrég. Bizonyára már kijött DVD-n, majd utána érdeklődöm.
Gioacchino Rossini • 8172015-03-17 12:04:19
Rendben, akkor Téged is beveszünk a "klubba"...
Kedvenc magyar operaelőadók • 9292015-03-17 12:03:17
Köszönöm a szakmai vonatkozású kommentárod!
Simándy József - az örök tenor • 2152015-03-17 11:59:26
Köszönöm, megkeresem ott.
Simándy József - az örök tenor • 2132015-03-16 17:48:46
Hámori József agykutatónál a műsorban nem került szóba Simándy művészete?
Kedvenc magyar operaelőadók • 9262015-03-16 17:45:36

ARCVONÁSOK
|
ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2015.03.15.

Szikora Réka
|
2015. március 15., vasárnap 00:05

Beszélgetés Cser Krisztián operaénekessel

– Más hangképzés szükséges az anyanyelvi és egy idegen nyelvű opera énekléséhez?
– Az olasz és az orosz operaiskola között sehol sem helyezhető el a magyar kiejtés. A sztereotípiák valamelyest stimmelnek, miszerint az olaszoknál több a jó tenor, míg a szlávoknál az öblös basszus hangfekvés a gyakoribb. A szláv nyelvben sok mindent kell hátul képezni, az olaszok inkább kifelé, előrefele beszélnek. Ezeket – anyanyelvtől függetlenül – mind tudni kell valamennyire. Ez azt jelenti, hogy a nyelv valóban meghatározza a hangképzést, de a mai világban mindenkinek tudnia kell más nyelveken énekelni.”

A teljes cikket a nyomtatott változatban olvashatja.
Gioacchino Rossini • 8122015-03-16 17:34:35
Bőven megvan!... ezért is fogalmaztam többes számban...
Kossuth-díj • 12412015-03-16 17:33:43
Sok az ismeretlen tényező, amire nem is gondolhatunk...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 520632015-03-16 17:32:15
Cser Krisztián operaénekes:

"...a nyelv valóban meghatározza a hangképzést, de a mai világban mindenkinek tudnia kell más nyelveken énekelni.”

Beszélgetés Cser Krisztián operaénekessel
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 520622015-03-16 17:24:09
Igaz, köszönöm... de mégis: Operaházból csak egy van.
Gioacchino Rossini • 8102015-03-16 17:17:07
Köszönöm, tudom, hogy mi is rokonlelkek vagyunk… Ha Pesaroba, a Rossini fesztiválra nem is jutok el, de a nagyszerű produkciók előbb-utóbb elérhetővé válnak számomra DVD-n, vagy a Mezzo és a Classica csatornák is a programjaikra tűzik egyiket-másikat. Tudom, a kép- és hangfelvételek nem pótolhatják az élő előadást, mégis benyomásokat kapunk, amelyek élményt nyújthatnak. Ezzel én így vagyok, mindig hatása alá kerülök a varázslatos előadásoknak (most elsősorban a kedvenceimre gondolok, a bel canto. triászra, vagy Verdire) pedig csak azokról készült felvételeket nézem-hallgatom – különösen azokat a ritkaságokat, amikről tudom, soha nem lesz szerencsém élőben hozzájuk. Így vagyok Rossinivel is: hatása, zsenialitása alól nem tudok (nem is akarok) szabadulni, amit a „MET-vetítések” is jól közvetítenek: a pár évvel ezelőtti Hamupipőke és az Armida után most A tó asszonya az, ami újra elbűvölt, lenyűgözött. Amúgy Rossini komoly operáit én is sokkal jobban szeretem és értékelem, mint a vígoperáit, noha kétségtelenül, az utóbbiakat ismeri el jobban az utókor. Ezzel én nem értek egyet, főleg, ha ilyen szenzációs előadásban tálalják fel a sokak számára még ritkaságnak, kuriózumnak számító darabjait, mint volt ez a MET- közvetítésben kapott A tó asszonya is. Egyre jobban szeretem és értékelem, teszem a többi „elcsépelt” vígopera elé-fölé a komoly, történeti-történelmi témájú, akár tragikus, pátosszal telitett színpadi alkotásait. Ha elérhető lesz YouTube-on is, annak ugyancsak örülni fogok!
(És akkor még nem is szóltam a „kései” egyéb, oratorikus művéről (Stabat Mater; Petite Messe Solennelle), ami Rossini egy teljesen más arcát mutatja meg nekünk, ami megint csak egyedülálló, értékes, és csak a zsenik képesek ilyen magasztos lelkületűt is komponálni!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 520582015-03-16 16:30:41
Bizony-bizony - méltatlan dolog ez, ha az ország első (dal)színházát tekintem: tavaly egy már nem aktív énekművész (Takács Klára) érdemelte ki ezt az állami művészi elismerést, 2013-ban viszont senki (!!!), és 2012-ig kell visszamenni az időben, hogy az Operaházból aktív állományú operaénekest díjaztak Kossuth-díjjal, Miklósa Erika személyében!
Nem tudom én sem elfogadni, hogy idén, 2015-ben, ne találtak volna a döntéshozók arra érdemeseket; arra meg végképp nem merek gondolni, hogy fel sem terjesztettek volna személyt a "HÁZ"-ból!...
A díjakról általában • 8982015-03-16 16:13:46
A régiek között sok nagy, kiváló – még köztünk levő, de már nem aktív – énekes is van, sajnos, azt hiszem, már többségük „le van írva”; ott van például a Liszt Ferenc és Érdemes Művész, Barlay Zsuzsa is, aki szintén régen kiérdemelte a Kossuth-díjat, de nemhogy ezt, még a „Kiváló Művész” állami elismerést sem kapta meg, nem is beszélve a hiányzó „operaházi örökös tagság” kitüntetéséről! Bízom benne, hogy legalább ez utóbbi végre kiérdemli az Operaház tisztelt testületétől!
Balett-, és Táncművészet • 41792015-03-16 15:57:05
Sajnos, ez így igaz!
Kossuth-díj • 12382015-03-16 15:56:09
Hűvösvölgyi Ildikó sokoldalú művész - nyilván az értékelők szemszögéből megérdemelten kapta meg ő is a Kossuth-díjat. Más kérdés, hogy jobban örültem volna, ha mellette az opera-kategóriában nem egy hanem mondjuk két-három operaénekes és/vagy "komolyzenész" kapott volna még Kossuth-díjat!
Kossuth-díj • 12372015-03-16 15:49:54
Nem erről van szó. Csak mint történetet említettem, hogy ilyen is előfordult. Egyébként a kérdésem úgy szól: minek adományoznak valakinek egynél többször is Kossuth-díjat. Elfogadom persze, ha annak magasabb fokozatait kapta az illető művész.) - de én azt mondom: elégedjen meg vele egyszer. (ha odaadják, nyilván boldogan elfogadja.)
Szkrjabin • 752015-03-16 15:43:39
Itt hívom fel a figyelmet a Liszt Ferenc Társaság által rendező koncertre, mely az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Termében (Budapest, I. Táncsics Mihály u. 7.) lesz tartandó 2015. április 29-én, szerdán, 18 órai kezdettel:

Lajkó István ad zongorahangversenyt. Műsorán szerepel:

Szkrjabintól:
- I. (f-moll) szonáta Op. 6.
- Két poéma Op. 32.
- Két poéma Op. 63

Továbbá elhangzik:

- Soler: d-moll szonáta R. 15. és a G-dúr szonáta R.45.
- Albéniz: Evocacion valamint El puerto darabja
- Liszt: Rondeau fantastique egy spanyol témára

A hangversenyre 600 Ft-os ill, nyugdíjasoknak 300 Ft-os belépőjegyet kell váltani. (Nincs regisztráció.)

A koncert előtt a Zenetudományi Intézet kiállítása is megtekinthető.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9382015-03-16 15:33:48
Egész héten át a Szegedi Nemzeti Színház művésze, László Boldizsár operaénekes-előadóművész a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

László Boldizsár a mai műsorban egyebek közt felelevenítette a Müpában nemrég bemutatott Orfeusz az alvilágban című Offenbach.operetthez fűződő élményeit is, mely darabban a címszerepet alakította… A délelőtti adásban két zenei bejátszást kaptunk tőle: Verdi Trubadúrjából a strettát énekelte egy hangfelvételről, meg Lehár A mosoly országából hallottuk Szu-Csong dalát: „Vágyom egy nő után…”

Ami az operettműsor egyéb vonulatát illeti, Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből hangzott el néhány dal (Raffay Erzsébet, Gencsy Sári, Zentay Anna, Svéd Sándor énekelt),
előtte azonban az egyik kedvenc Lehár-operettem, a Szép a világ rádiófelvételéről csendültek fel szebbnél szebb részletek!

Lehár Ferenc – Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ

„Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel mutatta be a Rádió Dalszínháza új stúdiófelvételét, melyen Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Korondy György, Palcsó Sándor énekelt, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte. Utoljára 2014. szeptember 19-én és 21-én hangoztak fel részletek az operettből a Dankó Rádióban, úgyhogy „épp itt volt az ideje”, hogy ismét élvezhessük Lehár pompás dallamait!

Feltétlenül meg kell itt említenem Dalos László író, költő, újságíró, dalszövegíró, műfordító nevét, aki a „Szép a világ” mellett a másik Lehár-operett, a „Tavasz” dalszövegeit is írta a rádió új dalszínházi bemutatójának magyar nyelvű felvételéhez (1973).
A felhangzott részletekben idézek Dalos László dalszövegeiből, melyeket a „Szép a világ” említett rádiófelvételéhez írt:

- Kórusjelenet és dal: „A vágy az rettentő” (Németh Marika, km. Basky István és az MRT Énekkara)

„„ ….- Csak nyugalom, megmondhatom: már látták jönni őket az úton …/ - én tudom,- ő tudja, - én tudom, - ő tudja, no, halljuk már, ez érdekes nagyon: semmi szép se jó, el nem mondható, jaj, a vágy az rettenő…./iksz vagy ipszilon, ez nem izgalom…”

- Kettős: „Van egy édes bár…” (Andor Éva és Korondy György)

„- Uram, a szívem lázong, de maga milyen gyáva, ne legyek árva, figyelj, egy bárhoz van kedvem ma éjjel. /- Tudok egy helyet édes, remekebb ennél nincsen, ha oda eljön, tudom, hogy boldog lesz! / Van egy édes bár, van egy édes bár, valamennyi páholyban szerelmes pár, minekünk való, minek ott a szó, hisz a száj az ott másra használható /….szeparéja diszkrét… van egy édes bár, van egy édes bár, hova titkon mindenki kettesben jár. Van egy édes bár!”

- Dal: „Rio de Janeiro” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara):

„Csuda szép, csupa szép, ragyogó a tengerár, száll a hajó a vízen, zakatol a szívem, hova-hova napfény vár, feltűnik a kékes part, dúdolok egy édes dalt, valahol a május soha meg nem szólt… / Rio de Janeiro, a napfény ragyogó, Rio de Janeiro, szenvedély ott lobogó, szerenád, te vagy az ő dallama, gyere hát, te átfogod a lánynak a derekát, nevet a szemed, oly forrón ölelem, vadul, hogy jaj, a szíved kigyúl…” / Remegő, nevető, ezer aranyos kislány… csupa-csuda táncos pár, csupa csuda táncot jár… / Refrén: Rio de Janeiro, a napfény ragyogó….”

- Induló –Vidám kettős: „Kék a fényes ég…” ( Andor Éva és Palcsó Sándor)

„- A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás /- Ne csábítgasson angyalom, hisz úgyis van rá hajlamom /- A kisfiúból egyszerre nagy gavallér lett / - S a kisfiú óriáskiflit, vattacukrot vesz/ - A madár a bokorban, vígan áriázni kezd, zöldek a földek, völgyben a hölgyek, ő vele ülnek ottan a hölgyek, leragyog a napfény rájuk, szeretik a lányok ezt. /- Mire várunk, mire várunk? Ez az alkalom úgy csábít! /- Ne habozzunk hát sokáig! / - Gyorsan, indulás! /- Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég, olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság! Kék szemedbe nézek, jaj, de megigézett!, Jöjj, ma még miénk a csókos nyár, szerelemre vár!
/- A kislány, a nagylány, ilyenkor oly vidám /- Rég volt, hogy bámult fenn a fán, és semmi mást már nem kíván /- Viszont az ifjú hősként letép egy orgonát… /- S ha leszáll a sötétség, jobban összesimulunk, alszik a völgy és alszik a róna, bújj ide, nem tud senki se róla, csakis az a vén hold látja, milyen boldogok vagyunk! / - Diskurálunk, spekulálunk, pedig ez már régi vágyunk! /- Gyere, gyorsan! Hát ne várjunk! /- Itt az indulás!...
Refrén, együtt: - Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég…”

Ugyanebből az operettből a rádió már 1957-ben is felvett néhány részletet. Ezek közül is kettőt hallhattunk a mai adásban:

- Erzsébet dala (Zentay Anna és az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó)
¬„„De jó is a szerelem, elképzelem, csak erre gondolok, ez minden álmom…./ „Oly furcsa dolog, a szívünk dobog….”/ „Szólj, kicsi szívem, szólj, mi az ami fáj, ami bánt, ami édes, mi az ami hív, mi az ami bennünk édes,….”

- Dal: „Oly szép a világ…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László)

„Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ - Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…”

Az operettadás ismétlése ma 17 órától hallgatható meg a rádióban és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
Gioacchino Rossini • 8072015-03-16 15:30:16
Robin Leggate mint Serano a londoni produkcióban: maga Walter Scott

Érdekes ötlet volt John Fulljames rendezőtől, a londoni, 2013-as, A tó asszonya produkcióban Serano karakterét magáról Walter Scottról megmintázni! Tudjuk a nagy skót költőről-regényíróról, hogy bicegett, sánta volt, bottal közlekedett! Robin Leggate operaénekes a lázadó, Serrano, Roderick bizalmasa szerepében – a rendező koncepciójában – a színpadon ezt a karaktert jelenítette meg. Igen „élethűen” !
Gioacchino Rossini • 8062015-03-16 15:07:52
Rossini az egyik legnagyobb géniusz volt a zeneköltők sorában, akit a föld a hátán hordozott... A tó asszonya című operája pedig - már csak Walter Scott, a kedvenc regényíróm miatt is - számomra az egyik legkedvesebb operája, aminek öt teljes CD illetve DVD felvételét ismerem és szeretem. Hiányzik még a polcomról a korábban említett, két évvel ezelőtti londoni élő adás DVD-je, és persze megveszem, amint kiadják lemezen ezt a mostani közvetítést is, a MET-ből.
Gioacchino Rossini • 8052015-03-16 15:00:29
A téma számomra kimeríthetetlen...
Simándy József - az örök tenor • 2112015-03-16 14:59:55
Ha Simándyról akarok valamit megtudni és "elfogult" sorokat is olvasni, akkor én Dalos László könyvét veszem elő: " Simándy József: Bánk bán elmondja"
Kossuth-díj • 12282015-03-15 16:15:59
Mások mellett megkapta idén a Kossuth-díjat:


Bede-Fazekas Csaba

Hűvösvölgyi Ildikó

Oszvald Marika

Sapszon Ferenc

Tolcsvay Béla
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31882015-03-15 16:04:00
Kacsóh Pongrácz János vitézének rádiófelvételén Iluskát énekli Házy Erzsébet.

A Polgár Tibor vezényelte daljáték felvétele a Magyar Rádióban készült, 1959-ben.
Házy mellett Sárdy János (Kukorica Jancsi), Palló Imre (Bagó), Szakács Sándor (A francia király), Lehoczky Éva (A francia királykisasszony), Radnay György (Strázsamester), Pethes Ferenc (Csősz), Harkányi Ödön (Bartolo) és Gobbi Hilda (A gonosz mostoha), valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus működött közre. Zenei rendező: Ruitner Sándor, rendező: Cserés Miklós dr.

A Dankó Rádió mai operett adásában a daljáték teljes első fináléja elhangzott (11 perc zenei időtartam), melynek szereplői: a gazdák, Hasók, Keszeg, a Csősz, a Gonosz mostoha, Jancsi és Iluska és a Kar: „Mily csapás, mi szörnyű kár! Vége a vetésnek! És a nyáj is messze jár, százfelé elszéledt!...”

Ideírom ebből a fináléból (a szövegkönyvből) azt a dalszöveget (vers: Heltai Jenő), amit Házy Erzsébet mint Iluska énekel ezen a rádiófelvételen:

Iluska:

Menj hát, szerelmem, Jancsikám
Jó sors vezessen utadon,
Hogy szívem hozzád hű marad,
Szent esküvéssel fogadom!
Megirigyelték, hogy szívét
E pár egymásnak adta már,
Tudom, hogy egyszer visszajössz!
A lelkem mindig visszavár!
Könnyed a pillád már ne fürössze!
Én visszavárlak, édesem! Jössz-e?
El nem feledlek, el nem cseréllek
Érted halok meg, csak néked élek!

Iluska még egy rövid kettőst is énekel Jancsival, ebből a fináléból:

Jancsi és Iluska

Megálmodtam réges-régen,
Hogy te lész az üdvösségem,
Hogy te lész az éltem, édes párja,
Egymásé leszünk mi, te meg én.


A mai operettműsor tematikája a mai nemzeti ünnepünk jegyében fogant: a magyar daljáték-irodalomból szerkesztette be Nagy Ibolya az alábbi zenei részleteket:
Kacsóh: János vitéz
Kacsóh: Rákóczi – Rákóczi dala és megtérése (Udvardy Tibor, Palcsó Sándor; Agárdy Gábor - próza)
Huszka: Mária főhadnagy – a részletekben hallhattuk: Sárdy Jánost, Tiboldy Máriát, Galambos Erzsit, Németh Sándort, Zentay Annát, Kishegyi Árpádot

A délelőtti műsor ismétlése ma délután 17 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és az internetes oldalon is elérhető az adás a www.dankoradio.hu oldalon.
Gioacchino Rossini • 8022015-03-15 15:13:45
Pacini Rossini vonatkozásában egy operája körül "bábáskodott": ez a Mathilde di Shabran (1821. – a római karnevál-staggione részére komponálta).
Fajth Tibor írja Rossiniről szóló könyvében, az a kis zavar történt, hogy már Matilde címen hirdették az újdonságot, mikor Rossini végleg elvesztette kedvét e téma megzenésítésétől. Erre hirtelen Ferrerinek egy másik, történelmi tárgyú, Rettenetes Konrád című librettóját vették elő. A hősnő nevét a történelmi tényekhez nem ragaszkodva, Izabelláról Matildra változtatták, és így jutottak el a meghirdetett címhez. Ennél érdekesebb azonban, hogy Rossini, aki eddig saját gazdag fantáziájából (és nem ritkán saját régebbi műveiből is) merített, ezúttal egyik követőjét, az ifjú Pacinit hívta segítségül, hogy időre elkészüljön a kompozícióval.
Simándy József - az örök tenor • 2092015-03-15 14:44:56
A Bartók Rádió délutáni műsorán szerepel:

16.00 – 18.30 Lemezelő
- nem csak gyűjtőknek

I. Muzsikus legendák: Simándy József operaénekes. Vendég: Fáy Miklós - kritikus.

II. Kincskereső - Hámori József agykutató, akadémikus legkedvesebb felvételei

A mikrofonnál: Madarász Zsolt

Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Kortárs zene • 402015-03-15 14:43:49
A Bartók Rádióban hallható ma éjjel

23.00-23.55 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

1. Soproni József: VI. vonósnégyes (Auer Vonósnégyes, tagjai: Sipos Gábor, Lukács Katalin - hegedű, Gulyás Nagy György - mélyhegedű, Szabó Judit - gordonka),

2. Durkó Zsolt: Széchenyi oratórium

Fülöp Attila – tenor
Köves Péter – basszus

A Magyar Rádió Ének- és Zenekara

Vezényel: Lehel György

A mikrofonnál: Varga János

Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 27372015-03-15 14:42:32
Bartók Rádió ma este 19.05 -19.50 óra között:

Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

10 éves a Művészetek Palotája

Mozart: Koronázási mise K. 317.

Szakács Ildikó – szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia – mezzoszoprán
Kálmán László – tenor
Kovács István - basszus,

a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Kovács János
MET-es operaelőadások moziban • 5362015-03-15 14:40:46
A vadonban

Operavilág.net, 2015. március 6.

Pjotr Iljics Csajkovszkij: Jolanta és Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – közvetítés a Metropolitan Operából. KONDOR KATA írása

"A New York-i Metropolitan Opera nem is olyan régen még konzervatív színreviteleiről volt híres. Bár A kékszakállú herceg vára nem tartozik azon művek közé, amelyeket a realista rendezői iskola eszköztárával színpadra lehet állítani, az intézmény Mariusz Treliński produkciójának bemutatásával ezzel együtt is újabb nagy lépést tett afelé, hogy előadásai ne csak a sztárok és a kimagasló zenei színvonal miatt legyenek híresek, hanem a nívós színpadi megvalósítás és az intellektuális igényesség okán is."
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 20182015-03-15 14:21:14
Jut eszembe, holnaptól kezdve egy héten át a Szegedi Nemzeti Színház művésze, László Boldizsár operaénekes-előadóművész lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának vendége. (Beszélgetőtárs: Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 20172015-03-15 14:18:17
Rendben, majd legközelebb valamiképpen jelezni fogok, és kölcsönösen mustrálhatjuk egymást...
Gioacchino Rossini • 7862015-03-14 13:24:42
A célodat akkor valóban jól fogja szolgálni a rádióközvetítés hallgatása: azt képzelsz hozzá, amit szépnek gondolsz… Meg aztán, amit/akit nem érsz el személyesen, úgy az "jön el" Hozzád, csukott szemmel is örömmel várhatod...
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 20092015-03-14 13:13:19
Az internetszolgáltató "bűne" olykor számunkra az előnyünkre szolgál - más, művelődő kikapcsolódáshoz nyújthat indíttatást!
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 20082015-03-14 13:07:53
De azért mintha láttalak volna a Luisa Milleren, az Erkelben...- az ilyesféle élvezetekből, lám, nem vonod ki magad...
Balett-, és Táncművészet • 41752015-03-14 13:03:07
Ma délután kiderül, Kossuth-díjat kap(ott)-e (hazai) balettművész...
Bánk bán • 28072015-03-14 12:56:48
Kiss B. Atilla énekli Bánkot. És a tegnap Kiváló Művész címet kapott Kertesi Ingrid lesz Melinda a ma esti ünnepi operaelőadáson.
Társművészetek • 9682015-03-14 12:44:53
Sinkovits Imre színpadot kapott a Vigadó

MNO.hu, 2015. március 13., péntek 20:40, frissítve: péntek 20:53 , szerző: fib

Ünnepélyes keretek között péntek délután átadták a Sinkovits Imre Kamaratermet a Pesti Vigadóban. Az eseményen felidézték a névadó színművész pályájának emlékezetes pillanatait, pályatársai, barátai visszaemlékezéseit.
Gioacchino Rossini • 7812015-03-14 12:42:44
De elmehetsz a MüPá-ba vagy az Urániába - ahol élőben, a hang varázslata mellett "élőképekben" is részed lehet... Persze ha van még kapható jegy az előadásra... (Holnap este pedig a mai közvetítés ismétlését tekinthetjük meg a MüPában.)
Régizene • 33612015-03-14 12:38:22
Így kell tenni: elővenni az eszköztárunkból valami "mézesmadzagot"...
Régizene • 33592015-03-14 12:21:59
Én is sajnálom, hogy „önként” lemondott az itteni további jelenlétről, de remélem, hogy meggondolja magát és visszatér majd, idővel...

Az tény, hogy a kezdetek óta sokan elmaradtak a Momusról, "visszavonultak" - és ennek sok összetevője van…
A díjakról általában • 8832015-03-14 12:07:04
Ne felejtkezzünk el arról sem, hogy a Magyar Állami Operaház művésze, Kertesi Ingrid, operaénekes a Kiváló Művész elismerésben részesült!

Már régen megérdemelte, de még ennél magasabb díjra is felterjesztethették volna őt.

Gratulálok Kertesi Ingridnek e magas állami kitüntetéséhez!
Gioacchino Rossini • 7792015-03-14 11:36:05
A Bartók Rádióban hallgathatjuk ma este:

18.OO - kb. 21.30 Kapcsoljuk a New-York-i Metropolitan Operaházat

Rossini: A tó asszonya

Kétfelvonásos opera

Szövegét - Walter Scott nyomán - Andrea Leone Tottola írta

Vezényel: Michele Mariotti

Km. a Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Elena - Joyce DiDonato (szoprán)
Malcolm - Daniela Barcellona (kontraalt)
Giacomo - Juan Diego Flórez (tenor)
Douglas - Oren Gradus (basszus)
Rodrigo - John Osborn (tenor)
Serano - Eduardo Valdes (tenor)
Albina - Olga Makarina (mezzoszoprán)
Bertram - Gregory Schmidt (basszus)

Rendező: Paul Curran
Erkel Ferenc • 9412015-03-14 11:30:32
Ma éjjel (22:45) az M3 csatorna sugározza:

Erkel Ferenc: Névtelen hősök – színes, magyar operafilm

Zenés TV Színház produkciója (1980)

Rendező: Vámos László

Író: Tóth Ede

Dramaturg: Ruitner Sándor

(80 perc)

Playback felhasználásával az opera rádiófelvételének zenei anyaga hallható a tévéfilmen - a szentendrei skanzen “ihlető” környezetében forgatott a stáb.

Szereplők:

Özvegy Sáskáné – Barlay Zsuzsa
Ilonka, a lánya – Pászthy Júlia
Jóska, a fia – Csák György (énekhangja: Berkes János)
Parasznyai lelkész - Melis György
Gábor, a fia – Sárvári Győző (énekhangja: Gulyás Dénes)
Csipkés Tamás, módos gazda – Benkóczy Zoltán (énekhangja: Gregor József)
Jankó, Csipkés bérese – Korcsmáros Péter

Továbbá: Kertész Tamás, Kovács Pál, Széki Sándor
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31842015-03-13 15:09:40
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, ma délelőtti adásában (ezen a héten Pregitzer Fruzsina színésznő a vendég a stúdióban) HÁZY ERZSÉBET ÖT operettrészletet énekelt!

A Dankó Rádió operettműsorában újra felcsendültek -– már nem először - Polgár Tibor-Kristóf Károly daljátékának, A lepecsételt asszonynak szép részletei.
E rádiós dalszínházi felvétel az 1962. évi bemutatását követően teljes egészében utoljára 1968. január 25-én hangzott el a Petőfi adón, 10.00 és 12.07 óra között. Részletei is csak elvétve csendültek fel a rádióban az elmúlt évtizedek alatt: ilyen alkalom volt 1974. július 9-én, a Petőfi rádió operettműsorában elhangzott részlete vagy 2005. március 2-án, ugyancsak a Petőfin 16 és 17 óra között sugárzott operettrészletek között hallott Szerenád a daljátékból Sárdy János tolmácsolásában.
Tehát mára szinte feledésbe merült a Krúdy Gyula elbeszélése nyomán keletkezett daljáték, így már annak is örülnünk kell - köszönhetően a Dankó Rádió operett műsora szerkesztőjének, Nagy Ibolyának! - hogy az utóbbi két évben ismét részletek csendülnek fel belőle a rádióban.

Ideírom ismét az ominózus rádiófelvétel teljes szereposztását:

Polgár Tibor: A lepecsételt asszony

A Rádió Dalszínháza felvétele: 1962

Krúdy Gyula ötletéből született meg a mű, a szöveg és versek Kristóf Károly munkája.

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály

Vezényel: Kerekes János

Közreműködött az MR Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Szereposztás:

Budeusz Anna – Házy Erzsébet
Budeusz Gáspár – Molnár Miklós (Horváth Jenő)
Budeuszné – Petur Ilka
Szvanicai Pál – Sárdy János
Jean- Baptiste Valeur – Rátonyi Róbert
Fáber Domokos – Reményi Sándor (Gonda György)
Fáberné – Eőry Kató
Friderika – Zentay Anna
Szaniszló király – Palócz László (Ungvári László)
Ludominszky herceg – Radnay György (Greguss Zoltán)
Soltyk gróf – Angyal Sándor
Kruzsinszky hadnagy – Varga Zsolt (Basilides Zoltán)
Jadwiga – Bakó Márta
Strázsamester – Kövesdy Károly (Raksányi Gellért)
Jan – Bikády György
Fogadós – Vándor József
Énekhang: Kishegyi Árpád

Megjegyzem, hogy Házy Erzsébet, Sárdy János, Zentay Anna és Rátonyi Róbert nemcsak énekelnek, hanem a prózai dialógusokat is saját hangjukon mondják a daljáték rádiós felvételén!

A mai adásban a következő részleteket hallhattuk:

1.) Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi Kórus):

„Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyó mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyó mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran összekoccanó…”

2.) Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS):

Dialógus (próza):
„- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!...

Szerelmi kettős (ének):
„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,. Csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „

Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt:
„ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik.
- Haza! Lublóra!
- Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!”

Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén:

- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat!
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!
Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!


3.) Honvágy-dal (HÁZY ERZSÉBET):

„Szívemen ül a bánat, messze-messze száll el! Míg el nem fog a honvágy, újra-újra hívom. Hiába is mondják …. Oda-oda járnék. / …Susognak a nyárfák, hogyha szellő támad! A szívem itt mintha csendesebben verne. Az idő itt mintha nehezebben telne. /- Nehéz sóhajtásom, szellő szárnyán vinne… oda-oda vágyom!”

4.) Anna és Pál kettőse ( a szerelmi kettős ismétlése – ezúttal elhagyva az ének előtti dialógust) – HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS:

„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor sárgul a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,. Csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!”

Refrén:
- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat!
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!
Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!


5.) Vidám ballada (Rátonyi Róbert):
„Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….” „


Házy Erzsébet az operettműsor összeállításának első részében két részletet énekelt Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó című daljátékából is! A darab stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. január 24.-én sugározta, Házy Erzsébet persze nemcsak énekelte Éduskát, hanem a jeleneteiben prózát is mondott. A ma felhangzott két részlet:

1.) Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv. (SZABÓ ERNŐ ÉS HÁZY ERZSÉBET ÉS SZABÓ ERNŐ, Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György):

Rosta: Jó estét, jó estét, áldás, erő, békesség!
Éduska: Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!
Betyárok: Ha, ha, ha, ha, ha, ha, csak egy leány, s az apja.
Pántlikás kosárja, hetyke a kis kalapja!
Rosta: Rosta Márton híres ember, Pozsonyban,
Itten áll most előttetek valóban,
Éduska: Készíti a mézeskalács szíveket,
Rosta: Mentát, ánizst és cukorból egeret.
Éduska: Menta, ánizs és törökméz csudajó,
Hozzáadva egy maréknyi szép dió.
Ebből lesz a Rosta-féle keverék,
Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék!...


2.) - Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (SIMÁNDY JÓZSEF ÉS HÁZY ERZSÉBET – dialógus és ének):

Dialógus (próza):

Palkó: Éduska! Te volnál?
Éduska: Jujj!
Palkó: Ne félj, nem harapok.
Éduska: Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.
Palkó: Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…
Éduska Nem haragszom én magára…, dehogy is.
Palkó Segíthetnék?
Éduska Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…
Palkó: Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.
Éduska: Jó kifogás sose késik…
Palkó: No de…
Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!
Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.
Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, addig…
Palkó: Addig?
Éduska: Addig... Jó éjszakát.

Palkó és Éduska kettőse (Ének):

Palkó: Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,
Szívem tereád olyan régen vár!
Éduska: Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el
Csupa csodaszép messzi cél felé.
Palkó: A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.
Együtt: Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?


Erről a rádiófelvételről felhangzott még Palkó dala is Simándy énekében:

„Gyenge rózsa, szép hattyúcska, szép viola, Édes lelkem, kis madaram, Éduska.
/ Szólsz-é vajon, s megismersz-é még valaha? / Selyemfényű hattyú színű fehér rózsa
/Selyemfényű hattyú színű fehér rózsa…”


Az operettkedvelőknek szóló adás ismétlése ma délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.oldalon.
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 7242015-03-13 15:05:40
Ja, és ne feledjük: március 15-től már nem az M1, hanem a DUNA TV a közszolgálati főadó, mely átveszi az előbbi csatorna műsorstruktúráját, míg a volt M1 afféle hírtelevízióvá válik...
Operett, mint színpadi műfaj • 23652015-03-13 14:54:29
Csodálom is, hogy miért nem hívták meg a "Tanácsba" mondjuk Dr. Vadász Dánielt, aki "bonvivánkodása" mellett komoly menedzseri és produceri múlttal is jeleskedik - az operett műfajt "támogatandó"...
Gioacchino Rossini • 7782015-03-13 14:48:26
Jó " bemelegítés volt" a hétvégi MET élő operaközvetítés (rádió és MÜPA-"mozi") előtt...

Pazar előadás volt ez a londoni, és ugyancsak Joyce Didonato, Juan Diego Flórez, Daniela Barcelona lépnek fel a főszerepekben - ahogy a két évvel ezelőtti dirigens fog vezényelni is: Michele Mariotti.
Gioacchino Rossini • 7742015-03-12 20:14:34

Épp most kezdődött a Classica csatornán:

Rossini: La donna del lago

- Aus dem Royal Opera House Covent Garden, London
ÄNGE DES PROGRAMMS:
(02:43:50)

DIRIGENT: Michele Mariotti
INSZENIERUNG: John Fulljames
BÜHNENBILD: Dick Bird
KOSTÜME: Yannis Thavoris


Joyce DiDonato (Elena)
Juan Diego Flórez (Uberto (James V))
Daniela Barcellona (Malcolm)
Simón Orfila (Douglas)
Colin Lee (Rodrigo)

CHOR: Royal Opera Chorus
ORCHESTER: Orchestra of the Royal Opera House

GB, 2013

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

13.03., 03:00
20.05., 13:00
20.05., 20:00


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 7232015-03-12 19:34:08
2015. március 17-én, kedd éjjel (23.15 – 00.30) a Duna televízióban láthatjuk

Mascagni: Parasztbecsület

Egyfelvonásos opera

A Magyar Állami Operaház 2014. szeptember 13-i évadindító előadásának felvétele

Díszlettervező: Madeleine Schleich
Jelmeztervező: Prisca Baumann

Karigazgató: Strausz Kálmán

Karmester: Pinchas Steinberg

Rendező: Georges Delnon.

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara

Szereposztás:

Turiddu: Kamen Chanev
Santuzza: Lukács Gyöngyi
Alfio: Alexandru Agache
Lucia: Balatoni Éva
Lola: Heiter Melinda

(70 perc)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 19902015-03-12 12:44:34
Így készül a Tosca

SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ - Anger Ferenc rendező
Olvasói levelek • 106152015-03-12 12:02:12
Ha jól számolom, ma jár le Zalbarna fórumtársunk kétheti hozzászólási megvonással sújtott "büntetése"...
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9372015-03-12 11:45:02
Szolnokon becsben tartják az operettet: Luxemburg grófja bemutatója elé

A bemutatóhoz közeledve ezúttal Geszthy Veronikát kérdeztük a próbák szünetében.

Geszthy Veronika:

„[…] Nemrégiben a Dankó Rádióban hosszú-hosszú idő után először tartottak Huszka Jenő operettekből új, átfogó rádiófelvétel-sorozatot.
Valóban nagyszabású munka volt, és sajnos nem is túl gyakori az ilyen mostanság. Talán a hetvenes évek óta nem készült hasonló. Sok operettből szerencsére régebben készültek nagy, klasszikus felvételek a kor nagy előadóival (Simándy József, Házy Erzsébet, és hosszan sorolhatnánk a neveket), de sok operettből nem áll rendelkezésre felvétel. Ezért nagy dolog, hogy a mai énekesek hangjával, korszerű, CD-minőségű hanganyag készülhetett. Ritka, mint a fehér holló manapság egy ilyen vállalkozás, ezért nagy öröm számomra, hogy részese lehettem én is. […]”

Forrás: www.szolnokiszigligetiszínhaz.hu
Operett, mint színpadi műfaj • 23632015-03-12 11:38:06
Szolnokon becsben tartják az operettet: Luxemburg grófja bemutatója elé

A Luxemburg grófja lesz a Szolnoki Szigligeti Színház következő premierje, március 13-án. Lehár Ferenc gyönyörű operettjét Radó Denise állítja színpadra. A főszerepekben Balázs Péter mellett Geszthy Veronikát, Bot Gábort, Lugosi Claudiát, Kertész Marcellát láthatja a közönség. A bemutatóhoz közeledve ezúttal Geszthy Veronikát kérdeztük a próbák szünetében.

- Nemrégen nyilatkozta, hogy missziónak tekinti az operett népszerűsítését, és azt különösen fontosnak tartja, hogy a műfaj visszakapja korábbi rangját. Sokat kopott az utóbbi évtizedekben ez a rang?

- Úgy gondolom, igen. Sajnos. És ezt a folyamatot tovább erősíti, hogy mostanában a színházakban a zenés tagozatok egyre inkább leépülnek, jelentőségük csökken, általában kemény anyagi okokra hivatkozva. Így pedig nehéz, vagy nem is lehet színvonalas, hagyományokat tovább vivő, akusztikus színházi előadásokat kiállítani, és maradnak az alappal kísért, agyon hangosított verziók. Néhány évtizeddel ezelőtt még evidenciaszámba ment, hogy a vidéki színházakban mindenütt játszanak operettet. Egyesek szerint erre már nincs igény. Ennek kiváltó oka lehet, hogy lebutították a műfajt, mert nem mindenütt volt meg az énekelni, táncolni, szöveget mondani egyformán jól tudó csapat, meg a színvonalas zenekar, kórus és tánckar, és legyünk őszinték, sokszor ezt próbálták ellensúlyozni kínosan sok vicceskedéssel és giccsel. Hiába tűnik könnyűnek a műfaj, nagyon-nagyon sok készséget és munkát igényel a színpadra állítása, és akkor jó, ha a megszülető előadás lesz könnyed, nem a munkafolyamat. Én a komolyzenei világban is gyakran hallok lebecsmérlő kritikát az operettel kapcsolatban. Deha az ember megkérdezi, hogy például a Luxemburg grófja az Lehár Ferenc, Kálmán Imre vagy Johann Strauss, akkor fogalmuk sincs róla. Egyáltalán nem ismerik a műfajt, de ítéletet nagyon könnyen mondanak felette, és megvallom, ezt nehezen viselem. Szolnokon ezzel szemben óriási erőfeszítést tesz Balázs Péter igazgató úr, és vezetésével a teljes társulat, hogy ízig-vérig élő, lendületes, vérbeli operetteket állítsanak színpadra minden évadban, és így a műfajnak nagyon is van létjogosultsága. Szolnokra ezért jövök boldogan. Nagy élmény volt számomra tavaly a Mágnás Miska, korábban a János vitéz, és most a "Luxi" is az. És itt kell kiemelnem Radó Denise nagyszerű rendezői munkáját. Leporolja a darabot, nem megszokásból állítja színpadra. Gyakorló színésznőként nagyon értőn, operetteknél nem megszokott figyelemmel gondoskodik a részletekről, a prózai részek tempóváltásaira is komoly gondot fordít, és úgy érzem, sokat tanulok tőle a próbafolyamat során.

Forrás: www.szolnokiszigligetisziínhaz.hu
Bánk bán • 28002015-03-12 01:12:52
Még megérhetjük azt a szégyent, hogy Bánk bán szólamát lefordíttatják olasz, francia, német vagy orosz nyelvre, és hívnak majd egy vendég külföldi tenort, hogy énekelje el már nekünk Erkel operahősét!...mert nincs hozzá alkalmas tenorunk...Nevetséges és egyúttal szomorú! Vagy tényleg, jöjjön vissza a címszereplő bariton változatban?!
Kolonits Klára • 2752015-03-12 01:01:17
És egy nappal szombathelyi Luciája előtt, április 24-én, Gildát énekel az Erkel Színházban a Primavera-fesztiválra elhozott miskolci Rigoletto-produkcióban!
Miklósa Erika • 8572015-03-12 00:42:14
Igen, már határozottan körvonalazódik bennem ilyesféle gondolat, és ebből eredően lesz valami kézzelfogható "agyszülemény" is - de hogy mikorra készülök el vele, azt egyelőre ne firtassuk...
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 27252015-03-10 18:41:59
Hvorosztovszkij, Harteros, Damrau a MüPában

Operavilág.net, 2015. március 10.

Kihirdették a Művészetek Palotája 2015/16-os évadát

Az évforduló és az ünneplés jegyében tartották meg a Művészetek Palotája új évadát beharangozó sajtótájékoztatót: az intézmény tízéves jubileumát ünnepli március 14-én, és ebből az alkalomból egész napos koncertsorozattal várja az érdeklődőket, az eseményeket pedig a honlapjukon keresztül is közvetítik.

„Több világhírű énekes is önálló esttel érkezik a MüPába: elsőként október 29-én Anja Harteros, aki Verdi és Wagner műveiből álló áriaestet ad. Január 12-én Ferruccio Furlanetto dalestjét hallgathatjuk meg, melyen a basszista Rahmanyinov és Muszorgszkij-darabokat ad elő. Április 2-án Dmitrij Hvorosztovszkij áriaestje lesz műsoron, végül pedig május 14-én Diana Damrau ad belcanto-estet férje, Nicolas Testé basszbariton közreműködésével.”
Miklósa Erika • 8432015-03-10 17:35:19
Házy Erzsébetnek nem volt felsőfokú diplomája, sem zenei, sem nyelvi vizsgája; párja segítette az orosz nyelvtanulásban, amikor fellépett a Bolsojban, az Anyeginben.
Miklósa Erika • 8412015-03-10 17:29:16
Nyolc évig tanultam a "kötelező" oroszt, de ma már csak egy-egy szó maradt meg belőle az amúgy passzív tudásomból: szpasziba, mir, da, ja ljubjú, bolsoj, igyi szjudá, paruszki - meg a Kudá, kudá?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 520342015-03-10 17:20:07

A Rajna kincse és a kapitalizmus kritikája

MNO.hu, 2015. március 9., hétfő 17:01, frissítve: hétfő 19:10 , szerző: rKissNelli

Az előadás a kapitalizmus kritikájára fókuszál, de nem kerül át kortárs környezetbe, viszont két és fél órás animációs filmvetítés kíséri.
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2392015-03-10 14:40:59
Bartók Rádió, ma este:

19.35 – kb. 22.00 Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagytermét

Bach: h-moll mise

Előadók:

Fodor Beatrix – szoprán
Heiter Melinda – mezzoszoprán
Schöck Atala – alt
Megyesi Zoltán – tenor
Kovács István - basszus

a Magyar Rádió Énekkara (karig. Pad Zoltán) és

Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Kovács János

(Ism. március 27., 12.05)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 5012015-03-10 14:12:53


Ezúttal nem opera volt műsoron tegnap este az Operaházban:
Mahler monumentális III. szimfóniája hangzott el a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertjei sorozatában:
Már régen volt szerencsém élőben hallani ezt a grandiózus, roppant nagy apparátust foglalkoztató monstre-produkciót! (Több mint 100 tagú zenekar, mintegy nyolcvan tagú kórus, alt énekhang szóló.) Itt most hadd dicsérjem a Magyar Állami Operaház Énekkarának Női karát (37 fő) – karigazgató: Strausz Kálmán); a Magyar Állami Operaház Gyermekkarát (44 fő) – karigazgató: Gupcsó Gyöngyvér)! A szimfónia ötödik tételében a női –és a gyermekkar kap főszerepet: szép, ihletett énekükkel – az „angyalok meséjében” – a mahleri dallamvilágon belüli könnyed, játékos világra utaló hangulatot képviselik a műben. (Mindig elérzékenyülök a meghatottságtól, ha meghallom a „Bimm-bamm…” kezdetű verssorokra felcsendülő gyermekkari „hangzuhatagokat”…): „harangozás, boldogság, és az egészből mégis vissza tudunk menni a mondhatatlanba, amiről csak a zene beszélhet.” - az „üde hangzású, élénk ötödik tételben az angyalok meséjét halljuk, a női kar a gyermekkórussal váltakozva énekli a „Csodaszarvas-gyűjtemény” közismert dalát: „Es sungen drei Engel ein süssen Gesang.” A két kar fegyelmezetten, alázattal, mélységes átéléssel énekelt. Az előadás végén kitörő tapsvihar az ő kvalitások éneküket is köszöntötte!
Ez a tétel az előző, „misterioso” tételből bontakozik ki, melyben Nietzsche Éjféli dala szólal meg; a Zarahustra-idézetet („amiről az ember mesél…”) itt Schöck Atala átszellemült énekében hallhattuk: „Ember vigyázz…!” , akinek tolmácsolásában tényleg mintha az „éjszakai színeket” hordozó „magányos szubjektum hangja” szólalna meg.
Most csak a szimfónia vokális részét említettem meg, pedig ódákat zenghetnék, a briliáns zenekari játékról is, és a nagyhatású koncerten dirigáló Pinchas Steinberg kiváló képességeiről, akinek tehetsége itt mutatkozik meg igazán – nem, amikor operát dirigál.
A III. szimfónia befejező hatodik tétele a szeretet meséjét mondja el, mely végső soron az egész szimfónia mondandóját áthatja.

Gyönyörű, felkavaró, nagy érzéseket és érzelmeket kifejező koncert élményével távozhattam a dalszínházból. Köszönet érte az összes muzsikusnak, énekesnek, valamint a két karigazgatónak és a karmesternek.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 520312015-03-10 13:09:29
Van olyan szempont is, hogy a fiatalokat is el kell látni szerepekkel--- csak azzal nem tudok én sewm egyetérteni, amikor ez már túlzásba fordul és egyből a "mélyvízbe" dobják az illető énekest - ideje korán!
Kedvenc előadók • 27062015-03-10 13:06:41
Mindent a "nézettség" szempontjából tekintenek .- hozzáteszem a "hallgatottság"-ot is. Pedig nem kereskedelmi csatorna az M1, M2, M3, a Duna és a Duna World - azoknak nem ezekre a szempontokra kellene a hangsúlyt fektetniük, amikor megtervezik a műsorok "elosztását" a nap 24 órájában... Egyenlő eloszlásban jusson hozzá a hallgatóhoz a nap minden szakában az értékes könnyű és komoly zene.
Milyen zenét hallgatsz most? • 238912015-03-10 12:57:45
"miért tűntek el"
Angela Gheorghiu • 1872015-03-10 12:56:44
Képes-hangos dokumentum

Faust Bál - Jótékonysági estély az Operában

2015. március 7. szombat 20:00 - 21:00 Duna Televízió
Miklósa Erika • 8332015-03-10 12:51:54
Na, látod...
Milyen zenét hallgatsz most? • 238902015-03-10 12:51:01
Én is mindig remekműveket mondok, aztán nem értem, miért tűnnek el évszázadokra, feledésbe...
Belcanto • 8372015-03-10 12:49:11
Mercadantét is fel kéne "támasztani" sírjából...
Kolonits Klára • 2742015-03-10 12:48:12
Jó a hasonlat!
Giovanni Pacini, ismeritek ? • 402015-03-10 12:47:38
Ilyen az, amikor a tanítvány túltesz a "mesteren"... Lásd Donizetti és Simon Mayr esetében is.
Giovanni Pacini, ismeritek ? • 392015-03-10 12:47:07
Sok a legenda Rossini körül, nem kell mindent készpénznek venni.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9362015-03-10 12:43:56
-:))
Miklósa Erika • 8312015-03-10 12:42:36
Soros Alapítvány Évkönyv 1996

Ösztöndíj-kiegészítés külföldi művészeti képzéshez (Special Studies Grant)
Miklósa Erika, Academy of Vocal Árts Philadelphia (Philadelphia, PA) 3000 USD


Erre a programra kiemelkedően tehetséges fiatal művészek, művészhallgatók pályázhattak, akik felvételt nyertek valamely külföldi felsőoktatási intézménybe, illetve szakmai továbbképzést jelentő meghívást kaptak rangos művészeti központtól vagy társulattól (pl. zenei mesterkurzusra, műhelymunkára stb.). Pályázati feltétel volt a tandíjmentesség vagy tandíjra elnyert ösztöndíj. Az Alapítvány támogatása a szállás- és étkezési költségek kiegészítésére, esetleg útiköltségre fordítható.

Összesen 119 pályázat érkezett, 67 pályázó részesült támogatásban.

Nyertes pályázók


Miklósa Erika, Academy of Vocal Árts Philadelphia (Philadelphia, PA) 3000 USD
Miklósa Erika • 8302015-03-10 12:41:09
Ismernünk kellene a szabályzatot, hogy ki milyen előfeltételekkel kerülhet fel erre a listára.
Miklósa Erika • 8292015-03-10 12:40:24
Erről mesélhetnél kissé bővebben...
Miklósa Erika • 8282015-03-10 12:38:56
Valóban, nem minden a "papír". Ugyanakkor nekem három nyelv vizsgám van: egy felsőfokú franciából, egy-egy középfokú angolból és spanyolból. Ismerem a tudás értékét, a befektetett időt, energiát és egyebeket? ahogy írod, nekem is sok lemondás van mögöttük. Megérte. Még akkor is, ha nem feltétlenül kellett munkámhoz felhasználni azokat. Van egy bölcs mondás: "ahány nyelvet ismersz (beszélsz), annyi ember vagy..." A "papír" szó alatt én ezt is értem.
Miklósa Erika • 8132015-03-09 15:26:06
Feltételezem, nem a "papír" megléte a mérce, hanem a meglévő szakmai teljesítmény, -tudás, - ismeret, állami elismerés (egyebek közt...)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9342015-03-09 13:51:24
Muszáj hangot adnom itt is a következőknek - Smaragd fórumtársam mondanivalójához csatlakozva (lásd: Kedvenc előadók topicja)

Nagy Ibolya mennyi szakmai alázattal és mennyi empátiával, mennyi tisztességgel közelít beszélgetőtársaihoz, a neves művészekhez: legyenek azok operaénekesek, operetténekesek, színészek, rendezők, karmesterek, muzsikusok; férfi vagy nő; öreg és fiatal; aktív – nyugdíjas korú; fővárosi vagy vidéki művész; magázva vagy tegezve őket – ez mindegy; annyira természetesen, közvetlenül áll a feladatához, közelebb hozni partnerét a rádióhallgatóhoz, mindent ennek a célnak rendel alá. Mindezt kedvesen, odaadóan, ha kell vidáman, ha kell komolyan érintve egy-egy bizonyos témát vagy kérdéskört. És persze alaposan felkészülve meghívott vendégéből – ami annál is könnyebb, hiszen Nagy Ibolya is művész, operetténekesnő-primadonna, aki rengeteg tapasztalattal, ismerettel és tudással rendelkezik a műfajról; de nemcsak az operettirodalom érdekességeiből csepegtet a hallgatóságnak; figyel, a beszélgetőtársa mondataiba kapaszkodik – és ha úgy látja jónak - „szembesít”, ráutal, emlékeztet, felhoz, idéz eseteket, eseményeket, akár a közös múltból is… Beszélgető társait „faggathatja” akár a zenés színházi élet rejtelmeiről, kulisszatitkairól, egy művésztársról, „főnökről”, családi vonatkozású kapcsolódásokról, akár a hosszú, gazdag művész-életút „kritikus pontjairól” is; az egyenes kérdésekre a legritkább esetben kap nem egyenes választ. Érzékenyen reagál a hallottakra, és eddig nem tapasztaltam meg olyan szituációt, hogy a beszélgetőtárs ne oldódjék fel, és így ami a megszerkesztett adásban a rádióhallgatóhoz eljut az „éter hullámhosszán”, az szinte mindig lebilincseli a hallgatót, szinte „odacövekeli” a rádiókészülék (vagy a laptopja) elé és élvezettel belefelejtkezik abba, amit hall – akár régi kedvencétől hallja, de úgyis, ha éppen most ismerkedik meg vele a beszélgetésüket hallgatva.
Nagy Ibolya mindemellett tematikus heteket is szerkeszt a rádióban: már elhunyt nagy művészeink emlékét idézi fel a rádió archív felvételeinek segítségével (korabeli interjúk, cikkek, pályatársak, szerkesztők, riporterekkel folytatott beszélgetések bejátszásai). Megemlékezik jeles művészeink évfordulóiról (születésnap – elhunyta)
Nagy Ibolya még aktív művész: amellett, hogy megbízták, elvállalta és immár több mint két éve vezeti a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, napi egyórás (az ismétléssel együtt: két óra) időtartamú operettadást, ma is fellép, és gyönyörű szopránjával, bájos lényével, maga is elviszi a magyar operett jó hírét szerte itthon és a nagyvilágban.

Azt hiszem, operettműsorán, amit maga szerkeszt – vezet, a mikrofonon át is kiérződik belőle nemcsak a vendégei iránt érzett tisztelet, a kedves szeretet, a közvetlenség, az őszinte érdeklődés, de a hála is, hogy elfogadták az invitálását és bejöttek hozzá a stúdióba, vagy esetleg ő megy ki a technikus kollégákkal az illetőhöz, megkönnyítve, elősegítve a velük való találkozást – ha akadályoztatva lennének, így nem kell nekik a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójába befáradni sem.

Köszönetem fejezem ki a magam és a sok rádióhallgató nevében (a rádió Facebook oldalán ez is követhető) a nívós, érdekfeszítő és a sok-sok gyönyörű, szinte már elfeledett operett- és más könnyű vagy komoly zenék hallgatásáért is! Remélhetőleg a „részletek” mellé idővel fogunk kapni tőle „egészet” is!
Kedvenc előadók • 27042015-03-09 13:48:25
Nagyon szépen fogalmaztál. Ehhez kapcsolódóan néhány gondolatomat leírtam - nem itt, hanem az "Operett a magyar rádióban" topicban.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
09:00 : Budapest
VI. kerület, Jókai téri játszótér

Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara
Vezényel: Kőrösy Róbert

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Sveda Brigitta, Perényi Benjamin (zongora)

20:00 : Budapest
Duna Palota

Oláh Gergely (cimbalom)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Deák András
BERLIOZ: Rákóczi induló
ERKEL: Palotás - a Hunyadi László című operából
DELIBES: Csárdás - a Coppelia című balettből
BARTÓK: Román népi táncok
HAYDN: 45. "Búcsú" szimfónia IV. tétel
LISZT: 2. magyar rapszódia
KÁLMÁN: Palotás - az Ördöglovas című operettből
LEHÁR: Arany-ezüst keringő
LISZT: Szerelmi álmok
A csitári hegyek alatt... - Magyar népdalfeldolgozás
KODÁLY: Intermezzo - a Háry János című szvitből
MONTI: Csárdás
STRAUSS: Éljen a magyar! - gyorspolka
STRAUSS: Radetzky induló

20:00 : Budapest
Syma Rendezvénycsarnok

Alexandrov
Red Army Choir

20:10 : Budapest
Kolibri Színház

A Kolibri fúvósok
16:00 : Pécs
Zsolnay Negyed – Liszt Ferenc Hangversenyterem

Körtesi András (zongora)
Ambrus Orsolya, Balázs Júlia, Lantos Judit, Kiss Diána (ének)
Mecsek Női Kar
vez.: Kertész Attila
"Bartók világa"

17:00 : Pécs
Zsolnay Negyed – Liszt Ferenc Hangversenyterem

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa), Környei Miklós (gitár)

19:00 : Fertőd
Haydn terem

Zehetmair Quartet
HAYDN: F-dúr ("Szerenád") vonósnégyes, Op.3, No.5
HINDEMITH: V. vonósnégyes, Op.32
HAYDN: C-dúr ("Kaiser") vonósnégyes, Op.76, No.3

19:00 : Pannonhalma
Pannonhalmi Apátsági Múzeum

Yamagishi Chie (hegedű), Tácsik Zoltán (brácsa)
Győri Filharmonikus Zenekar,
vez.: Jeanpierre Faber
MOZART: F-dúr szimfónia KV 19a
MOZART: Esz- dúr sinfonia concertante KV 364
MOZART: D- dúr szerenád "Serenata notturna"

20:00 : Miskolc
Diósgyőri vár

Miskolci Szimfonikus Zenekar
MOZART: Kis éji zene
HANDEL: Tűzijáték - szvit
A mai nap
született:
1735 • Johann Christian Bach, zeneszerző († 1782)
1791 • Giacomo Meyerbeer, zeneszerző († 1864)
1892 • Szigeti József, hegedűs († 1973)
1912 • John Cage, zeneszerző († 1992)
elhunyt:
1997 • Solti György, karmester (sz. 1912)