vissza a cimoldalra
2017-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2272)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59735)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3832)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bánk bán (2928)
Bartók Béla szellemisége (171)
Kodály Zoltán (335)
Élő közvetítések (6580)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4043)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (628)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (219)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2307)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1106)
Ferencsik János (70)
Lehár Ferenc (565)
Operett, mint színpadi műfaj (3247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1052)
Franz Schmidt (2888)
Momus-játék (5338)
Udvardy Tibor (140)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (24516 hozzászólás)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 38052017-02-05 13:10:09
Kapcs. a 993. sorszámhoz

Magyar Rádió közvetítése az Erkel Színházból

1960. május 12., Kossuth Rádió, 19.00

Gioacchino Rossini: Ory grófja

Az 1960. március 20-i bemutató előadás felvétele

Fordította: Romhányi József

Díszlet: Forray Gábor
Jelmez: Szeitz Gizella

Rendező: Szinetár Miklós mv.
Karmester (és betanító): LAMBERTO GARDELLI

Szereposztás:

Ory grófja, fiatal lovag: Réti József
A gróf nevelője: Faragó András
ISOLIER, apród: HÁZY ERZSÉBET
Robert, a gróf barátja: Melis György
Egy lovag: Somogyvári Lajos
Marianne grófné, Fourmoutiers úrnője: Gyurkovics Mária
Ragonde, a grófné bizalmasa: Németh Anna
Alice, parasztlány: Raskó Magda
Apród: Benőcs Anita
Egy hölgy: Jeney Eta


Magyar Televízió élő közvetítése az Erkel Színházból

1960. június 1. , 19.00

Gioacchino Rossini: Ory grófja

Karmester: Borbély Gyula

Szereposztás:

Ory grófja, fiatal lovag: Réti József
A gróf nevelője: Nádas Tibor
ISOLIER, apród: HÁZY ERZSÉBET
Robert, a gróf barátja: Bende Zsolt
Egy lovag: Kelen Tibor
Marianne grófné, Fourmoutiers úrnője: Gencsy Sári
Ragonde, a grófné bizalmasa: Tiszay Magda
Alice, parasztlány: Pavlánszky Edina
Apród: Bognár Ilidikó
Egy hölgy: Jeney Eta
Házy Erzsébet művészete és pályája • 38042017-02-05 12:51:25
Kapcs. a 941. sorszámhoz

Magyar Televízió élő közvetítése a Magyar Állami Operaházból

1959. december 10., 19.00

Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból

Fordította: Hevesi Sándor, részben átdolgozta: Závodszky Zoltán

Díszlet, jelmez: Oláh Gusztáv
Rendező: Mikó András

Karmester: Ferencsik János

Szereposztás:

Szelim basa: Petri Miklós
Constanza: Gyurkovics Mária
BLONDE: HÁZY ERZSÉBET
Belmonte: Bartha Alfonz
Pedrillo: Kishegyi Árpád
Ozmin: Székely Mihály
Őrvezető: Baráth József
Klass, hajós: Orbán András
Egy néma: Kőváry Richard
Egy janicsár: Lux Tibor
Házy Erzsébet művészete és pályája • 38032017-02-05 12:42:53
Kapcs. a 941. sorszámhoz

Magyar Televízió élő közvetítése az Erkel Színházból

1959. november 12., 19.30

Georges Bizet: Carmen

Fordította: Ábrányi Kornél

Koreográfus: Nádasy Ferenc

Rendező: Oláh Gusztáv

Karmester: Komor Vilmos

Szereposztás:

Don José, tizedes: Simándy József
Escamillio, bikaviador: Faragó András
Remendado, csempész: Kishegyi Árpád
Dancairo, csempész: Pálffy Endre
Zuniga, hadnagy: Galsay Ervin
Morales, szakaszvezető: Bende Zsolt
Carmen, cigánylány: Tiszay Magda
Micaela, parasztlány: Orosz Júlia
FRASQUITA, cigánylány: HÁZY ERZSÉBET
Mercedes, cigánylány: Sándor Judit

A televíziós közvetítést átvette Pozsony (Bratislava), Prága és Berlin.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 19042017-02-05 12:22:57
Kiegészítés és pontosítás a 130. sorszám alatti beírásomhoz:

A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem.

Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra:

1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz.

2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban:

"„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért."


Áthozom ide az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból a 2.682. sz. beírásomat:

Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték.

Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők:

Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek

/Regényes daljáték két részben/

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György
Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)
András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)
Sári – Zentay Anna
Gyuri: Bikády György
Gabi – Rafael Márta
Tapsi – Horváth Tivadar
Juliska néni – Fónay Márta
Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő
Ványa – Agárdy Gábor
Dagi – Suka Sándor
Öreg Bige – Gonda György
Csige Bálint – Makláry János
Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József
Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András

Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház:

„Daljáték a felszabadulásról”

/-NŐ-/

„Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre.
Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja:

- A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is.

Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz.

A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.”

Ezt az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában!

Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.

Operett, mint színpadi műfaj • 30342017-02-05 12:13:08
Kiegészítés a 2.682. sorszám alatti beírásomhoz

A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem.

Idéztem az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában található interjú-cikkből is („Daljáték a felszabadulásról”): a rádiófelvételt követi majd az operett színpadra állítása a Debreceni Csokonai Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban; Békés István az újságírók előtt beszél a darab történetéről, cselekményéről, közben a zeneszerző néhány számot zongorán játszik kompozíciójából.

Hangot adtam annak, jó lenne, ha a Dankó Rádióban a mostanság többször is hallható Hatvani diákjai, Valahol Délen, Krisztina kisasszony, A messzetűnt kedves, stb. részletei mellett felcsendülnének Kemény Egon Szabad szívek című operettjéből is valami hangzó anyag a rádiófelvételéről.

Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra:

1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz.

2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban:

"„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért."
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 7532017-02-05 12:09:08
Kiegészítés a 40. sorszám alatti beírásomhoz

A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem.

Idéztem az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában található interjú-cikkből is („Daljáték a felszabadulásról”): a rádiófelvételt követi majd az operett színpadra állítása a Debreceni Csokonai Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban; Békés István az újságírók előtt beszél a darab történetéről, cselekményéről, közben a zeneszerző néhány számot zongorán játszik kompozíciójából.

Hangot adtam annak, jó lenne, ha a Dankó Rádióban a mostanság többször is hallható Hatvani diákjai, Valahol Délen, Krisztina kisasszony, A messzetűnt kedves, stb. részletei mellett felcsendülnének Kemény Egon Szabad szívek című operettjéből is valami hangzó anyag a rádiófelvételéről.

Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra:

1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz.

2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban:

"„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért."
Házy Erzsébet művészete és pályája • 38022017-02-05 00:48:30
A 3.783. sorszámnál hoztam:

„Tavaszi felhők az égen”
Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból

A rádiófelvétel bemutatója: 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.

A stúdiófelvételen közreműködtek:

Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Medgyaszay Vilma, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Maleczky Oszkár, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor.

Ideírom a hangszalagon rögzített részletek megnevezését:

- Hármas: „ Tchöll papa lányai mi vagyunk” (Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina)
- Kettős: „Óh, drága szép muzsika” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
- Kettős: „Szóljatok kis levelek” ((Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
- Kettős: „Ó, be durcás…” (Házy Erzsébet, Melis György)
- Schubert dala: „Már vége! Már vége! (Ilosfalvy Róbert)
- Utcai énekesek dala (László Margit, Réti József, Pálffy Endre)
- Kettős: „Árva a ház, nincs kacagás” (Medgyaszay Vilma, Maleczky Oszkár)
- Jelenet és ötös: „Tavaszi felhők az égen” (Ilosfalvy Róbert, Melis György, Pálffy Endre, Rissay György, Réti József)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 38012017-02-05 00:26:03
Kapcs. 1.428. és 591. sorszámhoz

Annak idején (1968-ban) Házy Erzsébet címszereplésével elkészült a Csárdáskirálynő új rádiófelvétele (később LP-n is kijött; CD-n pedig az operettfelvétel keresztmetszete). Erről a felvételről több helyen is beszámoltam itt a fórumon.

Tudni érdemes azt is, hogy Házy Erzsébet a Csárdáskirálynő néhány részletét már jóval korábban felénekelte a rádió stúdióban hangszalagra.

A rádióújságból kiemelek egy műsoradatot:

1959. november 25., Petőfi Rádió 16.50 – operettrészletek

- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Edwin, Bóni, Stázi és Szilvia négyese: „Hurrá! Hurrá” („Jöjjön, ne várjunk...”) – km. Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 19022017-02-04 23:58:00
A 103. sorszám alatt írtam Jurij Miljutyin Juanita csókja című operettjének teljes rádiófelvételéről.
(A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. április 2. Kossuth adó 20.30 – 22.15).

Az operett arról szól, hogyan jut el négy dél-amerikai diák sok akadályon át a moszkvai VIT-re (Világ Ifjúsági Találkozó).

Időközben megtaláltam Rajk András rádiókritikáját erről az operett-újdonságról: a Rádióújságban, az 1960. április 19-i adásnap műsoránál olvasható.

Bemásolom ide a cikket.

M e g h a l l g a t t u k:
Juanita csókja

Operettekre vonatkozóan végérvényesen kimondható: a megítélés csakis a zene oldaláról közelíthet. A librettó nagyon fontos, de ebben a sajátos műfajban mégiscsak másodlagos. A tétel a rádióváltozatokra módosítás nélkül érvényes. Jurij Miljutyin „Juanita csókja” operettjének hazai rádió-bemutatója (s ezzel egyben hazai bemutatója) úgy indokolja a tétel felvetését, hogy itt is – nem első ízben – a zene jobb, mint a szöveg. A különbség ellenben ezúttal nem oly szembeszökő, mint mondjuk a Csárdáskirálynő és sok kortársa esetében – a librettóban itt jócskán akad új és egészséges vonás.
Az operett zenéjének egy részét már innen-onnan – legfőként rádióból – ismertük (legjobban a „Víg cimborák, ha dalol a szívünk” kezdetű kellemes induló-dalt, amely átszövi és meghatározza a művet). Annál helyesebb, hogy a Rádió most bemutatta az egész művet, a maga helyén és keretében tárva a hallgatók elé ennek az operettnek sok, jobbára keringőütemű, többségében igényes dallamú zeneszámát.
Miljutyin operett-komponista stílusát, énjét nem kell bemutatni: más műveiből eléggé ismert a magyar hallgatók előtt is. Jóízlésű művész, gazdag fantáziájú dallamteremtő, finom hangszerelő. Amit létrehoz, kivétel nélkül nagyobb érték, mint a napjainkban születő kommersz operettek zöme – a műfaj megújítására azonban nem alkalmas. Friss, egészséges hangok betörnek ugyan zenéjébe, egészében s lényegében azonban a nagy és a maga nemében túlszárnyalhatatlan bécsi iskola nyomdokain jár.
Mármost a librettó: az alapötlet kitűnő – négy dél-amerikai diák kalandos útja saját hazájában, hogy eljuthasson a moszkvai VIT-re. A hasonlójellegű valóságos történetek vér-rokonságban vannak a muzsikával és a romantikával. S méghozzá nem a dagályos álromantikával, a rosszértelmű operettromantikával. J.Satunovszkij szövege, amelyet Innocent-Vincze Ernő dolgozott át – sajnos csak nyomokban, részlet-epizódokban talált rá erre az egészséges, fiatalos romantikára: lényegében sablonokban dolgozik. Érdeme maga a szokványtól igazán eltérő, korszerű alapidea, s a fiatalok lendületes, kedves elindítása. Egy háttérben maradó és kidolgozatlan szálacska is értékes: a kis Dolores cseléd csatlakozása a kalandok után útnak induló fiatalokhoz.
Bántóan sematikus ellenben maga a főkonfliktus és megteremtője, a lelketlen, gonosz dél-amerikai bártulajdonos, ponyvaregények ismert lánykereskedőinek változatlan változata. Ilyen központi figurához azután érthetően hasonló színvonalú mellékfigurák csatlakoznak: az elrontottéletű , iszákos, de széplelkű artista stb. Egy ilyen elsőrendű mai operett-ötlet igazán emberibb alakokat és szituációkat érdemelt volna.
A Rádiózenekar és énekkar, Bródy Tamás vezénylése, Ruitner Sándor zenei, Cserés Miklós dr. prózai rendezése tetszett. Az énekesek és színészek közül Németh Marikát és Sennyei Verát kell külön is megemlíteni, s egy tényt: az intrikus főszerepben ezúttal teljességgel felesleges volt külön színészt és külön énekest szerepeltetni, Palócz László egyszemélyben nagyon megfelelt volna.”

/Rajk András/

Juanita – Németh Marika
Pablo, diák – Baksay Árpád
Wonderwood – Feleki Kamill
Angéla, bárénekesnő – Sennyei Vera
Cézár, a korbácsos – Palócz László (Ladányi Ferenc)
Dolores, kis cseléd – Kovács Ibolya
Ramon, diák – Gálcsiki János
Diego, diák – Petri Miklós
Felipe bácsi – Gózon Gyula
Seriff – Ascher Oszkár
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 19012017-02-04 23:00:47
Korábban a 37. sorszám alatt beírtam pár adatot Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének egy hatvanas évek elején készült rádiófelvételéről.

Létezik még egy, ugyancsak a hatvanas évek elején felvett zenei anyag a Csárdáskirálynőből - részletek; szakítva a korábbi (és későbbi) átdolgozott magyar fordításokkal, itt a magyar dalszöveg az eredeti német librettó szövege és versei alapján íródott!

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő

Részletek.

Az első adás ideje: 1960. április 20., Kossuth Rádió, 23.15 - 24.00

Szilvia - Németh Marika
Edwin - Baksay Árpád
Bóni - Rátonyi Róbert
Stázi - Gyenes Magda
Miska - Bende Zsolt

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Vezényelt: Vincze Ottó
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 19002017-02-04 22:43:41
Pontosítás a 73. sorszám bejegyzéséhez

Franz von Suppé: A szép Galathea

Összeállítás az operettből

Bemutató: 1960. április 18., Kossuth Rádió 15.10-16.15

Az összekötőszöveget Albert István írta.
Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre

A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította.

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus
Vezényel: Polgár Tibor

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi)
Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály)
Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18992017-02-04 22:05:44
Pontosítás a 240. sorszám bejegyzéséhez:

A Magyar Rádió új felvételei:

Szirmai Albert - Rajna Ferenc: Táncos huszárok

Részletek.

A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00

Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás

(A másik felvétel-újdonság: Buttykay Ákos: Ezüstsirály - részletek)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18982017-02-04 22:03:32
Pontosítás a 225. sorszám bejegyzéséhez:

A Magyar Rádió új felvételei:

Buttykay Ákos – Földes Imre: Ezüstsirály

Részletek.

A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00

Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás

(A másik felvétel-újdonság: Szirmai Albert: Táncos huszárok - részletek)
Kocsis Zoltán • 6242017-02-04 21:47:00
Utolsó beszélgetések Kocsis Zoltánnal

"Kocsis Zoltánra emlékeztek a budapesti Városházán, ahol Tarlós István főpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, és a nemrég távozott zeneművész fia, Kocsis Krisztián is zongorához ült a kiváló előadók sorában. A frissen megjelent utolsó Kocsis-interjúkötetet Juhász Előd mutatta be.

Kocsis Zoltán – Utolsó beszélgetés a címe annak a kötetnek, amely a Nap Kiadó gondozásában jelent meg, és a világhírű zongoraművésszel készült legutóbbi interjúk olvashatók benne. Több mint négy évtizeden át hű beszélgetőtársa Juhász Előd volt – az ő zenei műsorainak népszerűsége, legyen szó televízióról vagy rádióról, minden más muzikális produkcióét felülmúlta."

"Juhász Előd a kötet bemutatása kapcsán elmondta, hogy a könyv három nagy részből áll. Az elsőben ismert pályatársak és barátok – többek között Hauser Adrienne zongoraművész, Berkes Kálmán klarinétművész és Esterházy Péter író – beszélnek Kocsis Zoltánról, és arról, hogy milyen volt a személyes kapcsolatuk. Nagyon meghittek ezek a beszélgetések. Úgy fogalmazott: szinte olyan ez a fejezet, mintha házipapucsban láthatnánk a művészt, vagyis a lehető legmélyebben ismerhetjük meg, milyen volt művészként és emberként.

A második, Mozaikok címet viselő rész azokat a beszélgetéseket összegzi, amelyeket a szerző akkor folytatott Kocsis Zoltánnal, amikor messzi városokból autóztak haza. Juhász Előd hangsúlyozta, hogy ezek az alkalmak nagyon személyesek és kötetlenek voltak, olyannyira, hogy legtöbbször be sem kapcsolta a diktafont. Fontos tudni azt is, hogy ezeket a szövegeket Kocsis Zoltán még látta és jóváhagyta, így teljes mértékben hitelesek.

A kötet harmadik fejezete pedig a szerzőnek Kocsis Zoltánnal folytatott két utolsó, 2016. januári és szeptemberi nyilvános beszélgetését tartalmazza. Juhász Előd azt is elmondta, hogy az utolsó ilyen alkalom a MÚOSZ Sajtóházban volt. Az eseményeken színvonalas képanyag is készült; Kocsány Kornél fotóiból a most megjelenő kötetbe is bekerült néhány."

"Az Utolsó beszélgetés fontos és hiteles kiadvány, amelyből az olvasók megismerhetik Kocsis Zoltán legszemélyesebb gondolatait. Méltó és fontos megemlékezés egy hatalmas művészre, akinek, ahogy – mint maga maga fogalmazott – „az élete mindig a zenére irányult”."

Forrás:
http://www.irodalmijelen.hu/
http://magyaridok.hu/
Zenei témájú könyvek • 782017-02-04 21:44:46
Utolsó beszélgetések Kocsis Zoltánnal

"Kocsis Zoltánra emlékeztek a budapesti Városházán, ahol Tarlós István főpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, és a nemrég távozott zeneművész fia, Kocsis Krisztián is zongorához ült a kiváló előadók sorában. A frissen megjelent utolsó Kocsis-interjúkötetet Juhász Előd mutatta be.

Kocsis Zoltán – Utolsó beszélgetés a címe annak a kötetnek, amely a Nap Kiadó gondozásában jelent meg, és a világhírű zongoraművésszel készült legutóbbi interjúk olvashatók benne. Több mint négy évtizeden át hű beszélgetőtársa Juhász Előd volt – az ő zenei műsorainak népszerűsége, legyen szó televízióról vagy rádióról, minden más muzikális produkcióét felülmúlta."

"Juhász Előd a kötet bemutatása kapcsán elmondta, hogy a könyv három nagy részből áll. Az elsőben ismert pályatársak és barátok – többek között Hauser Adrienne zongoraművész, Berkes Kálmán klarinétművész és Esterházy Péter író – beszélnek Kocsis Zoltánról, és arról, hogy milyen volt a személyes kapcsolatuk. Nagyon meghittek ezek a beszélgetések. Úgy fogalmazott: szinte olyan ez a fejezet, mintha házipapucsban láthatnánk a művészt, vagyis a lehető legmélyebben ismerhetjük meg, milyen volt művészként és emberként.

A második, Mozaikok címet viselő rész azokat a beszélgetéseket összegzi, amelyeket a szerző akkor folytatott Kocsis Zoltánnal, amikor messzi városokból autóztak haza. Juhász Előd hangsúlyozta, hogy ezek az alkalmak nagyon személyesek és kötetlenek voltak, olyannyira, hogy legtöbbször be sem kapcsolta a diktafont. Fontos tudni azt is, hogy ezeket a szövegeket Kocsis Zoltán még látta és jóváhagyta, így teljes mértékben hitelesek.

A kötet harmadik fejezete pedig a szerzőnek Kocsis Zoltánnal folytatott két utolsó, 2016. januári és szeptemberi nyilvános beszélgetését tartalmazza. Juhász Előd azt is elmondta, hogy az utolsó ilyen alkalom a MÚOSZ Sajtóházban volt. Az eseményeken színvonalas képanyag is készült; Kocsány Kornél fotóiból a most megjelenő kötetbe is bekerült néhány."

"Az Utolsó beszélgetés fontos és hiteles kiadvány, amelyből az olvasók megismerhetik Kocsis Zoltán legszemélyesebb gondolatait. Méltó és fontos megemlékezés egy hatalmas művészre, akinek, ahogy – mint maga maga fogalmazott – „az élete mindig a zenére irányult”."

Forrás:
http://www.irodalmijelen.hu/
http://magyaridok.hu/
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 582002017-02-04 13:21:20
Csütörtökön búcsúztatják Takács Klárát

Az énekesnőtől a Magyar Állami Operaház előcsarnokában vesznek végső búcsút

Jövő csütörtökön, február 9-én 11 órakor búcsúztatják Takács Klára operaénekest Budapesten, a Magyar Állami Operaház előcsarnokában – közölte a dalszínház pénteken az MTI-vel.

A Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima-díjas operaénekesnő tisztelői egy-egy szál virággal róhatják le kegyeletüket.
Takács Klárát az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.
Az operaénekes január 21-én, életének 71. évében hunyt el.

MTI
Opernglas, avagy operai távcső... • 195802017-02-04 11:46:40
Ha már szóba került a "Wagner-tenorok, René Kollo és a Csárdáskirálynő":

Ma este az M3 csatorna sugározza (20.30-22.10) a Szinetár Miklós rendezte Csárdáskirálynő magyar operettfilmet (1971):

- Anna Moffo (Vereczky Szilvia)
- René Kollo (Edwin herceg)
- Németh Sándor (Bóni gróf)
- Latinovits Zoltán (Miska főpincér)
- Mensáros László (Feri bácsi)
- Huszti Péter (Lonsdorf kapitány)
- Psota Irén (Marie-Louise/Cecilia
- Keleti László
- Dagmar Koller
- Karl Schönböck
Franz Schubert • 2972017-02-04 11:31:20
Operaritkaság a Classica csatornán:

12.35 és 20.35 órai kezdettel:

SCHUBERT: FIERRABRAS

From the Salzburg Festival

Duration: 02:43:27

Conductor: Ingo Metzmacher

Stage Director: Peter Stein
Stage Design: Ferdinand Wögerbauer
Costumes: Annamaria Heinreich

Soloist:

Michael Schade (Fierrabras)
Julia Kleiter (Emma)
Benjamin Bernheim (Eginhard)
Dorothea Roeschmann (Florinda)
Markus Werba (Roland)
Georg Zeppenfeld (König Karl)
Peter Kálmán (Boland)
Marie-Claude Chappuis (Maragond)
Manuel Walser (Brutamonte)

Konzertvereinigung Wiener Staatsopernchor

Wiener Philharmoniker

Country, year of production:
A, 2014
Gioacchino Rossini • 9752017-02-04 11:29:24
A Classica csatorna délután (16.45 – 19.30) sugározza

ROSSINI: LE COMTE ORY

From the Rossini Opera Festival in Pesaro

Duration: 02:13:52

Conductor: Paolo Carignani

Stage Director: Lluís Pasqual
Stage Design: Lluís Pasqual
Costumes: Lluís Pasqual

Soloist:

Yijie Shi (Le Comte Ory)
María José Moreno (La Comtesse Adèle)
Lorenzo Regazzo (Le Gouverneur)
Roberto De Candia (Raimbaud)
Laura Polverelli (Isolier)
Natalia Gavrilan (Dame Ragonde)
Rinnat Moriah (Alice)

Prague Chamber Choir

Orchestra del Teatro Comunale di Bologna

Country, year of production:
I, 2009
Csajkovszkij, Pjotr Iljics • 1952017-02-04 11:19:02
Bartók Rádió sugározza ma este

19.00 – 21.36 Közvetítés a Londoni Covent Garden Operaházból

a 2015. december 30-i előadás hangfelvétele

Csajkovszkij: Anyegin

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Puskin nyomán - a zeneszerző és Konsztantyin Silovszkij írta

Vezényel: Szemjon Bicskov

Km. a Covent Garden Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Larina - Diana Montague (mezzoszoprán)
Tatjana - Nicole Car (szoprán)
Olga - Oksana Volkova (kontralt)
Filipjevna - Catherine Wyn-Rogers (mezzoszoprán)
Anyegin - Dmitrij Hvorosztovszkij (bariton)
Lenszkij - Michael Fabiano (tenor)
Gremin herceg - Ferruccio Furlanetto (basszus)
Kapitány - David Shipley (basszus)
Zareckij - James Platt (basszus)
Triquet, tanár - Jean-Paul Fouchécourt (tenor)

Rendezte: Kasper Holten

(2015. december 30.)

Operett, mint színpadi műfaj • 30312017-02-03 17:40:52
Kissé „elbújtatva” szerepel A víg özvegy-bemutató előzetes híradásában:

Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd.

Mint tudjuk, Dinyés Dániel zongoraművész- zeneszerző- tanár -betanító korrepetítor- karmester - Kolonits Klára művésznő elválaszthatatlan, hű társa - nemcsak a magánéletben, hanem az opera területén is.
Operett, mint színpadi műfaj • 30292017-02-03 17:28:02
Úgy látom, hogy az Operettszínház kettős (főigazgató-menedzser; művészeti vezető) irányításának már kezd megmutatkozni valami előbbre mutató irányvonala; az Operettszínház menedzsmentjében K.M.G. korábban egyeduralkodó szelleme megtörik, és ez így van rendjén. Persze, hogy maga a társulat miként vélekedik minderről magukban, nem tudhatjuk...
Lehár Ferenc • 5062017-02-03 17:14:14
Persze, Kero-nál csak Kálmán megy, minden más szerző csak "morzsák" nála... A víg özvegy-ötlet bizonyára Lőrinczy kezdeményezése volt; ha K.M.G-nál maradt volna az egyszemélyi vezetés, akkor Lehárnak "nuku" jut.
Erkel Színház • 74932017-02-03 17:08:17
Szintén Meyerbeertől A próféta is - de erről a darabról nem esett szó eddig. Az első két felvonás a hollandiai Dordrechtben, a másik három a vesztfáliai Münsterben játszódik, 1536-ban.
Operett, mint színpadi műfaj • 30252017-02-03 12:15:39

Budapesti Operettszínház – készül A víg özvegy:

videó az olvasópróbáról.

A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el.
Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is.

Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át – Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.

Operett, mint színpadi műfaj • 30242017-02-03 12:14:59
Férfi bűnök az Operettszínház színpadán - elkezdődtek A víg özvegy próbái

Operettszinhaz.hu 2017-01-31

Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért.

Lőrinczy György főigazgató az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége és súlya van az Operettszínház életében minden olyan alkalomnak, amikor műsorára tűzi A víg özvegyet. 10 év után kerül ismét a színház repertoárjára a darab, melyhez, mint azt a főigazgató tréfásan megjegyezte, nem kell más, mint "egy humoros, jó szövegkönyv, egy szuper szereposztás, egy látványos díszlet, csodás jelmezek és egy szellemes, sziporkázó, mai rendezés, amelyben Szabó Máté Sybill rendezése után joggal bízhatunk. Ebben az esetben minden adva van tehát, hogy az előadás nagy siker legyen." Lőrinczy György hozzátette, hogy a produkció már előzetesen meghívást kapott Japánba, Németországba és Olaszországba.

A színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor arról beszélt, milyen hatalmas kihívást és komoly feladatot jelent a társulat számára ez a bemutató, hiszen "valamennyien tudjuk, hogy a magyar közönségnek nem ez az operett a legnagyobb kedvence, miközben külföldön imádják. Azt is tudjuk, hogy miközben mi évek óta a műfaj - a hagyományos értékeket is megőrző - megújításán dolgozunk, amire jó példa a Marica grófnő, a Sybill vagy A chicagói hercegnő, a külföld klasszikus operettet vár tőlünk. Most egy harapófogóba kerülünk: mai, modern, feszes, életszerű, konfliktusokban gazdag előadást kell csinálnunk, amely közben megfelel a külföldi producerek elvárásainak is, és a legfontosabb, hogy magas zenei színvonallal készül. Iszonyú nagy a felelősségünk."

Az előadás rendezőjét, Szabó Mátét régóta foglalkoztatja A víg özvegy, különösen az a fájdalom és az az erő, ami szerinte érezhetően megjelenik mind a történetben, mind a muzsikában. Mi az az irtózatos erő - tette fel a kérdést a rendező -, ami miatt Leo Stein szövegíró a saját pénztárcájába nyúlva, a színészek az ingyenes, éjszakai próbákat vállalva kiálltak Lehár zenéje mellett, hogy végül 1905. december 30-án bemutathassák a művet a bécsi Theater an der Wienben. Szabó Máté kiemelte, hogy két olyan "irgalmatlanul erős" személyiség jelenik meg a darabban Glavári Hanna és Danilovics Daniló személyében, akik képesek "ripityára robbantani" azt a társadalmat, melynek alapeleme a saját magunk vagy a társunk elárulása. A rendező szerint fájdalmas szembesülni azzal a "rettenetes" képpel is, amit a mű a férfiakról fest. "Mire összegyűlnek a darab végén szeptettet énekelni, morálisan már teljesen leszerepeltek. Minden momentuma ismerős ezeknek a férfiaknak vagy a saját vagy mások életéből." Épp ezért úgy gondolja Szabó Máté, hogy ezeket a részeket muszáj nagyon komolyan venni, miközben persze rengeteg humorra, játékra és kikacsintásra is lehetőség kínálkozik. Ebben jelent nagy segítséget a szöveget gondozó, és mai színpadra alkalmazó Lőrinczy Attila munkája, aki egy teljesen új fordítást készített a műnek. Ezzel együtt teszik teljessé a darab kiállítását Tihanyi Ildi erőteljes, expresszív, elegáns, 30-as évekbeli ruhái és Czigler Balázs sokfunkciós, Baz Luhrmann (A nagy Gatsby, Moulin Rouge) világát idéző díszletei.

A víg özvegy címszerepében tavasztól Fischl Mónika és Bordás Barbara látható, hozzájuk később csatlakozik majd Vermes Tímea. Daniló grófot Homonnay Zsolt és Dolhai Attila formálja meg, a másik szerelmes párt, Valenciennet és Rosillont Lukács Anita és Vadász Zsolt illetve Zábrádi Annamária és Boncsér Gergely kelti életre, Zéta Mirkó nagykövet bőrébe Földes Tamás és Ottlik Ádám bújik, Nyegusként Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly csillogtathatja meg ismét komikusi vénáját, idővel Laki Péter is lehetőséget kap majd. Mellettük ott vannak még olyan nagynevű művészek, mint Oszvald Marika, Frankó Tünde, Vásári Mónika, Csere László vagy Faragó András.

Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Koreográfus Lőcsei Jenő. Karigazgató Drucker Péter.
Operett, mint színpadi műfaj • 30232017-02-03 12:14:08
Nagy Ibolya, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, mielőtt a délelőtti operettműsorában felkonferálta volna a Hawaii rózsája részleteit éneklő énekművészeket, megnevezett egy "Monika" nevű, nála facebookon bejelentkezett rádióhallgatót, aki arról panaszkodott neki, milyen régen - közel harminc éve - nem játsszák Magyarországon Ábrahám Pál egyik legismertebb operettjét; Nagy Ibolya reméli, hogy legalább a műsorban felcsendülő dalokkal részben sikerül enyhíteni bosszúságát.

(A műsor ismétlését 18 órától lehet meghallgatni a rádióban.)
Lehár Ferenc • 5032017-02-03 12:02:26

Budapesti Operettszínház – készül A víg özvegy:

videó az olvasópróbáról.

A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el.
Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is.

Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át – Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.
Lehár Ferenc • 5022017-02-03 12:01:48

Férfi bűnök az Operettszínház színpadán - elkezdődtek A víg özvegy próbái

Operettszinhaz.hu 2017-01-31

Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért.

Lőrinczy György főigazgató az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége és súlya van az Operettszínház életében minden olyan alkalomnak, amikor műsorára tűzi A víg özvegyet. 10 év után kerül ismét a színház repertoárjára a darab, melyhez, mint azt a főigazgató tréfásan megjegyezte, nem kell más, mint "egy humoros, jó szövegkönyv, egy szuper szereposztás, egy látványos díszlet, csodás jelmezek és egy szellemes, sziporkázó, mai rendezés, amelyben Szabó Máté Sybill rendezése után joggal bízhatunk. Ebben az esetben minden adva van tehát, hogy az előadás nagy siker legyen." Lőrinczy György hozzátette, hogy a produkció már előzetesen meghívást kapott Japánba, Németországba és Olaszországba.

A színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor arról beszélt, milyen hatalmas kihívást és komoly feladatot jelent a társulat számára ez a bemutató, hiszen "valamennyien tudjuk, hogy a magyar közönségnek nem ez az operett a legnagyobb kedvence, miközben külföldön imádják. Azt is tudjuk, hogy miközben mi évek óta a műfaj - a hagyományos értékeket is megőrző - megújításán dolgozunk, amire jó példa a Marica grófnő, a Sybill vagy A chicagói hercegnő, a külföld klasszikus operettet vár tőlünk. Most egy harapófogóba kerülünk: mai, modern, feszes, életszerű, konfliktusokban gazdag előadást kell csinálnunk, amely közben megfelel a külföldi producerek elvárásainak is, és a legfontosabb, hogy magas zenei színvonallal készül. Iszonyú nagy a felelősségünk."

Az előadás rendezőjét, Szabó Mátét régóta foglalkoztatja A víg özvegy, különösen az a fájdalom és az az erő, ami szerinte érezhetően megjelenik mind a történetben, mind a muzsikában. Mi az az irtózatos erő - tette fel a kérdést a rendező -, ami miatt Leo Stein szövegíró a saját pénztárcájába nyúlva, a színészek az ingyenes, éjszakai próbákat vállalva kiálltak Lehár zenéje mellett, hogy végül 1905. december 30-án bemutathassák a művet a bécsi Theater an der Wienben. Szabó Máté kiemelte, hogy két olyan "irgalmatlanul erős" személyiség jelenik meg a darabban Glavári Hanna és Danilovics Daniló személyében, akik képesek "ripityára robbantani" azt a társadalmat, melynek alapeleme a saját magunk vagy a társunk elárulása. A rendező szerint fájdalmas szembesülni azzal a "rettenetes" képpel is, amit a mű a férfiakról fest. "Mire összegyűlnek a darab végén szeptettet énekelni, morálisan már teljesen leszerepeltek. Minden momentuma ismerős ezeknek a férfiaknak vagy a saját vagy mások életéből." Épp ezért úgy gondolja Szabó Máté, hogy ezeket a részeket muszáj nagyon komolyan venni, miközben persze rengeteg humorra, játékra és kikacsintásra is lehetőség kínálkozik. Ebben jelent nagy segítséget a szöveget gondozó, és mai színpadra alkalmazó Lőrinczy Attila munkája, aki egy teljesen új fordítást készített a műnek. Ezzel együtt teszik teljessé a darab kiállítását Tihanyi Ildi erőteljes, expresszív, elegáns, 30-as évekbeli ruhái és Czigler Balázs sokfunkciós, Baz Luhrmann (A nagy Gatsby, Moulin Rouge) világát idéző díszletei.

A víg özvegy címszerepében tavasztól Fischl Mónika és Bordás Barbara látható, hozzájuk később csatlakozik majd Vermes Tímea. Daniló grófot Homonnay Zsolt és Dolhai Attila formálja meg, a másik szerelmes párt, Valenciennet és Rosillont Lukács Anita és Vadász Zsolt illetve Zábrádi Annamária és Boncsér Gergely kelti életre, Zéta Mirkó nagykövet bőrébe Földes Tamás és Ottlik Ádám bújik, Nyegusként Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly csillogtathatja meg ismét komikusi vénáját, idővel Laki Péter is lehetőséget kap majd. Mellettük ott vannak még olyan nagynevű művészek, mint Oszvald Marika, Frankó Tünde, Vásári Mónika, Csere László vagy Faragó András.

Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Koreográfus Lőcsei Jenő. Karigazgató Drucker Péter.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18962017-02-03 11:41:49
Lemaradt a cikk szerzője, pótolom: "Antal Gábor"
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18952017-02-03 11:39:31
Kapcs.: 1.764., 1.193., 182. sz. beírásaimhoz

Krisztina kisasszony

Idemásolom azt a korabeli cikket, amely Kemény Egon rádióoperettje felvételének 1959. augusztus 22-i rádióbemutató-ját követően jelent meg a Rádióújságban ( az 1959. szeptember 3-i műsorlapnál olvasható):

Jules Janin, a múltszázadi francia színikritika egyik nagymestere állapította meg annak idején, hogy „Napóleonról kevés drámát, de számtalan komédiát fognak írni”. A Janin-i jóslat újabb beteljesülésének lehettünk tanúi múlt szombat este, a rádió mellett. A Győrt átmenetileg elfoglaló Napóleon alakjához fűződő anekdoták egyikéből merítette vidám szövegkönyvének magját Erdődy János, s Beauharnais Eugéne alkirálynak – Napóleon mostohafiának – és egy győri színésznőnek, a szép Krisztina kisasszonynak állítólagos flörtje körül nemcsak a császár morózusan atyai figuráját, hanem a múlt század eleji színházi élet több alakját is felvonultatta. Hiba volna annyira komolyan venni a cselekményt, hogy némely erőltetettségét elemezgessük. A lényeg az, hogy a „Krisztina kisasszony” szövege perdülékeny kerettel szolgál Kemény Egon dallamokban gazdag, korabeli zenei motívumokat is feldolgozó munkájának és nem utolsósorban Erdődy ügyes, szellemes, helyenként virtuóz dalszövegeinek. (Itt van például Blanche markotányosnő dala, amelynek mind zenéje, mind szövege egészen kitűnő. Első hallásra megjegyeztük.)
Cserés Miklós, a rendező – nagyon helyesen – nem engedte, hogy a szöveg teljesen eltörpüljön a zene mellett és bár az ő friss, ötletes rendezése sem tudta lírává varázsolni egyes jelenetek szentimentalizmusát, neki is része van abban, hogy a „Krisztina kisasszony”-nak nemcsak zenéje és dalszövegei, hanem végül librettója is jó összbenyomást ad a hallgatónak.
Krisztina kisasszony szerepét Petress Zsuzsa énekelte és játszotta, és bár a szövegkönyv tán éppen az ő szerepével a legmostohább, Petress nemcsak pompás énekével, hanem a nem egyszer naiv mondatokat is áttüzesítő drámai erővel hozta közel szívünkhöz a színész-szerelmeséhez hűséges győri „aktrissz” gyöngéd alakját. A Krisztinát mindenáron elcsábítani kívánó Eugéne herceget Rátonyi Róbert nagyon finoman játszotta; szövege is módot adott a jó szereplésre. Ungvári László Napóleon-ja egy, a komédia-Napóleonok sablonjától eltérő császár volt, de így sem túl érdekes. Gyenes Magda kitűnő volt a sok vihart látott Blanche markotányosnő „Madame sans géne”-szerű alakjában. A komédia talán legjobb (ha nem is legeredetibb) figurája jutott neki és ő tudott is élni a szerep lehetőségeivel. Krisztina nekibúsult szerelmesét Bitskey Tibor játszotta – nekibúsulva – és Kövecses Béla énekelte – nagyon szépen. Bilicsi Tivadar egy joviális színházi ügyelő szerepében ajándékozott meg bennünket kedves, egészséges humorával. Pethes Sándor, Somogyi Nusi és Dajbukát Ilona felvillanó szerepeikben is színesítették, ízesítették a zenéjében, dalszövegeiben kifejezetten értékes, s összhatásában is kellemes produkciót.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 7482017-02-03 11:33:09
Krisztina kisasszony

Idemásolom azt a korabeli cikket, amely Kemény Egon rádióoperettje felvételének 1959. augusztus 22-i rádióbemutató-ját követően jelent meg a Rádióújságban ( az 1959. szeptember 3-i műsorlapnál olvasható):

Jules Janin, a múltszázadi francia színikritika egyik nagymestere állapította meg annak idején, hogy „Napóleonról kevés drámát, de számtalan komédiát fognak írni”. A Janin-i jóslat újabb beteljesülésének lehettünk tanúi múlt szombat este, a rádió mellett. A Győrt átmenetileg elfoglaló Napóleon alakjához fűződő anekdoták egyikéből merítette vidám szövegkönyvének magját Erdődy János, s Beauharnais Eugéne alkirálynak – Napóleon mostohafiának – és egy győri színésznőnek, a szép Krisztina kisasszonynak állítólagos flörtje körül nemcsak a császár morózusan atyai figuráját, hanem a múlt század eleji színházi élet több alakját is felvonultatta. Hiba volna annyira komolyan venni a cselekményt, hogy némely erőltetettségét elemezgessük. A lényeg az, hogy a „Krisztina kisasszony” szövege perdülékeny kerettel szolgál Kemény Egon dallamokban gazdag, korabeli zenei motívumokat is feldolgozó munkájának és nem utolsósorban Erdődy ügyes, szellemes, helyenként virtuóz dalszövegeinek. (Itt van például Blanche markotányosnő dala, amelynek mind zenéje, mind szövege egészen kitűnő. Első hallásra megjegyeztük.)
Cserés Miklós, a rendező – nagyon helyesen – nem engedte, hogy a szöveg teljesen eltörpüljön a zene mellett és bár az ő friss, ötletes rendezése sem tudta lírává varázsolni egyes jelenetek szentimentalizmusát, neki is része van abban, hogy a „Krisztina kisasszony”-nak nemcsak zenéje és dalszövegei, hanem végül librettója is jó összbenyomást ad a hallgatónak.
Krisztina kisasszony szerepét Petress Zsuzsa [/i ] énekelte és játszotta, és bár a szövegkönyv tán éppen az ő szerepével a legmostohább, Petress nemcsak pompás énekével, hanem a nem egyszer naiv mondatokat is áttüzesítő drámai erővel hozta közel szívünkhöz a színész-szerelmeséhez hűséges győri „aktrissz” gyöngéd alakját. A Krisztinát mindenáron elcsábítani kívánó Eugéne herceget [i] Rátonyi Róbert nagyon finoman játszotta; szövege is módot adott a jó szereplésre. Ungvári László Napóleon-ja egy, a komédia-Napóleonok sablonjától eltérő császár volt, de így sem túl érdekes. Gyenes Magda kitűnő volt a sok vihart látott Blanche markotányosnő „Madame sans géne”-szerű alakjában. A komédia talán legjobb (ha nem is legeredetibb) figurája jutott neki és ő tudott is élni a szerep lehetőségeivel. Krisztina nekibúsult szerelmesét Bitskey Tibor játszotta – nekibúsulva – és Kövecses Béla énekelte – nagyon szépen. Bilicsi Tivadar egy joviális színházi ügyelő szerepében ajándékozott meg bennünket kedves, egészséges humorával. Pethes Sándor, Somogyi Nusi és Dajbukát Ilona felvillanó szerepeikben is színesítették, ízesítették a zenéjében, dalszövegeiben kifejezetten értékes, s összhatásában is kellemes produkciót.

/Antal Gábor /
Erkel Színház • 74602017-02-03 00:28:10
Nekem megvan DVD-re kiírva ez a produkció, a tánckar igen attraktív mozgáskultúrával dolgozik, az énekes szólisták szinte „takarva” vannak, ahogy a kórus is végig háttérben maradva - a táncosok mögött - éneklik szólamukat. Juronics Tamás koreográfus-rendező-táncos Orff híres kantátáját nem szokványos módon állította színpadra, ügyesen "tálalta fel” a közönségnek a hatalmas, művészi –előadói apparátust foglalkoztató darabot - kvázi „színházra” álmodva, saját táncfantáziára kidolgozva…
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18942017-02-02 23:55:56
Kapcs.: 1.893. és 1883. sorszámokhoz

Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételén Fábri Edit énekelte Mária hercegnő szólamát. A rádiófelvétel elkészülte után a művésznővel interjú készült (szerzője: „S. T.” ), ami a Rádióújság 1959. november végi számában volt olvasható – az adás napjára időzítve.
Ezt a cikket idemásolom a topicba:

„Befejeződött, adásra készen áll A madarász új stúdiófelvétele. Zeller klasszikus operettjének egyik női főszerepét olyan énekesnő alakítja, aki még nem énekelt teljes szerepet rádiófelvételben: Fábri Edit. Nemrég tért vissza egyesztendős drezdai tartózkodásából, ahol az ottani operettszínháznál aratott szép sikereket.
- Akármilyen szép is volt a drezdai szereplés, azért az itthon mégiscsak itthon – mondja a rádiópremier előtt álló énekesnő. – Meg aztán íme, nemcsak Drezdában énekelhettem A madarászban főszerepet, hanem itthon is…

- Mi a véleménye az új produkcióról?
- Úgy hiszem, nagyon szépen sikerült s a kitűnő partnerekkel, Petress Zsuzsával, Szabó Miklóssal együtt [eredményes munkát végeztünk. Egyébként különös örömömre szolgál, hogy a Magyar Rádió igyekszik népszerűsíteni a klasszikus operettet, mert véleményem szerint ez –amellett, hogy önmagában is élmény – a legjobb híd a komoly zenéhez. Különben a nagyhírű drezdai színház is ezt az utat járja, én magam is például A madarászon kívül Suppé Boccacciójában, Strauss Egy éj Velencéjében, Miljutyin új operettjében, a Juanita csókjában és Burghardt Tűzijátékában énekelhettem. Szinte minden zenés színház az ún. Felsenstein- színházkultúrát követi, ami a magyar viszonylatban azt jelenti, mintha az Operettszínház Nádasdy Kálmán ragyogó ’Cigánybáró-rendezését’ tartaná – jó értelemben véve – példának. Ez a minta: operettet operai színvonalon játszani s a rendezést a zenének alárendelni.
Ami engem illet, boldog vagyok, ha ilyenfajta elképzelés szerinti előadásban énekelhetek s úgy érzem, A madarász így sikerült a Rádióban. Persze, hogy ez nem elfogultság-e részemről, azt majd részint a kritikusok, leginkább pedig a hallgatók ítélhetik meg…

- Ezek szerint általában a klasszikus operettekben látja változatlanul a legtöbb lehetőséget?
- Ugyan! Természetes, hogy új darabokra, az élet mai tartalmát, ritmusát kifejező művekre van elsősorban szükség. S én nem hiszem, hogy az operett, mint műfaj, haldoklik, még ha ezt is állítják sokan. Az új művek: a zeneszerzők és librettisták dolga. Az énekesnőnek énekelnie kell. Szépen, legjobb képességei szerint.

/ Fábry Edit (1923. június 1. - 1990. október 20.) /
Erkel Színház • 74562017-02-02 23:53:06
Szegeden előadták a Carmina Buránát szcenírozott formában.

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18932017-02-02 22:56:24
Kapcs. az 1.883. sorszámhoz

Leírtam Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételéről a tudnivalókat (bemutató ideje, szereposztás, közreműködők, alkotók).
A Rádió Dalszínháza operett-bemutatóját követő héten a Rádióújságban a cikkíró egy rövid glosszában írta le véleményét az újdonságról:

„Kellemes szombati szórakozást ígért az osztrák operettmuzsika maradandó értékének felújítása, pontosabban: rádióbemutatója. Az operett évtizedek óta világszerte sikereket arat, parádés volt a rádióbeli szereposztás is, az előadáson pedig kiderült, hogy kifogástalanul szólt a zenekar, szárnyalt az énekesek hangja és szívetmegejtően röpködtek a bájos dallamok. Mégis: a hercegi környezetben lejátszódó vérszegény történet hatása ma már jócskán megkopott. Ismét felmerül az eldöntetlen probléma, mi helyesebb: csak porolgatni az avítt librettókat, vagy ’korszerűsíteni’ – sokszor az egész zenei koncepció ellenére. A Solymosi Ottó által jól rendezett adásban Fábri Edit, Petress Zsuzsa és Szabó Miklós elsősorban mint énekes nyújtott igazi élményt, Bilicsi Tivadar, Pethes Ferenc és Rátonyi Róbert pedig a színészi játékban jeleskedett.”

/N.I./
Házy Erzsébet művészete és pályája • 38002017-02-02 21:53:00
1965. április 7, szerda - Népszabadság

Ünnepi hangverseny a bécsi Collegium Hungaricumban

"Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából kedd este ünnepi hangversenyt rendeztek a bécsi Collegium Hungaricumban. A több száz főnyi közönség soraiban jelen volt az osztrák kulturális élet több vezető személyisége, a külügyminiszter és az oktatásügyi miniszter képviselői, a bécsi diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja.
Sebes István, hazánk bécsi nagykövetének ünnepi beszéde után nagy sikerű hangversenyt adtak: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, az Állami Operaház művészei és Mező László"
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37992017-02-02 21:50:20
1966. július 2. szombat, Népszabadság

„Tévé előzetes”

ZENÉLŐ ÓRÁK - Záróadás

(Magyar Televízió, 1966., július 5., kedd 21.10)

„A negyedik éve sikerrel futó sorozat ez évi záróadására, vetélkedőjére kerül sor. Miként a szerkesztő Kármán György elmondta, jövőre is jelentkeznek, mivel a nézők érdeklődése a műsor iránt négy év után sem csökkent.
— Megszokott, sőt megkockáztatom: megszeretett műsorrá vált a Zenélő órák. Ezúttal az eddigi vetélkedők döntőjére kerül sor a három legjobb, Tasnády Beatrix, Czebe Valér és dr. Kaszab Géza között. Az első díj egy kéthetes, kétszemélyes üdülés bármely, tetszés szerint választható szocialista országban. Az adásban — az előbb említett vetélkedéstől függetlenül — sor kerül azoknak a találkozására is, akik nézőkként, a nekik feltett kérdésekre adott válaszokkal a legtöbb pontot gyűjtötték az eddigi, a zenei intézményeket bemutató műsorainkban. A döntő kérdéseit a legszebb és legismertebb operák részletei szolgáltatják, mindegyikhez több kérdés is kapcsolódik. A kérdéseket természetesen nem árulhatom el, annyit azonban igen — ha ez nem is nagy segítség —, hogy a műsorban kik lépnek fel. A többi között Házy Erzsébet, Sándor Judit, Kishegyi Árpád, Palló Imre és Radnai György, valamint az Operaház ének- és balettkara.
Reméljük, azoknak a versenyzőinknek (és a többi nézőnek) is sikerül jó szórakozást nyújtanunk a záróadással, akik a döntőn már csak mint nézők vehetnek részt.”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37982017-02-02 21:44:32
1966. április 30., Népszabadság

A NYUGAT LÁNYA
Puccini-felújítás az Operaház Erkel Színházában

„[…] Minnie-t Házy Erzsébet, illetőleg Moldován Stefánia énekli. A Nyugat lánya nemcsak címszereplője az operának, hanem egyetlen valódi hőse is, Puccini sok vonzóan megrajzolt nőalakja között talán a legsokrétűbben ábrázolt jellem a mester színpadán. Mintha őbenne testesülne meg mindaz a vonzó emberség, amelyet a körülötte nyüzsgő férfihadból a kemény aranyásóélet már-már kiölt. Házy Erzsébet ezt az alakot teljes összetettségében színpadra állítja. Hangja ugyan nem egészen az olasz operák drámai hősnőjéé, Minnie-je minden apró rezdülésében tudatosan kidolgozott, egyúttal igazi érzelmekkel áthatott, gyönyörködtető mozzanatokkal teljes alakítás. […]
Dick Johnsont, azaz Ramerrezt, a romantikus útonállót Ilosfalvy Róbert kelti életre, ha ugyan jellemábrázolással egyáltalán életre lehet kelteni ezt a papírmasé hőst. Szerencsére, rendkívül hálás tenorszerep, s a fiatal művész fényesen zengő, diadalmasan szárnyaló hangján, gazdagon árnyalt énekében tökéletesen ki is rajzolódik a figura zenei képe. […]

/Lózsy János/
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37972017-02-02 21:40:54
1965. április 27. - Népszabadság

rövid hírközlés

"HÁZY ERZSÉBET, az Állami Operaház népszerű művésznője a Volksoper meghívására két hónapig Bécsben vendégszerepel. A Cigánybáró előadásain énekli Szaffi szerepét."
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37962017-02-02 21:39:32
1964. november 22, vasárnap - Népszabadság

„A Times egy új magyar operáról”

A rendkívül színvonalas angol zenei élet igényes, konkrét és általában megbízható ítéletű zenekritikát fejlesztett ki. Különösen és megérdemelten nagy tekintélyt élvez a Times zenei rovata. Természetesen megtörténik, hogy nagy hatású és maradandó mesterművek elkerülik a Times zenekritikusainak figyelmét. Ez a figyelem különösen hézagos a szocialista országokkal kapcsolatban. így kétszeresen örvendetes, hogy a Times pénteki számában alapos kritikát közöl Szokolay Sándor új operájának, a Vérnásznak budapesti előadásáról. Magyar zeneszerző sokat ígérő első operája címmel.
A tudósító megdicséri az Állami Operaház előadását, név szerint megemlíti Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet és Faragó András kiváló alakítását, Mikó András ötletgazdag rendezését és Fülöp Zoltán rendkívül hatásos díszleteit. Ám, a kritika túlnyomó nagy részét a fiatal magyar zeneszerző és operája méltatásának szenteli. A Times hangoztatja, hogy a mű a világ ’legkifinomultabb ízlésű zenekritikusait is figyelemre késztette.’”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37952017-02-02 21:38:09
1964. november 15., Népszabadság

"VÉRNÁSZ
Új magyar opera bemutatója az Állami Operaházban"

„Házy Erzsébet szinte minden idegszálával átélve, s egyúttal tudatos jellemábrázolással állítja elénk a Menyasszonyt. Atmoszférateremtő színpadi lénye valóban perzselő légkört áraszt, amelynek fellobogó tüzében azután elég ő is, szerelmese, Leonardo is. Hangjával leginkább ő győz a zenekari hangtömbökön; s ezúttal is élveztük sugárzó muzikalitását."

/Lózsy János/
Erkel Színház • 74532017-02-02 21:17:41
Én A hugenottákra emlékszem, egy interjújából.
Kimernya? • 23352017-02-02 21:10:49
Mennyiben más tableten írnod a laptophoz képest?...
Kedvenc előadók • 27782017-02-02 20:54:21
A Bartók Rádióban rövidesen kezdődik:

21.05 – 22.00 Anja Harteros áriaestje

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2015. október 29.)

Km. a Pannon Filharmonikus Zenekar

Vez. Ivan Repusić

1. Mozart: Figaro házassága - a Grófné áriája, II. felv.
2. Verdi: a) Otello - Ave Maria,
b) A trubadúr - Leonora áriája, I. felv.,
c) Aida - Aida áriája, I. felv.
3. Puccini: Manon Lescaut - Intermezzo, III. felv.
4. Cilea: Adriana Lecouvreur - Adriana áriája, IV. felv.
5. Verdi: A végzet hatalma - a) Nyitány, b) Leonora áriája, IV. felv.
6. Mascagni: Fritz barátunk - Suzel románca, I. felv.,

(Ism. február 14., 14.05)
Verdi-felvételek • 5072017-02-01 15:06:16
Aki nem szereti, nem kedveli őt, aki szubjektíve sem tud szerepeivel, színpadi játékával azonosulni, és eleve nem "bírja" elviselni szopránját meg énektechnikáját, annak teljesen mindegy mit énekel, mikor és hol, kivel, élőben vagy felvételről.
Szubjektív az is, kinek mi jön át egy-egy szerepének megformálásából. Úgyhogy én bármi pozitívat is mondanék Theodossiou Lombardok-Giselda-alakításáról, biztos lennének olyanok, akik ezt kétségbe vonnák és épp az ellenkezőjét bizonygatnák. Nekem megvan DVD-n Verdi operájának ez a felvétele is: Ghena Dimitrova-Carreras (Milanói Scala) ugyancsak szeretem mindkét szoprán előadását. Mindegyikükben megtalálom azt, amiért lelkesedni tudok Verdi-interpretációjukért.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18912017-02-01 12:44:14
Kapcs. az 1.292. sorszámhoz

ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal

Tamássy Zdenkó:
KEMÉNY EGON: „HATVANI DIÁKJAI”

Emlékezünk még arra az időszakra, amikor a rádió nagy lendülettel kísérletezni kezdett a magyar operett megteremtése érdekében. Ekkortájt jelentek meg, szinte hétről hétre, az új rádió-operettek, és ezek zenéje elözönlötte a rádióműsorokat. Ilyen nagy mennyiségű „termelés“ során persze igen sok vitatható értékű zene is felszínre került. Mégis hasznosnak mondható ez az időszak, mert bebizonyította, hogy az operett-műfaj alkalmas arra, hogy a mai életet vigye zenés színpadra, és vannak olyan hagyományai, amelyekhez kapcsolódni lehet. Képet adott ez az „operett-kampány“ arról is, hogy kik azok a zeneszerzők, akikre ezen a területen számíthatunk. Ezek között jelentkezett Kemény Egon is, aki operettjeinek muzsikájával rövid idő alatt igen népszerű lett. Kemény azóta sok keringővel, dallal, tömegdallal, tánczenével és kisebb-nagyobb ciklikus művel gazdagította a szórakoztató zenei irodalmat, és eközben kialakította a maga jellegzetes stílusát. Ez a stílus a bécsi klasszikusok nyomán kialakult könnyű zenével tart közeli intonációs rokonságot. Talán éppen a dallamformálás és a harmonizálás problémamentes egyszerűsége tette Kemény zenéjét olyan népszerűvé a mai túlkomplikált melodikájú és túlzsúfolt harmonizálású könnyűzene-áradat közepette. Mindezek ellenére mégsem lehetett eddig Kemény muzsikáját minden szempontból teljesen kielégítőnek mondani, mivel az új magyar szórakoztatózenével szemben felállított jogos követelményeink egyik alapja, az intonáció magyarsága, szinte teljesen hiányzott belőle. Kemény zenéje kétségtelenül „bécsi levegőt“ árasztott. (Ezért még csak nem is lehetett elmarasztalni egy olyan zeneszerzőt, aki Bécsben született, és ott végezte zenei tanulmányait.) Mindamellett Kemény zenéjének megvolt a létjogosultsága és helye mai könnyűzenénkben. Annál nagyobb öröm volt számunkra legújabb művének – a „Hatvani diákjai“ című rádió-operettnek – bemutatója, mert megállapíthattuk, hogy Kemény jelentős lépést tett muzsikájában a magyar hangvétel felé. A darab Debrecenben játszódik a XVIII. században, diákok között. A zeneszerző hitelesen és erőteljesen tudta a kort és helyet megfesteni, zenéje valóban korabeli, kollégiumi levegőt áraszt. Különösen szerencsésnek mondható ebből a szempontból az első lírai duett („Édes lányka, szép Amálka“), a „Jó dolga van a diáknak“ kezdetű jelenet és Pálóczi Horváth Ádám dala („Még azt mondják“). Ezekben a számokban jelentkezik legerősebben Kemény muzsikájának új oldala. Mivel érte el a szerző stílusának ezt a jelentős gazdagodását? Amint azt már tőle megszoktuk: a legegyszerűbb eszközökkel. Ízlésesen alkalmazza a verbunkos ritmikáját, néhány jellegzetes népdal-dallamfordulatot, és mindezt egybeolvasztja régi stílusának legjobb elemeivel. Ennek eredményeként ismét a jól ismert és általánosan kedvelt Kemény-muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez.
Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillogtatja, amit elsősorban a „magyar“ és a „bécsi“ muzsika intonációs váltogatásával ér el. Szinte úgy tűnik, mintha új hangjában megerősödve, helyenkint saját régebbi stílusát persziflálná."

A „Hatvani diákja“ bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stílus-zavarában.

E helyt kell megemlékeznünk az előadókról, akik lelkesen vitték sikerre az új magyar művet. A darab énekes szereplői mellett ki kell emelnünk a Földényi -kórus produkcióját. Ez az igen jóhangú, rendkívül fegyelmezett együttes – amelynek az új magyar rádió-operettek népszerűsítése terén komoly érdemei vannak – ezúttal is színvonalasan szólaltatta meg az igényes kórusrészleteket. A kitűnő Rádiózenekar Lehel György vezénylete alatt a színes partitúra minden lehetőségét kiaknázta.

/Tamássy Zdenkó/

(Időközben megszereztem az ÚJ ZENEI SZEMLE e lapszámát, tehát „fizikailag is” elővehetem és olvashatom a kissé elsárgult papírról a cikk szövegét. A Kemény Egon-topicban Ardeleo fórumtársunk ugyancsak bemásolta már az írást, ott a 406. sorszám alatt található meg.)
Kolonits Klára • 9072017-02-01 09:24:59
Bartók Rádió közvetíti este felvételről

19.35 – 20.55 Verdi: Requiem

Kolonits Klára, Schöck Atala, Stuart Neill, Vazgen Gazarian – ének
Magyar Állami Operaház énekkara (Karig: Strausz Kálmán), és Zenekara,

Vezényel: Daniele Rustioni

Magyar Állami Operaház, 2016. október 31.

(Ism. február 13., 12.36)

Requiem • 4322017-02-01 09:24:15
Bartók Rádió közvetíti este felvételről

19.35 – 20.55 Verdi: Requiem

Kolonits Klára, Schöck Atala, Stuart Neill, Vazgen Gazarian – ének
Magyar Állami Operaház énekkara (Karig: Strausz Kálmán), és Zenekara,

Vezényel: Daniele Rustioni

Magyar Állami Operaház, 2016. október 31.

(Ism. február 13., 12.36)

Verdi-felvételek • 5052017-02-01 09:21:28
A Classica csatornán láthatjuk ismét:

01.02.2017 | 15:50

VERDI, I LOMBARDI ALLA PRIMA CROCIATA

From the Teatro Regio di Parma

Duration: 02:24:26

Conductor: Daniele Callegari

Stage Director: Lamberto Puggelli

Soloist:

Roberto De Biasio (Arvino)
Michele Pertusi (Pagano)
Cristina Giannelli (Viclinda)
Dimitra Theodossiou (Giselda)
Roberto Tagliavini (Pirro)
Gregory Bonfatti (Un priore della città di Milano)
Jansons Valdis (Acciano)
Francesco Meli (Oronte)
Daniela Pini (Sofia)

Chor des Teatro Regio di Parma

Orchester des Teatro Regio di Parma

Teatro Regio di Parma

Country, year of production:
I, 2009

Csajkovszkij, Pjotr Iljics • 1942017-02-01 09:19:47

A Classica csatorna mai műsorán szerepel:

12.00 - 14.00; 20.00 - 22.00

TCHAIKOVSKY: EUGENE ONEGIN

Opera Film


Duration: 01:58:00

Conductor: Georg Solti

Soloist:
Bernd Weikl (Eugen Onegin)
Michal Docolomansky (Eugen Onegin)

Soloist:
Teresa Kubiak (Tatyana)
Magdaléna Vásáryová (Tatyana)

Soloist:
Stuart Burrows (Vladimir Lensky)
Emil Horwarth (Vladimir Lensky)

Soloist:
Julia Hamari (Olga)
Kamila Magálová (Olga)

Soloist:
Anna Reynolds (Madame Larina)
Antonie Hergerlikova (Madame
Larina)

Soloist:
Nicolai Ghiaurov (Gremin)
Premysl Koci (Gremin)

John Alldis Choir

Orchester des Royal Opera House Covent Garden

Country, year of production:
D, 1988

Zenei témájú könyvek • 762017-01-31 22:29:36
Juhász Előd: Kocsis Zoltán – Utolsó beszélgetés – könyvbemutató

Juhász Előd, az MMA nem akadémikus köztestületi tagja Kocsis Zoltán – Utolsó beszélgetés című könyvét mutatják be a Városháza Dísztermében.
Az eseményt Tarlós István főpolgármester köszönti.

Közreműködik: Hauser Adrienne; Kocsis Krisztián; Mocsári Károly; Sass Sylvia, az MMA rendes tagja, valamint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar művészei.

KOCSIS 65 – így terveztük az öt éve megjelent közös könyvünk folytatását, a májusi születésnapjára időzítve. Sajnos az élet más forgatókönyvet kényszerített ránk. Egyetlen vigaszunk hogy ezt – néhány oldal kivételével – Kocsis Zoltán még látta, jóváhagyta. Utolsó beszélgetés – gyűjtőcím: a vele és róla készült hosszabb felvételeken ezúttal kollégáit, muzsikusbarátait is megszólaltattam. Zolival nemegyszer szóba került az elmúlás gondolata is. Ezzel, mint oly sok mindennel, megbékélten, bölcsen nézett szembe, hiszen tudta, hogy Műve tovább él. A folytatás...? Neki már más dimenzióban, nekünk itt a Földön... (Juhász Előd)

Időpont: 2017. február 2., 16.00 óra

Helyszín: Városháza Díszterme (1052 Budapest, Városház utca 9–11. I. emelet)

Juhász Előd: Kocsis Zoltán – Utolsó beszélgetés
Kocsis Zoltán • 6232017-01-31 22:28:02
Juhász Előd: Kocsis Zoltán – Utolsó beszélgetés – könyvbemutató

Juhász Előd, az MMA nem akadémikus köztestületi tagja Kocsis Zoltán – Utolsó beszélgetés című könyvét mutatják be a Városháza Dísztermében.
Az eseményt Tarlós István főpolgármester köszönti.

Közreműködik: Hauser Adrienne; Kocsis Krisztián; Mocsári Károly; Sass Sylvia, az MMA rendes tagja, valamint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar művészei.

KOCSIS 65 – így terveztük az öt éve megjelent közös könyvünk folytatását, a májusi születésnapjára időzítve. Sajnos az élet más forgatókönyvet kényszerített ránk. Egyetlen vigaszunk hogy ezt – néhány oldal kivételével – Kocsis Zoltán még látta, jóváhagyta. Utolsó beszélgetés – gyűjtőcím: a vele és róla készült hosszabb felvételeken ezúttal kollégáit, muzsikusbarátait is megszólaltattam. Zolival nemegyszer szóba került az elmúlás gondolata is. Ezzel, mint oly sok mindennel, megbékélten, bölcsen nézett szembe, hiszen tudta, hogy Műve tovább él. A folytatás...? Neki már más dimenzióban, nekünk itt a Földön... (Juhász Előd)

Időpont: 2017. február 2., 16.00 óra

Helyszín: Városháza Díszterme (1052 Budapest, Városház utca 9–11. I. emelet)


Juhász Előd: Kocsis Zoltán – Utolsó beszélgetés


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 34862017-01-31 22:19:22
2017. február 4., 18.00 óra
Pécs, Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok: Ihlető természet – Kocsis Zoltán emlékére

Saint-Saëns és Beethoven művei Balog József zongoraművész közreműködésével.

„A természet – mely folyamatos változásával képes inspirálni és megújítani a környezetet – egyben magában hordozza az elmúlás jegyeit. Mély fájdalom a zenekar számára Kocsis Zoltán távozása. A művész az Ihlető természet című koncert eredeti karmestereként saját maga állította össze annak műsorát, ezért úgy kívánunk rá emlékezni, hogy az általa kigondolt hangverseny műveit változatlan sorrendben, kiegészítés nélkül adjuk elő. A karmesteri pódiumon Bogányi Tibor áll majd. Az esten sor kerül Juhász Előd Kocsis Zoltánról írt új könyvének bemutatójára, melyet a szerző dedikál."

Saint-Saëns: Phaéton
Saint-Saëns: V. („Egyiptomi”) zongoraverseny
Beethoven: VI. („Pastorale”) szimfónia

Közreműködik: Balog József − zongora
Vezényel: Bogányi Tibor

Forrás: http://www.kodalykozpont.hu/kodalykozpont_program/Pannon_Filharmonikusok_Ihleto_termeszet_Kocsis_Zoltan_emlekere/2017-02-04/18:00

Kocsis Zoltán • 6222017-01-31 22:17:55
2017. február 4., 18.00 óra
Pécs, Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok: Ihlető természet – Kocsis Zoltán emlékére

Saint-Saëns és Beethoven művei Balog József zongoraművész közreműködésével.

„A természet – mely folyamatos változásával képes inspirálni és megújítani a környezetet – egyben magában hordozza az elmúlás jegyeit. Mély fájdalom a zenekar számára Kocsis Zoltán távozása. A művész az Ihlető természet című koncert eredeti karmestereként saját maga állította össze annak műsorát, ezért úgy kívánunk rá emlékezni, hogy az általa kigondolt hangverseny műveit változatlan sorrendben, kiegészítés nélkül adjuk elő. A karmesteri pódiumon Bogányi Tibor áll majd. Az esten sor kerül Juhász Előd Kocsis Zoltánról írt új könyvének bemutatójára, melyet a szerző dedikál."

Saint-Saëns: Phaéton
Saint-Saëns: V. („Egyiptomi”) zongoraverseny
Beethoven: VI. („Pastorale”) szimfónia

Közreműködik: Balog József − zongora
Vezényel: Bogányi Tibor

Forrás: http://www.kodalykozpont.hu/kodalykozpont_program/Pannon_Filharmonikusok_Ihleto_termeszet_Kocsis_Zoltan_emlekere/2017-02-04/18:00

Operett, mint színpadi műfaj • 30212017-01-31 16:43:52


Operettszínház honalapján olvasható közlemény szerint 2017. február 1-jére meghirdetett Lili bárónő előadás, Dolhai Attila betegsége miatt elmarad.

A jegyek 2017. február 28-ig visszaválthatók vagy becserélhetők a 2017. március 4-én 19 órakor kezdődő Sybill, vagy a 2017. március 5-én 19 órakor kezdődő A chicagói hercegnő előadások akár drágább jegyeire is, melyek férfi főszereplője Dolhai Attila lesz.
Simándy József - az örök tenor • 4152017-01-31 16:12:49
Találkozások, emlékezések. Ötödik beszélgetés

A háromszázezer magas Cé - SIMÁNDY 100 kiállítás kísérő programja

„Háromszázezer magas Cé” címmel nyílt kiállítás a száz éve született Simándy József operaénekes tiszteletére.

Ebből az alkalomból beszélgetéseket szerveznek a művész pályájának megidézésére.

A következő beszélgetésre 2017. február 9-én (csütörtökön), 16 órai kezdettel kerül sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

VENDÉGEK:

Kasza Katalin, operaénekes

Sólyom-Nagy Sándor, operaénekes

Medveczky Ádám, karmester

A beszélgetést vezeti: Sediánszky Nóra

A belépő díj: 500 Ft/fő

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeumban. (1124 Bp. Stromfeld Aurél út 16.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37942017-01-31 15:02:53
1964. május 5., Népszabadság

„KÉPERNYŐ - MÁJUSI MULATSÁGOK”

Katona Ferenc tévékritikájából idézem:

A Slágermúzeum második része a harmincas évek nagy slágereinek világába vezette el a nézőt. A szerzők — Horváth Tivadar és Vogel Eric — úgy látszik leszűrtek bizonyos tapasztalatokat az első rész sikeréből és hibáiból is, és most már nem teljes, zárt számokat mutattak be, hanem a kor slágermuzsikáját „témakörök szerint”, három nagy egyvelegbe csoportosították. Így mód volt arra, hogy az értéktelenebb, bár a maguk idejében hallatlanul népszerű számokat csak idézzék, ezáltal több számot is tudtak bemutatni, viszont egyikből sem többet, mint amennyi a mai nézőnek még érdekes lehet.

E slágerek túlnyomó többsége a kor operettszínpadáról indult el, és három fő témakörben kereste a sikert: a tangó álspanyol világában, az álkeleti egzotikumban és a bécsi keringő érzelgős felújításában. Az est a tangót és a keringőt nagy látványos körítéssel próbálta a mai néző számára korszerűsíteni, és ha ez nem is sikerült tökéletesen, e két részben végül is igazán nagyvonalú, ízléses, szemet gyönyörködtető revüprodukciót láthattunk. A „keleti” dallamok köré viszont egy sziporkázó, ötletekkel teli mesét találtak ki, a dalok hazug világát humorban és iróniában oldották fel, s így e részben közelítették meg legjobban e slágervilág mai felelevenítésének legjárhatóbb útját.

A Slágermúzeumot Horváth Tivadar rendezte.
A rengeteg szereplő felsorolására nincs mód, mégis meg kell említeni a négy keretszereplőn — Psota Irénen, Bodrogi Gyulán, Lehoczky Zsuzsán és Alfonzón — kívül Márkus Lászlót, Házy Erzsébetet, valamint az Opera és a Jégszínház táncosait.”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 37932017-01-31 14:49:18
Kapcs. 807. sorszám

1964. február 11., Népszabadság

„Művészek a spanyol népért”

Műsoros est az Erkel Színházban - 1964. február 10.

„A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége hétfőn az Erkel Színházban Művészek a spanyol népért címmel nagy sikerű műsoros estet rendezett. Az előadáson megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke és társadalmi életünk több más vezető személyisége. Ott volt a szocialista országok budapesti nagykövetségeinek több tagja.
Az ünnepi est műsorában fellépett Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Dene József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Ferenc, Jámbor László, László Margit, Simándy József, Szabó Csilla, Szilvássy Margit, Szőnyi Olga és Verebes Károly.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényelte.

A szereplő művészek lemondtak tiszteletdíjukról és azt az előadás teljes bevételével együtt a szabadságukért küzdő spanyol hazafiak
támogatására fordítják.”

A részletes műsort korábban, a 807. sorszámnál leírtam.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 37922017-01-31 14:35:21
1963. december 25, 26. du. és este is – Zeneakadémia

„Karácsonyi tarka – barka” - esztrád-műsor

A korabeli plakátok és hírlapok csupa nagy betűkkel adtak hírt a párizsi táncdalénekesnő, Sylvia Davidson vendégfelléptéről a műsoros esten, amelyen mások mellett énekelt Házy Erzsébet, Selény Dezső, Korda György, Sárosi Katalin, Márkus László, és közreműködött még Kabos László is, valamint orgonált Vécsey Ernő.

A műsort ismertettem a 806. sorszám alatt.

Kiegészítésül idetartozik: a zenekari kíséretet a Magyar Rádió és Televízió akkortájt alakult új tánczenekara, a „Stúdió 11” látta el.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37912017-01-31 14:06:56
Kapcs.: 675. és 676. sorszámok

Breuer János kritikájából („SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK - CIGÁNYBÁRÓ” – 1963. augusztus 14., Népszabadság) idézem:

„Kimagaslott a szereplők közül Házy Erzsébet. Szaffit játszotta-énekelte, s operettprimadonnának éppoly elragadó volt, mint operadivának.”
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18882017-01-31 13:53:52
„Kulcs a lábtörlő alatt”

Vidám rádióoperett.

Írta: Vajda István

Zenéjét Zoltán Pál verseire szerzetté és vezényel Bródy Tamás.

Rádióbemutató: 1949. december 17., Petőfi rádió, 19.30 – 21.10

Rendező: Rácz György

Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban.

A felvételen Házy mellett énekelt még Kiss Ilona, Vámosi János.
Próza: Solthy György (a Férj)

Közreműködött a Rádió zenekara és a Földényi-kórus.

Részletek a darabból:

- „Első hó” (Házy, kórus női kara)
- „Add a kezed” (Kiss, Vámosi, kórus)
- „Lánchíd-dal” (Kiss, Vámosi, kórus)

- Bácsik és nénik – Házy Erzsébet, Földényi-kórus

Házy Erzsébet még főiskolás volt, a rádió énekkarában énekelt, ez talán a legelső rádiós munkája.

Bródy Tamás zeneszerzőnek ugyancsak első ilyen jellegű rádiós munkája

„Kulcs a lábtörlő alatt” témája egy házasság sorsa, mely annak a problémának áthidalásán állt vagy bukott, hogy sikerül-e a férjnek és feleségnek zökkenőmentesen tudomásul venni, hogy előbbi mindössze autóbuszkalauz, utóbbit azonban kiemelik gyárigazgatónőnek. A férj szerepét Solthy György alakította, aki sikeres budapesti prózai működése előtt éveken át volt vidéken kedvelt bonviván.

Rácz György rendező írta le visszaemlékezésében, hogy a feleség szerepének hangsúlyos része prózára esett, és Bulla Elma szívesen el is vállalta a feladatot, amíg meg nem tudta, hogy egy dalt, majd egy kettőst is kell Solthyval énekelnie. Közölte, hogy erre képtelenek lesznek őt rávenni, annyi pénzt nem tudnak neki felkínálni! Hát a neki járó tiszteletdíjnál többet csakugyan nem tudtak fizetni alakításáért, de sok óráig tartó rábeszélés nyomán mégiscsak vállalkozott arra, hogy – kéken, zölden és verejtékezve – elénekelje a duettet. A szám végleges megörökítése ellen azonban kézzel-lábbal tiltakozott, így az operett úgynevezett Z-felvételén helyette Házy Erzsébet énekel máig.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37902017-01-31 13:43:52
Kiegészítés az 503., 1.338., 3.343. sz. beírásokhoz

„Kulcs a lábtörlő alatt”

Vidám rádióoperett.

Írta: Vajda István

Zenéjét Zoltán Pál verseire szerzetté és vezényel Bródy Tamás.

Rádióbemutató: 1949. december 17., Petőfi rádió, 19.30 – 21.10

Rendező: Rácz György

Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban.
A felvételen Házy mellett énekelt még Kiss Ilona, Vámosi János.
Próza: Solthy György (Férj)

Közreműködött a Rádió zenekara és a Földényi-kórus.

Részletek a darabból:

- „Első hó” (Házy, kórus női kara)
- „Add a kezed” (Kiss, Vámosi, kórus)
- „Lánchíd-dal” (Kiss, Vámosi, kórus)

- Bácsik és nénik – Házy Erzsébet, Földényi-kórus
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18872017-01-31 13:38:07
Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, és az MRT Énekara énekelt. Ők nem szerepelnek a rádióban közölt szereposztásban; ott a Földényi kórus énekelt. Kíváncsian várom, milyen eredménnyel jár érdeklődésed; talán Nagy Ibolyánál is próbálkozhatsz...
Verdi-felvételek • 5042017-01-31 12:46:21
Bartók Rádió közvetíti, ma este 19.35 – 21.34

Verdi: Stiffelio

Háromfelvonásos opera

(Velence, Teatro La Fenice, 2016. január 22.)

Szövegét Francesco Maria Piave írta.

Vezényel: Daniele Rustioni

Km. a Teatro La Fenice Ének- és Zenekara
Karig.: Claudio Marino Moretti

Szereposztás:

Stiffelio, üldözött protestáns prédikátor - Stefano Secco (tenor)
Lina, a felesége - Julianna Di Giacomo (szoprán)
Stankar, az apósa - Dimitri Platanias (bariton)
Raffaele von Leuthold, nemes - Francesco Marsiglia (tenor)
Egy idős prédikátor - Simon Lim (basszus)
Dorotea, Lina unokatestvére - Sofia Koberidze (mezzoszoprán)
Federico - Cristiano Olivieri (tenor)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18852017-01-31 12:15:20
"A szüretelők dala" régi magyar nóták feldolgozása.

Ezek szerint jól gondoltam, hogy "A szüretelők dala" Kemény Egon-szerzemény, még ha nem is a daljáték 1965-ös rádiófelvételéről szólalt meg; és azt is, hogy Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, valamint az MRT Énekkarának tolmácsolásában valamikor később?-korábban? rögzíthették ezt a betétszámot a rádió stúdiójában.
Nagyon jól sikerült "dalcsokor", aminek szövege és zenéje még hangulatosabbá teszi az eredeti operett amúgy is teli báját, kedélyét, történelmi ihletettségét.
Udvardy Tibor • 1162017-01-30 21:30:08
Kapcs.: a 65. sorszámhoz

Verdi: Traviata

Az opera jelzett szereposztású (Simon Albert - Orosz Júlia, Udvardy, Melis) rádiófelvétele bemutatójának ideje: 1959. április 16., Kossuth Rádió 19.00 - 22.00
(Egy szünettel)
Udvardy Tibor • 1152017-01-30 21:24:56


Erkel Ferenc: Hunyadi László

Háromfelvonásos opera

Szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján.

A Magyar Rádió stúdiófelvétele

Az operafelvétel első sugárzásának ideje: 1959. március 31., Kossuth rádió 19.00-22.00 (Egy szünettel)

Vezényel: Komor Vilmos

Km. a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Szereposztás:

Hunyadi László – Udvardy Tibor
V. László - Külkey László
Czillei Ulrik – Melis György
Hunyadi Mátyás – Szőnyi Olga
Gara Miklós, nádor – Losonczy György
Gara Mária – Orosz Júlia
Szilágyi Erzsébet – Takács Paula
Szilágyi Mihály - Bódy József
Rozgonyi - Pálffy Endre
Hadnagy – Rajna András
Erkel Színház • 73822017-01-30 21:21:25
Sajnos, jövőre kényszerhelyzet áll elő az Erkelben - az Operaház bezárása következtében innen átvisznek darabokat oda; hogy minél több operát lehessen játszani, csökkenteni kell a mostani, olykor hat-nyolc előadásszámot.

Amit ajánlasz, megfontolni érdemes lehet: talán elolvassa és elgondolkozik azon az Opera 2018-2019 utáni idők műsorpolitikájáért és meghatározandó repertoárjáért is felelős menedzsmentje.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 581832017-01-30 17:22:38
Ritkán van ilyen élményben része a hazai operaközönségnek

MNO.hu - Kiss Eszter Veronika, 2017. január 30., hétfő 16:22

Beszámoló Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című operájának budapesti premierjéről.

„[…] Tetyana Zsuravel Sierva Maríája valóban tizenkét éves kisleány, a törékeny alkatot, a gyermeki lelket azonban nemcsak fizikai valójában, hanem éteri, kivételesen hajlékony és magas énekhangjával is megjeleníti az ukrán koloratúrszoprán. Haja Zsolt, a kislányba őszintén beleszerető, majd őt megrontó pap az énekhangjában is megjelenő belső vívódásaival válik hitelessé, Cser Krisztián püspöki hangszíne érett, testes, átütő jelenség, nem véletlen, hogy a próbákba véletlenül belehallgató Renée Fleming is felfigyelt az orgánumára.
Kovácsházi István a márki szerepében egészen különleges hatást váltott ki visszafojtott, ki-kitörő érzelmi töltöttségével, de karakterének jó megformálója volt Boncsér Gergely orvosként és Balatoni Éva őrült nőként, Fodor Bernadett pedig fekete dadaként. Meláth Andreánek apátnői szerepében pedig széles spektrumon volt lehetősége megmutatni a különböző hangszíneket a szürke apácától a Sierva által kiváltott anyai érzéseken át a szenvedélyes démoni megszállásig.

A zeneszerző által személyesen dirigált zenekar mindvégig fenntartotta a zenében rejlő feszültséget a pénteki operaházi bemutatón, a kórus pedig nagyon diszkréten, de felejthetetlenül szólt mindvégig a háttérben.”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37892017-01-30 16:30:33
Kapcs. a 2.301., 1.394., 527. sorszámhoz

Kacsóh Pongrácz: János vitéz – a daljáték első teljes rádiófelvétele

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05
(Közben 19.35 – 19.50, mese, hírek)

Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye (verses meséje) nyomán Bakonyi Károly írta.

Verseit Heltai Jenő írta.

Rádióra alkalmazta: Karinthy Ferenc dolgozta át.

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Vezényel: Polgár Tibor

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus

Szereposztás:

Kukorica Jancsi – Sárdy János
Iluska – Házy Erzsébet
A gonosz mostoha – Gobbi Hilda
Bagó – Palló Imre
Strázsamester – Radnay György
A falu csősze – Pethes Ferenc
Francia király – Szakács Sándor
Francia királykisasszony – Lehoczky Éva
Bartolo – Harkányi Ödön

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18832017-01-30 15:54:52
Pontosítás az 1.681. és a 44. sorszám alatti bejegyzésekhez:

Karl Zeller: A madarász

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35.
(Közben 20.00-20.20 Esti Krónika)

Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át

Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta

Vezényel: Polgár Tibor

Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Ádám, madarász – Szabó Miklós
Postás Milka – Petress Zsuzsa
Mária hercegnő – Fábri Edit
Theodor, választófejedelem – Kemény László
Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar
Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert
Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit
Haskó, professzor – Pethes Sándor
Flaskó, professzor – Kazal László
Mimi, udvarhölgy – Gyimesi Pálma
Schneck bíró – Maleczky Oszkár
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18822017-01-30 15:34:56
Lehár Ferenc: A víg özvegy – nagy keresztmetszet

A rádiófelvétel bemutatója:
1959. április 16., Kossuth Rádió 13.15 – 14.00

Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Bródy Tamás

Szilvássy Margit (Hanna), Raskó Magda (Valencienne), Nagypál László (Rosiillon), Szabó Miklós (Danilo), továbbá Réti József, Sikolya István, Michels János.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18812017-01-30 15:26:30
Pontosítom a 270. sorszámnál beírt rádiófelvétel időpontját

"Új operettfelvételeinkből"

1.) Eduard Künneke: Lady Hamilton - részletek

Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30

Km.: Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara
Vezényel: Bródy Tamás

2. Egy másik új operettfelvétel részleteit is sugározta a rádió, közvetlenül a "Lady Hamilton" után

Lajtai Lajos - Kellér Dezső - Békeffy István: Három tavasz

Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30

Km. Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Bán Klári, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara.
Vezényel: Vincze Ottó

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18802017-01-30 15:08:33
Kapcs. a 236. sorszámhoz
Kiegészítés, pontosítás

Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál - rádióoperett

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Solymosi Ottó

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-)Zenekara és Énekkara

Szereposztás:

Klári – Petress Zsuzsa
János – Bitskey Tibor (énekhangja: Bende Zsolt)
Zsuzsi – Zentai Anna
Zsiga – Rátonyi Róbert
Zsófi – Kiss Manyi
Gedeon – Latabár Árpád
Lonci – Psota Irén
Fácánné – Ladomerszky Margit

A rádióoperett két fiatalról szól, egy tanítónőről, aki semmi pénzért nem hagyná el faluját, és egy orvosról, aki nem tud Pest nélkül élni…
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18792017-01-30 14:43:28
Pontosítás és kiegészítés a 31. sorszám alatti beíráshoz.

Farkas Ferenc –Innocent Vincze Ernő: Vidróczki
(Történelmi daljáték)

Zenés ballada két részben

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. május 30., Kossuth Rádió 20.30 – 22.30

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint ifj. Magyari Imre népizenekara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereplők:

Vidróczky Márton - Ladányi Ferenc (énekhangja: Radnay György)
Kiss Anna - Petress Zsuzsa
Harkányi Erzsébet - Rafael Márta
Eszter - Tőkés Anna
Marsó Lenci - Major Tamás
Zsupán - Maleczky Oszkár
Teca - Zentay Anna
Sisa Pista - Pagonyi János (énekhangja: Bende Zsolt)
Füzes - Basilides Zoltán
Von Huntsch - Greguss Zoltán
Betyárok - Almási József, Tekeres Sándor, Bikádi György, Balázs István
Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica,

A rádiófelvételen még közreműködött: Budanovits Mária (ének)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18782017-01-30 14:39:57
Kapcs. 511. sz.

Pontosítom az operettfelvétel első rádióadása idejét:

Florimond Hervé: Lili

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25

Kerekes János – Neményi Lili, Sárdy János, Gózon Gyula, Ladomerszky Margit, Rozsos István, Feleki Sári, Mezey Lajos, Lázár Tihamér, Ádám Éva és Kemény László, valamint a Magyar Rádió
Szimfonikus Zenekara.

Rendező: Rácz György

(Részletes szereposztást lásd az 511. sorszámnál)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18772017-01-30 13:17:55
Bocsánat! Hol jár az eszem?... Erkel Tibor zenei rendező
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18762017-01-30 13:16:09

A szombaton elhunyt Erdő Péter Lendvai Ernő Bartók-kutató hívására 1963-ban a Magyar Rádióhoz került, amelynek előbb zenei rendezője lett, majd 1992-ig zenei főosztályvezetője volt. Több rangos díjat elnyerő lemez- és rádiófelvétel fűződik nevéhez, melyeken számos hazai és nemzetközi hírességgel dolgozott együtt.

Fontos szerepet töltött be a Dolby Surround rendszerek elődjéül szolgáló kvadrofon technológia kidolgozásában a Magyar Rádiónál.
Az így készült felvételek nyugaton is nagy sikert hoztak a magyar rádiózás számára a hetvenes-nyolcvanas években.

Erkel Tibor több televíziós és rádiós műsor zenei felvételeinek elkészítésénél működött közre, így számon tartom például két Offenbach-operettnek is a zenei rendezését, mely darabokat a Rádió Dalszínháza mutatott be magyar nyelven:

Offenbach: A férj kopogtat - rádióbemutató: 1977. április 9, Kossuth Rádió 20.45 – 21.34

Fischer Ádám – Csengery Adrienn, Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István, valamint az MRT szimfonikus zenekara.

Offenbach: Párizsi élet - rádióbemutató: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00

Breitner Tamás – Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Mészöly Katalin, Ötvös csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37882017-01-28 14:04:57

Kapcs. 938. sorszámhoz

1959. június 11., 19.00 – 22.35 - a Kossuth Rádió és a Magyar Televízió is élőben, egyszerre, közvetítetté a Magyar Állami Operaház előadását:

Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága

Fordította: Vidor Dezső

Díszlettervező: Fülöp Zoltán
Jelmeztervező: Márk Tivadar

Rendező: Mikó András

Karmester: Ferencsik János

Szereposztás:

Gróf Almaviva: Melis György
A grófné: Osváth Júlia
Susanna: Koltay Valéria
Figaro: Losonczy György
Bartolo, orvos: Domahidy László
Marcellina: Aarika Anelli
Basilio: Réti József
CHERUBINO: HÁZY ERZSÉBET
Antonio: Galsay Ervin
Fanchette: Erdész Zsuzsa
Don Cursio: Külkey László
Első leány: Hagymássy Ilona
Második leány: Kenderessy Éva
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37872017-01-28 13:37:22
Kapcs. az 563. ill. 515. sorszámú beírásaimhoz

Házy Erzsébet összes rádiós felvételei sorában korábban ismertettem:

Polgár Tibor: Szél kerekedik - rádióoperett (zenés vígjáték)

Bemutató: 1950. március 14. Petőfi Rádió, 19.30

Szövegíró, versek: Vajda István

.A rádiófelvételen közreműködnek:

Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Sárdy János, Maleczky Oszkár, Horváth Tivadar, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Polgár Tibor

Zenei rendező: Rácz György

Rácz György írja „Mesterek árnyékában” című könyvében (Budapest, 1984):

"1950: ...ekkor már szinte megrendelésszerűen kaptuk az elnökségtől a megbízatásokat: március 15-e közeledik, tessék hát létrehozni egy március idusáról szóló zenés játékot. Létre is hoztuk hát Polgár Tibor zenéjével a 'Szél kerekedik' című darabot, amelyet főként Horváth Tivadar egy cirka ötvenféle gyógynövényt felsoroló gyógyszerészdala tett híressé, amelyet ő olyan fergeteges tempóban énekelt végig, hogy azt azóta sem tudta senki felülmúlni."

2007 márciusában - abból az alkalomból, hogy száz éve született Polgár Tibor - Ruitner Sándor zenei szerkesztő a Petőfi Rádióban egy teljes órát szentelt a zeneszerző-karmester-rádiós egyéniség pályájának zenés felidézésére.
Akkor a rádió hangtára segítségével utólag visszahallgattam a műsort, és örömmel fedeztem fel benne egy részletet: ugyanis felcsendült Házy Erzsébet és Simándy József előadásában az a kettős, mely az 1848 márciusi forradalmi események diadalát, a „szabadságot” éltette és köszöntötte ebben a lendületes, pattogós, gyors ritmikájú indulószerű daljáték-részletben.
Számomra nagy öröm volt ezt a duettet meghallgatni, s Házy Erzsébet egyik legelső, korai rádiófelvételére „rácsodálkozni”!!!

A rádióban az ötvenes években, de még a hatvanas évek első felében is, gyakran megszólaltak Polgár Tibor zenés darabjának részletei, később azonban az operettadásokból "kikoptak".

Ezért is volt örömteli számomra az említett, 2007-es rádiós megemlékező műsor a szerzőre és benne a felcsendülő dalok Polgár Tibor "zenés vígjátékából".
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37862017-01-28 12:55:28
Kiegészítés az 1.288. sorszám beírásához

IX/11. Jacobi Viktor (1883 – 1921): Leányvásár - 1959

/Bemutató: 1911. november 14. Király Színház, Budapest/

Rádió Dalszínházának keresztmetszete az operettből

A rádiófelvétel bemutatója: 1959. május 16., Kossuth Rádió 20.30 – 21.50

Szövegét Martos Ferenc és Bródy Miksa írta.

Szereposztás:

Tom Miggles – Kövecses Béla
Jefferson, szenátor – Apáthy Imre
Jack Harrison, milliomos – Maleczky Oszkár
Lucy, a lánya – Neményi Lili
Bessy, Lucy komornája - Házy Erzsébet
Gróf Rottenberg – Gálcsiki János
Fritz, a fia – Puskás Sándor

A prózai részekben: Romvári Gertrúd, Sitkei Irén, Tábori Nóra, KőmívesSándor, Márkus László

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus

Vezényel: Török Emil

Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel:

- Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy, Puskás)
- 1. felvonás fináléja (Kövecses. Neményi, Házy, Puskás, Maleczky, énekkar)
- Tengerész induló a 2. felvonásból (Házy, Puskás, Maleczkyi)
- Bessy és Fritz kettőse a 2. felvonásból: „Dzsilolo-duett: „B: Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó. F: Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy, Puskás)
- Bessy, Fritz és Jefferson tercettje a 3. felvonás fináléjából: „Na, de méltóságos úr…” (Házy, Puskás, Maleczky, énekkar)
- Négyes: „Kezdje végre, gróf úr…” (Neményi Lili, Házy Erzsébet, Puskás Sándor, Gálcsiki János)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37852017-01-28 11:53:43
Kapcs. a 989. sorszám.

A televízió közvetítette az Erkel Színházból:

1959. május 7-én 19 órától:

Daniel-François-Esprit Auber: Fra Diavolo

Fordította: Szentgyörgyi Pál

Díszlet: Forray Gábor
Jelmez: SzeitzGizella

Rendező: Szinetár Miklós mv.

Karmester: Tóth Péter

Szereposztás:

Fra Diavalo: Járay József
A lord: Hámori Imre
A lady: Sándor Judit
Lorenzo: Palcsó Sándor
Matteo: Molnár Miklós
ZERLINA: HÁZY ERZSÉBET
Beppo, bandita: Kishegyi Árpád
Giacomo, bandita: Domahidy László
Egy katona: Petra László
Francesco: Tolnay Lajos
Egy pap: Déry Antal
Opernglas, avagy operai távcső... • 195642017-01-28 11:42:36
Kovácsházi épp ma mesélte a Dankó Rádió operettműsora vendégeként, hogy közeleg a Siegfried bemutatója az Opearházban, melyben a címszerepet fogja alakítani, és már csak a Tristan hiányzik a Wagner-palettáról, amit még nem énekelt, illetve Erik a Hollandiból (de utóbbira - szerinte - már nem érdemes gondolnia...) Sok tapasztalatra tett szert kint Németországban: a Wagner- és R. Strauss-repertoárban számítottak rá, míg hat évig a mannheimi opera társulatához tartozott.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 581662017-01-28 11:35:47
Határátlépés

Opera-vilag.net, 2017. január 27.

Francis Poulenc: A kármeliták –
KONDOR KATA írása a december 2-i operaházi bemutatóról

„Ismét bebizonyosodott, hogy érdemes kevéssé ismert műveket játszani, nem csupán a repertoár színesítése céljából; a művészek új arcukat mutathatják meg, és előfordul, hogy egyesek éppen ezekben a darabokban tudják legjobban kibontakoztatni a képességüket, nem pedig a leggyakrabban színpadon lévő művekben. Reméljük, lassacskán a közönség is egyre érdeklődőbben fogadja majd az Operaház ezen határátlépéseit.”
Momus társalgó • 59632017-01-28 11:08:50
A szériába beálló énekesek kedvéért sem teszek kivételt...
Momus társalgó • 59622017-01-28 11:07:28
Látod, ezért nem nézem meg ismét az Aidát most az Erkelben. Elég volt a bemutató előadás főpróbáját annak idején végigszenvednem... (Hiába szeretem Verdi mesteri operájának gyönyörű zenéjét, ez a rendezés nem tud annyira rabul ejteni, hogy ezt az áldozatot megtegyem miatta...)
Operett, mint színpadi műfaj • 30202017-01-28 11:00:24
Emmanuel Chabrier: L’Étoile - „egy wagneriánus operett”

Bartók Rádió sugározza az este:

19.00 – 21.06 Chabrier: L´Etoile (A csillag)
Háromfelvonásos vígopera

London, Covent Garden, a 2016. február 20-ai előadás hangfelvétele

Szövegét Eugene Leterrier és Albert Vanloo írta

Vezényel: Mark Elder
Km. a Londoni Covent Garden Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

I. Ouf király - Christopher Mortagne (tenor),
Siroco, asztológus - Simon Bailey (basszus),
Hérisson de Porc-Epic herceg, a Mataquin udvar nagykövete - François Piolino (bariton),
Tapioca, a titkára - Aimery Lefevre (tenor),
Lazuli - Kate Lindsey (mezzoszoprán),
Laola hercegnő - Hélene Guilmette (szoprán),
Aloes, Hérisson felesége - Julie Boulianne (mezzoszoprán),
Patacha - Samuel Sakker (tenor),
Zalzal - Samuel Dale Johnson (bariton)

Rendezte: Mariame Clément

Egy soha nem létezett birodalom királya minden évben bizarr módon ünnepli születésnapját; nyilvánosan kivégeztetett valakit. Ezúttal egy vándorkereskedő, Lazuli lesz a kiszemelt áldozat, aki szerelmi felindultságában „pokolba a kormányzattal” felkiáltással felségárulást követett el. Szorult helyzetből az udvari asztrológus menti ki. A bölcs tudós figyelmezteti a királyt, hogy csillaga oly közeli kapcsolatban áll a kivégzendőével, hogy félő, Lazuli halála után a király egy napon belül követi őt.

Az 1877-ben komponált, az opera és az operett határmezsgyéjén álló, rendkívül szellemes darabot Franciaország határain kívül is jól fogadták.

Szabó Ferenc János írt elemzést egy korábban kiadott L´Etoile -CD-hez, az interneten is megtalálható írásából idézek:

„A történet összefoglalva alig valamit adhat vissza a művet át- és átszövő nyelvi és zenei humorból, helyzetkomikumból. Már a zenei számok közt is rengeteg szellemes kikacsintást találunk. A szereplők nevei sorra beszédes nevek: Ouf király (ejtsd: Uff) asztrológusa a keleti homokviharra emlékeztető Siroco, Lazuli egy – magyarul Lazurit néven ismert – ásvány neve, de találkozhatunk Tapioca, Oasis, Aloès és más különleges nevű szereplővel (személyes kedvencem Hérisson de Porc-Épic, aki a tarajos sül és a sündisznó között félúton foglal helyet). Az első felvonásban csiklandozó trió, a másodikban csókkvartett, míg a harmadikban „Green Chartreuse kettős” kapott helyet, s nem lehet nem észrevenni a „Couplets de la Rose” utalását Mozart Figarójának Rózsaáriájára, vagy éppen azt, hogy a lelkes wagneriánus Chabrier „Romance de L’Étoile”-t ír a partitúrába, amikor Lazuli a szerencsecsillagához énekel. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy Stravinsky apró mesterműnek tartotta a L’Étoile-t, s Debussy és Ravel is kedvelte (Debussy kedvenc jelenete az uralkodó és udvari asztrológusának bel canto duettet parodizáló ivókettőse volt).”

„Bár napjainkban nem játsszák itthon, nem minősülne magyarországi bemutatónak, ha a L’Étoile mégis színpadra kerülne. 1878-ban (az ősbemutató után egy évvel!), az alig néhány éve megnyílt Népszínház első operettújdonságaként hirdették A csillag című operettet. A sikere nem volt nagy, Verő György, a Népszínház történetírójának jellemzése szerint „hulló csillag: pompás szöveg, gyönge zene.” A gyöngének talált zenét – akárcsak Londonban 1899-ben – átírták, és 9 év elteltével, 1887-ben Bátor Szidor és Hegyi Béla közös, Uff király című operettjeként mutatták be ugyanebben a színházban. A krónikás szerint e szelídített alakján már gond nélkül kacaghatott a budapesti közönség.”

„nehezen érthető, miért találtatott gyöngének az operett zenéje Budapesten. Kellemes, szórakoztató, igazi nemes „könnyűzene”, a szó offenbachi értelmében.”
Beethovenről - mélyebben • 6632017-01-28 09:58:56
A Fidelio a Salzburgi Ünnepi Játékokon, 2015

Az operaelőadásról DVD-film készült, ezt láthatjuk ma este az M5 csatornán, 21.55 és 00.20 között.

Jonas Kaufmann (Florestan), Adrianne Pieczonka (Leonore), Tomasz Konieczny (Pizarro), Hans-Peter König (Rocco), Olga Bezsmertna (Marzelline), Norbert Ernst (Jaquino), Paul Lorenger (Shadow Pizarro), Nadia Kichler (Shadow Leonore)
Wiener Philharmoniker &Konztertvereinigung Wiener Staatsopernchor, Franz Welser-Möst

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18752017-01-28 09:45:43
"Zentay Annától"
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18742017-01-28 09:45:14
Nagy Ibolya a rádióban megrendülten búcsúzott Zentay Annáról, a Fővárosi Operettszínház örökös tagjától, aki 93. életévében, január 24-én kedden, leánya karjai között hunyta le örökre szemét, és most már ő is " az égi társulatba" költözött.
Pár éve még telefon keresztül Vele is folytatott beszélgetést Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában.
Egy legendás énekművésztől veszünk búcsút, akinek megszámlálhatatlan rádiófelvétele, de sok-sok televíziós műsora is, rendelkezésre állnak a szerkesztőknek, csak rajtuk áll, hogy ezek a felvételek minél gyakrabban műsorokba kerüljenek és a mai generáció tagjai is rácsodálkozhassanak a nagyszerű szopránunk művészetére, akit színpadon már évtizedek óta nem láthattunk; akinek kisugárzása még ezekről a "steril" felvételekről is átragyog, és énekhangjával gyönyörködtet meg elandalít.

Isten Vele...!
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 7382017-01-28 09:21:02
Mielőtt ez a topic elindult, a közölt cikket már beírtam a Simándy József-topicba:
be 249. sorszám alatt.

/Forrás: RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva/

Kemény Egon topicjából sem maradhat ki!
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18732017-01-28 09:03:59
A napokban elhunyt Zentai Annára emlékszik operettfelvételeinek sugárzásával a Dankó Rádió most kezdődő operettműsora:

09:30:29 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Fehér akácok (Szerző: Fényes Szabolcs/Szilágyi László)
09:35:44 Dal Zentai Anna & Sárdy János & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Zeng az erdő - Emlékszel, tavasz idején (Szerző: Farkas Ferenc/Dékány András)
09:40:01 Dal Zentai Anna & Magyar Állami Operaház Zenekara & Kerekes János -- Dal a módiról (Szerző: Kerekes János/Innocent Vincze Ernő)
09:42:20 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara & Bágya András -- Hawaii rózsája - Ittam egy kis pityókát (Szerző: Ábrahám Pál/Grünwald, Alfred/Löhner-Beda, Fritz)
09:44:54 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara & Bródy Tamás -- 3:1 a szerelem javára - Beleszerettem magába (Szerző: Ábrahám Pál/Harmath Imre/Kellér Dezső)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18712017-01-27 11:10:51
A Dankó Rádió operettműsorában, a stúdióba meghívott Kovácsházi István operaénekes Nagy Ibolyával beszélget ezen a héten – ma elsősorban Richard Wagnerhez való elkötelezettségéről kérdezte őt a szerkesztő-műsorvezető. De szóba került a mai premierje is az Operaházban (Eötvös Péter operájában, „A szerelemről és más démonokról” –ban szerepel Kovácsházi; hogyan telik el a napja az esti fellépést megelőzően –erről is mesélt a műsorban.)

Kovácsházi énekhangját ma két bejátszott operarészletben hallhattuk: Verdi: Don Carlos – Szabadság-kettős (Km. Kálmándy Mihály és a Magyar Állami Operaház Zenekara); Wagner: A walkür – Tavaszi dal (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Giacomo Sagripanti)

A francia operett egyik kiválósága volt Charles Lecocq, akinek legismertebb operettje az Angot asszony lánya. Ebből az operettből kaptunk most egy válogatást: a Magyar Rádió 1960-as operettfelvételéről Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel részletek.

Ezt követte Kemény Egon egyik szép rádióoperettjének részletei: [/i] „A messzetűnt kedves”. [/i] Mivel ritkán hangzanak fel ennek az operettnek a részletei a rádióban, újra ideírom a teljes szereposztás és a rádiófelvétel közreműködőit:

Kemény Egon: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték)

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22. , Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
Egyik ismétlését is megemlítem: 1971. szeptember 19., Petőfi Rádió

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (Láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkő Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

Erről a stúdiófelvételről most két részlet került a műsorba:

- Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) „- Messzi földről jött egy hős magyar huszár /- távoli hazából, hol madár se jár…”

- „Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József) „- Nézz rám, Julika! Kislány voltál, most már nagylány../- bizony ám, hosszú a szoknyám…/- páros csókot vár a nagylány /- bizony ám, én meg is adnám…”

Még egy harmadik kettőst is beszerkesztett Nagy Ibolya a fent nevezett két szám közé (km. Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió Énekkara), de az elhangzott részlet: „A szüretelők dala” („.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…”) szerintem nem ebből az operettből való, vagy ha igen, akkor biztosan nem erről az ismertetett rádiófelvételről; a jelzett stúdiófelvételen Barlay és Kishegyi neve nem szerepel, továbbá ott a Földényi-kórus van feltüntetve, ebben a duettben viszont a Magyar Rádió énekkara működik közre!

Azért kíváncsi lennék, melyik rádiófelvételről, esetleg milyen más Kemény-dalműből csendült fel ez a vidám kettős.

A Dankó Rádió mai operettműsorát újra meghallgathatjuk az adás 18 órakor kezdődő ismétlésekor.
Lehár Ferenc • 5012017-01-27 10:08:56
Jövőre, 2018-ban emlékezünk meg Lehár Ferenc halálának 70. évfordulójáról (1870-1948)...
Operett, mint színpadi műfaj • 30192017-01-27 10:05:12
Életének 92. évében ELHUNYT ZENTAI ANNA, AZ OPERETT MŰFAJ EGYIK LEGENDÁJA

A Színiakadémia elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színházban prózai szerepekben, operettben, valamint operában is láthatta játszani a közönség. 1950 és 1979 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, később szabadfoglalkozású művésznőként dolgozott. 2003-ban erről így mesélt:

"Mint prózai színésznő Goldonit, Moliére-t játszottam a szegedi teátrumban, majd váltottam, operaénekesnő lettem, de 1950-ben a Fővárosi Operettszínház direktorának, Gáspár Margitnak nem tudtam nemet mondani, átszerződtem a fővárosba. Akkoriban formálódó, utolérhetetlen nagy csapatnak: Sárdynak, Németh Marikának, Feleki Kamillnak, Latabár Kálmánnak, Honthy Hannának, Petress Zsuzsának, Rátonyinak én is társa lettem a színpadon. Amikor Hannuska már csak néhanapján lépett színpadra, egy alkalommal így nyilatkozott: 'Utánam csak a kis Zentai játszhatja Cecíliát a Békeffy-Kellér-féle Csárdáskirálynőben.' Úgy is lett."

Kiváló szubrett, illetve naiva-primadonna volt, gyakorta vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban és külföldön is. Számos rádióoperett főszerepét alakította. Sokoldalúságát magyar nótaénekesként is ismerte a közönség.
33 évesen Jászai Mari-díjat, 1968-ban Érdemes művész-díjat kapott, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

Álmában állt meg a szíve a legendás magyar színésznőnek

Forrás: Szinhaz.org; Femina.hu
Opernglas, avagy operai távcső... • 195602017-01-27 09:36:41
Igazán nincs; más kérdés, hogy az elmúlt években, miután Molnár András visszavonult a színpadtól, Kovácsházi István vette át ezt a szerepkörét...
Pantheon • 18912017-01-27 09:32:55
Nagyon-nagyon szomorúan fogadtam a gyászhírt!
Isten nyugosztalja!
Lehár Ferenc • 4992017-01-27 09:32:10
Egyetértek! Mellesleg, a Bastille Operában már adták Lehár remekművét, ugyanebben a rendezésben,

Opera National Paris, 1997. „La Veuve Joyeuse” – Rendező: Jorge Lavalli – német nyelven

Armin Jordan - Karita Mattila, Bo Skovhus, Henriette Bonde-Hansen, Michael Schade, Waldemar Kmentt - DVD-n is kijött, ez a lemez is a Vig özvegy-lemezgyűjteményem részét képezi.

Úgyhogy húsz év elteltével ősszel, Párizsban felújításként kerül újra bemutatásra A víg özvegy.
Lehár Ferenc • 4972017-01-26 20:30:31

Most olvastam az Opernglas...- topicban az alábbi információkat - legyen itt is meg:


Lehár: La veuve joyeuse

Paris, Opéra Bastille - from 09 September to 21 October 2017

Libretto: Victor Léon

After Henri Meilhac - L’Attaché d’ambassade
In German

Conductor: Jakub Hrůša/Marius Stieghorst

16, 20, 28, 30 sept., 5, 9, 11, 15 oct.

Director: Jorge Lavelli

Graf Mirko Zeta – José Van Dam
Valencienne - Valentina Naforniţa
Graf Danilo Danilowitsch – Thomas Hampson
Hanna Glawari – Véronique Gens
Camille de Rosillon - Stephen Costello
Vicomte Cascada - Alexandre Duhamel
Raoul de Saint Brioche - Karl Michael Elbner
Bogdanowitsch - Peter Bording
Sylviane - Rebecca Jo Loeb
Kromow - Michael Kranebitter
Olga - Edna Prochnik
Pritschitsch - Julien Arsenault
Praskowia - Yvonne Wiedstruk
Njegus – Siegfried Jerusalem
Lolo - Esthel Durand
Dodo - Isabelle Escalier
Jou-Jou - Sylvie Delaunay
Frou-Frou - Virginia Leva-Poncet
Clo-Clo - Ghislaine Roux
Margot - Marie-Cécile Chevassus

Set design: Antônio Lagarto
Costume design: Francesco Zito
Lighting design: Dominique Bruguière
Choreography: Laurence Fanon
Chorus master: José Luis Basso

Orchestre et Choeurs de l’Opéra national de Paris

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Kürtösi István (fagott)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Liget Regina
"Liszt kukacok akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
FAURÉ: 6 Impromptu Op.86
DEBUSSY: La Fille aux cheveux de lin
SATIE: Gnossiennes
FAURÉ: Une Chatelaine en sa Tour, Op.110
RAMEAU: Pieces de Clavecin (részletek)
TOURNIER: Féerie

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kruppa Vonósnégyes:
Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű)
Kurgyis András (mélyhegedű), Fejérvári János (gordonka)
Műsorvezető: Kovács Sándor
HAYDN: D-dúr vonósnégyes, Op.20. No.4.

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Christopher Maltman, José Fardilha, Laura Aikin, Lucy Crowe
Budapesti Fesztiválzenekar
Rendezte és vezényel:
Fischer Iván
MOZART: Don Giovanni

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Romeo Szmilkov (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Widmung
BEETHOVEN: 29. (B-dúr) szonáta, Op.106 ('Hammerklavier') - 3. Adagio sostenuto
WAGNER-LISZT: A bolygó hollandi - ballada
LISZT: Szürke felhők
LISZT: Unstern!
LISZT: 18. magyar rapszódia
NENOV-SZMILKOV: Holy Mother
NENOV: Toccata
LISZT:Slavimo slavno, Slaveni!

19:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Dolfin Balázs, Matuska Flóra, Tomasz Máté, Virág Mátyás (cselló),
Méri Péter, Molnár Marcell, Szilasi Dávid és Radnóti Róza (zongora)
"Belvárosi Művészeti Napok"
SCHUBERT: Arpeggione sonata D 821
MENDELSSOHN: B-dúr szonáta csellóra és zongorára Op. 45. No. 1.
DEBUSSY: Szonáta csellóra és zongorára
BARTÓK: 1. Rapszódia
KODÁLY: Adagio
JANÁČEK: Pohádka

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Haja Zsolt (ének)
Nemzeti Énekkar (Somos Csaba)
Eckhardt Gábor (zongora)
Szokolay „Dongó” Balázs – népi hangszerek
Óbudai Danubia Zenekar
Vez.: Somos Csaba
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar Rondó
KODÁLY ZOLTÁN: Kádár Kata balladája
KODÁLY ZOLTÁN: Túrót eszik a cigány
KODÁLY ZOLTÁN: Mátrai képek
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar népdalok
a Kállai kettős eredeti dallamai
KODÁLY ZOLTÁN: Kállai kettős

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Várjon Dénes (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
MOZART: 16. (D-dúr) zongoraverseny, K. 451
BARTÓK: 3. zongoraverseny, BB 127
BRUCKNER: 9. (d-moll) szimfónia

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
a Budapesti Operettszínház Balettkara és szólistái
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar

20:00 : Budapest
Trafó

Harjinder Pal Singh (Santur), Bhupinder Singh Chaggar (Tabla)
16:00 : Vonyarcvashegy
Kossuth utcai rendezvény tér

Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar

18:00 : Pusztaszabolcs
Római katolikus templom

Hock Bertalan (orgona)
SOTE orvos-zenekar
vez.: Tardy László

18:30 : Solymár
Római katolikus templom

Szokolay Bálint Női Kar - Solymár
Solymári Férfikar
Karnagyok: Blazsek Andrea, Mózes Krisztina, Fábián Attila
Kelemen Istvánné tanár-karnagy születésének 100 éves jubileuma alkalmából
"De Angelis" gregorián mise
19:30
GOUNOD: C-dúr mise

20:00 : Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

Kállai Quartet:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű),
Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
"Quartettissimo VIII- Európai Vonósnégyes Fesztivál"
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes „A halál és a lányka”
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes No3, Op.30

20:00 : Pécs
Kodály Központ

Kolonits Klára (ének)
Pécsi Szimfonietta
Pannon Filharmonikusok
Vez.: Bogányi Tibor és Prof. Dr. Lakner Tamás
"XXI. Európai Bordalfesztivál - Gálakoncert"
A mai nap
született:
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)