vissza a cimoldalra
2014-09-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc előadók (2683)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50359)
Milyen zenét hallgatsz most? (23843)
Momus társalgó (5369)
Társművészetek (950)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2685)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10478)
A csapos közbeszól (91)

Élő közvetítések (4095)
Minden, ami nem opera... (425)
Erkel Színház (4683)
Momus-játék (4656)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3007)
Operett a magyar rádióban (1950-1980) (630)
Gaetano Donizetti (825)
Opernglas, avagy operai távcső... (18414)
Operett, mint színpadi műfaj (2240)
A nap képe (1503)
Régizene (3138)
Operamúzeum (871)
Pantheon (1328)
Udvardy Tibor (79)
Erkel Ferenc (854)
Marton Éva (493)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (15976 hozzászólás)
Operamúzeum • 5692014-02-05 22:36:33
2001. október 22. Zeneakadémia Nagyterme

Emlékhangverseny Liszt Ferenc születésének 190. évfordulója tiszteletére

Km. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szimfonikus zenekara

1. Liszt: Haláltánc

Zongorán közreműködik: Tóth Péter

2. Liszt: Faust-szimfónia

Km. a Honvéd Férfikar és Fekete Attila - tenorszóló
Operamúzeum • 5682014-02-05 22:35:42
2001. október 18. Erkel Színház

Gounod: Rómeó és Júlia

Opera három felvonásban, francia nyelven

Rendező: Gulyás Dénes
Koreográfus: Bán Teodóra

Vezényel: Kovács János

Szereposztás:

Juliette - Kertesi Ingrid
Stéphano – Létai- Kiss Gabriella
Gertrude - Gémes Katalin
Roméo - Klein Otokar
Tybalt - Daróczi Tamás
Benvolio - Pataki Antal
Mercutio - Busa Tamás
Paris: Molnár Zsolt
Grégorio - Ambrus Ákos
Capulet - Berczelly István
Frére Laurent - Kováts Kolos
Le Duc: Vághelyi Gábor

Szólót táncoltak: Németh Nikolett, Várkonyi Zoltán


2001. október 19-én is megnéztem az operát a másik szereposztással:

Juliette: Mitilineou Cleo
Stéphano: Várhelyi Éva
Gertrude: Gál Erika
Roméo: Fekete Attila
Tybalt: Laczó András
Benvolio: Derecskei Zsolt
Mercutio: Sárkány Kázmér
Paris: Molnár Zsolt
Grégorio: Martin János
Capulet: Káldi-Kiss András
Frére Laurent: Valter Ferenc
Le Duc: Szvétek László

Szólót táncoltak: Németh Nikolett, Várkonyi Zoltán
Balett-, és Táncművészet • 36162014-02-05 21:45:35
"John Lanchberyvel"
Balett-, és Táncművészet • 36152014-02-05 21:44:04
Az ingyenes Opera Magazinban (január-február szám) van egy előzetes cikk Lehár operettjének közelgő balettpremierjéről. A cikket Gara Márk írta. Ebben olvashatjuk egyebek között tőle:

„[…] A víg özvegy balettváltozatának ősbemutatója 1975-ben volt Ausztráliában. Azóta sokfelé játszották a világon és mindenütt nagy tetszést aratott a jelenleg nyolcvankettedik évében járó brit koreográfus munkája. Ronald Hynd feleségével – a korábban szintén táncművész – Annette Page-dzsel és a karmester-zeneszerző John Lamchberyvel jegyzi a balettet.
S hogy mi lehet a folyamatos siker titka? Először is a zene, hiszen Lehár Ferenc fülbemászó muzsikáját a világon mindenhol kedvelik. Dallamai, drámai feszültséget sem nélkülöző tablói, zseniális fináléi, az opera zenei építkezésmódját felhasználó komponálási stílusa és a gyönyörű hangszerelés a világon mindenhol osztatlan sikert arattak. […] az egymást érő gyönyörű melódiák magukkal ragadják a hallgatóságot. Csekély húzásokkal és az énekelt szólamok zenekari átirataiból áll össze a balett zenéje, Éppúgy felcsendül benne a Vilja-dal, mint a híres Víg özvegy-keringő. […]”

„[..] Nagyon hálás karakterekkel találkozhatunk a balettben, hiszen Hanna szerepe egyszerre elegáns és virtuóz. Danilo gróf szerethető, korhely fickó, igazi bohém nemes, sok szinte már akrobatikus tánclépéssel. Külön szerencse, hogy a betanítást John Meehan végzi, aki az ősbemutató Danilója volt. Valencienne és Rosillon ugyancsak rokonszenves szerelmesek, kettőseik igazán mutatósak; nem is szólva a karakterszereplő Zéta Mirkóról és Nyegusról. Humorral teli figuráiktól és a balett miliőjétől az ember visszarepülhet a ’Nagy Háború’ előtti Párizsba, amit kiválóan mutatnak meg a látványos, táncos tablók. Ezekben megfigyelhetjük a keringő utolsó európai virágzását, a néptánc ihletésű karaktertáncokat és a párizsi mulatók nagystílű hangulatát. A Ronald Hymd által koreografált lépések igényesek és szellemesek, ugyanúgy nehéz feladat elé állítják a tánckart, mint a szólistákat, s mindeközben szórakoztatják a nézőket. Nem véletlen ez, hiszen Hynd mester az angol iskolán nevelkedett, Frederick Ashton és Ninette de Valois balettjeiben táncolt, és kortársa, táncosa volt olyan – a brit második generációhoz tartozó – alkotóknak, mint Kenneth MacMillan vagy John Cranko. Későbbiekben társulatvezetőként és koreográfusként bontogatta tehetségét többek között a Bajor Állami Opera balettegyüttesénél, az English National Ballet-nél és számos egyéb társulatnál. Műveit Európán kívül Ausztráliában és Amerikában is sikerrel tűzik repertoárjukra a klasszikus együttesek. Mindezek pedig garanciát jelentenek arra, hogy a hazai közönség is szívesen fogadja majd A víg özvegyet, hiszen ebben a balettben lehetőség nyílik a Magyar Nemzeti Balett egyik erősségének a bemutatására: a kidolgozott karakterábrázolásokra.”

Edita Gruberova • 25172014-02-05 20:59:55
"évadban"
Edita Gruberova • 25162014-02-05 20:58:12
Akár a következő évadba már visszakerülhetne a Lucia. Ki tudná állítani az Opera. Kolonits K. és Kertesi I. mellett Fekete Attila lehetne az egyik szereposztás Edgardo-ja. Kálmándi, Fokanov személye sem lehetne kérdéses.
Erkel Ferenc • 8002014-02-05 20:51:45
Én azért sajnálom, hogy az István király felvételéről kimaradt a balettzene. Megértem a szempontokat, de így lett volna igazán teljes, "húzás-mentes" az opera stúdiófelvétele. Persze, ne legyek telhetetlen, így is az eddigi legteljesebb zenei anyag lesz hallható a lemezen! Örüljünk neki. Magam részéről nagy várakozással tekintek az új CD-re! És köszönet érte mindenkinek, akit illet!!!
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 16002014-02-05 13:21:07
Itt most azért érdekes ez a téma, mert autista a kisgyermeke. Ha "normális" lenne, a bulvár média sem kapná fel ezt a "story"-t.
Balett-, és Táncművészet • 36112014-02-04 23:01:27
Segítek:

A pas de deux-n túl

Kulturpart.hu, Somai Miklós
2014. február 4. 12:02

„Balett-táncosok, akik pályájuk során „érdemes művészek" lettek. De vajon érdemes-e balettozni? Mit ad a műfaj, és mit vesz el? Interjúsorozatunk első részét olvashatják.”

„Eichner Tibor egy hosszú nap után, holtfáradtan, de a rendszeres fizikai terheléshez szokottak elégedettséget tükröző mosolyával ül le beszélgetni.”
Operamúzeum • 5672014-02-04 22:44:13
A Nemzeti Énekkar Jubileumi Verdi-Éve

Zeneakadémia, 2001

Szeptember 30. Verdi: Luisa Miller – az opera koncertszerű előadása, olasz nyelven

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
MÁV Szimfonikusok

Vezényel: Antal Mátyás

Luisa Miller – Fodor Beatrix
Miller – Gudo Hasui
Rodolfo – Karshan Zholdybayew (kazah tenor)
Walter – Mozsár György
Wurm – Rácz István
Federica – Simon Katalin
Laura – Silló Katalin

(Megjegyzem, több változás is történt az eredetileg megadott közreműködő művészeknél: Rodolfót Vincenzo La Scola, Luisát Daniela Dessi, Federicát Kovács Annamária énekelte volna. A karmester pedig Kocsár Balázs lett volna. Különböző okok miatt lemondták és helyettük a fent nevezett művészek álltak be a produkcióba.)
Operamúzeum • 5662014-02-04 22:43:18
2001. szeptember 21. Zeneakadémia Nagyterme – Áriák és nyitányok

HELEN DONATH áriaestje

(Eredetileg Cheryl Studer vendég felléptét hirdették, de lemondta, ezért változott a műsor programja, elmaradt a koncert első részében tervezett Verdi-blokk.)

Km. a Budapesti Fesztiválzenekar

Vezényel: Fischer Iván

Műsor:

I. rész

Mozart: Figaro házassága
- Nyitány
- Cherubin áriája (Voi, che sapete)
- Susanna áriája (Giunse alfin... Deh, vieni),
- A Grófné áriája (Susanna non vien... Dove sono)
Verdi: A végzet hatalma – nyitány
Verdi: Otello – Fűzfadal és Ave Maria

Ráadás:
Wagner: Tannhäuser 2. felvonásából Erzsébet Csarnokáriája

II. Rész

Mendelssohn: Szentivánéji álom
- Nyitány
- A kísérőzene (op. 61) hat tétele (Scherzo; Dal; Intermezzo, Notturno; Nászinduló; Finálé

Közreműködött: az Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Kedvenc előadók • 26552014-02-04 22:06:13
Köszönöm a helyesbítést. Belinkelem a Savaria Szimfonikus Zenekar honlapját.
Erkel Ferenc • 7922014-02-04 21:52:54
Jó hírem van az István király CD-je megjelenéséről:

King István by Ferenc Erkel

Release Date: 02/25/2014

Label: Naxos Catalog #: 8660345 Spars Code: DDD

Composer: Ferenc Erkel
Performer: Kázmér Sárkány, Tamás Daróczy, Zsuzsanna Bazsinka, Zoltan Nyari, ...
Conductor: Valéria Csányi
Orchestra/Ensemble: Budapest Symphony Orchestra, King István Opera Choir
Number of Discs: 2

Advance Order: This title will be released on 02/25/2014. You may place an order now however, and we will ship it on the release date. You won't be charged until the item is actually shipped.

King István by Ferenc Erkel

Performer: Kázmér Sárkány (Baritone), Tamás Daróczy (Tenor), Zsuzsanna Bazsinka (Soprano),
Zoltan Nyari (Tenor), Janos Gurban (Baritone), Ildikó Szakács (Soprano)
Conductor: Valéria Csányi
Orchestra/Ensemble: Budapest Symphony Orchestra, King István Opera Choir
Period: Romantic
Written: by 1885; Hungary
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27672014-02-04 21:37:44
A Dankó Rádió mai operettadásában Offenbach Szép Heléna című operettjéből több részletet hallgathattunk meg. Ezek között volt az Álom-kettős, mely Házy Erzsébet és Réti József előadásában hangzott el.

Sajnos, a Magyar Rádió Hangtárából a Dankó Rádió adásai hiányoznak, így visszahallgatni sem lehet az elhangzott műsorokat.

Különben az operettműsor e heti vendége Mahó Andrea énekesnő-színésznő, akivel minden nap a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget a stúdióban.
Operett, mint színpadi műfaj • 21232014-02-04 21:24:20
Lemaradt az időpont: 2014. február 10. 19:00
Operett, mint színpadi műfaj • 21222014-02-04 21:20:15
"Bál a Savoyban"

Óbudai Társaskör

Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, Geszthy Veronika, Iván Gál Judit, Zábrády Annamária, Domoszlai Sándor, Maróti Attila
Körmendi Péter (zongora)

Részletek Ábrahám Pál, Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Johann Strauss operettjeiből.

Jegyár:2000 Ft, senior és diákjegy: 1000 Ft

Operett, mint színpadi műfaj • 21212014-02-04 21:18:54
Új szereposztással érkezik az Operett Szegedre

• 2014. február 4. -
• (fgy) -
• Szegedi Szabadtéri Játékok -

Kizárólag a Szegedi Szabadtéri Játékokra összeállított fesztivál-szereposztással kerül színre nyáron A Csárdáskirálynő és az Elfújta a szél a Dóm téren. A Budapesti Operettszínházból érkező két produkció szereplőiről rántották le a leplet a keddi sajtótájékoztatón az alkotók.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 492132014-02-04 21:17:40
Ezüst Rózsa Bál

Jótékonysági estély az Operában
2014. március 1.

Rendező: Anger Ferenc, a Magyar Állami Operaház mb. művészeti igazgatója,és
Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója

Karmester: Halász Péter mb. főzeneigazgató

Az est házigazdái: Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekes
Sárfalvi Péter, világ- és Európa-bajnok öttusázó

Sztárvendégek: Vesszelina Kaszarova, bolgár mezzoszoprán opera-énekesnő és
Polina Szemjonova, az Amercian Ballet Theatre prímabalerinája

Program:

20:00 Kapunyitás
21:30 Ünnepélyes megnyitó
22:30 A nagyteremben klasszikus keringő-dallamok és tánczenék szólnak, a többi helyszínen más- más zenei kínálat szórakoztatja a nagyérdeműt
24:00 Éjféli közös tánc – Quadrille, koreográfus: Nádasdy András
4:00 Zárás

A főműsort követően öt különböző helyszínen további rangos zenés programok várják a vendégeket.
Balett-, és Táncművészet • 36062014-02-04 21:13:40

Nem baj, mi tudjuk: "pontevedrói özvegy, Glavari Hanna"
Edita Gruberova • 25102014-02-04 21:06:32
Valóban, nagyszerű hír!!!
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 15932014-02-04 21:05:14
A cikket tegnap a Fidelio honlapjára is feltették (MTI forrásra hivatkozva). Épp most akartam belinkelni, de megelőztél...

Jonas Kaufmann • 6402014-02-04 21:00:37
A Magyar Rádió Hangtárából a sugárzást követően 3 hétig hallgathatjuk meg.a Rádió adóin elhangzott műsorokat (letölteni nem lehet).
Visszahallgatható ez a ma délelőtti adás is a Bartók Rádió műsorából :

10.00 – 12.05 Hang-fogó

1. Bruckner: Te Deum (Karita Mattila - szoprán, Susanne Mentzer - mezzoszoprán, Vinson Cole - tenor, Robert Holl - basszus, Bajor Rádió Énekkara, Bécsi Filharmonikus Zenekar, vez. Bernard Haitink)
2. Mahler: I. (Titán) szimfónia (New York-i Filharmonikus Zenekar, vez. Leonard Bernstein),

3. Lemezújdonság: Jonas Kaufmann Wagner-áriákat énekel

Km. Berlini Német Opera Zenekara, vez. Donald Runnicles,:

a) Siegfired - Siegfried monológja, II. felv. (Erdőzsongás),
b) Tannhäuser - Római elbeszélés, III. felvonás,
c) A nürnbergi mesterdalnokok - Walter dala, I. felv.,
d) Lohengrin - Grál elbeszélés, III. felv.,

A mikrofonnál: Schaefer Andrea
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27662014-02-04 20:48:34
Ezeket nem is tudtam! Köszönet az információkért!
Pantheon • 12092014-02-03 20:44:20
Maximilian Schell - az Oscar-díjas osztrák színész-rendező 83 éves korában szombatra virradóra hunyt el egy innsbrucki klinikán.
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 15852014-02-03 20:41:47
Akkor már tudom...
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27642014-02-03 15:56:39
Idemásolom a Színhaz.hu (Magyar Színházi Portál) oldalról az egyik hozzászóló feltöltött fotóhoz fűzött kommentjét:

Régi Színházi fotók – Mennyei páholy - rovat

„gardelli | 2008. november 10. hétfő, 00:24

Hosszú-hosszú évtizedeken át kedves szokás volt az Operaházban és az Erkel Színházban!Szilveszter este mindig valami vidám előadás került színre!Az Erkelben-általában - a Denevér,az Operaházban-nagyon sokszor- A szevillai borbély!
És ezeken az óévbúcsúztató előadásokon a szereplőkön kívül, bizonyos jelenetekben, vendégművészek jelentek meg, a közönség legnagyobb örömére!
Így történt ez 1970.december 31.-én este is az Operaházban,amikor is A szevillai borbély című Rossini-opera 2.felvonásában, a híres Éneklecke-jelenetben,a Rosinát éneklõ Ágay Karola mellé három kiváló művész jelent meg a színpadon: Szendrei Karper László, Házy Erzsébet és Darvas Iván!
Mostanra- sajnos-már csak emléke él ennek a kedves szokásnak!!!! „
Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 5782014-02-03 15:35:39
A 162. sorszámnál leírtakhoz kiegészítés

Huszka Jenő – Kristóf Károly: A Szép Juhászné

A rádiófelvételen (a bemutatója 1954. december 19.) hallható számok közül néhány a Dankó Rádióban meghallgatható volt:

Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Lehel György

- Nyitány
- Katinka belépője (Neményi Lili, km. a Magyar Rádió Férfikara)
- Katinka és János duettje (Neményi Lili és Sárdy János)
- Krisztina és Rudi vidám kettőse „Hűvös a kút vize (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)
- Dal a boldogságról (Neményi Lili)
- Betyár-nóta (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
- Katinka és János szerelmi kettőse „Oly szép az élet…” (Neményi Lili és Sárdy János)
- Szabadság-dal „Magyar lánynak magyar legény a babája…” (Sárdy János, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

Ezek közül a Dankó Rádióban ma délután öt órától - a délelőtti operettműsor ismétlésében - öt számot hallgathatunk meg Huszka ritkán előforduló operettjéből.
Operamúzeum • 5652014-02-03 13:49:53
2001. szeptember 1. Millenáris Park – Teátrum

Nyitó hangverseny „Az ismeretlen Erkel” – gálaest Erkel Ferenc ritkán hallható operáiból

Km. Tokody Ilona, Fekete Attila és Miller Lajos – a Magyar Állami Operaház magánénekesei
Valamint
B. Konrád Erzsébet, Hary Judit, Marton Melinda, Bancsov Károly, Molnár János, Szabó Péter, Szakács Levente – a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészei
A Kolozsvári Állami Magyar Opera ének- és zenekara (karigazgató: Horváth József)

Vezényel: Hary Béla

I. rész
Részletek a Báthory Mária című operából

- Nyitány
- István áriája (Szabó Péter)
- Báthory Mária áriája – „Coro e Romanza” (Tokody Ilona és a nőikar)
- Vadászdal (férfikar)
- Finálé (Marton Melinda, Szabó Péter, Szakács Levente és a kórus)

II. rész
Részletek a Névtelen hősök című operából

- Ilonka románca (Hary Judit)
- Takarodó (férfikar)

Részlet a Dózsa György című operából

- Dózsa imája (Fekete Attila és a kórus)

Részlet a Sarolta című operából

- Kórusrészlet

Részletek az István király című operából

- Nyitány
- Crescimira áriája (Tokody Ilona)
- Imre áriája (Fekete Attila)
- Őrülési jelenet – Crescimira áriája (Tokody Ilona)
- A pogánytábor – jelenet (Bancsov Károly, Molnár János és a kórus)
Operamúzeum • 5642014-02-03 13:48:37
2001. augusztus hó - a budai Millenáris Park – szabadtéri színpad

Kacsóh Pongrácz: János vitéz – a daljáték keresztmetszete

Km. Pánti Anna, Fersch Márta, Csányi János, Csányi László, Agárdi László

Augusztus 20.-án, ugyanott: szabadtéri színpad

Opera-operett gála

Km. a BM Duna Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Váradi Katalin

Fellépett:

Misura Zsuzsa, Gurbán János, Daróczi Tamás, Dávid Krisztina, Vadász Zsolt, Molnár Marica

A műsoron szerepelt Erkel, Kodály, Huszka, Kálmán, Lehár műveinek részletei.
Operamúzeum • 5632014-02-03 13:47:53
2001. augusztus 21. Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Magyar opera- és operett gála

A Kolozsvári Magyar Állami Opera vendégjátéka

Km. a Kolozsvári Magyar Állami Opera énekkara, balettkara és zenekara, valamint szólistái, továbbá Pitti Katalin (a II. rész operett-blokkjában) és Ardó Mária (az I. részben szereplő opera-blokkban)

Vezényel: Hary Béla

A műsor I. részében részletek szólaltak meg az alábbi dalművekből

Erkel Ferenc: Hunyadi László
Erkel Ferenc: Bánk bán
Kodály Zoltán: Székelyfonó

A II. rész részletes műsora:

- Kodály Zoltán: Háry János – Intermezzo
- Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Ó, az a kicsi pavillon” (Hary Judit, Szakács Levente)
- Huszka Jenő: Lili bárónő – „Egy férfi képe” (Molnár Melinda)
- Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom” (Fülöp Márton)
- Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány” (Szabó Péter)
- Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú…” (Marton Melinda, Pataki Enikő, Ádám János, Mányoki László)
- Lehár Ferenc: A víg özvegy – bevezető kórus és Vilja-dal (Pitti Katalin és énekkar)
- Kálmán Imre: Marica grófnő – „Vedd fel a szép ruhát…” (Hary Judit, Fülöp Márton)
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Palotás (tánckar)
- Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – Mister X belépője (Fülöp Márton)
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Én mától kezdve…” (Pataki Enikő, Szabó Péter)
- Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Cintányéros cudar világ…” (Székely Zsejke, Ádám János)
- Kálmán Imre: Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár…” (Marton Melinda, Ádám János, majd az összes szólista, tánckar, énekkar)
Operamúzeum • 5622014-02-03 13:47:18
2001. augusztus 19. Zsámbék – Romtemplom (szabadtéren)

Erkel Ferenc: Báthori Mária

opera két részben

A Kolozsvári Magyar Állami Opera vendégjátéka

Km. a Kolozsvári Magyar Állami Opera énekkara és zenekara

Vezényel: Hary Béla

Szereposztás:

Könyves Kálmán, Magyarország királya – Molnár János
István herceg, a fia, trónörökös – Szabó Péter
Báthory Mária, nemes hölgy – Marton Melinda
Árvai, királyi tanácsadó – Merk István
Szepelik, királyi tanácsadó – Szeibert István
Miklós, Mária testvére – Szakács Levente
Szepelik bizalmasa/kém/bakó – Szilágyi János

Rendező: Dehel Gábor
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 15832014-02-03 13:46:19
Ki az a Péter?...
Balett-, és Táncművészet • 36002014-02-03 12:44:43
Az én jegyemen már 19.00 óra kezdési időpont szerepel - ahogy a honlapon is van,
A Magyar Zenekarok helyzetéről • 402014-02-03 12:39:42
A jelenleg Wiesbadenben dolgozó Hamar Zsolt még kedden közleményt juttatott el az MTI szerkesztőségébe, amelyben azt írta, a Miskolci Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatója valóban felkérte, hogy a jövőben zeneigazgatóként, illetve vezető karmesterként vegyen részt a zenekar munkájában. „Ezt a felkérést a zenekar tagsága egy társulati ülés keretein belül 88 százalékos többségben megerősítette. A felkérés megtisztelő, a zenekar támogatása számomra több, mint megható” – fogalmazott. „Tekintettel arra, hogy az általam nagyra becsült Kovács László karnagy úr szerződése ez év nyarán lejár, és a miskolci önkormányzat illetékes vezetői több ízben egyértelműen hitet tettek a változás fontossága mellett, a felkérést komolyan veszem, de számomra a mostanra kialakult helyzet mindössze arra ad egyelőre felhatalmazást, hogy az intézmény igazgatójával megkezdjem a tárgyalásokat. Természetesen akármi is lesz a tárgyalások végkimenetele, annak eredményéről a nyilvánosságot tájékoztatni fogom” – írta közleményében Hamar Zsolt.

Forrás: http://mno.hu/grund/uj-vezetot-kap-a-miskolci-szimfonikus-zenekar-1208099
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 15812014-02-03 11:01:51
Netrebko az idén három különböző rendezésben lép Margitként Gounod operájában



The Royal Opera, London
Gounod: "Faust"
Dates:
4, 7, 11, 14, 17, 22, 25 April 2014
Singers:
Faust - Joseph Calleja
Méphistophélès - Bryn Terfel
Marguerite - Anna Netrebko
Valentin - Simon Keenlyside
Conductor: - Maurizio Benini
Director: - David McVicar

Wiener Staatoper, Wienna
Gounod: "Faust"
Dates:
2, 5, 10 May 2014
Singers:
Faust - Piotr Beczala
Méphistophélès - Erwin Schrott
Marguerite - Anna Netrebko
Valentin - Adrian Eröd
Conductor: Bertrand de Billy
Director: Nicolas Joel / Stéphane Roche


Festspielhaus Baden-Baden

Gounod: "Faust"
New production
Dates:
6, 9, 12 June 2014
Singers:
Faust - Charles Castronovo
Méphistophélès - Erwin Schrott
Marguerite - Anna Netrebko
Valentin - Jacques Imbrailo
Siebel - Angela Brower
Marthe Schwerlein - Jane Henschel
Conductor: Thomas Hengelbrock
Director: Bartlett Sher
Antonin Dvorak • 1262014-02-03 10:57:25
Nagyon köszönöm!!!
Edita Gruberova • 24912014-02-03 10:56:58
Lehet tudni már, hogy "mit kapunk" majd Tőle?
Balett-, és Táncművészet • 35982014-02-03 10:55:30
Igen, így teljes!
Operamúzeum • 5612014-02-02 11:50:59

Ferencvárosi Ünnepi Játékok

2001. július 14. Bakáts téri szabadtéri színpad

Saint- Saëns: Sámson és Delila – opera két részben

A Debreceni Csokonai Színház Énekkara
Liszt – Wagner Szimfonikus Zenekar
Balettkar

Vezényel: Kaposi Gergely
Koreográfus: Mucsi János

Díszlet és jelmez, rendező: Koltay Gábor

Szereposztás:

Sámson - Molnár András
Delila - Mészöly Katalin
Dagon főpapja - Gurbán János
Abimelech - Póka Balázs
Öreg zsidó - Kincses Károly
Operamúzeum • 5602014-02-02 11:50:22

Ferencvárosi Ünnepi Játékok

2001. június 15. Bakáts téri templom

Rossini: Stabat Mater

Magyar Rádió Énekkara
BM Duna Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Kaposi Gergely

Ének szólisták:

Fekete Veronika
Mészöly Katalin
Daróczi Tamás
Gregor József
Balett-, és Táncművészet • 35962014-02-02 11:30:15
Ide másolom onnan a közzétett neveket.

Egyébként már megvettem a jegyet az egyik előadásra, és ahogy ismerem magam, biztos vagyok abban, többször megfogom nézni kedvenc szerzőmtől a legkedvesebb operettem balett változatát!

Lehár Ferenc: A víg özvegy - balett

Koreográfus: Ronald Hynd

A koreográfus asszisztense: Annette Page
Jelmeztervező: Peter Docherty
Díszlettervező: Peter Docherty
Betanító balettmester: John Meehan

Karmester: Silló István

Özvegy/Hanna: Kozmér Alexandra
Danilo: Apáti Bence
Valencienne: Sarkissova Karina
Camill: Dmitry Timofeev
Ludmilla: Bakó-Pisla Artemisz
Magda: Krupp Anna
Kromof: Morvai Kristóf
Pritich: Majoros Balázs
Negus: Hommer Csaba
Baron: Macher Szilárd
Pontevedrói szóló fiú: Kerényi Miklós Dávid
Antonin Dvorak • 1242014-02-02 00:28:42
Egy vízisellő mai viszontagságai

Még úgyis nagy élmény volt számomra csütörtök este Bécsben Dvorak Rusalkája (a január 26-i bemutatót követő előadást láttam), hogy a Staatsoper új produkciójának rendezője – a legutóbbi bécsi Ring-ciklust is jegyző német Sven-Eric Bechtolf erősen megosztó személyiség a színházak és az opera világában - a horror- és a vámpír-témakör irányába viszi el a tündér-operát – elejétől a végkifejletig…

De kezdem az elején. Dvorak remekművét a Magyar Állami Operaház – számomra ez érthetetlen - soha nem játszotta! Igaz, egy-egy előadás erejéig a Rusalka eljutott az Andrássy (a volt Népköztársaság) úti Dalszínházba: Pozsonyból (1956) és a Prágából (1976), az ottani Nemzeti Színházak operatársulatainak jóvoltából. És tudok még egy 2008-as kassai vendégjátékról is Miskolcon, de az opera magyarországi bemutatójára a Debreceni Csokonai Színház vállalkozott 2009 februárjában. Az egyik előadásán ott voltam magam is, ám különösebben nem ragadott meg az a szentimentálisra vett, különösen az ifjúságot megcélzó, Novák Eszter rendezte és Kocsár Balázs vezényelte magyar produkció. Addigi legnagyobb - „élő” - Rusalka- élményem Pozsonyhoz fűződik, ahol 1989. február 8-án a Slovenské Narodné Divadlo (Szlovák Nemzeti Színház) operaelőadásában gyönyörködhettem.

És most itt van a legfrissebb Rusalka-operaélményem: ott lehettem a Wiener Staatsoper-ben, ahol a földszinti nézőtér mögött a „patkóban”, az ún. Stehplatz-on foglalhattam helyet, és mindössze 4 Euróért az ottani első sorból, középről remekül láttam és hallottam mindent! (De nem részletezem azt a macerát, amíg a hosszas sorban állás, a cerberus felügyelő által engedélyezett mozgástérben való várakozás után végre átvehettem a bilétát – aki már járt a bécsi Operában, tudja, miről van szó, én sem először jutottam hozzá így az áhított operajegyhez.)

Nem vitás, hogy a Rusalka Dvorak egyik legnépszerűbb műve – számomra legalábbis, de hazánkfia számára ritkán jut osztályrészül, hogy eme megállapításról személyes benyomásokat szerezhessen, mégpedig kiváló nemzetközi produkció által. Az említett debreceni, magyar nyelvű előadás előtt húsz évvel már volt részem egy emlékezetes pozsonyi, eredeti nyelven énekelt Rusalkához, ami nagyon megragadott. De az régen volt, és vágytam már egy újabbra, és így került a látószögembe a bécsii operaház új kiállítású Rusalka produkciója, melyben cseh nyelven énekelnek a nemzetközi operavilág jeles énekművészei, mindenekelőtt a főszerepet alakító kiváló bolgár szoprán Krassimira Stoyanova. De nem kisebb nevek a Herceget éneklő tenorista Michael Schade és az Idegen Hercegnő szerepében a német mezzoszoprán Monika Bohinec sem. Jezsibabát az ugyancsak német mezzoszoprán, Janina Baechle alakította és szintén neves operaénekes a Vizimanót megszemélyesítő osztrák basszista Günther Groissböck. A nevezettek remek énekléséről és színpadi alakításáról hírük után most volt alkalmam először személyesen is meggyőződni. Sőt, a zenekar élén a világhíres, kiváló cseh karmester áll: Jirí Belohlávek, akinek hírneve ugyancsak messze szálló… Tehát az alkotók személye és a közreműködő művészek mindegyike garanciát jelentett arra nézve, hogy a nagy várakozással tekintett, életem harmadik Rusalkája igazán szép zenei és erőteljes színházi élményekben részesítsen.

Elöljáróban leszögezem, várakozásomban nem kellett csalódnom. Szeretem a változatosságot, szeretek új elképzeléseket megismerni és – ha késztetésem van rá - szeretek összehasonlítva mérlegelni. Az már ismeretes volt a szereposztásból, hogy ezúttal sem valósul meg az a Dvorak-koncepció, hogy Jezsibabát, az erdő boszorkányát és az Idegen Hercegnőt két külön hangfajnak megfelelő tolmácsolóra bízzák. Itt mindkét szerepet mezzoszopránra kapta.
Az előadás folyamán azonnal konstatáltam azt is, hogy a mesebeli hableánynak, aki 25 évvel ezelőtt a Pozsonyi Színházban egy rettenően rideg - plexiüvegből és hasított szilonfóliából alkotott - díszletmegoldásban élte át emberré válását és reménytelen szerelmét, itt Bécsben, ebben a „mai” rendezésben legalább annyira sivár díszletkörnyezetben kell beteljesítenie kijelölt sorsát. A két szélső szín megegyezik: annyi különbséggel, hogy az elsőben van még élet a tóban és a tó körül, míg a másodikban csak a színhely marad, de az élet megszűnő félben van… A színpadra emeletes, részekre osztott díszletegyüttes került, fent van az emberi világ, lent a vízi világ…A középső felvonás palota-jelenetet takar, „egyszintes” a színpadkép – az emberi világban játszódik a cselekmény.

A színrevitel és a mű értelmezése vitákra ingerlő, Sven-Eric Bechtolf rendező szokatlan ötletekkel kísérletezik, de a kulcsmotívum nála is ugyanaz. A boszorkány, Jezsibaba, ugyan hajlandó emberré varázsolni a vízitündért , de ha itt, az emberek között csalódás éri és visszatérni kényszerül a tündérvilágba, már nem lehet olyan mint volt, s megvetés sorsa vár rá. És ezt az emberré lett, de néma és hideg lényt a Herceg az Idegen Hercegnő bájaiért bizony elhagyja, mire a Vizimanó magával viszi a csalódott „lányt” a vizek világába, mely azonban már nem fogadja vissza, megveti, s csak mint lidércfény bolyonghat az idők végezetéig… A három vízisellő olyan zombi-féle lények ötvözve a Drakula várának vérszívó lányaival, akik a bevezető jelenetükben a zenére csápolva táncolnak, mintha rokit táncolnának. A harmadik felvonásban a kukta - aki a vadőrrel együtt a humort képviseli, de az utolsó felvonásra a boszorkánytól rettegnek - , már minden porcikája a tőle való félelemtől remeg (Stephanie Houtzeel – szoprán), nem is ok nélkül: Jezsibaba késsel elvágja a nyakát és issza a kicsorduló vérét; a három sellőt is erre kényszeríti, akik egymás után fekszenek rá a még vergődő áldozatra, hogy vérét kiszívják. Persze utána mindegyikük szája, arca, ruházata vértől piroslik, tényleg úgy néznek ki és úgy viselkednek, mint vámpírok a mozifilmekben. A boszorkány erőszakos figurája végig jelen van ebben a rendezői koncepcióban, amit logikusan végig is visz: Jezsibaba a főzetébe a leöldösött hollók vérét csurgatja (az opera elején tele van a színpad elhullott madarakkal, melyeket egyenkint összeszed, majd kitépdesi tollukat…, később vagy egy tucat késsel „hadonászik” és mintha sejtetné: Rusalka és a Herceg is ilyen szomorú véget ér majd… A testére öltött hatalmas, palástszerű jelmeze fekete tollakból áll – az elhullott madarakéhoz hasonlítható. Ugyancsak ilyen „tollas” ruházatot visel a palota-jelenetben az Idegen Hercegnő, csak az övé nem fekete, hanem vörös színezetű – különben pompás viselet ez is. Amikor az opera elején megismerjük a Vízimanót, ő is egy élő-halott kinézető alak, hosszú, derékig érő fehér hajat viselő „szörnyeteg”- ő is el van látva kellék késekkel … A második felvonás e koncepcióban ugyan palotateremben játszódik, de a vizuális megoldás mindössze néhány színpadi elemből és hátsó emelvényből áll. Ez utóbbira lép fel a „vendégsereg” – az operában egyedül itt van szerepe a kórusnak. Narratívaként kommentálják a helyzetet: megvetésüket fejezik ki (a megjelenő Vízimanóval együtt) a közelgő esküvő elől menekülő, a némaságra kárhoztatott és fogadalmához hű Rusalkával érintkezni képtelen, végül az Idegen Hercegnő iránt elcsábuló és a közelgő esküvő elől menekülő Herceg iránt. Ezalatt látunk egy pantomim -táncjelenetet, ahol egy férfi és egy lány évődik (szexuális aktusokat is imitálva) egymással, és ebbe „besegít” nekik a szótlan, vágyakozó Rusalka, de aztán hiába látjuk már a nászágyat is, a Herceg megfutamodik, mikor megjelenik a csábos Idegen Hercegnő, majd együtt távoznak a színhelyről – mindenki megbotránkozására. Az opera fináléjában Rusalkát angyali, hófehér, ruhájában látjuk botorkálni a kiszáradt tó mederben, szívében szerelem viaskodik a bosszúval, a megbocsátás a megvetéssel. Megérkezik a bűnbánó Herceg is, talán bocsánatáért esdekelve…De a boszorkány jóslata beteljesedik rajtuk, ha nem is úgy ahogy megjövendölte. Ruszalka még mielőtt „halotti csókban” részesítené a még mindig utána vágyakozó – a kietlen, már elhagyatott tófenékre is elvetődő, őt kereső - Herceget, egy végtelen hosszúságú sállal többszörösen odakötözi a tó fenekéről kimagasló korhadt fatörzshöz. Ő ezt passzívan tűri, nem mozdul, megmerevedik. a egész szituáció úgy van megrendezve, mintha a megzavarodott, bolygó lidérccé változott Ruszalka közreműködését megnyerve - általa - „passzív eutanáziához” segítse. Amit megpecsétel az a csók, ami a már élettelennek látszó lekötözött férfi ajkát éri. Ezután Ruszalka lefekszik és odakuporodik a már halott Herceg lábai elé – hogy vele haljon.
Tehát a rendezés a vámpír-szerű megoldások mellett – a hatás kedvéért – a szexuális töltetű meg a horror-elemektől sem idegenkedik. Maga a színpadi világ (díszlet: Rolf Glittenberg, jelmez: Marianne Glittenberg) szinkronban van a rendezéssel, ami helyenként kiábrándítóan rút, és a közönségre erős hatást gyakorol. De mindez, következetes logikával van felépítve, és ezért jól követhető, nem unalmas, a közönség figyelme egy pillanatig sem lankad – a rémségek ellenére sem idegenkedik a hatás-vadász fogásoktól. Végtére is, magam hozzáállását is lemérve, úgy látszik elérte célját a rendező és csapata. A közönség lelkesen ünnepelte a produkciót.
A színpadi-képi világról tanúskodnak a fotók a Galériából
Az ének-zenei teljesítményekről még röviden.

Krassimira Stoyanova zseniálisan alakította és énekelte a címszerepet. Szólamát abszolút perfekten abszolválta, megformálásában megcsodálhattuk az eszményi érzelmesség kifejezését is, ami a ragyogó csúcshangjaival és mélyen drámai szenvedély ábrázolásával együtt hatalmas ovációkat váltott ki a publikumból.
Ugyancsak nagy nyeresége a produkciónak Janina Baechle Jezsibabája boszorkányánál keresve sem lehetett volna találni boszorkányosabbat. Szinte sütött belőle a természetfölöttiség. Fenomenálist alakított.. Színvonalban és a hang szépségében nem maradt el tőle az Idegen Hercegnő szerepében bemutatkozó és kiválóan éneklő Monika Bohinec, aki a szerző megálmodta személyiségben láthatóan lubickolt. A Herceg megformálója Michael Schade végig kiegyenlített teljesítményt nyújtott, hangminősége egyenes arányban áll a partitúra követelményeivel, jól győzte az igen kényes fekvésű, magasabb régiókat is. Ugyancsak az elvárt élményben részesített és imponáló hangi megoldásokkal nyűgözte le közönségét a Vízimanót alakító Günther Groissböck, akinek produkciójára a második felvonásbeli híres áriája tette fel a koronát. Meg kell még említenem a három vízitündért éneklő-játszó művésznőket is: Valentina Nafornita, Lena Belkina és Ilseyar Khayrullova hármasa biztos pontja volt az előadásnak, akárcsak a Kuktát megformáló Stephanie Houtzeel.
Az énekkar rövid jelenetében jól helytállt. (Egyedül az ő szerepük mondható konvencionálisnak a rendezés szempontjából.) A zenekar élén Jirí Belohlávek régi rutinos karmester, aki Dvorak gyönyörű zenéjének minden szépségét briliánsan csillogtatta meg: kiegyenlített tömör egységszínvonalat hozott ki muzsikusaiból, az árnyalatokra is igen ügyelt. Igen jó kézben tartott zenekara méltán egyenrangú partnere volt az énekeseknek.

A Stehplatz ezúttal is jól szolgálta az „ügyet” – még a főleg délkelet Ázsiából idelátogató turisták is hangos brávókkal köszönték meg a szereplő énekeseknek, karmesternek a kapott csodás operaélményt, „a zenedrámát”, melyben őket és mindenkit részesítettek, akik ezen a napon ott lehettek a bécsi operában, és akik művészete által – mégha a hangsúlyozottan morbid rendezői fantáziavilág részeként, mégis - szívet-lelket betöltve, erőteljesen ráirányult figyelmünk Dvorak mesterművére.
Opernglas, avagy operai távcső... • 181792014-02-02 00:28:11
Egy vízisellő mai viszontagságai

Még úgyis nagy élmény volt számomra csütörtök este Bécsben Dvorak Rusalkája (a január 26-i bemutatót követő előadást láttam), hogy a Staatsoper új produkciójának rendezője – a legutóbbi bécsi Ring-ciklust is jegyző német Sven-Eric Bechtolf erősen megosztó személyiség a színházak és az opera világában - a horror- és a vámpír-témakör irányába viszi el a tündér-operát – elejétől a végkifejletig…

De kezdem az elején. Dvorak remekművét a Magyar Állami Operaház – számomra ez érthetetlen - soha nem játszotta! Igaz, egy-egy előadás erejéig a Rusalka eljutott az Andrássy (a volt Népköztársaság) úti Dalszínházba: Pozsonyból (1956) és a Prágából (1976), az ottani Nemzeti Színházak operatársulatainak jóvoltából. És tudok még egy 2008-as kassai vendégjátékról is Miskolcon, de az opera magyarországi bemutatójára a Debreceni Csokonai Színház vállalkozott 2009 februárjában. Az egyik előadásán ott voltam magam is, ám különösebben nem ragadott meg az a szentimentálisra vett, különösen az ifjúságot megcélzó, Novák Eszter rendezte és Kocsár Balázs vezényelte magyar produkció. Addigi legnagyobb - „élő” - Rusalka- élményem Pozsonyhoz fűződik, ahol 1989. február 8-án a Slovenské Narodné Divadlo (Szlovák Nemzeti Színház) operaelőadásában gyönyörködhettem.

És most itt van a legfrissebb Rusalka-operaélményem: ott lehettem a Wiener Staatsoper-ben, ahol a földszinti nézőtér mögött a „patkóban”, az ún. Stehplatz-on foglalhattam helyet, és mindössze 4 Euróért az ottani első sorból, középről remekül láttam és hallottam mindent! (De nem részletezem azt a macerát, amíg a hosszas sorban állás, a cerberus felügyelő által engedélyezett mozgástérben való várakozás után végre átvehettem a bilétát – aki már járt a bécsi Operában, tudja, miről van szó, én sem először jutottam hozzá így az áhított operajegyhez.)

Nem vitás, hogy a Rusalka Dvorak egyik legnépszerűbb műve – számomra legalábbis, de hazánkfia számára ritkán jut osztályrészül, hogy eme megállapításról személyes benyomásokat szerezhessen, mégpedig kiváló nemzetközi produkció által. Az említett debreceni, magyar nyelvű előadás előtt húsz évvel már volt részem egy emlékezetes pozsonyi, eredeti nyelven énekelt Rusalkához, ami nagyon megragadott. De az régen volt, és vágytam már egy újabbra, és így került a látószögembe a bécsii operaház új kiállítású Rusalka produkciója, melyben cseh nyelven énekelnek a nemzetközi operavilág jeles énekművészei, mindenekelőtt a főszerepet alakító kiváló bolgár szoprán Krassimira Stoyanova. De nem kisebb nevek a Herceget éneklő tenorista Michael Schade és az Idegen Hercegnő szerepében a német mezzoszoprán Monika Bohinec sem. Jezsibabát az ugyancsak német mezzoszoprán, Janina Baechle alakította és szintén neves operaénekes a Vizimanót megszemélyesítő osztrák basszista Günther Groissböck. A nevezettek remek énekléséről és színpadi alakításáról hírük után most volt alkalmam először személyesen is meggyőződni. Sőt, a zenekar élén a világhíres, kiváló cseh karmester áll: Jirí Belohlávek, akinek hírneve ugyancsak messze szálló… Tehát az alkotók személye és a közreműködő művészek mindegyike garanciát jelentett arra nézve, hogy a nagy várakozással tekintett, életem harmadik Rusalkája igazán szép zenei és erőteljes színházi élményekben részesítsen.

Elöljáróban leszögezem, várakozásomban nem kellett csalódnom. Szeretem a változatosságot, szeretek új elképzeléseket megismerni és – ha késztetésem van rá - szeretek összehasonlítva mérlegelni. Az már ismeretes volt a szereposztásból, hogy ezúttal sem valósul meg az a Dvorak-koncepció, hogy Jezsibabát, az erdő boszorkányát és az Idegen Hercegnőt két külön hangfajnak megfelelő tolmácsolóra bízzák. Itt mindkét szerepet mezzoszopránra kapta.
Az előadás folyamán azonnal konstatáltam azt is, hogy a mesebeli hableánynak, aki 25 évvel ezelőtt a Pozsonyi Színházban egy rettenően rideg - plexiüvegből és hasított szilonfóliából alkotott - díszletmegoldásban élte át emberré válását és reménytelen szerelmét, itt Bécsben, ebben a „mai” rendezésben legalább annyira sivár díszletkörnyezetben kell beteljesítenie kijelölt sorsát. A két szélső szín megegyezik: annyi különbséggel, hogy az elsőben van még élet a tóban és a tó körül, míg a másodikban csak a színhely marad, de az élet megszűnő félben van… A színpadra emeletes, részekre osztott díszletegyüttes került, fent van az emberi világ, lent a vízi világ…A középső felvonás palota-jelenetet takar, „egyszintes” a színpadkép – az emberi világban játszódik a cselekmény.

A színrevitel és a mű értelmezése vitákra ingerlő, Sven-Eric Bechtolf rendező szokatlan ötletekkel kísérletezik, de a kulcsmotívum nála is ugyanaz. A boszorkány, Jezsibaba, ugyan hajlandó emberré varázsolni a vízitündért , de ha itt, az emberek között csalódás éri és visszatérni kényszerül a tündérvilágba, már nem lehet olyan mint volt, s megvetés sorsa vár rá. És ezt az emberré lett, de néma és hideg lényt a Herceg az Idegen Hercegnő bájaiért bizony elhagyja, mire a Vizimanó magával viszi a csalódott „lányt” a vizek világába, mely azonban már nem fogadja vissza, megveti, s csak mint lidércfény bolyonghat az idők végezetéig… A három vízisellő olyan zombi-féle lények ötvözve a Drakula várának vérszívó lányaival, akik a bevezető jelenetükben a zenére csápolva táncolnak, mintha rokit táncolnának. A harmadik felvonásban a kukta - aki a vadőrrel együtt a humort képviseli, de az utolsó felvonásra a boszorkánytól rettegnek - , már minden porcikája a tőle való félelemtől remeg (Stephanie Houtzeel – szoprán), nem is ok nélkül: Jezsibaba késsel elvágja a nyakát és issza a kicsorduló vérét; a három sellőt is erre kényszeríti, akik egymás után fekszenek rá a még vergődő áldozatra, hogy vérét kiszívják. Persze utána mindegyikük szája, arca, ruházata vértől piroslik, tényleg úgy néznek ki és úgy viselkednek, mint vámpírok a mozifilmekben. A boszorkány erőszakos figurája végig jelen van ebben a rendezői koncepcióban, amit logikusan végig is visz: Jezsibaba a főzetébe a leöldösött hollók vérét csurgatja (az opera elején tele van a színpad elhullott madarakkal, melyeket egyenkint összeszed, majd kitépdesi tollukat…, később vagy egy tucat késsel „hadonászik” és mintha sejtetné: Rusalka és a Herceg is ilyen szomorú véget ér majd… A testére öltött hatalmas, palástszerű jelmeze fekete tollakból áll – az elhullott madarakéhoz hasonlítható. Ugyancsak ilyen „tollas” ruházatot visel a palota-jelenetben az Idegen Hercegnő, csak az övé nem fekete, hanem vörös színezetű – különben pompás viselet ez is. Amikor az opera elején megismerjük a Vízimanót, ő is egy élő-halott kinézető alak, hosszú, derékig érő fehér hajat viselő „szörnyeteg”- ő is el van látva kellék késekkel … A második felvonás e koncepcióban ugyan palotateremben játszódik, de a vizuális megoldás mindössze néhány színpadi elemből és hátsó emelvényből áll. Ez utóbbira lép fel a „vendégsereg” – az operában egyedül itt van szerepe a kórusnak. Narratívaként kommentálják a helyzetet: megvetésüket fejezik ki (a megjelenő Vízimanóval együtt) a közelgő esküvő elől menekülő, a némaságra kárhoztatott és fogadalmához hű Rusalkával érintkezni képtelen, végül az Idegen Hercegnő iránt elcsábuló és a közelgő esküvő elől menekülő Herceg iránt. Ezalatt látunk egy pantomim -táncjelenetet, ahol egy férfi és egy lány évődik (szexuális aktusokat is imitálva) egymással, és ebbe „besegít” nekik a szótlan, vágyakozó Rusalka, de aztán hiába látjuk már a nászágyat is, a Herceg megfutamodik, mikor megjelenik a csábos Idegen Hercegnő, majd együtt távoznak a színhelyről – mindenki megbotránkozására. Az opera fináléjában Rusalkát angyali, hófehér, ruhájában látjuk botorkálni a kiszáradt tó mederben, szívében szerelem viaskodik a bosszúval, a megbocsátás a megvetéssel. Megérkezik a bűnbánó Herceg is, talán bocsánatáért esdekelve…De a boszorkány jóslata beteljesedik rajtuk, ha nem is úgy ahogy megjövendölte. Ruszalka még mielőtt „halotti csókban” részesítené a még mindig utána vágyakozó – a kietlen, már elhagyatott tófenékre is elvetődő, őt kereső - Herceget, egy végtelen hosszúságú sállal többszörösen odakötözi a tó fenekéről kimagasló korhadt fatörzshöz. Ő ezt passzívan tűri, nem mozdul, megmerevedik. a egész szituáció úgy van megrendezve, mintha a megzavarodott, bolygó lidérccé változott Ruszalka közreműködését megnyerve - általa - „passzív eutanáziához” segítse. Amit megpecsétel az a csók, ami a már élettelennek látszó lekötözött férfi ajkát éri. Ezután Ruszalka lefekszik és odakuporodik a már halott Herceg lábai elé – hogy vele haljon.
Tehát a rendezés a vámpír-szerű megoldások mellett – a hatás kedvéért – a szexuális töltetű meg a horror-elemektől sem idegenkedik. Maga a színpadi világ (díszlet: Rolf Glittenberg, jelmez: Marianne Glittenberg) szinkronban van a rendezéssel, ami helyenként kiábrándítóan rút, és a közönségre erős hatást gyakorol. De mindez, következetes logikával van felépítve, és ezért jól követhető, nem unalmas, a közönség figyelme egy pillanatig sem lankad – a rémségek ellenére sem idegenkedik a hatás-vadász fogásoktól. Végtére is, magam hozzáállását is lemérve, úgy látszik elérte célját a rendező és csapata. A közönség lelkesen ünnepelte a produkciót.
A színpadi-képi világról tanúskodnak a fotók a Galériából
Az ének-zenei teljesítményekről még röviden.

Krassimira Stoyanova zseniálisan alakította és énekelte a címszerepet. Szólamát abszolút perfekten abszolválta, megformálásában megcsodálhattuk az eszményi érzelmesség kifejezését is, ami a ragyogó csúcshangjaival és mélyen drámai szenvedély ábrázolásával együtt hatalmas ovációkat váltott ki a publikumból.
Ugyancsak nagy nyeresége a produkciónak Janina Baechle Jezsibabája boszorkányánál keresve sem lehetett volna találni boszorkányosabbat. Szinte sütött belőle a természetfölöttiség. Fenomenálist alakított.. Színvonalban és a hang szépségében nem maradt el tőle az Idegen Hercegnő szerepében bemutatkozó és kiválóan éneklő Monika Bohinec, aki a szerző megálmodta személyiségben láthatóan lubickolt. A Herceg megformálója Michael Schade végig kiegyenlített teljesítményt nyújtott, hangminősége egyenes arányban áll a partitúra követelményeivel, jól győzte az igen kényes fekvésű, magasabb régiókat is. Ugyancsak az elvárt élményben részesített és imponáló hangi megoldásokkal nyűgözte le közönségét a Vízimanót alakító Günther Groissböck, akinek produkciójára a második felvonásbeli híres áriája tette fel a koronát. Meg kell még említenem a három vízitündért éneklő-játszó művésznőket is: Valentina Nafornita, Lena Belkina és Ilseyar Khayrullova hármasa biztos pontja volt az előadásnak, akárcsak a Kuktát megformáló Stephanie Houtzeel.
Az énekkar rövid jelenetében jól helytállt. (Egyedül az ő szerepük mondható konvencionálisnak a rendezés szempontjából.) A zenekar élén Jirí Belohlávek régi rutinos karmester, aki Dvorak gyönyörű zenéjének minden szépségét briliánsan csillogtatta meg: kiegyenlített tömör egységszínvonalat hozott ki muzsikusaiból, az árnyalatokra is igen ügyelt. Igen jó kézben tartott zenekara méltán egyenrangú partnere volt az énekeseknek.

A Stehplatz ezúttal is jól szolgálta az „ügyet” – még a főleg délkelet Ázsiából idelátogató turisták is hangos brávókkal köszönték meg a szereplő énekeseknek, karmesternek a kapott csodás operaélményt, „a zenedrámát”, melyben őket és mindenkit részesítettek, akik ezen a napon ott lehettek a bécsi operában, és akik művészete által – mégha a hangsúlyozottan morbid rendezői fantáziavilág részeként, mégis - szívet-lelket betöltve, erőteljesen ráirányult figyelmünk Dvorak mesterművére.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 492062014-02-01 14:23:39

Szeánsz az Operában

Népszava|2014. jan 27. 05:48 Várkonyi Tibor

„Megértem én, hogyne érteném, miért olasz nyelvre komponálta Selmeczi György a Spiritiszták című új magyar operáját, és így is mutatta be a budapesti Operaház. A műfaj nemzetközi, exportcikk is, a komponista arra számít, legalább is vágyik rá, lássa viszont nagy színpadokon. Ha ellenben ez az óhaja, az első felvonást bizony át kellene dolgoznia. Jelenlegi formájában kissé vontatott, gördülékenyebbé kellene tenni.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 492052014-02-01 14:22:54
Gyönyörű és izgalmas mese mások nyelvén – Selmeczi György: Spiritiszták

- zéta -, 2014-02-01 [ Operabemutatók ]
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 492042014-02-01 14:22:07
Már olvashatjuk a fórumon a „hivatalos” operakritikát:

[url] http://momus.hu/article.php?artid=6683; Gyönyörű és izgalmas mese mások nyelvén – Selmeczi György: Spiritiszták

- zéta -, 2014-02-01 [ Operabemutatók ]

„Mindig van valami borzongató bája egy vadonatúj opera első megjelenésének/meghallgatásának. Valami rejtély, valami különös izgalom, valami várakozás. A levegőben vibrál a feszültség, izzik a mély. Mindez ráadásul tovább fokozódik, ha nézőként/hallgatóként még nem ismerjük a zeneszerzőt, nincs viszonyítási alapunk, nem tudjuk, mit vár ránk az elkövetkezendő órákban. Az ismeretlenség egyszerre riasztó és izgalmas közegében várakozunk, ami – az első akkordtól számítva – szép lassan eloszlik, ahogy a bizonytalanságból bizonyosság válik.”
A Magyar Zenekarok helyzetéről • 332014-02-01 13:39:17
Ki hazudik Miskolcon?

• 2014. január 31. -
• Réz György -
• Fidelio -

„A Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjét, aki harminc éve irányítja a zenekar életét, idő előtt mozdították el tisztségéből. Vagy csak nem hosszabbították meg a szerződését? Kovács László mondja el, ő hogyan élte meg az idő előtti távozáshoz vezető eseményeket. INTERJÚ”


Érdemes az interjú alatt megjelenő kommenteket is elolvasni.
Operamúzeum • 5592014-01-31 16:03:17
2001. május 25. Erkel Színház - Verdi: Traviata

Kovács János - Ľubica Vargicová, Gulyás Dénes, Tas Ildikó, Kálmándi Mihály, Gémes Katalin
Operamúzeum • 5582014-01-31 15:58:37
Elírtam a nevet. Helyesen: "Paolo Gavanelli"
Operamúzeum • 5572014-01-31 15:56:43
2001. április 3. Zeneakadémia Nagyterme

Emlékhangverseny Bellini születésének 200. és Verdi halálának 100. évfordulója tiszteletére

Győri Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar

Vezényel: Medveczky Ádám

Műsor:

1.) Donizetti: Requiem – Bellini emlékére

Km. Ardó Mária, Simon Krisztina, Gulyás Dénes, Miller Lajos, Kuncz László


2.) Bellini – Norma – nyitány


3.) Puccini: Requiem Verdi emlékére

Km. Cziglényi László - orgona; Tóth László – brácsa; énekkar


4.) Verdi: Nemzetek himnusza - kantáta

Km. az Énekkar és Roumen Chterionov - tenor
Operamúzeum • 5562014-01-31 15:55:36
2001. április 2. Erkel Színház

Verdi-operagála

Verdi halálának 100. évfordulójára emlékezve

Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara

Vezényel: Kovács János


Km.. PAOLO GAVANLLI mv,, ERNESO GRISALES mv., Fekete Veronika, Miklósa Erika, Wiedemann Bernadett, Kováts Kolos, Polgár László és egy kínai ösztöndíjas tenor, akinek a nevét nem jegyeztem fel.


Műsorban az alábbi az alábbi operákból hangzottak el részletek:

1. A végzet hatalma – Nyitány
2. A Végzet hatalma – Leonóra áriája a 3. felvonásból
3. A trubadúr – Luna gróf áriája a 2. felvonásból
4. A trubadúr – Stretta a 3. felvonásból
5. Az álarcosbál – Ulrica áriája az 1. felvonásból
6. Az álarcosbál – René áriája a 3. felvonásból
7. A szicíliai vecsernye – Elena kavatinája az 5. felvonásból („Bolero”)
8. Simone Boccanegra – Fiesco és Simone kettőse a 3. felvonásból
9. A végzet hatalma – A 2. felvonás zárójelenete
10. Nabucco – Zakariás áriája a 2. felvonásból
11. Nabucco – Szabadság-kórus
12. Aida – Radames románca
13. Traviata – Germont áriája a 2. felvonásból
14. Don Carlos – Eboli áeiája a 3. felvonásból
15. Don Carlos – Fülöp király áriája a 3. felvonásból
16. Rigoletto – Négyes a 3. felvonásból
17. Rigoletto – Gilda és Rigoletto kettőse a 2. felvonásból
18. Don Carlos – Szabadság-kettős
Operamúzeum • 5552014-01-31 15:52:50
2001, március 24. Magyar Állami Operaház – Verdi: A trubadúr

Dénes István – DENNIS O NEILL mv., Fokanov Anatolij, Sümegi Eszter, Megyesi Schwartz Lúcia, Wiedemann Bernadett, Kenesey Gábor
Operamúzeum • 5542014-01-31 15:52:10
2001. március 11. Erkel Színház – Puccini: Manon Lescaut – felújítás olasz nyelven

Rendező: Valló Péter

Rico Saccani – Tokody Ilona, Kelen Péter, Miller Lajos (Lescaut őrmester), Sólyom- Nagy Sándor (Geronte de Ravoir), Megyesi Schwartz Lúcia (zenész), Klein Ottokár (Edmondo), Csányi László (Lámpagyújtogató), Lózsy Bíró János (fogadós), Laczó András (Táncmester), Hantos Balázs (Hajóskapitány)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27632014-01-31 14:59:28
Házy Erzsébet egyik utolsó operettfelvétele volt a rádióban az 1977-ben bemutatott Mézeskalács-részletek. A Dankó Rádióban Szirmai Albert és Emőd Tamás művéből ma délelőtt megint, sokadszorra, hallhattuk a következő kedves részleteket:

- „Ne menj el” (Andor Éva, Melis György)
- „Édes kedves krumplileves” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
- „Ott ahol egy kútgém látszik” (Melis György)
- „Ejje-hujja, hm!” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

A rádió délutáni ismétlő adásában újra meghallgathatjuk ezeket a dalokat és kettősöket Szirmai daljátékából. Az interneten is online. Kezdés: 17 órakor. A 18 óráig tartó műsor szerkesztője és vezetője Nagy Ibolya. A műsor vendége Pintér Tibor énekes - színművész - producer.
Gaetano Donizetti • 8082014-01-31 13:35:32
Világpremier! Egy ritka Donizetti-opera - lemezújdonság a Dynamic kiadótól, az eredeti francia verzió nyomán:

GAETANO DONIZETTI (1797 -1848):
LE DUC D’ALBE - négyfelvonásos opera

- a zeneszerző a Párizsi Opera számára kezdte el 1838-ban komponálni művét, de befejezetlen maradt az opera, így annak tervezett - 1840. évi - bemutatójára már nem kerülhetett sor. Negyvennégy évvel később az operát a szerző vázlatai alapján tanítványa, Matteo Salvi kiegészítette és befejezte. Az opera szövege franciából olaszra lett fordítva. Ezt a változatot (Il duca d’Alba) a Teatro Apollo mutatta be1882-ben. Ez a verzió volt az eddigi előadások, felvételek, lemezkiadások alapja is.
- viszont tavaly újra rekonstruálták Donizetti operáját, mégpedig az eredeti, a francia színpadra írt koncepció szellemében. Ebbe erősen beledolgozott Giorgio Battistelli olasz zenetudós. Ezt a régi- új, francia nyelvű változatot hozta ki 2012-ben a Dynamic kiadó – a világon elsőként!

Symfonisch Orkest van de Vlaamse Oepra
Koor van de Vlaamse Opera

Conductor: Paolo Carignani

Vlaamse Opera Gent

Cast

Georges Petean (Le Duc D’Albe)
Ismael Jordi (Henri de Bruges)
Rachel Harnisch (Hélène d’Egmont)
Vladimir Baykov (Sandoval)
Igor Bakan (Daniel)
Gijs Van der Linden (Carlos/Balbuena)
Stephan Adriaens ( Un tavernier)

Code / (No. of supports)
CDS7665/ (2 CD)
Barcode: 8007144076658
Category: Opera
Audio Format: DDD

Recorded in/on: Antwerp - May, 2012

Duration: CD1: 75’50 CD2: 66’18

Notes: English, Italian

Packaging: Jewel box

Price: Double CD full price

STRONG POINTS:

World Première!

According to the original French
version !
Libretto available online
Pantheon • 12072014-01-31 11:08:54
93 éves korában meghalt Jancsó Miklós filmrendező.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27612014-01-29 23:05:14
Operacsillagokra emlékeztek - video a YouTube-ról

"Házy Erzsébet születésének nyolcvanötödik, Széki Sándor halálának huszadik évfordulója alkalmából emlékeztek a két operaénekesre a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan termében.

Az évekig Újpesten élt művésznőre a város részéről Bertalan Tivadar képzőművész, díszlettervező, Újpest és Budapest díszpolgára emlékezett.

Részlet az Újpesti Közéleti Televízió 2013.11.29-i adásából."

(8:22 perc)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27602014-01-29 23:02:21
Operacsillagokra emlékeztek

2013.12.02, Újpest Önkormányzata

Házy Erzsébet születésének nyolcvanötödik, Széki Sándor halálának huszadik évfordulója alkalmából emlékeztek a két operaénekesre a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan termében. Az évekig Újpesten élt művésznőre a város részéről Bertalan Tivadar képzőművész, díszlettervező, Újpest és Budapest díszpolgára emlékezett.

A november 25-én hétfőn megrendezett rangos eseményen az arany és ezüst generáció nagy énekesei, fiatal operisták, valamint polgármesterek, iskolaigazgatók, képviselők - Újpest részéről Hladony Sándor - is megjelentek. Hladony Sándor azok közül való, akik még emlékeznek arra a piacon található hentesüzletre, ahol Házy Erzsébet édesapja árult. A család a kitelepítések után ugyanis Újpesten lelt otthonra, évekig éltek itt. Miután az operacsillag elköltözött, az újpestiek, főleg a művésznő fényképével ékesített húsüzletbe visszajáró vásárlók, még sokáig maguknak érezték a sikerét.

Az emlékesten Hausenblasz Dóra, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Művészeti Főosztályának vezetője rövid megnyitójában a felvidéki születési Házy Erzsébet páratlan sikereit emelte ki, miután nem sokkal előtte a művésznő egyik emlékezetes szerepét vetítették le az operabarát közönségnek.

Ugyancsak Házy Erzsébetre emlékezett Bertalan Tivadar képzőművész, díszlettervező, Újpest és Budapest díszpolgára, aki sokszor dolgozott együtt vele, nem mellékesen pedig Újpest kulturális arculatának meghatározó egyénisége lett. A saját műveit is illusztráló sokoldalú, jó humorú képzőművész pályakezdő korából egy anekdotát elevenített fel az operacsillaggal kapcsolatban, a közönség csodálkozással vegyes derültségére.

Bertalan Tivadart követően az est hátralévő részében pályatársak a két művészhez pályafutásához, emlékezetes szerepeihez kapcsolódó operarészlettel, olykor pedig egy-egy, az ő identitásukat hűen kifejező verssel emlékeztek rájuk.

Mint ismert, Házy Erzsébet emlékét Újpest Önkormányzata egyik diákösztöndíjával, a kimagasló művészeti tevékenységért adható előadó-művészeti diákösztöndíjjal is őrzi. Ebben az elismerésben részesült az előző és az idei tanévben is a komolyzenében kimagasló sikereket elérő Vörösváry Ibolya és testvére, Vörösváry Márton. „
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27592014-01-29 23:00:50
Újdonságok a YouTube-on: - Fényes Szabolcs szerzeményeiből énekel Házy Erzsébet:

Házy Erzsébet, Korondy György – Sweetheart…


Házy Erzsébet - Szeretnék egyszer...


Mindig az a perc…


Házy Erzsébet - Van-e szerelmesebb vallomás…
Operamúzeum • 5532014-01-29 22:55:54
2001. március 12. Magyar Állami Operaház

Erkel Ferenc – István király –opera két részben

A Kolozsvári Állami Magyar Opera vendégjátéka

Km. a Kolozsvári Állami Magyar Opera Ének-és Zenekara

Vezényel: Mossóczy Vilmos

Díszlet- és jelmeztervező: Witlinger Margit
Koreográfus: Valkay Ferenc
Karigazgató: Laskay Adrienne

Rendező: Dehel Gábor

Szereposztás:

István király – Molnár János
Gizella – B. Vass Éva
Imre – Kiss Domokos
Péter – Szeibert István
Vazul – Bancsov Károly
Sebős – Szabó Péter
Crescimira – Ardó Mária
Jóva – Mányoki Melinda
Zolna – Hary Judit
Csanád – Ádám János
Operamúzeum • 5522014-01-29 22:54:54
2001. február 15. Pesti Vigadó

Rossini: Petite Messe Solennelle

Km.:
Péter Cecília – szoprán
Tőkési Emese – alt
Ocsovai János – tenor
Szécsi Máté – basszus

Ney Gábor – zongora
Eckhardt Gábor – zongora
Virágh András – orgona

és a

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

Vezényel: Hollerung Gábor
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27582014-01-29 13:46:01
Fényes Szabolcs szerzeményeiből is hallottunk egy csokrot a Dankó Rádió délelőtti operett-adásában. Házy Erzsébet is énekelt az egyveleg-összeállításban.

A 60 perces műsor ismétlése, mint mindig, délután öt órakor kezdődik, ami az interneten is elérhető.

A rádióban egész héten át Pintér Tibor musical- és operettszínész, énekes, a Sziget Színház igazgatója, a Komáromi Lovas Színház művészeti igazgatója, rendező és producer a vendég, akivel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélget.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27572014-01-29 13:40:46
Jó tudni erről a bibliográfiáról is; mint a többi forrás meg internetes portálok, ugyanazokat a főbb életrajzi adatokat adják meg, és rajzolják fel a pályaképet is: a hivatkozások mind közös forrásból táplálkoznak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 492032014-01-28 18:55:01
Dramaturgot keres az Operaház Nemzetközi Titkársága– határozott időre.

„A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:

- alkotók és előadóművészek segítése az operák megfelelő értelmezésében;
- az előadásokkal kapcsolatos minden, közönség elé kerülő szöveg megírása és szerkesztése, meghúzása, korrektúrázása és lektorálása (műsorfüzet, honlap, feliratozás, szinopszis, riportok, tanulmányok stb.);
- irodalmi minőségű librettó-fordítások készítése.”
Operamúzeum • 5512014-01-28 12:43:56
2001. február 10. Zeneakadémia

A Verdi-est első részében

Verdi: Quattro Pezzi Sancti (Négy szent ének)

A ciklus darabjai:

- Ave Maria (a cappella vegyeskarra)
- Stabat Mater (vegyeskarra és zenekarra)
- Laudi alle Vergine Maria (a cappella női karra)
- Te Deum ( szoprán szólóra, kettős vegyeskarra és zenekarra)

Nemzeti Énekkar
MÁV Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Antal Mátyás

Az est második részében:

Operarészletek hangzottak el

Nabucco - Nyitókórus; Szabadságkórus

Aida - Bevonulási jelenet (II. felvonás)

A trubadúr - Katonakórus; Cigánykórus

Nemzeti Énekkar
MÁV Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Antal Mátyás

Operamúzeum • 5502014-01-28 12:29:27
2001. január 26. Zeneakadémia

Verdi: A két Foscari - koncertszerű előadás, olasz nyelven

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Szegedi Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Pál Tamás

Francesco Foscari - Gyimesi Kálmán
Jacopo Foscari - Leopoldo Lo Sciuto
Lucrezia Contarini - Felber Gabriella
Loredano - Palerdi András
Barbarigo - Timothy Bentch
Pisana - Dávid Krisztina
Operamúzeum • 5492014-01-28 12:23:47
"Wiedemann"
Operamúzeum • 5482014-01-28 12:23:11
2001. január 7. Zeneakadémia

Verdi: Requiem

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Pier Giorgio Morandi

Somogyi Eszter
Wiedmann Bernadett
Kiss B. Atilla
Rácz István
Operamúzeum • 5472014-01-28 12:20:37
A Nemzeti Énekkar Jubileumi Verdi-Éve

Zeneakadémia, 2001

január 7. Requiem
január 26. A két Foscari - koncertszerű előadás
február 10. Quattro Pezzi Sacri
szeptember 30. Luisa Miller - koncertszerű előadás
november 22. Pünkösdi királyság - koncertszerű előadás

Hozzászólások a Momus írásaihoz • 49332014-01-28 12:09:40
Legutóbb, jó régen hallottam énekelni: A két Foscari című Verdi-opera koncertszerű előadásán, a Zeneakadémia Nagytermében, 2001. január 26-án. Nagy élmény volt!
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6662014-01-28 11:41:36
Ma este a Bartók Rádióban:

19.35 – 22.20 Erkel: Hunyadi László

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Tóth Lőrinc drámája nyomán - Egressy Béni írta.

Vezényel:Kovács János

Km. Magyar Állami Operaház Énekkara (karig. Szalay Miklós),
a Honvéd Férfikar (karig. Zámbó István),

a Magyar Állami Operaház Zenekara

Szereposztás:

V. László, Magyarország királya - Molnár András (tenor)
Czillei Ulrik, nagybátyja, Magyarország kormányzója - Gáti István (bariton)
Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye - Sass Sylvia (szoprán)
Hunyadi László - Gulyás Dénes (tenor)
Hunyadi Mátyás - Dénes Zsuzsanna (szoprán)
Gara Miklós, Magyarország nádora (Sólyom-Nagy Sándor – bariton
Gara Mária, a leánya - Kalmár Magda (szoprán)
Szilágyi Mihály, Erzsébet bátyja - Gregor József (basszus)
Egy hadnagy és egy nemes - Fülöp Attila (tenor)
Erkel Ferenc • 7862014-01-28 11:40:32
Ma este a Bartók Rádióban:

19.35 – 22.20 Erkel: Hunyadi László

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Tóth Lőrinc drámája nyomán - Egressy Béni írta.

Vezényel:Kovács János

Km. Magyar Állami Operaház Énekkara (karig. Szalay Miklós),
a Honvéd Férfikar (karig. Zámbó István),

a Magyar Állami Operaház Zenekara

Szereposztás:

V. László, Magyarország királya - Molnár András (tenor)
Czillei Ulrik, nagybátyja, Magyarország kormányzója - Gáti István (bariton)
Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye - Sass Sylvia (szoprán)
Hunyadi László - Gulyás Dénes (tenor)
Hunyadi Mátyás - Dénes Zsuzsanna (szoprán)
Gara Miklós, Magyarország nádora (Sólyom-Nagy Sándor – bariton
Gara Mária, a leánya - Kalmár Magda (szoprán)
Szilágyi Mihály, Erzsébet bátyja - Gregor József (basszus)
Egy hadnagy és egy nemes - Fülöp Attila (tenor)
Erkel Színház • 44192014-01-28 11:26:45
Tudok "szerepnégyezésről" is...
Abbado – az ember • 1092014-01-28 11:25:38
Köszönöm ezeket az infókat is.
Abbado – az ember • 1082014-01-28 11:24:34
Lehel Györgynek valóban óriási érdemei voltak a Rádiózenekar élén eltöltött időszaka alatt! DE az Operaházban is többször dirigált: pld. nevéhez fűződik az 1983-as Pillangókisasszony emlékezetes felújítása. A Denevért is többször dirigálta ott.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 491992014-01-28 11:11:53
Így van.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 491982014-01-28 11:11:15
Örülök a hírnek, hogy Cura márciusban az operaházunkban lép fel! Meglátjuk, milyen "passz"-ban lesz...
Operamúzeum • 5462014-01-27 13:06:37
2000. november 24. Magyar Állami Operaház

Gounod: Rómeó és Júlia

Az opera keresztmetszete

Az V. Budapesti Nemzetközi Énekverseny (2000. november 18 – 24.) döntője és eredményhirdetéssel egybekötött gálaest


Karmester: Vladimir Koshuchar

1. rész – I. csoport

Romeo – Mikola Shulyak (Ukrajna)
Juliette – Susanne Chakhovan és Liliya Grevtsova (mindkettő Ukrajnából)
Frere Laurent – Palerdi András
Mercutio – Thomas Mazur (Lengyelország)
Stéphano – Valerie Suty (Franciaország) és Várhelyi Éva
Le Conte Capulet – Serhiy Mahera (Ukrajna)
Gretrude – Lehőcz Andrea m.v. (az Operastúdió tagja)


2. rész – II. csoport

Romeo – Zi Ming ZHOU (Kína)
Juliette – Asako TAMURA (Japán) és Siheng YI (Kína)
Frere Laurent – Palerdi András
Mercutio – Feng ZHANG (Kína)
Stéphano – Xuan HUANG (Kína)
Le Conte Capulet – Daxing LI (Kína)
Gretrude – Lehőcz Andrea

3. rész – Díjkiosztás

A zsűri tagjai voltak: Jeanette Pilou, Victoria Vergara, Gulyás Dénes, Szinetár Miklós, Michael Koshuchar, dr. Gianfranco de Bosio, Fülöp Attila, Renate Kupfer, Prof. Angeles Lopez Artiga, Alan Sievewright, Halász Gábor, Gonzálezné Horváth Veronika
Operamúzeum • 5452014-01-27 12:45:58
2000. október 28. Magyar Állami Operaház

Bozay Attila: Az öt utolsó szín

Háromfelvonásos opera

Az új magyar opera október 21-i postumus bemutatóját követő előadást láttam:

Madách Imre Az ember tragédiája című műve nyomán az opera szövegét a komponista írta.

Rendező : Kerényi Miklós Gábor

Karmester: Medveczky Ádám

Koreográfus: Rogács László

Díszlettervező: Gyarmathy Ágnes

Jelmeztervező: Bartha Andrea

Szereposztásból:

Szereposztás :

Ádám - Kiss B. Attila
Éva - González Mónika
Lucifer - Réti Attila
Az Úr - Airizer Csaba
Lovel, aggastyán - Bárány-Paál László
Tudós - Pető József
Nyegle -Pataki Antal
Eszkimó - Gerdesits Ferenc
A Föld szelleme - Németh Judit
Cigányasszony - Mészöly Katalin
Bábjátékos; Michelangelo - Németh Gábor
Korcsmáros; Plátó - Szvétek László
Luther - Berczelly István
Éva anyja - Pelle Erzsébet
Zenész - Asztalos Bence f.h.
Cassius - Csiki Gábor
Katona - Molnár Zsolt
Kéjhölgy - Cserna Ildikó
Ékszerárus - Jenny Gábor
Virágárus lány - Megyesi-Schwartz Lúcia

Hozzászólások a Momus írásaihoz • 49312014-01-27 12:20:26
Ezzel én is így vagyok, nem szeretem a köröket... pláne a kör közepébe nem állok.
Abbado – az ember • 1032014-01-27 12:18:21
Persze, én sem voltam azon a koncerten ott...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 491952014-01-27 12:16:20
További adalék a közelmúltból a "magyar-kapcsolathoz":

A Kassai Állami Filharmonikus Zenekar koncertje Szarvason

2011. szeptember 15-én, csütörtökön 18 órai kezdettel a Kassai Állami Filharmonikus zenekar mutatkozik be a Szarvasi Vízi Színházban. A műsorban J. L. Bella: Festive Overture, Liszt Ferenc: Les Préludes, valamint Dvorák: IX. szimfóniája is szerepel.Vezényel Martin Leginus.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 491942014-01-27 12:14:24
Martin Leginus 2009 júliusában Trencsénben a Magyar Állami Operaház és Szlovák Nemzeti Színház Operatársulata közös koncertjét vezényelte, a másik karmester Oberfrank Péter volt.
Abbado – az ember • 1012014-01-27 11:48:01
Ugyancsak Boros Attila írja könyvében, hogy 1973 nyarán Abbado a Rádiózenekart "vitte" turnézni Olaszországba, Reggio Emiliába, ahol kétszer játszottak. Luigi Nono Zongoraversenye és Beethoven III. szimfóniája volt műsoron.
Abbado – az ember • 1002014-01-27 11:43:11
Erről, az 1968-as Brahms-koncertről írja a következőket Boros Attila a Muzsika és Mikrofon =a Rádiózenekar négy évtizede _ Zeneműkiadó, 1983) című könyvében:

"Nagy várakozás előzte meg az olasz karmester-generáció legtehetségesebb ifjú képviselőjének, Claudio Abbadónak bemutatkozását a Rádiózenekarral. Súlyos és drámai hatású egyéniséget ismert meg benne a zenekar, olyant, akivel nagyon jó együttmuzsikálni. A koncert közreműködője a később tragikusan elhunyt fiatal Ciani zongoraművész volt. Brahms első szimfóniája és a d-moll zongoraverseny volt műsoron. A próba szünetében a karmester és a zongorista helyet cserélt - mintegy kikapcsolódásként -, Ciani vezényelt, Abbado pedig zongorázott. A zenekar megállapítása szerint mindegyik értette a másik mesterségét is."

A könyvben egy fotón Abbado éppen próbál, vezényel, bajuszosan körszakállasan, hosszú hajjal - fiatalon.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27552014-01-26 17:40:57

A könyvbemutató meghívója

SZÍKI KÁROLY: ERZSÉBET ÉS SÁNDOR

14 stációban, 2 mennybéli tétel között

KÖNYVBEMUTATÓ

Házy Erzsébet és Széki Sándor emlékére

A magyar operajátszás egyik legjelesebb alakjának, a legendás Házy Erzsébet születésének 85. évfordulója alkalmából írt színjátékot Szíki Károly színművész-író.

A halhatatlan művésznő mellé még felvonultat egy másik kollégát: Széki Sándort, a kiváló baritont, aki 20 éve halt meg. Kettőjük barátságáról szól az ERZSÉBET ÉS SÁNDOR, beleszőve a cselekménybe a színházi szakmát körül ölelő kulisszát kollégákkal, kritikusokkal, intrikusokkal.

Közreműködnek:

Bodor Sarolta
Zám Andrea
Patkós Attila
Szíki Károly

Időpont: 2014. január 27., hétfő 17 óra

Helyszín: Bródy Sándor Könyvtár, Központi Könyvtár
3300 Eger, Kossuth L. u. 16.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27542014-01-26 17:38:54
Házy Erzsébet és Széki Sándor emlékére

kovacs dora, 2014, január 24 - 09:57

Házy Erzsébet és Széki Sándor emlékére

A magyar operajátszás egyik legjelesebb alakjának, a legendás Házy Erzsébet születésének 85. évfordulója alkalmából írt színjátékot Szíki Károly színművész-író.

A halhatatlan művésznő mellé még felvonultat egy másik kollégát: Széki Sándort, a kiváló baritont, aki 20 éve halt meg.
Kettőjük barátságáról szól az ERZSÉBET ÉS SÁNDOR, beleszőve a cselekménybe a színházi szakmát körül ölelő kulisszát kollégákkal, kritikusokkal, intrikusokkal.

Közreműködnek:

Bodor Sarolta
Zám Andrea
Patkós Attila
Szíki Károly

Időpont: 2014. január 27., hétfő 17 óra

Helyszín: Bródy Sándor Könyvtár, Központi Könyvtár
3300 Eger, Kossuth L. u. 16.
Kolonits Klára • 402014-01-26 17:14:20

Zene-közelben

Katolikus Rádió, ma éjjel:

2014.01.26. 22:34 (ism.)

újdonságok, régiségek, különlegességek, aktualitások, művészek és művek - villanófényben

Csiba Lajos és Juhász Előd műsora

Vendég: Kolonits Klára, Kádár Tibor

Kolonits Klára legtöbbet foglalkoztatott operaházi énekművészeink közé tartozik. Sorra énekli az operairodalom nagy szopránszerepeit, remekül: így válhatott a közönség egyik kedvencévé.

Kádár Tibor festőművésznek nemrég erdélyi témájú festményekből álló kiállítása nyílt Balatonalmádiban. Eddigi életútja, művészete predesztinálja arra, hogy országos hírű művészként mindenhol a legjobbak között tartsák számon.

Adásidő: minden héten szombaton 15:04-kor
Ismétlés: vasárnap 22:34-kor
Operamúzeum • 5442014-01-26 17:01:46
2000. október 18. Erkel Színház

Kókai Rezső: István király

Opera-oratórium két részben (öt képben)

Szöveg: Németh István

Rendező: Horváth Zoltán

Jelmeztervező: Kemenes Fanny
Koreográfus: Pártay Lilla

Karmester: Záborszky Kálmán

Szereposztás:

István király - Molnár András
Gizella királyné - Bokor Jutta
Géza fejedelem - Berczelly István
Sarolt, Géza fejedelem felesége - Baghy Emília
Vajk, a gyermek István - Molnár Dávid
Regőd, Gellért püspök - Szüle Tamás
Koppány vezér - Sárkány Kázmér
Belek, magyar úr - Massányi Viktor
Értény, magyar úr - Hormai József
Rádla, győri püspök - Hormai József
Kurt, magyar úr - Ocsovay János
Táltos - Schwimmer János
Prunwart püspök, Asherik apát - Bonecz Tamás
Deodatus udvarispán - Sztankovics Béla
Anasztáz püspök - Sztankovics Béla
Wolfgang pap - Mericske Zoltán

Szólót táncol: Czebe Tünde és Kéri Nagy Béla

Operamúzeum • 5432014-01-26 17:00:36
2000. szeptember 7. Magyar Állami Operaház

A 160 éves Zágrábi Horvát Nemzeti Színház első magyarországi vendégjátéka

Ivan Zajc (1832 – 1914): Zrínyi
(Nikola Šubić Zrinski - 1876)

Történelmi opera három felvonásban (8 képben)

Ősbemutató: 1876. november 4. Zágráb
Bemutató: 1994. november 5. Zágráb

A szövegkönyvet Theodor Körner drámája nyomán Hugo Badalić írta

Horvát nyelvű előadás, a magyar feliratokat Detoni Xenia készítette

Közreműködik a Zágrábi Horvát Nemzeti Színház opera tagozatának kórusa, zenekara és balettegyüttese

Díszlet: Dinka Jeriĉević
Jelmez: Ika Škomrlj és Denisa Medvedec
Koreográfus: Sonja Kasti
Karigazgató: Robert Homen
Hangversenymester: Balázs Géza

Rendező: Kresimir Dolenĉić

Karmester: Mladen Tarbuk

Szereposztás:

Zrínyi Miklós, horvát bán, Szigetvár kapitánya – Pavel Kamas
Éva, a felesége – Ivanka Boljkovac
Ilona, a lányuk – Miljenka Grdan
Juranics Lőrinc – Zrinko Sočo
Alapi Gáspár – Ozren Bilušič
Paprutovics Farkas – Tomislav Borić
Nagy Szulejmán, török szultán – Ivica Šarič
Mehmed Szokolovics, nagyvezír – Janez Lotrič
Lévi, Szulejmán orvosa – Sotir Spasevski
Musztafa, bosnyák basa – Zvonimir Ivanović
Ali Portuk, a szultán fő ágyúmestere – Marijan Puškarič
Begler-bég – Ivica Vdović
Hírnök – Damir Novak
Egy távoli hang – Penka Turnšek
Simándy József - az örök tenor • 1852014-01-26 16:58:56
Video bejátszás: operaházi díjátadások_2013

Simándy József emlékplakettet vett át Horváth István magánénekes. A család nevében Simándy Péter volt a díjátadó.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 49232014-01-26 14:02:50
Kedves zalbarna!

Persze itt most elsősorban „operakritikus”- kritikákról folyik a polémia. Én is ebből indultam ki fejtegetésemben. De ha tágabb értelemben tekintem át a kérdést, akkor itt a topicon is arra megy ki a „játék”, túl az előadás kritikáján (és ahogy mondod, „előadásnak meg a műről kell szólnia” – és a kritikusnak, valóban, ezt a kérdést sem szabadna megkerülnie), kié a „névjegy”? Már elkanyarodtunk oda, hogy fontosabb a kritikusnak a személye, mint amiről ír, amit kritizál? Nem az előadásról, nem is a műről értekezik benne, hanem önmagát állítja a központba. Recenziója tehát nem a műről, az előadásról, benne a közreműködőkről szól, hanem áttételesen, saját személyére kívánja felhívni a figyelmet, és így magáról állít ki egyfajta bizonyítványt. A személyiségjegyei árulkodóak. Lehetnek pozitívak, de negatívak is. Ez függhet a „befogadó” olvasó személyiségétől (értelmétől, tudásától, ismereteitől, világlátásától, tevékenységétől, hivatásától, érdekeltségétől, viszonyrendszerétől stb) is. Amit a világhálón, a fórumokon megjelenő névtelen, login név alatt írogató „amatőrök” vagy nem amatőrök letesznek az „asztalra”, abban szerintem túlnyomórészt a saját önbecsülésükről adnak számot, jó értelemben vett hiúságuk, becsvágyuk, zene-és operaszeretetük, a művészeket és művészeteket kedvelő érzésviláguknak hangot adás dominál. Többségében botcsinálta rajongó fórumozó, aki máshol, más úton nem tudja „megváltani a világot”, magára vonni a figyelmet (vaqy a reflektorfényt), de legalább itt módja van próbálkoznia, megmutatnia, tollforgatásával (a klaviatúra kezelésén át), hogy mire is képes? Esetükben nem fizetésért írogatják ide az operaelőadás-kritikákat. Ahogyan a hivatásos, „megélhetési” kritikusok is, közös bennük, jól-rosszul összetoldoznak egy „dolgozatot”, mindegyikük a saját „ego’-ját teszi bele – közöttük is munkálkodik a megfelelési kényszer, az innen-onnan elvárásoknak való megfeleltetés. A jó tollforgatás, a szükséges kapcsolatrendszer, úgy gondolják, a kész írásműveikkel van, amire büszkék lehetnek és remélik, a már elért hírnevük előtt kinyílnak a „kis”kapuk is, bennfentességüket pedig nem is igen titkolják. Mindezzel együtt szükség van rájuk, mert minden szubjektív. A sok-sok szubjektumból pedig az olvasóban – aki nem jár színházba, operába, koncertre - összeállhat egyféle kép, amit így is értelmezhet, úgy is gondolhat – szabadon, befolyásmentesen. A fórumokon olvasható bejegyzések között felbukkanó operakritikákra is igaz lehet ez. Visszacsatolhatunk, amit láttunk-hallottunk, olvastunk, a hozzánk eljutott megítélése egyezik-e a saját véleményünkkel. A mondanivaló az eseményről egyáltalán érdekel-e bennünket, ha nem, tovább lapozunk (kattintunk). Ha igen, akkor szembeállítjuk meglátásait a saját kapott (szerzett) élményünkkel. Van-e közös nevező bennük? Keressük a kritikákban a „lekontrollálhatóságot”. Szembesítjük a mondanivalót, a konklúziót a saját benyomásainkkal, azonosak vagy ellentétesek ezzel (ritkán a semmilyen) az értékítélettel. Ebből következik: a kritika szerzőjével egyetértünk vagy sem. Ebből megint következhet valami: a nekünk nem tetsző írás szerzője örökre elásta magát a szemünkben, vagy ellenkezőleg: a vállunkra emeljük. Mindkét irányban: megvannak a kedvenc írók, kritikusok.. Itt a fórumon is, még akkor is, ha az „arctalan” és „névtelen” a jelenlétük. De olvassuk őket. Kialakulnak az ellentétes, más nézeteket képviselők között a „harc”. Kinek van igaza? Kinek nem? Ki tud jobban, meggyőzőbben érvelni saját véleménye, álláspontja mellett. És sajnos, a fórumokon bekövetkezhet az egymás gyalázása is. Ez a mélypont. Itt már háttérbe szorulnak a kedvencek is (az előadás szereplői, énekesek, muzsikusok, karmester, a rendezés, a komponista, a mű), csak arról folyik a már az elszemélyeskedő, vak dühvel folyó disputa, hogy mennyire jellemtelen, tehetségtelen, analfabéta az illető, aki valószínűleg valakik által felbérelt, befolyásolható, vagy „megvezetett” konok illető. Csakis azért írogathatja le ismételten jelzőit, megfellebbezhetetlen véleményét. Mindkét fél ugyanezt gondolja a másikáról. És itt bezárul a kör. Már csak az a kérdés, ki állít maga mellé több hívet, és így az erősebb jogán nyertesnek érezheti-e magát ebben a „vita-csatában” - abban a hiszemben: több lúd disznót győz?…

Arra a szegény, ártatlan produkcióra –a kritika tárgyára - pedig már senki nem gondol vissza…


Joseph Haydn • 4442014-01-26 12:11:17
444
Joseph Haydn • 4432014-01-26 12:10:57
Új múzeum és Haydn-kutatóközpont lesz Fertődön
Joseph Haydn • 4422014-01-26 12:10:27
[url] http://mno.hu/grund/uj-muzeum-es-haydn-kutatokozpont-lesz-fertodon-1207201; Új múzeum és Haydn-kutatóközpont lesz Fertődön

MNO.hu 2014. január 24., péntek 16:05 , szerző: Grund

Márciustól működik az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, az új összművészeti színtér.

„A központ létrehozását az a cél indokolta, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a közép-európai régió, Európa, illetve a világ egyik kulturális-szellemi központjává váljon, és mint ilyen Magyarország meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne legyen.

„Az Eszterháza Kulturális, Kutató és Fesztiválközpont (Eszterháza Központ) létrehozásának egyik fontos célja, hogy az Eszterházy-család fraknói hercegi ágának műtárgyai, illetve a Joseph Haydnhoz kapcsolódó tárgyak és kutatási anyagok befogadására, közzétételére és bemutatására alkalmas új múzeum és kutatóközpont jöjjön létre a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesben. Ezzel együtt az új intézmény Magyarország meghatározó kulturális és turisztikai helyszíneként járulhat hozzá a fertődi összművészeti színtér megteremtéséhez, illetve a nemzetközi zenekultúra és műveltség egyik központja és találkozóhelye lehet.”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 27532014-01-25 12:16:37
Dankó Rádió – Túl az Óperencián

Az operettkedvelőknek szóló mai adásban Házy Erzsébet három operett-részlettel szerepel:

1.) Lehár Ferenc – Mérei Adolf: A víg özvegy – részlet a II. felvonás fináléjából – duett: „Egy ősi királyi családban…” (Udvardy Tibor, km. Házy Erzsbet és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1962-es rádiófelvételről

A további részletekben Koltay Valéria és Kövecses Béla énekét hallhatjuk.
Későbbi, más felvételekről pedig Szeredy Krisztina (az élő műsor vendége) és Oszvald Marika énekelt Lehár operettjéből.

2.) Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Leányvásár (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1964-es rádiófelvételről

- Kettős: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)
- Lucy belépője „De nagyot iramodtam…” (Németh Marika)
- Kettős: Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
- Kettős: „Mondjad igazán, leszel-e babám….Vártalak ide…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)
- Kettős: „Dsilolo” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Az adás ma délután megismétlésre kerül: öt és hat óra között, az interneten is elérhető a műsor a www.dankoradio.hu oldalon.
Opernglas, avagy operai távcső... • 181752014-01-25 11:52:15
Megvan a Bolsoj új zenei igazgatója

2014. január 20. -
(kzs) -
Fidelio/MTI -

Tugan Szohijev karnagyot nevezték ki a január 20-i bejelentés szerint a moszkvai Nagyszínház zenei igazgatójává.

A harminchat éves oszét dirigens a berlini Német Szimfonikus Zenekar (DSO), valamint a Toulouse-i Nemzeti Zenekar vezetése mellett fogja betölteni a moszkvai pozíciót. Szohijev "egyike a legfiatalabb és legkeresettebb karmestereknek Nyugaton" - fogalmazott Vlagyimir Urin, a Bolsoj főigazgatója.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 491842014-01-25 11:44:54
Hatvan év szünet után újraindul a Gördülő Opera

7 Óra 7.hu, 2014. január 22., 20:00

Hatvan év szünet után jövő hétfőn újraindul a Magyar Állami Operaház Gördülő Opera elnevezésű programja, amely a legnépszerűbb operákat viszi el vidéki színházak színpadára.

„Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója szerint a cél ugyanaz, miként az elődöké: az Operaház márkavédjegyes előadásait eljuttatni operát nem játszó magyar városok színházaiba – olvasható az dalszínház közleményében. A Gördülő Opera előadásai által ahhoz a közönségréteghez kívánnak elérni, amely nyitott ugyan a műfajra, de idő-, vagy anyagi korlátok miatt nehézségekbe ütközik számára egy fővárosi operalátogatás.
Január 27-én elsőként a kecskeméti Katona József Színház fogadja be az Operaház előadását, Káel Csaba Don Pasquale-rendezését, amelynek címszerepében Szüle Tamás, az egyetlen női szerepben pedig Szemere Zita áll színpadra. „
Operamúzeum • 5422014-01-25 11:28:29
2000. augusztus 29. Dohány utcai Zsinagóga

Goldmark Károly – Sába királynője

Az opera koncertszerű előadása a zeneszerző születésének 170. évfordulóján

Km.. a Szegedi Szimfonikus Zenekar és Oratóriuménekkar (karigazgató: Gyüdi Sándor)

Karmester: Oberfrank Péter

Rendező: Koltay Gábor

Az előadás a Zsidó Nyári Fesztivál és a Szabad Tér Színház koprodukciójában jött létre a Magyar Millennium Emlékbizottság támogatásával


Szereposztás:

Sába királynője – Szilfai Márta
Szulamith: Kincses Veronika
Salamon király – Massányi Viktor
Asszad – Molnár András
Főpap – Gregor József
Astarot – Kertesi Ingrid
Baal-Hannan – Bátki Fazekas Zoltán
Operamúzeum • 5412014-01-25 11:19:11
2000. augusztus 19, Pesthidegkút – Máriaremetei Bazilika

Erkel Ferenc – István király –opera két részben
Koncertszerű előadás

A Kolozsvári Állami Magyar Opera vendégjátéka

Km. a Kolozsvári Állami Magyar Opera Ének-és Zenekara

Vezényel: Mossóczy Vilmos

Szereposztás:

István király – Molnár János
Gizella – B. Vass Éva
Imre – Kiss Domokos
Péter – Szeibert István
Vazul – Hercz Péter
Sebős – Szakács Levente
Crescimira – Marton Melinda
Jóva – Mányoki Melinda
Zolna – Hary Judir
Csanád – Ádám János
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

DOHNÁNYI: A tenor

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

LEONCAVALLO: Bajazzók
MASCAGNI: Parasztbecsület

19:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar, Bel Canto Operatársulat
vez.: Deák András
DONIZETTI: Szerelmi bájital - a két felvonásos vígopera szcenírozott előadása

19:00 : Budapest
MR Márványterem

Prunyi Ilona (zongora)
MOZART: B-dúr szonáta, K 281
MOZART: C-dúr szonáta, K 330
DOHNÁNYI: Hat zongoradarab, Op.41
BARTÓK: Román kolindadallamok - I.,II.füzet

19:30 : Budapest
Zeneakadémia

Jevgenyij Szugybin (zongora)
SCARLATTI: Szonáták (válogatás)
BEETHOVEN: Bagatellek, Op.126 ***
CHOPIN: cisz-moll noktürn, op. 27, No.1
CHOPIN: Mazurka, Op.24, No.4,
SZKRJABIN: Mazurka, Op.25, No.3
PROKOFJEV: B-dúr szonáta, No.7, Op.83

19:30 : Budapest
BMC - Koncertterem

Modern Art Orchestra évadnyitó, vendég: Bob Mintzer

20:00 : Budapest
Budapest Jazz Club

Tóth Viktor Tercett

21:00 : Budapest
BMC - Opus Jazz Club

Jazzy Live: JaMese
19:00 : Nagykanizsa
Hevesi Sándor Művelődési Központ

Savaria Szimfonikus Zenekar
vez.: Vásáry Tamás
CHOPIN: f-moll zongoraverseny
BEETHOVEN: IV. szimfónia

19:30 : Debrecen
Bartók Terem

Amadinda 30
A mai nap
történt:
1809 • Megnyílt a Royal Opera House Londonban
született:
1587 • Francesca Caccini, zeneszerző († kb. 1640)
1916 • Simándy József, énekes († 1997)
1971 • Anna Netrebko, énekes
elhunyt:
2008 • Maurizio Kagel, zeneszerző (sz. 1931)