vissza a cimoldalra
2017-07-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59465)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3792)
Társművészetek (1193)
Momus társalgó (6041)
Milyen zenét hallgatsz most? (24966)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2270)
Haladjunk tovább... (40)

Olvasói levelek (11082)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (953)
Franz Schmidt (2825)
Operett, mint színpadi műfaj (3175)
Wagner (2587)
Élő közvetítések (6477)
Vincenzo Bellini (461)
Kedvenc magyar operaelőadók (989)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2187)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (56)
Pál Tamás, karmester (237)
Győriványi Ráth György, karmester (780)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3979)
Momus-játék (5299)
Kimernya? (2508)
Palcsó Sándor (159)
Gioacchino Rossini (985)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (23976 hozzászólás)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 9902016-11-28 11:16:49
Neményi Lili (1902. november 28., Igló, Szlovákia
Meghalt: 1988. július 14.) születésnapján

Előzetes Neményi Lili portré-filmjéhez.

Adásidő: 2016. november 28. 13 óra 35 perc, ismétlés: 2016. december 1. 24 óra.

(55 perc)

THÁLIA PAPNŐJE

Ezzel a címmel jelent meg 1984-ben az akkori televízióban Neményi Liliről készített portré-filmem.
Nem volt könnyű, míg eljutottunk idáig.

Számos hangversenyen konferáltam őt, s a műsorok szüneteiben remek beszélgetéseket folytattunk. Lilike sokat mesélt családjáról, gyerekkoráról,
művészi pályájáról. Úgy éreztem, ez nem csupán rám tartozik, ezek az élmények a magyar kulturális élet dokumentumai. Lilike családja a 19. század közepétől Thália szekerének lakója” –ként a magyar színházi élet alkotója volt.

Nehéz volt meggyőznöm a tv vezetőségét arról, hogy elkészíthessük a tervezett filmet. Mindenféle kifogás volt: már öreg, nem tud úgy énekelni mint régen,kérdés, hogy lesz-e ebből érdekes műsor.
Hogy hány éves volt akkor, azt pontosan soha nem lehetett tudni, ugyanis ahány lexikon volt, annyi dátum szerepelt születési éve megjelölésével. Az én számításaim szerint 1902-8 között születhetett, de erről soha nem kérdeztem, és
nem is volt igazán fontos.
Remek állapotban volt, kiváló fogalmazási készséggel megáldva, nem felejtett el semmit, ami a saját vagy a családja életében fontos volt.

Szerencsére négy évvel halála előtt sikerült elkészíteni a filmet.
Végül is a tv vezetősége úgy döntött, hogy kérjünk fel egy filmrendezőt, hátha az segít majd a portréfilm elkészítésében.

Makk Károlyra esett a választás. Mi személyesen nem ismertük akkor még egymást. Elolvasta az általam írt forgatókönyvet, azt mondta rendben van, de előbb csak beszélgessünk Lilikével kamera előtt, azután majd meglátjuk tartjuk-e magunkat a forgatókönyvhöz, vagy más alakul ki.

Korlátlanul kaptunk nyersanyagot – akkor még filmre forgattunk, nem volt elektronika, - kaptunk stábot, időt a forgatásra. Kértem, hogy Butsko György legyen az operatőr, Makk egyetértett velem.

Felvonultunk Lilike lakásába a Madách téren. Ő leült a kanapéra, mi Makk-kal, vele szemben a földre, a szőnyegre. A kamerával mellettünk állt Gyuri, ott volt a világítás, az asszisztencia, a hangmérnök, a forgatás előtt még a sminkes is dolgozott, és amikor mindennel készen voltunk,
elkezdtük a beszélgetést.

Makk nem szólt bele, azt mondta én kérdezzek közbe ha valami kimaradt,hiszen jobban ismerem az egész életművet mint ő.
Hétfőtől csütörtökig így forgattunk, majd Makknak el kellett mennie valahova külföldre, így az én irányításommal folytattuk a felvételt.
Amikor már szinte minden témát kimerítettünk, akkor kértem Lilikét, vegye fel az édesanyjától
örökölt japán kimonót, hiszen a mama is játszotta fiatal korában Cso-cso- szánt,Lilinek pedig a legnagyobb és legsikeresebb szerepe volt a Pillangókisasszony.
Amikor ott állt előttünk a kimondóban, akkor mintegy összefoglalásként gyönyörű mondatokkal örvendeztetett meg bennünket. Tudtam, hogy megvan a film befejezése.

De mivel kezdjük?

Leültettük Lilikét egy nagy fotelbe, mellé a szekrényre tettem a magnót, beleraktam a vele készült Vilja-dal felvételt Lehár Víg özvegy c. operettjéből.
Megkértem Gyurit, hogy ha elindítom a zenét, ő vegye teljes közeliben a művésznő arcát, bármi történik, ő csak forgasson. Lilike azt hitte, hogy mi csak készülünk a felvételre és ábrándozva kezdte hallgatni a saját éneklését.
Ahogy szólt a zene, egyre inkább átélte azt, s a végén elsírta magát és kirohant a fürdőszobába.

Csodálatos lett a felvétel. Tudtam, hogy megvan a film kezdete.

Ezek után még lementünk Debrecenbe, hogy az ottani dokumentumokból rögzítsük amire Lilike hivatkozott, majd itt Pesten a zárt archívumban a második világháború idején nyomtatott újságból felvettük a legfontosabb cikket.

Még egy nagy feladat volt: a Pillangókisasszony nagyária nem volt meg a rádióban Lilikével, viszont egy NDK–beli vendégjátékán felvették lemezre. Ezt Berlinből sikerült megszereznem.

Makk visszajött külföldről, mondtam, hogy rövidesen kezdjük a vágást. Azt mondta rám bízza, ő nem ér rá, majd a végén megnézi hogy mit csináltunk.

Közel 16 óra felvett anyagunk volt, ebből kellett az alig egy órás műsort összerakni. Czeilik Mária kiváló vágó kolléganőmmel egy hétig dolgoztunk,
míg összeállt a film.

Először a szinkron-hangfelvételeket vágtuk meg, s azután kerültek be a vágó-képek. Az egyes témákat felirattal választottuk el, s ezek alá a Pillangókisasszony Zümmögő-kórus részleteit tettük.

A legmerészebb próbálkozásom az volt, amikor a Vilja-dal felvételét kicseréltem a Cso-cso-szán áriára. Zenetörténeti tanulmányaimból tudtam, hogy Lehár Puccinit tartotta példaképének, nagyon sokat tanult tőle, sok hasonló zenei építkezést komponált a saját műveiben. És csodák csodája a Pillangókisasszony nagy áriája olyan hosszú és épp oly érzelem gazdag volt, mint a Vilja-dal!

Ahogyan Lilike ott ült a fotelban és hallgatta a zenét, ugyanolyan gondolatok sugárzottak az arcáról, mintha tényleg a Pillangókisasszony nagyáriát hallgatná, nem a Vilja-dalt.

Hogy ez milyen tökéletes volt, az azt igazolja, hogy amikor Lilike megnézte a kész filmet, azt hitte, hogy ő tényleg a Pillangót énekelte, azt hallgatta, míg a felvétel készült.

Makk Károly is meg volt elégedve mindennel és azt kérte, hogy a végén a stáblistára ne írjuk ki, hogy ki milyen munkát végzett, hanem abc sorrendben legyenek a nevek, őt se írjuk ki rendezőnek.

A filmet azóta sokszor ismételték, egyszer még a Híradó moziban is vetítették.

Hogy hányban született Neményi Lili, azt a mai napig nem tudjuk, de azt igen, hogy a születésnapja november 28-án van.

Öröm számomra, hogy most ezen a napon újból láthatják az érdeklődők, és így emlékezhetünk a huszadik század nagyszerű művészére, Thália igazi papnőjére.

Remélem a mai nézőnek is élményt nyújt majd a film.

László Zsuzsa

(László Zsuzsa előzetes megkeresése után, felhatalmazott, hogy ezt az írását nyilvánosságra hozzam.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17902016-11-28 10:02:32
Ezen az élő felvételen a 80 éves Szabó Miklós énekli – „Ah, meg kell halnom, bár úgy vágyom élni, úgy vágyom élni!” - Szegedi Nemzeti Színház, 1989. május 23.

Az ária után még ez következik:

Gregor József:
- Miklós, engedd meg, hogy megkérdezzem tőled, hogy mi tart téged ilyen fiatalon?

Szabó Miklós:
- A hitem, meg a küldetéstudatom, meg az, hogy szeretnék ebben az elembertelenedett világban nagyon-nagyon sok emberségre és szeretetre tanítani mindenkit, nagy emberi érzelmekre, igazi érzelmekre, érzelgősség nélküli érzelmekre, meg szeretném megélni azt, hogy ez a kis Magyarország, ez megint szabad legyen úgy, ahogy mi szeretnénk, és ez az egész ország úgy szépüljön meg, mint ahogy megszépült ez a város azóta, amióta én innen de csak félig elszármaztam, és szépüljön meg annyira, mint amennyire ez a színház csodálatossá szépült azóta, amióta itt utoljára voltam! Önöknek pedig kívánok nagy-nagy szeretetet egymás iránt és a mi kis hazánk iránt!”

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17892016-11-28 09:45:33
Epilógus

Puccini: Tosca - E lucevan le stelle – a 80 éves Szabó Miklós énekel (1909-1999) – Magyarul

Giacomo Puccini:Tosca

Levélária, III.felv. (Cavaradossi) magyar nyelven

Énekel:Szabó Miklós, tenor

A felvétel 1989.május 23-án készült,Szabó Miklós így énekelt 80 évesen. Hogy a közönség mennyire imádta az jól hallható.

Beszélgetőtársa Gregor József volt.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 32952016-11-28 08:52:39
Akkor bizonyára csak a koncert estéjén kapunk választ kérdésedre - ha csak addig nem jön ki újabb hír Kovács Jánosról.
Lisztről emelkedetten • 7362016-11-28 08:48:44
Willy Handrick: A Liszt-ház Weimarban

5. bővített kiadás

Kiadta a Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- És Emlékhelyei WEIMARBAN, 1979-ben.

Német nyelvről magyarra fordította: Dr. Lásló Tarnói

31 oldal + 16 képoldal

Folytatom a leírást

Az előtérben a baloldali tárlóban:

Six Morceaux caractéristiques pour Piano. - Bedřich Smetana kompozíciója 1848-ból, egy 1848 tavaszán Liszt Ferenchez írott ajánlással. Ehhez Smetanának Liszt Ferenchez írott kísérőlevele, kelt Prágában, 1848, március 23-án: „Itt állok Ön előtt azzal a kéréssel, hogy e művet jóindulattal fogadja és kinyomtassa! Az Ön neve hozzásegíti ezt a művet ahhoz, hogy a közönség befogadja, az Ön neve lesz eljövendő boldogságom oka és örök hálám tárgya.”

Bedřich Smetana Liszt Ferencnek, Prága, 1880. március 19.
„Ha én Önt, igen tisztelt mester, jelenlegi munkásságom egy részének elküldésével terhelem, úgy ez azért történik, mert Ön az, aki engem mindig jóakaratával ítélt meg és alkotókedvemet felébresztette. S azt is meg kell bocsátania nekem, hogy Önt arra kérem, műveimet az Ön hatalmas pártfogásába vegye, ha Ön azokat arra méltóaknak találja, s így megnyissa számukra a nyilvános előadások útját, mert az én szomorú sorsom kényszerít engem, hogy műveimet, amennyire csak lehetséges, nyilvánosan megismertessem. Amint a többi szimfonikus költeményem megjelenik, el fogom azokat Önnek küldeni, azzal a kéréssel, hogy ezután is legyen Ön nekem az, aki eddig volt, tanárom és mesterem, támogatóm és – barátom!”

Bedřich Smetana, a fiatal cseh zeneszerző, 1848 tavaszán első művét Liszt Ferencnek ajánlotta, s azzal a kéréssel küldte el neki, támogassa kinyomtatását. Liszt Ferenc ezt a kérést szívesen teljesítette. Liszt ezenkívül vállalta a fiatal zeneszerző anyagi támogatását is. A cseh zeneművészt Liszt 1856-ban ismerte meg személyesen Prágában. Egy esztendővel később Smetana néhány napra Liszt vendége volt Altenburgban.

Liszt Ferenc levélvázlata Borodinnak, Kjuinak, Liadovnak és Rmiszkij-Korszakovnak, Weimar 1879. június 15.
(A német fordítás nyomán:)
Az Önök parafrázisai magukkal ragadtak engem… A legszívesebben Európa valamennyi konzervatóriumának zeneszerzés-elméleti professzorának javasolnám, hogy oktatómunkájuk során az Önök prafrázisait gyakorlati vezérfonalként alkalmazzák… Köszönöm Önöknek ezt a kincset.”

Liszt Ferenc különleges rokonszenvet érzett néhány orosz művész iránt, akik realista kompozíciójukkal az ún. „új orosz iskolát” képviselték. Közéjük tartozott Balakirev, Borodin, Kjui, Rimszkij-Korszakov és Muszorgszkij, akik Liszt Ferencet művészi pályafutásának ötven éves évfordulóján jókívánságaikkal Weimarban felkeresték. Liszt Ferenc maga is szorgalmazta műveik németországi előadását. Borodin, Kjui, Rimszkij-Korszakov és Muszorgszkij 1879-ben Liszt Ferencnek küldött 24 variációja és 14 zongorára írott kis darabja indította a művészt arra, hogy második kiadásukhoz újabb variációkat komponáljon.

Paraphrases. 24 variations et 14 pièces pour Piano par Alexandre Borodine, Cesar Cui, Anatole Liadow et Nicolas Rimsky-Korsakow, Leipzig F., Kistner, Séconde éditiom, augmenté d’une Variation de François Liszt, 1878.

A bal oldali tárló felett a falon:

Liszt Ferenc Weimarban tanítványai körében. Fénykép, készítette Louis Held
Lisztet Weimarban a nyári hónapokban mindig nagyszámú tanítvány kereste fel.

A két tárló között középen:

Liszt Ferenc. Márványmellszobor. Franz Robert Adolf Lehner műve 1887-ből. Liszt Ferenc 1886-ban Lipcsében ült modellt a művésznek, aki azután Rómában készítette el a márványmellszobrot. A mellszobor az Általános Német Zeneegylet ajándékaként került Weimarba.

A mellszobortól jobbra a falon:

Liszt Ferenc az íróasztalnál weimari lakásában. Fénykép. Készítette Louis Held 1884-ben.

A jobb oldali tárlóban:

Liszt Ferenc jobb keze. Két korabeli gipszöntvény.

Liszt Ferenc halotti maszkja. Gipszöntvény

A baloldali tárló polcán:

Az 1856-os bécsi Mozart-ünnepségre készült két érem. Készítette C. Randitzky. Ezüst és bronz. Ajándék Liszt Ferencnek.
A Mozart születésének 100. évfordulójára rendezett ünnepségeken Liszt Ferenc mint karnagy a legkiemelkedőbb résztvevők közé tartozott.

Az esztergomi bazilika. Ezüstérem 1861-ből.
Liszt Ferenc 1855-ben fejezte be az Esztergomi Misét, amelyet első ízben az ő vezényletével adtak elő magyar hazájában, Esztergomban 1856. augusztus 31-én.

Két karmesteri pálca – (közülük az egyik a jobb oldali tárlóban.) Ébenfa ezüstborítással.
két iparművészeti munka 1856 és 1858 között készült Prágában. Mindkettőt az 1856. szeptember 28, és 1858. március 14. között tartott prágai hangversenyek emlékére nyújtották át Liszt Ferencnek.

A jobb oldali tárlóban:

Liszt Ferenc. Két érem, az egyik ezüst, a másik aranyozott. Készítette Eduard Geerts 1881-ben. Az 1881. május 29-én Brüsszelben tartott zenei ünnepség emlékére készültek.

Liszt Ferenc – Berán Lajos bronzplakettje 1923-ból.

A két tárló alsó részében:

Liszt Ferenc műveinek korai kiadásai A köteteket gyűjtötte és a gyűjteményt alapította Lina Ramann Weimarban. Tartalma 151 kötet.


(Innen folytatni fogom a leírást.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17882016-11-27 18:21:09
Ma 90 éve született Szabó Miklós operaénekes, a magyar tenorista-nemzedékek egyik legkiválóbb alakja.

Eredetileg bölcsésznek készült, tanulmányainak később hasznát vehette irodalmi-zenei munkássága kapcsán is, hiszen hosszú, gazdag, kiteljesedett énekművészi pályafutása mellett az írással - és műfordításaival is - elismerést, rangot szerzett magának mind a szakmában, mind a közönség körében; az opera, az operett, az oratórium terén, de a könnyebb zenés műfajokban is kiválót alkotott, ahogyan a nóta szakavatott tolmácsolójának is számított.
„Univerzális ember, művész volt, akit a magyar rádió fedezett fel és aztán őrzött is meg az utókornak. Lágy és mégis hősies, aranyfényű tenorját a mai napig csodálattal hallgathatjuk.” – mondta róla a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a Dankó Rádió mai operettműsorában -, aki egész héten át a tenorista sok-sok szép énekfelvételét igyekezett kiválasztani számunkra, rádióhallgatóknak , és céljának tekintette, hogy minél teljesebb és több oldalát ismerjük meg Szabó Miklós művészetének; de azok számára is élmény legyen ez az adás-sorozat, akikben eleven kép él róla ma is, volt alkalmuk évtizedeken át a tenorista színpadi és rádiós munkáit csodálni-elismerni.

Ma - a héten utoljára - megint sok érdekes, archív interjú- és riportbejátszás részletével lepett meg bennünket Nagy Ibolya! Elmondta:
Szabó Miklós gyönyörű, tartalmas életet tudva maga mögött, ezen a napon, 1999. november 27-én távozott tőlünk. Búcsúztatásán [b] Sebestyén János csembaló-és orgonaművész professzor [b] „tudós énekesnek” nevezte a művészt, aki hosszú pályája során és azóta is a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket.

Sebestyén János, aki a rádió zenei szerkesztője is volt, még az évben egy emlékműsort is készített a művészről, melyben kedves barátai, kollégái emlékeztek meg róla. A riporter Kelemen Gyula volt.

Elsőként Rajter Lajos, karmester-zeneszerzőt hallottuk:

„Ritkán találkoztam a rádióban ilyen sokoldalú emberrel! Szabó Miklós amihez hozzányúlt, mindenhez értett. Úgyhogy néha arra gondoltam, ő nem is elsősorban énekes, hanem szerző, fordító, rádiós személyiség, és egy rendkívül kellemes ember. A hangja, a stílusa, a felkészültsége, az valami olyan maradandó, ami azt hiszem, mindnyájunk számára emlékezetes marad. […]”

László Zsuzsa, zenei újságíró: ugyancsak személyes emlékeit elevenítette fel Sebestyén János Szabó Miklósra emlékező, 1999-es rádióadásában. Részletesen kitér a tenorista szegedi – Vaszy Viktor fémjellemezte – színházi korszakára, felejthetetlen előadásokra, melyekben Szabó Miklóst láthatta, vagy a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Hunyadi László-előadásra is, ahol Simándy volt Hunyadi, Takács Paula Szilágyi Erzsébet, és Szabó Miklós V. László király. […] Igazi operaénekesi karrierjét ő Szegeden futotta ki…. Pályája végén Gregor Józseffel is énekelt együtt: Szabó Miklós 80 esztendősen még elénekelte Altoum császárt a Szabadtéri Játékok egyik Turandot előadásán – valami egészen káprázatosan hosszú pályája volt. Hihetetlenül művelt és intelligens volt.”

Sebestyén János és Kelemen Gyula műsorában Gregor József is feltárta mély érzéseit az elhunyt kiváló művészről, kollégáról, „atyai jó barátról”.
Felidézett egy történetet: Szabó Miklós egy szegedi Szerelmi bájital-premierre készült. De hatalmas gesztust gyakorolt azzal, hogy átadta a szereplés jogát Réti Csabának, a fiatal, kezdő tenoristának, aki később a művészi pályán az ő lírai tenor szerepkörét vette át; előre engedte. Szabó Miklós abszolút önzetlenül lemondott erről a premierről és átadta Réti Csabának. Ez nem volt szokásban. Tudta, hogy az előadást a rádió közvetíti. Ő azt mondta, már énekelt eleget, most már énekeljen Réti Csaba, ismerje meg őt is az ország. Nem volt olyan próbaidőszak, hogy jó tanácsaival el ne látta volna a kollégákat – de csak akkor ha megkérdezték - akkor válaszolt.

Maga Szabó Miklós is beszél egy archív hangtekercsen : elmesélt egy kedves epizódot, amikor egy MgTSZ alakuló időszakában a rádió kivonult riportot készíteni, a műsor után felkereste őt egy idős bácsi. „-Tessék mondani, maga Szabó Miklós? – De igazán? – Ejnye, ejnye…” Sokáig szabódik jövetele céljával, de többszöri noszogatására végül kiböki: „- egyáltalán nincs semmi baj, de teccik tudni, én azt gondoltam, hogy ilyen hang nincs is, ilyet csak csinálják a rádióban!”

Boros Attila zenei szerkesztő már említett rádióinterjújából - búcsúzóul:

A gazdag és színes művészpálya tapasztalatait rendezve így foglalja össze Szabó Miklós ezzel kapcsolatos tapasztalatait – amit versében megörökített és a stúdióban a mikrofon előtt felolvasott:

Szabó Miklós operaénekes, zenei műfordító saját versét olvasta fel Boros Attila zenei szerkesztő-riporter rádiós műsorában, 1988-ban:

„Egy művész önvallomása”

[i] Emberszíveknek énekelve jártam az utam véges végig,
S hittem, hogy szívem dobbanását, akiknek szól, majd meg is értik.
Hittem benne, s hívőn akartam, legyen a hétköznap is ünnep.
Békét hozzon, jó hírt s megértést mindig az igaz szívűeknek.
Nekem egyetlen valóság volt minden változó valóságban:
Hogy ahol jóakarat fénylik, ott szépség van és igazság van.
S nem is érdemes másért élni.
Én fény akartam lenni, fáklya!
De ha csak mécsláng lettem is,
Sors: akkor sem éltem tán hiába! [/i]

(Felbecsülhetetlen értékű kincs, hangdokumentum a rádió hangarchívumából!)


Szabó Miklós emlékét őrzi mások mellett a rádióban készült számtalan énekfelvétele, melyek időről-időre itt a Dankó Rádióban is rendszeresen elhangzanak a zenei műsor-összeállításokban.

Most 6 órától ismét elhangzik a délelőtti adás a rádióban - benne Szabó Miklós rádiófelvételei: sok-sok szép Buday Dénes-, Szirmai Albert-, Robert Planquette-, Jacques Offenbach-, Kacsóh Pongrácz- operettdal.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 32932016-11-27 10:58:50
A szereposztás, a karmesterek és közreműködök neve a Müpa honlapján olvashatók; ki tudja, mikor frissítették utoljára...
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8822016-11-27 10:52:25
19.35 - 20.15
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8812016-11-27 10:51:48


Ma este a Bartók Rádió közvetíti felvételről:

19.35 – 13.15 Mendelssohn: Hazatérés idegenből – daljáték

Szövegét Karl Klingemann írta

(Budapest Music Center, 2015. április 28.)

Vezényel: Hámori Máté

Km. az Óbudai Danubia Zenekar

Szereposztás:

Lisbeth - Röser Orsolya (szoprán)
Mutter - Bakos Kornélia (alt)
Hermann - Balczó Péter (tenor)
Kauz - Bátki Fazekas Zoltán (bariton)

Rendező: Aczél András

(Ism. december 9., 12.36)

’Abraham Mendelssohn a nagyhatású teológus-filozófus, Moses Mendelssohn fia, egyben a zenei lángelme, Félix édesapja cseppet sem keserűen így jellemezte önmagát: „Régebben az apám fia voltam, most a fiam apja vagyok”.
Felix és Fanny „merényletet” készített elő. Berlini otthonukban három egyfelvonásos daljáték előadását tervezték: "jelmezzel, rendes előadásban, teljes zenekarral. Első szám, a ’Katonaszerelem’, vagyis híres csinálmányom – szüleimnek még ma is kedves – egyetlen kottányi változtatás nélkül és a régi szereplőkkel, aztán egy új daljáték Fannytól, vőlegénye írja majd a szöveget, csinos, könnyed legyen, csupa báj, igen gyöngéd és szép [Fanny ünnepi játékot komponált ’Közelgő esküvő’ címmel]. Aztán egy idill tőlem, már javában motoszkál a fejemben: egy éltes házaspár szerepel majd benne, egy szomszédlány, egy bolondos mezőcsősz, egy álruhás tengerész, és mit tudom, ki még”.

A kis idill – Hazatérés idegenből – házi bemutatója nagy siker volt, Mendelssohn még arra is figyelt, hogy az egyik, énekelni nem tudó rokonának egyetlen hangból álló „áriát” komponáljon.’
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17872016-11-26 22:25:24
A Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésében folytatódott a Liszt-díjas, érdemes művész Szabó Miklósra emlékező hét – az adásba szerkesztett archív hangdokumentumok bejátszásával. Megtudhattuk, hogy Szabó Miklósnak a magyar rádióval évtizedekig volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja a több mint 38 órányi felvétele!!! - opera, operett, egyéb könnyű zenei, valamint nóta felvételei, mert ahogyan mindig is hangsúlyozta: „nem a műfaj, hanem az igényes előadás az, ami meghatározza az értékeket”.

A rádió hangarchívumából előkeresett interjúból, melyet Szepesi György készített Szabó Miklóssal, 1996-ban, a művész 87. születésnapján, már kaptunk bejátszásokat - ma folytatódott az elkezdett beszélgetés; tegnap szóba került az éneklés technikája, a bel canto, a könnyű műfaj, az operett, ma pedig először a műfordítás, a magyar nyelv volt a téma.

Érdemesnek tartom most is idemásolni a 87 éves Szabó Miklós örökérvényű gondolatait – 1996-ból:

Szepesi György - Szeretted az olasz dalokat fordítani; az olasz nyelv zenél és muzsikál…

Szabó Miklós: Igen, de nem kevésbé muzsikál a magyar nyelv is. Nem ismerik ugyan világszerte úgy, mint az olaszt, vagy a németet vagy az angolt, de annyira speciálisan szép muzsikája van, hogy ha azt szépen beszéljük és igényesen beszéljük, akkor bizony a legszebb nyelvek közé tartozik. Csak le kellene szokni arról, hogy a szép magyar beszédet helyettesítsük mindenféle argóval, az alvilági nyelvhasználattal, mert ez tulajdonképpen szentségtörés ezzel a szép saját, ősi nyelvünkkel szemben.

Az interjúkészítésekor jelen volt a művész fia is. Szepesi György és ifj. Szabó Miklós beszélgetéséből megtudhattuk, hogy a fiú nem örökölte édesapjától az énekesi tehetséget, aki elsősorban a zene szeretetét adta át neki, meg az olasz nyelv iránti érdeklődést, és az irodalom, a képzőművészet, a szerelem és az élet egyéb szépségei iránti rajongást.
Ifj. Szabó Miklós még elmondta: édesapja végtelenül tájékozott a világ dolgaiban, naprakész és szenvedélyesen ír és ír: zenét, verseket – talán egyszer majd nyilvánosságra is kerülnek ezek a művek. Mindenesetre az igazi világa édesapjának az opera.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 32912016-11-26 11:09:19
Fél évszázados, kivételes karrierjére reflektáló koncerttel emlékezik Kocsis Zoltánra a Nemzeti Filharmonikusok és a Müpa.

2016. december 10-én, szombaton 19.30 órakor az alábbi műsor hangzik el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben:

Mozart: Requiem K. 626 – Lacrimosa
Mozart: Zongoraverseny d-moll K. 466
Rachmaninov-Kocsis: Vocalise
Rachmaninov: Vesperás – részletek
Bartók: Cantata profana Sz. 94, BB 100
Bartók: Négy zenekari darab op. 12, Sz. 51, BB 64 – Gyászinduló

Közreműködnek: Horváth István – tenor, Sebestyén Miklós – bariton, Perényi Miklós – gordonka, Kocsis Krisztián – zongora

Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Vezényel: Eötvös Péter, Kovács János, Somos Csaba
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17862016-11-26 10:57:24
Szabó Miklós operaénekesnek megszámlálhatatlan sokaságú rádiófelvételét (opera, operett, oratórium, dal, nóta stb.) őrzi az archívum, köztük sok különleges szépségű ritkaságot is, melyek közül az elmúlt napokban már jó néhányat meghallgathattunk a Dankó Rádióban, a Szabó Miklós-emlékhét adásnapjain.

A ma délelőtti operettműsorban a kitűnő tenoristának újabb, szép felvételeit szerkesztette be az adásba Nagy Ibolya:

1. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt : Marica grófnő – Taszilo dala „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket. (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Gábor diák dala „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek!..../Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Várady László)

3. Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland (Km. Németh Marika és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc)

- dal: „Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek.” (Szabó Miklós)
- kettős: „Elmondom én jó urak, mi a szerelem (Szabó Miklós, km. Németh Marika)
- kettős: „Börtönöd ajtaja szélesre tárva (Németh Marika, Szabó Miklós)

4. Giuseppe Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős – magyar nyelvem (Szabó Miklós, Palló Imre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Lehel György)

5. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva - részletek (Km. Szilvássy Margit és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó)

- Octav és Éva kettőse: „Szőkém, kicsi Hamupipőkém…” (Szabó Miklós, Szilvássy Margit)
- Éva és Octav kettőse: „S hogyha csak egy percig volnál szép…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós)

6. Leo Fall: Sztambul rózsája – Fatima és Ahmed kettőse „Egy a fő dolog…. a valcert járd, csak azt…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

7. Leo Fall: Madam Pompadour – Pompadour és René kettőse „Egy életem van, egy halálom, azt mindet zálogul ajánlom, ki téged oly forrón imád, szeress egy kicsikét, szeress egy kicsikét, ezt a te hű katonád!...” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

8. Leo Fall: Elvált asszony – Karel és Jana kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra, látod nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A műsorban ismét hallhattunk archív interjúbejátszásokat Szepesi György 1996-os rádiós műsorából, melyben a 87. születésnapján kérdezte Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifj. Szabó Mikóst is.

Később idézni fogok ezekből a bejátszásokból.

A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17852016-11-25 21:54:38
Nagy Ibolya , a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője: Szepesi György , a legendás rádiós sportkommentátor is nagy rajongója volt Szabó Miklósnak, így mikrofonvégre kapta 1996-ban a művész 87. születésnapján. Ezen a beszélgetésen ott volt Szabó Miklós fia is
.
A rádió megőrizte ezt az archív hanganyagot, amit a Dankó rádió lejátszott a Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapján. – megjegyzem, a beszélgetés közben a 87 éves Szabó Miklós két alkalommal is „dalra fakad…”

Lejegyzem ide ennek a beszélgetésnek a szövegét:

(A műsor elején Szabó Miklós énekében felhangzott a címadó dal Lehár „Szép a világ” operettjéből, egy 1957-es stúdiófelvételről.)

Első bejátszás:

Szepesi György:- „Szép a világ! – a házigazda Szepesi György szeretettel köszönti a stúdióban a 87 esztendős Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifjú Szabó Miklóst. Én ezt a dalt választottam ki – hogy is hangzik ez?

Szabó Miklós elkezdi énekelni – dúdolni ott a stúdióban Lehár operettdalának refrénjét: „Szép a világ …..szép és szép, s vár még ezernyi tündér, be szép!” (Hiába 87, a voce még ebben a magas korban is nagyszerűen szól!)

Szepesi György: - A hang ma is csodálatos. Hogy lehetett megtartani, Miklós, édesapádnak ezt a gyönyörű hangszínt?

ifj. Szabó Miklós: - Én azt hiszem, hogy ezt a természet adta, az Isten adta, és apám elég jól sáfárkodott a hangjával, soha nem zsákmányolta ki a hangját és azt hiszem, hogy ezért van az, hogy a mai napig énekszóra tudja nyitni a száját.”

Szepesi György: - Most újra énekeltél. Mielőtt idejöttünk volna a stúdióba, azt mondtad, hogy az operaénekes úgy tudja megtartani legszebben a hangszínét,hogy nem erőből, hanem…?

Szabó Miklós: - Hogyha nem a torkával énekel, hanem elsősorban a szívével, de ezt egy kicsit át kell gondolni, hogy ez mit is jelent..

Szepesi György: - Mit jelent?

Szabó Miklós: - Tehát elsősorban, nem lehet az énektechnikát rögtön így kapásból megértetni valakivel, de az biztos, az énekel jól, aki nem zsákmányolja ki azt a szervét, ami a torkában van, és hogy ezt megtudja valósítani ahhoz bizony nagyom komoly tanulmányok kellenek, amelynek során elsajátítja az ember azt, hogy a rekeszizmára hárítja mindazt a fizikai megterhelést, ami létrehoz egy egészséges és ugyanakkor magát a torok körüli szerveket kímélő éneklési módot.

Szepesi György: - Megkaptuk tehát a magyarázatot, hogyan lehetett megtartani ennyi évtizeden keresztül ezt a gyönyörű hangszínt.
Szabó Miklós több száz felvételt készített a rádióban, és volt egy idő a rádióban, ahogy te mondtad, amikor azt mondták, hogy talán szembetalálkozol majd a folyosón saját magaddal, annyit jártál itt a stúdió világában.

Szabó Miklós: - Ez valóban így volt, és nagyon szép korszaka volt ez az életemben.

(Felcsendülnek részletek Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjéből, amiben Szabó Miklós Ange Pitou szólamát énekli, partnerei Házy Erzsébet, Németh Marika és Csákányi László. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor)

Második bejátszás:

ifj. Szabó Miklós: - Annak a művészkorosztálynak, énekes korosztálynak ahová édesapám is tartozik, soha nem derogált hogy úgy mondjam, kirándulást tenni a könnyebb műfajok felé is, számtalan operettfelvétel bizonyítja ezt, például az egyik igen gyakori partnernője volt édesapámnak Gencsy Sári.

(Zenei részlet: Huszka: Lili bárónő – A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara)

Harmadik bejátszás:

Szepesi György: - Mi volt az operett világraszóló sikerének titka? Budapest, Bécs, Párizs adta az operett nagyjai a világnak…

Szabó Miklós: - Nagyon egyszerű a válaszom. Nem szégyelltek kitárulkozni, és a szívüket adni ezekbe a dallamokba. Ma például a mai könnyűzenében ez az ami hiányzik. Harsányság, tanulatlanság, képzetlenség. Egyszer csak valaki el kezd énekelni. Azt hiszi, hogy az ő számára éneklés, de aki hallja és aki ezeken a régi melódiákon nevelkedett, az bizony tudja, szánalmas igénytelenség az, amit a médiumok is közvetítenek. Ezt itt a rádióban is el kell hogy mondjam.

(Zenei részletek Carl Zeller A madarász c. operettjéből – Fábry Edit, Szabó Miklós, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Női kara, vezényel: Polgár Tibor)

Negyedik bejátszás:

Szepesi György: „Bamba-bamba gyászvitéz”…

Szabó Miklós: - No hát, amit most elmondtál, ez is nagyon jellemző az operett népszerűsége okának megfejtésére, mert a kedves kis csacsiságok is megszólaltak az operettnek a keretén belül, de olyan kedvesen, mint ahogy a most következő számban Szilvássy Margit énekli azt, hogy : „Bamba-bamba gyászvitéz..” (A riportalany Szabó Miklós ezt a három szót A víg özvegyből énekelve idézte), de ez a Bamba-bamba, ez olyan frappánsan indít egy vidám, kedves hangulatot, ami úgy megragadt az embereknek a szívében. És ezért szerették az operettet, mert őszinte volt, emberi, nem volt nagyképű, hanem kedvességgel töltötte meg mindazokat, akik hallgatták ezeket a régi dallamokat.

(Zenei részlet: Lehár: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse „Bamba-bamba gyászvitéz” - Szilvássy Margit és Szabó Miklós)


Nagy Ibolya: „És már csak két nap a legnagyobb sajnálatomra, már csak ennyi van hátra ebből a hétből, de sebaj, mindent beleadok, és megpróbálom Önöket még jobban elvarázsolni. Persze könnyű dolgom van, mert Szabó Miklóssal tehetem ezt.”
Kolonits Klára • 8262016-11-25 18:16:15
Én eddig nem szólaltam meg itt a két szoprán énekesnő Lucia megformálását illetően, tudatosan kerültem a velük kapcsolatban hosszú ideje itt zajló minősít(get)ésekre való reflektálást, pláne nem összehasonlítva produkciójukat! Pontosan azért nem, mert tudom, azzal milyen forrongó reakciókat váltanék ki egyes fórumtársak közül; nem célom az amúgy itt és a "Kolonits Klára" topicban való purparlé további "kavarása" sem. (Éppen ezért nem írtam semmit a Miklósa Erika topicjába se az ő Lucia alakításáról - amiről szintén megvan a véleményem, de ezt is megtartom magamnak.)

Kolonits Klára és Miklósa Erika is jól tudja, miként vélekedem művészetükről, alakításukról, személyiségükről, emberségükről; őket nem szabadna senkinek egymás ellen "kijátszani" - akik minden tiszteletet, megbecsülést és szeretet megérdemelnek évtizedek óta tartó sikeres énekművészi pályafutásukért, művészetük terén elért eredményükért.
A Magyar Állami Operaház büszke lehet, hogy van két olyan kiválósága, akikre - eddigi kvalitásaik ismeretében - bátran ráoszthatta Donizetti operájának címszerepét. Mindkét művésznő a saját egyéniségét, lelkületét, énekhangját, tudását tette bele a produkcióba. Gondolom, ezzel semmi újat nem mondtam...

Ennyit teszek hozzá Kolonits Klára művésznő jól megfontolt, megszívlelendő szavaihoz.
Erkel Színház • 70062016-11-25 18:15:55
Én eddig nem szólaltam meg itt a két szoprán énekesnő Lucia megformálását illetően, tudatosan kerültem a velük kapcsolatban hosszú ideje itt zajló minősít(get)ésekre való reflektálást, pláne nem összehasonlítva produkciójukat! Pontosan azért nem, mert tudom, azzal milyen forrongó reakciókat váltanék ki egyes fórumtársak közül; nem célom az amúgy itt és a "Kolonits Klára" topicban való purparlé további "kavarása" sem. (Éppen ezért nem írtam semmit a Miklósa Erika topicjába se az ő Lucia alakításáról - amiről szintén megvan a véleményem, de ezt is megtartom magamnak.)

Kolonits Klára és Miklósa Erika is jól tudja, miként vélekedem művészetükről, alakításukról, személyiségükről, emberségükről; őket nem szabadna senkinek egymás ellen "kijátszani" - akik minden tiszteletet, megbecsülést és szeretet megérdemelnek évtizedek óta tartó sikeres énekművészi pályafutásukért, művészetük terén elért eredményükért.
A Magyar Állami Operaház büszke lehet, hogy van két olyan kiválósága, akikre - eddigi kvalitásaik ismeretében - bátran ráoszthatta Donizetti operájának címszerepét. Mindkét művésznő a saját egyéniségét, lelkületét, énekhangját, tudását tette bele a produkcióba. Gondolom, ezzel semmi újat nem mondtam...

Ennyit teszek hozzá Kolonits Klára művésznő jól megfontolt, megszívlelendő szavaihoz.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17842016-11-25 17:36:02
A Szabó Miklós-emlékhét ötödik napján a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának nagyon szép mondatait idézem a mai műsor felvezetéséből: „Csak a kultúra szolgálójának tartotta magát. A Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész életeleme volt a munka. Nem ismerte az unalmat és családja szerint nem tudott csak úgy, egyszerűen pihenni. Az igazi, az elhivatott művész életereje, ambíciója lobogott benne, a határtalan vágy és kíváncsiság. Operaénekes és műfordító is volt egyszerre, aki bátran hirdette, hogy kedvenc műfaja mindig az, amivel éppen foglalkozik.”

És jött egy meglepetés; a rádió archívumából ma is egy újabb, ritka interjúbejátszás részletei szólaltak meg az adásban:

Szepesi György 1996-ban interjút készített a rádióban a 87. születésnapját (!!!) ünneplő Szabó Miklós operaénekessel és fiával, ifj. Szabó Miklóssal (Budapest, 1944. november 12. – Budapest, 2015. szeptember 14.; magyar menedzser, politikus. A Casa Della Musica Társulat alapítója, komolyzenei koncerteket szervezett, valamint édesapja művészeti hagyatékát kezelte.)

Az idős Szabó Miklós korához képest ifjonti hévvel, lelkes mondatokban válaszolt Szepesinek a művészi pályáját érintő kérdéseire. Fia, ifj. Szabó Miklós pedig nagy szeretettel egészítette ki szavait, fűzte hozzá saját meglátásait. Későbbiekben idézni fogok ebből a beszélgetésből is.

A bejátszott zenei anyag a következő volt:

Lehár Ferenc: Szép a világ – a címadó dal Szabó Miklós előadásában (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László)

Charles Lecocq: Angot asszony lánya – részletek
(Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor rádió dalszínházi bemutató 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.15 – 22.00.
Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre)

- No. 5. Pitou belépője (Szabó Miklós)
- No. 13. Lange és Pitou kettőse (Németh Marika és Szabó Miklós)
- No. 6. Clairette és Pitou kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Miklós)
- Pitou és Larivaudiere jelenete (Szabó Miklós és Csákányi László)
- No. 11. Forradalmi dal (Szabó Miklós és az Énekkar)

Huszka Jenő: Lili bárónő - A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Carl Zeller: A madarász – részletek
(Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor. A rádió dalszínházi bemutató az 1950-es évek vége; Verseket Erdődy János és Fischer Sándor fordította ill. írta. Zenei rendező: Ruitner Sándor.Rendezte: Solymosi Ottó)

- Ádám dala (Szabó Miklós)
- Mária hercegnő dala az I. felvonásból: „Rajna keringő” (Fábry Edit és a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara) & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Mária hercegnő és Ádám kettőse a II. felvonásból (Fábry Edit és Szabó Miklós)

[b Lehár Ferenc: A víg özvegy [/b]
- Hanna és Danilo kettőse (No.8) „Bamba, bamba gyászvitéz” (Szilvássy Margit és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Lehár „Clo-Clo” operettjének nyitányával fejeződött be a mai műsor, amit nemsokára újra meghallgathatunk a Dankó Rádióban, 18 és 19 óra között.

Joan Sutherland - La Stupenda • 942016-11-25 10:24:56
Café Momus - Galéria – „A nap képe”
2016. november 25.

Joan Sutherland első előadásán a Metropolitanben

________________________________________
A nap képe • 18772016-11-25 10:20:17
Ez bizony így van! Azért rendesen „fel voltam dobva” attól a számomra nagy eseménytől, amikor Sutherland - a színpadtól való visszavonulása után - legalább férje, Richard Bonynge karmester társaságában 1995-ben eljött Budapestre, és ott volt az Operában is… Erről bővebben több hozzászólásom elolvasható Joan Sutherland topicjában.

Callas, Peerce és még sok más "nagyágyú", ahogyan Sutherland is, sajnos, tényleg fájlalhatjuk, hogy fénykorukban (de akár a "leszálló águkban") fellépéseik során elkerülték Magyarországot. Nyilván több okkal is lehet ezt magyarázni.
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2722016-11-25 09:11:29
Operagála a Zeneakadémián Gaston Riveroval

2016. december 15., csütörtök 19:00

A Bartók Plusz Operafesztivál adventi gálahangversenye Gaston Riveroval


Műsoron: VERDI – PUCCINI áriák

A koncert karmestere: Federico Longo

Zenekar: MÁV Szimfonikus Zenekar

Sztárvendég: Gaston Rivero (tenor)

Vendégművész: Silvia Dalla Benetta (szoprán)

Műsorvezető: Bősze Ádám

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17832016-11-24 17:36:30
Egy Offenbach-különlegességgel, a Robinson Crusoe-operett részletével indult a Dankó Rádió mai operettműsora. A dalt az a Szabó Miklós énekelte egy régi stúdiófelvételről, akinek az emlékére ezt a hetet szenteli a rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, és akiről ma is sok érdekes információt megtudhatott a rádióhallgató, hiszen hét elejétől a Magyar Rádió hangarchívuma segítségével kuriózumértékű riport-és interjúbejátszásokban magát a kiváló tenoristát halljuk beszélni, aki visszatekint életútjára, a művészi pálya kanyargós, rögös útjaira, az indíttatásra, a tanulmányaira, az majd a sikerekhez vezető munkáira.

Boros Attila, a rádió egykori főmunkatársa, rendezője-szerkesztője készített régen egy interjút Szabó Miklóssal, aki ebben mesélt többek közt a kitartásról, a szeretetről, az emberségről. De megkerülhetetlen téma volt Szabó Miklósnak a rádióval való szoros kapcsolata is: valamikor 1939-1940 tájára datálható az első fellépése; akkorra már nagyon sok olasz dal volt a repertoárján, ami sikerre számíthatott a korabeli rádiós műsorok zenei összeállításakor, amikor gyakorta élőben mentek a műsorok, így a különféle zenéket is a stúdióba behívott kisegyüttesek, énekes- és hangszeres szólisták szolgáltatták. Úgyhogy Szabó Miklós szavaival, neki a második otthona volt a rádió abban az időben.
Szabó Miklós elmesélte, hogy kezdetben még nem volt egyértelmű, hogy énekes lesz, mert az irodalom ugyanúgy vonzotta, mint a zene és az ének. De aztán az utóbbi vonzalom győzött. Ugyanakkor nem lett hűtlen az irodalomhoz sem, a latin-német-olasz nyelvtudását kamatoztatni tudja a zeneműfordításokban, sok opera, daljáték és dal szöveg- és versfordítása fűződik a nevéhez.

És költő is, ő maga is szívesen ír verseket. Boros Attila említett műsorában felolvasta saját versét, amit most a Dankó Rádió hallgatói is megismerhettek. Felvettem az adást, majd leírom és bemásolom ide verskölteményének míves sorait.

Persze a bejátszott interjúrészletek előtt-között Szabó Miklós énekfelvételeiben is gyönyörködhettünk megint:

Eduardo Di Capua: O Sole Mio (Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényelt Vincze Ottó)

Két operettből hangzottak fel részletek:

I. Franz von Suppé: A szép Galathea - keresztmetszet: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 .

Ez volt a korabeli rádiósfelvétel színlapja:

Szövegét Franz von Suppé írta.
Az összekötőszöveget Albert István írta.
Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre
A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította.

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus
Vezényel: Polgár Tibor

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: László Endre

Szereposztás:
Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi)
Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály)
Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)

Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak meg:

- Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi)

- Jelenet, Galathea ébredése és kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...” (Szabó, Lehoczky, énekkar)
- Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi)

Egy későbbi (1965) rádiófelvételről még egy részlet szólalt meg:
- Hármas és Mydas dala (Palcsó Sándor, Melis György, László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.)

II. Johann Strauss: Egy éj Velencében
Rádió Dalszínháza magyar nyelven először 1960. augusztus 25-én, a Kossuth Rádióban mutatta be Strauss híres operettjének teljes felvételét.

Olyan nagyszerű énekesek működtek közre a felvételen, mint Szabó Miklós, Fábry Edit, Zentay Anna, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte.
A rádiós rendező: Solymosi Ottó.

Megjegyzem, a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le!

Erről a felvételről hallhattuk most

- Caramello belépőjét Szabó Miklós előadásában, km. a Földényi-kórus. („- Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát…/- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár…”
- Laguna-keringő (Szabó Miklós)
- Az I. felvonás fináléja (Szabó Miklós és a Földényi-kórus)

Hamarosan, most hat órakor kezdődik a délelőtti egyórás összeállítás ismétlése.
Plácido Domingo • 6252016-11-24 14:10:54
Aida-stadionturné Domingóval
2016. november 23.

A világturnén a Magyar Állami Operaház együttesei is közreműködnek

Plácido Domingo színre viszi Verdi Aida című operáját, amelyet különböző európai futballstadionokban és arénákban mutatnak majd be jövőre. Az egyik főszereplő a Magyarországon is jól ismert Erwin Schrott lesz – adta hírül az MTI.

„Mindig is az volt a célom, hogy egészen nagy operákat vigyek színpadra” – mondta a hetvenöt éves világsztár, aki az AIDA Stadium World Tour 2017 művészeti vezetője, és az előadások jelentős részét vezényli majd, azonban a darabban énekelni nem fog.

Az Aida világturnéja 2017. május 27-én kezdődik, az első előadást a németországi Gelsenkirchenben lévő Veltins Arenában tartják. További előadásokat Bécsben, Hamburgban, Frankfurtban, Münchenben, Amszterdamban, Párizsban és Bázelban tartanak majd. 2018-ra Európán kívüli előadásokat terveznek.

A 60 méter széles színpad az ókori egyiptomi fáraók korát idézi. A mintegy 20 méter magas emelvényen több mint 800 szereplő lép majd fel akár 40 ezer fős közönség előtt. A háttérben minden korábbinál nagyobb, 1000 négyzetméteres LED-kivetítő teszi lehetővé mindenféle technikai trükk alkalmazását.

Domingo az előadássorozat révén „széles tömegekkel” akarja megszerettetni az operát, de elmondása szerint ügyel majd arra is, hogy a „magas elvárású régebbi” operakedvelőknek se okozzon csalódást.

Aidát Kristin Lewis és Ljudmila Monasztirszka, Amnerist Violeta Urmana, Marina Prudenszkaja vagy Jekatyerina Gubanova, Radamest Jorge de León, Fabio Sartori és Gaston Rivero, Ramphist pedig Erwin Schrott mellett Štefan Kocán énekli majd.

Az előadásokon részt vesz a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és balettegyüttese is. Domingo kiemelte: „A Magyar Állami Operaházban olyan első osztályú partnerre találtunk, amely képes megfelelni az elvárásoknak ezekben a hatalmas terekben, illetve reagálni a karmester jelzéseire.”

MTI; Magyar Állami Operaház
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37092016-11-24 12:44:02
Házy Erzsébet a mai napon, 1982. november 24-én hagyott itt végleg bennünket.

Most mégsem a szomorú alkalomhoz illő témájú dalokat linkelek ide tőle, inkább az önfeledt móka és kacagás szolgáljon itt illusztrálva, Házy Erzsébet szép lírai szopránja hogyan tudott - a pályája későbbi szakaszában megformált "kemény" karakterek eléneklése előtt is - a szubrett és komikai szerepkörben tündökölni – ragyogni:

Legyen példa erre A denevér 1965-ös televíziós keresztmetszetéből (Rendező: Horváth Ádám) három részlet:

J. Strauss: A denevér - Adél kacagódala - Házy Erzsébet

Eisenstein: Ilosfalvy Róbert

J. Strauss: A denevér - Adél dala (Ó, bárcsak művésznő lennék) - Házy Erzsébet

Frank: Radnai György
Ida: Csűrös Karola

J. Strauss: A denevér – Hármas (Ó jaj, a szívem megszakad...) - Moldován Stefánia, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert

Rosalinda: Moldován Stefánia
Adél: Házy Erzsébet
Eisenstein: Ilosfalvy Róbert
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 9892016-11-24 11:43:18
Polgár László emlékére sugározza ma éjjel ismét az M3 csatorna:

2016. november 24. csütörtök 21:50 - 22:40

Zenés TV Színház

Láng István: Álom a színházról

Operafilm (1983)

Rendezte: Maár Gyula

Forgatókönyvíró: Láng István

Vezető operatőr: Gulyás Buda
Operatőr: Halla József, Reisz Iván

Szereplők:

Sólyom - Nagy Sándor (Az Író)

Rozsos István (A rendező; 2. csavargó)

Polgár László (Színész; Igazgató; Fűtő; 3. csavargó)

Kukely Júlia (Színésznő; Szőke nő; Nő a házból; 1. csavargó; Zsóka)

Takács Tamara (Györgyi; Fiú; Ágnes)

Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György.

Időtartam: 50 perc

Mándy Iván Álom a színházról, Hangverseny után és Bemutató című novellái alapján készült tévéopera. Az Író színdarabja bemutatására készül. S eközben nyomasztó, különös álmok gyötrik. Szorong, hogy el találja mulasztani a bemutatót. Hogy nem lesz közönség. Hogy egyáltalán előadás sem lesz...
Polgár László • 2602016-11-24 11:39:39
Ma este az M3 csatorna sugározza (20.50 – 21.50):

Örökös Tagság - Polgár László

Portréfilm, 1998

Polgár László operaénekes pályafutása, emlékezetes alakításai archív felvételeken.

Polgár László megható őszinteséggel beszél életéről, pályájáról. Közben részletet láthatunk nagy szerepeiből, többek között A sevillai borbélyból, a Don Carlosból, a Fidelioból, A kékszakállú herceg várából, A varázsfuvolából, sőt még A padlás című musicalből is felcsendül egy dal, amit lányaival énekel.

Rendezte: Petrovics Eszter

A teljes film megtekinthető az interneten is:

http://nava.hu/id/1077720/


Házy Erzsébet művészete és pályája • 37082016-11-23 20:47:08
Holnap lesz 34 éve, hogy Házy Erzsébet 1982. november 24-én örökre lehunyta a szemét.
Lisztről emelkedetten • 7352016-11-23 20:34:49
Restaurálják Liszt Ferenc egykori orgonáját

A burgenlandi Doborján településen működő Liszt Ferenc Egyesület fennállásának közelgő 50. évfordulója alkalmából megkezdték annak a hangszernek a felújítását, amit gyermekkorában a zeneszerző-zongoraművész is használt.

Liszt Ferenc az orgonán még gyerekként játszott a helyi templomban, azonban a hangszert már évtizedek óta nem szólaltatták meg. Az 1770-ben készített orgona 1924-ig a templomban állt, ezt követően Liszt szülőházába került. 1840-ben, amikor Liszt Ferenc a településen járt, a zeneszerző 100 guldent adott a hangszer felújítására, azonban a restaurálás ekkor nem történt meg.

Az egyesület a november 22-én, hétfőn kezdődött felújítás költségét, mintegy 85 ezer eurót (26 millió forint) támogatásokból teremti elő.

Az orgona restaurálását Wolfgang Karner alsó-ausztriai orgonaépítő végzi. A becslések szerint a restaurálás 1200 munkaórát tesz majd ki. A munka során kicserélik a hangszer fa- és fémsípjait és a hiányzó arany berakásokat is pótolják.

(Fidelio.hu)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 5972016-11-23 19:49:39
Kórházba szállították Kovács Jánost
2016. november 23.

Az Operaház örökös tagja a Nemzeti Filharmonikusok lengyelországi turnéján lett rosszul

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar kedd este az 1956-os forradalomra emlékező lengyelországi hangversenykörútja első állomásán hatalmas sikert aratott Krakkóban Kodály, Liszt és Bartók műveinek tolmácsolásával.

A koncert után Kovács János karmestert kardiológiai jellegű panaszai miatt kórházba kellett szállítani. Az orvosok szerint állapota nem engedi meg, hogy folytassa a turnét, így az éjszaka folyamán a Nemzeti Filharmonikusok menedzsmentje megszervezte, hogy ma este Varsóban a múlt héten Budapesten nagy sikerrel bemutatkozott, Németországban élő fiatal magyar karmester, Farkas Róbert vezényli, majd csütörtöktől Vajda Gergely veszi át az együttes további lengyelországi előadásainak irányítását.

Nemzeti Filharmonikusok/Operavilag.net
Lisztről emelkedetten • 7342016-11-23 19:29:21
Willy Handrick: A Liszt-ház Weimarban

5. bővített kiadás

Kiadta a Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- És Emlékhelyei WEIMARBAN, 1979-ben.

Német nyelvről magyarra fordította: Dr. Lásló Tarnói

31 oldal + 16 képoldal

Folytatom a leírást

RÓMAI, BUDAPESTI és WEIMARI ESZTENDŐK
(1861-1886)

1861. október 21-én Liszt Ferenc Rómába érkezett, ahol meg akart házasodni Carolyne von Wittgensteinnel. A hercegnő családjának az ellenállása és a Vatikán óvása megakadályozta azonban szándékukat. Az a meg nem értés, amellyel a weimari udvar és polgárság Liszt Ferenc művészi elgondolásait az elmúlt időkben fogadta, továbbá a bigott és ájtatoskodó hercegnő arra késztette Lisztet, hogy Rómában maradjon, ahol 1865-ben engedett a rábeszélésnek, és felvett egy alacsonyabb papi rendet. Ezekben az esztendőkben kezdett el vallásos témájú műveket komponálni. Később lazult a művésznek e szoros kötődése a katolikus egyházhoz, és érdeklődését ismét felkeltették a társadalmi feladatok. Útjai több európai városba vezettek. 1868-ig Róma volt állandó lakóhelye, 1860-tól művész felváltva élt Rómában, Budapesten és Weimarban.
Liszt Ferenc 1869-ben a weimari nagyherceg meghívására visszatért Weimarba. A téli hónapokat legtöbbször Rómában töltötte, a tavaszt Budapesten. Weimarban a tanítványok egész sorával foglalkozott, komponált és különböző hangversenyutakon vett részt. 1886 nyarán Liszt Ferenc Weimarból Bayreuthba utazott leányához, Cosima Wagnerhoz. Ott halt meg 1886. július 31-én, és ott is temették el.

Az ajtó mellett a falon:

Liszt Ferenc. Gipszdombormű, Ernst Rietschel műve 1852-ből.

A Liszt-dombormű alatti tárlóban az ajtó mellett:

Liszt Ferenc szerzetesi csuklyában. Ismeretlen művész bronzdomborműve

Liszt Ádámné, született Lager Anna levele, fiának. Párizs, 1865. május 4.

„Gyakran annyit beszélnek egy dologról, míg az valósággá válik. Így van ez a Te rended mostani változásával is. – Gyakran szóltak itt a hírek arról, hogy Te a papi rendet választottad, miközben én magam nagyon küzdöttem ellene, ha ez csak szóba került is. Április 27-i leveled… megrendített engem, s könnyekben törtem ki. Bocsáss meg nekem, én igazán nem voltam erre a Tőled érkezett hírre felkészülve. A hír újra átgondolása után (azt mondják az éj jó tanácsadó) megnyugodtam a Te akaratodban, mint ahogy Istenében is…”

Krisztus-oratórium. Liszt Ferenc műve, 1866-ban fejezte be.

1862 és 1866 között a biblia és a katolikus liturgia szövegei nyomán írta Liszt Ferenc Rómában a három részből álló Krisztus-oratóriumot.

Okmány, amelyben Liszt Ferencet a königsbergi egyetem a zene díszdoktorává avatta, 1842. március 14.

Az előtérben, a múzeum-helyiségbe vezető ajtó melletti falon jobbra:

Okmány, amelyben Liszt Ferencet a Cseh Zenekonzervatórium tagjává nevezték ki, Prága, 1847. szeptember 25.

1840-ben és 1846-ban Liszt Ferencnek sok sikeres hangversenyt tartott Prágában.

Liszt Ferenc. Fénykép. Készítette Kozmata Ferencz Pesten 1873-ban.

Liszt Ferenc kézírásos megjegyzése: „Portré, készült Liszt Ferenc 50 éves művész-jubileumára Budapesten – 1873-ban.”

(Innen folytatni fogom a leírást.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17822016-11-23 15:02:18
Szabó Miklós operaénekesre emlékezik továbbra is a Dankó Rádió operettműsora – Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban is gondoskodott arról, hogy a bejátszott archív felvételek segítségével minél teljesebben felidézze a „bámulatos hangú, tehetségű és munkabírású” nagyszerű tenorista énekművészetét, de a művész rokonszenves emberi oldaláról is érzékletes képet alkossunk.

A hangzó dokumentumok sora így következett:

- Kálmán Imre - Szenes Andor: Ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel:Pécsi József)

- Ismét – továbbra is – abból az archív interjúból következett bejátszás , amelyet 1988-ban rögzített a rádió a 79 éves Szabó Miklóssal Petress István nagysikerű Pihenőidő című műsorában, a társ-művészvezető Meixner Mihály volt.

A beszélgetés során szóba kerültek a művész rádiós szereplései is: főleg a negyvenes és ötvenes években még gyakorta élő adásokban kellett énekelnie; milyen felelősséggel járt egy ilyen szereplés, ugyanakkor milyen hozzáállás szükségeltetett számára később, amikor már az általánossá vált a rögzített stúdiófelvételek készítésének gyakorlata.

Más témakör is szóba került a beszélgetés során: Szabó Miklós elmondta, hogy magyar-latin-német-olasz szakos tanárjelöltként hagyta abba az egyetemet az éneklés kedvéért.

Olasz dalokról szólva elmesélt egy történetet: egy időben minden naposak voltak szereplései a rádióban, amit annak is köszönhet, hogy nagyon sok olasz dal volt a repertoárján. Sok esetben gitárestek és kisegyüttesek műsorában énekelte ezeket a dalokat. Egyszer táviratot kapott a rádióból, hogy sürgősen menjen be. itt derült ki, hogy egy olasz származású énekes az utolsó pillanatban lemondta a rádiós fellépést, neki kellene helyette énekelni az élő adásban. Elétettek egy műsort, hogy mit tud abból vállalni. „Én végignéztem, és azt mondtam, hogy mindent”.

- Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós a dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is.

- Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor)
= Ezzel a lejátszott áriájával kapcsolatban az interjúban elmeséli Szabó Miklós, hogy amikor a szegedi opera tagja volt, műsoron volt a Szerelmi bájital, és nagy kitüntetés érte az előadás után: az öltözőjébe berobbant Carlo Zecchi, a híres olasz zongoraművész-karmester, akinek másnap hangversenye volt a színházban, és hatalmas szeretettel gratulált az alakításához, mondván, nem hitte volna, hogy itt Szegeden van ilyen remek magyar énekes, aki így, ilyen szinten énekli ezt a tipikus olasz áriát, érti az olasz bel cantót. Szabó Miklós ezt a gratulációt hatalmas kitüntetésnek élte meg, amire ebben az interjúban is szívesen emlékezett vissza, és „bel canto lovaggá avatásának” nevezte és nagyon büszke rá. Hozzátette: „van olasz bel canto, van magyar bel canto, és bel canto minden nyelven van.” Arra a közbevetésre, hogy emellett a szöveg érthetőségére is mindig nagy gondot fordított, így válaszolt: „Az énekes csak ott kezdődik, ahol a szöveget érteni lehet.”

- Offenbach: Hoffmann meséi - Kleinzack-legenda (Szabó Miklós, km. Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

- A rádiós interjú alatt a stúdióba érkezett a műsorvezető Petress István nővére, az Operettszínház primadonnája, Petress Zsuzsa , Szabó Miklós egyik régi, kedves énekes-partnernője, akivel nagyon sokat énekelt együtt a rádió operettfelvételein. Ennek zenei illusztrációjaként felcsendült két közös stúdiófelvételük:
- Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Esztrádzenekara)
- Kálmán Imre - Harsányi Zsolt: A cigányprímás – „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

- Egy másik kedves énekművész-társ, akivel ugyancsak sokat énekelt együtt: Gencsy Sári
- Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő - szerelmi kettős „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét…/ Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem…” (Gencsy Sári, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)

- Az 1988-as archív riportban Petress István és Meixner Mihály arról is érdeklődött Szabó Miklósnál, hogy van-e valamilyen titka az életmódjának, és mi a hobbija, mi az ami elszórakoztatja? Az énekes válaszából megtudhattuk: szeret tájékozódni a különféle dolgokban, örömét leli a könyvekben, könyvtára mintegy hétezer kötetet számlál, a könyv is társ, ezért soha nincs egyedül. De a sport is szívügye. Diákkorában sokat sportolt. idézte egykori testnevelő tanárát: Az az izomrendszer, amit a sporttal megszerez, az ember élete égéig megmarad. Szabó Miklós: azt a teljesítményt, amit élete folyamán teljesített a rengeteg hazai, pesti-vidéki, vagy külföldi fellépéseivel , tulajdonképpen a sportnak köszönheti: „Maga az éneklés , ez is egy sport: az hogy az ember foglalkoztatja a rekeszizmát, az kimutatottan annyi kalóriafogyasztással jár, mint egy favágóé. Mi nem a torkunkkal énekelünk, a torkunkkal, a hangszálunkkal csak hangot adunk. Az éneklés maga a rekeszizom igénybevételével történik.”

- Fényes Szabolcs - Romhányi József: Ma utoljára – Carlo dala „Várlak én…/szeretlek én!” (Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

Ennyi fért bele a mai műsoridőbe, holnap folytatódik az emlékezés Szabó Miklósra.

A délelőtti adást 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17812016-11-23 14:56:45
A tegnapi operettadásban hangzott el egy archív, 1986-os interjú-bejátszásban Szabó Miklós vallomása az operettműfajról:

„Én szeretném visszaadni az operettnek azt a hitelét, amelyet hát erősen leértékeltek, holott miről van szó: arról van szó, hogy egyszerű emberi érzések jelennek meg a színpadon, sokszor nagyon nagy értékű dallamokkal. Például egy Lehár-áriát jól elénekelni semmivel se kisebb teljesítmény, mintha egy operaáriát elénekelne jól. Érzelmek vannak benne. Olyan érzelmek, amiket lassanként kezdünk elfelejteni már. … Az operettekben vannak valóban kis, ostoba kis szerepek is, amelyek azért szintén megmaradnak, de a maguk helyén indokoltak, és élvezhetővé teszik azoknak a számára is a színházi estét, akik szeretnek színházba járni, de nem feltétlenül mindig a lelki komolyabb problémákkal akarnak foglalkozni, mert úgy tekintik a dolgot, hogy problémájuk nekik is van bőven, elmennek akkor egy kicsit felüdülni, szép dallamok és mulatságos szituációk között, a színházba. Még mindig jobb, mint hogyha a kocsmába mennének el felejteni.

Mint bölcsész is, Szabó Miklós kifejtette néhány dologról egyéni nézetét, véleményét, így többek közt úgy tartja:

[…] Nem tükröt kell tartani egy művésznek a közönsége elé, hogy milyen a korom, mert úgyis érezzük ezt a bőrünkön, hanem valami kis fényt kell mutatni, hogy hol van a kivezető út. Feltétlenül az emberségben és az érzelemben; nem az érzelgősségben – ezt utálom -, de óriási a különbség a két fogalom között, hogy érzelem és érzelgősség.”

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17802016-11-22 16:41:45
Idemásolom a Dankó Rádióban hallható Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapjának műsortartalmát – a felhangzó zenei blokkok előtt régi, archív rádiós interjú-részletekben Szabó Miklós vall az „operettről” mint műfajról. Petress István 1996-ban beszélgetett az akkor 87 éves nagyszerű tenoristánkkal. De szóba került az „opera” is: Szabó Miklós visszaemlékezése szerint mintegy hetven kis és nagy szerepet énekelt el az Operában és Szegeden! A magyar nótához fűződő affinitásáról is vall az interjúban.

A délelőtti adást 18 órától megismétli a rádió.


09:04:52 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Közzene (No.16) (Szerző: Lehár Ferenc)

09:10:31 Dal Szabó Miklós & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Józsi dala (Szerző: Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő)
09:14:50 Dal László Margit & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Cigányszerelem - Zórika és Józsi kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert)
09:18:34 Dal Zentai Anna & Fekete Pál & Szabó Miklós -- Cigányszerelem - Hármas (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria)
09:20:48 Dal Szabó Miklós & Állami Színházak Szimfonikus zenekara & Vincze Ottó -- Cigányszerelem - Jonel dala (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria)
09:25:14 Dal Házy Erzsébet & Szabó Miklós & Budapest Zenekar -- Cigányszerelem - Ilona és Dragotin kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert)

09:29:29 Dal Szabó Miklós & Boross Lajos Népi Zenekara -- Hegyek, völgyek között-Csillagok, csillagok- Igyál betyár... (Szerző: Trad.)

09:35:45 Dal Németh Marika & Neményi Lili & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- 1752484 - Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc)
09:40:13 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Karmester kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc)
09:43:15 Dal Neményi Lili & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc)
09:46:48 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Szép az ici-pici női cipő (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc)

09:52:46 Dal Mátyás Mária & Szabó Miklós & Magyar Állami Operaház Zenekara -- 1570594 - Traviata - Bordal I. felvonás (Szerző: VERDI/Giuseppe)

09:55:55 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Breitner Tamás -- A diadalmas asszony - Nyitány (Szerző: Csajkovszkij, Pjotr Iljics/Klein, Josef)
Kedvenc magyar operaelőadók • 9782016-11-22 16:05:32
Kasza Katalin a Fészekben

A költő-operaénekessel Katalin-napon beszélget Fülöp Attila

Katalin-napi köszöntőre invitál november 25-én este 19 órától a Fészek Művészklub: a Színházteremben Fülöp Attila műsorvezető beszélget Kasza Katalin operaénekessel, költővel.

A műsorban a művésznő pályafutásának felidézése mellett költeményeiből is előad, majd a műsort követően dedikálja is eddig megjelent három verseskötetét (Körről körre; Jajok kék kövek közt; Egy lélek útja a mindenségben – Kundry-versek).

Jegyek 1500 Ft-os áron válthatók;
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17792016-11-21 14:42:41
Összeszedtem, Szabó Miklós operaénekes hány operettből, daljátékból, zenés játékból énekelt fel részleteket - vagy teljes darabokat - a rádióban, és a hanglemezgyár stúdiójában.

Nem teljes körű a lista:

Huszka Jenő: Gül baba
Huszka Jenő: Lili bárónő
Huszka Jenő: Bob herceg
Huszka Jenő: Erzsébet
Jacobi: Leányvásár
Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság
Polgár Tibor: A furfangos özvegy
Zeller: A madarász
Suppé: A szép Galathea
Szirmai Albert: Mágnás Miska
Szirmai: Alexandra
Lecocg: Angot asszony lánya
Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél
Lehár Ferenc: Cigányszerelem
Lehár Ferenc: Paganini
Lehár Ferenc: Éva
Lehár Ferenc: Szép a világ
Lehár Ferenc: Giuditta
Lehár Ferenc: A víg özvegy
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja
Oscar Straus: Varázskeringő
Oscar Straus: Legénybúcsú
Planquette: Rip van Winkle
Kemény Egon: Valahol Délen
Scserbacsov: Dohányon vett kapitány
Dunajevszkij: Aranyvölgy
Farkas Ferenc: Csínom Palkó
Johann Strauss: Egy éj Velencében
Johann Strauss: A denevér
Johann Strauss: A cigánybáró
Kálmán Imre: Ördöglovas
Kálmán Imre: Marica grófnő
Kálmán Imre: Cigányprímás
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Fall: Elvált asszony
Kacsóh Pongrácz: János vitéz
Fényes Szabolcs dalok
Buday Dénes dalok
Gyöngy Pál dalok
Olasz dalok: Santa Lucia; Catari; O Sole Mio; Sorrentói emlék; Funiculi, funicula; Maria, Mari; Rossini: La Danza (A tánc)

Stb.

Bőven van/lesz miből válogatnia a héten a Dankó Rádió szerkesztőjének a Szabó Miklós-emlékhéten.
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2622016-11-21 14:07:03
Ennek az is az oka lehet, hogy a rivális Müpa elszippantja a világhírességeket; jobb a marketingjük (?). A "maradék" marad a ZAK-nak.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17782016-11-21 13:36:27
A Facebook oldalon tegnapra jelzett operettrészletek - helyesen - a mai adásnapon hangzottak el a Dankó Rádióban.

Mától kezdetét vette a : Szabó Miklós-emlékhét a Dankó Rádióban

„Bölcsész végzettsége, több nyelv magas szintű ismerete és irodalmi tehetsége lehetővé tette, hogy a magyar nyelv szerelmeseként – a kor zenei gyakorlatának megfelelően magyar nyelvű előadások számára – igényes, prozódiailag mintaszerű, kiválóan énekelhető, az eredeti szöveg költőiségét és zeneiségét megtartó műfordításokat alkosson. Huszonöt operát és oratóriumot ültetett át magyarra. Az Erdélytől Floridáig című történelmi–ifjúsági regénye nagy sikert aratott.”

Szabó Miklós (Székesfehérvár, 1909. november 27. – Budapest, 1999. május 22.) magyar operaénekes

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a rádió hangarchívumából kikeresett egy Szabó Miklóssal 1984-ben készült születésnapi interjút: a beszélgetőtárs Tóth Gabriella a 75. születésnap apropóján kérdezte az „aranytorkú” operaénekest. Ennek a születésnapi beszélgetésnek a részleteit is meghallgathattuk a mai adásban, a Szabó Miklós énekhangján felcsendülő dalok előtt és között.

Az interjúból megtudhatjuk, hogy Szabó Miklós még a nyugdíjas korában is fellépett, Szeged mellett az Operaházban is, többek között a Bajazzókban, a Manon Lescaut-ban vagy a Rigolettóban. Elmesélte, hogy amennyire örömmel szerződött 1957-ben Vaszy Viktor invitálására Szegedre – ahol végleg letelepedett -, úgy fájt neki, hogy el kellett szakadnia Pesttől, főleg a rádiós lehetőségek elmaradása miatt, hiszen azokban az időkben – mint mondta – nem volt olyan nap, hogy a rádió ne sugározta volna valamely opera, operett és nóta felvételét - oly annyira foglalkoztatva volt akkoriban a Rádióban is.

A mai adásnap zenei összeállításában elsőként Fényes Szabolcs szerzeménye – „Küldök néked egy nápolyi dalt” – hangzott el Szabó Miklós énekfelvételéről, ami után két Lehár-operettből (Szép a világ; Paganini) csendültek fel jól ismert dalok és kettősök: Szabó Miklós éneke mellett Németh Marika, Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Palcsó Sándor élményszerű tolmácsolásában.
Elhangzott továbbá egy dal: „Búcsúzás” - Vincze Ottó zenésítette meg a Szabó Miklós által írt és énekelt versszöveget (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás -1963).

Szabó Miklós operaénekes két gondolatát hadd ragadjam még ki ebből az említett, régi születésnapi interjúból:

„Mindig célom volt, hogy amit én látok, egy bizonyos belső vizualitással, azt rávarázsoljam arra a közönségre is, amely éppen hallgat engem, és megtöltsem azokkal az érzelmekkel, amelyek bennem is olyankor megjelennek, és csak akkor tartom eredményesnek, azt hogy egyáltalán megszólalok a közönség előtt, amikor érzem, hogy átveszik tőlem, és hálásak érte.”

Arra a kérdésre, hogy „hajlandó-e új dolgokat is megtanulni?” - így válaszolt:
„ Hát hogyne! … Na, attól függ, hogy mi az új. Én nem tudok egyetérteni a mai „kemény” zenékkel. Nem tartom fontosnak azt, hogy ami úgyis megjelenik az életünkben - sokszor elég komiszul -, hogy annak a zenei képét is adjam. Szeretném felmutatni, mert felmutatható minden őszinte művészetben, az, ami emberi. Térjünk vissza egymásnak a megértéséhez, térjünk vissza az emberséghez! Hagyjuk abba a terrorizmust! Olyan szépen lehetne élni! Olyan belső értékek rejtőznek minden emberben; próbálnánk azokat újraépíteni magunkban! Hátha akkor jobb lenne minden. Közelebb lennénk a régóta áhított békességhez! Miért kell mindig gyűlölködni egymással?! Ez az én célom főképp írásommal és hát énekesi szereplésemmel is.”

Az adás ismétlése délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon. A részletes műsor pedig megtalálható a rádió Facebook oldalán.
Erkel Színház • 69212016-11-21 13:31:13
Így van, sokáig úgy tartották: A "Puritánok utódai" Scott-regény a forrása Bellini operája szövegkönyvének. Egyébként ennek a regénynek az eredeti címe: "Old Mortality". Szinnai Tivadar magyar fordításában kapta a "Puritánok utódai" címet.
Különben, ha már Sir Walter Scott: ugyancsak nagy rajongója vagyok báró Jósika Miklós (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.)írásművészetének, akinek mintegy hatvan - az összes - regényét elolvastam, és szintúgy mindegyik kötetét az idők folyamán megvásároltam. Tudjuk, nálunk Jósika „a magyar Walter Scott” - a magyar romantikus - történelmi - regény megteremtője.
Sajnos, akárcsak Walter Scottot, Jósikát sem olvasnak az emberek.
Erkel Színház • 69152016-11-21 11:33:35
A műsorfüzetben olvashatunk Walter Scottról és művéről is. Donizetti előtt Carafa, Rieschi és Mazzucato is írtak operát a regény alapján.

Egyébként Walter Scott művei több mint 60 operát ihlettek, legtöbbjüket még a regények keletkezési idejéhez közel, a romantika korán belül.

Személyes vonatkozás: Walter Scott az egyik legkedvesebb íróm, magyar nyelven olvasható összes műve ott van a könyvespolcomon - nem egyet többször is elolvastam. Az 1819-es Lammermoori nász című regényét mindig újra előveszem, amikor a mű nyomán írt Donizetti-operát hallgatom/az operaszínpadon látom.
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 9872016-11-21 11:22:49
Az M5 csatornán láthatjuk ma este:

2016.11.21., 20:20 - 22:15

Rautavaara: A bánya;

Varga Judit: Szerelem

Közvetítés a Magyar Állami Operaházból - a 2016. október 21-i bemutató előadások felvétele

„Az 1956-os forradalom 60. évfordulójának alkalmából két különleges mű kerül színre egy estén az Operaház színpadán. Az egyik Rautavaara kortárs finn komponista kiemelkedő alkotása, A bánya, amelyet az 1956-os magyarországi események inspiráltak, és bányaomlás következtében a föld alatt rekedt munkások történetén keresztül mesél a diktatúra ellen lázadó közösségről.

A finn zenemű mellett egy új magyar opera ünnepi ősbemutatójára kerül sor: az Opera Déry Tibor–Makk Károly–Bacsó Péter Szerelem című filmjének adaptálására kiírt pályázatának nyertes művére. Varga Judit fiatal zeneszerző markáns eszközökkel teremti meg saját világát, melyet természetesen erősen meghatároz a Déry-novellák és a Makk-film hatása, de amelyben már egy új generáció képét kapjuk az 50-es évek történelméről.

A programokat az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.”

(Opera honlapjáról)

Einojuhani Rautavaara: A bánya

Opera három felvonásban, egy részben, finn nyelven
Színpadi ősbemutató

Karmester: Bogányi Tibor

Szereposztás:

Simon - Tommi Hakala
Ira - Miksch Adrienn
Komisszár - Laborfalvi Soós Béla
Pap - Fried Péter
Marko - Kiss B. Atilla
Vanha - Cserhalmi Ferenc
Egy bányász - Ujvári Gergely
Szoprán hang - Bazsinka Zsuzsanna

Alkotók:

Szövegíró: Einojuhani Rautavaara
Rendező: Vilppu Kiljunen
Díszlettervező: Antti Mattila
Jelmeztervező: Piia Rinne
Dramaturg: Keszthelyi Kinga
Karigazgató: Strausz Kálmán

Bemutató: 2016. október 21.

Varga Judit: Szerelem
Opera egy felvonásban - Ősbemutató

Karmester: Bogányi Tibor

Szereposztás:

Öregasszony - Balatoni Éva
Luca, a menye - Fodor Gabriella
János - László Boldizsár
Irén - Farkasréti Mária
Luca anyja - Dobi-Kiss Veronika
Rab - Roska Dániel
Fegyőr - Vass Tamás
Orvos - Kőrösi András

Alkotók:

Déry Tibor novellái, és Makk Károly - Bacsó Péter azonos című filmjének forgatókönyve alapján a szövegkönyvet írta: Varga Judit
Rendező: Vilppu Kiljunen
Díszlettervező: Antti Mattila
Jelmeztervező: Piia Rinne
Dramaturg: Keszthelyi Kinga
Karigazgató: Strausz Kálmán

Bemutató: 2016. október 21.

Az M5 televízió az operaközvetítés felvételének sugárzását megismétli: 2016. november 22. kedd 02:55 - 04:35
Operett, mint színpadi műfaj • 29322016-11-21 11:19:26
A tíz évvel való megfiatalítás akár még udvariasság is lehetett volna a részemről - "hölgy" esetén - , de hát itt a matematika hagyott cserben...

Operett, mint színpadi műfaj • 29302016-11-20 15:54:31

Ma 100 éve mutatta be a Király Színház Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Endrődy Sándor daljátékát:

R á k ó c z i

/Zenevilág – Színházi, Zeneművészeti, Zenepedagógiai és Zeneirodalmi Hetilap

1906. deczember 1. , VII. évfolyam, 43-44. szám/

A Magyar zeneművészetnek egy kiváló művéről kell beszámolnunk, a Királyszínházban e hó - november - 20-án előadott Bakonyi-Kacsóh daljátékának az előadásáról, mely művészi esemény nagyban foglalkoztatja a magyar zeneművészet tagjait. János vitéz 350-ik előadása után, Rákóczi színrehozatala fokozottabb érdeklődést keltett úgy a szöveg írója, mint zeneszerzőjének új alkotása iránt.

Dicsérettel kell adóznunk a Királyszínház igazgatójának, aki a maga lángeszű színházi tudásával, a színpadi rendezésben utolérhetetlen művészetével diadalra segítette a magyar szerzők ezen páratlan művét. Hiábavaló a napisajtónak itt-ott felszálló agyarkodása a darabnak sikeres vagy sikertelen volta felett, mi a magunk szempontjából azzal mit sem törődünk, az nem is von le semmit a darab művészi értékéből, nekünk a mű abszolút művészi értékéhez van közünk, amely annak főleg zenei részében lépten-nyomon felszínre kerekedik. Kacsóh művészi vénája a Rákócziban fokozottabb mértékben lép fel. Az az iskola, amely őt a János vitéz sikereihez juttatta, íme ebben a művében tökélyesedés, az átgondolt formák, a mélységben és érzelmekben gazdag dallamforrások sokaságában nyilvánul, melyekkel kétszeresen bebizonyította abbeli tántoríthatatlan nézetünket, hogy a magyar zeneszerzők gárdájában Kacsóh iránya az az út, amely majdan évek múltán a nemzeti opera ígéretföldjére vezet.

A Rákóczi zenéje a János vitéz népies, közvetlenül ható, behízelgő muzsikájától eltérően, a biztos, tudatos, az erős magyar lélekben gyökeredző invenczió hatása alatt készült. Csupa melegség és bensőség sugárzik ki zenéjének minden üteméből. Nagy hatásra van építve a mű első felvonása, amely teljesen beleillik egy magyar víg opera keretébe. Az itt fellépő franczia zenéjű motívumok, Rentheim dala Rákócziról, a melodrámának való keringő, a finoman átgondolt, könnyedén átsikamló fordulatok mindmegannyi gyöngyszemei azon dallamláncznak, amely az első felvonásban végigvonul. Rákóczi dala: „Hazámba vágyom – Duna,Tisza partja vár” – olyan megkapó és szívhez szóló, hogy annak éneklése teljesen magával ragadta a közönséget. Érdekesek az első felvonásban azok az elmésségek, finomságok, amelyekkel Kacsóh Endrődy Sándor verseire írott dalokat feldolgozta, - a hangszerelés mesteri alkalmazása, a részletekig átszövődő finomság bámulatra méltók.

A második felvonásban a kurucz idők hangulata uralja a helyzetet. („Kurucz Balázs olyan vitéz”), Katica tréfásdala („Van egy hamis korcsmárosné Dunántúl”) annyira eredeti és vidám komikus hangulatával, a vegyes karnak különböző árnyalataival beállítva annyira megkapó, hogy ez az egyetlen dal már magában is megérdemelné, hogy a Rákóczit mindenki meghallgassa; a harmadik felvonásban nagyszabású és bámulatos ügyességgel van hangszerelve a gyászinduló, mely akármilyen szimfonikus hangversenyen is előadható. Gyönyörű ebben a felvonásban Magda dala („Fáj, fáj a szívem”).

Összevetve zenei bírálatunkat, őszinte örömmel állíthatjuk, hogy az ezidei zenei évadban színpadra szebb, tartalmasabb, igazibb muzsikát nem írt senki, mint Kacsóh Pongrácz. Örömmel írjuk e sorokat, mert megvagyunk győződve, hogy Kacsóh vénája még sok eredeti dologgal fogja a magyar zeneművészetet megajándékozni, mely annyival szolgál büszkeségünkre, hogy Kacsóh zeneszerzői működését e lap hasábjain kezdte meg, mely mindenkor az igazi, önzetlen kritikának volt az orgánuma. Ajánljuk „Rákóczi” muzsikáját olvasóink figyelmébe, az énekfüzetek, melyek Zipser és König bizományában jelentek meg, már IV. kiadásukat érték el ily rövid idő alatt.

/Hackl./

Megjegyzem, más források a „Rákóczi” daljáték Király Színházban történt ősbemutatójának idejét november 21-ére teszik.


Az „Operett a magyar rádióban (1949-1990)” topicban több helyütt foglalkoztunk a János vitéz komponistájának ezzel a másik nevezetes színpadi alkotásával, melynek teljes rádió (stúdió)felvételéről időnként felcsendülnek szép részletek a Dankó Rádió operettműsorában:

Kacsóh Pongrác – Endrődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Vezényel: Kerekes János
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reuthreim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

Ott, a 949. sorszám alatt fogalmaztam meg saját benyomásaimat, amit most a bemásolt korabeli cikk gondolatai mellé helyezek:

A daljáték népszerűsége a János vitézét soha nem érte el. Pont ezért is érdekesebb számomra Kacsóhnak ez a ritkán hallható és szinte egyáltalán nem játszott daljátéka. Egyáltalán nem hasonlít az ismertebb daljáték zenéjéhez! És éppen ez benne a jó! Talán a darab szövegkönyvéből is eredeztethetően érzelmesebb, de nem érzelgős, nem is "csöpögős", és nem olyan édeskésen szirupos, mint a János vitéz zenéje, ugyanakkor nemesen pátoszos, a hazafias érzésekre is apelláló. Ezzel együtt magával ragadó a zene. A bemutató igen sikeres volt (1906. november 21. Budapest, Király Színház); a várakozást az is fokozta, hogy Rákóczi-szabadságharc történelmi eseményeit megidéző, ám nagyvonalú témafeldolgozás éppen aktuális volt: Rákóczi hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Mégis, a János vitéz árnyékában, ez a kurucos-labancos téma hamarosan veszített érdekességéből, és a darab idővel feledésbe került. A rádiófelvétel kissé segített ezen, és megkésve, a hatvanas évek közepére elkészült a darab teljes stúdiófelvétele kiváló operaénekesek és színművészek előadásában, de közel sem játszották annyiszor, mint a János vitézt – mely utóbbi daljátékot a mai napig rendszeresen műsorára tűzi valamelyik zenés színház.
Hála a Dankó Rádiónak, legalább részleteiben, mostanság egyre jobban megismerhetjük, egyre inkább megszerethetjük Kacsóhnak ezt a másik, értékes és szépséges dalművét is! Kacsóh Rákóczijában felfedezhetjük magunk számára - a rádiófelvételről elhangzó részletekből is – a zeneszerző mesterségbeli tudását, gazdag zenei invencióját; belátható, hogy ezt a művét nem szabad a János vitézhez, annak dallam- és stílusvilágához, harmóniáihoz hasonlítgatni, viszonyítani; önmagában értékes, más darabéval össze nem hasonlítható a zenéje és szövegkönyve.

A remek rádiófelvételről megismert háromfelvonásos Kacsóh-daljátékot most kezdem igen értékelni! Belemélyedek a darab zenei szövetébe, stílusjegyeibe, és élvezem a vokális és instrumentális zeneszámokban megbúvó szépségeket, melyekből árad felém valami magasztos, valami nagyszerű, ami szavakkal ki nem fejezhető.
Zenetörténet • 1152016-11-20 15:15:17
Ma 100 éve mutatta be a Király Színház Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Endrődy Sándor daljátékát:

R á k ó c z i

/Zenevilág – Színházi, Zeneművészeti, Zenepedagógiai és Zeneirodalmi Hetilap

1906. deczember 1. , VII. évfolyam, 43-44. szám/

A Magyar zeneművészetnek egy kiváló művéről kell beszámolnunk, a Királyszínházban e hó - november - 20-án előadott Bakonyi-Kacsóh daljátékának az előadásáról, mely művészi esemény nagyban foglalkoztatja a magyar zeneművészet tagjait. János vitéz 350-ik előadása után, Rákóczi színrehozatala fokozottabb érdeklődést keltett úgy a szöveg írója, mint zeneszerzőjének új alkotása iránt.

Dicsérettel kell adóznunk a Királyszínház igazgatójának, aki a maga lángeszű színházi tudásával, a színpadi rendezésben utolérhetetlen művészetével diadalra segítette a magyar szerzők ezen páratlan művét. Hiábavaló a napisajtónak itt-ott felszálló agyarkodása a darabnak sikeres vagy sikertelen volta felett, mi a magunk szempontjából azzal mit sem törődünk, az nem is von le semmit a darab művészi értékéből, nekünk a mű abszolút művészi értékéhez van közünk, amely annak főleg zenei részében lépten-nyomon felszínre kerekedik. Kacsóh művészi vénája a Rákócziban fokozottabb mértékben lép fel. Az az iskola, amely őt a János vitéz sikereihez juttatta, íme ebben a művében tökélyesedés, az átgondolt formák, a mélységben és érzelmekben gazdag dallamforrások sokaságában nyilvánul, melyekkel kétszeresen bebizonyította abbeli tántoríthatatlan nézetünket, hogy a magyar zeneszerzők gárdájában Kacsóh iránya az az út, amely majdan évek múltán a nemzeti opera ígéretföldjére vezet.

A Rákóczi zenéje a János vitéz népies, közvetlenül ható, behízelgő muzsikájától eltérően, a biztos, tudatos, az erős magyar lélekben gyökeredző invenczió hatása alatt készült. Csupa melegség és bensőség sugárzik ki zenéjének minden üteméből. Nagy hatásra van építve a mű első felvonása, amely teljesen beleillik egy magyar víg opera keretébe. Az itt fellépő franczia zenéjű motívumok, Rentheim dala Rákócziról, a melodrámának való keringő, a finoman átgondolt, könnyedén átsikamló fordulatok mindmegannyi gyöngyszemei azon dallamláncznak, amely az első felvonásban végigvonul. Rákóczi dala: „Hazámba vágyom – Duna,Tisza partja vár” – olyan megkapó és szívhez szóló, hogy annak éneklése teljesen magával ragadta a közönséget. Érdekesek az első felvonásban azok az elmésségek, finomságok, amelyekkel Kacsóh Endrődy Sándor verseire írott dalokat feldolgozta, - a hangszerelés mesteri alkalmazása, a részletekig átszövődő finomság bámulatra méltók.

A második felvonásban a kurucz idők hangulata uralja a helyzetet. („Kurucz Balázs olyan vitéz”), Katica tréfásdala („Van egy hamis korcsmárosné Dunántúl”) annyira eredeti és vidám komikus hangulatával, a vegyes karnak különböző árnyalataival beállítva annyira megkapó, hogy ez az egyetlen dal már magában is megérdemelné, hogy a Rákóczit mindenki meghallgassa; a harmadik felvonásban nagyszabású és bámulatos ügyességgel van hangszerelve a gyászinduló, mely akármilyen szimfonikus hangversenyen is előadható. Gyönyörű ebben a felvonásban Magda dala („Fáj, fáj a szívem”).

Összevetve zenei bírálatunkat, őszinte örömmel állíthatjuk, hogy az ezidei zenei évadban színpadra szebb, tartalmasabb, igazibb muzsikát nem írt senki, mint Kacsóh Pongrácz. Örömmel írjuk e sorokat, mert megvagyunk győződve, hogy Kacsóh vénája még sok eredeti dologgal fogja a magyar zeneművészetet megajándékozni, mely annyival szolgál büszkeségünkre, hogy Kacsóh zeneszerzői működését e lap hasábjain kezdte meg, mely mindenkor az igazi, önzetlen kritikának volt az orgánuma. Ajánljuk „Rákóczi” muzsikáját olvasóink figyelmébe, az énekfüzetek, melyek Zipser és König bizományában jelentek meg, már IV. kiadásukat érték el ily rövid idő alatt.

/Hackl./

Megjegyzem, más források a „Rákóczi” daljáték Király Színházban történt ősbemutatójának idejét november 21-ére teszik.
Történelem • 4642016-11-20 15:09:40
I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója.

„Larucok és Kubancok”

/Magyar Idők – Lugas/

„A walesi bárdok véreskezű zsarnoka vagy a legmagyarabb Habsburg? Nemzeti fejlődésünk kerékkötője vagy a boldog békeidők megteremtője? A száz éve, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József alakjáról még ma is késhegyig menő vitákat folytatunk. A Lugas kerekasztalánál Gerő András és Hermann Róbert történészek, valamint Habsburg György királyi herceg idézik föl az egyik legellentmondásosabb magyar uralkodó alakját.”

Erkel Színház • 68692016-11-20 14:49:06
Még az is eszembe jutott, a főigazgató urat Kocsis Zoltán másnapi, zeneakadémiai búcsúztatása előkészületeibe vonták be - ez a körülmény is indokkal szolgálna, miért csak a 3. felvonástól tisztelte meg jelenlétével a premier-előadást és a fellépő-közreműködő-alkotó stábot.
Simándy József - az örök tenor • 4052016-11-20 14:39:28

Simándy József konferencia a Bajor Gizi Színészmúzeumban

szinhaz szerk.
2016. november 19. szombat, 14:00

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet konferenciát szervez az operaénekes születésének 100. évfordulója alkalmából.

Háromszázezer magas Cé – Simándy 100. címmel szeptember 18-án nyílt kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban, amely az operaénekes pályafutását mutatja be.
A kiállításhoz kapcsolódóan az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet konferenciát szervez zenetörténettel, zenekritikával, színház- és művelődéstörténettel foglalkozó (BA, MA vagy PhD képzésben résztvevő) egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára.

A konferencia célja, hogy fórumot teremtsen a háború utáni magyar operakultúra jellegzetességének, történetének bemutatására.

A konferencia helyszíne a Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.), időpontja: 2017. március 3.

A konferencia középpontjában az 1945 utáni magyar operajátszás több szempontból is izgalmas periódusa áll, egy olyan korszak, amelynek emblematikus alakja volt Simándy József. A konferencia szervezői Simándy József pályáját a kritikai recepció tükrében bemutató, főként az operaházi korszakra (1940-1980) koncentráló előadásokat várnak. Állhat a vizsgálat fókuszában az is, hogy ki határozza meg az operák színrevitelét az említett 40 év során. Mindez a szervezők ajánlása szerint értelmezhető tágabb kontextusban is: hogyan érvényesülnek a politika diktálta kötelezettségek az 1945 utáni operaműsorban? Milyen körülmények között jött létre az 1953-as legendás Bánk bán-előadás?
Szívesen fogadják a konferencián az elődök, illetve a kortársak (énekesi) pályájának bemutatását. A korszakot meghatározó Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv életműve – a rendezés és a színpadkép átalakulása az 1960-as évektől kezdődően – is érdekes témája lehet az előadóknak. Hogyan hat a kor operai színrevitelére a Nádasdy-Oláh-örökség? A Simándy József által énekelt operák (pl. Verdi: Otello és Traviata, Erkel Ferenc: Bánk bán, Puccini: Tosca) és az ezek alapjául szolgáló irodalmi művek (pl. Shakespeare: Othello, Dumas: A kaméliás hölgy, Katona József: Bánk bán, Sardou: La Tosca) összehasonlítása szintén izgalmas előadások alapjául szolgálhat.

A maximum 20 perces előadások, egymást követő szekcióban (délelőtt és délután) hangoznak majd el. A szervezők az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet honlapján az elhangzott előadások írott változatából szerkesztett válogatást közölnek.

A konferenciára az előadó elérhetőségeinek (név, e-mail cím, telefonszám, intézmény) megküldésével és a tervezett előadások absztraktjával (2000 leütés) lehet jelentkezni.

Az absztraktok és a jelentkezés beérkezésének határideje: 2017. január 9.

(Forrás: Magyar Színházi Társaság)

Jelentkezés: az idézett cikk végén található a fogadó neve és elérhetősége.
Simándy József - az örök tenor • 4042016-11-20 14:37:08
Színházi vetélkedő Simándy Józsefről

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vetélkedőt hirdet nyugdíjas klubok, 60 év fölötti baráti társaságok számára. A Bajor Gizi Színészmúzeumban megnyílt Simándy József életét, pályáját bemutató kiállításhoz kapcsolódó versenyre várjuk az érdeklődők jelentkezését. Az első forduló során csapatonként egy feladatlapot kell kitölteni, melyhez ajánljuk a kiállítás megtekintését. Jórészt, e tárlat anyagából szerkesztettük a feladatlapot, mely megtalálható a Múzeumban illetve letölthető az intézmény honlapjáról.

A kitöltött feladatlapot névvel, címmel ellátva megadott határidőre vissza kell juttatni vagy a Bajor Gizi Színészmúzeumba (1127 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.) vagy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetbe (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.).

A legjobb munkák beküldői jutnak tovább a döntőbe. A személyes megmérettetésre 6-8 csapatot hívunk meg, csapatonként 5 főt delegálva a versenybe.

Fontos határidők:

Feladatlapok beérkezési határideje: 2016. november 21. hétfő (személyesen is lehet hozni)

Eredményekről tájékoztatás a honlapon: 2016. november 25. Péntek

Döntő időpontja: 2016. december 8. csütörtök 15 óra

Helyszíne: Bajor Gizi Színészmúzeumba (1127 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.)
Simándy József - az örök tenor • 4032016-11-20 14:35:40
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

„Találkozások, emlékezések”

A háromszázezer magas Cé - SIMÁNDY 100 kiállítás kísérő programja

„Háromszázezer magas Cé” címmel nyílt kiállítás a száz éve született Simándy József operaénekes tiszteletére. Ebből az alkalomból beszélgetéseket szervezünk a művész pályájának megidézésére.

Az első beszélgetésre 2016. november 17-én, 16 órai kezdettel került sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Vendégek:

Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekes,

Boros Attila zenei szerkesztő, műsorvezető

Érdi Sándor újságíró, szerkesztő

A beszélgetést vezette: Szebényi Ágnes, az OSZMI munkatársa
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17772016-11-20 08:51:08
A kiváló operaénekesre, Szabó Miklósra emlékező hét lesz jövő héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában; a rádió facebook oldalára kitett mai adásának programjából azt látom, már most délelőtt 9 órától kezdetét veszi a rá való emlékezés, hiszen két Lehár-operett-tel indít: Szabó Miklós énekel a „Szép a világ” és a „Paganini” részleteiben!
Erkel Színház • 68502016-11-19 22:48:05
Felvonulás helyett felvonást akartam írni...
Erkel Színház • 68492016-11-19 22:47:32
Ókovács Szilveszter csak a harmadik felvonulásra "esett be" a páholyába; az "őrülési-jelenet" kezdetekor vettem észre bejövetelét. Bizonyára fontos körülmények hátráltatták abban, hogy nem volt ott az operapremier kezdetén az Erkel Színházban.
Kocsis Zoltán • 6172016-11-19 22:20:22
Az ország színe-java búcsúztatta Kocsis Zoltánt
Kocsis Zoltán • 6162016-11-19 13:19:52
A Zeneakadémián búcsúztatják Kocsis Zoltánt -videobejátszás
Kocsis Zoltán • 6152016-11-19 13:16:32
[url] http://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-zeneakademian-bucsuztatjak-kocsis-zoltant-1372252; A Zeneakadémián búcsúztatják Kocsis Zoltánt
- videobejátszás [/url]
Kocsis Zoltán • 6142016-11-19 13:05:05

Kocsis Zoltán ravatalánál - a Zeneakadémia aulája

Az MTI beszámolója szerint a gyászolók kordonokkal kialakított útvonalon juthatnak be az épületbe, amelynek aulájában felravatalozták a november 6-án elhunyt művészt.

"Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket." (Kocsis Zoltán)


Surányi András filmje Kocsis Zoltán életének utolsó szakaszát mutatja be. A KOCSIS – Intim megvilágításban című film – amelyet az M5 kulturális csatorna november 19-én 15 óra 20 perctől sugároz – a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg. A filmben megszólalnak Kocsis Zoltán pályájának leghitelesebb szemtanúi, pályatársai, köztük a Kurtág házaspár, Fischer Iván, Eötvös Péter, Ránki Dezső, Keller András.

„A forgatás során az volt a reményünk, hogy szellemiségéhez, alkotói nagyságához méltó filmmel állíthatunk neki emléket. Ebben a reményben erősített meg bennünket az is, amiként Kocsis Zoltán fogyatkozó ereje ellenére figyelemmel kísérte a film munkálatait. Emlékét a nézőkkel együtt megőrizzük” – mondta el a film rendezője.
Lisztről emelkedetten • 7332016-11-19 10:32:21
Liszt-est a Régi Zeneakadémia (Vörösmarty utcai Liszt Múzeum) Kamaratermében

2016.november 19., 17 óra

Lajkó István zongorahangversenye

Műsor:

MOSONYI-LISZT: Fantázia a Szép Ilonka című opera témáira
ZICHY-LISZT: Valse d'Adele
WAGNER-LISZT: O du mein holder Abendstern
BELLINI-LISZT: Norma reminiszcenciák
LISZT: 2. Gyászgondola
LISZT: Álmatlanul. Kérdés és felelet
LISZT: Sancta Dorothea
LISZT: Rondeau fantastique egy spanyol témára
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 9852016-11-19 10:25:44
Éjjel sugározza az M3 csatorna

2016. november 20. vasárnap 00:20 - 01:05

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél

az operett televíziós változata

A Zenés TV Színház bemutatója: 1980. december 24.

Szövegét írta: Michel Carré és Leon Battu
Televízióra alkalmazta: Romhányi József

Versfordítás: Fischer Sándor

Díszlet: Langmár András
Jelmez: Wieber Marianne

Dramaturg: Bánki László
Vezetőoperatőr: Káplár Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Vámos László

Szereplők:

Pierre - Maros Gábor
Denise - Oszvald Marika
Fanchette - Zsadon Andrea
Catherine - Domonkos Zsuzsa
Postás - Latabár Kálmán

Közreműködik:

a MÁV Szimfonikus Zenekar,

a Fővárosi Operettszínház Énekkara
(Karigazgató: Rónai Pál)

Vezényel: Váradi Katalin

Időtartam: 45 perc

A szépséges Denise gyámatyja a fiatal Pierre. Szomszédjaik, Fanchette és Catherine özvegyek, mindketten szemet vetettek a férfira. Pierre fontos levelet kap Párizsból a bácsikájától, így tudja meg, hogy estére gazdag lesz. Denise is levelet kap a bácsitól, aki estére a nagy fához küldi. A postás és az özvegyek is értesülnek a titokról, így ők is a nagy fához osonnak este, hogy megleljék a kincset.
Elénekelte-e Montserrat Caballé Szegeden a Hazám, hazám áriát? • 332016-11-19 10:24:28
Az M3 csatornán láthatjuk délután

2016. november 19. szombat 12:55 - 13:20

Világsztárok Budapesten

Montserrat Caballe - Jose Carreras

Dokumentumfilm-sorozat (1995)

A világhírű katalán opera-énekesnő illetve operaénekes Montserrat Caballé és José Carreras 1995 márciusában jártak Budapesten. Az ő felvételeikből láthatunk részleteket, valamint életükről, pályájukról és magyarországi látogatásukról mesélnek.

Rendezte:
• Apró Attila
• Veszprémi András

Műsorvezető:
• Bogyay Katalin
• Gulyás Dénes

Időtartam: 25 perc

Franz Schubert • 2932016-11-18 11:44:37
Bartók Rádió ma 14.00 -15.06:

Schubert-estek a Zeneakadémián

Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes zongorahangversenye

1. B-dúr szonáta D. 617.
2. Nyolc változat eredeti témára D. 813.
3. f-moll fantázia D. 940.

(2005. március 7.)

Gaetano Donizetti • 8932016-11-18 10:26:34
Lammermmori Lucia – mix - Kolonits Klára - video

Kolonits Klára Facebook oldaláról a link
Operett, mint színpadi műfaj • 29282016-11-18 10:06:38
RÖKK MARIKA (1913. november 3. – 2004. május 16.) - revüsztár, operett-primadonna

Rökk Marika 100.- Emlékgála a Budapesti Operettszínházban - 2013. november 3.

Rökk Marika családjával 1924-ben Párizsba költözött és már 11 éves korában a Moulin Rouge szólótáncosaként kapott szerződést. Bemutatkozott New Yorkban a Broadway-on és Londonban, de kimagasló karriert futott be Németországban és Ausztriában is, miközben folyamatosan visszajárt Magyarországra film- és színházi szerepek miatt. Utolsó alakítása Kálmán Imre születésének 110. évfordulóján a Marica grófnője volt, amit élete során több mint 700 alkalommal játszott. A művésznő számára mindig a legfontosabb a zene, a tánc, az önmegvalósítás volt.

A német filmkamara elnöke Scheuermann dr. „Budapest csillagának" nevezte Rökk Marikát, aki soha nem tagadta meg magyar gyökereit, büszkén vállalta azokat. Minden filmjébe becsempészett valamilyen magyar motívumot ..

A Budapesti Operettszínházban november 3-án Rökk Marikára emlékeztek külföldi és hazai sztárelőadók. Felidézték legendás filmjeit, színpadi alakításait, sikerszámait, ragyogó személyiségét.

Fellépett:
Rökk Marika első házasságából született lánya, Gabriele Jacoby, Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András, Bordás Barbara, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Szabó Dávid, Peller Károly. Közreműködött az Operettszínház balettkara.

Az Operettszínház zenekarát Makláry László vezényelte.

Az est díszvendégeként Rökk Marika lányát, Gabriele Jacobyt látták vendégül, aki édesanyja nyomdokaiban jár, hiszen maga is színésznő, évekig tagja volt a bécsi Theater in der Josefstadtnak, illetve számos filmben és televíziós produkcióban szerepelt - és mint a gálán kiderült, Ernyey Bélával is együtt játszott. Gabriele Jacoby még az emlékest előkészületei során elmondta, számára külön öröm, hogy édesanyja születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínházban ünnepelheti.

Színpadra állt Johannes von Duisburg ismert Wagner-basszbariton is, aki nem csak Rökk Marika-tisztelő, de mint azt a gálán elmondta, a magyarokat is nagyon kedveli, imádja Magyarországot, ezért is vállalk a következő évben fellépést a Magyar Állami Operaházban. Johannes von Duisburg egyébként mindvégig lelkes támogatója, sőt ötletgazdája volt a Rökk Marika Emlékgálának, és az este produceri feladatait is magára vállalta.

Az Operett színpadán többek közt felcsendültek Ghost és a West Side Story, a Porgy és Bess, az Ének az esőben, Hello, Dolly slágerei csakúgy, mint Karl Millöckertől a Gasparone, Kálmán Imrétől a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, A bajadér, Csikágói hercegnő, Zerkovitz Bélától a Csókos asszony, Lehár Ferenctől a Luxemburg grófja, A víg özvegy dallamai és nem utolsó sorban Rökk Marika filmrészletei is.

A gála szerkesztő-rendezője Kerényi Miklós Gábor volt.

Műsorvezető: Bordás Barbara
Moderátor: Ernyei Béla

A gáláról a DUNA TV felvételt készített, ezt sugározza ismét, most pénteken az M5 csatorna, 19.55 és 21.40 között.

Televíziós rendező: Lukin Ágnes
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 9842016-11-18 10:04:22
RÖKK MARIKA (1913. november 3. – 2004. május 16.) - revüsztár, operett-primadonna

Rökk Marika 100.- Emlékgála a Budapesti Operettszínházban - 2013. november 3.

Rökk Marika családjával 1924-ben Párizsba költözött és már 11 éves korában a Moulin Rouge szólótáncosaként kapott szerződést. Bemutatkozott New Yorkban a Broadway-on és Londonban, de kimagasló karriert futott be Németországban és Ausztriában is, miközben folyamatosan visszajárt Magyarországra film- és színházi szerepek miatt. Utolsó alakítása Kálmán Imre születésének 110. évfordulóján a Marica grófnője volt, amit élete során több mint 700 alkalommal játszott. A művésznő számára mindig a legfontosabb a zene, a tánc, az önmegvalósítás volt.

A német filmkamara elnöke Scheuermann dr. „Budapest csillagának" nevezte Rökk Marikát, aki soha nem tagadta meg magyar gyökereit, büszkén vállalta azokat. Minden filmjébe becsempészett valamilyen magyar motívumot ..

A Budapesti Operettszínházban november 3-án Rökk Marikára emlékeztek külföldi és hazai sztárelőadók. Felidézték legendás filmjeit, színpadi alakításait, sikerszámait, ragyogó személyiségét.

Fellépett:
Rökk Marika első házasságából született lánya, Gabriele Jacoby, Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András, Bordás Barbara, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Szabó Dávid, Peller Károly. Közreműködött az Operettszínház balettkara.

Az Operettszínház zenekarát Makláry László vezényelte.

Az est díszvendégeként Rökk Marika lányát, Gabriele Jacobyt látták vendégül, aki édesanyja nyomdokaiban jár, hiszen maga is színésznő, évekig tagja volt a bécsi Theater in der Josefstadtnak, illetve számos filmben és televíziós produkcióban szerepelt - és mint a gálán kiderült, Ernyey Bélával is együtt játszott. Gabriele Jacoby még az emlékest előkészületei során elmondta, számára külön öröm, hogy édesanyja születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínházban ünnepelheti.

Színpadra állt Johannes von Duisburg ismert Wagner-basszbariton is, aki nem csak Rökk Marika-tisztelő, de mint azt a gálán elmondta, a magyarokat is nagyon kedveli, imádja Magyarországot, ezért is vállalk a következő évben fellépést a Magyar Állami Operaházban. Johannes von Duisburg egyébként mindvégig lelkes támogatója, sőt ötletgazdája volt a Rökk Marika Emlékgálának, és az este produceri feladatait is magára vállalta.

Az Operett színpadán többek közt felcsendültek Ghost és a West Side Story, a Porgy és Bess, az Ének az esőben, Hello, Dolly slágerei csakúgy, mint Karl Millöckertől a Gasparone, Kálmán Imrétől a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, A bajadér, Csikágói hercegnő, Zerkovitz Bélától a Csókos asszony, Lehár Ferenctől a Luxemburg grófja, A víg özvegy dallamai és nem utolsó sorban Rökk Marika filmrészletei is.

A gála szerkesztő-rendezője Kerényi Miklós Gábor volt.

Műsorvezető: Bordás Barbara
Moderátor: Ernyei Béla

A gáláról a DUNA TV felvételt készített, ezt sugározza ismét, ma este az M5 csatorna, 19.55 és 21.40 között.

Televíziós rendező: Lukin Ágnes
Lisztről emelkedetten • 7322016-11-17 12:53:32
Willy Handrick: A Liszt-ház Weimarban

5. bővített kiadás

Kiadta a Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- És Emlékhelyei WEIMARBAN, 1979-ben.

Német nyelvről magyarra fordította: Dr. Lásló Tarnói

31 oldal + 16 képoldal

Folytatom a leírást

Az Altenburg könyvtára. Korabeli metszet.
A kép baloldalán a nagy Erard-zongora áll, attól jobbra a Broadwood és fiai londoni cégjétől származó zongora, ami állítólag eredetileg Beethoven tulajdona volt.

Richard Wagner. Clementine Stocker-Escher (1816-1866) litográfiája. A kép alatt: „Richard Wagner”
Wagner kézzel írt ajánlása Lisztnek: „Te tudod, hogy hogy lesz! Wagner” Wagner ajándéka Lisztnek.
Liszt felismerte Wagner zseniális tehetségét, amikor 1844-ben Wagner Rienzijét Drezdában megismerte. A két művész rövidesen közelebb került egymáshoz. 1849-ben, amikor Wagnert az 1848-as forradalomban való részvételéért Drezdában üldözték, Liszt segítséget nyújtott barátjának ahhoz, hogy Svájcba meneküljön. Liszt Ferenc a Tannhäuser (1849), A bolygó hollandi (1853) előadásával, különösen pedig a Lohengrin (1850) weimari ősbemutatójával nagy mértékben támogatta Richard Wagner művészi pályafutását. Wagner 1870-ben feleségül vette Liszt Ferenc Cosima nevű lányát.

A parkra nyíló ablaktól jobbra lévő tárlóban:

Liszt Ferenc levele titkárának, Belloninak – Weimar, 1849. május 14-én:
(A német fordítás nyomán:)
„Richard Wagner drezdai karnagy tegnap óta itt van. Wagner csodálatra méltóan zseniális férfi, mi több, egy észbontó zseni, amilyen éppen ebbe az országba illik, egy új és fényes jelenség a művészetben. A legutóbbi drezdai események olyan döntésre késztették, amelynek megvalósításában, úgy határoztam, minden erőmmel segíteni fogom.”

Liszt Ferenc levele Gustav Schmidt majna-frankfurti karnagynak – Weimar, 1852. május 18-án:
„A Tannhäusert e hó 31-ére tűzték műsorra (Őkegyelmessége, Oroszország cárnője jelenlétében). Erre az előadásra Beck vállalja a főszerepet. Schumann Manfredjét néhány nappal később adjuk. A következő szezonban a Bolygó hollandit és Spohr Faustját mutatjuk be, az utóbbit azokkal az új recitativókkal, amelyeket a szerző a londoni előadásra komponált.”

A saroktárlóban:

Richard Wagner Lohengrin partitúrája
Ezt a partitúrát Liszt Ferenc 1850. augusztus 28-án, az opera weimari ősbemutatója alkalmával használta. Richard Wagner erről az előadásról lelkesen írta barátjának 1850. szeptember 8-án a svájci száműzetésből: „Amennyire most Lohengrinem weimari előadásának jellegét a hozzám eljutott beszámolók alapján át tudom tekinteni, úgy a legmegfoghatóbb és legeslegkétségtelenebb bizonyossággá válik számomra hallatlan erőfeszítésed és önfeláldozásod a művemért, az irányomban tanúsított megható szereteted és a Te azon zseniális képességeidnek az érvényesülése, hogy a lehetetlent úgy valósítsd meg, amilyen jól csak lehet.”

A Marienstraße-i oldalon a saroktárlón:

Liszt Ferenc. Mellszobor gipszből, Eduard Raßmann műve 1859-ből.

A Marienstraße-i oldalon a falon:

Goethe születésének centenáriumára a Weimari Udvari Színházban rendezett hangverseny programja – 1849. augusztus 28.

A Weimari Udvari Színház előtt álló Goethe-Schiller emlékmű leleplezésekor tartott hangverseny programja – 1857. szeptember 5.

Schiller születésének centenáriumára a Weimari Udvari Színházban rendezett hangverseny programja – 1859. november 9.

Liszt Ferenc a német klasszika költészetét a német irodalom csúcspontjának tekintette. Goethében, Schillerben és Herderben tisztelte „a nagy embereket, akik Weimart híressé tették” (Liszt egyik emlékiratából egy weimari Goethe alapítvány létesítésekor). Goethe 100. születésnapja 1849-ben, Ernst Rietscher Goethe-Schiller emlékművének leleplezése a Weimari Nemzeti Színház előtt és Schiller 100. születésnapja arra késztette Liszt Ferencet, hogy e nagy költőket külön hangversenyekkel ünnepelje.

A Marienstraße-i oldalon a falon:

Liszt Ferenc. Richard Lauchert olajfestménye 1856-ból

A Marienstraße-i oldalon a tárlóban:

Tasso. Lamento e Trionfo. Liszt sajátkezű kézirata.
Faust szimfónia. Átdolgozás két zongorára. Liszt sajátkezű kézirata.
A művészekhez Világi kórusmű. Liszt sajátkezű kézirata.

Liszt Ferenc szimfonikus költeményeinek anyagát több ízben választotta a német klasszika irodalmából. A Tassót az 1849-es Goethe-évben komponálta. Liszt 1830 óta foglalkozott Goethe Faustjával. 1853/54-ben írta a Faust-szimfóniát, amelyet később tovább bővített, míg végül 1861-ben öntötte végleges formába. A művészekhez című kórusmű ősbemutatója 1857-ben volt Weimarban.

(Innen folytatni fogom a leírást.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37072016-11-17 11:59:36
A televízió a közelmúltban sugározta a "Voltam király Beóciában" - jelenetek francia operettekből.

Kiss Manyit archív felvételről láthattuk Lecocq operettjében: az Angot asszony legendája dalát énekelte - a rádiófelvétel hanganyaga felhasználásával készült a televízióban, valamikor a hatvanas évek elején.
Ugyanebben a műsorban Házy Erzsébetet Planquette A corneville-i harangok című operettjében láthattuk, a "Harangdal"-t énekelte.
Simándy József - az örök tenor • 4012016-11-17 11:46:40
Simándy könyvében is ír az akkori moszkvai fellépése élményeiről - Krónikás: Dalos László ("Bánk bán elmondja"), fia, Simándi Péter szerkesztésében kiadott könyvben is olvashatunk erről: "Simándy József újra megszólal")

Bretz Gábor • 1072016-11-17 11:41:25
Kedves cikk
Simándy József - az örök tenor • 4002016-11-17 11:37:06
Simándy József operettfelvételei közül a Legénybúcsú című Oscar Straus-operettből Hans két dala is elhangzott a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában:

- „Csak hallgass, csak hallgass, hallgatni oly jó …” (2. felv.)

- "Mi kell, szívem, mi kell?" (1. felv.)

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00

Dalszöveget Gábor Andor fordította.
Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el.

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: László Endre
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereplők:
Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre

Később, a "Rádió új operettfelvételén" Simándy József operettdalokat énekel - 1974. május 18-án a Kossuth adó mutatta be 21.13 – 21.32 között: Simándy újra felénekelte Hans I. felvonásbeli dalát - ezt a változatot hallottuk most a rádióban.

Petress Zsuzsa is énekelt egy dalt az operettből: "Egy vicces, spicces óra"

Az adás ismétlése a szokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 9832016-11-17 10:59:22
Ma este az M5 csatorna műsorán szerepel

19.55-21.50

Leo Delibes: Coppélia

táncjáték 3 részben

Magyar Állami Operaház

A Coppélia egy klasszikus, vidám balett darab, ami a szerelmet, a féltékenységet és a haragot is bemutatja. Harangozó Gyula híres koreográfiáját, eredeti díszletekkel, jelmezekkel újította fel az Operaház.
Színpadra állította: ifj. Harangozó Gyula.

Szereplők:
Bajári Levente, Castillo Dolores, Cserta József, Delbó Balázs, Erényi Béla, Fajth Blanka, Gefferth Balázs, Jezerniczky Sándor, Kováts Tibor, Kőszegi Katalin, Lencsés Éva, Popova Aleszja, Rotter Oszkár, Solti Csaba, Tóth Richárd, Újvári Milán

(108 perc)
Bánk bán • 28502016-11-17 10:56:39
Szegeden
Bánk bán • 28492016-11-17 10:56:22

Kelemen Zoltán operaénekes művész-blogjában ír a szegeden közelmúltban bemutatott "ős-Bánk bán"-ról is (2016-10-11). Ebből idézem őt:

[...] "A Nádasdy-verzió hetven éves egyeduralma után először a Debreceni Csokonai Színház vette elő 2009-ben az "ősváltozatot", de az Operaház is játszotta pár évig, abban Petur bán szerepébe én is beállhattam, majd visszatértünk az átdolgozott verzióhoz, melyben továbbra is éneklem Petur bán szerepét. Akik látták valamelyik előadást, vagy ismerik az ősváltozat egyik CD-felvételét, azok számára aligha meglepő, hogy a két verzió elég jelentős mértékben eltér egymástól zeneileg és szövegben egyaránt. Nádasdyék sok helyen tömörítettek, transzponáltak, bizonyos számokat erősen meghúztak, egyet-kettőt el is hagytak, így az átdolgozás könnyebben énekelhető és jóval rövidebb lett, s nem utolsó sorban jobban hasonlít Katona József eredeti drámájára. Némileg módosult a jelenetek sorrendje is, a legjelentősebb változtatás pedig az volt, hogy az első felvonásbeli Bánk-Biberach kettősből Bánk-Petur kettős lett, persze teljesen más szöveggel, a jelenet pedig jóval korábbra került át. A Melinda-Ottó duett gyors záró szakaszába eredetileg Biberach is beleénekel, így az voltaképpen tercett, az átdolgozásban viszont csak ketten énekelnek. A Tiszaparti jelenet négy(!) részes Melinda-áriájából egyet teljesen elhagytak - ez a rész a mostani szegedi előadásban is húzva van, így az nagyjából megegyezik az 1969-es lemezen Ágay Karola által énekelt koloratúrás változattal, ami még így is sokkal bővebb, mint az általában játszott egyszerűsített, "dekolorált" forma. További jelentős különbség, hogy Endre király eredetileg már a második felvonásban színre lép, a királyné holtteste fölött elénekli az áriáját, melyben Petur bán is énekel egy mellékszólamot, majd a felvonást a király strettája zárja, amely a Nádasdy-verzióból teljesen hiányzik, az ária lassú része pedig átkerült a 3. felvonás fináléjába (de már Petur szólama nélkül, aki így csak az első felvonásban szerepel, igaz, ott sokkal jelentősebb feladata van). Az első felvonás finálé-együttese is gyors strettóval zárul az eredeti változatban, a másodikban pedig egy kórus-ima is felcsendül (ebből a kórus elhagyásával Nádasdy-féle változatban zenekari közjáték lett a 3. felvonás két képe közt.) Ezek tehát a leglényegesebb zenei különbségek. A másik fő eltérés szövegbeli. Egressy Béni librettójának nyelvezetét ma már erősen archaikusnak érezzük, a prozódiáját pedig reménytelenül elavultnak. Nádasdy modernebb hangzású, ugyanakkor költőibb, romantikusabb szöveget illesztett a régi helyébe, a prozódiája pedig sokkal jobban igazodik a zenei hangsúlyokhoz. A mostani szegedi előadásban is sok helyen ki lett igazítva a szöveg prozódiája, néhány, ma már nem használt szó helyére is modernebb változat került, de lényegét tekintve mégis megmaradt az eredeti Egressy-féle szöveg.

Jómagam nem szeretnék egyértelműen lándzsát törni egyik változat mellett sem. Sokáig természetesen az én számomra is az átdolgozott változat volt "A Bánk bán", és ha Petur bán szerepének birtokosaként nézem, akkor kétségtelenül azt szeretem jobban, hiszen abban egy duettel többet énekelhetek. Tiborc szerepe felől nézve viszont nem olyan nagy a különbség, a két változat még szövegében is alig tér el egymástól, tehát voltaképpen mindegy. Viszont ha azt nézem, hogy a szerző mit írt meg, akkor Erkel Bánk bánja mégiscsak az eredeti változat, az átdolgozás pedig minden erénye mellett is "csak" átdolgozás. Mindenképpen érdemes tehát megismerni az eredeti ősverziót, mert sok olyan zenei szépség tárul fel benne, ami az átdolgozásban nem hallható, és nem utolsósorban a szerző ezt írta meg, EZ az "igazi" Bánk bán, Erkel Ferenc eredeti operája. Remélem, a szegedi közönség szeretni fogja ezt a változatot is."
Erkel Ferenc • 10092016-11-16 15:07:05
Most azt hallottam, hogy a Bátori Mária-koncert-előadásból mintegy 80 perces keresztmetszet kerül lemezre - ahogy a Dózsa György CD esetében is történt. Viszont később elkészítik stúdiófelvételre a teljes Bátori Mária operát.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37062016-11-16 11:27:34
Két televíziós jelenet bizonyára található Lecocq Az Angot asszony lánya című operettből; abban nem vagyok bizonyos, hogy e rádiófelvétel hanganyaga felhasználásával készült:

„Offenbach riválisai” – a NAVA oldaláról elérhető filmösszeállítás (elő kell fizetni rá)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 32902016-11-16 11:11:52
Kocsis Zoltán emlékére szól Busoni zongoraversenye

FIDELIO, 2016.11.15. 10:44

Kocsis Zoltán emlékének szentelik pénteki hangversenyüket a Nemzeti Filharmonikusok. Az esten Busoni zongoraversenye és Brahms II. szimfóniája szólal meg Farkas Róbert dirigálásával és Kun Vu Paik zongoraművész előadásában a Müpában.

A hangversenyt eredetileg Kocsis Zoltán vezényelte volna, de hetekkel halála előtt átadta e koncert karmesteri pálcáját Farkas Róbertnek. Az, hogy Busoni műve megszólaljon zenekarával, Kocsis Zoltán álma volt.

Busoni zongoraversenye világviszonylatban is csak elvétve hangzik el a koncerteken. Ennek fő oka, hogy a valaha írt leghosszabb, legnagyobb méretű zongoraversenyként rendkívüli állóképességet igényel a szólistától. Hetvenperces időtartamával a mű a valaha előadott leghosszabb zongoraversenynek számít, előadó együttesének mérete, komplex zenei felépítése és a zongoraszólam nehézségei miatt ritkán hallható. Valójában öttételes, monumentális szimfónia, fináléjában férfikarral, amely Gottlob Oehlenschläger dán romantikus költő Aladdin című verses drámájának zárójelenetét szólaltatja meg.
Az izgalmas kompozíciót az idén hetvenéves dél-koreai zongoraművész, Kun Vu Paik adja elő, aki legalább akkora különc a zongoristák között, mint volt az éppen százötven esztendeje született Ferruccio Busoni.
Az est második részében megszólaló szimfónia a zeneirodalom egyik legdallamosabb alkotása fülbemászó melódiáival, könnyedségével, karakterbeli változatosságával, derűs alaphangulatával és kirobbanó erejű fináléjával.

Az esten a Nemzeti Énekkar Férfikara (karigazgató Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lép színpadra.

A zenekar további programjai között szerepel a december 6-i koncert, amelyen Mozart A-dúr zongoraversenye és Mahler I. szimfóniája szólal meg Cristian Mandeal vezényletével a Müpában. Az esten közreműködik Ránki Dezső zongoraművész.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 32892016-11-16 11:11:19
Gaetano Donizetti • 8822016-11-16 11:08:29
Drámai bemutató az Erkelben – Lammermoori Lucia

Opera.hu

Tizenhárom év szünet után az Opera produkciójában újra színpadon Donizetti leghatásosabb drámai alkotása, a Lammermoori Lucia. Szabó Máté rendezésében Kolonits Klára és Miklósa Erika látható a címszerepben. A nyolc előadásos sorozatot az Erkel Színházban játsszák, bemutató: 2016. november 18-án.

Donizetti lenyűgöző művét a Magyar Állami Operaházban 1885-ben mutatták be, majd 2003 novemberéig 456 alkalommal játszották. Két éve egyetlen különleges alkalommal, Edita Gruberová világhírű koloratúrszoprán közreműködésével koncertszerű előadásban láthatta az Erkel Színház közönsége, de az utolsó színpadi verzió huszonegy éve készült. A Lammermoori Lucia most Szabó Máté színrevitelében kel új életre.

A 2016-os bemutató zenei vezetője és dirigense Kocsár Balázs főzeneigazgató döntésének nyomán a darabot most először eredeti változatban ismerheti meg a közönség.

Kevéssé köztudott, hogy a Lammermoori Lucia leggyakrabban előadott verziója több helyen eltér a Donizetti által eredetileg lejegyzett anyagtól, amely esetenként magasabb hangokat és még nagyobb drámaiságot hordoz. A ma általánosan ismert változat az évtizedek során újabb és újabb dívák módosításain keresztül lett a hagyomány részévé.

A címszerepben, amit az operairodalom egyik legnehezebb koloratúr szólamaként tartanak számon, Kolonits Klára és Miklósa Erika lép színpadra. A főbb szerepekben Szegedi Csaba és Kálmándy Mihály, valamint Horváth István és Balczó Péter látható.

Maga a mű a kor olasz divatjának igazi mintapéldánya: tökéletes megtestesítője a Verdit megelőző korszaknak, a dallamos vonalvezetésű, szentimentális olasz bel canto stíusnak.

Donizetti 73 operát számláló életművében talán a legfontosabb helyet foglalja el: a vígoperáiról ismert nagy nevettető ebbe az operába sűrítette bele drámai tudásának legjavát. Zenéje remekül adja vissza azt a szenvedélyt és misztikus hangulatot, amely az opera alapjául szolgáló Walter Scott-regény, A lammermoori nász sajátja. Két család ősi viszálya mozgatja a tragikus szerelmi történetet, mely megírása óta az operaházak állandó repertoárdarabja.

A Lammermoori Lucia meditatívabb szellemű zenemű, mint amit a kortársak addig megszokhattak Donizettitől, akit Bellini halála annyira megrázott, hogy rejtélyes rosszullétek és migrénrohamok törtek rá. A Lammermoorikomponálása közben furcsa lázak gyötrik – ott lappang benne a betegség, amely felerősíti kedélyvesztettségét, és ezek az érzések végül Lucia megszólalásaiban találnak kifejezésre. A mű az ő figurája köré épül, akinek nőiségét melankolikus zenei frázisokba burkolja. Ahogy Lucia a fájdalomból az őrületbe menekül, a világ operairodalmának egyik legmeghatóbb emberábrázolása.

Szabó Máté, a rendező kiemeli:

„Lucia három irányból is beszorítva érzi magát. Ott a vallás, a testvéri szeretet és családi kötődés, valamint a szerelem – és ezzel három férfi, aki az életét irányítja, amelyről mégis ő szeretne dönteni. Képes komoly kompromisszumot kötni – hogy nem fogja Edgardót látni egy ideig –, mert hisz a szerelmében. Önálló gondolkodóként feltétel nélkül elveszti magát egy másik ember szerelméért, amelyről kiderül, hogy nincs. Legalábbis ezt hitetik el vele, és ezzel Lucia elveszti a talajt a lába alól.” Az alkotó a mű színrevitelében igyekszik érzékletesen megjeleníteni a mélyebb pszichológiai tartalmat, koncepciója kialakítása közben a pszichózis és az őrület közti különbség is foglalkoztatta. „A pszichózis, úgy tudom, tud ideiglenesen tartani, azaz még vissza lehet térni belőle a valóságba, de mivel ebben a történetben konstanssá válik az őrület, ez azt sejteti, hogy egy folyamatot látunk: a neurózistól hogyan jutunk el a patológiás állapotig” – tette hozzá.
Lisztről emelkedetten • 7312016-11-15 20:55:02

(Innen folytatni fogom a leírást.)
Lisztről emelkedetten • 7302016-11-15 20:53:55
Willy Handrick: A Liszt-ház Weimarban

5. bővített kiadás

Kiadta a Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- És Emlékhelyei WEIMARBAN, 1979-ben.

Német nyelvről magyarra fordította: Dr. Lásló Tarnói

31 oldal + 16 képoldal

Folytatom a leírást

LISZT FERENC WEIMARI MUNKÁSSÁGA
(1848-1861)

1842 végén, a nagy hangversenykörutak közepette, Liszt Ferencet Weimarban kinevezték „rendkívüli szolgálatban álló udvari karnaggyá”. E hivatalát csak 1844-ben foglalta el. de akkor is csupán rövid ideig tartózkodott Weimarban. Végre, 1848 februárjában megvalósult korábbi szándéka, befejezte hangversenykörútjait, hogy régi terveinek megfelelően alkotó tevékenységének új területein munkálkodhassék. Döntéséhez, hogy végül Weimarban telepedjék le, Carolyne von Sayn-Wittgensteinhez fűződő kapcsolata is hozzájárult; miután a hercegnő Kijevben elvált férjétől, követte Lisztet Weimarba.
Liszt Ferenc egyik bécsi tartózkodása alatt élte át az 1848-as forradalom küzdelmeit, s nagy lelkesedéssel kísérte figyelemmel a magyar nép 1848/49-es szabadságharcának eseményeit, amelynek zenei alkotások írására is ösztönözték. Liszt Ferenc és Wittgenstein hercegnő az ún. Altenburgban, egy Weimar szélén épült reprezentatív házban vettek lakást, ami lehetőséget nyújtott nekik arra, hogy művész barátaikat hangulatos összejöveteleken vendégül lássák.
Liszt Ferenc zenei munkássága révén Weimar a német zenei élet központja lett. Mint operakarnagy különösen a korabeli opera ügyét tette magáévá. Liszt Richard Wagner műveinek útját is egyengette, akinek Lohengrinjét először Weimarban mutatták be. Hangversenykarnagyként is érdeklődő megértéssel támogatta a klasszikus művek mellett a korabeli zene ügyét, különösen a francia Hector Berlioz zenéjét.
Liszt nem utolsó sorban saját zeneszerzői terveinek megvalósítására fordította figyelmét weimari munkássága során. Zenéje anyagát és motívumait túlnyomó részben irodalmi művekből merítette, eközben érdeklődéssel fordult a német klasszikus irodalomhoz is.
Bedřich Smetana azok közé a művészek közé tartozott, akinek támogatását Liszt különösen szívügyének tekintette.

A park felé nyíló ablak előtti tárlóban:

Munkáskórus. Liszt Ferenc kórusműve, a zeneszerző sajátkezű javításaival. Ez a mű kapcsolatban áll az 1848-as forradalmi harcok élményével. Szövege az alábbi szavakkal kezdődik (szó szerinti fordítás a német eredetiből): „Ide mindaz, kit ásó és lapát díszít”, és elhangzik benne a következő mondat is: „A szabadság szilárd kalapács marad, amelyet senki sem ereszt kezei közül.” A kórusmű javított próbanyomtatását Liszt éppen abban az időben küldte el Haslingernek, a bécsi kiadónak, amikor a reakció a forradalmi mozgalmat Németországban és Ausztriában vérbe fojtotta. Liszt a szöveghez az alábbi megjegyzést írta: „Kedves Karl, mivel a jelenlegi körülmények a munkáskérdéshez teljesen torz kommentárt fűznek, így talán célszerűbbnek tűnhet e munkáskórusmű közzétételét későbbre halasztani. Ebben Önre bízom a döntést.” A kórusmű nem jelent meg.

Héroïde funèbre (Hősi gyászinduló). Liszt Ferenc szimfonikus költeményes. A tisztázat Joachim Raff műve.
Ez a mű, akárcsak az 1848-as Hungária-kantáta, nyílt szimpátiát fejez ki az 1848/49-es magyar szabadságharccal. Liszt Ferenc a következőket írta 1848. március 24-én Wittgenstein hercegnőnek: „Honfitársaim oly döntő, oly magyar és oly határozott lépésre szánták el magukat, hogy lehetetlen tőlük az őszinte szimpátia adóját megtagadnom.”

Harmonies poetiques et religieuses Liszt Ferencnek ez az alkotása a „Funerailles” (temetések) című mű 7. számú része. 1849 októberében keletkezett és 1853-ban jelent meg Kistner lipcsei nyomdájában.
A magyar felkelők hősi harcát 1849-ben vérbe fojtották, vezetőiket Aradon kivégezték. Liszt a „Funerailles. October 1849”-et halottsíratónak írta.

A parkra nyíló ablaktól jobbra lévő tárlóban:

Dekrétum Liszt Ferencnek rendkívüli szolgálatban álló weimari udvari karnaggyá történt kinevezéséről kelt 1842. november 2-án.
1841 végén, még a hangversenykörútak idején, Liszt Ferenc Weimarban is adott néhány hangversenyt. Az udvari karnagyi címet azzal a céllal adományozták neki, hogy ezáltal Weimarhoz kössék. E cím elfogadása kezdetben semminemű kötelezettséggel nem járt. 1844 januárjában első ízben lépett fel, mint karnagy; Beethoven 5. és 7. szimfóniáját vezényelte. Weimari karnagyi munkásságát operai előadások és más zenekari hangversenyek keretében 1848-ban kezdte meg, és 1861-ben fejezte be.

A tárlóban ettől jobbra:

Carolyne von Sayn-Wittgenstein Marie nevű leányával
Louis Held fényképe C. Fischer 1844-ben készült Litográfiája nyomán.

Carolyne von Sayn-Wittgenstein Liszt Ferencnek – 1851. április 3-án
A német fordítás nyomán: „Szívembe és ajkaimra a nyugalmat és a vágyat árasztottad, a gyönyörűséget és a mennyei megnyugvást, amely a remegő örömöt és a túláradó boldogságot követi és amely előlegezni látszik a szeretet és a kimondhatatlan gyönyörök minden égi ígéretét.”

A parkra néző ablak mellett a falon:

Liszt Ferenc. Carl Hartmann akvarellje 1843-ból, a művész ajánlásával.

Az altenburgi zeneszalon. Korabeli metszet.
A szalon közepén áll Liszt nagy pedálos zongorája Alexandre és fia párizsi műhelyéből, háttérben egy spinét, amely állítólag eredetileg Mozarté volt.
Liszt altenburgi lakásához egy zene- és egy dolgozószoba is tartozott, ezenkívül egy hálószoba. Az első emeleten lévő zeneszalon a ház központi helyisége volt, ahol a művész barátaival és ismerőseivel kicserélhette gondolatait, ill. zenés összejöveteleket tarthatott. Itt találta meg a legkedvesebb feltételeket arra is, hogy zeneszerzői terveit megvalósítsa.
Kocsis Zoltán • 6112016-11-15 19:43:52
Kocsis Zoltánt szombaton búcsúztatják a Zeneakadémián

A zongoraművész, karmester, zeneszerző tisztelői 8 és 12 óra között róhatják le kegyeletüket egy szál fehér rózsával vagy kardvirággal a Zeneakadémia aulájában.

Tizenhárom órától az aulában meghívottak előtt beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Kurtág György zeneszerző, Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Mocsári Károly zongoraművész, Perényi Miklós csellóművész, valamint Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden.

A beszédeket az épület előtt elhelyezett kivetítőn lehet majd követni.

A kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok fő-zeneigazgatója hosszas betegség után, 64 éves korában hunyt el november 6-án.

(MTI)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8782016-11-15 17:08:20
A Bartók Rádió közvetíti ma 19.35 – 22.12

Főszerepben: Simándy József

X/7. rész Verdi: Don Carlos

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Friedrich Schiller drámája nyomán - Francesco Maria Piave írta

Moszkva, Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Színház, 1958. szeptember 3.-i előadás hangfelvétele – a Magyar Állami Operaház vendégjátéka

Fordította: Lányi Viktor

Km. a Magyar Állami Operaház ének- és zenekara (karigazgató: Pless László)

Vezényel: Lukács Miklós

Szereposztás:

II. Fülöp - Székely Mihály (basszus)
Erzsébet - Osváth Júlia (szoprán)
Don Carlos - Simándy József (tenor)
Eboli hercegnő - Delly Rózsi (mezzoszoprán)
Posa márki - Jámbor László (bariton)
Lerma gróf - Pálffy Endre (tenor)
Tebaldo, apród - Ágai Karola (szoprán)
Főinkvizítor - Faragó András (basszus)
Udvarhölgy - Vámos Ágnes (szoprán)
Mennyei hang - Birkás Lilian (szoprán)
V. Károly császár - Antalffy Albert (basszus).

1958. augusztus végén, szeptember elején utazott Szovjetunióbeli vendégszereplésre a Magyar Állami Operaház. A szovjet sajtó a Lityeraturnaja Gazeta és a Szovjetszkaja Rosszija is méltató cikkekben köszöntötte a magyar társulatot és azt írta, hogy „a magyar Operaház sokoldalú, gazdag játékrendje mintakép, követendő példa lehet a szovjet operaházak előtt” (Film Színház Muzsika 1958/37.).
A Film Színház Muzsika 1958/39. számában Nádasdy Kálmán számolt be az előadások sikeréről, és a Muzsika 1958./11. száma is nagy cikkben foglalkozott a vendégjátékkal.
Simándy József - az örök tenor • 3972016-11-15 17:02:57
1958. augusztus végén, szeptember elején utazott Szovjetunióbeli vendégszereplésre a Magyar Állami Operaház. A szovjet sajtó a Lityeraturnaja Gazeta és a Szovjetszkaja Rosszija is méltató cikkekben köszöntötte a magyar társulatot és azt írta, hogy „a magyar Operaház sokoldalú, gazdag játékrendje mintakép, követendő példa lehet a szovjet operaházak előtt” (Film Színház Muzsika 1958/37.).
A Film Színház Muzsika 1958/39. számában Nádasdy Kálmán számolt be az előadások sikeréről, és a Muzsika 1958./11. száma is nagy cikkben foglalkozott a vendégjátékkal.
Requiem • 4192016-11-15 16:53:23
Művészi erőfeszítések az Erkel Színház két hangversenyén, PR-erőfeszítés nélkül – Verdi Requiemje és Erkel Bátori Mária című operájának koncertszerű előadása

Café Momus - IVA, 2016-11-13 [ Budapesten ]

Kiragadok egy részt IVA koncertbeszámolójából:

2016. november 4.

Erkel Színház

Giuseppe Verdi: Requiem

szoprán – Kolonits Klára
alt – Schöck Atala
tenor – Stuart Neill
basszus – Palerdi András

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
vez.: Daniele Rustioni
karig.: Strausz Kálmán

Palerdi András teljesítménye azt mutatta, hogy jobb kondícióban alkalmas lehetne a basszus szólamára. Stuart Neill megszólalásakor igazolta, miért bízzák rá fizikai alkatát figyelmen kívül hagyva hősszerelmesek megjelenítését, ám falzett-alkalmazása hamar csalódást okozott annak, akinek ez az éneklési mód sohasem tetszik, sajnos én is ilyen vagyok. A pianók tisztelője-, de nem feltétlen rajongójaként valószínűleg nem bántam volna, ha Neill szabadjára ereszti a hangját, s így éneke, ha nem követi is nagy elődök gyakorlatát, megnyilatkozik.
Viszont ebben a metafizikailag oly súlyos operazenében revelatív éneklést hallottunk Kolonits Klárától, aki a Libera me tételben végképp nem hagyott kétséget afelől, hogy autentikus tolmácsolója a szopránszólónak. Hangja ragyogó fénnyel szárnyalt – az egekben is hallani kellett –, amihez eszményien simult jelenlegi legszebb fényű mezzónk, Schöck Atala hangja.

Két nagyszerű női szólista, kiváló énekkar és zenekar, valamint az Erkel Színház helyszíne – nem kevés pozitívum egy akár katartikus megszólaltatáshoz, a kevésbé jó formát mutató férfi szólisták negatívuma ellenében sem. Hogy merre billen ilyenkor mégis a mérleg serpenyője, alighanem a karmester teljesítményén múlik. Nem tudom, képességei vagy kellő diszpozíciója hiányában keresendő-e a csaknem balsiker, de hogy magam ne csússzam a negatívumokat okádó szerepébe, megragadom az alkalmat arra, hogy emléket állítsak Daniele Rustioni csodálni valóan szép hajának.”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37042016-11-15 16:36:46
Kapcs. az 1.353 és 526. sorszámon írt bejegyzéseimhez

Találtam az Operett Networkon több zenei hanganyagot az Angot asszony lánya magyar nyelvű rádiófelvételéről, felteszem ide a linkeket:

Lecocq: Angot asszony lánya

Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele

/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/

Szövegkönyv: Nicolaie Clairville, Paul Siraudin és Voctor Koning

Rádiós bemutató ideje 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.15 – 22.00.

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József

Vezényel: Polgár Tibor

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Ange-Pitou, költő és utcai énekes – Szabó Miklós
Clairette Angot, virágkereskedő, Pomponnet jegyese – HÁZY ERZSÉBET
Hortensie Lange, primadonna – Németh Marika
Pomponnet, piaci borbély és Lange kisasszony fodrásza – Rátonyi Róbert
Larivaudière, a köztársaság-ellenes összeesküvők tagja - Csákányi László
Louchard, rendőrtiszt, Larivaudière besúgója – Benedek Tibor
Amarante, piaci kofa – Kiss Manyi
Polgármester – Balázs István
Odette, komorna – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi)


Lecocq: Angot asszony lánya – Női kórus - Magyar Rádió Énekkarának Nőikara

Lecocq: Angot asszony lánya – Clairette és Ange-Pitou kettőse „Politikai dal” - Házy Erzsébet - Szabó Miklós - Magyar Rádió Énekkara

Lecocq: Angot asszony lánya - jelenet és keringő - Geszty Szilvia, Házy Erzsébet, Németh Marika, Szabó Miklós

Lecocq: Angot asszony lánya – Ange-Pitou dala – Szabó Miklós

Lecocq: Angot asszony lánya – Hortensie és Ange-Pitou kettőse - Németh Marika, Szabó Miklós

Lecocq: Angot asszony lánya - Hortensie dala - Németh Marika, Magyar Rádió Énekkarának Nőikara

Lecocq: Angot asszony lánya – Jelenet és Pomponnet belépője – Rátonyi Róbert, Magyar Rádió Énekkara

Lecocq: Angot asszony lánya – Amaranthe legendája – Kiss Manyi, Magyar Rádió Énekkara

Lecocq: Angot asszony lánya – Összeesküvők kara - Magyar Rádió Énekkarának Férfikara
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 32882016-11-15 15:29:43
Irodalmi gála operaáriákkal a Vigadóban

November 18-án, pénteken irodalmi gálát rendez a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia, az ingyenes programban mások mellett Illyés Gyula, Vas István, Weöres Sándor és Füst Milán, valamint a köztestület tagjai közül például Ágh István, Jókai Anna és Oláh János művei szerepelnek.

A Támadó tűz voltunk című esten a vers- és próza-összeállításokat Császár Angela, Oberfrank Pál, Pregitzer Fruzsina, Rátóti Zoltán, Szarvas József és Újhelyi Kinga színművész adja elő, de beszélgetések is zajlanak a gála címét adó 1956-os antológiáról, valamint az operaház ötvenhatos forradalomra emlékező műsorai is szóba kerülnek Ókovács Szilveszter főigazgató részvételével.

Mindemellett operarészletek hangzanak el Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című művéből, valamint Kodály Zoltán Székelyfonó és Háry János című szerzeményéből Balczó Péter, Gál Erika, Haja Zsolt, Kiss B. Atilla és Rácz Rita előadásában.

/Forrás: Magyar Hírlap - ZR – 2016.11.14. 01:14 /
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17752016-11-15 15:04:25
A Krisztina kisasszonyból elhangzott remek zenékre most csodálkoztam rá, mint amikor először hallom, pedig biztos, hogy a hatvanas években már hallgattam e felvétel részleteit a rádióban. Köztük a táncos lüktetésű két vidám kettőst is, melyeket ma a Dankó Rádióban 18:38 órától ismét meghallgathatunk. Nem hagyom ki az ismétlést sem.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17732016-11-15 14:37:29
Bizony, olykor-olykor még az is megeshet...Például a ma hallott Lehár Pacsirtájából, két elhangzott vidám énekszám alatt is jártak a lábaim...
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17702016-11-15 14:35:09
Sokszor úgy hozza a (jó)sorsom, hogy villamoson, buszon, metrón állok, fülhallgató és a zsebrádió bekapcsolt állapotban - ha "Túl az Óperencián" adása szól a Dankó rádióban.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17692016-11-15 14:32:26
... meg állva...
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17672016-11-15 14:09:41


Krisztina dalának szövege így kezdődik helyesen:

A madárka dalol az ágon, a nyárnak hév idején,
Ha szívéből szeret a párom, hát vidáman dalolok én." /Smaragd fórumtárs besegített./

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17662016-11-15 14:05:56
Igen, örüljünk, hogy Nagy Ibolya újra örömet szerzett nekünk!
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17642016-11-15 12:27:33
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján délelőtt előbb Lehár Ferenc Pacsirtájának kedves, jól ismert dallamai csendültek fel Kincses Veronika, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István felvételeiről, majd Kemény Egon - Erdődy János rádióoperettjéből, a Krisztina kisasszonyból következtek ritkán hallható részletek. Azért is örültem ennek a második zenei blokknak, mert korábban a gyakran felcsendülő Krisztina kisasszony-nyitányon kívül más részlet nem igen szólalt még meg az operett rádiófelvételéről a Dankó Rádióban.

Tavaly az
1.193-as számú bejegyzésemben hangot adtam óhajomnak, halljunk többet ebből a szép Kemény Egon-műből is, hiszem a Komáromi farsang, a Hatvani diákjai, A messzetűnt kedves vagy a Valahol Délen operettekből rendszeresen felhangzanak dalok az operettadásban; végre a mai műsorban realizálódott kívánságom: négy pompás részlet került lejátszásra a rádió hangarchívumából! Köszönet ezért Nagy Ibolya szerkesztőnek!

- Krisztina és Eugene kettőse – Dal a hódításról: „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon, ez így szokott történni rendszerint, kisasszonyom /A hódításhoz kell egy hadsereg, amely a várat bátran vívja meg…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert)

- Krisztina és István kettőse: „Zápor után…kék a vidám fénylő ég…/ Nézz rám, tovafut a bánat, messze száll…” „ (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla)

- Krisztina dala: „A madárka dalol az ágon a nyárnak szép idején…” (Petress Zsuzsa)

- Blanche és Brunner kettőse: „Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…/Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked…” (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar)

Már többször megírtam, de érdemes újra leírni ennek a rádiófelvételnek is a teljes színlapját:

Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony

Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István,
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya

Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat…

Megemlítem továbbá, hogy a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – akinek köszönetet mondok a mai adásnapért is – ezen a héten Gallusz Nikolett énekes-színésznővel beszélget a Nagymező utcai Thália-látványstúdióban, amit követhetünk a hét minden napján a Dankó Rádió hullámhosszán.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlő adása 18 és 19 óra között hallgatható meg, ami
elérhető az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Simándy József - az örök tenor • 3962016-11-15 11:53:45
... bizony, ilyen jól állt akkor a magyar opera szekere, hogy még a legkisebb szerepekre is nagyágyúkat léptettek fel; megengedhették, megtehették...akár egy előadáson is egyszerre ilyen kaliberű énekesek jussanak hozzá a három kis -de fontos - szerephez is!
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 9822016-11-15 10:40:29
Az M3 csatorna sugározza ma délután

2016. november 15. kedd 14:15 - 15:00

„Tüzérfőhadnagy tenorszerepben” - Pataky Kálmán emlékezete - portré

Riportműsor (1989)

„Pataky Kálmán nagyszerű tenort, az Operaház Toscanini által is nagyra becsült egykori világhírű énekesét idézi meg Baranyi Ferenc riportműsora, melyben a művész özvegye, Beregi Lea, valamint jó barátja, Békássy István filmszínész mesél e rendkívüli énekesi pályáról és a magánember Patakyról egyaránt, mely beszélgetést a tenor gyönyörű zenei hanglemezfelvételei színesítik. Egy ember akkor hal meg igazán, amikor elfelejtik. Az ilyen visszaemlékezések is képesek megőrizni régmúlt nagy művészeink emlékezetét.”

Rendezte: Iván Pál

Műsorvezető: Baranyi Ferenc

Időtartam: 45 perc
Simándy József - az örök tenor • 3942016-11-15 10:37:37
A Bartók Rádió közvetíti ma 19.35 – 22.12

Főszerepben: Simándy József

X/7. rész Verdi: Don Carlos

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Friedrich Schiller drámája nyomán - Francesco Maria Piave írta

Moszkva, Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Színház, 1958. szeptember 3.-i előadás hangfelvétele – a Magyar Állami Operaház vendégjátéka

Fordította: Lányi Viktor

Km. a Magyar Állami Operaház ének- és zenekara (karigazgató: Pless László)

Vezényel: Lukács Miklós

Szereposztás:

II. Fülöp - Székely Mihály (basszus)
Erzsébet - Osváth Júlia (szoprán)
Don Carlos - Simándy József (tenor)
Eboli hercegnő - Delly Rózsi (mezzoszoprán)
Posa márki - Jámbor László (bariton)
Lerma gróf - Pálffy Endre (tenor)
Tebaldo, apród - Ágai Karola (szoprán)
Főinkvizítor - Faragó András (basszus)
Udvarhölgy - Vámos Ágnes (szoprán)
Mennyei hang - Birkás Lilian (szoprán)
V. Károly császár - Antalffy Albert (basszus).

Erkel Színház • 68082016-11-14 23:04:59

„CINEMA SZINETÁR – avagy Szinetár szerint a színház”

Erkel Színház, 2016. november 13.

Rendező: Aczél András
Videóvágás: Bori Tamás

Csaknem napra pontosan 13 hónappal ezelőtt, ugyanitt az Erkel Színházban, Szinetár Miklós rendező, az Operaház kétszeres volt főigazgatója az érdeklődő közönségnek - és talán saját magának(?) is - filmvetítéssel egybekötött – nosztalgikus pálya-visszatekintő műsort hozott létre - 'Szinetár szerint az opera – egy est, ami összehoz' ] címmel, mely nagy tetszést aratott körünkben. Akkori beszámolómat (lásd az 5.830. sorszám alatt ) azzal zártam, hogy "Azt hiszem, jól szórakoztunk, de az igazi élményt az "élőszereplők" jelentették a számomra."

Ez a megállapításom a tegnap esti, hasonló tematikájú és felépítési, szerkesztett műsorra is érvényes, de azért a legfőbb élményt mégiscsak a „Tanár úr” szolgáltatta: ahogyan tavaly, úgy vállaltan most is egyedül érkezett és kiállt a csupasz színpad elejére (mögötte csak a vetítővászon) hogy meséljen nekünk. Érdekesen, szórakoztatóan, tanulságosan.

Az Opera művészeti vezetője, Anger Ferenc felvezette, „miért is vagyunk itt?” gondolatmenetet, azután bekonferálta a „főszereplőt".

A színpadra lépő „örökifjú” maga köré nézve, viccesen azzal kezdte, örömmel állapítja meg, a bal sarokban most is ott áll a kis asztalka a fülesfotellel, nem hiányzik a vászon és zongora sem, mindent úgy talál, ahogy tavaly ilyentájt otthagyta. Emlékeztet bennünket arra, hogy És elkezd mesélni arról, hogy számára egész élete során mindig a szó, az emberi szó és amit ki akarunk vele fejezni, a mondandó a mérvadó. Szavak nélkül nincs „színház” sem – vallja. Hol komoly, filozófiai témákat boncolgat (a pálya rögös útja; a tartalmas emberi kapcsolatok, megtapasztalt lelkületek, életsorsok; szeretni való vidéki embertípusok, álszent módon viselkedés és a hozzá hasonló képmutatás; a meztelenség etikája stb), hol anekdotázik, sztorikat mond, és közben sziporkázik, aztán szóba kerülnek az operettek, a zenés színház, a próza; kiemel itthoni és külföldi színházi rendezései közül néhányat.

Szinetár Miklós „matematikázik is: 65 éve a Magyar Állami Operaház munkatársa. 1951-ben, tizenkilenc éves korában került az Operaházba ösztöndíjas rendezőnek. Házy Erzsébet, Melis György, Gáncs Edit és ő voltak az első ösztöndíjas csapat. De játszva a számokkal, 67 éve annak, hogy mint statiszta a János vitézben végszavazhatott a Jancsit éneklő Sárdy Jánosnak, és arról is szólt, hogyan fogadták el Honthy Hanna és a kor legendás színészei, énekesei egy 22 éves ifjútól az 1954-es Csárdáskirálynő rendezésekor adott instrukcióit.

Mindezen felsorolt témákhoz filmvetítést kapunk: a televízió egykor rögzítette azokat a színházi előadásokat, amelyekből részleteket kapunk; a bejátszásra került jelenetek között – a választott koncepciója jegyében - ezúttal talán több volt a próza a kelleténél, de nem bántuk meg, mert színészóriások csodálatos alakításait is láthattuk viszont a vetítővásznon.

Azért a filmbejátszások közül természetesen nem maradhatott ki az operett. A szünet előtti részben a Fővárosi Operettszínház egykori legendás Csárdáskirálynő előadásából láthattunk két bejátszást (nem az 1954-es rendezésből, akkor még nem volt televízió; Szinetár 1961-ben újrarendezte a darabot és ennek 1963-as televíziós közvetítéséből kaptunk két jelenetet:
Honthy Hanna (Cecília) belépője, majd Honthy és Feleki Kamill (Miska) fergeteges kettőse (km. Homm Pál). Következett a Csárdáskirálynő 1971-es mozifilmváltozatából két jelenet (Psota Irén és Latinovits Zoltán).
Szinetár Miklóstól nem áll távol a „betyárromantika” sem, ennek bizonyítéka az 1962-ben forgatott mozifilmje, a „Délibáb minden mennyiségben” – a bejátszott filmkockákon Agárdy Gábor („Angyal András”) fergeteges, dalolós, cigányzenés játékát élvezhettük a „Búsuló Kanász” fogadó éttermében (km. Váradi Hédi).
Megint operett következett: Szinetár Miklós másik híres operettszínházi rendezése volt a Szép Heléna című Offenbach-nagyoperett, melynek 1995-ös televíziós közvetítéséből láthattunk három – köztük pikáns – jelenetet Kalocsai Zsuzsa, Szolnoki Tibor, Antal Imre, Dániel Gábor és más közreműködőkkel, valamint a fináléból a kán-kánt.

A Szinetár-est második részét szinte teljes egészében a próza töltötte ki: hosszabb részeket láthattunk abból a várszinházi Tartuffe-előadásból, melyet a Nemzeti Színház társulata 1984-ben mutatott be - a főszerepekben Bubik Istvánnal (Tartuffe), Kállai Ferenccel (Orgon) és Béres Ilonával (Elmira, Orgon felesége), km. még Hámori Ildikó és Kováts Adél.

Következett még egy rövid jelenet az 1983-as Ki mit tud?-ból: Rost Andrea produkcióját (Gilda I. felv. ária a Rigolettóból) a zsűriből Szinetár Miklós bírálja.

Ezek után a „házigazda” - erre a végszóra - színpadra invitálja magát Rost Andreát! A színpad hátterében mintha A denevér előadásának „reprezentatív” (számomra kissé dagályos és émelyítő) díszletképe; a „primadonna” Rost fekete-fehér nagyestélyiben libeg be, érkezik az Operaház zenekarának művészeiből álló kamarazenekar is, tagjai: Haffner Andrea, Novák Zita, Sabján Anikó, Nyári László, Csongár Péter és a zongoránál a vezénylő Köteles Géza. Jönnek Rost férfi kollégái is, sorban, szmokingban: Berkes János, Gárday Gábor, Kováts Kolos, Rozsos István és Szüle Tamás. (Csaknem teljes létszámban a tavalyi egylet...)

Kezdetét veszi az utolsó, már „élő” zenei blokk:

Lehár Ferenc Luxemburg grófjából két dal következik: egy-egy jelenet az operettből, előbb Rost Andrea énekli: „Nem uram, oly messze a szivárvány”, majd az összes fellépő művész együttesét halljuk - poénként. közéjük áll Szinetár Miklós is – és velük énekli a refrént, a nézők nagy derültségére.
Majd a „Tanár úr” rövid beszélgetést folytat Rosttal, aki aztán belekezd a Giuditta című Lehár-operett slágerszámába („Oly forró ajkamról a csók” – ám német szöveggel énekli.) És végül, a Lehár-blokk utolsó számaként felhangzik a nevezetes induló A víg özvegyből: „ Asszony, asszony, asszony?!Bár az asszonyokhoz senki sem ért, De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!” - természetesen Rost Andrea körül forog-kering az összes férfinép...

Ezt már mindenki együtt énekli – miközben görlök és férfitáncosok érkeznek be a színpadra kerekes hintón – és a jelenet végén odaszállnak vissza mind. Ezzel az igazi operettes, teátrális jelenettel fejeződik be Szinetár Miklós egyszemélyes show-ja, műsoros estje.

Szerintem, jövő ilyen korra várhatjuk a harmadik „én állok és mesélek” című, következő „Cinema Szinetár”-opust. Olyan gazdag az életmű, hogy fogja abból futni – ebben biztosak lehetünk.
Lisztről emelkedetten • 7292016-11-14 18:48:16
Willy Handrick: A Liszt-ház Weimarban

5. bővített kiadás

Kiadta a Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- És Emlékhelyei WEIMARBAN, 1979-ben.

Német nyelvről magyarra fordította: Dr. Lásló Tarnói

31 oldal + 16 képoldal

Folytatom a leírást

Az ablak előtti tárlóban balra:

Magyar Dallok. Liszt Ferenc 1840-ben Magyarországon írott kompozícióinak címlapja, amelyet 1840 és 1847 között Tobias Haslinger adott ki Bécsben.

Magyar Rhapsodiák. A Tobias Haslinger által 1840 és 1847 között Bécsben kiadott Liszt Ferenc 1840-ben Magyarországon írott kompozícióinak címlapja.

Rákóczi-induló. Kézirat. Ez az induló 15-ös sorszámmal a magyar rapszódiák sorába tartozik.

Egy hangversenykörút 1839-ben, tizenhat évi távollét után Liszt Ferencet ismét Magyarországra vezette, ahol nagy lelkesedéssel fogadták, és mint magyar nemzeti művészt ünnepelték.
Honfitársainak ez a lelkesedése ihlette Liszt Ferencet a fenti művek írására, a magyar zene témáinak feldolgozására.

Magas saroktárló balra, fenn:

Liszt Ferencnek a Berlini Énekakadémián 1841. december 27-én tartott első hangversenyének műsora. – Okmány Liszt Ferencnek a Berlini Művészeti Akadémia rendes tagjává történt kinevezéséről 1942. február 12.én. – Liszt Ferencnek a Berlini Énekakadémián 1842. január 21-én tartott hangversenyének műsora.

Liszt Ferenc több mint húsz hangversenyt tartott Berlinben, közülük az első tízet az énekakadémián.
Lelkesen jegyezte fel naplójába Varnhagen von Ense 1842. január 27-én: „Liszt elragadtatott állapotban tartja a várost, csodálatossá teszi itt ezt a telet, s annak legfényesebb ékessége. Önzetlensége, derűs műveltsége, jóakaratú elbűvölő lénye nem kevésbé aratott tetszést, mint a mindent lenyűgöző művészete.”

Liszt Ferenc. Aranyozott érem a berlini Hosauer-műteremből. A hátoldalán: „Liszt Ferencnek, a géniusznak, a szellem és érzelem művészének, az emelkedett gondolkodás és jellem e jeles férfiújának, hálásan emlékezve a boldog lelkesedés szép óráira… Berlinben, 1842. február 18-án.”

A saroktárló középső polcán:

Okmány Liszt Ferencnek a szentpétervári Filharmonikus Társaság tiszteletbeli tagjává való megválasztásáról, 1842. április 12-én. – Liszt Ferenc az orosz uralkodó székhelyének ún. nemesi termében 1842. április 20-án tartotta első hangversenyét, amelyet nagy tetszéssel fogadtak.

Liszt Ferenc egyik moszkvai hangversenyének műsora, 1843. május 12-én. – Liszt Ferenc Moszkvában 1843 áprilisában és májusában hat hangversenyt tartott.

Magyar útlevél Liszt Ferenc részére, kelt 1846. május 19-én. Útlevél s a hozzá tartozó írás.

Liszt Ferenc egyik kijevi hangversenyének műsora, 1847. február 2-án.
Liszt Ferenc Kijevben ismerkedett meg Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnővel. A hercegnő 1848 áprilisában elvált férjétől, és leányával Liszt Ferenchez utazott Weimarba.

A saroktárlóban alul:

Liszt Ferenc ünnepi kantátája a bonni Beethoven-emlékmű 1845. augusztus 13-i leleplezésére.
A kantátának, Liszt első önállóan hangszerelt zenekari művének előadását az emlékmű leleplezésének napján Liszt maga vezényelte.

Beethoven halotti maszkja. Anyaga gipsz.
Ezt az eredeti gipszöntvényt Liszt Ferenc a bonni Beethoven-emlékmű felállításáért tett fáradozásaiért kapta ajándékba Josef Danhauser bécsi festőtől, aki 1840-ben készítette az Emlékezés Lisztre című híres festményét.

(Innen folytatni fogom a leírást.)
Kocsis Zoltán • 6072016-11-14 18:02:19
Ókovács Szilveszter: Bólintások ábécéje – In memoriam – Zoli, avagy when i’m 64

www.magyaridok.hu, 2016. november 13.

„Sok muzsikus van, ki csodálatos, de a Kocsis Zolinál nincs csodálatosabb. Röviden ennyi volna. Kocsis Zoli egy erőteljes zongora meg egy bozontnyi szénakazal a magyaroknak – de mindenkinek az, az úgynevezett utca emberének is, és már az is marad. Nem a Beatles dalában unokákat a térdén lovagoltató, gyérülő hajú, 64 éves bácsi.

Meg sem próbálok illedelmes írást produkálni, megírták már szépen, hűvösen és idiótán is a pályaívét – igen, idiótán: volt orgánum, amely a „legendás zeneszerzőt” siratta. […]

[…] Távol álljon tőlem a szokásos szuperlatívusz-zuhatag, az semmit se mond. Személyes élmények jelenthetnek valamit, illetve aki nem ismerte, annak azok a saját, személyes pillanatok, amelyeket ő váltott ki. Egy lemeze, egy beszélgetés vele a rádióban, zenekari koncert valahol. Kocsis-nekrológot ezért mindenki tudna írni, és ez nem könnyíti meg a helyzetet.” […]
Erkel Színház • 68072016-11-14 12:15:08
Tegnap este az Erkel Színházban Szinetár Miklós is dalra fakadt... Erről a programról rövidesen beszámolok itt.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 37032016-11-14 11:37:02
A Házy Erzsébet említette, moszkvai vendégjátéka időszakában (1959 májusa) a szovjet fővárosban bemutatott és játszott Sosztakovics-operett "Moszkva-Cserjomuski" felvételét

1960. május 23-án a Bratislava televízió 19.30 és 21.40 között sugározta.

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 9812016-11-14 11:30:18
Elírtam: az M5 csatornán láthatjuk.
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 9802016-11-14 11:29:30
M3 csatorna, ma este: 19.55 - 22.55

Charles Gounod: Faust

A Magyar Állami Operaház előadása, felvételről (2015)

173 perc



Tokody Ilona • 2722016-11-14 11:23:50
Köszönöm. Így akkor érthető: ez a háttere...
Tokody Ilona • 2702016-11-14 10:54:32
Olvasom, a ma estére szervezett Tokody Ilona „életműkoncert” ELMARAD!

Tokody Ilona életmű koncertje 2016. november 14-én a Budapesti Kongresszusi Központban a 40 éves operaházi pályája legnagyobb szerepeiből válogatott volna, megidézve a múltat.

A Muskát András vendégszereplésével megrendezésre kerülő koncerten az Art Anzix Orchestra lépett volna fel, Ács János vezényletével.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:30 : Budapest
Kossuth tér

Ewald Rézfúvós Kvintett
17:00 : Bozsok
Sibrik kastély

A résztvevõk koncertje II.

19:00 : Veszprém
Jezsuita templom

Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Nagy Csaba (lant)

20:00 : Keszthely
Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

Keller Qurtet
Érdi Tamás (zongora)

20:00 : Bozsok
Sibrik kastély

Matuz István (fuvola)
Lábfej (Studium 2)
Sakura, sakura (Studium 3)
Fújjátok, fújjátok (Studium 4)
Dies irae (Studium 5)
Fejetlenen (Studium 6)
Multi appassionato
Három fuvoladarab
Három fuvoladarab zongorára
Gregorian
Sakuhacsi improvizáció

21:00 : Balatonalmádi
Szent Erzsébet Liget

Corridor Quartet
A mai nap
született:
1927 • Michael Gielen, karmester