vissza a cimoldalra
2019-06-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5695)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3279)
Pantheon (2357)
Kimernya? (3116)
Operett, mint színpadi műfaj (3942)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61835)
Erkel Színház (10247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1683)
Franz Schmidt (3355)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6903)
Opernglas, avagy operai távcső... (20241)
Kedvenc magyar operaelőadók (1119)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (979)
Élő közvetítések (7933)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4507)
Balett-, és Táncművészet (5819)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (28640 hozzászólás)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32552019-05-27 11:30:46

Kapcs. 3084. sorszám bejegyzéséhez



Farkas Ferenc -Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő 



A Magyar Rádió két stúdiófelvételt készített ebből a rádió-daljátékból:



I. 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00



Vezényel: Vaszy Viktor



Km. Zentay Anna, Berky Lili, Kiss Manyi, Sárdy János, Bikády György, Csákányi László, Gózon Gyula, Képessy József, valamint a Forrai-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara.



 Rendező: Szécsi Ferenc



 



II. 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00



„Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 










Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza



Vezényel: Lehel György



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Rácz György



Szerkesztő: Bitó Pál



A szereposztásból:



Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi

Marci, a fia – Palcsó Sándor

Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet

Nemes Bori – László Margit

Kernács professzor - Csákányi László

Parádi Pál – Palócz László



Vidorka Mátyás – Melis György



A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában e daljáték mindkét rádiófelvételéről hallottunk részleteket:



Az 1952-es felvételről egy dal szólalt meg:



•  Fütty-dal: „Csupa virág, ez a világ, jó barátaim a füvek, a fák…” (Gózon Gyula)



 



Az 1965-ös felvételről a következő részletek hangzottak el:



- Marci belépője:



„Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor)



-  Bori dala – Mókus-dal:



 „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e vajon ide jópajtásom… /Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás…” (László Margit)



- Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor)



„Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!....”  (László Margit, Palcsó Sándor)



- Vidorka Mátyás bujdosó-dala – ballada:



„Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át 

szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!...” (Melis György és az MRT Énekkara)



- Marci dala:



 „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor)



- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse:



 „Hogy ha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)



 



Mától, ezen a héten új vendégekkel beszélget aTúl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a Dankó Rádió stúdiójában:



Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, műfordító, író – és barátai:



Kassai Franciska költő, zeneszerző, előadóművész



Csák József operaénekes, egyetemi tanár



Amúgy a délelőtti adás Giuseppe Verdi Aida című operájából a Győzelmi kórus és bevonulási induló részletével indult (Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara,  vezényel: Kocsár Balázs - koncertfelvételről) és 



Jacques Offenbach Fortunio dala című daljátéka nyitányának (Breitner Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát – a Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) dallamaival ért véget.



Ismétlés: ma délután hat és hét óra között.



Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13192019-05-26 20:27:05

Kapcs. 1057. sorszám



Ismétlés:



2019. május 26-án (vasárnap) 21:35 órától látható felvételről Richard Wagner A walkür című zenedrámája az M5 csatornán. 



(250 perc)



Rendező, vizuális koncepció: M. Tóth Géza

Díszlettervező: Zöldy Z Gergely

Vetített látvány: KEDD Kreatív Műhely

Jelmeztervező: Bárdosi Ibolya

Koreográfus: Venekei Marianna

Dramaturg: Orbán Eszter



Szereplők: Kovácsházi István (Siegmund), Sümegi Eszter (Sieglinde), Andreas Hörl (Hunding), Tomasz Konieczny (Wotan), Linda Watson (Brünnhilde), Németh Judit (Fricka), valamint a walkürök szerepében: Wittinger GertrúdBátori ÉvaFodor BeatrixVörös SzilviaVárhelyi ÉvaKálnay ZsófiaGál ErikaFodor Bernadett



Vezényel: Halász Péter



A felvétel a bemutatón, 2016. március 6-án készült az Operaházban.


Operett, mint színpadi műfaj • 39172019-05-26 16:25:58

Meghallgatás



A Budapesti Operettszínház Énekkara próbaéneklést hirdet mezzo, alt, tenor, bariton és basszus hangfajban.



 Jelentkezési feltételek:



legalább középfokú, zeneművészeti szakirányú végzettség, zeneművészeti egyetemi, vagy főiskolai szakirányú végzettség előnyt jelent,



korhatár: 35 év



 A jelentkezés részeként benyújtandó: 



- fényképes önéletrajz



- egy szabadon választott operett-, vagy operaária vagy dal felvétele, mp3 formátumban.



A hangfelvételek elbírálása után a kiválasztott jelentkezők személyes meghallgatáson vesznek részt, melynek időpontjáról és helyszínéről értesítést kapnak 2019. június 14-ig



Jelentkezését a hangfaj megjelölésével az alábbi címen várjuk: cseh.dalma(kukac)operett.hu



 Benyújtási határidő: 2019. június 6  


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32542019-05-26 16:05:55

 Ma és holnap este láthatjuk az Erkel Színházban Puccini ritkán játszott Fecské-jét. Az opera lírai töltetű zenéjének dallamvilága közelít az operettmuzsikához - annak is a komolyabb, átkomponált, fajsúlyosabb darabjaihoz -, és tudjuk, Puccini és Lehár zeneművészete az 1910-es évek közepétől kölcsönösen hatott egymásra, ami nemcsak a melódiaszövésben vagy a gazdag hangszerelésben mutatható ki; már a Fecske partitúrájában is felfedezhetők korabeli tánczenék, a keringő, tangó, polka, foxtrott egyes elemei, amelyek Lehár  műveiben is az idő tájt egyre-másra felbukkannak és inspirálhatták Puccinit. 



Aktuálisan, a Fecske című Puccini-mű részleteMagda dala - csendült fel Tatai Nóra énekfelvételéről a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában: az áriát Siska Ádám zongorakíséretével énekelte a pályakezdő fiatal operaénekesnő, aki patrónusával, Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával együtt, ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa volt a „Túl az Óperencián” műsorban.



További zenék között volt:



Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini



- Kártyajelenet  (km. Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a teljes operett a Rádió Dalszínháza bemutatójaként, 1981. március 16-án hangzott el a Kossuth Rádióban, 1 9.15 – 20.35-kor.



A jelenet dalszövegéből idézek részleteket:



- A csóknak ára van….rá ha vágyol és szeretsz, majd sírsz utánam…

fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megér…

- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!...

- Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …

- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem…

- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! 

- Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz.Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… 

- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! 

Nem futok más után, csupán a pénz után, 

mióta a szerelem sugara süt felém! 

Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, 

engem nem boldogít ma már. 

Mást akarok: egy asszony szívét!

Mert szívem szerelemre vár! 

- A csóknak ára van…



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő 



 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29



A stúdiófelvételen közreműködik  Kincses Veronika, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás



Erről a rádiófelvételről most a következő részleteket hallottuk:



- Tasziló dala: Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Gulyás Dénes)



 -Tasziló és Liza kettőse: „Kis húgom, légy vidám, angyalom, nézz le rám…/- Kis húgom/- bátyuskám - nézz le rám, légy vidám, nézz le rám, kis virág, drága napsugár…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)



- Marica és Tasziló kettőse: „Szent Habakuk, mi van velem! … /Egy az élet, egyszer élünk…” (Kincses Veronika, Gulyás Dénes)



Élő koncertfelvételről szólalt meg Marica és Zsupán kettőse:Szép város, Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj, hát mért haboznál? Angyalkám gyere már…/… Szép város, Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál, hol minden piros, fehér, zöldben jár!” (Kukely Júlia, Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból, 1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40   ezen a Kálmán-esten fellépett még  Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor is, valamint az MRT énekkara.



Gioacchino Rossini: Tarantella (La Danza) - Gulyás Dénes – ének,  km. Garam Zsuzsa - zongora



Franz von Suppé: A szép Galathea  - Nyitány (a Magyar Állami Operaház zenekarát Sándor János vezényli) (1989, Hungaroton kiadvány)



 



A jövő héten holnaptól  Baranyi Ferenc költő és barátai, Kassai Franciska színész-előadóművész és Csák József operaénekes lesznek Nagy Ibolya vendégei, beszélgetőtársai a „Túl az Óperencián” műsorában.



A délelőtti adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44912019-05-25 11:04:14

Kapcsolódik a 4445 sorszám bejegyzéséhez:  ott egy fotót tettem be, ami a rádióstúdióban, a hangfelvétel alatt készült Házy Erzsébetről, Korondy Györgyről és Feleki Kamillról.



 Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában – a műsoridőtartam második felében - hangzott el:



Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé 



„Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” 





(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; itt azonban két részben vették fel az operettet.)



Ea.: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás



Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják...



Az operett teljes stúdiófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00



A "Túl az Óperencián" adását du. hat és hét óra között megismétli a rádió!


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13182019-05-25 10:48:17

Ismét láthatjuk ma éjjel az M5 csatornán ezt az operettszínházi közvetítést:



2019. május 25., 21.00 – 23.55



Kálmán Imre: A chicagói hercegnő



- Operett két felvonásban



(2018) (180')



Díszlettervező: Horesnyi Balázs.



Jelmeztervező: Velich Rita.



Rendező: Béres Attila



„A chicagói hercegnő a nagy közép-európai operett-áradat hullámain született, de amikor bemutatták, 1928-ban a csillogó műfajnak már új versenytársa akadt. A kávéházakban megjelent az addig szokásos muzsika mellett az európai publikumot piszkálgató amerikai dzsessz. Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus avagy európai tradíciók - ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek.



A színpadon egy jazz- és egy népi zenekar segítségével az amerikai jazz számok mellett klasszikus operett melódiák éppúgy felcsendülnek majd, mint cigány- és népzenei ihletettségű dalok.



"Amikor valami nincs, az nagyon nagy felelősség, mert rajtad múlik, tovább fog-e élni vagy sem." Béres Attila kiemelte, hogy az operett színpadra varázsolásánál arra törekedett az alkotói stáb, hogy formailag és színészi kifejezési eszközökben valami fajta kísérlet jelenjen meg az előadásban. "Nem tudom, sikerült-e, hogy a nitrogén bomba felrobban-e majd, de az biztos, hogy összeöntöttünk egy csomó színházi gondolkodást, sok-sok műfaji követelményt, sőt! műfaji ellenkövetelményt is, megpróbáltunk annyira ironikusak lenni, ami még nem sértő, és annyira cinikusak lenni önmagunkkal, amennyire csak lehet.”



Szereposztás:



Mary - Bordás Barbara,



Borisz, Sylvária trónörököse - Dolhai Attila,



Lizaveta nagyhercegnő, az Anyja - Kalocsai Zsuzsa,



Mr. James Bondy, Mr. Lloyd Titkára - Kerényi Miklós Máté,



Rosemary Dragica, morániai hercegnő - Szendy Szilvi,



Edith Rockefeller - Szulák Andrea,



Sarah Rotschild - Zábrádi Annamária,



Bobby, szaxofonos - Bársony Bálint,



Bunda Mihály, cigányprímás - Ökrös Tibor,



 Alexej Zénó Luparovics nagyherceg, Moránia uralkodója - Földes Tamás,



Közreműködik:



Bársony Bálint és zenekara,



Ökrös Tibor és zenekara,



A Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, Zenekara,



valamint a Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Musical Stúdiójának növendékei.



Vezényel: Bolba Tamás


Lisztről emelkedetten • 9512019-05-25 10:38:15

Ma délelőtt



11:00 : Budapest

Régi Zeneakadémia, Liszt Múzeum



Xuesha Hu (zongora)



LISZT: 11. magyar rapszódia, S. 244/11

LISZT: Spanyol rapszódia, S. 254

LISZT: Obermann völgye, Zarándokévek I., Svájc, S. 160

LISZT: Dante szonáta, Zarándokévek II., Itália, S. 161


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32532019-05-25 10:33:33

 



Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” – szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya



E heti vendégek a stúdióban: Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és volt tanítványa,Tatai Nóra operaénekesnő, aki Massenet Manon című operájának címszerepét énekelte ez év januárjában a pécsi operabemutatón



Az operettműsor tartalmából:



- Egy operaária Gulyás Dénes felvételéről: Verdi: Rigoletto – Kesztyűária (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczy Ádám)



- Musical-operett részlet Tatai Nóra előadásában: Leonard Bernstein: Candide – Kunigunda koloratúráriája: „ Glitter and Be Gay” (Szabó Ferenc János működik közre zongorán)



- Kálmán Imre – Gábor Andor: A Csárdáskirálynő – „Lányok, a lányok…” (Korondy György, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 –20.30)



- Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – Az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Palócz László, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió 19.20 – 22.00



- Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska – „Cintányéros cudarvilág”  (Szász Kati, Egri József)



A délelőtti adás ismétlése ma délután hat órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségeken



,


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32512019-05-24 12:09:41

DANKÓ RÁDIÓ „Túl az Óperencián” Gulyás Dénessel és Tatai Nórával  - 21. hét



 



A Kossuth-díjas operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával és volt növendékével, a pécsett Gulyás Dénes rendezésében januárban bemutatott Manon címszereplőjével, Tatai Nórával beszélget a rádióműsorban ezen a héten minden nap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



A héten naponta kapunk egy-egy bejátszott részletet Jules Massenet Manonjából,  a 2019. januárban bemutatott opera hangfelvételéről. Tatai Nóra énekli Manont, a Pécsi Nemzeti Színház zenekarát Oberfrank Péter vezényli. A rendező: Gulyás Dénes.



A délelőtti adás Lehár Ferenc Friderika című operettjének Közzenéjével indult (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1972



Berkes János operaénekest köszöntötte mai születésnapján Nagy Ibolya a stúdióból, Brodszky Miklós - Harmath Imre bejátszott örökzöld dalával:



„Ha holdfénybe öltözött már egész Sevilla, és az esti szél szava zenél, oly szép minden, mint hogyha csak az ég kinyílna, s a csalódott szív újra remél… /Pardon, pardon szenyóra, pardon, pardon egy szóra…”



Részletek következtek egy- egy Kálmán- és Lehár-operettből:



Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya



Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Breitner Tamás - 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00



- Violetta dala: „Csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét” (Kincses)



- Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: Művész, ha gyötör a szegénység, ha elhagy a reménység, ne add el a lelkedet! Ha látod, a tehetség semmit sem ér, csak harcolj szüntelen a jobb holnapért…”  (Kincses, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)



-  Ninon és a gavallérok jelenete: „Ma ha egy asszony kissé szép…/ Carambolina, Caramboletta”  (Kalmár, férfikar)



 - Violetta belépője: „Az én dalom egy egyszerű dal…” (Kincses)



- Jelenet és finálé: ,Ninon, Ninon, én ébren álmodom…”  (Kincses, Kalmár, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)



 



Lehár Ferenc – Gábor Andor - Zoltán Pál – Semsei JenőCigányszerelem



Kincses Veronika, Kukely Júlia, Gulyás Dénes, Mersei Miklós énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Nagy Ferenc - 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15



-  Józsi dala: „Egy szép szerelem véget ért, eljöttem egy búcsúcsókra… Enyém leszel, Zórika, vár a boldogság…” (Gulyás)



- Ilona és Józsi kettőse: „Mondd meg, hogy szeretsz-e még, mondd, úgy, mint rég…” (Kukely, Gulyás)



- Cigánykórus és jelenet (Kincses, Kukely, Gulyás, Mersei, énekkar)



- Dal és kettős: „Valahol régen, erdőszélen…” (Kincses, Gulyás)



- Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled… /Volt, nincs, fene bánja, volt nincs vigye kánya, volt szeretőm  mindig, volt elég….”  (Kukely)



Az adás Franz von Suppé  Fatinitza című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be. (a Magyar Állami Operaház Zenekarát  Sándor János  vezényli) - 1989, Hungaroton. Megjegyzem, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ezen lemezén csak Suppé-nyitányok hallhatóak: Könnyű lovasság, Fatinitza, Pikk dáma, Költő és paraszt, Banditák, A szép Galathea, Pajkos diákok, Reggel, délben és este Bécsben  



Ezt az operettműsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken (www.dankoradio.hu).


Erkel Színház • 101102019-05-24 01:00:21

Megrendítő szépségű Pillangókisasszonynak tapsolhattunk az Erkel Színházban!



Rost Andrea Cso-cso-szán szerepében magasra tette a lécet, és mondhatni, hogy csúcsformában énekelt. Régen volt alkalmam Őt ilyen élményszerű alakításban látni és szerepmegformálásának csodálattal adózni. A Nagyária után orkánszerű tapsviharban törtünk ki, talán percekre megszakadt az előadás… és a teljes szerepét ilyen magas hőfokon, mély átéléssel hozta. Szinte átlényegült a 15 éves kislány, majd fiatalasszony karakterébe. Minden rezdülése, gesztusa, mimikája, mozdulata hihetővé tette  a tragikus sorsú "Pillangókisasszony"  történetét, s aminek kifejezetten örültem: énekhangjának volumene, színe mit sem veszített az elmúlt évtizedek során szépségéből.  Rost Andrea nagyot alakított, mondhatni a Mennyekbe ment… a szűnni nem akaró tapsvihar az operaelőadás után folytatódott, aminek csak a függöny végső lehullása vetett véget.  



De dicsérni tudom a többieket is, minden szereplő maximális odaadással énekelt, játszott, így ugyancsak nagy örömömre szolgált Ulbrich Andreát is hosszú idő után, most Szuzukiként, viszontlátni és kvalitásos alakításának örvendezni: altjának hangján gyönyörű énekével és kifejező, szinte színészi elmélyülést nyújtó játékával nagyszerű partnere volt Rost Andreának.  László Boldizsár szinte futószalagon énekli szerepeit az Erkelben is: Pinkertonján sem tudnék „fogást” találni, tenorja intakt, biztos, erőteljes, szép csengésű. Ő is meggyőző formában énekelt. Fokanov Anatolij Sharpless konzulja ugyancsak felejthetetlen, elismerésre méltó szerepalakítás - baritonja még mindig szépen szól, és megbízhatóan, kifejezésteljesen hozza a színpadi karakterét.  Őt is lelkesen megtapsoltuk a végén. De sorolhatnám a többi énekművészt is, akik kisebb-nagyobb szerepükben remek kabinetalakítást nyújtottak: Zavaros Eszter (Kate), Megyesi Zoltán (Goro), Rezsnyák Róbert (Yamadori), Cserhalmi Ferenc (Bonzó, a szerzetes nagybácsi), Egri Sándor (Császári biztos)



Az  Opera Énekkarának (karigazgató: Csiki Gábor"zümmögő kórusa" megkönnyezően szépségesen szólt, a Zenekar játékáról is csak elismeréssel szólhatok. A rokonszenves vendégkarmester, az olasz Pietro Rizzo megbízhatóan látta el zeneirányítói feladatát.



Meglepő, hogy Kerényi Miklós Gábor rendezése – Kentaur stílusos díszletével és Vágvölgyi Ilona korhű  jelmezeivel - immár tizenkilenc évvel az opera bemutatója után még mindig „üzemképes”: meg tudja teremteni még ennyi idő elteltével is a múltszázad eleji japán couleur local-hangulatot, amelyben a közönség is, a szereplőkkel együtt, átélheti ezt a fájdalmas-szépséges történetet - közben belefelejtkezve Puccini zseniális zenéjének gyönyörűségeibe.



Katartikus élmény volt számomra - és gondolom sokak számára is - ez a csütörtöki operaest! A  régmúlt nagysikerű, emlékezetes  Pillangókisasszony-előadásai mellett van a helye.



Erkel Színház, 2019. május 23.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32502019-05-23 18:17:17

Kapcs. 1904., 130. sorszámok





Sándor Judit és Bende Zsolt



 Kemény Egon – Békés István „Szabad szívek” daljátékának rádiófelvételén



Rádió és Televízió Újság címlapján - 1960. március 14-20. szám



A fotót áthoztam innen:



1665  smaragd • Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)


Bende Zsolt • 1522019-05-23 18:10:34



Sándor Judit és Bende Zsolt



Kemény Egon – Békés István „Szabad szívek” daljátékának rádiófelvételén



Rádió és Televízió Újság címlapján - 1960. március 14-20. szám



A fotót áthoztam innen:



1665  smaragd • Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)



 



Az RTV Újságból idemásolom a szereposztást:



Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek 



/Regényes daljáték két részben/



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40



Vezényel: Lehel György

Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus



Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.



Szereposztás:



Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)

András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)

Sári – Zentay Anna

Gyuri: Bikády György

Gabi – Rafael Márta

Tapsi – Horváth Tivadar

Juliska néni – Fónay Márta

Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő

Ványa – Agárdy Gábor

Dagi – Suka Sándor

Öreg Bige – Gonda György

Csige Bálint – Makláry János

Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József

Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András


Operett, mint színpadi műfaj • 39092019-05-23 17:23:24

Az Operettszínház honlapjáról:





 



Rátóti Zoltán, Vidnyánszky Attila, Pfeiffer Gyula, Kiss-B. Atilla és a Csárdáskirálynő szereplői





A Csárdáskirálynő szereplői





A Csárdáskirálynő szereplő- és alkotógárdája





Rátóti Zoltán, Vidnyánszky Attila, Pfeiffer Gyula és Kiss-B. Atilla



 



2019. május 21-i évadbejelentő sajtótájékoztatón, a Budapesti Operettszínházban. 



http://www.operettszinhaz.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=143&menuId=24



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616882019-05-23 17:09:53

(The) Time(s) goes by, avagy még valami a haladó Nyugat sajtóetikájáról



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.05.22. 08:59 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/112. levélária



"Kedves Tatjána Néném!"



[...]



 


Lisztről emelkedetten • 9502019-05-23 15:24:36

"Nem pusztán zenész" - Tanulmányok Liszt Ferencről



Hamburger Klára



Rózsavölygi És Társa, 2019





























Oldalszám:



356



Kötés:



Keménykötés



Kiadás éve:



2019



Formátum:



Könyv



Kiadó:



RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA




Leírás



A fordítóként és szerkesztőként is komoly életművet maga mögött tudó Szabolcsi-díjas zenetörténész, Hamburger Klára a 20. század második felében felvirágzó Liszt-kutatás egyik legjelentősebb, nemzetközileg ismert alakja. Lisztről szóló első írásai az 1960-as években jelentek meg, tanulmányait magyar, angol, német, francia, olasz és orosz folyóiratokban, könyvekben publikálta. Liszt életét és művét összefoglaló könyvének felújított, bővített kiadása Franz Liszt: Leben und Werk címen 2010-ben jelent meg a Böhlau Verlagnál, Liszt Ferenc zenéje című munkája pedig a Balassi kiadó gondozásában. 

 



A most megjelenő tanulmánykötet egy hosszú és gazdag kutatói életút megkoronázása: ismertebb és kevésbé ismert - ma azonban csak nehezen hozzáférhető - írásait gyűjti egybe. A tanulmányok között egyaránt helyet kapnak átfogó témákat tárgyaló írások - Wagner és Liszt barátsága, Liszt cigányzene-fogalma, az utókor képe Lisztről -, a zeneszerző ismert kortársaihoz fűződő viszonyát áttekintő szövegek, s persze zenei kérdéseket tárgyaló, elemző jellegű cikkek. A magyar olvasó számára különösen izgalmasak és fontosak lehetnek azok a tanulmányok, amelyek Liszt magyar kapcsolatait tárgyalják, rávilágítanak arra a közegre, amely a 19. századi Magyarországon körülvette a "hírhedett zenészt", és amelyek megerősítik, hogy Liszt számára rendkívül fontos volt magyarsága és szülőhazájához fűződő viszonya.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32492019-05-23 13:24:40

A Dankó Rádióban Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya:  az operaénekes ezen a napon hagyott itt bennünket. (Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)



A kiváló baritonistánk emlékére énekfelvételéről felcsendült a „Kaliforniai dal Szirmay Albert- Gábor Andor Gróf Rinaldó című operettjéből: Száll a szellő, száll, messzi földig jár… / Kaliforniába vágyom,   az arany hazája vár…” A rádiófelvételen közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás  - az operett részleteit a Kossuth Rádió sugározta először 1965. április 16-án, 20.30-tól, a felvételen Bende Zsolt mellett Házy Erzsébet, Zentay Anna és Rátonyi Róbert énekel.



A „Túl az Óperencián” műsorban ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes a vendég, akikkel a szerkesztő-műsorvezető beszélget.



Ma is kaptunk egy bejátszást Massenet operájából - a hangfelvételen Tatai Nóra énekét halljuk Manon egyik áriájának rövid részletében. (2019. január, Pécsi Nemzeti Színház, Manon –bemutató)



A műsorban hallhattuk még:



Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt Tatai Nóra énekfelvételéről.



Kodály Zoltán – Balázs Béla: Czinka Panna balladája - Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket a műből. A felvételen Lehel György vezényli a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát.



Pjotr Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony  (Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljátéka). 



- Menysikov dala, I, felv.”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?... Hol az az asszony, akire vágyom?…”   (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel Breitner Tamás)



A Dankó Rádió ma délelőtti operettadása Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből egy keringő-egyveleggel indult  (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)  és Johann Strauss  A cigánybáró című operettjének nyitánya dallamaival fejeződött be (Carlos Kleiber vezényli a Bécsi Filharmonikusokat – koncertfelvétel)



Ismétlés ma délután hat és hét óra között.


Carl Maria von Weber • 1292019-05-23 12:30:16

Ma este 19 órától a  Bartók Rádió közvetíti:



Carl Maria Weber: Euryanthe



Háromfelvonásos opera 



Szövegét Wilhelmina Christiane von Chézy írta



Vez.: Constantin Trinks



Km.: Osztrák Rádió Szimfonikus Zenekara,

Arnold Schönberg Kórus (karig.: Erwin Ortner)



Szereposztás:



Euryanthe - Jacquelyn Wagner (szoprán), 

Adolar, Nevers grófja - Norman Reinhardt (tenor), 

Lysiart, Forest grófja - Andrew Foster-Williams (bariton), 

Eglantine - Theresa Kronthaler (mezzoszoprán), 

VI. Lajos király - Stefan Cerny (basszus), 

Burgundia hercegnője - Eva Maria Neubauer





(Bécs, Theater an der Wien, 2018. december 15.)


Bende Zsolt • 1512019-05-23 12:10:15

Bende Zsolt emlékére



(Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)



Gounod: Faust - Valentin imája - Bende Zsolt



Egy hang és néhány maszk / Bende Zsolt énekel (1979 – televíziós portré) 


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5972019-05-23 11:57:20

Szirmai Albert – Gábor Andor: Gróf Rinaldó



Dalszöveg:



Kaliforniai dal



Száll a szellő, száll, messze földig jár,



Ó, bocsáss véle, álom tündére,



Sóhajtásom száll, én is mennék már,



Szól a szív, visszahív, visszavágyom már.



Refrén:



Kaliforniába vágyom,



 Az arany hazája vár,



Sokkal szebbek ott a lányok,



Szebben szól a madár.



Kaliforniába vágyom,



Hol a kék vizek felett,



Szívem bút, borút és fájó



Szerelmet elfeled.



 



Boldogság völgye, álmaim földje,



Ó, ha elmennék, ó, ha ott lennék,



Sír a szél lágyan, nem visz el vágyam,



Itt vagyok, hervadok, bánat országban.



Refrén:



Kaliforniába vágyom,…



Boldogság völgye, álmaim földje, …



 



Sóhajtásom száll, én is mennék már,



Szól a szív, visszahív, visszavágyom már.


Operett, mint színpadi műfaj • 39082019-05-23 11:31:47

Szerintem a Csárdáskirálynő mint operett túl van misztifikálva. - történelmi okokból is...Magam, mint operettkedvelő,  a hagyomány megőrzését megértem,  és ha Kálmán, akkor már inkább a Marica grófnő a nagy kedvenc.  Persze, legyen Csárdáskirálynő is, ez az operett mindig sikerre számíthat - remélhetőleg értékesebb zenei megvalósíításban,  nem átírt szöveggel és az eredeti alkotáshoz hűbb színpadi kiállíításban látjuk viszont hamarosan a darabot.



A korábban tervbe vett  Boccaccio azért maradhatott volna - éppen a Suppé-évre tekintettel és időzítve a bemutatását.


Operett, mint színpadi műfaj • 39062019-05-23 00:39:17

Kedves joska141!  Lehet(ett) kritizálni Kiss-B.Atilla pályázatát, a pályázatától való eltéréseket,  a most meghirdetett évadtervet, elképzeléseket. Mit érünk vele? Hangot adhatunk  a jövőben is véleményünknek pro és kontra egyaránt.  Én már elszoktam az Operettszínházba járástól, egy - két darabra elmegyek, ami érdekel,  megnézem azokat és ennyi.   Ezen a gyakorlaton várhatóan a jövőben sem változtatok. Kedvenceim a nagy klasszikus operettek, nem igen vannak műsoron - azokra volnék igazán  "vevő". A híradásokat az operett világából persze a továbbiakban is beteszem ide: hadd szaporodjék a topicban a hozzászólások száma.. Az olvasók nagy részét viszont úgyis hidegen hagyja, mi történik az Operettszínházban...



A politika (a szelleme) pedig  régen is benne volt a zenés színházakban ugyanúgy, mint a prózát játszó teátrumokban: ráhatással a mindenkori műsorpolitikára. Ezen most sem lepődhetünk meg.  Lásd a "Múltidéző"- sorozatban ide beírt darabok recenzióit például az ötvenes-hatvanas évekből. 



A Boccaccio nekem szívügyem volt, amit én is nagyon vártam.  Abban bízom, ha már benne volt a pályázatban, mégha most nem, de egy későbbi színházévadban mégiscsak látni fogjuk a darabot. 



A bemutatásra váró új Csárdáskirálynő a Suppé-operett helyére  becsempészve még a beígért eredeti változatában sem hoz  igazán lázba.  (Ettől függetlenül a nyári, margitszigeti produkcióra kíváncsi vagyok.)   A politikai koncepciókkal meg nem foglalkozom. Ami engem érdekel, úgyis megtekintem. És maradnak a rádió klasszikus operettfelvételei - azokban  nem szoktam csalódni.


Operett, mint színpadi műfaj • 39042019-05-22 20:08:50

Kiss-B. Atilla: "A társadalom kiiktatta a hősöket"



MAGYAR NEMZET, 2019. MÁJUS 22. SZERDA 09:45



KISS-B. ATILLA: A FIATALOKNAK SZÜKSÉGÜK VAN PÉLDAKÉPEKRE, A CSALÁDOKNAK PEDIG MESÉRE



/B. Orbán Emese/



Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes és a Magyar Állami Operaház örökös tagja február elsejétől a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Operaénekesi karrierjének kezdetéről, a főigazgatói poszthoz vezető útról, az új évadról és terveiről beszélgettünk.



 



"Lehár Ferenc szándéka az volt, hogy megragadja a nézők szívét és behatoljon a lelkükbe. Az én kötelességeim közül a szórakoztatás sem hiányozhat, de – Lehár szellemiségét is szem előtt tartva – célom mindezek mellett közönségünk lelkébe estéről estére útravalót is elhelyezni. Ebben a társulat szorgalma, profizmusa van segítségemre."


Kiss B. Atilla • 1972019-05-22 20:03:09

Kiss-B. Atilla: "A társadalom kiiktatta a hősöket"



MAGYAR NEMZET, 2019. MÁJUS 22. SZERDA 09:45



KISS-B. ATILLA: A FIATALOKNAK SZÜKSÉGÜK VAN PÉLDAKÉPEKRE, A CSALÁDOKNAK PEDIG MESÉRE



/B. Orbán Emese/



Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes és a Magyar Állami Operaház örökös tagja február elsejétől a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Operaénekesi karrierjének kezdetéről, a főigazgatói poszthoz vezető útról, az új évadról és terveiről beszélgettünk.



 



"Lehár Ferenc szándéka az volt, hogy megragadja a nézők szívét és behatoljon a lelkükbe. Az én kötelességeim közül a szórakoztatás sem hiányozhat, de – Lehár szellemiségét is szem előtt tartva – célom mindezek mellett közönségünk lelkébe estéről estére útravalót is elhelyezni. Ebben a társulat szorgalma, profizmusa van segítségemre."



 


Operett, mint színpadi műfaj • 39032019-05-22 20:00:24

Sajnálom, hogy nem lesz Boccaccio. Pedig  Suppé-évforduló van: 200 éve született a bécsi operett "atyja";  vele együtt Offenbach is kerek 200 éve született...



Persze nyilván nincs kőbevésve a főigazgató úr pályázatában az  igazgatása első ciklusához rendelt  operettbemutatók realizálása. Vélhetően a rákövetkező színházi évad(ok) tervezett bemutatói közül is  lesznek, melyek menet közben valamilyen oknál fogva "borulnak", pedig benne voltak Kiss-B. Atilla pályázatában.  



A magam részéről nem vagyok oda a Csárdáskirálynőért, több klasszikus - Suppé, Sullivan, Offenbach, Hervé, Planquette, Lecocq, Millöcker, Zeller, Fall, Oscar Straus -  de leginkább Lehár- és Huszka-operettekre vágyom! Kacsóh Pongrác János vitéze helyett pedig a Rákóczi című daljátékát favorizálom.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44902019-05-22 15:41:08

Kapcs 1353. sorszám



Ma húsz éve hunyt el Szabó Miklós operaénekes (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.



 



Házy Erzsébetnek kedves tenorkollégája volt Szabó Miklós is.



Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:





Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén



Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.



Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32482019-05-22 15:19:30

A Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya megemlékezett a ma 20 esztendeje elhunyt kiváló tenoristánkról, Szabó Miklós operaénekesről (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.



Rá emlékezve csendült fel a rádióban énekfelvételei közül  egy Buday Dénes-dal mellett még



 - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós e dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. 



Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:





Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén



Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.



Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán



 



A „Túl az Óperencián” rádióműsor vendége ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója, rendezője és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes, akikkel Nagy Ibolya beszélget.



Jules Massenet operájának januári pécsi bemutatóján készült hangfelvételről most megszólalt Manon két áriája Tatai Nóra előadásában.



 



Ezt követte Gulyás Dénes egyik operettfelvételéről bejátszott részletek:



Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba



- Gábor diák belépője: „Rászállt a galambom a budai várra, a budai várnak bástyája fokára. (Gulyás Dénes)



- Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!.../ Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát!...” (Gulyás Dénes)



- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse: „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Farkas Katalin, Gulyás Dénes)



- Gábor diák bordala: „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - részletek, Qualiton, 1986 



 



A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu oldalon.


Kedvenc magyar operaelőadók • 11102019-05-22 14:21:07

Ma húsz éve hunyt el Szabó Miklós operaénekes, műfordító, író





Szabó Miklós



Szerzők: László Zsuzsa és  ifj. Szabó Miklós 



/web.archive.org/fidelio.hu/



Fidipédia / Előadók



Szabó Miklós, a XX. századi magyar zenei élet egyik legnépszerűbb operaénekese Székesfehérváron született 1909. november 27-én. Már fehérvári ciszterci gimnazistaként rendszeresen énekelt különféle rendezvényeken. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar – latin – német – olasz szakán bölcsészhallgató volt. Hangjára többen felfigyeltek és beajánlották a Budapesten élő Max Herzberg énektanárhoz, aki olyan tehetségesnek tartotta, hogy honorárium nélkül, magántanulóként tanította énekelni 1927-től 1930-ig. 1937-38-ban a Városi Színházhoz kötötte szerződés. 1939-től 1941-ig a Magyar Rádió, 1941-től 1946-ig az Operaház, 1946-tól 1948-ig a Vígopera tagja volt. 1948-tól 1957-ig az Országos Filharmónia szólistája volt, majd Vaszy Viktor kérésére 1957-től 1969-ig, nyugdíjba vonulásáig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként bizonyította kiváló operaénekesi képességeit.



Szabó Miklós művészi adottságai azonban sokkal szélesebb skálán mozogtak. A II. világháború előtt több magyar filmben szólistaként vagy vokálegyüttes tagjaként szerzett kellemes perceket a nézőknek-hallgatóknak. Pódiuménekesként főleg oratóriumok tenorszólóit énekelte világszínvonalon. (pl.: Bach: János passió, Verdi: Requiem, Bartók: Cantata profana, Honegger: Dávid király). Szívesen vett részt kortárs művek bemutatásában, népszerűsítésében (pl.: Sugár: Hősi ének – oratórium, Horusitzky: Báthory Zsigmond – opera).



A Magyar Rádióval évtizedeken át volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja több mint harmincnyolc órányi ún. „zésített”, azaz nem letörölhető felvétele. Ezek között megtalálható pl. Erkel Hunyadi Lászlójának, Donizetti Lammermoori Luciájának (Gyurkovics Máriával és Svéd Sándorral készült) teljes felvétele, Horusitzky Báthory Zsigmond című operája, stb.



Számos klasszikus operett- illetve operettrészlet-felvétel is őrzi hangját. (Offenbach, ifj. Johann Strauss, Lecocq, Karl Zeller, Suppé, Fall Leó, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Huszka Jenő, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc, Gyöngy Pál, Harmath Imre stb.). Műsorán szerepelt még több könnyű dal is. Nem idegenkedett a magyar nóták igényes előadásától sem, ezért egy másik közönségréteg is kedvelt művészeként tartotta számon.



A Szegedi Nemzeti Színház operatársulatában eltöltött több mint tíz év volt operaénekesi karrierjének virágkora. Volt a Tosca Cavaradossija, a Manon Lescaut Des Grieux lovagja, a Pillangókisassszony Pinkertonja, a Don Pasquale Ernestója, a Traviata Alfrédja, Orff A Hold c. művének parasztlegénye, a Hunyadi László V. László királya, stb. V. László szerepét és a Bánk bán Ottóját a Szegedi Szabadtéri Játékokon is egyedülálló sikerrel alakította.



Énekesi pályája mellett különösen igényes zenei műfordításaival segítette művész-társait magyar nyelvű produkcióikban. Huszonnyolc opera és oratórium szövegének magyar nyelvre ültetése mellett páratlanul sikeresek olasz dalfordításai is. Énekesként, rendkívüli muzikalitásával és a magyar nyelv szerelmeseként pontosan megtartotta a prozódiai és nyelvi követelményeket. Kitűnő érzékkel őrizte meg az eredeti szövegek költészetét úgy, hogy közben azok magyar nyelvű énekelhetősége is tökéletes maradt. Az olaszon és a németen kívül francia, orosz, finn, szlovák, svéd és spanyol nyelvből is fordított. Írói munkássága jelentős részét képezi számtalan, az alanyi líra körébe tartozó verse, versciklusa. Írt operaszövegkönyvet Dr. Vasady Balogh Lajos: Stuart Mária című színpadi művéhez. Más kortárs zeneszerzők is szívesen kértek tőle szövegeket műveikhez (pl. Fényes Szabolcs vagy Ribáry Antal).



Erdélytől Floridáig című történelmi-ifjúsági regénye megjelent a Móra kiadónál, és az utolsó darabig elfogyott. Egy másik regénye, mely a magyar jakobinus mozgalommal foglalkozik, most is kiadóra vár. Sok klasszikus és kortárs magyar költő versét zenésítette meg, írt sikeres pesti dalokat (pl.: A Múzeum-kert előtt várlak én) és népies műdalokat is.



Szabó Miklós nyugdíjasként is hatalmas munkabírással dolgozott tovább, rendszeres fellépései mellett fiatal énekeseket tanított, többeket ingyen, csupán tehetségük kibontakoztatásának öröméért. Soha nem utasított vissza jótékony célra rendezett műsorban való, ingyenes fellépésre szóló felkérést.



Még nyolcvan éves korában is énekelt színpadi szerepet: a Turandot Altoum császárát a Szegedi Szabadtéri Játékokon.



Televíziós felvétel sajnos meglehetősen kevés készült róla. Magyarázható ez azzal, hogy fénykora megelőzte a TV elterjedését. Akad azért néhány operett-jelenet, ahol kitűnő pályatársaival szerepel együtt (Neményi Lili, Maleczky Oszkár, Sándor Judit, Gencsy Sári, Szilvássy Margit, Petress Zsuzsa stb.). Idős korában két portréfilm született róla, egyik a közszolgálati, másik a Duna televízióban. A Magyar Rádió is több portréműsort készített vele.



 Szabó Miklós kimagasló kultúrájú énekes volt. Ez egyaránt vonatkozik énektechnikájára, muzikalitására, stílus-készségére, szövegmondására, az operai alakok, az oratórium-szólók átélt megformálására és az ún. könnyű műfaj darabjainak igényes tolmácsolására. Sok nagysikerű beugrása bizonyította kitűnő felkészültségét.



 Liszt-díját és Érdemes Művész címét szegedi munkássága alatt kapta. Határozott egyénisége és visszahúzódó természete miatt soha nem volt az „aktuális hatalom” kegyeltje, viszont az egész ország szeretete övezte élete során. Életművének elismeréseként nyolcvanadik évén túl vehette át a Köztársasági Érdemérem Tiszti Keresztjét.



Szabó Miklós kilencven éves korában, 1999. május 22-én hunyt el Budapesten. Sebestyén János orgonaművész-professzor búcsúbeszédében „tudós énekesnek” nevezte a művészt, aki hosszú pályája során a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket. Legkiválóbb felvételeinek lemezen való kiadása és írásai többségének megjelentetése még várat magára.





Szabó Miklós (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) operaénekes sírja Budapesten. Megyeri temető: 20/0/1/94-95.


Erkel Színház • 100912019-05-22 11:23:44

Erkel Színház, 2019. május 20.  - Puccini Feszt



Az esten három különböző zenei műfajú alkotás került színre:



I. Giacomo Puccini: Messa di Gloria (A-dúr mise)



A koncert kezdetekor meglepődtem: a három helyet csak két énekszólista jött ki a színpadra - László Boldizsár és Kelemen Zoltán.  Előzőleg nem néztem színlapot, így váratlanul ért, hogy nem lesz basszusszólista. Ugyanis Puccini zenekarra, vegyeskarra, tenor-, bariton- és basszusszólóra írta meg művét.   Vélhetően az énekesek, a karmester és a Rádióénekkar karnagyának közös döntése volt, hogy a Credo tételben a „Crucifixus etiam pro nobis sub Pontio Pilato passus et sepultus est” sorokat basszus helyett a baritonszólista énekelje. Persze különösebb jelentősége nincs e dolognak, a legtöbb hangfelvételen is csak két szólista énekli a szólótételeket; csak a precízség kedvéért említettem meg, de amúgy is ebben a korai Puccini-alkotásban - az ifjúkori misében -  kevés énekelni valójuk van: a tenorszólista először a Glóriában lép be: Gratias agimus tibi – énekli, a Credóban Et incarnatus még az övé, végül az Agnus Dei tételt a baritonnal együtt énekli a kórus mellett.  A baritonszólista énekelnivalója még  a tenorénál is rövidebb: csak azért nem jelentéktelen egészében, mert mint említettem a  Crucifixus részt is énekli, aztán már csak a Benedictusban halljuk őt és az Agnus Dei rövidke tenor-bariton kettősében.



Ugyanakkor hatalmas énekelni valója van a kórusnak! A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)  pompásan szólt, a Mise összes tételét szinte „végigénekli”; Puccini a megindítóan szép, áradó, a fülben első hallásra megragadó dallamaival lebilincsel! És a zeneszerző mindössze 22 éves volt a darab megírása idején (sőt a Credót már két évvel korábban megkomponálta).  A Magyar Állami Operaház Zenekarát a fiatal olasz karmester, Leonardo Sini vezényelte – akinek a nevéhez fűződött ugyancsak az este folyamán előadott és bemutatott  balett-részlet, továbbá egy operaújdonság zenekari irányítása is.



Még annyit érdemes megjegyezni erről az egyházizene-kompozícióról, hogy Puccini miséjét az Istituto Musicale Pacini diploma gyakorlataként állította össze. Első előadása 1880. július 12-én volt Luccában. A Credót már 1878-ban megírta, előadásra is került, amit eredetileg a zeneszerző önálló munkának tekintette. Puccini soha nem tette közzé a Messa teljes kéziratát, bár jól fogadták művét. A darab elfelejtődött, csipkerózsika álmából 1951 után kelt életre, amikor Chicagóban, majd Nápolyban is előadták.  A szakirodalom rámutat: Puccini a Messa di Gloria néhány témáját újra felhasználta más munkáiban, mint például az Agnus Dei zenéjét a Manon Lescautban,  míg a  Glória dallamai a Turandotból Kalaf „Nessun dorma”  áriájában, a Kyrie tétel eleje pedig az Edgarban fog visszacsengeni.



II. Giselle – Nagy pas de deux  ( Adolphe Adam zenéjére és Mihail Lavroszkij koreográfiájára)



Librettó: Théofile  Gautier



A szünet után Puccini ifjúkori miséjét követte ez a szép balettrészlet. A romantikus mű zenéjéhez és koreográfiájához illő vetített festői, kies tájrészlet szolgáltatta a hátteret, a színpadon a Magyar Nemzeti Balett két táncművésze – Ivanova-Skoblikova-Sofia (Giselle) és Balázsi Gergő-Ármin (Albert) – Vágó Nelly jelmezeiben mutatkozott be, akiknek produkcióját nagy tetszéssel fogadtuk.



Ez az alkotás ihlette meg Puccinit  első operája, a Lidércek megkomponálására – ezért ez a Pas de deux kötötte össze az esten e két mű előadását.



III. Giacomo Puccini: Lidércek



Az egyfelvonásos „tündér”-opera szövegét Ferdinando Fontana írta. A Lidércek bemutatója 1884. május 31-én Milánóban, a Teatro dal Verne-ben volt.  A darab cselekménye a németországi Fekete-erdőben játszódik, mesebeli időkben.  A darabnak mindössze három szereplője van: Anna (szoprán), Roberto (tenor), Guglielmo (bariton), valamint a narrátor prózában. A partitúrában kiemelt hangsúlyt kap a kórus és a zenekar.



Röviden ismertetem Puccininek ezt a nálunk szinte ismeretlen korai (első) operáját:



Rövid zenekari előjáték után a kórus dicséri Guglielmo erdész lánya, Anna eljegyzését Robertóval. A vőlegény Mainzba utazik egy nagy örökség átvételére. Induló hangzik fel, meg egy Ländler dallama csendül fel. Annát balsejtelem gyötri, majd egy nagy kettősben búcsúznak, amiben Roberto gyengéd ariosóját halljuk.  A falu népe imát mond a távozóért, a zenekarban halk harangszót hallunk. Karkíséretes tercett végén Roberto elmegy, a zenekar sejteti, hogy a végzete elé.  – Ezután egy háromszakaszos verset hallunk (a hangszóróból), s ebből megtudjuk, hogy Robertót Mainzben elcsábították, orgiákba hajszolták.  Szimfonikus közjáték következik „Az elhagyás” (L ’Abbandono) címmel.  Anna bánatában meghalt, kísérteties gyászmenet kíséri utolsó útjára.  Ezzel a jelenettel kezdődik a második felvonás, ha két részben adják elő a művet. Az Erkel Színházban egyvégtében került színre az opera. 



Az elhagyás után „A villik” (Le Villi) jelenete következik. Hét versszak mondja el az elhagyott és meghalt lányok szellem-történetét, akik hűtlen kedvesüket halálra táncoltatják. (Népballada-motívum.)  Nagyszerű ez a zene, sistereg, magával sodor.  Miután csábítója elhagyta Robertót, ő most hazafelé indul. – Capriccio sinfonico (6/8 Allegro)  után gyászos előzene vezeti be Guglielmo fájdalmas lamentóját.  Roberto megérkezik a faluba, a villik üldözik, megjelenik előtte Anna szelleme. Itt egy érzelmes duett következik közöttük, táncra kéri Robertót (bacchanália), s addig táncoltatja, amíg az a földre rogyva meghal. A villik boldogok.



Az opera kezdete előtt Ókovács Szilveszter ,az Operaház főigazgatója páholyából kis előadást tartott az esten szereplő három mű előadására vonatkozó ismeretekről. Beszélt  a Lidércek opera keletkezéséről, fogadtatásáról, a darab későbbi bemutatóiról is:



Puccini ezt a művét 6 évvel Mascagni Parasztbecsülete előtt mutatta be. Fontos állomás az ifjú szerző életében, az első siker, ami a pályázatra benyújtott mű visszautasítása után balzsam volt sebeire- A mű verista hangját, Mascagnihoz hasonló stílusát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Sonzogno cég által el nem fogadott műért síkraszállt Fontana, a szöveg írója és Boito. A bemutató egy csapásra ismertté tette Puccini nevét, a Capriccio-simfonicót (Boszorkányszombat – La Tregenda) koncerteken játszották. Verdi is felfigyelt az ifjú pályatársra … Franco Facciótól Toscaniniig sokan előadták az említett Capricciót. 



Azonban nemcsak a szimfonikus részek túltengése zavaró ebben a műben, hanem az, hogy tulajdonképpen nincs cselekménye, illetve ami van, azt jobb-rosszabb  - a narrátor által elmondott – versekből tudjuk meg. Ezért kellett a háttérben zajló cselekményt (Roberto orgiái, Anna halála stb.) szimfonikus tételekben ábrázolni. A Boszorkányszombat zenéjében félreismerhetetlen A bolygó hollandi hatása.



Mindazonáltal az opera zenéjéről nekem csak a szépsége, áradó melódiája, érzelemgazdagsága, helyenként izzó drámaisága marad meg.  Miksch Adrienne illúziót keltő alakításából kiemelem Anna első felvonásbeli románcát. Kelemen Zoltán erőteljes baritonján és kifejező alakításában erőteljesen ábrázolja Guglielmonak Anna leánya halálába bele nem nyugodni képes lelkületét: megátkozza balsorsuk okozóját, Robertót, és a villikhez fordul segítségért, hogy mivel az ő ereje egyre gyengül  - ők bosszulják meg az Annán esett sérelmet. Ám amint kimondta átkát, már vissza is vonná, s az Úrhoz könyörög – az erős felindulás mondatta meggondolatlan szavai – megbocsátásáért.  László Boldizsár szenvedélyekkel telített tenorján különösen a második felvonásbeli áriájával ragadott meg. Az opera fináléja is igen kedvező benyomást tett rám: éjfélre jár, lidércek állnak lesben minden ösvénynél, közöttük van immár szellemlényként Anna is, találkozik hűtlen kedvesével, aki tőle tudja meg a történteket. Roberto hiába kéri bocsánatát, Anna talán hajlana rá, de a villik nem felejtenek. Körbefogják Robertót és addig táncoltatják. míg holtan esik össze: Miksch Adrienne és László Boldizsár  nagy hőfokú páros jelenete volt ez. A zenekari kíséret mesteri, az utolsó taktusok tuttija után kirobbant a közönség tapsvihara, nem győztük újra és újra a függöny elé szólítani a művészeket.



El kell még mondanom, hogy az előzetesen jelzett hangversenyszerű előadás helyett félig szcenírozott formában állította színpadra az operát Aczél András rendező. A szereplők jelmezben énekeltek, némi színpadi díszlet között, inkább a kivetített képek szolgáltak háttérül: mutatták meg a történés helyszíneit, ábrázoltak-sugalltak egyfajta mesebeli – misztikus hangulatot, légkört a színen.



Miksch Adrienn, Kelemen Zoltán és László Boldizsár kiváló énekes produkciója mellé kívánkozik a Magyar Rádió Énekkarának csodálatos teljesítménye (mint a falusi nép és a villik megszólaltatói is) ; ők a színpad hátterében kottából énekeltek és emelkedett szólamaikkal szintén hozzájárultak a befogadás élményéhez. A Magyar Állami Operaház Zenekara működött közre az estén, az igen ambiciózus karmester, Leonardo Sini irányításával. Mind a három bemutatott darab esetében nagyszerűen tartotta össze muzsikusait, a kórust és a szólistákat. A zenekar megszólaltatta partitúra olykor már mintha előrevetítené a későbbi nagy Puccini-kompozíciók hangzás- és dallamvilágát.



A narrátort a darab előadása alatt nem látjuk, csak a hangját halljuk Kőrösi Andrásnak, aki a tapsrendben jött be a színpadra, hogy ő is fogadja a publikum hatalmas tapsokban kifejezésre jutó tetszésnyilvánításait.



Szép este volt, kár hogy csak egyszeri koncert-előadás keretében volt szerencsénk e hármas bemutatóhoz. Ilyen összeállítás talán még nem volt az Erkel Színház műsorrendjében, amikor és ahol a színpadán  egy estén egymást követően három zenei műfaj képviseltette magát: oratórium(mise); balett (jelenet) és opera.


Operett, mint színpadi műfaj • 39012019-05-22 08:03:39

A Budapesti Operettszínház következő, 2019/2020-as évadának műsorterve



Kálmán Imre Csárdáskirálynő-je lesz az első bemutató a jövő évadban a Budapesti Operettszínházban, ahol a 2019/20-as szezonban a János vitéz és a Mohács 1526 című produkció is látható lesz. Ez lesz az új vezetésű Operettszínház első évada. Kiss-B. Atilla főigazgató, Apáti Bence balettigazgató és Pfeiffer Gyula főzeneigazgató februárban vette át a színházat, miután ők nyerték a pályázatot, de tavasszal még - a szokásoknak megfelelően - az előző vezetés műsorterve szerint működött a színház.



A Budapesti Operettszínház következő, 2019/2020-as évadának műsortervét a főigazgató,  Kiss -B. Atilla ismertette a színház budapesti sajtótájékoztatóján kedden. A főigazgató elmondta, hogy úgy állították össze az évadot, hogy magas minőségben szolgálják a nézőket, a műfajt és a művészetet:„hiszek a szerzőkben és hiszek a művekben, hiszek a stílushűségben és hiszek a műfajhűségben”. És ahogy elmondta, elképzelése szerint ez vonatkozik az operettre, a musicalre és a daljátékokra is, és ennek jegyében mutatják be első produkciójukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő-jét, aminek próbafolyamata kedden kezdődik.



"A Csárdáskirálynő-t rendező Vidnyánszky Attila a keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy először rendez operettet, ezért számít a produkcióban szereplő művészek segítségére. Az előadásról azt mondta, hogy egy eltűnt, alig volt világot idéznek meg, ahol győzedelmeskedik a mindenható szerelem. „Megpróbáljuk a lelkét megfogni ennek a világnak és arról is beszélni, hogy hogyan tűnik el”. Az 1915-ben született műről Vidnyánszky Attila elmondta, hogy benne úgy beszélnek az első világháború időszakáról, hogy azok a gondolatok mára is érvényesek. „A monarchia hangulatára asszociálunk sok humorral, játékkal, szenvedéllyel, elegánsan és fájó szívvel az eltűnt világ kapcsán” – mondta.



Pfeiffer Gyula, az Operettszínház főzeneigazgatója pedig arról beszélt, hogy visszatérnek az ősbemutató anyagához. Visszaállították az eredeti Gábor Andor-féle szöveget, és koncepciójuk szerint az eredeti előadás reprodukcióját mutatják be."



[...]



Kiss-B. Atilla főigazgató azt is elmondta, hogy a színházban a jövő évadtól újra látható lesz A Szépség és a Szörnyeteg című produkció, az Isten pénze című musical és a Viktória című operett. Az izraeli magyar évad záróeseményeként pedig látható lesz a Menyasszonytánc című klezmeroperett, amelyet felújítottak az eseményre és Budapesten is műsorra tűznek. A főigazgató azt is elmondta, hogy terveik között szerepel a Diótörő bemutatása.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32472019-05-21 13:21:32

Az előbb lemaradt a Stradivari-dal előadójának neve: Svéd Sándor


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32462019-05-21 11:20:11

A Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában  ezek a zenék is elhangzottak:  



Kálmán Imre – magyar szöveg Harsányi Zsolt: A cigányprímás  - Stradivári-dal  (Rácz Pali dala)



Mi a jobb és mi a szebb:  hegedű vagy asszony?…/- Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke,…. /Az ócska Stradivari egy árva szót se szól…” (Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara , vezényel:  BródyTamás)



Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal”  Tatai Nóra előadásában (zongorakísérő: Siska Ádám)



Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János - Háry dala a IV. kalandból  „Felszántom a császár udvarát…”   (Melis György)



Jacques Offenbach magyar szöveg Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám  - (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton)  Az  MRT  Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli.



Erről a felvételről két számot hallottunk:



- François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km.  Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes



„Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely -, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”



- Házalódal  (Melis  György)



 „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amennyit kéne! Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható. Végeladás, nincs maradás…./Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék!  / - Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép!   /- Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég!  /Hej, itt a házaló….”



Az operettműsor befejező száma volt:



Franz von Suppé: A könnyű lovasság – nyitány (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)



Ezen a héten naponta Gulyás Dénes operaénekes és tanítványa, Tatai Nóra operaénekes a vendég a rádió stúdiójában, a beszélgető társ: Nagy Ibolya szerkesztő, műsorvezető.



A délelőtti adás ismétlése ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44892019-05-20 16:42:51

Kapcs. 4289., 1773. és 1775. sorszámok



Rudolf Schock & Erzebeth Hazy singen "Wer uns getraut" aus der Operette "Der Zigeunerbaron" von Johann Strauss II



Chor & Orchester der Deutschen Oper Berlin Dirigent: Robert Stolz





 


Lisztről emelkedetten • 9492019-05-20 16:25:51

KÖZPONTI ANTIKVÁRIUM



150. könyvárverés



2019. 06. 07. PÉNTEK 17:00



87. tétel



Liszt, (Ferenc) Franz: Lohengrin et Tannhaüser de Richard Wagner par ~



 





Kikiáltási ár: 1 500 000 HUF



TÉTEL TELJES LEÍRÁSA



Leipzig, 1854. F. A. Brockhaus. 185+(1)p.+2 kihajt. mell. (kották) A szennycímlapon a zeneszerző Jules Alexis de Michels-nek szóló ajánló soraival. A dedikáció címzettje a francia külügyminisztérium diplomatája volt. Rajongó lévén, Liszt neki ajánlotta a Gounod nyomán írott "Valse pour l'opéra Faust" című munkáját.



Aranyozott gerincű, korabeli félbőr-kötésben.



 



86. tétel



Monod, Gabriel: Jules Michelet



KIKIÁLTÁSI ÁR: 80 000 HUF



TÉTEL TELJES LEÍRÁSA



Paris, 1875. Sandoz et Fischbacher. (6)+121+(1)p.+1t.+1 kihajt. mell. (hasonmás) Az első levélen ajánló sorokkal: "A F. Liszt Hommage de reconnaisante admiration G. Monod Bayreuth 30 Aout 1876." Michelet francia történész, Liszt közeli barátja volt. Aranyozott gerincű, korabeli félpergamen-kötésben. Körülvágatlan példány. Poss.: Liszt Ferenc hagyatéki bélyegzőjével.





85. tétel



Liszt Ferencz: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon.



KIKIÁLTÁSI ÁR: 80 000 HUF



TÉTEL TELJES LEÍRÁSA



Pest, 1861. Heckenast. (4)+328p. A neves zeneszerző fontos munkája először franciául jelent meg (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie) 1859-ben. Ez az első magyar nyelvű kiadása. Ugyanebben az évben németül is napvilágot látott. Ritka. Restaurált, pótolt gerincű, kiadói papírborítóban. Poss.: Kacziány Géza gyűjteményi bélyegzőjével. Szüry: 2825.



 



aukció időpontja:



2019. 06. 07. péntek 17:00



aukció helyszíne:



Festetics Palota (Andrássy Egyetem), 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.



kiállítás helyszíne:



Központi Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13-15.



kiállítás ideje:



2019. május 27 - június 6. hétköznap 10.00 - 18.00 óráig


Zenetörténet • 2552019-05-20 16:01:31

KÖZPONTI ANTIKVÁRIUM



150. könyvárverés



2019. 06. 07. PÉNTEK 17:00



56. tétel



Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző három autográf levele Hubay Jenő (1858-1937) hegedűművész, zeneszerzőnek.











KIKIÁLTÁSI ÁR:



1 500 000 HUF




TÉTEL TELJES LEÍRÁSA



A két világhírű komponista 1902-ben ismerte meg egymást. Bartók ekkor játszotta el a Zeneakadémián Richard Strauss "Ein Heldenleben" című darabját, kotta nélkül. Édesanyja egyik levele szerint ezután "vacsora közben Hubay egy toasztot mondott a legfiatalabb művészre". Nem sokkal később Bartók is megemlíti Hubayt egyik levelében: "Arányi Adila mesélte, hogy engem oly roppantul dicsért Hubay az ő órájukon, mint még soha senkit. Valósággal rajong." Tételünk három levelet tartalmaz, melyeket Bartók írt Hubaynak. Ezeket sem a Demény János által szerkesztett levelezés, sem az interneten kereshető Bartók Archívum nem ismeri. 1. Szabadkozik, hogy nem mehetett az "alakuló ülésre". Utóbbi kifejezés egy szervezetet feltételezne, melynek Hubay és Bartók is tagja volt, ám sokkal valószínűbb, hogy egy zeneakadémiai ülésről van szó. A keltezésből megállapítható ugyanis, hogy a levél 1907 májusa és novembere között íródott, abban az évben, mikor Bartókot zongoratanárrá nevezték ki; Hubay a hegedűtanszakot vezette az intézményben. 2 beírt oldal. Kelt: Rákospalota, Mária u. 15., (1907.) 2. Kottákról és egy előadásról ír benne. Nem érti a zenekar elégedetlenségét, úgy érzi ugyanis, hogy "a szólamok tökéletesen rendben vannak". A darab, amiről szó van, minden bizonnyal az op. 1-es Rapszódia zenekarra és zongorára. Ennek budapesti bemutatója — ahol Hubay vezényelt — 1919. XI. 15-én volt. 3 beírt oldal. Keltezés nélkül. 3. Szabadkozik, hogy személyesen nem tud megjelenni, valamint kéri Hubayt, hogy a mellékelt kérvényt terjessze fel a minisztériumba. Ez a melléklet több dolgot is takarhat. Egyrészt szó lehet arról a kérvényről, melyet a kultuszminiszterhez nyújtott be ekkortájt, kérvén, heti 15 óra tanítás helyett engedélyezzen 8 órát, illetve rendezni kívánja a népzenei gyűjtések költségeit. De az is elképzelhető, hogy egy egyszerű szabadságolási kérelemről van szó. 1 beírt oldal. Kelt: Bp., 1919. XII. 16. (Vikárius László szíves közreműködésével.)



 



aukció időpontja:



2019. 06. 07. péntek 17:00



aukció helyszíne:



Festetics Palota (Andrássy Egyetem), 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.



kiállítás helyszíne:



Központi Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13-15.



kiállítás ideje:



2019. május 27 - június 6. hétköznap 10.00 - 18.00 óráig



 


Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 3052019-05-20 15:54:02

Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatójával, rendezővel és tanítványával, a pécsi  Manon-előadás címszereplőjével, Tatai Nóra operaénekessel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője -  ezen a héten minden nap.



de: 9.00 - 10.00



ism.: du.: 18.00 - 19.00


Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 3042019-05-20 14:02:44

Nem tudom, hogy a következő operaévadban játsszák-e még Pécset az operát, mindenesetre visszatekintésül belinkelek két cikket:



 „2019. január 11-én este 7 órakor mutatták be Jules Massenet Manon című operáját, melyben közreműködik a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara is. A francia nyelvű operát Gulyás Dénes, a színház operatagozatának vezetője rendezte, a karmester pedig Oberfrank Péter.



2019. 01. 13 pecsma.hu





A két főszereplő: Tatai Nóra (Manon) és Tötös Roland (Des Grieux)



"De miről is szól Massenet klasszikusa? Röviden egy fiú és lány vak, óriási szerelméről, és arról, hogy a mindent elsöprő szenvedély hogyan vezet bűnhöz, halálhoz.



Akár happy end is lehetne a két ifjú szerelmes kapcsolatának vége, de Manon és Des Grieux viszonyába belerondít a moralitás. A regény és az opera szerzőit, Prèvost abbét és Massenet-t az foglalkoztatta, hogy miként történhet meg jó emberekkel, hogy a szerelem vakká teszi őket a helyes és helytelen közti különbség felismerésére. A szenvedély, amely akár holtig tartó boldogságot is hozhatna, tragédiát szül a Manonban, és akármilyen komoran hangzik is ez, érdemes megnézni és elgondolkodni az erkölcsről megfogalmazott kérdésein.”





Fotók: pnsz.hu, Mihály László



"Ezt a darabot máris imádják a pécsiek, ne hagyjuk ki!"



"Jules Massenet: Manon -  a közönség lelkesen tapsolta meg a Pécsi Nemzeti Színház művészeit minden ária és nagyobb zenei lezárás után. A végén pedig éljenzett is. Mi is ott voltunk a premieren; beszámoló és kedvcsináló következik arról, miért érdemes megnézni az izgalmakban bővelkedő operát."



MANON – FRANCIA NYELVŰ OPERABEMUTATÓT TARTOTT A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ



Szinhaz.org - 2019 JANUÁR 19. SZOMBAT, 8:11





 


Jacques Offenbach • 4742019-05-20 13:30:43

Bartók Rádió, ma este:



19:00 -19.30 Évfordulók



200 éve született Jacques Offenbach zeneszerző

II/2. rész

Szerk.-mv.: Katona Márta

(Ism. szombat, 9.30)


Kedvenc magyar operaelőadók • 11092019-05-20 13:23:38

Ma este a televízióban láthatjuk:



2019. május 20. hétfő 20:00 - 21:00



Hogy volt?!



Kincses Veronika



2010 (60')



Ismétlések:



Duna Televízió 2019. május 21., kedd 00:20



Duna World 2019. május 21., kedd 01:30



Duna World 2019. május 25.  szombat 07:10



Duna Televízió 2019. május 26., vasárnap 04:25


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67082019-05-20 12:23:42
Pánczél Éva Facebook oldaláról


2018. november 4.





Óriási Örömöt és Meghatottságot érzek,  hogy engem ért az az elismerés és megtiszteltetés, hogy Sudlik Mária díjas lehetek !



Mária nevét már gimnazista koromban az emlékezetembe véstem, amikor Egerből busszal utaztunk fel az osztállyal az Erkel Színházba, Mozart Varázsfuvolájára. Mária volt Pamina.

Csodaszép gömbölyű hangja, szuggesztív egyénisége késztetett arra kis gimnazistaként, hogy örökre megjegyezzem a nevét.

Akkor még meg sem mertem álmodni, hogy valamikor még kolléganők is lehetünk.

Közvetlenül a Zeneakadémia elvégzése után, szerződtetett az Operaház.

Máriával és hűséges Párjával, Művész Társával, Kovács Jánossal az Operaház első karmesterével az akkor még pezsgő, élettel teli Opera Clubban találkoztam először személyesen.

Fantasztikus érzés volt ez az első személyes találkozás!

Ez a ragyogó Művész Pár, ritka természetességgel, kollegialitással, Szeretettel fogadott engem, kezdő énekesnőt.

Később aztán többször is daloltunk együtt.  Pl. amikor a szentendrei Hamupipőke előadások címszerepét énekeltem, Mária a nagy drámai és lírai szerepei mellett egyik mostoha testvérem karakter szerepét zseniálisan alakította! 



Ahogy visszaemlékszem, mintha nem is olyan rég lett volna ... 

Fájó, hogy azóta viszont már Ő sincs közöttünk ...

A gyönyörű hangja, sokoldalú impulzív Egyénisége, Ős Tehetsége, továbbra is a szívemben él.

Számomra ezért is nagyon megható és gyönyörű, hogy megkaphattam ezt a Kitüntetést.

Hálásan Köszönöm!



Pánczél Éva


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67072019-05-20 12:03:47

"Az ösztönös tehetséget és erős színpadi személyiséget jutalmazó" Sudlik Mária-díjban Pánczél Éva részesült tavaly novemberben, amikor Új örökös tagokat köszöntöttek és házi díjakat adtak át az Erkel Színházban.





Pánczél Éva, Kiss B. Atilla és Kálmándy Mihály a díjátadáson – a háttérben Ókovács Szilveszter főigazgató  (fotó: Máthé Zoltán / MTI)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32452019-05-20 11:25:04

Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatójával, rendezővel és tanítványával, a pécsi  Manon-előadás címszereplőjével, Tatai Nóra operaénekessel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője -  ezen a héten minden nap.



A ma délelőtti adásból – amit a délután hat órakor kezdődő ismétlésben is meghallgathatunk – kiemelem ezeket a műsorszámokat:



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt magyar szövegével: Marica grófnő



Tasziló dala: „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj. Hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/Hej, cigány…” (Gulyás Dénes, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29  (Megjegyzem, Sebestyén András zenei vezetésével, Németh Marika, Andor Éva, Simándy József és mások énekfelvételével  a Rádió 1963-ban már készített egy teljes felvételt a Marica grófnőből. )



Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt hallhattuk most Tatai Nóra énekfelvételéről



Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő és Erdődy János magyar szövegével: Paganini  



Három részlet hangzott el az operettből:



 - Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám(Gulyás Dénes)



-Anna-Elisa és Paganini szerelmi kettőse: „Súgd meg…./Nem szeret így téged más…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)



- Bevezető kórus és búcsújelenet - finálé - „Megyek, Firenze vár…”  (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35. (Megjegyzem, ezt a teljes felvételt megelőzően csak keresztmetszet készült az operettből: 1958-ban mutatta be a Rádió, Bródy Tamás vezényelt, a főbb szerepeket Orosz Júlia, Zentay Anna, Szabó Miklós és Kishegyi Árpád énekelték.)



 



Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Bellai Eszter, km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás)



Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Papagena és Papagano kettőse - „Pa-pa-pa-pa”  (Csengery Adrienne és Melis György, km. a   Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)



 



Carl Millöcker: A szegény Jonathán  - Nyitány  (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) – (1956)


Ilosfalvy Róbert • 8422019-05-19 19:41:09



Házy Erzsébet (Mimi) és Ilosfalvy Róbert (Rodolfo) 1957



Puccini: Bohémélet


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44882019-05-19 19:39:33



Házy Erzsébet (Mimi) és Ilosfalvy Róbert (Rodolfo) 1957



Puccini: Bohémélet


László Margit • 1982019-05-19 19:32:09

Kapcs. 102. sorszám



Nyári randevú László Margittal - televíziós portréműsor - részlet



Forrás: https://nava.hu/id/3509041/



1969. december 12., Magyar Televízió, 21.45 – 22.35

 



Műsorújság adatai: László Margit zenés nyári portréjában a művésznő saját szavaival, valamint lágy dallamok szárnyán ismerhetjük meg a magát mindig dalos pacsirtának tartó szopránt, aki a kórusművektől az oratórium- és daléneklésen, de még a rádióbeli jódlizáson is keresztül a Mozart, Donizetti, Rossini vagy Verdi operafőszerepekig nagyon sok mindent énekelt. Olyan legendás operai szerepek fűződnek hozzá, mint a Rigoletto Gildája, A varázsfuvola Paminája, a Szerelmi bájital Adinája, A sevillai borbély Rosinája vagy Lammermoori Lucia.



Műsorszolgáltatói ismertető:

(1969)



László Margit beszél: 1. Verdi: Rigoletto - duett a IV. felvonásból /km. Radnai György/.



László Margit beszél: 2. Haydn: Évszakok - szoprán ária.



László Margit beszél: 3. Schubert: Tavaszi álom - dal.



László Margit beszél. 4. Ravel: Habanera.



László Margit beszél. 5. Tévéfelvételekből részletek: Titkos házasság, Szerelmi bájital, Csengő, A  66-os szám, A sevillai borbély (II. felvonás)



László Margit beszél. 6. Vincze Ottó: Jódli dal a Cseberből vederbe c. rádióoperettből.



László Margit beszél. 7. Mozart: Varázsfuvola - duett I. felvonásból /km. Dene József/



8. Mozart: Figaró házassága - Susanna ária IV felvonásból.



László Margit beszél. 9. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – duett, (II. felvonás) /km. Bartha Alfonz/.



 



Televíziós alkotók:



Horváth Zoltán (rendező)



Kármán György (szerkesztő)

Kaunitz Ervin (díszlettervező)



Csengey Emőke (jelmeztervező)



Márk Tivadar (jelmeztervező)

Darvas Máté (operatőr)

 



Zeneszerzők:



Maurice Ravel



Giuseppe Verdi

Vincze Ottó

Mozart Wolfgang Amadeus

Jacques Offenbach

Franz Schubert Franz

Josef Haydn



Közreműködők:

László Margit

Bartha Alfonz

Dene József



Melis György



Palcsó Sándor

Radnai György

Réti József



Magyar Állami Operaház Balettkara



Géczy Éva (koreográfus)



Freymann Magda (zongorán kísér)

 


Radnai György művészete • 522019-05-19 19:01:58

Kapcs. 50. sorszám



A YouTube-ról:



Radnai György – Moszkva-parti esték



Szolovjov-Szedoj: Moszkva-parti esték (Radnai György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Hidas Frigyes



Wikipédiáról:



Moszkvai esték (oroszul) Подмосковные Вечераpodmoszkovnije vecsera) vagy pontosabb fordításban Moszkva-parti esték egyike a külföldön leghíresebb orosz daloknak.



A dalt eredetileg „Leningrádi esték” címmel alkotta  1955-ben két ismert szerző,  Vaszilij Szolovjev-Szedoj zeneszerző és  Mihail Matuszovszkij költő, de címét a szovjet kulturális minisztérium kérésre „Moszkvai estékre” változtatták és a szövegét is ehhez igazították.



Dalszöveg:



Fodrozott a víz, s újra elsimult.

Színezüstöt szórt ránk a hold.

Dal kelt, s elpihent, szótlan hosszú csend...

De a szívünkben új dal szólt.



Mért borult el úgy kedves arcocskád?

Könny ült ki szemed szögletén.

El sem mondható, nincsen arra szó,

Hogy mit éreztem akkor én.



Elrepült az éj, látod, virrad már.

Nálatok is kék lesz az ég.

Csak meg ne tagadd, őrizd ezt a dalt,

S ilyen nyár estünk sok lesz még.



Hallgatott a kert, minden elnémult.

Megpihent a föld és az ég.

Nyár volt, alkonyat, lenn a Moszkva-part,

Ó de szép volt, de tündérszép.



(Kapuvári Béla műfordítása)



1957-ben a dal szerzőit is meglepve első díjat nyert a moszkvai Világifjúsági Találkozó nemzetközi dalversenyén. Ezután a dal elterjedt az egész világon, különös népszerűséget szerezve Kínában. 1958-ban felfigyelt rá  Van Cliburn, akinek előadása jelentősen hozzájárult a dal külföldi népszerűségéhez.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44872019-05-19 17:18:56

Az Opera Facebook oldaláról



Fotók: Puccini: A Nyugat lánya - 1966



https://www.facebook.com/Operahaz/posts/ezzel-a-bejegyz%C3%A9ssel-b%C3%BAcs%C3%BAzunk-a-nyugat-l%C3%A1nya-m%C3%BAltid%C3%A9z%C5%91-k%C3%A9peit%C5%91l-puccini-oper%C3%A1j%C3%A1/10155990953353181/



A darab kettős szereposztásban került színre: Minnie-t Házy Erzsébet és Moldován Stefánia, Dick Johnsont Ilosfalvy Róbert és Mátray Ferenc, Jack Rance sheriffet pedig Jámbor László, illetve Radnay György énekelte. A produkció 40 előadást ért meg, utoljára 1972 tavaszán láthatták a nézők az Operaházban. 



(Búbánat: mármint ezt a Mikó András-rendezést.)







Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert





Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet a próbán, Mikó András rendezővel





Házy Erzsébet és Jámbor László



 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13152019-05-19 16:58:04

Ma éjjel láthatjuk a televzióban:



2019. május 19-én (vasárnap) 21:00 órától látható felvételről Giacomo Puccini A Nyugat lánya című operája az M5 műsorán



A felvétel a 2018. december 13-i előadáson készült az Erkel Színházban.



(Bemutató: 2018. december 1.)



David Belasco The Girl of the Golden West című drámája alapján a szövegkönyvet írta: Guelfo Civinini, Carlos Zangarini



 



Díszlettervező: Zinovy Margolin



Jelmeztervező: Olga Shaishmelashvili



Világítástervező: Alexander Sivae



Dramaturg: Orbán Eszter



Rendező: Vasily Barkhatov



 



Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor).



Vezényel: Kocsár Balázs



 



Szereposztás



Minnie – Bátori Éva



Dick Johnson (Ramerrez), bandita – Gaston Rivero



Jack Rance, seriff – Szegedi Csaba



Nick, pultos – Balczó Péter



Ashby, a Wells Fargo társaság ügynöke – Bakonyi Marcell



Sonora, aranyásó – Cseh Antal



Trin, aranyásó – Ujvári Gergely



Sid, aranyásó – Geiger Lajos



Bello, aranyásó – Erdős Attila



Harry, aranyásó – Kiss Tivadar



Joe, aranyásó – Kristofori Ferenc



Happy, aranyásó – Rezsnyák Róbert



Jim Larkens, aranyásó – Gábor Géza



Billy Jackrabbit, indián – Kőrösi András



Wowkle, a felesége – Heiter Melinda



Jake Wallace, vásári énekes – Káldi Kiss András



José Castro, mesztic férfi – Kiss András


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13142019-05-18 13:09:41

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza



2019. május 18. szombat 21:00 - 00:00



Szirmai Albert: Mágnás Miska



A Budapesti Operettszínház előadása  (2019)



Szereposztás:



Alsótrécsei Trécsei Mixi Miska, lovász - Peller Károly



Marcsa, mosogatólány - Peller Anna



Rolla grófnő - Lukács Anita



Baracs István - Vadász Zsolt



Alsótrécsei Trécsei Mixi - Csere László



Felsőrécsei Récsei Pixi - Csonka András



Zsorzsi nagymama - Lehoczky Zsuzsa



Korláth gróf – Virágh József



Stefánia – Kalocsau Zsuzsa



Mausi grófnő – Ullmann Zsuzsa



Jella grófnő – Csengeri Ottilia



Leopold – Benkóczi Zoltán



Eleméri gróf – Péter Richard



Szele, Korláth gróf titkára – Balogh Bodor Attila



Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara.



Karmester: Rónai Pál



 



Író: Bakonyi Károly



Dalszövegíró: Gábor Andor



Átdolgozó: Békeffy István, Kaszó Elek



Dramaturg: Kállai István



elmeztervező:Tordai Hajnal



Díszlettervező: Kis-Kovács Gergely



Karigazgató: Drucker Péter



Koreográfus: Nagy György



Rendező: Verebes István


Kedvenc magyar operaelőadók • 11082019-05-18 12:16:09

KINCSES VERONIKA ÉS JOVICZKY JÓZSEF ÉVFORDULÓS LEMEZE AZ OPERATREZORBAN





Kincses Veronika Kossuth- és Liszt-díjas szoprán, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjának és Mesterművészének 70. születésnapja alkalmából az MTVA Archívumában fellelhető legemlékezetesebb premierjeiből készült CD-válogatás.



A lemezen található 13 felvétel között szerepelnek egyebek mellett a Figaro házassága, a Carmen, a Simon Boccanegra, A végzet hatalma, a Bohémélet, a Pillangókisasszony és az Angelica nővér legszebb részletei.



Joviczky József, a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar Wagner-énekese születésének 100. évfordulójáról ugyancsak az MTVA Archívumának segítségével emlékezik meg az Opera. A német mester művei közül A walkür, a Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda magyar nyelvű részletei szólalnak meg a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében.



A két új CD az OperaTrezor többi kiadványával együtt kapható az Operaház és az Erkel Színház OperaShopjaiban.



Forrás: az Opera Facebook oldala


Kedvenc magyar operaelőadók • 11072019-05-18 12:12:24



Az Operaház Örökös Tagjai - Csoportkép (2019)



 





A Magyar Állami Operaház Örökös Tagjainak díszebédje



 





Szinetár Miklós a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjainak Díszebédjén



 





Ókovács Szilveszter főigazgató a Magyar Állami Operaház örökös Tagjainak díszebédjén



Forrás: az Opera Facebook oldala


Kedvenc magyar operaelőadók • 11062019-05-18 12:10:40



Kalmár Magda operaénekest (a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze) születésnapja alkalmából Ókovács Szilveszter főigazgató egy különleges Herendi porcelándísszel köszönti (2019)



Forrás: az Opera Facebook oldala


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9752019-05-18 10:57:02

Bartók Rádió ma esti operaközvetítése:



19:00 – kb. 22.00 Kapcsoljuk az Erkel Színházat



Giacomo Puccini: Manon Lescaut



Opera négy felvonásban, két részben, olasz nyelven



Szövegét Antoine-Francois Prévost regénye nyomán Marco Praga írta



Új rendezés - bemutató-előadás



Vezényel: Kocsár Balázs



Km.: a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara

(karig.: Csiki Gábor)



Rendező Szabó Máté



Szereposztás



Manon Lescaut - Létay Kiss Gabriella 

des Grieux - Marcello Giordani 

Lescaut – Molnár Levente 

Géronte de Ravoir - Palerdi András 

Edmond - Balczó Péter 

Lámpagyújtogató - Mukk József 

Fogadós / Hajóparancsnok - Kiss András 

Őrmester - Egri Sándor 

Egy muzsikus - Heiter Melinda 

Táncmester - Beöthy-Kiss László



 



Díszlettervező: Horesnyi Balázs



Jelmeztervező: Füzér Anni



Koreográfus: Nádasdy András


László Margit • 1972019-05-18 10:08:43

Az Opera honlapjáról:



Bohémélet 2.0 – László Margit emlékére



A PucciniFeszt keretében látható Bohémélet 2.0   2019. június 5-i előadását a közelmúltban elhunyt László Margit Liszt-díjas érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja emlékének ajánljuk.





László Margit és Láposi Dániel a Bohéméletben - 1972



László Margit Mimì szerepét Puccini Bohéméletében 1972 és 1975 között alakította.



Láposi Dániel (1933- )  1962-ben debütált a kolozsvári román operában, a Szerelmi bájital Nemorinójaként. 1971-ig e színház, azután a Magyar Állami Operaház tagja volt. A lírai tenor szerepkörben működött (Faust, Edgar, Alfréd…).


Jacques Offenbach • 4732019-05-18 09:21:46

Hamarosan a Bartók Rádió műsorán hallható:



09:30 - 10.00 Évfordulók



200 éve született Jacques Offenbach zeneszerző



(Köln, 1819. június 20. – Párizs, 1880. október 5.)





II/1. rész

Szerk.-mv.: Katona Márta 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32442019-05-17 20:54:23

Mindig örömmel hallgatok Lehárt! 



Itt van a Dankó Rádió is, amelynek - és akinek: a szerkesztő-műsorvezetőjének - hála és köszönet, hogy rendszeresen felcsendül  napi sugárzású operett adásaiban a  nagy magyar komponistának valamelyik gyönyörű zenéje.  Ma például az igen ritkán játszott Lehár-dalmű, A hercegkisasszony  intermezzójával  indult a délelőtti és az ismétlésben a délutáni rádiós műsor ("Túl az Óperencián").



Ezzel kapcsolatosan érdemesnek tartom elmondani, hogy ez a szépséges instrumentális zenei részlet arról a rádiós felvételről való, melyen részletek szólalnak meg Házy Erzsébet új operettfelvételeiből:



A Magyar Állami Operaház Zenekarát Bródy Tamás vezényli. 




  1. Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája

  2. Pjotr Csajkovszkij - Joseph Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca

  3.  Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene

  4. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”

  5. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”

  6. Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”



 (1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06) 



Erről a rádiófelvételről olykor-olykor a Házy Erzsébet énekelte operettdalok - benne Lehár! -  is műsorra kerülnek az adássorozatban.



A mai adásból egy másik elhangzott zeneszámot is kiemelek: 



Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Petőfi Sándor – Bakonyi Károly János vitéz című daljátékának egy kevéssé ismert stúdiófelvételéről szólalt meg a Tűndérországban játszódó utolsó jelenet - azaz a III. felvonás fináléja, melynek végén a zenekari hangzásba szőve, az utolsó taktusok alatt prózában, mintegy narrátorként Molnár Piroska színművésznő  Iluska és Jancsi boldog révbe jutásának "elmesélésével" lezárja történetüket. Ez a dramaturgiai megoldás nem szokványos befejezése a János vitéz daljátéknak -  ezzel mintha kihangsúlyozná Petőfi Sándor elbeszélő költeményének sugárzó, népies romantikáját, meseszövését.



A szereplők voltak: 



Kovács József, Oszvald Marika, Gárday Gábor, Molnár Piroska, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel Oberfrank Géza. 



(1979, Qualiton; rádióbemutató: 1981. április 16., Petőfi Rádió 14.00 – 16.30)  Rendező: Vámos László


A nap képe • 21312019-05-17 11:08:06

Maria Chiarát láthattad ha ott voltál  Boito Mephistofelé-jén,  a Margitszigeten  anno - nagyszerű  Margitot énekelt.



A címszerepet Jevgenyij Nyesztyerenko, Faustot  az eredetileg meghirdetett Robleto Merolla helyett Michele Molese énekelte.



Gardelli vezényelte a MÁV Szimfonikus Zenekart.



Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és a Pécsi Balett



Rendező: Mikó András



Színpadkép: Forray Gábor



Jelmez: Márk Tivadar



1974. július 6., 14., 19., 27., augusztus 4.,  Margitszigeti Szabadtéri Színpad – Boito: Mefistofele



Lamberto Gardelli – Jevgenyij Nyeszterenko, Maria Chiara, Michele Molese, Szirmay Márta (Marta), B. Nagy János (Wagner), Horváth Eszter (Elena), Takács Klára (Pantalis), Rozsos István (Neréo)

 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32432019-05-16 21:34:59

„A Csínom Palkó születése”



„1950. február 19-e híres nevezetes dátum az úgynevezett rádióoperettek történetében, ekkor készült el ugyanis az a Csínom Palkó, amelynek zenéjéért május 1-jén a kitűnő komponista, Farkas Ferenc Kossuth-díjat kapott, s így lett a darab máig is az egyetlen így kiemelt alkotása a rádiónknak.



Az elnökségnek valamiféle máig is megmagyarázhatatlan előérzete volt a művel kapcsolatban, hiszen akkor már sok hónapja kísérleteztünk valamiféle új műfaj kialakításával, mégis éppen most, a februári ősbemutató előtt határozta el magát, hogy a soron következőt, a Csínom Palkót, egy éjszakai fogadás keretében, mintegy előzetesként bemutatja a sajtónak. A siker bennünket is meglepett, hiszen a próbák, a felvételek során őszintén szólva nem sejtettük, hogy a többinél mennyivel kimagaslóbb alkotás létrehozásának részesei lehetünk, legkevésbé pedig azt, hogy a bemutatót követően a darab kibővített színpadi változata megjárja majd Operaházunkat, a vidéki színházakat, a Szegedi Ünnepi Játékokat, sőt még külhoni dalintézetek színpadait is.



Sok évvel később a Csínom Palkóból újabb felvétel is készült, most már csupa operaénekes részvételével, de őszinte örömmel hallottam egyszer, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat tervei közt szerepel a teljes ősbemutató közrebocsátása. Ugyanakkor fájdalommal tölt el mindannyiunkat, hogy Rátonyi Róberten és az operettprimadonnává avatott Ruttkai Éván kívül (akinek a szerepét az Operaházban Gyurkovics Mária alakította!) jóformán már egyetlen szereplő sem él, s itt kegyelettel soroljuk fel Sárdy János, Gózon Gyula, Mányai Lajos, Rajczy Lajos, Solthy György, Rozsos István nevét.



De hogy azonnal valami vidámabbról is beszámoljak, ismét egy legendát kell eloszlatnom: a mű létrejöttének tudatosan kitervelt voltáról szóló elképzeléseket. A Csínom Palkó ugyanis a következőképp született meg:



Szász Péternek eszébe jutott egyszer, hogy az akkor ismét divatba jött nagyoperett, A csárdáskirálynő két, csak nótában szereplő, de színpadi valóságukban meg nem jelenő alakjáról: Hajmási Péterről és Hajmási Pálról afféle persziflázs-játékot kellene kitalálni, s az ötlet megvalósítására a Rádiónak sokszor dolgozó Dékány Andrást, sok felnőtt és ifjúsági mű íróját kérte fel, egy folyosói, futó megbízatással. Nos, Dékány örömmel vállalta is a feladatot; amire azonban írógépe elé ült, mindössze annyi maradt meg emlékezetében a pár szavas megbeszélésből, hogy két összeillő, egymásra rímelő nevű férfiról kell zenés rádiódarabot írnia. Meg is írta azt – Csínom Palkóról és Csínom Jankóról. Hogy tévedése, amelyet kitűnő párbeszédekkel, fordulatos helyzetekkel és ízléses, szinte költői versszövegekkel tetézett, eljut egészen a Kossuth-díjig, arra sem ő, sem mi nem gondoltunk egy percig sem, viszont Szász Péterrel mind a ketten megkaptuk munkásságunk jutalmát Farkas Ferenc nagyszerű háziasszony feleségétől, aki a díjkiosztás napján csodálatos uzsonnával vendégelt meg bennünket, amelynek fénypontja egy hatalmas csokoládétorta volt.



A felvételek kapcsán is történt azonban egy derűs eset, amelyet azután sokáig emlegettünk; a darab sokszori ismétlése nem is engedte meg, hogy elfeledkezzünk róla.



A darabnak rengeteg szereplője volt, és a színészek – ők, úgy látszik, megérezték azt, amit mi nem – nagy feszültségben mondták, énekelték szerepüket. A szeretetre méltó, nagyszerű énekes-színész, Sárdy János, annyi siker hőse pedig úgy izgult, hogy egyszer csak kettőt lapozott példányában, s úgy folytatta a szövegmondást. Mivel pedig akkor még nem létezett a magnótechnika, amelynél nem probléma egy rész letörlése és újramondása, a Csínom Palkót is úgynevezett nagy-lakkra rögzítettük. Mindannyian kétségbeesetten néztünk egymásra a technikai-rendezői fülkében, miképp lehet ezt kijavítani, és egyáltalán: miképp fog Sárdy az eredeti, előző lapon rögzített szöveghez visszatérni. Ő azonban pár szó elmondása után rájött tévedésére, visszalapozott, és mielőtt az odaillő mondatot kimondta volna, odaszólt nekem a mikrofonon át:



- Pardon, Gyurikám!



Miután pedig a lemez ezt is rögzítette, a mintegy huszonöt ismétlés során minden alkalommal törhették a hallgatók a fejüket, hogy melyik kuruc vitézt hívhatták a darabban Gyurinak, s miért kellett attól Csínom Palkónak bocsánatot kérnie!



(R á c z  G y ö r g y nek, a Rádió volt főrendezőjének, a rádióoperett-műfaj kitalálójának a közelmúltban a Go-press gondozásában megjelent M e s t e r e k  á r n y é k b a n  című kötetéből)”



RTV Újság, 1984. június 10 – 17.  (23. szám)



 



1., ősváltozat: „a rádióból indult el” - 1950. január 21., Petőfi Rádió, 19.30 - 21.00; Rácz György a fenti cikkében - tévesen - 1950. február 19-ét említ.



Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (vidám zenés játék)



Vezényel: Lehel György

Km.: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara és énekkara



Rendező: Rácz György



Szereposztás



Csínom Palkó – Sárdy János

Csínom Jankó – Rátonyi Róbert

Bottyán János, tábornok – Solthy György

Balogh Ádám, kapitány – Újlaky László (énekhang: Reményi Sándor)

Tyukodi pajtás – Pécsi Sándor

Förgeteg, haramiavezér – Rajczy Lajos

Rézangyal, haramia  – Győző László

Koháry gróf, labanc tábornok – Képessy József

Koháry grófné – Hollós Melitta

Zsuzsika, nevelőnő – Németh Marika

Rosta, mézeskalácsos – Gózon Gyula

Vénuska, a leánya – Ruttkai Éva (Megjegyzem: a karakter neve 1951-ben változik Éduskára, amikor az operaházi [Városi Színház] bemutatóra Bálint Lajos átdolgozza Dékány András szövegkönyvét.)



Piperec báró, császári megbízott – Rozsos István

A fejedelem – Gáti József

Cinka Panna – Lukács Margit

Rajta Miska, kuruc – Náday Pál

Kese Tamás, kancellista – Lázár Tihamér

Kucug Balázs, labanc – Tassy András

Daru, kocsmáros – Mányai Lajos

Polgármester – Téri Árpád

Tiszt – Pálos György





2. változat: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00



Farkas Ferenc – Dékány András – Bálint Lajos: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték



Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)



Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Mikó András



Szereposztás:



Csínom Palkó – Simándy József

Csínom Jankó – Palócz László

Balogh Ádám, kapitány – Melis György

Zsuzsika – Gyurkovics Mária

Rosta Márton – Szabó Ernő

Éduska, a leánya – Házy Erzsébet

Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László

Förgeteg, betyár – Radnay György

Örzse – Komlóssy Erzsébet

Kati – Andor Éva

Koháry gróf – Deák Sándor

Koháry grófné – Neményi Lili



Közreműködik még: Albert István, Balogh László, Barsi Béla, Bikádi György, Fenyő Aladár, Kovács Péter, Lippay Ferenc, Michels János, Őze Lajos, Palkó József, Szénási Ernő, Szénási István, Szilasi Gyula, Vándory Gusztáv



Ismert még egy rádiós változat, melyben ezúttal csak részleteket vettek fel Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos énekével, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus. Vezényel: Forrai Miklós - 1952. február 26., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.45


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32422019-05-16 11:35:09

Kapcs. 2197. sorszám



„Utam muzsikálva járom” - Zenés beszélgetés Sárdy Jánossal



Riporter: Czigány György



Elhangzott: 1963. december 25-én, a Kossuth Rádióban, 10.55 – 11.56 órakor



Km.: Németh Marika, Tolnay Klári és Palló Imre



Az összekötőszöveget Stella Adorján írta



Szerkesztő: Bitó Pál



Sárdyt három évvel később (1966-ban) Czigány György ismét meginterjúvolta rádiós műsorában, amiről itt a 2197. sorszám alatt - Nagy Ibolya szerkesztőnek a  Dankó Rádióban a művészre emlékező operettműsora kapcsán - szóltam.


La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1392019-05-16 10:18:35

Kapcs. 135. sorszám



Bartók Rádió ma délutáni műsora



12:36 -14.00  Hangversenykülönlegességek



Ferruccio Furlanetto dalestje



Zongorán km.: Igor Csetujev





I. Szergej Rahmanyinov: 1. A sors, 2. Egy álom, 3. Orgonák, 4. Rejtélyes éji csöndben, 5. Itt olyan jó, 6. Ott jártam én, 7. Elég, 8. Ó, nem, ne menj, könyörgök el, 9. Tavaszi vizek, 10. Aleko – Aleko kavatinája,



 II. Modeszt Muszorgszkij: 1. Szomorúan susogtak a lombok, 2. Mit érnek Önnek a szerelmes szavak?, 3. Az öregember dala, 4. Éj, 5. Szelek fújnak, vad szelek, 6. A halál dalai és táncai – a) Trepak No. 3., b) Bölcsődal No. 1., c) Szerenád No. 2., d) A hadvezér No. 4.,



ráadás:



a) Anton Rubinstein: A démon – A démon áriája,



b) Szergej Rahmanyinov: Rejtélyes éji csöndben



 



 (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2016. január 12.)



 


Miklósa Erika • 12312019-05-15 23:36:38

"A tudós, aki néha kiesik a szerepéből"



BATTA ANDRÁS: A TEHETSÉGEKET NEM ELÉG CSAK FELFEDEZNI, UTÁNA IS KELL SEGÍTENI ŐKET



Magyar Nemzet, 2019. MÁJUS 14. KEDD 07:06



B. Orbán Emese



Neve összefonódik a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató, valamint a Partitúra című értékmentő és -megőrző televíziós műsorokkal, amelyek új évada nemrég indult. Egy szakmai munkacsoport vezetőjeként feladata tartalommal megtölteni a Magyar Zene Házát.



Batta András Erkel- és Széchenyi-díjas zenetörténésszel beszélgettünk.



[…]



– Május elsejétől ismét láthatjuk szerdánként a Partitúrát, a Duna Televízió értékmentő és -megőrző sorozatát.



A Partitúra a Virtuózok „következménye”, amelyben Miklósa Erika opera-énekesnő szintén az első adástól zsűritag. Összebarátkoztunk, sok mindenben összecsengtek a gondolataink. Elmondta, hogy tervez egy olyan tévésorozatot, amelyben a vidéki kulturális életet mutatja be. Erika vidékről származik, sőt most is vidéken él, szívügye foglalkozni a kisebb közösségekkel is. Én Budapesten születtem, és ez a Budapest-centrikusság határozta meg az életemet. Segítettem a műsor koncepcióját Erika ötlete alapján kidolgozni, és több vargabetű után eljutottunk ahhoz a producerirodához és stábhoz, akikkel ma dolgozunk. Itt Novák Pétert, a műsor kreatív rendezőjét kell kiemelnem.



– Miklósa Erikával jól kiegészítik egymást.

– Teljesen más a személyiségünk, Erika az emocionálisabb, a művész, én pedig a racionalista gondolkodású tanár. De persze ezek a szerepek felülíródnak a forgatáskor, sokszor én is meghatódom, kiesek a „tudós” szerepéből, és Erika is elkezd olyan dolgok iránt érdeklődni, amik eddig kimaradtak az életéből. Az esetlenségeink, hiszen egyikünk sem profi riporter, adják a műsor báját, hogy nem kibújva a bőrünkből rácsodálkozunk dolgokra, és mi is inspiráljuk azokat, akikkel találkozunk.



[…]


Kellenek nekünk sztárok? • 762019-05-15 23:19:02

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad nyári ajánlatából



Tenorinvázió a Margitszigeten



szerző: Pallós Tamás



Új Ember Hetilap - 2019.05.12



Mára bizonyossá vált, hogy az ország legrangosabb nyári játszóhelye marad a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A tavaly alapításának nyolcvanadik évfordulóját ünneplő fővárosi kulturális intézmény vezetése kitart az ünnepi szezont hitelesítő nemzetközi színvonal mellett, sőt, az idei (komoly)zenei, operai kínálatot nézve még tovább emelték a tétet. Finom – részrehajlásra utaló – kritika legfeljebb a meghívott vendégművészek hangfaji aránytalanságát érheti, mert bizony idén is tenordominancia lesz a szigeten. Tegyük viszont hozzá azonnal: e téren tényleg a jelenlegi élvonal fogja képviseltetni magát.


Rost Andrea • 20402019-05-15 22:59:03



Orbán Viktor: Tisztelet Rost Andrea művésznőnek



Vasárnap este a Festetics-palotában zártkörű hangversenyen egyszerre két jeles évfordulót ünnepelt napjaink egyik legkiválóbb operaénekesnője, Rost Andrea. 30 éve, még a Zeneakadémia hallgatójaként énekelt először főszerepet operaszínpadon, illetve 25 éve lépett fel először a milánói Scalában. A Rost30 Gildától Toscáig című ünnepi hangversenyen részt vett Orbán Viktor is, a miniszterelnök hétfőn Facebook-bejegyzésben méltatta az énekesnőt.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13132019-05-15 22:49:57

Múltidézés



 „La Bella Tangolita”



Részletek a Pesti Vigadó 1983. augusztus 7-i operettműsorából



I. rész: 1984. február 15., Magyar Televízió 1., 20.00 – 20.30



Felléptek: Goetz Judit, Kukely Júlia, Mészöly Katalin, Ötvös Csilla, Pitti Katalin, Horváth Bálint, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Palcsó Sándor, Rozsos István



(A műsorrészletezésről nem áll rendelkezésemre adat)



II. rész: 1984. március 22., Magyar Televízió 1., 20.00 – 20.35



Műsorszámok:




  1. Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban – Tangolita dala (Kukely Júlia)

  2. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nekem már száz babám” (Leblanc Győző)

  3. Lehár Ferenc – Erdődy János: Giuditta„Olyan forró ajkamról a csók” (Pitti Katalin)

  4. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini„Nem szeret így téged más” (Kukely Júlia, Horváth Bálint)

  5. Lehár Ferenc – Innocent-Vincze Ernő: Cigányszerelem„Messze a nagy erdő” (Mészöly Katalin)

  6. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő„Kis húgom, légy vidám…” (Ötvös Csilla, Ötvös Csaba)

  7. Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő„A lányok, a lányok…” (Goetz Judit, Kukely Júlia, Mészöly Katalin, Pitti Katalin, Horváth Bálint, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Palcsó Sándor)



Műsorvezető: Antal Imre



Km. a Postás Szimfonikus Zenekar



Vezényel: Dénes István



Szerkesztő: László Zsuzsa



Rendező: Bodnár István


Operett, mint színpadi műfaj • 39002019-05-15 14:22:39

Múltidézés



Állami Déryné Színház – Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár



Történeti áttekintés – bemutatók – cselekmény – dalszöveg, versek - szereplők – rajzok, fotók – jelenetképek.



Az Állami Déryné Színház „Leányvásár” produkciójának új bemutatója: 1970. december 19.



Rendező: Petrik József. Karmester: Urbán Vidor.



/Forrás: mandadb.hu/


Lehár Ferenc • 6742019-05-15 14:17:48

Lehár Ferenc levele Lehár Antalnak, 1941. július 21. 



"Ha olyan zenét írtam is, amelyik behatolt a nép közé, mégis valami más volt a célom, nem az, hogy elszórakoztassam az embereket. A szívüket akartam megnyerni, a lelkükbe igyekeztem behatolni, s a sok száz levél, amit a világ minden részéből kapok, mind azt igazolja, hogy ez sikerült, hogy nem hiába dolgoztam, nem hiába éltem."



(Megjegyzés: Lehár Ferenc gyászjelentésének szövegében ugyanez a vallomása olvasható – 1948.)


Lehár Ferenc • 6732019-05-15 14:14:56

„Apropó LEHÁRRÓL”



Film Színház Muzsika, 1980. május 24., (21. szám)



/Dalos László/



Lehár Ferenc magyar zeneszerző száztíz évvel ezelőtt született; ebből az alkalomból az osztrák fővárosban szobrot állítottak neki.



A hír hallatán (vagy olvastán) először arra gondolok : az osztrákok még Anday Piroska magyar operaénekesnő életében Anday Piroskáról nevezték el azt az utcát, amelyben Anday Piroska lakott! Természetesen Lehár utcájuk is van. Némely más osztrák városban is van Lehár utca.



Mozart. Beethoven, Schubert: az Bécs! (Vagy ha tetszik: Wien.) De a Musikverein nagytermében újévkor az ifjabbik Strauss János keringőit, polkáit játsszák a világ talán legjobb muzsikusai, a Bécsi Filharmonikusok. És az is Bécs. Szó sincs tudathasadásról. Csak a maga módján és helyén becsültetik meg minden, ami arra méltó. A Staatsoper szomszédságában nem fintorognak Robert Stolzra. Sőt. most emlegetik, idézik és játsszák csak igazán, hiszen ő meg száz esztendeje született.



Lehár Ferenc bécsi szobra, persze, teljesen helyénvaló, hiszen a komponista első sikerei az egykori császárvárosból indultak el; ő a bécsi operett egyik mestere A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Paganini, a Szép a világ,  A mosoly országa, A három grácia. a Giuditta rendkívül népszerűvé lett dallamainak szerzője.



Ha mondjuk Wiener Neustadtban egy közgyám előtt kiejtem Lehár nevét, szemrebbenés nélkül azt állítaná, hogy a zeneszerző osztrák. Persze a közgyám  nem tudja, hogy Lehár Ferenc ugyanabban a Komáromban született, ahol Jókai Mór.



Jártam az olaszországi Torre del Lagóban, Puccini nevezetes villájában; a zeneköltő zongoráján Lehár Ferenc meleg ajánlósorokkal ellátott, bekeretezett fényképe.

A napokban került a kezembe egy kitűnő író emlékezése; egy Puccininál, nagy társaságban töltött estéjét is fölidézi benne, a pillanatot, amikor a Manon Lescaut, a Bohémélet, a Pillangókisasszony poétája zongorához ült (az imént említett zongorához) és Lehár-keringőket játszott; amint az emlékezés írója megjegyzi: „mindvégig

kotta nélkül”.



Jellemző kis epizód.



Az olasz operakomponista és a magyar operettszerző viszonyáról szűkkeblű finnyások azt szokták megjegyezni, hogy Lehár „fölhígította” Puccini dallamait. A Torre del Lagóban zongorázó mesternek alkalmasint más volt a véleménye tizenkét évvel fiatalabb zeneszerzőtársáról. (Különben a fal felé fordítja a dedikált fotográfiát, és esetleg Ziehrer-valcereket játszik .. .)

Volt idő, amikor a szűkkeblűeknek már Puccini sem kellett; volt, amikor már-már Bartókot is kirekesztették volna. (A kirekesztőkről aztán, szerencsére mindig kiderül, hogy történelmietlenek, dialektikaellenesek és antihumanisták.)



Kodály Zoltán az ellenkezője volt: ő a befogadók közé tartozott. Mosolyogva védte meg Lehárt egy kellemetlenkedő megjegyzéssel szemben, 1943 februárjában, a Margitszigeten. A két komáromit együtt említette: amiként Jókai Mór a történeteivel, Lehár Ferenc a dallamaival szerzett örömet az emberek millióinak  És ez nem közömbös. Szép történetekre és szép dallamokra szüksége van az emberiségnek.



Az esetet Nádasdy Kálmántól hallottam, aki jelen volt Kodály „védőbeszédénél”. Valami fontos ügye szólította ki a mesterhez, aki a szigeti Nagyszállóban üdült. Nádasdy éppen a Garabonciás című Lehár-daljátékot rendezte akkor az Operaházban, így került szóba a komponista.



Lehár mindig magyarnak vallotta magát, magyar útlevéllel járt a világban. A második világháború befejezése után, mihelyt lehetségessé vált, jelentkezett hatóságainknál, és útlevele meghosszabbítását kérte.



Magyarsága mellett pedig éppen a háború közepén tett egyértelmű hitet, tüntetően szinte, amikor Márkus László kérésére az Operaháznak megkomponálta a Garabonciást, az 1848. légkörét idéző daljátékot, amely a Cigányszerelem melódiavilágából, Innocent-Vincze Ernő új szövegkönyvére teljesen átkomponált zenés játékká, majdnem operává nőtt.



— Hallottam magamban a zenét — nyilatkozta a premier előtt Lehár —, amit ezek a versek kívántak Szövegírót kerestem és költőt találtam . . . Külön örömet szerzett, hogy magyar szavakra írhatok zenét, magyarul komponálhatok. azon a nyelven, amelyet gyermekkorom óta beszélek.



Érdekessége a Garabonciásnak, hogy A merengőhöz című Vörösmarty-költeményhez is dallamot írt az egyik férfi főszereplő számára a zeneszerző. (Nádasdy Kálmán volt az ötlet spiritus rectora.) Példás magyar prozódiával szólalt meg a nagy költemény zenés változata; Hámory Imre énekelte.  A címszereplő, Józsi, a vándordiák  Udvardy Tibor volt.



— Józsi diák — folytatta nyilatkozatát Lehár Ferenc — nemcsak az a csodaképpen megjelenő mesefigura, akiben egy leánylélek ábrándjai testet öltenek, hanem egyben az örök szabadságvágy megtestesítője is. Öt, a garabonciást, érzem és tartom a legfontosabbnak új művemben; ennek az alaknak zenei megfestését, kifejezését muzsikával, dallal, melódiával és ritmussal. Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani azt. amit belül mindig éreztem és érzek, hogy: magyar vagyok . ..



Ennyit tehát a száztíz éves Lehárról, aki Bécsben már nemcsak utca: szobor is.

 





/A kép forrása: Fidelio.hu/


Lehár Ferenc • 6722019-05-15 14:09:50



„Az élő Lehár szólal meg”



Film Színház Muzsika, 1970. április 25. (17. szám)



/P.J./



„Arany és ezüst”



"A televízió szerkesztői ismeretlen és izgalmas dokumentumokra bukkantak, miközben a készülő Lehár-esthez kerestek film- és képanyagot.



— Váratlanul olyan húszperces filmtekercs került elő, — mondja Ruitner Sándor szerkesztő — amelyen az idős Lehár_ Ferenc (feltehetően Bad Ischl-i villájában) beszél életéről, sikerekben gazdag operettszerzői pályafutásáról. Vallomását — maga kíséri zongorán. A filmtekercs csonka, nincs befejező része, azt sem tudjuk, hogy ki készítette és mikor. Mondanom sem kell, rendkívül megörültünk a felfedezésnek; ez lesz a nagyszabású emlékműsor gerince, amelyet Lehár Ferenc születésének 100. évfordulójára készítünk és előreláthatólag mindegyik intervíziós állomás sugározza majd.



Az Arany és ezüst című műsor keretjátékát Kristóf Károly, a népszerű operettszerző írta. Ő maga is őriz könyvtárában és relikvia-gyűjteményében számos Lehár emléket: interjúkat, riportokat, fényképeket a fiatal és idős Lehár Ferencről.

Hiteles, a korabeli újságokban megjelent beszélgetésekkel idézi fel Kristóf Károly a magát mindig magyarnak valló Lehár Ferenc alakját. Több mint hetven fényképet vetítenek, a többi között Lehár édesapjáról, családjáról, a későbbi nagy sikerek premierjeiről, ismert primadonnákról, színészekről, rendezőkről, azokról akik részt vettek a Lehár-operettek előadásaiban."



Az Arany és ezüst (Beszélgetések Lehár Ferenccel) című műsort 1970. május 2-án sugározta a televízió. Rendezője: Seregi László.





/A képek forrása: Fidelio.hu/


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2952019-05-14 11:33:31

2019. május 14. 19.00 - 21.00



ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM



ÁRIAVIZSGA



1.Mozart: „Ei parte... Per pietà, ben mio, perdona” – Fiordiligi recitativója és áriája a Così fan tutte 2. felvonásából - Estefanía Avilés



2. Cilea: „É la solita storia del pastore” – Federico áriája Az arles-i lány 2. felvonásából -  Miroslav Sykora



3. Mascagni: „Voi lo sapete, o mamma” – Santuzza áriája a Parasztbecsületből - Fürjes Anna



4. Verdi: „Tu che le vanità” – Erzsébet áriája a Don Carlos 4. felvonásából - Megyimórecz Ildikó



5. Gounod: „Ah! Je ris de me voir si belle” – Margit ékszeráriája a Faust 3. felvonásából - Katoh Hiroko



6. Donizetti: „Una furtiva lagrima” – Nemorino románca a Szerelmi bájital 2. felvonásából - Ninh Đức Hoàng Long



7. Bellini: „Qui la voce sua soave... Vien, diletto, è in ciel la luna!” – Elvira áriája A puritánok 2. felvonásából - Estefanía Avilés



8. Csajkovszkij: „Vi mnye piszalyi” – Anyegin áriája az Anyegin 1. felvonásából - Azat Malik



9. Csajkovszkij: „Uzs polnocs blizitszja…Ah! Isztomila sz ja gorem” – Liza áriája A pikk dáma 3. felvonásából - Fürjes Anna



10. Verdi: „Udiste? Come albeggi…Mira, di acerbe lagrime” – Luna gróf és Leonora kettőse A trubadúr 4. felvonásából - Megyimórecz Ildikó, Azat Malik



11. Offenbach: „Il était une fois à la cour d'Eisenach” – chanson és jelenet a Hoffmann meséi Prológusából - Miroslav Sykora



12. Kálmán: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője - Katoh Hiroko



13. Lehár: „Freunde, das Leben ist lebenswert” – Octavio dala a Giuditta című operettből - Ninh Đức Hoàng Long



14. J. Strauss: „Brüderlein, und Schwesterlein...” – Finálé A denevér 2. felvonásából - Megyimórecz Ildikó, Azat Malik, Miroslav Sýkora, Katoh Hiroko, Estefanía Avilés, Ninh Đức Hoàng Long, Fürjes Anna



 



Felkészítő tanárok: Fried Péter, Halmai Katalin, Kertesi Ingrid, Kiss B. Atilla, Prof. em. KS Marton Éva, Nádor Magda, Pászthy Júlia

Tanszékvezető: Meláth Andrea 



Pannon Filharmonikusok 

Vezényel: Szennai Kálmán



RENDEZŐ:



Zeneakadémia Koncertközpont


Operett, mint színpadi műfaj • 38982019-05-13 20:45:05

Az egyik legnagyobb sikert aratott énekszám egy igazi különlegesség, „csemege”  volt a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny budapesti gáláján - az Operettszínház primadonnájának előadásában:



Franz Grothe: Még mindig róla álmodom éjjel - Fischl Mónika - video



A dalszöveg fordítása: Cseh Dávid Péter.



2019.05.06 Budapesti Operettszínház



 


Erkel Színház • 99972019-05-13 20:00:20

A végzet hatalma, A kegyencnő, Mózes,  A próféta, A zsidónő, Sámson és Delila,



Margit, a hazának szentelt áldozat (Szokolay Sándor)...


Palcsó Sándor • 2422019-05-13 11:42:01

Érdi Hungaricum Klub



Palcsó Sándor operaénekes életműve





 



Kulturális örökség



Bemutatás




Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43462019-05-13 11:22:09

A Pannon Filharmonikusok egy művészzenekar – Horváth Zsolt a Mandinernek



Mandiner.hu - 2019. május 11. 19:15



Írta:  Csapodi Márton



"Nekünk nem dolgunk népszerű és unásig játszott műveket háromezerszer eljátszani vagy stadionkoncerteket adni, de feladatunk, hogy a magyar alkotóművészetnek terepet biztosítsunk, kortárs zenét játsszunk – mondja Horváth Zsolt a Mandinernek. A pécsi székhelyű Pannon Filharmonikusok igazgatójával a zenekar fejlődésének lépcsőfokairól, a vidéki és a fővárosi, no és a nemzetközi szereplés lehetőségeiről és kihívásairól beszélgettünk."



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32402019-05-13 11:07:05

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában hallhattuk most délelőtt:



Kálmán Imre: Csárdáskirálynő



Kokas László, Kékkovács Mara, Molnár Marica, Oszvald Marika, Szász Kati, Szendy Szilvi,  Csere László, Peller Károly és mások énekében szólaltak meg most ismert dalok az operettből.



Lehár Ferenc: Cigányszerelem



Az elhangzott dalok előadói: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Faragó András, Vadász Dániel énekel, a Budapesti Operettszínház énekkarát (karigazgató: Drucker Péter) és zenekarát Makláry László vezényli. Az élő, ének-zenei felvétel a 2012. november 3-i sznházi előadáson készült.



Kokas László operetténekes és lánya, Kokas Piroska színésznő a vendégei ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorának. Beszélgetőtársuk: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető



A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségén.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32392019-05-12 12:10:51

Ma 316 éve, 1703. május 12-én II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványában harcba szólította Magyarország “nemes és nemtelen” lakóit, szabadságharcot hirdetve a Habsburgok uralmának lerázására, az ország függetlenségének kivívására.  



A Dankó Rádió mai operettműsorában a témát feldolgozó két daljátékból hallhattunk részleteket:



Kacsóh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című történelmi daljátékából csendült fel



Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése:



„- Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” (Udvardy Tibor)



„- Nagyságos fejedelem! Mindnyájan megértjük szíved fájdalmát…” / - „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…” (Udvardy Tibor ének és próza, km. Agárdy Gábor, Palcsó Sándor – próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli) - Rendező: László EndreA daljáték teljes felvételének Rádió Dalszínház-beli bemutatója: 1964. január 4., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00. 



Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó



Részletek szólaltak meg a daljátékból. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília). Karmester: Lehel György.  Rendező: Mikó András. A Rádió Dalszínházának új, teljes stúdiófelvételéről: 1963. május 1, Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00



- „Jelenet, Tyukodi dala és kórus: „Katonák, katonák…”  (Domahidy László,  km. az MRT Énekkarának férfikara)



- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja, csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)



- Csatajelenet (Domahidy László, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet -  próza;  induló -  zenekar)



- Kuczug Balázs elfogása – táborjelenet (Palócz László, Radnay György, km. Deák Sándor, Neményi Lili – próza)   



- Jelenet és a III. felv. fináléja: „Nézzétek, Tyukodi a bakon”; „Jól verekedtetek, a rangot megérdemlitek”; „Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom”  - próza és ének (Andor Éva, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Domahidy László, Palócz László, Melis György, Simándy József, Szabó Ernő, énekkar)



 



Ma 135 évvel ezelőtt született Bedřich Smetana (1824. március 2. – Prága, 1884. május 12) a cseh zene első nagy komponistája,  akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik.



A „Túl az Óperencián” adásának elején Az eladott menyasszony című operájából a Komédiások tánca hangzott el (III. felv,), a műsor végén pedig a Hazám című, a cseh nép régi dicsőségét és a cseh tájak szépségét idéző, hat részből álló szimfonikus ciklus „Moldva”  tételének a dallamai csendültek fel.



 



Ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a rádió stúdiójában Kovács István – Sajgál Erika színészházaspár, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.



A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg rádióban és az interneten (www,dankoradio.hu).


Média, zene, ízlés • 882019-05-12 10:42:58

2019. MÁJUS 12. VASÁRNAP 08:35



Milliók hallgatják a magyarországi rádióadókat



Magyar Nemzet



Naponta csaknem 5,8 millióan, hetente több mint 7,2 millióan hallgatnak rádiót a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idei első negyedéves hallgatottsági adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 69 százaléka naponta, míg 87 százaléka hetente rádiózik.



Egy átlagos napot alapul véve országosan a Retro Rádió a leghallgatottabb csatorna 1,5 millió hallgatóval, amelyet a Petőfi Rádió (1,3 millió), majd a Kossuth Rádió követ (1,1 millió). Ám a dobogóról épp leszorult Rádió 1 átlagos napi közönsége is eléri a 949 ezres hallgatói arányt.



Az első negyedévben az ötödik helyen a Dankó Rádió áll (284 ezer hallgatóval), amit a Bartók rádió követ napi 80 ezres hallgatószámmal.



Az InfoRádiónak 55 ezres közönségtábora van, amit a Jazzy Rádió követ 31 ezer hallgatóval, a Duna ­World pedig 11 ezer hallgatót tudhat magáénak, csakúgy, mint a Tilos Rádió.



Budapesten a 15 éves vagy idősebb lakosság 62 százaléka naponta, míg 84 százaléka heti rendszerességgel hallgat valamilyen rádiót. A fővárosban a legnagyobb átlagos napi hallgatószám szerint a Rádió 1 (190 ezer) és a Retro Rádió (szintén 190 ezer) vezet, harmadik helyen áll a Kossuth rádió (173 ezer), a negyedik pedig a Petőfi rádió (121 ezer).



Az InfoRádió napi elérése 34 ezer hallgató, a Dankó Rádióé 28 ezer, a Jazzy Rádiót naponta 20 ezren hallgatják. Napi 15 ezer hallgatóhoz szól a Bartók rádió, a Tilos Rádió pedig hatezerhez.


Erkel Színház • 99942019-05-12 10:28:24

Varázsgömb



ÓKOVÁCS SZILVESZTER ÁLHÍREKRŐL, A JOGÖRÖKÖSÖKRŐL ÉS A CIPŐJE ORRÁT NÉZEGETŐ ÉRTELMISÉGRŐL



Magyar Nemzet



Lugas interjú



2019. MÁJUS 11. SZOMBAT 12:12



/Hanthy Kinga/



Bár a felújítás miatt az Operaház 2017 óta zárva, mégsem eseménytelen az élete. Nemzetközi méretűvé dagasztott plakát- és bemutatóbotrányok, társulati sztrájkok pattannak ki, és Ókovács Szilveszter főigazgatónak magyarázkodnia kell. Miközben hárítja a támadásokat, belakja a társulattal az Eiffel Műhelyházat, és szeptembertől Keresztény évadot hirdetett.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616832019-05-12 10:25:44

Varázsgömb



ÓKOVÁCS SZILVESZTER ÁLHÍREKRŐL, A JOGÖRÖKÖSÖKRŐL ÉS A CIPŐJE ORRÁT NÉZEGETŐ ÉRTELMISÉGRŐL



Magyar Nemzet



Lugas interjú



2019. MÁJUS 11. SZOMBAT 12:12



/Hanthy Kinga/



Bár a felújítás miatt az Operaház 2017 óta zárva, mégsem eseménytelen az élete. Nemzetközi méretűvé dagasztott plakát- és bemutatóbotrányok, társulati sztrájkok pattannak ki, és Ókovács Szilveszter főigazgatónak magyarázkodnia kell. Miközben hárítja a támadásokat, belakja a társulattal az Eiffel Műhelyházat, és szeptembertől Keresztény évadot hirdetett.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13122019-05-12 10:24:47

Ma este 21 órától látható Jules Massenet Werther című operája az M5 HD műsorán.



Rendező: Szikora János



Karmester: Alain Guingal



A főbb szerepekben: 



Brickner Szabolcs (Werther), 



Szegedi Csaba (Albert), 



Busa Tamás (Le Bailli), 



Szerekován János (Schmidt), 



Egri Sándor (Johann), 



Mester Viktória (Charlotte), 



Szemere Zita (Sophie)



Díszlettervező: Horesnyi Balázs

Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida

Dramaturg: Kenesey Judit

A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett



A felvétel 2017. május 6-án készült az Operaházban.


Erkel Színház • 99932019-05-12 10:11:37

Az Opera honlapján ez olvasható erről:



Gyöngyösi Levente új szimfonikus hangszerelésében debütál az István, a király operaváltozata, amelynek koncertszerű előadásával tiszteleg az Opera Szörényi Levente 75. születésnapja előtt, majd 2020. június 4-én, a trianoni centenárium estéjén teljes értékű színpadi produkció is születik belőle.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44862019-05-11 12:46:54

Kósa Károly: A SZOLNOKI SZABADTÉRI SZÍNPAD töredékes története 1. rész (1952–1959)



 „Nincs szebb, mint a szerelem címmel operett estet terveztek Németh Marika, Házy Erzsébet, Ráthonyi Róbert és mások szereplésével”



A rendezvény szórólapja:





1956. szeptember 22-én, szombaton este 8 órakor a Szabadtéri Színpadon,



rossz idő esetén a Szigligeti Színházban 6 és 9 órakor:



Nincs szebb, mint a szerelem címmel operettest



Közreműködnek:



Házy Erzsébet



Németh Marika



Puskás Sándor



Ráthonyi Róbert



Tábori Nóra



Romhányi József



és a Budapesti Stúdió zenekar



„(Az kérdés, hogy valóban megtartották-e ezeket a rendezvényeket, s ha igen, akkor hol? – hiszen rossz idő esetére általában a Szigligeti Színházat jelölték meg alternatív előadási helyként.)”


Lehár Ferenc • 6712019-05-11 11:10:46

Díjazták a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny kiválóságait



(Operettszinhaz.hu)



[…] Hétfő este, a Budapesti Operettszínházban rendezett ünnepi gálaműsor keretein belül a fővárosi közönségnek is bemutatkoztak a jövő csillagai. A gála házigazdáiként Peller Anna és Csonka András gondoskodtak a remek hangulatról, és színházunk vezető szólistái, Fischl Mónika és Vadász Zsolt színesítették jelenlétükkel az estét. A Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekarát vezényelte és a műsort összeállította Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, közreműködött továbbá a színház Balettkara. A komáromi döntőt és a versenyt záró ünnepi gálaműsort Bori Tamás rendezte.



A hazai és külföldi fellépők Lehár Ferenc művei mellett olyan klasszikusokkal kápráztatták el a nagyközönséget, mint például Strauss Cigánybárójából Barinkay belépője, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjából az Oh, Mr. Blue, Huszka Jenő Mária főhadnagyából A bugaci határon és még sorolhatnánk.



Az est különlegessége volt, hogy az első felvonás nyitányaként balettkarunk Lehár Ferenc Gold und Silber Walzerére Kocsis Tamás által koreografált csodálatos balettet adott elő, míg a második rész elején Lehár Ferenc Ungarische Fantasie című művéből hallhattunk hegedűszólót zenekari kísérettel Trejer István koncertmester közreműködésével, ami igazi kuriózumnak számított.



A gála végén következett a díjátadó ünnepség, amelynek során Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a zsűri elnökeként mondott beszédet, röviden értékelte a versenyzőket.





Kiemelte annak fontosságát, hogy ilyen sok fiatal művész veszi komolyan az operett műfaját, a versenyt pedig lehetőségként említette, hogy megláthassák magukat mások tükrében, fel tudják mérni, hogy hol tartanak szakmailag.



Elárulta, éppen ennek okán nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek, nem is tudtak teljes igazsággal dönteni, mert valaki ebben volt erősebb, valaki abban. Igyekeztek bölcsen ítélkezni, és azzal is üzenetet szerettek volna közvetíteni, hogy bizonyos díjakat nem adtak ki vagy épp megosztották a helyezéseket. Zárszóként azt kívánta a résztvevőknek, hogy a jövőben is odaadással és teljes erőbedobással műveljék tovább az operettjátszást.



A kategóriák győzteseinek kihirdetése mellett különdíjak átadására is sor került.



Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) három különdíjat is kapott, moszkvai, kolozsvári és budapesti fellépési lehetőséget Szép Gyula, Ksenia Zharko és Kiss-B. Atilla felajánlásából. A díjazottat a színpadon a moszkvai karmesterasszony köszöntötte, aki kiemelte, mennyire szereti a műfajt, és üdvözölte a hungarikumnak számító magyar operettjátszást.



Bojtos Luca-Erdős Attila érdemelte ki a Pentaton Művész- és Koncertügynökség különdíját - melyet Szentpéteri András ügyvezető adott át -, egy müncheni vendégszereplés lehetőségét.



Dr. Vadász Dániel és Nacsa Olivér producerek adták át Faragó Alexandra és Dénes Viktor részére a 2019. évi nyári Budavári Palotakoncertekre szóló fellépési lehetőséget.



Az MMA Színházművészeti Tagozatának különdíját Kiss-B. Atillától Süle Dalma és Drahos Evelin vehette át.



Sörös Zsolt komáromi vállalkozó különdíját Czikora István kapta.



 



Kategóriák nyertesei:



 Bonviván



I. Laki Péter (HUN)

I. Ninh Duc Huan Long (HUN-VIE)

II. Sergey Kanygin (RUS)



Primadonna



II.  Marina Kovchina (RUS) 

II.  Eva Bodorová (Bodor Éva) (SVK)

III.  Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) (SVK)



Szubrett-buffó páros



I.  Kis-Lukács Bernadett-Rétyi Zsombor (ROM)



I. Bojtos Luca-Erdős Attila (HUN)



II. Faragó Alexandra-Dénes Viktor (HUN)



III. Balázsfi Alexandra-Czuczor Dávid (HUN)


Operett, mint színpadi műfaj • 38972019-05-11 11:09:44

Díjazták a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny kiválóságait



(Operettszinhaz.hu)



[…] Hétfő este, a Budapesti Operettszínházban rendezett ünnepi gálaműsor keretein belül a fővárosi közönségnek is bemutatkoztak a jövő csillagai. A gála házigazdáiként Peller Anna és Csonka András gondoskodtak a remek hangulatról, és színházunk vezető szólistái, Fischl Mónika és Vadász Zsolt színesítették jelenlétükkel az estét. A Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekarát vezényelte és a műsort összeállította Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, közreműködött továbbá a színház Balettkara. A komáromi döntőt és a versenyt záró ünnepi gálaműsort Bori Tamás rendezte.



A hazai és külföldi fellépők Lehár Ferenc művei mellett olyan klasszikusokkal kápráztatták el a nagyközönséget, mint például Strauss Cigánybárójából Barinkay belépője, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjából az Oh, Mr. Blue, Huszka Jenő Mária főhadnagyából A bugaci határon és még sorolhatnánk.



Az est különlegessége volt, hogy az első felvonás nyitányaként balettkarunk Lehár Ferenc Gold und Silber Walzerére Kocsis Tamás által koreografált csodálatos balettet adott elő, míg a második rész elején Lehár Ferenc Ungarische Fantasie című művéből hallhattunk hegedűszólót zenekari kísérettel Trejer István koncertmester közreműködésével, ami igazi kuriózumnak számított.



A gála végén következett a díjátadó ünnepség, amelynek során Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a zsűri elnökeként mondott beszédet, röviden értékelte a versenyzőket.





Kiemelte annak fontosságát, hogy ilyen sok fiatal művész veszi komolyan az operett műfaját, a versenyt pedig lehetőségként említette, hogy megláthassák magukat mások tükrében, fel tudják mérni, hogy hol tartanak szakmailag.



Elárulta, éppen ennek okán nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek, nem is tudtak teljes igazsággal dönteni, mert valaki ebben volt erősebb, valaki abban. Igyekeztek bölcsen ítélkezni, és azzal is üzenetet szerettek volna közvetíteni, hogy bizonyos díjakat nem adtak ki vagy épp megosztották a helyezéseket. Zárszóként azt kívánta a résztvevőknek, hogy a jövőben is odaadással és teljes erőbedobással műveljék tovább az operettjátszást.



A kategóriák győzteseinek kihirdetése mellett különdíjak átadására is sor került.



Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) három különdíjat is kapott, moszkvai, kolozsvári és budapesti fellépési lehetőséget Szép Gyula, Ksenia Zharko és Kiss-B. Atilla felajánlásából. A díjazottat a színpadon a moszkvai karmesterasszony köszöntötte, aki kiemelte, mennyire szereti a műfajt, és üdvözölte a hungarikumnak számító magyar operettjátszást.



Bojtos Luca-Erdős Attila érdemelte ki a Pentaton Művész- és Koncertügynökség különdíját - melyet Szentpéteri András ügyvezető adott át -, egy müncheni vendégszereplés lehetőségét.



Dr. Vadász Dániel és Nacsa Olivér producerek adták át Faragó Alexandra és Dénes Viktor részére a 2019. évi nyári Budavári Palotakoncertekre szóló fellépési lehetőséget.



Az MMA Színházművészeti Tagozatának különdíját Kiss-B. Atillától Süle Dalma és Drahos Evelin vehette át.



Sörös Zsolt komáromi vállalkozó különdíját Czikora István kapta.



 



Kategóriák nyertesei:



 Bonviván



I. Laki Péter (HUN)

I. Ninh Duc Huan Long (HUN-VIE)

II. Sergey Kanygin (RUS)



Primadonna



II.  Marina Kovchina (RUS) 

II.  Eva Bodorová (Bodor Éva) (SVK)

III.  Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) (SVK)



Szubrett-buffó páros



I.  Kis-Lukács Bernadett-Rétyi Zsombor (ROM)



I. Bojtos Luca-Erdős Attila (HUN)



II. Faragó Alexandra-Dénes Viktor (HUN)



III. Balázsfi Alexandra-Czuczor Dávid (HUN)



 


Élő közvetítések • 78532019-05-11 10:59:16

Live from the Met



Francis Poulenc: Dialogues des Carmélites



A Bartók Rádió is élőben kapcsolja ma este a New York-i Metropolitan



Operaházat (18 órától - kb. 21.25-ig)


Miklósa Erika • 12302019-05-11 10:54:27

A Bartók Rádió ma délutáni adása



12:36 – 13.44 Miklósa Erika (szoprán) és Ramón Vargas (tenor) áriaestje



Km.: Győri Filharmonikus Zenekar



Vez.: Srboljub Dinić 



Részletek az áriaest műsorából:





I. Wolfgang Amadeus Mozart:



1. Figaro házassága - Nyitány,



2. Don Giovanni - Don Ottavio áriája II. felv. (Vargas),



II. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital –



a) Adina és Nemorino kettőse I. felv. (Miklósa, Vargas),



b) Adina áriája II. felv. (Miklósa),



c) Nemorino románca II. felv. (Vargas),



 III. Giuseppe Verdi:



1. Luisa Miller - Rodolfo áriája II. felv. (Vargas),



2. Traviata - Violetta áriája I. felv. (Miklósa),



IV. Giacomo Puccini:



1. Gianni Schicchi - Lauretta áriája (Miklósa),



2. Tosca - Cavaradossi áriája (Levélária) III. felv. (Vargas),



V. Leonard Bernstein:



1. West Side story - Ma éjjel (Miklósa, Vargas),



2. Candide - Kunigunda áriája I. felv. (Miklósa),



ráadás:



1. Salvatore Cardillo: Hálátlan szív - nápolyi dal (Vargas),



2. Consuelo Velasquez: Szeretlek én (Miklósa, Vargas)



 



 (Győr - Egyetemi Csarnok, 2017. január 29.)



 


Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei • 3312019-05-11 10:41:12

Stark János Mátyás 3. díjat nyert a Rising Stars Grand Prix zenei versenyen



Írta Papageno, 2019. május 11



A versenyen még egy magyar helyezés született: Wendler Enikő fuvolista szintén 3. díjat kapott saját kategóriájában.


Operett, mint színpadi műfaj • 38962019-05-10 11:07:51

Kedves „joska141”!



Helyesen írtam: a Csárdáskirálynő 1915-ös bécsi bemutatóján még nem szerepelt a „Hajmási Péter” énekszám és zenéje.  Amikor a következő évben sor került a budapesti bemutatóra a Király Színházban, Gábor Andor nemcsak újraköltötte a verseket, hanem vadonatújat is  írt: ugyanis Kálmán Imre igyekezett a mű zenéjét frissíteni, és akkor született meg a Hajmási Péter zenéje és szövege, a „Hajmási csárdás”. Tehát mondhatni,  hogy ennek a számnak nálunk volt az „ősbemutatója”.  (Forrás: Gajdó Tamás színháztörténész munkája: A csárdáskirálynő – Híres operettek sorozat 1. kötet -2013) 



Így történhet meg, hogy manapság az osztrák/német színrevitel során elhangzik a produkcióban a Hajmási-dal, ami nem meglepő és érthető is:  hogy a  Youtube-on teljes terjedelemben megtalálható osztrák 2018-as bemutatón még magyarul (!!!) is felhangzik a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” Gábor Andor teljes szövegével.



Még annyit ehhez, hogy Gábor Andor eredeti szövegének kezdősora így hangzik: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár… Hajmási Péter, Hajmási Pál…” A Kállai-Kerényi-féle átírásban pedig: „Sose búsulj, kisangyalom…” Ki-ki eldöntheti, melyik változathoz húz a szíve…



 



Itt a topicban  olvasható egy összehasonlító elemzés  a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő szerepeire. (lásd 2295 – 2298. sorszámoknál).  Ebből idézem most, amit akkor írtam:



„A bonviván: Edwin és Tasziló

„Edwin egy gazdag úri ficsúr, aki beleszeret egy szép, ámde szegény lányba. Hagyja, hogy szülei befolyásolják döntéseit, de a végén a sarkára áll, és csak elveszi a lányt, hiszen megígérte neki, és szereti. Mást nem igen tudunk meg róla.



[…] Edwinnek nem írtak belépőt, önálló dalt. Néha átveszik neki A montmartre-i ibolyából (később: Az ördöglovas) a „Ma önről álmodtam megint” refrénű dalt, de azt akkor sem ebbe az operettbe írták. Énekel három duettet Szilviával, egyet Stázival, és még énekel néhány együttesben, de az önálló dal akkor is nagyon hiányzik. Így nem teljes ez a karakter. Igazából a szerepe annyiban merül ki, hogy fut Szilvia után, és próbál eközben engedelmes gyerek maradni. 

Ezzel szemben a „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” és a „Hej, cigány…” a két legcsodálatosabb tenor-ária, amit valaha szereztek, semelyik más operettben nincs hasonló. És Tasziló még énekel két duettet is. E mellett el kell játszania egy igen összetett szerepet. (Meglepő az is: nem mondhatja ki azt a szót, hogy „szeretlek’.) Sokkal nagyobb kihívást jelent egy énekes számára, mint Edwin szerepe. „



Talán ez a körülmény is indokolja, hogy a Csárdáskirálynő színre hozásakor általában „becsempésznek” Edvinnek Kálmán Imre más operettjeiből átvett dalt, ami sikert hozhat az előadó énekes-színész számára,  de  a közönség is bizonyára örömmel fogad.  (Más kérdés, hogy én ennek a gyakorlatnak nem vagyok a híve…)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32382019-05-09 21:51:51

Kapcs. az 1953 és 1952. sorszámú bejegyzésekhez



Lehár Ferenc: Cigányszerelem



Az operett rádióváltozata (a legteljesebb változat, stúdiófelvétel magyar nyelven)



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15



Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta.



Fordította:  Gábor Andor. Átdolgozta: Zoltán Pál és G. Dénes György



Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) Nagy Ferenc vezényli.



Zenei rendező: Bárány Gusztáv



Szerkesztő: Bitó Pál



Rendezte: Békés András





Szereposztás:



Ilona, primadonna – Kukely Júlia (próza: Szegedi Erika)



Cigányprímás – Gulyás Dénes (Papp Zoltán)



Drágfay Péter, földbirtokos – Bende Zsolt (Zenthe Ferenc)



Zórika, a lánya – Kincses Veronika (Venczel Vera)



János, Zórika vőlegénye – Molnár András (Rubold Ödön)



Paulette, Zórika barátnője - Decsi Ágnes (Schütz Ila)



Berta, Paulette nevelőnője – Takács Tamara (Mányai Zsuzsa)



Tivadar, színész – Fülöp Attila (Szacsvay László)



Kutula Vincze, cigányvajda – Mersei Miklós (Izsóf Vilmos)



Lina – Arányi Adrien (próza)



Törzsőrmester – Fogarasi Endre (próza) 


Média, zene, ízlés • 862019-05-09 21:06:08

Ehhhez csatlakozom: amikor még nem volt televíziónk - a hatvanas évek közepe táján -  az egyik szerencsés szomszédhoz jártunk át, bekopogtatva hozzá, vittük magunkkal a kis zsámolyt vagy székecskét, és  náluk néztük meg mi is az "Angyalt", de a Tenkes kapitányát, az Ivanhoe-t, a Belphegort, vagy egy foci BEK-döntőt,  ahogyan a Táncdalfesztivál közvetítéseit --- olykor már ott találtunk más szomszédokat is.... kissé szorongtunk, de azért jól elvoltunk a fekete-fehérben sugárzott adások bűvöletében a Tv-készülék bűvös "kékes fényét" bámulva... 


Operett, mint színpadi műfaj • 38942019-05-09 20:45:34

"A bécsi premierre 1915. november 17-én került sor a Johann Strauss Theaterben, a darab a Die Csárdásfürstin címmel indult el a világsiker felé. Egy évvel később, 1916. november 3-án, Budapesten, a Király Színházban is előadták a művet, immár A Csárdáskirályné címmel. A librettót Gábor Andor fordította – illetve tulajdonképpen írta át – magyarra, aki abban az időben igen nagyra becsült színházi dramaturg és szövegíró volt.



Vidnyánszky Attila A Csárdáskirálynő újrafeldolgozásában most ehhez a változathoz nyúl vissza, ahhoz a Gábor Andor-féle első verzióhoz, amely gyakorlatilag az eredeti német nyelvű szövegkönyv elemeiből, kifejezetten a magyar közönség számára újraírt darab volt.



Az utóbbi évtizedekben a szövegkönyvek többször újraíródtak, volt, amelyik a történetet írta át a sztárszínészek vagy éppen a politika elvárásainak mentén; és volt, amelyik az eredeti német verziót ültette át egyszerűen magyarba, de a Vidnyánszky által preferált Gábor Andor-féle változat igencsak eltér a bécsitől.



Az eredeti „poénok” és egyéb vonatkozások a bécsiek számára ültek, a budapestieknek azonban nem mondtak semmit, idegenül hatottak, ezért volt elengedhetetlen a sikerhez Gábor Andor munkája. A szövegíró – például – a pesti sanzonok mintájára írta meg a dalszövegeket, így fordulhatott elő az is, hogy a magyarok számára ma már egyik legismertebb dal, a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” az osztrák verzióból egyszerűen hiányzik.



A magyar feldolgozások hosszú sorában a legújabb, a Gábor Andor szövegén alapuló Vidnyánszky-rendezés minden bizonnyal sokat visszaad korunk közönségének abból, amit a zseniális alkotók eredeti szándékuk szerint a közönség elé tártak több mint száz évvel ezelőtt – és amire napjainkra annyi korszak, annyi rendezői ízlés és stílusirányzat nyomta rá a maga bélyegét."



/Forrás: art7.hu/



 



Én a magam részéről csak reménykedni tudok abban, hogy Vidnyánszky Attila rendező a Csárdáskirálynő eredeti változatát nem fogja felhígítani más Kálmán-operettekből átvett zenékkel: az Operettszínházban még ez évadban is műsoron volt az utolsó, 2005-ös bemutató óta többször is frissített változat, melyben az „Ördöglovas”-ból átkerült s a II. felvonásban felhangzik a Palotás, s innen származik Edvin II. felvonás eleji dala is („Én minden éjjel Önnel és csak Önről álmodom” [a korábbi szöveggel: „Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom”]-



Szeretném remélni azt is, hogy a mostani elborzasztó, megerőszakolt és erőltetett új szöveg (Kállai István) és versek (Kerényi Miklós Gábor) végre valahára eltűnnek a süllyesztőben és visszakapjuk a jól ismert Gábor Andor-féle szépséges dalszöveget (ami az operett Szinetár Miklós rendezte 1954-es változatában Innocent Vincze Ernő verseivel kiegészülten évtizedekig volt számunkra „etalon”).



Felejtsük el hamar ezeket a verseket és várjuk vissza a régit:



Heija, heija, hegyek között van az én hazám...” Vissza a régihez: „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén…”  (Szilvia, kórus) 



 „Bűnös mind a férfi,  ki életét leéli.../A lányok, a lányok, éjféli angyalok..”    Vissza a régihez: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi…/A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (Kerekes Feri, Bóni, kórus)



„ Elég volt a szerelemből…/ Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér…” Vissza a régihez: „Hányszor mondtam már magamnak, nézd ezt nem szabad…/Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…” (Bóni dala)



„Táncolnék a boldogságtól…/Százezernyi angyal zengi: boldogság…” Vissza a régihez: „Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég…/Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még…” (Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.)


Média, zene, ízlés • 842019-05-09 19:09:20

Az MTVA szerint siker, a nézők szerint ballépés az M3 megszüntetése



/Index.hu/



"Öt és fél évvel indulása után, 2019. május 1-én megszűnt az MTVA régi filmeket és tévéműsorokat sugárzó csatornája, az M3. Pontosabban a tévében szűnt meg, mert  M3.hu néven online továbbra is nézhetőek ezek a műsorok.



A döntés azért meglepő, mert az M3 műsorait, éppen azért, mert tulajdonképpen nosztalgiatévéként működött, elsősorban az idősebb korosztály kedvelte. Ők azok, akik a legkevésbé interneteznek, akiknek nem magától értetődő, sok esetben nem is lehetséges, hogy online nézzék tovább kedvenc műsoraikat."



 


Operett, mint színpadi műfaj • 38912019-05-09 13:00:47

Kedves "joska141"!



Kissé megkésve, de már ismeretes a  nyári szereposztás:



A Csárdáskirálynő 2019. július 12., 13.-án és augusztus 9. (péntek), 10.-én összesen 4 alkalommal lesz látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.  (20 órai kezdéssel)



A margitszigeti Csárdáskirálynőben a Budapesti Operettszínház társulatának tagjai mellett vendégszereplők is láthatóak lesznek:



A Szabad Tér Színház és a Budapesti Operettszínház közös bemutatója.



Rendező: Vidnyánszky Attila



Karmester: Pfeiffer Gyula



Szereposztás (Július 12., Augusztus 10.)



Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Csuha Lajos

Anhilte, a felesége: Felföldi Anikó

Edwin, a fiuk: Vadász Zsolt

Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Bojtos Luca

Kaucsiánó Bóni gróf: Laki Péter

Vereczki Szilvia: Fischl Mónika

Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Mészáros Árpád Zsolt

Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila

Jegyző: Altasch Gergely



Szereposztás (Július 13., Augusztus 9.)



Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Dézsy Szabó Gábor

Anhilte, a felesége: Siménfalvy Ágota

Edwin, a fiuk: Bakos-Kiss Gábor

Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Kiss Diána

Kaucsiánó Bóni gróf: Erdős Attila

Vereczki Szilvia: Lévai Enikő

Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Langer Soma

Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila



Jegyző: Altasch Gergely


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44852019-05-09 12:41:58

Kapcs. 4372. sorszám bejegyzéséhez





Házy Erzsébet az Egy hang és néhány maszk c. tévéműsorban



(TV fotó: Komáromy)



Műsor



1978.07.09 , 21.15 – 22.10



NEWS-RTV19780709024

RTV

1978. év, 27. hét

1978. július 9. - 1978. július 16


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13112019-05-09 12:28:35

Kapcs.  349. sorszámhoz



Kiegészítés



Petrovics-opera: Lysistrate



Az opera tévéváltozata



Írta: Ruitner Sándor



/RTV Újság, 1984. december 10-16./



Egy kritikus szerint az a mű, amelyik nem tűnik el a feledés homályában a bemutatót követő egy-két évtizeden belül, feltétlenül érdemes arra, hogy sorsának alakulását figyelemmel kísérjük. Korunkban ugyanis a formák és stílusok olyan sorozatban váltják egymást, amely ennek előtte szinte századokra elegendő lett volna. Ha egy huszonöt évvel ezelőtti, a magyar zene forrongó és megújulást szülő korszakából származó zeneműre azt mondhatjuk, hogy mainak, frissnek, fiatalosan üdének tetszik, akkor ebből az „opus”-ból igazi tehetség sugárzik. Petrovics Emil Lysistrate című koncertoperája (keletkezésekor így határozta meg műfaját a szerző) ilyen mű. A művészeti ízlésváltozások buktatóit szinte észre sem véve jelentkezett újra meg újra; változott külsővel, de változatlan tartalommal.



Először a rádióban szólalt meg. A fiatalosan dinamikus, abszolút drámai töltésű zene – érdekes módon – nemcsak hallgatóságának képzeletét ragadta magával, de szereplőit is a „mozgás” felé vonzotta. A felvétel címszereplője, Sándor Judit például ragaszkodott ahhoz, hogy a róla nem sokkal később készülő televíziós portréfilmben feltétlenül szerepeljen a darab egyik áriája.



Ilyen előzmények után izgalmas dolog nyomon követni a mű színpadi pályafutását. A Magyar Állami Operaház az 1962-es rádiós premier után kilenc esztendővel tűzte műsorára, Házy Erzsébettel a címszerepben. A cselekmény egy, az egész művet átfogó, látványos koreográfiától nyerte el szokatlanul újnak tetsző kifejezési formáját. Ezek után nem tarthatjuk véletlennek, hogy a rendezés munkáját – vendégként – a Pécsi Balett vezetőjére, Eck Imrére bízták. A Lysistrate új közönsége immár két Petrovics-opera ismeretében ült be a színházba. Két, nyomasztó témájú mű kontrasztja, és ugyanakkor vidám „előzménye” is a Lysistrate, hiszen anyaga – kísérőzenekéntelőbb született, mint a C’est la guerre, vagy a Bűn és bűnhődés. Aristophanész sodró erejű komédiájának először kiszolgálójává szegődött az alig harmincesztendő, fiatal zeneszerző, Devecseri Gábor tüneményes fordításához társítva klasszikus ihletésű motívumait. S amikor a prózai színházban elért siker nyomán egy opera lehetőségének körvonalait látta kibontakozni, bátran vállalkozott arra, hogy immáron ő kényszerítse igába az arisztophanészi szöveget, hogy szolgálja a zenei mondanivalót és kifejezési formát.



Az első elképzelés, a rádióváltozat, a koncertopera még statikus volt; a színpadon, a táncos lábakon már szinte szárnyakat kapott a mű; és nemcsak az első változat. A budapesti premiert – kis idő múlva – követte egy más formátumú berlini, Mikó András rendezésében. Ennek filmszalagra rögzített részletét 1974-ben láthatták a magyar operabarátok, a forró sikerű színházi estéről beszámolt a televízió zenei híradója is.



Akkor merült fel először a tévéváltozat elkészítésének gondolata, ám a zeneszerző ellenálltA Zenés TV Színház addig kialakult palettáján nem talált olyan színt, olyan formát, amely a mű, általa még mindig keresett, igazi kifejezési formájaként megfelelt volna. Alkotótársat keresett és Maár Gyula személyében (egyre gyarapodó zenés rendezései láttán) ezt a társat meg is találta. A Bűn és bűnhődés író-rendező szerzőtársa újraálmodta a táncos elképzelést, de mellőzte a konkrét játéktér kényszerítő kalodáját. A képző-és és a mozgásművészet rafinált kifejezési eszközeiből épített olyan sugárzó „színpadot”, amelynek fényébe, sőt fókuszába mindig életrehívója, a zene került. S még sincs olyan érzésünk, hogy ebben a megoldásban minden a zenét szolgálja. A különböző művészetek, a zenével társulva, olyan módon hatnak egymásra, mint a természet erői, hogy megszüljék a csillaghoz hasonló gyémántot: az arisztophanészi gondolatot.



Petrovics Emil: Lysistrate



az opera tévéváltozata



Zenés TV Színház bemutatója: MTV 1, 1984. december 16., 21.50 – 22.35 óra



(44 perc) 



Szereplők:



Lysistrate – Zempléni Mária



Nő karvezető – Farkas Katalin



Férfi karvezető – Gulyás Dénes



Közreműködők:



a Magyar Állami Operaház zenekara,



a Debreceni Kodály Kórus,



a Népszínház tánckara,



a Rockszínház tagjai



Vezényel: Petrovics Emil



Arisztophanész művét Devecseri Gábor fordította



Zenei rendező: Erkel Tibor



Karigazgató: Erdei Péter



Koreográfus: Györgyfalvai Katalin és Reinthaller Éva



Díszlettervező: Kézdi Lóránt



Jelmeztervező: Schäffer Judit



Szerkesztő: Ruitner Sándor

Operatőr: Gulyás Buda



Rendező: Maár Gyula



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44842019-05-08 15:30:57

Kapcs. 3504 - 3499. sorszámok



Szeghalmi Elemér kapta a Pro Cultura Christiana díjat



2019. április 24., szerda | 17:48



Magyar Kurir.hu





A kitüntetett fontosabb művei között van:



Operisták – írók és alkotások (tanulmánykötet);




























Kiadó: Új Enber Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2001
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 144 oldal


Tündérország földi követe - Házy Erzsébet32


A díjakról általában • 10582019-05-08 15:18:57

Szeghalmi Elemér kapta a Pro Cultura Christiana díjat



2019. április 24., szerda | 17:48



Magyar Kurir.hu





A kitüntetett fontosabb művei között van:



Operisták – írók és alkotások (tanulmánykötet);




























Kiadó: Új Enber Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2001
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 144 oldal


Operisták



A legendás baritonista - Svéd Sándor8



Az orgona hangján - Székely Mihály11



Csalogány - szívhangokkal - Gyurkovics Mária15



Az örök Bánk bán - Simándy József19



A pálca mestere - Ferencsik János21



Az Operaház "iker-csillagai" - Oláh Gusztáv, Nádasdy Kálmán25



Megemelt kalappal - Udvardy Tibor28



Tündérország földi követe - Házy Erzsébet32



A gyermeklelkű óriás - Joviczky József38



Árnyalatok gazdagságával - Kövesdi Károly, Erdei Gyula43



A művészet szolgálata - Kövesdi Károly, Erdei Gyula45



Írók és alkotások



Értékvesztés az irodalomban52



Mikszáth Kálmán56



Babits költői hitélménye59



A költő és újságíró - Juhász Gyula61



Isten törött csellója - Tóth Árpád64



Meleget adó rőzsetűz - Móra Ferenc66



Gyóni Géza69



A keresztút élménye irodalmunkban71



Szemben az idővel - Tamási Áron74



Egry József és a társművészetek76



Márai Sándor82



Fekete István84



Illyés Gyula87



Kolozsvári Grandpierre Emil89



Cseres Tibor92



Pénzes Balduin95



Rónay György és Balatonszárszó97



Takáts Gyula101



Illés Sándor103



Tamási Áronnal egy budai sváb kocsmában105



 



Írói hivatása mellett Szeghalmi Elemér 1951 és 1987 között a Magyar Állami Operaház énekkari tagja és szólamvezetője volt.


Kedvenc előadók • 28332019-05-08 14:53:33

Az ember a saját hangjának rabja



szerző: Reviczky Katalin



Új Ember Hetilap - 2019. 05.05.



[…] Joseph Calleja második alkalommal járt Budapesten. 2007-ben Miklósa Erika vendégeként szerzett benyomásokat a magyar közönségről. „Nem is tudtam, hogy a magyarok szigorú szakértő bírálók. Hallottam, hogy egyszer még Carusót is kifütyülte a magyar közönség.”



„Megtisztelő, hogy a több mint hétezer éves máltai kultúra képviselője, kulturális nagykövete lehetek. Ha csak a Keresztelő Szent János barokk katedrálisra gondolok, benne Ca­ra­­­vaggio világhírű festményével, amely a világ egyik legnagyobb csodája, a lelkemet büszkeség tölti el. Örülök a diplomata-útlevélnek, s igyekszem meghálálni ezt a címet. Évekkel ezelőtt beindítottam a mára turisztikai látványosságot és vonzerőt jelentő nyári koncerteket. Sok tehetséges fiatal énekesünk van, akiket az alapítványomon keresztül is támogatok. Szívesen lépek fel számomra idegen zenés műfajok kiemelkedő képviselőivel is, mint például Zucchero, Anas­tasia, Bolton, Dion­ne Warwick, vagy Bo­celli és Ra­mazzotti, akikkel idén már másodszor állok színpadra. Ezzel is támogathatom Málta zenei életét. A nagyköveti szerepkörből a gazdasági kapcsolatok, a filmes, televíziós aktivitások és a promóció sem hiányzik. Nekünk nincs híres csokoládénk, nincsenek nemzetközi sportversenyeink, exportunk ereje az embereinkben rejlik.”



Gondoljon csak Nicholas Monsarrat The Kappillan of Malta című regényére – fogalmaz az operaénekes. – Ez a könyv a szigetország II. világháború alatti kiszolgáltatottságáról, kiéheztetéséről, szenvedéséről szól. Egy nép lelke, érzésvilága fejeződik ki benne, ugyan­akkor kellő humorral viszonyul az élethez. Itt van például a húsvét ünnepe. Mélyen vallásos nemzet vagyunk, böjtölünk is, ha kell, de még böjtidőben sem vetjük meg a nyalánkságokat. Minden egyes napban próbáljuk megtalálni azt, ami szép, örömteli. És igyekszünk bizonyítani a szorgalmunkat, hiszen ez minden kis nép közös sorsa.”



Tekinthetjük ezt akár az énekes ars poeticájának is, akinek a világ legjobbjai, többek között Domingo, Hampson, Garanča, Netreb­ko a partnerei. Milyen érzést mindez? „Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem nagyszerű. Jó érzés nagy művészekkel együtt dolgozni, baráti gesztusok részesévé válni. Nem lehet azonban hosszan fürdeni a dicsőségben, elidőzni egy-egy sikernél. Az ember a saját hangjának a rabja és kiszolgálója. Az énekhang érzékeny jószág, egyszer mindent lehetővé tesz, máskor sztrájkol. Vigyázni kell rá, ápolni, de mindenekelőtt művelni. És persze van, akinek tetszik, van, akinek nem. A kritikákat mindig fontosnak tartottam, igaz, ma már kevesebb időm jut az olvasásukra. Örök igazság azonban, hogy a sikerért keményen kell tanulni, dolgozni.”





Vajon mit tesz Joseph Calleja a sikerért? Veleszületett adottságának köszönhetően könnyen az ölébe hullik, vagy meg kell küzdenie érte? Ösztönös művész, vagy inkább olyan, aki szorgalmasan elsajátítja a művészi interpretáció titkait? A művészet számára játék, vagy a szívét-lelkét is beleadja a produkcióba?



 „Úgy gondolom, a kettő együtt igaz. Teljes szívemmel, lelkemmel jelen vagyok a szerepben, a munkában. Tudja, a hang olyan, mint a jó francia vagy olasz bor. Idő kell, hogy igazán beérjen. Manapság azonban a zenei képesség nem elég, a rendezők színészi alakítást is várnak az énekesektől. Kétségtelenül előnyt jelent a szerencsés külső, a jó fellépés, de a színészi készséget is fejleszteni kell. Ma már elképzelhetetlen, hogy valaki mozdulatlanul állva énekeljen a színpadon. Úgy gondolom, egy kis dráma jót tesz, mert a leküzdése kihívást, motivációt jelent. A túl sok dráma azonban, bár művészként naggyá tette Callast, aki valóban egyetlen volt a történelemben, borzasztóan meg is nehezítette az életét.”





Hogy lehet, hogy Callast, s ké­sőbb Pavarottit is még látványosan ünnepelték, bármerre jártak a világban?



„Callas olyan volt, mint egy amerikai filmsztár;­ bár­hova utazott, százak, ezrek várták. Rólunk ilyen szempontból tudomást sem vesz a világ. A publikum elkényelmesedésével magyarázható ez, vagy az azzal, hogy túl sokan vagyunk mi, operaénekesek? Nem tudom.”





Joseph Calleja otthonosan mozog a romantikus olasz operazenei repertoárban, és elsősorban a belcanto művésze, jóllehet nem igazán ért egyet a lírai tenor, a drámai tenor és az egyéb hangfaji-stílusbeli megkülönböztetésekkel.



 „Verdinél megvan a Donizetti-féle belcanto vonal, mégis ugyanolyan tenor hangra komponálta a Rigolettót, mint a Traviatát vagy A trubadúrt. Mindehhez hozzáadódik még a tenorok korábbinál jóval nagyobb interpretációs szabadsága. A lényeg azonban – és a belcanto igazi jelentése is – a szép éneklés!”



Lehet, hogy Joseph Calleja azért sem szereti a drámai tenor megjelölést, mert pozitívan gondolkodó vérbeli máltaiként kevésbé kedveli a negatív karaktereket. Természetéhez tartozik az optimizmus, az örök máltai nyár.



 „Arra gondol, hogy elégedett vagyok-e? Igen, az vagyok. Persze főképpen akkor érzem ezt, amikor elégedett vagyok a teljesítményemmel. Nem nevezném meg a legkedvesebb partnereimet, mert a többiek esetleg megharagudnának. De számtalan nevet említhetnék, kiváló partnereim és karmestereim voltak és vannak. Úgy érzem, a munkakapcsolatokban a legfontosabb a kölcsönös tisztelet és elismerés. Pier Giorgio Morandi például, akivel most Budapestre érkeztem, kedves barátom és a romantikus olasz operazene kiváló specialistája. A legfőbb vágyam az életben az, hogy lássam egészségben felnőni és kiteljesedni a gyermekeimet. Az sem volna ellenemre, ha még egyszer annyi színpadon töltött idő adatna meg számomra, mint amennyit eddig megéltem. A legközelebbi tervem pedig a Giocon­dából Enzo szerepének megformálása, amire 2020-ban kerül majd sor. Az élet rövid, már elmúltam negyvenéves. Igyekeznem kell, amennyire csak lehet!”


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43452019-05-08 14:50:50

Az ember a saját hangjának rabja



szerző: Reviczky Katalin



Új Ember Hetilap - 2019. 05.05.



[…] Joseph Calleja második alkalommal járt Budapesten. 2007-ben Miklósa Erika vendégeként szerzett benyomásokat a magyar közönségről. „Nem is tudtam, hogy a magyarok szigorú szakértő bírálók. Hallottam, hogy egyszer még Carusót is kifütyülte a magyar közönség.”



„Megtisztelő, hogy a több mint hétezer éves máltai kultúra képviselője, kulturális nagykövete lehetek. Ha csak a Keresztelő Szent János barokk katedrálisra gondolok, benne Ca­ra­­­vaggio világhírű festményével, amely a világ egyik legnagyobb csodája, a lelkemet büszkeség tölti el. Örülök a diplomata-útlevélnek, s igyekszem meghálálni ezt a címet. Évekkel ezelőtt beindítottam a mára turisztikai látványosságot és vonzerőt jelentő nyári koncerteket. Sok tehetséges fiatal énekesünk van, akiket az alapítványomon keresztül is támogatok. Szívesen lépek fel számomra idegen zenés műfajok kiemelkedő képviselőivel is, mint például Zucchero, Anas­tasia, Bolton, Dion­ne Warwick, vagy Bo­celli és Ra­mazzotti, akikkel idén már másodszor állok színpadra. Ezzel is támogathatom Málta zenei életét. A nagyköveti szerepkörből a gazdasági kapcsolatok, a filmes, televíziós aktivitások és a promóció sem hiányzik. Nekünk nincs híres csokoládénk, nincsenek nemzetközi sportversenyeink, exportunk ereje az embereinkben rejlik.”



Gondoljon csak Nicholas Monsarrat The Kappillan of Malta című regényére – fogalmaz az operaénekes. – Ez a könyv a szigetország II. világháború alatti kiszolgáltatottságáról, kiéheztetéséről, szenvedéséről szól. Egy nép lelke, érzésvilága fejeződik ki benne, ugyan­akkor kellő humorral viszonyul az élethez. Itt van például a húsvét ünnepe. Mélyen vallásos nemzet vagyunk, böjtölünk is, ha kell, de még böjtidőben sem vetjük meg a nyalánkságokat. Minden egyes napban próbáljuk megtalálni azt, ami szép, örömteli. És igyekszünk bizonyítani a szorgalmunkat, hiszen ez minden kis nép közös sorsa.”



Tekinthetjük ezt akár az énekes ars poeticájának is, akinek a világ legjobbjai, többek között Domingo, Hampson, Garanča, Netreb­ko a partnerei. Milyen érzést mindez? „Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem nagyszerű. Jó érzés nagy művészekkel együtt dolgozni, baráti gesztusok részesévé válni. Nem lehet azonban hosszan fürdeni a dicsőségben, elidőzni egy-egy sikernél. Az ember a saját hangjának a rabja és kiszolgálója. Az énekhang érzékeny jószág, egyszer mindent lehetővé tesz, máskor sztrájkol. Vigyázni kell rá, ápolni, de mindenekelőtt művelni. És persze van, akinek tetszik, van, akinek nem. A kritikákat mindig fontosnak tartottam, igaz, ma már kevesebb időm jut az olvasásukra. Örök igazság azonban, hogy a sikerért keményen kell tanulni, dolgozni.”





Vajon mit tesz Joseph Calleja a sikerért? Veleszületett adottságának köszönhetően könnyen az ölébe hullik, vagy meg kell küzdenie érte? Ösztönös művész, vagy inkább olyan, aki szorgalmasan elsajátítja a művészi interpretáció titkait? A művészet számára játék, vagy a szívét-lelkét is beleadja a produkcióba?



 „Úgy gondolom, a kettő együtt igaz. Teljes szívemmel, lelkemmel jelen vagyok a szerepben, a munkában. Tudja, a hang olyan, mint a jó francia vagy olasz bor. Idő kell, hogy igazán beérjen. Manapság azonban a zenei képesség nem elég, a rendezők színészi alakítást is várnak az énekesektől. Kétségtelenül előnyt jelent a szerencsés külső, a jó fellépés, de a színészi készséget is fejleszteni kell. Ma már elképzelhetetlen, hogy valaki mozdulatlanul állva énekeljen a színpadon. Úgy gondolom, egy kis dráma jót tesz, mert a leküzdése kihívást, motivációt jelent. A túl sok dráma azonban, bár művészként naggyá tette Callast, aki valóban egyetlen volt a történelemben, borzasztóan meg is nehezítette az életét.”





Hogy lehet, hogy Callast, s ké­sőbb Pavarottit is még látványosan ünnepelték, bármerre jártak a világban?



„Callas olyan volt, mint egy amerikai filmsztár;­ bár­hova utazott, százak, ezrek várták. Rólunk ilyen szempontból tudomást sem vesz a világ. A publikum elkényelmesedésével magyarázható ez, vagy az azzal, hogy túl sokan vagyunk mi, operaénekesek? Nem tudom.”





Joseph Calleja otthonosan mozog a romantikus olasz operazenei repertoárban, és elsősorban a belcanto művésze, jóllehet nem igazán ért egyet a lírai tenor, a drámai tenor és az egyéb hangfaji-stílusbeli megkülönböztetésekkel.



 „Verdinél megvan a Donizetti-féle belcanto vonal, mégis ugyanolyan tenor hangra komponálta a Rigolettót, mint a Traviatát vagy A trubadúrt. Mindehhez hozzáadódik még a tenorok korábbinál jóval nagyobb interpretációs szabadsága. A lényeg azonban – és a belcanto igazi jelentése is – a szép éneklés!”



Lehet, hogy Joseph Calleja azért sem szereti a drámai tenor megjelölést, mert pozitívan gondolkodó vérbeli máltaiként kevésbé kedveli a negatív karaktereket. Természetéhez tartozik az optimizmus, az örök máltai nyár.



 „Arra gondol, hogy elégedett vagyok-e? Igen, az vagyok. Persze főképpen akkor érzem ezt, amikor elégedett vagyok a teljesítményemmel. Nem nevezném meg a legkedvesebb partnereimet, mert a többiek esetleg megharagudnának. De számtalan nevet említhetnék, kiváló partnereim és karmestereim voltak és vannak. Úgy érzem, a munkakapcsolatokban a legfontosabb a kölcsönös tisztelet és elismerés. Pier Giorgio Morandi például, akivel most Budapestre érkeztem, kedves barátom és a romantikus olasz operazene kiváló specialistája. A legfőbb vágyam az életben az, hogy lássam egészségben felnőni és kiteljesedni a gyermekeimet. Az sem volna ellenemre, ha még egyszer annyi színpadon töltött idő adatna meg számomra, mint amennyit eddig megéltem. A legközelebbi tervem pedig a Giocon­dából Enzo szerepének megformálása, amire 2020-ban kerül majd sor. Az élet rövid, már elmúltam negyvenéves. Igyekeznem kell, amennyire csak lehet!”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32372019-05-08 11:02:36

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hallhattuk:



1. Lehár Ferenc: Korallenlippen – PolkaMazurka (a Zuglói Filharmonikus Zenekart Rácz Márton vezényli) – koncertfelvétel: 2015. február 7., Pesti Vigadó)



2. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő



Négy részlet szólalt meg a rádió teljes felvételéről: km . Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter,  Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. A  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29



3. Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra)  Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János.Az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál



A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel prózai dialógusokkal együtt -,  először 1970. augusztus 19-én,  a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként.  



Három részlet szólalt meg erről a stúdiófelvételről:




  • Bevezető jelenet és Fritz dala, I. felv. (Réti József, km. Németh Marika és az MRT Énekkara)



Wanda: 

Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…



Fritz:

Ki nekem ront, pórul járhat! 

Ki nekem ront, pórul járhat! 

Mert visszavár, visszavár csókos szád!



Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, 

Selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, 

Levest kap a baka, komisz kenyeret, 

Holnap puska ropog, ágyú riogat,

Úgyis elpatkolok, ma még hadd igyak,

Ide veled jó bor! Na, hörpintsük fel! 

Anya, apa, sógor, ma búcsúznunk kell! 



Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép!

Most rúgjuk a port! 

Víg körtáncot járj!

Perdülj, fordulj! Ó!



Körbe perdülünk, lengve lendülünk, 

Mint a búgócsiga, Mint a kerge nyáj, 

Erre lendülünk, arra perdülünk, 

Mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 

Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 

Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga! Röppen, szállj! 



Kórus: 

Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, röppen, szállj!




  • Jelenet és Bumm tábornok belépője, I. felv. (Melis György, km. Réti József és az MRT Énekkarának férfikara)



Bumm: 

Ez botrány! Ezer ördög! 

Itt a táborban lányok! 



Fritz: 

Bumm! Mindig rosszkor jön!



Bumm: 

Megáll a józan ész! Kergekór. 

Hogy itt mit látok?!



Fritz: 

Az angyalbőrben még a férfiszívünk ég, 

A férfiszívünk ég…



Bumm: 

Megint Ön! Ön felesel!



Fritz: 

Csak épp egy szót! 



Bumm: 

Egy szót se, egy szót se! 

Elönt a méreg, vérem forr!

És akkor jön a vasszigor!



Kórus: 

Ha egyszer mérges, vére forr. 

Jaj, akkor jön a vasszigor!…



Bumm: 

Ahogy felnyihog harci ménem, 

Föl, harcra hát, 

Rohamra indulok én az élen,

Hegy-völgyön át, 

Seregem ellensége reszket, 

Hátrálni kár. 

Riadtan, messze bukkan nyeszlett, 

És meg sem áll. 

Hátrál a nyeszlett 

És meg sem áll. Szólt: 



Refrén:

Piff, paff, puff, tarapapabum, 

Legyőzött a generál, Bumm, bum! 

Piff, paff, puff, tarapapabum,

Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!



Kórus: 

Piff, paff, puff, tarapapabum, 

Legyőzött generál, Bumm, bum!

Piff, paff, puff, tarapapabum,

Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!



Bumm: 

Hogyha győzelem híre szárnyal, 

vár rám a nép! 

Ünnepi dallal, száz szép lánnyal, 

Tündér zenék. 

De már a csata után várnak 

Új harcmezők, 

Ahol a karjaikba zárnak 

A bájos nők, 

Csókkal várnak a bájos nők. Ó!



Refrén:

Piff, paff, puff, tarapapabum, 

És ott is győz generál Bumm, bum!

És Piff, paff, puff, tarapapabum, 

És ott is győz generál Bumm, bum! 



Kórus: 

Piff, paff, puff, tarapapabum, 

És ott is győz generál Bumm, bum!

És Piff, paff, puff, tarapapabum, 

Más nem győzhet, generál Bumm, bum!




  • A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József)



Nagyhercegnő:

- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 

Mondd néki el azt, amit érzek! 



Fritz: 

-De mit?



Nagyhercegnő: 

- Amit itt látsz…

Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.

Mondd el azt, hogy bódító férfi…

Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...

És győzni néha többet ér, 

Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 

Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.

Mondd el azt, hogy mindenem lángol.

Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 

Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!



Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 

Csak szenvedek nappal és éjjel!

Csak álmodom róla szüntelen, 

És nem adom reményem, mégsem. Ó!



Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!

Mondd el azt, hogy várok rá végig!

Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!

Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!



Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?



Fritz: 

- Sorsom dől el ezen! 

Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagy gond: igen vagy nem? 



Nagyhercegnő:

- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 

Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!

Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?



Fritz:

- Mondja azt, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

-Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 

Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 

Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 

Ha tudom, milyen sóvárgó..,



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Nos, hát…



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Mondja még, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó… Most érti már? 



Fritz:

- Ez tehát a szó…



Nagyhercegnő:

- Én vagyok ő….



Fritz:

- Ez érthető…



A mai rádióműsor utolsó zenéje volt Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből a palotás (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) - az operett részleteinek bemutatója: 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00 



A Túl az Óperencián” adását ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.


Operett, mint színpadi műfaj • 38892019-05-08 10:26:13

„Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny tizenegyedszer”



Felvidek.ma honlapján található cikkből  /2019.05.06.  Klemen Terézia/ idézek még három bekezdést:



Az utánpótlás Komáromban adott randevút egymásnak, hogy összemérjék tehetségüket, s a másik művészetének tükrébe belenézve alakítsák az önmagukról alkotott képet is.



A kérdés az volt, kinek jobbak a hangi adottságai, nagyobb a stílushűsége és az együttműködési készsége a partnerrel és a zenekarral. Hogy jó döntés született-e, azt majd a további sikerek és nézők tapsa fogja eldönteni.



Keszegh Béla, Komárom polgármestere ünnepi beszédében megemlítette, hogy mivel jövőre lesz Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója, ezért a 2020-as évet Komárom Lehár-évvé nyilvánítja.


Lehár Ferenc • 6702019-05-08 10:24:44

„Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny tizenegyedszer”



A Felvidek.ma honlapján található cikkből  /2019.05.06.  Klemen Terézia/ idézek még három bekezdést:



Az utánpótlás Komáromban adott randevút egymásnak, hogy összemérjék tehetségüket, s a másik művészetének tükrébe belenézve alakítsák az önmagukról alkotott képet is.



A kérdés az volt, kinek jobbak a hangi adottságai, nagyobb a stílushűsége és az együttműködési készsége a partnerrel és a zenekarral. Hogy jó döntés született-e, azt majd a további sikerek és nézők tapsa fogja eldönteni.



Keszegh Béla, Komárom polgármestere ünnepi beszédében megemlítette, hogy mivel jövőre lesz Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója, ezért a 2020-as évet Komárom Lehár-évvé nyilvánítja.


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
elhunyt:
1767 • Georg Philipp Telemann, zeneszerző (sz. 1681)