vissza a cimoldalra
2019-08-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11433)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (8089)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1743)
Franz Schmidt (3411)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61872)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3397)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (182)
Verdi-felvételek (549)
Társművészetek (1349)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1331)
Plácido Domingo (782)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (469)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4551)
László Margit (209)
Opernglas, avagy operai távcső... (20298)
Balett-, és Táncművészet (5871)
A nap képe (2142)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (28993 hozzászólás)
 
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33962019-08-24 23:32:16

Kapcs. 1788., 1789. sorszámok



Kiegészítés



"A muzsika polihisztora" - zenés beszélgetés Szabó Miklós operaénekessel



1987. június 29., Kossuth Rádió, 21.00 - 22.00



A műsort Meixner Mihály vezeti.



Szerkesztő: Varga F. István


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33952019-08-24 11:46:07

Lehár Ferenc – magyar szöveg Gábor Andor: Luxemburg grófja



Több felvételről hallottunk részleteket a Dankó Rádió délelőtti operett-adásában:



- Angéla dala:Minden nap egy rózsaszál…/Láthatjuk, valóban roppant ritkaság…”  (Kalmár Magda, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara,  vezényel: Nagy Ferenc)



A Qualiton lemezéről (keresztmetszet, 1964) szólalt meg három részlet:



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Breitner Tamás vezényli:



- Basil belépője:Szívem szeretvalóság ez nem álom... /VulkánIzzó tüze hull rám…” (Feleki Kamill)



- Fleury belépője:   „Mennyi ember!... /Konfetti-felhő száll…/Jó hírnév, jó modor a fő!...”  (Honthy Hanna)



Juliette és Brissard (bohém) kettőse„Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk,tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…” (Zentay Anna és Rátonyi Róbert)



 



A Rádió Dalszínháza felvételéről (bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00) hangzott el az alábbi részlet:



- Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője: ” Farsang van, itt a karnevál!...  - „Szép igazán, barátim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… végrendeletével így lettem  gróf ma éjjel  ./ Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…” (Udvardy Tibor, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András)



 



A „Túl az Óperencián” műsorának zárásaként Lehár Ferenc ÉVA című operettjének a dallamai csendültek fel a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában, Török Emil vezényletével  - 1958. április 8., Kossuth Rádió 20.20 (részletek).



 



Ezt a műsort a ma délután hat órakor kezdődő adásban ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


Verdi-felvételek • 5472019-08-24 08:56:24

Bartók Rádió sugározza ma este



19:00 - 21.08 Giuseppe Verdi: Attila



Háromfelvonásos opera előjátékkal



Szövegét - Zacharias Werner tragédiája nyomán - Temistocle Solera és Francesco Maria Piave írta



Vez.: Riccardo Chailly



Km.: Milánói Scala Ének- és Zenekara



Szereposztás: 



Attila,a hunok királya - Idar Abrazakov (basszus),

Ezio, római hadvezér – George Petean (bariton),

Odabella, Aquileia királyának lánya – Saioa Hernández (szoprán),

Foresto, aquileiai lovag – Fabio Sartori (tenor),

Uldino, Attila breton rabszolgája – Francesco Pittari (tenor),

Leone, I. Leó pápa – Gianluca Buratto (basszus)





(Milánó, Teatro La Scala, a 2018. december 7-i évadnyitó előadás felvétele)


Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? • 4682019-08-23 11:25:08

Múltidézés



 



1987. augusztus 19., Petőfi Rádió, 19.05 – 20.05



„Kapcsoljuk a 22-es stúdiót”  -   Opera-vetélkedő



Játékos fejtörő



Játékvezető: Batta András



Zsűri: Sándor Judit és Melis György operaénekesek; Kertész Ivána Magyar Rádió zenei szerkesztője



Szerkesztő: Varga F. István



 



Az RTV Újságban megjelent műsor-előzetes cikkben olvashatjuk az alábbi figyelemfelkeltő, felvezető sorokat:



A zenerajongók népes táborában akad, aki a kamarazenét, vagy a szimfonikus zenekar hangzását szereti. Van, aki szerzőkre, vagy karmesterekre és művekre esküszik.



Ám van egy külön „kaszt”, amelynek tagjait a zenés színpad varázsa kapcsolja össze. Ők az énekhang megszállottjai. Szakma szerint ugyan ők is elkülönülhetnek egymástól, de a kiválasztott műfaj, az opera szeretete valamennyiüket összeköti.



Rendre hasonlítgatják az énekesek teljesítményeit – másokéval is. Szereposztásban tévedhetetlenek, ellentétben a rettegett operadirektorokkal, és karmesterekkel. Az indiszpozícióit ugyan megbocsátják, (olykor), de ha egy epizódista „dob” egy szerepet, azt nem. Maximalisták, elfogultak, kritikusok… és önzetlenek, ha az operáról van szó. Internacionalista társaság, amelyet az ellentétek jellemeznek. Egyszóval: operarajongók!



Rájuk gondoltunk, amikor meghirdettük a játékos vetélkedőt augusztus 19-re, az ünnep előestéjére.



A játékot Batta András vezeti,  a zsűri (Sándor Judit, Melis György és Kertész Iván) játékosokért aggódó irányítása mellett.



A három fordulóból álló tusa győztesei pénz-és lemezjutalmat nyernek, de szeretnénk a közönség soraiban ülő „drukkereket” is jutalmazni, ha a szórakoztatónak szánt játékos vetélkedő kérdéseire válaszolni tudnak.



Nyáresti szórakozás tehát, ünnep előestéjén, könnyebb-nehezebb kérdésekkel, sok zenével.



/Varga F. István/


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33942019-08-23 10:31:45

A Dankó Rádió ma délelőtti, „Túl az Óperencián” műsorában hallott zenék közül említem meg:



- Johannes Brahms: 7. Magyar tánc (a Londoni Fesztiválzenekart Alfred Scholz vezényli)



- Aldobolyi Nagy György – Brandon Thomas - Szenes Iván: Charley nénje – a zenés játékból Lehoczky Zsuzsa, Tolnay Klári,  Bodrogi Gyula, Ernyei Béla, Paudits Béla, Páger Antal és Radnay György énekel részleteket, km. a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Kamarazenekara a zeneszerző vezényletével



- Jacques Offenbach: Utazás a Holdra  - Nyitány  (Marc Soustrot vezényli a  Loire-menti Filharmonikus Zenekart)



Ezt a műsort  ismét meghallgathatjuk a délután 6 órakor kezdődő adásban.


Társművészetek • 13442019-08-23 10:14:54

Vidnyánszky Attila: Ez nem egy város színháza, ez a Nemzet Színháza



ORIGO2019.08.22. 20:13



Interjút adott a TV2 Tények Este című műsorának Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója. Beszélt az őt ért támadásokról, a tao általa (is) régóta kívánt megszüntetéséről és az ellenzéki médiumokban oly szívesen hajtogatott 150 milliós veszteségről - ami természetesen nem úgy van, ahogy azok állítják.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45502019-08-22 21:18:58

„Amikor kimentem egy szerepben a színpadra, nem én voltam, hanem Ő…” – interjú Zempléni Máriával

- zéta -, 2019-08-22 [ Interjúk ]



http://momus.hu/article.php?artid=7228



"- Hogy élték meg ezek a nagyok, amikor felbukkantak a fiatalok, s elkezdték az Ő szerepkörüket kóstolgatni?



   - Mondok egy példát! Nem sokkal a bekerülésem után megkaptam Szaffi szerepét A cigánybáróban, ami Házy Böbéé volt. Az egyik próbámat megnézte, bejött utána az öltözőbe és azt mondta, hogy ebben a cipőben nem mehetek ki, rémes és másnapra hozott nekem egy körömcipőt, meg fülbevalót. Nagyon sokáig játszottam Szaffit, mindig azt hordtam.



   - Nem ilyen kollegiális híre volt Házynak…



   - Böbe kétarcú volt, tudott skorpió is lenni, meg nagyon szeretni is."


László Margit • 2082019-08-22 19:45:51

 





Magyar Rádió stúdiója, László Margit operaénekes, Petress Zsuzsa operett énekes, Szénássy István  - 1974



Fotó: Szalay Zoltán



Fortepan.hu



Horusitzky Zoltán – Romhányi József: Egyetlenegy éjszaka



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1974. november 23. Kossuth rádió 20.50 – 22.00



Szövegét Molnár Ferenc novellája nyomán írta Romhányi József



Vezényel: Jancsovics Antal

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:



Remete – Sólyom Nagy Sándor

Amelita – László Margit

Borbély – Palcsó Sándor

Szolgálólány – Petress Zsuzsa

Polgármester – Palócz László

Bakter – Szénási István


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33932019-08-22 19:43:41

Kapcs. 283. sorszám





Magyar Rádió stúdiója, László Margit operaénekes, Petress Zsuzsa operett énekes, Szénássy István  - 1974



Fotó: Szalay Zoltán



Fortepan.hu



Horusitzky Zoltán – Romhányi József: Egyetlenegy éjszaka



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1974. november 23. Kossuth rádió 20.50 – 22.00



Km. László Margit, Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, Palócz László, Sólyom-Nagy Sándor, Szénássy István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Jancsovics Antal.



Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.


Operett, mint színpadi műfaj • 40432019-08-21 19:40:12

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa



Pótlólag ideírom a  Duna TV-ben sugárzott gálakoncert II. részének a műsorát:



Lehár Ferenc: Paganini - Maria Anna-Elisa dala: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz!” (Fischl Mónika)



Kálmán Imre: A Bajadér – Radjami dala: „Óh, bajadérom, megöl érted a vágy!…” (Vadász Zsolt)



Dunajevszkij: Szabad szél – Pepita belépője: „Az ördög bújt belém…” (Szendy Szilvi, balettkar)



Lehár Ferenc: A mosoly országa – Liza és Szu-Csong „szív-duett”-je: „Lótuszvirág! ... Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd?..." (Bordás Barbara, Boncsér Gergely)



ifj. Johann Strauss: Éljen, a magyar! – polka  (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)



Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.  „Hazám, hazám…” (Ninh Duc Hoang Long)



Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Dancs Annamari, Laki Péter)



Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi dala: „Vad cigánylegény vagyok”  (Vadász Zsolt, balettkar)



Cigánytáncok (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)



Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Fischl Mónika, km. két táncos - Fitos Dezső koreográfiája)



Ábrahám Pál: Viktória – „Tyúkocskám!”  (Oszvald Marika, Peller Károly, balettkar)



Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…”  (Szendy Szilvi, Laki Péter)



Finálé - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő  „Húzzad csak kivilágos virradatig!...” (Az összes közreműködő énekes, táncos)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13282019-08-21 19:06:52

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa



Pótlólag ideírom a  Duna TV-ben sugárzott gálakoncert II. részének a műsorát:



Lehár Ferenc: Paganini - Maria Anna-Elisa dala: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz!” (Fischl Mónika)



Kálmán Imre: A Bajadér – Radjami dala: „Óh, bajadérom, megöl érted a vágy!…(Vadász Zsolt)



Dunajevszkij: Szabad szélPepita belépője: „Az ördög bújt belém…” (Szendy Szilvi, balettkar)



Lehár Ferenc: A mosoly országaLiza és Szu-Csong „szív-duett”-je: „Lótuszvirág! ... Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd?..." (Bordás Barbara, Boncsér Gergely)



ifj. Johann Strauss: Éljen, a magyar! – polka  (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)



Erkel Ferenc: Bánk bán Bánk áriája, II. felv.  „Hazám, hazám…” (Ninh Duc Hoang Long)



Kálmán Imre: Marica grófnő„Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Dancs Annamari, Laki Péter)



Lehár Ferenc: CigányszerelemJózsi dala: „Vad cigánylegény vagyok”  (Vadász Zsolt, balettkar)



Cigánytáncok (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)



Lehár Ferenc: Cigányszerelem Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Fischl Mónika, km. két táncos - Fitos Dezső koreográfiája)



Ábrahám Pál: Viktória – „Tyúkocskám!”  (Oszvald Marika, Peller Károly, balettkar)



Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…”  (Szendy Szilvi, Laki Péter)



Finálé - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő „Húzzad csak kivilágos virradatig!...” (Az összes közreműködő énekes, táncos)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45492019-08-21 17:38:13

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma délelőtt szép részletek szólaltak meg a Csínom Palkó daljátékból:



Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó



A Magyar Rádió új felvétele: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00



Km. Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi LiliSimándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László. Az  MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.



Ezeket a részleteket is meghallgathattuk a daljátékból:





Éduska és Palkó kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Simándy József)



Dialógus (próza):



Palkó: Éduska! Te volnál?



Éduska: Apám régen kijött a házból. Őt keresem.



Palkó: Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok!

Éduska: Tudom. Nem kutya…



Palkó: Nem. Csak darutollas pávakakas.



Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Mifelénk a legények sastollat hordanak a süvegüknél.



Palkó: Sastollat? Vadászok?



Éduska: Kurucharcosok! Bottyánnál. Esze Tamásnál.



Palkó: A kurucok fövegén sastoll a dísz?!



Éduska: Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó: Majd szerzek én sastollat is!   Hanem honnan tudod te olyan jól, hogy mennyi toll díszíti a kurucok fövegét?



Éduska: Majd megtudja, ha megtudja.



Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled!



Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, egyszer…



Palkó: Addig?



Éduska: Addig... Jó éjszakát!



(ének):



Palkó:



 Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó!

Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:



Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el,

Csupa csodaszép messzi cél felé!



Palkó:



A hangod akár a bársony – rám borul majd a

Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:



 Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:



Az én vallomásom ne bántson meg téged,

Élj tovább is álmán szép tündérmeséknek.

A rózsák majd, ha újra nyári fényben érnek,

Vidám menyegzővel várlak téged…



Éduska:



Jójszakát, jójszakát! Leszáll a csillagos éj.



Szívem tereád olyan régen vár.



Palkó:



Jójszakát, jójszakát! Az álom ringasson el,



Csupa csodaszép messzi cél felé!



Éduska



A hangod akár a bársony – rám borul majd a

Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:



Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám!



 



- Jelenet, Rosta Márton és Éduska kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, km.  Férfikar)



1.

Rosta:

Jó estét, jó estét,

Áldás, erő, békesség!



Éduska:

Jó estét, jó estét,

Mindenkinek kedvesség!



Mind (férfikar)

Ha, ha, ha, ha, ha, ha,

Csak egy leány s az apja!

Pántlikás kosárja,

Hetyke a kis kalapja.



Rosta:

Rosta Márton,

Híres ember Pozsonyban,

Itten áll most

Előttetek valóban.



Éduska:



Készíti a mézeskalács szíveket.



Rosta:

Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.



Éduska:

Menta, ánizs, 

És törökméz, csupa jó.

Hozzád adva

Egy maréknyi szép dió.

Ebből lesz a Rosta féle keverék.



Együtt:



Tessék, tessék!



Itten helyben ezt egyék!



2.



Rosta:

Jó estét, jó estét,

Nem kell nekünk fényesség.



Éduska:

Eltöltjük az estét,

Itt a finom édesség!



Rosta:

Jó estét, jó estét,

Mézeskalácsot tessék!



Éduska:

Ki éhes, ehessék.

Vendégeket fektessék!



Rosta:

Rosta Márton,

Híres ember Pozsonyban,

Itten áll most

Előttetek valóban.



Éduska:

Készíti a mézeskalács szíveket.



Rosta:

Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.



Éduska:

Menta, ánizs, 

És törökméz, csupa jó.

Hozzá adva

Egy maréknyi szép dió.

Ebből lesz a Rosta-féle keverék.



Együtt:

Tessék, tessék, 



Itten helyben ezt vegyék!



 



Ismétlés: du. 6 és 7 óra között, a Dankó Rádióban és az internetes oldalon is (www.dankoradio.hu)


Simándy József - az örök tenor • 6202019-08-21 17:36:11

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma délelőtt szép részletek szólaltak meg a Csínom Palkó daljátékból:



Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó



A Magyar Rádió új felvétele: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00



Km. Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi LiliSimándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László. Az  MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.



Ezt a részletet is meghallgattuk a daljátékból:



Éduska és Palkó kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Simándy József)



Dialógus (próza):



Palkó: Éduska! Te volnál?



Éduska: Apám régen kijött a házból. Őt keresem.



Palkó: Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok!

Éduska: Tudom. Nem kutya…



Palkó: Nem. Csak darutollas pávakakas.



Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Mifelénk a legények sastollat hordanak a süvegüknél.



Palkó: Sastollat? Vadászok?



Éduska: Kurucharcosok! Bottyánnál. Esze Tamásnál.



Palkó: A kurucok fövegén sastoll a dísz?!



Éduska: Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó: Majd szerzek én sastollat is!   Hanem honnan tudod te olyan jól, hogy mennyi toll díszíti a kurucok fövegét?



Éduska: Majd megtudja, ha megtudja.



Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled!



Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, egyszer…



Palkó: Addig?



Éduska: Addig... Jó éjszakát!



(ének):



Palkó:



 Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:



Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el.

Csupa csodaszép messzi cél felé!



Palkó:



A hangod akár a bársony – rám borul majd a

Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:



 Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:



Az én vallomásom ne bántson meg téged,

Élj tovább is álmán szép tündérmeséknek,

A rózsák majd, ha újra nyári fényben érnek,

Vidám menyegzővel várlak téged…



Éduska:



Jójszakát, jójszakát! Leszáll a csillagos éj.



Szívem tereád olyan régen vár.



Palkó:



Jójszakát, jójszakát! Az álom ringasson el.



Csupa csodaszép messzi cél felé!



Éduska



A hangod akár a bársony – rám borul majd a

Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:



Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám!



 



Ismétlés: du. 6 és 7 óra között, a Dankó Rádióban és az internetes oldalon is (www.dankoradio.hu)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33922019-08-21 17:31:59

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma délelőtt szép részletek szólaltak meg a Csínom Palkó daljátékból:



Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó



A Magyar Rádió új felvétele: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00



Km. Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi LiliSimándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László. Az  MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.



Részleteket hallottunk a daljátékból:



- Förgeteg dala (Radnay György)



„Sejehaj, betyár, te szegény betyár! Éltedért, sorsodért, vásott fokosodért, sejehaj, semmidért se kár! Hogyha jő a tél, havat fú a szél, erdőben, mezőben, nádi menedékben, sejehaj, hóvihar elér! Mögötted a zsandár, üldöztet a császár! Sszaladjál, nyargaljál, lóhalálában fussál!”



- Örzse dala (Komlóssy Erzsébet)



„Tányér, bogrács, fakanál, puhaágy és pörkölt-libamáj! Ez az asszonynak, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga! Éles kard és buzogány! Kanóc, puska és kacagány!  Ez a férfiak, ez a férfiak, ez a férfiaknak gondja…/Nem férfi az, aki fél! Nem asszony az, aki fél! A bátorság Isten útján nagyon sokat ér!... De ha szól a harci csatariadó, … mert az asszonynak, mert a lánynak ott vagyon ilyenkor a  dolga.”





- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Simándy József)



Dialógus (próza):



Palkó: Éduska! Te volnál?



Éduska: Apám régen kijött a házból. Őt keresem.



Palkó: Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok!

Éduska: Tudom. Nem kutya…



Palkó: Nem. Csak darutollas pávakakas.



Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Mifelénk a legények sastollat hordanak a süvegüknél.



Palkó: Sastollat? Vadászok?



Éduska: Kurucharcosok! Bottyánnál. Esze Tamásnál.



Palkó: A kurucok fövegén sastoll a dísz?!



Éduska: Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó: Majd szerzek én sastollat is!   Hanem honnan tudod te olyan jól, hogy mennyi toll díszíti a kurucok fövegét?



Éduska: Majd megtudja, ha megtudja.



Palkó: Furcsa jószág vagy te! Egyszer még szeretnék találkozni veled!



Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, egyszer…



Palkó: Addig?



Éduska: Addig... Jó éjszakát!



(ének):



Palkó:



 Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:



Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el,

Csupa csodaszép messzi cél felé!



Palkó:



A hangod akár a bársony – rám borul majd a

Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:



 Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:



Az én vallomásom ne bántson meg téged,

Élj tovább is álmán szép tündérmeséknek.

A rózsák majd, ha újra nyári fényben érnek,

Vidám menyegzővel várlak téged…



Éduska:



Jójszakát, jójszakát! Leszáll a csillagos éj.



Szívem tereád olyan régen vár.



Palkó:



Jójszakát, jójszakát! Az álom ringasson el,



Csupa csodaszép messzi cél felé!



Éduska



A hangod akár a bársony – rám borul majd a

Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:



Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám!



 



- Jelenet, Rosta Márton és Éduska kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, km.  Férfikar)



1.

Rosta:

Jó estét, jó estét,

Áldás, erő, békesség!



Éduska:

Jó estét, jó estét,

Mindenkinek kedvesség!



Mind (férfikar):

Ha, ha, ha, ha, ha, ha,

Csak egy leány s az apja!

Pántlikás kosárja,

Hetyke a kis kalapja.



Rosta:

Rosta Márton,

Híres ember Pozsonyban,

Itten áll most

Előttetek valóban.



Éduska:



Készíti a mézeskalács szíveket.



Rosta:

Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.



Éduska:

Menta, ánizs, 

És törökméz, csupa jó.

Hozzád adva

Egy maréknyi szép dió.

Ebből lesz a Rosta féle keverék.



Együtt:



Tessék, tessék!



Itten helyben ezt egyék!



2.



Rosta:

Jó estét, jó estét,

Nem kell nekünk fényesség.



Éduska:

Eltöltjük az estét,

Itt a finom édesség!



Rosta:

Jó estét, jó estét,

Mézeskalácsot tessék!



Éduska:

Ki éhes, ehessék.

Vendégeket fektessék!



Rosta:

Rosta Márton,

Híres ember Pozsonyban,

Itten áll most

Előttetek valóban.



Éduska:

Készíti a mézeskalács szíveket.



Rosta:

Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.



Éduska:

Menta, ánizs, 

És törökméz, csupa jó.

Hozzá adva

Egy maréknyi szép dió.

Ebből lesz a Rosta-féle keverék.



Együtt:

Tessék, tessék,



Itten helyben ezt vegyék!

 



- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból  (Gyurkovics Mária, Melis György) 



Zsuzsika:

Oh, hogy itt vagy végre, aranyos szép párom! Merre jártál eddig én édes virágom?



Balogh Ádám:



Bármerre is jártam, csak utánad vágytam! Tábor magányába, háború zajában kék szemedet láttam.



Zsuzsika:

Hűséges szívemmel szerettelek mindég, s nem felejtettem első csókodat! Vártam visszatérted éjnapon át mindég: bárcsak meghallhatnám drága hangodat!



Balogh Ádám:

Hűséges szívemmel éji magányomban szálltam veled a dalnak szárnyain! Elrepültem hozzád titkos találkára, néked elmesélni bűvös álmaim!



2.

Balog Ádám:

Látod édes rózsám, megígértem néked, hogy mire a darvak vándorútra térnek, útján hervadásnak, hideg őszi szélnek, édes mátkapárom, harmatos virágom, visszajövök érted!



Refrén ism.: Hűséges szívemmel…

 



- Rosta Márton és Koháry grófné kettőse – II. felv. (Neményi Lili, Szabó Ernő)



Rosta:



Ájn, cváj, dráj, ájnc, három a tánc! Fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc! Új módi sikk, s mily jólesik, fórném és bécsies, cseppet sem régies, mesébe kívánkozik.



Koháryné:



Bódító szárnyalás, bájos-üde lángvarázs, tovatűnő kacagás. Ájn, cváj, dráj, ájnc, három a tánc. Fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc!  



Csak utánam, valahányan, pihekönnyen és lágyan, ez a tánc még csupa játék, csupa kellem és báj! Így bókolunk ez előkelő, hölgyeim, látják? Így fordulunk, ugye kitűnő? És most megállj!



Refrén ism. Ájn, cváj, dráj, ájnc...



- Kórus-jelenet…- Hé! Tyukodi! Legények, ide! Katonák…” (MRT Énekkarának férfikara)



 



Az adás végén még elhangzott:



Vincze Ottó: Budai kaland - Balettzene (km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - 1962. december, Kossuth Rádió



 



Ismétlés: du. 6 és 7 óra között, a Dankó Rádióban és az internetes oldalon is (www.dankoradio.hu)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45482019-08-21 14:04:20

Házy Erzsébet operett stúdiófelvételein női partnereivel énekelt ezekben a darabokban:



III. Szopránok



Gyurkovics Mária - Házy Erzsébet: Farkas Ferenc: Csínom Palkó



Lorenz Kornélia - Házy Erzsébet: Kálmán Imre: Csárdáskirálynő



Neményi Lili - Házy Erzsébet: Jacobi Viktor: Leányvásár; Farkas Ferenc: Csínom Palkó



Orosz Júlia - Házy Erzsébet: Lehár Ferenc: A mosoly országa



Osváth Júlia - Házy Erzsébet: Lehár Ferenc: A mosoly országa



Pavlánszky Edina - Házy Erzsébet: Schubert-Berté: Három a kislány



Raskó Magda - Házy Erzsébet: Polgár Tibor: Szél kerekedik



Andor Éva - Házy Erzsébet: Farkas Ferenc: Csínom Palkó; Szirmai Albert: Mézeskalács



Ágai Karola - Házy Erzsébet: J. Strauss: A cigánybáró



Geszty Szilvia - Házy Erzsébet: Lecocq: Angot asszony lánya



Kalmár Magda - Házy Erzsébet: Planquette: A corneville-i harangok; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Zeller: A madarász; Offenbach: Kékszakáll



Koltay Valéria - Házy Erzsébet: Huszka Jenő: Lili bárónő; Lehár Ferenc: A víg özvegy; Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság; Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő; Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő; Fall: Pompadour; Lehár Ferenc: Giuditta;



László Margit - Házy Erzsébet: J. Strauss: A denevér; Schubert-Berté: Három a kislány



Lehoczky Éva - Házy Erzsébet: Offenbach: Kékszakáll; Kemény Egon: Komáromi farsang és Kacsóh Pongrác János vitéz rádiófelvételén is énekel, de nincs közös jelenete Házyval.



Domonkos Zsuzsa - Házy Erzsébet: Offenbach: Kékszakáll



Galambos Erzsi - Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Maya



Honthy Hanna - Házy Erzsébet: Kálmán Imre: Csárdáskirálynő



Németh Marika - Házy Erzsébet: Lecocq: Angot asszony lánya; Jacobi Viktor: Leányvásár; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő; Fényes Szabolcs: Maya



Petress Zsuzsa - Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Szombat délután; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban; Millöcker: Dubarry



Zentay Anna - Házy Erzsébet: Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Planquette: A corneville-i harangok; Horváth Jenő: Kénytelen mulatság; Polgár Tibor: A lepecsételt asszony; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban; Szirmai Albert: Rinaldó; Lehár Ferenc: Éva; J. Strauss: Egy éj Velencében; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Lehár Ferenc: A cárevics



Divéky Zsuzsa - Házy Erzsébet: Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Erdész Zsuzsa - Házy Erzsébet: Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Forgács Júlia - Házy Erzsébet: Offenbach: Kékszakáll



Gombos Éva - Házy Erzsébet: Offenbach: A szép Heléna;



Horváth Eszter - Házy Erzsébet: Offenbach: Kékszakáll



Svéd Nóra - Házy Erzsébet: Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Tordai Éva - Házy Erzsébet: Offenbach: Kékszakáll



Csikós Rózsi - Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Nászajándék



Kiss Manyi - Házy Erzsébet: Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Lecocq: Angot asszony lánya



 



Lotte Schädle - Házy Erzsébet: J. Strauss: Der Zigeunerbaron:



Dagmar Koller - Házy Erzsébet: Kálmán Imre: Gräfin Mariza



Ljuba Welitsch - Házy Erzsébet: Kálmán Imre: Gräfin Mariza



 



 



IV. Altok, mezzók



Barlay Zsuzsa - Házy Erzsébet: J. Strauss: A cigánybáró



Garancsy Márta - Házy Erzsébet: J. Strauss: A cigánybáró



Komlóssy Erzsébet - Házy Erzsébet: J. Strauss: A cigánybáró; Farkas Ferenc: Csínom Palkó



Palánkay Klára - Házy Erzsébet: Offenbach: Fortunio dala



Sándor Judit - Házy Erzsébet: J. Strauss: Egy éj Velencében



Szabó Anita - Házy Erzsébet: J. Strauss: A cigánybáró; Offenbach: Kékszakáll



Szirmai Márta - Házy Erzsébet: Bernstein: West Side-i történet; Fall: Pompadour



Mezey Mária - Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Nászajándék



 



Elisabeth Schärtel - Házy Erzsébet: J. Strauss: Der Zigeunerbaron


Miklósa Erika • 12372019-08-21 11:03:00

https://fidelio.hu/jazz-world/elkeszult-a-kossuth-teri-unnepseg-es-a-tuzijatek-zeneje-138556.html



Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje



Fidelio/MTI



2018.08.15. 09:25



Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.



[…]



„A művész elmondta, hogy óriási megtiszteltetés volt számára a felkérés, hogy írjon Magyarország születésnapjára Szent Istvánról egy dalt, nagy izgalommal várják a fellépést. Mint mondta, az alkotás fő üzenete, alcíme, amely szöveg szerint el is hangzik a darabban: „Csodaország Magyarország”. A mű létrehozásának folyamatáról elmondta: hosszú, mintegy két hónapos munka áll mögötte, a hangszereléstől kezdve a zene felvételéig. Kiemelte, hogy a zenének a tűzijátékot kell kiszolgálnia.



Miklósa Erika, aki nem először dolgozik a zeneszerzővel, szintén arról beszélt, hogy nagy öröm számára a felkérés és komoly feladatot jelent a mű előadása.



„Egy magyar művésznek óriási megtiszteltetés, ha egy nemzeti ünnepen felléphet, énekelhet, pláne akkor, ha ezt Szarka Tamás zenéjére teszi, amely nem szűkölködik a magyar népzenei hagyományokban sem” – mondta. Hozzátette, hogy a zenemű alapja egy magyar népdal, és az teljesedik ki modern operává. „Boldog vagyok, hogy ezen az ünnepen itthon vagyok, énekelhetek és megtisztelhetem az országomat azzal, hogy fellépek ezen az ünnepségen” – fogalmazott a művész.


Lisztről emelkedetten • 9582019-08-21 10:58:04

 




 Classica TV



Liszt Ferenc zongoraverseny 2017 - II. Elődöntő



 ma, 21:00 - 21:23



Die drei Zigeuner (S383), Die Zelle in Nonnenwerth (S382bis) és a La lugubre gondola (S134bis) a 11. nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny elődöntőjében, amelyet 2017-ben rendeztek az Utrechti TivoliVredeburgban. 



A verseny aktívan bemutatja és támogatja a világ minden tájáról származó tehetséges zongoristákat. Ennek eredményeként rendezvényeként bizonyította magát, amely professzionális ajtókat nyit sok fiatal zenész számára. A Liszt Ferenc Nemzetközi Verseny első alkalommal 1986-ban került megrendezésre Hollandiában, és azóta a világ egyik legfontosabb zongoraversenyévé vált.



 



ma, 21:23 - 21:45



Ran Feng (1991, Kína) a La notte (S377a) és a 12. magyar rapszódia (S379a)  című műveket mutatja be.



 



 Ma, 21:45 - 22:07



Minsoo Hong (1993, Dél-Korea) a La notte (S377a) és a 12. magyar rapszódia (S379a)  című műveket mutatja be.



 



Ma, 22:07 - 22:31



Michelle Candotti (1996, Olaszország) a Die drei Zigeuner (S383),  a Die Zelle in Nonnenwerth (S382bis) és a  La lugubre gondola (S134bis) című műveket mutatja be.


Kedvenc magyar operaelőadók • 11392019-08-21 10:31:38

Bartók Rádió sugározza ma délután, 14:23 -15.00



Kováts Kolos énekel, Oberfrank Péter zongorázik



1. Ránki György: Pomádé király új ruhája - Pomádé áriája,



2. Giuseppe Verdi: Don Carlos - Fülöp király áriája,



3. Pjotr Csajkovszkij: Anyegin - Gremin áriája,



4. Claude Debussy: Zöldben,



5. Richard Strauss: Ajánlás,



6. Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Sarastro E-dúr áriája,



7. Giuseppe Verdi: Nabucco - Zakariás áriája,



8. Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu Csong dala II. felv. (Vágyom egy nő után)



(Óbudai Társaskör, 1996. december 2.)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13242019-08-20 18:48:17

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa



Tegnap este láthattuk a Duna TV-ben  az operett-gála felvételének I. részét



Amire emlékszem  a koncertből az különösen két értékes operarészlet volt, nívós előadásban kaptuk.



A műsorból (az elejét nem láttam, később kapcsolódtam be a közvetítésbe):



Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska dala (Bordás Barbara)



Johann Strauss: Egy éj Velencében – Lagúna-keringő (Vadász Zsolt)



Fényes Szabolcs: Maya – Vidám kettős: „Galambom-bo-bom” (Dancs Annamari, Laki Péter)



Verdi: Traviata – Violetta nagy áriája, I. felv. (Fischl Mónika, km. Ninh Duc Hoang Long – háttérből énekhangja) (olasz nyelven)



Delibes: Lakmé - Virág-duett , I. felv.  – Lakmé és Mallika kettősét Fischl Mónika és Bordás Barbara adta elő (francia nyelven)



Volt  még: Ábrahám Pál Viktória c. operettjéből a Honvéd banda szól a Stefánián” c. vidám jelenet,  meg egy Huszka-operettdal is...



Fellépett:  Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Peller Károly, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long, valamint a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíjasai: Faragó Alexandra és Dénes Viktor. 



Az I. rész zárásaként Lehár: A víg özvegy – Grisette-dalt  + Offenbach: Orfeusz az alvilágban – kánkánt adták elő a Budapesti Operettszínház énekművészei, tánckara.



Az Operettszínház Zenekarát  Pfeiffer Gyula vezényli.



Ma 20.05 – 21.00 között láthatjuk a Duna TV-ben felvételről a II. részt


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9852019-08-20 18:46:58

Hamarosan kezdődik a Bartók Rádió esti műsora, benne:



19.00  Prológ



Dohnányi Ernő: A tenor. A mikrofonnál: László Ferenc

Szerk.: Katona Márta



19:30 - Hírek



Hírműsor



19:35 - 21.10  Dohnányi Ernő: A tenor (1929)



Háromfelvonásos vígopera



Német szövegét Carl Sternheim Bürger Schippel című vígjátéka nyomán Goth Ernő írta.



Fordította: Csákovics Lajos



Vezényel:  Vajda Gergely



Km.: Magyar Állami Operaház Zenekara



Szereposztás: 



A herceg – Geiger Lajos (basszbariton),

Hicketier, gazdag polgár – Szvétek László (basszus),

Jenny, Hicketier felesége – Farkasréti Mária (mezzoszoprán),

Thekla, Hicketier lánya – Miksch Adrienn (szoprán),

Krey, hercegi hivatalnok – Szerekován János (tenor),

Wolke, nyomdász – Kiss András (basszus),

Schippel, városi muzsikus – Fekete Attila (tenor),

Müller, polgár – Csiki Gábor (tenor),

Schulze, polgár – Molnár Zsolt (bariton).



(Erkel Színház, 2014. szeptember 14.)


Cziffra György • 1082019-08-20 18:42:24

Bartók Rádió, ma 21:10 – 22.00



 Cziffra György Liszt Ferenc-műveket zongorázik



1. Szentivánéji álom – parafrázis Félix Mendelssohn-Bartholdy kísérőzenéje nyomán,



2. VI. magyar rapszódia,



3. Rigoletto – parafrázis Giuseppe Verdi operája nyomán,



4. Lidércfény – transzcendens etűd





5. Esz-dúr zongoraverseny (km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Lehel György)


Lisztről emelkedetten • 9572019-08-20 18:41:36

Bartók Rádió, ma 21:10 – 22.00



 Cziffra György Liszt Ferenc-műveket zongorázik



1. Szentivánéji álom – parafrázis Félix Mendelssohn-Bartholdy kísérőzenéje nyomán,



2. VI. magyar rapszódia,



3. Rigoletto – parafrázis Giuseppe Verdi operája nyomán,



4. Lidércfény – transzcendens etűd





5. Esz-dúr zongoraverseny (km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Lehel György)


Kortárs zene • 672019-08-20 18:39:26

Ma éjjel a Bartók Rádió műsorán



22:00 - 23.00  Ars Nova - a XX-XXI. század zenéje





1. Kocsár Miklós: Missa in A (Cantemus Gyermekkar, Pro Musica Leánykar, vez.: Szabó Dénes, szólót énekel: Földesi Ildikó, Drabik Zsuzsanna és Roma Sarolta),



2. Durkó Zsolt: Széchenyi oratórium (Fülöp Attila – tenor, Köves Péter – basszus, Magyar Rádió Ének- és Zenekara, vez.: Lehel György)



Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula


Operett, mint színpadi műfaj • 40422019-08-20 18:21:11

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa




Tegnap este láthattuk a Duna TV-ben  az operett-gála felvételének I. részét



Amire emlékszem  a koncertből az különösen két értékes operarészlet volt, nívós előadásban kaptuk.



A műsorból (az elejét nem láttam, később kapcsolódtam be a közvetítésbe):



Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska dala (Bordás Barbara)



Johann Strauss: Egy éj VelencébenLagúna-keringő (Vadász Zsolt)



Fényes Szabolcs: MayaVidám kettős: „Galambom-bo-bom” (Dancs Annamari, Laki Péter)



Verdi: Traviata – Violetta nagy áriája, I. felv. (Fischl Mónika, km. Ninh Duc Hoang Long – háttérből énekhangja) (olasz nyelven)



Delibes: Lakmé - Virág-duett , I. felv.  – Lakmé és Mallika kettősét Fischl Mónika és Bordás Barbara adta elő (francia nyelven)



Volt  még: Ábrahám Pál Viktória c. operettjéből a Honvéd banda szól a Stefánián” c. vidám jelenet,  meg egy Huszka-operettdal is...



Fellépett:  Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Peller Károly, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long, valamint a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíjasai: Faragó Alexandra és Dénes Viktor. 



Az I. rész zárásaként Lehár: A víg özvegy – Grisette-dalt  + Offenbach: Orfeusz az alvilágban – kánkánt adták elő a Budapesti Operettszínház énekművészei, tánckara.



Az Operettszínház Zenekarát  Pfeiffer Gyula vezényli.



Ma 20.05 – 21.00 között láthatjuk a Duna TV-ben felvételről a II. részt


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45462019-08-20 18:13:20

Házy Erzsébet magyar nyelvű teljes operett rádiófelvételei közül egyedüliként a "Komáromi farsang"-ról tudok (2 CD);  a Csárdáskirálynő teljes felvétele anno LP-n került kereskedelmi forgalmazásra, de a CD-n már csak az operett keresztmetszete jött ki.



A német nyelvterületen még A cigánybáró és a Marica grófnő reljes ének-zenei anyaga jött ki lemezen (német nyelvű stúdió felvételen). 



Jó lenne mecénást találni, hogy Házy Erzsébet sok-sok teljes operettfelvétele közül  digitalizálva hozzájuthassunk  újabbakhoz  - merítve a  rádiós hatalmas hangarchívumából!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33912019-08-20 17:20:34

A Dankó Rádió mai, ünnepi műsorában nem volt operett.  Az elhangzott zenék közül említem meg: 



- Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz (Magyar Rádió és Televízió Énekkara, vezényel: Sapszon Ferenc)



- Erkel Ferenc – Kölcsey Ferenc: Himnusz  (az MRT Énekkarát,  Gyermekkarát és a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)



Kodály Zoltán: Székelyfonó A csitári hegyek alatt régen leesett a hó..” (népdalfeldolgozás)  (Andor Éva, Simándy József, km.  a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Ferencsik János (A felvétel készült: 1970)



- Kókai Rezső: István király az oratórium koronázási jelenete (Km. a kibővített Szent István Király Oratóriumkórus és Szent István Király Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Záborszky Kálmán) – Hősök tere, „Örömkoncert” - 2003. augusztus 19. 



Kókai Rezső István király című színpadi oratóriuma 1938-ban, a Szent István halálának 900. évfordulójára meghirdetett zeneszerzői pályázatra készült, és megnyerte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium első díját. Elsőként 1942. március 15-én - Oláh Gusztáv rendezésében - az Operaházban mutatták be, de a második világháború miatt csak hat előadást érhetett meg. 1945 után a darabot témája miatt, ideológiai okokból félretették. Záborszky Kálmán hosszas kutatás után 1987-ben, az Országos Széchényi Könyvtárban találta meg. A következő évben hangversenyszerű változatát, majd 1996-ban és 2000-ben a színpadi változatát vezényelte;



Hősök tere, „Örömkoncert” - 2003. augusztus 19.: az oratórium monumentális koronázási jelenete is elhangzott - „Négyezer hang és kétszázötven hangszer szólalt meg”.



Kórusok érkeztek az ország több pontjáról, Budapest mellett Ceglédről, Sárospatakról, Veszprémből, Debrecenből, Miskolcról, Szolnokról, Nyíregyházáról, Gyöngyösről, Hegykőről, Karcagról, Kolozsvárról, Kisújszállásról, Székesfehérvárról, Mezőtúrról, Szegedről, Jászberényből, Vásárosnaményból, Pécsről, Nagyváradról, Nagykanizsáról, Vácról, Várpalotáról. A hangverseny muzsikusai: a Szent István Király Szimfonikus Zenekar, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekara, a Szent Király Zeneiskola Szimfonikus Zenekara és a Jubileumi Szimfonikus Zenekar tagjai. Az est szólistái: Berczelly István, Herczenik Anna, Molnár András és Wiedemann Bernadett voltak.



- Ah, hol vagy magyarok Tündöklő csillaga” (XVIII. századi kéziratos forrásból; dallam gyökere egy középkorból származó adventi gregorián ének.)



- Hector Berlioz: Rákóczi-induló (kibővített Szent István Király Szimfonikus Zenekar, vezényel: Záborszky Kálmán) - Hősök tere, „Örömkoncert” - 2003. augusztus 19.



 



Ma hat órától újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a rádióban. "Túl az Óperencián"  Felelősszerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45442019-08-20 17:12:57

Az idők során elég nagy adatbázist hoztam létre (építettem fel) magamnak az operettirodalmat tekintve, csaknem teljeskörű, van miből merítenem. Ennek egy  "alépítménye"  Házy Erzsébet produktuma, s  persze van még mit finomítani rajta. Ezen továbbra is dolgozom.



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 618542019-08-20 15:13:55

Igen, erre már felfigyeltem én is, de nem észrevételeztem itt; nem akartam "rossz pontot" szerezni nála...


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45422019-08-20 14:56:40

Ez igaz: viszont ebben az esetben szándékosan felsoroltam az említett szereplő-neveket is; szép rádiófelvétel, melyet  Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert éneke fémjelez a szerzőké mellett. A többi közreműködőt is meg kéne említenem, felsorolni a felvételen szereplőket... újra és újra... Ilyen rádiófelvétel még a legnagyobb kedvencem: A víg özvegy!



 



A következőkben Házy Erzsébet szoprán, mezzo-alt énekes partnereit veszem számba, akik az operett stúdiófelvételeken közreműködő-partnerei voltak.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45402019-08-20 11:17:23

Házy Erzsébet operett stúdiófelvételein férfiénekes partnereivel énekelt ezekben a darabokban:



II.  Baritonok, bassz-baritonok (a kis karakterszerepek nem mindegyik előadóit nevesítem; akiknek a felvételen nincs közös, együtténeklésük Házyval)



 



Bende Zsolt – Házy Erzsébet: Offenbach: Fortunio dala; J. Strauss: A cigánybáró; J. Strauss: A denevér; Szirmai Albert: Rinaldó; Offenbach: A szép Heléna; Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Fényes Szabolcs: Maya; Offenbach: Kékszakáll



Melis György – Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Fekete csillag; Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Huszka Jenő: Lili bárónő; J. Strauss: A cigánybáró; J. Strauss: A denevér; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; Ábrahám Pál: Viktória; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban; Schubert-Berté: Három a kislány; Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő; Planquette: A corneville-i harangok; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Loewe: My Fair Lady; Szirmai Albert: Mézeskalázs; Offenbach: Kékszakáll



Palócz László – Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Szombat délután; Polgár Tibor: A lepecsételt asszony; Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; J. Strauss: A denevér; Offenbach: A szép Heléna; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Fényes Szabolcs: Maya



Radnay György – Házy Erzsébet: Planquette: A corneville-i harangok; Polgár Tibor: A lepecsételt asszony; Kacsóh Pongrác: János vitéz; Lehár Ferenc: Cigányszerelem; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; J. Strauss: A denevér; J. Strauss: A cigánybáró; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Fényes Szabolcs: Maya



Reményi Sándor – Házy Erzsébet: Polgár Tibor: A lepecsételt asszony; Farkas Ferenc: Csínom Palkó



Palló Imre – Házy Erzsébet: Kacsóh Pongrác: János vitéz



Sólyom - Nagy Sándor  – Házy Erzsébet: Planquette: A corneville-i harangok



Szabó Ernő – Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Farkas Ferenc: Csínom Palkó



Domahidy László - Házy Erzsébet: Farkas Ferenc: Csínom Palkó



Gózon Gyula – Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Miljutyin: Nyugtalan boldogság;



Bilicsi Tivadar – Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Lehár Ferenc: A víg özvegy; Jacobi Viktor: Leányvásár



Bessenyei Ferenc - Házy Erzsébet: Horváth Jenő: Kénytelen mulatság



Eberhard Wächter – Házy Erzsébet: J. Strauss: Der Zigeunerbaron



Lendvay Andor - Házy Erzsébet: J. Strauss: A cigánybáró



Maleczky Oszkár – Házy Erzsébet: Polgár Tibor: Szél kerekedik; Fényes Szabolcs: Szombat délután; Jacobi Viktor: Leányvásár; Offenbach: Fortunio dala; Planquette: A corneville-i harangok; Offenbach: A szép Heléna; J. Strauss: Egy éj Velencében



Várhelyi Endre – Házy Erzsébet: Planquette: A corneville-i harangok; Zeller: A madarász


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45392019-08-20 11:09:24

Így van, ez kimaradt. Köszönöm. 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33902019-08-20 11:08:38

Négy nappal ezelőtt a Dankó Rádióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Kerekes Jánosra emlékezett (Budapest, 1913. április 18. – Budapest, 1996. augusztus 16.): huszonhárom évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el kora ismert, népszerű zeneszerző-karmestere, akinek neve máig főként az 1950-es évek egyik legsikeresebb magyar  operettje, az Állami Áruház komponistájaként él a köztudatban.  A „Túl az Óperencián” műsorában gyakorta felhangzanak részletek a Darvas Szilárd - Szenes Iván szövegkönyvére 1952-ben komponált színpadi darabjának rádiófelvételéről (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal László, km. a Tóth-kórus, az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara és a Magyar Rádió Tánczenekara. Vezényel maga szerző. – Rádióbemutató:1953. március 24., Kossuth adó)



Az operett korabeli népszerűségét mi sem bizonyította jobban, hogy színházak sora játszotta az „Állami Áruház”-at, sőt az említett rádiókeresztmetszet-felvétele mellett, azonos címmel zenés mozifilmet is forgattak belőle; Kerekes János elvállalta, hogy saját művének motívumait felhasználva megkomponálja hozzá a zenét.



A zeneszerző ismert rádióoperettjei, rádiódaljátékai még: Dalol az ifjúság (1951); Kard és szerelem (1957); Boldogságfelelős (1957); A kapitány lánya (1961); A majlandi tornyok (1961); Palotaszálló ((az 1951-es keletkezésű színpadi mű zenéjének felvétele, 1962); Hófehérke és a hét törpe (1964); Házasodj, Ausztria! (1968); Sárgarigó és az alkirály (1973)



Kerekes János operaházi karmesterként is működött, de a rádióban és a hanglemezgyárban is – a saját szerzeményein túl - sok operettfelvétel, -részlet zenei irányítása fűződik nevéhez:




  • Behár György: Dalolnak a pacsirták (1953)

  • Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély (1956)

  • Florimond Hervé – Polgár Tibor: Lili (keresztmetszet, 1959)

  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (részletek, Qualiton, 1962) 

  • Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg (részletek, Qualiton, 1962) 

  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba (részletek, Qualiton, 1962) 

  • Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy (részletek, Qualiton, 1962) 

  • Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz (részletek, Qualiton,1954

  • Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz  (részletek, 1979.)

  • Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor - Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi (1964)

  • Kálmán Imre – Bakonyi Károly: Az obsitos (részlet, 1957)

  • Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960) 

  • Carl Millöcker – Gáspár Margit – Kardos György – Blum Tamás: A koldusdiák (1964)

  • Polgár Tibor – Kerekes János – Innocent Vincze Ernő – Erdődy Sándor: Déryné (részletek, 1951)

  • Polgár Tibor – Kristóf Károly: A lepecsételt asszony (1962)

  • Szőnyi Erzsébet – Benedek András: Száz cifra köntös (1965)



 



A napokban bukkantam rá régi rádióműsorok között erre az adáscímre:



„Zenés beszélgetés Kerekes Jánossal”



1987. április 19., Petőfi Rádió, 16.00 -16.59



Műsorvezető: Meixner Mihály



Szerkesztő: Bitó Pál



„Kerekes János zeneszerző-karmester a nagy műveltségű, sokoldalú magyar művészek közé tartozik. Évtizedeken át volt korrepetitora, majd karnagya az Operaháznak, és közben egyre-másra aratta zeneszerzői sikereit is. Operettek, zenés játékok, különböző zenekari művek és számos filmzene került ki tolla alól. A remek memóriával rendelkező művész kitűnő beszélgető partner, a mintegy órás műsorban híres énekesekről, és saját műveiről vall színesen, rokonszenvesen.”



Talán egyszer, a Dankó Rádió műsorába Nagy Ibolya beszerkeszt részleteket ebből az archív rádiós portréműsorból.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45362019-08-19 14:43:57

Házy Erzsébet operett stúdiófelvételein férfiénekes partnereivel énekelt ezekben a darabokban:



I.  Tenorokkal





Ilosfalvy Róbert - Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Szombat délután; Kemény Egon: Komáromi farsang; Offenbach: Fortunio dala; Huszka Jenő: Lili bárónő; J. Strauss: A cigánybáró; J. Strauss: A denevér; J. Strauss: Egy éj Velencében;  Schubert-Berté: Három a kislány; Lehár Ferenc: Cigányszerelem



Udvardy Tibor - Házy Erzsébet: Lehár Ferenc: A mosoly országa (két rádiófelvételen is); Lehár Ferenc: A víg özvegy (két felvételen is); Lehár Ferenc: Éva; Lehár Ferenc: A cárevics, Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő, J. Strauss: A cigánybáró; J. Strauss: Egy éj Velencében



Simándy József - Házy Erzsébet: Polgár Tibor: Szél kerekedik; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; Lehár Ferenc: A mosoly országa



Szabó Miklós - Házy Erzsébet: Lehár Ferenc: Cigányszerelem; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Lecocq: Angot asszony lánya; Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság



Kövecses Béla - Házy Erzsébet: Jacobi Viktor: Leányvásár; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Offenbach: Fortunio dala; Lehár Ferenc: A víg özvegy



Sárdy János - Házy Erzsébet: Polgár Tibor: Szél kerekedik; Kacsóh Pongrác:János vitéz; Polgár Tibor: A lepecsételt asszony



Baksay Árpád - Házy Erzsébet: Ábrahám Pál: Bál a Savoyban



Bartha Alfonz - Házy Erzsébet: J. Strauss: A cigánybáró; Planquette: A corneville-i harangok



Réti József - Házy Erzsébet: Offenbach Fortunio dala; Schubert – Berté: Három a kislány;  Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő; Zeller: A madarász



Korondy György - Házy Erzsébet: Fall: Pompadour; Lehár Ferenc: Giuditta, Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Planquette: A corneville-i harangok; Gyöngy Pál – Bródy Tamás: Ének a paradicsomban; Loewe: My Fair Lady; Bernstein: West Side Story



Szőnyi Ferenc – Házy Erzsébet: J. Strauss: A denevér



Kónya Sándor - Házy Erzsébet: Millöcker: Dubarry; Zeller: A madarász



Kelen Tibor - Házy Erzsébet: Szirmai Albert: Mexikói lány; Zeller: A bányamester



Róka István - Házy Erzsébet: Offenbach: Kékszakáll



Rátonyi Róbert - Házy Erzsébet: Lecocq: Angot asszony lánya; Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság; Planquette: A corneville-i harangok; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Fényes Szabolcs: Maya



Palcsó Sándor - Házy Erzsébet: Lehár Ferenc: A víg özvegy;  J. Strauss: A denevér; Jacobi Viktor: Leányvásár; Fall: Pompadour; Fényes Szabolcs: Maya; Szirmai Albert: Mézeskalács; Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: Kékszakáll



Kishegyi Árpád - Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Offenbach Fortunio dala; Lehár Ferenc: Éva; Lehár Ferenc: A víg özvegy; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő; J. Strauss: Egy éj Velencében; Fall: Pompadour



Külkey László - Házy Erzsébet: Offenbach Fortunio dala; Lehár Ferenc: A víg özvegy; Offenbach: A szép Heléna



Fekete Pál - Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Lecocq: Angot asszony lánya



Feleki Kamill - Házy Erzsébet: Kálmán Imre: Csárdáskirálynő



Rozsos István - Házy Erzsébet: Szirmai Albert: Mézeskalács



Rudolf Schock - Házy Erzsébet: J. Strauss: Der Zigeunerbaron



René Kollo - Házy Erzsébet: Gräfin Mariza


Operett, mint színpadi műfaj • 40412019-08-19 11:27:25

https://www.pictame.com/media/2112337465795982373_7931400153



Nem tudom, ez a fotó kisegít-e bennünket a név vagy a személy beazonosításában -  Kiss Diána vagy Kiss Diána Magdolna énekelte vajon Stázit a Margitszigeten?...



Itt a fotón látható Kiss Diána Szilvia lesz ősztől az Operettszínház  Csárdáskirálynő előadásaiban:




Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33892019-08-19 11:09:25

Gál Róbert: Délibábos Hortobágyon – Huszka Jenő élete és művei /Rózsavölgyi és Társa, 2010/



Ebből az életrajzi kötetből idézem az alábbi sorokat:



 Ketten voltak a Magyar Színház színpadán. Egy angyali kedvességű, magyaros karakterű kurtanemes és egy tubák ízű, színes ruhába bújt fűzfapoéta. Beszélgettek a bál egyik különtermében.



- Kedves öcsém! Milyen sápadt maga. Bántja valami? Örülni kell. Felállt az első felelős magyar kormány. Battyány Lajos a miniszterelnök.



- Hagyjon már, bátyámuram! Most jövök a boltból. Tudja, milyen boltból?



- Nem.



- A sírboltból.



- Ebben az ünnepélyes pillanatban nem illik viccelni. Maga költő?



- Az volnék.



- No, akkor szavaljon valamit!



- „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt.”



- Mikor írtad ezt a gyönyörű költeményt, kedves öcsém?



- Szeptember végén.



Így, nyíltszíni tapssal kezdődött Huszka Jenő-daljáték, a Gyergyói bál második felvonása 1941. január 5-én az Izabella téri teátrum színpadán. Ez az idétlen tréfa még elment a nagy világégés második évében. Ennyit engedélyezett a kulturális cenzúra. Csak ennyit.



A megzenésített Petőfi-vers teljes terjedelmében az Erzsébet 1939-es premierjén hangzott el. Csak akkor és csak ott…





Ezt a részletet most azért vettem elő a könyvből,  mert a "Szeptember végén"  dalbetétet  a Dankó Rádió mai operettműsorában újra hallhattuk – ezúttal az énekművész Nagy Ibolya  csodálatos tolmácsolásában, szép énekfelvételéről! (A Pécsi Szimfonikus Zenekart Cser Miklós vezényli.)  



Nagy Ibolya mint a  „Túl az Óperencián” műsorvezetője,  további részleteket szerkesztett be Huszka Jenő – Szilágyi László Erzsébet  című daljátékából:



- Ida és Axaméthy tábornok kettőséből részlet: Van az úgy, kérem, néha, néha, úgy ég a szív, s az ajkunk néma.  Ezer szép álmot sző az ember, beszélni nem tud, szólni nem mer…”  (Kalocsai Zsuzsa, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2014



- Ida belépője:Madárdalos zölderdőben jártam, hol mindig nyár van, soha nincsen tél…/Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenek. Szerelmes rózsám, neked szól az üzenet …” (Kalmár Magda, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - 1979



- Stefi és Flórián vidám kettőse:Szüret előtt már nincs elég idő, hát szüret után lesz az esküvő.  És azután, majd nászútra megyünk, hegyen - völgyön boldogok leszünk...  /- Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, mert a jó bort úgy imádom, hát ott érzem jól magam...” (Galambos Erzsi és Németh Sándor, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - 1979



Az adás végén Johannes Brahms IV. Magyar táncának a dallamai csendültek fel (a Londoni Fesztiválzenekart Alfred Scholz vezényli).



 



Műsorismétlés: ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.


Kedvenc előadók • 28372019-08-19 09:02:00

"A kotta kelepcéje"



BERECZ MIHÁLY A LÁMPALÁZRÓL, A HAKNI MINŐSÉGÉRŐL ÉS A ZONGORISTA HELYÉRŐL



A fiatal magyar zongoristageneráció kiemelkedő egyénisége, tizenhat évesen mutatkozott be Kocsis Zoltán vezényletével a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A nagy sikerű koncertet számos hazai és külföldi meghívás követte, augusztusban az Esterházy-kastélyban és a Kaposfesten is fellép Berecz Mihály.



2019. AUGUSZTUS 18. VASÁRNAP 16:25. MNO.hu



Tóth Ida



 


Opernglas, avagy operai távcső... • 202912019-08-19 08:58:18

"A világsztár: Richard Wagner"



BAYREUTH – ÜNNEPI JÁTÉKOK HŐGUTÁVAL, BORZONGÁSSAL, BUKÁSSAL



2019. AUGUSZTUS 18. VASÁRNAP 14:31 , MNO.hu



Markos Mária


Wagner • 26192019-08-19 08:55:18

"A világsztár: Richard Wagner"



BAYREUTH – ÜNNEPI JÁTÉKOK HŐGUTÁVAL, BORZONGÁSSAL, BUKÁSSAL



2019. AUGUSZTUS 18. VASÁRNAP 14:31 , MNO.hu



Markos Mária


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45352019-08-18 17:22:00

Kapcs.:4516., 4335. sorszámok



Fényes Szabolcs - Hárs László - Romhányi József: Nászajándék 



rádióoperett (zenés komédia)



(1954. március 30. kedd, 20:10. Kossuth rádió) – Lehel György karmester – Házy Erzsébet, Pataky Jenő, Feleki Kamill, Csikós Rózsi, Latabár Árpád, Somogyi Nusi, Uray Tivadar, Mezey Mária, Apáthy Imre, Hlatky László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc



Halász Péter rádiókritikája a Rádióújságban_"Magyar Rádió" - 1954. április 12-19. lapszám




Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33882019-08-18 16:58:13

A Dankó Rádió mai operettműsorából említem meg:



Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy  - Vilja-dal  (Szeredy Krisztina)



Bródy Tamás – Szenes Iván: Balkezes bajnok – zenés játék  (részletek, 1954)  - a Magyar Rádió esztrádzenekarát a szerző vezényli.



Két részlet - egy kettős és egy dal - hangzott fel a rádiófelvételről: 



-  „Csak azért hozott engem a gólya, hogy te légy az én szívem lakója! Teljes komfort vár a kislakásban, benne hűség, szerelem és vágy van!.../- Miért nem vagy ily kedves hozzám máskor is? E vallomást elhallgatnám százszor is!...” (Németh Marika és Rátonyi Róbert)



-  „Mondd, miért…”  (Németh Marika)



A délelőtti adás ismétlése:  ma 18 és 19 óra között



"Túl az Óperencián"



A két vendég a stúdióban, akikkel a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: Szeredy Krisztina és Egyházi Géza operett ill. musical énekes-színészek.


Kedvenc magyar operaelőadók • 11382019-08-18 13:00:02

Kapcs. 1132. sorszám is.



Múltidéző a jelenben…



Barlay Zsuzsa  augusztus 16-án ünnepelte 86. születésnapját.



Legyen most ide kiírva a Művésznőnek egy harminchárom évvel ezelőtt megjelent interjúja (RTV Újság, 1986. szeptember 15 – 21. szám)



„Újra a Rádióban – Barlay Zsuzsa”



Lakner bácsi gyerekszínházába a legkisebb volt. A fodros-loknis tündérkezdemény hokedliről ágált a mikrofonba, de tudta a szerepét. A mama olvasta fel neki, hisz az iskola – a betűk rejtelmeivel – akkor még távoli birodalom volt. A színház. a stúdióké már szokott. otthonos közeg. Mert, hogy el ne feledjem: a Rádió gyermekszínházában is esztendőkig játszott. A mesevilágot aztán elfújja a háború, a nagylány valami egészen másra ébred: 18 évesen családfenntartó. Érett művészként, visszatekintve mégis úgy véli: sorsa nagy adománya. hogy kenyérkeresetnek akkor épp a kóristaság kínálkozott…



Első munkakönyvét a Rádiótól kapja. A bejegyzés dátuma: 1951. Hat év vasfegyelmű munka az énekkarban, s a fiatal énekes úgy érezhette, a jég hátán is megél.  – Ez volt az én főiskolám – emlékezik vissza -, amely egy életre megoldotta minden szakmai gondomat. És hogy lendülete se fulladt ki, mutatja a sikeres szaltó mortále: szólóénekesi pályakezdése. Rövidke átmenet a Filharmóniánál – fél pénzért, de sok tanulsággal, majd következik az Operaház.  Barlay Zsuzsa életrajza ettől kezdve címszavakban írható. Színpadi szerepek, oratóriumok, koncertek, próbák, turnék, díjak, sikerek – huszonöt esztendő,



- E dolgos negyedszázadban a közönség sokféle maszkban, mezben láthatta, a szobalányköténytől az apácafőkötőig. Melyik  „bőrbe” bújt a legszívesebben?



- A legtestreszabottabba.  Alkatom, hangom és apró termetem vonzott bizonyos szerepkörökhöz. Királynőt, démont, végzet asszonyát sosem játszottam – lifegett volna rajtam, mint egy túlméretezett báli köntös -, illett viszont rám minden életszerű, humoros vagy akár groteszk szerep. Jelen pillanatban banya vagyok a János vitézben.



- És, ha szabad kérdeznem, civilben?



- Egy lassan visszavonuló ember. Készülök a nyugalmasabb éveimre. Fennkölt tervek nélkül, nagyon is egyszerű és prózai örömökre vágyom. Végre ráncba szedhetem a kis kertemet, megtanulok szabni-varrni, a „jó anyja” lehetek Stefánia nevű, mindeddig hátrányos helyzetű cirmosomnak.



- Legújabb nyilvános hangversenye a rádióban mintha nem épp e búcsúhangulatot sugallná...



- Való igaz, hogy rengeteg feladattal lát el a tévé, a rádió. És ennek nem lehet ellenállni. Nem is akartam soha. Szeretek ott dolgozni, mint ahogy hálás néző és hallgató is vagyok. A komoly zenei műsorok kivételével (ezekből sajnos minden hiba kikandikál nekem) önfeledt műélvezőnek mondhatom magam,



- Találkánk színhelyére egy Beauvoir-kötetet is hozott, ebből sejthető: irodalomkedvelő is.



- Irodalom-, színház. és filmkedvelő. Bár bevallom, némely modern mű meghaladja tűrőképességemet. Nem a kísérletezés bosszant, hanem a pesszimizmusuk bénít. Annyi a világban a baj, a szörnyűség – elviselhető-e mindez, sűrítve, töményen, külső-belső nyomorúsággal átitatva, bezúdítva az életünkbe? Magam részéről úgy vélem, mivel a világot nem lehet kikapcsolni, marad a tévé gombja…



- Az illúziókat kéri számon a művészettől?



- Nem! Csak a szépre, a harmóniára való fogékonyságot. Épp azért örülök, hogy a saját szakmámba is kezd visszatérni a szín, a varázslat, s tűnőfélben az a rendezői koncepciózusság, amely „bízzuk a néző fantáziájára” felkiáltással minden külső és belső fényétől megkopasztotta a színházat, az operát. Nem szerették ezt se a nézők, se mi magunk. Manapság olyan sok a tökéletesen kidolgozott, kifogástalan minőségű hangfelvétel, hogy az élő előadás csak a hangulatával, atmoszférájával veheti fel azokkal a versenyt. Tisztában vannak ezzel a fiatal énekesek is, és szeretnének élményt adni a közönségnek. Jó lenne, ha az anyagi, erkölcsi feltételek nem tántorítanák el őket véglegesen ettől a szándékuktól.



/Sándor Mária/





2016. január 24.



Barlay Zsuzsa operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja volt  Madarász Zsolt vendége a Bartók Rádió Lemezelő című műsorában.



Elsősorban komikus hősnők kosztümjében vagy karakterszerepekben csillogtatta kiváló képességeit, pompás humorát, de a nagy drámai szerepekben is emlékezetes alakításokat nyújtott. A Magyar Televízióban számos nagysikerű produkció készült a közreműködésével.



A hangversenyéletben betöltött szerepe egyenrangú volt operaházi működésével. Fölényes muzikalitásának és kiművelt zenei kultúrájának köszönhetően pillanatok alatt pótolta a Tiszay Magda távozásával 1962-ben keletkezett űrt.



Vendégszerepelt Európa csaknem valamennyi országában. Partnere volt olyan világsztároknak, mint Dietrich Fischer-Dieskau, Luigi Alva, Nicolai Gedda, Jevgenyij Nyesztyerenko és Renata Scotto. A szerepléstől 1992-ben vonult vissza.



Barlay Zsuzsa részleteket énekel operákból – áriafelvételei a rádióban:



Rossini: Olasz nő Algírban



a) Izabella áriája, I. felv.. (km. az MRT énekkara)



b) Izabella áriája, II. felv. (km. Réti József, Várhelyi Endre)



Rossini: Hamupipőke



a) Angelina ariosója, I. felv.



b) Angelina áriája. II. felv.



Donizetti: A kegyencnő – Leonóra áriája, III. felv.



Donizetti: A csengő – Donna Rosa jelenete



Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv.



Csajkovszkij: Anyegin – Olga áriája, I. felv.



Csajkovszkij: Az orleans-i szűz – Jeanne s’Arc áriája, I. felv.



Bizet: Carmen – Kártyaária



Thomas: Mignon – Mignon románca, I. felv.



Erkel Ferenc: Névtelen hősök - Özvegy Sáskáné és Csipkés Tamás, módos gazda kettőse (Km. Gregor József, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkarának női kara, vezényel: Kórodi András)


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8202019-08-18 12:58:50

Múltidéző a jelenben…



Barlay Zsuzsa  augusztus 16-án ünnepelte 86. születésnapját.



Legyen most ide kiírva a Művésznőnek egy harminchárom évvel ezelőtt megjelent interjúja (RTV Újság, 1986. szeptember 15 – 21. szám)



„Újra a Rádióban – Barlay Zsuzsa”



Lakner bácsi gyerekszínházába a legkisebb volt. A fodros-loknis tündérkezdemény hokedliről ágált a mikrofonba, de tudta a szerepét. A mama olvasta fel neki, hisz az iskola – a betűk rejtelmeivel – akkor még távoli birodalom volt. A színház. a stúdióké már szokott. otthonos közeg. Mert, hogy el ne feledjem: a Rádió gyermekszínházában is esztendőkig játszott. A mesevilágot aztán elfújja a háború, a nagylány valami egészen másra ébred: 18 évesen családfenntartó. Érett művészként, visszatekintve mégis úgy véli: sorsa nagy adománya. hogy kenyérkeresetnek akkor épp a kóristaság kínálkozott…



Első munkakönyvét a Rádiótól kapja. A bejegyzés dátuma: 1951. Hat év vasfegyelmű munka az énekkarban, s a fiatal énekes úgy érezhette, a jég hátán is megél.  – Ez volt az én főiskolám – emlékezik vissza -, amely egy életre megoldotta minden szakmai gondomat. És hogy lendülete se fulladt ki, mutatja a sikeres szaltó mortále: szólóénekesi pályakezdése. Rövidke átmenet a Filharmóniánál – fél pénzért, de sok tanulsággal, majd következik az Operaház.  Barlay Zsuzsa életrajza ettől kezdve címszavakban írható. Színpadi szerepek, oratóriumok, koncertek, próbák, turnék, díjak, sikerek – huszonöt esztendő,



- E dolgos negyedszázadban a közönség sokféle maszkban, mezben láthatta, a szobalányköténytől az apácafőkötőig. Melyik  „bőrbe” bújt a legszívesebben?



- A legtestreszabottabba.  Alkatom, hangom és apró termetem vonzott bizonyos szerepkörökhöz. Királynőt, démont, végzet asszonyát sosem játszottam – lifegett volna rajtam, mint egy túlméretezett báli köntös -, illett viszont rám minden életszerű, humoros vagy akár groteszk szerep. Jelen pillanatban banya vagyok a János vitézben.



- És, ha szabad kérdeznem, civilben?



- Egy lassan visszavonuló ember. Készülök a nyugalmasabb éveimre. Fennkölt tervek nélkül, nagyon is egyszerű és prózai örömökre vágyom. Végre ráncba szedhetem a kis kertemet, megtanulok szabni-varrni, a „jó anyja” lehetek Stefánia nevű, mindeddig hátrányos helyzetű cirmosomnak.



- Legújabb nyilvános hangversenye a rádióban mintha nem épp e búcsúhangulatot sugallná...



- Való igaz, hogy rengeteg feladattal lát el a tévé, a rádió. És ennek nem lehet ellenállni. Nem is akartam soha. Szeretek ott dolgozni, mint ahogy hálás néző és hallgató is vagyok. A komoly zenei műsorok kivételével (ezekből sajnos minden hiba kikandikál nekem) önfeledt műélvezőnek mondhatom magam,



- Találkánk színhelyére egy Beauvoir-kötetet is hozott, ebből sejthető: irodalomkedvelő is.



- Irodalom-, színház. és filmkedvelő. Bár bevallom, némely modern mű meghaladja tűrőképességemet. Nem a kísérletezés bosszant, hanem a pesszimizmusuk bénít. Annyi a világban a baj, a szörnyűség – elviselhető-e mindez, sűrítve, töményen, külső-belső nyomorúsággal átitatva, bezúdítva az életünkbe? Magam részéről úgy vélem, mivel a világot nem lehet kikapcsolni, marad a tévé gombja…



- Az illúziókat kéri számon a művészettől?



- Nem! Csak a szépre, a harmóniára való fogékonyságot. Épp azért örülök, hogy a saját szakmámba is kezd visszatérni a szín, a varázslat, s tűnőfélben az a rendezői koncepciózusság, amely „bízzuk a néző fantáziájára” felkiáltással minden külső és belső fényétől megkopasztotta a színházat, az operát. Nem szerették ezt se a nézők, se mi magunk. Manapság olyan sok a tökéletesen kidolgozott, kifogástalan minőségű hangfelvétel, hogy az élő előadás csak a hangulatával, atmoszférájával veheti fel azokkal a versenyt. Tisztában vannak ezzel a fiatal énekesek is, és szeretnének élményt adni a közönségnek. Jó lenne, ha az anyagi, erkölcsi feltételek nem tántorítanák el őket véglegesen ettől a szándékuktól.



/Sándor Mária/



 





2016. január 24.



Barlay Zsuzsa operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja volt  Madarász Zsolt vendége a Bartók Rádió Lemezelő című műsorában.



 



Elsősorban komikus hősnők kosztümjében vagy karakterszerepekben csillogtatta kiváló képességeit, pompás humorát, de a nagy drámai szerepekben is emlékezetes alakításokat nyújtott. A Magyar Televízióban számos nagysikerű produkció készült a közreműködésével.



A hangversenyéletben betöltött szerepe egyenrangú volt operaházi működésével. Fölényes muzikalitásának és kiművelt zenei kultúrájának köszönhetően pillanatok alatt pótolta a Tiszay Magda távozásával 1962-ben keletkezett űrt.



Vendégszerepelt Európa csaknem valamennyi országában. Partnere volt olyan világsztároknak, mint Dietrich Fischer-Dieskau, Luigi Alva, Nicolai Gedda, Jevgenyij Nyesztyerenko és Renata Scotto. A szerepléstől 1992-ben vonult vissza.



Barlay Zsuzsa részleteket énekel operákból – áriafelvételei a rádióban:



Rossini: Olasz nő Algírban



a) Izabella áriája, I. felv.. (km. az MRT énekkara)



b) Izabella áriája, II. felv. (km. Réti József, Várhelyi Endre)



Rossini: Hamupipőke



a) Angelina ariosója, I. felv.



b) Angelina áriája. II. felv.



Donizetti: A kegyencnő – Leonóra áriája, III. felv.



Donizetti: A csengő – Donna Rosa jelenete



Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv.



Csajkovszkij: Anyegin – Olga áriája, I. felv.



Csajkovszkij: Az orleans-i szűz – Jeanne s’Arc áriája, I. felv.



Bizet: Carmen – Kártyaária



Thomas: Mignon – Mignon románca, I. felv.



Erkel Ferenc: Névtelen hősök - Özvegy Sáskáné és Csipkés Tamás, módos gazda kettőse (Km. Gregor József, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkarának női kara, vezényel: Kórodi András)


Kortárs zene • 662019-08-18 12:05:10

https://revizoronline.com/hu/cikk/7764/a-magyar-radio-szimfonikus-zenekaranak-koncertje/



"SERESS REZSŐ DARABOLVA" - Revizor - a kritikai portál


Kortárs zene • 642019-08-18 10:09:01

Magyar Televízió – M5 csatorna mai műsorán



2019. augusztus 18. vasárnap 15:05 - 16:00



MR Szimfonikusok koncertje  - Vajda Gergely ősbemutató



2019. február 11. - Zeneakadémia



 (55')



„A klasszikusként tisztelt legnagyobb mesterek, Bachtól, Haydnon és Mozarton át Stravinskyig, mindenféle aggály nélkül használtak fel olyan népszerű, sokak által ismert dallamokat, motívumokat, melyeknek önmagukban csekély művészi, de annál nagyobb használati értéke volt: például fütyülni lehetett vagy táncra ingerelt.



Astor Piazzolla a tangóban találta meg a maga zenei nyersanyagát, Stravinsky a Petruskában orosz nótákat, verklizenét éppúgy idézett, mint hamisítatlan bécsi keringőt, John Adams híres-hírhedt operájának táncbetéteiben pedig egy foxtrottra ismerhetünk rá.



Vajda Gergely legújabb művét egy globális sláger inspirálja, Seress Rezső 1930-as években írt dala, melyet a világban csak Gloomy Sunday címen emlegetnek.”



Műsor:



Vajda Gergely: Szomorú vasárnap – variációk (ősbemutató)



Piazzolla: Bandoneónverseny („Aconcagua”);



Stravinsky: Petruska;



John Adams: Nixon Kínában – Az elnök táncai;



Demeniv Mihály (harmonika);



 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Vajda Gergely



 


Moldován Stefánia • 482019-08-17 16:36:55

Múltidéző



„Melindától Melindáig”



Moldován Stefánia műsora



portréfilm



Magyar Televízió 1, 1987. május 14., 22.00 – 22.50



A műsorban részletek hangzanak el a következő operákból:



Erkel: Bánk bán



Mozart: Don Giovanni



Verdi: Otello



Puccini: Manon Lescaut



Verdi: Don Carlos



Szokolay Sándor: Vérnász



Johann Strauss: A denevér



 



Műsorvezető: Baranyi Ferenc



Szerkesztő: Sándor Katalin



Operatőr: Darvas Máté



Rendező: Csenterics Ágnes



Portréfilm



„Melindától Melindáig”



Az igazi tehetség, mint a búvópatak, megtalálja útját. Nem véletlen, hogy Moldován Stefánia oly szívesen meséli, lám, ifjú korában, a pályára készülődvén, hogy megjárta.



„- A zenei gimnázium zongora szakára szerettem volna beiratkozni, ám egy emelettel lejjebb, az ének-szakra nyitottam be. Így indult a pályám”.



Hallgatva az Operaház magánénekesnőjének anekdotába illő pályaindulását, arra gondolunk: lehet, hogy elvesztettünk egy valamilyen zongoristát, de nyertünk helyébe – s ez most már bizonyos – egy nagyszerű operaénekest, az évszázad Melindáját. Csaknem három évtizedig volt birtokosa a vágyálom-szerepnek. Nem csoda, hogy az évek múltával megérlelődött a valódi Melinda-kép. A Muzsika című szaklapban Fodor Géza így jellemezte alakítását: „Moldován Stefánia számára Melinda nem az internacionális operairodalom egyik alakja, hanem az anyanyelvi megnyilatkozás”. S ehhez Moldován Stefánia hozzáteszi:



„- Én úgy érzem, örökké bennem élt Melinda, vele születtem. Csak meg kellett kapnom a szerepet ahhoz, hogy megmutathassam. Hogy mit jelent számomra a szerep? Mit tudok elmondani Melinda nyelvén a többieknek? Talán azt, mit jelent hitvesnek, anyának lenni. Melinda azt énekli: Én Bánk bán hitvese vagyok.  E történelmi értékű mondatban benne van minden. Milyen kár, hogy a feledés homályába merült az a szép szó: hitves. Feleség, élettárs – mennyire prózai szavak, mennyire elfeledik az asszonyi lét valódi tartalmát! Néha úgy érzem, nem e századra való lény vagyok, Valahogyan a tizenkilencedik századvégi nőideál sokkal közelebb áll hozzám. A gyengédség, a ragaszkodás, manapság nem éppen népszerű tulajdonságok. Hogy mennyire fontos a társ az ember életében, azt mindig akkor érzem, amikor a színpadon Bánk testi közelségében vagyok. Melinda ilyenkor teljesen kitisztul, látását nem borítja köd, hiszen ő Bánk hitvese!”



Melinda Moldován Stefánia életében csúcsszerep. Ám éppen annyira fontos művészi pályafutásának többi alakja. Míg a három évtized alatt Melindát pontosan százkilencszer énekeltem addig ezt meghaladta A trubadúr Leonórája: száztizennyolcszor csendült fel általa. Kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy „négyszeres Leonórák”. Mint énekesnőnek megadatott A trubadúr, A végzet hatalma, a Fidelio és Beethoven Leonóra (a Fidelio korábbi változata)  című operájának címszerepe. Mindezek jelzik a pálya nagy ívét is.



Beszélgetésünkkor éppen Szegedről érkezett. Ahonnan indult, s ahol olyan alakítások fűződnek a nevéhez, mint a Manon Lescaut, a Fidelio, A trubadúr, a Bohémélet, az Anyegin, a Vérnász, a Székelyfonó és sorolhatnánk a negyvenkét szerepet. S most kirándulásképpen az önálló est.



„- Számomra az önálló est sokat jelent. A dalok acélozzák és karbantartják a hangot. Melindával kezdem és fejezem be az estet, miközben Liszt-, Bartók., Kodály-dalokat énekelek, melyeket nagyon szeretek.”



Sajnos, ezek a dalok elszállnak, hiszen tizenhat esztendeje volt az utolsó lemezfelvétele Moldován Stefániának. A rádió hangarchívumából is hiányoznak a pályát megrajzoló felvételek, mert mindig élő adásban közvetítették a vele készült műsorokat. Ezt a hiányt – ha nem is pótolja – megpróbálja enyhíteni a Melindától Melindáig című portréfilm.



/Erdősi Katalin/ - RTV Újság, 1987. május 11-17. hét


Bánk bán • 29712019-08-17 16:36:27

Múltidéző



„Melindától Melindáig”



Moldován Stefánia műsora



portréfilm



Magyar Televízió 1, 1987. május 14., 22.00 – 22.50



A műsorban részletek hangzanak el a következő operákból:



Erkel: Bánk bán



Mozart: Don Giovanni



Verdi: Otello



Puccini: Manon Lescaut



Verdi: Don Carlos



Szokolay Sándor: Vérnász



Johann Strauss: A denevér



 



Műsorvezető: Baranyi Ferenc



Szerkesztő: Sándor Katalin



Operatőr: Darvas Máté



Rendező: Csenterics Ágnes



Portréfilm



„Melindától Melindáig”



Az igazi tehetség, mint a búvópatak, megtalálja útját. Nem véletlen, hogy Moldován Stefánia oly szívesen meséli, lám, ifjú korában, a pályára készülődvén, hogy megjárta.



„- A zenei gimnázium zongora szakára szerettem volna beiratkozni, ám egy emelettel lejjebb, az ének-szakra nyitottam be. Így indult a pályám”.



Hallgatva az Operaház magánénekesnőjének anekdotába illő pályaindulását, arra gondolunk: lehet, hogy elvesztettünk egy valamilyen zongoristát, de nyertünk helyébe – s ez most már bizonyos – egy nagyszerű operaénekest, az évszázad Melindáját. Csaknem három évtizedig volt birtokosa a vágyálom-szerepnek. Nem csoda, hogy az évek múltával megérlelődött a valódi Melinda-kép. A Muzsika című szaklapban Fodor Géza így jellemezte alakítását: „Moldován Stefánia számára Melinda nem az internacionális operairodalom egyik alakja, hanem az anyanyelvi megnyilatkozás”. S ehhez Moldován Stefánia hozzáteszi:



„- Én úgy érzem, örökké bennem élt Melinda, vele születtem. Csak meg kellett kapnom a szerepet ahhoz, hogy megmutathassam. Hogy mit jelent számomra a szerep? Mit tudok elmondani Melinda nyelvén a többieknek? Talán azt, mit jelent hitvesnek, anyának lenni. Melinda azt énekli: Én Bánk bán hitvese vagyok.  E történelmi értékű mondatban benne van minden. Milyen kár, hogy a feledés homályába merült az a szép szó: hitves. Feleség, élettárs – mennyire prózai szavak, mennyire elfeledik az asszonyi lét valódi tartalmát! Néha úgy érzem, nem e századra való lény vagyok, Valahogyan a tizenkilencedik századvégi nőideál sokkal közelebb áll hozzám. A gyengédség, a ragaszkodás, manapság nem éppen népszerű tulajdonságok. Hogy mennyire fontos a társ az ember életében, azt mindig akkor érzem, amikor a színpadon Bánk testi közelségében vagyok. Melinda ilyenkor teljesen kitisztul, látását nem borítja köd, hiszen ő Bánk hitvese!”



Melinda Moldován Stefánia életében csúcsszerep. Ám éppen annyira fontos művészi pályafutásának többi alakja. Míg a három évtized alatt Melindát pontosan százkilencszer énekeltem addig ezt meghaladta A trubadúr Leonórája: száztizennyolcszor csendült fel általa. Kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy „négyszeres Leonórák”. Mint énekesnőnek megadatott A trubadúr, A végzet hatalma, a Fidelio és Beethoven Leonóra (a Fidelio korábbi változata)  című operájának címszerepe. Mindezek jelzik a pálya nagy ívét is.



Beszélgetésünkkor éppen Szegedről érkezett. Ahonnan indult, s ahol olyan alakítások fűződnek a nevéhez, mint a Manon Lescaut, a Fidelio, A trubadúr, a Bohémélet, az Anyegin, a Vérnász, a Székelyfonó és sorolhatnánk a negyvenkét szerepet. S most kirándulásképpen az önálló est.



„- Számomra az önálló est sokat jelent. A dalok acélozzák és karbantartják a hangot. Melindával kezdem és fejezem be az estet, miközben Liszt-, Bartók., Kodály-dalokat énekelek, melyeket nagyon szeretek.”



Sajnos, ezek a dalok elszállnak, hiszen tizenhat esztendeje volt az utolsó lemezfelvétele Moldován Stefániának. A rádió hangarchívumából is hiányoznak a pályát megrajzoló felvételek, mert mindig élő adásban közvetítették a vele készült műsorokat. Ezt a hiányt – ha nem is pótolja – megpróbálja enyhíteni a Melindától Melindáig című portréfilm.



/Erdősi Katalin/ - RTV Újság, 1987. május 11-17. hét


Palcsó Sándor • 2502019-08-17 11:44:06

A Dankó Rádió mai operettműsorában felhangzottak ismét a Leányvásár jól ismert melódiái; kettősök - számomra megunhatatlanok…



Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár



Km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András



A Rádió Dalszínháza bemutatója:1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33



- Bessy és Fritz kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



 „- Nagyon vad ez a vadon,  ülök a padon, s unalommal nézek szét.  - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét.  - Ne papoljon már, az idő eljár,  ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz  szigorú vizsgám.  /- Kettecskén,  az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén.  - Kettecskén,  veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem,  furcsa kérem ,kettecskén…”



- Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



 „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó, kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés. - Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan. /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul. - Mert a Méltóságos úr túlon túl dúl-fúl.



 - Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



„-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! - Gilolo, gilolo, gilolo - Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! - Gilolo, gilolo, gilolo  - Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló… - .gilolo, gilolo, gilolo...- ...rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, mondta hottentottául: Gilolo! / - Nincsen több ily csoda gazella-termet, a fekete Afrika ölében  termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! Ha,ha,ha. Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, Gilolo!...”



- Tom és Lucy szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika, Udvardy Tibor)



„-Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! - Ha lennék egy szerelmes, édes legénynek a párja, de szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák! - Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék! - Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném! - Behunyva a szemem...- Reszketne a kezem...- Az ajkát érezném!...”





 "Túl az Óperencián" - Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban -  és a rádió internetes oldaláról is elérhető az adás.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45342019-08-17 11:43:36

A Dankó Rádió mai operettműsorában felhangzottak ismét a Leányvásár jól ismert melódiái; kettősök - számomra megunhatatlanok…



Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár



Km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András



A Rádió Dalszínháza bemutatója:1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33



- Bessy és Fritz kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



 „- Nagyon vad ez a vadon,  ülök a padon, s unalommal nézek szét.  - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét.  - Ne papoljon már, az idő eljár,  ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz  szigorú vizsgám.  /- Kettecskén,  az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén.  - Kettecskén,  veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem,  furcsa kérem ,kettecskén…”



- Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



 „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó, kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés. - Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan. /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul. - Mert a Méltóságos úr túlon túl dúl-fúl.



 - Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



„-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! - Gilolo, gilolo, gilolo - Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! - Gilolo, gilolo, gilolo  - Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló… - .gilolo, gilolo, gilolo...- ...rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, mondta hottentottául: Gilolo! / - Nincsen több ily csoda gazella-termet, a fekete Afrika ölében  termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! Ha,ha,ha. Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, Gilolo!...”



- Tom és Lucy szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika, Udvardy Tibor)



„- Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! - Ha lennék egy szerelmes, édes legénynek a párja, de szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák! - Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék! - Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném! - Behunyva a szemem...- Reszketne a kezem...- Az ajkát érezném!...”





 "Túl az Óperencián" - Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban -  és a rádió internetes oldaláról is elérhető az adás.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33872019-08-17 11:42:17

A Dankó Rádió mai operettműsorában felhangzottak ismét a Leányvásár jól ismert melódiái; kettősök - számomra megunhatatlanok…



Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár



Km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András



A Rádió Dalszínháza bemutatója:1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33



- Tom és Lucy szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika, Udvardy Tibor)



„- Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! - Ha lennék egy szerelmes, édes legénynek a párja, de szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák! - Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék! - Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném! - Behunyva a szemem...- Reszketne a kezem...- Az ajkát érezném!...”



- Bessy és Fritz kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



 „- Nagyon vad ez a vadon,  ülök a padon, s unalommal nézek szét.  - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét.  - Ne papoljon már, az idő eljár,  ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz  szigorú vizsgám.  /- Kettecskén,  az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén.  - Kettecskén,  veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem,  furcsa kérem ,kettecskén…”



- Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



 „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó, kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés. - Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan. /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul. - Mert a Méltóságos úr túlon túl dúl-fúl.



 - Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



„-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! - Gilolo, gilolo, gilolo - Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! - Gilolo, gilolo, gilolo  - Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló… - .gilolo, gilolo, gilolo...- ...rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, mondta hottentottául: Gilolo! / - Nincsen több ily csoda gazella-termet, a fekete Afrika ölében  termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! Ha,ha,ha. Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, Gilolo!...”

 



Frederick Loewe - magyar dalszöveg szöveg GDénes György:  My Fair Lady  - „Ma éjjel táncolnék, örökké táncolnék, ha ő kér táncra fel….” (Szeredy Krisztina énekfelvételéről - zongorakísérettel)



 



Vincze Zsigmond (1874 – 1935) – Kulinyi Ernő (1893 – 1945): Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!  



("A hamburgi menyasszony" operett betétdala - Szeredy Krisztina énektolmácsolásában, zongorakísérettel:



Hol szőke sellő, lenge szellő játszik a Tiszán,

Ott él egy nép, legendák népe, ott az én hazám.

Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér,

Ki csillagoknak égi útján vissza-visszatér.



Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország,

Gyönyörűbb, mint a nagyvilág.

Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.

Táltos paripánkon odaszállunk

Hazahív fű, fa, lomb, s virág.

Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország.



Ott dalos ajkú mind a lány, mert dal terem a fán

És délibábos tündérkastély leng a vén Tiszán.

A Rónaságon, hét határon száll, repül a szél,

Huszárok kedve éri csak be, hogyha szárnyra kél.



Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország…”

 



Lehár Ferenc: Cigányszerelem – keringő (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)



"Túl az Óperencián" - Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban -  és a rádió internetes oldaláról is elérhető az adás.


Pantheon • 23752019-08-17 10:14:06

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze. 42 éves volt.


Kedvenc magyar operaelőadók • 11372019-08-16 22:02:46

Barlay Zsuzsa mai születésnapjára és köszöntve Őt:





Budapest, 1965. január 26. Dene József Plumkett, az ifjú bérlő és Barlay Zsuzsa Nancy, Lady Harriet barátnője szerepében játszik Friedrich von Flotow Márta című operájának próbáján.



 





Budapest, 1965. január 26. Barlay Zsuzsa Nancy, Lady Harriet barátnője szerepében játszik Friedrich von Flotow Márta című operájának próbáján





Magyar Állami Operaház - Friedrich von Flotow: Márta



Budapest, 1965. január 26. Dene József Plumkett, az ifjú bérlő, Barlay Zsuzsa Nancy, Lady Harriet barátnője, Bartha Alfonz Lyonel, az ifjú bérlő és László Margit Lady Harriet, a királynő udvarhölgye és szerepében játszik Friedrich von Flotow Márta című operájának próbáján.



A művet Békés András rendezésében, Szeitz Gizella jelmezeivel és Forray Gábor díszletei között február 2-án mutatják be a Magyar Állami Operaházban.



MTI Fotó: Keleti Éva



Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum


Kedvenc magyar operaelőadók • 11362019-08-16 21:54:32

Barlay Zsuzsa mai születésnapjára és köszöntve Őt:





Budapest, 1965. január 31. Barlay Zsuzsa (b) Hunyadi Mátyás, Takács Paula Szilágyi Erzsébet és Udvardy Tibor Hunyadi László szerepében játszik Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájában, az Erkel Színházban.



A művet eredetileg a Magyar Állami Operaház társulata 1954. május 8-án mutatta be Márk Tivadar jelmezeivel és Oláh Gusztáv rendezésében.



MTI Fotó: Jármai Béla

 





Budapest, 1962. november 2. Losonczy György és Barlay Zsuzsa Muszorgszkij: Borisz Godunov című operájában a Magyar Állami Operaházban. A rendező Mikó András.



 MTI Fotó: Keleti Éva

 





Esztergom, 1966. július 24. Barlay Zsuzsa operaénekes, alt, 1933. augusztus 16-án született Budapesten. A képen: Werner Mária, Barlay Zsuzsa és Réti József énekel az esztergomi bazilikában a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem keretében rendezett hangversenyen



. MTI Fotó: Sziklás Mária 


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8192019-08-16 15:52:12

Barlay Zsuzsa 86 éves!



„Egy sikeres évad után”



Film Színház Muzsika, 1964. július 17. (29. szám)



Barlay Zsuzsa, a kitűnő fiatal alt-énekesnő, az elmúlt idényben több nagy feladatot oldott meg sikeresen az Operaházban és a koncertdobogón.



— Nem könnyű felmérnem az elmúlt évad számomra is jelentős színházi eseményeit — mondotta. A színházban hat premierről és a hangversenypódiumon negyvenkét koncertről számolhatok be! Szinte fáj is megválnom ettől az évadtól, mely sok régóta dédelgetett álmomat valósította meg. Régi szerepeim mellett például az idén énekeltem először  A trubadúr és Az álarcosbál alt főszerepét.



— Nagyon szeretem a színpadot, a játék, a kifejezés, a mozgás és a zene harmonikus összeolvadását. A koncertlátogató közönség persze másképpen ismer! Az oratórium-esteken megmutatkozik a zene másik arca, mely szigorúan zárt formáival, puritán egyszerűségével ejt rabul. Az idén gyönyörű műveket énekelhettem: műsoromon szerepelt Bach h-moll miséjétől kezdve a Messiáson és a Verdi Requiemen át egész a Sztravinszky Ödipus Rex-éig számos remekmű. Jövőre ehhez még Bruckner Te Deum-a is csatlakozik.



/S-V /





Budapest, 1971. március 2. Barlay Zsuzsa, a Magyar Állami Operaház tagja.



MTI Fotó: Keleti Éva.- Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 



A Liszt-díjas, Érdemes művészt, Barlay Zsuzsa operaénekesnőt, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját köszöntötte mai – 86. – születése napján a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője. Nagy Ibolya gratulációjához, jókívánságaihoz én is csatlakozom:



Sok szeretettel kívánok Barlay Zsuzsának jó egészséget, boldogságot és boldog születésnapot!



A gratuláció mellé egy dal is járult:



Carl Millöcker: Gasparone (1884., Bécs, Theater an der Wien)



Friedrich Zell és Richard Genée librettója nyomán a dalszövegeket Róna Frigyes fordította magyarra. Albert István összekötőszövegét elmondja: Békés Rita és Bánffy György



- Zenóbia dala (Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Az operett keresztmetszetének bemutatója 1972. július 8-án volt a Kossuth Rádióban (19.31 – 20.53).  



A délelőtti adást ma délután hat és hét óra között az ismétlésben újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban


Kedvenc magyar operaelőadók • 11352019-08-16 15:47:42

Barlay Zsuzsa ma: 86 éves!



„Egy sikeres évad után”



Film Színház Muzsika, 1964. július 17. (29. szám)



Barlay Zsuzsa, a kitűnő fiatal alt-énekesnő, az elmúlt idényben több nagy feladatot oldott meg sikeresen az Operaházban és a koncertdobogón.



— Nem könnyű felmérnem az elmúlt évad számomra is jelentős színházi eseményeit — mondotta. A színházban hat premierről és a hangversenypódiumon negyvenkét koncertről számolhatok be! Szinte fáj is megválnom ettől az évadtól, mely sok régóta dédelgetett álmomat valósította meg. Régi szerepeim mellett például az idén énekeltem először  A trubadúr és Az álarcosbál alt főszerepét.



— Nagyon szeretem a színpadot, a játék, a kifejezés, a mozgás és a zene harmonikus összeolvadását. A koncertlátogató közönség persze másképpen ismer! Az oratórium-esteken megmutatkozik a zene másik arca, mely szigorúan zárt formáival, puritán egyszerűségével ejt rabul. Az idén gyönyörű műveket énekelhettem: műsoromon szerepelt Bach h-moll miséjétől kezdve a Messiáson és a Verdi Requiemen át egész a Sztravinszky Ödipus Rex-éig számos remekmű. Jövőre ehhez még Bruckner Te Deum-a is csatlakozik.



/S-V /





Budapest, 1971. március 2. Barlay Zsuzsa, a Magyar Állami Operaház tagja.



MTI Fotó: Keleti Éva. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 



A Liszt-díjas, Érdemes művészt, Barlay Zsuzsa operaénekesnőt, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját köszöntötte mai – 86. – születése napján a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője. Nagy Ibolya gratulációjához, jókívánságaihoz én is csatlakozom:



Sok szeretettel kívánok Barlay Zsuzsának jó egészséget, boldogságot és boldog születésnapot!



A gratuláció mellé egy dal is járult:



Carl Millöcker: Gasparone (1884., Bécs, Theater an der Wien)



Friedrich Zell és Richard Genée librettója nyomán a dalszövegeket Róna Frigyes fordította magyarra. Albert István összekötőszövegét elmondja: Békés Rita és Bánffy György



- Zenóbia dala (Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Az operett keresztmetszetének bemutatója 1972. július 8-án volt a Kossuth Rádióban (19.31 – 20.53).  



A délelőtti adást ma délután hat és hét óra között az ismétlésben újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33862019-08-16 15:45:44



Budapest, 1971. március 2. Barlay Zsuzsa, a Magyar Állami Operaház tagja.



MTI Fotó: Keleti Éva. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 



A Liszt-díjas, Érdemes művészt, Barlay Zsuzsa operaénekesnőt, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját köszöntötte mai – 86. – születése napján a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője. Nagy Ibolya gratulációjához, jókívánságaihoz én is csatlakozom:



Sok szeretettel kívánok Barlay Zsuzsának jó egészséget, boldogságot és boldog születésnapot!



A gratuláció mellé egy dal is járult:



Carl Millöcker: Gasparone (1884., Bécs, Theater an der Wien)



Friedrich Zell és Richard Genée librettója nyomán a dalszövegeket Róna Frigyes fordította magyarra. Albert István összekötőszövegét elmondja: Békés Rita és Bánffy György



- Zenóbia dala (Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Az operett keresztmetszetének bemutatója 1972. július 8-án volt a Kossuth Rádióban (19.31 – 20.53).  



A délelőtti adást ma délután hat és hét óra között az ismétlésben újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33852019-08-15 23:01:21

Kapcs. 3363., 3276. sorszámok



Kiegészítés



„A banditák a Rádió Dalszínházában



(Az új operettfelvétel bemutatója  - 1987. február 16. Kossuth Rádió 20.24 – 22.00  - elé, Bitó Pál szerkesztő ismertető-ajánló sorai az RTV Újságból)



Párizsban, a Boulevard Montmartre 7. szám alatt van az a zöld színű épület, a Théâtre des Variétés, ahol annak idején (1869)  bemutatták Jacques Offenbach Les Brigand (A banditák)  című művét. A premier után a Figaró hasábjain azt fejtegette a kritikus, hogy a szerző új alkotása átmenet a buffo-operett és a vígopera között. A darab Rablók címmel még Offenbach életében színre került hazánkban is.



Az a műfaj, amit Offenbach a XIX. század közepén Párizsban elkezdett, nagyon kevés rokonságot mutat azzal, amit ma operettnek nevezünk. Nem is hívták akkor még operettnek, hanem operának. Pedig az operett elnevezés, mint az opera kicsinyítése, már a XVIII. században ismert volt, így nevezte Mozart is a Szöktetés a szerájból-t, amelyben az olasz vígoperák recitativóival ellentétben prózai részek és a dalszerű áriák, együttesek váltakoztak.



Offenbach kezdetben egyfelvonásos vígoperákat írt, ilyen az Eljegyzés lámpafénynél című is, amely operettnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy kisopera és egyfekvonásos. Rokonságot legfeljebb a régi francia pásztorjátékkal tart. Az az új szín, amely a ma klasszikus operettnek nevezett műfaj francia formáját jellemzi, egyrészt a politikai aktualitások kifigurázása, másrészt a XIX. századbeli francia tragikus- nagyoperák üressé vált pátoszának parodizálása, nagyképűségének leleplezése. Igaz ugyan, hogy a politikai témák felhasználása, az uralkodó és szentnek tartott eszmék kigúnyolása és fonákja sem colt új a párizsi nép előtt.  A vaudeville, mely évszázadokkal előbb még utcai dal volt, később pedig ismert kuplék, sanzonok színpadi vidám keretbe foglalt játékát jelentette, már 1700 óta ismert volt Párizsban.



 Offenbach a három műfaj: a vígopera, a pásztorjáték és a vaudeville hangját egyesítette teljes estét betöltő dalműveiben, az Orfeusz…-ban, a Szép Helénában, majd A banditákban stb.



A több mint száz színpadi alkotás, ez a páratlan gazdag életmű a tragikus operától a zenés vígjátékig, az érzelmes dalműtől a bohózatig mindent felölel.



A banditáknak nemcsak a zenéje elragadó, de szellemes a szövege, cselekménye is, és igen jó szerepek, jellemek vannak benne. A cselekmény legfőbb mozgatója Lorenzo, Mantua hercege, aki a granadai hercegnőt szeretné elvenni feleségül, hogy hozományával segítsen saját silány anyagi helyzetén. A házasságnak azonban feltétele, hogy meg kell hódítani a granadai herceg részére Nápolyt. A herceg Falsacappa rablóvezérrel is tárgyal az ügyről, és bátor katonáját Fragolettót küldi a banditákhoz. A zsiványvezér és a hozományvadász herceg tárgyalásai során Fragoletto rájön a turpisságra, s hogy megakadályozza terveiket, cselből beáll a rablók közé…



 


Operamúzeum • 9142019-08-15 21:59:54

Múltidéző



1987. július 9., Bartók Rádió 20.05  - kb. 21.05



„Kapcsoljuk a Pesti Vigadót”



Olasz operaest



Közreműködik: Sudlik Mária, Pánczél Éva, B. Nagy János, Csurja Tamás és az MRT Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Kovács János



1. Verdi: A végzet hatalma



a.) Nyitány



b.) Leonóra áriája, IV. felv. (Sudlik)



2. Verdi: Don Carlos



a) Posa áriája, III. felv. (Csurja)



b) Eboli áriája (Pánczél)



3. Leoncavallo: Bajazzók



a) Prológ (Csurja)



b) Canio áriája, I. felv. (B. Nagy)



4. Mascagni: Parasztbecsület



a) Santuzza áriája (Pánczél)



b) Intermezzo



5. Giordano: André Chénier – Gérard monológja, III. felv. (Csurja)



6. Puccini: Turandot



a) Turandot áriája, II. felv. (Sudlik)



b) Kalaf áriája, III. felv. (B. Nagy)


Operamúzeum • 9132019-08-15 21:56:41

Múltidéző



1987. május 23., Kossuth Rádió 20.10 – 21.10



„SZTÁROK A 6-OSBAN”



Népszerű opera- és operetthangverseny



Közreműködik: Pitti Katalin, Pánczél Éva, Gulyás Dénes, Csurja Tamás, Melis György, valamint



a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Dénes István



Az est házigazdái: Béres Ilona és Mohai Gábor



Az összekötőszöveget írta:  Albert István



Rendező: Vadász Gyula



Műsor:



1. Erkel: Bánk bán



a) Előjáték és Bánk áriája, II. felv. (Gulyás)



b) Bordal (Csurja)



2. Verdi: Traviata



a) Bordal (Pitti, Gulyás)



b) Germont áriája, II. felv. (Melis)



3. Rossini: A sevillai borbély – Rosina és Figaro kettőse (Pánczél, Csurja)



4. Bizet: Carmen – Cigánydal (Pánczél)



 



5. Johann Strauss: A cigánybáró – Zsupán belépője (Melis)



6. Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal (Pitti)



7. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini – Szerelmi kettős „Nem szeret így téged más” (Pitti, Gulyás)



8. Kacsóh Pongrác – Dénes István – Heltai Jenő: János vitéz – Bagó dala „Egy rózsaszál” (Csurja)



9. Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill – „Illúzió a szerelem” (Pánczél, Csurja)



10. Kálmán Imre – Gábor Andor: A csárdáskirálynő – „A lányok, a lányok” (Pitti, Pánczél, Gulyás, Csurja, Melis)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33842019-08-15 17:52:57

A rövidesen – hat órakor – kezdődő ismétlő rádióadásban (Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”) a Csárdáskirálynő  két dalszáma (Szeredy Krisztina, Domoszlay Sándor énekfelvételei) mellett részletek hangzottak el ebből az operettből is:



Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő  – Romhányi József: Budai kaland  (keresztmetszet -  1962. december, Kossuth Rádió)  Gyulai Gaál Ferenc – Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós, a  Fővárosi Operettszínház Énekkara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Az összekötőszöveget Semsei Jenő írta és Gálcsiki János mondja el.



- Anna dala "Beteg vagyok, légy a gyógyítóm!... Szállj ide hozzám, búj ide vélem, drága párom!..." (Németh Marika)

- dal: „Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek.” (Szabó Miklós)

- kettős: „Börtönöd ajtaja szélesre tárva"  (Németh Marika, Szabó Miklós)


Mozartról magasabban • 6922019-08-15 10:17:10

Bartók Rádió mai műsorán szerepel:



12:36 – 13.48 Hangversenykülönlegességek



Wolfgang Amadeus Mozart: c-moll mise K. 427.



Ea.: Irmgard Seefried, Annelies Kupper, Lorenz Fehenberger, Kim Borg (ének), 



Bajor Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 





Vez.: Eugen Jochum



(Würzburg, Stephanskirche, 1956. június 20.)


W.A.Mozart • 15462019-08-15 10:16:18

Bartók Rádió mai műsorán szerepel:



12:36 – 13.48 Hangversenykülönlegességek



Wolfgang Amadeus Mozart: c-moll mise K. 427.



Ea.: Irmgard Seefried, Annelies Kupper, Lorenz Fehenberger, Kim Borg (ének), 



Bajor Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 





Vez.: Eugen Jochum



(Würzburg, Stephanskirche, 1956. június 20.)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45332019-08-14 23:28:01

Kapcs.: 4531., 4532.,  4492., 1080., 1065.  sorszámok



Theater an der Wien , 1968. - Lehár Ferenc: A víg özvegy -



Hanna és  Danilo szerepében: Házy Erzsébet és Johannes Heesters







http://JOHANNES HEESTERS Bühnenlegend + ELISABETH HAZY BUDAPEST Foto signo Autogramm


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45322019-08-14 23:22:27

Mogyorósi Géza: Sztár-gyász



Berlini Híradó



Magyar Egyesület Berlin e.V. www.ungarn-in-berlin.de



XVIII. évfolyam – 34. szám 2012. tavasz – ára: 2,00 euró



(20. oldal)



Mogyorósi Géza: Sztár-gyász



Az alábbiakban a német nyelvterület közelmúltban elhunyt néhány művészéről emlékezünk meg…



"108 éves legenda December 30-án a bajor fővárosban kísérték utolsó útjára Johannes Heesterst. A „Grandseigneur der Operette” kilenc évtizedes színházi és filmes karrierrel büszkélkedhetett. Rökk Marika és Házy Erzsébet egykori bohém partnere szenteste hunyt el. „Sárm, elegancia és könnyedség jellemezte őt” – méltatta a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer a december 24-én meghalt holland származású Johannes Heesterst. Claudia Schmied, az osztrák kulturális tárca irányítója „az évszázad művészének” nevezte a Bécsben is sikeres sztárt. A már a náci időkben is Németországban dolgozó operettcsillag karácsony küszöbén ünnepelte 108. születésnapját. Heesters 46 évvel ifjabb hitvese éjjel-nappal férje gondját viselte, s vele volt utolsó óráiban is, egy starnbergi klinikán. A világ legidősebb aktív színésze egyben az NSZK második legkorosabb férfi lakosa volt. 2011 végén a müncheni Északi Temetőben kísérték utolsó útjára a (még a közelmúltban is havonta többször színpadi szereplést vállaló) művészt. Heestersnek a kamerák előtt és a táncszínházakban számos magyar partnere is volt: a Csárdáskirálynőben és az 1958-as fergeteges nyugatnémet mozisikerben, a Szabad a színpad Marikának című produkcióban Rökk Marika és Heesters kettőse nyűgözte le a publikumot. A Víg özvegyben a 60-as években Házy Erzsébettel lopta be magát a bécsi közönség szívébe a snájdig bonviván. A 70-es évektől a televízió is felfedezte magának az 1903. decemberi születésű sztárt. Szülőföldjén, Hollandiában megosztotta a közvéleményt Heesters, mert a Harmadik Birodalom jól kereső kedvence volt, miközben a náci seregek lerohanták a Benelux-államokat. Johannes Heesters parádés szerepében, a Víg özvegy Daniló grófjaként, 1970-ben."


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45312019-08-14 23:20:27

Kollaboráns bonviván?



Mogyorósi Géza - 2019. 03. 25. 8:00:58



A világ legöregebb aktív színésze, egyben Németország második legkorosabb férfi lakosa volt Johannes Heesters, akit 2011. december 30-án, a müncheni Északi Temetőben kísérték utolsó útjára. A 108 esztendősen eltávozott holland bonviván példátlanul hosszú színpadi és filmes karrierrel büszkélkedhetett.



„A "Grandseigneur der Operette" kilenc évtizedes pályafutással dicsekedhetett. Rökk Marika és Házy Erzsébet egykori bohém partnere 2011 decemberében, szenteste hunyt el.



„Heestersnek hosszú karrierje során a kamerák előtt és a táncszínházakban számos magyar kolléganője is volt: a Csárdáskirálynőben, s az 1958-as fergeteges nyugatnémet mozisikerben, a Szabad a színpad Marikának című produkcióban Rökk Marika és Heesters kettőse nyűgözte le a publikumot. A Víg özvegyben a 60-as években Házy Erzsébettel lopta be magát a bécsi közönség szívébe a snájdig bonviván. „



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33832019-08-14 22:31:03

1987. május 23., Kossuth Rádió 20.10 – 21.10



„SZTÁROK A 6-OSBAN”



Népszerű opera- és operetthangverseny



Közreműködik: Pitti Katalin, Pánczél Éva, Gulyás Dénes, Csurja Tamás, Melis György, valamint



a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Dénes István



Az est házigazdái: Béres Ilona és Mohai Gábor



Az összekötőszöveget írta:  Albert István



Rendező: Vadász Gyula



Műsor:



1. Erkel: Bánk bán



a) Előjáték és Bánk áriája, II. felv. (Gulyás)



b) Bordal (Csurja)



2. Verdi: Traviata



a) Bordal (Pitti, Gulyás)



b) Germont áriája, II. felv. (Melis)



3. Rossini: A sevillai borbély – Rosina és Figaro kettőse (Pánczél, Csurja)



4. Bizet: Carmen – Cigánydal (Pánczél)



 



5. Johann Strauss: A cigánybáró – Zsupán belépője (Melis)



6. Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal (Pitti)



7. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini – Szerelmi kettős „Nem szeret így téged más” (Pitti, Gulyás)



8. Kacsóh Pongrác – Dénes István – Heltai Jenő: János vitéz Bagó dala „Egy rózsaszál” (Csurja)



9. Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill „Illúzió a szerelem” (Pánczél, Csurja)



10. Kálmán Imre – Gábor Andor: A csárdáskirálynő „A lányok, a lányok” (Pitti, Pánczél, Gulyás, Csurja, Melis)


Udvardy Tibor • 2082019-08-14 20:30:04

 



1987. május 27., 3. Műsor (Június 1-től az új nevére változik: Bartók Rádió) 13.52 - 14.22



"Felejthetetlen arcok az Operaházból" 



Udvardy Tiborra emlékezik Huszár Klára



 


Sass Sylvia • 4762019-08-14 20:21:09

Múltidéző



1987. június 4., Bartók Rádió 20.05 – kb. 21.05



Kapcsoljuk a Pesti Vígadót



Sass Sylvia áriaestje



Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara



Vezényel: Medveczky Ádám




  1. Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza áriája

  2. Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana levéláriája

  3. Puccini: Manon Lescaut – intermezzo

  4. Puccini: Bohémélet – Mimi áriája, III. felv.

  5. Boito: Mefistofele – Margit áriája, III. felv.

  6. Donizetti: Az ezred lánya – Marie áriája, I. felv.

  7. Bizet: Carmen – a III. felvonás előjátéka

  8. Catalani: La Wally – Wally áriája, I. felv.

  9. Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája, I. felv.

  10. Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája, IV. felv.


Plácido Domingo • 7232019-08-14 13:08:34

Aug. 28., Szeged? Ez is egy kérdőjel... Mi lesz? Mi nem lesz?...


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33822019-08-14 10:37:16

A Dankó Rádióban most délelőtt elhangzott operettadásban hallottuk:



Ábrahám Pál – magyar szöveg Harmath Imre: Viktória



Énekelnek: Bozsó József és Teremi Trixi; Szeredy Krisztina és Egyházi Géza



- „Mauzi, te édes kisegér”



- „Édes mamám, magát is a papám, csókkal csalogatta tán…”



- „ Ladiladilom.../Honvéd banda szól a Stefáni-, szól a Stefánián..."



Ábrahám Pál – magyar szöveg Heltai Jenő-Romhányi József:  Bál a Savoyban



- Madeleine és Aristid kettőse: „A férjed szerelmes beléd, letérdel rajongón eléd.../- A férjed csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell..." (Házy Erzsébet, Melis György, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a Magyar Rádió felvétele: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40  



Forrás:  Részletek Ábrahám Pál operettjeiből (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória)” – Km. Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Melis György, Radnai György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, ill. a Harmónia Vokál és az MRT Esztrádzenekara. Vezényel: Bródy Tamás

 



Kálmán Imre  - magyar szöveg Gábor Áron: Csárdáskirálynő  



- „Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk? Szép volt, de szép, minden perc üdvöt kínált....”,



-  „Te rongyos élet, bolondos élet, mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz….” (Szilágyi Olga és Egyházi Géza)



 



A "Túl az Óperencián" adásának délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik.


Plácido Domingo • 7192019-08-14 10:29:01

Több amerikai operaház is lemondta Plácido Domingo jövőbeni fellépéseit



Papageno.hu 2019. augusztus 14.



Plácido Domingo rendkívül zavarba ejtőnek és pontatlanul megfogalmazottnak nevezte a vádakat. Hozzáfűzte:  „mindig azt hittem, hogy valamennyi kapcsolatom és viszonyom egyetértésen alapult”


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 71942019-08-14 10:25:33

E cikk tartalmának nem sok köze van Zéta témaindító "esszéjéhez"...



De akkor én is idelinkelek egy másik cikket, nem kifejezetten "témábavágót":



Le kell bontani az operával szembeni előítéleteket



2019. AUGUSZTUS 13. KEDD 12:45 - Mno.hu



/Izsó Zita/                              



Negyedik alkalommal rendezik meg augusztus 16–17. között a Perkupai OperafesztiváltAz esemény ötletgazdája és szervezője Szegedi Csaba operaénekes, aki elmondása szerint régóta gondolkodott azon, hogy hogyan adhatna valamit szülőfalujának, Perkupának.



– Én operaénekes vagyok, de egészen tizennyolc éves koromig református lelkésznek készültem. A teológiára viszont nem vettek fel, és ennek köszönhetően megtalálhattam a valódi hivatásomat, a zenét. De már a Zeneakadémián folytatott tanulmányaim alatt is folyton azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnék a szülőfalumnak és a borsodi régiónak a hasznára lenni. Innen jött a Perkupai Operafesztivál ötlete, aminek a célja elsősorban az, hogy minőséget teremtsünk, és hogy olyan élményt adjunk az embereknek, amiből hosszabb idő elteltével is tudnak táplálkozni – mondta el lapunknak Szegedi Csaba.



Szegedi Csaba egyik vendége idén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaénekes tanszékének vezetője, Meláth Andrea, a másik pedig egy fiatal tehetség, Zemlényi Eszter,aki idén fog az Operaház színpadán is debütálni.



– Ez az ország egyik legszegényebb szeglete, és ha az egész Operaházat nem is tudom hazavinni, akkor legalább akkora szeletet viszek haza belőle, amekkorát csak tudok, és nagyon fontos számomra, hogy ebből az élményből az se maradjon ki, aki esetleg nem tudna megfizetni egy operabérletet – hangsúlyozta Szegedi Csaba, aki azt is elmondta, hogy a fesztivál egyik fontos missziója az opera műfajának népszerűsítése.



(A Zenei események topicból másoltam át ide.)


Operett, mint színpadi műfaj • 40392019-08-14 08:56:49

Múltidéző



Déryné Színház - Oscar Straus: Varázskeringő


























































































Produkciós cím : Varázskeringő
Eredeti cím : Ein Walzertraum
Műfaj : Zenés
Bemutató dátuma : 1976.01.09
Társulat : Állami Déryné Színház
Társulat helye: Budapest
Színház : Állami Déryné Színház
Színház helye: Budapest
Szerző : Dörmann, Félix

Jacobson, Leopold
Alapszöveg írója : Müller-Einigen, Hans
Fordító : Mérey Adolf
Zeneszerző : Straus, Oscar
Dalszövegíró : Bedő István

Gyökössy Zsolt
Szereposztás : XIII. Svakim Joakim: Nyerges Ferenc

Helena, XIII. Svakim Joakim lánya: Szatmári Olga

Niki, hadnagy: Kozma Pál (szerepkettőzés)

Niki, hadnagy: Szatmári Sándor (szerepkettőzés)

Guszti, Niki bajtársa: Balogh Béla

Lothár gróf: Hetés György

Friderika, főkamarásnő: Szántó Margit

Wendolin, miniszter: Knapcsik József

Sigismund, főlakáj: Szatmári Sándor (szerepkettőzés)

Sigismund, főlakáj: Kozma Pál (szerepkettőzés)

Franci, egy női zenekar karmestere: Katona Juli

Cintányéros Fifi: Mártonffy Mária

Hegedűs Ancsi: Török Sarolta

Bőgős Lizi: Mátyus Emmi

Bognár Éva (táncos)

Mézes Vivi (táncos)

Krakker János (táncos)
Rendező : Lacina László
Karmester : Lukács Lóránt
Koreográfus : Szöllösi Ágnes m.v.
Bábtervező :  
Díszlettervező : Kállai Judit
Jelmeztervező : Rimanóczy Yvonne
Dramaturg :  

Kedvenc magyar operaelőadók • 11342019-08-13 22:28:43

Kapcs. 1132. sorszám



2019. augusztus 11-i adás - Opera Café



https://www.mediaklikk.hu/video/opera-cafe-2019-08-11-i-adas/



A Magyar Állami Operaház heti riportmagazinja. - 2019.08.11.



(26 perc)



Az Opera örökös tagjai sorozatában Pászthy Júlia- és a múlt heti Palcsó Sándor-portré után következett:



Az Operaház Örökös Tagjáról, a héten 86. életévét betöltő Barlay Zsuzsa  Liszt-díjas, Érdemes Művész operaénekesnőnk művészi pályájáról beszélget Ókovács Szilveszter Karczag Mártonnal, az Operaház Emléktárának vezetőjével.



A műsorban archív fotók, televíziós felvételei közül bejátszott részletek is, megidézik  kiváló alt - mezzoszoprán énekesnőnket.



Video-részletek:



Csajkovszki: Anyegin – Olga áriája



Rossini: Hamupipőke - Hamupipőke ariosója



Monterverdi:  Vespro della Beata Vergine (oratórium altszóló)



Donizetti: A csengő - Serafina jelenete



Brahms: Kárbaveszett szerenád (dal)



Donizetti: A kegyencnő - Leonóra áriája



Operavilag.net: Barlay Zsuzsa interjúból részletek  (felolvasva)



Film Színház Muzsika – kritika-részlet (felolvasva)



Fotók:



Forrás: Barlay Zsuzsa magángyűjteménye



Forrás: Magyar Állami Operaház archívuma



Forrás: Fortepan


Operamúzeum • 9122019-08-13 22:15:24



Operaház Facebook oldaláról



Így nyaraltak ők "rovatunkban" ma egy napfényes piknik fotójával készültünk.



1958-ban Gencsy Sári, Lőrincz Zsuzsa és Joviczky József így pihent a Normafánál. 



Fotó: A Magyar Állami Operaház Emléktára



 


Zenei események • 9972019-08-13 21:14:07

Le kell bontani az operával szembeni előítéleteket



2019. AUGUSZTUS 13. KEDD 12:45 - Mno.hu



/Izsó Zita/



Negyedik alkalommal rendezik meg augusztus 16–17. között a Perkupai Operafesztivált. Az esemény ötletgazdája és szervezője Szegedi Csaba operaénekes, aki elmondása szerint régóta gondolkodott azon, hogy hogyan adhatna valamit szülőfalujának, Perkupának.



– Én operaénekes vagyok, de egészen tizennyolc éves koromig református lelkésznek készültem. A teológiára viszont nem vettek fel, és ennek köszönhetően megtalálhattam a valódi hivatásomat, a zenét. De már a Zeneakadémián folytatott tanulmányaim alatt is folyton azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnék a szülőfalumnak és a borsodi régiónak a hasznára lenni. Innen jött a Perkupai Operafesztivál ötlete, aminek a célja elsősorban az, hogy minőséget teremtsünk, és hogy olyan élményt adjunk az embereknek, amiből hosszabb idő elteltével is tudnak táplálkozni – mondta el lapunknak Szegedi Csaba.



Szegedi Csaba egyik vendége idén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaénekes tanszékének vezetője, Meláth Andrea, a másik pedig egy fiatal tehetség, Zemlényi Eszter, aki idén fog az Operaház színpadán is debütálni.



– Ez az ország egyik legszegényebb szeglete, és ha az egész Operaházat nem is tudom hazavinni, akkor legalább akkora szeletet viszek haza belőle, amekkorát csak tudok, és nagyon fontos számomra, hogy ebből az élményből az se maradjon ki, aki esetleg nem tudna megfizetni egy operabérletet – hangsúlyozta Szegedi Csaba, aki azt is elmondta, hogy a fesztivál egyik fontos missziója az opera műfajának népszerűsítése.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33812019-08-13 13:29:29

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában többek közt Lehár  Ferenc - Martos Ferenc Pacsirta című operettjéből szólaltak meg részletek:



- Juliska belépője (Tiboldi Mária  operettlemezéről, km. a Stúdió Zenekar)



 „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó száll, száll, száll, öröm az élet, örökös a nyár. Hol a patak mormol, száz kis méh barangol, vadvirágok nyílnak kint a fűben, ragyogó kék fent az ég, oly gyönyörű, oly vidám az én tanyám. /Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll… én is, én is szállni vágyom a magasba fel, oda hol a kedves kis pacsirta vígan énekel.  Leheveredek a fűben, nyújtózom egy jót, úgy hallgatom, úgy figyelem a pacsirtaszót. Kérdem a felhőt, kérdem a szellőt, mikor kerül haza ő, mikor lesz az esküvő? Gondol-e reám? A barna babám, gondol-e reám? / Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok …”



Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója



Km. Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András



Pali dala  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara



Pali, drágám, pattanj lelkem, mondta jó anyám… /- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír. Megszakad szívem egy csókod után, gyere hát, kis Palikám! /Kórus ismétli: Bajszodon vastagon fénylik a...



/No, én be is vásároltam, úgy ahogyan kell, bár a pénzem még a boltban nem költöttem el. S mert az ajtó nem volt zárva, be is tértem én a kávéházba, lett is bizony nagy zsivaj, haj, jaj, jaj! Azt mondja egy cifra dáma, gyere hozzám, drága!  S körülvett a sok-sok lány, csupa kedves, mindahány.  De a fizetésnél aztán kiderült, nincs meg a bukszám, ki is dobtak, vége, pont. A sok lány meg így dalolt: Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír. Megszakad szívem egy csókod után, gyere hát, kis Palikám!



/ Kórussal: Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír. - Sose sírj, én a  pénzem után, pali vagy kis Palikám!”



Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):



„- Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűn?.... /- ….Nem felejt a szívem… Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”  (tánc)



Kálmán Imre A bajadér című operettjéből egy-egy részlet csendült fel Szeredy Krisztina,  Horváth Tamás) (Shimmy-duett)  és Egyházi Géza (Radzsami dala : „Ó, bajadérem, kit a szívem imád…”) énekfelvételeiről.



A műsorban a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  köszöntötte Czigány György Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művészt születésnapja alkalmából, aki tegnap töltötte be a 88. életévét. 



A hangbejátszásban Czigány György felolvasta Milyen derűs című verskölteményét, mialatt saját zongorajátékában hallottuk  Rossi a-moll toccatáját,  Bartók Béla átdolgozásában.



A "Túl az Óperencián" adását ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben.


Simándy József - az örök tenor • 6192019-08-13 10:33:18

Egy régi interjú



/Hétfői Hírek, 1978. október 9./



„Decemberben: Radames”



„Bánk bán tanár lett”



„Borról, dalról Simándyval”



Két éve találkoztunk utoljára balatongyöröki nyaralójában. A 60. születésnapján. Éppen szüretre készülődött és szomorúan tekingetett a zivatarokat hozó felhőkre. Féltette a jónak ígérkező termést. A napokban itt Pesten beszélgettünk, a Zeneművészeti Főiskolán Simándy József tanár úrral, az Operaház világhírű magánénekesével.



— Milyen az idei termés?

— Nem sok jót várok a hétvégi szürettől. Kevés napot hozott ez a nyár.



— A szőlő gondozása sok munkát ad?

— Magam metszem, kötözöm, permetezem. Egy kicsit sok volt a 419 négyszögöl, ezért az idén 200-at elajándékoztam. Munkám azért maradt bőven. De én élvezem.



— Kóstolgatja is a borát?

— Nem vagyok borivó. Pedig nem árt se az epémnek, se a szívemnek, se a hangomnak, csupán rossz tőle a közérzetem. De úgy vettem észre: vendégeim szeretik, ha saját boromat teszem eléjük az asztalra.



— Az idei nyarát is a Balaton mellett töltötte?

— Kevés időm maradt erre. Énekeltem Fertőrákoson és a szegedi szabadtéri játékokon. El is búcsúztam a nyári fellépésektől, Szegeden utoljára elénekeltem a Hunyadi Lászlót. Végleges az elhatározásom: nyáron semmilyen fellépést sem vállalok. Kell a víz, a nap, a szabadság, hogy fel tudjak töltődni.



— Öt éve vonult nyugdíjba: nem volt ez túl korai?

— Én csak az Operaháztól vonultam nyugdíjba,- az énekléstől nem. Hogy is tudtam volna ellenállni olyan felkéréseknek, mint a szegedi Bánk bán-ok, a fertőrákosi Aida és Trubadúr, a Psalmus Hungaricus, a IX. Szimfónia. Az Operaházban is fogok még énekelni.



— Milyen szerepekben hallhatjuk?

— December 3-án a Radamest, március 15-én pedig a Bánk bánt éneklem a tervek szerint. És elvállaltam, hogy májustól fellépek Otellóként Ferencsik János vezényletével.



— Ha egyszer elhatározza, hogy véglegesen visszavonul, melyik szerepével szeretne búcsúzni?

— Harminc tenorszerep van a repertoáromon. S ha választani lehet, a Bánk bánnal szeretnék elköszönni.



— A tanárság, úgy tudjuk, új „szerepe”...

— Egy hete vagyok tanár a Zeneművészeti Főiskola ének főtanszakán. Eddig is foglalkoztam ugyan tehetségekkel, de csak lelkesedésből, szeretetből. Az arra érdemesekkel. De hivatalosan csak most lettem „professzor”. S remélem, itt is be tudom majd váltani a hozzám fűzött reményeket.



/Sebes Erzsébet/


Kedvenc magyar operaelőadók • 11332019-08-13 07:53:31

A legendás énekes ma már ki meri mondani, amit korábban nem



MÁGÓ KÁROLY2019.08.10. 09:13 Origo.hu



Egészen 23 éves koráig azt sem engedték, hogy zenélni tanuljon. Bede-Fazekas Csabát rendszerellenesnek kiáltották ki, mert apja Horthy katonatisztje volt. Ki is telepítették őket évekre, aztán, amikor hazaköltözhettek, az akkor huszonéves fiatalembernek azonnal munkaszolgálatra kellett jelentkezni. Egy kimenő alkalmával aztán végül sikerült eljutnia a későbbi Kossuth-díjas énekeshez, Maleczky Oszkárhoz, aki miután meghallgatta, levelet írt, hogy engedjék ki mindennap, hogy tanárhoz járhasson. Ezután sem ment minden gördülékenyen, de Bede Fazekas Csaba zenei tehetségét jól jelzi, hogy volt olyan darab, amelyben kizárólag hegedült, Mircse prímásként 12 magyar nótát játszott, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz darabban. Persze a közönség nem erről ismeri elsősorban, hanem, hogy 28 operában játszott, szinte minden alkalommal cím- vagy főszereplő volt. Összességében pedig több, mint 200 darabban szerepelt. Ezek között az operák mellett volt operett, musical, prózai szerep, de még balettelőadás is. A Kossuth-díjas énekes azt mondja, pár éve még nem, de ma már kimondja: "a magyar színi világban nincs még egy olyan ember, aki olyan színvonalon játszik mind a négy műfajban, mint én (...) biztos, hogy nem én vagyok mindenben a legjobb, de az is biztos, hogy ebben a szerepkavalkádban én mindegyiket megfelelő szinten csináltam".



A találkozónkat végül Budapesten hoztuk össze, ugyanis egy korábbi műtét kapcsán Dzsinich professzor úrhoz jött kontrollra.


Giuseppe Verdi • 13902019-08-12 22:49:35

Sant’ Agata – Villa Verdi – Museum; Park - Galéria




Operett, mint színpadi műfaj • 40372019-08-12 19:40:47

Bordás Barbara: „Fontos az együttrezgés”



Írta: Papp Timea



Papageno.hu - 2019. augusztus 1.



A Budapesti Operettszínház művészével magánéletről és karrierről, az elmúlt évad kihívásairól és az előtte álló feladatokról, operettről és operáról is beszélgettünk a Budavári Palotakoncertek apropóján.



 



[...] 



"– Mit hallhat tőled az Oroszlános udvar közönsége?



– A János vitézből Iluska, A cigánybáróból Szaffi dalát, A víg özvegyből pedig a Pavilon-duettet adjuk elő Ninh Duc Huang Longgal. Dubaiban sosem énekeltünk együtt, hiszen a darabban nem vagyunk partnerek. Így a közös muzsikálás azért lesz különleges, mert ebben a duettben nem a megszokott szerepemben, Hannaként lépek színpadra, hanem a partnere, Valencienne leszek. Lesz még egy különlegesség, a Lakmé Virág-duettje, amit Fischl Mónikával fogunk előadni. Ezt nagyon várom, hiszen ritkán adatik meg, hogy Mónival együtt énekelhessünk. A legtöbbször egymást váltjuk az előadásokban. A férjemmel, Boncsér Gergellyel is lesz közös dalunk, a Szív duett, ami különösen kedves számomra, mert az esküvőnk előtti hónapokban próbáltuk A mosoly országa című előadást. Ezen a gálán ketten vagyunk szopránok Mónival, és nagyon komoly, szép és színes feladataim lesznek: a Szaffit és a Virág-duettet még nem énekeltem, az Iluskát a jövő évadra tanulom, a Pavilon-duett szintén új.



– A Lakmé, de A víg özvegy, a János vitézA cigánybáró is operaénekesi repertoár része lehet. Előbb-utóbb műfajváltásra is számíthatunk?



– Idén valóban több operai feladatom volt. Közreműködtem a Hatszín Teátrum Operabeavatójában. Dinyés Dániellel már korábban is dolgoztunk együtt a Müpa gyerekeknek szóló operabeavatóján, illetve A víg özvegyben, a Kékszakállban és a Mayában is. A beavatókkal párhuzamosan a Co-Opera Figaro házassága című produkciójában is megkaptam Suzanne szerepét. Jövőre Göttinger Pál rendezésében  egy szegedi Puccini bemutató vár rám olasz nyelven, a Hatszín Teátrumban pedig a Don Giovanni lesz a téma, ahhoz Zerlina és Donna Elvira szerepeit tanulom. Az Operettszínház marad továbbra is a fő irány, ahol szerencsére a jelenlegi vezetés is támogat a fejlődésben, de



szeretnék kalandozni, kipróbálni magam olyan opera- vagy egyéb más szerepekben is, amelyek esetleg rám várnak.



– Milyen kihívást jelent számodra az opera?



– Elsősorban énektechnikait. Nagyon leegyszerűsítve mondok egy példát: míg az operában arra kell törekedni, hogy a lenti és a fenti lage ugyanolyan erős legyen, minden hang egy színben szóljon, a magas hangok ne ugorjanak ki, addig az operettben viszont épp ezek számítanak dobbantónak, ezeknek kifejezetten erősnek kell lenni. Van néhány operett, ami operaházak repertoárján is szerepel, például A víg özvegy vagy a Denevér. Ebben a grand dame-ok a klasszikus képzettségű énekesekhez közelebb állnak, mert nincs tánc, kevés a szöveg, viszont operai hangképzést, formálást követelnek az énekelnivalók. A víg özvegyben Hanna belépője vagy a finálék bizonyos helyeken olyan lagékban vannak, ami egy operettprimadonnának nem minden esetben kényelmes, sokat kell rajtuk dolgozni, vagy a Denevér csárdása szintén nehéz megoldanivaló. Az energiákat ezért másképp kell beosztani a teljes darabot illetően, amihez fölényes technikai tudás szükséges. Egy operettprimadonnának ezzel szemben jóval többfélét kell énekelni, ráadásul ott a Csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő, amiben a játszani- és táncolnivaló mellett elég sok a próza is.



– Az Operettből, a színházból és a műfajból mit tudsz átvinni egy operaprodukcióba?



– Egy másféle gondolkodást, ami egy jó rendezővel és egy jó zenei vezetővel nagyon termékenyen tud működni az alkotófolyamatban, mert figyelembe veszi az egyéniségemből, a tapasztalatomból azt, ami nem sérti az opera hagyományait, hanem előreviszi. Az előadásnak, az én – Operettszínházból, operettekből átvitt új, számukra esetleg szokatlan – szemléletem akár az előnyére is válhat."



[,,,] 



"– A gálán énekled a János vitézből Iluska dalát, ami már a jövő évad bemutója. És ha már szokatlan szemléletről beszéltünk: egy koreográfus, Bozsik Yvette lesz a rendezője.



– Nagyon várom már ezt a közös munkát, és nagyon kíváncsi vagyok. Azt gondolom, egy táncosnak sokkal nehezebb dolga van, mint egy énekesnek: csak a testével, az arcával, a mozdulataival tudja kifejezni az érzelmeket.



Ha a koreográfus jól végzi a dolgát, és a színész erre vevő, a zenével, a szöveggel együtt ezerszer kifejezőbb, szívig hatolóbb tud lenni egy dal vagy egy előadás.



Azért is várom még ezt a bemutatót, mert Bodrogi Gyula játssza a Francia királyt, akivel a Háry Jánosban már dolgoztunk együtt, ami hatalmas élmény volt. Érdekes módon előadásban egyetlen beugrás kivételével még Oszvald Marikával sem játszottunk együtt, úgyhogy azt is nagyon várom, hogy vele együtt próbáljak. Mindezek mellett egy egészen furcsa helyzet is előáll: ez lesz az első olyan előadás, hogy Fischl Mónikával nem váltjuk egymást, hanem egy előadásban leszünk színpadon – sajnos, nem egyszerre, mert a Francia királylánynak és Iluskának nincs közös jelenete. Már nagyon vártam, hogy legyen egy ilyen előadás.



– Ezek szerint az a sztereotípia, hogy a primadonnák versenyeznek, fúrják egymást, csak operett-történeti könyvekben igaz.



– Móni nagyon vagány csaj, neki is van egy kislánya, mindkettőnk férje szakmabeli, tehát nagyon sok közös pontunk van. Korábban a primadonnák a színházban élték az életüket, elérhetetlen nőideálok voltak, a színházak sztárjai és rájuk vette a jegyet a közönség. Ez mára megfordult, ma többnyire a hölgyek járnak színházba és a bonvivánokra veszik a jegyet. De komolyra fordítva a szót: ha egy színház vezetősége mindenkit megbecsül a maga tehetségéhez, korához, tapasztalatához mérten, jó a kapcsolat az azonos szerepkört játszók között is. Nálunk erre odafigyelnek, és ha valaki helyén tudja kezelni a ranglétrát, és arra koncentrál, kitől, mit tanulhat, miben tud fejlődni, akkor ebből nem lehet gond, maximum előnyt kovácsolhatunk."


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33802019-08-12 17:59:58

A Dankó Rádióban most hat órakor kezdődő ismétlő operettadásban a Marica grófnő részleteit  Pitti Katalin, Szász Kati, Szilágyi Olga, Berkes János és Egri József, valamint a "Túl az Óperencián" e heti vendégei, Szeredy Krisztina és Egyházi Géza énekfelvételeiről hallgathatjuk meg. 


Operett, mint színpadi műfaj • 40352019-08-12 11:21:56

Helyesbítenem kell: a margitszigeti Csárdáskirálynő szombati előadásán nem Bojtos Luca, hanem Kiss Diána játszotta-énekelte Stázit!



 Figyelmetlen voltam:  csak azt konstatáltam, hogy az első szereposztást látom... A jövőben fokozott figyelemmel fogom követni a nagyon tehetséges, szép hangú és rokonszenves művésznő, Kiss Diàna énekes-színészi pályafutását - aki megigézett most Stázi-alakításával!


Kedvenc magyar operaelőadók • 11322019-08-12 10:18:45

DANKÓ RÁDIÓ - "Túl az Óperencián" Barlay Zsuzsával - 32. hét





Nagy Ibolyának Barlay Zsuzsával készített interjúját az elmúlt héten a Dankó Rádió operettműsorában („Túl az Óperencián”)  – hét napra bontva – hallhattuk, amit kiírtam az „Operett a magyar rádióban (1949-1990)”  topicba. Úgy gondoltam, a „szétszedett” interjú szövege legyen meg itt is, egységes szerkezetbe foglalva, időrendi sorrendjében egymás alatt leírva. Úgyhogy most átmásoltam ide a rádióban augusztus 5. és 11. között naponta beszerkesztett „folytatásokat”:



2019. augusztus 5.



Barlay Zsuzsa alt-mezzo operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja a vendége mától egész héten át a Dankó Rádió operettműsorának!  



A jövő héten 86. születésnapját ünneplő Liszt-díjas, Érdemes művésszel Nagy Ibolya, a „Túl az Óperencián”  adásának felelős szerkesztő-műsorvezetője beszélget. Bármily meglepő is, mivel érzelmileg jobban kötődöm kedvenc operaénekeseimhez, mint operettművészeinkhez, és jobban érdekel is a pályafutásuk, az énekművészetük, a sorsuk alakulása, érthetően felcsillant a szemem, mikor a napokban a tudomásomra jutott, hogy ezen a héten -  volt operaénekes kollégák után - a Dankó Rádió mikrofonja előtt a nagyszerű Barlay Zsuzsa lesz a „soros”,  hogy Ő fog mesélni, "vallani",  életéről, mindennapjairól,  visszatekinteni az Operában, a koncerttermekben vagy a rádió stúdiójában eltöltött, több évtizedes énekművészi munkáira - mégpedig élő adásban, az éter hullámhosszán.



A mai műsorban a szülői háttérről, az indíttatásról, a gyermekkorának balett-vers-színjáték-ének-zene tanulás időszakáról, a már kezdetben rátalált rádiós gyermekműsorokban való apróbb szerepléseiről is mesélt Barlay Zsuzsa:



Már három és fél éves korában balettiskolába járt, majd édesanyja beíratta Lakner Artúr gyerekszínházába, ahol szavalt is, az éneklés csak ezután következett: 1948-tól járt zenegimnáziumba, 16 éves korától kezdett éneket és zenét tanulni… akkor még nem gondolt arra, hogy operaénekes lesz, „majomkodtam, mint minden kislány” – emlékszik vissza gyerekkori élményeire. Énekelte a korabeli slágereket és filmdalokat, magasan, mélyen, tetszés szerint, nem volt korlát, minden hangnemben szívesen énekelt,  gyerekes szórakozásnak tekintette az egészet.



A Rádiónak is volt gyerekszínháza, amit Kilián Zoltán vezetett. (Az ő rádiótársulatához tartozott egykoron Örkényi Éva és Ruttkai Éva  színésznők is). Barlay Zsuzsát gyermekkorában érte ez az újabb lehetőség a megmutatkozásra,  még a háború előtti kor ez, a gyermekrádióban kis színdarabokat adtak elő, benne apró szerepeket kaptak a tehetséges gyerekek.  Anyukája kísérte el oda is, még akkor olvasni nem tudott. Ezek a gyerekműsorok minden héten élő adásban mentek. Úgy fogalmazza meg: "az ösztönösség időszaka volt, még nem mérte fel mindennek a súlyát, amit játéknak tekintett." 



Szüleinek is szép énekhangja volt, kiválóan énekeltek, édesanyja, aki gyönyörűen zongorázott is, nagy operettrajongó volt, így rengeteg operettkivonat-kottája van. Például a Három a kislányt vagy a János vitézt a kórusrészekkel együtt mindent betéve tud a mai napig is…



Édesapja a háború előtt zenés színielőadásokat rendezett  Csillaghegyen, volt ott színjátszókör, rendszeresen zajlottak előadások, s így rengeteg alkalma nyílott gyermekként színpadon megmutatnia magát. Mostanában mérte fel, hogy mennyi alkalma lett volna az elkallódásra, míg ebből az ösztönös „gyerekbohóckodásból” felnőtt énekessé vált, és hogy milyen nehéz volt neki ez az átmeneti időszak: az 1948-as államosítás után nehéz évek következtek, például az érettségit követően azonnal munkahelyet kellett keresnie magának, mivel ő lett a családfenntartó…



Beszélt az operaénekes-operettbonviván Sárdy Jánosról, akivel színpadon sajnos már nem találkozott, bár az utolsó éveiben „haknikon” összefutottak,  de együtt nem énekelt vele.



Barlay Zsuzsa a színpadi operaszerepei mellett sok-sok operettfelvételt készített a Rádióban. Egyik kedves daljátéka, amelyben operaénekes kollégájával, a kitűnő Udvardy Tiborral  - akire szeretettel emlékezett vissza - énekelt együtt, Kacsóh Rákóczija volt: a címszereplő fejedelem feleségének alt szólama volt az övé. Egy másik jól sikerült rádiófelvétele volt Sullivan A Fruska című operettjének hajókikötőbeli zsibárusa, egykori dajka,  aki a magyar keresztségben a „Muskátli” nevet kapta az átíróktól és szerepe szerint  a darab végén rajta múlik mindenki boldogsága, megnyugvása.



2019. augusztus 6.



Barlay Zsuzsa számára gyermekkorától kezdve egyértelmű és természetes volt, hogy ezt a pályát fogja választani; el se tudta volna képzelni másképp az életét. „Így utólag tudom – mondja -, hogy mennyi buktató lehetett volna, és hogy hányszor siklott volna félre. És hála a Jóistennek, mindennap megköszönöm, hogy megúsztam ezeket a buktatókat, és sikerült. Szerencsére, akkor nem is voltam ennek tudatában, hogy hányszor félre mehetett volna a dolog, úgyhogy én ezért egy ilyen optimista vagyok a mai napig is, pedig hát az én koromban nem nagyon szoktak már optimisták lenni, de én utólag úgy látom, hogy a szerencse nagyon mellettem volt, mert nagyon sok szerencse kell a pályához, bizony, és nagyon sokszor félre mehet egy apróságon, amit csak így utólag  vesz észre az ember.” 



„- Hát óriási nagy dolog – folytatja Barlay Zsuzsa -, mikor az ember a szobában zongorakíséret mellett történő énekórákról először kerül a színpadra, zenekari kísérettel egy óriási teret kell beénekelni. Erről vagy beszélünk vagy nem utólag, de ez egy akkora lépés a szobában történő énekórák után, hogy ezt nagyon sokan nem élik túl és nem veszik jól ezt az akadályt. Nos, van aki beszél róla, van aki nem, de tulajdonképpen ezt mindenki átéli és átérzi. Én azokban a viharos időkben a Zeneakadémiának a közelébe sem kerültem, meg sem fordult a fejemben, hogy ezt lehetne; az érettségi után rögtön rádióénekkar, ahova szerencsére felvettek, és ahol hét évig voltam (1952-1959-ig), és a hét év alatt hál’ Istennek, nem ment tönkre a hangom, és folyamatosan éberen tudtam magam tartani, és a sok munka mellett rendszeresen gyakoroltam, és hát ilyen nagyon kanyargós út után végül is az Opera lett a végállomás”



[…] „ - Ezt a fajta bizonytalanságot mi nem éreztük, amit én most látok a fiataloknál, hogy tulajdonképpen nem tudják máról holnapra, hogy mi lesz a sorsuk, és hova kell vetődniük. Nálunk ez ismeretlen volt még, mert aki bekerült az Operába és ott letette  a garast, hogy úgy mondjam, tehát megbizonyosodtak róla, hogy alkalmas, és ott fogja tölteni az életét, akkor mi tudtuk, hogy nyugdíjas korunkig ott a helyünk. Tehát ezt a fajta bizonytalanságot, máról holnapra való élést, mi nem ismertük. Minden másodikán megkaptuk a fizetést, akár mi történt körülöttünk. Most nincs státusrendszer, most szerepekre hívják be az embereket. Ha behívják, egy évben háromszor-négyszer énekel; milyen fantasztikus izgalom lehet az, ha valakinek hónapok kihagyása után kell színpadra lépnie, hát ezt mi el se tudjuk képzelni!"



Arra a kérdésre, hogy mennyire volt „izgulós fajta”, ezt válaszolja:



„- Volt egy időszak, átmenet, mikor az ösztöneimből a tudatomba történt bennem a változás, hogy megéreztem ennek a súlyát meg a felelősségét; nagyon fiatalon még semmi felelősséget nem éreztem, csak úgy örömből énekeltem. S aztán később az ember már nemcsak örömből énekel, persze az mindig örömteli dolog, de  ekkor már nyomás is van az emberen, és minél több sikere van, és minél előbbre jut a pályán, annál nagyobb a nyomás és annál nagyobb a felelősség. A világsztárokat sose irigyeltem, mert ahhoz olyan idegrendszer kell, hogy annak az elvárásnak mindig megfeleljenek. Minél magasabban van valaki, hát annál nagyobbat lehet zuhanni, azt tudjuk…”



A mai beszélgetés végén Barlay Zsuzsa még elmesélte, hogy nem szívesen utazott külföldre, de ha már kint volt, a munka mellett azért sok szép látnivaló is várta, amiben gyönyörködhetett; azokban az időben az átlagember még nem tehette meg, hogy rendszeresen utazzon, neki megadatott az Opera társulatával sok szép és érdekes helyre eljutni a nagyvilágban…



2019. augusztus 7.



Barlay Zsuzsa a beszélgetésük elején érintette magánéletének alakulását, miért maradt magára, miért él egyedül... Az ötvenes évek végétől már csak a pályájára koncentrál; úgy fogalmazza meg: „valamit valamiért”…” mindennek ára van az életben”,  „minden nem lehet meg együtt.”



Mesélt arról, hogy  kissé „zárt világban" éltek az Operán belül: civilek nemigen közeledtek hozzájuk, a művészek  nem nagyon jártak sehova, esetleg üres óráikban, két próba között felkereshették az Opera Klubot; úgynevezett társadalmi életet,  ide-oda járást nem nagyon engedhettek meg maguknak. Ilyen szempontból ez egy zárt közösség volt. A hivatásukért, foglalkoztatásukért a magánéletükből sokat be kellett áldozniuk. Szórakozás nem volt engedélyezett. 



"Sokan voltak, akik nem éltek megfelelő életmódot az éneklés miatt, és azok rájuk is fizettek, ezt  tudtuk, láttuk magunk körül. A kilengések nem tesznek jót a pályának." - mondja Barlay Zsuzsa.   



Nagy Ibolya: Idén ősszel lesz 70 éves a Honvéd Művészegyüttes, jövőre a Rádiókórus.  Sokan jöttek az ötvenes-hatvanas években ezekből a remek kórusokból az Operaházba, például a Palcsó Sanyi bácsi is:



Barlay Zsuzsa:



Igen, hát nagyon hasonló a sorsunk, mert őt a sorkatonaságnál fedezték fel, hogy remekül énekel, és ő is megkerülve a Zeneakadémiát és ilyen hivatalos fórumot, onnan bekerült a Honvéd Művészegyüttesbe. Én ugyanígy, érettségi után rögtön Rádióénekkar. És tulajdonképpen az utcáról kerültünk be az Operába. Mert annak a normális módja az, hogy Zeneakadémián végez valaki operatanszakon és akkor egyenes útja vezet az Operaház tagsága felé. De, hát nálunk ez nem így volt sem a Sanyinál, sem nálam. De erős meggyőződésem a mai napig is, hogy ez belső adottság kérdése, hogy valaki olyan elszántan törekszik egy cél felé, hogy végül is azt eléri.



Megfelelő zenei képzettségem az bizony ott történt, mert olyan kemény kottaolvasás és fegyelem, és kamaraéneklés, ami később nagyon jól jön, hogy az ember a  színpadon is tudja figyelni a partnereit, és az együtt éneklésben ez  nagyon-nagyon fontos előtanulmány volt. Úgyhogy én nagyon sokat köszönhetek a Rádióénekkarnak,



Nagy Ibolya: Házy Erzsébet régi és kitartó barátság volt, ha jól tudom.



Barlay Zsuzsa:



Olyan régi a barátságunk, hogy ő ugyanoda járt zenei gimnáziumba, csak ő följebb, ugye négy évvel volt idősebb nálam.  Legendás volt az ő érettségije: matematikából semmit nem tudott. Az érettségi elnök megkérdezte végül: „hát mit tud végeredményben?”  Azt mondta, hogy: énekelni. Ez aztán szálló legenda volt még évekig a gimnáziumban, hogy a Böbe mit tud énekelni, nem matematikát.  Aztán jó pár év eltelt, míg újra találkoztunk az operában, de hát azért ezek a gyerekkori szálak nagyon erősek maradnak.



Komlóssy Erzsi volt osztálytársam,  köztünk hat hét korkülönbség van….úgyhogy mi is akkortól ismertük már egymást. És annak ellenére, hogy mondjuk nagyjából azonos fachban énekeltünk, de hátmindig a legnagyobb szeretet volt közöttünk egymás iránt, egész a haláláig. Ezek örökké tartó szálak.



Nagy Ibolya: Sokak szerint megosztó személyiség volt Házy Erzsébet, de hogy zseniális, egyedülálló, az bizonyos. Mi volt varázsának titka?



Barlay Zsuzsa:



Varázsa az egyértelmű volt, ami a színpadon volt látható és hallható. A magánéletben ő egy kicsit tüskés volt, túlságosan elrontották én szerintem azzal, hogy egész kislánykorától folyton azt hallotta, hogy ő mennyire gyönyörű, és hogy milyen csodálatos, és ez biztos, hogy valamilyen torzulást okoz a jellemben. És ő tulajdonképpen egy nagyon bizonytalan és nagyon sérülékeny ember volt  De ezt kevesen láthatták, mert ő nagyon titkolta, és bizonyos időnként durvaságokkal védekezett az ellen, hogy az ő valódi lényét megismerjék, mert ő nagyon sebezhető volt. De hát erre senki sem büszke, mindenki titkolni próbálja. És ő ennek egyik ilyen példája volt. De valahol mégiscsak tudták ezt az emberek, és különböző legendák keringtek vele kapcsolatban: hogy mennyire rosszul lát. Hát nem látott ő olyan nagyon rosszul, csak felnagyították. Gyerekkori rövidlátó volt, a húgai szintén, úgyhogy mindegyik szemüveges kislány volt, de hogy idősödött, mindig mondta nekem: „képzeld el, hogy egyre jobban látok, és már nem kell szemüveg”, ugye, a rövidlátóknál ez így van, hogy előrehaladtával ez javul…



Nagy Ibolya: Házy Erzsébet sztár volt a javából.  



Barlay Zsuzsa:



Igen, sztár volt, de az még nagyon más világ volt ilyen szempontból. A mi előttünk lévők még nagyobb sztárok voltak, és nagyon nagy tisztelet vette őket körül. Hát Osváthnak, Takács Paulának, én nem tudom, hányszor mutatkoztam be, mert ezek olyan fantasztikus egyéniségek voltak, és olyan légkör vette őket körül az Operában, és a hierarchia akkor még annyira élő és erős volt, hát ma már azt hiszem, hogy ez nagyon-nagyon lecsökkent. Már a mi időnkben is kezdődtek ezek a demokratikus egyenlőségjelek, pedig a színházban nincsen demokrácia. Ott hierarchia van. Egyes pályák olyanok, hogy ott hierarchia van: az orvosoknál, a jogászoknál, az egyházban, és ez valamikor a színházban is így volt…. Nekünk még a műszaki nem verhetett a fenekünkre, hogy „Na, szia, Zsuzsika”, hanem „kezit csókolom, művésznő”. Hogy aztán ez jó vagy nem jó, nem tudom, de így volt. És megtartotta a rendet, valójában. A rend nagyon fontos a színházban. Megfelelő tisztelettel beszéltek velünk. Ferencsik, ha bejött a zenekar elé: „Jó reggelt, hölgyeim, uraim!”  



2019. augusztus 8.



A ma elhangzott műsorban - lásd még a 3373. sorszámnál - Barlay Zsuzsa Nagy Ibolyának arra a bevezető témaindítására, miszerint a humoráért is nagyon szerették, elmondta (szavait egyes szám harmadik személybe tettem):



- Nagyon szerette önmagát is kifigurázni, nagyon eltérő volt az alkata a többi operai kollégától, és a kicsiségéből adódóan nagyon sok vicces dolog történt, és örültek annak, hogy önmaga kifigurázására felhasználta. Nem tudja, hogy a vígoperákban ők mulattak-e jobban vagy a közönség; imádtak hülyéskedni a színpadon – persze fegyelmezett körülményeken belül, mert abból nem mehettek ki…, nagyon sok nevetés volt maguk között, nagyon sok vicces dolog. Ez kicsit a munkát könnyítette, kedélyessé tette, és a kemény életben nagyon jó feloldó dolog a humor. Melis Györggyel rengeteget hülyéskedtek, László Margitnak is fantasztikus humora volt.  Nagyon jó barátnők voltak. Nekik nagyon gazdag volt az operán kívüli koncertéletük, amiben kettejüket szinte jobban foglalkoztatták, mint Operában – bár nem nagyon lehet különbséget tenni, de rengeteg nagy koncerten énekeltek együtt. Olyan összeszokott társaság volt, Réti József volt kezdetben még sok évig a partnerük volt, aztán ő hamar meghalt, és akkor más lépett a helyére. Sok ember volt, aki inkább a koncerteket látogatta, mint az operaelőadásokat. Ők nagyon ismert operaénekesek voltak.



- Az Opera előtt két évig, 1959-1961-ig az Országos Filharmónia szólistája volt, ami „ráfutást” jelentett neki az Operára… Az énekkari hét éve után (1952-1959-ig a Magyar Rádió Énekkarának a tagja) ez egy nagyon jó átmenet volt arra, hogy megszokja, nem akkor vesz levegőt, amikor az eszébe jut: az énekkarban hajlamos rá az ember, hogy nincs ennek jelentősége, de amikor szólót énekel, akkor van. S akkor „újra megtanul állva énekelni,  nem ülve széken. Sok különbség van a két dolog között, és ez egy nagyon szerencsés jó átmenet volt, és tulajdonképpen bevezette a koncertéletbe, mert ott nekik kötelező koncertjeik voltak.



- Mesterek? Kiktől szerezte meg az alapokat? Kinél tanult?



- Zenei gimnázium adta az alapokat; énektanárhoz soha nem járt. Amíg konzervatorista volt, annál az egy tanárnőnél tanult; a színpadon maguktól a kollégáktól tanult nagyon sokat, hogy hogyan énekelnek;  tulajdonképpen magának adott énekórákat, amikor éppen volt erre ideje és energiája Például Melis Györgytől, Réti Józseftől tanult sokat… A mintákat kellett csak megfigyelni és leutánozni, mert az egy  „utánzós műfaj az éneklés”, köztudott dolog,  és amikor az ember a  saját testébe át tudja  ezt az érzetet ültetni, hogy az hogy működik, akkor az olyan módon engedelmeskedik utána, automatikussá válik, és az jobb napon, rosszabb napon egyaránt engedelmesen az ember szolgájává válik.  Két egyforma hang nincs, két egyforma fizikum nincsen, az embernek önmagának kell megtalálnia azt a testi helyzetet, ami optimálisan alkalmas a hang képzésére. Ami bonyolult is, meg nagyon egyszerű is. Sose lehet tudni igazából, hogy mikor melyik, de a helyet megtalálni, az bonyolult. De utána, mikor az megvan, akkor az egyértelműen kiszolgálja az embert.



- „Klasszikus operettet énekelni igazán mámor” - hozza szóba Nagy Ibolya a következő témát.  Miként vélekedik erről Barlay Zsuzsa?



- "Imádtam az operettet” – vallja, és amennyire az alt hangra adódik lehetőség, akkor mindig részt is vett benne, és nagy hálája a Rádiónak, amelyik egész életén át nagyon hű barátja volt, ez kezdődött az Énekkarral s tulajdonképpen már akkor ott őt megismerték és később olyan természetes volt, hogy szinte hazajárt a Rádióba. A „6-os stúdiónak minden négyzetcentiméterét ismerte” és otthon volt benne, és az emberi kapcsolatai oly jók voltak a Rádióval, természetesen, amiben csak lehetett, foglalkoztatták.





Barlay Zsuzsa és Palócz László a Rádió stúdiójában,



Arthur Sullivan A mikádó című operettjének felvételekor



1967. Fotó: Szalay Zsolt - Forrás: Fortepán



Színpadon A cigánybáró nagy operettbeli szerepe az egyik kedvence volt: olyan igényes a szólam, hogy mindig „kis Azucena”-ként hívta a Cziprát; hangi igényesség szempontjából az operai Azucenával (A trubadúr) vetekszik.



Az Azucena legnagyobb drámai szerepe volt az Operában.  Ez neki egy nagy mélyvízbe ugrás volt, mert alig volt egy rövid ideje az Operában, és most utólag tudja, milyen kockázatos volt színpadi és zenekari próba nélkül egy bejáratott előadásba egyszerűen beállni, úgyhogy a világítás, a zenekar, minden teljesen vadonatúj volt számára, de sikeresen teljesítette a próbát   Felteszi, hogy mindenkinek volt egy  ilyen mérföldköve, amin megmérték az alkalmasságát, hogy megfelel-e, bizony nagyon sokan voltak, akik egy-egy ilyen próbát követően eltűntek közülük.  Emlékszik, Simándy, Takács Paulavoltak a szereplőtársak, olyan módon segítették a kollégák, hogy megmutatták, hova álljon, hogy forduljon, hogy az a legelőnyösebb legyen. Fantasztikus, sok szeretetett és segítséget kapott.



Lehet, hogy „időskori szentimentalizmus” a részéről, de így látja a dolgokat visszamenőleg – teszi hozzá Barlay Zsuzsa



2019. augusztus 9.



A mai adásban Barlay Zsuzsa megint több témát érintett: a színpadtól való végső búcsúja; a szöveg memorizálása; a súgó szerepe; az Operaház és az Erkel Színház műsorpolitikájának elkülönülése; a külföldi turnék - az Opera Vérnászának „utaztatásáról”; a kortárs zeneszerzőkről alkotott véleménye.



- Nagy Ibolya: Milyen volt elbúcsúzni a színpadtól? Mennyire volt könnyű letenni a lantot?



- „Azt tudom, hogy amikor abbahagytam az éneklést, akkor hirtelenjében nem tudtam mit kezdeni a szilveszterestéimmel, mert visszamenőleg évtizedeken át, szilveszterkor A szevillai borbély ment, nagyjából mindig ugyanazokkal a szereplőtársakkal, aminek mindig az volt a vége, hogy a kellékes behozott egy tálcán egy üveg pezsgőt és hat pezsgős poharat, a Melis Gyuri megtöltötte a poharakat, egyet lenyújtott a súgólukba a súgónak, és a közönségre tartva a poharat, felköszöntöttük a közönséget és akkor szabad volt mindenkinek egy korty pezsgőt innia. És amikor abbahagytam az éneklést és először voltam itthon szilveszter este, egyszerűen nem tudtam magammal mit kezdeni, hogy mit szokás ilyenkor csinálni, mert elfelejtettem, mert annyira természetes volt, hogy mindig ott voltunk a színházban, és egymást köszöntöttük az újévben.”



- Nagy Ibolya: Nagyon sok mókás történet kering a súgókkal kapcsolatban, illetve a memória-kihagyásokkal kapcsolatban?



„Igen, voltak, akik szövegbajlódósak voltak, nem akarom név szerint egyik régi kollégámat se említeni, de nekem nagyon jó volt a szövegmemóriám, de volt, akinek kevéssé. És a súgó nemcsak a szöveget súgta, hanem be is intett és vezényelt, úgyhogy annak nagyon jó kottaolvasónak és jó zenei felkészültnek kellett lennie. És az is volt.”



- Nagy Ibolya: Turnék – országon belül és kívül is voltak...



- „Az országon kívül is, mert például a Vérnásszal bejártuk jóformán az összes európai országot, a Lorca-darab  az olyan erős, és azt mindenütt ismerik, a Vérnászt, ha modern zenével kapcsolatban vannak is fenntartások, de ennek mindig nagyon nagy sikere volt. Ugye, Házy volt a menyasszony, Komlóssy az anyag, úgyhogy az Operának a legjavát küldték ilyenkor külföldre. És bizony, sok-sok országot bejártuk ezzel a produkcióval."



- Nagy Ibolya: És Te hogy voltál a kortárs zenével, a kortárs zeneszerzőkkel?



„Mérsékelten. Mert a zeneszerzők nem nagyon értenek az énekhanghoz, és hajlamosak rá, hogy szélsőséges szólamokat írjanak: hogy a tenorista csak a magas C-ken énekelje szöveget, vagy az alt csak brummogjon a feneketlen mélységben. Nem értenek annyira az énekléshez, tulajdonképpen az énekeseket kicsit mindig le is nézték az úgynevezett zenészek, ugye, a zenekari tagok, mindig az énekesek azok zenén kívüli lényeknek számítottak. Ezt mindig éreztük is, volt aki nagyon rossz néven vette, sokan csak nevettünk rajta. Mondtuk, hogy próbálja meg kiállni egyszer és próbálja meg. Mert kritizálni nagyon könnyű, de odaállni és megpróbálni, akkor kisebb lenne a szájuk.”



2019. augusztus 10.



A mai műsor elején szó esett énekversenyekről, melyek jó alkalmat jelentenek a fiatal énekművészeknek nemzetközi színtéren is bemutatkozniuk, megmérettetni magukat. Barlay Zsuzsa két ilyen versenyen vett részt: Toulouse-ban és Münchenben.



Nagy Ibolya szóba hozta az idén ősszel immár negyedik alkalommal megrendezendő Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, amelynek színhelye ezúttal is Érsekújvár lesz; maga Házy Erzsébet is felvidéki volt.  „Klemen Terézia ennek megálmodója, szervezője, mozgatórugója”



Barlay Zsuzsa Házy Erzsébetről további információkat osztott meg, idézem szavait:



„Tulajdonképpen sokat mesélt az Erzsi arról, hogy ő Pozsonyban született, és hogy az első éveit Pozsonyban töltötte. A húgait is ismertem, három húga volt, mind a hárommal alkalma volt még találkozni annak idején. Az Erzsi ennek folytán remekül tudott németül, amit nagyon tudott hasznosítani, amikor minden évben kijárt Mörbischbe meg Bécsbe: Víg özvegyet, Cigánybárókat énekelt. Nagyon hasznos volt, hogy tudott németül, mert Pozsony, mint köztudomású többnyelvű, és ők ilyen iskolába is jártak. Darvas Ivánnal való házasságának fontos pillére volt Pozsony, mert Iván ugyanígy, Pozsonyba járt iskolába és ugyanilyen gyökerekből táplálkozott, úgyhogy ez az idilli időszakban, a szerelem kezdeti időszakában ez egy nagyon nyomós indok volt, ami összetartotta őket.



- Feladatomnak érzem, hogy amíg én élek, addig az Erzsi emlékét próbálom fenntartani és ápolni.” „Házy Erzsi olyan korszakos művész volt, hogy még évtizedekkel a halála után is ő téma, és sokszor pletykatéma, egy csomó valótlanság is kering felőle, de ő tanította nekem azt (neki meg azt hiszem Honthy tanította), hogy „mindegy, hogy mit beszélnek az emberről, csak beszéljenek…”  Házy nagyon sokszor emlegette ezt a mondást.



Barlay Zsuzsa sorolja az eddig megjelent három, Házy Erzsébetről szóló könyvet:



- I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (a könyv szerzője statiszta volt azokban az operákban, amelyekben Házy volt a női főszereplő) – Accordia Kiadó, 2002., 2004.



- Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (2012)



 - Klemen Terézia: Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet (ez volt az utolsó ilyen – képeket is tartalmazó könyv, ami Házyról megjelent. (2018)



Én teszem (: Búbánat) ehhez hozzá, van egy negyedik kiadvány is. Szíki Károly: Erzsébet és Sándor – Házy Erzsébet és Széki Sándor emlékére (magánkiadás, 2013;



Egy ötödik írást is megemlítek, Szeghalmi Elemér a szerzője, a címe: Tündérország földi követe – Házy Erzsébet  (Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások)  Új Ember kiadó, 2001.



A beszélgetésben a Ferencsik János karmesterrel való együtt dolgozása kapcsán ismét érintette Házy Erzsébet munkásságát, nadrágszerepeiről szólva: „hogy ő milyen Cherubin volt a Figaróban, és hogy milyen megrendítő volt A rózsalovagban, a fiúszerepben – én mindig valami olyan drámai szomorúságot éreztem ezekben a figurákban Házynál, de lehet, hogy én ezeket így beleképzeltem; az ő nagyon drámai élete volt a háttérben. Mert ő nem nevezhető egy szerencsés embernek a magánéletében.”



Házy Erzsébet idén, októberben, lenne 90 éves!



Nagy Ibolya kérdezte Barlay Zsuzsát nagy karmesterekről, akikkel együtt dolgozott az Operában, közülük kikre emlékszik szívesen vissza?



Említi Erdélyi Miklóst, Kórodi Andrást, Lamberto Gardellit, sokan vannak,  de Ferencsik karmesteri tevékenységére, emberi nagyságára külön kitért:



 Ferencsik Jánosról: (Barlay Zsuzsa a lakásában - ahol az interjú készült - mutat egy képet, azon Ferencsik születésnapja alkalmából köszöntik a művészek.



"- Kedvencei voltak a Mozartok és Richard Straussok. Ő a német szerzőkben volt a legerősebb. Születésnapjain vagy a Figaró házasságát vagy A varázsfuvolát vezényelte. (Hozzáteszi: több ilyen születésnapi alkalmat megélt vele…) Ezeket ő kérte, választotta, és a személyekhez is ragaszkodott, akiket ő szeretett. Nála elsősorban a zeneiség volt a főszempont. Karmestereknél az nagyon számít. A hangra kevésbé érzékenyek, mint a muzikalitásra. Nagyon megtisztelő volt számára, hogy őt mindig beválogatta ezekbe a produkciókba: Ariadné NaxoszbanA rózsalovagot nagyon szerette…"



Nagy Ibolya kérdezte még a legnagyobb, legkedvesebb, legtöbb visszhangot kiváltó szerepeiről is:



„- Isten tudja, amivel kapcsolatban engem jegyeznek, az a Hamupipőke! Békés András nekem találta ki, hogy elővették ezt a darabot, mondván, nekem testreszabott dolog. És hát az ember nagyon hálás is ezért.



Gioacchino Rossini: Hamupipőke - Hamupipőke ariosója „Élt egy herceg réges-rég… (Barlay Zsuzsa) - videó



Tudom, hogy mindenkinek ez maradt meg a fejében velem kapcsolatban, de hát nekem sok nagyon kedves szerepem volt ezen kívül is: Azucena (A trubadúr),  A cigánybáróban, Az álarcosbálban, sok kis apró szerepben (Borisz Godunov, Anyegin…) - kisebbek, nagyobbak egyaránt. Nagyon sokszor voltam dada, társalkodónő, anya… – ami az altoknak jut,  de tulajdonképpen mindegyikben lehet valami jót csinálni, és kell is, mert azok nem annyira kidolgozott és sok lehetőséget rejtő szerepek, de mindegyikben ki kell találni valamit. A sevillai borbélyban azt találtam ki, hogy mindig náthás vagyok és prüszkölök egyet-kettőt, szóval, mindig valami színt kell belevinni, és akkor mindjárt élettel teli a figura. Ha valakinek valami jó ötlete volt, akkor hagyták. Akkor, abban az időben két nagy rendező volt: Mikó András és Békés András.” 



2019. augusztus 11.



Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művész operaénekesnővel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával készített interjút – a Művésznő otthonában készült beszélgetés részleteit ezen a héten naponta hallhattuk a rádióban, ma délelőtt elkövetkezett az utolsó interjúbejátszás.



Barlay Zsuzsa visszaemlékezett a kezdetekre, a Lakner bácsira és színésziskolájára, ahol ő is elindult, és olyan ismert kollégákkal tanult ott együtt, mint például Galambos Erzsi vagy Pápay Erzsi:



„Kamaszlányok voltunk, de a színpaddal kapcsolatos fegyelmet és a színpadi magatartást mi már ott megkaptuk és természetesnek vettük, és nekem legalábbis ez a kőkemény fegyelem soha nem esett nehezemre.  Mindig meg is követeltem magam körül, nagyon rossz néven vettem, hogyha valaki a színpadi partnerek közül nem volt fegyelmezett, de hát ez nem volt jellemző abban az időben. És hát ennek élénk példája Galambos Erzsi is, aki fantasztikus szorgalommal, mindig bemelegített, mindig első volt a színházban, aki bement előadás előtt, bemelegítette az izmait, bemelegítette a hangját. Nekünk ez természetes volt, és nem esett nehezünkre.



Arra a kérdésre, hogy az operisták és prózisták között volt-e kapcsolata a pályája során, igennel felelt: „Nekem volt átjárásom. Nem minden operistának volt, mert tényleg aki csak kőkeményen az opera felé tendált, annak nem volt ilyen háttere, mint nekem. Az enyém nagyon színes volt, így visszamenőleg is.



Házy Erzsivel mindig mentünk a vígszínházi premierekre, mindig ketten mentünk Darvas Iván bemutatóira. Úgyhogy én sok-sok régi nagy előadást láttam.  (Molnár Ferenc-bemutatók; Fizikusok; színészóriások, mint Bulla Elma, Sulyok Mária, Mensáros László is…. csodálatos időszak volt, aranyidők… Az én számomra persze az az aranyidő, ami akkor volt.”



Barlay Zsuzsa a Nagy Ibolyával folytatott beszélgetése során szólott még arról, hogy már nem énekel sehol, énektanítást sem vállal, mert: „ez egy ugyanolyan komoly munka, mint hogyha én magam énekelnék.  És nagyon nagy fáradsággal jár, egy óriási felelősséggel jár. Az ember a növendékeiben akarná önmagát megvalósítani, és azt, mint tudjuk, nem lehet. Megfáradtam, míg eljutottam a nyugdíjig, úgyhogy nem ambicionáltam.”



Már nem igen mozdul ki otthonából.  Az Operában utoljára nem sokkal a dalszínház bezárása előtt járt, amikor Ókovács Szilveszter főigazgatótól – ünnepélyes keretek között - átvette az Operaház Örökös Tagsága kitüntetését. Különben mindennapjait a budai, csillaghegyi, kertes házában tölti. Korábban tartott állatokat, kutyája is volt, de mióta már az sincs, a szép virágjait gondozza.



Nagy Ibolya: Szeretettel és örömmel emlékezik a sok-sok rádió operettre, aminek részese volt, és arra is, hogy szülei mennyire szerették ezt a műfajt. A mai napig hála járja át, ha a rádióra és egyáltalán a pályára gondol, és a jókedve, optimizmusa talán innen is eredeztethető.





Magyar Rádió stúdiója, Carl Millöcker Gasparone című operettjének rádiófelvétele, hátul Melis György és Barlay Zsuzsa, elől balra Ágay Karola operaénekesek, elől jobbra Bródy Tamás zeneszerző, karmester. 



1971., Fotó: Szalay Zoltán. Forrás: Fortepán



Hogy miből merített az élete során erőt, s főként, „mi tartotta meg ilyen egyenesen a gerincét”? – a beszélgetés végén így összegzett:



„Hű, hát ezt nagyon nehéz, nem tudom igazán megfogalmazni… Nyilván volt egy ilyen nagyon erős hajtóerő bennem – gondolom -, ami átsegített a hétköznapokon, nehézségeken, nagyon akartam, és nyilván volt bennem sok erő, és nagyon hittem a hivatásomban. Azt hiszem, hogy ez a legfontosabb, az ember hisz benne és nagy erőt ad a hit.  Valamiben mindenkinek hinnie kell! Én annak idején egyházi iskolába jártam, apácákhoz, egészen 47-ig, ’48-ban államosították, én ott nagyon jó nevelést kaptam és ezt kívánnám most is mindenkinek. Felnőtt korában mindenki választhat, hogy tartja-e a vallását vagy nem, de énszerintem, gyerekkorban nagyon erős morális tartást ad a vallásos nevelés, és én azt kaptam.”



Nagy Ibolya: Zsuzsa! Ez egy csodálatos végszó - zárógondolat volt, és szeretném nagyon megköszönni ezt a hetet! Nagy élmény volt Veled lenni, és további erőt és egészséget és boldogságot kívánok magam és a Rádió munkatársai nevében is!



Barlay Zsuzsa: Köszönöm nagyon szépen! Nagyon jólesik, hogy gondoltok rám és én köszönöm a jókívánságokat!



Barlay Zsuzsa augusztus 16-án ünnepli a 86. születésnapját! - még visszatérünk rá...


Ilosfalvy Róbert • 8552019-08-12 09:05:56



Déry Gabriella és Ilosfalvy Róbert a Tell Vilmosban (1963)



Forrás: Café Momus - 2019. augusztus 3. - Galéria


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33792019-08-11 20:45:25

Az előző bejegyzésben leírtak folytatása:



Barlay Zsuzsa a Nagy Ibolyával folytatott beszélgetése során szólott még arról, hogy már nem énekel sehol, énektanítást sem vállal, mert: „ez egy ugyanolyan komoly munka, mint hogyha én magam énekelnék.  És nagyon nagy fáradsággal jár, egy óriási felelősséggel jár. Az ember a növendékeiben akarná önmagát megvalósítani, és azt, mint tudjuk, nem lehet. Megfáradtam, míg eljutottam a nyugdíjig, úgyhogy nem ambicionáltam.”



Már nem igen mozdul ki otthonából.  Az Operában utoljára nem sokkal a dalszínház bezárása előtt járt, amikor Ókovács Szilveszter főigazgatótól – ünnepélyes keretek között - átvette az Operaház Örökös Tagsága kitüntetését. Különben mindennapjait a budai, csillaghegyi, kertes házában tölti. Korábban tartott állatokat, kutyája is volt, de mióta már az sincs, a szép virágjait gondozza.



Nagy Ibolya: Szeretettel és örömmel emlékezik a sok-sok rádió operettre, aminek részese volt, és arra is, hogy szülei mennyire szerették ezt a műfajt. A mai napig hála járja át, ha a rádióra és egyáltalán a pályára gondol, és a jókedve, optimizmusa talán innen is eredeztethető.



Hogy miből merített az élete során erőt, s főként, „mi tartotta meg ilyen egyenesen a gerincét”? – a beszélgetés végén így összegzett:



„Hű, hát ezt nagyon nehéz, nem tudom igazán megfogalmazni… Nyilván volt egy ilyen nagyon erős hajtóerő bennem – gondolom -, ami átsegített a hétköznapokon, nehézségeken, nagyon akartam, és nyilván volt bennem sok erő, és nagyon hittem a hivatásomban. Azt hiszem, hogy ez a legfontosabb, az ember hisz benne és nagy erőt ad a hit.  Valamiben mindenkinek hinnie kell! Én annak idején egyházi iskolába jártam, apácákhoz, egészen 47-ig, ’48-ban államosították, én ott nagyon jó nevelést kaptam és ezt kívánnám most is mindenkinek. Felnőtt korában mindenki választhat, hogy tartja-e a vallását vagy nem, de énszerintem, gyerekkorban nagyon erős morális tartást ad a vallásos nevelés, és én azt kaptam.”



Nagy Ibolya: Zsuzsa! Ez egy csodálatos végszó - zárógondolat volt, és szeretném nagyon megköszönni ezt a hetet! Nagy élmény volt Veled lenni, és további erőt és egészséget és boldogságot kívánok magam és a Rádió munkatársai nevében is!



Barlay Zsuzsa: Köszönöm nagyon szépen! Nagyon jólesik, hogy gondoltok rám és én köszönöm a jókívánságokat!



Barlay Zsuzsa a jövő héten, augusztus 16-án ünnepli a 86. születésnapját! - még visszatérünk rá...



 


Operett, mint színpadi műfaj • 40342019-08-11 20:43:14

Laki Péter  - Kaucsiánó Bóni gróf szerepében - a "motorja" volt az előadásnak... Nekem is nagyon tetszett Stáziként a fiatal, igen tehetséges Bojtos Luca, aki már tavaly Offenbach Kékszakálljában is bizonyított az Operettszínházban: Fischl Mónika és Laki Péter mellett neki is hatalmas sikere volt!  Vadász Zsolt mint bonviván, Edvinként most sem nyerte el a tetszésemet; jó kiállása van, de az erőltetett, forszírozott tenorját továbbra sem szeretem.  



Ugyanakkor: a Csárdáskirálynő operettért, mint zenés színpadi darabért, soha nem rajongtam, nem lelkesedtem, és most sem kedveltem meg Kálmán Imre korszakos művét. Még ebben az "eredeti" változatában sem.



Egyedül az az 1968-as rádiófelvétel vonzott és vonz a mai napig a darab zenéjéhez, amelyben - az 1954-es operettszínházi, átdolgozott változatot alapulvéve - Szilvia énekszólama Házy Erzsébet tündökletes szopránján csendül fel,  a többi szerepet pedig kiváló operaművészek (Korondy György, Palócz László) és operettlegendák (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, s persze a Honthy Hanna - Feleki Kamill-páros)  tolmácsolásában halljuk, az MRT Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának a közreműködésével. (A karmester: Sebestyén András, a rendező: Cserés Miklós dr.)



Évtizedekig jól megvoltam Csárdáskirálynő nélkül, úgyhogy most ennyi elég is volt belőle; ki tudja, kíváncsi leszek-e rá a későbbiekben, az újabb beállókra, vagy egy még újabb rendezésre, a Nagymező utcai teátrumban...


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45302019-08-11 14:21:06

Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művészoperaénekesnővel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával készített interjút – a Művésznő otthonában készült beszélgetés részleteit ezen a héten naponta hallhattuk a rádióban, ma délelőtt elkövetkezett az utolsó interjúbejátszás..



Arra a kérdésre, hogy az operisták és prózisták között volt-e kapcsolata a pályája során, igennel felelt: „Nekem volt átjárásom. Nem minden operistának volt, mert tényleg aki csak kőkeményen az opera felé tendált, annak nem volt ilyen háttere, mint nekem. Az enyém nagyon színes volt, így visszamenőleg is.



Házy Erzsivel mindig mentünk a vígszínházi premierekre, mindig ketten mentünk az Iván bemutatóira. Úgyhogy én sok-sok régi nagy előadást láttam.  (Molnár Ferenc-bemutatók; Fizikusok; színészóriások, mint Bulla Elma, Sulyok Mária, Mensáros László is…. csodálatos időszak volt, aranyidők… Az én számomra persze az az aranyidő, ami akkor volt.”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33782019-08-11 14:18:54

Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művész operaénekesnővel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával készített interjút – a Művésznő otthonában készült beszélgetés részleteit ezen a héten naponta hallhattuk a rádióban, ma délelőtt elkövetkezett az utolsó interjúbejátszás.



Barlay Zsuzsa visszaemlékezett a kezdetekre, a Lakner bácsira és színésziskolájára, ahol ő is elindult, és olyan ismert kollégákkal tanult ott együtt, mint például Galambos Erzsi vagy Pápay Erzsi:



„Kamaszlányok voltunk, de a színpaddal kapcsolatos fegyelmet és a színpadi magatartást mi már ott megkaptuk és természetesnek vettük, és nekem legalábbis ez a kőkemény fegyelem soha nem esett nehezemre.  Mindig meg is követeltem magam körül, nagyon rossz néven vettem, hogyha valaki a színpadi partnerek közül nem volt fegyelmezett, de hát ez nem volt jellemző abban az időben. És hát ennek élénk példája Galambos Erzsi is, aki fantasztikus szorgalommal, mindig bemelegített, mindig első volt a színházban, aki bement előadás előtt, bemelegítette az izmait, bemelegítette a hangját. Nekünk ez természetes volt, és nem esett nehezünkre.



Arra a kérdésre, hogy az operisták és prózisták között volt-e kapcsolata a pályája során, igennel felelt: „Nekem volt átjárásom. Nem minden operistának volt, mert tényleg aki csak kőkeményen az opera felé tendált, annak nem volt ilyen háttere, mint nekem. Az enyém nagyon színes volt, így visszamenőleg is.



A Házy Erzsivel mindig mentünk a vígszínházi premierekre, mindig ketten mentünk az Iván bemutatóira. Úgyhogy én sok-sok régi nagy előadást láttam.  (Molnár Ferenc-bemutatók; Fizikusok; színészóriások, mint Bulla Elma, Sulyok Mária, Mensáros László is…. csodálatos időszak volt, aranyidők… Az én számomra persze az az aranyidő, ami akkor volt.”



Barlay Zsuzsa Nagy Ibolyával folytatott beszélgetése során szólott még arról, hogy már nem énekel sehol… a napjait a budai csillaghegyi kertes házában tölti; az énektanítást soha nem ambicionálta. Összegzésként megfogalmazta: miből merített az élete során erőt.



Ezeket a mondatait majd leírom ide a délután hat és hét óra között megismételt adást követően.



 



Barlay Zsuzsa operett-énekfelvételeiről ma a következő darabokból szólaltak meg részletek:



Carl Millöcker: Gasparone



(1884., Bécs, Theater an der Wien)



Millöcker ismert operettjeinek (A koldusdiák, Dubarry, Szegény Jonathán) rádiófelvételeit követően a hetvenes évek elején elkészült a Gasparone hangfelvétele is, neves operaénekeseink közreműködésével.  Az operett keresztmetszetének a bemutatója 1972. július 8-án volt a Kossuth Rádióban (19.31 – 20.53).  



Friedrich Zell és Richard Genée librettója nyomán a dalszövegeket Róna Frigyes fordította magyarra. Albert István összekötőszövegét elmondja: Békés Rita és Bánffy György



Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál



A rádiófelvételen énekel: Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor. A z MRT Énekkarát és Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli.



A nálunk kevéssé ismert és érdemtelenül  ritkán játszott bécsi klasszikus nagyoperettből készült rádiófelvétel énekszámai a kétezres évek elejéig viszonylag sűrűn szerepeltek a rádió operett-műsoraiban.



Ideírom ezeket:




  1. A kocsmáros és a csempészek dala (Kishegyi Árpád, Sólyom-Nagy Sándor)

  2. Hármas (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Melis György)

  3. Jelenet (Ágai Karola, Kalmár Magda, Korondy György, Kishegyi Árpád, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor)

  4. Az I. felvonás fináléja (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)

  5. Zenobia dala (Barlay Zsuzsa)

  6. A kocsmáros dala (Kishegyi Árpád)

  7. A kocsmáros és a kocsmárosné dala (Kalmár Magda, Kishegyi Árpád)

  8. Carlotta és Erminio kettőse (Ágai Karola, Korondy György)

  9. Együttes (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)

  10. Induló (MRT Énekkara)



Egyedülálló érdekességként jegyzem meg:  az operett címszereplője, a bandita,  egyáltalán nem jelenik meg a darabban, csak mindvégig róla beszélnek. Az operettirodalomban talán nincs is erre példa.





Magyar Rádió stúdiója, Carl Millöcker Gasparone című operettjének rádiófelvétele, hátul Melis György és Barlay Zsuzsa, elől balra Ágay Karola operaénekesek, elől jobbra Bródy Tamás zeneszerző, karmester. 



1971., Fotó: Szalay Zoltán. Forrás: Fortepán



Most négy részlet csendült fel az operettből: Zenóbia dala (Barlay Zsuzsa); Együttes (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara); Kocsmáros és kocsmárosné kettőse (Kalmár Magda, Kishegyi Árpád) Induló: „A karrier jön…” (MRT Énekkara)



 



Oscar Straus: Varázskeringő 

"Ein Walzertraum" Bemutató: 1907. 03. 02. Bécs, Carl Theater - 1907. 11. 26. Budapest, Király Színház



Felix Dörmann és Leopold Jacobson szövegét fordította: Mérey Adolf. Verseket fordította: Fischer Sándor



-  Dinasztia-hármas (Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Kovács Péter, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. március 25., Kossuth Rádió 19.25 – 20.50



- Keringőkettős: „Halkan száll, halkan, lágy áldomás, negédes dallam, lombsuttogás. Olthatatlan lángok hevítenek, rózsás hullámok fürösztenek…” (Székelyhidi Hajnal, Kovács József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Pál Tamás)



 



Johann Strauss: A cigánybáró 



Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.



- Jelenet, Czipra, Szaffi és Barinkay hármasa, II. felv.  – Kincskeringő (Barlay Zsuzsa, Horváth Eszter, Simándy József,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc)  - részletek, 1974. május 12., Kossuth Rádió, 13.09 – 13.38 



„- Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!”; „- Lám, lám, kinn nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak.”

„-Valamikor…, ez az a pont.”;  „- Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs!…”; „ -Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙



 



Vásáry Tamás zongoraművész-karmesternek, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatójának mai születésnapja alkalmából, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya  a világhírű muzsikus két felvételét szerkesztette be:  



az adás elején Kodály Zoltán: Háry János – intermezzo;



az adás végén Johann Strauss: A denevér – nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



A délelőtti rádióadás ismétlését ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45292019-08-10 15:08:18

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával, Barlay Zsuzsa Liszt- díjas, Érdemes Művész  operaénekesnővel beszélget ezen a héten a felelősszerkesztő – műsorvezető, Nagy Ibolya



A mai műsor elején szó esett énekversenyekről, melyek jó alkalmat jelentenek a fiatal énekművészeknek nemzetközi színtéren is bemutatkozniuk, megmérettetni magukat. Barlay Zsuzsa két ilyen versenyen vett részt: Toulouse-ban és Münchenben.



Nagy Ibolya szóba hozta az idén ősszel immár negyedik alkalommal megrendezendő Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, amelynek színhelye ezúttal is Érsekújvár lesz; maga Házy Erzsébet is felvidéki volt.  „Klemen Terézia ennek megálmodója, szervezője, mozgatórugója”…



Barlay Zsuzsa Házy Erzsébetről további információkat osztott meg, idézem szavait:



„Tulajdonképpen sokat mesélt az Erzsi arról, hogy ő Pozsonyban született, és hogy az első éveit Pozsonyban töltötte. A húgait is ismertem, három húga volt, mind a hárommal alkalma volt még találkozni annak idején. Az Erzsi ennek folytán remekül tudott németül, amit nagyon tudott hasznosítani, amikor minden évben kijárt Mörbischbe meg Bécsbe: Víg özvegyet, Cigánybárókat énekelt. Nagyon hasznos volt, hogy tudott németül, mert Pozsony, mint köztudomású többnyelvű, és ők ilyen iskolába is jártak. Darvas Ivánnal való házasságának fontos pillére volt Pozsony, mert Iván ugyanígy, Pozsonyba járt iskolába és ugyanilyen gyökerekből táplálkozott, úgyhogy ez az idilli időszakban, a szerelem kezdeti időszakában ez egy nagyon nyomós indok volt, ami összetartotta őket.



- Feladatomnak érzem, hogy amíg én élek, addig az Erzsi emlékét próbálom fenntartani és ápolni.” „Házy Erzsi olyan korszakos művész volt, hogy még évtizedekkel a halála után is ő téma, és sokszor pletykatéma, egy csomó valótlanság is kering felőle, de ő tanította nekem azt (neki meg azt hiszem Honthy tanította), hogy „mindegy, hogy mit beszélnek az emberről, csak beszéljenek…”  Házy nagyon sokszor emlegette ezt a mondást.



Barlay Zsuzsa sorolja az eddig megjelent három, Házy Erzsébetről szóló könyvet:



- I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (a könyv szerzője statiszta volt azokban az operákban, amelyekben Házy volt a női főszereplő) – Accordia Kiadó, 2002., 2004.



- Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (2012)



 - Klemen Terézia: Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet (ez volt az utolsó ilyen – képeket is tartalmazó könyv, ami Házyról megjelent. (2018)



Én teszem (: Búbánat) ehhez hozzá, van egy negyedik kiadvány is. Szíki Károly: Erzsébet és Sándor – Házy Erzsébet és Széki Sándor emlékére (magánkiadás, 2013;



egy ötödik írást is megemlítek, Szeghalmi Elemér a szerzője, a címe: Tündérország földi követeHázy Erzsébet  (Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások)  Új Ember kiadó, 2001.



A beszélgetésben a Ferencsik János karmesterrel való együtt dolgozása kapcsán ismét érintette Házy Erzsébet munkásságát, nadrágszerepeiről szólva: „hogy ő milyen Cherubin volt a Figaróban, és hogy milyen megrendítő volt A rózsalovagban, a fiúszerepben – én mindig valami olyan drámai szomorúságot éreztem ezekben a figurákban Házynál, de lehet, hogy én ezeket így beleképzeltem; az ő nagyon drámai élete volt a háttérben. Mert ő nem nevezhető egy szerencsés embernek a magánéletében.”



Giacomo Puccini: Manon Lescaut - Ékszerária, II. felv. (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) - Qualiton; a hanglemezfelvétel ideje: 1965. március 7.



 



Kodály Zoltán: Háry János - Örzse dala „Hej két tikom tavali, három harmad évi, ha tudtátok, hogy az enyém, mért adtatok enni?...”  (Házy Erzsébet, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) – 1969



 



Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória - "Nem történt csak elválunk csendben, good night…” (Házy Erzsébet, Melis György, az  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Részletek Ábrahám Pál operettjeiből (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória) - a Magyar Rádióban először elhangzott: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40



 



Carl Millöcker - Magyar szöveg Lakatos László, a versek fordítója: Szenes Andor:  Dubarry  - Jeanne dala  „Ne gondolj, semmi rosszra… Ma élni jó, ma élni szép…” (Házy Erzsébet, az MRT Énekkarának nőikara  és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Rádiós bemutató - Cark Zeller A madarász c. operettjének felvett részleteivel együtt - 1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: „Operettest” (A rádiófelvételt audió kazettán, majd LP-n illetve 2006-ban CD-n  megjelentette a Hungaroton)  Magyar szöveg: Lakatos László. A versek fordítója: Szenes Andor



 



Házy Erzsébet idén, októberben, lenne 90 éves!



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban ma délután hat és hét óra között. (az interneten is elérhető az adás: www.dankoradio.hu)



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33772019-08-10 15:05:27

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával, Barlay Zsuzsa Liszt- díjas, Érdemes Művész   operaénekesnővel beszélget ezen a héten a felelősszerkesztő – műsorvezető, Nagy Ibolya



A mai műsor elején szó esett énekversenyekről, melyek jó alkalmat jelentenek a fiatal énekművészeknek nemzetközi színtéren is bemutatkozniuk, megmérettetni magukat. Barlay Zsuzsa két ilyen versenyen vett részt: Toulouse-ban és Münchenben.



Nagy Ibolya szóba hozta az idén ősszel immár negyedik alkalommal megrendezendő Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, amelynek színhelye ezúttal is Érsekújvár lesz; maga Házy Erzsébet is felvidéki volt.  „Klemen Terézia ennek megálmodója, szervezője, mozgatórugója”



Barlay Zsuzsa Házy Erzsébetről további információkat osztott meg, idézem szavait:



„Tulajdonképpen sokat mesélt az Erzsi arról, hogy ő Pozsonyban született, és hogy az első éveit Pozsonyban töltötte. A húgait is ismertem, három húga volt, mind a hárommal alkalma volt még találkozni annak idején. Az Erzsi ennek folytán remekül tudott németül, amit nagyon tudott hasznosítani, amikor minden évben kijárt Mörbischbe meg Bécsbe: Víg özvegyet, Cigánybárókat énekelt. Nagyon hasznos volt, hogy tudott németül, mert Pozsony, mint köztudomású többnyelvű, és ők ilyen iskolába is jártak. Darvas Ivánnal való házasságának fontos pillére volt Pozsony, mert Iván ugyanígy, Pozsonyba járt iskolába és ugyanilyen gyökerekből táplálkozott, úgyhogy ez az idilli időszakban, a szerelem kezdeti időszakában ez egy nagyon nyomós indok volt, ami összetartotta őket.



- Feladatomnak érzem, hogy amíg én élek, addig az Erzsi emlékét próbálom fenntartani és ápolni.” „Házy Erzsi olyan korszakos művész volt, hogy még évtizedekkel a halála után is ő téma, és sokszor pletykatéma, egy csomó valótlanság is kering felőle, de ő tanította nekem azt (neki meg azt hiszem Honthy tanította), hogy „mindegy, hogy mit beszélnek az emberről, csak beszéljenek…”  Házy nagyon sokszor emlegette ezt a mondást.



Barlay Zsuzsa sorolja az eddig megjelent három, Házy Erzsébetről szóló könyvet:



- I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (a könyv szerzője statiszta volt azokban az operákban, amelyekben Házy volt a női főszereplő) – Accordia Kiadó, 2002., 2004.



- Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (2012)



 - Klemen Terézia: Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet (ez volt az utolsó ilyen – képeket is tartalmazó könyv, ami Házyról megjelent. (2018)



Én teszem (: Búbánat) ehhez hozzá, van egy negyedik kiadvány is. Szíki Károly: Erzsébet és Sándor – Házy Erzsébet és Széki Sándor emlékére (magánkiadás, 2013;



Egy ötödik írást is megemlítek, Szeghalmi Elemér a szerzője, a címe: Tündérország földi követeHázy Erzsébet  (Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások)  Új Ember kiadó, 2001.



A beszélgetésben a Ferencsik János karmesterrel való együtt dolgozása kapcsán ismét érintette Házy Erzsébet munkásságát, nadrágszerepeiről szólva: „hogy ő milyen Cherubin volt a Figaróban, és hogy milyen megrendítő volt A rózsalovagban, a fiúszerepben – én mindig valami olyan drámai szomorúságot éreztem ezekben a figurákban Házynál, de lehet, hogy én ezeket így beleképzeltem; az ő nagyon drámai élete volt a háttérben. Mert ő nem nevezhető egy szerencsés embernek a magánéletében.”



Házy Erzsébet idén, októberben, lenne 90 éves!



Nagy Ibolya kérdezte Barlay Zsuzsát nagy karmesterekről, akikkel együtt dolgozott az Operában, közülük kikre emlékszik szívesen vissza?



Említi Erdélyi Miklóst, Kórodi Andrást, Lamberto Gardellit, sokan vannak,  de Ferencsik karmesteri tevékenységére, emberi nagyságára külön kitért:



 Ferencsik Jánosról: (Barlay Zsuzsa a lakásában - ahol az interjú készült - mutat egy képet, azon Ferencsik születésnapja alkalmából köszöntik a művészek.



"- Kedvencei voltak a Mozartok és Richard Straussok. Ő a német szerzőkben volt a legerősebb. Születésnapjain vagy a Figaró házasságát vagy A varázsfuvolát vezényelte. (Hozzáteszi: több ilyen születésnapi alkalmat megélt vele…) Ezeket ő kérte, választotta, és a személyekhez is ragaszkodott, akiket ő szeretett. Nála elsősorban a zeneiség volt a főszempont. Karmestereknél az nagyon számít. A hangra kevésbé érzékenyek, mint a muzikalitásra. Nagyon megtisztelő volt számára, hogy őt mindig beválogatta ezekbe a produkciókba: Ariadné Naxoszban; A rózsalovagot nagyon szerette…"



Nagy Ibolya kérdezte még a legnagyobb, legkedvesebb, legtöbb visszhangot kiváltó szerepeiről is:



„- Isten tudja, amivel kapcsolatban engem jegyeznek, az a Hamupipőke! Békés András nekem találta ki, hogy elővették ezt a darabot, mondván, nekem testreszabott dolog. És hát az ember nagyon hálás is ezért. Tudom, hogy mindenkinek ez maradt meg a fejében velem kapcsolatban, de hát nekem sok nagyon kedves szerepem volt ezen kívül is: Azucena (A trubadúr),  A cigánybáróban, Az álarcosbálban, sok kis apró szerepben (Borisz Godunov, Anyegin…) - kisebbek, nagyobbak egyaránt. Nagyon sokszor voltam dada, társalkodónő, anya… – ami az altoknak jut,  de tulajdonképpen mindegyikben lehet valami jót csinálni, és kell is, mert azok nem annyira kidolgozott és sok lehetőséget rejtő szerepek, de mindegyikben ki kell találni valamit. A sevillai borbélyban azt találtam ki, hogy mindig náthás vagyok és prüszkölök egyet-kettőt, szóval, mindig valami színt kell belevinni, és akkor mindjárt élettel teli a figura. Ha valakinek valami jó ötlete volt, akkor hagyták. Akkor, abban az időben két nagy rendező volt: Mikó András és Békés András.” 



A Barlay Zsuzsával készített beszélgetés befejező részét holnap délelőtt 9 órától és az ismétlésben délután hat órától hallgathatjuk meg a rádióban.



A mai adásban elhangzott zenék között hallottuk:



I. Szirmai Albert: Mágnás Miska - nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)



II. Erkel Ferenc: Névtelen hősök - A lányok kara; Özvegy Sáskáné és Csipkés Tamás, módos gazda kettőse (Barlay Zsuzsa, Gregor József, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkarának női kara, vezényel: Kórodi András) –a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1980. december 26., Kossuth adó 19.47 – 21.11. Az opera dalszövegét Tóth Ede librettója nyomán Romhányi József írta.



III. Giacomo Puccini: Manon Lescaut - Ékszerária, II. felv. (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) - Qualiton; a hanglemezfelvétel ideje: 1965. március 7.



IV. Kodály Zoltán: Háry János - Örzse dala „Hej két tikom tavali, három harmad évi, ha tudtátok, hogy az enyém, mért adtatok enni?...”  (Házy Erzsébet, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) – 1969



V.  Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória - "Nem történt csak elválunk csendben, good night…” (Házy Erzsébet, Melis György, az  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Részletek Ábrahám Pál operettjeiből (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória) - a Magyar Rádióban először elhangzott: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40



VI. Carl Millöcker - Magyar szöveg Lakatos László, a versek fordítója: Szenes Andor:  Dubarry  - Jeanne dala  „Ne gondolj, semmi rosszra… Ma élni jó, ma élni szép…” (Házy Erzsébet, az MRT Énekkarának nőikara  és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Rádiós bemutató - Cark Zeller A madarász c. operettjének felvett részleteivel együtt - 1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: „Operettest” (A rádiófelvételt audió kazettán, majd LP-n illetve 2006-ban CD-n  megjelentette a Hungaroton)  Magyar szöveg: Lakatos László. A versek fordítója: Szenes Andor



VII. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz ,avagy a becsület rabja 

/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39



A verseket fordította: Fischer Sándor



Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)




Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám



Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:

Richard, a kalózkirály – Melis György

Samuel, a hadnagya – Miller Lajos

Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor)

Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József

Mabel, Kate, Edith, Isabel, a leányai – Kalmár Magda, Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, 

Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor

Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa



- Ruth vallomása (Barlay Zsuzsa)



„Még gyermek volt a kis Frederic, de úgy látta az atyja, hogy vakmerő a végletekig, hát tengerésznek adja. És engem kért, hogy nézzek szét, hisz én dajkáltam Fredet!...Én féltettem, de megértettem, így boldog lett a vadóc! Jobb tengeren, mint menhelyen, az én szívem nem daróc!  /De balga voltam én, és kissé nagyot halló. Hogy tévedtem, már sajnos tény, az ember, végre, gyarló. Az atyja arra kért engem, a gyermek legyen hajós.  A szót én félreértettem, úgy hallottam, hogy: kalóz!  Oly végzetes nagy vétek ez, így sorsa így lett baljós! Csak martalóc a vad kalóz, nem jámborlelkű hajós! / Bár nemsokára rájöttem, hogy most bolondot tettem. De a csúf hibát és a nagy galibát, bevallani nem mertem. Most mit tegyek, hogy védjem meg, egy jó ötletem támadt. Mint ingyenes és mindenes, beálltam banditának! … mily bárgyú volt a kalóz, de ha több lett volna sütnivalóm, nem volna ő most kalóz!



- A kalózkirály dala (Melis György, km. az MRT Énekkarának férfikara)



„Jobb élni-halni lázadón, fekete zászló gyors hajón, mint adni szentet - jámborat, mert rózsaszív a gondolat. Oly csalfa világba visz utad, az is ám kalóz, csak mást mutat. Itt egyet vall a szív és a száj: én nyíltan vagyok kalózkirály!  Nyíltan vagyok kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály. A kalóz, kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály! /- Hogyha én rabolni indulok, királyi példára gondolok. Hajót tán többet süllyesztek el, mint egy oly király, ki jól nevelt. De hány kicsi nemes uralkodóm kaparintotta meg úgy a trónt, hogy arra jobb, ha nem tekint, ily mocskos munka én nálam nincs! Nyíltan vagyok kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály. A kalóz, kalózkirály, igazért azért felkiált a hű kalózkirály!”



- Finálé (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, B. Nagy János, Gregor József,  Melis György, Németh Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT Énekkarának férfikara és nőikara)



„-Ti győztetek, mert gyorsabb voltatok, de diadalt mégsem arattatok!  - Ne mond, hogy árvák vagytok, légy szíves!  -Tedd azt, mit minden angol férfi tesz! Add meg magad! Add meg magad a királynőnk nevében! - Hogyan?! - Úgy van!  - Add meg magad a királynőnk nevében! - Na jó, megadjuk hát magunk, bár van hibánk, de angolok vagyunk. – Majd védekezz a törvényszék előtt! - Egy percet! El kell mondanom, ki ő!  Egy bátor férfi ő, nem csőcselék! Nemes úr, aki csak tévútra tért! - És mind nemesek?- Úgy van: nemesek! - De mind? - Hát szinte mind! - Egy angol szíve ettől megpuhul, bár van hibánk, de megbecsüli azt: ki úr!  Bocsáss meg énnekem, exkalózkirály! Úr mindig úr, ez rátok éppígy ál! A rangotok ma újra felvettétek, s a lányaimat nőül adom néktek!...”  



VIII. Gioacchino Rossini: Hamupipőke - Hamupipőke ariosója  „Élt egy herceg réges-rég… (Barlay Zsuzsa)  -



https://www.youtube.com/watch?v=poslO886aH4  - lásd Videón is.



 



IX. Erkel Ferenc: Hunyadi László – Palotás (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs vezényli) – koncertfelvétel



 



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban ma délután hat és hét óra között.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33762019-08-09 12:10:19

Ezen a héten Barlay Zsuzsa operaénekesnő (alt - mezzo), a Magyar Állami Operaház örökös tagja vendége a Dankó Rádió operettműsorának!  



A jövő héten 86. születésnapját ünneplő Liszt-díjas, Érdemes művésszel Nagy Ibolya,„Túl az Óperencián”  adásának felelős szerkesztő-műsorvezetője beszélget



A mai adásban Barlay Zsuzsa megint több témát érintett: a színpadtól való végső búcsúja; a szöveg memorizálása; a súgó szerepe; az Operaház és az Erkel Színház műsorpolitikájának elkülönülése; a külföldi turnék - az Opera Vérnászának „utaztatásáról”; a kortárs zeneszerzőkről alkotott véleménye.



- Nagy Ibolya: Milyen volt elbúcsúzni a színpadtól? Mennyire volt könnyű letenni a lantot?



- „Azt tudom, hogy amikor abbahagytam az éneklést, akkor hirtelenjében nem tudtam mit kezdeni a szilveszterestéimmel, mert visszamenőleg évtizedeken át, szilveszterkor A szevillai borbély ment, nagyjából mindig ugyanazokkal a szereplőtársakkal, aminek mindig az volt a vége, hogy a kellékes behozott egy tálcán egy üveg pezsgőt és hat pezsgős poharat, a Melis Gyuri megtöltötte a poharakat, egyet lenyújtott a súgólukba a súgónak, és a közönségre tartva a poharat, felköszöntöttük a közönséget és akkor szabad volt mindenkinek egy korty pezsgőt innia. És amikor abbahagytam az éneklést és először voltam itthon szilveszter este, egyszerűen nem tudtam magammal mit kezdeni, hogy mit szokás ilyenkor csinálni, mert elfelejtettem, mert annyira természetes volt, hogy mindig ott voltunk a színházban, és egymást köszöntöttük az újévben.”



- Nagy Ibolya: Nagyon sok mókás történet kering a súgókkal kapcsolatban, illetve a memória-kihagyásokkal kapcsolatban?



- „Igen, voltak, akik szövegbajlódósak voltak, nem akarom név szerint egyik régi kollégámat se említeni, de nekem nagyon jó volt a szövegmemóriám, de volt, akinek kevéssé. És a súgó nemcsak a szöveget súgta, hanem be is intett és vezényelt, úgyhogy annak nagyon jó kottaolvasónak és jó zenei felkészültnek kellett lennie. És az is volt.”



- Nagy Ibolya: Turnék – országon belül és kívül is voltak...



- „Az országon kívül is, mert például a Vérnásszal bejártuk jóformán az összes európai országot, a Lorca-darab  az olyan erős, és azt mindenütt ismerik, a Vérnászt, ha modern zenével kapcsolatban vannak is fenntartások, de ennek mindig nagyon nagy sikere volt. Ugye, Házy volt a menyasszony, Komlóssy az anyag, úgyhogy az Operának a legjavát küldték ilyenkor külföldre. És bizony, sok-sok országot bejártuk ezzel a produkcióval."



- Nagy Ibolya: És Te hogy voltál a kortárs zenével, a kortárs zeneszerzőkkel?



„Mérsékelten. Mert a zeneszerzők nem nagyon értenek az énekhanghoz, és hajlamosak rá, hogy szélsőséges szólamokat írjanak: hogy a tenorista csak a magas C-ken énekelje szöveget, vagy az alt csak brummogjon a feneketlen mélységben. Nem értenek annyira az énekléshez, tulajdonképpen az énekeseket kicsit mindig le is nézték az úgynevezett zenészek, ugye, a zenekari tagok, mindig az énekesek azok zenén kívüli lényeknek számítottak. Ezt mindig éreztük is, volt aki nagyon rossz néven vette, sokan csak nevettünk rajta. Mondtuk, hogy próbálja meg kiállni egyszer és próbálja meg. Mert kritizálni nagyon könnyű, de odaállni és megpróbálni, akkor kisebb lenne a szájuk.”



Az adásban bejátszott zenék között volt:



I. Jacobi Viktor: Jánoska   Nyitány (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)



II. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A Fruska 

/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 



Szövegét William Schwenck Gilbert írta.



Rádióra alkalmazta: Romhányi József



Verseket fordította: Blum Tamás



Vezényel: Blum Tamás

Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)




Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.



Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:



Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu)

Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)

Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola)

Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János)

Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső)

Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István)

Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári)

Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda)



Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon



- Muskátli dala: „Jó néhány éve volt, vigyáztam kisbabákra… néhány pennyért..” (Barlay Zsuzsa, énekkar) 



- Ralph dala, Ralph és Muskátli kettőse: „A csalogány búsong a körtefán, úgy énekel, mint lány a zongorán…”  (Rozsos István, Barlay Zsuzsa, Férfikar)



Jelenet és finálé: „Mily meglepő-e fordulat, így rögtön más a hangulat, hogy szent szerelmek szelleme, most költözött a lelkembe, a nap is felragyog…”/”Érted ment hát Muskátli, jó öreg Muskátli, senki sem tudja, hogy miért, de aztán…” (Barlay Zsuzsa, Divéky Zsuzsa, Kalmár Magda, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, Várhelyi Endre,  az MRT Énekkarának Férfikara)



 



III. Robert Planquette: Rip van Winkle 

Operett két részben



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1968. december 28., Kossuth Rádió, 19.46 – 22.00



Szövegét Washington Irwing két elbeszélése nyomán Henri Meilhac, Philippe Gille és Henry Brougham Farnie írta.



Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József



Vezényel: Breitner Tamás



Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Zenei rendező: Erkel Tibor



Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:



Rip van Winkle –Melis György (Sinkovits Imre)

Nelly, a felesége –Petress Zsuzsa

Lowna, a gyermekük –Nagy Rita (Lázár Márti) és 20 évvel később: Erdész Zsuzsa (Gombos Katalin)

Derrick, polgármester –Palócz László (Bessenyei Ferenc)

Jack, a fia –Szabó Józsi (Béres Erzsébet) és 20 évvel később: Réti József (Fodor Tamás)

Jácint, a konyhalány –Andor Éva (Földi Teri)

Nick, a kocsmáros –Palcsó Sándor (Agárdy Gábor)

Kata, a lánya –Barlay Zsuzsa (Szemes Mari)

Ichabod, orvos –Kishegyi Árpád (Deák B. Ferenc)

Hudson –Gregor József

Kapitány –Képessy József

Kikiáltó – Rónaszéki András



- Kórus és négyes: „A csók csattan újra…” (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, km.  az Énekkar férfikara)



- Rip dala: „Vígan gyertek velem… /Röpke szó, elillanó, szeretem az éjszaka csókos álmát…” (Melis György, Énekkar)



- Rip bordala (Melis György, Énekkar)



- A II. felvonás fináléja: „Húsz év után felébredsz talán… Ne hagyj itt…” (Gregor József, Melis György, km. Réti József és az Énekkar)



Itt említem meg, hogy azért lenne még mit bejátszani erről a rádiófelvételről: Barlay Zsuzsa énekhangját további szép részletekben is megcsodálhatnánk:



- Kuplé (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád)



- Az I. felvonás fináléja (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Melis György, Palócz László, énekkar)



- Lámpás tercett (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Petress Zsuzsa)



- Kate kupléja (Barlay Zsuzsa)



IV. Lehár Ferenc: Éva - Nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)



 



A délelőtti adás ismétlése aznap 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban, és az interneten is online, a www.dankoradio.hu oldalról.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45282019-08-08 21:59:29

https://www.kossuth.hu/adatlap/konyv/2671/hires-operettek-sorozat-14-kotet-a-vig-ozvegy



Itt még nem fogyott el, kapható.



 (A 20 kiadványból  8-nak a lemezmellékletén hallható Házy Erzsébet énekhangja.) - lásd előző bejegyzés szerinti felsorolást. 



Tájákoztatásul, a teljes húsz kötet:



https://www.kossuth.hu/adatlap/konyv/3204/hires-operettek-sorozat-1-20-kotet


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45272019-08-08 21:26:43

Házy Erzsébet operett rádiófelvételeit tartalmazóan (itt: nyolc cím), teljeskörűen ez így néz ki:



https://konyvudvar.net/janos-vitez-hires-operettek-2-zenei-cd-melleklettel.html



https://konyvudvar.net/a-ciganybaro-hires-operettek-3-zenei-cd-melleklettel.html



https://konyvudvar.net/maya-hires-operettek-7-zenei-cd-melleklettel.html



https://konyvudvar.net/szep-helena-hires-operettek-8-zenei-cd-melleklettel.html



https://konyvudvar.net/a-mosoly-orszaga-hires-operettek-9-zenei-cd-melleklettel.html



https://konyvudvar.net/a-denever-hires-operettek-10-zenei-cd-melleklettel.html



https://konyvudvar.net/leanyvasar-hires-operettek-11-zenei-cd-melleklettel.html



 



A víg özvegy 



 https://konyvudvar.net/a-vig-özvegy-hires-operettek-14-zenei-cd-melleklettel.html 



 hiányzik a listáról: nincs a Könyvudvar.net raktárán, elfogyott? Más könyv-zenei kereskedésben találkozhatunk ezzel is.



Nekem a teljes sorozat megvan...


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33752019-08-08 20:55:49

„Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”  - ezen a héten minden nap Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művésszel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával beszélget a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



A ma elhangzott műsorban - lásd még a 3373. sorszámnál - Barlay Zsuzsa Nagy Ibolyának arra a bevezető témaindítására, miszerint a humoráért is nagyon szerették, elmondta (szavait egyes szám harmadik személybe tettem):



- Nagyon szerette önmagát is kifigurázni, nagyon eltérő volt az alkata a többi operai kollégától, és a kicsiségéből adódóan nagyon sok vicces dolog történt, és örültek annak, hogy önmaga kifigurázására felhasználta. Nem tudja, hogy a vígoperákban ők mulattak-e jobban vagy a közönség; imádtak hülyéskedni a színpadon – persze fegyelmezett körülményeken belül, mert abból nem mehettek ki…, nagyon sok nevetés volt maguk között, nagyon sok vicces dolog. Ez kicsit a munkát könnyítette, kedélyessé tette, és a kemény életben nagyon jó feloldó dolog a humor. Melis Györggyel rengeteget hülyéskedtek, László Margitnak is fantasztikus humora volt.  Nagyon jó barátnők voltak. Nekik nagyon gazdag volt az operán kívüli koncertéletük, amiben kettejüket szinte jobban foglalkoztatták, mint Operában – bár nem nagyon lehet különbséget tenni, de rengeteg nagy koncerten énekeltek együtt. Olyan összeszokott társaság volt, Réti József volt kezdetben még sok évig a partnerük volt, aztán ő hamar meghalt, és akkor más lépett a helyére. Sok ember volt, aki inkább a koncerteket látogatta, mint az operaelőadásokat. Ők nagyon ismert operaénekesek voltak.



- Az Opera előtt két évig, 1959-1961-ig az Országos Filharmónia szólistája volt, ami „ráfutást” jelentett neki az Operára… Az énekkari hét éve után (1952-1959-ig a Magyar Rádió Énekkarának a tagja) ez egy nagyon jó átmenet volt arra, hogy megszokja, nem akkor vesz levegőt, amikor az eszébe jut: az énekkarban hajlamos rá az ember, hogy nincs ennek jelentősége, de amikor szólót énekel, akkor van. S akkor „újra megtanul állva énekelni,  nem ülve széken. Sok különbség van a két dolog között, és ez egy nagyon szerencsés jó átmenet volt, és tulajdonképpen bevezette a koncertéletbe, mert ott nekik kötelező koncertjeik voltak.



- Mesterek? Kiktől szerezte meg az alapokat? Kinél tanult?



- Zenei gimnázium adta az alapokat; énektanárhoz soha nem járt. Amíg konzervatorista volt, annál az egy tanárnőnél tanult; a színpadon maguktól a kollégáktól tanult nagyon sokat, hogy hogyan énekelnek;  tulajdonképpen magának adott énekórákat, amikor éppen volt erre ideje és energiája Például Melis Györgytől, Réti Józseftől tanult sokat… A mintákat kellett csak megfigyelni és leutánozni, mert az egy  „utánzós műfaj az éneklés”, köztudott dolog,  és amikor az ember a  saját testébe át tudja  ezt az érzetet ültetni, hogy az hogy működik, akkor az olyan módon engedelmeskedik utána, automatikussá válik, és az jobb napon, rosszabb napon egyaránt engedelmesen az ember szolgájává válik.  Két egyforma hang nincs, két egyforma fizikum nincsen, az embernek önmagának kell megtalálnia azt a testi helyzetet, ami optimálisan alkalmas a hang képzésére. Ami bonyolult is, meg nagyon egyszerű is. Sose lehet tudni igazából, hogy mikor melyik, de a helyet megtalálni, az bonyolult. De utána, mikor az megvan, akkor az egyértelműen kiszolgálja az embert.



- „Klasszikus operettet énekelni igazán mámor” - hozza szóba Nagy Ibolya a következő témát.  Miként vélekedik erről Barlay Zsuzsa?



- "Imádtam az operettet” – vallja, és amennyire az alt hangra adódik lehetőség, akkor mindig részt is vett benne, és nagy hálája a Rádiónak, amelyik egész életén át nagyon hű barátja volt, ez kezdődött az Énekkarral s tulajdonképpen már akkor ott őt megismerték és később olyan természetes volt, hogy szinte hazajárt a Rádióba. A „6-os stúdiónak minden négyzetcentiméterét ismerte” és otthon volt benne, és az emberi kapcsolatai oly jók voltak a Rádióval, természetesen, amiben csak lehetett, foglalkoztatták.



Színpadon A cigánybáró nagy operettbeli szerepe az egyik kedvence volt: olyan igényes a szólam, hogy mindig „kis Azucena”-ként hívta a Cziprát; hangi igényesség szempontjából az operai Azucenával (A trubadúr) vetekszik.



Az Azucena legnagyobb drámai szerepe volt az Operában.  Ez neki egy nagy mélyvízbe ugrás volt, mert alig volt egy rövid ideje az Operában, és most utólag tudja, milyen kockázatos volt színpadi és zenekari próba nélkül egy bejáratott előadásba egyszerűen beállni, úgyhogy a világítás, a zenekar, minden teljesen vadonatúj volt számára, de sikeresen teljesítette a próbát   Felteszi, hogy mindenkinek volt egy  ilyen mérföldköve, amin megmérték az alkalmasságát, hogy megfelel-e, bizony nagyon sokan voltak, akik egy-egy ilyen próbát követően eltűntek közülük.  Emlékszik, Simándy, Takács Paula voltak a szereplőtársak, olyan módon segítették a kollégák, hogy megmutatták, hova álljon, hogy forduljon, hogy az a legelőnyösebb legyen. Fantasztikus, sok szeretetett és segítséget kapott.



Lehet, hogy „időskori szentimentalizmus” a részéről, de így látja a dolgokat visszamenőleg – teszi hozzá Barlay Zsuzsa



 



(Az interjú további részleteit  pénteken, szombaton és vasárnap hallgathatjuk meg.)


Komlóssy Erzsébet • 422019-08-08 18:14:37

A Dankó rádió mai operettműsorában (a délelőtti műsort 18 és 19 óra között újra  meghallgathatjuk) hangzott el: 










 Sir Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó 

/Eredeti címe: The Mikado (1885) /



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00



Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József



Vezényel: Breitner Tamás



Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)



Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András



 A vígoperai nívójú klasszikus nagyoperettből hat nagyszabású jelenet kilenc kitűnő operaénekesünk utolérhetetlen tolmácsolásában hangzik fel:



A  mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)

Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)

Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)

Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)

Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)

Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)

Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)

Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)

Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)



 



- Kórus és Pitti Sing dala (Barlay Zsuzsa, énekkar) 



- Nanki-Poo és Ko-ko kettőse (Réti József, Várhelyi Endre, km. László Margit, énekkar) „Ha szép virág szirmokat bont, tralala…”



- Ötös - A mikádó dala és jelenet (Kovács Péter, Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre)



- Női hármas (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa) „Három kis hölgy” „Három a kislány kettő lesz”



Hadd idézzem most az elhangzott tercettet a versek sorrendjében Várhelyi Endre, Barlay Zsuzsa és Palcsó Sándor énekli, közreműködik az MRT Énekkara:



„- Az áldozat rémülten ordibált, vadul vicsorgott vissza rám, közben húzott, rántott, ráncigált, mert ideges volt talán, én bal kezemmel elkaptam őt, a jobban volt a bárd… A jobb kezemmel, itt a bárd, hát irgalmam ne várd, ha végre lecsap az éles bárd  (Várhelyi Endre, énekkar)

/ - Az áldozat remegve reszketett, mikor megcsillant pengén a fény, mert tudta, hogy boldog már nem lehet, hisz már csak egy percig él, olyan riadtan bámul, néz körül, hogy hirtelen szemedbe néz, s zavart arca felderül… Olyan boldog lett, oly elégedett, hogy folytában engem lát, engedelmével….(Barlay Zsuzsa, énekkar)

/ - Lecsapott már az éles bárd, feje lágyan porba hullt, de nem maradt helyben, meg nem állt, mert élénken elém gurult, nekem bólintott, ügyesen, nyaktalan, fejet hajtva, ahogy dukált, hogy illemet a boldogtalan, hogy rangnak ezt kíván , hogy ezt kíván: ez a tisztelet, oly jól esett, szinte dagadt e hű kebel, hogy odagurult a megboldogult, az illemnek megfelelt.” (Palcsó Sándor, énekkar)





Barlay Zsuzsa és Palócz László a Rádió stúdiójában, A mikádó felvételekor



1967. Fotó: Szalay Zsolt - Forrás: Fortepán



- Együttes: (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa, Komlossy Erzsébet, Palcsó Sándor, Palócz László, énekkar) 



 „Az ifjúság… tralalalala….”



 



„Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”  - Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művésszel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával beszélget a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



László Margit • 2072019-08-08 18:11:44

A Dankó rádió mai operettműsorában (a délelőtti műsort 18 és 19 óra között újra  meghallgathatjuk) hangzott el: 










 Sir Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó 

/Eredeti címe: The Mikado (1885) /



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00



Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József



Vezényel: Breitner Tamás



Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)



Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András



 A vígoperai nívójú klasszikus nagyoperettből hat nagyszabású jelenet kilenc kitűnő operaénekesünk utolérhetetlen tolmácsolásában hangzik fel:



A  mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)

Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)

Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)

Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)

Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)

Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)

Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)

Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)

Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)



 



- Kórus és Pitti Sing dala (Barlay Zsuzsa, énekkar) 



- Nanki-Poo és Ko-ko kettőse (Réti József, Várhelyi Endre, km. László Margit, énekkar) „Ha szép virág szirmokat bont, tralala…”



- Ötös - A mikádó dala és jelenet (Kovács Péter, Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre)



- Női hármas (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa) „Három kis hölgy” „Három a kislány kettő lesz”



Hadd idézzem most az elhangzott tercettet a versek sorrendjében Várhelyi Endre, Barlay Zsuzsa és Palcsó Sándor énekli, közreműködik az MRT Énekkara:



„- Az áldozat rémülten ordibált, vadul vicsorgott vissza rám, közben húzott, rántott, ráncigált, mert ideges volt talán, én bal kezemmel elkaptam őt, a jobban volt a bárd… A jobb kezemmel, itt a bárd, hát irgalmam ne várd, ha végre lecsap az éles bárd  (Várhelyi Endre, énekkar)

/ - Az áldozat remegve reszketett, mikor megcsillant pengén a fény, mert tudta, hogy boldog már nem lehet, hisz már csak egy percig él, olyan riadtan bámul, néz körül, hogy hirtelen szemedbe néz, s zavart arca felderül… Olyan boldog lett, oly elégedett, hogy folytában engem lát, engedelmével….(Barlay Zsuzsa, énekkar)

/ - Lecsapott már az éles bárd, feje lágyan porba hullt, de nem maradt helyben, meg nem állt, mert élénken elém gurult, nekem bólintott, ügyesen, nyaktalan, fejet hajtva, ahogy dukált, hogy illemet a boldogtalan, hogy rangnak ezt kíván , hogy ezt kíván: ez a tisztelet, oly jól esett, szinte dagadt e hű kebel, hogy odagurult a megboldogult, az illemnek megfelelt.” (Palcsó Sándor, énekkar)





Barlay Zsuzsa és Palócz László a Rádió stúdiójában, A mikádó felvételekor



1967. Fotó: Szalay Zsolt - Forrás: Fortepán



- Együttes: (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa, Komlossy Erzsébet, Palcsó Sándor, Palócz László, énekkar) 



 „Az ifjúság… tralalalala….”



 



„Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”  - Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művésszel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával beszélget a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



Palcsó Sándor • 2492019-08-08 17:42:59

A Dankó rádió mai operettműsorában (a délelőtti műsort 18 és 19 óra között újra  meghallgathatjuk) hangzott el: 



 Sir Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó 

/Eredeti címe: The Mikado (1885) /



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00



Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József



Vezényel: Breitner Tamás



Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)



Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András



 A vígoperai nívójú klasszikus nagyoperettből hat nagyszabású jelenet kilenc kitűnő operaénekesünk utolérhetetlen tolmácsolásában hangzik fel:



A  mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)

Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)

Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)

Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)

Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)

Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)

Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)

Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)

Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)



 



- Kórus és Pitti Sing dala (Barlay Zsuzsa, énekkar) 



- Nanki-Poo és Ko-ko kettőse (Réti József, Várhelyi Endre, km. László Margit, énekkar) „Ha szép virág szirmokat bont, tralala…”



- Ötös - A mikádó dala és jelenet (Kovács Péter, Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre)



- Női hármas (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa) „Három kis hölgy” „Három a kislány kettő lesz”



Hadd idézzem most az elhangzott tercettet a versek sorrendjében Várhelyi Endre, Barlay Zsuzsa és Palcsó Sándor énekli, közreműködik az MRT Énekkara:



„- Az áldozat rémülten ordibált, vadul vicsorgott vissza rám, közben húzott, rántott, ráncigált, mert ideges volt talán, én bal kezemmel elkaptam őt, a jobban volt a bárd… A jobb kezemmel, itt a bárd, hát irgalmam ne várd, ha végre lecsap az éles bárd  (Várhelyi Endre, énekkar)

/ - Az áldozat remegve reszketett, mikor megcsillant pengén a fény, mert tudta, hogy boldog már nem lehet, hisz már csak egy percig él, olyan riadtan bámul, néz körül, hogy hirtelen szemedbe néz, s zavart arca felderül… Olyan boldog lett, oly elégedett, hogy folytában engem lát, engedelmével….(Barlay Zsuzsa, énekkar)

/ - Lecsapott már az éles bárd, feje lágyan porba hullt, de nem maradt helyben, meg nem állt, mert élénken elém gurult, nekem bólintott, ügyesen, nyaktalan, fejet hajtva, ahogy dukált, hogy illemet a boldogtalan, hogy rangnak ezt kíván , hogy ezt kíván: ez a tisztelet, oly jól esett, szinte dagadt e hű kebel, hogy odagurult a megboldogult, az illemnek megfelelt.” (Palcsó Sándor, énekkar)





Barlay Zsuzsa és Palócz László a Rádió stúdiójában, A mikádó felvételekor



1967. Fotó: Szalay Zsolt - Forrás: Fortepán



- Együttes: (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa, Komlossy Erzsébet, Palcsó Sándor, Palócz László, énekkar) 



 „Az ifjúság… tralalalala….”



 



„Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”  - Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művésszel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával beszélget a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33732019-08-08 17:38:08

A Dankó rádió mai operettműsorában (a délelőtti műsort 18 és 19 óra között újra  meghallgathatjuk)  két „klasszikus operett” dalai csendültek-csendülnek fel:



 Sir Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó 

/Eredeti címe: The Mikado (1885) /



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00



Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József



Vezényel: Breitner Tamás



Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)



Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András



 A vígoperai nívójú klasszikus nagyoperettből hat nagyszabású jelenet kilenc kitűnő operaénekesünk utolérhetetlen tolmácsolásában hangzik fel:



A  mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)

Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)

Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)

Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)

Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)

Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)

Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)

Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)

Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)



 



- Kórus és Pitti Sing dala (Barlay Zsuzsa, énekkar) 



- Nanki-Poo és Ko-ko kettőse (Réti József, Várhelyi Endre, km. László Margit, énekkar) „Ha szép virág szirmokat bont, tralala…”



- Ötös - A mikádó dala és jelenet (Kovács Péter, Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre)



- Női hármas (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa) „Három kis hölgy” „Három a kislány kettő lesz”



. Hadd idézzem most az elhangzott tercettet a versek sorrendjében Várhelyi Endre, Barlay Zsuzsa és Palcsó Sándor énekli, közreműködik az MRT Énekkara:



„- Az áldozat rémülten ordibált, vadul vicsorgott vissza rám, közben húzott, rángott, ráncigált, mert ideges volt talán, én bal kezemmel elkaptam őt, a jobban volt a bárd… A jobb kezemmel, itt a bárd, hát irgalmam ne várd, ha végre lecsap az éles bárd  (Várhelyi Endre, énekkar)

/ - Az áldozat remegve reszketett, mikor megcsillant pengén a fény, mert tudta, hogy boldog már nem lehet, hisz már csak egy percig él, olyan riadtan bámul, néz körül, hogy hirtelen szemedbe néz, s zavart arca felderül… Olyan boldog lett, oly elégedett, hogy folytában engem lát, engedelmével…. (Barlay Zsuzsa, énekkar)

/ - Lecsapott már az éles bárd, feje lágyan porba hullt, de nem maradt helyben, meg nem állt, mert élénken elém gurult, nekem bólintott, ügyesen, nyaktalan, fejet hajtva, ahogy dukált, hogy illemet a boldogtalan, hogy rangnak ezt kíván , hogy ezt kíván: ez a tisztelet, oly jól esett, szinte dagadt e hű kebel, hogy odagurult a megboldogult, az illemnek megfelelt.” (Palcsó Sándor, énekkar)





Barlay Zsuzsa és Palócz László a Rádió stúdiójában, A mikádó felvételekor



1967. Fotó: Szalay Zsolt - Forrás: Fortepán



- Együttes: (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa, Komlossy Erzsébet, Palcsó Sándor, Palócz László, énekkar) 



 „Az ifjúság… tralalalala….”



 



ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.



Három különböző felvételről szólaltak meg a dalok:



- Jelenet és Kincskeringő (Barlay Zsuzsa, Kincses Veronika, Berkes János, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – élő koncertfelvételről



- […]  - Valamikor…, ez az a pont…/ Nézd arra bent, mi cseng, mi peng, hogy csillog ottan, villog titokban. Mily lánggal ég a szép nyakék. Sok drágakővel, arany esővel, így hát való volt az álomkép!.../- Mily szép lesz az életed édes. - Most már minden gond véget ér. - Így gondtalan élni de szép lesz. - Ruha, étel, ami még kell, mulatások, utazások.    - Boldog légy, ez a cél, mindennél többet ér…”



– Barinkay belépője (Molnár András, km.. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)  - „Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből, vezényel Oberfrank Géza: 1982. május 7., Kossuth adó 20.45 – 21.30



„Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én, és jobb híján egy éven át vezettem menazsériát…/Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész s célhoz érsz…”



- Zsupán belépője (Melis György, km. Lendvay Andor, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Ferencsik János) – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30.



„Hja, az irka-firka nékem sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban csak sertések közt voltam…”



- Cigánykórus (Száni: Gazdag Géza – próza, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Ferencsik János) – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30.



 



Az adás első részében csendült fel:



Lehár Ferenc: Kék mazúr - Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)



Johannes Brahms: A nővérek



A dal előadói: László Margit, Barlay Zsuzsa, zongorán kísér: Freymann Magda



 



Az adás végén Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének nyitányát a Berlini Szimfonikus Zenekar játssza, vezényel: Vladimir Mikhailovich Jurowski)



„Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”  - Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művésszel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával beszélget a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.


Operett, mint színpadi műfaj • 40312019-08-08 15:19:57

Huszka Jenő: Lili bárónő – Kvártélyház - Zalaegerszeg



 



Egy irányítottan kaotikus, abszurd és groteszk fogócska



Mno.hu - 2019. AUGUSZTUS 6. KEDD 06:55



A LILI BÁRÓNŐ KÖNNYED NYÁRESTI KIKAPCSOLÓDÁS, NAGYSZERŰ ALAKÍTÁSOKKAL



/Juhász Kristóf/



„– Abbahagytam a lovaglást. Beszéltem a lóval, és megbeszéltük, hogy többet nem ülünk egymásra. Clarisse! Én igazán nem kellek magának ló nélkül? – a felemelő szerelmi vallomás lehetne Karinthy, Rejtő vagy Monty Python is, de természetesen Galambos Frédi mondja Sasváry művésznőnek Huszka Jenő és Martos Ferenc Lili bárónőjében (átdolgozta Gádor Béla és Darvas Szilárd), ahogy az operettrajongók bizonyára rögtön ki is találták, és nem is értik, mit marháskodik megint a szerző.



Pedig bizony a zalaegerszegi Kvártélyház (az ország egyik legjobb hangulatú szabadtéri színháza, valami nagyon egyéni, kalandos ízű miliővel, amit már magából a kvártély szóból is kihall, akinek van füle rá) friss, nyári produkciója Tompagábor Kornél rendezésében abszurdtól és groteszktől sem ódzkodó, burleszkszerű helyzetekben fickándozó operett.”


Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 1072019-08-08 15:12:20

"Úgy dolgozni, hogy büszke lehessen Debrecen városa"



MNO.hu - 2019. AUGUSZTUS 8. CSÜTÖRTÖK 07:04 2019. 08. 08. 11:42



GEMZA PÉTER: A SZÍNHÁZI ÉLMÉNYNEK ÓRIÁSI SZEREPE VAN A NEVELÉSBEN



/Gőz József Miklós/



A debreceni Csokonai Színház sikeres évadot zárt, amit az is mutat, hogy hat bemutatójukat és két osztálytermi előadásukat viszik tovább a most kezdődő évadra. A POSZT-on két díjat is elnyertek, az ott bemutatott ­Idióta című darabban Giliga Ilka a legjobb jelmeztervező lett, Kiss Gergely Máté pedig a legjobb színésznek járó díjat nyerte el. A színidirektor Gemza Péter Ráckevei Annától vette át a stafétabotot 2018-ban a 154 éves debreceni Csokonai Színház igazgatóinak sorában.



„– Két operát is látunk a műsortervben. A Szöktetés a szerájbólt, és a Toscát, amiről a műsorterv azt írja: „Zenés, erotikus thriller.” Milyen Toscára számíthat a nagyérdemű?

– Tosca erős, szenvedélyes nő, aki ráadásul színésznő is. Nem egy hisztérika, akit könnyű megfejteni. Nem véletlen, hogy Gábor Sylvie-t kértem fel erre a rendezésre: ő női szemmel nézte ezt a darabot, és ennek köszönhe­tően az eddigieknél komplexebb kép alakul ki Toscáról.



– Más műfaj a Csárdáskirálynő. Lehet-e újat hozni ebben az operettben, amelyet állítólag valahol mindig játszanak a világ valamelyik színpadán?

– Nem hiszem, hogy csak azért, hogy valami újat hozzunk, radikálisan hozzá kell nyúlnunk egy operetthez. Akkor lehet, ha az alkotók mondanivalója ezt kívánja meg, de én nem érzem magamra nézve kötelezőnek. Évek óta tervezgettük Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató úrral, hogy megcsináljuk a Csárdáskirálynőt, és most összeállt a megfelelő csapat: kiegészültünk Peller Károly játékmesterrel, Mészáros Zsófia jelmez- és Debreczeni Borbála díszlettervezővel. Egy nagy, klasszikus operettet szeretnénk színre vinni.”



 


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Dóbisz Áron (orgona)
J.S. BACH: Esz-dúr prelúdium
J.S. BACH: c-moll triószonáta
J.S. BACH: Esz-dúr fúga
HAYDN: Introduction (A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán c. oratóriumból)
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta, No. 3 - I. tétel
BRAHMS: Három korálelőjáték (Herzliebster Jesu, Herzlich tut mich verlangen, O Gott, du frommer Gott)
BARTÓK: Román népi táncok
PADRE DAVIDE DA BERGAMO: Simfonia

19:00 : Budapest
Munkás Szent József templom

Deák László (orgona)
G. MUFFAT: Toccata septima
J.S. BACH: Allein Gott, BWV 662
J.S. BACH: G-dúr prelúdium és fúga, BWV 550
MENDELSSOHN: B-dúr orgona szonáta, op. 65. No. 4 - I. II. III. IV.
MOZART: C-dúr templomi szonáta, K. 278 (Szathmáry Zsigmond átirata)
MOZART: C-dúr Adagio
MOZART: D-dúr templomi szonáta, K. 245 (Szathmáry Zsigmond átirata)
KOLOSS ISTVÁN: Húsvéti fantázia
17:00 : Fertőrákos
Barlangszínház

Soproni Szimfonikusok kamarazenekara
"Ötórai hangoló"
RAVEL: F-dúr vonósnégyes
A mai nap
született:
1918 • Leonard Bernstein, karmester, zeneszerző († 1990)
1940 • José Van Dam, énekes