vissza a cimoldalra
2020-09-30
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4938)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4116)
Társművészetek (2111)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (100)
Régizene (4465)
Franz Schmidt (3693)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2062)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62459)
Kolonits Klára (1183)
Eiffel Műhelyház (294)
Joan Sutherland - La Stupenda (121)
Zenetörténet (295)
A MET felvételei (1216)
Operett, mint színpadi műfaj (4557)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4747)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (309)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (31650 hozzászólás)
 
Házy Erzsébet művészete és pályája • 49372020-09-30 00:49:11

A Dankó Rádió kedd esti operettműsorában ("Az a szép")  a soron következő operettrészletet a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia ezzel vezette fel: 



"Házy Erzsébet olyan  szenvedélyesen élt, mint az általa megformált operahősnők."



Carl Zeller - Moritz West, Ludwig Held - Erdődy János - Fischer SándorA madarász - Rajna-keringő - "Rajna táj, égi báj"  (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkarának Nőikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket - Bemutató: 1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47



alternatíva: "Bemutatjuk új felvételünket"  (részletek) 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00 - Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kónya Sándor énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (I. Zeller: A madarász, II. Millöcker: Dubarry) – LP-n és CD-n is kijöttek a dalok.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41152020-09-30 00:46:11

Hálózati karbantartás miatt mostanáig nem volt internetelérhetőségem, a szokásos operettműsort a rádióban ("Az a szép")  pedig csak este  fél 7-től értem el, így az adás második felében bejátszott zenéket tudom csak említeni:



ifj. Johann Strauss - Victor Leon és Leo Stein - Fischer Sándor: Bécsi vér 



- A gróf dala: „Meg kell javulni, jól tudom” (Fülöp Attila)



- A gróf és a Művésznő kettőse: „Mi vád van ellenem?” (Kalmár Magda és Fülöp Attila) - Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás  - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth Rádió 19.30-21.40 



 



A következő operettrészletet a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia ezzel vezette fel: 



"Házy Erzsébet olyan  szenvedélyesen élt, mint az általa megformált operahősnők"



Carl Zeller - Moritz West, Ludwig Held - Erdődy János - Fischer Sándor: A madarász - Rajna-keringő - "Rajna táj, égi báj"  (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkarának Nőikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket - Bemutató: 1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47



alternatíva: "Bemutatjuk új felvételünket"  (részletek) 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00 - Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kónya Sándor énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (I. Zeller: A madarász, II. Millöcker: Dubarry) – LP-n és CD-n is kijöttek a dalok.



 



Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla -- Szenes Andor: Friderika



- Friedrich Leopold Weyland  dala : „Báránykámbáránykámcsalfa lelkű mind a lány… bármily jó, bármily szépcsalfa lelkű mindahány…”  (Bende Zsolt, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Az operett keresztmetszetét új stúdiófelvételéről a Rádió Dalszínháza 1972. április 3-án, a Kossuth rádióban mutatta be, 19.20 -20.10 óra között.


Kolonits Klára • 11832020-09-29 14:08:06

Az Opera alábbi hírlevele érkezett a címemre:



Daldélután Kolonits Klárával



Koncert



A romantikus dal műfajának szerelmesei közül bizonyára sokan emlékeznek a Dalszínház utcai dalestek sorozataira, amelyeket az Operaház Székely Bertalan-termében rendeztünk az Ybl-palota bezárásáig. Ha újranyitjuk majd, a dalok egy vadonatúj homlokzati térbe kerülnek, a Medgyasszay terembe, addig azonban az Eiffel Műhelyház Fricsay-stúdiója, nagyobb érdeklődés esetén Bánffy-terme ad helyet a minden énekes számára hangi, ízlésbéli és memóriakihívást is jelentő dalprogramoknak. A minden hónap egy vasárnap délutánján sorra kerülő koncertekről hangfelvétel készül, amelyet az OpeRádióban podcastként adunk le.

 

 Az előadás helyszíne:



Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem



1101 Budapest, Kőbányai út 30

 

Időpontja:



2020. október 22. csütörtök 16 óra





Szereposztás

 

Kolonits Klára

 

Alkotók

Rendező: Harangi Mária

 

Közreműködnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező–bábszínházi rendező szakirány (2017-2022) hallgatói.

Osztályvezető: Hoffer Károly, Csizmadia Tibor


Eiffel Műhelyház • 2942020-09-29 14:07:34

Az Opera alábbi hírlevele érkezett a címemre:



Daldélután Kolonits Klárával



Koncert



A romantikus dal műfajának szerelmesei közül bizonyára sokan emlékeznek a Dalszínház utcai dalestek sorozataira, amelyeket az Operaház Székely Bertalan-termében rendeztünk az Ybl-palota bezárásáig. Ha újranyitjuk majd, a dalok egy vadonatúj homlokzati térbe kerülnek, a Medgyasszay terembe, addig azonban az Eiffel Műhelyház Fricsay-stúdiója, nagyobb érdeklődés esetén Bánffy-terme ad helyet a minden énekes számára hangi, ízlésbéli és memóriakihívást is jelentő dalprogramoknak. A minden hónap egy vasárnap délutánján sorra kerülő koncertekről hangfelvétel készül, amelyet az OpeRádióban podcastként adunk le.

 

 Az előadás helyszíne:



Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem



1101 Budapest, Kőbányai út 30

 

Időpontja:



2020. október 22. csütörtök 16 óra





Szereposztás

 

Kolonits Klára

 

Alkotók

Rendező: Harangi Mária

 

Közreműködnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező–bábszínházi rendező szakirány (2017-2022) hallgatói.

Osztályvezető: Hoffer Károly, Csizmadia Tibor


Joan Sutherland - La Stupenda • 1202020-09-29 11:23:09



Richard Bonynge otthonában, felesége - Joan Sutherland - portréja előtt



(Forrás: Café Momus -  Galéria – Nap  képe – 2020. 09.29.)


Joan Sutherland - La Stupenda • 1192020-09-29 11:14:37

Richard Bonynge 90th Birthday Gala Concert – September 29th



„Mr. Bonynge’s extensive career includes innumerable performances with his wife, Dame Joan Sutherland, culminating in her farewell engagements in opera and recital throughout the world. The two artists also toured the United States with the Sydney Symphony in celebration of Australia’s Bicentennial, with concerts at the Kennedy Center, Carnegie Hall and the United Nations.”



About Richard Bonynge AC CBE



Throughout his illustrious career, Richard Bonynge has conducted in the world’s leading opera houses in Europe, North and South America, Australia and New Zealand and Asia. He has received world-wide acclaim as a scholar of bel canto opera and is celebrated for leading the renaissance of eighteenth and early-nineteenth century musical theater, such as Les Huguenots (Meyerbeer), SemiramideSigismondo (Rossini), La Fille du RégimentMaria StuardaAnna BolenaLucrezia Borgia (Donizetti), EsclarmondeLe Roi de LahoreThérèse (Massenet), Medea (Pacini), Orfeo (Haydn), I Masnadieri (Verdi).



Chairman of The Tait Memorial Trust, Isla Baring OAM writes:



” My Father, Sir Frank Tait managed the iconic JC Williamsons Ltd, which were the largest theatrical Producers in Australia and at one time the largest in the world.  ‘The Firm’ owned theatres all over Australia and it became my father’s ambition to present Joan Sutherland to the Australian public as a return home after her international acclaim and becoming La Stupenda. Thus in 1965 The Sutherland Williamson Grand Opera Company opened to huge success in Melbourne with Lucia di Lammermoor. I will never forget the now legendary 40min ovation at the end of this performance.  With Richard Bonynge as Artistic Director and Conductor, Joan Sutherland in the title role and an unknown tenor Luciano Pavarotti had changed the operatic landscape in Melbourne forever. Just as the Taits had celebrated the return of Dame Nellie Melba in the early 1930’s they were now celebrating the future of opera. We are thrilled that now 55years on, we are able to continue our lifelong association with Maestro Richard Bonynge in celebration of his 90th Birthday”



 



PROGRAMME


Richard Bonynge 90th Birthday Concert



Yvonne Kenny – By Strauss (The Show is On) George Gershwin



Rosemary Tuck: Liszt – Venezia e Napoli : Gondoliera



Emma Matthews: Bellini : O quante volte from i Capuleti e i  Montecchi



Ballet- Sleeping Beauty : Fumi Kaneko and Reece Clarke



Helena Dix: Bellini – Norma : Casta Diva



David Mellor talking with John Copley and Yvonne Kenny about Richard, productions etc.



Benson Wilson and Filipe Manu: Bizet : Pearl Fishers duo Au Fond du Temple Saint



Ballet – Dying Swan (with cellist)  : Calvin Richardson & Waynne Kwon



Valda Wilson: Lehar – Meine Lippen, die küssen so heiß”



Catherine Carby (with cellist) : Massenet : Élégie, no 5 from 10 Pièces de genre Op. 10



Jeffrey Black – Happy Birthday!


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41132020-09-29 10:44:04

Tisztelt joska141!



Örülök, hogy odafigyel e topicba írt mondandómra is. Kérését megfontolom, bár megjegyzésében megfogalmazottakkal ellentétben,  pont azoknál az operettrészleteknél érzem szükségesnek hosszabb dalszövegrészletet megjelölni, amelyekről úgy vélem, kevésbé ismertek a rádióhallgatóság előtt; erről a szándékomról továbbra sem kívánok lemondani, de azt megígérhetem, hogy a szövegben előforduló ismétlésektől – ahogy általában eddig is – eltekintek.  Több helyről több  visszajelzést kaptam, hogy örülnek azoknak a beírt dalszöveg-soroknak,  amelyek máshol nem találhatóak meg, az interneten sem, csak itt,  a fórum topicjában olvashatók. Ilyenek a megnevezett Offenbach-operett, a Párizsi élet egyes részletei is. Ehhez tartom magam.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41102020-09-28 19:38:49

A Dankó Rádió délután elhangzott operettműsorának  („Az a szép”) tartalmából:




  • Kerekes János–Romhányi József: Dalol az ifjúság 



Rádió Dalszínházának bemutatója: részletek, 1959. április 30, Kossuth Rádió 17.20 - 



A Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát a zeneszerző, Kerekes János vezényli.



Kettős (keringő):  „Boldog nyár, boldog nyár … Napsugár, napsugár, mosolyog ragyogón mireánk… Balaton, Badacsony, nevetünk szabadon, mosolygó Balaton… Ifjúság, ifjúság, mennyi boldogságot rejt az egy csók…” (Sándor Judit és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió Énekkara)



- Szerelmi kettős: „Nem vallomás, valami más, sok üres szó mire való…” (Sándor Judit és Melis György)



 




  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő



- Lili és Illésházy gróf szerelmi kettőse „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét…/ Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem…” (Gencsy Sári és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



- Lili dala: „Bíborban ég az alkonyéj…/Egy férfi képe van a szívem közepébe’… „ (Gencsy Sári)



- A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara)



 




  • Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván: Állami Áruház „Egy boldog nyár Budapesten, száz boldog óra Veled…” (Petress Zsuzsa, km. a Tóth-kórus és az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - keresztmetszet, 1953. március 24., Kossuth Rádió



 




  • Lajtai Lajos – Kellér Dezső – Szenes Iván: Három tavasz - Én nem szeretek mást, csak téged, tenélküled mit ér az élet” (Honthy Hanna és Petress Zsuzsa) 



Örökzöld dalokból:



Endre Emil – Orbók Attila: „Lennék én rózsa, rózsabimbó”  (Honthy Hanna és Waigand Tibor, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara)



Fényes Szabolcs – Mihály István: „Na, tudja mit?” (Turay Ida)



Charles Aznavour két dala Hatvani Emese magyar fordításában Császár Angéla és Gergely Róbert énekfelvételeiről szólalt meg.



Szentirmay Ákos – Halmágyi Sándor: „A csillagok örökké égnek” (Ruttkai Éva)



Presser Gábor – Adamis Anna: „És mi arra születtünk, hogy a föld sebeit begyógyítsuk, életünkön át, életünkön át!” (az LGT-együttes és a Vígszínház társulatának produkciójában, „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról”)


Társművészetek • 20992020-09-28 17:49:20

"Mi jöhet még ezután?"



Már megjött - Vácott... - igaz, nem kulturális vonalon, de mégis



Olvasom ezt a jegyzetet az MNO.Hu oldalról: 



2020. SZEPTEMBER 28. HÉTFŐ 05:59 2020. 09. 28. 07:06



Újabb Vác-vicc



/Pilhál György/



Száműzik a fia, lánya megnevezéseket Vác hivatali szóhasználatából, mostantól a nemsemleges gyermeke kifejezést kell alkalmazni az önkormányzati újság anyakönyvi híreiben. Hogy miért rendelkezett így a városvezetés, nem tudni, mindenesetre a baloldali Matkovich Ilona polgármester eddigi munkásságát átfutva nincs okunk különösebben meglepődni. Esztendeje, amikor a liberális asszonyka átvette hivatalát, legelőször is emelésekbe fogott. Elsőre a saját fizetését emelte meg, majd a közterheket: ötven százalékkal a kereskedők építményadóját, harminccal az ipari vállalatokét. Emellett tervbe vette a reklámadó bevezetését, miközben a járványra hivatkozva több városi alkalmazott bérét egyszerűen „lenullázta”. Részleteket nem tudunk, Ilona asszony ugyanis az önkormányzat munkavállalóinak városvezetői engedélyhez kötötte a nyilvános véleménynyilvánítást – még közösségi posztjukat is láttamoztatniuk kell, ha váci ügyekről írnak…



Az egész attól igazán érdekes, merthogy hősnőnk hajdan újságíróként kereste kenyerét – a Magyar Narancs és a Népszabadság hasábjain addig ostorozta a hatalmi önkényt, míg maga is beleszeretett. Hírlapírói munkássága során elkötelezett támogatójává lett a genderideológiának, volt, hogy cikkével egy melegregényt népszerűsített. (Nem véletlen, hogy polgármesterré választásakor az elsők között a DebrecenPride LMBTQ-szervezet gratulált neki.) Innen nézve egyáltalán nem meglepő, hogy a provokatív asszonyka hivatala most ezzel a nemsemleges ökörséggel állt elő – majd megszokja az új rendet a nemzeti hagyományaira büszke, ezeréves püspöki székhely közönsége, ha belegenderedik is.


Operett, mint színpadi műfaj • 45522020-09-28 11:38:00

Az OPERA 2020. ŐSZ  magazinból



A Jonas Kaufmann-nal készített interjúból is tudhatjuk: szereti az operettet. Külön lemezt szentelt az operett műfajának. A Wien című albumból januárban  Budapesten is énekelt egy estet. Nagymamájától „örökölte” a műfaj szeretetét, és mindig mosolyt csal az arcára egy-egy operettdallam.



"- Gondolt már arra, hogy egyszer végleg lecseréli Siegmundot Eisenstein báróra?



- Miért is cserélném le Siegmundot Eisensteinre, ha lehetőségem van mindkét szerepet énekelni? Már megformáltam Eisensteint Drezdában egy szilveszteri koncertszerű előadáson 2018-ban, de természetesen nagyon szeretném színpadi produkcióban is eljátszani. Egyébként A denevér egy másik tenor szerepét, Alfrédot már játszottam sok évvel ezelőtt Bécsben. Az Egy éj Velencében Caramellóját is énekeltem egy 1993/94es produkcióban Regensburgban. Ez volt az első professzionális színpadi előadás, amiben még diákként vettem részt. Szeretem az operettet, a bécsi dalokat, nemcsak hallgatni, hanem előadni is."


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49362020-09-28 11:00:13

Hamarosan (11.15 - 12.50) a DunaWorld csatornán ismét megtekinthetjük a Férjhez menni tilos c. magyar filmvígjátékot (1963) Házy Erzsébet, Darvas Iván, Mányai Lajos, Psota Irén, Mezei Mária, Balázs Samu, Kabos László, Benkő Gyula  és sok más ismert színésszel szerepükben. Rendező: Zsurzs Éva. 



A film zenéjét Behár György szerezte.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49352020-09-27 22:52:30

Házy Erzsébet és Molnár Mihály rendező közös operettfelvétele a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban



Polgár Tibor – Kristóf Károly: A lepecsételt asszony (1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Reményi Sándor, Molnár Miklós…, a  Földényi-kórus, az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41092020-09-27 20:16:28

A Dankó Rádió ma délutáni operettműsorában („Az a szép”) hallhattuk:





  • Fényes Szabolcs – Békeffy István: Rigó Jancsi





A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. december 26. Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40 



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András



- Jancsi belépője, I. felv.: „Én vagyok a Rigó Jancsi, ilyen prímás nincs több senki” (Korondy György, km. énekkar)



- Balázs bácsi dala, I. felv.: Száz szép hófehér virág, száz szerelmes ének” (Csákányi László, km. énekkar)



- Clara belépője, II. felv.: „Hangulatom oly remek, nem ismerek magamra éjjel én” (Kalmár Magda, km. énekkar)



- Lisette és Ficsúr kettőse, II. felv.: „Ejnye, de huncut az élet…Szerelem van ezer változatban…” (Németh Marika és Rátonyi Róbert)



- Clara és Albert, a belga király kettőse, III. felv.: „Elég nekem egy könnyű szerelem”  (Kalmár Magda és Bende Zsolt)



- Mariska, Jancsi és Ficsúr hármasa, III. felv.: „Budapest, Budapest, te csodás” (Petress Zsuzsa, Korondy György és Rátonyi Róbert)



- Lisette és Ficsúr kettőse, III. felv.: „Pont olyan az arca …”  (Németh Marika és Rátonyi Róbert)



- Mariska és Ficsúr kettőse, I. felv.:„Miért születtem cigánynak, miért nem inkább királynak?” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert, km. énekkar)



 





  • Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky Gábor Andor:  Cigányszerelem





 - Ilona dala: „Messze  a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Pitti Katalin, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) –„Operettkedvelőknek”  Szerkesztő: Bitó Pál. ”Bemutatjuk új felvételeinket” – Pitti Katalin, Kalmár Magda és Ilosfalvy Róbert énekel.  (Részletek, 1984. február 23., Kossuth Rádió 19.15 – 20.10)



- Keringő (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskowsky vezényli)



 





  • Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály 



    A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973. augusztus 19., Kossuth rádió, 18.25 -  19.00





Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János



- Sárgarigó és a titkár kettőse - Dal a legyezőről:  „- A felség, feltehető, rém szófukar szerető….Csak azért kell a szép legyező, mellyel jelzi, hogy ha kegyes ő…”  (Kalmár Magda és Palcsó Sándor)



- Sárgarigó dala: „Fütyülök rá, fütyülök rá!... Elegem van, elegem van…”  (Kalmár Magda)



-  Sárgarigó és a titkár kettőse: „Észnél legyél kis cicám! …/ … Sárgarigó, jól vigyázz!...”  (Kalmár Magda és Palcsó Sándor) 



 





  • Jacques Offenbach - Henri Meilhac, Ludovic Halevy- Romhányi József: Párizsi élet





A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00



- Gardfeu vicomte és Metella jelenete, Bobinet dala (Miller Lajos, km. Mészöly Katalin, Fülöp Attila és Bordás György)



„- Metella! - Metella!....- Mindketten itt? - Mi az ami téged így megrémit? A keze, mint a jég, csak el ne ájulnék!  - A hölgynek kissé kínos, hogy ketten is várják. - Kik ezek itt?  - Két ficsúr....Induljunk, hát! /- Az úri dámák ülnek otthon, árván tátong sok szalon, és mennyi bájos hölgy maradt hoppon, ez több mint baj, ez borzalom! Mi bájtársalgást felszólítjuk, a kánkánt járjuk részegen, a szörnyű csúfság így esik végül a finom úri szép nemen! /- Nem,  uraim, ebből elég!  Hogy a parlagon, a parlagon a hercegnék. -  Nem, uraim, ebből elég!  Hogy a parlagon, a parlagon a hercegnék. - Márkinék! - Bárónék! - Hogy a parlagon, a parlagon a hercegnék. .. /A táncosnőkre, kis bugyogókra az úriember rá se néz. A cimbet- combot csípje a csók, ha majd visszatér a józan ész. A szellem-kellem… izgató lesz úgy biz’ ám, ha minket miért is érdekelne a sok kis léha kurtizán? - Nem, uraim, ebből elég!  Hogy a talonban, a szalonban a hercegnék. - Nem, uraim, ebből elég!  Hogy a talonban, a szalonban a hercegnék. - Márkinék! – Bárónék! - Hogy a talonban, a szalonban a hercegnék. Márkinék! – Bárónék! - Hogy a talonban, a szalonban a hercegnék.”


Callas • 4532020-09-27 10:38:20

2020.09.27  17:30 - 18:30  Bartók Rádió



Új Zenei Újság



Benne: Lemezkritika - Maria Callas örökérvényű drámai alakításai



– operaáriák



Vincenzo Bellini: A kalóz, Norma;



Giuseppe Verdi: Macbeth, A szicíliai vecsernye, Nabucco;



Luigi Cherubini: Medea;



Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia;



Gioachino Rossini: Armida



Szerk.-mv.: Kovács Sándor



Társszerk.: Ottmár Dávid


Bartók Béla szellemisége • 2832020-09-26 20:10:37

Bartók Béla emigrációjának politikailag korrekt története



2020. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT 10:15 2020. 09. 26. 10:39 MNO.HU



"ÜNNEPRONTÓ GONDOLATOK A ZENESZERZŐ HALÁLÁNAK 75. ÉVFORDULÓJÁN"



/Boros Attila/



Bartók Béla 1881-ben Nagyszentmiklóson – most Románia – született. Iskoláit Nagyszőlősön – most Ukrajna –,Nagyváradon – most Románia – és Pozsonyban – most Szlovákia – végezte. (Szép trianoni körkép.) Meghalt New Yorkban 1945-ben.



Miért New Yorkban? Erre a kérdésre akár az átlagpolgár, akár a zenét tanuló egyetemista ugyanazt válaszolja: mert emigráns volt. A politikailag korrektebb „haladó” értelmiségi pedig azt is tudni véli, hogy Bartók a Horthy-fasizmus elől kényszerült menekülni. Ez persze nem igaz, de jól van kitalálva, és azóta is működik. A manapság oly sokat emlegetett hamis hír klasszikus esete, ami évtizedekre meghatározta a közgondolkodást. Érdemes tágabb történelmi összefüggésben láttatni a tényeket és eseményeket.



[…]



És most nézzük meg közelebbről az „emigráns” Bartókot amerikai levelei tükrében, melyeket itthon élő Béla fiának írt. Néhányból idézek. Forrásom ifj. Bartók Béla Apám életének krónikája című műve (Zeneműkiadó, 1981).



Az „emigráló” Bartók házaspár tehát 1940. október 10-én utazott el. Pár héttel később, már 1940. november 4-én Bartók útlevél-hosszabbítási kérelmet nyújt be a New York-i magyar főkonzulátuson. Aznap kelt levelében többek közt ezt is közli fiával. 1941. február 12.: „Annyira búsulunk, hogy egyelőre még nem utazhatunk haza, bár az előkészületeket pl. olasz vízumszerzést megindítottuk már.” 1941. február 19.: „…elég komor gondolatokkal vagyunk tele. Hogyan lesz a jövő? Mikor gondolhatunk visszamenetelre…?” 1941. március 19.: „A koncertkilátások a jövő szezonra egyelőre szánalmasak.” 1941. június 20.: „A hangversenyélet annyira bizonytalan, hogy 1942 után haza kéne utaznunk akármiféle is a helyzet odaát.” 1941. szeptember 5.: „Az általános helyzet nem nagyon vigasztaló, nagyon is tartok attól, hogy jövő nyáron – és kitudja még meddig – nem lehet visszautazni.” Amerika közben belépett a háborúba. A magyar külképviseletek alkalmazottait hazarendelik. Az utolsó szalmaszál : 1941. december 15-én Bartók azonos szövegű levelet ír a washingtoni magyar követnek és a New York-i főkonzulnak: „Hogy én itt már eddig sem éreztem magamat jól, azt szóbeli közléseimből tudja. A megváltozott körülmények még nehezebbé tennék helyzetemet. Ezért ha csak mód van rá, haza kellene utaznom. Az utolsó lehetőség az volna, hogy a konzuli tisztviselőkkel együtt térnénk haza. Attól tartok, hogyha kitudja hány esztendeig kellene itt maradnunk, az számunkra katasztrofális lehetne.” Ez a terv, mint tudjuk, nem valósult meg. A zeneszerző 1945. szeptember 26-án egy New-York-i kórházban meghalt.



Zárszóként ifj. Bartók Béla szavait idézem: Az az állandóan terjesztett legenda, mely szerint apám 1940-ben emigrált, nem felel meg a valóságnak. Hiszen akkor úgy tervezte, hogy csak egy évre utazik ki, mindenét itthon hagyta, és egyre ritkuló amerikai leveleiben állandóan kitért hazatérési szándékára, illetve annak nehézségeire.



Ez tehát Bartók „emigrációjának” politikailag valóban korrekt története.


Bartók Béla (1881-1945) • 2172020-09-26 20:10:08

 



Bartók Béla emigrációjának politikailag korrekt története



2020. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT 10:15 2020. 09. 26. 10:39 MNO.HU



"ÜNNEPRONTÓ GONDOLATOK A ZENESZERZŐ HALÁLÁNAK 75. ÉVFORDULÓJÁN"



/Boros Attila/



Bartók Béla 1881-ben Nagyszentmiklóson – most Románia – született. Iskoláit Nagyszőlősön – most Ukrajna –,Nagyváradon – most Románia – és Pozsonyban – most Szlovákia – végezte. (Szép trianoni körkép.) Meghalt New Yorkban 1945-ben.



Miért New Yorkban? Erre a kérdésre akár az átlagpolgár, akár a zenét tanuló egyetemista ugyanazt válaszolja: mert emigráns volt. A politikailag korrektebb „haladó” értelmiségi pedig azt is tudni véli, hogy Bartók a Horthy-fasizmus elől kényszerült menekülni. Ez persze nem igaz, de jól van kitalálva, és azóta is működik. A manapság oly sokat emlegetett hamis hír klasszikus esete, ami évtizedekre meghatározta a közgondolkodást. Érdemes tágabb történelmi összefüggésben láttatni a tényeket és eseményeket.



[…]



És most nézzük meg közelebbről az „emigráns” Bartókot amerikai levelei tükrében, melyeket itthon élő Béla fiának írt. Néhányból idézek. Forrásom ifj. Bartók Béla Apám életének krónikája című műve (Zeneműkiadó, 1981).



Az „emigráló” Bartók házaspár tehát 1940. október 10-én utazott el. Pár héttel később, már 1940. november 4-én Bartók útlevél-hosszabbítási kérelmet nyújt be a New York-i magyar főkonzulátuson. Aznap kelt levelében többek közt ezt is közli fiával. 1941. február 12.: „Annyira búsulunk, hogy egyelőre még nem utazhatunk haza, bár az előkészületeket pl. olasz vízumszerzést megindítottuk már.” 1941. február 19.: „…elég komor gondolatokkal vagyunk tele. Hogyan lesz a jövő? Mikor gondolhatunk visszamenetelre…?” 1941. március 19.: „A koncertkilátások a jövő szezonra egyelőre szánalmasak.” 1941. június 20.: „A hangversenyélet annyira bizonytalan, hogy 1942 után haza kéne utaznunk akármiféle is a helyzet odaát.” 1941. szeptember 5.: „Az általános helyzet nem nagyon vigasztaló, nagyon is tartok attól, hogy jövő nyáron – és kitudja még meddig – nem lehet visszautazni.” Amerika közben belépett a háborúba. A magyar külképviseletek alkalmazottait hazarendelik. Az utolsó szalmaszál : 1941. december 15-én Bartók azonos szövegű levelet ír a washingtoni magyar követnek és a New York-i főkonzulnak: „Hogy én itt már eddig sem éreztem magamat jól, azt szóbeli közléseimből tudja. A megváltozott körülmények még nehezebbé tennék helyzetemet. Ezért ha csak mód van rá, haza kellene utaznom. Az utolsó lehetőség az volna, hogy a konzuli tisztviselőkkel együtt térnénk haza. Attól tartok, hogyha kitudja hány esztendeig kellene itt maradnunk, az számunkra katasztrofális lehetne.” Ez a terv, mint tudjuk, nem valósult meg. A zeneszerző 1945. szeptember 26-án egy New-York-i kórházban meghalt.



Zárszóként ifj. Bartók Béla szavait idézem: Az az állandóan terjesztett legenda, mely szerint apám 1940-ben emigrált, nem felel meg a valóságnak. Hiszen akkor úgy tervezte, hogy csak egy évre utazik ki, mindenét itthon hagyta, és egyre ritkuló amerikai leveleiben állandóan kitért hazatérési szándékára, illetve annak nehézségeire.



Ez tehát Bartók „emigrációjának” politikailag valóban korrekt története.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41082020-09-26 19:32:20

A Dankó Rádió mai operettműsorának (“Az a szép”)  elején Karády Katalin és Jávor Pál énekfelvételei közül meghallgathattuk Eisemann Mihály – Füredi Imre Május éjszakán c. dalát is.  



Az adásban Kabos László és Urbán Erika régi dalfelvételei is helyet kaptak; Ábrahám Pál – Harmath Imre:32-es baka vagyok én” (Kabos László)



 



Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok 



Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás - részletek, 1953. december 26., Petőfi Rádió, 13.00 – 13.45



- Kettős: „Ó mondd, ó mondd, miért neheztelsz mostanában rám?…”  (Neményi Lili és Szabó Miklós)



- Karmester-kettős: „- Promenádon a banda ha elharsog egy-egy jó marsot…./Karmester! Az a neve néki! Rettentő! Oly mégis, szerelmes beléje minden nő…/- De a bálban vezényel a legszebben, szeme sem rebben, van erély benne…. Mint a vezér a harc tűzében….” (Németh Marika és Kövecses Béla)



 - Kettős: „Szállj, szállj Zephyr, suhanva szállj, a Rajna vár, vonul a táj, vonul a táj, suhanva szállj és muzsikálj,  és hadd aludjék újra el a Loreley…” (Németh Marika és Kövecses Béla)



Vidám duett: „Akkor boldog a cipész… mikor a cipője kész…. /Szép az ici-pici női cipő, női cipő, női cipő! Benne takarosan lépked a nő, lépked a nő, a nő…” (Németh Marika és Kövecses Béla 



 



Szirmai Albert  - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Mágnás Miska



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00



Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András



- Rolla és Baracs kettőse: „Azt hittem egy percig, szíve az enyém… A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…” (Andor Éva és Korondy György)



- Rolla és Baracs kettőse „Csupa rózsa, drága, szép… /Úgy szeretnék boldog lenni, vagy miattad tönkre menni…” (Andor Éva és Korondy György)



- Rolla belépője: „Megülni a paripa hátán…  Nyergelj már, nyargalj már..." (Andor Éva,  km. az MRT Énekkara)



 



Leonard Bernstein - Arthur Laurents, Stephen Sondheim  – Reményi Gyenes István: West Side Story (musicalrészletek - Qualiton LP-1967; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44)



-  Maria dala: „Ma még, ma még….Oly szép vagyok, arcom ragyog…” (Házy Erzsébet, km. a Harmónia -vokál és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49342020-09-26 17:08:17

Házy Erzsébet és  Mikó András rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban



Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (Új felvétel: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00) – Lehel György –Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi LiliSimándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.



Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00) – Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor…, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András


Bartók Béla szellemisége • 2822020-09-26 13:42:47

https://mki.gov.hu/hu/evfordulok/a-75-eve-elhunyt-bartok-bela-es-a-nepzene



A 75 éve elhunyt Bartók Béla és a népzene



Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)



MKI


Bartók Béla (1881-1945) • 2162020-09-26 13:42:25

https://mki.gov.hu/hu/evfordulok/a-75-eve-elhunyt-bartok-bela-es-a-nepzene



A 75 éve elhunyt Bartók Béla és a népzene



Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)



MKI


Jazz • 792020-09-26 13:34:52

2020.09.26  16:30 - 18:00  Bartók Rádió










6-os stúdió. 2020.09.26.



Kapcsoljuk a 6-os stúdiót



Jazz mise és spirituálék



Magyar Rádió Énekkarának hangversenye



Vez.: Pad Zoltán



Szólót énekel: Sapszon Orsolya (szoprán), Alagi János (tenor)



Km.: Elek Norbert (zongora), Horváth Balázs (bőgő), Pusztai Csaba (dob)



1. Három spirituálé Moses Hogan feldolgozásában: a) Cert'nly Lawd, b) Surely He Died On Calvary, c) Hold On!,



2. Will Todd: Mass In Bl



Bartók Rádió • 7792020-09-26 13:31:09

2020.09.26  14:05 - 15:00  Bartók Rádió









A Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának (karig.: Csiki Gábor) hangversenye



Vez.: Kocsár Balázs



Km.: Nino Machaidze (szoprán), Boncsér Gergely (tenor), Kálmándy Mihály (bariton)



1. Lehár Ferenc: Arany és ezüst keringő,



2. Giuseppe Verdi:



a) A lombardok - Oronte áriája II. felv. (Boncsér),



b) Otello - Tűzkar (énekkar),



c) A szicíliai vecsernye - Elena áriája V. felv. (Machaidze),



3. Pjotr Csajkovszkij: A hattyúk tava - Magyar tánc,



4. Joseph Haydn: A teremtés - Nyitány,



 5. Antonin Dvorák: Ruszalka - Dal a Holdhoz (Machidze),



 6. Giacomo Puccini: Tosca –



 a) Képária (Boncsér),



b) Te Deum-jelenet (Kálmándy, énekkar),



7. Johann Strauss: A denevér - Nyitány



(Erkel Színház, 2020. február 22. - részletek) 



Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 624492020-09-25 21:03:03

Ehhez kezdenek az Operaház művészei az újbóli leállás után



InfoRádió, 2020. szeptember 24. 19:21



"Az Operaház művészei pedig operátorként segítik a koronavírus-járvány idején az Országos Mentőszolgálat munkáját. Az önkéntesmunkát hétfőn az igazgatóság kezdte meg - számolt be az InfoRádiónak Ókovács Szilveszter főigazgató."


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49332020-09-25 10:20:28

Házy Erzsébet és  Szécsi Ferenc  rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban



Fényes Szabolcs – Hárs László – Romhányi József: Nászajándék (1954. március 30. Kossuth rádió, 20:10 - ) – Lehel György – Házy Erzsébet, Pataky Jenő, Feleki Kamill, Csikós Rózsi, Latabár Árpád, Somogyi Nusi, Uray Tivadar, Mezey Mária, Apáthy Imre, Hlatky László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc.



Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József,  a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc


Balett-, és Táncművészet • 60362020-09-25 10:16:16

2020.09.25  21:05 - 22:35  M5 (HD)













Az életbe táncoltatott leány



magyar táncfilm,1964




 "A táncjáték a halálba táncoltatott lány legendáját dolgozza fel. A három rész a népi tánc, a klasszikus balett és a modern tánc eszközeivel a népmesék, a 18. századi rokokó és a hatvanas évekbeli nagyváros környezetében mondja el a mesét, melyben a fekete ember varázslata elveszi szerelmétől a lányt. De a modern világban, az utolsó rész báli forgatagában a lány már nem marad egyedül, a többi fiatal segítségével megszabadul a piros cipellő varázslatától, és sikerül szerelmesével maradnia."



Banovics Tamás emlékére.



Rendezte: Banovich Tamás



Főszereplők: Sipeki Levente, Orosz Adél, Major Tamás, Gobbi Hilda, Galántai Zsolt, Vass Irma 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 14482020-09-25 10:15:55

2020.09.25  21:05 - 22:35  M5 (HD)













Az életbe táncoltatott leány



magyar táncfilm,1964




 "A táncjáték a halálba táncoltatott lány legendáját dolgozza fel. A három rész a népi tánc, a klasszikus balett és a modern tánc eszközeivel a népmesék, a 18. századi rokokó és a hatvanas évekbeli nagyváros környezetében mondja el a mesét, melyben a fekete ember varázslata elveszi szerelmétől a lányt. De a modern világban, az utolsó rész báli forgatagában a lány már nem marad egyedül, a többi fiatal segítségével megszabadul a piros cipellő varázslatától, és sikerül szerelmesével maradnia."



Banovics Tamás emlékére.



Rendezte: Banovich Tamás



Főszereplők: Sipeki Levente, Orosz Adél, Major Tamás, Gobbi Hilda, Galántai Zsolt, Vass Irma 


Eiffel Műhelyház • 2902020-09-25 10:09:31







Szennai Kálmán vezényelte tavaly ugyanitt (június 1.) az Edgart az Operaház zenekarának élén.  



Írtam akkor, hogy a közönség és a szakma hatalmas érdeklődése mellett zajlott le  Puccini második operájának bemutató-előadása Tulassay Ádám rendezésében.



Közreműködött a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor, Gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikolett) és Zenekara.



A karmester: Szennai Kálmán



A szereplők: Hector Lopez Mendoza (Edgar), Balga Gabriella (Tigrana), Fodor Beatrix (Fidelia), Haja Zsolt (Frank), Kovács István (Gualtiero)



Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41072020-09-24 21:02:26

A Dankó Rádió ma délután sugárzott  operettműsorának („Az a szép”) tartalmából:



Lajtai Lajos – Kellér Dezső – Szenes Iván: Három tavasz (Honthy Hanna és Feleki Kamill; Pitti Katalin…)



Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Luxemburg grófja (Honthy Hanna és Feleki Kamill; Baksay Árpád; Bódi Barbara és Peller Károly; a Bécsi Johann Strauss Zenekar és Willi Boskovsky karmester felvételéről – keringőegyveleg)



Farkas Ferenc – Innocent Vincze Ernő – Török Rezső: A vők iskolája (Fónay Márta…)


Lisztről emelkedetten • 10122020-09-24 16:03:23

2020. szeptember 24. 17.00 - 21.00



RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM



LISZT MÚZEUM DÉLUTÁNI KONCERT



VENDÉGSÉGBEN LISZT SUGÁR ÚTI OTTHONÁBAN 



Az időszaki kiállításhoz kapcsolódó koncert



Gobbi: Hat magyar modorú kis jellemrajz, op. 19 – 1. A sétányon, 5. Az erdőben, 4. A horgászatnál, 3. Éji hangok

Gobbi: 7. keringő, op. 10

Gobbi: 8. keringő, op. 22

Zichy–Liszt: Valse D’Adèle

Ábrányi: 3. ábránd – részletek

Liszt: 16. magyar rapszódia

Liszt: 18. magyar rapszódia

Liszt: 19. magyar rapszódia



Alszászy Gábor (zongora)



A kiállítást megnyitja: Eckhardt Mária



A kiállításmegnyitóra a belépés díjtalan a terem befogadóképességének a határáig.


Lisztről emelkedetten • 10112020-09-24 11:18:45

„VENDÉGSÉGBEN LISZT SUGÁR ÚTI OTTHONÁBAN”



/Lisztmuseum.hu/



Liszt egykori zeneakadémiai otthonába lépve ma is megérinti a látogatót a Mester szellemisége, melyet személyes tárgyai, hangszerei és korabeli ábrázolások közvetítenek számunkra.



De miként élt itt, hogyan teltek meg élettel ezek a szobák 1881 januárja és 1886 áprilisa között azokban az időszakokban, mikor Liszt Budapesten e falak között tartózkodott?



A leírások és egyéb dokumentumok alapján megpróbáltuk rekonstruálni, milyen volt maga a környék, az épület, mikor Liszt beköltözött, milyen sokan, mennyi gondossággal és szeretettel készítették neki elő zeneakadémiai szolgálati lakását, amelynek részletes leírását maga hagyta hátra levelében.



Azt is tudjuk, milyen volt a napirendje kora hajnaltól késő estig, amelybe belefért az áhítat csendje, a komponálás, a tanítás, a hivatalos zeneakadémiai feladatok intézése, levelek írása, a tanítványokért való törődés, a szinte mindennapossá vált, vendégekkel, tanártársakkal folytatott beszélgetések, hivatalos rangos látogatók fogadása, zenés estélyek szervezése, meghitt barátokkal együtt játszott whist-partik egy üveg konyak mellett.



A Sugár úti otthonhoz kapcsolódó leírásokban, levelekben szereplő személyek, a megőrzött névjegykártyák tulajdonosai, hangszerkészítők és kiadók, művészbarátok megelevenednek kiállításunk egy-egy szegmensében, bepillanthatunk a korabeli szalonélet világába, Liszt zeneakadémiai szalonját emelve középpontba, amelynek természetes folytatása volt a szomszédos kamaraterem a Mester számára. A kortársak, vendégek, tanítványok visszaemlékezései felvillantanak egy-egy konkrét pillanatot az idős Liszt itteni életéből, amelyeknek most ismét részesei lehetünk, miközben életközelbe kerülünk a jóságos tanár, az intézmény fejlesztéséért küzdő zeneakadémiai elnök, a szívélyes házigazda, a mű végleges alakjáért küzdő komponista, az imáiban elmélyülő hívő, a vidám társasági életet élő kamarazenész és a szenvedélyesen nyerni kívánó kártyapartner alakjához.



Budapest, 2020. augusztus 25.     



                               Domokos Zsuzsanna


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49322020-09-24 10:00:57

Házy Erzsébet és  Solymosi Ottó rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban



Robert Planquette: A corneville-i harangok (keresztmetszet, 1960. január 13., Petőfi Rádió, 20:30 – 21.45 – Erdélyi Miklós -  Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó. Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.



Johann Strauss – Fischer Sándor: A cigánybáró (1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30) – Ferencsik János - Házy Erzsébet, Ágai Karola, Komlóssy Erzsébet, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Bartha Alfonz, Melis György, Bende Zsolt, Lendvay Andor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó.


Bizet és a Carmen • 2902020-09-24 09:56:34

2020.09.24  21:00 - 23:35  M5 (HD)













Georges Bizet: Carmen



olasz operafilm,1984



Rendezte: Francesco Rosi





Főszereplők: Julia Migenes, Plácido Domingo, Ruggero Raimondi 



Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41062020-09-23 19:31:32

A Dankó Rádió mai operettműsorában („Az a szép”) elsősorban örökzöld dalok, slágerek hangzottak el, többek közt:



Eisemann Mihály – Szilágyi László: „Hosszú az éjszaka, ne menjen még haza, maradjon egy kicsikét!”   (Hot Jazz Band)



Fényes Szabolcs – Mihály István: „Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlen egy szaváért, mosolyáért” (Hot Jazz Band)



Eisemann Mihály – Békeffi István: „Egy kis édes félhomályban mennyi, mennyi, mennyi, mennyi, mennyi vágy van” (Hot Jazz Band)



Ugyanezt az Eisemann-dalt Galambos Erzsi és Harsányi Frigyes énekében is meghallgathattuk most.



Leonard Bernstein  - Arthur Laurents, Stephen Sondheim Reményi Gyenes István: West Side Story - „America” (Galambos Erzsi)



Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya  - „Miau, miau” (Galambos Erzsi, km. az MRT Énekkara)



Kálmán Imre - Rudolf Schanzer, Ernst Wellisch - Szenes Andor nyomán Szenes Iván: Az ördöglovas



- Palotás (Debrecen Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kaposi Gergely)  -„Éljen a magyar!  - Operettbál 2000” (Kiadó: Convention Budapest Classic, 2000) – CD



- „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bolberitz Tamás) - Operettkedvelőknek”,  „Bemutatjuk új felvételeinket”  (Pitti Katalin és Kalmár Magda énekfelvételeivel együtt), szerkesztő: Bitó Pál, 1984. február 23., Kossuth Rádió 19.15 – 20.10



 


Eiffel Műhelyház • 2862020-09-23 15:12:37

François-Adrien Boieldieu: Benyovszky Móric, avagy a kamcsatkai száműzöttek – közvetítés az Eiffel Műhelyházból



Az előadás kezdése előtt a Benyovszky Társaság szoborbemutatóval egybekötött megemlékezést tartott az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában, ezt követően kezdődött el az előadás.



Az Opera Facebook oldalán és az Origó is, élőben közvetítette az opera keresztmetszetének bemutató előadását.



https://www.facebook.com/Operahaz/videos/vb.248415223180/803993693673746/?type=2&theater



1:51:44 



Mona Dániel zenetörténész tolmácsolásában ismerhettük meg Benyovszky Móric kalandos életének legfontosabb állomásait, majd ezt követően zongorakísérettel csendültek fel részletek Boieldieu művéből Boncsér Gergely, Kriszta Kinga és Megyesi Schwartz Lúcia előadásában, zongorán közreműködött Bartal László.



Boieldieu Benyovszky Móric, avagy a kamcsatkai száműzöttek című műve a legendás lengyel-magyar utazó, író, felfedező és nem utolsósorban madagaszkári király, Benyovszky Móric életét, az orosz cárral történt összetűzését és a kamcsatkai száműzetését dolgozza fel. A mű – részleteiben - most csendült fel először Magyarországon. Az est fiatal házigazdája, Mona Dániel zenetörténész előadását kivetített képek, grafikák, térképek (európai, világ) – melyeken bejelölésre kerültek Benyovszky világkörüli utazásainak állomáshelyei is – illusztrálták. (Egyebek közt megtudjuk, hogy a Kamcsatkából menekülőkkel távozó kamcsatkai kormányzó Benyovszkyba szerelmes lánya, „Afanázia, Macaón halt meg"...)



A háromfelvonásos francia operából bemutatott-előadott (eredeti nyelven énekelt) részletek a következők voltak:



- Az opera 1800-ban keletkezett, melyből először Stefanov drámai, féltékenységtől és bosszútól izzó áriája csendült fel az első felvonásból Megyesi Schwartz Lúcia előadásában. A kor hagyományait követve ez a szerep nadrágszerepként került be az operába.



- Következett Benyovszky áriája az első felvonásból Boncsér Gergely előadásában, melyben a vívódása fedezhető fel.



- Afanázia áriáját a második felvonásból, esküvői készülődéséből, Kriszta Kinga adja elő.



- Afanázia szerelmes áriáját követően újra Benyovszky hallható, áriájában második felvonásból a lelkében dúló kettősség ismét megjelenik, melyben a szenvedély és a vívódás is jól felismerhető.



- A következő részlet Benyovszky és Afanázia szerelmi duettje – „búcsú egymástól”- volt a második felvonásból



- Stefanov „megnyugvó, kiegyensúlyozott lelkiállapotban lévő” hangulatot sugárzó áriája a harmadik felvonásból Megyesi Schwartz Lúcia előadásában.



- Az opera fináléjában  - a száműzött lázadók hajón elhagyják Kamcsatkát - Benyovszky (Boncsér Gergely), Afanázia (Kriszta Kinga) és Stefanov (Megyesi Schwartz Lúcia) énekel, a mű eredeti változatában ez a rész hatalmas kórusrészletként csendül fel: „boldog életkép”



Ott voltam a Bánffy Miklós teremben.



A kiváló előadók jóvoltából is,  nagy érdeklődésre tarthatott számot a produkció, hiszen az élő közvetítés ellenére, meglehetősen sokan jöttünk el ide,  hogy élőben követhessük a bemutató zenei eseményt:  az operának a zeneszerző életművében elfoglalt helyét; megvilágítva a darab címszereplője valós történetének hátterét; a szereplők mozgatórugóinak  és a cselekménynek ismertetésén túl az operából jó érzékkel kiválogatott ének-zenei részletek értékeinek, szépségeinek bemutatását, az énekművészek zongorakísérettel elhangzó illusztrálásában.



Az előadás előtt, még kint a Mozdonycsarnokban várakozó közönség előtt került sor a Benyovszky Társaság szoborbemutatóval egybekötött megemlékezésére, amelyen az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter is szólt hozzánk, aki rámutatott, hogy "nekünk is van operánk Benyovszkyról" : Doppler Ferenc hasonló címmel komponált dalművét  (1847) jövőre  bemutatni kívánja, amiből CD-felvételt készítenek majd - így magyarul is hozzáférhetővé és megismerhetővé válik gróf Benyovszky Móric  rendkívüli, kalandos életének ez a kamcsatkai epizódja - a zene és az ének kifejező nyelvén. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49312020-09-23 11:57:29

Házy Erzsébet és  Rácz György rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban



Polgár Tibor - Vajda István: Szél kerekedik (1950. március 15., Kossuth Rádió, 19.30 – 21. 00) – Polgár Tibor - Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Maleczky Oszkár, Sárdy János, Horváth Tivadar, valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György.



Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (keresztmetszet, 1954. március 18., Petőfi Rádió 13.00 – 13.53) – Török Emil – Házy Erzsébet, Neményi Lili, Kövecses Béla, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. Az összekötőszöveget Bánky Zsuzsa mondja el. „Régi nóta, régi tánc…”



Kálmán  Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00- ) – Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bitó Pál. Rendező: Rácz György



Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.



Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Rácz György


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 47452020-09-23 11:50:22

Müpart Classic



2020.09.23  21:00 - 23:20  M5 (HD)
















magyar,2016



Dmitrij Hvorosztovszkij áriaestje



„A New York-i Metropolitan Opera ünnepelt sztárja áriaestjén az orosz és az olasz operarepertoár legnagyobb bariton szerepeiből válogatott műsorral érkezett, melyet a magyar közönség is hatalmas ovációval köszönt meg.”



Rendező: Gémes Katalin 



Házy Erzsébet művészete és pályája • 49302020-09-22 23:12:46

Házy Erzsébet és László Endre rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban



Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang  (1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00) -  Lehel György – Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Gózon Gyula, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.



Charles Lecocq – Kristóf Károly - Romhányi József: Angot asszony lánya (1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Geszty Szilvia, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rádióra alkalmazta: Polgár Tibor. Rendező: László Endre.



Leo Fall – Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour (1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31- 22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41042020-09-22 23:09:12

A Dankó Rádió mai Az a szép című operettműsorának első részében Jacques Offenbach két művének rádiófelvételéről szólaltak meg: az  „Eljegyzés lámpafénynélnyitánya és „A varázshegedű” részletei (László Margit, Réti József, Bende Zsolt ill. Melis György énekével).



A következő blokkban Kálmán Imre Csárdáskirálynőjéből hangzottak el a jól ismert dalszámok Fischl Mónika, Bordás Barbara, , Blaskó Bernadett, Peller Károly, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Egyházi Géza, valamint a Farkas Pál vezényelte Dunakeszi Szimfonikus Zenekar felvételeiről.



 Hallhattuk még A cigánybáróból a „Kincskeringőt, Johann Strauss szerzeményét, a Bécsi Filharmonikusok tolmácsolásában  - koncertfelvételről,  Nikolaus Harnoncourt  vezényletével.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 624482020-09-22 09:35:26

Bach (és vírus) mindenkinek, avagy ezzel szép zárni



ÓKOVÁCS SZILVESZTER



2020.09.22. 08:50 Origo.hu



Ókovács szerint az Opera - levélária



"Édes Néném,"


Rost Andrea • 20522020-09-22 09:34:10

2020. 09.22  12:35 - 13:50  Bartók Rádió



Vigh Andrea hárfázik, Kelemen Barnabás hegedül, Rost Andrea énekel



1. Camille Saint- Saëns: Fantázia hárfára op. 95 (Vigh),



2. Georg Friedrich Händel: a) Rinaldo - Almirena áriája a II. felvonásból, b) Xerxész - Xerxész áriája I. felv. (Rost, Vigh),



3. Camille Saint-Saëns: Fantázia hegedűre és hárfára op. 124 (Kelemen, Vigh), ráadás: Vecsey Ferenc: Valse triste (Kelemen, Vigh),



4. Gabriel Fauré: a) Adieu - Poéme d'un jour op. 21/3 (Rost, Vigh), b) Desz-dúr impromptu op. 86 (Vigh),



5. Claude Debussy: a) Álmodozás, b) Menüett - Kis szvit no. 3, c) Holdfény - Suite bergamasque no. 3 (Kelemen, Vigh),



6. Maurice Ravel: Öt görög népdal (Rost, Vigh),



7. Richard Strauss: Reggel op. 27/4 (Rost, Kelemen, Vigh)



(Zeneakadémia, Nagyterem, 2020. március 2. - részletek) 


Eiffel Műhelyház • 2852020-09-22 08:16:50

Az Opera honlapjáról



François-Adrien Boieldieu - Benyovszky Móric, avagy a kamcsatkai száműzöttek



2020. szeptember 22., kedd 20:00



Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem



Hangversenyszerű operaelőadás, három felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal



Magyarországi bemutató



"Akárcsak Kodály Zoltán és Beethoven, François-Adrien Boieldieu is december 16-án született, az utóbbi 1775-ben. A zongoradarabok és a korai francia romantikus opera nagy mestere 27 operájával, a rájuk jellemző frissességgel, ötletességgel, dallamvilággal könnyen elbűvöli a közönséget. Boieldieu hét éven át Pétervárott aratott sikereket, majd hazájában a francia zeneszerzés kiemelkedő alakja lett. Legismertebb művei közé tartozik többek között A fehér asszony. A Francia Múzsa Szezonjában, mégpedig éppen Móric-napon az Opera egy kuriózumot mutat be: a legendás lengyel-magyar utazó, író, felfedező és nem utolsósorban madagaszkári király, Benyovszky Móric életét, az orosz cárral történt összetűzését és a kamcsatkai száműzetését feldolgozó operát. A mű most csendül fel először Magyarországon."



„A Francia Múzsa Szezonjának első frankofón zenei csemegéje a francia Mozartként is jellemzett preromantikus komponista, François-Adrien Boieldieu (1775–1834) Benyovszky Móric, avagy a kamcsatkai száműzöttek (1800) című operájának részleteiből összeállított dalest, amely 2020. szeptember 22-én csendül fel a Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében. A koncerten fellép Boncsér Gergely, Kriszta Kinga és Megyesi Schwartz Lúcia, zongorán közreműködik Tóth Sámuel Csaba.



Az eredetileg háromfelvonásos mű megszületése és bemutatója a párizsi Opéra-Comique-ban mindössze néhány hónappal előzte meg A bagdadi kalifa, Boieldieu első átütő sikerének premierjét. A magyar utazó és kalandor élete köré szövődött legendákból ihletet merítő alkotás azonban a maga korában ugyancsak népszerűnek bizonyult egzotikus és fordulatos témája, valamint – ahogy Berlioz fogalmaz – „kellemes és ízléses párizsi eleganciát” tükröző zeneisége miatt.



A szibériai fogsága idején játszódó történet alapját Benyovszky 1790-ben megjelent emlékiratai szolgáltatták, amelynek nyomán August von Kotzebue, majd Alexandre Duval is sikeres színdarabot írt. A cári Oroszországgal szembeni lengyel felkelés egyik vezetőjeként Kamcsatkába hurcolt Benyovszkyt a börtönkolóniára száműzött cári tisztek tervezett felkelésük vezérévé választják. Benyovszkyt ugyanakkor bizalmába fogadja a fogolytelep kormányzója is, akinek lánya, Afanázia, és a fiatal szabadságharcos között szerelem szövődik. A szerelmi és erkölcsi helytállás közt őrlődő Benyovszky azonban újabb próbatétellel szembesül, mikor rabtársa és szerelmi riválisa, Stefanov, a féltékenységtől és irigységtől vezetve elárulja őt.



A stílszerűen Móric-napra időzített esten az opera több áriája és duettje is elhangzik Boncsér Gergely (Benyovszky), Kriszta Kinga (Afanázia) és Megyesi Schwartz Lúcia (Stefanov) előadásában, Tóth Sámuel Csaba zenei vezető kíséretével.



 Az énekszámokat Mona Dániel zenetörténész szórakoztató és ismeretterjesztő előadásai egészítik ki.



Az estet a Magyar Állami Operaház Facebook-oldalán élőben közvetíti.



Az előadás kezdése előtt a Benyovszky Társaság szoborbemutatóval egybekötött megemlékezést tart az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában.”



 



Megjegyzés: máshol  nem Tóth Sámuel Csabát nevezik meg a koncert zenei vezetőjének, hanem Bartal  Lászlót - aki a zongorakíséretet látja el az előadáson.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49292020-09-21 20:35:12

Házy Erzsébet és  Horváth Ádám  rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban



Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A szép Heléna (1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám.



Johann Strauss - Gáspár Margit és Kristóf Károly: Egy éj Velencében (1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41032020-09-21 19:06:11

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában ma Eisemenn Mihály szerzeményeiből hallottunk egy ének-zenei összeállítást



Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László: Bástyasétány 77



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957. május 4., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00



Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Tánczenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Vaszy Viktor. Rendező: Solymosi Ottó



- Török professzor dala:  „A vén budai hársfák békésen suttognak” (Balázs Péter)



 - Anna és Péter kettőse: „Mennyi sóhaj, semmi álom…  Jöhet-e még valami szép, valami jó?…” (Németh Marika és Mucsi Sándor) 



- Péter dala: „Te drága fény” (Mucsi Sándor)



- Tini és Rudi kettőse:  „Ha valaki szesztestvér…” (Zentay Anna és Rátonyi Róbert)



- Tini és Rudi kettőse: „Pest-Budán szép a lány, még szebb Palánkán, de a legeslegszebb talán lent a Tisza partján a szegedi boszorkány!" (Zentay Anna és Rátonyi Róbert)



- Hármas: „Popocatepetl, ó!...” (Kazal László, Fejes Teri, Fekete Pál)



Eisemann Mihály dalok:



„Fekete Péter, öcsém, te kis ügyefogyott…” (Kazal László)



„Én és a kisöcsém fütyülünk a nőkre az idén” (Felföldi Anikó)



„Köszönöm, hogy imádott, hogy reám így vigyázott” (Csere László és Détár Enikő)



„Egy kis rúzs, egy kis hús, egy kis vékony selyemblúz: ez az én kis weekend-babám(Bozsó József)



Maga nős ember, vagy boldogmaga rossz ember, vagy ? Vagy a nőket pont úgy falja, mint a trójai faló?...” (Détár Enikő és Bozsó József)



„Nem tudok Pest nélkül élni, érzem, hogy Pest hazavár…” (Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, valamint énekkar, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc) –„Füredi Annabál”



„Ne sajnáljanak engem, hogy nős vagyok…/Hoci a szádat, a kis pofádat…” (Harsányi Frigyes) 



„Szerelemhez nem kell szépség, szerelemhez nem kell ész…” (Auksz Éva, Détári Enikő, Csengery Attila)



 



Márkus Alfréd-dal: „Az én babám egy fekete nő, a szeme fénylő fekete kő…” (Balázs Péter, km. a Stúdió 11)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 624472020-09-21 09:44:53

Rögtönzött koncertet adott Plácido Domingo a felújítás alatt álló Operaházban – Videó



Papageno.hu - 2020. szeptember 18.



Különleges videót posztolt az Operaház, melyben Plácido Domingo ad egy rövid rögtönzött koncertet budapesti látogatásának utolsó napján.



Ahogy a posztban írják, „Plácido Domingo számos alkalommal járt már Budapesten, az Erkel Színházban énekelte Cavaradossi (1973) és Radames (1987) szerepét, és bár az Operaházban 2009-ben az Operália énekversenyének döntőjén a zenekari árokban dirigálta már az Opera együttesét, 2016-ban pedig a Shakespeare-estély sztárvendégeként lépett a világot jelentő deszkáira, mindezidáig szerepes előadásban nem volt alkalma bemutatkozi az Ybl-palotában.



A művésszel látogatás alkalmával exkluzív interjút tudtunk készíteni:



https://papageno.hu/featured/2020/09/placido-domingo-nem-bantam-meg-egyetlen-muveszeti-dontesemet-sem/



Az elmúlt hetekben Domingo a Virtuózok tehetségkutató vendégeként járt Budapesten, most is dolgozott az Opera Zenekarral, viszont régi vágya, hogy az Opera színpadán játszhasson, egyelőre beteljesületlen maradt.



Mielőtt azonban tegnap búcsút intett a magyar fővárosnak, hogy utoljára énekelje el a Bécsi Staatsoperben Simon Boccanegra címszerepét, adott némi ízelítőt Verdi hőséből a Békeszózat egy részletével.”


Plácido Domingo • 9322020-09-21 09:42:59

Rögtönzött koncertet adott Plácido Domingo a felújítás alatt álló Operaházban – Videó



Papageno.hu - 2020. szeptember 18.



Különleges videót posztolt az Operaház, melyben Plácido Domingo ad egy rövid rögtönzött koncertet budapesti látogatásának utolsó napján.



Ahogy a posztban írják, „Plácido Domingo számos alkalommal járt már Budapesten, az Erkel Színházban énekelte Cavaradossi (1973) és Radames (1987) szerepét, és bár az Operaházban 2009-ben az Operália énekversenyének döntőjén a zenekari árokban dirigálta már az Opera együttesét, 2016-ban pedig a Shakespeare-estély sztárvendégeként lépett a világot jelentő deszkáira, mindezidáig szerepes előadásban nem volt alkalma bemutatkozi az Ybl-palotában.



A művésszel látogatás alkalmával exkluzív interjút tudtunk készíteni:



https://papageno.hu/featured/2020/09/placido-domingo-nem-bantam-meg-egyetlen-muveszeti-dontesemet-sem/



Az elmúlt hetekben Domingo a Virtuózok tehetségkutató vendégeként járt Budapesten, most is dolgozott az Opera Zenekarral, viszont régi vágya, hogy az Opera színpadán játszhasson, egyelőre beteljesületlen maradt.



Mielőtt azonban tegnap búcsút intett a magyar fővárosnak, hogy utoljára énekelje el a Bécsi Staatsoperben Simon Boccanegra címszerepét, adott némi ízelítőt Verdi hőséből a Békeszózat egy részletével.”


Plácido Domingo • 9312020-09-21 09:36:40

Plácido Domingo: „Nem bántam meg egyetlen művészeti döntésemet sem”



Papageno.hu - Papp Tímea, 2020. szeptember 14.



"– Nagyon szeretek Magyarországra jönni, és tudom, hogy az Operaházat jelenleg épp felújítják, talán a jövő év végére elkészül. Ez az épület egyike világ legcsodásabb operáinak, és elképesztő munkát végeznek rajta. Remélem, amikor átadják, én még mindig énekelek, akkor pedig meghívnak énekelni vagy vezényelni. A Magyar közönség fantasztikus. Néhány hete jártam Budapesten, hogy a Magyar Állami Operaház Zenekarával és a Virtuózok-győztes zongoristával, Balázs-Piri Somával egy lemezt vegyek fel. A hónap végén a Virtuózok miatt ismét Budapestre utazom, és reményeim szerint a következő időszakban, még többször jövök különböző projektek kapcsán vezényelni. A magyar zenészek csodálatosak, profik, és még a koronavírus-járvány miatti korlátozások közepette is teljes harmóniában tudtunk dolgozni. Nagyon várom a magyarországi látogatásaimat, különösen a Virtuózok döntőjét, amelyben zsíritagként és karmesterként is közreműködöm. Ha mentorává válhatok a tehetségkutatóban résztvevő bármelyik fiatal muzsikusnak, nagy boldogságot jelent számomra. Régi kapcsolat fűz Magyarországhoz: először 1973-ban léptem föl az Erkel Színházban, és ebben az évszázadban szinte minden évben visszatérhettem önökhöz."


Plácido Domingo • 9302020-09-20 20:08:41

2020.09.20  21:05 - 22:30  M5 (HD)



Placido Domingo Classics 2019 Szeged










A szegedi Szent Gellért Fórum avatásának ünnepi gálakoncertje



„A világszerte ünnepelt művész koncertje a Dél-Alföld legnagyobb rendezvényközpontjának, a szegedi Szent Gellért



Fórum ifjúsági és sportcentrum első, és egyben nyitó eseménye volt.



Az est vendége a nemzetközi hírű Grammy-díjas amerikai szoprándíva, ANA MARÍA MARTÍNEZ.



A különleges zenei eseményen a MÁV Szimfonikus Zenekart az Andrea Bocelli koncertjeiről



is jól ismert, kiváló amerikai karmester, Eugene Kohn dirigálta.



A népszerű opera és operett részletek mellett örökzöld slágerek is helyet kaptak a műsorban, mely még



különlegesebbé színezte a varázslatos estet.”



Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41022020-09-20 19:48:57

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában ma Jacobi operettjeiből csendültek fel szép részletek:




  • Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill



Részletek a Rádió Dalszínháza operettfelvételéről - 1962. január 10., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00



- Nyitány  (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)



Sybill levele; Sybill és Petrov álomkettőse:  „Kis Petrovom, remélem megbocsájtja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát! Tudom, hogy ön Sybillnek jó barátja, s egy jó barát az mindig megbocsájt.../- Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, esküvőre lépünk... /- Hangod hallom, arcod látom, mégis, mégis álom, csak álom!...” (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert)



- Poire és Charlotte vidám kettőse: „- Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



- Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese: „- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád)



- A nagyherceg és Sybill szerelmi kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs... - Parázs, parázs, szép izzó parázs... / - Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...”  (Kukely Júlia és  Lukács László, km. a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kaposi Gergely) - „Éljen a magyar!  - Operettbál 2000”  (Kiadó: Convention Budapest Classic, 2000) – CD



- Bevezető kórus és Sybill dala a hercegnőről, II. felv.: "- Hé, emberek, bűbájos emberek! Királyi termet, karcsú, mint a nád. Hisz párja nincs sehol … pillantása csillan-villan rám.. /- Volt egy hercegnő, kis édes, összevissza három éves, épp hogy járt, amikor a papa hadnaggyá kinevezte már!  Nagy tudós, a harci kedvvel, reggel-este csak sisakban járatták, s mikor a babámat átadták, így szólt: hoppá!  /- Mert a hercegnő a hadra szörnyen hajlamos, kétesztendős volt s ezredtulajdonos! Hadvezér volt ott náluk ifjú és sok vén..."  (Pitti Katalin, km. az MRT Énekkara és Szimfionikus Zenekara, vezényel: Makláry László) 1985, részletek




  • Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska (keresztmetszet, 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40)  -  Fábry Edit, László Margit, Pártos Erzsébet, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Réti Józsefkm. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó



- Nyitány

- Tündérkeringő - kettős: „- A válladat átkarolni, melletted így vándorolni, összebújni, szép, puhán, rétek bársonyán! – Nagyvilágot elfeledni… csak szeretni, élni, mint a kismadár a lombos fán. - Nézd, szerelmem, tündérfejedelem, tündéri csodaszép a birodalma!.../- Tündér! Jer, ide már! A szívem idevár! Reménye te vagy és a  bizodalma! - Tündér hatalma nagy, tündér, hát el ne hagyj, tündér, velem itt maradj! /- Szép szemedbe nézni mélyen, andalogni kéz a kézben… .tiszta kék az ég. -  Édes ábránd, boldog álom, szerelmem egész világod! - Csókot adni, csókot kapni, még- még- még!…/- Tündér a szerelem, tündérfejedelem, tündéri csodaszép a birodalma…” (László Margit,  Réti József)    



-  Magda és Jánoska vidám kettőse: „- Barangolok egyedül a zölderdőn, telesírom  selyemfinom zsebkendőm, dübörög a szél, zörög az egér, megijedek tőle rettentőn! /- Szép kisasszony,  hova fut a sűrűn át, bemutatom alázatos szolgáját, erre van az útja, jöjjön, kérem, utánam hát! /- Köszönöm az udvarias bemutatkozást! - Jöjjön hát, kivezetem az útra…/- Nem, nem, nem! Ha valaki látna, ami nem lenne illendő. - Kart a karban, ketten egyedül, milyen édes, illendő.  – Oly jó kis pár, csak egymás mellett jár!   csak nekik énekel minden dalos madár.  /- Csak úgy szép, csak úgy szép az erdő, az erdő, lombos erdő, árnyas erdő – ha nemcsak egy sétál, de kettő, mindig úgy élni :egy férfi, egy nő, hisz gavallérja karján a nő….”   (Fábry Edit, Kishegyi Árpád)   




  • Jacobi Viktor: Miami



- Keringő (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)




  • Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



- Bessy és Fritz  vidámkettőse: „Nagyon vad ez a vadon… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén …” (Bognár Rita, Tihanyi Tóth Csaba) - 2015, Operettshow Kft, „Kettecskén”  CD



- Bessy és Fritz kettőse: Jenki-kuplé (kuplé): „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, au, jesz. Járt oda majd mindenki, tíz jenki, száz jenki, gazdag és szegény, és az italt öt pintig hörpintik ők, s őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt. Félti a lányt mindenki, tíz jenki, száz jenki, ifjú és a vén, erkölcs itt az erény, mindenkit jellemzi, és a leány férjhez nem mén, ó szegény.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33



 



Megjegyzem, ez a műsor-összeállítás csaknem megegyezett a 2020. április 23-i adásban elhangzottakkal  (3810. sorszám). Annyi változott, hogy



- Sybill levele; Sybill és Petrov álomkettőse előadói most nem Pitti Katalin és Leblanc Győző közös felvételéről szólalt meg;



- Bevezető kórus, Sybill dala a hercegnőről c. részlet rádiófelvételén most nem Németh Marika énekelt.



-  a Leányvásárból a Bessy és Fritz  egyik vidámkettőse („Történt hajdanán, dzsilolo…) most kimaradt és helyébe Házyval és Palcsóval a Jenki-kuplé került.


Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 6472020-09-20 14:48:41

2020.09.20  18:30 - 19:30  Bartók Rádió













"Muzsikuslegendák"



Lehel György karmester



Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila



A MET felvételei • 12102020-09-20 14:43:02

Már elkezdődött az operaközvetítés sugárzása - felvételről



Donizetti - La fille du régiment



Classica TV Heute, 14:01 - 16:23 Uhr



A 2019



142 Minuten



Enrique Mazzola conducts the orchestra and chorus of the New York Metropolitan Opera in a performance of Donizetti's (1797-1848) La fille du régiment.



Among the soloists are Paul Corona , Stephanie Blythe , Kathleen Turner and Yohan Belmin .



Recorded in the Metropolitan Opera, New York on March 2, 2019.



Polgár László • 2682020-09-20 11:44:32

Polgár László – Tíz esztendeje némult el a bársonyos hang



2020. SZEPTEMBER 19. SZOMBAT 14:12 2020. 09. 19. 14:49



MTVA/Magyar Nemzet



"Polgár László, a Kossuth-, Liszt Ferenc- és Grammy-díjas előadóművész basszus szerepekben nyújtott emlékezetes alakítást, de a közönség tapsát tartotta a legszebb zenének."





Takács Tamara (b) és Tokody Ilona (j) operaénekesek társaságában a XIV. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny döntője előtt a Zeneakadémián (1975)


Társművészetek • 20632020-09-20 11:42:30

"Libernyákok a súgólyukban"



2020. SZEPTEMBER 19. SZOMBAT 20:48 2020. 09. 19. 21:02, MNO.hu



/Franka Tibor/



"Megszólalt a Vas utcai színészbarikád fiúsított Jeanne d’Arcja, a lázadók elnöke, a 23 esztendős Csernai Mihály, aki fiatalos hevülettel, de kellő tapasztalat nélkül, akár Geréb a Pál utcai rövidnadrágosok barikádján, azonnal el is árulta a Vas utcai zendülést. Legalábbis ami a blokádverés megszervezését, előkészítését, levezénylését, röviden spontaneitását illeti.



Mert nem volt az! És ezzel oda a fiatalok forradalmi bája, oda a diákság önálló, szeplőtelen megnyilvánulása, mert akciójuk és a színfalak takarása mögül máris felsejlett a súgó, szervező és irányító politikai pedellusok meg vamzerek gonosz árnyéka. Ezzel sötétbe borult az őrségváltás fényes ámbitusa, vele együtt pedig az egész önkéntes díszőrség."


Sass Sylvia • 4792020-09-20 11:18:55

A portréfilm-előzetesben kihagyták/kifelejtették(?) Sass Sylvia művészi elismeréseinek sorából a legmagasabb/legrangosabb kitüntetést: Kossuth-díj (2017). 


Sass Sylvia • 4782020-09-19 20:13:56

NAGY ERNŐ: SZIVÁRVÁNY HAVASÁN – PORTRÉFILM SASS SYLVIA OPERAÉNEKESRŐL



/ FALUDI DOKU FILMKLUB/



Nagy Ernő: Szivárvány havasán – portréfilm Sass Sylvia operaénekesről (2019) 52’



Sass Sylvia varázslatos hangján és kivételes színészi kifejezőerővel jelenítette meg az operairodalom nagy szopránszerepeit itthon és a világ leghíresebb operaházaiban, s kiemelkedő művészetét a legjelentősebb lemezcégek felvételei is megörökítették. Az utóbbi években _ a mellett, hogy fiatal énekeseket tanít és nemzetközi mesterkurzusokat tart _ egyre többet fest és ír. A Magyar Művészeti Akadémia Szivárvány havasán című portréfilmjében Sass Sylviát ismerhetjük meg közelebbről, aki Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2018-ban pedig az Olasz Csillagrend lovagkeresztjével ismerték el művészetét.



A vetítés utáni beszélgetés az alkotókkal.



• 2020. október 14. 18:45

• Párbeszéd Háza


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49282020-09-19 19:47:04

Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Kettős - Házy Erzsébet, Simándy József



"Jó éjszakát, kisleány, a nevem  Csínom Palkó"



A daljáték új felvételének rádiós bemutatója: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00



Az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.



A televíziós filmrészlet hanganyaga e rádiófelvételből való.


Simándy József - az örök tenor • 6682020-09-19 19:46:22

Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Kettős - Házy Erzsébet, Simándy József



"Jó éjszakát, kisleány, a nevem  Csínom Palkó" (Dalszöveg: Dékány András)



A daljáték új felvételének rádiós bemutatója: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00



Az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.



A televíziós filmrészlet hanganyaga e rádiófelvételből való.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41012020-09-19 19:12:55

A Dankó Rádió Az a szép című operettműsorának mai zenei kínálatában hangzott el:



Huszka Jenő –Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg



- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok …” (Balczó Péter, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA - Dankó Rádió, 2015



 - Bob dala az első szerelmes csókról: "Holdvilágos bűvös éjjel, jártam messzi tájon, árkon bokron átszökellve, itt az édes álom..../Az első édes találkozásnál rabul ejtett meg engemet. Az első édes szerelmes csókot feledni többé nem lehet..." (Petress Zsuzsa, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)



- Annie dala: „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes.../ Jaj, cipicupi, cup-cup, cuppant a csók…”  ( Dancs Annamari, km. a Magyar Rádió Énekkarának Női Kara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA - Dankó Rádió, 2015



- A holló legendája: „Volt egyszer egy fehér galamb, ragyogott a tollazata…/ Szép tavaszra, nyárra-őszre, szép galambom, visszajössz-e?...”  (Csurja Tamás, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László )   



Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz  - Bagó dala, II. felv.: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszebb szerelmes levél”  (Csurja Tamás, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)



Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Sybill - A nagyherceg és Sybill szerelmi kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs... - Parázs, parázs, szép izzó parázs... / - Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...” (Pitti Katalin és Csurja Tamás, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) – 1985



 



Csákányi László és Bodrogi Gyula "örökzöld" dalokat énekelt



„Szeresd az életet…/Ne nézd a holnapot…”



„Van aki vár ha hazamész, és átölel két puha kéz..”



"Az orfeum tanyám", "Asszonykám, adjál egy kis kimenőt", "Yes, Sir...", "Egy 67-es öregúr", "Hosszú az éjszaka, ne menjen még haza"...



Kemény Egon- Dalos László  szerzőpáros két dala  is felcsendült az adás végéről: "Mosolyod"; "Kedves őszirózsa"



-  „Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár…” (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Polgár Tibor) – 1954



- „Kedves őszirózsa, mondd meg nekem halkan…” (Sándor Judit, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Polgár Tibor) – a szerzőpáros Őszi séta című dalciklusának (1954) része.


Operett, mint színpadi műfaj • 45492020-09-19 17:35:02

2020.09.19  21:05 - 22:45  M5 (HD)













Emlékgála Rökk Marika születésének 100. évfordulójára



magyar zenei műsor, 2013




„A színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsorral idézte fel a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait. A műsorban a színház legnagyobb sztárjai mellett fellépett Mario Zeffiri a Grammy-díjas operaénekes, Johannes Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby.”



Közreműködött: Bordás Barbara, Bucsi Annamária, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Johaness Von Duisburg, Faragó András, Frankó Tünde, Gabriele Jacoby, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika, Peller Károly, Heiko Reissig, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Mario Zeffiri



Színházi rendező: Kerényi Miklós Gábor



Rendezte: Lukin Ágnes


La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1782020-09-19 10:43:44

2020.09.19  11:00 - 12:00  Bartók Rádió



"Mesterek órája””



Jessye Norman énekel



1. Ernest Chausson: A szerelem és a tenger költeménye - dalciklus Maurice Bouchor verseire - a) A vizek virága, b) Közjáték, c) A szerelem halála (km.: Monte-Carlói Filharmonikus Zenekar, vez.: Armin Jordan -  Palais des Congrès, Monte Carlo. 1982. július),



2. Franz Schubert-dalok: a) A halál és a lányka D. 531, b) A rémkirály D. 328 (zg. km.: Philip Moll - London, 1984. április),



 3. Richard Wagner: Wesendonck-dalok - a) Az angyal, b) Csendesen állj!, c) A melegházban, d) Fájdalmak, e) Álmok (km.: Londoni Szimfonikus Zenekar, vez.: Colin Davis - London, 1975. február)



Szerk.: Bánkövi Gyula 


A MET felvételei • 12072020-09-19 10:39:57

2020.09.19  19:00 - 21:52  Bartók Rádió



Közvetítés a New York-i Metropolitan Operaházból



Pjotr Csajkovszkij: A Pikk Dáma



Háromfelvonásos opera



Szövegét Mogyeszt Csajkovszkij írta



Vezényel: Vaszilij Petrenko



Km: Metropolitan Operaház Zenekara és Énekkara (karig: Donald Palumbo)



Rendezte: Elijah Moshinsky



Szereposztás:



Hermann - Yusif Eyvazov (tenor),



Tomszkij gróf - Alekszej Markov (bariton),



Jeleckij herceg - Igor Golovatyenko (bariton),



Csekalinszkij - Paul Groves (tenor),



Szurin - Raymond Aceto (basszus),



Csaplickij - Arszenyij Jakovlev (tenor),



Narumov - Mihail Szvetlov (basszus),



Udvarmester - Patrick Cook (tenor),



A grófnő - Larisza Gyagykova (mezzoszoprán),



Liza - Lise Davidsen (szoprán),



Paulina - Jelena Makszimova (mezzoszoprán)



Nevelőnő - Jill Grove (mezzoszoprán),



Mása - Leah Hawkins (szoprán),



Chloë - Mané Galoyan (szoprán)



(MET, 2019. december 14.) 


Simándy József - az örök tenor • 6662020-09-18 20:43:45

Dankó Rádió Az a szép c. műsorában Simándy Józsefre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia, a nagy tenoristánk születésének évfordulóján. (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.) 



A ma 104 esztendeje született Simándy Józsefre így emlékezett Erdélyi Claudia: Simándy Józsefet gyönyörű orgánuma mellett átütő színészi képességei és hiteles alakításai tették népszerűvé. Feledhetetlen előadásait nemcsak operákban, hanem más műfajokban: daljátékokban, operettekben, ária- és nótaesteken, valamint orgonakoncertek vendégeként is megismerhette a közönség.





Simándy József 1963-ban - forrás: OSZMI



Fotó: Kotnyek




  • Erkel Ferenc: Bánk bán - Bánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám…”  (Simándy József)



 




  • Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz



Simándy József lemezéről - „Mezei bokréta” – Magyar dalok- Négy dal a János vitéz című daljátékból – Hungaroton (1976.)



Jancsi belépője, I. felv.: „Én a pásztorok királya, legeltetem a nyájam…” (Simándy József)



Bagó dala, I. felv.: „fuszulyka szára felfutott a fára, az én édes galambomnak csókra áll a szája…” (Simándy József)



János dala, III. felv.: ”Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad…” (Simándy József)



Bagó dala, II, felv.: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél…” (Simándy József)



 




  • Lehár Ferenc – Jenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő A cárevics



- Volga-dal  (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András)



„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után!  Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul."



- Szonja dala: „Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom! Remeg a szívem vágya tüzében, száz mennyország van szeme tükrében! Eljön egy férfi, csak ő lesz a párom! /Nehéz a szívem, szorongó érzés kísér… remegve kérdem, miért?   …ígér szent muzsikát s a csókról mesél, üdvöt ad majd az ég, elszökhetek már… Öröm vagy bánat, mit küld a sorsod felém?... Akármi vár reám, csókolni vágy a szám… csókra vár sóvár! (Házy Erzsébet, km az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - részletek, 1969  



Szonja és a Cárevics szerelmi kettőse, II. felv.: „- Légy enyém és ragyogj felém, drága lány! Nekem virulj csupán! Hints derűt, szerte mindenütt. El ne hagyjál, napfényem maradjál! /-:Kérd az ifjú szép életem, érted eldobom szívesen! Messze űzöm a bánatod egy mosolyért! Nékem ez kincseket ér! /- Légy a mindenem, vigasztalóm, szerelmesem, az édes üdvöm légy! Fönn, a mennybe még egymásnak szánt minket az ég! Jöttödre vártam rég! /- Gyöngyvirágot hintenék, amerre mégy! Szívem minden dobbanása csak tiéd!...” (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor, km az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - részletek, 1969  



 




  • Lehár Ferenc - Victor Léon, Ludwig Herzer, Fritz Löhner Harsányi Zsolt: A mosoly országa



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29



Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás



Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy. Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy…”  (Simándy József)



- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „ Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!" (Házy Erzsébet és Simándy József)  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29



- Szu Csong dala, I. felv.: „Egy dús, virágzó barackfa ágát állítom kincsem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan, és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén.…” (Simándy József)



 




  • Oscar Straus - Robert Bodanzky - Friedrich von Thelen - Gábor Andor nyomán Romhányi JózsefLegénybúcsú



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00



Km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András



Hans dala, I. felv.: Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet… /Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene rég, ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!...”  (Simándy József)



Érdekesség, hogy az operettből Hans két dalát külön, hat évvel később, Simándyval újra felvették: „Mi kell, szívem, mi kell…” „Csak hallgass, csak hallgass, hallgatni oly jó…” („Rádió új operettfelvétele - Simándy József énekel” - 1974. május 18., Kossuth Rádió, 21.13 – 21.32;  Hungaroton-lemezen is kijött: LP-n és CD-n is.)



- Hans és Stella szerelmi kettőse, II. felv.: „Van úgy, néha olyan fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való. Felébredek, és nem találom…. /- Tündérkertben magunkra találtunk…/- Egy vicces-spicces óra, az kéne, még az ám, a bortól és a csóktól hadd égjen jól a szánk! Egy vicces-spicces óra, az kéne csak nekem! Egy vicces-spicces órát adj nékem Istenem!...”  (László Margit és Simándy József)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 41002020-09-18 20:42:30

A Dankó Rádió Az a szép c. műsorában Simándy Józsefre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia, a nagy tenoristánk születésének évfordulóján. (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.) 



A ma 104 esztendeje született Simándy Józsefre így emlékezett Erdélyi Claudia: Simándy Józsefet gyönyörű orgánuma mellett átütő színészi képességei és hiteles alakításai tették népszerűvé. Feledhetetlen előadásait nemcsak operákban, hanem más műfajokban: daljátékokban, operettekben, ária- és nótaesteken, valamint orgonakoncertek vendégeként is megismerhette a közönség.





Simándy József 1963-ban - forrás: OSZMI



Fotó: Kotnyek




  • Erkel Ferenc: Bánk bán - Bánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám…”  (Simándy József)



 




  • Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz



Simándy József lemezéről - „Mezei bokréta” – Magyar dalok- Négy dal a János vitéz című daljátékból – Hungaroton (1976.)



- Jancsi belépője, I. felv.: „Én a pásztorok királya, legeltetem a nyájam…” (Simándy József)



- Bagó dala, I. felv.:fuszulyka szára felfutott a fára, az én édes galambomnak csókra áll a szája…” (Simándy József)



- János dala, III. felv.:Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad…” (Simándy József)



- Bagó dala, II, felv.:Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél…” (Simándy József)



 




  • Lehár Ferenc – Jenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő A cárevics



- Volga-dal  (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András)



„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után!  Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul."



- Szonja dala: „Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom! Remeg a szívem vágya tüzében, száz mennyország van szeme tükrében! Eljön egy férfi, csak ő lesz a párom! /Nehéz a szívem, szorongó érzés kísér… remegve kérdem, miért?   …ígér szent muzsikát s a csókról mesél, üdvöt ad majd az ég, elszökhetek már… Öröm vagy bánat, mit küld a sorsod felém?... Akármi vár reám, csókolni vágy a szám… csókra vár sóvár! (Házy Erzsébet, km az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - részletek, 1969  



Szonja és a Cárevics szerelmi kettőse, II. felv.: „- Légy enyém és ragyogj felém, drága lány! Nekem virulj csupán! Hints derűt, szerte mindenütt. El ne hagyjál, napfényem maradjál! /-:Kérd az ifjú szép életem, érted eldobom szívesen! Messze űzöm a bánatod egy mosolyért! Nékem ez kincseket ér! /- Légy a mindenem, vigasztalóm, szerelmesem, az édes üdvöm légy! Fönn, a mennybe még egymásnak szánt minket az ég! Jöttödre vártam rég! /- Gyöngyvirágot hintenék, amerre mégy! Szívem minden dobbanása csak tiéd!...” (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor, km az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - részletek, 1969  



 




  • Lehár Ferenc - Victor Léon, Ludwig Herzer, Fritz Löhner - Harsányi Zsolt: A mosoly országa



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29



Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás



- Szu-Csong dala, II. felv.:Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy. Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy…”  (Simándy József)



- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős):Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!" (Házy Erzsébet és Simándy József)  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29



- Szu Csong dala, I. felv.: „Egy dús, virágzó barackfa ágát állítom kincsem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan, és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén.…” (Simándy József)



 




  • Oscar Straus - Robert Bodanzky - Friedrich von Thelen - Gábor Andor nyomán Romhányi József: Legénybúcsú



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00



Km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András



- Hans dala, I. felv.: Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet… /Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene rég, ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!...”  (Simándy József)



Érdekesség, hogy az operettből Hans két dalát külön, hat évvel később, Simándyval újra felvették: „Mi kell, szívem, mi kell…” „Csak hallgass, csak hallgass, hallgatni oly jó…” („Rádió új operettfelvétele - Simándy József énekel” - 1974. május 18., Kossuth Rádió, 21.13 – 21.32;  Hungaroton-lemezen is kijött: LP-n és CD-n is.)



- Hans és Stella szerelmi kettőse, II. felv.: „Van úgy, néha olyan fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való. Felébredek, és nem találom…. /- Tündérkertben magunkra találtunk…/- Egy vicces-spicces óra, az kéne, még az ám, a bortól és a csóktól hadd égjen jól a szánk! Egy vicces-spicces óra, az kéne csak nekem! Egy vicces-spicces órát adj nékem Istenem!...”  (László Margit és Simándy József)



 



Johann Strauss - Victor Leon, Leo Stein - Fischer Sándor: Bécsi vér - Polonéz  (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner  Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40


Simándy József - az örök tenor • 6652020-09-18 20:27:44

Egy facebook-os oldalon találtam az alábbi áttekintést:



SIMÁNDY József (született Schulder)



(Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)



Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor),

főiskolai tanár,

érdemes és kiváló művész.





Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.



Híres szerepe Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusában a Zsoltáros is.



Iskolái elvégzése után a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, és ott dolgozott 1939 őszéig.



Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést dr. Székelyhidy Ferenc növendékeként.



A világháború alatt az Operaház kórusának tagja volt.



Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.



Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá.



Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt.



A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először a "Bánk bán" "Hazám, hazám" áriája az iskolák ének-zene óráin.



♫ ~~~ ♫ ~~~ ♫



Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től társulaton kívüli magánénekese volt.

1956–1960 között a müncheni Staatsoperben is fellépett.

1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.



Felesége Hegedűs Judit balettművész, gyermekei: Judit, Katalin és Péter.



Évtizedekig lakott a Mártonhegyi úton, a Hegyvidék megbecsült polgára volt.



Végigénekelte szinte a teljes tenor repertoárt, Verdi műveiben éppúgy kimagaslót alakított, mint Wagner és Puccini operáiban vagy a magyar operákban.



Rendkívül árnyalatgazdag előadóművész.

Különleges fényű hangja tökéletesen kiegyenlített.

Énektechnikája és egyéniségéből fakadó színészi játékának szuggesztivitása a hőstenor szerepkör egyik legkiválóbb énekesévé avatta.



A II. világháborút követő időszakban az Operaház vezető énekese volt. Számos hanglemezfelvétele készült a Hungarotonnal, a Supraphonnal, a Deutsche Grammophongesellschafttal, gyakran szerepelt a rádióban és a televízióban.



Európa jelentős operaházaiban és hangversenytermeiben aratott sikereket.



Alakításai közül felejthetetlen Bánk bán (Erkel Ferenc) megformálása, és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának tolmácsolása.



1953-ban Kossuth-díjat, 1962-ben érdemes művész, 1964-ben kiváló művész címet, 1990-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat kapott.



Főbb szerepei:



Radames (Verdi: Aida);

Manrico (Verdi: A trubadúr);

Don Carlos (Verdi: Don Carlos);

Don José (Bizet: Carmen);

Cavaradossi (Puccini: Tosca);

Turiddu (Mascagni: Parasztbecsület);

Canio (Leoncavallo: Bajazzók);

Bánk bán (Erkel Ferenc: Bánk bán);

Hunyadi László (Erkel Ferenc: Hunyadi László);

Walter (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok).



♫ ~~~ ♫ ~~~ ♫



SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKEZETE



Emlékét többek között a Simándy József Baráti Társaság és a Hazám, Hazám Te Mindenem Művészeti és Oktatási Alapítvány ápolja, illetve a szegedi Simándy Énekverseny



Abaújszántón 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avattak: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a "Hazám, hazám" áriát közönség előtt.



A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le.



Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hírhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.



2005-ben jelent meg a "Simándy József újra megszólal"  kötet, melynek szerkesztője fia, Simándy Péter volt.



Balatongyörökön, ahol háza és szőlője volt és sok időt töltött, 2006 júliusában avatták szobrát, és évente megemlékeznek róla. 2011-ben utcát neveztek el róla Budapesten.



A kistarcsai összevont iskolát róla nevezték el 2011-ben (Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény).



Keszthelyen, a Festetics Múzeum városi képtárában és 2011 őszétől, a felújított MOM Kulturális Központban emlékszoba őrzi nevét.



♫ ~~~ ♫ ~~~ ♫



https://www.youtube.com/watch?v=r2sWQgCW7Wc

(Bánk áriája)



https://www.youtube.com/watch?v=073o3LSrsiU

(70 évesen énekli: Hazám, Hazám..)



https://www.youtube.com/watch?v=_pzGwNAgHdM

(Hazám, Hazám... - idősen - )



https://www.youtube.com/watch?v=P-ekdIWv1nM

(Egy rózsaszál...)



https://www.youtube.com/watch?v=eMy2a1SqS4c

(Bizet: Carmen - Virágária)



https://www.youtube.com/watch?v=jn8bholeFA4

(Mozart: A varázsfuvola - Képária)



https://www.youtube.com/watch?v=TDXr0aIR7uw

(Verdi: Aida - Radames románca)



https://www.youtube.com/watch?v=Ve0DXurY_pc

(Verdi: Rigoletto - A herceg áriája)



https://www.youtube.com/watch?v=cYJEUO0Ohw4

(Verdi: Otello - Ora è per sempre)



https://www.youtube.com/watch?v=1yi6XUqkPPk

(Verdi: A trubadúr - Manrico áriája és Stretta a 3. felv.-ból)



https://www.youtube.com/watch?v=admnB8Pw_gk

(Mascagni - Parasztbecsület - Turiddu és Santuzza kettőse)



https://www.youtube.com/watch?v=CJpzGuku2FE

(Verdi: Don Carlos - Szabadságkettős - Bende Zsolt)



https://www.youtube.com/watch?v=g1N-62CGmVU

(Puccini: Tosca - jelenet és a Képária)



https://www.youtube.com/watch?v=PTY0USFcZ8g

(Puccini: Turandot - Kalaf áriája és zárókórus)



https://www.youtube.com/watch?v=5IAQvEAENJU

(Kodály: Psalmus Hungaricus - részlet - )



https://www.youtube.com/watch…

(Repülj fecském ablakára...)



https://www.youtube.com/watch?v=Y-kA8ZBraXY

(Mezei bokréta)



https://www.youtube.com/watch?v=JpxSIKq1H1c

(Erkel: Hunyadi László - László áriája)



https://www.youtube.com/watch?v=t8UbAT1s2Ss

(Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Kettős)



https://www.youtube.com/watch?v=f2mUx4ClpMU

(Lehár Ferenc - A mosoly országa - Egy dús virágzó...)



https://www.youtube.com/watch?v=84UAyjczFfc

(Hej, cigány - Marica grófnő)



https://www.youtube.com/watch?v=M9lD-rJaqho

(Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket...)



https://www.youtube.com/watch?v=Wv5ROMGMCdg

(Vágyom egy nő után...)



https://www.youtube.com/watch?v=32HiZ8ZjW2M

(Ma Önről álmodtam megint...)



https://www.youtube.com/watch?v=7ZSqmtw_KIs

(Ne szólj, kicsim... - Németh Marika)



https://www.youtube.com/watch?v=1oGBhTyn-oU

(Kacsóh Pongrác: Rákóczi megtérése )



Forrás: 



https://www.facebook.com/124656234267231/photos/sim%C3%A1ndy-j%C3%B3zsef-sz%C3%BCletett-schulder-kistarcsa-1916-szeptember-18-budapest-1997-m%C3%A1r/1132717083461136/



 


Erkel Színház • 107012020-09-18 20:17:25

Megszívlelem szavaidat... bár nem hinném, hogy valaha szerencsém lesz vele találkozni...


Erkel Színház • 106992020-09-18 17:59:13

Érdekes felvetés - erre nem is merek gondolni....


Erkel Színház • 106972020-09-18 16:03:25

https://ujember.hu/wp-content/uploads/2020/09/Mertekado20200906_teljes.pdf



Új Ember hetilap – Mértékadó kulturális magazinja



2020. szeptember 7 – 13.



Vörös Győző a Saloméról, a Machaerus magasából



„Bibliaillusztráció mint a valóság tükre”



(1 – 5. oldal)



Elkészült a machaerusi palota udvara. Minden készen áll arra, hogy szeptember 15-én, az Erkel Színházban bemutassák Richard Strauss Salome című zenedrámáját. A Rátóti Zoltán által rendezett előadás különlegessége, hogy a világon először itt hangzik el az opera olyan díszletbe foglalva, amely az eredeti evangéliumi-történelmi helyszín pontos és méretarányos rekonstrukciója. Vörös Győző akadémikus, ókorkutató évek óta dédelgetett terve valósul meg ezzel, aki Jordániában koncessziót nyerve – a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt – 2009 óta ásatásvezetője a szirtfokra emelt heródesi palota feltárásának. A szentföldi citadella és benne az oszlopsorral keretezett udvar Heródes Antipász születésnapi ünneplésének helyszíne és Keresztelő Szent János mártírhalálának is tanúja volt. Tekintettel arra, hogy a felbecsülhetetlen örökségértékű régészeti munka egyes fázisait kezdettől rögzítettük a beszélgetéseink során, ezúttal abban maradtunk Vörös Győző professzorral, hogy visszatérő témáink közül most kifejezetten a Salome „hátterére” fókuszálunk. De ahogyan lenni szokott, nem álltunk meg itt. Végül a téma biblikus, művészet-, irodalom- és kutatástörténeti spektruma is szóba került.



/Pallós Tamás.  Fotó: Vörös Győző/Machaerus/



 



„Jordániai munkája folyományaként régóta érlelődött a gondolat, hogy a Salomét eredeti közegében, illetve a valóságnak megfelelő épített környezetben kellene előadni. Mikor és hogyan kezdődött a tervezés?



– 2013 áprilisában írtam meg a vonatkozó ötletemet az Operaházat igazgató Ókovács Szilveszternek, aki aztán kétszer is eljött megmászni és megnézni a Machaerust a Holt-tenger partján. Egyébként Marton Éva, a nemzet művésze, a New York-i Metropolitan Opera történetének legkiválóbb Salome hercegnője is nagy támogatója volt a díszletjavaslatomnak. 2014-ben tartottam egy előadást a Pesti Vigadó dísztermében, a Magyar Művészeti Akadémia első ottani közgyűlésén. Az esemény után odajött hozzám, és anélkül, hogy ebbéli terveimről tudott volna, kijelentette: a machaerusi királyi udvar kiváló operai díszlet lehetne. Aztán segített összekötni a szálakat. Az eredeti elképzelések szerint augusztusban, Jordániában – a Holt-tenger túlpartján, a másik heródesi vár tövében rendezett izraeli Masada Operafesztivál mintájára – tartottuk volna meg a Strauss-zenedráma szabadtéri bemutatóját a Machae - rusnál. A koronavírus-járvány miatt azonban Jordánia is bezárt, így az évenkénti Salome-fesztivál ötletének kidolgozását halasztanunk kellett.”



 



„Amikor az Erkel Színházban egy kétezer évvel ezelőtti épített örökség, a Machaerus udvarát látjuk a Salome díszleteként, ne felejtsük el ezeket az összefüggéseket, passiópárhuzamokat sem. Az evangelizálásnak sok módja lehetséges. Miért említem ezt? Itthon a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra időzítették a Salome bemutatóját. A kongresszust elhalasztották, ám ezzel csak erősödött a vágyott cél: jövőre, 2021 szeptemberében talán már a megújult Operaházban lehet előadni a darabot. Ennek pedig úgymond a főpróbája lesz a mostani Erkel színházi premier.”



 



„A kiváló francia író, Gustave Flaubert 1850-ben eljutott Palesztinába, megnézte Jeruzsálemet és Júdeát. A Machaeruson ugyan nem járt, de Parent könyve, az 1873-as Tristram-monográfia, valamint az 1874-ben publikált Vignes-fénykép együttesen hatott rá, amikor a Heródiás című, 1877-ben megjelent elbeszélésében a Machaerust már a maga történeti és földrajzi hitelességében mutatta be. A roueni könyvtár archívumából kiderült, hogy Flaubert mindhárom említett kötetet kikölcsönözte. Flaubert Heródiása a csúcspontra emelte a Machaerus ünneplését a romanticizmus irodalmában. A következő láncszem Oscar Wilde 1891-ben, francia nyelven írt Salome drámája volt, amelyben teljes mondatokat idézett Flaubert-től. Richard Strauss azután a Wilde-szöveg Hedwig Lachmann-féle német fordítását zenésítette meg. Az opera premierjét 1905. december 9-én, Drezdában tartották. Budapesten már 1909-ben tervbe vették, végül 1912-ben mutatták be. Wilde-nál és Straussnál ugyan nem kerül szóba a Machaerus neve, de Flaubert után Salome táncának helyszíne már történelmi evidenciává vált a művészet területén is. Az Erkel Színházban felállított machaerusi operadíszlet ősbemutatója a fenti ikonográfiai és irodalmi vonulatba illeszkedik, a világon elsőként felmutatva a történelmi, evangéliumi építészeti tér megidézett valóságát.”


Társművészetek • 20532020-09-18 16:03:13

https://ujember.hu/wp-content/uploads/2020/09/Mertekado20200906_teljes.pdf



Új Ember hetilap – Mértékadó kulturális magazinja



2020. szeptember 7 – 13.



Vörös Győző a Saloméról, a Machaerus magasából



„Bibliaillusztráció mint a valóság tükre”



(1 – 5. oldal)



Elkészült a machaerusi palota udvara. Minden készen áll arra, hogy szeptember 15-én, az Erkel Színházban bemutassák Richard Strauss Salome című zenedrámáját. A Rátóti Zoltán által rendezett előadás különlegessége, hogy a világon először itt hangzik el az opera olyan díszletbe foglalva, amely az eredeti evangéliumi-történelmi helyszín pontos és méretarányos rekonstrukciója. Vörös Győző akadémikus, ókorkutató évek óta dédelgetett terve valósul meg ezzel, aki Jordániában koncessziót nyerve – a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt – 2009 óta ásatásvezetője a szirtfokra emelt heródesi palota feltárásának. A szentföldi citadella és benne az oszlopsorral keretezett udvar Heródes Antipász születésnapi ünneplésének helyszíne és Keresztelő Szent János mártírhalálának is tanúja volt. Tekintettel arra, hogy a felbecsülhetetlen örökségértékű régészeti munka egyes fázisait kezdettől rögzítettük a beszélgetéseink során, ezúttal abban maradtunk Vörös Győző professzorral, hogy visszatérő témáink közül most kifejezetten a Salome „hátterére” fókuszálunk. De ahogyan lenni szokott, nem álltunk meg itt. Végül a téma biblikus, művészet-, irodalom- és kutatástörténeti spektruma is szóba került.



/Pallós Tamás.  Fotó: Vörös Győző/Machaerus/



 



„Jordániai munkája folyományaként régóta érlelődött a gondolat, hogy a Salomét eredeti közegében, illetve a valóságnak megfelelő épített környezetben kellene előadni. Mikor és hogyan kezdődött a tervezés?



– 2013 áprilisában írtam meg a vonatkozó ötletemet az Operaházat igazgató Ókovács Szilveszternek, aki aztán kétszer is eljött megmászni és megnézni a Machaerust a Holt-tenger partján. Egyébként Marton Éva, a nemzet művésze, a New York-i Metropolitan Opera történetének legkiválóbb Salome hercegnője is nagy támogatója volt a díszletjavaslatomnak. 2014-ben tartottam egy előadást a Pesti Vigadó dísztermében, a Magyar Művészeti Akadémia első ottani közgyűlésén. Az esemény után odajött hozzám, és anélkül, hogy ebbéli terveimről tudott volna, kijelentette: a machaerusi királyi udvar kiváló operai díszlet lehetne. Aztán segített összekötni a szálakat. Az eredeti elképzelések szerint augusztusban, Jordániában – a Holt-tenger túlpartján, a másik heródesi vár tövében rendezett izraeli Masada Operafesztivál mintájára – tartottuk volna meg a Strauss-zenedráma szabadtéri bemutatóját a Machae - rusnál. A koronavírus-járvány miatt azonban Jordánia is bezárt, így az évenkénti Salome-fesztivál ötletének kidolgozását halasztanunk kellett.”



 



„Amikor az Erkel Színházban egy kétezer évvel ezelőtti épített örökség, a Machaerus udvarát látjuk a Salome díszleteként, ne felejtsük el ezeket az összefüggéseket, passiópárhuzamokat sem. Az evangelizálásnak sok módja lehetséges. Miért említem ezt? Itthon a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra időzítették a Salome bemutatóját. A kongresszust elhalasztották, ám ezzel csak erősödött a vágyott cél: jövőre, 2021 szeptemberében talán már a megújult Operaházban lehet előadni a darabot. Ennek pedig úgymond a főpróbája lesz a mostani Erkel színházi premier.”



 



„A kiváló francia író, Gustave Flaubert 1850-ben eljutott Palesztinába, megnézte Jeruzsálemet és Júdeát. A Machaeruson ugyan nem járt, de Parent könyve, az 1873-as Tristram-monográfia, valamint az 1874-ben publikált Vignes-fénykép együttesen hatott rá, amikor a Heródiás című, 1877-ben megjelent elbeszélésében a Machaerust már a maga történeti és földrajzi hitelességében mutatta be. A roueni könyvtár archívumából kiderült, hogy Flaubert mindhárom említett kötetet kikölcsönözte. Flaubert Heródiása a csúcspontra emelte a Machaerus ünneplését a romanticizmus irodalmában. A következő láncszem Oscar Wilde 1891-ben, francia nyelven írt Salome drámája volt, amelyben teljes mondatokat idézett Flaubert-től. Richard Strauss azután a Wilde-szöveg Hedwig Lachmann-féle német fordítását zenésítette meg. Az opera premierjét 1905. december 9-én, Drezdában tartották. Budapesten már 1909-ben tervbe vették, végül 1912-ben mutatták be. Wilde-nál és Straussnál ugyan nem kerül szóba a Machaerus neve, de Flaubert után Salome táncának helyszíne már történelmi evidenciává vált a művészet területén is. Az Erkel Színházban felállított machaerusi operadíszlet ősbemutatója a fenti ikonográfiai és irodalmi vonulatba illeszkedik, a világon elsőként felmutatva a történelmi, evangéliumi építészeti tér megidézett valóságát.”


Momus-játék • 58852020-09-18 15:52:40

Köszönöm, köszönjük szépen!


Momus-játék • 58832020-09-18 12:18:34

Csatlakozom!



Csajkovszkij: Zenekari szvit,  No. 4, „Mozartiana”  (1887)



A zeneszerző Mozart előtt tiszteleg zenekari szvitjében, a Don Giovanni bemutatójának századik évfordulójára írt művében.



Amazon.com



Tchaikovsky's Fourth Suite has the subtitle Mozartiana, as all of its movements are based on music by Mozart, who was also Tchaikovsky's favorite composer. „



 


Simándy József - az örök tenor • 6642020-09-18 11:41:52

A SIMÁNDY CSALÁD EMLÉKE



Simándyné Hegedűs Judit, Jutka asszony a Balettkar táncosaként maga is 25 évig volt az Opera művésze. Férje pedig Simándy József a magyar operajátszás egyik legjelentősebb alakja volt. Most fiuk Simándi Péter idézi fel a házaspár emlékét, aki az Opera nyugalmazott énekkari tagja, és akinek a pályaválasztását természetesen erősen befolyásolta szüleinek művészete.



Opera Café 166. 2020. 02. 09. - M5


Simándy József - az örök tenor • 6632020-09-18 11:35:13

Carl Zeller: A madarász - Ádám dala (III. felv.) - „Nagyapám még ifjú volt” - Simándy József



Dalszöveg magyar fordítása: Fischer Sándor



Simándy József operettdalokat énekel (1974. május 18., Kossuth Rádió 21.13 – 21.32 ) - Sebestyén András vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát.



 


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 6252020-09-18 11:33:24

Carl Zeller: A madarász



 Ádám dala (III. felv.)



„Nagyapám még ifjú volt”



Dalszöveg magyar fordítása: Fischer Sándor



I.



Nagyapám húsz éves volt,



Lombok közt sütött a hold.



Mikor épp tilosba járt,



És a fák közt lányt talált.



Olyan édes volt a lány,



Csalogány dalolt a fán.



Énekétől zeng a táj,



És csókra vár a száj.



Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,



Újra szólj el ne szállj.



Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,



Hogyha hívlak rám találj.



Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,



Hogyha hívlak el ne szállj.



II.



Nagyapám már hetven volt,



És már nem sütött a hold.



De ha arra lányka járt,



Ez a vén legény megállt.



Sóhajt drága nagyapám,



Hova lett a régi lány.



Hol van már a régi táj,



A kis dalos madár.



Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,



Újra szólj el ne szállj.



Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,



Hogyha hívlak rám találj.



Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,



Hogyha hívlak rám találj.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49272020-09-17 20:16:42

A Dankó Rádió Az a szép című operettműsorában ma délután Házy Erzsébet énekhangja is felcsendült rádiófelvételéről - két duettben:




  • Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács



A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet: 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04 



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András



- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.:  „Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj, be szép! Jaj be szép! Közepén a kép!.../ … Hencida, Boncida, Bergengócia, mért is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!”  (Házy Erzsébet és Melis György)



- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Tücskök között nem köll ehhöz semmi figura!” (Házy Erzsébet és Melis György)



„- Én a párod, te a párom, nem választ el semmi se, sem sírásó, sem koporsó, sem harangszó, sem mise: két szegény kis tücsköt így ád össze az egek ura. /- Nem kell a tücsöknél ehhöz semmi figura, semmi figura, semmi figura. /- Tudja jól a tücskök dolgát a mezők ura, a szívek ura, az egek ura…!” 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 40992020-09-17 20:11:48

A Dankó Rádió Az a szép című operettműsorában ma délután elhangzott ének -zenei kínálat volt: 



Hajdu Júlia – G. Dénes György: „Nagymama” (Neményi Lili)



Fényes Szabolcs – Csiky Gergely- Kardos G. György: A nagymama (zenés játék)



- „Fehér akácok, veletek üzenem!…” (Kállay Bori)



- „Küldök néked egy nápolyi dalt…” (Leblanc  Győző)



- „Ó Serenella!...” (Lukács Sándor)



- „Csak egy kis emlék” (Ákos Stefi)



- „Tudom, hogy van neki - na, mije van neki?...” (Galambos Erzsi és Rátonyi Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)



 




  • Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács



A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet: 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04 



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András



- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.:  „Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj, be szép! Jaj be szép! Közepén a kép!.../ … Hencida, Boncida, Bergengócia, mért is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!”  (Házy Erzsébet és Melis György)



- Jóska dala, III. felv.: „Ott, ahol egy kútgém látszik” (Melis György)



- Encella és Jóska kettőse, II. felv.: „- Ne menj el, ne menj el, szívem szép katona! Nem eresztlek el én vitézem sehova! Kapsz tőlem sisakot, koronát, paripát, az ujjadra veszek jegygyűrűt, karikát…/- Eressz el, eressz el, királynőm,  kegyesen! Van nékem, aki vár, gyűrűsöm, jegyesem. Kapok én szekeret, taligát, boronát, köt nekem a babám a mezőn koronát!…”  (Andor Éva és  Melis György)



- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Tücskök között nem köll ehhöz semmi figura!” (Házy Erzsébet és Melis György)



„- Én a párod, te a párom, nem választ el semmi se, sem sírásó, sem koporsó, sem harangszó, sem mise: két szegény kis tücsköt így ád össze az egek ura. /- Nem kell a tücsöknél ehhöz semmi figura, semmi figura, semmi figura. /- Tudja jól a tücskök dolgát a mezők ura, a szívek ura, az egek ura…!” 



 




  • Franz Schubert - Berté Henrik - Alfred Maria Willner, Heinz Reichert - Harsányi Zsolt: Három a kislány



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30)



Km.  a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor



- Schober és Grisi kettőse, II. felv.: „Légy jó, légy okos, drágám, csókot adj, és minden mást feledj el! Elszáll az ifjúság ám, csak szeress, más közül senki sem kell!…./- A csókod úgy izgat, és új gyönyört ád, de másnak ezt én sosem engedem át!.../. Légy szíves, vagy szeress, vagy búsulj, vagy ne keress! Így vagy úgy, gyermekem, csak békét hagyj nekem!…” (Neményi Lili és Melis György)



- Schober és Médi kettőse. II. felv.: „- Ó be durcás, édes kincsem, tán a mécses eltörött? … Mit tettek a férfiak? Hadd ölöm meg őket!... /Rózsa, liliom, én csöpp virágom, férfi milliom jár a világon, lelsz még valakit, az majd leszakít, csak ne sírjál, csitt, csitt, nem hervadsz el itt!... / - Nem sírok már, csitt, csitt, nem hervadok itt!” (László Margit és Melis György)



- Kvintett (Schober, Vogl, Schwind, Gumpelwieser, Schubert): „Orgonáknak hófehér bűvös szirma hull és a szíveinkhez ér láthatatlanul. Szívem, szívem, vén bohó, valld be vágyadat, adjon itt e drága hó néki szárnyakat…./- Tavaszi felhők az égen, ti tudjátok régen, oly vágyódva várom a párom szavát. Mióta irigylem égve a gyengéd keblére a szívére tűzött kis szirmok havát…” (Melis György, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Ilosfalvy Róbert)



 




  • Az adás végén Mikes Éva táncdalénekesnő (Budapest, 1938. december 22. – Budapest, 1986. február 5.) felvételei közül három énekszámot hallhattunk:



- Fényes Szabolcs - Mihály István:„Holnap, ki tudja holnap vársz-e még….” 



- Berki Géza - Szenes Iván: „Szeretni nem nehéz, de tudni kell…” 



- Daniele Pace - Hoffmann Ödön: „Úgy szeressél, ahogy kell…”  (km. női vokál)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 624332020-09-17 11:51:00

Az Opera Kommunikációs részlege:



"Az elmaradó előadások jegyeinek becserélésével vagy visszaváltásával kapcsolatban hamarosan honlapunkon újabb közleményt teszünk közzé."


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 624302020-09-17 11:04:14

Az Opera honlapján található Közleményből:



"Az Opera törölt előadásai alól kivételt képez a 2020. szeptember 19-re meghirdetett Bach-születésnap és a 2020. szeptember 22-re tervezett Benyovszky Móric, avagy a kamcsatkai száműzöttek című operaest, amelyek csekély előadói apparátusa – zenekar helyett zongora, énekkari közreműködés nélkül – lehetővé teszi a produkciók megtartását és streamelését is.



A beutazási korlátozások miatt ugyancsak meghiúsul a Szentpétervári Opera október elejére tervezett két vendégelőadása, a Faust és a Gyöngyhalászok is.



Az esetleges újraindulásról a szeptember végi pandémiás helyzet értékelésének függvényében külön tájékoztatást adunk legkésőbb október elsején, a Zene Világnapján."


Erkel Színház • 106632020-09-16 22:50:09

Ókovács Szilveszter 2017-ben az Opera zenekarát elkísérte jordániai „kiküldetésre”, s ha már ott volt, Vörös Győző régész, egyiptológus invitálására – akivel korábban együtt vacsorázott  egy fogadáson – ellátogatott Machaerusba is; az ötlet azon a vacsorán fogant: milyen jól mutatna ez a feltárt heródesi-palota oszlopsoraival mint „autentikus” díszlet az itthoni Salome operában, az Erkel Színház színpadán.  



Az ötletet  - mint láttuk - tett követte, partnereket talált hozzá és a többi már (meg)ismert…



Forrás: https://www.origo.hu/kultura/20170919-okovacs-szilveszter-medvetamadas-meg-mindenele.html


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 40982020-09-15 21:58:58

Kapcs. 2946. sorszám



A Dankó Rádió Az a szép című műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Erdélyi Claudia a mai operettadás elején szólt arról a 2018-ban  fellelt "Víg özvegy"-töredék magyar rádió stúdiófelvétel-kuriózumról (1941. évből), amit itt a fórumon  korábban én is említettem, a kapcsolódó cikk linkjét belinkeltem. Van egy másik cikk, amiből további részletek derülnek ki e ritkaság történetéről:



https://www.blikk.hu/sztarvilag/kultura/megtalaltak-honthy-hanna-elveszett-felvetelet/023fwzl



https://www.youtube.com/watch?v=ZrjfBEZ2gw8



HONTHY HANNA : A víg özvegy - Vilja dal - az 1941-ben közvetített rádiójáték részlete (ezt most nem hallhattuk az adásban)



 



Erdélyi Claudia  Honthy Hanna  által énekel "Glavari Hanna"-szerep kapcsán  tért ki erre a  „csonka”  - elveszettnek hitt - lemezkülönlegességre, a  2018-as diósdi előbukkanásának történetére és a megmaradt  - "élőben sugárzott" - rádiós felvétel érdekességeire. Ez a felvétel az egyetlen háború előtti hanganyag, amelyen operettszerepben hallható.



 



Lehár Ferenc - Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf: A víg özvegy



- Nyitány (A Bécsi Filharmonikusokat Lehár Ferenc vezényli - korabeli archív felvétel)



- Honthy Hanna egyveleget énekel Lehár melódiáiból:



„Operettvilág csodás, könnyek között bohóckodás…”



hogyha csak egy percig volnál szép” (Éva-keringő) 



„Bamba-bamba gyászvitéz”  (A víg özvegy)



„Ajk az ajkon, úgy sóhajtom: jöjj, szeress!” (A víg özvegy)



- Keringőegyveleg A víg özvegyből (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)



- Hanna és Daniló szerelmi kettőse, III. felv.: „Ajk az ajkon, úgy sóhajtom: jöjj, szeress!..”  (Blaskó Bernadett és Peller Károly)



- Vilja-dal (Blaskó Bernadett)



- Tánc – „Kóló”, II. felv. (A Dunakeszi Szimfonikus Zenekart Farkas Pál vezényli)



 



Jacques Offenbach - Leon Battu - Fischer Sándor: Eljegyzés lámpafénynél



 - Pierre és Denise kettőse: „- Mit szólna Martin bácsi, mondd, hogyha látná azt, hogy csupa gond és bánat ül az arcodon? Mit szólna, mondd?  Ezt nem tűröm! Ne légy bolond! Csak boldog légy, azt kívánom, hogy boldog légy, és ezzel  pont! La-la, lallala-lallala, lala-lalala, La-la, lallala-lallala, lala- lalala…./- A napot mivel töltöd el, a jószág rendben lesz, ha megjövök? Felelj! Hej!– Úgy lesz, bátyám...." (Decsi Ágnes és Rozsos István, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – A Rádió Dalszínházának új felvétele,  1984. április 8., a Kossuth Rádió, 20.15 – 20.58



 



Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő



A Rádió Dalszínházának új bemutatója: 1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 - 22.30



Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András 



- Clarisse és Frédi kettőse, II. felv.:Drágám, engem sose féltsen…” (Zempléni Mária és Rozsos István)



- Berta, Frédi és Malomszegi vidám hármasa: „Tudom én nagyon is, hogy a mája hamis, tudom én mi az úrnak a gondja. Aki úgy tudom én, fiatal meg a vén, valamennyi a szoknya bolondja /- Na de mért is menekül? Nem eszem meg mindenestül! Csak a karcsú derekát ölelem legfeljebb át! /- Ha a lány takaros, jön a csók hamarost, kikönyörgi a férfi a hitvány. Tudom ám ezután tovalejt szaporán, a csalót ezután bottal ütheti a lány!/ - Csókod kéne már te csúnya, csókot öreg úr se unja!  Adj keveset, de szerelmeteset, csuda édeset, kellemeteset. /- Kedves kicsikém ne féljen, egy két ölelés nem szégyen.  Hunyja be szemét szépen, s a többit bízza rám! /- Félni csacsiság előre, csóktól kap a lány erőre, ha kap egy puszit tőlem, galambocskám!...” (Hűvösvölgyi Ildikó, Rozsos István, Melis György)



- Clarisse és Frédi kettőse, I. felv.: „- Hogyha szeretnél engemet, úgy, mint én tégedet…./- Gyere, csókolj meg, szaporán, tubicám, ha megfőztél most megegyél, de meg ám. Türelem nagy kincs, de nekem csöpp sincs…” (Zempléni Mária és Rozsos István)



- Lili, Frédi és Malomszegi hármasa: „Az élet olyan édes a pusztán… rétet kaszálni, krumplit kapálni…” (Kukely Júlia, Rozsos István, Melis György)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 49262020-09-15 17:50:52

Palcsó Sándor operaénekes visszaemlékezése Házy Erzsébetre



Részlet Klemen Terézia Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet című képes könyvkiadványból (2018)



Palcsó Sándorral 2017. szeptember 17-én készítettem beszélgetést, ekkor mondta el élményeit és emlékeit a művésztársról, pályatársról, Házy Erzsébetről.



[…]



A legelső közös darabnál kezdte a visszaemlékezést.



"1957-ben Auber Fra Diavolóját próbáltuk az Erkel Színházban - (Búbánat: elírás lehet ez az évszám, ugyanis az opera premierje 1959. január 23-án volt.) -, melyet Szinetár Miklós rendezett. Erzsi már akkor ismert volt, nem igen akart velem próbálni. Még zöldfülű voltam, hiszen akkor kerültem oda, s nem azt csinálta, amire kérte a rendező. Nagyon méregetett, gondoltam, ez a nő ki akar próbálni engem. A bemutató előadáson van egy olyan rész, hogy már rég találkozott a két szereplő, s Zerlina, azaz Erzsi örömében a nyakamba ugrik. Észrevettem, hogy igencsak teljes erőből nekiiramodott. Kitámasztottam a lábam, nehogy elessünk, mert valószínű ez volt a szándéka, és ahogy belerepült a nyakamba, bizony jól megfogtam, még a bordája is reccsent, s a fülébe súgtam: most jobb? Ezzel csak azt akartam bemutatni, hogy milyen gondolkodásmódja volt Erzsinek. Észrevette, hogy megvan bennem is a megfelelő vagányság, merészség, és többet soha semmi konfliktus, de még piszkálódás sem volt közöttünk. Amolyan hasonszőrűek voltunk, ráéreztünk a dolgokra, mit hogyan kell.



[...] Manon élete legnagyobb szerepe volt. Alakításban és lelke mélyén is ezt szerette. Nagy találkozás volt szerep és szereplő között. Először is sugárzóan szép volt, amikor felöltözött a szerepben. Egyszerű lányként érkezik az első felvonásban a fogadóba, és ahogy a második felvonásban átváltozik gazdag dámává a híres aranyruhában, aztán bebörtönzött kurtizán, aztán a sivatagi vándorlás és végül a halála, egyszerűen döbbenetes a szerkezetfelépítés. Az átváltozás csodája volt.



Csak néhány szerepet, darabot szeretnék kiemelni, mindet lehetetlen. A Margitszigeten a nyári szabadtéri színpadon, az első Cigánybáróban játszottunk együtt 1962-ben. Nagyon sikeres darab volt, szerették az emberek is, mi is. Szegeden és Pesten is Erkel Ferenc Brankovics György című művében a két testvért játszottunk, ő volt az öcsém. Nagyon szép és sikeres munka volt. Puccini Turandotjában is sikerült nagyon szép operaházi élményt szereznünk a nézőknek. Mihály András főiskolai tanár első operaszerzeménye volt az Együtt és egyedül című mű, ahol szerelmespárt alakítottunk 1966-ban. Nagyon nehéz darab volt, sokat dolgoztunk vele, de mindketten addig csiszoltuk, míg az olyan nem lett, amilyennek mi elgondoltuk, mert egyforma volt a mércénk, amolyan» egy húron pendülők «találkozása volt ez mindig. Ráéreztünk a dolgokra, és azért is adták nekünk a szerepet, mert tudták, általunk siker lesz.”



1972-es évad vége, a felújított Salome. A címszereplő természetesen Házy Erzsébet volt. Palcsó Sándor életműkönyvében így emlékezik:



„Nagy kedvvel készültem a bemutatóra. Éreztem, hogy fontos állomása lesz a pályámnak, életemnek, mint azután ez később be is igazolódott. Jó partnereim voltak, elsősorban Házy Erzsi, akivel pályám során sokat voltunk együtt, sőt barátilag is összejártunk. Erzsi nagyon jó kollégám volt, és mondhatom, jó barátom is.”



„1973-ban a Szegedi Szabadtéri Színház leszerződte az egész Porgy és Bess darabot a teljes operaházi szereposztással. Ezen kívül Szokolay Sándor elkészült új operájával, a Sámsonnal, ahol ismét nagy szereposztással tanultuk a művet: Melis György, Házy Erzsébet, Faragó András és én, Palcsó Sándor, ugyanis ez a szereplőgárda biztosíték volt a szerzőnek, hogy a darab biztosan jó fogadtatásban részesül, s a nagyközönség kíváncsi lesz rá már a színészek miatt is.”



„A szívem majd megszakadt, amikor értesültem halálhíréről. Még előtte a kórházban meglátogattam, de én naivul reméltem, hogy felgyógyul. A munkánk mindig olyan volt, mikor a szív és a lélek összehajol… egy jó embert veszített el a társadalom. Nagyon jó volt vele dolgozni, nekem a későbbiekben soha többé nem volt ilyen kaliberű, nagy partnerem. Nyugodjék békében!”


Palcsó Sándor • 3042020-09-15 17:50:29

Palcsó Sándor operaénekes visszaemlékezése Házy Erzsébetre



Részlet Klemen Terézia Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet című képes könyvkiadványból (2018)



Palcsó Sándorral 2017. szeptember 17-én készítettem beszélgetést, ekkor mondta el élményeit és emlékeit a művésztársról, pályatársról, Házy Erzsébetről.



[…]



A legelső közös darabnál kezdte a visszaemlékezést.



"1957-ben Auber Fra Diavolóját próbáltuk az Erkel Színházban - (Búbánat: elírás lehet ez az évszám, ugyanis az opera premierje 1959. január 23-án volt.) -, melyet Szinetár Miklós rendezett. Erzsi már akkor ismert volt, nem igen akart velem próbálni. Még zöldfülű voltam, hiszen akkor kerültem oda, s nem azt csinálta, amire kérte a rendező. Nagyon méregetett, gondoltam, ez a nő ki akar próbálni engem. A bemutató előadáson van egy olyan rész, hogy már rég találkozott a két szereplő, s Zerlina, azaz Erzsi örömében a nyakamba ugrik. Észrevettem, hogy igencsak teljes erőből nekiiramodott. Kitámasztottam a lábam, nehogy elessünk, mert valószínű ez volt a szándéka, és ahogy belerepült a nyakamba, bizony jól megfogtam, még a bordája is reccsent, s a fülébe súgtam: most jobb? Ezzel csak azt akartam bemutatni, hogy milyen gondolkodásmódja volt Erzsinek. Észrevette, hogy megvan bennem is a megfelelő vagányság, merészség, és többet soha semmi konfliktus, de még piszkálódás sem volt közöttünk. Amolyan hasonszőrűek voltunk, ráéreztünk a dolgokra, mit hogyan kell.



[...] Manon élete legnagyobb szerepe volt. Alakításban és lelke mélyén is ezt szerette. Nagy találkozás volt szerep és szereplő között. Először is sugárzóan szép volt, amikor felöltözött a szerepben. Egyszerű lányként érkezik az első felvonásban a fogadóba, és ahogy a második felvonásban átváltozik gazdag dámává a híres aranyruhában, aztán bebörtönzött kurtizán, aztán a sivatagi vándorlás és végül a halála, egyszerűen döbbenetes a szerkezetfelépítés. Az átváltozás csodája volt.



Csak néhány szerepet, darabot szeretnék kiemelni, mindet lehetetlen. A Margitszigeten a nyári szabadtéri színpadon, az első Cigánybáróban játszottunk együtt 1962-ben. Nagyon sikeres darab volt, szerették az emberek is, mi is. Szegeden és Pesten is Erkel Ferenc Brankovics György című művében a két testvért játszottunk, ő volt az öcsém. Nagyon szép és sikeres munka volt. Puccini Turandotjában is sikerült nagyon szép operaházi élményt szereznünk a nézőknek. Mihály András főiskolai tanár első operaszerzeménye volt az Együtt és egyedül című mű, ahol szerelmespárt alakítottunk 1966-ban. Nagyon nehéz darab volt, sokat dolgoztunk vele, de mindketten addig csiszoltuk, míg az olyan nem lett, amilyennek mi elgondoltuk, mert egyforma volt a mércénk, amolyan» egy húron pendülők «találkozása volt ez mindig. Ráéreztünk a dolgokra, és azért is adták nekünk a szerepet, mert tudták, általunk siker lesz.”



1972-es évad vége, a felújított Salome. A címszereplő természetesen Házy Erzsébet volt. Palcsó Sándor életműkönyvében így emlékezik:



„Nagy kedvvel készültem a bemutatóra. Éreztem, hogy fontos állomása lesz a pályámnak, életemnek, mint azután ez később be is igazolódott. Jó partnereim voltak, elsősorban Házy Erzsi, akivel pályám során sokat voltunk együtt, sőt barátilag is összejártunk. Erzsi nagyon jó kollégám volt, és mondhatom, jó barátom is.”



„1973-ban a Szegedi Szabadtéri Színház leszerződte az egész Porgy és Bess darabot a teljes operaházi szereposztással. Ezen kívül Szokolay Sándor elkészült új operájával, a Sámsonnal, ahol ismét nagy szereposztással tanultuk a művet: Melis György, Házy Erzsébet, Faragó András és én, Palcsó Sándor, ugyanis ez a szereplőgárda biztosíték volt a szerzőnek, hogy a darab biztosan jó fogadtatásban részesül, s a nagyközönség kíváncsi lesz rá már a színészek miatt is.”



„A szívem majd megszakadt, amikor értesültem halálhíréről. Még előtte a kórházban meglátogattam, de én naivul reméltem, hogy felgyógyul. A munkánk mindig olyan volt, mikor a szív és a lélek összehajol… egy jó embert veszített el a társadalom. Nagyon jó volt vele dolgozni, nekem a későbbiekben soha többé nem volt ilyen kaliberű, nagy partnerem. Nyugodjék békében!”


Palcsó Sándor • 3032020-09-15 12:15:49

  • Pesti Műsor, 1982. november 3.



JUBILEUM



„Kérem az obsitot, de ha baj van, gyüvök én”



Negyedszázados operaházi jubileumát ünnepli az  idén Palcsó Sándor, akinek eddigi pályafutását a sokszínűség, az alakítások változatossága jellemzi, a János vitéztől Wagner-szerepeken keresztül Balassa Sándor Az ajtón kívül című operájának Beckmannjáig. 25 év, 72 szerep — jellemezhetnénk röviden énekesi múltját.



— Valójában harminc éve, 1952-ben kezdtem énekelni a Honvéd Művészegyüttes férfikarában. Innen hoztam útravalóul a zene szeretetét, itt tanultam meg a színpadi fegyelmezettséget, a művészi alázatot. Nem hallgathatom el hálámat az áldott emlékezetű Érsek Mária iránt, aki fiatal koromban rengeteget foglalkozott velem s haláláig tanárom maradt.

Visszatekintve az elmúlt 85 évre, a pályám tele volt örömmel, művészi gazdagsággal. Olyan lehetőségekkel élhettem, amelyeket az operaszínpad csak kevés embernek nyújthat a szélsőséges karakterszerepek hosszú sorával. Korábban számos mai szerző igényes, nagyfokú muzikalitást és

biztos zenei memóriát igénylő darabjában énekeltem, amelyekkel komoly művészi rangot vívtam ki, és elismerést is hoztak.



Mostanában a Borisz Godunov Bolondjaként láthat és hallhat az Erkel Színház közönsége. Nem túl nagy szerep, de talán pályám legkedvesebbike, mert már 22 éve énekelem.

Az idő múlásával nem lettem boldogtalanabb és bár a szerepköri adottságok változnak és így a nagy feladatok csökkennek, változatlan igényességgel dolgozom. Amíg a hangszálaimat meg tudom mozgatni és amíg hívnak, örömmel énekelek mindenhol. Szeretett Hárymmal szólva: „Kérem az obsitot, de ha baj van, gyüvök én...”



—tarján—


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8632020-09-15 11:49:46

Százharminc éve, 1890. szeptember 15-én született Agatha Christie, a krimi műfajának koronázatlan királynője.


Nicolai Gedda-az univerzális tenor • 2862020-09-15 11:21:46

Ma esti operaközvetítés!



2020.09.15  19:00 - 19:30  Bartók Rádió










Prológ



Georges Bizet: A gyöngyhalászok



A mikrofonnál: László Ferenc 




 



2020.09.15  19:35 - 21:23  Bartók Rádió



Georges Bizet: A gyöngyhalászok



Háromfelvonásos opera



Szövegét Eugene Cormon és Michel Carré írta



Vezényel:  Pierre Dervaux



Km.: Párizsi Opera Comique Énekkara és Szimfonikus Zenekara



Szereposztás:



Leila - Janine Micheau (szoprán),



Nadir - Nicolai Gedda (tenor),



Zurga - Ernest Blanc (bariton),



Nourabad - Jacques Mars (basszus). 


Bizet és a Carmen • 2892020-09-15 11:21:18

Ma esti operaközvetítés!



2020.09.15  19:00 - 19:30  Bartók Rádió










Prológ



Georges Bizet: A gyöngyhalászok



A mikrofonnál: László Ferenc 




 



2020.09.15  19:35 - 21:23  Bartók Rádió



Georges Bizet: A gyöngyhalászok



Háromfelvonásos opera



Szövegét Eugene Cormon és Michel Carré írta



Vezényel:  Pierre Dervaux



Km.: Párizsi Opera Comique Énekkara és Szimfonikus Zenekara



Szereposztás:



Leila - Janine Micheau (szoprán),



Nadir - Nicolai Gedda (tenor),



Zurga - Ernest Blanc (bariton),



Nourabad - Jacques Mars (basszus). 


Ilosfalvy Róbert • 9492020-09-15 11:17:53

Lemaradt:



Verdi: Requiem



1957. január 13. Zeneakadémia, Állami Hangversenyzenekar. Vezényelt Ferencsik János. Előadók: Szecsődi Irén, Tamássy Éva, Ilosfalvy Róbert, Horváth L. (Horváth László, az Operaház tagja „fedezhető fel” e rövidítésben.)


Momus-játék • 58802020-09-14 20:41:03

A Fra Diavolo azért nem jó válasz, mert Ilosfalvy Róbert az utolsó előtti előadáson énekelte a címszerepet (1962. június 6.)



Az utolsó előadáson (1962. június 23.) Mátray Ferenc alakította a rablóvezért.



Úgy tűnik, a Tell Vilmos 2005-ös  miskolci egyszeri koncertszerű-előadásának ténye volt mérvadó szempont a döntésnél - talán éppen a hangversenyforma volta miatt nem került figyelembe véve. 


Eiffel Műhelyház • 2812020-09-14 20:27:38

Százötvenedik levél, avagy gépeink a vírusos kifutópályán



Origo.hu - 2020.09.14. 14:23



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 150. LEVÉL



„Édes Néném,



négy éve kezdtem írogatni Önnek operai döntéseim hátteréről. Szerencsére mindig segítette munkám – de legalábbis annak magyarázatát – saját felvetéseivel, amelyeket ezúton is köszönök. Ma viszont számot kell vetnünk azzal, hogy ami így vagy úgy létrejött, megint pengeélen táncol: éppenséggel a koronavírus pattogtatja az ostort.



Százötven levél után akár összegzés is jöhetne, legalábbis részidős, és én hajlok erre, de unortodox módon. Talán holmi beszámolónál érdekesebb körképet ad az, hogy egyetlen tetszőleges napon mi mindennel is foglalkozik az Opera gárdája: ezek vagyunk mi, ezt a működést teszi kockára a körülöttünk csapkodó pandémiás vihar.



Tíz napja lehetett, hogy az Eiffel Műhelyházban vendégeskedtek a V4-re – sőt, Szerbiára is – kibővített Virtuózok versenyzői, s a televíziós stáb kérése úgy szólt, vigyem körbe őket az új, beüzemelés alatt lévő létesítményben. Ez a belső körút hát a mai ürügy, és ha amúgy nem mindig gondolnék bele a párhuzamosságokba (hisz az intézmény operatív működtetését igazgatóink végzik), most magam is láthatom, hány folyamat fut egymás mellett.”


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 40962020-09-14 20:05:25

A  Dankó Rádióban az operett mellett ma is „örökzöld” dalokat hallhattunk újra az „Az a szép” műsor délutáni adásában:



Lajtai Lajos – Békeffi István: Régi nyár



„Legyen a Horváth kertben, Budán, szombaton este fél nyolc után. Kiszól a Színkörből a zene, ragyog az édes két szép szeme.…”   (Honthy Hanna)



„Hol van az a nyár, hol a régi szerelem? Hol van az a nyár, átsuhant a szívemen! Hol van az a tűz, ami karjaidba űz? Hol van az a láz, hisz a szívünk csupa gyász…”  (Honthy Hanna)



Lajtai Lajos - Kellér Dezső– Szenes Iván: Három tavasz



„Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára, a kerthelyiségben sramli szól, és ott lehet csak inni jól. Az abrosz tarka-barka, és rajta jó kadarka... (Bilicsi Tivadar)



 „Én édes Katinkám, csak egyszer kacsints rám, csókolj meg, ha szeretsz, és gyere, bújj hozzám!...” (Csákányi Eszter)



Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba



- Mujkó nótája: „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll. Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet. Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson, felejtsen el engemet….” (Clementis Tamás, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA-Dankó Rádió, 2015



- Gábor diák dala: Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek! A haláltól én nem félek, a bakóval szembe nézek! De azt megkövetelem, megkövetelem, hogy utolsó kívánságom, amint mondom, úgy legyen! / Ott, túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát. Ott, túl a rácson virulnak a rózsák, melyeknek kelyhe édes mézet ád. Ott, túl a rácson van a mennyország, minőt nem látott senki még soha! Ott, túl a rácson tündérek élnek, oda kívánok menni, én oda! / - Rabbilincsem levegyétek, adjatok rám díszruhát, csillogjon a sujtás rajta, ragyogjon a paszománt. Aranyszögek a csizmámon, drága kövek a dolmányon! Kócsagtoll a süvegen, a süvegemen! Az utolsó kívánságom, amint mondom, úgy legyen! …/Ott, túl a rácson…” (Boncsér Gergely, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János)) – MTVA-Dankó Rádió, 2015



-  Gábor diák "Bordala": „A kulacsom kotyogóskotyogós, hej, a gégém iszamós, csuszamós, a járásom kopogós, kopogós, ha cifrázom ropogós, ropogós…/ Borban az igazság, borban a vigasz..” (ÉliásTibor, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László) - 1989



- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse, II. felv.: Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…/Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. /Jer vélem, édes, szökjünk el együtt…” (Farkas Katalin és Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkarának Nőikara, vezényel: Makláry László) – Qualiton, 1986



- Leila dala a török nő sorsáról: "Víg a török lány élete, nincs soha semmi gondja…. /Nos, rajta, rajta katonák, csak Vénusz legyen a mi vezérünk…”  (Farkas Katalin, km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkarának Nőikara, vezényel: Makláry László) Qualiton, 1986



- Cigány-nóta, III. felv. (Gáti István, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) – Qualiton, 1986



 



Eisemann Mihály- dalok:



„Köszönöm, hogy imádott, hogy reám úgy vigyázott…” (Dancs Annamari)



„Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány? Hogy jön egy királyfi tán hófehér paripán.…”



„Egy kis rúzs, egy kis hús, egy kis vékony selyemblúz: ez az én kis weekend-babám…”



„Pákis aranyom,, nem zavarom már, csak elhagyom,!  Kár, hogy kesereg, bárhogy pityereg. máshoz sietek már. Ne várjon ma hétre, a többit levélben…”



Maga nős ember, vagy boldogmaga rossz ember, vagy ? Vagy a nőket pont úgy falja, mint a trójai falóMaga páratlan, vagy páros, maga csal, vagy csalható…”



Fényes Szabolcs – G. Dénes György: „Szerdán tavasz lesz…” (Malek Andrea)



Majláth Júlia – Fülöp Kálmán: „Rövid az élet, futnak az évek, nem tudjuk melyik, mit ígér. Melyik hoz könnyet, melyik lesz könnyebb, hogy jó, vagy rossz, ha véget ér…”  (Toldy Mária és Malek Andrea)


Ilosfalvy Róbert • 9462020-09-14 18:02:35

2019. december 11-én Kölnben meghalt Tamássy Éva operaénekes



Lőcsei Gabriella: Requiem egy régvolt Requiemmel



/Lőcsei.net/



Requiem egy régvolt Requiemmel



Hamburgból érkezett a hír: 2019. december 11-én Kölnben meghalt Tamássy Éva operaénekes, aki 1951 és 1958 között a budapesti Operaház méltán ünnepelt mezzoszopránja volt. A szomorú hír hallatán – a Nyugodjék békében! elrebegése után – az volt az első gondolatom, nem a művészt kell búcsúztatnom, nem is a személyes ismerőst, akivel olykor családi körben találkoztam. Hanem azt az erős egyéniséget, akit 1991-ben, egy hirtelenjében összehozott telefonbeszélgetés alkalmával megismerhettem. A példaértékű embert, aki idegen földön sem feledte, hogy Ötvenhatra emlékezni s másokat emlékeztetni – méghozzá a nagy múltú polgári napilap, a Magyar Nemzet hasábjain – minden másnál, a kölni opera főpróbájánál is ezerszer fontosabb! A Magyar Nemzetben 1991. november 2-án Ferencsik János gyászszertartása ’56 halottaiért – Régvolt Requiem címen megjelent írást azonban heteken át hiába kerestem. Aztán, koronavírusos karanténomból szabadulván, nagy hirtelen, mégis megtaláltam…



[…]



1957. január 13. Zeneakadémia, Állami Hangversenyzenekar. Vezényelt Ferencsik János. Előadók: Szecsődi Irén, Tamássy Éva, Ilosfalvy Róbert, Horváth L. (Horváth László, az Operaház tagja „fedezhető fel” e rövidítésben.)



[…]


Ilosfalvy Róbert • 9452020-09-14 17:51:28

Én sem.  Az említett Ilosfalvy-könyvben volt utalás az opera bemutatójára, és a kíváncsiságom  győzedelmeskedett, kezdtem kutatni utána, fellelhető további forrásokat keresve.


A MET felvételei • 11942020-09-14 17:48:07

Számomra érthetetlen, hogy ez a  bécsi  Hérodiade -produkció nem jelent meg DVD-n; bár érthető, mert tele van naturalisztikus jelenettel, sok-sok erőszakkal és vérrel; nem beszélve a keresztény felekezeteket sértő blaszfémiával - a rendezésben. Videón is csak rövid részletek voltak elérhetők...


Ilosfalvy Róbert • 9412020-09-14 13:39:17

1957. november 22., Film Színház Muzsika



(-n)



Olasz szerzők műveiből összeállított, érdekes műsort dirigált hétfőn a Zeneakadémián Virgilio Mortari, a velencei La Fenice színház főintendánsa. A hangversenyen a dirigens mellett a zeneszerző Mortarit is alkalmunk volt megismerni, hisz az első két műsorszám, Vivaldi Olimpiádé nyitánya, s Monteverdi Tankréd és Klorinda párviadala című oratóriuma is az ő átdolgozásában hangzott fel; az est nagy érdeklődéssel várt eseménye pedig egyfelvonásos operájának, Az ördög lányának magyarországi bemutatója volt.

A karmester Mortari széles gesztusokkal, patetikus mozdulatokkal irányítja a zenekart.



[...]



Mortarinak a Salome-témát feldolgozó operája nagy sikert aratott. Az opera zenéje inkább tradicionális, mint újító, drámai kifejezésében egyformán él az izgatott deklamáció, a hatásos kórus-unisono, s a nagyzenekar eszközeivel. Legfőbb érdeme, hogy a feszültséget tartani tudja, pedig ezúttal nélkülöztük a színpadi megjelenítés előnyeit. Fogyatékossága, hogy stílusában nem kiegyensúlyozottan egységes, de feltétlenül értékes, figyelemreméltó alkotás a problematikus operai műfajban. A kiváló közreműködők: Tamássy Éva, Ilosfalvy Róbert és Melis György magas művészi színvonalú előadásban tolmácsolták Mortari  alkotását.”



Fotón: Virgilio Mortari Az ördög lánya  című opera szólistáival (Ilosfalvy Róbert, Tamássy Éva, Melis György)



 



1957. november 21. Esti Hírlap



/Péterfi István/ 



 



[...] Az Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus estja a Zeneakadémián  [...]  A szünet után Mortarinak Az Ördög leánya című, Corrado Pavolini szövegére komponált egyfelvonásos operáját mutatták be. Strauss Richard „Salomé”-ja után nem könnyű feladat az azonos témát újra feldolgozni és még kevésbé a színpadot, látványt, játékot igénylő operát koncertteremben oratóriumszerűen előadni. Az azonban így is megállapítható volt, hogy szerzője nagytudású, művelt muzsikus. (Ami nem meglepő, mert Mortari zeneszerzés-professzor is.) Az előadásra példásan felkészült az együttes. Különösen a szólistákat emeljük ki, Operaházunk három széphangú, fiatal művészét, Melis Györgyöt, Ilosfalvy Róbertet és főként a címszerep nehéz szólamát éneklő, igen tehetséges Tamássy Évát.



A saját művét hitelesen vezénylő Mortarival együtt hosszasan ünnepelték az est valamennyi közreműködőjét, zenekart, kórust és a magánénekeseket."



 



Magyar Nemzet, 1957. november 23.



/Szá./



Mortari-opera hangversenybemutatója



Virgilio Mortari egyik ismert képviselője a jelenkori olasz zeneszerzésnek; La figlia del diavolo (Az ördög lánya) című operája pedig mindössze páréves. Ennek tudatában olyan reményekkel ültünk le a Zeneakadémia nagytermében meghallgatni a mű magyarországi bemutatóját, hogy a nagy múltú Itália zenéjének legfrissebb hajtásával ismerkedhetünk meg. Mortari, aki Velence operaházának, a Teatro Fenicének igazgatója, személyesen jött el Budapestre, hogy vezényelje hangversenyszerűen előadott dalművét.

Az ördög lánya ősi, biblikus témához nyúl: Keresztelő Szt. János, Heródes és Heródiás a szereplői s a történet alapjában megegyezik Richard Strauss Salamé-jával. Ami Mortari elgondolásában újszerű, az a kórusnak igen aktív szerepeltetése, valamint az operának a pantomimmal való összefonása.



Sajnos, éppen a mű strukturális szerkezete miatt, nem kaphattunk róla teljes képet, minthogy a hangversenyelőadásban természetszerűen elmaradtak a pantomimikus szereplők. Hallani Itt nem elég; okvetlenül látni is kell. […]



Talán nem véletlen, hogy a bemutató előtt épp Monteverdi szólalt meg, a Tankréd és Klorinda párviadala; hiszen Az ördög lánya bizonyos vonatkozásban folytatta az előbbit (jó háromszáz évnyi időközzel). Monteverdi drámai eszköze, a stile concitato, az “izgatott stílus”, mintha megtízszerezve jelennék meg Mortari kifejezőeszközei közt (úgy értve, izgalom dolgában). A modern zeneszerzőnek rendelkezésére áll a zenekar tökéletesen feloldott, felszabadult nyelve, szinte korlátlan hangszínkombinációval, effektusaival: Mortari tud is élni a lehetőséggel s zenekara elismerésreméltó faktúrája alkotásában igen hatásosan ábrázol két, egymással szembenálló világot, a démonit és az eszményien tisztát.  

A különös kompozícióból valami szélesformátumú, modern misztérium rajzolódik ki. Érdekes kísérlet, érdekes vitákat lehetne róla folytatni.

Emlékezzünk meg a hazai előadóegyüttesről: Melis György, Tamássy Éva, llosfalvy Róbert, Budapesti Kórus, Állami Hangversenyzenekar, valamint a Tankród és Klorindá-ban Tamássyn kívül részt vevő Kövecses Béláról, Sándor Juditról és a csembalista Margittay Sándorról.


Ilosfalvy Róbert • 9402020-09-14 13:21:24

Érdekesség. Kuriózum!



Virgilio Mortari: Az ördög lánya – opera, a Salome-történet feldolgozása. Magyarországi bemutató: 1957 novembere, Zeneakadémia. Koncertszerű előadás.



Ilosfalvy Róbert Jochanaan tenor szerepét énekelte,  Magyarországon azóta sem énekelte el senki.



Forrás: z.Tóth Antal  - Ilosfalvy Róbert - FORRÓ SZÍVVEL, HIDEG FEJJEL  (CD-vel), Holnap Kiadó, 2014


Momus-játék • 58782020-09-14 13:05:23

Persze, hogy nem:  úgyszintén  érdekességképpen írtam ide. Kuriózum. Ilosfalvy Róbert művészi pályáján is az volt...


Momus-játék • 58762020-09-14 12:35:32

Virgilio Mortari: Az ördög lánya – opera, a Salome-történet feldolgozása. Magyarországi bemutató: 1957 novembere, Zeneakadémia. Koncertszerű előadás.



Ilosfalvy Róbert Jochanaan tenor szerepét énekelte,  Magyarországon azóta sem énekelte el senki.


Momus-játék • 58752020-09-14 12:32:05

A Brankovics Györgyöt Magyarországon  később  a Thália Színházban is láthattuk a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka alkalmából....



A Tell Vilmost is láthattuk később: Miskolcon,  Bartók + operafesztivál, 2005 (koncertszerű előadás volt, neves magyar és külföldi vendégművészek felléptével)


A MET felvételei • 11892020-09-14 11:34:12

Örülök, hogy Te is - velem együtt - kedveled a nagyszerű francia zeneszerzőt és műveit. 



Most az Operában Francia évad vette kezdetét; szerettem volna ha Richard Strauss Saloméja helyett - vagy mellette -, helyet kapott volna a programban Massenet Heródiása! ("Hérodiade") -  legalább egy koncertszerű előadásban!  Nagyszerű zene,  zenedráma. Megérné egyszer itthon is bemutatni.  (Már a csonka "keresztény" évad műsorában is szívesen láttam volna e darabot.)



Emlékszem, mikor huszonöt évvel ezelőtt Bécsben előadták, mekkora visszhangot váltott ki Massenet operája (videón is elérhető volt.)



Dirigent - Marcello Viotti



Regie - Hermann Nitsch



szenische Umsetzung - Richard Bletschacher



Ausstattung - Hermann Nitsch



Jean  - Placido Domingo



Hérode - Juan Pons



Hérodiade - Agnes Baltsa



Salomé - Nancy Gustafson



Phanuel - Ferruccio Furlanetto



Későbbiekben beállt a produkcióba Emil Ivanov (Jean), Georg Tichy (Hérode), Eliane Coelho (Salomé) is. 


Lisztről emelkedetten • 10102020-09-14 11:19:43

2020.09.14  19:35 - 21:07  Bartók Rádió



Anna Volovics (zongora) hangversenye



1. Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák - a) II., b) XI., c) XII., d) XIII.,



2. Mogyeszt Muszorgszkij: Egy kiállítás képei,



ráadás: Robert Schumann: Gyermekjelenetek op. 15 - Álmodozás no. 7



Raiding (Doborján),  Liszt Hangversenyterem, 2019. június 23.


A MET felvételei • 11872020-09-14 11:13:48

Saint-Saëns - Samson et Dalila



Classica TV, Heute, 21:00 - 23:20 Uhr



2018, 140 Minuten 



Sir Mark Elder leitet das Orchester der Metropolitan Opera in einem Konzert von Saint-Saëns' Samson et Dalila.



Die beliebte Oper basiert auf einem einzigen Kapitel des biblischen Buch der Richter: Samson, ein pre-monarchischer Führer der Israeliten, bekämpft tapfer die Philistinen, Erzfeinde seines Volkes, bis Delilah ihn verführt und sein Haar schert, das ihm übermenschliche Kräfte verlieh. Die Kürze des Quellenmaterials stand dem Erfolg der Oper nicht im Weg - im Gegenteil. Samson et Dalila gilt als Urbild eines Mannes, der von einer immoralischen Frau hinters Licht geführt wird.



Teil dieser meisterhaften Inszenierung der gefeierten Oper Saint-Saëns' von 2019 aus der Metropolitan Opera Hall in New York City sind die SolistInnen Elina Garanca , Roberto Alagna und Elchin Azizov




 


Régizene • 42172020-09-14 11:12:17

A Régi Zenei Napok nyitókoncertje Vácott,  július 4-én,  egy ritkán hallható oratóriummal vette kezdetét:



https://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=10284



 



2020.09.14  13:30 - 15:00  Bartók Rádió



Régi Zenei Napok 2020 - III/1. rész: Nyitóhangverseny



Purcell Kórus és a Capella Savaria hangversenye



Vezényel: Szokos Augustin



Km.: Kovács Ágnes (szoprán), Kalafszky Adriána (szoprán), Bárány Péter (kontratenor), Megyesi Zoltán (tenor), Najbauer Lóránt (basszus)



Gregor Joseph Werner: A jó Pásztor - oratórium



(Vác, Fehérek Temploma, 2020. július 4.) 


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Prunyi Ilona (zongora)
Liszt-tanítványok zongoradarabjaiból
Ábrányi: Jellemrajzok a magyar kedélyvilágból – Epedő
Beliczay: Novelette
Beliczay: Nocturne
Weingartner: Hangulatkép, op.2
Gaál: Nocturne, op. 60/1
Raff: Nyugtalanul
Raff: Este
Liszt: Il m’aimait tant! (dalátirat)
Liszt: Die Loreley (dalátirat)
Sauer: Bécsi visszhang - koncertkeringő

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Terem

Baráti Kristóf (hegedű)
Pusker Júlia (hegedű), Klenyán Csaba (klarinét), Fejérvári Zoltán (zongora)
"Összkiadás élőben"
Bartók összes hegedűs kamaraműve/1
Bartók: Andante, BB 26b
Bartók: 44 duó két hegedűre, BB 104 – részletek
Bartók: 2. hegedű-zongora szonáta, BB 85
Bartók: 44 duó két hegedűre, BB 104 – részletek
Bartók: Kontrasztok, BB 116
Élő közvetítés!

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rácz Ödön (nagybőgő)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Mozart: D-dúr divertimento, K. 136
Bottesini: II. (h-moll) nagybőgőverseny
Bartók: Divertimento, Sz. 113, BB 118
A mai nap
történt:
1791 • A Varázsfuvola bemutatója (Bécs)
született:
1908 • David Ojsztrah, hegedűs, karmester († 1974)
1944 • Rolla János, hegedűs
elhunyt:
2019 • Jessye Norman, énekes (sz. 1945)