vissza a cimoldalra
2019-06-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2387)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1679)
Franz Schmidt (3349)
Erkel Színház (10227)
Pantheon (2355)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61777)
Élő közvetítések (7910)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4504)
Kedvenc magyar operaelőadók (1118)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4362)
Beethovenről - mélyebben (694)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3268)
Operett, mint színpadi műfaj (3935)
Komlóssy Erzsébet (41)
Rost Andrea (2042)
Richard Strauss (748)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (28602 hozzászólás)
 
Házy Erzsébet művészete és pályája • 45032019-06-14 21:06:55



Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc (Szokolay Sándor: Hamlet) 



Fotó:  Parlando.hu - 2019. 3. szám



http://www.parlando.hu/2019/2019-3/Hankiss_Ilona-Szonyi_Ferenc.htm


Kedvenc magyar operaelőadók • 11172019-06-14 21:02:30

Hankiss Ilona: Szőnyi Ferenc (1926 - 1990) operaénekes-tanár





Parlando - 2019. 3. szám



 



"Hankiss Ilona (Debrecen, 1935. nov. 6.) operaénekesnő (szoprán). Énektanulmányait a Zeneakadémián Sallay Józsa és Hoór-Tempis Erzsébet irányításával végezte. 1956-ban debütált a debreceni Csokonai Színházban Oscarként (Verdi: Az álarcosbál). 1965-től a Magyar Állami Operaház magánénekese. Repertoárjához elsősorban lírai és koloratúr-szubrett szerepek tartoztak. Európa számos országában vendégszerepelt. Liszt Ferenc-díjas (1963). Főbb szerepei:  Norina (Donizetti: Don Pasquale); Pamina (Mozart: A varázsfuvola); Blonde (Mozart: Szöktetés a szerájból).



Hálásan köszönjük Petőné Szőnyi Klárának, Szőnyi Ferenc leányának, hogy a Parlando olvasóival megosztotta az Édesapjáról készült és a családi albumban féltve őrzött fényképeket."


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43612019-06-14 20:58:19

Június 29.: Operagála! Idén nyáron a Co-Opera Szentendrén tartja évfordulóját és az 50 éves Szentendrei Teátrummal együtt ünnepel.





A hazai és nemzetközi operaszínpadok kivételes tehetségeit felvonultató gálán népszerű részleteket hallhatnak Mozart, Rossini, Verdi és Puccini operáiból.



A formabontó koncert rendezője, a fiatal művészgeneráció kiváló képviselője, Szabó Máté.



Három évvel ezelőtt Szentendrén indult útjára az egyedülálló színházi együttműködés, a Co-Opera. A Szentendrei Teátrum, a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház társulata, a Magyar Állami Operaház szólistáival együtt eddig több mint 100 előadáson kápráztatta el a közönséget kiváló produkcióival határon innen és túl.



PREMIER: június 29., 21.00 óra

Esőnap: június 30.



Fellépő művészek:

Balczó Péter, Bátki Fazekas Zoltán, Bordás Barbara, Busa Tamás, Cseh Antal, Farkasréti Mária, Fischl Mónika, Fodor Beatrix, Frankó Tünde, Hanczár György, Kálnay Zsófia, Kendi Lajos, Keszei Bori, Kiss András, Kolonits Klára, Laki Péter, Mester Viktória, Pataki Bence, Rálik Szilvia, Schnöller Szabina



Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar

Vezényel: Dinyés Dániel



Rendező: Szabó Máté



Belépőjegyek:



https://szentendreiteatrum.jegy.hu/

Zsöllye vacsora nélkül: 10.000 Ft

Helyek vacsorával: 13.000 Ft

V.I.P. helyek vacsorával: 20.000 Ft



Vacsora: 19 órától 20:30-ig


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43552019-06-14 10:53:53

AZ IDEI BARTÓK PLUSZ OPERAFESZTIVÁL programjairól - Miskolc



minap.hu - 2019. április 11. csütörtök 16:02



Operagálával indul június 14-én a Bartók Plusz Operafesztivál. A résztvevők többek között láthatják Puccini Bohéméletét és Bartók A kékszakállú herceg várát is. A tíznapos fesztivál Három tenor gálával zárul – hangzott el csütörtökön, a rendezvény programhirdető sajtótájékoztatóján a Városligeti Műjégpálya Dísztermében.



 



A mai nyitó Operagála, június 14. péntek, 20:00



Műsoron  Aldo FINZI, Erich Wolfgang KORNGOLD, Dmitrij SOSZTAKOVICS, Giacomo PUCCINI és Albin FRIES, az operafesztivál 2018-as operaíró versenyének győztesének művei.



Szólisták: Molnár Ágnes, Kele Brigitta, Boros Csilla, Brickner Szabolcs, Nutthaporn Thammathi



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32672019-06-14 10:33:44

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorának zenei tartalmából:




  • Lehár Ferenc: A kék mazúr



Az operett részleteinek rádiófelvételéről most a Keringő hangzott el (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli) - 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15




  • Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly - Romhányi József: Hét pofon



A zenés játék rádiófelvételéről egy Duettet énekelt Felföldi Anikó és Harsányi Frigyes (km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel a szerző) -1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész 




  • Kálmán Imre - magyar szöveg Gábor Andor:  A csárdáskirálynő



 „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár….  /Hajmási Péter, Hajmási Pál! A barométer esőre áll…”  (Teremi Trixi, Kiss Zoltán)




  • Ábrahám Pál – Földes Andor - Harmath Imre: Viktória



A részletekben hallottuk: Teremi Trixi és Bozsó József közös énekfelvételei mellett az Operettszínház előadásán készült felvételről Frankó Tündét, Kékkovács Marát, Csonka Andrást, Dolhai Attilát, Huszti Pétert, Peller Károlyt. A Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli.




  • Operettegyveleget énekelt Harsányi Frigyes




  • Franz von Suppé: Boccaccio  - az operett Nyitányának dallamaival fejeződött be a mai zenés műsor (az MRT Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli) – a teljes stúdiófelvételt a Rádió Dalszínháza mutatta be 1961. június 24-én a Kossuth Rádióban ( 20.30 – 23.35)



A „Túl az Óperencián” operettműsora mindennap délelőtt kilenckor és az ismétlésben délután hat órakor hallható a Dankó Rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető.


Operett, mint színpadi műfaj • 39342019-06-13 21:50:06

Állami Áruház - a Kecskeméti Katona József Színház bemutatója - 2019



KTV Kecskeméti Televízió



Közzététel: 2019. márc. 1 - YouTube


Komlóssy Erzsébet • 402019-06-13 21:09:47

Öt éve hunyt el Komlóssy Erzsébet operaénekes 



(Salgótarján, 1933. július 9.  Budapest, 2014. április 22.)



A Mi újság a Magyar Állami Operaházban? c. topicban hírt kaptunk erről a cikkről ("szenszansz", 61712. sorszám):



Bartók Gergely: „Te túl rózsám…” - Hódolat Komlóssy Erzsébetnek



/Parlando.hu, 2019/ (pdf)



Fórumtársunk írta a másik topicban:



"A Parlandó zenepedagógiai folyóirat 2019. évi 3számában jelent meg egy száz oldalas tanulmány Komlóssy Erzsébetről. Az eddigi legteljesebb írásmű, ami az ő pályájáról megjelent." 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 617682019-06-13 20:43:59

Itt a teljes cikk:



„fekete játszhat sárga szerepet?” - Ókovács Szilveszterrel beszélget Nagy József



Mozgó Világ - jún 12, 2019 | Interjú


Rost Andrea • 20412019-06-13 20:20:46

Pályafutása 30. évfordulóját ünnepli Rost Andrea



Opera-vilag.net - 2019. június 8. - MTI



Az ez alkalomból rendezett koncertre december 22-én kerül sor.



Koncerttel ünnepli pályafutásának 30., a milánói Scala-beli debütálásának 25. évfordulóját Rost Andrea szoprán december 22-én a Budapest Kongresszusi Központban.



A hangversenyen az elmúlt három évtized nagy szerepeiből szólal meg válogatás Gildától Toscáig a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara kíséretében, Káli Gábor vezényletével és Sándor Csaba operaénekes közreműködésével – közölték a szervezők az MTI-vel.



Rost Andrea a Zeneakadémián Bende Zsolt növendéke volt, karrierje 1989-ben indult, amikor főiskolásként elénekelte Júlia szerepét Gounod Rómeó és Júlia című operájában a Magyar Állami Operaházban. Ugyanebben az évben első helyezést ért el az Európában legrangosabbként jegyzett Mirjam Helin Nemzetközi Énekversenyen, 1991-ben a Wiener Staatsoper magánénekese lett, 1994-ben hívta meg Riccardo Muti a milánói Scalába a Rigoletto bemutatójára. Gilda szerepében olyan nemzetközi sikert aratott, hogy a Scala visszatérő vendége lett.



Három évtizedes pályafutása alatt fellépett a világ szinte valamennyi jelentős operaszínpadán, beleértve a New York-i Metropolitant, a párizsi Opéra Bastille-t, a londoni Királyi Operát, a chicagói Lyric Operát, a madridi Teatro Realt, a Sao Pauló-i, a San Franciscó-i és Los Angeles-i Operát, a washingtoni Nemzeti Operát. Ünnepelték a Salzburgi Ünnepi Játékokon és a leghíresebb koncerttermekben – a londoni Wigmore Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a zürichi Tonhalléban, a New York-i Carnegie Hallban – is. Dolgozott mások mellett Sir George Soltival, Nikolaus Harnoncourt-ral, Claudio Abbadóval, Riccardo Mutival, partnere volt Plácido Domingónak, Roberto Alagnának, Renato Brusonnak és Leo Nuccinak.



Repertoárja felöleli a legjelentősebb Mozart-, Donizetti-, Verdi-, Puccini- és Gounod-szopránszerepeket, de kiválóan énekel Richard Strausst és Bartókot is.



/MTI/



 


Kedvenc magyar operaelőadók • 11162019-06-13 12:42:30

Visszatérek az előző bejegyzésekre: vélhetően Berczelly István  operaénekessel közölték, hogy idén megjelenik az a riportkönyv, aminek Spangel Péter szerkesztésében már tavaly szeptemberben ki kellett volna jönnie (a művész 80. születésnapjához időzítve azt) - azonban máig nincs pontos információnk arról, a közeljövőben kézbe veheti-e ezt a kötetet. Vajon mikor kerül a forgalomba?  Az tág fogalom, hogy: "idén".  Az nagy égés lenne a Háznak, hogy egy évvel a Művész 80. születésnapja után jelenne meg a könyv, pedig tavaly szeptember 9-re ígérték.


Operett, mint színpadi műfaj • 39332019-06-13 11:48:18

Kerekes János – Barabás Tibor – Darvas Szilárd – Gádor Béla:



Állami áruház

operett



2019. június 18. (kedd) 19.30



Városmajori Szabadtéri Színpad





"Halló, halló, figyelem! Áruházunk tíz perc múlva nyit. Készüljetek! Előre a Minisztérium zászlajáért!"



A Diadal Áruház szorgos eladói vígan készülődnek nyitáshoz. Percre sem restek, hiszen a tét óriási: idén melyik áruház nyeri el a Minisztérium zászlaját? A diadalhoz közös nevezőre kell jutni a nagy kérdésben, hogyan is kell eladni. Kocsis Feri, a moszkvai tanulmányútjáról visszatérő eladó az új időknek új dalaival tér vissza hőn szeretett áruházába. Azt állítja, a vevőnek csak azt kell eladni, amire szüksége van. Ezzel szemben Dániel kartárs, a női konfekció osztály vezetője azt mondja, a vevőre rá kell vetnie magát az eladónak, mint a tigris, és rásózni a legdrágább holmit. A kapitalizmus vad csökevényei szállnak harcba tehát a szocialista termelés józan következetességével...

Ferinek mindemellett szembe kell néznie az áruház külső és belső ellenségeivel is. Hol az imperialista uszító Amerika Hangja Rádió, hol a titkon reakciós vezérigazgató a soros.

És hogy jut idő ennyi munka közt a szerelemre is?!



Az' 50-es évek legendássá vált propaganda-operettje, az Állami Áruház egy olyan vidám korról regél, amelyről nem vidáman regélni halálos bűn. A kecskeméti Katona József Színház friss előadása a Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjának keretében látható Benkó Bence és Fábián Péter rendezésében, Dobó Enikő és Szemenyei János főszereplésével!



https://www.szabadter.hu/programok/item/9594-allami-aruhaz-operett.html


Kedvenc magyar operaelőadók • 11152019-06-13 11:40:25

Szabó Miklós - Takács Paula



LÁSZLÓ ZSUZSA EMLÉKEZÉSEIBŐL



I.



Búcsú Szabó Miklóstól



(Csendben elment egy nagy művész)



(1909-1999)



/Első megjelenés: TAPS Magazin- 1999/augusztus-szeptember/



 



II.



Emlékezés Takács Paula operaénekesre



(Palermo, 1913. december 10. – Budapest, 2003. augusztus 27.) 



 



/Első megjelenés: Hegyvidék, 2003. szeptember/


Richard Strauss • 7472019-06-13 11:35:45

Bartók Rádió ma délutáni műsorán szerepel



12:36 – 13:47 Hangversenykülönlegességek



 A Magyar Állami Hangversenyzenekar Richard Strauss-hangversenye



Vezényel: Ferencsik János

 



Schiff András – zongora,



Magyari Imre – kürt

 



1. Burleszk (Schiff),



2. Esz-dúr kürtverseny (Magyari),



3. Imígyen szóla Zarathustra – szimfonikus költemény

 



(Erkel Színház, 1978. március 20.)


Miklósa Erika • 12332019-06-13 11:33:39

Négy előadása lesz Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Operának a Székelyföldi Operahét keretében. Az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.



Négy előadással szerepel Csíkszeredában, a Székelyföldi Operahét keretében a Kolozsvári Magyar Opera. Az operahét június 18. és 23. között lesz, és a négy előadás azért számít különlegesnek, mert utoljára a Kolozsvári Magyar Opera az 1980-as években vendégszerepelt Székelyföldön, azóta erre nem volt lehetőség. Szép Gyula, az opera igazgatója azt mondta, hogy fő céljuk az opera és az operett műfajának eljuttatása a székelyföldi magyar közösséghez, hiszen az ottani közönségnek nincs lehetősége rendszeresen élő operaelőadásokat látni. Reményei szerint a mostani esemény egy hosszú távú együttműködés első állomása lesz, és gyakrabban fognak fellépni a régióban.



Az operahét keretében színre viszik Verdi Traviatá-ját, illetve Erkel Ferenc Bánk bán-ját, amelyben Miklósa Erika énekli Violetta szerepét, és Kovácsházi István alakítja Bánk bánt.



/MTI2019.06.12. 13:53/


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9772019-06-13 11:14:00

A Bartók Rádió mai műsorán,  18:05 – kb.  20.44:



Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet



Budapesti Wagner-napok



Richard Wagner: A Rajna kincse



zenedráma négy képben



Km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám



Szereposztás:



Wotan – Johan Reuter (bariton),

Donner – Haja Zsolt (bariton),

Froh – Brickner Szabolcs (tenor),

Loge – Christian Franz (tenor),

Alberich – Kálmán Péter (bariton),

Mime – Gerhard Siegel (tenor),

Fricka – Schöck Atala (mezzoszoprán),

Freia – Horti Lilla (szoprán),

Erda – Gál Erika (mezzoszoprán),

Fafner – Walter Fink (basszus),

Fasolt – Per Bach Nissen (basszus),

Woglinde – Wierdl Eszter (szoprán),

Wellgunde – Fodor Gabriella (mezzoszoprán),

Flosshilde – Kálnay Zsófia (alt



 


Bende Zsolt • 1532019-06-13 11:00:05



Házy Erzsébet és Bende Zsolt



(Forrás: Pinterest.com)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45022019-06-13 10:59:05



Házy Erzsébet és Bende Zsolt



(Forrás: Pinterest.com)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32662019-06-13 10:39:39

Az imént ért végett a napi rendszerességű operettműsor a Dankó Rádióban.



A „Túl az Óperencián” adásában ezek a zenék is elhangzottak:



Lehár Ferenc: Vadrózsák – keringő (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rácz Márton) - koncertfelvételről



Kálmán Imre: Marica grófnő



Magyar szöveg: Harsányi Zsolt



 - Marica és Tasziló kettőse: Szent Habakukk, mi van velem? én a helyem már nem  lelem! …./Egy az élet, egyszer élsz csak, kincsem, gondold meg ezt…” (Bordás Barbara, Boncsár Gergely)



- A II. felvonás fináléja (Bordás Barbara, Dancs Annamaria, Boncsár Gergely, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László) – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én.



 



Lehár Ferenc: A Víg özvegy



Magyar szöveg: Mérey Adolf



Daniló belépője Harsányi Frigyes előadásában (a bejátszott részlet felvétele Japánban készült, a Fővárosi Operettszínház társulatának vendégjátékán, vezényel: Makláry László) -  „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám… kezdetű dalszöveg elején az első szavakat japánul énekli Harsányi Frigyes)



ifj. Johann Strauss: Császárkeringő (km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) koncertfelvételről



A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, ezen a héten Teremi Trixivel és Harsányi Frigyessel beszélget frádióműsorában.



 



Ezt az adást ismét meghallgathatjuk ma délután, 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.


Kedvenc magyar operaelőadók • 11142019-06-04 22:39:01

Már most előre jelzem a szombati rádióműsort:



Bartók Rádió, 2019. június 8., szombat, 17:00 –17.44 Rádióhangversenyek



Kincses Veronika dal- és áriaestje



Zongorán km.: Harazdy Miklós



Km.: Kiss Sándor (klarinét)





1. Giovanni Battista Pergolesi: A telhetetlen,



2. Georg Friedrich Händel: Rinaldo - Almirena áriája II. felv.,



3. Franz Schubert: a) A halál és a lányka, b) Boldogság,



4. Camille Saint-Saëns: a) Mandolin és gitár, b) Miért maradnék egyedül?,



5. Ottorino Respighi: a) Köd, b) Mattinata,



6. Giuseppe Verdi: a) Ave Maria, b) Bordal,



7. Giacomo Puccini: a) Előre Uránia!, b) Nap és szerelem,



8. Kodály Zoltán: a) Ifjúság, mint sólyommadár, b) Kocsi, szekér,



9. Wolfgang Amadeus Mozart: Cosi fan tutte – Fiordiligi áriája I. felv., 10. Henry Mancini: Hold folyó

 



(Márványterem, 2003. szeptember 15. – részletek)


Erkel Ferenc • 10552019-06-04 22:31:20

A Budapesti Filharmóniai Társaság/Magyar Nemzeti Múzeum honlapjáról:





A Himnusz születésének 175. évfordulójára emlékeznek a Nemzeti Múzeumban 2019. június 15-én.



Nemcsak Erkel Ferenc Himnusza, hanem az egykori pályázatra beérkezett további öt pályamű is felcsendül a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Erkel Ferenc Társaság és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ünnepi hangversenyén.



EMLÉKKONCERT AZ EREDETI VERZIÓ, ÉS A TÖBBI FENNMARADT PÁLYAMŰ BEMUTATÁSÁVAL



- Erkel Ferenc: Szózat - Ünnepi Nyitány - Hunyadi László - részletek

- A korabeli fennmaradt HYMNUS - pályaművek

- MAGYAR CANTATE

- HYMNUS - eredeti változat



Közreműködnek:



Keszei Bori, Heim Mercedes, Komáromi Márton, Jekl László – énekművészek



Oberfrank Pál, Érdemes művész, Jászai Mari-díjas színművész



az István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos)



a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar (karigazgató: Perlaki Attila)



Vezényel:



Medveczky Ádám, Kossuth-díjas karmester

Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság Elnöke



Az est házigazdája: Becze Szilvia



A koncerteket megelőzően a felújított Múzeumkertben Debreczeni-Droppán Béla történésszel vezetett sétán vehetnek részt az érdeklődők, illetve korabeli táncokat mutatnak be a múzeum kupolájában a Mare Temporis alapítvány művészei.

A séta indulási időpontja: 14:30


Találkozó a múzeum információs pultjánál.



Hogyan született nemzeti fohászunk, milyen pályaművek érkeztek, hogyan fogadták Erkel művét a kor kritikusai?

Milyen lenne a himnuszunk, ha nem Erkel Ferenc pályázata nyert volna?



A Kölcsey Ferenc: Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat egyöntetű döntését az egykori bírálóbizottság 1844. június 15-én hozta meg, tehát erre az időpontra datálhatjuk nemzeti fohászunk születését. A pályamű jeligéje az alábbi Kölcsey idézet volt.



"Itt az írás, forgassátok

Érett ésszel, józanon."



Az Erkel Ferenc Társaság és az ugyancsak Erkel által 1853-ban útjára indított Filharmóniai Társaság Zenekara (mai nevén Budapesti Filharmóniai Társaság) célul tűzte ki, hogy a 175. évfordulón méltóképp emlékezzen meg legfőbb zenei szimbólumunkról, nemzeti öntudatunk egyik kulturális alapkövéről.



Somogyváry Ákos a zeneszerző szépunokájaként mintegy negyedszázada kutatja a Himnusz keletkezésének történetét, melynek eredményeképpen előkerült öt további pályamű az 1844-es pályázatból, melyek szerzői nem minden esetben beazonosíthatók.



Hallgassuk meg a többi pályaművet és Erkel kivételesen szép dallamait a korszak legfontosabb kulturális intézményében, a Magyar Nemzeti Múzeumban!



Jegyinformáció

Jegyár: 500 Ft, amellyel a Nemzeti Múzeum állandó tárlatai, és a koncertek előtti múzeumkerti séták is látogathatók.





Jegyek válthatók a Nemzeti Múzeum pénztárában.
















     
     

Házy Erzsébet művészete és pályája • 45002019-06-04 22:29:30



Poldini Ede: Farsangi lakodalom - Zsuzsika (Házy Erzsébet)



Forrás: Parlando.hu


Lisztről emelkedetten • 9532019-06-04 10:35:57

Kapcs. 940. sorszám



Ma délután, a Bartók Rádió műsora, 13:07 – 13.58:



MVM Koncertek – A Zongora



Király Csaba estje Liszt Ferenc műveiből – II. rész





1. III. magyar rapszódia



2. Két transzcendens etűd



a) Asz-dúr (Emlékezés) No. 9.,



b) f-moll No. 10.,



3. Desz-dúr consolation No. 3.,



4. Fantázia Vincenzo Bellini: Norma c. operájának témáira,



ráadás:



Király Csaba: Improvizáció





(Festetics Palota, 2019. február 16.)


Operett, mint színpadi műfaj • 39222019-06-04 10:28:16

Laki Péter: „Lehet a szerepkörök közt átjárás”



Papageno.hu - 2019. május 10., Papp Timea





Laki Péter a XI. Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekversenyen a bonvivánok között az első helyen végzett – Ninh Duc Huan Longgal megosztva –, és elnyerte a közönségdíjat is. A Budapesti Operettszínház fiatal tehetségével a versenyen szerzett élmények és tapasztalatok mellett a bonviván és a táncos komikus szerepkörök közötti váltás lehetőségéről, határok feszegetéséről, önazonosságról és természetesen az előtte álló feladatokról is beszélgettünk.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32612019-06-04 10:24:06

Egy ritkán hallható rádiófelvételről szólalt meg három részlet a Dankó Rádió mai operettműsorában:



Polgár Tibor – Carlo Goldoni komédiája nyomán írta Révay József: A furfangos özvegy



A Rádiófelvétel bemutatója - részletek: 1950. január 15., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.00



Km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Bródy Tamás



- Nyitány



- Dal: „Jaj, de szép a szerelem” (Rafael Márta)



- Dal: - Szerenád (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus)





Újra meghallgathatjuk a délutáni ismétléskor hat és hét óra között, a Túl az Óperencián műsorában, mely adás-sorozatnak ezen a héten a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója,  Kovács Géza a vendég, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32602019-06-03 10:42:51

Ma 120 éve hunyt el ifjabb Johann Strauss  (Bécs, 1825. október 25.  Bécs, 1899. június 3.)  Ebből az alkalomból a Dankó Rádióban a bécsi „keringőkirály” műveinek zenéi szólaltak meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya válogatásában.  




  • ifj. Johann Strauss: A denevér – Nyitány (az  MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli)



 




  • ifj. Johann Strauss: Éljen a magyar!  - Polka  (A Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)



 




  • Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30



Operett három felvonásban – két részben (126 perc)



Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.



Vezényel: Ferencsik János



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)




Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Solymosi Ottó



Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)



 - Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „- Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él!”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” „- …a  cigányvajda megérkezett!....-  A  vajdátok leszek! …  A vajdaságot elfogadom! …” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)



Zsupán belépője, I. felv.: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! - Én írni!? De drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész. Különb a disznó hája, hiszen ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom, semmi más, mint jó evés és jó ivás!...” (Melis György, km. Lendvai Andor)



- Szaffi és Barinkay szerelmi kettőse, II. felv.  „- Ki esketett? Felelj! - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold,- S az égbolt oly szép volt, oly áhítat honolt! - Sok csillag, ó, rajta csillogó kis hímes aranyfolt.- Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. /- Ki volt tanúnk? Felelj…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)



Jelenet és kincskeringő,  II. felv.: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)




  •  ifj. Johann Strauss: Császárkeringő (a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Ferencsik János vezényli)



 



Mától, ezen a héten Kovács Géza művészeti menedzser, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek ügyvezető-igazgatója a vendég a rádió stúdiójában, akivel Nagy Ibolya beszélget.  





A Rádió Zenei Együtteseinek élén 2017.március 15. óta áll Kovács Géza, aki előtte 22 évig a Magyar Állami Hangversenyzenekar, majd jogutódja, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar igazgatója, főigazgatója volt. 



A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldalán. Túl az Óperencián”


Ilosfalvy Róbert • 8432019-06-03 10:37:19

Ma 120 éve hunyt el ifjabb Johann Strauss  (Bécs, 1825. október 25.  Bécs, 1899. június 3.)  Ebből az alkalomból a Dankó Rádióban a bécsi „keringőkirály” műveinek zenéi szólaltak meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya válogatásában.  



Az elhangzott műsorból most csak ezt említem meg:



Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30



Operett három felvonásban – két részben (126 perc)



Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.



Vezényel: Ferencsik János



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)




Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Solymosi Ottó



Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)



 - Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „- Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él!”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” „- …a  cigányvajda megérkezett!....-  A  vajdátok leszek! …  A vajdaságot elfogadom! …” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)



Zsupán belépője, I. felv.: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! - Én írni!? De drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész. Különb a disznó hája, hiszen ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom, semmi más, mint jó evés és jó ivás!...” (Melis György, km. Lendvai Andor)



- Szaffi és Barinkay szerelmi kettőse, II. felv.  „- Ki esketett? Felelj! - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold,- S az égbolt oly szép volt, oly áhítat honolt! - Sok csillag, ó, rajta csillogó kis hímes aranyfolt.- Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. /- Ki volt tanúnk? Felelj…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)



Jelenet és kincskeringő, II. felv.: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



 



A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldalán. „Túl az Óperencián”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44982019-06-03 10:36:32

Ma 120 éve hunyt el ifjabb Johann Strauss  (Bécs, 1825. október 25.  Bécs, 1899. június 3.)  Ebből az alkalomból a Dankó Rádióban a bécsi „keringőkirály” műveinek zenéi szólaltak meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya válogatásában.  



Az elhangzott műsorból most csak ezt említem meg:



Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30



Operett három felvonásban – két részben (126 perc)



Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.



Vezényel: Ferencsik János



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)




Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Solymosi Ottó



Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)



 - Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „- Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él!”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” „- …a  cigányvajda megérkezett!....-  A  vajdátok leszek! …  A vajdaságot elfogadom! …” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)



Zsupán belépője, I. felv.: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! - Én írni!? De drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész. Különb a disznó hája, hiszen ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom, semmi más, mint jó evés és jó ivás!...” (Melis György, km. Lendvai Andor)



- Szaffi és Barinkay szerelmi kettőse, II. felv.  „- Ki esketett? Felelj! - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold,- S az égbolt oly szép volt, oly áhítat honolt! - Sok csillag, ó, rajta csillogó kis hímes aranyfolt.- Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. /- Ki volt tanúnk? Felelj…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)



Jelenet és kincskeringő, II. felv.: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



 



A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldalán. „Túl az Óperencián”


Erkel Színház • 101672019-06-03 00:18:42

Kapcs. 9796. sorszám



A március 24-i beszélgetős – zenés „Klubdélután”-t tegnap követte az operaévad utolsó ilyen jellegű rendezvénye az Erkel Színházban. A Budapesti Operabarátok Egyesülete szervezésében megtartott műsorban Fülöp Attila ezúttal Bátori Éva Kiváló Művész és Kálmándy Mihály Kossuth-díjas Művész operaénekesekkel beszélgetett az Erkel Színház színpadán.  Rálik Szilviának is szólt a felkérés, de betegsége miatt sajnos nem jöhetett el.  Közreműködött  Bartal László zongoraművész-korrepetitor.



A Klubdélutánt Szinetár Miklós, az Egyesület elnöke nyitotta meg. Köszöntője után - miközben kifejezésre juttatta sajnálkozását az Andrássy úti Dalszínház rekonstrukciójának hosszas elhúzódása miatt - az Eiffel Műhelyház operajátszási lehetőségeit dicsérte és ajánlotta figyelmünkbe annak kapcsán, hogy szombaton, a Bánffy Színpadon bemutatott Edgar című Puccini-operaelőadáson ő is ott volt a nézők között.



A műsorvezető Fülöp Attila kérdései az énekművészek felé a szokványosak voltak: honnét datálható, hol és mikor kezdődött az énekesi pályájuk? kik voltak a mestereik? miként és mikor kerültek be az Operába? hogyan ívelt fel művészetük? mely szerepekkel indult el a hazai és nemzetközi karrierjük és melyek  a legkedvesebb szerepük?



A sztereotip kérdésekre Bátori is, Kálmándy is gyakorlatilag felmondta mindazt, amit a Wikipédiában már eddig is olvashattunk és tudtunk róluk, tehát sok új információval nem igen szolgáltak számunkra.   Ami többletet kaptunk tőlük/róluk a beszélgetés során, legyen arról itt pár mondat. Szoprán művészünk kérdésre válaszolva lelkesen mesélt az „Opera nagyköveti” munkájáról, hogy mi ennek a célja, távlata, és milyen feladatok hárulnak rá mint koordinátornak, a többi „nagykövetet” összefogó-irányítónak;  szereti ezt, kedvvel és felelősséggel végzi, képes összehangolni énekesi hivatásával.  Családjáról is említést tett: férjével, aki a Nemzeti Filharmonikusok hangszeres művésze, harminchárom éve alkotnak egy párt…



 Baritonunk hosszan szólt A bolygó hollandi címszerepéről, amelynek eléneklése, eljátszása milyen  elementáris hatást gyakorol rá mindig.  Említette a többi megformált Wagner-szerepét, de a hozzá ugyancsak közelálló és szeretett nagyVerdi-baritonhősök alakításaira is kitért (külön kiemelve a Nabucco címszerepet, ami végigkísérte eddigi pályáján) majd sorolta, mely baritonszerepekre vágyakozik még:  az Ernaniban, az Attilában, a Stiffelióban,…- szeretné egyszer ezeket is elénekelni teljes produkciókban. A francia operák között is sok kedvence van, közülük az egyik legnagyobb kedvenc Jules Massenet Le Jongleur de Notre Dame (Mi asszonyunk bohóca) című operája, benne Boniface szerepe.  Kálmándy ecsetelte a Massenet-opera és zenéjének értékeit, a bariton karakter énekelnivalóinak kivételes szépségét, megformálhatóságának sokszínűségét.



Még a beszélgetés elején Fülöp Attila az erdélyi Biharban született Kálmándy vallásosságára is rákérdezett, majd említette neki Ferenc pápának mostani csíksomlyói látogatását is. Erre baritonunk „kapásból” egy olyan jelzős megfogalmazást tett a jelenlegi pápára (amit mondott nem tartom szükségesnek itt részletezni) - , ami a közönség körében némi meghökkenés moraját váltotta ki, míg Fülöp Attila nagy derültséggel nyugtázta Kálmándynak a pápák „összehasonlítására” vonatkozott kijelentését.



Különben, mint mindig, most is igen közvetlen stílusban, oldottan, felkészülten diskurált vendégeivel az egykori tenorunk, aki később az Operaházban, más munkakörökben és pozíciókban, felelős feladatokat látott el nyugdíjba meneteléig.  



A beszélgetés közben a vendégművészek előadásában énekszámok hangoztak el a következő művekből:




  • - Richard Strauss egy dala (Bátori Éva)

  • - Richard Wagner: Tannhäuser – Wolfram dala az Esthajnalcsillaghoz, III. felv. „ O du, mein holder Abendstern” (Kálmándy Mihály)

  • - Giacomo Puccini: A Nyugat lánya – Minnie áriája, III. felv. (részlet) (Bátori Éva)

  • - Giuseppe Verdi: Don Carlos – Posa halála, III. felv.„O Carlo, ascolta” (Kálmándy Mihály)

  • - Arrigo Boito: Mefistofele – Margit áriája, III. felv. „Spunta l’aurora pallida” (Bátori Éva)

  • - Giuseppe Verdi: Az álarcosbál – Renato áriája, III. felv. „Eri tu che macchiavi quell’anima” (Kálmándy Mihály)



Az énekeseket Bartal László kísérte pianínón.



A második részben a Klubdélután műsorának vezetője, Fülöp Attila újabb vendéget fogadott:  a kis asztalka mellett helyet foglalt  Döme István, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott főügyelője , a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatának tulajdonosa.  Megtudhattuk tőle, hogy 1977-ben szerződött az Operához ügyelői munkakörbe, 1990 óta volt főügyelő, negyvenkét évi szolgálat után nemrég vonult nyugdíjba. A jókedélyű úr – bemutatását követően – elmondta nekünk, kitől, hol és milyen zenei ismereteket szerzett, tanulmányokat folytatott, mielőtt ügyelő lett és hívásra az Operaház állományába került. Részletezte általánosságban az ügyelő feladatkörét, azt is hogy mennyire fontos, nélkülözhetetlen személy, aki a kulisszák mélyén, a színpad mögött „láthatatlanul” végzi fontos munkáját, összekötőkapocs a karmester, a színpadon lévő személyek és a műszaki kiszolgáló alkalmazottak között.  Döme István sztorizott, sok humoros régi epizódot hozott szóba, amelyek számára olykor idegbajos és „izzasztó” pillanatokat eredményezett, de aztán lélekjelenléte kisegítette a bajból és megkönnyebbülésére mindenki fellélegezhetett a végén.



Most is,  a műsor közben volt egy ilyen pillanat – még az első rész alatt, amikor Bátori Éva készült elénekelni zongorakísérettel az első énekszámát; a zongora pedálja, mint kiderült, még a műsor előtti próba folyamán „beragadt”, így a művésznő nem tudta elkezdeni énekét, meg kellett várnia, míg a műszakiak betolnak a színpadra a meghibásodott zongora mellé egy „ütött-kopott” fekete pianínót. Döme István elárulta nekünk: a háttérben ő intézkedett a gyors megoldás keresésében, a váratlanul felmerült akadály elhárításában – pedig ő most nem ezért jött ide és állt készenlétben…



 



Az évad utolsó Klubdélutánja vendégeinek búcsúzóul virágcsokorral illetve egy üveg itallal kedveskedett a Budapesti Operabarátok Egyesületének ügyvezető-igazgató asszonyaGémes Szilvia.


Kedvenc magyar operaelőadók • 11132019-06-02 19:55:50

"Aki túl sokat kér, az valami bizonytalanság miatt teszi"



MÁGÓ KÁROLY2019.06.02. 13:32 Origo.hu



"Interjú Pasztircsák Polina operaénekesnővel, akinek elkezdődött a világkarrierje.



- Egy svájci ügynökség intézi a fellépéseit, az oldalon minden angolul van, és mivel nem voltam benne biztos, hogy ön személyesen megkap minden levelet, azon gondolkodtam, hogy milyen nyelven írjak önnek. Egyébként, ha jól tudom, hat nyelven éli az életét."


Eiffel Műhelyház – Bánffy terem • 642019-06-02 19:42:20

Nem beszámoló volt, hanem híradás.  Többet nem szándékoztam írni.


Miklósa Erika • 12322019-06-02 19:37:33

Kapcs. 1007. sorszám



Ma éjjel sugározza ismét az M5 csatorna.



Miklósa Erika jubileumi gálaestjének televíziós közvetítése az Erkel Színházból -  felvételről: 2019. június 2-án, vasárnap,21:00 - 23:10



A Miklósa25  gála, 2016. január 21.



(130 perc)



Miklósa Erika operaénekesnő pályafutásának 25. évfordulójára külföldi művészbarátait is Budapestre invitálta. Daniela Pini és Leonardo Ferrando mellett színpadra lépett Boncsér Gergely, Dolhai Attila és Horváth István is. Közreműködik: Szlama László (koboz), a Quartett Escualo, továbbá a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara.



Karmester: Silló István



Rendezők: Aczél András, Anger Ferenc, Kázsmér Kálmán


Eiffel Műhelyház – Bánffy terem • 612019-06-02 12:15:48

A közönség és a szakma hatalmas érdeklődése mellett zajlott le  tegnap este az Eiffel Műhelyház  Bánffy termében Puccini második operájának, az Edgar-nak a bemutató-előadása: a Magyar Állami Operaház új produkcióját láthattuk Tulassay Ádám rendezésében.



Közreműködött a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor, Gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikolett) és Zenekara.



A karmester: Szennai Kálmán



A szereplők: Hector Lopez Mendoza (Edgar), Balga Gabriella (Tigrana), Fodor Beatrix (Fidelia), Haja Zsolt (Frank), Kovács István (Gualtiero)



A június 1-jei bemutatót még egy előadás követi, június 6-án.


Operett, mint színpadi műfaj • 39212019-06-02 11:47:00

Múltidézés



Operett - Húsvét



A Fővárosi Operett Színház vendégjátéka a Budapest Kongresszusi Központban,



1986. március 30-án, vasárnap fél 3-kor és 7-kor, 31-én, hétfőn fél 3-kor és 7-kor



J. Strauss, Millöcker, Suppé, Offenbach, FalI és Lehár műveiből



Közreműködnek:



DECSI ÁGNES, DOMONKOS ZSUZSA, GALLAY JUDIT, KARÁDI JUDIT, KOVÁCS BRIGITTA, MEDGYESI MÁRIA, NÉMETH MARIKA,  OSZVALD MARIKA, ZSADON ANDREA, BENKÓCZY ZOLTÁN, FARKAS BÁLINT, GÁRDAY GÁBOR, JANKOVITS JÓZSEF, MARIK PÉTER,  NÉMETH SÁNDOR (30-án), SZOLNOKI TIBOR, VIRÁGH JÓZSEF



 



A MAGYAR NÉPHADSEREG MÜVÉSZEGYŰTTESÉNEK SZIMFONIKUS ZENEKARA



VEZÉNYEL: MAKLÁRY LÁSZLÓ



 



 RENDEZTE: HORVÁTH ZOLTÁN


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13202019-06-02 11:13:11

A Zenés TV Színház bemutatója volt: 1986. február 27., 20.00 – 21.00



Behár György: Primadonna



Zenés játék/dalmű/



"Regényes történet Pálmay Ilkáról, aki meghódította a világot".



Krúdy Gyula kisregénye nyomán a forgatókönyvet írta és a televízióra alkalmazta:  Juhász István



Versek: Baranyi Ferenc



A zenei felvételen közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Jancsovics Antal



Rendező: Bohák György



Dramaturg: Bánki László



Vezető operatőr: Kocsis Sándor



Díszletterrvező:  Langmar József



Jelmeztervező: Wieder Marianne



 



A szereposztásból:



Primadonna  (Pálmay Ilka) – Pitti Katalin



Florica, szobalány (öltöztetőnő) – Oszvald Marika



Timothy, angol inas (lakáj) – Benedek Miklós



Kinsky gróf - Bács Ferenc



Cziráky gróf – Bende Zsolt



Négy színésznő - Torday Éva, Barlay Zsuzsa, László Margit, Lehoczky Éva



Evva Lajos, a Népszínház igazgatója – Haumann Péter



Szigeti József – Vajda László



További szereplők:Mácsai Pál, Hirtling István és Szolnoki Tibor, Jáki Béla



Km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara (koreográfus: Molnár Ernő, Szirmai Béla).



A Színházi Élet a húszas évek elején folytatásokban közölte Krúdy Gyula kisregényét, Pálmay Ilkáról, a századforduló tehetséges. kalandos életű színművészéről. Pálmay Ilka színészi pályája Kassáról indult; játszott a pesti Népszínházban, amelynek hőskora elválaszthatatlan az ő nevétől, majd Bécs és London után Amerika színházlátogató közönségét is meghódította. A francia pikantéria, a sejtetett, de ki nem mondott kétértelműségek bájos és virtuóz művésze volt.



 



A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Túl az Óperencián")  ennek a televíziós daljátéknak a zenei hanganyagáról részlet  szólalt meg:  a finálé:



Km.  Pitti Katalin, Bács Ferenc, Vajda László, Oszvald Marika, Benedek Miklós, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jancsovics Antal.



Ezt a mintegy 15 perces részletet ma délután (18.00 - 19.00) az ismétlő adás végén  megint meghallgathatjuk.


Simándy József - az örök tenor • 6032019-06-02 11:08:50



Giuseppe Verdi. Aida



Margaret Tynes, Simándy József és Fodor János 


Simándy József - az örök tenor • 6022019-06-02 11:07:00



Giuseppe Verdi: Don Carlos



Giulietta Simionato,  Warga Lívia, Simándy József


Simándy József - az örök tenor • 6012019-06-02 11:04:55



Giuseppe Verdi: Simon Boccanegra



Simándy József (Gabriele Adorno) és Rigó Magda (Amelia),



Magyar Állami Operaház, 1950



 



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44972019-06-01 18:46:58

Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny



Jelentkezési határidő 2019. augusztus 25-ig. 



A zsűri tagjai:



Szinetár Miklós



Kossuth- díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, tévé- és filmrendezõ



Kiss-B. Atilla



Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, akadémikus, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, egyetemi oktató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem művésztanára.



Nagy Ibolya



Felelős szerkesztő-műsorvezető Túl az Óperencián Dankó Csatornaigazgatóság



Klein Otokár



A zsűri elnöke, operaénekes, Érsekújvár polgármestere



Klemen Terézia



A Szlovákiai Civil Becsületrend alapító elnöke, fõszervezõ



Kürthy András



Operarendezõ, Ruzitska József-díjas (Kolozsvár), Az opera értéke (Iasi) díj kitüntetettje, a Magyar Állami Operaház volt mûsorigazgatója, a Virginia Zeani Fesztivál (Marosvásárhely) rendezõje



Peller Károly



Színművész, a Budapesti Operettszínház tagja



Domahidy László



Operaénekes, Európa Hangja – díjas


Simándy József - az örök tenor • 5982019-06-01 12:18:29

A Bartók Rádió mai műsorán szerepel



16:23 – 17:12 Rádióhangversenyek



A X. Szegedi Nemzetközi Simándy József énekverseny (2018) győzteseinek gálaestje



Pánczél Klaudia, Hajdú Zsuzsa és Ninh Duc Hoang Long énekel



Zongorán km: Csányi Valéria és Cseh Dalma





1. Antonio Vivaldi: Az olimpia - Lüszidasz áriája II. felv. (Pánczél, Csányi),



2. Giuseppe Verdi: Traviata – Violetta áriája I. felv. (Hajdú, Csányi),



3. Lehár Ferenc: Paganini – Paganini dala (Long, Cseh),



4. Wolfgang Amadeus Mozart: A színlelt együgyű - Giacinta áriája (Pánczél, Csányi),



5. Giacomo Puccini: Turandot – Liu áriája I. felv. (Hajdú, Csányi),



6. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu Csong dala (Long, Cseh),



7. Gioacchino Rossini: A sevillai borbély – Rosina kavatinája (Pánczél, Csányi),



8. Richard Strauss: Cecília – dal (Hajdú, Csányi),



9. Lehár Ferenc: Giuditta – Octavio belépője (Long, Cseh),



10. Johann Strauss: A denevér – Orlovsky gróf kupléja (Pánczél, Csányi),



11. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse (Hajdú, Long, Cseh)





(Magyar Rádió - Márványterem, április 23.)


Erkel Színház • 101662019-06-01 03:48:38

„A fecske” („La Rondine”) operát a  Manon Lescaut-előadásai közé „bújtatva” kaptuk - a produkciót a Kolozsvári Magyar Opera hozta el,  és a PucciniFeszt keretében az operatársulat vendégjátékát két előadásban (május 26. és 27.)  élvezhette a pesti közönség az Erkel Színházban. 



Giacomo Puccini: A fecske



opera három felvonásban, olasz nyelven



A librettót Giuseppe Adami írta Alfred Maria Willner és Heinz Reichert műve alapján

Magyar nyelvű felirat: Anger Ferenc



Vezényel: Horváth József



Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Kulcsár Szabolcs)



A szereposztásból:



Magda de Civry, Rambaldo kitartottja - Ádám Zsuzsanna (lírai szoprán)

Lisette, Magda szobalánya - Kolcsár Katalin (szoprán)

Ruggero Lastouc, Rambaldo egy barátjának fia - Pataki Adorján (lírai tenor)

Prunier, költő, Lisette udvarlója - Bardon Tony

Rambaldo, gazdag párizsi bankár - Balla Sándor (bariton)



Périchaud - Szilágyi János (bariton)



Gobin - Ádám János (tenor)

Crébillon - Sándor Árpád (basszus)



A zongorista – Nagy Gergő



Yvette/Georgette - Pataki Enikő (szoprán)

Bianca/Gabriella - Hary Judit(szoprán)

Suzy/Lolette - Székely Zsejke (szoprán)

 



Valamint polgárok, diákok, festők, elegáns hölgyek és urak,

grizettek, virágárusok, táncosok és pincérek.





Játszódik Párizsban, a második császárság idején.



 



Díszlet – jelmez – látványvilág: Zöldy Z Gergely



Rendező: Anger Ferenc



Puccini Fecskéjét szokták – szerintem tévesen – operettnek vagy félig operettnek-félig operának titulálni, ami abból ered, hogy az olasz zeneköltő eredetileg operett írására kapott megbízást egy bécsi kiadótól; az opera lírai töltetű zenéjének dallamvilága helyenként valóban közelít a másik zenés színpadi műfajhoz - annak is a komolyabb, átkomponált, fajsúlyosabb darabjaihoz -, és tudjuk, Puccini és Lehár zeneművészete az 1910-es évek közepétől kölcsönösen hatott egymásra, ami nemcsak a melódiaszövésben vagy a gazdag hangszerelésben mutatható ki; a Fecske partitúrájában felfedezhetők korabeli tánczenék, a keringő, tangó, polka, foxtrott egyes elemei, amelyek Lehár  műveiben is az idő tájt egyre-másra felbukkannak és akár inspirálhatták erre Puccinit.  (Mily meglepő: A fecske szövegkönyvének írói, Alfred Maria Willner és Heinz Reichert több Lehár-operett librettóját jegyzik: Pacsirta, Friderika, A cárevics…)  A korabeli kritika ráaggatta az olasz Lehár jelzőt. Puccini és Lehár többször találkoztak. (Lehár Antal, a zeneszerző testvérének visszaemlékezése szerint elválaszthatatlanok voltak a zongoránál, s egymás műveiből idéztek önfeledten. ) A pacifista Puccini alig várta az első nagy világégés végét, hogy a darabot Bécsben mutathassa be. Végül a bemutatóra anyagi okok miatt mégsem Bécsben, hanem Monte-Carlóban került sor, 1917. május 27-én -  ami teljes kudarc volt, valószínűleg azért, mert A fecske zenéje gyökeresen más, mint Puccini szokásos, termékeny hangja. Noha volt érzéke a komédiázáshoz is, természetes megnyilatkozási formája mégis a tragikus líra volt.



Az öt nappal ezelőtt (május 27.) látott előadásra visszagondolva mindenekelőtt a szokatlan zenei frázisok, dallamok, ritmusok, hangulatok, a különleges zenekari hangszerelés vagy a zongorakíséretes énekszám jut az eszembe, de a teljes előadás szép ének-zenei élményekkel ajándékozott meg. 



A fecske meglátásom szerint is „opera” és nem operett, de még csak nem is „lírai komédia”: a többször átdolgozott szövegkönyv lírában és drámában tobzódó megzenésítése nem tökéletes alkotás, cselekménye szinte alig van, és bár az előző és a későbbi nagy érett operák ragyogásához képest „árnyékban” maradt, de a megvalósult zenés színpadi mű  egészében véve számomra jól tükrözi vissza a kor „tánczenéinek” stílusismeretét is,  Puccini kifogyhatatlan dallambőségét, zenei ötleteit, invencióját. 



De lássuk, miről is szól ez a nálunk kevéssé ismert Puccini-opera? 



Rambaldo bankár és szeretője, Magda, mulatságot rendeznek párizsi palotájuk nappalijában. A férfi nyakláncot ajándékoz hölgyének, aki visszaemlékezik ifjúságára, amikor a Szajna bal partján, Bullier mulatójában (ami inkább kávéház-féle) táncolt. Az egyik vendég, Prunier, a költő, Magda barátaival beszélget arról, hogy új divat tört ki Párizsban: a "szentimentális szerelem".  Egy rögtönzött versébe kezd (zongora kíséretét később átveszi a zenekar) mely Dorettáról, egy angyali szépségű lányról szól, akitől távol áll a pénzen vett boldogság; a következő versszakot már Magda énekli – ez az opera talán legismertebb áriája -, Doretta álmának folytatásában egy diák szerelme és csókja új, felkavaró érzéseket kelt benne. Miközben a jelenlévő hölgyek köre élvezi a költő gúnyolódását, Prunier azt javasolja Magdának,  hogy nyújtsa a kezét hogy kitalálja belőle sorsát: „olyan lesz, mint egy fecske, aki vándorol a  tengeren túlra, hogy megtalálja és megtapasztalja utolsó szerelmében az igazi szeretetet - ami azonban nem fog örökké tartani”. Ugyanebben a pillanatban Rambaldo egy régi barátjának fia, Ruggero  lép be a terembe. Ő egy vidéki tartományi fiatalember, a bemutatását követően a jelenlévő hölgyek vizslató szemei sokat ígérően tekintenek rá, de ő inkább kíváncsian azt tudakolja, hogy hol tölthetné el kellemesen az első estéjét Párizsban, és hol találhatna szállást magának. Megpillantja Magdát is, akinek láttára zavarba jön, aztán hamarosan távozik az ajánlott címre, a vendégek is elszállingóznak. Magda nem szabadul a fiú rá gyakorolt hatása alól, miután tudja, hogy hová távozott, úgy dönt, követi oda. Budoárjába siet, átöltözik grizette-nek és  titokban utána megy. A fősodor mellett a mellékszálat Prunier és a beléhabarodott szobalány, Lisette képviseli. Ők a mókában, a játékban, a szerelmi cselszövésekben élik ki magukat, csapongó, szeszélyes szerelmi tűzben lobognak… Lisette Magda ruháiba öltözik, szerelmesen öleli át a költőt, majd ők is a Bullier mulatójába indulnak, ahol a második felvonás játszódik. Ruggero és Magda már együtt vannak, ők is táncolnak, akárcsak a bár vendégserege. Szól a keringő, a foxtrott, mindenki ropja a divatos one step-et. Közben Magda ahelyett, hogy felfedné valódi nevét és kilétét a fiúnak, Paulette-ként mutatkozik be neki; a  régi idők egy élményét eleveníti fel: elmondja, hogy ezen a helyen egyszer beleszeretett egy ismeretlen fiatalemberbe. Az este végén Ruggero megcsókolja Magdát, ezt észreveszi  a belépő Rambaldo, aki felismeri kitartottját. Lisette, aki eredetileg Prunier-vel jött -,  Rambaldót  megpillantva gyorsan eltűnik, Ruggeróval együtt. Magda megmondja Rambaldónak, hogy mást szeret, nem kíván visszatérni hozzá, elhagyja a régi életét, hogy kövesse a szeretet férfit. És elmegy Ruggeróval, aki mit sem sejt a lány múltjáról.  Hónapok telnek el.  Ruggero háza a francia Riviérán, Nizza mellett található. Ott élnek boldogan ketten.  A pár, a gazdasági problémák ellenére a szeretet naiv egyszerűségében élik mindennapjaikat. Ruggero kertészmunkát végez.  Magda lassan ráébred, hogy el kell majd számolnia múltjával Ruggero családja előtt. Prunier és Lisette érkeznek hozzájuk látogatóba. Lisette, aki mint színésznő próbált érvényesülni, megbukott, vissza akar állni Magda szolgálatába. Prunier elmondja Magdának, hogy Rambaldo bármikor kész visszafogadni őt. Magda bizalmasan elmondja a költőnek, hogy bűnösnek érzi magát, mert szerelmét ilyen alantas életminőségbe, és kényszerhelyzetbe hozta közös életükért.  Prunier emlékezteti, hogy mit jósolt neki: a fecske a tengeren túlra repült volna, de előbb-utóbb vissza kell mennie oda, ahonnét elszállt. Ruggero érkezik mamája levelével, boldogan mutatja Magdának; átadja neki, olvassa fel hangosan: áldását adja neki, vegye feleségül a tiszta szívűnek és múltúnak mondott kedvesét. Magda már nem tud ellenállni: megvallja Ruggerónak az igazat: múltja miatt már nem lehet vele együtt, ő csak egy kurtizán, aki nem járulhat piruló menyasszonyként a fiú családja elé, és nem akarja tönkretenni jövőjét. A fiú hiába könyörög neki, Magda most már döntött: visszatér a régi életébe, kitartójához. Ruggero lelkileg összeroskad a fájdalomtól.



Látjuk, Puccini előszeretettel fordul a helyszínek tekintetében Párizshoz; Magda alakjában „visszaköszön” a szerelemre sóvárgó kurtizán (lásd Manon, Mimi, de beleérezhető akár kvázi Violetta történetének vidéki életképe is: á la Traviata)



Anger Ferenc a következőket nyilatkozta a darabról:  „[…] A fecskében is szerelmi történet kezdetének, majd annak megrázó végének lehetünk a szemtanúi. S a darab nem azzal a mindent elsöprő tragédiával zárul, mint a Bohéméletben, a Pillangókisasszonyban vagy akár A köpenyben, hanem hétköznapi dráma a vége. Mindez iszonyatosan erősen tud hatni a színpadon” – fogalmazott a rendező. Mély dráma, két ember közti feszültséget láthatja a néző. Puccinit mélyen megérintette a háború. Akkor, mikor milliók haltak meg, az nem különös. Puccini valami egyedit akart. Két ember drámáját érzékeltette, amely megérintheti az embert.”



 „A fecske” tartalmaz operett-elemeket is. Németh István Csaba zenetörténész szavaival „nem bécsi operett és a Puccini-operák között is eléggé atipikus. Zenéje azonban kifejezetten izgalmas és egyedi módon eklektikus.  Megjelennek itt a táncelemek is. „De a legfontosabb kelléket a partitúrában minduntalan felbukkanó keringők (Tempo di Walzer) jelentik, önfeledt forgásuk a Második Császárság frivol és dekadens atmoszféráját hivatott felidézni … de a korszak vadonatúj amerikai táncdivatai is megjelennek egy-egy utalás erejéig: tangó, one-step és lassú foxtrott.”



 Puccini, mint említettem, szerette Párizst. Annyira kedvelte ezt a várost, hogy a Bohémélet bemutatója után 20 évvel később új operájában visszatért oda és talán még szeretnivalóbban ábrázolta Párizs miliőjét zenéjében. A rendezés hatásos, mely kitűnik a koncepció és design megvalósításában.  Nagyszerű opera ez, mely tele van szemre és fülre ható szépségekkel, túlcsorduló érzelmekkel.



Anger Ferenc rendező és kreatív csapata alaposan átgondolta, mit szeretne ezzel a munkával végbevinni és elérni; úgy építették fel a cselekmény fő vonalát, hogy annak központi karakterére, a „kitartott nőre” koncentráljon, aki a szerelem és szeretet kedvéért a szegénységet is vállalva addigi életvitelének elhagyását fontolgatja.



Magda áriája és Ruggeróval énekelt kettősei ideálisan illeszkednek Puccini igényes zenéinek sorába. Ádám Zsuzsanna különösen a ragyogó szépségű "Chi il bel sogno di Doretta"  álomelbeszélő dalával szerintem a közönség minden egyes tagját levette a lábáról s kirobbanó tapsviharral és ovációval fogadott  - ami egyaránt szólt Puccini zenéjének, amint az igen muzikális és tehetséges fiatal szoprán érzelemdúsan előadott és tökéletesen kivitelezett szép énekének. Nagy jövőt jósolok neki az operaénekesi palettáján (már bizonyított Szegeden az Ernaniban, a nyári szabadtéri játékokon Aidát énekel és készül Szilágyi Erzsébet szerepére is) ha ezen a vonalon halad tovább művészi kifejezési eszközeit tekintve is.  Pataki Adorján régi ismerősünk, sok tenor szerepében láthattuk őt, most ebben a Puccini-operaritkaságban mutatkozott be nekünk: éneklésében kissé talán egysíkú, a színek változatosságának hiányát látom, de ezt leszámítva szépen, hihetően hozta Ruggeró karakterét. Meglátásom szerint van még javítanivalója a  „puccinis” énekbeszédjén is,  ám tagadni nem lehet Patakinál  az összetett kifejezés, a dinamika meglétét. Elkötelezett, jó teljesítménye dicséri őt.  A másodlagos párként Kolcsár Katalin (Lisette) és  Bardon Tony (Prunier) időnként kicsit túlzásba viszik karakterük jellemábrázolását, mintha a rendező úgy gondolta volna, hogy az akciók túlságosan statikusak a nagy gesztusok és vehemencia híján. De jól énekelték a szerepüket, és emlékezetes alakítást nyújtottak ők is.



A karmester, Horváth József kompetens irányítása alatt zenekara kibontotta az opera zenéjének részletgazdagságát, finomságát és megcsillogtatta ezer színét; játékukból kiviláglik Puccini operájának melodikus készsége, de halljuk az egyszerű, fülbemászó dallamokat is, amelyek az ősbemutató idején a közönség ízlésének túl „operettes” volt és kifogásolta.



Pedig Puccini itt is mesterien bánik a zenei jellemfestéssel: minden akció, líra, dráma megkapja a maga stílusnyelvét. Érdemes ismét végig tekintenünk az operán:



Amikor a függöny felemelkedik, akkor egy sztereotípiás, karikaturált társadalom jelenik meg: a Prunier Magdával és Lisette szobalánnyal folytatott vita arról, hogy a szentimentális szerelem járványa törhet ki Párizsban, egy olyan városban, amelynek lakosait csak a pénz és a féktelen szabadidős érdeklődés motiválja, anélkül, hogy valaha is mélyebb érzelmekbe kerülnének. Úgy tetszik, ezt az aspektust zenei módon, „világi” témák fényes és áramló sorrendje alakítja, amire példa a valódi kifinomultságot és a zenei mélységet ábrázoló híres románc:  Doretta gyönyörű álma. A második felvonásban, a Bullier bárban, a valódi érzelmek a Puccini főszereplőit rajzolják meg: Magda esetében ugyanaz a helyzet áll elő, mint Mimìnél látjuk a Bohéméletben: úgy dönt, hogy elveszti a szeretetet, anélkül, hogy gondolná, hogy mi lesz a jövőbeni következménye. Ezen a ponton a zenekari szövet megvastagszik: a táncos jelenetek hangsúlyosabbá válnak, éppen úgy, ahogyan a különböző keringők és polkák követik egymást a második felvonásban Johann Strauss Denevérjében. Ezek a pillanatok azok, melyek a Paulette / Magda és a Ruggero közötti intimitás jeleneteivel váltakoznak, amelyekben  a zenekari finomság és a francia fény harmóniái kísérik a főszereplők szenvedélyes párbeszédeit ("Miért soha nem akarok tudni"). Erre másik példa világít rá ebben a felvonásban: kezdetben Ruggero Magdával váltakozva énekel; később Lisette és Prunier is bekapcsolódnak és ének kvartett jön létre,  végül a kórus is becsatlakozik a zenekar aktív megtámogatásával. A harmadik felvonásban Puccini még inkább megmutatja saját drámai és kompozíciós virtuozitását. Abban a pillanatban, amikor Magda elolvassa Ruggero édesanyjának levelét, három érzelmi fokozat mutatkozik meg benne: az anya érzelme, amit az is igazol, hogy a szoprán most már meglehetősen mély textúrában énekel, mintha a szavakkal hangzana el a levél szerzője; az érzelem, amit Magda érez, a szavakkal, mit vár tőle mint jövendő anyától; végül a zenekar kísérő szerepe, amely hangsúlyozza a bűntudat érzését, ami a főszereplőt sújtja. A következő jelenet még meglepőbb: azalatt míg Magda úgy dönt, hogy elhagyja Ruggerót, a zenekari hangzás már-már szinte szimfonikus hangokat és a színeket kelt…



Az „operett” elemet a másik két fő karakter, Magda szobalánya, Lisette és költője, Prunier képviseli. Tiszta, régimódi szituációk, amint a szexuális félreértésükből fakadó helyzetkomikum megrajzolása is. Sajnos nem táncoltak „eléggé”, szerettem volna őket így is megrendezve látni. Lisette a nagy táncos-jelenetben akár lehetett volna olyan karakter is, mint A denevér második felvonásában  Adél… Ugyanis  Kolcsár Katalin rendelkezik kiváló színészi, énekesi, megvillantott táncosi minőség mágikus kombinációjával. Ők (kivéve a táncot) megmutatták: tudnak szórakoztatni, de lírikusba emelkedni a Magdával és Ruggeróval énekelt nagy kvartettben.



A fecske – a mű értékeit tekintve - Puccini abszolút művészi érettségének alkotó korszakában keletkezett opera, mesterművei vannak a komponista oeuvre-jában. És mégis, mintha az opera kreatív folyamatának összetett hiányosságai bizonyos módon megmagyarázzák ennek az operának a helyét köztük: az azoknál kisebb népszerűséget és kevesebb jelenlétet az operaházak programjaiban.



A Kolozsvári Magyar Operának köszönhetően most mi is megismerhettük és személyes véleményt alkothattunk erről a művészi értékeit tekintve kissé méltatlanul háttérbe szorult Puccini-remekműről.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44952019-06-01 03:45:14

Valóban! Köszönöm.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44922019-05-31 12:30:22





Házy Erzsébet (Glawari Hanna) és Johannes Heesters  (Danilovics Danilo) - Lehár Ferenc: A víg özvegy Theater an der Wien, 1968



/A képek eredeti forrása: Tükör; Film Színház Muzsika/


Operett, mint színpadi műfaj • 39182019-05-31 11:40:42

Ifj. Harangozó Gyula Diótörője lesz karácsonykor az Operettszínházban



ORIGO2019.05.30. 17:42



Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Budapesti Operettszínház, az idei legnagyobb közös vállalkozás a Diótörő színpadra állítása lesz karácsonykor. A koreográfus a budapesti és a bécsi Operaház volt balettigazgatója, ifj. Harangozó Gyula.



A megállapodás célja közös előadások, művészeti projektek, szakmai programok megvalósítása, az egyetemi képzések személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, pályázatokon való közös részvétel és információcsere. 


Balett-, és Táncművészet • 58082019-05-31 11:39:33

Ifj. Harangozó Gyula Diótörője lesz karácsonykor az Operettszínházban



ORIGO2019.05.30. 17:42



Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Budapesti Operettszínház, az idei legnagyobb közös vállalkozás a Diótörő színpadra állítása lesz karácsonykor. A koreográfus a budapesti és a bécsi Operaház volt balettigazgatója, ifj. Harangozó Gyula.



A megállapodás célja közös előadások, művészeti projektek, szakmai programok megvalósítása, az egyetemi képzések személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, pályázatokon való közös részvétel és információcsere. 


Erkel Színház • 101642019-05-31 11:33:34

Tegnap zsúfolásig megtelt az Erkel Színház nézőtere a Manon Lescaut-széria ötödik, utolsó előadására az évadban. Hatalmas ünneplésben volt része az első szereposztás előadó-gárdájának...


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32592019-05-31 11:28:42

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában ebből az operettből hallhattunk részleteket a ma délelőtti adásban:



Kálmán Imre – magyar szöveg: Harsányi Zsolt – Innocent-Vincze Ernő: A cigányprímás




  • Rácz Pali dala - Stradivári-dal (Gárday Gábor)



„Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…/Szól  a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol.…” 



Az operett keresztmetszetének rádiófelvétele először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban hangzott el (20.00 és 21.00 óra között). Km. az  Andor Ilona Gyermekkara, az MRT Énekkarának Nőikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó



Erről a felvételről két részlet hangzott el:




  • Sári dala (Koltay Valéria, km.  a Gyermekkar és Nőikar)



"Nádfedelű kicsi falu rózsája idejön egy vadidegen országba”




  • Vidám négyes (Kishegyi Árpád, Melis György, Koltay Valéria, Németh Marika)



Köszönöm! Köszönöm! Ez a perc nagy öröm!…/- Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/ - Egy király, egy cigány…./ - Áll a bál….  jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ - Én vagyok a bálkirály…  áll a bál, Rácz a király…” 



Részletek a Qualiton hanglemezfelvételéről (1965., km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás):




  • Juliska és Laci kettőse (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor)



„Szállszálltovaszáll a nyár, hervad a csók, mint a rózsák 




  • Sári dala: Mese a királylányról (Zentay Annakm. a Fővárosi Operettszínház Énekkarának Női kara)

  • Sári és Gaston vidám kettőse, 1. felv.,



„Hacacáré erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka…/furcsa tánc az úri fajta…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)



Megint egy másik stúdiófelvételről szólalt meg:



- Sárika és Gaston keringődala (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó (Qualiton – HLP OK 6500 – Kálmán Imre operettrészletek, 1957)



Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod!.../Lárifári, nem kell várni, frissen jó a csók! Fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók! …”



 



Az operettműsor elején Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéből a Vágyom egy nő után kezdetű ária hangzott el Laki Péter, a Budapesti Operettszínház tenoristájának énekfelvételéről.



 



Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32582019-05-30 11:12:06

A Dankó Rádió mai operettműsorából kiemelem:



Alexandre Charles Lecocq: Angot asszony lánya

A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor.



A következő részletek szólaltak meg erről a rádiófelvételről:




  • Hortensie Langé dala: (Németh Marika, km. az MRT Énekkarának Nőikara )



„Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” 




  • Hortensie Langé és Ange Pitou kettõse (Németh Marika, Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)



"Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs…, a fennálló rend örökké és remélve itt soha nem ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” 




  • Kórusjelenet és Pomponnet belépõje   (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara)



 -„Esküvő, esküvő lesz ma nálunk!… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká… Hol van az én szép tündéri párom?…Párizs népe engem bámul, Pomponnet-t, a vőlegényt….Hol a hajtű? Hol a fésű?…”




  • Kórusjelenet (MRT Énekkarának Nőikara)



„ Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr! Mert oly ártatlan a mi lányunk, oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” 




  • Jelenet és keringő (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)



„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve, uram! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígérted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!...-  Rendelkezzék mindennel!.....- Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő - balettzene)



 



Kocsis Zoltán ma lenne 67 éves.



A 2016. november 6-án elhunyt zongoraművész-karmester-zeneszerző emlékére, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának végén Ravel Bolerója csendült fel a Nemzeti Filharmonikusok  előadásában, élükön Kocsis Zoltánnal –  élő, koncertfelvételről hangzott el a zenemű, amit a 18 órakor kezdődő ismétlőadásban, háromnegyed hét táján, újra meghallgathatunk a rádió hullámhosszán (és/vagy az internetes oldaláról).


Erkel Színház • 101572019-05-30 10:53:38

Tény, hogy az Opera művészei itt a fórumon nem először adnak ilyetén hangot  vélt vagy tényleges sérelmeiknek, rosszalló nézetüknek: ha visszalapozunk az időben, itt van például Ambrus Ákos operaénekes  hozzászólásai -   http://www.momus.hu/account.php?display=680 - 2006 -2012 tájáról: azok sem voltak éppen hízelgőek ránk, fórumozókra nézve….



(Ambrus Ákos magánénekes volt 2013-ig, azóta a Magyar Állami Operaház - Opera Nagykövetei program egyik résztvevője.)


Kocsis Zoltán • 6652019-05-30 10:21:02

Bartók Rádió mai műsorán: 12:36 – 14.08 Hangversenykülönlegességek



Csaba Péter (hegedű) és Kocsis Zoltán (zongora) estje



1. Wolfgang Amadeus Mozart: e-moll szonáta K. 304.,



2. Ludwig van Beethoven: c-moll szonáta Op. 30. No.2.,



3. Johannes Brahms: G-dúr szonáta Op.78.,



 4. Bartók Béla: I. rapszódia,



ráadások:



a) Szergej Rahmanyinov: Vocalise,



 b) Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr szonáta K. 296 - I. Allegro vivace





(MTA Kongresszusi terme, 1979. december 8.)


Kocsis Zoltán • 6642019-05-30 10:19:00

Kocsis Zoltán ma lenne 67 éves.



A 2016. november 6-án elhunyt zongoraművész-karmester-zeneszerző emlékére, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának végén Ravel Bolerója csendült fel a Nemzeti Filharmonikusok  előadásában, élükön Kocsis Zoltánnal –  élő, koncertfelvételről hangzott el a zenemű, amit a 18 órakor kezdődő ismétlőadásban, háromnegyed hét táján újra meghallgathatunk a rádió hullámhosszán (és/vagy az internetes oldaláról).


Erkel Színház • 101502019-05-29 21:57:19

Manon fentről érkezik



Opera-vilag.net, 2019. május 27.



Giacomo Puccini: Manon Lescaut – felújítás az Erkel Színházban. FÜLÖP KÁROLY írása a május 18-i és 21-i előadásokról


A díjakról általában • 10672019-05-29 21:38:49

Átadták a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi állandó díjait az akadémia éves rendes közgyűlésén a Pesti Vigadóban.



A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjat Bodrogi Gyula színművész, a Nagydíjat Matl Péter szobrászművész, az Aranyérmet Winkler Barnabás építész, a Művészeti Írói Díjat Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, publicista, a Kováts Flórián Emlékérmet Udvaros Béla rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója érdemelték ki.



A díjakat Vashegyi György, az MMA elnöke adta át, a méltatásokat Szabó Sipos Barnabás színművész olvasta fel.



MMA Életműdíjban a magyar szellemi élet azon jeles művésze részesíthető, akinek kiemelkedő munkássága, életműve példa a nemzet felemelkedéséért, megmaradásáért végzett odaadó, önzetlen és a személyes bátorságot sem nélkülöző munkálkodásra. A díj pénzbeli elismeréssel jár, amelynek összege bruttó 6 millió forint.



Bodrogi Gyula, mindenki Gyuszi bácsija ez év áprilisában lett 85 éves. Tisztelettel és szeretettel vesszük őt körül a Nemzeti Színházban, vagy ő vesz körül minket ugyanitt – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, az MMA rendes tagja a színművészről.



MTI 2019.05.29. 13:49


A hangszerek csodálatos világa • 1942019-05-29 21:23:19

"A Leskowsky Hangszergyűjtemény  az ország egyetlen látogatható hangszergyűjteménye. A több mint kétezer darabot számláló kollekció a klasszikus, népi- és kísérleti hangszereket mutatja be a középkortól napjainkig. Öt kontinens húros, fúvós és ütőhangszerei szólalnak meg a látogató kezében. Zenei előképzettség nélkül is átélheti a hangok születését, a zene örömét!"



Hajógyári Sziget, június 2., 14.30 - tól - Gyereksziget interaktív hangszerbemutató foglalkozás - műsorral egybekötve.


Kocsis Zoltán • 6632019-05-29 20:47:31

Az M5 csatorna sugározza ma 21:50 - 00:00



MüpArt Classic



Kocsis Zoltán emlékkoncert



„Kocsis Zoltán halálának évfordulóján koncerttel tisztelegnek emléke előtt volt zenész kollégái, munkatársai a Müpában, abban a teremben, ahol hosszú évekig együtt muzsikálhattak. Az est műsorával sokoldalú művészi, zenei tevékenységének fontos mozzanatait, kapcsolatait, fordulatait próbáljuk felidézni: a legfontosabb szerzők közül Liszt és Bartók szólal meg.



 A 1970-ben a Magyar Rádió zongoraversenyén Kocsis számára győzelmet hozó művet: Beethoven G-dúr zongoraversenyét egy általa felfedezett orosz zongoraművész szólójával hallhatjuk.



A zeneszerző Kocsist az ifjúkori pályatárs, Sáry László az emlékére komponált új művel idézi meg. Az átiratok mesteri készítőjének hagyatékából a tevékenységének központi alakját jelentő Bartók Béla négy korai zongoraművének zenekari hangszerelése szól.”


Kocsis Zoltán • 6622019-05-29 20:44:39
Momus-játék • 56672019-05-29 14:04:35

Kiegészítés a témához:



"A confrater címet számos világi hívő kapta meg abban az időben. Ennek feltétele csak annyi volt, hogy elfogadják Szent Ferenc elveit és eszerint éljék mindennapjaikat. Liszt 1863-ban Rómába költözött. A Madonna del Rosario-kolostorban élt, ahol a két Szent Ferenc-legendát is befejezte. 1865. április 25-én, Rómában tonzurál- ták, azaz klerikussá szentelték. A szertartást a zenekedvelő IX. Pius pápa jóváhagyásával Gustav von Hohenlohe kardinális vezette. A zeneszerző július 30-án felvette a kisebb papi rendeket: ajtónálló, lektor, ördögűző és akolitus lett. Liszt abbé tehát nem misézhetett, nem gyóntathatott, ugyanakkor szabadon házasodhatott, és bármikor meggondolhatta magát. A kisebb rendek felvétele nem jelentett akkora elköteleződést, mint a nagyobb rendek: a szubdiakonátus, a diakonátus (szerpapság) és az áldozópapság. Azt, hogy nem kívánt ennél szorosabb kötelékbe lépni a klérussal, maga írja le Constantin von Hohenzollern-Hechingen hercegnek tett beszámolójában:



"Meggyőződvén, hogy ez a tett megerősít a jó úton, erőlködés nélkül cselekedtem meg, egészen egyszerű és egyenes szándékkal. Egyébiránt ez felel meg fiatalkori előéletemnek, csakúgy, mint a fejlődésnek, melyen zenei alkotómunkám keresztülment az elmúlt négy esztendő során, s e munkát kívánom megújult lelkesedéssel tovább folytatni, mivel természetem       legkevésbé fogyatékos formájának tartom. Hétköznapi nyelven szólva: még ha igaz is, hogy „nem a ruha teszi a szerzetest”, akkor sem hátráltatja őt; és bizonyos esetekben, amikor belül már egészen kialakult a szerzetes, miért ne öltsük magunkra külső ruházatát? De hiszen egyáltalán nem is kívánok szerzetes lenni, a szó legszigorúbb értelmében. Erre nincs hivatásom, és megelégszem azzal, hogy oly mértékben tartozzam az egyházi hierarchiához, amennyire a kisebb rendek engedik. Ezért is nem a csuhát, hanem a reverendát öltöttem magamra."



 



Forrás: Liszt és a pesti ferences templom A XIX. század egyházi zenéje a pesti ferences templomban  /Kecskés Mónika/



Liszt zenéje a pesti ferences templomban


Lisztről emelkedetten • 9522019-05-29 11:57:49

Kapcs. 948. és 947. sorszámok



Bartók Rádió sugározza ma délután



14:13 -15.00  Kolonits Klára (szoprán) és Zsoldos Bálint (zongora) hangversenye



Liszt Ferenc művei





1. S'il est un charmant gazon (Ha van bájos pázsit, Victor Hugo verse),



2. Oh, quand je dors (Ha álmom mély, Victor Hugo verse), 



3. Lasst mich ruhen (Hadd pihenjek, Hoffmann von Fallersleben verse),



4. Comment, disaient ils (Töprengés, Victor Hugo verse),



5. La tombe e la rose (A sírhant és a rózsa, Victor Hugo verse),



6. Go not, happy day! (Boldog nap maradj, Alfred Tennyson verse),



7. Mignon (Johann Wolfgang von Goethe verse),



8. Genfi harangok (Les cloches de Genéve) Zarándokévek, I. év - Svájc (Zsoldos),



9. A gondolkodó (Il penseroso) Zarándokévek, II. év – Olaszország (Zsoldos),



Ráadás: 123. Petrarca-szonett - I vidi in terra angelici costumi (Láttam földreszállt angyalt)



 


Kolonits Klára • 11082019-05-29 11:55:22

Kapcs. 1102. és 1092. sorszámok



Bartók Rádió sugározza ma délután



14:13 -15.00  Kolonits Klára (szoprán) és Zsoldos Bálint (zongora) hangversenye



Liszt Ferenc művei





1. S'il est un charmant gazon (Ha van bájos pázsit, Victor Hugo verse),



2. Oh, quand je dors (Ha álmom mély, Victor Hugo verse), 



3. Lasst mich ruhen (Hadd pihenjek, Hoffmann von Fallersleben verse),



4. Comment, disaient ils (Töprengés, Victor Hugo verse),



5. La tombe e la rose (A sírhant és a rózsa, Victor Hugo verse),



6. Go not, happy day! (Boldog nap maradj, Alfred Tennyson verse),



7. Mignon (Johann Wolfgang von Goethe verse),



8. Genfi harangok (Les cloches de Genéve) Zarándokévek, I. év - Svájc (Zsoldos),



9. A gondolkodó (Il penseroso) Zarándokévek, II. év – Olaszország (Zsoldos),



Ráadás: 123. Petrarca-szonett - I vidi in terra angelici costumi (Láttam földreszállt angyalt)



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32572019-05-29 11:29:39

A Dankó Rádió operettműsorában ma részletek szólaltak meg Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből.



Három stúdiófelvételről következtek dalok – megjegyzem: Zentai Anna és Kishegyi Árpád két rádiófelvételen is énekli szólamát.



- Kórus és Caramello belépője - tarantella (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - keresztmetszet, 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30. Rendező: Solymosi Ottó.



 „- Evviva, Caramello, a borbély!... - Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát!… Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg, nagy úr!  /- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár.,../- Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondta, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék, van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no, tessék… - Hős Caramello!..../- Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki? - arra mind a ki táncos, jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve! Tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne. Lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve! Járd a táncot… párra lelve! Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe!  - Ó, Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”



- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)



 „- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? Jaj, de jó lesz a házasság! Hát buta vagyok én?! A csókokból nem élünk meg, így hát, korai még… Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen! És férjuramnak nem szabad, hogy engem így lenézzen! Mi ketten sosem válunk el, ezt én is belül érzem…./- Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?…”



 



- Vacsora ötös és szakács-dal (Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a Rádió Dalszínházának a teljes felvételének a bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám.



 „- Ketten borulnak vállamra, trallalala, de szívem vágya csak Barbara…Caramello! Mit keresel itt? - Őfelsége, megbocsát, vállalom, hogy felszolgálok, új személyzet, jót nem állok… - Ne menj el, maradj itt!... – Én vagyok a szakács… Nini, Ciboletta?!... Ciboletta! Hűtlenkedel! - Felséges úr, egy jó tanács!.../ - Csakis az nyer, aki mer! Csiribiribumm, a konyhakés, csiribiribumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem, csiribiribumm, most hozzá mész, csiribiri, finom töltelék, köréje barna lé, titok mi kell belé, így idekeverem- odakavarom majd, hamarosan… a fogás most kész. Csiribiribumm, most sütök mást, csiribiribumm, egy főtt tojást… ez a dal most kész. ”  





- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)



 „- Nos, jó! Én okos nem vagyok, de mégis annyit mondok… /- búsulni úgysem jó, a férjünk, mint a pillangó, a vágyban mind forró, de holnap elfogy, mint a hó…” - a duettnek dallama ugyanaz, ami a  másik bejátszott felvételen szólal meg - de itt másik dalszöveggel éneklik.



 



- Gondola-dal (Kovács József, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József szóló operettlemeze, részletek, Qualiton, 1985



„- Várlak az éjben, a csillagfény csillog reád, gyere bátran, ég a vágyam, s a gondolám…/Fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj! Míg a kéklő messzeség… Jöjj, kicsikém!  Vár az éden, szerelmes csók! Jöjj, nagyon várlak, szívem ma oly lángoló! / Hó-hahó! Hó-hahó!.. Hó-hahó!”



 



Még egy részletet hallhattunk Johann Strauss operettjéből: az Egy éj Velencében nyitányának dallamaival fejeződött be a ma délelőtti műsor.



A Túl az Óperencián adását délután hat és hét óra között megismétli a Dankó Rádió. Az interneten is elérhető a műsor a rádió honlapjáról.


Antonin Dvorak • 1942019-05-28 19:27:31

Mindjárt kezdődik a Bartók Rádióban:



19:35 - 22.11  Antonin Dvorák: Ruszalka (A sellő)



Háromfelvonásos opera



Szövegét Jaroslav Kvapil írta



Vez.: Charles Mackerras



Km.: Kühn Vegyeskar (karig.: Pavel Kühn), Cseh Filharmonikus Zenekar



Szereposztás:



Ruszalka – Renée Fleming (szoprán),

Herceg – Ben Heppner (tenor),

Vízimanó – Franz Hawlata (basszus),

Boszorkány – Dolora Zajick (alt),

Erdőőr – Ivan Kusnjer (bariton),

Az idegen hercegnő – Eva Urbanová (szoprán),

Kukta – Zdena Kloubová (tenor),

Erdei tündérek – Lívia Ághová, Dana Buresová (szoprán), Hana Minutillo (alt),

Vadász – Ivan Kusnjer (tenor).


Kórusok, kórusművek, karéneklés • 1122019-05-27 17:54:28

A Bartók Rádió sugározza ma este:19:35 - 20.10



A Magyar Rádió Gyermekkórusának hangversenye



Vezényel: Botka Valéria és Csányi László



I.  1. Orlandus Lassus: Ünnepelni jöjjetek,



2. Giovanni Battista Martini: Tristis est anima mea,



3. Leo Hassler: Cantate Domino (vez.: Botka),



II. 1. Antonio Lotti: Ecce panis angelorum,



2. Giuseppe Pitoni: Boldog, aki énekel,



3. Franz Schubert: Sanctus,



4. Menegali: Két motetta – a) Jesu Salvator mundi, b) Parce Domine,



5. Otto Nicolai: Kyrie,



6. Hector Berlioz: Veni creator (vez.: Csányi),



III. Kodály Zoltán: a) Ave Maria, b) Gergelyjárás, c) Esti dal (vez.: Botka) 





(Mátyás templom, 1984. március 20.)



 


Erkel Színház • 101322019-05-27 11:56:07

Tegyük hozzá: A fecske a Kolozsvári Magyar Opera produkciója, az erdélyi operatársulat ezzel a darabbal vendégszerepelt most nálunk az  Erkel Színházban. Ma lesz még egy előadásuk. 




Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32552019-05-27 11:30:46

Kapcs. 3084. sorszám bejegyzéséhez



Farkas Ferenc -Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő 



A Magyar Rádió két stúdiófelvételt készített ebből a rádió-daljátékból:



I. 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00



Vezényel: Vaszy Viktor



Km. Zentay Anna, Berky Lili, Kiss Manyi, Sárdy János, Bikády György, Csákányi László, Gózon Gyula, Képessy József, valamint a Forrai-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara.



 Rendező: Szécsi Ferenc



 



II. 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00



„Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 










Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza



Vezényel: Lehel György



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Rácz György



Szerkesztő: Bitó Pál



A szereposztásból:



Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi

Marci, a fia – Palcsó Sándor

Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet

Nemes Bori – László Margit

Kernács professzor - Csákányi László

Parádi Pál – Palócz László



Vidorka Mátyás – Melis György



A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában e daljáték mindkét rádiófelvételéről hallottunk részleteket:



Az 1952-es felvételről egy dal szólalt meg:



•  Fütty-dal: „Csupa virág, ez a világ, jó barátaim a füvek, a fák…” (Gózon Gyula)



 



Az 1965-ös felvételről a következő részletek hangzottak el:



- Marci belépője:



„Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor)



-  Bori dala – Mókus-dal:



 „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e vajon ide jópajtásom… /Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás…” (László Margit)



- Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor)



„Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!....”  (László Margit, Palcsó Sándor)



- Vidorka Mátyás bujdosó-dala – ballada:



„Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át 

szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!...” (Melis György és az MRT Énekkara)



- Marci dala:



 „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor)



- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse:



 „Hogy ha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)



 



Mától, ezen a héten új vendégekkel beszélget aTúl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a Dankó Rádió stúdiójában:



Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, műfordító, író – és barátai:



Kassai Franciska költő, zeneszerző, előadóművész



Csák József operaénekes, egyetemi tanár



Amúgy a délelőtti adás Giuseppe Verdi Aida című operájából a Győzelmi kórus és bevonulási induló részletével indult (Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara,  vezényel: Kocsár Balázs - koncertfelvételről) és 



Jacques Offenbach Fortunio dala című daljátéka nyitányának (Breitner Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát – a Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) dallamaival ért véget.



Ismétlés: ma délután hat és hét óra között.



Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13192019-05-26 20:27:05

Kapcs. 1057. sorszám



Ismétlés:



2019. május 26-án (vasárnap) 21:35 órától látható felvételről Richard Wagner A walkür című zenedrámája az M5 csatornán. 



(250 perc)



Rendező, vizuális koncepció: M. Tóth Géza

Díszlettervező: Zöldy Z Gergely

Vetített látvány: KEDD Kreatív Műhely

Jelmeztervező: Bárdosi Ibolya

Koreográfus: Venekei Marianna

Dramaturg: Orbán Eszter



Szereplők: Kovácsházi István (Siegmund), Sümegi Eszter (Sieglinde), Andreas Hörl (Hunding), Tomasz Konieczny (Wotan), Linda Watson (Brünnhilde), Németh Judit (Fricka), valamint a walkürök szerepében: Wittinger GertrúdBátori ÉvaFodor BeatrixVörös SzilviaVárhelyi ÉvaKálnay ZsófiaGál ErikaFodor Bernadett



Vezényel: Halász Péter



A felvétel a bemutatón, 2016. március 6-án készült az Operaházban.


Operett, mint színpadi műfaj • 39172019-05-26 16:25:58

Meghallgatás



A Budapesti Operettszínház Énekkara próbaéneklést hirdet mezzo, alt, tenor, bariton és basszus hangfajban.



 Jelentkezési feltételek:



legalább középfokú, zeneművészeti szakirányú végzettség, zeneművészeti egyetemi, vagy főiskolai szakirányú végzettség előnyt jelent,



korhatár: 35 év



 A jelentkezés részeként benyújtandó: 



- fényképes önéletrajz



- egy szabadon választott operett-, vagy operaária vagy dal felvétele, mp3 formátumban.



A hangfelvételek elbírálása után a kiválasztott jelentkezők személyes meghallgatáson vesznek részt, melynek időpontjáról és helyszínéről értesítést kapnak 2019. június 14-ig



Jelentkezését a hangfaj megjelölésével az alábbi címen várjuk: cseh.dalma(kukac)operett.hu



 Benyújtási határidő: 2019. június 6  


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32542019-05-26 16:05:55

 Ma és holnap este láthatjuk az Erkel Színházban Puccini ritkán játszott Fecské-jét. Az opera lírai töltetű zenéjének dallamvilága közelít az operettmuzsikához - annak is a komolyabb, átkomponált, fajsúlyosabb darabjaihoz -, és tudjuk, Puccini és Lehár zeneművészete az 1910-es évek közepétől kölcsönösen hatott egymásra, ami nemcsak a melódiaszövésben vagy a gazdag hangszerelésben mutatható ki; már a Fecske partitúrájában is felfedezhetők korabeli tánczenék, a keringő, tangó, polka, foxtrott egyes elemei, amelyek Lehár  műveiben is az idő tájt egyre-másra felbukkannak és inspirálhatták Puccinit. 



Aktuálisan, a Fecske című Puccini-mű részleteMagda dala - csendült fel Tatai Nóra énekfelvételéről a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában: az áriát Siska Ádám zongorakíséretével énekelte a pályakezdő fiatal operaénekesnő, aki patrónusával, Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával együtt, ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa volt a „Túl az Óperencián” műsorban.



További zenék között volt:



Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini



- Kártyajelenet  (km. Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a teljes operett a Rádió Dalszínháza bemutatójaként, 1981. március 16-án hangzott el a Kossuth Rádióban, 1 9.15 – 20.35-kor.



A jelenet dalszövegéből idézek részleteket:



- A csóknak ára van….rá ha vágyol és szeretsz, majd sírsz utánam…

fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megér…

- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!...

- Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …

- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem…

- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! 

- Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz.Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… 

- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! 

Nem futok más után, csupán a pénz után, 

mióta a szerelem sugara süt felém! 

Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, 

engem nem boldogít ma már. 

Mást akarok: egy asszony szívét!

Mert szívem szerelemre vár! 

- A csóknak ára van…



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő 



 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29



A stúdiófelvételen közreműködik  Kincses Veronika, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás



Erről a rádiófelvételről most a következő részleteket hallottuk:



- Tasziló dala: Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Gulyás Dénes)



 -Tasziló és Liza kettőse: „Kis húgom, légy vidám, angyalom, nézz le rám…/- Kis húgom/- bátyuskám - nézz le rám, légy vidám, nézz le rám, kis virág, drága napsugár…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)



- Marica és Tasziló kettőse: „Szent Habakuk, mi van velem! … /Egy az élet, egyszer élünk…” (Kincses Veronika, Gulyás Dénes)



Élő koncertfelvételről szólalt meg Marica és Zsupán kettőse:Szép város, Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj, hát mért haboznál? Angyalkám gyere már…/… Szép város, Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál, hol minden piros, fehér, zöldben jár!” (Kukely Júlia, Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból, 1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40   ezen a Kálmán-esten fellépett még  Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor is, valamint az MRT énekkara.



Gioacchino Rossini: Tarantella (La Danza) - Gulyás Dénes – ének,  km. Garam Zsuzsa - zongora



Franz von Suppé: A szép Galathea  - Nyitány (a Magyar Állami Operaház zenekarát Sándor János vezényli) (1989, Hungaroton kiadvány)



 



A jövő héten holnaptól  Baranyi Ferenc költő és barátai, Kassai Franciska színész-előadóművész és Csák József operaénekes lesznek Nagy Ibolya vendégei, beszélgetőtársai a „Túl az Óperencián” műsorában.



A délelőtti adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44912019-05-25 11:04:14

Kapcsolódik a 4445 sorszám bejegyzéséhez:  ott egy fotót tettem be, ami a rádióstúdióban, a hangfelvétel alatt készült Házy Erzsébetről, Korondy Györgyről és Feleki Kamillról.



 Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában – a műsoridőtartam második felében - hangzott el:



Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé 



„Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” 





(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; itt azonban két részben vették fel az operettet.)



Ea.: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás



Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják...



Az operett teljes stúdiófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00



A "Túl az Óperencián" adását du. hat és hét óra között megismétli a rádió!


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13182019-05-25 10:48:17

Ismét láthatjuk ma éjjel az M5 csatornán ezt az operettszínházi közvetítést:



2019. május 25., 21.00 – 23.55



Kálmán Imre: A chicagói hercegnő



- Operett két felvonásban



(2018) (180')



Díszlettervező: Horesnyi Balázs.



Jelmeztervező: Velich Rita.



Rendező: Béres Attila



„A chicagói hercegnő a nagy közép-európai operett-áradat hullámain született, de amikor bemutatták, 1928-ban a csillogó műfajnak már új versenytársa akadt. A kávéházakban megjelent az addig szokásos muzsika mellett az európai publikumot piszkálgató amerikai dzsessz. Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus avagy európai tradíciók - ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek.



A színpadon egy jazz- és egy népi zenekar segítségével az amerikai jazz számok mellett klasszikus operett melódiák éppúgy felcsendülnek majd, mint cigány- és népzenei ihletettségű dalok.



"Amikor valami nincs, az nagyon nagy felelősség, mert rajtad múlik, tovább fog-e élni vagy sem." Béres Attila kiemelte, hogy az operett színpadra varázsolásánál arra törekedett az alkotói stáb, hogy formailag és színészi kifejezési eszközökben valami fajta kísérlet jelenjen meg az előadásban. "Nem tudom, sikerült-e, hogy a nitrogén bomba felrobban-e majd, de az biztos, hogy összeöntöttünk egy csomó színházi gondolkodást, sok-sok műfaji követelményt, sőt! műfaji ellenkövetelményt is, megpróbáltunk annyira ironikusak lenni, ami még nem sértő, és annyira cinikusak lenni önmagunkkal, amennyire csak lehet.”



Szereposztás:



Mary - Bordás Barbara,



Borisz, Sylvária trónörököse - Dolhai Attila,



Lizaveta nagyhercegnő, az Anyja - Kalocsai Zsuzsa,



Mr. James Bondy, Mr. Lloyd Titkára - Kerényi Miklós Máté,



Rosemary Dragica, morániai hercegnő - Szendy Szilvi,



Edith Rockefeller - Szulák Andrea,



Sarah Rotschild - Zábrádi Annamária,



Bobby, szaxofonos - Bársony Bálint,



Bunda Mihály, cigányprímás - Ökrös Tibor,



 Alexej Zénó Luparovics nagyherceg, Moránia uralkodója - Földes Tamás,



Közreműködik:



Bársony Bálint és zenekara,



Ökrös Tibor és zenekara,



A Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, Zenekara,



valamint a Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Musical Stúdiójának növendékei.



Vezényel: Bolba Tamás


Lisztről emelkedetten • 9512019-05-25 10:38:15

Ma délelőtt



11:00 : Budapest

Régi Zeneakadémia, Liszt Múzeum



Xuesha Hu (zongora)



LISZT: 11. magyar rapszódia, S. 244/11

LISZT: Spanyol rapszódia, S. 254

LISZT: Obermann völgye, Zarándokévek I., Svájc, S. 160

LISZT: Dante szonáta, Zarándokévek II., Itália, S. 161


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32532019-05-25 10:33:33

 



Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” – szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya



E heti vendégek a stúdióban: Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és volt tanítványa,Tatai Nóra operaénekesnő, aki Massenet Manon című operájának címszerepét énekelte ez év januárjában a pécsi operabemutatón



Az operettműsor tartalmából:



- Egy operaária Gulyás Dénes felvételéről: Verdi: Rigoletto – Kesztyűária (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczy Ádám)



- Musical-operett részlet Tatai Nóra előadásában: Leonard Bernstein: Candide – Kunigunda koloratúráriája: „ Glitter and Be Gay” (Szabó Ferenc János működik közre zongorán)



- Kálmán Imre – Gábor Andor: A Csárdáskirálynő – „Lányok, a lányok…” (Korondy György, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 –20.30)



- Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – Az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Palócz László, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió 19.20 – 22.00



- Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska – „Cintányéros cudarvilág”  (Szász Kati, Egri József)



A délelőtti adás ismétlése ma délután hat órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségeken



,


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32512019-05-24 12:09:41

DANKÓ RÁDIÓ „Túl az Óperencián” Gulyás Dénessel és Tatai Nórával  - 21. hét



 



A Kossuth-díjas operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával és volt növendékével, a pécsett Gulyás Dénes rendezésében januárban bemutatott Manon címszereplőjével, Tatai Nórával beszélget a rádióműsorban ezen a héten minden nap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



A héten naponta kapunk egy-egy bejátszott részletet Jules Massenet Manonjából,  a 2019. januárban bemutatott opera hangfelvételéről. Tatai Nóra énekli Manont, a Pécsi Nemzeti Színház zenekarát Oberfrank Péter vezényli. A rendező: Gulyás Dénes.



A délelőtti adás Lehár Ferenc Friderika című operettjének Közzenéjével indult (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1972



Berkes János operaénekest köszöntötte mai születésnapján Nagy Ibolya a stúdióból, Brodszky Miklós - Harmath Imre bejátszott örökzöld dalával:



„Ha holdfénybe öltözött már egész Sevilla, és az esti szél szava zenél, oly szép minden, mint hogyha csak az ég kinyílna, s a csalódott szív újra remél… /Pardon, pardon szenyóra, pardon, pardon egy szóra…”



Részletek következtek egy- egy Kálmán- és Lehár-operettből:



Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya



Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Breitner Tamás - 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00



- Violetta dala: „Csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét” (Kincses)



- Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: Művész, ha gyötör a szegénység, ha elhagy a reménység, ne add el a lelkedet! Ha látod, a tehetség semmit sem ér, csak harcolj szüntelen a jobb holnapért…”  (Kincses, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)



-  Ninon és a gavallérok jelenete: „Ma ha egy asszony kissé szép…/ Carambolina, Caramboletta”  (Kalmár, férfikar)



 - Violetta belépője: „Az én dalom egy egyszerű dal…” (Kincses)



- Jelenet és finálé: ,Ninon, Ninon, én ébren álmodom…”  (Kincses, Kalmár, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)



 



Lehár Ferenc – Gábor Andor - Zoltán Pál – Semsei JenőCigányszerelem



Kincses Veronika, Kukely Júlia, Gulyás Dénes, Mersei Miklós énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Nagy Ferenc - 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15



-  Józsi dala: „Egy szép szerelem véget ért, eljöttem egy búcsúcsókra… Enyém leszel, Zórika, vár a boldogság…” (Gulyás)



- Ilona és Józsi kettőse: „Mondd meg, hogy szeretsz-e még, mondd, úgy, mint rég…” (Kukely, Gulyás)



- Cigánykórus és jelenet (Kincses, Kukely, Gulyás, Mersei, énekkar)



- Dal és kettős: „Valahol régen, erdőszélen…” (Kincses, Gulyás)



- Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled… /Volt, nincs, fene bánja, volt nincs vigye kánya, volt szeretőm  mindig, volt elég….”  (Kukely)



Az adás Franz von Suppé  Fatinitza című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be. (a Magyar Állami Operaház Zenekarát  Sándor János  vezényli) - 1989, Hungaroton. Megjegyzem, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ezen lemezén csak Suppé-nyitányok hallhatóak: Könnyű lovasság, Fatinitza, Pikk dáma, Költő és paraszt, Banditák, A szép Galathea, Pajkos diákok, Reggel, délben és este Bécsben  



Ezt az operettműsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken (www.dankoradio.hu).


Erkel Színház • 101102019-05-24 01:00:21

Megrendítő szépségű Pillangókisasszonynak tapsolhattunk az Erkel Színházban!



Rost Andrea Cso-cso-szán szerepében magasra tette a lécet, és mondhatni, hogy csúcsformában énekelt. Régen volt alkalmam Őt ilyen élményszerű alakításban látni és szerepmegformálásának csodálattal adózni. A Nagyária után orkánszerű tapsviharban törtünk ki, talán percekre megszakadt az előadás… és a teljes szerepét ilyen magas hőfokon, mély átéléssel hozta. Szinte átlényegült a 15 éves kislány, majd fiatalasszony karakterébe. Minden rezdülése, gesztusa, mimikája, mozdulata hihetővé tette  a tragikus sorsú "Pillangókisasszony"  történetét, s aminek kifejezetten örültem: énekhangjának volumene, színe mit sem veszített az elmúlt évtizedek során szépségéből.  Rost Andrea nagyot alakított, mondhatni a Mennyekbe ment… a szűnni nem akaró tapsvihar az operaelőadás után folytatódott, aminek csak a függöny végső lehullása vetett véget.  



De dicsérni tudom a többieket is, minden szereplő maximális odaadással énekelt, játszott, így ugyancsak nagy örömömre szolgált Ulbrich Andreát is hosszú idő után, most Szuzukiként, viszontlátni és kvalitásos alakításának örvendezni: altjának hangján gyönyörű énekével és kifejező, szinte színészi elmélyülést nyújtó játékával nagyszerű partnere volt Rost Andreának.  László Boldizsár szinte futószalagon énekli szerepeit az Erkelben is: Pinkertonján sem tudnék „fogást” találni, tenorja intakt, biztos, erőteljes, szép csengésű. Ő is meggyőző formában énekelt. Fokanov Anatolij Sharpless konzulja ugyancsak felejthetetlen, elismerésre méltó szerepalakítás - baritonja még mindig szépen szól, és megbízhatóan, kifejezésteljesen hozza a színpadi karakterét.  Őt is lelkesen megtapsoltuk a végén. De sorolhatnám a többi énekművészt is, akik kisebb-nagyobb szerepükben remek kabinetalakítást nyújtottak: Zavaros Eszter (Kate), Megyesi Zoltán (Goro), Rezsnyák Róbert (Yamadori), Cserhalmi Ferenc (Bonzó, a szerzetes nagybácsi), Egri Sándor (Császári biztos)



Az  Opera Énekkarának (karigazgató: Csiki Gábor"zümmögő kórusa" megkönnyezően szépségesen szólt, a Zenekar játékáról is csak elismeréssel szólhatok. A rokonszenves vendégkarmester, az olasz Pietro Rizzo megbízhatóan látta el zeneirányítói feladatát.



Meglepő, hogy Kerényi Miklós Gábor rendezése – Kentaur stílusos díszletével és Vágvölgyi Ilona korhű  jelmezeivel - immár tizenkilenc évvel az opera bemutatója után még mindig „üzemképes”: meg tudja teremteni még ennyi idő elteltével is a múltszázad eleji japán couleur local-hangulatot, amelyben a közönség is, a szereplőkkel együtt, átélheti ezt a fájdalmas-szépséges történetet - közben belefelejtkezve Puccini zseniális zenéjének gyönyörűségeibe.



Katartikus élmény volt számomra - és gondolom sokak számára is - ez a csütörtöki operaest! A  régmúlt nagysikerű, emlékezetes  Pillangókisasszony-előadásai mellett van a helye.



Erkel Színház, 2019. május 23.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32502019-05-23 18:17:17

Kapcs. 1904., 130. sorszámok





Sándor Judit és Bende Zsolt



 Kemény Egon – Békés István „Szabad szívek” daljátékának rádiófelvételén



Rádió és Televízió Újság címlapján - 1960. március 14-20. szám



A fotót áthoztam innen:



1665  smaragd • Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)


Bende Zsolt • 1522019-05-23 18:10:34



Sándor Judit és Bende Zsolt



Kemény Egon – Békés István „Szabad szívek” daljátékának rádiófelvételén



Rádió és Televízió Újság címlapján - 1960. március 14-20. szám



A fotót áthoztam innen:



1665  smaragd • Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)



 



Az RTV Újságból idemásolom a szereposztást:



Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek 



/Regényes daljáték két részben/



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40



Vezényel: Lehel György

Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus



Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.



Szereposztás:



Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)

András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)

Sári – Zentay Anna

Gyuri: Bikády György

Gabi – Rafael Márta

Tapsi – Horváth Tivadar

Juliska néni – Fónay Márta

Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő

Ványa – Agárdy Gábor

Dagi – Suka Sándor

Öreg Bige – Gonda György

Csige Bálint – Makláry János

Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József

Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András


Operett, mint színpadi műfaj • 39092019-05-23 17:23:24

Az Operettszínház honlapjáról:





 



Rátóti Zoltán, Vidnyánszky Attila, Pfeiffer Gyula, Kiss-B. Atilla és a Csárdáskirálynő szereplői





A Csárdáskirálynő szereplői





A Csárdáskirálynő szereplő- és alkotógárdája





Rátóti Zoltán, Vidnyánszky Attila, Pfeiffer Gyula és Kiss-B. Atilla



 



2019. május 21-i évadbejelentő sajtótájékoztatón, a Budapesti Operettszínházban. 



http://www.operettszinhaz.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=143&menuId=24



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616882019-05-23 17:09:53

(The) Time(s) goes by, avagy még valami a haladó Nyugat sajtóetikájáról



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.05.22. 08:59 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/112. levélária



"Kedves Tatjána Néném!"



[...]



 


Lisztről emelkedetten • 9502019-05-23 15:24:36

"Nem pusztán zenész" - Tanulmányok Liszt Ferencről



Hamburger Klára



Rózsavölygi És Társa, 2019





























Oldalszám:



356



Kötés:



Keménykötés



Kiadás éve:



2019



Formátum:



Könyv



Kiadó:



RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA




Leírás



A fordítóként és szerkesztőként is komoly életművet maga mögött tudó Szabolcsi-díjas zenetörténész, Hamburger Klára a 20. század második felében felvirágzó Liszt-kutatás egyik legjelentősebb, nemzetközileg ismert alakja. Lisztről szóló első írásai az 1960-as években jelentek meg, tanulmányait magyar, angol, német, francia, olasz és orosz folyóiratokban, könyvekben publikálta. Liszt életét és művét összefoglaló könyvének felújított, bővített kiadása Franz Liszt: Leben und Werk címen 2010-ben jelent meg a Böhlau Verlagnál, Liszt Ferenc zenéje című munkája pedig a Balassi kiadó gondozásában. 

 



A most megjelenő tanulmánykötet egy hosszú és gazdag kutatói életút megkoronázása: ismertebb és kevésbé ismert - ma azonban csak nehezen hozzáférhető - írásait gyűjti egybe. A tanulmányok között egyaránt helyet kapnak átfogó témákat tárgyaló írások - Wagner és Liszt barátsága, Liszt cigányzene-fogalma, az utókor képe Lisztről -, a zeneszerző ismert kortársaihoz fűződő viszonyát áttekintő szövegek, s persze zenei kérdéseket tárgyaló, elemző jellegű cikkek. A magyar olvasó számára különösen izgalmasak és fontosak lehetnek azok a tanulmányok, amelyek Liszt magyar kapcsolatait tárgyalják, rávilágítanak arra a közegre, amely a 19. századi Magyarországon körülvette a "hírhedett zenészt", és amelyek megerősítik, hogy Liszt számára rendkívül fontos volt magyarsága és szülőhazájához fűződő viszonya.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32492019-05-23 13:24:40

A Dankó Rádióban Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya:  az operaénekes ezen a napon hagyott itt bennünket. (Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)



A kiváló baritonistánk emlékére énekfelvételéről felcsendült a „Kaliforniai dal Szirmay Albert- Gábor Andor Gróf Rinaldó című operettjéből: Száll a szellő, száll, messzi földig jár… / Kaliforniába vágyom,   az arany hazája vár…” A rádiófelvételen közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás  - az operett részleteit a Kossuth Rádió sugározta először 1965. április 16-án, 20.30-tól, a felvételen Bende Zsolt mellett Házy Erzsébet, Zentay Anna és Rátonyi Róbert énekel.



A „Túl az Óperencián” műsorban ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes a vendég, akikkel a szerkesztő-műsorvezető beszélget.



Ma is kaptunk egy bejátszást Massenet operájából - a hangfelvételen Tatai Nóra énekét halljuk Manon egyik áriájának rövid részletében. (2019. január, Pécsi Nemzeti Színház, Manon –bemutató)



A műsorban hallhattuk még:



Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt Tatai Nóra énekfelvételéről.



Kodály Zoltán – Balázs Béla: Czinka Panna balladája - Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket a műből. A felvételen Lehel György vezényli a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát.



Pjotr Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony  (Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljátéka). 



- Menysikov dala, I, felv.”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?... Hol az az asszony, akire vágyom?…”   (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel Breitner Tamás)



A Dankó Rádió ma délelőtti operettadása Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből egy keringő-egyveleggel indult  (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)  és Johann Strauss  A cigánybáró című operettjének nyitánya dallamaival fejeződött be (Carlos Kleiber vezényli a Bécsi Filharmonikusokat – koncertfelvétel)



Ismétlés ma délután hat és hét óra között.


Carl Maria von Weber • 1292019-05-23 12:30:16

Ma este 19 órától a  Bartók Rádió közvetíti:



Carl Maria Weber: Euryanthe



Háromfelvonásos opera 



Szövegét Wilhelmina Christiane von Chézy írta



Vez.: Constantin Trinks



Km.: Osztrák Rádió Szimfonikus Zenekara,

Arnold Schönberg Kórus (karig.: Erwin Ortner)



Szereposztás:



Euryanthe - Jacquelyn Wagner (szoprán), 

Adolar, Nevers grófja - Norman Reinhardt (tenor), 

Lysiart, Forest grófja - Andrew Foster-Williams (bariton), 

Eglantine - Theresa Kronthaler (mezzoszoprán), 

VI. Lajos király - Stefan Cerny (basszus), 

Burgundia hercegnője - Eva Maria Neubauer





(Bécs, Theater an der Wien, 2018. december 15.)


Bende Zsolt • 1512019-05-23 12:10:15

Bende Zsolt emlékére



(Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)



Gounod: Faust - Valentin imája - Bende Zsolt



Egy hang és néhány maszk / Bende Zsolt énekel (1979 – televíziós portré) 


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5972019-05-23 11:57:20

Szirmai Albert – Gábor Andor: Gróf Rinaldó



Dalszöveg:



Kaliforniai dal



Száll a szellő, száll, messze földig jár,



Ó, bocsáss véle, álom tündére,



Sóhajtásom száll, én is mennék már,



Szól a szív, visszahív, visszavágyom már.



Refrén:



Kaliforniába vágyom,



 Az arany hazája vár,



Sokkal szebbek ott a lányok,



Szebben szól a madár.



Kaliforniába vágyom,



Hol a kék vizek felett,



Szívem bút, borút és fájó



Szerelmet elfeled.



 



Boldogság völgye, álmaim földje,



Ó, ha elmennék, ó, ha ott lennék,



Sír a szél lágyan, nem visz el vágyam,



Itt vagyok, hervadok, bánat országban.



Refrén:



Kaliforniába vágyom,…



Boldogság völgye, álmaim földje, …



 



Sóhajtásom száll, én is mennék már,



Szól a szív, visszahív, visszavágyom már.


Operett, mint színpadi műfaj • 39082019-05-23 11:31:47

Szerintem a Csárdáskirálynő mint operett túl van misztifikálva. - történelmi okokból is...Magam, mint operettkedvelő,  a hagyomány megőrzését megértem,  és ha Kálmán, akkor már inkább a Marica grófnő a nagy kedvenc.  Persze, legyen Csárdáskirálynő is, ez az operett mindig sikerre számíthat - remélhetőleg értékesebb zenei megvalósíításban,  nem átírt szöveggel és az eredeti alkotáshoz hűbb színpadi kiállíításban látjuk viszont hamarosan a darabot.



A korábban tervbe vett  Boccaccio azért maradhatott volna - éppen a Suppé-évre tekintettel és időzítve a bemutatását.


Operett, mint színpadi műfaj • 39062019-05-23 00:39:17

Kedves joska141!  Lehet(ett) kritizálni Kiss-B.Atilla pályázatát, a pályázatától való eltéréseket,  a most meghirdetett évadtervet, elképzeléseket. Mit érünk vele? Hangot adhatunk  a jövőben is véleményünknek pro és kontra egyaránt.  Én már elszoktam az Operettszínházba járástól, egy - két darabra elmegyek, ami érdekel,  megnézem azokat és ennyi.   Ezen a gyakorlaton várhatóan a jövőben sem változtatok. Kedvenceim a nagy klasszikus operettek, nem igen vannak műsoron - azokra volnék igazán  "vevő". A híradásokat az operett világából persze a továbbiakban is beteszem ide: hadd szaporodjék a topicban a hozzászólások száma.. Az olvasók nagy részét viszont úgyis hidegen hagyja, mi történik az Operettszínházban...



A politika (a szelleme) pedig  régen is benne volt a zenés színházakban ugyanúgy, mint a prózát játszó teátrumokban: ráhatással a mindenkori műsorpolitikára. Ezen most sem lepődhetünk meg.  Lásd a "Múltidéző"- sorozatban ide beírt darabok recenzióit például az ötvenes-hatvanas évekből. 



A Boccaccio nekem szívügyem volt, amit én is nagyon vártam.  Abban bízom, ha már benne volt a pályázatban, mégha most nem, de egy későbbi színházévadban mégiscsak látni fogjuk a darabot. 



A bemutatásra váró új Csárdáskirálynő a Suppé-operett helyére  becsempészve még a beígért eredeti változatában sem hoz  igazán lázba.  (Ettől függetlenül a nyári, margitszigeti produkcióra kíváncsi vagyok.)   A politikai koncepciókkal meg nem foglalkozom. Ami engem érdekel, úgyis megtekintem. És maradnak a rádió klasszikus operettfelvételei - azokban  nem szoktam csalódni.


Operett, mint színpadi műfaj • 39042019-05-22 20:08:50

Kiss-B. Atilla: "A társadalom kiiktatta a hősöket"



MAGYAR NEMZET, 2019. MÁJUS 22. SZERDA 09:45



KISS-B. ATILLA: A FIATALOKNAK SZÜKSÉGÜK VAN PÉLDAKÉPEKRE, A CSALÁDOKNAK PEDIG MESÉRE



/B. Orbán Emese/



Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes és a Magyar Állami Operaház örökös tagja február elsejétől a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Operaénekesi karrierjének kezdetéről, a főigazgatói poszthoz vezető útról, az új évadról és terveiről beszélgettünk.



 



"Lehár Ferenc szándéka az volt, hogy megragadja a nézők szívét és behatoljon a lelkükbe. Az én kötelességeim közül a szórakoztatás sem hiányozhat, de – Lehár szellemiségét is szem előtt tartva – célom mindezek mellett közönségünk lelkébe estéről estére útravalót is elhelyezni. Ebben a társulat szorgalma, profizmusa van segítségemre."


Kiss B. Atilla • 1972019-05-22 20:03:09

Kiss-B. Atilla: "A társadalom kiiktatta a hősöket"



MAGYAR NEMZET, 2019. MÁJUS 22. SZERDA 09:45



KISS-B. ATILLA: A FIATALOKNAK SZÜKSÉGÜK VAN PÉLDAKÉPEKRE, A CSALÁDOKNAK PEDIG MESÉRE



/B. Orbán Emese/



Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes és a Magyar Állami Operaház örökös tagja február elsejétől a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Operaénekesi karrierjének kezdetéről, a főigazgatói poszthoz vezető útról, az új évadról és terveiről beszélgettünk.



 



"Lehár Ferenc szándéka az volt, hogy megragadja a nézők szívét és behatoljon a lelkükbe. Az én kötelességeim közül a szórakoztatás sem hiányozhat, de – Lehár szellemiségét is szem előtt tartva – célom mindezek mellett közönségünk lelkébe estéről estére útravalót is elhelyezni. Ebben a társulat szorgalma, profizmusa van segítségemre."



 


Operett, mint színpadi műfaj • 39032019-05-22 20:00:24

Sajnálom, hogy nem lesz Boccaccio. Pedig  Suppé-évforduló van: 200 éve született a bécsi operett "atyja";  vele együtt Offenbach is kerek 200 éve született...



Persze nyilván nincs kőbevésve a főigazgató úr pályázatában az  igazgatása első ciklusához rendelt  operettbemutatók realizálása. Vélhetően a rákövetkező színházi évad(ok) tervezett bemutatói közül is  lesznek, melyek menet közben valamilyen oknál fogva "borulnak", pedig benne voltak Kiss-B. Atilla pályázatában.  



A magam részéről nem vagyok oda a Csárdáskirálynőért, több klasszikus - Suppé, Sullivan, Offenbach, Hervé, Planquette, Lecocq, Millöcker, Zeller, Fall, Oscar Straus -  de leginkább Lehár- és Huszka-operettekre vágyom! Kacsóh Pongrác János vitéze helyett pedig a Rákóczi című daljátékát favorizálom.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44902019-05-22 15:41:08

Kapcs 1353. sorszám



Ma húsz éve hunyt el Szabó Miklós operaénekes (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.



 



Házy Erzsébetnek kedves tenorkollégája volt Szabó Miklós is.



Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:





Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén



Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.



Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32482019-05-22 15:19:30

A Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya megemlékezett a ma 20 esztendeje elhunyt kiváló tenoristánkról, Szabó Miklós operaénekesről (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.



Rá emlékezve csendült fel a rádióban énekfelvételei közül  egy Buday Dénes-dal mellett még



 - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós e dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. 



Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:





Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén



Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.



Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán



 



A „Túl az Óperencián” rádióműsor vendége ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója, rendezője és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes, akikkel Nagy Ibolya beszélget.



Jules Massenet operájának januári pécsi bemutatóján készült hangfelvételről most megszólalt Manon két áriája Tatai Nóra előadásában.



 



Ezt követte Gulyás Dénes egyik operettfelvételéről bejátszott részletek:



Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba



- Gábor diák belépője: „Rászállt a galambom a budai várra, a budai várnak bástyája fokára. (Gulyás Dénes)



- Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!.../ Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát!...” (Gulyás Dénes)



- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse: „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Farkas Katalin, Gulyás Dénes)



- Gábor diák bordala: „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - részletek, Qualiton, 1986 



 



A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu oldalon.


Kedvenc magyar operaelőadók • 11102019-05-22 14:21:07

Ma húsz éve hunyt el Szabó Miklós operaénekes, műfordító, író





Szabó Miklós



Szerzők: László Zsuzsa és  ifj. Szabó Miklós 



/web.archive.org/fidelio.hu/



Fidipédia / Előadók



Szabó Miklós, a XX. századi magyar zenei élet egyik legnépszerűbb operaénekese Székesfehérváron született 1909. november 27-én. Már fehérvári ciszterci gimnazistaként rendszeresen énekelt különféle rendezvényeken. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar – latin – német – olasz szakán bölcsészhallgató volt. Hangjára többen felfigyeltek és beajánlották a Budapesten élő Max Herzberg énektanárhoz, aki olyan tehetségesnek tartotta, hogy honorárium nélkül, magántanulóként tanította énekelni 1927-től 1930-ig. 1937-38-ban a Városi Színházhoz kötötte szerződés. 1939-től 1941-ig a Magyar Rádió, 1941-től 1946-ig az Operaház, 1946-tól 1948-ig a Vígopera tagja volt. 1948-tól 1957-ig az Országos Filharmónia szólistája volt, majd Vaszy Viktor kérésére 1957-től 1969-ig, nyugdíjba vonulásáig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként bizonyította kiváló operaénekesi képességeit.



Szabó Miklós művészi adottságai azonban sokkal szélesebb skálán mozogtak. A II. világháború előtt több magyar filmben szólistaként vagy vokálegyüttes tagjaként szerzett kellemes perceket a nézőknek-hallgatóknak. Pódiuménekesként főleg oratóriumok tenorszólóit énekelte világszínvonalon. (pl.: Bach: János passió, Verdi: Requiem, Bartók: Cantata profana, Honegger: Dávid király). Szívesen vett részt kortárs művek bemutatásában, népszerűsítésében (pl.: Sugár: Hősi ének – oratórium, Horusitzky: Báthory Zsigmond – opera).



A Magyar Rádióval évtizedeken át volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja több mint harmincnyolc órányi ún. „zésített”, azaz nem letörölhető felvétele. Ezek között megtalálható pl. Erkel Hunyadi Lászlójának, Donizetti Lammermoori Luciájának (Gyurkovics Máriával és Svéd Sándorral készült) teljes felvétele, Horusitzky Báthory Zsigmond című operája, stb.



Számos klasszikus operett- illetve operettrészlet-felvétel is őrzi hangját. (Offenbach, ifj. Johann Strauss, Lecocq, Karl Zeller, Suppé, Fall Leó, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Huszka Jenő, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc, Gyöngy Pál, Harmath Imre stb.). Műsorán szerepelt még több könnyű dal is. Nem idegenkedett a magyar nóták igényes előadásától sem, ezért egy másik közönségréteg is kedvelt művészeként tartotta számon.



A Szegedi Nemzeti Színház operatársulatában eltöltött több mint tíz év volt operaénekesi karrierjének virágkora. Volt a Tosca Cavaradossija, a Manon Lescaut Des Grieux lovagja, a Pillangókisassszony Pinkertonja, a Don Pasquale Ernestója, a Traviata Alfrédja, Orff A Hold c. művének parasztlegénye, a Hunyadi László V. László királya, stb. V. László szerepét és a Bánk bán Ottóját a Szegedi Szabadtéri Játékokon is egyedülálló sikerrel alakította.



Énekesi pályája mellett különösen igényes zenei műfordításaival segítette művész-társait magyar nyelvű produkcióikban. Huszonnyolc opera és oratórium szövegének magyar nyelvre ültetése mellett páratlanul sikeresek olasz dalfordításai is. Énekesként, rendkívüli muzikalitásával és a magyar nyelv szerelmeseként pontosan megtartotta a prozódiai és nyelvi követelményeket. Kitűnő érzékkel őrizte meg az eredeti szövegek költészetét úgy, hogy közben azok magyar nyelvű énekelhetősége is tökéletes maradt. Az olaszon és a németen kívül francia, orosz, finn, szlovák, svéd és spanyol nyelvből is fordított. Írói munkássága jelentős részét képezi számtalan, az alanyi líra körébe tartozó verse, versciklusa. Írt operaszövegkönyvet Dr. Vasady Balogh Lajos: Stuart Mária című színpadi művéhez. Más kortárs zeneszerzők is szívesen kértek tőle szövegeket műveikhez (pl. Fényes Szabolcs vagy Ribáry Antal).



Erdélytől Floridáig című történelmi-ifjúsági regénye megjelent a Móra kiadónál, és az utolsó darabig elfogyott. Egy másik regénye, mely a magyar jakobinus mozgalommal foglalkozik, most is kiadóra vár. Sok klasszikus és kortárs magyar költő versét zenésítette meg, írt sikeres pesti dalokat (pl.: A Múzeum-kert előtt várlak én) és népies műdalokat is.



Szabó Miklós nyugdíjasként is hatalmas munkabírással dolgozott tovább, rendszeres fellépései mellett fiatal énekeseket tanított, többeket ingyen, csupán tehetségük kibontakoztatásának öröméért. Soha nem utasított vissza jótékony célra rendezett műsorban való, ingyenes fellépésre szóló felkérést.



Még nyolcvan éves korában is énekelt színpadi szerepet: a Turandot Altoum császárát a Szegedi Szabadtéri Játékokon.



Televíziós felvétel sajnos meglehetősen kevés készült róla. Magyarázható ez azzal, hogy fénykora megelőzte a TV elterjedését. Akad azért néhány operett-jelenet, ahol kitűnő pályatársaival szerepel együtt (Neményi Lili, Maleczky Oszkár, Sándor Judit, Gencsy Sári, Szilvássy Margit, Petress Zsuzsa stb.). Idős korában két portréfilm született róla, egyik a közszolgálati, másik a Duna televízióban. A Magyar Rádió is több portréműsort készített vele.



 Szabó Miklós kimagasló kultúrájú énekes volt. Ez egyaránt vonatkozik énektechnikájára, muzikalitására, stílus-készségére, szövegmondására, az operai alakok, az oratórium-szólók átélt megformálására és az ún. könnyű műfaj darabjainak igényes tolmácsolására. Sok nagysikerű beugrása bizonyította kitűnő felkészültségét.



 Liszt-díját és Érdemes Művész címét szegedi munkássága alatt kapta. Határozott egyénisége és visszahúzódó természete miatt soha nem volt az „aktuális hatalom” kegyeltje, viszont az egész ország szeretete övezte élete során. Életművének elismeréseként nyolcvanadik évén túl vehette át a Köztársasági Érdemérem Tiszti Keresztjét.



Szabó Miklós kilencven éves korában, 1999. május 22-én hunyt el Budapesten. Sebestyén János orgonaművész-professzor búcsúbeszédében „tudós énekesnek” nevezte a művészt, aki hosszú pályája során a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket. Legkiválóbb felvételeinek lemezen való kiadása és írásai többségének megjelentetése még várat magára.





Szabó Miklós (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) operaénekes sírja Budapesten. Megyeri temető: 20/0/1/94-95.


Erkel Színház • 100912019-05-22 11:23:44

Erkel Színház, 2019. május 20.  - Puccini Feszt



Az esten három különböző zenei műfajú alkotás került színre:



I. Giacomo Puccini: Messa di Gloria (A-dúr mise)



A koncert kezdetekor meglepődtem: a három helyet csak két énekszólista jött ki a színpadra - László Boldizsár és Kelemen Zoltán.  Előzőleg nem néztem színlapot, így váratlanul ért, hogy nem lesz basszusszólista. Ugyanis Puccini zenekarra, vegyeskarra, tenor-, bariton- és basszusszólóra írta meg művét.   Vélhetően az énekesek, a karmester és a Rádióénekkar karnagyának közös döntése volt, hogy a Credo tételben a „Crucifixus etiam pro nobis sub Pontio Pilato passus et sepultus est” sorokat basszus helyett a baritonszólista énekelje. Persze különösebb jelentősége nincs e dolognak, a legtöbb hangfelvételen is csak két szólista énekli a szólótételeket; csak a precízség kedvéért említettem meg, de amúgy is ebben a korai Puccini-alkotásban - az ifjúkori misében -  kevés énekelni valójuk van: a tenorszólista először a Glóriában lép be: Gratias agimus tibi – énekli, a Credóban Et incarnatus még az övé, végül az Agnus Dei tételt a baritonnal együtt énekli a kórus mellett.  A baritonszólista énekelnivalója még  a tenorénál is rövidebb: csak azért nem jelentéktelen egészében, mert mint említettem a  Crucifixus részt is énekli, aztán már csak a Benedictusban halljuk őt és az Agnus Dei rövidke tenor-bariton kettősében.



Ugyanakkor hatalmas énekelni valója van a kórusnak! A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)  pompásan szólt, a Mise összes tételét szinte „végigénekli”; Puccini a megindítóan szép, áradó, a fülben első hallásra megragadó dallamaival lebilincsel! És a zeneszerző mindössze 22 éves volt a darab megírása idején (sőt a Credót már két évvel korábban megkomponálta).  A Magyar Állami Operaház Zenekarát a fiatal olasz karmester, Leonardo Sini vezényelte – akinek a nevéhez fűződött ugyancsak az este folyamán előadott és bemutatott  balett-részlet, továbbá egy operaújdonság zenekari irányítása is.



Még annyit érdemes megjegyezni erről az egyházizene-kompozícióról, hogy Puccini miséjét az Istituto Musicale Pacini diploma gyakorlataként állította össze. Első előadása 1880. július 12-én volt Luccában. A Credót már 1878-ban megírta, előadásra is került, amit eredetileg a zeneszerző önálló munkának tekintette. Puccini soha nem tette közzé a Messa teljes kéziratát, bár jól fogadták művét. A darab elfelejtődött, csipkerózsika álmából 1951 után kelt életre, amikor Chicagóban, majd Nápolyban is előadták.  A szakirodalom rámutat: Puccini a Messa di Gloria néhány témáját újra felhasználta más munkáiban, mint például az Agnus Dei zenéjét a Manon Lescautban,  míg a  Glória dallamai a Turandotból Kalaf „Nessun dorma”  áriájában, a Kyrie tétel eleje pedig az Edgarban fog visszacsengeni.



II. Giselle – Nagy pas de deux  ( Adolphe Adam zenéjére és Mihail Lavroszkij koreográfiájára)



Librettó: Théofile  Gautier



A szünet után Puccini ifjúkori miséjét követte ez a szép balettrészlet. A romantikus mű zenéjéhez és koreográfiájához illő vetített festői, kies tájrészlet szolgáltatta a hátteret, a színpadon a Magyar Nemzeti Balett két táncművésze – Ivanova-Skoblikova-Sofia (Giselle) és Balázsi Gergő-Ármin (Albert) – Vágó Nelly jelmezeiben mutatkozott be, akiknek produkcióját nagy tetszéssel fogadtuk.



Ez az alkotás ihlette meg Puccinit  első operája, a Lidércek megkomponálására – ezért ez a Pas de deux kötötte össze az esten e két mű előadását.



III. Giacomo Puccini: Lidércek



Az egyfelvonásos „tündér”-opera szövegét Ferdinando Fontana írta. A Lidércek bemutatója 1884. május 31-én Milánóban, a Teatro dal Verne-ben volt.  A darab cselekménye a németországi Fekete-erdőben játszódik, mesebeli időkben.  A darabnak mindössze három szereplője van: Anna (szoprán), Roberto (tenor), Guglielmo (bariton), valamint a narrátor prózában. A partitúrában kiemelt hangsúlyt kap a kórus és a zenekar.



Röviden ismertetem Puccininek ezt a nálunk szinte ismeretlen korai (első) operáját:



Rövid zenekari előjáték után a kórus dicséri Guglielmo erdész lánya, Anna eljegyzését Robertóval. A vőlegény Mainzba utazik egy nagy örökség átvételére. Induló hangzik fel, meg egy Ländler dallama csendül fel. Annát balsejtelem gyötri, majd egy nagy kettősben búcsúznak, amiben Roberto gyengéd ariosóját halljuk.  A falu népe imát mond a távozóért, a zenekarban halk harangszót hallunk. Karkíséretes tercett végén Roberto elmegy, a zenekar sejteti, hogy a végzete elé.  – Ezután egy háromszakaszos verset hallunk (a hangszóróból), s ebből megtudjuk, hogy Robertót Mainzben elcsábították, orgiákba hajszolták.  Szimfonikus közjáték következik „Az elhagyás” (L ’Abbandono) címmel.  Anna bánatában meghalt, kísérteties gyászmenet kíséri utolsó útjára.  Ezzel a jelenettel kezdődik a második felvonás, ha két részben adják elő a művet. Az Erkel Színházban egyvégtében került színre az opera. 



Az elhagyás után „A villik” (Le Villi) jelenete következik. Hét versszak mondja el az elhagyott és meghalt lányok szellem-történetét, akik hűtlen kedvesüket halálra táncoltatják. (Népballada-motívum.)  Nagyszerű ez a zene, sistereg, magával sodor.  Miután csábítója elhagyta Robertót, ő most hazafelé indul. – Capriccio sinfonico (6/8 Allegro)  után gyászos előzene vezeti be Guglielmo fájdalmas lamentóját.  Roberto megérkezik a faluba, a villik üldözik, megjelenik előtte Anna szelleme. Itt egy érzelmes duett következik közöttük, táncra kéri Robertót (bacchanália), s addig táncoltatja, amíg az a földre rogyva meghal. A villik boldogok.



Az opera kezdete előtt Ókovács Szilveszter ,az Operaház főigazgatója páholyából kis előadást tartott az esten szereplő három mű előadására vonatkozó ismeretekről. Beszélt  a Lidércek opera keletkezéséről, fogadtatásáról, a darab későbbi bemutatóiról is:



Puccini ezt a művét 6 évvel Mascagni Parasztbecsülete előtt mutatta be. Fontos állomás az ifjú szerző életében, az első siker, ami a pályázatra benyújtott mű visszautasítása után balzsam volt sebeire- A mű verista hangját, Mascagnihoz hasonló stílusát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Sonzogno cég által el nem fogadott műért síkraszállt Fontana, a szöveg írója és Boito. A bemutató egy csapásra ismertté tette Puccini nevét, a Capriccio-simfonicót (Boszorkányszombat – La Tregenda) koncerteken játszották. Verdi is felfigyelt az ifjú pályatársra … Franco Facciótól Toscaniniig sokan előadták az említett Capricciót. 



Azonban nemcsak a szimfonikus részek túltengése zavaró ebben a műben, hanem az, hogy tulajdonképpen nincs cselekménye, illetve ami van, azt jobb-rosszabb  - a narrátor által elmondott – versekből tudjuk meg. Ezért kellett a háttérben zajló cselekményt (Roberto orgiái, Anna halála stb.) szimfonikus tételekben ábrázolni. A Boszorkányszombat zenéjében félreismerhetetlen A bolygó hollandi hatása.



Mindazonáltal az opera zenéjéről nekem csak a szépsége, áradó melódiája, érzelemgazdagsága, helyenként izzó drámaisága marad meg.  Miksch Adrienne illúziót keltő alakításából kiemelem Anna első felvonásbeli románcát. Kelemen Zoltán erőteljes baritonján és kifejező alakításában erőteljesen ábrázolja Guglielmonak Anna leánya halálába bele nem nyugodni képes lelkületét: megátkozza balsorsuk okozóját, Robertót, és a villikhez fordul segítségért, hogy mivel az ő ereje egyre gyengül  - ők bosszulják meg az Annán esett sérelmet. Ám amint kimondta átkát, már vissza is vonná, s az Úrhoz könyörög – az erős felindulás mondatta meggondolatlan szavai – megbocsátásáért.  László Boldizsár szenvedélyekkel telített tenorján különösen a második felvonásbeli áriájával ragadott meg. Az opera fináléja is igen kedvező benyomást tett rám: éjfélre jár, lidércek állnak lesben minden ösvénynél, közöttük van immár szellemlényként Anna is, találkozik hűtlen kedvesével, aki tőle tudja meg a történteket. Roberto hiába kéri bocsánatát, Anna talán hajlana rá, de a villik nem felejtenek. Körbefogják Robertót és addig táncoltatják. míg holtan esik össze: Miksch Adrienne és László Boldizsár  nagy hőfokú páros jelenete volt ez. A zenekari kíséret mesteri, az utolsó taktusok tuttija után kirobbant a közönség tapsvihara, nem győztük újra és újra a függöny elé szólítani a művészeket.



El kell még mondanom, hogy az előzetesen jelzett hangversenyszerű előadás helyett félig szcenírozott formában állította színpadra az operát Aczél András rendező. A szereplők jelmezben énekeltek, némi színpadi díszlet között, inkább a kivetített képek szolgáltak háttérül: mutatták meg a történés helyszíneit, ábrázoltak-sugalltak egyfajta mesebeli – misztikus hangulatot, légkört a színen.



Miksch Adrienn, Kelemen Zoltán és László Boldizsár kiváló énekes produkciója mellé kívánkozik a Magyar Rádió Énekkarának csodálatos teljesítménye (mint a falusi nép és a villik megszólaltatói is) ; ők a színpad hátterében kottából énekeltek és emelkedett szólamaikkal szintén hozzájárultak a befogadás élményéhez. A Magyar Állami Operaház Zenekara működött közre az estén, az igen ambiciózus karmester, Leonardo Sini irányításával. Mind a három bemutatott darab esetében nagyszerűen tartotta össze muzsikusait, a kórust és a szólistákat. A zenekar megszólaltatta partitúra olykor már mintha előrevetítené a későbbi nagy Puccini-kompozíciók hangzás- és dallamvilágát.



A narrátort a darab előadása alatt nem látjuk, csak a hangját halljuk Kőrösi Andrásnak, aki a tapsrendben jött be a színpadra, hogy ő is fogadja a publikum hatalmas tapsokban kifejezésre jutó tetszésnyilvánításait.



Szép este volt, kár hogy csak egyszeri koncert-előadás keretében volt szerencsénk e hármas bemutatóhoz. Ilyen összeállítás talán még nem volt az Erkel Színház műsorrendjében, amikor és ahol a színpadán  egy estén egymást követően három zenei műfaj képviseltette magát: oratórium(mise); balett (jelenet) és opera.


Operett, mint színpadi műfaj • 39012019-05-22 08:03:39

A Budapesti Operettszínház következő, 2019/2020-as évadának műsorterve



Kálmán Imre Csárdáskirálynő-je lesz az első bemutató a jövő évadban a Budapesti Operettszínházban, ahol a 2019/20-as szezonban a János vitéz és a Mohács 1526 című produkció is látható lesz. Ez lesz az új vezetésű Operettszínház első évada. Kiss-B. Atilla főigazgató, Apáti Bence balettigazgató és Pfeiffer Gyula főzeneigazgató februárban vette át a színházat, miután ők nyerték a pályázatot, de tavasszal még - a szokásoknak megfelelően - az előző vezetés műsorterve szerint működött a színház.



A Budapesti Operettszínház következő, 2019/2020-as évadának műsortervét a főigazgató,  Kiss -B. Atilla ismertette a színház budapesti sajtótájékoztatóján kedden. A főigazgató elmondta, hogy úgy állították össze az évadot, hogy magas minőségben szolgálják a nézőket, a műfajt és a művészetet:„hiszek a szerzőkben és hiszek a művekben, hiszek a stílushűségben és hiszek a műfajhűségben”. És ahogy elmondta, elképzelése szerint ez vonatkozik az operettre, a musicalre és a daljátékokra is, és ennek jegyében mutatják be első produkciójukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő-jét, aminek próbafolyamata kedden kezdődik.



"A Csárdáskirálynő-t rendező Vidnyánszky Attila a keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy először rendez operettet, ezért számít a produkcióban szereplő művészek segítségére. Az előadásról azt mondta, hogy egy eltűnt, alig volt világot idéznek meg, ahol győzedelmeskedik a mindenható szerelem. „Megpróbáljuk a lelkét megfogni ennek a világnak és arról is beszélni, hogy hogyan tűnik el”. Az 1915-ben született műről Vidnyánszky Attila elmondta, hogy benne úgy beszélnek az első világháború időszakáról, hogy azok a gondolatok mára is érvényesek. „A monarchia hangulatára asszociálunk sok humorral, játékkal, szenvedéllyel, elegánsan és fájó szívvel az eltűnt világ kapcsán” – mondta.



Pfeiffer Gyula, az Operettszínház főzeneigazgatója pedig arról beszélt, hogy visszatérnek az ősbemutató anyagához. Visszaállították az eredeti Gábor Andor-féle szöveget, és koncepciójuk szerint az eredeti előadás reprodukcióját mutatják be."



[...]



Kiss-B. Atilla főigazgató azt is elmondta, hogy a színházban a jövő évadtól újra látható lesz A Szépség és a Szörnyeteg című produkció, az Isten pénze című musical és a Viktória című operett. Az izraeli magyar évad záróeseményeként pedig látható lesz a Menyasszonytánc című klezmeroperett, amelyet felújítottak az eseményre és Budapesten is műsorra tűznek. A főigazgató azt is elmondta, hogy terveik között szerepel a Diótörő bemutatása.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32472019-05-21 13:21:32

Az előbb lemaradt a Stradivari-dal előadójának neve: Svéd Sándor


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32462019-05-21 11:20:11

A Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában  ezek a zenék is elhangzottak:  



Kálmán Imre – magyar szöveg Harsányi Zsolt: A cigányprímás  - Stradivári-dal  (Rácz Pali dala)



Mi a jobb és mi a szebb:  hegedű vagy asszony?…/- Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke,…. /Az ócska Stradivari egy árva szót se szól…” (Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara , vezényel:  BródyTamás)



Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal”  Tatai Nóra előadásában (zongorakísérő: Siska Ádám)



Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János - Háry dala a IV. kalandból  „Felszántom a császár udvarát…”   (Melis György)



Jacques Offenbach magyar szöveg Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám  - (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton)  Az  MRT  Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli.



Erről a felvételről két számot hallottunk:



- François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km.  Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes



„Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely -, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”



- Házalódal  (Melis  György)



 „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amennyit kéne! Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható. Végeladás, nincs maradás…./Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék!  / - Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép!   /- Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég!  /Hej, itt a házaló….”



Az operettműsor befejező száma volt:



Franz von Suppé: A könnyű lovasság – nyitány (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)



Ezen a héten naponta Gulyás Dénes operaénekes és tanítványa, Tatai Nóra operaénekes a vendég a rádió stúdiójában, a beszélgető társ: Nagy Ibolya szerkesztő, műsorvezető.



A délelőtti adás ismétlése ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44892019-05-20 16:42:51

Kapcs. 4289., 1773. és 1775. sorszámok



Rudolf Schock & Erzebeth Hazy singen "Wer uns getraut" aus der Operette "Der Zigeunerbaron" von Johann Strauss II



Chor & Orchester der Deutschen Oper Berlin Dirigent: Robert Stolz





 


Lisztről emelkedetten • 9492019-05-20 16:25:51

KÖZPONTI ANTIKVÁRIUM



150. könyvárverés



2019. 06. 07. PÉNTEK 17:00



87. tétel



Liszt, (Ferenc) Franz: Lohengrin et Tannhaüser de Richard Wagner par ~



 





Kikiáltási ár: 1 500 000 HUF



TÉTEL TELJES LEÍRÁSA



Leipzig, 1854. F. A. Brockhaus. 185+(1)p.+2 kihajt. mell. (kották) A szennycímlapon a zeneszerző Jules Alexis de Michels-nek szóló ajánló soraival. A dedikáció címzettje a francia külügyminisztérium diplomatája volt. Rajongó lévén, Liszt neki ajánlotta a Gounod nyomán írott "Valse pour l'opéra Faust" című munkáját.



Aranyozott gerincű, korabeli félbőr-kötésben.



 



86. tétel



Monod, Gabriel: Jules Michelet



KIKIÁLTÁSI ÁR: 80 000 HUF



TÉTEL TELJES LEÍRÁSA



Paris, 1875. Sandoz et Fischbacher. (6)+121+(1)p.+1t.+1 kihajt. mell. (hasonmás) Az első levélen ajánló sorokkal: "A F. Liszt Hommage de reconnaisante admiration G. Monod Bayreuth 30 Aout 1876." Michelet francia történész, Liszt közeli barátja volt. Aranyozott gerincű, korabeli félpergamen-kötésben. Körülvágatlan példány. Poss.: Liszt Ferenc hagyatéki bélyegzőjével.





85. tétel



Liszt Ferencz: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon.



KIKIÁLTÁSI ÁR: 80 000 HUF



TÉTEL TELJES LEÍRÁSA



Pest, 1861. Heckenast. (4)+328p. A neves zeneszerző fontos munkája először franciául jelent meg (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie) 1859-ben. Ez az első magyar nyelvű kiadása. Ugyanebben az évben németül is napvilágot látott. Ritka. Restaurált, pótolt gerincű, kiadói papírborítóban. Poss.: Kacziány Géza gyűjteményi bélyegzőjével. Szüry: 2825.



 



aukció időpontja:



2019. 06. 07. péntek 17:00



aukció helyszíne:



Festetics Palota (Andrássy Egyetem), 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.



kiállítás helyszíne:



Központi Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13-15.



kiállítás ideje:



2019. május 27 - június 6. hétköznap 10.00 - 18.00 óráig


Zenetörténet • 2552019-05-20 16:01:31

KÖZPONTI ANTIKVÁRIUM



150. könyvárverés



2019. 06. 07. PÉNTEK 17:00



56. tétel



Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző három autográf levele Hubay Jenő (1858-1937) hegedűművész, zeneszerzőnek.











KIKIÁLTÁSI ÁR:



1 500 000 HUF




TÉTEL TELJES LEÍRÁSA



A két világhírű komponista 1902-ben ismerte meg egymást. Bartók ekkor játszotta el a Zeneakadémián Richard Strauss "Ein Heldenleben" című darabját, kotta nélkül. Édesanyja egyik levele szerint ezután "vacsora közben Hubay egy toasztot mondott a legfiatalabb művészre". Nem sokkal később Bartók is megemlíti Hubayt egyik levelében: "Arányi Adila mesélte, hogy engem oly roppantul dicsért Hubay az ő órájukon, mint még soha senkit. Valósággal rajong." Tételünk három levelet tartalmaz, melyeket Bartók írt Hubaynak. Ezeket sem a Demény János által szerkesztett levelezés, sem az interneten kereshető Bartók Archívum nem ismeri. 1. Szabadkozik, hogy nem mehetett az "alakuló ülésre". Utóbbi kifejezés egy szervezetet feltételezne, melynek Hubay és Bartók is tagja volt, ám sokkal valószínűbb, hogy egy zeneakadémiai ülésről van szó. A keltezésből megállapítható ugyanis, hogy a levél 1907 májusa és novembere között íródott, abban az évben, mikor Bartókot zongoratanárrá nevezték ki; Hubay a hegedűtanszakot vezette az intézményben. 2 beírt oldal. Kelt: Rákospalota, Mária u. 15., (1907.) 2. Kottákról és egy előadásról ír benne. Nem érti a zenekar elégedetlenségét, úgy érzi ugyanis, hogy "a szólamok tökéletesen rendben vannak". A darab, amiről szó van, minden bizonnyal az op. 1-es Rapszódia zenekarra és zongorára. Ennek budapesti bemutatója — ahol Hubay vezényelt — 1919. XI. 15-én volt. 3 beírt oldal. Keltezés nélkül. 3. Szabadkozik, hogy személyesen nem tud megjelenni, valamint kéri Hubayt, hogy a mellékelt kérvényt terjessze fel a minisztériumba. Ez a melléklet több dolgot is takarhat. Egyrészt szó lehet arról a kérvényről, melyet a kultuszminiszterhez nyújtott be ekkortájt, kérvén, heti 15 óra tanítás helyett engedélyezzen 8 órát, illetve rendezni kívánja a népzenei gyűjtések költségeit. De az is elképzelhető, hogy egy egyszerű szabadságolási kérelemről van szó. 1 beírt oldal. Kelt: Bp., 1919. XII. 16. (Vikárius László szíves közreműködésével.)



 



aukció időpontja:



2019. 06. 07. péntek 17:00



aukció helyszíne:



Festetics Palota (Andrássy Egyetem), 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.



kiállítás helyszíne:



Központi Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13-15.



kiállítás ideje:



2019. május 27 - június 6. hétköznap 10.00 - 18.00 óráig



 


Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 3052019-05-20 15:54:02

Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatójával, rendezővel és tanítványával, a pécsi  Manon-előadás címszereplőjével, Tatai Nóra operaénekessel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője -  ezen a héten minden nap.



de: 9.00 - 10.00



ism.: du.: 18.00 - 19.00


Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 3042019-05-20 14:02:44

Nem tudom, hogy a következő operaévadban játsszák-e még Pécset az operát, mindenesetre visszatekintésül belinkelek két cikket:



 „2019. január 11-én este 7 órakor mutatták be Jules Massenet Manon című operáját, melyben közreműködik a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara is. A francia nyelvű operát Gulyás Dénes, a színház operatagozatának vezetője rendezte, a karmester pedig Oberfrank Péter.



2019. 01. 13 pecsma.hu





A két főszereplő: Tatai Nóra (Manon) és Tötös Roland (Des Grieux)



"De miről is szól Massenet klasszikusa? Röviden egy fiú és lány vak, óriási szerelméről, és arról, hogy a mindent elsöprő szenvedély hogyan vezet bűnhöz, halálhoz.



Akár happy end is lehetne a két ifjú szerelmes kapcsolatának vége, de Manon és Des Grieux viszonyába belerondít a moralitás. A regény és az opera szerzőit, Prèvost abbét és Massenet-t az foglalkoztatta, hogy miként történhet meg jó emberekkel, hogy a szerelem vakká teszi őket a helyes és helytelen közti különbség felismerésére. A szenvedély, amely akár holtig tartó boldogságot is hozhatna, tragédiát szül a Manonban, és akármilyen komoran hangzik is ez, érdemes megnézni és elgondolkodni az erkölcsről megfogalmazott kérdésein.”





Fotók: pnsz.hu, Mihály László



"Ezt a darabot máris imádják a pécsiek, ne hagyjuk ki!"



"Jules Massenet: Manon -  a közönség lelkesen tapsolta meg a Pécsi Nemzeti Színház művészeit minden ária és nagyobb zenei lezárás után. A végén pedig éljenzett is. Mi is ott voltunk a premieren; beszámoló és kedvcsináló következik arról, miért érdemes megnézni az izgalmakban bővelkedő operát."



MANON – FRANCIA NYELVŰ OPERABEMUTATÓT TARTOTT A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ



Szinhaz.org - 2019 JANUÁR 19. SZOMBAT, 8:11





 


Jacques Offenbach • 4742019-05-20 13:30:43

Bartók Rádió, ma este:



19:00 -19.30 Évfordulók



200 éve született Jacques Offenbach zeneszerző

II/2. rész

Szerk.-mv.: Katona Márta

(Ism. szombat, 9.30)


Kedvenc magyar operaelőadók • 11092019-05-20 13:23:38

Ma este a televízióban láthatjuk:



2019. május 20. hétfő 20:00 - 21:00



Hogy volt?!



Kincses Veronika



2010 (60')



Ismétlések:



Duna Televízió 2019. május 21., kedd 00:20



Duna World 2019. május 21., kedd 01:30



Duna World 2019. május 25.  szombat 07:10



Duna Televízió 2019. május 26., vasárnap 04:25


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Youngmi Kim (ének), You Ju Lee (zongora)
LISZT: O lieb, S. 298
LISZT: Es muß ein Wunderbares sein, S. 314
LISZT: Jugendglück, S. 323
KYU HWAN KIM: Nimi osineunji (“Will you draw near”)
SOUNG TAI KIM: Sanyuhwa (“Flowers on the Mountain”)
DONG JIN KIM: Sin-alilang (“New Arirang”)
LISZT: 2. ballada
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment, disaient-ils
LISZT: Oh! quand je dors

16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Aya Shirai (gordonka), Hosomi Riko (zongora)
Aya Shirai és Hosomi Riko kamarazene-művész diplomakoncertje
BEETHOVEN: 1. (F-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 5/1
DEBUSSY: d-moll cselló-zongora szonáta
WEBERN: Két darab
WEBERN: Három kis darab, op. 11
LÁZÁR DÁNIEL: Air
KODÁLY: Szonatina
KODÁLY: Cselló-zongora szonáta, op. 4

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Wagner-Napok
WAGNER: Siegfried

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Keszei Bori, Heim Mercedes, Komáromi Márton, Jekl László (ének)
Oberfrank Pál (színművész)
István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos)
Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar (karigazgató: Perlaki Attila)
Vezényel: Medveczky Ádám, Somogyváry Ákos
Hymnus 175
Emlékkoncert az eredeti vezió és a többi pályamű bemutatásával
ERKEL: Szózat - Ünnepi Nyitány - Hunyadi László - részletek
A korabeli fennmaradt HYMNUS - pályaművek
MAGYAR CANTATE
HYMNUS - eredeti változat
ismétlés: 18:00

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Vassilis Agrokostas (zsoltárénekes, líra), Harris Lambrakis (ney), Miltiades Papastamou (hegedű), Slava Cernavca (klarinét/basszusklarinét)
Szent Efrém Férfikar
Művészeti vezető: Bubnó Tamás
Vezényel: Kontantia Gourzi
Ortodox Pünkösd
Orientale Lumen 2019/3
16:00 : Miskolc
Avasi Református Templom

Mészáros Zsolt Máté (orgona)
Collegium Musicum
Nemzeti Énekkar
vezényel: Kocsis-Holper Zoltán
"Bartók Plusz Operafesztivál"
A mai nap
született:
1843 • Edvard Grieg, zeneszerző († 1907)
1962 • Rost Andrea, énekes
1983 • Julia Fischer, hegedűs
elhunyt:
1893 • Erkel Ferenc, zeneszerző (sz. 1810)
1962 • Alfred Cortot, zongorista (sz. 1877)