vissza a cimoldalra
2019-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (8198)
Balett-, és Táncművészet (5897)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3455)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (275)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1780)
Franz Schmidt (3436)
Polgár László (268)
Kimernya? (3246)
Pantheon (2432)
Lisztről emelkedetten (963)
A nap képe (2162)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4399)
Jonas Kaufmann (2414)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Momus-játék (5751)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (29224 hozzászólás)
 
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34542019-10-18 17:30:28

A Dankó Rádióban most 18 órakor kezdődik a délelőtt elhangzott operettműsor ismétlése („Túl az Óperencián”) - Benne a Denevér melódiáival:



Johann Strauss – magyar szöveg Fischer Sándor: A denevér



- Csárdás - Rosalinda dala, II. felv. (Zsadon Andrea énekfelvételéről)



„Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj. Igéz a hangja, a zenéje kábít, visszacsábít, híven az ősi táj, a pusztán a délibáb, a napfény, a nyíló virág, a fák sűrű zöldje, a dús búza földje…. / Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!.Hej, te barna lány, csárdásra várnak ám! Nyújtsd a két karod, járd a táncot, hopp!.....” 



A Rádió Dalszínházának teljes felvételéről szólal meg két részlet:




  • Pezsgő-tercett (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, MRT Énekkara)   



„… No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál! Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   




  • Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Szőnyi Ferenc, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) -1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00



„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár…. - Egy család, egy család a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- Elég volt, már elég! Keringőre várunk rég!  Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /- Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. - Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”



 



A felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, ezen a héten minden nap Nagy-Kálózy Eszter színésznővel beszélget a rádió stúdiójában.


Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) • 2742019-10-18 16:43:35

Ákos ilyen, avagy a méltányosság is felemel



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.10.18. 08:55 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/125. levélária


Polgár László • 2672019-10-18 13:56:52

Emléktáblát avattak Polgár László tiszteletére hétfő délelőtt Budapesten a Marek József utcában.



Az avatáson Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, illetve Polgár László özvegye, lányai és unokái voltak jelen. Az avatón a főigazgató elmondta, hogy Polgár Lászlót, aki 37 éven keresztül állt az operaház színpadán, univerzális énekesként tartották számon. A művész az olasz és a német irodalmat éppúgy ismerte, mint a franciát, de szívesen tanított is.



[,,,] 2010-ben hunyt el 63 éves korában. 2016-ban a Magyar Állami Operaház posztumusz örökös tagjává választották. A művész halála után két hónappal a Dohány utcában avattak emléktáblát a tiszteletére.



/Fidelio.hu/  - 2019.10.08. 15:00


Pantheon • 24302019-10-18 11:34:47

Megrendülve fogadom a hírt! Mit lehet tudni a gyászesetükről? (az interneten semmit nem találni)


Lisztről emelkedetten • 9622019-10-18 11:30:01

 Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban!



2019. október 18-án, 19-én és 21-én összesen öt koncerttel emlékeznek Liszt Ferenc születésének 208. évfordulójára.



 A koncerteken természetesen főleg Liszt-művek hangzanak majd el, de felcsendülnek a Liszthez is közel álló Schubert és Chopin kompozíciói is.



A születésnapi koncerteken fellépnek többek közt Szokolay Balázs, Fülei Balázs, Lajkó István és Farkas Gábor zongoraművészek, Halmai Katalin énekművész, Dorota Anderszewska hegedűművész, Bálint János fuvolaművész és a Klavierduo Soós-Haag.



A hangverseny különleges műsordarabja Liszt h-moll szonátájának kétzongorás átirata, amelyet a zeneszerző barátja, Saint-Saëns készített el, a Klavierduo Soós-Haag előadásában hangzik majd el.



2019. október 18. 19.00 - 21.00



RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.)



Előadók: SZOKOLAY BALÁZS, HALMAI KATALIN, DOROTA ANDERSZEWSKA ÉS BÁLINT JÁNOS 



Liszt Születésnap - Bevezető Koncert



Liszt: Három dal Schiller Tell Vilmosából (Halmai Katalin - ének; Szokolay Balázs - zongora)



Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio (Szokolay Balázs - zongora)



Liszt: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide (Halmai Katalin - ének; Dorota Anderszewska - hegedű; Szokolay Balázs - zongora)



Liszt: Epithalam (hegedű-zongora változat)

Liszt: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)

Liszt: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat) - Dorota Anderszewska - hegedű; Szokolay Balázs - zongora)



Liszt: S’il est un charmant gazon

Liszt: Comment disaient-ils (Halmai Katalin - ének; Szokolay Balázs - zongora)



Liszt–Bálint János: 2.  magyar rapszódia (Bálint János - fuvola; Szokolay Balázs - zongora)

 



Jegyár: 2 000 Ft


Lisztről emelkedetten • 9612019-10-18 11:24:38

Liszt Fesztivál:



Csuprik Etelka zongoraművésznő koncertje



Ma 19 órakor



Gödöllői Királyi Kastély – Díszterem



2100 Gödöllő, Grassalkovich Kastély



Műsor:



Liszt Ferenc:           Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.

                                 Sposalizio

                                 Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)

                                 Szonáta h-moll  S. 178.



Frédéric Chopin:     Grande Valse Brillante Op. 18.

                                 Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur

                                 Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll



Robert Schumann: Carnaval, Op. 9.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43982019-10-18 10:54:50

Drasztikus  módszer kellene: megszüntetni a Platina,  Aranykártya, Ezüstkártya rendszerét - az esélyegyenlőség érdekében.  Ne élvezzen senki elsőbbséget a jegyvásárláskor.  (Nem a bérleti rendszerrel van itt a gond...)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43952019-10-17 21:18:51

A jegyértékesítés ma 10 órai kezdetétől  számítva  perceken belül eladták az összes jegyet (kivéve az első három sorban fenntartottakat - egy későbbi időpontig zárolják ezeket. Miért?...)   - a Müpa információja szerint. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45862019-10-17 10:36:27

 Dankó Rádióban nemrég ért végett a szokásos délelőtti operettműsor.



Benne: 



A felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  műsorában megemlékezett   90 éve született Kossuth-díjas színésznőről, Váradi Hédiről  (Újpest, 1929. szeptember 22. – Budapest, 1987. április 11.) 





A Rádió Dalszínháza égisze alatt készült operettfelvételek dialógusaiban gyakran lehetett Váradi Hédi prózát mondó hangját is hallani. Most egy Offenbach-operettből bejátszott két jelenetben hallgathattuk meg Váradi Hédit, mielőtt felcsendül az ének-zene is:



Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A szép Heléna



Km. az  MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara.  Vezényel: Bródy Tamás



Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám.



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52



A szereposztásból:



Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)

Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)

Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)

Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)

Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)

Achilles – Palcsó Sándor (Kaló Flórián)

Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)

Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)

Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)

Bacchis – Koltay Valéria (Örkényi Éva)

Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)

Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika



 - Heléna és Páris szerelmi kettőse – „Álomkettős”  



próza: Váradi HédiFülöp Zsigmond



ének: Házy Erzsébet, Réti József



„- Igen, ez mind csak álom… igen ez álom, szerelmes álom… /Ó, hercegnő, csodállak!... ezért találtam őt csak szépnek!.../ igen az álom,  szerelmes álom,  éjszaka csodás… szent varázs… mely véget ér... hajnalban már véget ér, élvezd,  élvezd, mely eltűnik, mint álom… a  képzelet, mily szárnyra kél …   mind ez csak álom,  mind ez csak álom, mely üdvöt ígér.



- A II. felvonás fináléja



próza: Váradi Hédi, Fülöp Zsigmond



ének: Házy Erzsébet, Réti József, valamint Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László,  az MRT Énekkara



Megjegyzem: ebből a csodás szereposztásból (ének) egyedül Palcsó Sándor van köztünk - aki idén novemberben ünnepli a 90. születésnapját!



Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban – „Túl az Óperencián”; az interneten is, online meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalról.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34532019-10-17 10:34:05

A Dankó Rádióban nemrég ért végett a szokásos délelőtti operettműsor.



1. Behár György – Tóth Miklós – Dalos László: Zátony



- A kapitány dala: „Ha vége van a nyárnak” (Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. augusztus 25. Kossuth Rádió, 19.25 – 20.54.



2. Behár György – Szabó György - Baranyi Ferenc: Fekete rózsa



- Dal: „Akit a szerelem”  (Tokody Ilona, km a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Pál Tamás) - 1974



A felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  műsorában megemlékezett  a  90 éve született Kossuth-díjas színésznőről, Váradi Hédiről  (Újpest, 1929. szeptember 22. – Budapest, 1987. április 11.) 





A Rádió Dalszínháza égisze alatt készült operettfelvételek dialógusaiban gyakran lehetett Váradi Hédi prózát mondó hangját is hallani. Most egy Offenbach-operettből bejátszott két jelenetben hallgathattuk meg Váradi Hédit, mielőtt felcsendül az ének-zene is:



3. Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A szép Heléna



Km. az  MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara.  Vezényel: Bródy Tamás



Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám.



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52



A szereposztásból:



Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)

Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)

Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)

Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)

Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)

Achilles – Palcsó Sándor (Kaló Flórián)

Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)

Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)

Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)

Bacchis – Koltay Valéria (Örkényi Éva)

Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)

Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika



 - Heléna és Páris szerelmi kettőse – „Álomkettős”  



próza: Váradi Hédi, Fülöp Zsigmond



ének: Házy Erzsébet, Réti József



„- Igen, ez mind csak álom… igen ez álom, szerelmes álom… /Ó, hercegnő, csodállak!... ezért találtam őt csak szépnek!.../ igen az álom,  szerelmes álom,  éjszaka csodás… szent varázs… mely véget ér... hajnalban már véget ér, élvezd,  élvezd, mely eltűnik, mint álom… a  képzelet, mily szárnyra kél …   mind ez csak álom,  mind ez csak álom, mely üdvöt ígér.



- A II. felvonás fináléja



próza: Váradi Hédi,  Fülöp Zsigmond



ének: Házy Erzsébet, Réti József, valamint Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László,  az MRT Énekkara



Megjegyzem: ebből a csodás szereposztásból (ének) egyedül Palcsó Sándor van köztünk - aki idén novemberben ünnepli a 90. születésnapját!



Franz von Suppé: A szép Galathea Nyitány (a Magyar Állami Operaház Zenekarát  Sándor János  vezényli (1989, Hungaroton)



 



Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban – „Túl az Óperencián”; az interneten is, online meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalról.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45852019-10-16 22:32:09

A Bende Zsolt topicban jeleztem, megjelent Winkler Gábor új könyve: Bende Zsolt – Stílus és elegancia /HOLNAP KIADÓ KFT – 2019/



Lapozgatva a könyvet, benne Házy Erzsébet neve több helyen olvasható Bende Zsolt partnereként: színpadi és stúdiófelvétel szerepeit felhozva. 



Házy Erzsébetről írja:



„1982-ben hosszabb betegség után, viszonylag fiatalon, mindössze 53 éves korában elhunyt a kitűnő szoprán, Házy Erzsébet, számos előadáson Zsolt szereplőtársa és közeli barátja, ahogy korábban egy színikritikus írta: az Örök Manon. A színház Zsoltot kérte fel, hogy búcsúztassa az Erkel Színházban felravatalozott művésznőt. Hatalmas tömeg hallgatta a pályatárs-barát megindult és megindító, bensőséges szavait.”



(A könyv Előszavában a szerző megindokolja, miért „Zsolt”-ot ír visszatérő jelleggel a leírásokban: „Korántsem valami bizalmaskodás késztet erre. Ellenkezőleg, a legnagyobb tisztelet jegyében jutottam erre az elhatározásra, hogy elkerüljem mindazt a fellengzősséget, amelyet ő maga is igyekezett életében távol tartani magától.)



A könyvben található sok fekete-fehér fotó között Házyét is látjuk -  szerepeiben: 



- Házy Erzsébet Örzse szerepében Bende Zsolttal a Háry János 1962-es előadásán.



- Bende Zsolt a szerelmes Ben, Házy Erzsébet Lucy szerepében Gian Carlo Menotti A telefon című egyfelvonásos vígoperájának próbáján.



- Házy Erzsébet Liza szerepében, 1977 (Csajkovszkij: Pikk dáma)



- Bende Zsolt és Házy Erzsébet kettőse a televízió Önök kérték című műsorában.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34522019-10-16 18:13:13

A Dankó Rádió mai operettműsorának  - „Túl az Óperencián” - az elején elhangzott:



Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár – nyitány (MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) -1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33



https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



Most hallgathatjuk a Dankó Rádióban



Pjotr Iljics Csajkovszkij - Josef Klein: A diadalmas asszony - daljáték



Szövegét írta: Oscar Friedmann-Lunzer és Jenbach Béla.



Harsányi Zsolt fordítását felhasználva átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János.



Részletek:



- Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkarának Férfikara; Zempléni Mária és Rozsos István. Az  MRT Szimfonikus Zenekarát vezényli: Breitner Tamás  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1989. december 10., Kossuth Rádió, 20.55 – 22.00



- Márta románca (Sass Sylvia, km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – 1977. március 26. Kossuth Rádió 18.45-19.13  



- Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus, vezényel: Bródy Tamás) - 1958., Kossuth Rádió



 



Eisemann Mihály – Baróti Géza – Dalos László: Bástyasétány 77



Részletek:



Németh Marika, Zentay Anna, Fejes Teri,  Ajtay Andor, Fekete Pál, Mucsi Sándor, Kazal László, Rátonyi Róbert, km. a Földényi-kórus, az MRT Szimfonikus Zenekara és Tánczenekara. Vezényel: Vaszy Viktor – 1957. május 4., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00


Erkel Színház • 103292019-10-16 17:18:33

Erkel Ferenc Doppler-fivérekkel közös ERZSÉBET című operájának Erkel által komponált II. felvonása utóbb bemutatásra került a Pesthidegkút- Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központban, 2007. augusztus 26.-án.



Ugyancsak előadták az ERZSÉBET II. felvonását Sárospatakon, a Művelődés Házban,  2007. október 17-én.



A szereposztásuk volt:



Erzsébet: Bucsi Annamária

Thüringiai Lajos: Kóbor Tamás

Gunda, magyar parasztlány, Erzsébet szolgálója: Simon Krisztina

Kuno, magyar vitéz, Lajos kísérője: Rezsnyák Róbert

II. Endre: Gogolyák György



Zenei vezető: Dargay Marcell

Karigazgató: Tóth András

Díszlet-jelmez: Sápi Hedvig

Szcenika: Kis Gábor Norbert

Rendező-asszisztens: Magyar Márton



Rendező: Paróczay Balázs



Itt a fórumon, a Bánk bán topicban, két helyen szóltunk erről a produkcióról:



Az 1064. sorszám alatt olvasható a  saját beszámolóm..



A  922. sorszám alatt  bemásoltam az Új Ember Kiadó recenzióját "Újkori Erkel-bemutató Pesthidegkúton"  /Pallós, 2007. augusztus 19-26./



Az említett  Rezső téri templomban 1995-ben bemutatott Erzsébet-előadásról nem tudtam. Megpróbálok én is utána járni, mi lett a sorsra a televíziós- felvételnek.


Erkel Ferenc • 10642019-10-16 17:17:37

Erkel Ferenc Doppler-fivérekkel közös ERZSÉBET című operájának Erkel által komponált II. felvonása utóbb bemutatásra került a Pesthidegkút- Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központban, 2007. augusztus 26.-án.



Ugyancsak előadták az ERZSÉBET II. felvonását Sárospatakon, a Művelődés Házban,  2007. október 17-én.



A szereposztásuk volt:



Erzsébet: Bucsi Annamária

Thüringiai Lajos: Kóbor Tamás

Gunda, magyar parasztlány, Erzsébet szolgálója: Simon Krisztina

Kuno, magyar vitéz, Lajos kísérője: Rezsnyák Róbert

II. Endre: Gogolyák György



Zenei vezető: Dargay Marcell

Karigazgató: Tóth András

Díszlet-jelmez: Sápi Hedvig

Szcenika: Kis Gábor Norbert

Rendező-asszisztens: Magyar Márton



Rendező: Paróczay Balázs



Itt a fórumon, a Bánk bán topicban, két helyen szóltunk erről a produkcióról:



Az 1064. sorszám alatt olvasható a  saját beszámolóm..



A  922. sorszám alatt  bemásoltam az Új Ember Kiadó recenzióját "Újkori Erkel-bemutató Pesthidegkúton"  /Pallós, 2007. augusztus 19-26./



Az említett  Rezső téri templomban 1995-ben bemutatott Erzsébet-előadásról nem tudtam. Megpróbálok én is utána járni, mi lett a sorsra a televíziós- felvételnek.


Lisztről emelkedetten • 9602019-10-16 14:50:41

XVIII. LISZT FESZTIVÁL – GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY



2019. október 18-23.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43912019-10-16 14:43:56

Mocsári Károly zongoraművész estje a Sant’Egidio közösség szervezésében



Jótékonysági koncert Afrikáért



szerző: Thullner Zsuzsanna



Új Ember Hetilap – 2019. 10.13.



A budapesti Francia Intézet ad otthont október 16-án a Sant’Egidio közösség által szervezett jótékonysági koncertnek, amelyen Chopin, Liszt, Debussy és Ravel zongoradarabjai hangzanak el, és amelynek bevételét Mozambik és Malawi ciklon sújtotta területeinek helyreállítására fordítják.



Szőke Péter, a budapesti közösség vezetője:



„– Mocsári Károly Liszt-díjas, nemzetközi hírű zongoraművész már nem először vállal jótékonysági fellépést a közösség kérésére. Néhány évvel ezelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban adott önálló estet a DREAM javára, most pedig a Francia Intézet lesz a helyszín a Duna-parton. A monori rászorulóknak adott ebédeket megelőző imádságon rendszeresen orgonál, szegény barátaink is nagyon szeretik hallgatni a játékát. A francia kapcsolat a személyén keresztül is jelen van, hiszen húsz évig Párizsban élt és dolgozott. A francia nagykövet asszony, Pascale Andréani tavaly ellátogatott a budapesti közösség központjába, Emmanuel Macron köztársasági elnök pedig legutóbbi római és vatikáni látogatása során találkozott a Sant’Egidio alapítójával, Andrea Riccardival és elnökével, Marco Impag­liaz­zó­val.

A francia kormány partner a közösség humanitárius folyosójának működtetésében. Ennek lényege, hogy különösen rászoruló menekültek ellenőrzött és biztonságos körülmények között, legálisan érkeznek Európába libanoni és etiópiai táborokból.



Kiket várnak a koncertre?



– Mindenkit, aki a klasszikus zongoramuzsikát, Mocsári Károly művészetét szereti, és szívesen áldozna arra, hogy egy afrikai nagyváros újjáépüljön egy természeti csapás után. A közösségünk ottani fiataljai nem várták meg a nemzetközi szervezetek akcióját, hanem saját kezűleg elkezdték helyreállítani, amit lehetett. A kultúra, a művészetek és a szolidaritás régi barátok, közeli rokonok. A kultúra felemel, hogy ne csak a saját életünk gyakran szűk látóköreit fürkésszük, hanem messzire lássunk. A műveltség túlmutat önmagán: vágyat ébreszt a megismerésre, hogy többet tudjunk meg más emberekről, más népek történelméről, civilizációjáról, művészetéről. Akkor érzékenyek leszünk a másik ember, a másik nép bajára, reményeire, életére is. A művészet érzékenyebbé tesz, előkészít a találkozásra, az együtt­érzésre, arra, hogy ne csak a mindennapi gondjaink és céljaink, azaz ne csak a saját énünk körül forogjunk.”



A szervezők szeretettel várnak mindenkit október 16-án 19 órára a Francia Intézetbe (1011 Budapest, Fő utca 17.)



A belépés díjtalan.



A résztvevők adományaikkal az újjáépítést és a DREAM programot támogatják.


Beethovenről - mélyebben • 6942019-10-16 11:54:27







A Bartók Rádió közvetíti, ma este:



19:35 - kb. 22.00 Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagytermét



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karig.: Pad Zoltán) Ludwig van Beethoven-hangversenye

 



Km.: Ránki Dezső (zongora),



Horti Lilla, Horváth István, Hámori Szabolcs (ének)

 



Vezényel: Vásáry Tamás





1. G-dúr zongoraverseny Op. 58.



2. Krisztus az Olajfák hegyén Op. 85.



(Ism. október 28., 12.36.)



Házy Erzsébet művészete és pályája • 45842019-10-15 22:06:54

Kapcs. 4582. sorszám - Helyesbítés - Kiegészítés:



Házy Erzsébet az idézett interjúban említi a beteg húgát, aki akkor 38 éves (= ő Ilona, aki 1933-ban született); kis matematika: 1933 + 38 = 1971. Tehát akkor az interjúnak az a része - a leírt második bekezdés -  1971-ből való!  


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45832019-10-15 20:36:43

Helyesbítés!



Farkas Erika riporter A Hely című rádiós riportjában konferálta fel Sediánszky Jánosnak Házy Erzsébettel készített beszélgetését a Rátkai Klubban: 1964. április 22-i dátumot említ;  meghallgatva ezt, úgy érzékelem, hogy a bejátszott hangfelvételt mintha összevágták volna: az utolsó bekezdésben Sass Sylviáról beszél, aki 1964-ben - életkoránál fogva - még nem játszhatott szerepet Házy művészi pályáján, ahogy az Operában sem. A hangfelvételen hallható utolsó mondatok már a hetvenes években készített interjú részlete lehetett. Úgy emlékszem, 1976. április 22-én (esetleg más, közeli időpontban) készülhetett. Egy korábbi bejegyzésben hoztam már: lásd 2040. sorszám alatt. - Házy abban az interjúban értékeli Sass Sylvia művészetét. Ott hangzik el tőle az is, hogy hatvannál több szerepet énekelt eddig,  Puccinit nagyon szereti, Szokolay Sándor minden darabjában főszerepet kapott (Vérnász, Sámson, Hamlet).Stb.(adásidő: 67 perc)   


Kedvenc előadók • 28402019-10-15 20:20:12

2019.10.15  21:05 - 22:00  Bartók Rádió



Kassai István zongoraestje



Km.: Sawada Aya (hegedű)



1. Erkel Ferenc: Változatok Bartay Endre "A csel" című operájának verbunkos témájára,



2. Mosonyi Mihály: Két gyöngyszem - a) Harmatos rózsa, b) Harmatozó szemek,



3. Mosonyi Mihály: Pusztai élet - fantázia,



4. Erkel Ferenc: Duo brillant sur des airs hongrois  Magyar fantázia hegedűre és zongorára  (Aya)



(Tiszadob, Református templom, 2012. augusztus 9.) 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45822019-10-15 14:02:00

A 4580. sorszám alatt számoltam be A Hely című rádióadásban hallott riportműsorról.



Most bemásolom ide Házy Erzsébettel készült beszélgetések archív  rádiófelvételeinek hanganyagából bejátszott részleteket:   



Házy Erzsébet énekverseny, Érsekújvár



Szerkesztő: Mohácsi Edit



2019.10.10  11:05 - 11:30  Kossuth Rádió



Két archív rádióinterjú bejátszott részletében magát Házy Erzsébetet is beszélni hallottuk:



Az idő skálán: 5:52-től – 8:34



"Hallgassanak meg egy beszélgetést Házy Erzsébettel, aki  az iskolás éveiről, pályája indulásáról mesél Sediánszky Jánosnak a Rátkai Klubban. A felvétel 1964. április 22-én készült."



Házy Erzsébet: "Először úszóbajnok szerettem volna lenni, aztán elkerültem a zenegimnáziumba, féltem az érettségitől ugyanis, úgy gondoltam, hogy a zenegimnáziumban könnyebb lesz az érettségi.  Főtanszakom pedig a zongora volt, és utána felvettem főtanszaknak az éneket is. László Géza bácsi, aki hát egy nagyszerű énektanár volt, olyanok kerültek ki belőle, mint Székely Mihály, Svéd Sándor, Déry Gabriella. Sok jó énekest produkált. Nagyon értett a fiatal kezdő énekeseknek a pszychéjéhez, így aztán én is hozzá kerültem, még érettségi előtt jóval, mert ott érettségiztem le abban a gimnáziumban. Érettségi után félévig a rádióénekkarban voltam. Pénzt kellett keresni, mert négyen vagyunk testvérek, és édesapám akkor éppen nem volt jó anyagi helyzetben, akkoriban munkanélküliség volt Magyarországon, így kerültem aztán a rádióénekkarba, onnan segíteni tudtam a szüleimet. Utána félévre rá, tehát nem egészen 19 éves koromban bekerültem az Operaházba, ahol is rögtön ösztöndíjasnak felvettek, tehát szólistának.



Eléggé strapabíró család vagyunk. Apám az most 61 éves, és nem tudja abbahagyni a munkát, változatlanul dolgozik. Nem szégyellem apám foglalkozását sem. Hentes és mészáros mester, tovább folytatja a munkát egy ...üzletben. Édesanyám pedig otthon van, mert van egy testvérem, aki 38 éves, gipszágyban fekszik, nem tartozik senkire, nagyon nehéz, van egy ilyen tragédiánk… 



Volt nekem egy nagyon régi mondásom, amikor megkérdezték tőlem, hogy mi lett volna belőlem, ha nem operaénekes vagyok? Erre azt válaszoltam, hogy akkor esetleg a Ganz Mávagban  csavarokat gyártanék, de ott is az első lennék:  mert addig nem nyugodnék, amíg a legjobb csavarokat nem én gyártanám. Ez olyannyira így van, hogy tulajdonképpen nem szerettem a tehetségtelen embereket. Egyszerűen nem tűröm meg magam körül. De hát őrájuk is szükség van, mindenki nem lehet első osztályú,  mindenkire szükség van, de a tehetséget azt rettenetesen nagyon nagyra becsülöm, különösen akkor ha szorgalommal is párosul. Rengeteg fiatal kolléganőm van, és kollégám van, akiket nagyon nagyra becsülök, mert a tehetségükön kívül hatalmas szorgalmuk van. Említhetem Sass Sylviát, akit végtelenül nagyra tartok. Tényleg úgy tekintem, mint egy utánpótlásomat. Szeretem őt. Szilveszterkor  például együtt énekeltünk betétet A sevillai borbélyban, most pedig május elsején egyenes adásban  együtt fogunk énekelni. Úgyhogy a korkülönbség közöttünk nem számít."



 



Az idő skálán 15:41 - 16:22



Boros Attila Találkozás a stúdióban című műsorban beszélgetett Házy Erzsébettel szerepeiről, 1979 február 20-án, a Petőfi Rádióban:



"- B.A.: Van-e olyan szerep az operairodalomban, amelyet szeretett volna elénekelni és nem került rá sor.



- H.E.: Sajnos van. Emiatt kerültem be színházba. Egy vágyálmom volt: kimaradt az életemből a Traviata.



- B-A.: Ugye, annál inkább kárpótolhatta magát a másik nagy olasz mesterrel, Puccinival.



- H.E.: Igen, Puccinit nagyon szeretem, és közel áll hozzám.



- B.A. Azt javaslom, hogy hallgassunk egy kis muzsikát. Méghozzá éppen Puccinit. Mire gondolna?



- H.E.:  Hát természetesen a Manonra…mi mást tudnék mondani…"



Házy Erzsébet énekfelvételéről szólalt meg Puccini Manon Lescaut-jából Manon áriája a IV. felvonásból:  "Árván a dermesztő magányban”



Ez a műsor visszahallgatható az alábbi linkről:



https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2019/10/09/a-hely-hazy-erzsebet-enekverseny/ - (Hangskála: 0 - 22:53)


Egyházi zene • 2192019-10-15 11:38:45













Ma délutáni koncertközvetítés



 



2019.10.15  12:35 - 14:01  Bartók Rádió



 



Olasz Kultúrintézet - 2019.10.03.





A Nemzeti Énekkar hangversenye



Vezényel: Somos Csaba



Hamvasi Szilvia (szoprán),



Schöck Atala (alt),



Szappanos Tibor (tenor),



Brickner Szabolcs (tenor),



Kovács István (basszus) 



Nemzeti Filharmonikus Zenekar (karigazgató: Somos Csaba)




  1. Josef Rheinberger: Esz-dúr mise

  2. Gyöngyösi Levente: Missa Quinque Auctorum - Gloria

  3. Franz Schubert: Esz-dúr mise D. 950.



(Hamvasi, Schöck, Szappanos, Brickner, Kovács, zenekar) 



Simándy József - az örök tenor • 6292019-10-14 20:24:06

A napokban emlékeztünk Déry Gabriella opera-énekesnő születésének évfordulójára (Budafok, 1933. október 12. – Budapest, 2014.március 10.)  





Déry Gabriella és Simándy József



Erkel: Hunyadi LászlóSzilágyi Erzsébet szerepében Simándy Józseffel (Hunyadi László) (1967)





Déry Gabriella és Simándy József



Verdi: Otello - Desdemona szerepében Simándy Józseffel (Otello)


Bende Zsolt • 1562019-10-14 19:41:28

Úgy látszik, Dr. Winkler Gábor különösen vonzódik a bariton énekhanghoz és a baritonisták személyéhez!  Melis Györgyről és Fokanov Anatolijról írt kötete után itt egy újabb jelentős, nagy baritonistánk életét, művészetét bemutató pályarajza – ami most jelent meg a Holnap Kiadó gondozásában:





Winkler Gábor: Bende Zsolt Stílus és elegancia



A kiadó ajánló sorai:



Bende Zsolt sokak szerint az egyik legelegánsabb és leginkább stílustudatosabb művésze volt a hazai operaéletnek, olyan művésze, aki operettet is tökéletesen énekelt és játszott....

E kötetben az olvasó megismerkedhet kicsit kanyargós pályakezdésével, későbbi énekesi szárnyalásával, szerény és csendes, visszafogott alkatával. Miközben énekpedagógusként is kiemelkedőt adott: nem a saját elképzeléseit erőltette rá tanítványaira, hanem hagyta, hogy megtalálják a maguk útját, és ott irányította és kísérte őket biztos kézzel. Énekművészetét legjobban Baranyi Ferenc tudta összefoglalni: "Akit bariton hanggal áld meg a sors, annak bizony nem könnyű kitűnnie. A bariton ugyanis a férfiénekesek középső hangosztálya - és a középsők mindenütt a legészrevétlenebbek. A baritont - a középhangok - szép kiénekléséért az esetek többségében csak tisztes ünneplés, udvarias tetszésnyilvánítás honorálja. Bende Zsolt lírai bariton.

Az ilyenekkel bántak mindig is eléggé mostohán a komponisták... A lírai baritonoknak is jut néhány nagyszerű főszerep... de az operák jelentős részében be kell, hogy érjék mellék- vagy epizódszerepekkel.

Bende Zsolt képes volt kis szerepeket is főszereppé avatni, mert hangjának lírája van. Nemcsak azért, mert lírai bariton, hanem mert költészetet közvetít.”



HOLNAP KIADÓ KFT - 2019



Oldalak száma: 163



Borító: RAGASZTÓ KÖTÖTT



Súly: 288 gr



Nyelv: MAGYAR



Kiadás éve: 2019



Illusztráció: FEKETE-FEHÉR KÉPEKKEL


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34502019-10-14 10:46:09

A Dankó Rádió mai operettműsorában összeállítást hallottunk Ábrahám Pál operettjeiből:  



Ének: Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, HÁZY ERZSÉBET, Kalmár Magda, Kovács Zsuzsa, Tiboldi Mária, Vári Éva, Farkas Bálint, Miller Lajos, Németh Sándor, Ötvös Csaba.

A Fővárosi Operettszínház zenekarát Bródy Tamás és  Gyulai Gaál Ferenc vezényli.



Ezt követően  - a műsor másik részében - részletek szólaltak meg Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből:



- Gondola-dal: „Várlak az éjben, a csillagfény villog reád, szerenádtól ég a vágyam, a gondolán…/ fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj!...Ó jöjj, kicsikém!.../ Hó-hahó! Hó-hahó! Jöjj vélem, édes……” (Kovács József, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József szóló operettlemeze, részletek, Qualiton, 1985



Az operettnek Gáspár Margit és Kristóf Károly szövegére  a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről - km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00:



- Annina dala: „Eljött az alkalom…. nincs bennem irgalom…”  (Házy Erzsébet)



- Négyes a III. felvonásból: „Álarc mögé, maszkok közé… Táncra mostan!... ” (Házy Erzsébet, Ilosfalv Róbert, Zentay Anna, Kishegyi Árpád)



- Ciboletta és Pappacoda kettőse: „- Nos, jó! Én okos nem vagyok, de mégis, annyit mondok: a női szívnek… búsulni úgysem jó, a férjünk, mint a pillangó, a vágyban mind forró, de holnap elfogy, mint a hó…” (Zentay Anna, km. Kishegyi Árpád)



 



Ezt a műsort megint meghallgathatjuk a Dankó Rádió 18 órakor kezdődő ismétlőadásában„Túl az Óperencián”


Opernglas, avagy operai távcső... • 203222019-10-14 10:20:42

José Carreras-koncert Miskolcon



José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.


Rost Andrea • 20462019-10-14 10:11:30

30 éve debütált Rost Andrea



Papageno.hu - 2019. január 6.


Rost Andrea • 20452019-10-14 10:11:02
Rost Andrea • 20442019-10-14 10:08:27



ROST ANDREA - 30 ÉVE AZ OPERASZÍNPADOKON



Budapest Kongresszusi Központ



2019. december 22.


Erkel Színház • 103262019-10-13 22:08:19

Látván, hogy Carl Orff „Carmina Burana“-jának előadásaira hetekkel korábban minden jegy elfogyott, szinte már feladtam a reményt, hogy megnézzem ezt a mostani sikerprodukciót, aztán  egy jótékony lélek segítségével mégiscsak sikerült a tegnap esti szcenikus kantátára bejutnom az Erkel Színházba.



Carl Orff remekéhez most először volt szerencsém és óriási élményt nyújtott, amit láttam és hallottam ezen az estén.  Ugyan volt már ismeretem Orff darabjáról, lemez-és videofelvételről meg rádióközvetítésekből, de mégiscsak ez élőben az igazi. Nem bántam meg, hogy az amúgy erős sodrású zenéhez és virtuóz „vokál”-hoz vizuális effektek járultak, hiszen én mindig szerettem és most is szeretem a monumentalitást, a grandiózus látványos kiállítást, a szemkápráztató, színpadi hatáskeltő elemeket… legyen az opera, operett, oratórium, koncert, színház és/vagy mozi…



A Schott Music GmbH & Co. engedélyével létrejött produkcióról elolvastam az előzetest, így felkészültem mindarra, ami várhat rám az előadás alatt, de még annál is többet kaptam:



„O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina Burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: „világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”. „A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, közel 100 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodtak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s „mágikus képek”.







Ehhez az előzetes olvasathoz fűzöm személyes meglátásaimat:



A középkori német, latin és francia versekre íródott tavaszi dalok, kocsmai énekek és szerelmi dalok füzére a mű,  „cselekménye” nincs is, a gondolati egységről sem igen beszélhetünk: a verssorok szövege kivetítőn elolvasható magyar és angol nyelven. (Megjegyzem: az angol nyelvtudásom bár hiányos, de ha összevetem egymással a két fordítást, egész más az olvasatuk, értelmük; mégha műfordítások is, nem szabadna ennyire eltérniük jelentéstartalomban.)  Bár az egyes dalok hangulata más és más: az egész mégis kissé egyhangúnak tűnhet annak, aki először találkozik a kantátával – persze a ritmikai megoldások, a virtuóz énekelni valók, vagy az egyfajta német kedélyesség érzete mind erősen hat a befogadóra.  De még a finoman csiszolt szerelmi énekeknél, a helyenként naturalisztikus bordaloknál, vagy a vaskos szerelmi nóták esetében is úgy érezni, hogy a szórakoztatáson túl eszményi mondanivalót nélkülöz a Carmina Burana – még akkor is, ha érezzük benne a nagy műgonddal kimunkált részleteket, a megannyi elmélyülten kitervelt  formát.  Nagy tudással írt, igen hatásos kompozíció Orff kantátája. A mű szinte tobzódik ritmikai effektusokban, annyira, hogy úgy érezni, a komponista még az ütőhangszereknél is hangszínekben gondolkodott. E mellett bensőséges, finom részletei is vannak a műnek,  különösen a szoprán szólam kíséretéül,  amit ugyancsak értékelek. Az előadókról csakis a legnagyobb elismeréssel szólhatok: az igen kényes feladatát remekül megoldó Miklósa Erikáról (szoprán), az egyetlen parodisztikus dalát szellemesen előadó Horváth Istvánról (tenor) és a szenvedélyes, derűs, nagyszerű Kelemen Zoltánról (bariton). Meg kell jegyezni, a mű kívánta falzettóval csak a barokk zene jeles – specialista képességű - képviselői rendelkeznek, s bár a tenor és a bariton szólistáink megbirkóztak ezzel is, de énekükben érezhető volt, hogy a hangtartományuk szélső határára érkeznek – ezért is külön közös dicséret illeti őket, hogy a stílusismeretük és meglévő voce-jük összehangolásával a komponista támasztotta énekhangi követelményeknek elismerést méltó módon eleget tettek.  



Nehéz, igen összetett feladatát nagy kedvvel és kifejezésbeli változatossággal látta el az Operaház Vegyeskara és Gyermekkara. Bogányi Tibor karmester friss volt, lelkes és lendületes. A rendezés is az ő érdeme!  Csiki Gábor és Hajzer Nikolett karigazgatók személyében pedig az áldozatos munkájú betanítót dicsérhetem!



A fantasztikus, pazar, színes, kivetített fényeffektusok, grafikák, animációk, a vizuális orgia, a látványvilág erősítette a befogadás élményét - függetlenül Orff zenéjének emocionális hatásától: a szívünkben-lelkünkben megpendített húroktól. A koncepciót szolgálta a zenék alatt látott táncok is: Boros Ildikó,  Szegő András, Berardi Federico (koreográfus, vizuális látványtervező: Papp Timea). 3D vizuális látványvetítés: Freelusion; Vezető grafikus: Herczeg Ádám; Jelmeztervező: Szelei Mónika.



A Carmina Burana-produkció előtt a Bordó Sárkány Régizene Rend „hangolta” középkori dallamokra a közönséget: a középkori goliard-ok, ez ismeretlen diákköltők, Villon közvetlen utódai, akik maguk is csak amolyan kiművelt csavargókként járták a német és francia városokat, varázslatos köntöst kaptak XX. századi feltámasztójuktól, Orfftól: lelket lehelő, életet adó muzsikát.   A bevezető rész előadója  Kőrösi András  volt.



Összefoglalva benyomásaimat, a színpadról rám tett hatás igen lelkesítő volt: a zene önmagában is lenyűgözött, de  regisztrálva a nagy közönségsikert, a tomboló fogadtatást, minden bizonnyal az esten megélt, megtapasztalt „összművészet” előtti (be)hódolásomat is jelenti.



Erkel Színház, 2019. október 12.




Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13552019-10-12 11:38:34

Az M5 csatorna sugározza ma éjjel:



2019. október 12. szombat 21:30 - 00:10



Lehár Ferenc: A mosoly országa



(160')



A Müpa ­- Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben bemutatott nagyoperett 2019. február 2-i előadásának a felvétele.



A főbb szerepekben:



Szu Csong herceg: Vincent Schirrmacher,



Lisa Lichtenfels: Karine Babajanyan,



Gustav von Pottenstein-Hatfaludy: Franz Gürtelschmied



Mi, Szu-Csong húga: Yitian Luan,



Csang bácsi: Xiao Rui,



Főeunuch: Franz Tscherne,



Ferdinand Lichtenfels gróf, Liza apja: Ernyey Béla,



Hardegg bárónő: Náray Erika,



Vali, a lánya: Aisha Kardffy,



Fu Li: Nótás György



 



Közreműködik: A Pécsi Balett.



Koreográfus: Vincze Balázs;



a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara.



Vezényel: Xu Zhong



Rendező: Káel Csaba



Az operett műfajának klasszikus mestere, Lehár Ferenc alkotói pályája csúcsán komponálta ezt a remekművét, melyet élete legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességű darab a kor divatos irányzata, a kelet kultusza, a keleti motívumok, témák iránti érdeklődés jegyében született, története az európai, bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelme, mely végül a két világ között feszülő, áthidalhatatlan különbség következtében nem bizonyul életképesnek. Az előadás különlegessége, hogy a darab MÜPA és a Shanghai Opera együttműködésében került színre, kiváló nemzetközi alkotó- és szereplőgárda közreműködésével.


Operett, mint színpadi műfaj • 40792019-10-12 11:35:39

Az M5 csatorna sugározza ma éjjel:



2019. október 12. szombat 21:30 - 00:10



Lehár Ferenc: A mosoly országa



(160')



A Müpa ­- Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben bemutatott nagyoperett 2019. február 2-i előadásának a felvétele.



A főbb szerepekben:



Szu Csong herceg: Vincent Schirrmacher,



Lisa Lichtenfels: Karine Babajanyan,



Gustav von Pottenstein-Hatfaludy: Franz Gürtelschmied



Mi, Szu-Csong húga: Yitian Luan,



Csang bácsi: Xiao Rui,



Főeunuch: Franz Tscherne,



Ferdinand Lichtenfels gróf, Liza apja: Ernyey Béla,



Hardegg bárónő: Náray Erika,



Vali, a lánya: Aisha Kardffy,



Fu Li: Nótás György



 



Közreműködik: A Pécsi Balett.



Koreográfus: Vincze Balázs;



a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara.



Vezényel: Xu Zhong



Rendező: Káel Csaba



Az operett műfajának klasszikus mestere, Lehár Ferenc alkotói pályája csúcsán komponálta ezt a remekművét, melyet élete legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességű darab a kor divatos irányzata, a kelet kultusza, a keleti motívumok, témák iránti érdeklődés jegyében született, története az európai, bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelme, mely végül a két világ között feszülő, áthidalhatatlan különbség következtében nem bizonyul életképesnek. Az előadás különlegessége, hogy a darab MÜPA és a Shanghai Opera együttműködésében került színre, kiváló nemzetközi alkotó- és szereplőgárda közreműködésével.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34482019-10-12 11:19:51

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai zenei kínálatából:



Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – Nyitány (Müncheni Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ulf Schirmer) – 2008



 



Fényes Szabolcs - Harmath Imre – Romhányi József: Maya  - részletek:



(A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00)



Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)



- Gorilla dala – Légionista induló: „Ratatata, bármi vár, élet-halál, ma csupa tűz még az élet pajtikák, mindegy, előre gyerünk! Ma csupa tűz még a véred hajt tovább, bátran előre hát!” (Radnai György, kórus) 



-  Madeleine és Dixi kettőse: „Tudom, hogy van neki, na mije van neki?...” (Németh Marika, Korda György)



- Koráll- és kagylóbetét



Macskaszerenád: „ Párizs kellős közepén…lakott egy finom kis cicamica… Miau, miau…” (Galambos Erzsi, kórus)



- Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György



Másik stúdiófelvételről:



- Maya dala: „Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, ó-ó-ó … szeretnék egyszer szeretni, óó-ó, ó-ó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot…” (Németh Marika, női kar, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)



- Maya és Charlie szerelmi kettőse: „De nem erről van szó, könyörgök… De messze-messze tűnt már a tegnap… /Szívem ezt a dalt, szívemből…. My sweetheart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy  Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)



 



Lehár Ferenc – ‎Ludwig Herzer, Fritz Löhner - magyar szöveg Harsányi Zsolt: A mosoly országa



- Mi belépője, II. felv.:



„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés… szívem bánatos, mert a flört tilos…. ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is egybejöhet, ám a nő csak stoppolásra jó.  Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!  Szenved sok-sok asszony és leány. El nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió….”  (Kalmár Magda)



- Mi és Feri kettőse, II. felv. – Zig-zig-duett/Fehér virág



Zig-Zig-Zig-Zig…/ - Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél! Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!.../- Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt – próza és ének)  - km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29. 





A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  Karel Gottra emlékezett: a cseh popsztár október 2-án 80 éves korában hunyt el, ma volt a prágai Szent Vitus Székesegyházban a gyászszertartása.  Gott emlékét idézte a műsorban felcsendülő dalai: magyarul énekelt nótákat, majd elhangzott az emblematikus dala: Lady Carneval



A délelőtti adás végén Bedřich Smetana Hazám című, hat részből álló  szimfonikus ciklusából  A Moldvát hallottuk (a Cseh Filharmonikus Zenekart Jiří Bělohlávek vezényli)



A délutáni műsorismétlés hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.


Pantheon • 24272019-10-12 10:54:23

https://www.origo.hu/kultura/20191011-bucsut-vettek-karel-gottol.html



Tisztelői és rajongói október 11-én, pénteken a prágai Zofin-palotában vehettek búcsút Karel Gott-tól. Ma délelőtt Dominik Duka prágai érsek mutatott be gyászmisét meghívottak számára a Szt. Vitus székesegyházban.


Gaetano Donizetti • 9622019-10-11 21:06:23

Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



2019. november 1. péntek, 19:30 —kb.  21:45



Schubert: I. (D-dúr) szimfónia, D. 82



Donizetti: Requiem



Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)



Concerto Budapest



Vezényel: Speranza Scappucci



Közreműködők:



Pasztircsák Polina szoprán



Láng Dorottya mezzoszoprán



Alekszej Tatarincev tenor



Franco Vassallo bariton



Kovács István – basszus



Zenés színház és egyházi zene:két külön világ. Ezért is izgalmas tapasztalat, ha valaki a szerző operáinak ismeretében először hallja Verdi Requiemjét, Rossini Stabat Materét vagy Petite Messe Solennelle-jét. Hasonló élményben lehet részünk a Szerelmi bájital és a Don Pasquale szerzőjének gyászmiséjét hallgatva.



„Ez az utolsó jele szegény Bellini iránt érzett barátságomnak” - írta a Messa da requiem keletkezésének hátteréről Gaetano Donizetti, aki akkor kezdte komponálni e művét, amikor 1835-ben, Párizsban, a Lammermoori Lucia próbái közepette hírül vette a nála négy esztendővel fiatalabb, nagyra becsült pályatárs halálát. Vagyis Donizetti gyászmiséjének keletkezését is egy másik nagy alkotó távozása ösztönözte, akárcsak Verdiét, akinek először Rossini, majd Manzoni elhunyta szolgált késztetéssel a maga Requiemjének megírásához.



Abból a szempontból is párhuzamba állítható a két mű, hogy Donizetti sokáig kallódott, s hanglemezen is csak 1989-ben kiadott műve a Verdiéhez hasonlóan megőrzi az operai dallamosságot - az elemzők részben a Verdi-Requiem előfutárát is felfedezni vélik benne -, bár kontrapunktikus részleteket is tartalmaz.



A koncert izgalmas különlegessége, hogy a fotómodell szépségű Speranza Scappucci személyében hölgy vezényli az előadógárdát, azt a folyamatot jelezve, amelynek eredményeként az utóbbi évtizedekben a női nem a karmesteri művészet teljes jogú képviselőjévé vált. A negyvenhat éves itáliai maestra a római Conservatorio di Musica Santa Cecilia és a New York-i Juilliard School of Music neveltje, Riccardo Muti egykori asszisztense. Repertoárja korántsem csupán az olasz mesterek műveire korlátozódik.



A koncertet 18.30 órai kezdettel, Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.



/Forrás: Müpa honlapja/


Requiem • 4542019-10-11 21:05:59

Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



2019. november 1. péntek, 19:30 —kb.  21:45



Schubert: I. (D-dúr) szimfónia, D. 82



Donizetti: Requiem



Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)



Concerto Budapest



Vezényel: Speranza Scappucci



Közreműködők:



Pasztircsák Polina szoprán



Láng Dorottya mezzoszoprán



Alekszej Tatarincev tenor



Franco Vassallo bariton



Kovács István – basszus



Zenés színház és egyházi zene:két külön világ. Ezért is izgalmas tapasztalat, ha valaki a szerző operáinak ismeretében először hallja Verdi Requiemjét, Rossini Stabat Materét vagy Petite Messe Solennelle-jét. Hasonló élményben lehet részünk a Szerelmi bájital és a Don Pasquale szerzőjének gyászmiséjét hallgatva.



„Ez az utolsó jele szegény Bellini iránt érzett barátságomnak” - írta a Messa da requiem keletkezésének hátteréről Gaetano Donizetti, aki akkor kezdte komponálni e művét, amikor 1835-ben, Párizsban, a Lammermoori Lucia próbái közepette hírül vette a nála négy esztendővel fiatalabb, nagyra becsült pályatárs halálát. Vagyis Donizetti gyászmiséjének keletkezését is egy másik nagy alkotó távozása ösztönözte, akárcsak Verdiét, akinek először Rossini, majd Manzoni elhunyta szolgált késztetéssel a maga Requiemjének megírásához.



Abból a szempontból is párhuzamba állítható a két mű, hogy Donizetti sokáig kallódott, s hanglemezen is csak 1989-ben kiadott műve a Verdiéhez hasonlóan megőrzi az operai dallamosságot - az elemzők részben a Verdi-Requiem előfutárát is felfedezni vélik benne -, bár kontrapunktikus részleteket is tartalmaz.



A koncert izgalmas különlegessége, hogy a fotómodell szépségű Speranza Scappucci személyében hölgy vezényli az előadógárdát, azt a folyamatot jelezve, amelynek eredményeként az utóbbi évtizedekben a női nem a karmesteri művészet teljes jogú képviselőjévé vált. A negyvenhat éves itáliai maestra a római Conservatorio di Musica Santa Cecilia és a New York-i Juilliard School of Music neveltje, Riccardo Muti egykori asszisztense. Repertoárja korántsem csupán az olasz mesterek műveire korlátozódik.



A koncertet 18.30 órai kezdettel, Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.



/Forrás: Müpa honlapja/


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43902019-10-11 21:05:23

Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



2019. november 1. péntek, 19:30 —kb.  21:45




Schubert: I. (D-dúr) szimfónia, D. 82



Donizetti: Requiem





Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)




Concerto Budapest



Vezényel: Speranza Scappucci



Közreműködők:



Pasztircsák Polina - szoprán



Láng Dorottya - mezzoszoprán



Alekszej Tatarincev - tenor



Franco Vassallo - bariton



Kovács István basszus



Zenés színház és egyházi zene:két külön világ. Ezért is izgalmas tapasztalat, ha valaki a szerző operáinak ismeretében először hallja Verdi Requiemjét, Rossini Stabat Materét vagy Petite Messe Solennelle-jét. Hasonló élményben lehet részünk a Szerelmi bájital és a Don Pasquale szerzőjének gyászmiséjét hallgatva.



„Ez az utolsó jele szegény Bellini iránt érzett barátságomnak” - írta a Messa da requiem keletkezésének hátteréről Gaetano Donizetti, aki akkor kezdte komponálni e művét, amikor 1835-ben, Párizsban, a Lammermoori Lucia próbái közepette hírül vette a nála négy esztendővel fiatalabb, nagyra becsült pályatárs halálát. Vagyis Donizetti gyászmiséjének keletkezését is egy másik nagy alkotó távozása ösztönözte, akárcsak Verdiét, akinek először Rossini, majd Manzoni elhunyta szolgált késztetéssel a maga Requiemjének megírásához.



Abból a szempontból is párhuzamba állítható a két mű, hogy Donizetti sokáig kallódott, s hanglemezen is csak 1989-ben kiadott műve a Verdiéhez hasonlóan megőrzi az operai dallamosságot - az elemzők részben a Verdi-Requiem előfutárát is felfedezni vélik benne -, bár kontrapunktikus részleteket is tartalmaz.



A koncert izgalmas különlegessége, hogy a fotómodell szépségű Speranza Scappucci személyében hölgy vezényli az előadógárdát, azt a folyamatot jelezve, amelynek eredményeként az utóbbi évtizedekben a női nem a karmesteri művészet teljes jogú képviselőjévé vált. A negyvenhat éves itáliai maestra a római Conservatorio di Musica Santa Cecilia és a New York-i Juilliard School of Music neveltje, Riccardo Muti egykori asszisztense. Repertoárja korántsem csupán az olasz mesterek műveire korlátozódik.



A koncertet 18.30 órai kezdettel, Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.



/Forrás: Müpa honlapja/


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34472019-10-11 14:56:26

Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának mai műsorában Eisemann Mihály dalaiból összeállított egyveleg után részlet csendült fel



Huszka Jenő – Martos Ferenc Lili bárónő  című operettjéből:  az I. felvonás nagyszabású fináléjának előadói:  Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András



„- Az ősi kastély ősi rendje,,,, /- szép éjszakán, ilyen korán, halálos bűn a szunnyadás, sétálni vágyom / - nem szokás…/- Csupán a kripta, van nyitva…/- Ha ősök az árnyak, éjente kijárnak…/- A méltóságos várkisasszony hálószobája erre van…˛/- Fojtogatónak éreztem szobámban, talán a holdas éj az ok…/- Álmaimban szeret egy leány…/- Szolgálhatok valamivel? /- Nem, köszönöm…/- Egy csillagfényes holdas éjen… /- Tündérkirálynő, légy a párom…. /- Elég ma éjszakára már, későre jár, vezessen hát szobámba, jó éjszakát…”



Az operett keresztmetszete rádiófelvételének a bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.





Szereposztás:



Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet

Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert

Malomszegi Ernő, báró - Melis György

Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria

Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád



A műsor végén elhangzott Franz von Suppé  Pajkos diákok  című operettjének a nyitánya (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli  - 1989, Hungaroton)



Ezt a délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45812019-10-11 14:55:13

Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának mai műsorában Eisemann Mihály dalaiból összeállított egyveleg után részlet csendült fel



Huszka Jenő – Martos Ferenc Lili bárónő  című operettjéből:  az I. felvonás nagyszabású fináléjának előadói:  Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András



„- Az ősi kastély ősi rendje,,,, /- szép éjszakán, ilyen korán, halálos bűn a szunnyadás, sétálni vágyom / - nem szokás…/- Csupán a kripta, van nyitva…/- Ha ősök az árnyak, éjente kijárnak…/- A méltóságos várkisasszony hálószobája erre van…˛/- Fojtogatónak éreztem szobámban, talán a holdas éj az ok…/- Álmaimban szeret egy leány…/- Szolgálhatok valamivel? /- Nem, köszönöm…/- Egy csillagfényes holdas éjen… /- Tündérkirálynő, légy a párom…. /- Elég ma éjszakára már, későre jár, vezessen hát szobámba, jó éjszakát…”



Az operett keresztmetszete rádiófelvételének a bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.





Szereposztás:



Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet

Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert

Malomszegi Ernő, báró - Melis György

Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria

Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád

 



Ezt a délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.


Ilosfalvy Róbert • 8612019-10-11 14:54:53

Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának mai műsorában Eisemann Mihály dalaiból összeállított egyveleg után részlet csendült fel



Huszka Jenő – Martos Ferenc Lili bárónő  című operettjéből:  az I. felvonás nagyszabású fináléjának előadói:  Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András



„- Az ősi kastély ősi rendje,,,, /- szép éjszakán, ilyen korán, halálos bűn a szunnyadás, sétálni vágyom / - nem szokás…/- Csupán a kripta, van nyitva…/- Ha ősök az árnyak, éjente kijárnak…/- A méltóságos várkisasszony hálószobája erre van…˛/- Fojtogatónak éreztem szobámban, talán a holdas éj az ok…/- Álmaimban szeret egy leány…/- Szolgálhatok valamivel? /- Nem, köszönöm…/- Egy csillagfényes holdas éjen… /- Tündérkirálynő, légy a párom…. /- Elég ma éjszakára már, későre jár, vezessen hát szobámba, jó éjszakát…”



Az operett keresztmetszete rádiófelvételének a bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.





Szereposztás:



Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet

Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert

Malomszegi Ernő, báró - Melis György

Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria

Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád

 



Ezt a délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34462019-10-10 23:22:29

Kapcs. 1894., 1893., 1883. sorszámok



Carl Zeller: A madarász



Az operett rádióváltozata 



Új, teljes felvétel



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1989. december 25., Kossuth Rádió 20.10 – 21.30



Rádióra Moritz West és Ludwig Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át.



Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta.



Közreműködik:



a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,



a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Katona Anikó)



Vezényel: Breitner Tamás  



Zenei rendező: Fejes Cecília.



Rendező: Bozó László



Szereposztás:



Ádám, madarász - Gulyás Dénes



Milka, postáskisasszony - Kertesi Ingrid



Mária hercegnő - Kincses Veronika (Hűvösvölgyi lldikó - próza)



Adelaide, főudvarmesternő - Takács Tamara



Csörsz, főudvarmester - Bordás György



Schneck, a bíró - Rozsos István



Haskó, professzor - Balázs Péter



Flaskó, professzor - Mikó István



Szaniszló, testőrkapitány – Benedek Miklós



Theodor, választófejedelem - Lukács Sándor (próza)



Mimi, udvarhölgy - Varga Kata (próza)



Főlakáj - Buss Gyula (próza)



Manka -Tallós Rita (próza)



Mici - Papp Ági (próza)



Jutka - Tóth Enikő (próza)



Futár -Tarján Péter (próza)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45802019-10-10 13:55:35

A Hely



Házy Erzsébet énekverseny, Érsekújvár



Szerkesztő: Mohácsi Edit



2019.10.10  11:05 - 11:30  Kossuth Rádió



Az október 10-i adás tartalmából.



„A 60-as, 70-es évek ünnepelt operacsillaga volt Házy Erzsébet, aki kiválóan énekelt operettet és musicalt is. Most lenne 90 éves a pozsonyi születésű díva, ha nem viszi el fiatalon, 1982-ben a betegség. Neki állít emléket Érsekújváron a róla elnevezett tehetségkutató verseny, ahol mindhárom kategóriában már negyedszer hirdettek eredményt szeptemberben, amit Önök is megtudhatnak a sorozat végén!”



Farkas Erika riporter 2019 szeptemberében, még az előválogató műsor szünetében, az érsekújvári Művelődési Ház előcsarnokában „kapta mikrofonvégre” a zsűriből Farkas Pál karmestert, a Dunakeszi Művészeti Iskola igazgatóját és Klemen Teréziát, a nemzetközi tehetségkutató énekverseny ötletgazdáját és megszervezőjét, akik elmondták a versennyel kapcsolatos tudnivalókat, az előzményeket; egy fellépésre váró fiatal művészt is meginterjúvolt a riporter, aki elmondta, hogyan és milyen énekszámmal készül a soronkövetkező megmérettetésre.



Az adásban Klemen Terézia kitért arra is, hogyan fogant meg benne az ötlet az énekversenyről, és hogy annak helyszíne Érsekújvár legyen… Szólott Házy Erzsébet iránti érzelmeiről; a Felvidéken, hol Házy született, mennyire feledésbe merült személye, és hogy az énekversenyen fellépő fiatal énekművészeknek halvány fogalmuk legyen meg némi ismeret kapjanak a névadóról, képes albumot szerkesztett és jelentetett meg tavaly Házy Erzsébetről.



2019. október 5-én a Szlovák Rádió stúdiójában koncertfelvételre került sor a díjazott énekesekkel.  



Két archív rádióinterjú bejátszott részletében magát Házy Erzsébetet is beszélni hallottuk:



1976. április 22.

Beszélgetés Házy Erzsébettel a Rátkai Márton Művészklubban

Riporter: Sediánszky János



Házy:  „Nem szeretem a tehetségtelen embereket”

A beszélgetés érintette Házy Erzsébet családját, pályakezdését. Házy nagyra értékeli Sass Sylvia művészetét. Hatvannál több szerepet énekelt eddig. Puccinit nagyon szereti. Szokolay Sándor minden darabjában főszerepet kapott. (Vérnász, Sámson, Hamlet).Stb.(adásidő: 67 perc)   (lásd 2040. sorszám)



1979. február 20. Kossuth Rádió 21:20



„Találkozás a stúdióban”  - Boros Attila műsorában Házy Erzsébet arról is vallott, hogy egy szerepet sajnál, ami kimaradt az életéből, amit szeretett volna elénekelni: a Traviata Violettája. (lásd 2048.,1937. sorszámoknál is)



A riportműsorban egy zenei bejátszás is volt: Házy Erzsébet énekfelvételéről szólalt meg Puccini Manon Lescaut-jából Manon áriája a IV. felvonásból: „ Árván a dermesztő magányban”



Ez a műsor visszahallgatható az alábbi linkről:



https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2019/10/09/a-hely-hazy-erzsebet-enekverseny/


Ilosfalvy Róbert • 8602019-10-10 13:01:42

Ezen az oldalon még nem szerepelt ez az írás, így ide is belinkelem:



Az árnyék nélküli asszony



Búcsú a Császártól – Ilosfalvy Róbert (1927–2009)

- zéta -, 2009-01-28 [ Főtéma ]


Társművészetek • 14312019-10-10 12:52:52

A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek sorában - Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged után hatodikként - immár Kecskemétnek is nemzeti színháza lesz!



2019. szeptember 29.



NEMZETI SZÍNHÁZA LESZ KECSKEMÉTNEK



Nemzeti minősítést kap a kecskeméti Katona József Színház 2020. január 1-jétől. A címet szombaton adta át sajtótájékoztató keretében prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere, Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét város polgármester asszonyának és Cseke Péter igazgató úrnak.



„Több mint hat évvel ezelőtt, amikor már láttam, hogy a társulat minden ízében megfelel a nemzeti színházi kritériumoknak, elindítottuk az első kérelmet. A színház mindeközben évről évre fejlődött, nagyobb feladatokat vállalt és látott el, amelyeket mind a kecskeméti közönség, mind a szakma is elismerésekkel honorált. Túl azon, hogy a Társulat egésze megérdemli az új minősítést, úgy gondolom, hogy a város polgárai, színház szerető, színházba járó nézői az igazi nyertesei a nemzeti színházi kinevezésnek - mondta el Cseke Péter.

Majd hozzátette:

„Hálával és köszönettel tartozom Szemereyné Pataki Klaudia polgármester asszonynak, aki végig kitartott mellettem, és hit abban, hogy a közös munka ilyen fokon gyümölcsözhet. Nemzeti Színháza lesz a Hírös Városnak.”





A címet ünnepélyes keretek között is átadják október 5-én, a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által szervezett, Város Napja díjátadó-gálaesten.



https://www.kecskemetikatona.hu/hu/rolunk/hirek.html?cikk_id=15599


A nap képe • 21612019-10-10 12:35:36

Az árnyék nélküli asszony



Búcsú a Császártól – Ilosfalvy Róbert (1927–2009)

- zéta -, 2009-01-28 [ Főtéma ]


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45792019-10-10 10:27:45










Hamarosan kezdődik:



2019.10.10  11:05 - 11:30  Kossuth Rádió



 



A Hely



Házy Erzsébet énekverseny, Érsekújvár



Szerkesztő: Mohácsi Edit



Házy Erzsébet művészete és pályája • 45782019-10-09 20:16:08

Felmerülhet a kérdés, hogyan kerül „képbe”  ifj. Domahidy László a Házy Erzsébetre emlékező riportokban, interjúkban?  Ugyanis látjuk, halljuk, ő ott van minden olyan eseményen, ami Házy Erzsébet-téma vagy ahhoz köthető: nyilatkozik, interjút ad; könyvet írnak a szopránról és/vagy emlékkoncertet szerveznek, őt is invitálják emlékezni.  Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny zsűrijében is ott volt Érsekújváron szeptemberben.



Legutóbb vasárnap este a Katolikus Rádió élő, Házy Erzsébetre emlékező műsorába hívták meg – Klemen Teréziával.



ifj. Domahidy László maga válaszolta meg a kérdést a rádióműsorban és árulta el, honnét  ered ez a kötődése, rajongása Házy Erzsébethez, miért vállalkozik szívesen ilyen megnyilatkozásokra, amikor hívják, s örömmel él a lehetőséggel kedvenc operaénekesnőjéről szólni, rá emlékezni.



Édesapja, id. Domahidy László operaénekes egykor sokat szerepelt együtt Házy Erzsébettel, és ő mint gyerek gyakran látta apját vele a színpadon, aki olykor magával vitte a próbákra is, sok emléke van arról az időszakról; természetesen beleszerelmesedet, rajongott érte, ami máig, holta után is tart. A rádióinterjúban elmesélte: az Óbudán lévő Házyék háza és az övéké szomszédosak voltak, s  a két operaénekes-szomszéd gyakran összejárt egymás otthonába; így volt alkalma megfigyelni például azt, Házy és Darvas Iván hogyan tanulják lakásukban a szerepeiket? Milyen légkörben élnek?... Voltak alkalmak, amikor az iskolából jövet nem tudott a saját házukba bemenni, mert senki nem volt éppen otthon, Házy Erzsébet látta őt kint az utcán ténferegni,  s egyből beengedte magához, foglalkozott vele, míg a szülők hazaérkeztek.  Ezek a gyerekkori emlékek élénken élnek benne most is, feltörnek belőle, mikor Házy Erzsébet a „téma”. Ezt a kötődését ismerik, tudják róla, ezért mindig örömmel tesz eleget az ilyen, hasonló felkéréseknek.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34452019-10-09 18:39:57

https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



Most hallgathatjuk a Dankó Rádióban:



Lehár Ferenc - Paul KneplerLudwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00



Közreműködik: az  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Oberfrank Géza



- Giuditta dala:Ki tudja, miért van ez? Hogy minden férfi észrevesz…/Más nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény…” (Kalmár Magda, km. az MRT Énekkara)



- Anita és Pierrino duettje: „Jöjj, jöjj, gyerünk el innen már, jöjj, jöjj, gyönyörű élet vár…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter)



- Octavio belépője: „Élni jó! Barátaim, élni jó! … O signora, signorina, szól az édes kavatina…” (Molnár András, km. az MRT Énekkarának férfikara)



Anita és Pierrino kettőse: „Két boldog szerelmes semmit sem hall, csak ha párja szerelmet vall…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter)


Társművészetek • 14272019-10-09 18:07:39

Európában egyedülálló rekreációs és kulturális tér lesz a Városligetben



MNO.hu - 2019. OKTÓBER 9. SZERDA 05:55 2019. 10. 09. 08:15



BAÁN LÁSZLÓ: EGYRE INKÁBB LÁTOGATÓBARÁT INTÉZMÉNYEKKÉ VÁLNAK A MAGYAR MÚZEUMOK



/Szilléry Éva/



Ahogy haladunk előre a Liget projekt megvalósításában, látni fogják az emberek, hogy amit ígértünk, azt teljesítettük: a Városliget gazdagodik, a zöldfelülete is bővül, az itt lévő régi épületek megújulnak, az újak pedig harmonikusan illeszkednek a környezetbe, így a megújult Liget mindenkinek többet és jobbat fog nyújtani, mint eddig, állítja Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, aki újabb öt évig vezeti a Szépművészeti Múzeumot.


Társművészetek • 14262019-10-09 13:15:09

Elkészült a régi Olof Palme Ház - mostantól a Millennium Háza - műemléki rekonstrukciója + képgaléria



magyarepitok.hu, ligetbudapest.hu



2019.10.01. 10:11 



Liget Budapest egyik legimpozánsabb épülete október 26-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Az értékmentő és -teremtő munkát az Épkar Zrt. végezte el. A lebonyolítási és műszaki ellenőrzési feladatokat pedig az Óbuda-Újlak Zrt. és a Főber Zrt. végezte el.


Pavarotti és a teli hócipő • 582019-10-09 13:03:10

"Pavarotti" 



https://papageno.hu/zene/2019/07/itt-lathatja-a-pavarotti-film-elozeteset/



mozifilm - mától a moziban



(2019)



"A tömegek tenorja néven is ismert Pavarotti ritkaságszámba menő módon egyszerre volt utánozhatatlan egyéniség, zseni és világszerte közkedvelt híresség, aki istenadta tehetségét kihasználva népszerűsítette az operát a lehető legszélesebb körben. Pavarotti úgy állt hozzá a munkához, hogy az opera műfajában minden zenekedvelő találhat magának valamit, és puszta tehetségének köszönhetően eluralta a világ legnagyobb színpadait, hallgatók millióinak szívét hódította meg."





Nemzet: amerikai, brit

Stílus: életrajzi, zenés, dokumentum

Hossz: 114 perc

Magyar mozibemutató: 2019. október 10.



 



Interjú Ron Howard filmrendezővel


film és zene • 1952019-10-09 13:01:29

"Pavarotti" 



https://papageno.hu/zene/2019/07/itt-lathatja-a-pavarotti-film-elozeteset/



mozifilm - mától a moziban



(2019)



"A tömegek tenorja néven is ismert Pavarotti ritkaságszámba menő módon egyszerre volt utánozhatatlan egyéniség, zseni és világszerte közkedvelt híresség, aki istenadta tehetségét kihasználva népszerűsítette az operát a lehető legszélesebb körben. Pavarotti úgy állt hozzá a munkához, hogy az opera műfajában minden zenekedvelő találhat magának valamit, és puszta tehetségének köszönhetően eluralta a világ legnagyobb színpadait, hallgatók millióinak szívét hódította meg."





Nemzet: amerikai, brit

Stílus: életrajzi, zenés, dokumentum

Hossz: 114 perc

Magyar mozibemutató: 2019. október 10.



 



Interjú Ron Howard filmrendezővel


Luciano Pavarotti • 822019-10-09 12:53:17

"Pavarotti" 



https://papageno.hu/zene/2019/07/itt-lathatja-a-pavarotti-film-elozeteset/



mozifilm - mától a moziban



(2019)



"A tömegek tenorja néven is ismert Pavarotti ritkaságszámba menő módon egyszerre volt utánozhatatlan egyéniség, zseni és világszerte közkedvelt híresség, aki istenadta tehetségét kihasználva népszerűsítette az operát a lehető legszélesebb körben. Pavarotti úgy állt hozzá a munkához, hogy az opera műfajában minden zenekedvelő találhat magának valamit, és puszta tehetségének köszönhetően eluralta a világ legnagyobb színpadait, hallgatók millióinak szívét hódította meg."





Nemzet: amerikai, brit

Stílus: életrajzi, zenés, dokumentum

Hossz: 114 perc

Magyar mozibemutató: 2019. október 10.



 



Interjú Ron Howard filmrendezővel


Operett, mint színpadi műfaj • 40692019-10-08 21:45:28

Kaufmann bécsi operettestje a Müpaban januárban



2020. január 10. péntek19:30 — 22:00



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem




  •  Strauss: Egy éj Velencében - Nyitány

  • J. Strauss: Egy éj Velencében - „Komm in die Gondel” (Gondola-dal)

  • J. Strauss: Egy éj Velencében - „Ach wie so herrlich zu schau'n” (Lagúna-keringő)

  • J. Strauss: Déli rózsák - keringő, op. 388

  • J. Strauss: A denevér - Rosalinda és Alfréd duettje (Óra duett)

  • J. Strauss: Tik-Tak Polka, op. 365

  • J. Strauss: Fanny Elssler táncosnő - „Draußen in Sievering”

  • J. Strauss: Könnyű vér - gyorspolka, op. 319

  • J. Strauss: Bécsi vér (operett) - „Wiener Blut, Wiener Blut!” (duett)




  •  




  • Stolz: Üdvözlet Bécsből - induló, op. 898

  • Kálmán: Cirkuszhercegnő - „Zwei Märchenaugen”

  • Stolz: Wiener Café - keringő

  • Stolz: Im Prater blüh'n wieder die Bäume

  • Stolz: Wien wird schön erst bei Nacht

  • Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal

  • Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon

  • Komzák: Bad'ner Mad'ln - koncertkeringő, op. 257

  • Sieczyński: Wien, Wien nur du allein



Az operaénekes nemzetközi rangú partnerekkel érkezik: duettekben és szólószámokban egyaránt színpadra lép az est során a hozzá hasonlóan széles repertoárral rendelkező, fiatal amerikai szoprán, Rachel Willis-Sørensen, a Prágai Kamarafilharmonikusok kiváló zenekarát pedig Kaufmann honfitársa és gyakori partnere, a vele egy generációba tartozó Jochen Rieder vezényli.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43872019-10-08 21:44:38

Kaufmann bécsi operettestje a Müpaban januárban



2020. január 10. péntek19:30 — 22:00



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem




  •  Strauss: Egy éj Velencében - Nyitány

  • J. Strauss: Egy éj Velencében - „Komm in die Gondel” (Gondola-dal)

  • J. Strauss: Egy éj Velencében - „Ach wie so herrlich zu schau'n” (Lagúna-keringő)

  • J. Strauss: Déli rózsák - keringő, op. 388

  • J. Strauss: A denevér - Rosalinda és Alfréd duettje (Óra duett)

  • J. Strauss: Tik-Tak Polka, op. 365

  • J. Strauss: Fanny Elssler táncosnő - „Draußen in Sievering”

  • J. Strauss: Könnyű vér - gyorspolka, op. 319

  • J. Strauss: Bécsi vér (operett) - „Wiener Blut, Wiener Blut!” (duett)




  •  




  • Stolz: Üdvözlet Bécsből - induló, op. 898

  • Kálmán: Cirkuszhercegnő - „Zwei Märchenaugen”

  • Stolz: Wiener Café - keringő

  • Stolz: Im Prater blüh'n wieder die Bäume

  • Stolz: Wien wird schön erst bei Nacht

  • Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal

  • Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon

  • Komzák: Bad'ner Mad'ln - koncertkeringő, op. 257

  • Sieczyński: Wien, Wien nur du allei



Az operaénekes nemzetközi rangú partnerekkel érkezik: duettekben és szólószámokban egyaránt színpadra lép az est során a hozzá hasonlóan széles repertoárral rendelkező, fiatal amerikai szoprán, Rachel Willis-Sørensen, a Prágai Kamarafilharmonikusok kiváló zenekarát pedig Kaufmann honfitársa és gyakori partnere, a vele egy generációba tartozó Jochen Rieder vezényli.



 


Jonas Kaufmann • 24072019-10-08 21:42:04

Kaufmann bécsi operettestje a Müpaban januárban



2020. január 10. péntek19:30 — 22:00



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem





  •  Strauss: Egy éj Velencében - Nyitány

  • J. Strauss: Egy éj Velencében - „Komm in die Gondel” (Gondola-dal)

  • J. Strauss: Egy éj Velencében - „Ach wie so herrlich zu schau'n” (Lagúna-keringő)

  • J. Strauss: Déli rózsák - keringő, op. 388

  • J. Strauss: A denevér - Rosalinda és Alfréd duettje (Óra duett)

  • J. Strauss: Tik-Tak Polka, op. 365

  • J. Strauss: Fanny Elssler táncosnő - „Draußen in Sievering”

  • J. Strauss: Könnyű vér - gyorspolka, op. 319

  • J. Strauss: Bécsi vér (operett) - „Wiener Blut, Wiener Blut!” (duett)





  •  





  • Stolz: Üdvözlet Bécsből - induló, op. 898

  • Kálmán: Cirkuszhercegnő - „Zwei Märchenaugen”

  • Stolz: Wiener Café - keringő

  • Stolz: Im Prater blüh'n wieder die Bäume

  • Stolz: Wien wird schön erst bei Nacht

  • Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal

  • Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon

  • Komzák: Bad'ner Mad'ln - koncertkeringő, op. 257

  • Sieczyński: Wien, Wien nur du allein



Az operaénekes nemzetközi rangú partnerekkel érkezik: duettekben és szólószámokban egyaránt színpadra lép az est során a hozzá hasonlóan széles repertoárral rendelkező, fiatal amerikai szoprán, Rachel Willis-Sørensen, a Prágai Kamarafilharmonikusok kiváló zenekarát pedig Kaufmann honfitársa és gyakori partnere, a vele egy generációba tartozó Jochen Rieder vezényli.



Házy Erzsébet művészete és pályája • 45772019-10-08 16:51:54

A Katolikus Rádió vasárnap esti „Az opera világa” adásában Klemen Terézia  és ifj. Domahidy László emlékezett Házy Erzsébetre, halálának 90. évfordulóján. A beszélgetőtársuk a stúdióban a szerkesztő, Máry Szabó Eszter volt.



Klemen Terézia: párkányban született, de évtizedek óta Komáromban él, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját.  2012-ben az általa életre hívott Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke lett, majd 2014-ben díjat alapított: a Szlovákiai Civil Becsületrendet. Két évvel később megszervezte a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt. 2018: Az évszázad Manonja címmel, magánkiadásban, könyvet jelentetett meg a Pozsonyban született Házy Erzsébetről.



ifj. Domahidy László operaénekes. Édesapja, Domahidy László, a Magyar Állami Operaház magánénekese volt, így muzikális családban nőtt fel. Ennek köszönhetően a zenével már gyermekként megismerkedett, hatéves kora óta zongorázik. A Liszt Ferenc Zeneakadémián 1977-ben végzett, meglehetősen ritka, profondó mélybasszus hangfaja miatt pedig hamar operák, illetve oratóriumok előadójává vált. 1979-ben a Honvéd Művészegyüttes Férfikarának tagja lett, ekkor már operettekben, musicalekben, valamint népzenei műsorokban is gyakran feltűnt. Az együttesben később szólistaként és énektanárként is tevékenykedett, egyedi orgánumára azonban külföldön is felfigyeltek, így a mai napig rendszeresen vendégszerepel német, svájci és olasz operaházakban, fesztiválokon. A 2000-es évek óta a Szent Efrém Férfikarban is énekel. Kétszer is elnyerte a neves Európa hangja díjat, melyet a német-osztrák televíziók javaslata alapján ítélték oda.



Beszélgetésük Házy Erzsébetről több életrajzi vonatkozású és a művészi pályájára betekintő  témát felölelt:



- Házy Erzsébet halála a budai Margit kórházban;



- Házy Pozsonyi születése, családjával áttelepülése Újpestre;



- Óbudán, Házy Erzsébet szomszédságában lakott a Domahidy-család, Melis György, Korondy György, Sass Sylvia, Pitti Katalin…;



- Házy Erzsébet és operaénekes kollégái a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásainak próbaszüneteiben a „szőke Tisza” strandjának elkülönített, a művészeknek fenntartott részén pihenhettek…; Házy fellépései a Játékokon: pld.  Farkas Ferenc Három a kislányában Éduskát alakította…;



- id. Domahidy László és Házy Erzsébet barátsága, közös fellépéseik;



- Klemen Teréziának Házy Erzsébetről írt-szerkesztett könyve („Az évszázad Manonja”), az általa életre hívott Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny;



- Házynak a kortárs magyar operákban játszott szerepei és máig elévülhetetlen énekes-színészi alakításai; külföldi operafellépései; az operett műfaja is közel állt hozzá: A víg özvegyben itthon és Bécsben mint Glavari Hanna-alakítása. A rádióban, a hanglemezgyárban, televízióban rendszeres szereplései;



- Amerikai útja Darvas Ivánnal;



- Szokolay Sándor, akinek három operájában is főszerepet énekelt Házy Erzsébet;



- Önmagával maximalista volt, nem alakoskodott, kimondta gondolatait, szókimondó volt: ezért nehezteltek is rá; 



- Házy Erzsébet mindkét budapesti lakóhelyén emléktábla (is) emlékeztet a legendás szopránra;



- Házy Erzsébet emlékére Óbudán egy templomi koncertet szervezett Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes (aki könyvet is írt róla); a Belcanto Opera-Barátok Magyarországi Társasága pedig az ELTE Aula Magnában rendezett meg egy emlékkoncertet; Bartók Gergely is magánkiadásban megjelentetett egy képes albumot Házyról;



- A 2017-ben elhunyt I. Horváth Ágnes  Házy-könyvéből Ráemlékező versét olvasta fel Domahidy László.



A beszélgető-emlékező műsorban Házy Erzsébet énekfelvételei közül felcsendült:



Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája



Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana Levéláriája



Kodály Zoltán: Háry János - Örzse dala  „Szegény vagyok, szegénynek születtem”



Lehár Ferenc: A víg özvegy - Vilja-dal (km. az MRT Énekkara) „Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp, Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”



Johann Strauss: A cigánybáró – Szaffi dala „Oly árva és oly jó nincs senki a földön, mint a cigányok. Vigyázni jó, félni jó!.../ A cigány itt tanyáz! Vigyázz!.Vigyázz..”



 



A Katolikus Rádió zenei szerkesztősége ezt az október 6-i műsorát megismétli 12-én, szombaton, 22.34 órai kezdettel.









 [T1]





Operett, mint színpadi műfaj • 40682019-10-08 13:18:46

Az idézett cikkben áll: „A Párizsi randevú-ra is világsztárokat hívtunk, olyan profi előadóművészeket, akik akrobatikus mutatványokat, rúd- és görgőszámokat adnak elő, mindezt komikus elemekkel kiegészítve.”



Az Operettszínház Kálmán Imre teátrumának színpadán lehet, hogy újdonságként fog hatni a feltűnő cirkuszmutatványok, de láttunk már ilyet, ehhez hasonló cirkuszi mutatványokat -  operettprodukcióban  –,  így a tavaly nyáron a Margitszigeten bemutatott Cirkuszhercegnő előadásain is:  benne szerepeltek: Váradi Weisz Diana és Váradi Petruska Mihály kutyaszáma, Bóta Melinda, Kovács Dóra artistaművészek duó drótszáma és a Dosov Troupe (Oroszország) két bravúros száma is. A Miskolci Nemzeti Színház, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Fővárosi Nagycirkusz koprodukcióját 2018. július 20-án és 21-én, két alkalommal láthattuk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Dobó EnikőMiller Zoltán, valamint Eperjesi Erika és Szőcs Artur főszereplésével.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34442019-10-08 12:46:08

Kapcs. 1978., 248. sorszámú bejegyzésekhez



Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek



A rádiófelvétel bemutatójához korábban  1962. március 10. időpontot  írtam, de helyesen: 1957. május 21., Kossuth Rádió, 19.00 – 19.25. Ezt követően kerültek a rádió operettműsoraiba részletek - dalok, kettősök -  különböző összeállításban. Ezekben Lehoczky Éva és Palócz László énekel, közreműködik  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bánfalvy Miklós



- Nyitány



- István és Katalin kettőse: „Tenéked adom a lelkem”  (Lehoczky Éva, Palócz László)



- Katalin dala: „Az én szívem, az én lelkem” (Lehoczky Éva)



- István dala: "Márvány medre" (Palócz László)



- István és Katalin kettőse: „Ó de furcsa ez a világ” (Lehoczky Éva, Palócz László)



- Balettzene



- István és Katalin kettőse / Csárdás/ : Harmatos a fűszál…/Szép a világ…”  (Lehoczky Éva, Palócz László)



A Dankó Rádió mai operettműsorában erről a stúdiófelvételről két részlet szólalt meg - abból az alkalomból, hogy ma 119 éve született Buday Dénes (Budapest, 1890. október 8. – Budapest, 1963. október 19.) zeneszerző, színházigazgató, jelentős számú dal, operett és filmzene írója. Rá emlékezett Nagy Ibolya, a „Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője.



A délutáni ismétlőadás hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségéről (www.dankoradio.hu)


Operett, mint színpadi műfaj • 40662019-10-07 21:26:36

"Új műsorhoz új férfi kell"



ORIGO2019.10.07. 16:47



Szeptemberben mutatta be az új vezetésű Budapesti Operettszínház - Kiss-B. Attila főigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, Apáti Bence balettigazgató - a Csárdáskirálynőt. Az új Operettszínház első premierje, és ez volt Vidnyánszky Attila első operettrendezése. Az előadás páratlan sikerű, a nagy színházrendező minden túlzás nélkül megújította az operettjátszást. Ebben partnere volt természetesen Bozsik Yvette, a nagyszerű koreográfus és az komolyzene világából érkező karmester, Pfeiffer Gyula is.



Oláh Zsolt, a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíjprogramjának támogatottja hosszabb elemzést írt a Csárdáskirálynőről. Az írást - amelynek Oláh Zsolt a darab egyik szállóigéjét választotta, "Új műsorhoz új férfi kell" - változtatás nélkül közöljük. 


Bartók Béla szellemisége • 2802019-10-07 18:15:41

A  Bartók Rádió  éjjeli műsorában egy régi, ritkaságnak számító hangfelvétel is az adásba kerül:



22:00 - Ars Nova



- a XX-XXI. század zenéje



Lemezbemutató



1. Eötvös Péter: Dialog mit Mozart (Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: a szerző),



 2. Bartók Béla: II. hegedűverseny – a mű magyarországi bemutatójának felvétele (Budapest, Vigadó, 1944. január 5., km.: Szervánszky Péter – hegedű, Székesfővárosi Zenekar, vez.: Ferencsik János)





Szerk.mv.: Bánkövi Gyula


Bartók Béla (1881-1945) • 2092019-10-07 18:15:03

A  Bartók Rádió  éjjeli műsorában egy régi, ritkaságnak számító hangfelvétel is az adásba kerül:



22:00 - Ars Nova



- a XX-XXI. század zenéje



Lemezbemutató



1. Eötvös Péter: Dialog mit Mozart (Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: a szerző),



 2. Bartók Béla: II. hegedűverseny – a mű magyarországi bemutatójának felvétele (Budapest, Vigadó, 1944. január 5., km.: Szervánszky Péter – hegedű, Székesfővárosi Zenekar, vez.: Ferencsik János)





Szerk.mv.: Bánkövi Gyula


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34432019-10-07 18:00:35

Kapcs. 3442. sorszám



Helyesbítés - elírtam a rendező nevét: 



Farkas Ferenc - Dékány András - Dalos László: Zeng az erdő 



I.  A Magyar Rádiószínház bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00



Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus



Vezényel: Vaszy Viktor



Zenei rendező:Gallia Tamás





Rendező: Szécsi Ferenc


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34422019-10-07 11:54:20

Kapcs. 3255 sorszám



Kiegészítés, pótlás



Farkas Ferenc - Dékány András - Dalos László: Zeng az erdő 



Daljáték



A Magyar Rádió két stúdiófelvételt készített ebből a rádió-daljátékból:



I.  A Magyar Rádiószínház bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00



Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus



Vezényel: Vaszy Viktor



Zenei rendező:Gallia Tamás



Rendező: Szécsi Tamás



Szereposztás:



Balla Marci, erdész - Sárdy János



Tera néni, édesanyja – Berki Lili



Vidorka Gergő, nevelőapja – Gózon Gyula



Nemes Bori – Zentai Anna



Kernács Professzor – Tímár József



Bodola Pista, mozdonyvezető – Bikády György



Danka Bözsi – Kiss Manyi



Cobák gazda – Képessy József



Deli, a társa – Raksányi Gellért



Favágó János – Szemethy Endre



Csutorás, kocsmáros – Baló Elemér



 



II. 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00



„Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 










Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara



Vezényel: Lehel György



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Rácz György



Szerkesztő: Bitó Pál



A szereposztásból:



Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi

Marci, a fia – Palcsó Sándor

Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet

Nemes Bori – László Margit

Kernács professzor - Csákányi László

Parádi Pál – Palócz László



Vidorka Mátyás – Melis György



Az 1952-es bemutató színlapjához képest változás az is, hogy itt új szereplőket találunk: Parádi Pál és Vidorka Mátyás



 



A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában a daljáték 1965-ös rádiófelvételéről hallottunk részleteket:



Marci belépője:



„Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor)



-  Bori dala – Mókus-dal:



 „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e vajon ide jópajtásom… /Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás…” (László Margit)



- Marci és Bori szerelmi duettje 



„Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!....”  (László Margit, Palcsó Sándor)



- Vidorka Mátyás bujdosó-dala – ballada:



„Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!...” (Melis György, férfikar)



- Marci dala:



 „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor)



Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse:



 „Hogy ha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)



 



A "Túl az Óperencián" adásának ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádióban.



Házy Erzsébet művészete és pályája • 45762019-10-06 20:01:31

Most kezdődik a Katolikus Rádióban. Online élében:



 












2019. október 06.

vasárnap

20:04 - 21.00



 



Az opera világa

 



A 4. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyről beszélget Klemen Teréziával, és Domahidy László operaénekessel a szerkesztő Máry Szabó Eszter.




https://www.katolikusradio.hu/musoraink/napi-radiomusor-es-hangarchivum



https://www.katolikusradio.hu/online.php


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34412019-10-06 15:29:44

Kapcs. 2862. sorszám



1989. május 1., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.05



Negyvenéves a rádióoperett



Rácz György műsora



Közreműködik: Berkes Zsuzsa - valamint felvételről:



Apáthi Imre, Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gózon Gyula, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Ilosfalvy Róbert, Kalmár Magda, Medgyaszay Vilma, Németh Marika, Psota Irén, Rafael Márta, Rátonyi Róbert, Ruttkai Éva, Sárdy János, Sennyei Vera, Simándy József,

valamint a Forrai- és a Földényi kórus, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Lehel György, Majorossy Aladár, Gyulai Gál János, Polgár Tibor és Sebestyén András.



A zenét Palásti Pál állította össze.



Szerkesztő: László György



Az összeállítás rendezője: Bodnár István


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9912019-10-06 14:47:12

Kapcs. 681. sorszám



Az ismertetett Balassa Sándor-opera -  "A harmadik bolygó" - bemutatója a Magyar Rádió koncertközvetítésében hangzott el:



„Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagytermét”



1989. május 24., Bartók Rádió 19.35 – kb. 21.30



A MRT énekkarának és szimfonikus zenekarának hangversenye.



Vezényel: Ligeti András



1. Liszt Ferenc: Tasso – szimfonikus költemény



2. Balassa Sándor: A harmadik bolygó



Egyfelvonásos opera – bemutató



Szövegét a zeneszerző írta.



Vezényel: Ligeti András



Km. a Magyar Rádió Énekkara (karig. Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.



Szereposztás:



Ember, akinek tiszta a szíve - Daróczy Tamás (tenor)

Ember, akinek hatalma van - Sárkány Kázmér (bariton)

Ember, aki a tudás terheit viseli - Gregor József (basszus)

A természet, a világ élő és élettelen alakjai - Misura Zsuzsa (szoprán) és Takács Tamara (alt)

Tárgyi és ember közeg, dolgok és biomassza – MRT Énekkara


OperaDigiTár • 322019-10-06 14:03:28

Olvasom Ókovács Szilveszter  Beköszöntő írását a legfrissebb OPERA magazinban (2019 Ősz). Ebben az OperaDigitár internetes újdonságot emeli ki, s ami külön, fontos érdemi információja: további újítás várható az Opera digitális felületén:



november 7-étől (a Magyar Opera Napjától), az OperaDigitár oldalán az Opera bemutatóinak, rögzített előadásainak hangfelvételei is  bárki által hozzáférhetővé válnak.


Erkel Színház • 103232019-10-06 13:52:33

Mindenesetre Furlanettóról már eddig is sok szép emlékünk lehet: az abszolvált két Don Carlos-előadás Fülöp királya (egyik partnere épp a tegnapi jubiláns, Kálmándy Mihály volt) - 2010. Májusünnep az Operában; 2014-es évadnyitó gála az Operában; Müpában 2016-ban adott dalestje Rahmanyinov és Muszorgszkij műveiből; de emlékszem ugyanott - még 2005-ből - egy gyönyörű Verdi-Requiemre is, melyben a basszus szólót énekelte  a milánói GIUSEPPE VERDI SZIMFONIKUS ZENEKAR ÉS ÉNEKKAR fellépésén, Riccardo Chailly vezényelt. 



Mennyien jövünk össze az Erkel Színházban FF áriakoncertjére? - legyünk optimisták... Érdemes elolvasni a most megjelent Opera magazinban portréját: "Egy pálya emlékezete" - a koncertje apropóján adott előzetes  interjúja. 


Pantheon • 24212019-10-06 13:22:56

Szép és méltó megemlékezés a pár nappal ezelőtt elhunyt Ercse Margitról a Caruso blogon.  Köszönet a linkért!


Pantheon • 24202019-10-06 13:22:53

Szép és méltó megemlékezés a pár nappal ezelőtt elhunyt Ercse Margitról a Caruso blogon.  Köszönet a linkért!


Pantheon • 24192019-10-06 13:20:52

Nem akarom elhinni!... Nemrég élményszerűen alakította Des Grieux-t a Manon Lescaut-ban az Erkel színpadán,  fiatalos vitalitással...


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13542019-10-06 13:07:12

2019. október 6-án (vasárnap) 21:35-től - 0.00-ig látható felvételről Kodály Zoltán Háry János című daljátéka az M5 csatorna műsorán.



Rendező: Vidnyánszky Attila



Díszlettervező: Olekszandr Bilozub

Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias

Koreográfus: Gemza Péter

Dramaturg: Szász Zsolt



A főbb szerepekben: Haja Zsolt, Csurka László, Gál Erika, Kőrösi András, Váradi Zita, Hábetler András, Megyesi Schwartz Lúcia, Szvétek László



Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (Gyermekkarvezető: Hajzer Nikolett).



Karmester: Török Levente 



A felvétel 2019. május 2-án készült az Erkel Színházban.



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45752019-10-05 15:10:41



Házy Erzsébet a Vérnászban. 



/Ország-Világ,  1964. november 18./   


Erkel Színház • 103152019-10-05 15:01:58

Ma este az Erkel Színházban:



 Kálmándy30 - Jubileumi gálaest



Ugyancsak ma, de már éjjel:



A Katolikus Rádió hullámhosszán - "Az opera világa"



A mikrofonnál a 30 éves művészi jubileumát ünneplő Kálmándi Mihály



Szerkesztő-riporter: Magyar Kornél



2019. október 5.,  22:34 - 23.30









(A 2019. szeptember 29-én elhangzott adás ismétlése)


https://www.katolikusradio.hu/musoraink/napi-radiomusor-es-hangarchivum


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 619222019-10-05 14:48:01

Aranykór, avagy Tóth Aladár operai emlékezete



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.10.04. 11:53 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/124. levélária



"Kedves Tatjána Néném!"


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13532019-10-05 14:44:20

1983. február 19-én az MTV 1 csatorna sugározta



A Zenés TV Színház bemutatója: 20.55 – 21.55



Lehár Ferenc: A garabonciás



A daljáték televíziós változata



(60 perc)



Szövegét és verseit Innocent Vincze Ernő írta.



Zenéjét átdolgozta: Rékay Miklós



Dramaturg: Ruitner Sándor

Díszlet: Mátay Lívia

Jelmez: Wieber Marianne



Maszk: Sammer Katalin

Vezetőoperatőr: Kocsis Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília



Rendező: Békés András



Közreműködők:

- az MRT szimfonikus zenekara



a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán)



- a Bihari Táncegyüttes (koreográfus: Novák Ferenc)



Vezényel: Sándor János



Szereplők:



A diák – Mácsay Pál fh. (énekhangja: Molnár András)



Drághy Péter – Bitskey Tibor (énekhangja: Sólyom-Nagy Sándor)



Sárika, az unokahúga – Fazekas Zsuzsa fh. (énekhangja: Temesi Mária) - megjegyzem: a műsorlapon még a művésznő születési neve szerepel: Tóth Mária



Karolin – Andor Éva (próza és énekhang)



Ferdinand von Kolb – Horesnyi László



Borcsa – Kovács Erzsébet



István – Tarsoly Elemér



(A daljáték televíziós sugárzása előtt emlékezés a darab 1943. február 20-i ősbemutatójára: Magyar Királyi Operaházban)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34402019-10-05 14:35:27

Kapcs. 3439. sorszám



Helyesbítés!



Pjotr Iljics Csajkovszkij - Josef Klein: A diadalmas asszony /"Die Siegerin"/



Daljáték



A rádiófelvétel szereposztásában elírtam egy nevet, amit most  utólag helyesbítek:



Susie, markotányosnő – Zempléni Mária (Hűvösvölgyi Ildikó - próza)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34392019-10-04 22:55:21

Pjotr Iljics Csajkovszkij - Josef Klein: A diadalmas asszony /"Die Siegerin"/



Daljáték



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1989. december 10., Kossuth Rádió, 20.55 – 22.00



Szövegét írta: Oscar Friedmann-Lunzer és Jenbach Béla.



Harsányi Zsolt fordítását felhasználva átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János.



Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Vezényel: Breitner Tamás



Zenei rendező: Matz László



Rendező: Avenesia Alex és Bozó László



Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:



Frigyes, Mecklenburg nagyhercege – Bács Ferenc



von Mansfeld tábornagy – Gulyás Dénes



Márta – Tokody Ilona



Susie, markotányosnő – Zempléni Mária (Hűvösvölgyi Ilona)



Wilhelm Borm gróf – Rozsos István



Schramm tábornok – Kézdy György



Gomprez tábornok – Inke László



Polgármester – Tyll Attila



Segédtiszt – Konrád Antal



Jósnő – Máthé Erzsi



 



Bitó Pál szerkesztő ismertető írása az RTV Újságban:



A Rádió Dalszínházának bemutatója 



Teljes felújításban”



A Három a kislány című daljátékot 1916-ban mutatták be Bécsben. Zenéjét a halhatatlan zeneköltő, Schubert műveiből állította össze Henrik Berté zeneszerző, karmester. A darab óriási sikert aratott. A színpadi szerzők hamarosan követték példáját, s azon tanakodtak, melyik klasszikus muzsikust lehetne hasonló módon „népszerűsíteni”. Josef Klein (1870 - 1933) , a bécsi Állami Operaház karmestere Csajkovszkij zenéjét vélte operettcélra alkalmasnak. Oscar Friedmann-Lunzer és Jenbach Béla szövegírókkal társulva megírta A diadalmas asszonyt.



Meséje az 1700-as években kezdődik, Marienburg várának bevétele után, amikor a győztes csapatok vezérét ünnepli a nép. Muzsikáját a legnépszerűbb Csajkovszkij-melódiákból állította össze. A bemutatón nagy sikert aratott az új operett, híre eljutott Budapestre is. Itt 1923-ban a Városi (a mai Erkel) Színház mutatta be. Híres művészduó alakította a két főszerepet. A diadalmas asszony Kosáry Emma volt, az operett bonvivánja pedig Király Ernő.  A szubrett: Tisza Karola.   A többi szerepben az akkori idők népszerű táncoskomikusa, SziklayJózsef, valamint Pázmán Ferenc, azaz Paci bácsi és a színház rendezője, Sík Rezső lépett fel. A magyar közönségnek szintén nagyon tetszett a Csajkovszkij-muzsikával átszőtt operett, mely több jubileumot ért meg, s itt-ott azóta is szerepel vidéki színházak játékrendjén.



A darab legszebb zenei részleteiből ugyan már korábban is készültek felvételek, de a bemutatószámba menő teljes felújításra csak most került sor az Állami Operaház művészeinek az előadásában.


Kelemen Zoltán, operaénekes • 962019-10-04 21:32:35

Simándy Józsefre emlékeztek Kistarcsán



Kelemen Zoltán operaénekes  is közreműködött – énekelt – szeptember 15-én Kistarcsán, a város hírneves szülöttének, Simándy Józsefnek a szobra előtt tartott, koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezésen.



Az időskálán: 5:23 - 12:23 



Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk és Petúr kettőse, I. felv. (Gulyásik Attila, Kelemen Zoltán, km. Biberach szólamában Simándi Péter, zongorán kísér: Váray-Major Zsófia).



Szilas Tv videofelvétele / YouTube 


Társművészetek • 14212019-10-04 18:00:30

Tisztelt "joska 141"!



Emlékszem, vagy másfél évtizede az új Nemzeti Színházban vendégszerepelt a Debreceni Csokonai Színház operatársulata Verdi operájával: A végzet hatalma.  Életemben először és máig utoljára látogattam el a teátrumba.  Az akusztika pocsék.  Ugyanakkor az operában a közreműködő művészek a színpadon microport nélkül énekeltek.



Másik gondolatára reagálva:



2017 év végén a  József  Attilla  Színházban megnéztem Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjét.  A szünetben a folyosó asztalkáira, állványokra kihelyezett sok-sok szórólapon olvashattuk, hogy annak felmutatásával egy bizonyos utazási iroda meghirdetett olaszországi útjait 50%-os engedménnyel veheti igénybe a jelentkező.  Érdekelt a dolog és magamhoz vettem egy ilyen hirdetményt, amivel másnap elmentem a megadott címre, és csodák csodája, tényleg élt a kedvezmény: a következő év nyarán fél áron a Ligur-tenger híres partszakaszán, Cinque Terre-n, körutazáson vettem részt...


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45742019-10-04 16:45:49

Kedves „dalos”!



Itt most csak egy apró kiegészítést teszek hozzászólása 1. számú pontjához; egyetértve meglátásával, ami Házynak Callassal összefüggésben nem helyénvaló emlegetését illeti - aminek a forrása lehet akár maga Házy Erzsébet önvallomása, amit aztán „kifordítottak” mondandójából:



 Itt a topicban a  200. sorszám alatt másoltam be a Film Színház Muzsika képes hetilapban megjelent cikk -  Vágyak, illúziók, műhelytitkok - beszélgetés Házy Erzsébettel” /1960. június 3., szerzője: G.P./ – egy részletét:



Házy Erzsébet:



„…Nem énekelnék, ha nem szeretném egyszer megközelíteni Callast és nem játszanék, ha úgy érezném, hogy reménytelen elérnem a legnagyobbak színvonalát. Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni… Ezért aztán állandó jelleggel boldogtalan vagyok. Mert nem hiszek igazán a sikerben sem: nagyon sokszor úgy gondolom, nem érdemlem meg a tapsot. Például: nagy sikerem volt a Figaro Cherubinjának szerepében. Amikor gratuláltak, amikor mindenki dicsért, úgy éreztem, mintha hamisan kártyáztam volna, s a retikülömben lapuló ászokkal nyertem volna meg a játszmát. Mert Cherubinként a premieren – hogy is fogalmazhatnám meg -, egyszerűen csak „jópofa” voltam, s ezért tetszett, amit csináltam. Két év múlva aztán hirtelen előadás közben megváltozott bennem a szerep és úgy alakítottam ezt a szerelmes természetű, bűbájos kamaszt, ahogyan valóban kell…”



 



A 2. ponthoz:



Nem operettdívaként szokták-szoktuk emlegetni "A Házyt", hanem esetleg "csak" dívaként - az itthon mindenki által (el)ismert és tisztelt operaénekesnő-legendánkat. Primadonnaként az Operettszínházban egész estés darabban soha nem lépett fel, ellenben Bécsben, a Theater an der Wienben és a Volksoperben, ahogy itthon a szabadtéri színpadokon is,  A víg özvegy és A cigánybáró operettekben együttesen több mint százszor alakította  Glavari Hannát illetve Saffit,  de az Operában (az Erkel Színházban)  A denevér Adélja és Rosalindája is nagyhírű alakításai voltak. A János vitéz Iluskáját, A Három a kislány mindhárom lányszerepét, vagy a Csínom Palkó Éduskáját is játszotta színpadon. 



Tehát Házy Erzsébetnek az opera mellett az operett és daljáték műfajában is sokszor volt alkalma kivételes művészi képességeit a színpadokon bizonyítania.



 



A  3. ponthoz:



Házy Erzsébet nem volt nemzetközileg elismert énekesnőnk. Azért sokat szerepelt - egyénileg is - a Szovjetúnióban és máshol Európában, de az óceánon túl is fellépett: több hetes ausztráliai turnén vett részt Melis György társaságában. Ez sem kevés, és figyelemre méltó ha a "vasfüggöny" mögötti kor időszakát megélt művész fellépéseire, kehetőségeire gondolunk.



A 7. ponthoz:



Házy Erzsébet magyar énekesnő volt. (Nem pozsonyi madárka, nem szlovák énekesnő, mint ahogy egykori férje, a szlovák földön született Darvas Iván is magyar színész!)



"Pozsonyi csalogány"-ként nem mi, hanem a Pozsonyban élő magyarok szeretik így hívni - és a Felvidéken; a szülővárosa okán így emlegetik, szeretetteljesen - önérzetből, büszkeségből. Engedtessük meg ezt nekik...


Simándy József - az örök tenor • 6272019-10-04 15:11:57

„Simándy” - riport



/RTV Újság, 1989. június 26. – július 2./



A cikk szerzője: Nyárádi Éva



Még ma is amorózó, a nők bálványa, karcsú, napsütött, és még ráncai is illenek hozzá. Találkozásunk percében vendéglátóm udvariasan tartózkodó. Amint aztán kiderül: azért, mert már elszokott attól, hogy érdeklődjenek utána. Ezt nem panaszképpen mondja – csak megállapítja. 71 évesen szüntetett meg jóformán minden kapcsolatot a pályájával. Már nem énekel, pedig hangja ma is kivételes. Nem is tanít, belefáradt.



- Holnap már hiába keresett volna, lemegyünk Györökre. akad munka a szőlőben…



- Jól tudom, hogy nem is nagyon hiányzik az Operaház?



- Ritkán látogatok oda. Akkor is csak a bemutatókra. A Mario és a varázslót megnéztem. Nagyszerű előadás volt. A bolygó hollandi már kevésbé tetszett. Gyönyörű volt az Erkelben a Rómeó és Júlia is. Mi azonban inkább színházba és koncertekre járunk a feleségemmel. Az Operaház? Reális ember vagyok. Életemnek azt a szakaszát már lezártam. 71 évesen búcsúztam el. Akkor, amikor még hasznomat vehették volna. Így legalább nem azt mondták: „szegény, miért nem hagyja már abba?”, hanem azzal váltunk el: „kár, még szükség lett volna rád”.



Miközben beszél, nyílik az ajtó és egy pöttöm emberke bújik be. Az unokám – mondja büszkén -, a kis Józsi. Simogatás, néhány kedves szó, s az emberke szófogadóan indul délutáni pihenőhelyére.



- Valahányszor ránézek, mindig eszembe jut: vajon ő szeretni fogja-e a zenét, a dalokat. Szerintem ez a mostanában divatba jött zene is hozzájárult ahhoz, hogy elfelejtettek az emberek nótázni. Valamikor a magyar emberre jellemző volt a szép dalok ismerete. Ha dolgozott és jól ment a munka, énekelt hozzá. Ma kimossa az ember gondolatait, érzéseit a mindenütt szóló egyenzene. Megtudja-e mondani, miért nem adnak a tévében két műsorszám között a szünetben néhány szép dalt? Hiszen annyi jó kórusunk, szólóénekesünk van. Most, ha ráérek odafigyelni a körülöttem lévő világra, megdöbbenve tapasztalom, hogy hovatovább elfelejtünk még magyarul beszélni is. Lépten-nyomon keverik hibásan ejtett és rossz helyen használt idegen szavakkal a szép magyar szót. Soha még ilyen mértékű nyelvromlást nem tapasztalhatott ez az ország. Vajon miért nem ügyelnek jobban az emberek azokra a gyökerekre – a nyelvre, a dalra -, amelyek e hazához kötik őket, amelyekkel bizonyíthatják, hogy a magyar föld szülöttei?



- Ma már közhely az, hogy művészeink dolga is lenne mindebben „segédkezni”…



- Lehet, hogy közhelynek tartja majd, amit mondok, de szerintem aki ma vállalja a művész rangját, annak mindebből a legszebbet, a legjobbat kell kiszűrnie és továbbítania azokhoz, akik meghallgatják. Hogy ne érezzék nagyképűségnek mindazt, amit most elmondtam, hozzá kell tennem: magam is csak azóta fogalmaztam meg így mindent, amióta kívülálló lettem. A hétköznapok sodrásában ki érne rá ezen gondolkodni? Most viszont el kell mondanom, hátha segíthetek vele másoknak is…


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34382019-10-04 14:33:19

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában részletek hangzottak el  Zerkovitz Béla - Szilágyi László Csókos asszony című zenés darabjának rádiófelvételéről, ami 1987-ben hanglemezen is megjelent. A Vígszínház művészei énekelnek, a dalok előadói voltak többek között:  Igó Éva, Pápai Erika, Darvas Iván, Méhes László és Kaszás Attila.



A „Túl az Óperenciás” adása ma 18 órától hallgatható meg ismét a rádióban.


Pantheon • 24052019-10-04 14:13:06

Megjegyzem csendesen: a nemrég eltávozott Ercse Margit operaénekesnőnk nem kapott itt - az elhunytának ténybeli közlésén kívül - nekrológot; mégis hazánk jelentős énekművésze volt, akiről (is) "illett" volna - inkább - megemlékezni, mint az előbbiekben említett, kétségkívül a maguk területén és művészetükért, világhírességekről. 


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9902019-10-04 13:49:27

Behár György: Don Perlimplin



Egyfelvonásos opera



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1989. március 3., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.00



Szövegét Federico Garcia Lorca írásaiból fordította és összeállította: András László



Vezényel: Ligeti László



Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara.



Zenei rendező: Békés András



Don Perlimplin – Csurja Tamás



Belisa – Zempléni Mária



Marcolfa – Takács Tamara



Belisa anyja – Máthé Erzsi (próza)



A történet szerint a címszereplő, a korosodó, magányosan éldegélő férfi a nevelőnője, Marcolfa rábeszélésére elhatározza, hogy megnősül. A fiatal Belisára esik a választása, aki - miután az anyja is győzködni kezdi - végül kötélnek áll; maga sem igazán bánja, hogy a jómódú férfi megkéri a kezét. Kettejük kapcsolata azonban a továbbiakban rosszul alakul. Don Perlimplín szerelmes Belisába, a nő azonban más férfiakra vágyik és rendszeresen megcsalja a férjét. A történet tragédiába torkollik, a férfi öngyilkos lesz.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34372019-10-03 18:03:48

A Csárdáskirálynő részletei szólalnak meg - hat órától - a Dankó Rádióban.



A több felvételről bejátszandó dalok előadói: 



Km. Bordás Barbara, Fischl Mónika,  Bozsó József, Vadász Dániel, Peller Károly, Domoszlay Sándor, Oszvald Marika, Szendy Szilvia, Csere László és mások.



https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/09/29/tul-az-operencian-blasko-balazzsal-es-saarossy-kingaval-40-het



Ezen a héten, az Egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójával, a színész-rendező Blaskó Balázzsal, valamint feleségével Saárossy Kinga színésznővel beszélget a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a „Túl az Óperencián” műsorában.


Operett, mint színpadi műfaj • 40652019-10-02 18:14:03

János vitéz bemutató _ olvasópróba_videoriport



Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz november 22-én, 40 év után tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a próbafolyamat, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.


Operett, mint színpadi műfaj • 40642019-10-02 17:55:36

Az Operettszínház honlapjáról



Elkezdődtek a János vitéz próbái



Iluskát Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána alakítja, János vitéz bőrébe Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor és Sándor Péter bújik. A Francia királykisasszony szerepében Fischl Mónikát, Lukács Anitát és Zábrádi Annamáriát láthatjuk, a Mostoha Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa és Papadimitriu Athina, Bagó és a Strázsamester Langer Soma, Erdős Attila és Pete Ádám lesz. A francia király szerepében Földes Tamás és Jantyik Csaba mellett a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula lép ismét vendégként a Budapesti Operettszínház színpadára, Csőszként Faragó Andrást és Pálfalvy Attilát láthatjuk. Az előadás látványvilágáról Cziegler Balázs díszlettervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező gondosodik. Az előadás rendező-koreográfusa, Bozsik Yvette, akiről Kiss-B. Atilla elmesélte, hogy miután látta rendezésében az Éden földön című előadást a Nemzeti Színházban, egyből tudta, hogy őt szeretné felkérni a János vitézt színpadra állítására.



Az előadásban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai. Karigazgató: Szabó Mónika. Vezényel: Pfeiffer Gyula és Hermann Szabolcs.


Operett, mint színpadi műfaj • 40632019-10-02 11:12:17

Az Operettszínház honlapjáról:



Képes beszámoló az ukrán-magyar operettgáláról



Miként arról korábban is hírt adtunk, szeptember 25-én nyolc szólista és egy karmester érkezett hozzánk a Kijevi Nemzeti Akadémiai Operettszínházból, hogy az este során az Operetthíd című közös gálaműsorral varázsolják el közönségünket. Anatolity Pogrebnyit, Mariana Bodnart, Arsen Kurbanovot, Halyna Hrehorchak-Odrynskát, Igor Levenetst, Olena Arbuzovát, Olexander Chuvpylót, Valeriya Tulist és Oksana Madarash-t, valamint a Budapesti Operettszínház művészeit, Homonnay Zsoltot, Laki Pétert, Lukács Anitát, Lévai Enikőt, Bojtos Lucát és Vadász Zsoltot délután egy sajtótájékoztató keretein belül köszöntöttük.



Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Bogdan Sztrutinszkij, az ukrán színház igazgatója egyaránt kiemelték, mennyire nagyszerű látni azt a baráti összefogást, ami létrejött. Elhangzott, a zene által a lelkek beszélgetnek egymással, és ebből mindig fantasztikus dolgok születnek.



Ez esetben is így lett, az Operetthíd címre keresztelt gálaestre megtelt a nézőtér, és a közönség kitörő lelkesedéssel fogadta a két társulat tagjait. A gála a két ország himnuszával kezdődött, majd az est során felcsendültek az operettirodalom legszebb slágerei, többek között Kálmán Imre és Lehár Ferenc örökzöld dallamai, sőt még operarészleteket és ukrán népdalokat is hallhattunk.



Sok egyéb mellett elhangzott például Kacsóh Pongrác János vitézéből A francia királylány dala, Jacques Offenbach Hoffmann meséi című operájából Olympia áriája, Gioachino Rossini La danzája, vagy épp igazi kuriózumként Agustín Lara Granada című spanyol dala. Számos duettet magyar-ukrán páros előadásában élvezhettünk, ami még különlegesebbé tette a gálaestet.



A gálát Kálmán Yvonne is megtisztelte jelenlétével. Kálmán Imre lánya méltatta a gála magas szakmai színvonalát, a fellépő művészeknek - beleértve a balettművészeknek, a zenekarnak és annak élén Pfeiffer Gyula, az Budapesti Operettszínház főzeneigazgatójának - magas színvonalú művészi teljesítményét.



Az est műsorvezetőjétől, Peller Annától elhangzott: a zene szeretete egy olyan emberi vonás, ami összeköt bennünket, ennek kapcsán létrejöhetnek olyan találkozások, mint ez a mai este is. Reméljük, még sok ilyen találkozást ünnepelhetünk majd falainkon belül és kívül is!



A gálát Somogyi Szilárd rendezte, koreográfusa Lénárt Gábor, Pfeiffer Gyula vezényelt. Közreműködött a Budapesti Operettszínház Zenekara és Balettkara. A műsorvezetői szerepben Peller Annát láthattuk.



A Kállai-Tóth Anett további csodás képeiből készült galéria ide kattintva látható. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45722019-10-02 11:00:56

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).



Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket




  • Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)



Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,



                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,



                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,



                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!



Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,



                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,



                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,



                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!



Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!



                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!



                                               Verjük által az labancot a másvilágra!



                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!




  • Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)



„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”




  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)



„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”




  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)



Előbb dialógus (próza)                     



Palkó:                                     Éduska! Te volnál?



Éduska:                                  Jujj!



Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.



Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.



Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…



Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.



Palkó                                      Segíthetnék?



Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.



Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…



Palkó:                                     No de…



Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!



Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.



Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…



Palkó:                                      Addig?



Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.



Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva



Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,



                                                Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.



Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:



                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,



                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,



                                               Vidám menyegzővel várlak téged…



                                               Refrén:



                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj



                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.



Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.



Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                               Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?




  • Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)



„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45712019-10-02 11:00:54

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).



Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket




  • Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)



Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,



                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,



                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,



                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!



Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,



                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,



                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,



                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!



Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!



                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!



                                               Verjük által az labancot a másvilágra!



                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!




  • Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)



„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”




  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)



„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”




  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)



Előbb dialógus (próza)                     



Palkó:                                     Éduska! Te volnál?



Éduska:                                  Jujj!



Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.



Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.



Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…



Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.



Palkó                                      Segíthetnék?



Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.



Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…



Palkó:                                     No de…



Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!



Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.



Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…



Palkó:                                      Addig?



Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.



Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva



Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,



                                                Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.



Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:



                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,



                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,



                                               Vidám menyegzővel várlak téged…



                                               Refrén:



                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj



                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.



Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.



Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                               Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?




  • Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)



„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.


Simándy József - az örök tenor • 6252019-10-02 10:59:50

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).



Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket




  • Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)



Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,



                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,



                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,



                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!



Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,



                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,



                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,



                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!



Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!



                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!



                                               Verjük által az labancot a másvilágra!



                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!




  • Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)



„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”




  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)



„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”




  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)



Előbb dialógus (próza)                     



Palkó:                                     Éduska! Te volnál?



Éduska:                                  Jujj!



Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.



Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.



Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…



Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.



Palkó                                      Segíthetnék?



Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.



Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…



Palkó:                                     No de…



Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!



Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.



Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…



Palkó:                                      Addig?



Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.



Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva



Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,



                                                Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.



Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:



                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,



                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,



                                               Vidám menyegzővel várlak téged…



                                               Refrén:



                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj



                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.



Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.



Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                               Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?




  • Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)



„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34362019-10-02 10:57:24

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).



Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket




  • Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)



Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,



                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,



                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,



                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!



Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,



                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,



                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,



                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!



Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!



                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!



                                               Verjük által az labancot a másvilágra!



                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!




  • Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)



„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”




  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)



„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”




  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)



Előbb dialógus (próza)                     



Palkó:                                     Éduska! Te volnál?



Éduska:                                  Jujj!



Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.



Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.



Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…



Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.



Palkó                                      Segíthetnék?



Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.



Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…



Palkó:                                     No de…



Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!



Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.



Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…



Palkó:                                      Addig?



Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.



Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva



Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,



                                                Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.



Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:



                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,



                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,



                                               Vidám menyegzővel várlak téged…



                                               Refrén:



                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj



                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.



Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.



Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                               Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?




  • Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)



„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  



 



Az adás elején és a végén egy-egy Lehár-operett instrumentális zenéje szólt: A kék mazúr nyitánya; a Pacsirtából az induló és palotás  (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás illetve  Rácz  Márton vezényli.)



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34352019-10-02 10:52:07

Pótolom, amit tegnap a Házy Erzsébet-topicba írtam:



Házy Erzsébet születésének 90. évfordulója alkalmábóla tüneményes szopránra, dívára, primadonnára, Liszt-díjas, Érdemes- és Kiváló Művészre, Székely Mihály-emlékplakettel is kitüntetett, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas operaénekesére  - 1991-ben az Operaház posztumusz örökös tagja lett - , emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádió ma délelőtti operett adásában



„Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője, Házy Erzsébet emlékét az alábbi operettrészletek bejátszásával is megidézte:



Fényes Szabolcs – Békeffy István: Régi nyár – „Van-e szerelmesebb vallomás?”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)  Qualiton, 1960



„Van-e szerelmesebb vallomás,

Mint egy szál virág, és semmi más?

Elsúgja azt, amit most néked mondanék.



Van-e szerelmesebb vallomás,

És ezt meg sem érti senki más,

Egy szál virág,

Amelyben szívem benne ég.



Minden szó elkopott, és nem mond semmi újat,

Szavakból meg sem érti szívem sóhaját.



Van-e szerelmesebb vallomás,

Mint egy szál virág, és semmi más?

Szó nélkül nyújtom hát.”





Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00



Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel Gyulai Gaál Ferenc.



Részletek:



-  Maya belépője, I. felv. (Házy Erzsébet)



 „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” 



Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv. (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



 „Ahol mi járunk: tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” 



- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép!...”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)



 



Carl Millöcker: Dubarry grófnő - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  



A "Dubarry" részleteit Carl Zeller A madarász című operettjének részleteivel együtt - egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” műsorában.  A  Rádió egy korábbi adásában  előzetesen már a műsorára tűzött néhány dalt ("Bemutatjuk új felvételünket"  - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00).



A rádióban készült zenei anyagot a Magyar Hanglemezgyár is kihozta: Hungaroton, 1973 – audiokazettán, majd LP-n; Hungaroton Classic, 2006 – CD.



Megjegyzem: A madarász és a Dubarry ének-zenei felvételeire élő, televíziós műsor is készült: Kónya Sándor portréfilmje ( "Nagyapám 20 éves volt..."). Az 1972. év végén a zuglói Zichy kastély dísztermében közönség jelenlétében – én is ott voltam! - vették fel Kónya Sándor portréfilmjét. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattunk a helyszínen, mint akik a rádió dalszínháza mikrofonja előtt szalagra énekelték a két operett ismert részleteit. Személyes emlékeimet erről a számomra nevezetes tévés operettfelvételről már közzétettem itt. Díszletek között, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket



Paul Knepler  és J. M. Welleminsky szövegét Lakatos László, a verseket Szenes Andor fordította.



Marie Jeanne Vaubernier (Dubarry), királyi szerető – Házy Erzsébet

Renée, költő – Kónya Sándor

Margot – Petress Zsuzsa

Brissac – Palcsó Sándor 



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 



Vezényel: Bródy Tamás



A következő dalok hangzottak el ebből az operettből:



Jeanne /Dubarry/ dala, II. felv. (Házy Erzsébet)



„Átéltem már néhány szerelmet meg bókokat,és csókokat,

A férfiak úgy érdekeltek, mint pillanat,mely elszalad,

A szívem nékik adtam a szívemért,mi volt a bér?

Hogy végül itt maradtam és semmit sem kaptam mindenért.



Mindegy nekem  mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,

Mindegy nekem ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen,

Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,

Ki lesz velem király vagy koldus enyém legyen.



Rajong a férfi mind utánam, száz vallomás, mi kéne más?

És mindig érdekelt a játék, a lángolás olyan csodás.

S ha néha hull a könnyem,már az se fáj,ha így muszáj

Hát felvidulok könnyen,ha rám mosolyog egy férfiszáj.



Mindegy nekem mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,

Mindegy nekem ki lesz velem csak engem nagyon szeressen,

Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,

Ki lesz velem,király vagy koldus,enyém legyen.”



René dala (Kónya Sándor)



„Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol!  Karomba zárlak, el nem bocsátlak….



Mily szép az élet, hogyha téged nézlek, elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”



- Margot és Brissac vidám kettőse, I. felv. (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)



 „Egy a fő, egy a fő, ezt a csókot várja ő. Ennyi az egész…” 



Jeanne és René szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet és Kónya Sándor)



René:

Ha május ránk talált s oly messziről jön ő, de most csak nékünk nyílt ki ezen csodás idő. 

Az álom és a vágy, amint valóra vált, s ha szívünk mélyén száz rigó dalolja most talán:

Rád vártam mindig én! Csak Rád, mióta élek, hogy eljöttél elém, oly boldog most e lélek!
 



Jeanne: 

A sorsom lesz talán, hogy most leszáll a csend, a messze-messzeségből halk álmok hangja csend! Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek égi érzést ígér!



Ha szél zenél, csodás az éj, a szívem, a vágyam csak teérted ég!..

S bár csókra kér, úgy fél, hogy bűn-e a szenvedély.



René:



Ne játssz a tűzzel! Vigyázz, vigyázz! Sose félj attól, hogy bűn-e a láz, forró a május és ég a szád, légy az enyém, ó, ne várj tovább! …  Miért félsz? Nem hagylak el!



Együtt:



Csókolj, csókolj!…Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! 

Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek száz nagy csodát ígér! ----

Szívem tiéd! Oly szép az éj, ha zsong a szél!



Margot és Brissac vidám kettőse, II. felv.  (Petress Zsuzsa éPalcsó Sándor): 



„Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég! Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még!  - Hallgass rám! /Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…”



(Szerkesztés rejtelmei: ez a duett kétszer hangzott fel - egymás után…)


Társművészetek • 14182019-10-02 10:12:11

A budapesti bemutatóról írt a Népszava.hu (2019.09.28. 11:35)



Balogh Gyula kritikája: 



Messziről jöttek - Rocco és fivérei a Nemzetiben



„Vidnyánszky Attila rendezése, a Rocco és fivérei látványos térben, filozófiai ellenpontokkal, nyers, sokszor már túlzó, harsány effektekkel dolgozik, ugyanakkor többször képes költői víziót teremteni.”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45702019-10-01 21:21:05

Házy Erzsébet kereskedelmi forgalomba nem került, 7"-os , egyoldalas "promo" lemeze 1966-ból, melyen Manon IV. felvonásbeli áriáját adja elő. Az Interkoncert megrendelésére készült lemez hátoldalán H.E. repertoárjának felsorolása is szerepel.





Házy Erzsébet 7".os, egyoldalas "promo" lemezének borítója







 


A nap képe • 21582019-10-01 21:14:50

"A nap képe" mellé legyen itt még egy fotó: 



Csajkovszkij: Pikk dáma - Liza és Hermann szerepében: Házy Erzsébet és Karizs Béla - (1977)





Pjotr Iljics Csajkovszkij: Pikk dáma – Liza – 1977. március 31. - Felújítás



Magyar Állami Operaház Erkel Színháza



Fordította: Róna Frigyes



Díszlet és jelmez: Makai Péter



Koreográfus: Fodor Antal



Rendező: Békés András



Karmester: Medveczky Ádám



Szereposztás:



Hermann – Karizs Béla

Tomszkij gróf – Berczelly István

Jeleckij herceg – Melis György

Csekalinszkij – Berkes János

Szurin – Jánosi Péter

Csaplinszkij – Leblanc Győző

Narunov – Kertész Tamás

Ceremóniamester – Szellő Lajos

A grófnő – Komlóssy Erzsébet

LIZA – HÁZY ERZSÉBET

Polina – Budai Lívia

Mása – Bencze Éva

Nevelőnő – Kiss Katalin

A pásztorjátékot éneklik – Budai Lívia, Pászhy Júlia, Berczelly István (Daphnis, Chloé, Pentus)



Három rövid idézetet hozok újságkritikákból:



MUZSIKA 1977. június, Kertész Iván:



"Az utóbbi években Házy Erzsébet produkcióit hallgatva egyre erősödik az emberben a meggyőződés, hogy a kitűnő énekesnőnek komoly baj lehet a hangjával; a magasságai egyre bizonytalanabbak, frázisvégei rendszeresen lecsúsznak. Nagy kár, mert különben zeneileg hibátlan, teljes illúziót keltő alakítást nyújt ma is."



Új Tükör, 1977. április hó, Juhász Előd:



„A szenvedő hősnőt, Lizát Házy Erzsébet alakította – ha hangban nem is mindenhol, de szerepjátékban feltétlen illúziót keltően. Házynak – immár közhely – légköre van, mindig magára vonzza figyelmünket. Liza az ő felfogásában nemcsak romantikus virágszál, több annál: önálló akarata van, hisztérikus kirobbanásokra is képes.”



Film Színház Muzsika, 1977. április 16. (16. szám), Albert István:



„Házy Erzsébet a premieren az érzelmek sok vonzó színével, bensőséges poézissel énekelte Liza szerepét.”


Olvasói levelek • 114412019-10-01 11:38:09

Ugyanakkor, a fórumozás lehetősége csak 2002-ben teremtődött meg, és indult el máig tartó vonulata - lásd a Fórumok teljes listáját.



A legelsők között hoztam létre - akkor még "ALASZKA" login nevemmel - a "Mi újság a Magyar Állami Operaházban?" topicomat  (ALASZKA, 2002-07-25 08:02:53)



Amúgy én is gratulálok a Café Momus indulásának 21. évfordulójához!


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45692019-10-01 11:09:49

Házy Erzsébet születésének 90. évfordulója alkalmából, a tüneményes szopránra, dívára, primadonnára, Liszt-díjas, Érdemes- és Kiváló Művészre, Székely Mihály-emlékplakettel is kitüntetett, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas operaénekesére  - 1991-ben az Operaház posztumusz örökös tagja lett - , emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádió ma délelőtti operett adásában



A „Túl az Óperenciánműsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője, Házy Erzsébet emlékét az alábbi operettrészletek bejátszásával is megidézte:



Fényes Szabolcs – Békeffy István: Régi nyár – „Van-e szerelmesebb vallomás?”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) Qualiton, 1960



„Van-e szerelmesebb vallomás,

Mint egy szál virág, és semmi más?

Elsúgja azt, amit most néked mondanék.



Van-e szerelmesebb vallomás,

És ezt meg sem érti senki más,

Egy szál virág,

Amelyben szívem benne ég.



Minden szó elkopott, és nem mond semmi újat,

Szavakból meg sem érti szívem sóhaját.



Van-e szerelmesebb vallomás,

Mint egy szál virág, és semmi más?

Szó nélkül nyújtom hát.”





Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00



Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel Gyulai Gaál Ferenc.



Részletek:



Maya belépője, I. felv. (Házy Erzsébet)



 „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” 



- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv. (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



 „Ahol mi járunk: tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” 



- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép!...”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)



 



Carl Millöcker: Dubarry grófnő - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  



A "Dubarry" részleteit Carl Zeller A madarász című operettjének részleteivel együtt - egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” műsorában.  A  Rádió egy korábbi adásában  előzetesen már a műsorára tűzött néhány dalt ("Bemutatjuk új felvételünket"  - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00).



A rádióban készült zenei anyagot a Magyar Hanglemezgyár is kihozta: Hungaroton, 1973 – audiokazettán, majd LP-n; Hungaroton Classic, 2006 – CD.



Megjegyzem: A madarász és a Dubarry ének-zenei felvételeire élő, televíziós műsor is készült: Kónya Sándor portréfilmje ( "Nagyapám 20 éves volt..."). Az 1972. év végén a zuglói Zichy kastély dísztermében közönség jelenlétében – én is ott voltam! - vették fel Kónya Sándor portréfilmjét. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattunk a helyszínen, mint akik a rádió dalszínháza mikrofonja előtt szalagra énekelték a két operett ismert részleteit. Személyes emlékeimet erről a számomra nevezetes tévés operettfelvételről már közzétettem itt. Díszletek között, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket



Paul Knepler  és J. M. Welleminsky szövegét Lakatos László, a verseket Szenes Andor fordította.



Marie Jeanne Vaubernier (Dubarry), királyi szerető – Házy Erzsébet

Renée, költő – Kónya Sándor

Margot – Petress Zsuzsa

Brissac – Palcsó Sándor 



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 



Vezényel: Bródy Tamás



A következő dalok hangzottak el ebből az operettből:



- Jeanne /Dubarry/ dala, II. felv. (Házy Erzsébet)



„Átéltem már néhány szerelmet meg bókokat,és csókokat,

A férfiak úgy érdekeltek, mint pillanat,mely elszalad,

A szívem nékik adtam a szívemért,mi volt a bér?

Hogy végül itt maradtam és semmit sem kaptam mindenért.



Mindegy nekem  mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,

Mindegy nekem ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen,

Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,

Ki lesz velem király vagy koldus enyém legyen.



Rajong a férfi mind utánam, száz vallomás, mi kéne más?

És mindig érdekelt a játék, a lángolás olyan csodás.

S ha néha hull a könnyem,már az se fáj,ha így muszáj

Hát felvidulok könnyen,ha rám mosolyog egy férfiszáj.



Mindegy nekem mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,

Mindegy nekem ki lesz velem csak engem nagyon szeressen,

Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,

Ki lesz velem,király vagy koldus,enyém legyen.”



- René dala (Kónya Sándor)



„Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol!  Karomba zárlak, el nem bocsátlak….



Mily szép az élet, hogyha téged nézlek, elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”



- Margot és Brissac vidám kettőse, I. felv. (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)



 „Egy a fő, egy a fő, ezt a csókot várja ő. Ennyi az egész…” 



- Jeanne és René szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet és Kónya Sándor)



René:

Ha május ránk talált s oly messziről jön ő, de most csak nékünk nyílt ki ezen csodás idő. 

Az álom és a vágy, amint valóra vált, s ha szívünk mélyén száz rigó dalolja most talán:

Rád vártam mindig én! Csak Rád, mióta élek, hogy eljöttél elém, oly boldog most e lélek!
 



Jeanne: 

A sorsom lesz talán, hogy most leszáll a csend, a messze-messzeségből halk álmok hangja csend! Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek égi érzést ígér!



Ha szél zenél, csodás az éj, a szívem, a vágyam csak teérted ég!..

S bár csókra kér, úgy fél, hogy bűn-e a szenvedély.



René:



Ne játssz a tűzzel! Vigyázz, vigyázz! Sose félj attól, hogy bűn-e a láz, forró a május és ég a szád, légy az enyém, ó, ne várj tovább! …  Miért félsz? Nem hagylak el!



Együtt:



Csókolj, csókolj!…Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! 

Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek száz nagy csodát ígér! ----

Szívem tiéd! Oly szép az éj, ha zsong a szél!



- Margot és Brissac vidám kettőse, II. felv.  (Petress Zsuzsa éPalcsó Sándor): 



„Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég! Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még!  - Hallgass rám! /Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…”



(Szerkesztés rejtelmei: ez a duett kétszer hangzott fel - egymás után…)



 



Ezt a műsort újra meghallgathatjuk a délutáni ismétlésben, 18 és 19 óra között, a rádióban és online az internetes elérhetőséggel (www.dankoradio.hu).


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Józsa Tamás és Lázár Dániel szerzői estje"
JÓZSA TAMÁS: Vigilate mecum
Józsa Dalma, Rozsnyói Judit, Körmendi Johanna (hegedű)
LÁZÁR DÁNIEL: Quartet „E”
Szabady Ildikó (fuvola), Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Schaff Magdolna (hegedű), Puskás Bernadett (gordonka)
LÁZÁR DÁNIEL: Lux Aeterna
Aya Shirai (gordonka), Lázár Dániel (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Floyd
Tritonus Guitar Trio: Molnár Levente, Szurgyi Gergely, Varga Bálint (gitár)
LÁZÁR DÁNIEL: Air
Aya Shirai (gordonka), Riko Hosomi (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Vinea mea
Józsa Dalma (hegedű), Kósa Lőrinc (bariton), Frecska Rebeka (fuvola), Láposi Dániel (vibrafon), Tóth Barnabás (gordonka)

18:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Ninh Duc Hoang Long (tenor), Balogh Ádám (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Kanai Toshifumi
Jótékonysági koncert a Törös alapítvány javára
ROSSINI: Sevillai borbély - nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino áriája
LEONCAVALLO: Mattinata, op. 5
BEETHOVEN: Holdfény szonáta („Mondschein-Sonate”) - I. tétel
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kállai vonósnégyes:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
Balog József (zongora)
"Kamarazene karnyújtásnyira"
BARTÓK: 2. vonósnégyes, BB 75
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
BRAHMS: f-moll zongoraötös, op. 34

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Halmai Katalin (ének), Dorota Anderszewska (hegedű), Bálint János (fuvola)
Szokolay Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Bevezető Koncert"
LISZT: Három dal Schiller Tell Vilmosából
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide
LISZT: Epithalam (hegedű-zongora változat)
LISZT: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
LISZT: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat)
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment disaient-ils
LISZT-BÁLINT JÁNOS: 2. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
BMC Könyvtár

"Billentyűs történetek 3/2"
Tóth-Vajna Zsombor történelmi billentyűs hangszereket bemutató sorozata.
FRESCOBALDI: Partita sopra Ciacona (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata Quarta (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata seconda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Aria detta la Frescobalda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Capriccio di durezze e ligature
FROBERGER: Toccata in G
FROBERGER: Ricercar
BUXTEHUDE: Toccata in G
BUXTEHUDE: Nun lob mein Seel den Herren
LÜBECK: Chacon ex A
"Stile Italino" - Frescobaldi és hatása a német zenére

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Lukács Péter (az unoka) brácsaművész és barátai"
Lukács Pál 100 sorozat/1.
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
HINDEMITH: Szonáta-fantázia, op. 11, No. 4
MAX BRUCH: 3 Stücke für Klarinette, Bratsche und Piano aus, op. 83

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Süle László (zongora), Borbély Mihály (fafúvók), Kántor Balázs (gordonka)
Süle László és Borbély Mihály szerzeményei
Klasszikus és jazz

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Csuprik Etelka (zongora)
"Liszt Fesztivál"
SZERKESZD TE IS A PORT.HU-T!
LISZT: Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
Sposalizio
Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
Szonáta h-moll S. 178.
CHOPIN: Grande Valse Brillante Op. 18.
Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll
SCHUMANN: Carnaval, Op. 9.

19:00 : Debrecen

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)