vissza a cimoldalra
2018-07-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
Élő közvetítések (7309)
A díjakról általában (1030)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (947)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Balett-, és Táncművészet (5532)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (26899 hozzászólás)
 
Operett, mint színpadi műfaj • 36452018-07-21 11:55:07

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – képgaléria



A Miskolci Nemzeti Színház és a Szabad Tér Színház bemutatója, a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével.



Margitszigeti Szabadtéri Színpad - előadások: 2018. július 21. és 23.


Operett, mint színpadi műfaj • 36442018-07-21 11:40:38

Tegnap este - Kálmán Imre leánya, Yvonne, is ott volt a margitszigeti szabadtéri operett-bemutatón - nagy sikerű előadásban láthattuk A cirkuszhercegnőt.  Az operett még egy előadását láthatjuk  vasárnap este, aztán ősztől a Miskolci Nemzeti Színház mutatja be és kerül repertoárjára ez a Szabó Máté rendezte új,  zenés-cirkuszos produkció.


Operett, mint színpadi műfaj • 36432018-07-21 11:33:19

Miller Zoltán: „Minél fontosabb vagyok valakinek, nekem is annál fontosabb lesz”



Szimhaz.hu, 2018. július 15. vasárnap, 09:00



Miller Zoltánnal beszélgettünk a margitszigeti Cirkuszhercegnő kapcsán hullámvölgyekről, örömökről és az operett műfaj sajátos kihívásairól is.



[...] „ - Mennyire érezted magad komfortosan a Cirkuszhercegnő próbáin?



- A Cirkuszhercegnő egy nagyon érdekes dolog, így szerintem még egyikünk sem mutatott be darabot. Ugyanis az történt, hogy elindult a főpróbahét, ami megállt egy szerdai napon egy nyilvános főpróbával június 6-án, és majd másfél hónapra rá találkozunk. Akkor lesznek még próbák, de ez baromi nagy kihívás elé állítja a szereplőket. Én sem hobbiból kezdtem el hetente egyszer korrepetícióra járni, ahol Dobó Enikővel végigénekeljük az egész darabot. Ugyanis ezt nekem tartanom kell a torkomban, mivel ezek a szerepek nem olyanok, amit csak úgy simán elénekel az ember. A darab fel lett téve, és most nekünk ugyanazon a hőfokon kell tudnunk tartani magunkban.



- Először játszol együtt Dobó Enikővel. Tőle is megkérdeztem, kíváncsi vagyok, te mit mondasz rá: hogyan jut el két színész onnan, hogy bemutatkoztok egymásnak idegenekként, addig, hogy néhány hét múlva szerelmeseket játszotok egy érzelemmel átfűtött előadásban.



- Ennek van egy szakmai része, emiatt mondják a színészekre, hogy mindent el tudnak játszani. Ezeknél a szerelmes szerepeknél azonban nagyon fontos, ami Enikővel szerencsére az első pillanattól megvolt, hogy baráti, kifejezetten jó nexus legyen közöttük – hogy lehetőleg már elsőre szimpatikusak legyenek egymásnak, meglegyen az a bizonyos kémia. Ha ezek nincsenek meg, akkor mindenki énekli a magáét, és az egész szerelmes sztori elcsúszik.



- Dobó Enikő arról is mesélt, hogy Szabó Máté rendezőként viszonylag szabad kezet adott nektek a másik szereposztásban szereplő Eperjesi Erikával és Szőcs Arturral együtt abban, hogy különböző habitusú figurákat és viszonyokat próbáljatok ki, ami nyomán a műfaj határai körül is kialakultak nézetkülönbségek.



- Erre jó példa, amikor felmerült az ötlet, hogy kicsit dobottabb, lazább figuraként csináljam meg az egyik jelenetet. Merthogy én korábban nagyon beleálltam, és mint egy  bonviván, egy erőteljes, szerelmes férfit hoztam. Jó, mondtam, de előbb nézzük meg a dalt! Most csak próbáljuk meg így ezt a jelenetet, mondták. Meg is csináltuk Enikővel, és tök jó volt. De ahogy rátettük a dalt, az egész pocsék lett. Egy emelkedetten hömpölygő zene előtt egyszerűen nem lehetek egy nyegle pasi, bármennyire is mai és modern, mert akkor utána nem születik meg a dal, mivel annak az ég adta világon semmi köze nem lesz az előtte történtekhez. A nézők pedig nem értik, mi történt ezzel az emberrel, aki az előbb még olyan laza volt. Nem sok mindent kell eljátszani az operettben, de ami benne van, azt erősen kell. Főként, ha egy Kálmán Imre operettről beszélünk. Mert a zene és ez a stílus nem enged meg bármit.



- Nem is annyira könnyű ez a könnyű műfaj?



- Nehéz megtalálni azt a pontot, ahol természetesek a prózai szövegek, de nem ütik a dalokat sem. Arról nem is beszélve, hogy az énekhang legnagyobb ellensége a beszéd. Nem véletlen, hogy a prózai jelentek nagy részében mindenki azon ügyködik, hogy pozícióban tartsa a hangját. Ha ez túlzottan „jól sikerül”, akkora a próza lesz hamis, ha viszont nagyon torkos, természetes a beszéd, akkor abból elég nehéz ebben a stílusban énekelni. Meg kell találni a dolog maiságát, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az egésznek egy stílusban kell lennie, különben hiába jók egyenként, lesz egy dal, majd egy jelenet, még egy dal, még egy jelenet. Előadás viszont nem.



- A Cirkuszhercegnő egy látványos produkció lesz cirkuszi akrobatákkal, zsonglőrökkel. Ez inkább segít titeket, vagy éppen nehezebbé teszi a dolgotokat?



- Ez a történet a maga misztikumával és a tényleges cirkuszi környezettel nem egy szokványos operett, ezért fel lehet ilyesmivel tupírozni. Ez pluszként zseniális, de ha a darab nincsen eljátszva és a dalok jól elénekelve, akkor senkit sem fog érdekelni, hogy valaki triplaszaltót ugrott. Nekünk tehát ugyanaz a feladatunk, mint máskor. Az tény, hogy itt most a cirkuszvilág nem csupán utalásként a háttérben fog látszani, hanem jól fókuszált nemzetközi szintű produkciókat is láthatnak a nézők. Az pedig innen kezdve a rendező és a mi felelősségünk, hogy ne csupán egy-egy kivételes akrobataszám maradjon meg az emlékezetükben.” […]


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28092018-07-21 10:44:27

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában hallottuk:



Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár



Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő



Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió



Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Sebestyén András




  • Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

  • Lucy dala: „Tele van az élet rejtelemmel…” (Németh Marika)

  • A II. felvonás fináléja (Udvardy Tibor, km. Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, énekkar)



 



Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska



Most az operett három felvételéről hangoztak el részletek:



1.  Marcsa és Miska kettősét – magyar zenés film, 1948, rendező: Keleti Márton - hárman adják elő: „Cifra szűre nincs a lónak…/Csiribiri, csiribiri kék dolmány…”  (Mészáros Ági, Latabár Kálmán,  id. Latabár Árpád)



2. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5., Kossuth Rádió, 19.52 – 22.00



Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András




  • Marcsa és Miska kettőse: „Hármat lépsz arra hé…/ Hoppsza, Sári, hoppsza, hó!! Minden nap egy forduló!…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)

  • Pixi, Mixi, Marcsa hármasa:  „Hallod, lelkem, rózsáskertem, miért vagy oly kacér?…./ Adj egy csókot, tillárom, haj, nem lesz attól se bú,  se baj…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László)

  • Í Marcsa és Miska kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok…  hegyenvölgyön lakodalom…/ Cintányéros cudar világ…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)



3. Egy tíz évvel korábbi rádiós stúdiófelvételről – keresztmetszet:1959. június 19., Kossuth Rádió



Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás




  • Rolla és Baracs kettőse: „Túl az Óperenciákon..../ Összebúvunk, mint két madár, szerelmes fészkünk száz csókra vár!...” (Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz)



 



Ezt az adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben, délután hat és hét óra között.


Gaetano Donizetti • 9502018-07-21 09:37:50

Gaetano Donizetti opera lost for 200 years set for London premiere


Gaetano Donizetti • 9492018-07-21 09:23:37

Important Donizetti Premiere: Splendidly Performed L’Ange de Nisida



 



L'Ange de Nisida in concert: Saturday 21 July 2018, 7.30pm – Royal Opera House



Conductor: Mark Elder



 



Sylvia - Joyce El-Khoury



Leone de Casaldi - David Junghoon Kim



King Fernand of Naples – Vito Priante



Don Gaspar – Laurent Naouri



Monk – Evgeny Stavinsky



King Fernand of Naples



 



Royal Opera Chorus



Orchestra of the Royal Opera House


Miklósa Erika • 12232018-07-21 09:16:33

 



 



Ma este:



JÚL 21. SZOMBAT, 20:30



 


Az MVM Zrt. bemutatja: ZENERGIA – A zene mindenkié, Miklósa Erika, Balázs János, Lajkó Félix



Az MVM ZEnergián a zenetörténet legismertebb dallamai töltik meg a Budavári Palota Oroszlános udvarát június 21-én, szombaton 20:30 órakor.



A koncerten Balázs János előadásában felcsendülnek a romantikus zongorairodalom legismertebb melódiái, majd Miklósa Erika Balázs Jánossal közösen opera áriákat és dalokat ad elő, Lajkó Félix pedig a tőle jól megszokott improvizációs estből mutat ízelítőt a közönségnek.



Az est zárásaként Miklósa Erika, Balázs János és Lajkó Félix közösen adnak elő egy meglepetés zeneművet, melyben a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategória 2017-es díjazottjai is közreműködnek majd.



Az MVM Zrt. a jegyeladásból befolyt összeggel a pécsi Dóri Ház munkáját, Magyarország első gyermekhospice-házát támogatja.


Kedvenc magyar operaelőadók • 10842018-07-21 09:00:44

Ma délután, a Bartók Rádió műsora:



17:15 – 18.21



Világjáró művészeinkhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



Cserna Ildikó énekel





Km.: Szántó Andrea (ének), Gyökér Gabriella (zongora)





1. Andrew Lloyd Webber: Requiem - Pie Jesu, 

2. Giulino Caccini: Ave Maria, 

3. Giuseppe Verdi: Otello - Ave Maria, 

3. Pietro Mascagni: a) Ave Maria, b) Parasztbecsület - Santuzza áriája, 

4. Richard Wagner: Wesendonck dalok - a) Az angyal, b) Csendesen állj!, c) A melegházban, d) Fájdalmak, e) Álmok, 

5. Hugo Wolf: Mignon dala, 

6. Richard Wagner: Tannhäuser - Csarnokária, 

7. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi - Barcarola



(Rádió Márványterme, 2018. június 19.)



 


Momus társalgó • 63482018-07-20 15:40:10

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.



 



A Zenei Gyűjteménynek az Ötpacsirta utcai, az Ybl Miklós tervezte Pálffy palota ad otthont, ám az 1867-ben átadott épület „megérett a felújításra, a belső terek esztétikai, funkcionális és épülettechnológiai átalakítására” – olvasható a Zenei Gyűjtemény oldalán megjelent tájékoztatásban.



A nyáron kezdődő renoválás miatt a gyűjtemény átmenetileg átköltözik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületébe. Az ideiglenes helyszín bejárata a jelenlegi épülettől néhány méterre található, a Reviczky utca 1. szám alatt.



Az új helyszínen is elérhetők a megszokott szolgáltatások.



A könyvek és a szabadpolcos kották a Központi Könyvtár tanulótérben lesznek, a CD-k és a kölcsönözhető DVD-k a böngészdében. Továbbra is lehetőség nyílik helybeni zenehallgatásra, az adatbázisok használatára. A költözés miatt a raktári kották kölcsönzési rendje módosul. A kották minden hétköznap 13-18 óra között, egész órakor vehetők majd át.



Nem kell nélkülözniük az érdeklődőknek az intézmény népszerű, ingyenes koncertjeit, rendezvényeit sem. A programokról folyamatosan tájékozódhatunk a Zenei Gyűjtemény honlapján


Gaetano Donizetti • 9482018-07-20 14:53:32

Kétszáz évre eltűnt Donizetti-operát mutatnak be Londonban



Fidelio.hu, 2018.02.19. 08:56



 (csm)



Nyolc éves kutatómunka eredményeként mutatják be az olasz zeneszerző kiváló tragédiáját júliusban.



Donizetti az 1830-as évek végén írta a L'Ange de Nisida(Nisida angyala) című operát a Théâtre de la Renaissance felkérésére, de a színház még a bemutató előtt csődbe ment, így soha nem mutatták be.



Dr. Candida Mantica nyolc éves kutatómunkájának köszönhetően sikerült meghatároznia a kézirat helyét, illetve a töredékekből összeillesztenie a művet. Mantica néhány kottaoldalt a párizsi Bibliothèque Nationale-ban talált meg, de nem sorrendben, tizennyolc különböző helyen. „Nagyjából 470 oldalnyi eredeti kéziratot illesztettem a megfelelő sorrendbe, hála annak, hogy rábukkantam a librettóra is” – mondta a zenetörténész.



Az operát 2018. július 18-án mutatják be a Covent Gardenben. A művet a régi, elfeledett operák előadására szakosodott Opera Rara a Royal Opera House-szal közös produkcióban állítja színpadra.



„Ez egy művészileg nagyon magas színvonalú alkotás” – mondta Sir Mark Elder, az Opera Rara igazgatója, hozzátéve, hogy Donizetti egyébként felhasználta a zenét néhány későbbi darabjában, köztük az 1840-es A kegyencnőben.



„Hogy a L'Ange lesz-e olyan népszerű, mint a Lammermoori Lucia vagy A szerelmi bájital? Ezt merészség lenne kijelenteni, de ki tudja?” – mondta Roger Parker, az Opera Rara konzultánsa.



De a zene olyan jó, mint bármi más, amit Donizetti írt. És ez az izgalmas. Amikor operákat fedeznek fel, ki szokott derülni, hogy azok nem véletlenül vesztek el. De ez varázslatos zene!



A történetről a Guardian annyit ír, hogy egy katona, Leone története, aki beleszeret a király szeretőjébe. Parker szerint az opera különös keveréke a komoly és a komikus operának. Akik nem jutnak el a londoni premierre, ne szomorkodjanak: a következő évben kiadják majd a felvételét.



Egyébként nem ez az egyetlen elporolt Donizetti-opera: 1998-ban mutatták be az Elisabetta című, szintén elveszett művét, amelyet azóta sem játszik senki. Reméljük, ez az opusz jobb sorsban részesül. (GuardianTelegraph)


Momus-játék • 54992018-07-20 14:48:43

Donizetti az 1830-as évek végén írta a L'Ange de Nisida (Nisida angyala) című operát a Théâtre de la Renaissance felkérésére, de a színház még a bemutató előtt csődbe ment, így soha nem mutatták be.



Kétszáz évre eltűnt Donizetti-operát mutatnak be Londonban



Fidelio.hu 2018.02.19. 08:56



(GuardianTelegraph)



 


Operett, mint színpadi műfaj • 36422018-07-20 14:38:24

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer”



 Fidelio.hu, BNYF - 2018.07.11. 13:15



Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.


Operett, mint színpadi műfaj • 36412018-07-20 14:28:08

"Az operettet nem szabad lebutítani csak azért, hogy eladjuk"



Szinhaz.hu - 2018. július 19. csütörtök, 15:42



Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne mesél a giccsesített operettekről és a merészebb színpadra állításokról is. 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28082018-07-20 10:46:53

Továbbra is dr. Winkler Gábor professzor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója a vendég ezen a héten a Dankó Rádióban!  Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője beszélget a délelőtti operettműsorban a „Barangolás az opera világában” és az „Operett – szubjektív kalauz egy varázslatos világban” könyvek szerzőjével.



A ma délelőtti adásban az alábbi operettekből csendültek fel szép dalok, kettősök, jelenetek:



Fényes Szabolcs – Szilágyi László: A vén diófa



Kállay Bori, Weigand Tibor, Latabár Kálmán énekfelvételeiről



 



Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc




  • Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép! …” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)

  • Madeleine és Dixie kettőse, II. felv.„Tudom, hogy van neki, na mije van neki?...” (Németh Marika, Korda György) 

  • Maya belépője, I. felv.: „Megjöttem, tessék…/Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)

  • Együttes: „Kellene ma végre egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Korda György, Rátonyi Róber)



 



Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy



A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételének a bemutatója: 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00 (Huszka Jenő operettjeiből részletek)



km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György




  • Tóbiás és Panni vidám kettőse:„Úgy dalolok, ahogy te akarod…./Én teve én teve én teveled oly vígan élek…” (Galambos Erzsi, Németh Sándor)

  • Mária és Jancsó Bálint kettőse, I. felv.: Szerelem! A szívvel nem jó játszani… /Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnálsz…” (Kincses Veronika, Berkes János)

  • Mária és Jancsó Bálint kettőse, II. felv.: „Én mától kezdve csak terólad álmodom, álmomban két karomba zárlak, angyalom!...”  (Kincses Veronika, Berkes János)



 



Buday Dénes – Babay József: Három szerelmesek




  • Katalin dala: „Erdő, erdő, édes otthonom! …” (Vámos Ágnes)

  • Kettős: „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…(Vámos Ágnes, Mátray Ferenc, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)



 

Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor - Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00



Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János




  • Rákóczi megtérése (Udvardy Tibor ének és próza; km. Újlaky László - próza)



Jelenet, próza:  „Itt a mi jó urunk!   Vihetjük a választ… /- Itt az idő, hogy kivágják az odvas fákat! Ezt üzenem!”



Dal: „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…/ Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, szebb ott az álom, szebben dalol a madár….”



Ezt a műsort megismétli a Dankó Rádió, ma délután hat és hét óra között.


Operett, mint színpadi műfaj • 36402018-07-19 23:00:48

 



Holnap bemutató!



Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - Margitszigeti Szabadtéri Színpad



2018. július 20. (péntek) és 22. (vasárnap)



"2018-ban ünnepli 80 éves jubileumát a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, ahol hosszú évek után újra operett is színpadra kerül majd.



Felcsendül majd a jól ismert Kislány vigyázz című dal is és Fedora, Mister X, Sergius Wladimir, Miss Mabel és a többi jól ismert karakter neves színészek által kerül majd megformálásra.



Az eredetileg német nyelven íródott nagyoperett 1926-os bécsi bemutatója mind történetében, mind pedig elsöprő látványvilága miatt, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Az egzotikus mesében az artisták, idomárok és bohócok világa mögött felsejlik az arisztokrácia pompás, csillogó és rejtett hazugságokkal átitatott élete. Az operett parádés világában azonban az elveszett szerelmesek mégis egymásra találhatnak a kalandok, intrikák és félreértések útvesztőjében, és győz a mindent elsöprő szenvedély.



A Cirkuszhercegnő szereposztásában színpadra lép Miller Zoltán, Dobó Enikő, Harsányi Attila, Litauszky Lilla, Somhegyi György, Papp Endre"


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28072018-07-19 22:53:41

A másik számítógépbe írt és elmentett anyagomat nem tudom megnyitni, mert elromlott a PC-m, meg aztán később, mostanáig, nem voltam internet-közelben sem...



De azért a "rend kedvéért" dokumentálom, hogy a Dankó Rádióban Jacobi Viktor Sybilljének részletei voltak hallhatók a "Túl az Óperencián" adásában  (a rádiófelvételen Németh Marika, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát  Sebestyén András vezényelte - 1962.)



A műsor további részében Kodály Zoltán Háry János című daljátékából szólaltak meg dalok (Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János  - stúdiófelvételről)


Operett, mint színpadi műfaj • 36392018-07-19 21:44:57

A másik számítógépbe írt és elmentett anyagomat nem tudom megnyitni, mert elromlott a PC-m, meg aztán később, mostanáig, nem voltam internet-közelben sem...



De azért a "rend kedvéért" dokumentálom, hogy a Dankó Rádióban Jacobi Viktor Sybilljének részletei voltak hallhatók a "Túl az Óperencián" adásában  (a rádiófelvételen Németh Marika, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát  Sebestyén András vezényelte - 1962.)



A műsor további részében Kodály Zoltán Háry János című daljátékából szólaltak meg dalok (Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János  - stúdiófelvételről)


Gaetano Donizetti • 9472018-07-18 18:28:10

Ma este a Mezzo csatorna sugározza (20.30 – 22.30)



Poliuto by Gaetano Donizetti at the Glyndebourne Festival



Recorded on July 9 and 15, 2015 at the Glyndebourne Festival

Directed by François Roussillon



(DVD-n már kijött - Opus Arte)



 


Udvardy Tibor • 1892018-07-18 13:29:07

1943. JÚLIUS MAGYAR VILÁGHÍRADÓ - Lehár Ferenc A víg özvegy című operettje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon - videorészletek



(Filmhíradók online)



„Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”



Rendező: Tihanyi Vilmos



Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka



Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné



Koreográfus: Horváth Margit



Karmester: Rubányi Vilmos



Km. a Budapesti Hangversenyzenekar



Karigazgató: Dötsch Zoltán



Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán



 



Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:



Glavari Hanna – Szilvássy Margit



Danilo – Udvardy Tibor



Valencienne – Kelly Anna



Camille de Rosillon – Hámory Imre



Viconte de Cascada – Szomolányi János



Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc



Zéta Mirko – Maleczky Oszkár



Nyegus – ijfj. Latabár Árpád



 



Időpontok:



július 21 – 31.



augusztus 1-31.



szeptember 1-14.


Udvardy Tibor • 1882018-07-18 13:28:14



Lehár Ferenc: A víg özvegy (1943)



középen Udvardy Tibor és Szilvássy Margit



Margitszigeti Szabadtéri Színpad


Operett, mint színpadi műfaj • 36382018-07-18 13:25:05

1943. JÚLIUS MAGYAR VILÁGHÍRADÓ - Lehár Ferenc A víg özvegy című operettje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon - videorészletek



(Filmhíradók online)



„Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”



Rendező: Tihanyi Vilmos



Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka



Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné



Koreográfus: Horváth Margit



Karmester: Rubányi Vilmos



Km. a Budapesti Hangversenyzenekar



Karigazgató: Dötsch Zoltán



Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán



 



Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:



Glavari Hanna – Szilvássy Margit



Danilo – Udvardy Tibor



Valencienne – Kelly Anna



Camille de Rosillon – Hámory Imre



Viconte de Cascada – Szomolányi János



Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc



Zéta Mirko – Maleczky Oszkár



Nyegus – ijfj. Latabár Árpád



 



Időpontok:



július 21 – 31.



augusztus 1-31.



szeptember 1-14.


Operett, mint színpadi műfaj • 36372018-07-18 13:22:40



Lehár Ferenc: A víg özvegy (1943)



középen Udvardy Tibor és Szilvássy Margit



Margitszigeti Szabadtéri Színpad


Operett, mint színpadi műfaj • 36362018-07-18 13:16:18

 





Lehár Ferenc: A víg özvegy (1958)



Vámos Ágnes és Nagypál László



Margitszigeti Szabadtéri Színpad


Operett, mint színpadi műfaj • 36352018-07-18 13:15:29



Kacsóh Pongrác: János vitéz (1958)



Melis György és Fodor János



Margitszigeti Szabadtéri Színpad


Operett, mint színpadi műfaj • 36342018-07-18 13:14:15



Schubert – Berté: Három a kislány (1953)



Páka Jolán, Maleczky Oszkár, Koltay Vali és Gáncs Edit





A Három a kislány díszlete (1953)



Margitszigeti Szabadtéri Színpad


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28062018-07-18 11:39:47

A mai operettműsor a Dankó Rádióban Johann Strauss Denevérjének nyitányával (részletével) indult.



Ábrahám Pál – Harmath Imre: Az utolsó Verebély lány - 32-es baka vagyok én  (Waigand Tibor)



Ábrahám Pál – Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Földes Imre – Harmath Imre: Viktória



Budapesti Operettszínház Zenekarát és Énekkarát Makláry László vezényli




  • Koltay gróf dala: „Csak egy kislány van a világon, csak egy kislány lehet a párom…”  (Dolhai Attila)

  • John Cunlight dala: "Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…”  (Frankó Tünde,  Huszti Péter)

  • Riquette, Lia San, Jancsi, Feri négyese: „Alattunk dübörög az összekötő vasúti híd…/Ahol az ember felmászik a fára, s a Turulmadárra, ott van Budapest(Peller Anna, Kékkovács Mara, Csonka András,  Peller Károly)

  • John Cunligh és Viktória kettőse: „Kérem, maradjon, szépen kérem!.../Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night, good night, good night…” (Frankó Tünde, Huszti Péter)

  • Riquette és Jancsi vidám kettőse: „Édes mamám, magát is a papám várta minden délután…” (Peller Anna, Peller Károly)

  • Riquette és Jancsi kettőse: „Ladi-ladilom, ladi-ladilom…. /Honvédbanda szól a Stefánián…” (Peller Anna, Peller Károly és énekkar)



 



Carl Millöcker: A koldusdiák



Friedrich Zell és Richard Genée szövegkönyvét fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György. A verseket Blum Tamás fordította.



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06.



Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Kerekes János




  • Ollendorf ezredes belépője. I. felv.:  (Palócz László)




  1. vers:



Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!



Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem!



Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át,



Újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát,



De a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt,



Mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó!



Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én,



Álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény!



Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra,



De bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta!



Apró kis bűnömet miért nem szánta meg?



Miért hogy így megbüntetett?! Ó!



Hófehér hattyú vállát csókoltam én,



Hófehér hattyú vállát csókoltam én!



Akkor jött a nagypofon!



Most is érzem arcomon!



Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem!



Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem!...



(II. vers: […])



 




  • Simon és Jan kettőse, I. felv. (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, Énekkar)



„… Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! - / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - És mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető…"



 



A „Túl az Óperencián” mai adása végén Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjéből Keringő-egyveleget hallottunk (A Bécsi Johann Strauss Zenekart Willy Boskowsky vezényli)



Ezt a műsort ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 609562018-07-17 19:45:58

Csillagtúra Puccinivel, avagy újraevangelizálni Magyarországot



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/83. levélária



/Origo.hu/


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9492018-07-17 19:25:05

A Bartók Rádió mai műsorán



19:35 – 21:12



A főszerepben: Marton Évahttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



VII/5. rész



Umberto Giordano: Fedora



Háromfelvonásos opera



Szövegét - Victorien Sardou színműve nyomán - Arturo Colaotti írta.



Vez.: Giuseppe Patané

Km.: Magyar Rádió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc), Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara





Szereposztás:

Fedora - Marton Éva (szoprán),

Loris Ipanov - José Carreras (tenor),

Olga - Kincses Veronika (szoprán),

De Siriex - Martin jános (bariton),

Grech, rendőrtiszt - Gregor József (basszus),

Loreck - Németh József (bariton),

Rouvel báró - Fülöp Attila (tenor),

Dr. Boroff - Kovács Pál (bariton),

Désiré - Rozsos István (tenor),

Cirillo - Kováts Kolos (bariton),

Sergio - Baski István (basszus),

Nicola, valamint Michele - Blazsó Sándor (basszus),

Dimitri - Bokor Jutta (alt),

Egy kis savojai - Csányi Tamás (alt),

Lazinski - Rohmann Imre (zongora).


Marton Éva • 7452018-07-17 19:22:40

19:00 Prológhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



19:35 – 21:12



A főszerepben: Marton Évahttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



VII/5. rész



Umberto Giordano: Fedora



Háromfelvonásos opera



Szövegét - Victorien Sardou színműve nyomán - Arturo Colaotti írta.



Vez.: Giuseppe Patané

Km.: Magyar Rádió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc), Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara





Szereposztás:

Fedora - Marton Éva (szoprán),

Loris Ipanov - José Carreras (tenor),

Olga - Kincses Veronika (szoprán),

De Siriex - Martin jános (bariton),

Grech, rendőrtiszt - Gregor József (basszus),

Loreck - Németh József (bariton),

Rouvel báró - Fülöp Attila (tenor),

Dr. Boroff - Kovács Pál (bariton),

Désiré - Rozsos István (tenor),

Cirillo - Kováts Kolos (bariton),

Sergio - Baski István (basszus),

Nicola, valamint Michele - Blazsó Sándor (basszus),

Dimitri - Bokor Jutta (alt),

Egy kis savojai - Csányi Tamás (alt),

Lazinski - Rohmann Imre (zongora).





(VII/6. rész: jövő kedd, 

19.35)



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28052018-07-17 13:39:25

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának mai műsora első részében részleteket hallottunk  Kálmán Imre A bajadér című operettjéből, a Budapesti Operettszínház, 2009. évi produkciójának hangfelvételéről. Közreműködött Miklósa Erika, Dolhai Attila, Csere László, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté. Az Operettszínház Ének- és Zenekarát Makláry László vezényelte.



Julius Brammer és Alfred Grünwald librettójának Kulinyi Ernő fordította eredeti magyar szövegét teljesen újraírta Kállai István, Kerényi Miklós Gábor (szövegkönyv) és Müller Péter Sziámi (versek).



A most sugárzott részletek között volt:




  • Odette belépője, I. felv. „Késtem, de ideértem…/Hogyha éppen sejtenék csak…/Fény vagyok, én vagyok benned a vágy…” (Miklósa Erika, énekkar) 

  • Marietta, Fülöp és Szapáry hármasa, I. felv.: „Shopping-tercett” – „Shoppingra vágyom szívem, gyerünk hamar…” (Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté)

  • Marietta és Szapáry kettőse: „Potyacsók” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)

  • Radjami dala (Dolhai Attila)

  • Marietta, Odette, Simone, Fülöp, Szapáry, Radjani hatosa, II. felv.: „Shimmy” - „Aki ad magára, játssza a trendit…” (Szendy Szilvi, Miklósa Erika, Oszvald Marika, Csere László, Kerényi Miklós Máté, Dolhai Attila)



 



Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky – Innocent Vincze Ernő – Zoltán Pál: Cigányszerelem



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15



Ezen a felvételen szerepeltek:



Zórika – Kincses Veronika

Ilona – Kukely Júlia

Paulette - Decsi Ágnes

Berta – Takács Tamara

Ionel – Molnár András

Józsi – Gulyás Dénes

Tivadar – Fülöp Attila

Dragotin – Bende Zsolt

Kutula – Korcsmáros Péter

Mihály - Mersei Miklós 



Most erről a stúdiófelvételről hallottuk:




  • Zórika dala (Kincses Veronika)

  • Szerelmi kettős (Kincses Veronika, Gulyás Dénes)

  • Cigány-induló (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc)



 



Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem



Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus.

Vezényel: Várady László



A rádiófelvétel ideje: 1955. május 10. 




  •  Melchior dala szólalt meg a daljátékból: „Társtalanul járogat az orvos…/Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi László)



 Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba



- Leila dala - Dal a török nő sorsáról: "Víg a  török lány élete, nincs soha semmi gondja… /Nos, rajta, rajta katonám, csak Vénusz legyen a mi vezérünk…” (Geszthy Veronika, km. a Magyar Rádió Énekkarának Női kara)



- Gábor diák bordala, II. felv.: „A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz(Nyári Zoltán és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)



(A 2015-ös Huszka-év méltó megünneplésére a Dankó Rádió az MTVA megbízásából, Huszka operettjeiből 32 népszerű melódiát választott ki és készíttetett belőlük új stúdiófelvételt a Magyar Rádió 6-os stúdiójában – még 2014 decemberében. Erről a felvételről hallottuk ezt a két dalt. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényelt Kovács János)



 



Lehár Ferenc: Giuditta – Keringő-egyveleg (Km. a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky) dallamaival fejeződött be a délelőtti operettadás, aminek ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg.


Verdi-felvételek • 5382018-07-17 09:00:56

 



A Rádió hangtárából visszahallgatható



 



Bartók Rádió, 2018. július 14., 19:35 – 22.35



Giuseppe Verdi: Jeruzsálemhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



Négyfelvonásos opera



Szövegét Alphonse Royer és Gustave Vaëz írta.



Vez.: Speranza Scappuci



Km.: Wallon Királyi Operaház Ének- és Zenekar

(karig.: Pierre Iodice)





Szereposztás:

Gaston, Béarn őrgrófja - Marc Laho (tenor),

Toulouse grófja - Ivan Thirion (bariton),

Roger, a gróf testvére - Roberto Scandiuzzi (basszus),

Hélene, a gróf lánya - Elaine Alvarez (szoprán),

Isaura, Hélene kamarásnője - Natacha Kowalski (szoprán),

Adhemar de Monteil, pápai legátus - Patrick Delcour (basszus),

Raymond, Gaston szolgája - Pietro Picone (tenor),

Ramlai emír - Alexei Gorbatchev,

Egy katona - Victor Cousu (basszus),

Hírnök - Benoît Delvaux (basszus),

Az emir hivatalnoka - Xavier Petithan (tenor),

Remete - Marc Tissons (bariton),

Szerzetes - Marcel Arpots (tenor)

(Rendező: Stefano Mazzonis di Pralafera)





(Liege, Wallon Királyi Operaház, 2017. március 25.)


Operett, mint színpadi műfaj • 36332018-07-16 17:24:35

Dr. Winkler Gábor arról is mesél a Dankó Rádióban Nagy Ibolya mikrofonja mellől hogy hogyan tudja összeegyeztetni orvosi hivatását, kevéske szabadidejét a könyvírással - és a témába vágó kutatási-feldolgozási-szerkesztői munkával; a gyermekkorában milyen zenei inspirációkat kapott otthonról; az igényes operazene és operettzene,  a  két zenei műfaj között szerinte nem kell merev válaszfalakat húzni; az operettet pedig "nem kell szégyellni"... Mindamellett hasonló zenei érdeklődésű személyekkel szívesen jár össze és rendszeres látogatója az Operának/Erkel Színháznak, de az Operettszínházban is gyakorta megfordul  nemcsak bemutatók alkalmával, de repertoár előadásokon is ott szokott lenni.



Hamarosan, 18 órától meghallgathatjuk a teljes adást - benne a Három a kislány zenéi mellett még



Fényes Szabolcs-melódiákat (Rigó Jancsi), 



Brodszky Miklós dalait:



- Mario Lanza énekli: " Sohasem foglak szeretni" - a  Halászlegény frakkban című filmből 



Lukács Anita  és Vadász Zsolt  énekével: „Az álmom légy"



- Berkes János előadásában: „Pardon, pardon szennyóra” (élő, koncertfelvételről)



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28042018-07-16 16:03:16

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem az alábbi daljáték-részleteket:



Schubert - Berté: Három a kislány



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 - 22.00 (szünet 19.55-20.30)



Fordította: Harsányi Zsolt

Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Fischer Sándor

Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar



Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Solymosi Ottó



- Tschöll-lányok belépője (I. felv.): „Tschöll papa lányai mink vagyunk, megszöktünk, kint vagyunk, senkise látta, mikor kiszaladtunk,  erre haladtunk, itt vagyunk…” (László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva)



- Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „Lelkem boldog, mily nagy dolgot  értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túl-túl szerény…/Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)



- Schober, Vogl, Schwind, Gumpelwieser, Schubert ötöse, I. felv.: „Orgonáknak hófehér bűvös szirma hull… /Tavaszi felhők az égen, ti tudjátok régen, mily vágyódva vágyom párom szavát…” (Melis György, Réti József,  Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Ilosfalvy Róbert)



- Tschöll és Tschöllné kettőse, II. felv.: „Ád az Úr gyereket, beköltözött a szeretet…/Árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák...” (Palánkay Klára,  Maleczky Oszkár)



 



A "Túl az Óperencián" operettműsorának vendége Dr. Winkler Gábor orvos- igazgató, aki az adásban többek közt megemlítette: elkészült az újabb zenei témájú könyve;  már kiadói szerkesztés alatt áll egy a magyar operettet mint műfajt bemutató és egészen a kezdetektől feldolgozó kötete!



A délelőtti operettadás ismétlése minden nap délután a hat órai hírek után hallgatható meg a Dankó Rádióban.


Operett, mint színpadi műfaj • 36312018-07-16 15:59:28

Mától egy héten át  Dr. Winkler Gábor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója,



a „Barangolás az operák világában”;  az „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”; Egy élet az operaszínpadon. Portré Melis Györgyről” és „A FOKANOVista, aki itthon lelt otthonra”  zenei könyvek írója



a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorábanakivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.



Idézem Nagy Ibolyának a rádióhallgatókhoz szóló felvezető-ajánló sorait és részleteket Dr. Winkler Gábor operett-kalauzának előszavából:



 „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”

Én magam is nagy élvezettel lapozgatom ezt az operett kalauzt, és teszem ezt a mai napig, hiszen valljuk be, a zenetörténészek gyakran kevesebb figyelmet fordítanak a „könnyebb múzsa” képviselőire…..  Rátonyi Róbert és Gál György Sándor óta senki sem nyúlt hozzá ilyen alapossággal a műfaj történetéhez, történelméhez, és összefüggéseihez.



Idézet részletek az Operett kalauz előszavából: 



„ ….szeretem az operettet, tisztelem és becsülöm előadóit és művelőit, akik e  nagyon is nehéz „ könnyű” színpadi műfaj darabjait estéről estére sikerre viszik, népszerű vagy kevéssé ismert , netán jó ideje a feledés homályába merült dallamait eljuttatják a nézőkhöz-hallgatókhoz. …….  



…… Csodálatom az ún. klasszikus nagyoperetteké, a nem ritkán operai igényű muzsikáé, a látványos csillogásé, az elegáns táncoké, mind azé,  ami több mint másfél  évszázada élteti e varázslatos világot…..



…… Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzás világról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok,lemondva természetesen a teljességre való törekvésről-mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé-, és fenntartva esetenként a tévedés jogát…..



……. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén, a zenés vígjátékok és az operettek között. ….”



…..  A könyv szemléletében a szerző „Barangolás az operák világában – kezdőknek haladóknak és megszállottaknak” című négy kötetes operakalauzát követi.  E választás nem a véletlen műve.  A munka azzal a szándékkal íródott,  hogy rávilágítson: az operett  cseppet sem lebecsülendő műfaj,  az egyik klasszikusától származó „bon-mot”  szerint  nem „brettli az operettli”,  azaz nem olcsó eszközökkel dolgozó, ripacskodó színjátszás,  hanem igényes szórakozást  szolgáló,  igazán csak komoly hozzáállással és felkészüléssel élményt kínáló zenés színpadi irányzat” .



 Dr. Winkler Gábor az adásban többek közt megemlítette: elkészült az újabb zenei témájú könyve;  már kiadói szerkesztés alatt áll egy a magyar operettet mint műfajt bemutató és egészen a kezdetektől feldolgozó kötete!



A délelőtti operettadás ismétlése minden nap délután a hat órai hírek után hallgatható meg a Dankó Rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28032018-07-16 15:57:27

Mától egy héten át  Dr. Winkler Gábor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója,



a „Barangolás az operák világában”;  az „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”; Egy élet az operaszínpadon. Portré Melis Györgyről” és „A FOKANOVista, aki itthon lelt otthonra”  zenei könyvek írója



a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.



Idézem Nagy Ibolyának a rádióhallgatókhoz szóló felvezető-ajánló sorait és részleteket Dr. Winkler Gábor operett-kalauzának előszavából:



 „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”

Én magam is nagy élvezettel lapozgatom ezt az operett kalauzt, és teszem ezt a mai napig, hiszen valljuk be, a zenetörténészek gyakran kevesebb figyelmet fordítanak a „könnyebb múzsa” képviselőire…..  Rátonyi Róbert és Gál György Sándor óta senki sem nyúlt hozzá ilyen alapossággal a műfaj történetéhez, történelméhez, és összefüggéseihez.



Idézet részletek az Operett kalauz előszavából: 



„ ….szeretem az operettet, tisztelem és becsülöm előadóit és művelőit, akik e  nagyon is nehéz „ könnyű” színpadi műfaj darabjait estéről estére sikerre viszik, népszerű vagy kevéssé ismert , netán jó ideje a feledés homályába merült dallamait eljuttatják a nézőkhöz-hallgatókhoz. …….  



…… Csodálatom az ún. klasszikus nagyoperetteké, a nem ritkán operai igényű muzsikáé, a látványos csillogásé, az elegáns táncoké, mind azé,  ami több mint másfél  évszázada élteti e varázslatos világot…..



…… Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzás világról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok,lemondva természetesen a teljességre való törekvésről-mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé-, és fenntartva esetenként a tévedés jogát…..



……. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén, a zenés vígjátékok és az operettek között. ….”



…..  A könyv szemléletében a szerző „Barangolás az operák világában – kezdőknek haladóknak és megszállottaknak” című négy kötetes operakalauzát követi.  E választás nem a véletlen műve.  A munka azzal a szándékkal íródott,  hogy rávilágítson: az operett  cseppet sem lebecsülendő műfaj,  az egyik klasszikusától származó „bon-mot”  szerint  nem „brettli az operettli”,  azaz nem olcsó eszközökkel dolgozó, ripacskodó színjátszás,  hanem igényes szórakozást  szolgáló,  igazán csak komoly hozzáállással és felkészüléssel élményt kínáló zenés színpadi irányzat” .



 


Operett, mint színpadi műfaj • 36302018-07-16 13:31:46

A Magyar Zenés Színház közeljövőbeli bemutatóinak tervéről már olvashattunk híreket a nyomtatott sajtóban és az internetes portálokon; a Színház igazgató-színésze, Bozsó József ezekről a távlati eseményekről a Dankó Rádió tegnapi operettműsorában élőszóban ugyancsak szót ejtett:



Három kőszínházban mutatja be Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjét a Budapesti Operettszínház és a Magyar Zenés Színház az 1848-49 szabadságharc 170. évfordulója jegyében.



Az együttműködési megállapodás alapján jövő márciusban a Békéscsabai Jókai Színházban, 2019 szeptemberében a Veszprémi Petőfi Színházban, 2020 márciusában pedig a Budapesti Operettszínházban adjuk elő a darabot.”



Bozsó József azt is megemlítette, hogy, hogy a darab bemutatásával vidéken is szeretnék népszerűsíteni az operett műfaját, és ehhez szereplőket, díszletet, jelmezeket biztosít az Budapesti Operettszínház a Magyar Zenés Színháznak; Lőrinczy György direktorral ápolt jó kapcsolata ugyancsak elősegítette ennek az együttműködésnek tető alá hozását.



Bozsó József igazgató beszámolt arról is, hogy a színházuk jövő januárban Izraelben Lehár A víg özvegy című operettjét adja elő egy turnén, májusban pedig egy háromhetes, tizenhét állomásos mexikói útra mennek Johann Strauss Cigánybárójával.


Erkel Színház • 94212018-07-16 10:01:27

A SZURIKÁTA ÉS A BILLY ELLIOT



Magyar Idők.hu



Vélemény



"NEM HISZEM, HOGY A TÜTÜBEN TÁNCOLÓ URAK JAVÍTANÁNAK A BALETTMŰVÉSZEK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSÉN"



Apáti Bence


Balett-, és Táncművészet • 55272018-07-16 10:01:08

A SZURIKÁTA ÉS A BILLY ELLIOT



Magyar Idők.hu



Vélemény



"NEM HISZEM, HOGY A TÜTÜBEN TÁNCOLÓ URAK JAVÍTANÁNAK A BALETTMŰVÉSZEK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSÉN"



Apáti Bence


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 609502018-07-16 10:00:27

A SZURIKÁTA ÉS A BILLY ELLIOT



Magyar Idők.hu



Vélemény



"NEM HISZEM, HOGY A TÜTÜBEN TÁNCOLÓ URAK JAVÍTANÁNAK A BALETTMŰVÉSZEK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSÉN"



Apáti Bence


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43052018-07-16 00:53:21







Budapest, 1957. február 15.



Házy Erzsébet operaénekes otthonában szereptanulás közben.



MTI Fotó: Horváth Tamás 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43042018-07-16 00:48:29



Budapest, 1958. március 2.



Házy Erzsébet operaénekesnő táncol partnerével az Operabálon a Gellért Szállóban.



MTI Fotó: Horváth Tamás 

 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43032018-07-16 00:43:22



Budapest, 1954. január 3.



Házy Erzsébet Kláva Koveljava és Pálffy Endre Vánja Zemnuhov szerepében Julij Szergejevics Mejtusz Az ifjú gárda  című operájában.



A darabot 1953. december 20-án mutatták be a Magyar Állami Operaházban, Nádasdy Kálmán rendezésében.



MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43022018-07-16 00:40:18







Budapest, 1968. szeptember 3.



Szokolay Sándor zeneszerző és Házy Erzsébet operaénekesnő a Hamlet című operát próbálják.



Szokolay Sándor operáját október első felében mutatta be az Operaház.



MTI Fotó: Keleti Éva 



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43012018-07-16 00:30:25



Budapest, 1960. január 16. Bartha Alfonz Tamino és Házy Erzsébet Pamina szerepében Mozart: Varázsfuvola című operájában a Magyar Állami Operaházban.



MTI Fotó: Keleti Éva 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43002018-07-16 00:26:14



Budapest, 1962. október 5. Házy Erzsébet operaénekes (b) gratulál Virginia Zeaninak, a milanói Scala Budapesten vendégszereplő magánénekesének, aki Verdi: Traviata című operájának címszerepét énekelte a Magyar Állami Operaházban.



MTI Fotó: Keleti Éva 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42992018-07-16 00:23:12



Budapest, 1959. január 30. Házy Erzsébet operaénekesnő és Palcsó Sándor operaénekes Daniel Auber francia zeneszerző Fra Diavolo című vígoperájában, amelyet a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában mutattak be február 1-én Szinetár Miklós vendégrendezésében.



 MTI Fotó: Lónyai Mária 


Palcsó Sándor • 2192018-07-16 00:22:42



Budapest, 1959. január 30. Házy Erzsébet operaénekesnő és Palcsó Sándor operaénekes Daniel Auber francia zeneszerző Fra Diavolo című vígoperájában, amelyet a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában mutattak be február 1-én Szinetár Miklós vendégrendezésében.



 MTI Fotó: Lónyai Mária 


Lehár Ferenc • 6352018-07-12 00:03:27

Lehártól; Lehárnak; Lehárról; Lehárra – levelekből, nyilatkozatokból, visszaemlékezésekből



(LXXXIII.)



"GIUDITTA" III.



Mennél inkább közeledett az ősbemutató napja, annál több szó esett a sajtóban a „nagy Lehár-szenzációról”; „hadijelentések” érkeztek a bécsi Állami Operaházból, mintha valóban életre-halálra menő küzdelemről volna szó. „Ezúttal semmi nem segít! Hiába ismeri az ember az udvari vagy a kormánytanácsosokat, semmit nem ér, ha az ember akár Richard Tauber nővére szabónőjével van jóban, mégsem lehet már két hete jegyet kapni… Annyira telt a telt ház,  hogy – ha hihetünk az Operaház körül burjánzó pletykáknak – sok száz schillinget is megadnak egyetlen ülőhelyért.” (Forrás: n.n., Giuditta bei Tage (A Giuditta nappal), Illustrierte Kronen Zeitung, Bécs, 1934. I. 19.)



A bécsi Állami Operaházban valóban annyira elkelt minden jegy, hogy a legtöbb reménnyel kecsegtető, leginkább bevált kapcsolatok is csődöt mondanak. Régóta nem tapasztaltunk ehhez hasonlót a bécsi színházakban, s a jelenség messze túlmutat az esemény társadalmi jelentpségén. Kifejeződik benne az opera közönségének az az érzése, hogy szokatlan, mondhatni szimbolikus jelentőségű eseményről van szó: Lehár bevonul az Operaházba!... Lehár az életidegen, de udvariasan öntudatos művész alázatával viseli el az Operaház nem remélt kegyeit… Esztétikai és logikai megfontolásból éppen ezekben a napokban ajánlatos visszaemlékezni Lehár udvarias, á, hajlíthatatlan határozottságára, amivel kitart e zenei és lelki forma önmaga teremtette stílusa mellett. A Friderika magaslatára érkezvén, be sem vallott vágyakozással, de több mint indokolt igénnyel elvárhatta, hogy megtiszteli őt az Operaház. Így áll hát előttünk a belcanto Lehárja, a csillogó és mosolygós szerelmi melódia alkotója, ama szikrázóan színes tenordallamok mestere, vagy – ahogyan szakmai körökben mondják: a Tauber-dalok mestere. Ez a Lehár, a gyengéden bimbózó dallam, a vágyakozásteli szerelmes dal Lehárja a mai osztrák lélek elidegeníthetetlen része.” (Forrás: „Die Grosse Lehár-Sensation (A nagy Lehár-szenzáció), Eiener Allgemeine Zeitung, Bécs, 1934. I. 15.)



Örömmel állapíthatta meg a mester a bemutató estéjén, hogy nemcsak Bécs, Ausztria és Európa, hanem az egész világ odafigyelt azokban az órákban a Bécsi Állami Operaházra: százhúsz adó sugározta az öt földrészen szerteszét a bemutató dallamait.



Valóságos diadalmenet volt a premier. A közönség, a köztársaság elnökével és a kormány tagjaival az élen, véget nem érő tapssal követelte a ráadásokat, éltették Lehárt, és elhalmozták virágokkal meg babérkoszorúkkal.



/Otto Schneidereit: Lehár – Zeneműkiadó, 1988/



 



(Folytatni fogom, továbbra is a Giudittáról…)



 


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5822018-07-11 23:24:41

Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné



(1954)



Krisztina és Rudi vidám kettőse



Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve,

Hogyha benne megbúvik a búbánat.

Sáros a fő utca, tipeg rajta száz ruca,

Nyári naptól elég hamar felszárad.

Csípje a kánya a csípni valót,

Félre a búval, mert csattan a csók.

Adj egy édest repetának.



Magyar lánynak magyar legény a babája,

Mert a szíve, mert a lelke azt kívánja.

Magyar lánynak a világon nincsen párja.

Csókra termett mindegyiknek pici szája.

Magyar lánynak a világon nincsen párja.

Csókra termett mindegyiknek pici szája.



Jó magyar lány leszel, kurta szoknyát felveszel,

Megcsodálja mindenki a formáját.

Két szoknya, bő szoknya, van ám néki száz fodra,

Nem ez teszi magyarrá a szép lánykát.

Csípje a kánya a csípni valót,

Félre a búval, mert csattan a csók.

Adj egy édest repetának.



Magyar lánynak magyar legény a babája,

Mert a szíve, mert a lelke azt kívánja.

Magyar lánynak a világon nincsen párja.

Csókra termett mindegyiknek pici szája.

Magyar lánynak a világon nincsen párja.

Csókra termett mindegyiknek pici szája


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42982018-07-11 23:02:29

Házy Erzsébet - Lehár Ferenc: A mosoly országa - Mi belépője



Youtube - Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara,  vezényel: Bródy Tamás - 1960 (a Rádió Dalszínháza keresztmetszet - felvételéről)


Operett, mint színpadi műfaj • 36292018-07-11 14:39:04

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”



Fidelio.hu, 2018.07.11. 13:40



A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.


Pantheon • 22392018-07-11 14:28:24

 



Elhunyt Fajó János képzőművész (festőművész)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28022018-07-11 12:10:24

V4 Operettgála (2018. június 30.)  hangfelvételét ma este sugározza a Bartók Rádió, 19:35 – 20.57



  "Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán."



Közvetítés a Művészetek Palotájából



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



Az operett-gála közreműködői:



Nemzeti Filharmonikus Zenekar



Vezényel: Peter Valentovič



Rost Andrea, szoprán



Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán



Richard Samek, tenor



Clemens Unterreiner, bariton



Műsorvezető:  Bősze Ádám



Műsor:



I. rész



1.  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8



2.  Lehár: Giuditta – Octavio dala: „Szép itt az élet és oly vidám” (Richard Samek)



3. Kálmán: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője: "Hajhó,hajhó...Messze délen zordon hegyek ölén..."  (Rost Andrea)



4. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Hej, cigány” (Clemens Unterreiner)



5. J. Strauss: A denevér



- Quadrille



- Orlovszky áriája (Katarzyna Kuncio)



6. Lehár: A víg özvegy – szerelmi kettős: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress”(Rost Andrea, Clemens Unterreiner)



7. Lehár: A mosoly országa – Szu-Csong dala„Vágyom egy nő után” (Richard Samek)



II. rész



1. Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel



2. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Richard Samek)



3. Lehár: A víg özvegy



- Vilja-dal (Rost Andrea)



- Danilo belépője – „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám” (Clemens Unterreiner)



4. Moniuszko: Halka - Mazurka



5. J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata (Katarzyna Kuncio)



6. Lehár: Giuditta - Giuditta belépője (Rost Andrea)



Ráadás:



Kálmán: Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Rost Andrea, Katarzyna Kuncio, Richard Samek, Clemens Unterreiner)



.(A dalok eredeti nyelven - német szöveggel -  hangoztak el.  Egyes versek refrénjét a közreműködő énekesek magyar nyelven is elénekelték.)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 40522018-07-11 12:02:52

A V4 Operettgála (2018. június 30.)  hangfelvételét ma este sugározza a Bartók Rádió, 19:35 – 20.57



  "Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán."



Közvetítés a Művészetek Palotájából



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



Az operett-gála közreműködői:



Nemzeti Filharmonikus Zenekar



Vezényel: Peter Valentovič



Rost Andrea, szoprán



Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán



Richard Samek, tenor



Clemens Unterreiner, bariton



 



Műsorvezető:  Bősze Ádám



 



(A meghirdetett műsor után egyetlen ráadás-számot kaptunk: 



Kálmán: Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Rost Andrea, Katarzyna Kuncio, Richard Samek, Clemens Unterreiner)



.(A dalok eredeti nyelven - német szöveggel -  hangoztak el.  Egyes versek refrénjét a közreműködő énekesek magyar nyelven is elénekelték.)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28012018-07-11 10:55:18



Zerkovitz Béla zeneszerző  ezen a napon született, ma 137 évvel ezelőtt.



(1881. július 11. Szeged - 1948. október 23. Budapest)



Ugyanabban a városban látta meg a napvilágot de pár évvel később, ahol  Huszka Jenő is, és ugyanazon évben hunyt el, mint például Lehár Ferenc és Umberto Giordano zeneszerzők...



Természetesen a Dankó Rádió mai operettműsorából nem maradhattak ki az örökzöld Zerkovitz-dalok: a válogatásban Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Haumann Péter, Zentay Anna és Rátonyi Róbert  énekelt, majd  a Doktor úr című operettből hallottunk néhány dalt Honthy Hanna, Lehoczky Zsuzsa, Baksay Árpád, Maros Gábor és Peller Károly énekfelvételeiről.



 



A Túl az Óperencián műsorának délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban



 


Erkel Színház • 93992018-07-10 14:17:15

OperaBox, avagy: és Te mit tehetsz ma a magyar kultúráért?



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2018.07.10. 12:22



Ókovács szerint az opera - 2/81. levélária



 Kedves Tatjána Néném!



Feladom a Billy kapcsán vívott harcot: ha egy ellenzéki publicista még ezek után is (hogy tehát 29 alkalommal megy az Erkelben, és nyilvánosságra hoztuk, hogy 2019 nyarán is lesz egy sorozat) simán leírja, hogy „az Opera végleg levette a darabot", a másik meg úgy fogalmaz: „kis híján be kellett szüntetni az Opera Billy-sorozatát", egy kormánypárti pedig újrahasznosítja az „alig burkolt melegpropaganda" bélyegét, a hólabdához már nincs mit hozzátenni.



[...] "A harangok tömeges, hirtelen és természetesen véletlen egybeeséssel történő félreverése azért történt, mert az Opera a kormány (sajtójának) nyomására levett egy produkciót. Magyarán betiltás történt. Eközben ennek még az ellentéte sem igaz, annyira hazug az állítás. A kormány nem is bátorított minket, a kormány ugyanis nem foglalkozik az Opera műsorával, és ez így helyes. A kormány azzal foglalkozzon, kit nevez ki az intézményei élére, és mozdítsa el, aki elvesztette a bizalmat, mert anélkül nem lehet sikerrel vezetni, nekem ez a véleményem. Ha viszont a bizalom megvan, akkor annak ki kell tartania akkor is, ha a százféle produkció egy-egy interpretációját többféleképpen is tovább interpretálják mások.”



„De belátom: itt mindenki azt írja, ami a tollán kifér, előre fixált célzójú fegyverek sülnek itt el is, be is. Ha óvodáscsoport vagy mentőautó kerül az irányzék elé, akkor is meghúzzák a ravaszt. Nem örülök neki, jobb szeretném politikai csatározások fölé emelni az intézményt – egyelőre a lövészárkok közé löktek minket, önhibánkon kívül.” [...] 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 609242018-07-10 14:14:07

OperaBox, avagy: és Te mit tehetsz ma a magyar kultúráért?



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2018.07.10. 12:22



Ókovács szerint az opera - 2/81. levélária



 Kedves Tatjána Néném!



Feladom a Billy kapcsán vívott harcot: ha egy ellenzéki publicista még ezek után is (hogy tehát 29 alkalommal megy az Erkelben, és nyilvánosságra hoztuk, hogy 2019 nyarán is lesz egy sorozat) simán leírja, hogy „az Opera végleg levette a darabot", a másik meg úgy fogalmaz: „kis híján be kellett szüntetni az Opera Billy-sorozatát", egy kormánypárti pedig újrahasznosítja az „alig burkolt melegpropaganda" bélyegét, a hólabdához már nincs mit hozzátenni.



[...] "A harangok tömeges, hirtelen és természetesen véletlen egybeeséssel történő félreverése azért történt, mert az Opera a kormány (sajtójának) nyomására levett egy produkciót. Magyarán betiltás történt. Eközben ennek még az ellentéte sem igaz, annyira hazug az állítás. A kormány nem is bátorított minket, a kormány ugyanis nem foglalkozik az Opera műsorával, és ez így helyes. A kormány azzal foglalkozzon, kit nevez ki az intézményei élére, és mozdítsa el, aki elvesztette a bizalmat, mert anélkül nem lehet sikerrel vezetni, nekem ez a véleményem. Ha viszont a bizalom megvan, akkor annak ki kell tartania akkor is, ha a százféle produkció egy-egy interpretációját többféleképpen is tovább interpretálják mások.”



„De belátom: itt mindenki azt írja, ami a tollán kifér, előre fixált célzójú fegyverek sülnek itt el is, be is. Ha óvodáscsoport vagy mentőautó kerül az irányzék elé, akkor is meghúzzák a ravaszt. Nem örülök neki, jobb szeretném politikai csatározások fölé emelni az intézményt – egyelőre a lövészárkok közé löktek minket, önhibánkon kívül.” [...] 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28002018-07-10 11:41:21

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" operettműsorában ma két magyar komponista művéből szólaltak meg dalok:



Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió, 19.00 – 21.35

A rádióváltozat után színpadi változat: - 1955. május 8. Szegedi Nemzeti Színház



Huszka Jenő már közel a nyolcvanhoz járt, amikor  felkérést kapott a Rádiótól egy rádióoperett komponálására.



A Szép juhászné a szabadságharc bukását követő időkben játszódik: 1856 tavaszán és nyarán, Pest-Budán.



 Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György




  • Betyárnóta (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)



„A pej lován jár a betyár…/Hogyha egyszer elfogják…”




  •  Rudi és Krisztina vidám kettőse (Petress Zsuzsa  és Rátonyi Róbert)



„Szerelmi vallomásom nélkül keveset ér a legszebb tánc! Hallgasd meg szívrepesve, hajnalban - délben - este, sohase félj, ha engem látsz!.../ Dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen! Llibegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem! Szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…”




  • János és Katinka szerelmi kettőse (Neményi Lili és Sárdy János



„Vágyam tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyam tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….” 




  • Szabadságdal (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)



 „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ”



A magyar operett meghatározó alakja, mestere, a hazai operettjátszás első elismert és híressé vált komponistája volt Huszka Jenő, akinek kettős évfordulójára emlékezett 2015 áprilisában a Dankó Rádió (ötvenöt éve hunyt el és száznegyven éve született: 1875. április 24. Szeged – 1960. február 2. Budapest) -  az évforduló jegyében harminckét Huszka-operettrészletet vettek fel a Rádió 6-os stúdiójában az Operettszínház és más zenés teátrumok művészeinek, valamint a rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának közreműködésével, Kovács János vezényletével.



A felvett Huszka-melódiák között volt ez a duett is ebből az operettből:  




  • Rudi és Krisztina vidám kettőse (Kékkovács Mara, Peller Károly, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János)  



„Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat. Sáros a fő utca, tipeg rajta száz ruca, nyári naptól elég hamar felszárad. Csípje a kánya a csípni valót,félre a búval, mert csattan a csók, adj egy édest repetának. / Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja. Magyar lánynak a világon nincsen párja, csókra termett mindegyiknek pici szája…”

 



Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (a szöveg és versek magyarra fordítói: Heltai Jenő és Harmath Imre)




  • Daisy belépője, I. felv. (Bodor Szabina)



„Na nézd csak, itt a Daisy váratlanul…/Karnevál, az élet tarkabarka karnevál, ó, yes…”




  • Celestin dala (Dániel Gábor)



 „De jó volt messzire, délre utazni, mint ősszel a fecske madár! Ott örök a nyár!.../ Az álmok álma volt Sevilla, Sevilla, Sevilla. A csóknak ott sosem volt híja!...”




  • Tangolita belépője, I. felv. (Csonka Zsuzsa)  



„A szívem jég, de vérem ég…/ Az én nevem la Bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé! A nép imád, oh bella Tangolita, a szívem, cicám, no mondd kié?...”




  • Daisy és Musztafa kettőse (Török Anna és Kollár Péter Erik)



„Bár a bál csöpp lokál, minden este visszavár…/Ó, Mr. Blue nagyszerű fiú, és Lady Bleu elragadó nő…” 



 



Az adás befejező száma volt:



Julius Fučík (1872 – 1916):  Marinella Overture, op. 215. (1907) 



A Cseh Filharmonikus Zenekart Václav Neumann vezényli.



A műsorban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégeivel, Bodor Szabinával és Bozsó Józseffel, a Magyar Zenés Színház  művészeivel, ezúttal a szerep-castingolás és a színész-felvételiztetés témakörét járták körül…



A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is online a www.dankoradio.hu oldalon.


Balett-, és Táncművészet • 55252018-07-09 18:11:36

MAGYAR IDŐK, 2018. JÚLIUS 8. VASÁRNAP 11:30



LUGAS - Ozsda Erika



A CSILLÁRT A PLAFONRÓL



KEVEHÁZI GÁBOR EGY MAJDNEM BOTRÁNYRÓL, A KULCSRA ZÁRT KÖZÖNSÉGRŐL ÉS A SZÍNHÁZI DEMOKRÁCIÁRÓL





Bajban vagyunk. Ez az ország momentán egyetlen klasszikusbalett-együttessel rendelkezik, miközben Németország minden nagy városában van egy társulat – mondja a Kossuth-díjas művész, Keveházi Gábor. Kiváló technikájú klasszikusbalett-táncosként tartják számon, aki a balettirodalom szinte összes főszerepét eltáncolta.



– A budapesti Operaház kapuit 1984-ben, a százéves évfordulón A fából faragott királyfi című balettelőadással nyitották meg újra, bár a megnyitó majdnem botrányba fulladt. Mi történt?



– Begördültem az Operaház elé egy szép, spenótszínű Daciával, melyet megállított a rendőr. Az autót elszállíttatta, engem meg elzavart. Ez nagy hiba volt. Én táncoltam volna a Királyfit.



AZ ELVTÁRSAK KÖNYÖRÖGTEK



– Kinek és mit mondott a portán?



– Az összes elvtárs és hazánkba akkreditált nagykövet az est meghívottjai között szerepelt. Az őket őrző-védő terminátorfiúk kérdezték meg a kapuban, hogy hová-hová. „Most már sehova, és csak szólok, hogy elmarad az előadás. Na, viszlát” – mondtam, és hazamentem. Otthon bekapcsoltam a tévét, mert úgy volt, hogy közvetítik a megnyitót… Tíz perc múlva villogó rendőrautók fékeztek a ház előtt, és az elvtársak könyörögtek, hogy menjek vissza. „Jó, de feltételeim vannak. A Daciámat leteszik a ház elé, a sarki rendőr pedig bocsánatot kér.” Megtörtént. Másnap hívatott Mihály András, az Operaház akkori főigazgatója. „Gabikám, mit csináltál már megint?!” „Igazgató úr, nem én voltam. Talán le kellett volna adni a művészek névsorát, rendszámát, és biztosítani kellett volna a bejutást.” „Már megint neked van igazad!” – mondta. Aztán néhány évvel később én lettem az igazgató.



– Mit szólt volna mindehhez Kropacsek bácsi?



– A nagypapám? Két méter magas volt, az MTK kapusa, és egyszeres válogatott. Ő magyarosította a nevünket Keveházira. Édesanyám nem szerette volna, hogy én is futballista legyek, ezért a nagymamám a férfiak tudta nélkül elvitt az Állami Balettintézetbe. A második évben bekerültem az Operaházba, A diótörőbe.



– Akkoriban egészen más tantárgyakat tanultak a balettintézetben. Milyen óráik voltak, melyek ma már nem léteznek?



– Sajnos ma nincsen karakteróra, nemzetek tánca: boleró, tarantella, bolgár tánc, lengyel polka, mazurka. Akkoriban a táncírás is nagyon érdekes dolog volt, ma már túl bonyolult, mert egy egyszerű pas de deux leírása is több száz oldalt tesz ki. Manapság kamerákkal rögzítik a koreográfiákat, melyekről sokkal gyorsabban be lehet tanulni őket. Mi még jártunk szolfézsra, tanultunk zongorázni, színházi vívást és akrobatikát. Nemrég megnéztük Seregi László felújított koreográfiáját, a Rómeó és Júliát, és meglepődtünk, mert a férfiak ügyetlenül vívtak.



– Hogyan értékelik a mai fiatal táncosok például Fülöp Viktor művészetét?



– Dilettánsként. Ahogy talán az én felvételeimre tekintenek majd ötven-hatvan év múlva. Egyébként Fülöp Viktor a világ egyik legnagyobb mozgásművésze volt, de mint klasszikusbalett-táncos nem volt versenyképes. Azóta az előadói képesség nem, viszont a technika rohamosan fejlődik. A balettművészet közelít a sport, az akrobatikus világ felé, ami nem biztos, hogy jó. Érdekes, hogy ma az ázsiaiak a legjobb balettművészek. Amikor először jártunk Japánban, 1972-ben, még megmosolyogtuk a tánctudásukat. Negyven évvel ezelőtt Nagojában táncoltam A hattyúk tavában a herceget. Van benne egy rész, amikor a táncos ráugrik a lábára, és forog. A japán színpadon olyan részre érkeztem, ahol illesztés volt, amelyen nem lehetett forogni, ezért kénytelen voltam egyet előre lépni. Ezt az előadást felvették videóra, és megtanulták. Az összes japán fiú úgy táncolta el a variációt, hogy közben egyet előbbre lépett…



– Kiváló technikájú danseur noble-nak tartották, olyan klasszikusbalett-táncosnak, aki hősi szerepeket, hercegeket alakít. A balettirodalom szinte összes főszerepét eltáncolta itthon és külföldön is. Munkásságáért minden elismerést és díjat megkapott. Ezek közül melyikre a legbüszkébb?



– A Párizsi Táncakadémia Nizsinszkij-díjára, melyet 1976-ban Tokióban vehettem át az alapítótól, Serge Lifartól. Az összes kitüntetés büszkeséggel tölt el, de a hazai balettművészek közül Nizsinszkij-díjas táncos egyedül én vagyok. A tokiói versenyen – 37 évvel ezelőtt – még képes voltam háromfordulatos ugrásra, amelyet ma is csak kevesen tudnak megcsinálni. A pályám során óriási nevek ajánlottak szerződést: Maurice Béjart, Roland Petit, a Monte Carlo Balett. Először Amerikába hívtak, de nem mentem. Felléptem a mostani japán császár előtt, amikor még az apja, Hirohito uralkodott, táncoltam a holland királynőnek és a monacói hercegnének, Grace Kellynek, itthon Kádáréknak, és én fogadtam Diana hercegnét is az Operaházban. Az Aida-turné során együtt öltöztem Plácido Domingóval, akivel állandóan frocliztuk egymást. Én operahangon énekeltem, ő meg balettozott! Aztán előadás után jókat ettünk az étteremben. Annak idején a nemzetközi táncújságokban évente megjelent egy toplista, melyet az újságírók állítottak össze azokról, akiket a legjobb táncosnak tartottak. Hosszú ideig három név állt rajta: Mihail Barisnyikov, Vlagyimir Vasziljev, Keveházi. A kommunizmus idején három művész kapott állandó útlevelet: Sass Sylvia, Kocsis Zoli és én. Azért Hegyeshalomnál minket is jól átvizsgáltak, hogy nincs-e nálunk két plusz zöld szappan.



– Előfordult, hogy úgy táncolt végig egy előadást, hogy nem fájt semmije?



– Ritkán. Bizonyos szinten lehetetlen volt fájdalom nélkül élni. Állandóan gyógyszert szedtünk, jegeltük, borogattuk magunkat. Nagyon jó barátom, az akkori világ legjobb táncosa, Vlagyimir Vasziljev egyszer előadás előtt belerúgott a falba. Kérdezem: „Miért rúgod, Vologya?” „Ma nem fájt semmim, muszáj volt valamit csinálnom.”



– Mikor kezdett el koreografálni?



– Eck Imre, a Pécsi Balett alapítója és igazgatója nagyon szeretett alkotó táncosokkal dolgozni. Sokat segítettem neki, amikor az Otellót koreografálta velem a címszerepben. Egyszer megkérdezte: „Te, Keve, nem csinálnál egy balettestet?” Meglepődtem. Aztán az első darabomat, A szerelem pillanatait 1980-tól sokáig táncolta a Pécsi Balett. Koreográfusként az egyik legnagyobb sikerem a Cristoforo, mely Amerika felfedezéséről szól. A Kakukkfészek című előadás, melyet Pécsen a kamaraszínházban játszottunk, inkább táncjáték lett. Megérkeztek a nézők, és azt látták, hogy körben rácsok vannak. Aztán az ápolók – a legrosszabb arcú díszítők – kulccsal bezárták a közönséget. Síri csönd lett. Onnantól, akinek nem tetszett az előadás, nem tudott felállni és kimenni! Nagyszerű táncosokkal dolgoztunk együtt, még a régi igazgatót, a hetvenéves Tóth Sándort is felkértem egy szerepre, Weber Kristóf zeneszerző meg egy debilt játszott, akit egész este tologattak.



DUPLA ÁR A FEKETEPIACON



– Másik koreográfiáját, a Zorbát, a Magyar Nemzeti Balett együttese 2005-ben Athénban mutatta be. Milyen érzéssel álltak színpadra a darab zeneszerzője előtt?



– Fantasztikus volt fellépni az ötezer fős antik görög színházban, ahol a díszletet maguk a színházi romok alkották. Nagyon féltünk, hogy a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Mikisz Theodorakisz mit fog mondani. Sírt örömében! Fergeteges sikerünk volt, szétverték a házat. Isztambulban előadásonként hétezer néző nézte meg a Zorbát. A feketepiacon dupla árért lehetett rá jegyet szerezni. Az utcán is felismertek, a piacon minden árus berángatott a boltba, hogy vele kávézzam, nála vásároljak.



– Hol állnak ma a magyar balettművészek a világ táncszínpadán?



– Bajban vagyunk. Ez az ország momentán egyetlen klasszikusbalett-együttessel rendelkezik. Németország minden nagy városában van egy társulat. Prágában kettő, azonkívül egy-egy Brnóban és Ostravában. Szlovákiában nemcsak Pozsonyban, Kassán is dolgoznak. Nálunk csak a Magyar Nemzeti Balett táncolja spicc-cipőben a Csipkerózsikát vagy A hattyúk tavát. Feltétlenül alapítani kellene még egy együttest – egyrészt a konkurencia miatt, másrészt azért, hogy a magyar művészeknek legyen hova szerződniük. Az Operaház balettegyüttesének 65-70 százaléka külföldi, ami nagy baj. Az már nem nemzeti, hanem nemzetközi társulat, a fiatal magyar táncosok pedig kénytelenek külföldre menni.



IGOR MOJSZEJEV CSENDJE



– A balettművészek tíz évig tanulnak, majd – ha szerencséjük van – még 25 évig tudnak dolgozni. Mit kezd az életével az a táncos, aki lesérül, vagy kiöregszik a pályáról?



– Húsz év elteltével az ember amortizálódik, ami komoly gond. A táncművészeti életjáradék 25 év után adható. Mi régen harminc évig is tartottuk a táncosokat, mert vannak olyan szerepek, melyeket még abban a korban is el tudnak táncolni. Ma már más a tendencia. Ha nem szedi le a csillárt a plafonról, ha nem ugrik nyolc métert, akkor kirúgják. A hollandoknál például lehetőséget adnak átképzésekre. Így lett az amszterdami balett vezető szólistája pilóta. Vannak, akik gazdasági pályára mennek, mások jogásznak tanulnak, néhányan elkallódnak.



– Harminchat évesen lett először az Operaház balettegyüttesének igazgatója, majd 2001-től négy éven át a pécsi társulatot igazgatta, aztán ismét visszakerült az Operaházba. Hogyan dolgozta fel, hogy 2011-ben eltávolították az intézmény éléről?



– Nagyon rosszul érintett, iszonyúan igazságtalannak éreztem. Az igazgatói poszt – szolgálat. Elsősorban a közönséget és az együttest kell kiszolgálni. Az igazgató kötelessége megteremteni a legjobb feltételeket ahhoz, hogy a táncművészek a legmagasabb szintű produkciót tudják nyújtani a közönségnek Az 1200 nézőt befogadó Operaházban a legtehetségesebb táncosokkal a nagy klasszikusokat kell játszanunk. Úgy gondolom, a nemzet első és legnagyobb balett-társulata nem kísérleti együttes. Természetesen szükség van modern és kortárs társulatokra – az arra megfelelő színházakban. Az Operaházat a mai napig a második otthonomnak tekintem, habár külföldön is rengeteget dolgoztam: két évig a Norvég Királyi Operaház tagjaként táncoltam, tíz-tizenöt évig pedig fél évet külföldön, fél évet itthon töltöttem. A mai napig vallom, hogy a színházban addig lehet vitázni és demokráciát játszani, amíg a művészeti tanács eldönti, hogy mit mutassunk be, és azt kik táncolják. Profi együttes esetében, ha megkezdődik a munka, megszűnik a demokrácia, és életbe lép a „művészi terror”. Aki elöl áll, az diktál. Gyerekként tanúja voltam, mikor Igor Mojszejev társulatának száz táncosa melegített, ricsajozott a teremben. Miután Igor belépett az ajtón, hirtelen néma csend lett. Mojszejev soha nem kiabált a táncosaival, mindig szépen, halkan elmondta, hogy mit szeretne látni. És a társulat gyönyörűen csinálta is! Ugyanez történt és történik Antonio Gades együttesében, a Kirov és a Bolsoj társulatában. Balettigazgatóként komoly terveim voltak még, de félbeszakítottak. Aztán eltelt egy év, és meghívtak többfelé tanítani. Először Kazahsztánban tartottam kurzust, aztán Belgrádban, majd a cseheknél. Idén Moszkvába utazom, és néha a Magyar Táncművészeti Egyetemen is tanítok. Előre néző, optimista ember vagyok, akinek mindig van A, B, sőt C terve is.



– Ma azzal foglalkozik, amivel szeretne?



– Úgy élek, ahogy szeretnék, de nem vagyok a helyemen. Még mindig érzek magamban annyi erőt, hogy létrehozzak egy új együttest.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27992018-07-09 12:07:44

A Dankó Rádió mai operett adásában hallottuk:



Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla – Gábor Andor: Csárdáskirálynő



Magyar szöveg Kállai István és Kerényi Miklós Gábor átdolgozásában.



A megszólalt részletekben Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Peller Károly, Vadász Dániel és mások énekelnek, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara. Vezényel: Makláry László. – A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án.



Franz von Suppé Zell – Genée Harsányi Zsolt fordítása nyomán Róna Frigyes: Boccaccio 



Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... Én dalra gyújtok elé, mert néha ennyi elég, hogy abba hagyja a nő és csendben maradjon ő! Tra-lala -lalla-lalla-la - oiolé -oiolá- Tra-lala -lalla-lalla-la Vesszen az asszonyi zsarnokság!.../Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándorkm. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás; élő koncertfelvételről:  Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)



- Fiametta románca:Egy szó csupán a hűség…” (László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) – A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételéről, a bemutatója 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35



- Olasz-kettős:Mia bella fiorentina disprezzi l’amor, ignorio furbettina le piaghe del cor…(Kincses  Veronika, Molnár András, km.  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) - 1982-es stúdiófelvételről



Lehár Ferenc: Éva - keringő-egyveleg (A Bécsi Johann Strauss Zenekart Willy Boskovski vezényli)



 



„Túl az Óperencián - operettek, slágerek és kulisszatitkok” - mától egy héten át BODOR SZABINA és BOZSÓ JÓZSEF  - a  Magyar Zenés Színház  művészei - a vendégek a stúdióban, akikkel a szerkesztő- műsorvezető, NAGY IBOLYA beszélget.



 


Miller Lajos • 752018-07-09 12:05:29

 A Vasárnapi Hírek interjúja:  Bóta Gábor beszélgetett Miller Lajossal. 



/2009. június 20., szombat 22:14/



Újra belinkelem, mert a korábbi linket már nem lehet "aktiválni"...



Miller Lajos: nem mondhatom, hogy unatkozom



"l Egyáltalán nem lép fel az Operaházban? 



– Kesselyák Gergely, akkori főzeneigazgató, 2007-ben egy „kedves” levélben közölte velem, hogy nem tart tovább igényt a művészetemre. Holott két héttel előtte még megbeszéltük, mit fogok csinálni a szezonban. Egy csokor virággal sem köszönte meg senki az eddigi munkámat. És nem volt olyan előadás, amelyen elbúcsúzhattam volna a közönségtől.





l Indoklás sem volt?



– Semmi. Az igaz, hogy már nyugdíjas voltam, de mivel nálam idősebb embereket is foglalkoztat az Operaház, gondoltam, hogy azért én is kapok valamilyen szerepet. „


Miller Lajos • 742018-07-09 11:59:55

Szinte ugyanezeket mondja ebben a másik interjúban is - amit nemrég belinkeltem:



59.  sorszám:










Miller Lajos: A Jóisten mindig a tenyerén hordta



HEOL -  Heves megyei hírportál



2017. 10. 03. 14:29



Miller Lajos • 612018-07-08 21:45:17



Miller Lajos - A világhírű magyar énekes, aki feketelistán volt évekig



Origo.hu - MÁGÓ KÁROLY2018.07.08. 18:24



"Édesapja miatt – akit több év börtönre ítéltek – 1956 után évekig feketelistán volt a világhírű énekes, Miller Lajos. Dolgozott a vasútnál és két gyárban is. Aztán három év után felvételizhetett a Zeneművészeti Főiskola ének tanszakára. Saját bevallása szerint annak elvégzése után nem ő volt a legfoglalkoztatottabb énekes, leginkább ezért indult több énekversenyen. Az ötlet bevált, a hetvenes évek közepén megnyerte a világhírű párizsi Fauré-verseny nagydíját, a dalkategória első díját, valamint a Pompidou-különdíjat. 1975-ben a trevisoi Trubadur-versenyen Luna grófja alakításáért az első díjat kapta meg. Rendszeresen énekelt a milánói Scalában és a bécsi Staatsoperben. Fellépett New Yorkban, Houstonban, Philadelphiában és Washingtonban, ahogy a Buenos Aires-i Teatro Colónban is. Giuseppe Verdi 15 operájának bariton főszerepét is elénekelte. A Nemzet Művésze a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki többek között azt is elmondta az Origónak, hogy volt olyan szerep, amit egész egyszerűen nem vállalt el."


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 7392018-07-08 13:59:03

 





Ma 9 éve, hogy  meghalt Illés Sándor Táncsics Mihály-díjjal és Aranytoll elismeréssel kitüntetett újságíró, költő, író, műfordító, aki a II. Világháborúban haditudósító volt.



(Temerin, 1914. február 12. – Budapest, 2009. július 8.)



Illés Sándor költőt, írót, személyét mára szinte elfeledték, pedig versei, regényei, könyvei és műfordításai különösen a hatvanas-hetvenes esztendőkben, igen népszerűek voltak és sokan olvasták, rádiós jegyzeteit pedig sokan hallgatták;  de még inkább a ’89 utáni időszak alkotó termése vált idehaza közkinccsé, amikor már idős korban hírlapokba publikált és az ott megjelentetett tárcáiban, írásaiban megfogalmazott gondolatait a szívünkben is magunkhoz közel éreztük. 



Hiába telt el  halála óta kilenc esztendő,  mintha most is itt élne köztünk! Magyar vonatkozású, történelmi korszakokat felidéző elbeszéléseit, de akár a saját korának aktuális, viselt dolgaira, eseményeire reflektáló sorait mind hálásan fogadta olvasóközönsége; körükben népszerű  és szeretett író volt, ám akit a hivatalos irodalmi kánon saját körén kívül tartotta….  Természetleírásaiból is kiragyogott nyelvezetének gazdagsága, tisztasága, szépsége, ami mindig hat rám  - még ma is - ha valamelyik könyvét felütöm.  Illés Sándor megtisztelt barátságával, személyes ismerősömnek mondhattam, akire felnéztem.  Művei kiemelt, megbecsült helyet foglalnak el könyvtáram polcain.



Illés Sándor 1914február 12-én született a vajdasági Temerinben. 1936-tól a zombori Új Hírek, 1941-től a Délvidék szerkesztője volt. A világháború idején a keleti fronton volt haditudósító és a Honvéd című lap szerkesztője.



A Szabad Szó munkatársaként dolgozott 1944-től, parlamenti tudósító is volt, majd 1949-től a Friss Újság szerkesztőjeként tevékenykedett. 1950-ben a Magyar Nemzet főmunkatársa lett, pályája jelentős részét itt töltötte. A veszprémi Új Hírek főszerkesztőjeként dolgozott 1992-93-ban, 1992-től a Magyar-Horvát Társaság elnöke volt.



Első verseskötete, a Csillaghullás 1932-ben Újvidéken jelent meg, ezt regények, riportok, tanulmányok követték több mint húsz kötetben. Utolsó műve - a Magyar Nemzetben kiadott tárcáinak gyűjteménye - 2006-ban jelent meg Búcsúzik a kapitány címmel. Ismertek műfordításai is: szerb, horvát, szlovén és bolgár írók, köztük Miroslav Krleza, Ivo Andric műveit ültette át magyarra. 



Illés Sándor munkássága elismeréseként megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll elismerését, a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) Petőfi Sándor Sajtószabadság Díját, a Vajdasági Irodalmi Díjat, a Táncsics Mihály-díjat, a Magyar Örökség Díjat, 2005-ben a Prima Díjat és a Mikszáth Kálmán-díjat. 



Pósa Zoltán nekrológja



/Magyar Nemzet, 2009. július 8., szerda 19:36/



"Legutoljára életének egy nagyon boldog és sikeres pillanatában találkoztunk. Akkor, amikor a Magyar Írószövetség klubjában vette át Illés Sándor – a Kárpát-medencei magyar élet enciklopédikus tudású írója, a karcolat, a tárca, kiváltképpen a riport kis- és nagymestere, lapunk, a Magyar Nemzet doyenje – a Mikszáth Kálmán-díjat Fábián Gyula írótól. 



Időskorában is tele volt tervekkel és energiával, nem akarta letenni a tollat, pedig ötvenkötetnyi életművével, költői-irodalmi riportjaival elérte azt, amit kevesen közülünk, hogy ő tényleg megírta azt, ami számára e világon elrendeltetett. Ám Sanyi bácsi számára az olvasó szent volt, s tudta, hogy a szombati magazint nagyon sokan azért nyitják ki, hogy elolvassák Karcolatait, olykor szülőhazájáról, a lenyűgöző délvidéki tájról vagy a lakásához közeli parkban csivitelő fecskékről. Kis- és nagyprózai írásaiban, de még fiatalkori verseiben is ott feszült a nagy történelem és a kis hétköznapok történéseinek minden íze, színe, árnyalata. 



A második világháborús apokalipszis végnapjaiban bátorsága miatt kellett menekülnie a szerb partizánok elől Temerinből, ugyanis vezércikkben ünnepelte a magyar csapatok bevonulását Délvidékre. Az 1956-os forradalom után is sokáig volt osztályrésze a mellőzés, ám ő mindig hűséges maradt a Magyar Nemzethez és annak olvasóihoz. 



Az utóbbi időben, kivált feleségének halála után elmaradtak a cikkei, s bár tudtuk, hogy beteg volt, mégis megrázott a hír mindőnket: Illés Sándor író, újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa visszatért Isten birodalmába. Gyászunkat enyhíti, hogy Sándor bácsi, mesterünk, példaképünk, atyai barátunk már életében a halhatatlanok lovagrendjének tagja volt."



 



Új Ember Hetilap – Kipke Tamás, 2009. július 19.



Elhunyt Illés Sándor - Minden embernek emberi hangja van – de van, akiről ezt érdemes külön is elmondani. Különösen, ha író ember, mert manapság annyi másféle hanggal találkozhatunk, ha beleolvasunk az újságoknak nevezett nyomtatott oldalakba, a könyvszerűvé összefűzött nyomdaipari termékekbe.



Valószínűleg ezért szerették őt olvasói, ezért az emberi hangért. Ennek az emberi hangnak köszönhetően lettek és maradtak sokan olvasói. Ez a bizonyos hang rezgésbe hoz valamit az olvasóban –;talán az életét: emlékeit, örömeit és fájdalmait, félelmeit és vágyakozásait –, és ettől kezdve nemcsak azok a hősök kezdenek élni az olvasóban, akikről éppen olvas, hanem fásultságától megszabadulva ő maga is élő, érző emberré válik újra. Nem akármilyen élmény ez, és újra meg újra átélhető, megismételhető. Tanú vagyok rá: hosszú éveken át – munkakörömből adódóan – én olvastam elsőként a két-három hetente az Új Embernek küldött tárcáit, amelyeknek gyerekkori élmények, mindennapi „apróságok”, különös vagy éppen nagyon is hétköznapi emberek voltak a témái. De nem ezekről szóltak ezek az írások, hanem sokkal többről: ezekről beszélve szinte mindig arról, ami kimondhatatlan, és amit olyan jó átérezni. Olvastam az évek múltával már kissé kuszább gépelésű lapokat, a reszketeg kézírással beszúrt javításokat, és nemegyszer megesett velem – ami kéziratokkal bajlódó szerkesztőkkel bizony nagyon ritkán –, hogy a második lap aljára érve valami gombócot éreztem a torkomban, és egy-két percig nem tudtam megszólalni.



Egy kollégám mesélte két évvel ezelőtt, hogy éppen az ő könyvét olvasta a buszon. Váratlanul megszólította a mellette álló fiatal nő: „Bocsánat, hogy beleolvastam a könyvébe… Ki írta, hol lehet ezt megkapni, mert nagyon szép, olyan emberi hang ez…” Kollégámon elhatalmasodott a szívjóság, és odaadta a könyvet, ha már ennyire megtetszett neki pár mondat alapján… Hozzánk küldött írásain túl olvastam regényeit, kötetbe gyűjtött novelláit is: ez a sajátos írói hang közös volt szinte mindegyikben. Témái változatosak, de célja és hatása szinte mindig ugyanaz, amit jobb szó híján gyökérkezelésnek mondhatnék. Ez volt művészetének lényege: a haza, az otthon, a gyerekkor, az emlékek, a mama… – erről szóltak az írásai. A gyökerekről. A gyökerekhez való ragaszkodást erősítette olvasóiban. Mert tudta, addig él az ember, amíg többé-kevésbé ép gyökerekkel bír. A gyökerek épsége emberségünk mértéke és záloga. Sérült gyökérzettel lehet ugyan vegetálni – egy egész világ burjánzik körülöttünk -, de nem lehet emberi életet élni. Ezt tudta az öreg író, akiben már fiatalon is ott érett valami bölcsesség, és aggastyán korában is őrizte magában a gyermeki lelkét.



Ezt tudta az író, aki legjobb írásaiban már-már úgy látta a gyarló embert, ahogyan talán csak az Isten lát minket: azzal a bizonyos irgalmas tisztánlátással. Ilyen író volt a július 8-án, kilencvenöt évesen meghalt Illés Sándor. Köszönet érte a Gondviselésnek.



Művei:




  • Csillaghullás (versek, 1932, Újvidék)

  • Halott mesék (versek,  Nagybecskerek, 1934)

  • Virradatban (elbeszélés, Zombor, 1938)

  • Egyenes úton (ifjúsági regény, 1950)

  • Vihar a Tiszán (regény, 1951)

  • Találkozás (kisregény, 1952)

  • Első szántás (elbeszélés, 1952)

  • A dolgozók egészségéért (riportok, 1952)

  • Új ház a domboldalon (regény, 1955)

  • Tiszazug (szociográfia,1961)

  • Morzsi (gyermekregény, 1969)

  • Bakonyi legények (Sobri Jóska regényes élete, 1975)

  • A túlsó part (regény, 1975)

  • Pripady podporučika Bartosa (elbeszélés; [ford.: Ján Konôpka, eredeti cím: Az áruló névtábla], Pozsony,1979)

  • A homok óriása (Kocsis Pál életregénye, 1977)

  • Sirató (regény, 1977)

  • A fecskék délre szállnak (kisregény, elbeszélések, 1978)

  • Kaland a szigeten (ifjúsági regény, 1979)

  • A pénzcsináló (regény, 1980)

  • Az utolsó napok (regény, 1982)

  • A fekete bárány (regény, 1983)

  • Felszáll a köd (regény, 1983)

  • Vihar után szivárvány (regény, 1988)

  • Akiért nem szólt a harang (regény, 1991)

  • Irgalom nélkül (elbeszélés, Békéscsaba, 1994)

  • Újvidéki kaland; Cnesa–Püski, Kanizsa–Bp., 1995

  • A reménység hídja; Logos, Tóthfalu, 1998

  • Imádság és vallomás. Karcolatok, tárcák, jegyzetek; vál., előszó Varga Gabriella; Estrade-City Kft., Bp., 1999

  • Hajnali madárfütty. Karcolatok, tárcák, jegyzetek; vál., sajtó alá rend. Varga Gabriella; Estrade-City Kft., Bp., 2000

  • Egy marék föld. Versek; Logos, Tóthfalu, 2000

  • "Miképpen mi is megbocsátunk"; Kairosz, Bp., 2005

  • Búcsúzik a kapitány; Nemzet Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2006

  • For whom the bell did not toll (Akikért nem szólt a harang); angolra ford. Márta McConnell-Duff; Erdélyért Alapítvány, Bp., 2007


Ilosfalvy Róbert • 8072018-07-08 11:27:04

A Dankó Rádió mai operettműsorában hangzott el ez a két részlet is: 



Johann Strauss – Friedrich Zell, Richard Genée - Gáspár Margit – Kristóf Károly: Egy éj Velencében



A Magyar Rádió Dalszínházának teljes stúdiófelvételéről:



először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió sugározta az operett új felvételét, 20.28 – 22.00 óra között.

A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta

Vezényel: Bródy Tamás. Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara  valamint Énekkara



- Kórus és Caramello belépõje (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): 

 



„Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra mind üdvözöllek ma! És téged is te szép Velence városa! Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg nagy úr!  .,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék! Van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no tessék… Hős Caramello!..../Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki arra mind a ki táncos jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve, tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne, lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve, járd a táncot… párra lelve. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”



 



- Annina és Caramello kettőse az I. felvonásból (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert):



„- Annina! - Caramello! – Karomba, nem repülsz, szép lány?! - Karodba?...-  Te mindig hű voltál hozzám! – Óh, drágám, vége annak! – Így fogadsz engem?! Semmi csók?! Annina!  - Nem hallok rólad egy árva szót! Nem, nem, barátom, ennek vége! …-/ Pellegrina, Rondinella. – Kérlek, Annina! –Rondinella, Pellegrina. Pellegrina, Rondinella… Könnyűvérű Caramella! --- Hű az én szívem, Annina! Hidd el ezt nékem! /Hadd valljam be most néked! Távoli földeken bejárva sok vidéket sok asszonyt láttam, szépet, de egy se volt ilyen! - Pellegrina, Rondinella, Rondinella, Pellegrina…”



 



 A Túl az Óperencián adásának ismétlését meghallgathatjuk a délután hat órakor kezdődő operettadásban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42972018-07-08 11:26:17

A Dankó Rádió mai operettműsorában hangzott el ez a két részlet is: 



Johann Strauss – Friedrich Zell, Richard Genée – Gáspár Margit – Kristóf Károly: Egy éj Velencében



A Magyar Rádió Dalszínházának teljes stúdiófelvételéről:



először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió sugározta az operett új felvételét, 20.28 – 22.00 óra között.

 A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta

Vezényel: Bródy Tamás. Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara valamint Énekkara



- Kórus és Caramello belépõje (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): 

 



„Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra mind üdvözöllek ma! És téged is te szép Velence városa! Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg nagy úr!  .,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék! Van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no tessék… Hős Caramello!..../Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki arra mind a ki táncos jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve, tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne, lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve, járd a táncot… párra lelve. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”



 



- Annina és Caramello kettőse az I. felvonásból (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert):



„- Annina! - Caramello! – Karomba, nem repülsz, szép lány?! - Karodba?...-  Te mindig hű voltál hozzám! – Óh, drágám, vége annak! – Így fogadsz engem?! Semmi csók?! Annina!  - Nem hallok rólad egy árva szót! Nem, nem, barátom, ennek vége! …-/ Pellegrina, Rondinella. – Kérlek, Annina! –Rondinella, Pellegrina. Pellegrina, Rondinella… Könnyűvérű Caramella! --- Hű az én szívem, Annina! Hidd el ezt nékem! /Hadd valljam be most néked! Távoli földeken bejárva sok vidéket sok asszonyt láttam, szépet, de egy se volt ilyen! - Pellegrina, Rondinella, Rondinella, Pellegrina…”



 



 A Túl az Óperencián adásának ismétlését meghallgathatjuk a délután hat órakor kezdődő operettadásban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27982018-07-08 11:23:40

Mai operettműsor volt a Dankó Rádióban:



Robert Stolz: "Két szív háromnegyed ütemben" 



Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Petőfi Sándor – Heltai Jenő: János vitéz - A II. felvonás fináléja (Zsadon Andrea, Kovács József, Suka Sándor,  Gárday Gábor, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel:  Oberfrank Géza) – 1980 – Hungaroton felvétel



Johann Strauss - Friedrich Zell, Richard Genée - Gáspár Margit – Kristóf Károly: Egy éj Velencében



A Magyar Rádió Dalszínházának teljes stúdiófelvételéről:



először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió sugározta az operett új felvételét, 20.28 – 22.00 óra között.

A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta

Vezényel: Bródy Tamás. Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara valamint Énekkara



- Kórus és Caramello belépõje (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): 

 



„Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra mind üdvözöllek ma! És téged is te szép Velence városa! Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg nagy úr!  .,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék! Van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no tessék… Hős Caramello!..../Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki arra mind a ki táncos jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve, tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne, lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve, járd a táncot… párra lelve. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”



 



- Annina és Caramello kettőse az I. felvonásból (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert):



„- Annina! - Caramello! – Karomba, nem repülsz, szép lány?! - Karodba?...-  Te mindig hű voltál hozzám! – Óh, drágám, vége annak! – Így fogadsz engem?! Semmi csók?! Annina!  - Nem hallok rólad egy árva szót! Nem, nem, barátom, ennek vége! …-/ Pellegrina, Rondinella. – Kérlek, Annina! –Rondinella, Pellegrina. Pellegrina, Rondinella… Könnyűvérű Caramella! --- Hű az én szívem, Annina! Hidd el ezt nékem! /Hadd valljam be most néked! Távoli földeken bejárva sok vidéket sok asszonyt láttam, szépet, de egy se volt ilyen! - Pellegrina, Rondinella, Rondinella, Pellegrina…”



 



- Gondola-dal (Udvardy Tibor, km. az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László)



Jer, gondolám!...Nézz felém, óh, nézd… hol az éj bennünket takar és egy lélek sem zavar. Hadd súgja füledbe sok édes szerelmetes szót… Hó-hahó!… Hó-hahó!…”



 



Az Egy éj Velencében nyitányának dallamaival ért véget a mai operettműsor a rádióban (Bródy Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát) és ezen a héten ma utoljára köszöntötte mikrofonja mellől Nagy Ibolya Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspárt a stúdióban.



 



 A Túl az Óperencián adásának ismétlését meghallgathatjuk a délután hat órakor kezdődő operettadásban.


Rost Andrea • 20272018-07-07 17:55:42

Ma este



Templomkerti esték



Rost Andrea operaénekes Ave Maria címmel ad jótékonysági koncertet a máriaremetei bazilika javára.



Közreműködik Harazdy Miklós zongoraművész.



Helyszín: a máriaremetei bazilika kertje



(Budapest, II. Templomkert 1.)



Időpont: július 7. szombat 19 óra


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27972018-07-07 17:54:55

Igen, és a műsor második részében néhány dal csendült fel a Viktóriából is - Zentay Anna, Rátonyi Róbert és Paudits Béla énekfelvételeiből szerkesztett  blokkban.



Hamarosan (18 órától) - az ismétlésben -  újra meghallgatható lesz a délelőtt elhangzott  operett-adás a Dankó Rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27952018-07-07 12:20:34

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspár Lehár Ferenc zeneművészetérőlcsevegett” Nagy Ibolyával, a Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetőjével, a Dankó Rádió ma sugárzott operettműsorában.



Szó esett Bad Ischlről és arról, hogy Zsadon Andreának milyen lehetőségei voltak A cárevics ottani színházi előadásában, de Paganiniben is fellépett;  felemlítettek aránytalanságokat:  milyen kevés Lehár-operettet játszanak a mi színházaink vagy éppen Ausztriában hatalmas népszerűségnek örvendő Nico Dostal-darabok sincsenek műsoron Magyarországon; ugyanakkor a német nyelvterületen nem igazán ismerik például Huszka Jenő műveit, zenéjét.



A délelőtti adás két Nico Dostal-szerzeménnyel indult:



„Magyar Induló”; „Magyar menyegző” – az operett nyitánya. A szerző fia, Roman Dostal vezényli a Philharmonia Hungaricát.



Lehár FerencJenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő: A cárevics



- Volga-dal (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András)



„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: 



Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! 

Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul!”



- Szonja és a Cárevics kettőse - Tangó (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1969. a Rádió Dalszínháza felvétele – keresztmetszet.



- Mása és Iván vidám kettőse (Bódi Barbara és Szabó Dávid, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – élő, koncertfelvételről



„Elmennék én hozzád, babám. ha este várnál rám! Nem bánod meg hidd el, cicám, ma éppen szomjas szám! Amikor a két szemedet látom, csókjaidra egyre jobban vágyom! Nem bánod meg hidd el, cicám, csak egyszer várj még rám!”



Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky – Gábor Andor fordítása nyomán Zoltán Pál, G. Dénes György: Cigányszerelem:



- Berta és Kutula vidám kettőse (Lehoczky Zsuzsa és Verebes István, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – felvétel a színház előadásán készült, 2012. november 3-án.



 „- Hangulat kell, semmi egyéb...az ilyen bóktól olvad minden nő. /- Ellent ne állj egy forró éjszakán… kissé pikáns, de olyan jó, jó!”



 



A délelőtti adást újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.


Udvardy Tibor • 1872018-07-07 12:19:27

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában részleteket hallhattunk 



Lehár Ferenc – Jenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő A cárevics című operettjéből - benne:



- Szonja és a Cárevics kettőse - Tangó (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1969. a Rádió Dalszínháza felvétele – keresztmetszet.



A délelőtti adást újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42962018-07-07 12:18:53

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában részleteket hallhattunk 



Lehár Ferenc – Jenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő A cárevics című operettjéből - benne:



- Szonja és a Cárevics kettőse - Tangó (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1969. a Rádió Dalszínháza felvétele – keresztmetszet.



A délelőtti adást újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.


Simándy József - az örök tenor • 5372018-07-07 12:17:21

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában részleteket hallhattunk 



Lehár FerencJenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő A cárevics című operettjéből - benne:



- Volga-dal (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András)



„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: 



Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! 

Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul."



 



A délelőtti adást újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 7382018-07-06 21:05:50

Rigó Magda (szoprán) emlékére – aki ma 108 éve született



 (Máramarossziget, 1910. július 6. – Budapest, 1985. szeptember 17.)





Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940. január hó 5.



Rövid telefoninterjú Rigó Magdával, a M. Kir. Operaház nagynevű művésznőjével.



„A tegnap délután befutó budapesti gyorsvonattal érkezett Nyíregyházára a ma esti Jótékony Nőegyleti est egyik országos hírű szereplője, Rigó Magda, a m. kir. Operaház kiváló énekesnője. Rigó Magda, aki az édesanyjával érkezett, mosolyogva szállott ki a gyorsvonat egyik másodosztályú fülkéjéből, és amikor észrevette, hogy egy kis kolónia várja kint, akik között ott látta volt tanárát és egynéhány iskolatársát, hirtelen elfogódott és alig tudott szóhoz jutni.



Az örömteljes, boldog viszontlátás után Rigó Magda autóba szállt és Lénárt István, a Nemzeti Bank nyíregyházi fiókjának főnök-helyettese vendéglátó otthonába vonult. 



Nemsokára rá felhívtuk és rövid telefon-interjút kértünk.



— Mikor járt utoljára a művésznő Nyíregyházán?

— Amióta elmentem innen, még nem voltam Nyíregyházán. Pedig annyi sok emlék fűz ehhez a városhoz, amelyek mind-mind felém tódulnak most. Bevallom őszintén, hogy elszorult a szívem, amikor az állomáson megláttam ezt a szót: „Nyíregyháza“. Úgy éreztem, hogy hazajövök. Haza, ahová oly gyakran visszavágyom. Ide kötnek gyermekkori emlékeim, a nyíri akácok, az iskola és sok-sok minden. Valami különös fojtogató érzés fogott el, amikor a rám várakozók között megláttam a volt iskolám igazgatóját és egykori osztálytársnőim közül néhányat..



— El ne felejtse megírni, — mondotta a művésznő a telefonba —hogy a taliga viszontlátása mérhetetlen örömet okozott. Bejártam már a világ igen sok részét azóta, de a nyíri taligásnak párját sehol sem találtam. Egyáltalán minden úgy tűnik fel nekem, mintha hívogatóan csábítanának. Boldog vagyok, hogy itt lehetek. De nemcsak én vagyok boldog; hanem édesanyáim is, aki velem jött.



— Mondjon valamit nyíregyházi emlékeiből?

— Jaj, hogy is tudnék felelni erre a kérdésre, mikor annyi minden emlék tódul felém. —Egy kis szünet. A mikrofon rövid pihenője után lelkendezve mondja: — Legszebb emlékem éppen ehhez a január 5-iki dátumhoz fűződik. Leányálmok első nehezen várt beteljesedése. Az első bál... Nehéz lesz a dobogóra lépnem, mert a nőegyleti bál, a Korona nagyterme, az ismerős arcok, a nyírségi emberek szeretetének különös melegsége mind

mind, mint egy láthatatlan megafón, kiáltják felém azt, amikor kipirult arccal s talán lámpalázzal először hoztak el a nőegyleti bálra, amikor először álltam ki a nagyközönség elé, mint a megnyitó párok egyik táncosa...



— Mondjon magáról és a férjéről valamit?

— Magamról... csak annyit, hogy nagy lelkesedéssel készülök egy-egy újabb szerepre, és mint minden művész, én is boldog vagyok, hogyha sikerem van. Különös öröm töltene el, ha saját hazámban is próféta lehetnék és igaz sikerem lenne. A kedves, drága jó nyíregyházi közönségnek meghódítása győzelem lenne számomra.

— A férjem, sajnos, nem tudott velem jönni, mert minden idejét lekötik a próbák — mondta. — Január 8-án az opera-együttessel Milánóba indul vendégszereplésre, ahová én is elkísérem. Ebből láthatják, hogy jó feleség is vagyok.



Rövid interjúnk ezzel véget is ért és a ma esti Jótékony Nőegylet estéjén való viszonthallás reményében vettünk búcsút Rigó Magda művésznőtől.”



 



Megjegyzem: az interjúban Rigó Magda említett férje Losonczy György volt,  úgyszintén az Operaház magánénekese (basszbariton) –(Lébény, 1905, június 21. – Budapest, 1972. május 4.)  



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27942018-07-06 12:04:21

A Dankó Rádió Túl az Óperencián operettműsorában hallottuk a ma délelőtti adásban:



Johann Strauss: A denevér



- Orlovszky kupléja  (Szolnoki Tibor) 



Kálmán Imre: Csárdáskirálynő 



- Stázi és Bóni kettőse (Oszvald Marika, Szolnoki Tibor)



 „Zajt ne üss, kicsilány, ide süss, amit én szavalok az egy tiszta dolog…/Te rongyos élet, bolondos élet, mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...”



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: Cigányprímás



-  Sári dala, II. felv. (Koltay Valéria, km. Andor Ilona Gyermekkara, az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó) 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió, a Magyar Rádió Dalszínháza keresztmetszet-felvételének a bemutatója, 20.00 -21.00



„Nádfedelű kicsi falu rózsája, odahaza falu népe hogy várja…”



- Vidám négyes (Koltay Valéria, Németh Marika, Kishegyi Árpád, Melis György) – 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió, a Magyar Rádió Dalszínháza keresztmetszet-felvételének a bemutatója, 20.00 -21.00



„- Köszönöm! Köszönöm! Ez a perc nagy öröm!…/ Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/- Egy király, egy cigány…./- Áll a bál….  jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ - Én vagyok a bálkirály…Áll a bál, Rácz a  király…”



- Dal a Stradiváriról - Rácz Pali dala (Radnay György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) Hungaroton felvétel, 1965



„Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony, melyikért rejt hevesebb dobogást a plasztron?.../ Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…Az ócska Stradivari  egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol…”



- Rácz Laci és Juliska kettőse (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) Hungaroton felvétel, 1965



„Száll, száll, tovaszáll a nyár, hervad a csók, mint a rózsák…”



- Sári és Gaston kettőse, I. felv. (Teremi Trixi, Bozsó József):



Hacacárá erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka…/Furcsa tánc az úri fajta…” 



Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő – Petőfi Sándor: János vitéz



 - A Királykisasszony dala (Zsadon Andrea, km. a   Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)



„Óh, csak ne volnék gyenge leányka, akit a szellőtől is óvnak, bátran rohannék én a csatába, hangján a trombitaszónak…/Óh, be jó is volna, óh, hatalmas ég, ha lány helyett legény lehetnék…”



Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Endrődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassy Csaba: Rákóczi



– Jelenet és Rákóczi megtérése: prózában dialógus és dal (Udvardy Tibor, km. Palcsó Sándor, Újlaky László, az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Kerekes János) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4., Kossuth adó 20.25 – 22.00

 



„- Itt a mi urunk! Vihetjük a választ?...- Itt az idő, hogy kivágjuk az odvas fákat!.../- Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…./ Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, szebb ott az álom, szebben dalol a madár.”



 



Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42952018-07-06 08:57:34



Házy Erzsébet a Duna-parton, kutyájával… (1960)





 



Fotó: Kotnyek Anral


Társművészetek • 12562018-07-06 00:54:39

Kiállítások a Víztoronyban



/Papageno - 2018.6./



 



1938 - 2018 - 80 éves a Margitszigeti Szabadtéri Színpad



Hogy volt!? – Pillanatképek a magyar közmédia történetéből Médiatörténeti kiállítás a Margitszigeti Víztoronyban



A magyar televíziózás 65 éves történetét ünnepeljük 2018-ban. Ennek kapcsán a Budapesti Nyári Fesztivál több eseményével is fel kívánja idézni a televíziózás múltját, kiemelve közösségteremtő jelentőségét, ezért a Víztorony idei kiállítását az MTVA-val való együttműködés keretében ennek szenteljük.



A több mint 100 éves műemlék látogatói előtt számos emblematikus mozzanatot és médiatörténeti kuriózumot ábrázoló felvétel elevenedik meg az egykori Magyar Televízió, Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda múltjából. A kiállítási anyagok az ifjabbak számára lehetőséget nyújthatnak megérteni, az idősebb korosztály részére pedig segíthetnek felidézni egy olyan Magyarország képét, ahol a televíziózás és a rádióhallgatás korántsem volt mindennapi tevékenység. Ma már nehéz elképzelni, de a televíziózás „‚őskorában”, amikor az utcában vagy háztömbben csupán egy családnak volt tévékészüléke, nem adtak minden nap adást. A műsorok felfokozott hangulatú, spontán élményközösségeket hoztak létre: ezt az élményt idézi fel a kiállítás is. A közszemlére tett fotók egyben emlékeztetni kívánják a látogatót az azóta megtett útra, a kommunikáció vívmányának kiteljesedésére és szerepének jelentőségére, amely mára az egyik legfontosabb eszközzé vált. Egy olyan alapvető kommunikációs csatorna lett, amely adásaival összeköt családokat, városokat, kultúrákat.



A múlt pillanatképein bemutatjuk a korai technológia olyan eszközeit, mint a Magyar Televízió próbaadásainál használt kamerák és közvetítő kocsi vagy az Orion gyár akkoriban vadiújnak számító, 1957-es televíziókészüléke. Emellett olyan jelentős műsorok munkahelyszíneit ismerhetik meg az érdeklődők, akár a Kossuth Rádió műszer- vagy a Magyar Távirati Iroda székházának egyik munkaszobája. A korszak mára legendának számító hírességei is fókuszba kerülnek, Szepesi György, az egykori sportriporter, Kovács Eszti, A pancsoló kislány című közismert dal énekese, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán színművészek, Czigány György zongoraművész, Kodály Zoltán zenetudós és Karinthy Ferenc író életéből és munkásságából tekinthetünk meg lopott pillanatokat.



/www.szabadter.hu/


Média, zene, ízlés • 822018-07-06 00:53:06

Kiállítások a Víztoronyban



/Papageno - 2018.6./



 



1938 - 2018 - 80 éves a Margitszigeti Szabadtéri Színpad



Hogy volt!? – Pillanatképek a magyar közmédia történetéből Médiatörténeti kiállítás a Margitszigeti Víztoronyban



A magyar televíziózás 65 éves történetét ünnepeljük 2018-ban. Ennek kapcsán a Budapesti Nyári Fesztivál több eseményével is fel kívánja idézni a televíziózás múltját, kiemelve közösségteremtő jelentőségét, ezért a Víztorony idei kiállítását az MTVA-val való együttműködés keretében ennek szenteljük.



A több mint 100 éves műemlék látogatói előtt számos emblematikus mozzanatot és médiatörténeti kuriózumot ábrázoló felvétel elevenedik meg az egykori Magyar Televízió, Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda múltjából. A kiállítási anyagok az ifjabbak számára lehetőséget nyújthatnak megérteni, az idősebb korosztály részére pedig segíthetnek felidézni egy olyan Magyarország képét, ahol a televíziózás és a rádióhallgatás korántsem volt mindennapi tevékenység. Ma már nehéz elképzelni, de a televíziózás „‚őskorában”, amikor az utcában vagy háztömbben csupán egy családnak volt tévékészüléke, nem adtak minden nap adást. A műsorok felfokozott hangulatú, spontán élményközösségeket hoztak létre: ezt az élményt idézi fel a kiállítás is. A közszemlére tett fotók egyben emlékeztetni kívánják a látogatót az azóta megtett útra, a kommunikáció vívmányának kiteljesedésére és szerepének jelentőségére, amely mára az egyik legfontosabb eszközzé vált. Egy olyan alapvető kommunikációs csatorna lett, amely adásaival összeköt családokat, városokat, kultúrákat.



A múlt pillanatképein bemutatjuk a korai technológia olyan eszközeit, mint a Magyar Televízió próbaadásainál használt kamerák és közvetítő kocsi vagy az Orion gyár akkoriban vadiújnak számító, 1957-es televíziókészüléke. Emellett olyan jelentős műsorok munkahelyszíneit ismerhetik meg az érdeklődők, akár a Kossuth Rádió műszer- vagy a Magyar Távirati Iroda székházának egyik munkaszobája. A korszak mára legendának számító hírességei is fókuszba kerülnek, Szepesi György, az egykori sportriporter, Kovács Eszti, A pancsoló kislány című közismert dal énekese, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán színművészek, Czigány György zongoraművész, Kodály Zoltán zenetudós és Karinthy Ferenc író életéből és munkásságából tekinthetünk meg lopott pillanatokat.



/www.szabadter.hu/


Gaetano Donizetti • 9462018-07-06 00:40:18

Ki kér egy operát vacsorára?



Donizetti: Rita című daljátékát az alkotók a Dunapark Kávézóban mutatják be vacsoraoperaként. Azt ígérik, az előadás nem csupán zenei esemény lesz. 



A Dramatic Art Produkciós Iroda az opera műfajában is új és friss alkotást mutat be július 13-án a Dunapark Kávéházban. A vacsoraopera műfaja hazánkban még ismeretlen dolog, bár Londonban ennek komoly rajongó tábora van. Azért választották a helyszínt és formát, hogy közelebb hozzák az operát az emberek mindennapjaihoz. Az alkotók az 1840-ben íródott daljáték teátrális és színészi erejét akarják kidomborítani, a zenei igényesség megtartása mellett.



 



Az előadás látványát a képregény művészet formaisága, a pop art hatja át. Ezzel az alkotók azt szeretnék vizuálisan kifejezni, hogy ez a mű nem egy öreg, poros dolog, tele van korszerű és örökérvényű gondolatokkal.



A címszerepet Szigeti Karina játssza, főbb partnerei: Ódor Botond és Najbauer Lóránt.



Az előadás július 13-én, este fél 8-tól látható a Dunapark Kávéházban.



(Forrás: Dramatic Art Produkciós Iroda)


Opernglas, avagy operai távcső... • 201072018-07-05 23:23:37

José Carreras a turnézástól elbúcsúzott, a színpadtól szerencsére nem. Egyéni koncerteket még vállal, és idén Budapestre is ellátogat: decemberben a Papp László Budapest Sportarénában koncertezik.





2018. december 19-én 19:30-tól a Papp László Budapest Sportarénában lép fel.  



A katalán tenor egy exkluzív gálakoncerttel kedveskedik a magyar rajongóknak, amin fellép mellette Polina Pasztircsák szopránénekesnő is.



A zenei kíséretről a szimfonikus zenekar gondoskodik János Ács vezénylésével, aki sokszor volt a három tenor karnagya.



ORIGO2018.07.05. 11:50


Operett, mint színpadi műfaj • 36282018-07-05 21:16:47

Tiboldi Mária operettszínésszel Szinetár Miklós rendező beszélgetett



veol.hu. Balla Emőke, 2018. június 19.



"Az operett műfajában fontos, hogy valaki egyéniség legyen" – mondta Szinetár Miklós rendező Tiboldi Mária operettszínész Művészbejáró című könyvének veszprémi bemutatóján.



A primadonnát a könyvbemutatón Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója köszöntötte a Dubniczay-palotában. Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező úgy fogalmazott: a könyv egy gazdag, sikeres művészpályát, színes életet mutat be. Az operett-előadás mindig egy archoz, hanghoz, egyéniséghez kötődik. Tiboldi Mária összetéveszthetetlen személyiség; rá, az ő megismételhetetlen egyéniségére épültek az előadások.


Operett, mint színpadi műfaj • 36272018-07-05 21:12:05

Klemen Terézia Házy Erzsébetről szóló új könyvének bemutatójával szinte egyidőben egy másik primadonna saját könyvének bemutatójára is sor került: 





Tiboldi Mária - Művészbejáró



Kiadó:  Velence Városgazdálkodási Kft. 



Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva, 194 oldal



 



Részlet a könyv előszavából:



"Kedves Olvasó!



Lehet, hogy ismer, remélem, hogy már hallott rólam, ha emléknaplómat fellapozza a ’70-es, ’80-as, ’90-es évek színházi és televíziós műsorainak színes palettája tárul Ön elé..."

 



KEDVES MARICA! - MARICA KEDVES!!



Tiboldi Mária önéletrajza remek olvasmány. Könnyű olvasni, annál nehezebb ehhez ajánlást írni.

Mert mit lehet még hozzáfűzni egy ilyen teljes, gazdag, sikeres élethez?

Minden szerepet eljátszott, amit csak az operett világ felkínált, mindennel sikere volt, bejárta a világot, mindenütt ünnepelték.

Ehhez tulajdonképpen csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy BRAVÓ! BRAVÓ!! BRAVÓ!!!!

De talán mégse csak ennyi. Van valami, ami Maricának sajátja, ez pedig a sugárzó, szeretetreméltó lénye. Jó vele együtt lenni, partnernek, és a közönségnek egyaránt. És ez nagyon nagy dolog, mert gyönyörű a hangja, de nagyon sok gyönyörű hanggal találkozunk. Remek színész, de a világ tele van remek színészekkel. Ám a szeretetre méltó, jó ember, egyre ritkább.

Eszembe jut József Attila: "de mi, férfiak férfiak maradjunk / és nők a nők - szabadok, kedvesek / - s mind ember, mert az egyre kevesebb..."

Marica kedves, szabad és nagyon is ember. 

Átütő sikerének talán ez a legfontosabb magyarázata, hogy bármit játszik, bármit is ír, abból sugárzik az emberség, a szeretet. 



Szinetár Miklós


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27932018-07-05 10:52:27

A Dankó Rádió Túl az Óperencián operettműsorában ezen a héten Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor  művészházaspárral beszélget a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



A mai adás zenei kínálatából:



Buday Dénes-dalok:  Zsadon Andrea („Lehet könny nélkül sírni…”), Rátonyi Róbert („Vízesés… Niagara vízesés…”), Mensáros László (Drágám, néha téved az ember, amit bevallani nem mer, pedig annyira fáj…”) és Gyurkovics Zsuzsa énekfelvételei.



Johann Strauss: A denevér –  Pezsgő-duett (Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor,  km. az Operettvilág Együttes - német nyelven)



Carl Zeller: A madarász



- Szaniszló, testőrkapitány és Webs báró kettőse: „A nagyvilág rózsákból áll…” (Kovács József és Gregor József énekel, az MRT Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli) – Hadai Győző fordításában!



- Nyitó kórusjelenet, majd Csörsz udvarmester (más változatban: Webs báró, hercegi fővadász, erdő- és vadmester) és Schneck bíró (más változatban: a falu elöljárója) kettőse (Bilicsi Tivadar, Maleczky Oszkár, km. Réti József valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) - A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35. Rádióra Moritz West és Ludwig Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át. Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta



- A hercegnő belépője, I. felv., Rajna-keringő: „Dús vidék, napsugár, Rajna-táj, égi báj…” (Csonka Zsuzsanna, km. a Sinfonica Hungarica , vezényel: Benedek Tamás)



 



Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán.


Zenei témájú könyvek • 952018-07-05 08:59:26

Most délelőtt, a  Bartók Rádióban:



9:30 - 10.00



Összhang



- a zenei élet aktualitásai





Most jelent meg!





Alan Walker: Hans von Bülow





Szerk.-mv.: Katona Márta


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27922018-07-04 19:18:47

Kapcs. 2791. sorszám



Pótlólag ideírom  Csokonai dala versének kezdetét  a Komáromi farsang című Kemény Egon-operettből - (Ilosfalvy Róbert)



„Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám…”


Ilosfalvy Róbert • 8062018-07-04 19:14:59

Legyen meg itt most csak Csokonai dala versének kezdete  a Komáromi farsang című Kemény Egon-operettből - (Ilosfalvy Róbert)



„Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám…”


Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 1032018-07-04 19:00:43

A 2018/19 színházi évadban



a Debreceni Csokonai Színház operaújdonságai lesznek:



Mozarttól a Figaro házassága - amelyet 22 évvel ezelőtt játszottak utoljára Debrecenben és



Rossini vígoperája, az Ory grófjabemutató!



 



A teátrum zenei vezetője, Somogyi-Tóth Dániel reménye szerint az elmúlt évad újdonságai közül repertoáron marad majd  Bellini Normája.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42942018-07-04 18:23:04

Kapcs. 4293. sorszám



Most kezdődik a Dankó Rádió operettműsorának ismétlésében az alábbi blokk - benne  Házy Erzsébet (Lilla  románca és  Csokonaival szerelmi kettőse) is hallható:



Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték 



Szövegkönyv és versek: Erdődy János és Gál György Sándor



Zenei rendező: Ruitner György

Rendező: László Endre



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.



Közreműködik:



Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Földényi- kórus (karigazgató: Földényi János)



Vezényel: Lehel György
 



Szereposztás:



Csokonai – Zenthe Ferenc (ének: Ilosfalvy Róbert)

Lilla – Korompai Vali (ének: Házy Erzsébet)

Vajda Péter – Deák Sándor

Lavotta – Gönczöl János (ének: Molnár Miklós)

Fábián Julianna – Berki Lili

Kraxelstumpf – Bilicsi Tivadar

Báró Korponay – Szabó Ernő

Hajós Gáspár – Hlatky László

Bájligeti – Fekete Pál 

Kőmívesné – Lehoczky Éva

Dajka – Völcsey Rózsi

Éjjeliőr – Rózsahegyi Kálmán

Kajdács Kelemen, korcsmáros – Gózon Gyula



Göndöcs József (ének)



Kishegyi Árpád (ének)


Ilosfalvy Róbert • 8042018-07-04 18:10:58

Pótlólag:



Kemény Egon: A komáromi farsang





A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.





 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14352018-07-04 18:09:53

Az előbbit kiegészítve:



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27912018-07-04 18:04:13

 



Tegnapról még adós vagyok, mit és kiket hallottunk a Dankó Rádió  Túl az Óperencián operettműsorának zenei kínálatában:



Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet; Mária főhadnagy (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László, László Margit, Korondy György, Berkes János)



Johann Strauss: Egy éj Velencében (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós)



 



A mai műsorkezdés – a délelőtt elhangzott adás ismétlése (18 és 19 óra között):



Offenbach Kékszakáll című operettjének a nyitánya (a Müncheni Rádió Zenekara)



Ezt követi A denevérből a Csárdás  (Zsadon Andrea énekfelvételéről)



Részleteket hallunk:



Kemény Egon - Erdődy János - Gál György Sándor  Komáromi farsang című rádiódaljátékából:



-Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert



-Üldözők kara („Gézengúz, léhűtő...”) - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László



-Lilla románca („Könnyű lepke, kis madár....”) - Házy Erzsébet



-Bájligeti dala („Dal a nápolyi királyokról”) - Fekete Pál, km. Kishegyi Árpád, Földényi kórus



-Lilla és Csokonai szerelmi kettőse („Az első reggel...”) - Házy Erzsébet,  Ilosfalvy Róbert



-A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) („Gyermekkoromban éltem reggelén...”)  - Gózon Gyula



-Kraxenstumpf szerenádja („Egy, kettő...”) - Bilicsi Tivadar





Közreműködik:



Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Földényi- kórus (karigazgató: Földényi János)



Vezényel: Lehel György 



Zenei rendező: Ruitner György

Rendező: László Endre



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.



Az adás végén Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből a „Néger-dal” hangzott el Szolnoki Tibor énekfelvételéről.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42932018-07-04 09:56:49

Házy Erzsébet  Kemény Egon - Erdődy János - Gál György Sándor Komáromi farsang című rádióopettjéből  (1957) énekelt az előbb a Dankó Rádióban bejátszott rádiófelvétel részleteiben.



- Lilla románca: " Könnyű lepke, kis madár, száll a lenge légben… Vajh ki tudja, hogy mi jár a lány fürtös fejében? Menten elmesélem…  "



- Lilla és Csokonai szerelmi kettőse (Házy mellett Ilosfalvy Róbert énekel)



Csokonai: 

Az első reggel szép szavadra várok.



Lilla:

Az első reggel édes volt az álmod. [...]



Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Lehel György 


 



A "Túl az Óperencián" elhangzott operettműsorát ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a rádióban. 


Operett, mint színpadi műfaj • 36262018-07-03 21:26:13

Dolhai Attila: „Nem érdemes boldogtalan operaénekesnek lenni” - interjú



168 ora.hu  2018. JÚLIUS 1. 18:00 - SZERZŐ: SÁNDOR ZSUZSANNA




"Dolhai Attila Jászai Mari-díjas színész, musicalénekes a Budapesti Operettszínházban sorra játszotta a főszerepeket, például ő volt Rómeó, a veronai szerelmesekről szóló világhírű musicalben. Négy éve azonban bejelentette: váltani akar, operett és operaéneklést fog tanulni. Most mégis visszatér korábbi műfajához, és az István, a király című rockoperában Koppányt énekli majd. Az előadást az idei POSZT-on a legjobb rendezői díjat elnyerő Székely Kriszta viszi színre. A bemutató Baján lesz augusztus végén, ősztől az Operettszínház játssza a produkciót."



Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27892018-07-02 10:11:48

Az előbb véget ért operettműsorban Kálmán Imre és Buday Dénes dalai szólaltak meg:



Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Tánckeringő (Dunakeszi szimfonikus Zenekar. Vezényel: Farkas Pál)



Kálmán Imre: Csárdáskirálynő  ” Húzzad csak kivilágos virradatig …”  (Zsadon Andrea,  Szolnoki Tibor, Németh Sándor)



Kálmán Imre – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony



- „Rózsákat himbál a szél…/ Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép rózsafák… Hol vagytok nyáréjszakák…” (MelisGyörgy, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás)



- „Sétál a korzón a  szende kislány, a nap fénye szétomlik hullámos haján…/Légy az icipici párocskám! Páratlannál több a páros szám!...” (Koltay Valéria, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel  Sebestyén András)



- "Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen…/Hej, cicám…/Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám! Egy pici csók kellene ám!...” (Peller Károly, km. a Budapesti Operettszínház zenekara)



 



Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek



A rádiófelvétel bemutatója: 1962. március 10.

Km.: Lehoczky Éva, Palócz László, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bánfalvy Miklós



 



Ezen a héten Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspár vendégeskedik a Dankó Rádió stúűdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt...



Ismétlés ma 18 órától a Dankó Rádióban: "Túl az Óperencián"



 


Lehár Ferenc • 6342018-07-01 22:27:27

Lehártól; Lehárnak; Lehárról; Lehárra – levelekből, nyilatkozatokból, visszaemlékezésekből



(LXXXII.)



"GIUDITTA" II.



Lehár Ferenc – (1932. év): „egy szép ischli augusztusi napon, két öreg barátom, Paul Knepler és dr. Löhner idehozott nekem egy szcenáriumot és egy kész első felvonást, hogy olvassam el. A környezet és a cselekmény annyira megragadott, hogy még az éjjel nagyjából feljegyeztem Giudittám legfontosabb motívumait, ha csak vázlatos formában is.” (Forrás: Lehár über seine „Giuditta” – Lehár a Giuditta c. művéről – Neues Wiener Tagblatt, Bécs. 1934. I. 7. )



Az új darabnak a címe eleinte nem Giuditta, hanem Giulietta lett volna.



A rendező személye Max Reinhardt lenne.



Lehár Ferenc: „Nem tudom, mi az értelme, mi a célja a híreszteléseknek, melyek szerint olyan anyagi nehézségek merültek fel, melyek megakadályozzák művem, a Giulietta előadását a Grosses Schauspielhausban. Ha ezek a hírek igazak volnának, alighanem tudnék róla. Csak annyit tudok, hogy itt, Berlinben, állandóan lefoglalnak a Hercegkisasszony próbái (A hegyek ura c. átdolgozott változatról van szó), melyet a Nollendorf- színházban készülnek előadni. Mind a mai napig ahhoz sem jutottam hozzá, hogy hangszereljem, pláne, hogy befejezzem új művemet. Azóta, hogy Salzburgban tárgyaltam Reinhardttal, semmiféle új szakasz el nem kezdődött… Újra csak azt hangsúlyozhatom: a Grosses Schauspielhausban előbb az Alt-Heidelberg-darab amerikai változatát mutatják be, utána pedig a Giuliettát. Minden más híresztelés téves.” (Forrás: Franz Lehár über seine „Giulietta”. Gespräch – L. F.  A Giuliettáról. Beszélgetés – Neues Wiener Journal Bécs. 1932. IX.14.)



Azonban a Rotter-fivérek társulata csődbe jutott és elmenekültek Liechtensteinbe. Ezzel egyelőre füstbe mentek Lehár tervei.



Azonban hamarosan újabb fordulat következett be, mégpedig a bécsi Állami Operaház jóvoltából. Ennek élén álló Clemens Krauss karmester korábban már bemutatta ott Johann Strauss Egy éj Velencébenjét (1929), Heiberger Operabálját (1931) és Suppé Boccaccióját (1932) – és 1934. január 20-án pedig színre került Lehár Giudittája!



Lehár Ferenc: „Nagy örömmel és sok szeretettel dolgoztam… és ugyanolyan műgonddal fordultam a hangszerelés felé – amit az Operaház gazdag és nagyszerű zenekara el is várhat -, mint amennyi figyelmet szenteltem az énekhangok hatásos kezelésének és a téma választékosságának. Novotna művésznő Giudittaként megkapta a maga keringőjét – Olyan forró ajkamról a csók; Richard Tauber a maga áriáját, s kettejük D-dúr duettje mintegy vezérmotívumként húzódik végig a partitúrán.” (Forrás: Lehár über seine „Giuditta” – Lehár a Giuditta c. művéről – Neues Wiener Tagblatt, Bécs. 1934. I. 7. )



Lehár Ferenc: „Alighanem ez a legnagyobb szabású partitúra, amit valaha írtam. Azt hiszem, elmondhatom: a Giuditta a legérettebb művem, s annyi szeretettel dolgoztam rajta, mint talán soha még… Oktalan kérdés, hogy a Giuditta vajon opera-e, vagy operett. Egyik sem a szó szokványos értelmében. A Paganini, a Friderika és A mosoly országa óta olyan stílusban írok, melyet zenei alkotásaim számára a legalkalmasabbnak érzek, és soha nem törtem a fejemet azon, melyik műfajba sorolható ez vagy amaz művem. Vannak a Giudittában az operára emlékeztető komoly jelenetek, ám akadnak benne a cselekményből adódó vidám képek és mulatságos jelenetek is… boldog voltam, hogy harmincesztendős zeneszerzői munkám után megadatott nekem: művemet a bécsi Állami Operaház klasszikus színpadán mutatják be, s a legkiválóbb művészek énekelnek benne a leghíresebb zenekar kíséretével.”  (Forrás: Franz Lehár über seine „Giulietta”. Gespräch – L. F.  A Giuliettáról. Beszélgetés – Neues Wiener Journal Bécs. 1932. IX.14.)



Lehár Ferenc: „Bármekkora legyen is a feladat, öreg barátom, Marischka – akit megbíztak a darab rendezésével – a rá jellemző lelkesedésnek és fanatikus munkabírásnak hála – megbirkózik vele. Sokszínű az öt kép palettája – az első képben a kikötő tarka világa, a harmadikban a katonai tábor élete, s mindenekfelett a negyedik kép, ahol Giuditta az Alcazarban lép fel, egy nagy észak-afrikai város mulatójában, az egyidejű balettel; a tervezőművészek és az Operaház maga sem fukarkodtak a színekkel. A legmélyebb hálával gondolok mindazokra, akik oly sokat fáradoztak művem érdekében.  (Forrás: Lehár über seine „Giuditta” – Lehár a Giuditta c. művéről – Neues Wiener Tagblatt, Bécs. 1934. I. 7. )



/Otto Schneidereit: Lehár – Zeneműkiadó, 1988/



 



(Folytatni fogom, továbbra is a Giudittáról…)


Fischer Ádám • 4952018-07-01 20:34:02

ÚJABB PÉNZESŐ A NÁCIZÓ BALLIB ÉRTELMISÉGRE



MAGYAR IDŐK, 2018. JÚNIUS 30. SZOMBAT 10:00 2018. 07. 01. 12:04



VÉLEMÉNY



VEREBES ISTVÁN: AZ UTÓBBI TÍZ ÉVBEN CSAK A JOBBOLDALHOZ SOROLT IGAZGATÓKTÓL KAPTAM MUNKÁT



/Szakács Árpád/



 



[…] „Nigéria azért is jó hely, mert ott nem tombol az antiszemitizmus, nem dühöng a nácizmus, a rasszizmus, a kirekesztés, az idegengyűlölet, mint Magyarországon. Nincs is olyan nigériai, aki be merné tenni a lábát hazánkba, ha elolvassa, megnézi a Fischer Ádám, Fischer Iván testvérpár Magyarországról szóló nyilatkozatait. Fischer Iván, aki a Budapesti Fesztiválzenekar vezetője, különböző helyeken nap mint nap ezekkel ordibálja tele a nyugati sajtót: „A magyar politikusok kulturális bűnözők”; „Az én országom tele van gyűlölködéssel, rasszizmussal, korrupcióval és hazugsággal”; „Ezt a nagyzenekart meg sem érdemli Magyarország”. Fischer úr már operát is írt a náci magyarokról, amelyet a New York Times 2013. október 20-i számában így jellemzett: „Opera veszi fel a harcot a magyarországi növekvő antiszemitizmus ellen.”



A terjedelmes írás Fischer Ivánt Schiff András zongoristával és Alföldi Róbert rendezővel együtt az Orbán-rezsimmel szemben felkelő hősökként méltatja.



Fischer Iván úr meg nem érdemelt zenekarának költségvetése viszont rajtunk maradt, mint szamáron a fül. Jó nagy összeg, jó sok pénz, amivel tisztességesen elszámolni már nem nagyon tudott a „rezsimmel szemben felkelő hős”. A Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány 2013–2015 közötti gazdálkodásának ellenőrzése után tavaly novemberben az Állami Számvevőszék azt írta: „Az alapítvány az ellenőrzött időszakban államháztartási és azon kívüli forrásból összesen 5,5 milliárd forint támogatást kapott.” Azt is megállapították, hogy a szervezet nem tud törvényesen elszámolni az állami támogatással, sőt súlyos szabálytalanságok özönét tárták fel.



Szerencsére Fischer Ádámot sem hagyta a diktatúra a határ szélén, ahol folyamatosan követeli a kerítés lebontását. Migránsmentő akciók özönét indította, támogatta, közben külföldön mindenhol ódákat zengett az idegengyűlölő magyarokról. Márciusban emberi jogi díjjal tüntette ki Soros Györgyöt. Jócskán volt rá keret abban a pénzeszsákban, amellyel a Fidesz-diktatúra immár nyolc éve próbálja elnyomni.



Fischer Ádám úr most éppen Wagnerrel harcol a migránsok jogaiért – írta jú­nius 20-án a Népszava. Ki nem találnák, hol! Hát a náci Fidesz által fenntartott Művészetek Palotájában (Müpa), ahol annyi munkával látják el, hogy kis híján ínhüvelygyulladása lesz a sok vezényléstől és a pénzszámlálástól, amit érte kap. Sőt menetrendszerűen most is ő a Wagner-napok művészeti vezetője – örvendeztetett meg a jó hírrel még májusban Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.



Fischer Ádámot most éppen Wolf-díjjal tüntették ki, és a csaknem harmincmilliós jutalmat át is utalta a migránsokat támogató Soros-szervezetnek, a Helsinki Bizottságnak, hogy még több érzékenyítőtréninget szervezzenek az idegengyűlölő magyaroknak.” […]



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 609142018-07-01 20:20:46

Köszönöm a linket, igen érdekes cikk, érdemes ide kimásolni az interjú teljes szövegét:



 



„A nézők talpa alól szólhat a kórus a felújított Operaházban”



Interjú Zoboki Gábor építésszel



Zubreczki Dávid



Index.hu - 2018.07.01. 17:08



Szó szerint a pincétől a padlásig felújítják az Operaházat. Ráfért, a nyolcvanas évek eleje óta nem nyúltak érdemben hozzá, és akkor sem feltétlenül úgy, ahogy kellett volna. A rekonstrukció tervezője Zoboki Gábor,  aki nem csak neves építész és operarajongó, de ugye ő és csapata tervezte a Müpát és az Erkel Színház átalakítását is, szóval nem nagyon van más ma Magyarországon, aki annyira otthon lenne a témában, mint ő. Már több órányi beszélgetésen és közös helyszínbejáráson vagyunk túl, de még mindig csak ömlenek belőle a történetek, és a legapróbb részletekhez fűződő érdekességek. Nem csak a műfaj, de az épület lelkes megszállottja is. Az alábbi interjúban csak egy kis ízelítőt adunk mindabból, amit a házról mesélt, és a későbbiekben további posztokban térünk vissza a részletekre.



– Miért kell felújítani az Operát?



– Az Operaház a magyar építészet remekműve, Ybl Miklós egyik utolsó kiemelkedő alkotása, a 19. századi nemzeti építészetünk esszenciája. Ráadásul alig van operaház Európában, amelyik eredeti formájában, átépítés nélkül fennmaradt volna – se az olasz, se a német operakultúra területén. Leégtek, lebombázták, lebontották vagy átalakították őket. Ám nem csak ezért értékes és egyedülálló. A megépítésekor világszínvonalat képviselt: itt használtak először hidraulikus színpadtechnikát – ezt maga Ybl tervezte –, nézőtere akusztikailag kiválóan sikerült, belsőépítészetében pazar, a műfaj rangjához méltó volt. Viszont a legutóbbi nagy felújítás több mint harminc évvel ezelőtt, a nyolcvanas évek elején történt, amikor egy olyan színpadtechnikát építettek be az omladozó NDK-ból, ami a maga korában sem számított már korszerűnek. Emlékszem olyan Walkür előadásra, ahol Wotan búcsújának zárójelenetét a díszletváltás műszaki hibái miatt az előző kép díszletében énekelték végig. A legviccesebbet akkor éltük meg, amikor




az előadás közepén lassan elindult a függöny, úgyhogy az énekesek egyre kisebb függönynyíláson próbálták befejezni a felvonást.




Halkabb, pontosabb, gyorsabb és digitálisan irányítható, többfunkciós, 21. századi rendszert építünk be. Azonban legalább ilyen fontos, hogy Magyarország egyik legpatinásabb műemléképületét korhű állapotának megfelelően állítsuk helyre, azaz minél inkább visszanyúljunk Ybl Miklós eredeti terveihez. Nem csak azért, mert az elmúlt közel másfél évszázadban a felújítások, átalakítások – például a nézőtér korábbi bővítése, vagy a zenekari árok szűkítése – sokat rontottak az akusztikán, hanem mert a ház sokkal szebb volt eredeti pompájában. A közönség számára ez lesz a leglátványosabb változás – ugyanabba a házba léphetnek be, amely 1884-ben, a megnyitón várta a látogatókat, köztük őfelsége Ferenc József császárt, aki a korabeli beszámolók szerint igencsak el volt ragadtatva a látottaktól. Bár korábban kikötötte, hogy nem lehet nagyobb a bécsinél, de a legenda szerint a megnyitón azt mondta: ”valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”.



– A legtöbb operalátogató valószínűleg ma is nagyon szépnek látja a házat.



– Ma is az, de sokkal nemesebb volt egykoron. Az Ybl által tervezett épület a kor legnívósabb német és olasz operaházainak építészeti szintézisét jelentette. Ybl neoreneszánsz stílusérzéke olyan csodálatos, hogy méltó módon vetik össze a valóban reneszánsz kori „középületelődeivel”. Ybl keze nyomán nem találjuk a 19. századi eklektika „üres” idézeteit, a ház olyan tökéletes, hogy nem látom értelmét bármit változtatni rajta, ami nem a korszerű operajátszás feltételeit szolgálja. Egyedülálló tanúépületről van szó, kivételes építészeti értékekkel. Meg kell tisztítani a látszó felületeket, freskókat, képzőművészeti elemeket és el kell távolítani a korábbi felújítások éppen akkor aktuális műszaki következményeit, átfestéseit. Érdekes megfigyelni, hogy a díszítőfestés esetében a mester komplementer színekkel dolgozott, mint a reneszánsz festők. A túlnyomórészt meleg okker, lazac, sziennák és umbrák, meggyvörös és arany színvilága mellé olajzöld és türkizkék színek társultak. Egykor az épület összes belső terében összhangban voltak a díszítőfestések egymással és a freskók színvilágával. Ha a valamikori kerengők sötétokker és szienna színű, intim jellegű teréből léphetnénk be újra egy világos okker és aranyozott nézőtérre, akkor a hatás a jelenleginek a többszöröse lehetne. Csakhogy ma az Opera nézőterének legmeghatározóbb színe a sötétvörös, mindenhol ez jelenik meg – ám ez csak az ötvenes évek óta van így. Ma hiába keressük mondjuk az eredeti arany csillogású olajzöld előfüggönyt, azt is eltüntették, mint mindent, ami az arisztokráciára emlékeztetett a háború után. A nyolcvanas években már visszaállíthatták volna az eredeti színeket, de akkoriban a szakmának erre nem volt lehetősége. Most részben falkutatással, részben korabeli leírások alapján rekonstruáljuk, hogy is nézhetett ki a ház, de olyan nyomokat is fel kell használnunk, mint mondjuk az egykori számlák, amelyekből kiderül, milyen színű drapériákat vásároltak a díszítéshez. Persze nem elég a színeket visszaállítani. A teljes varázshoz megfelelő fény is kell.



– Nem jó a világítás sem? A nagy csillár látszólag ugyanolyan 135 éve.



– A nézőtér nagy csillárja keveset változott ugyan, de egészen máshol lógott eredetileg, mint ahogy mi azt ismerjük. A háború után a mennyezetig felhúzták, mintha valaki a mellkasánál szíjazná be a nadrágját. Talán azért tették, mert így lehetett a legtöbb fényt kibocsátani. Csakhogy a történeti korokban a csillárok a belső terek illúzióját fokozták azzal sejtelmes, derengő fényükkel, melyek megcsillantak az aranyozott és fényes felületeken. Tehát szét kell választani a funkcionális világítást – hogy megfelelő fényerőt biztosítsunk a nézőtéren – ettől a csodálatos hatástól. Tervünk az, hogy a Lotz-freskót méltó módon megvilágítva – ehhez a csillárt vissza kell engednünk négy méterrel lejjebb az eredeti helyére –, maga a mennyezeti freskó legyen a legdominánsabb elem a teremben. „A zene apoteózisa”. Az Olümposz világában vagyunk, Apolló lantjátékát hallgatják az ott lakó istenek és múzsák. Itt minden az illúzióinkat szolgálja. Még el sem kezdődik az előadás, de minket már elvarázsol a bejárat, a díszlépcső, a festmények, a színek, a bojtok és rojtok. Olyan ez, mint egy templom, ahol a füstös félhomályban érvényesül leginkább az építészet, képzőművészet és zene hatása.



– Kiegészítőfények eddig is voltak.



– Igen, de sajnos a legutóbbi átépítés során a részletekre – Ybl-lel ellentétben – nem mindig fordíthattak elég figyelmet. A páholyokban például egyszerű villanyégők árválkodnak, és még arra sem ügyeltek, hogy középre kerüljenek. Olyan, mintha némelyik páholy nem lenne befejezve. Az égőket drapériákkal takarták ki, hogy a nézőtérről nézve ne jelenjenek meg, de ez a rengeteg plusz függöny rendkívüli módon levette az utózengési időt, azaz rontották a nézőtér akusztikai környezetét. A restaurátori feltárások révén azt is látjuk, hogy a páholyok mennyezete és architrávjainak építészeti kiképzése, festése olyan értékes, hogy azt korszerű világítástechnikával meg kell mutassuk. A felvonások kezdetét jelző kialvó fények játéka az operai nézőtér belsőépítészeti nyitánya az előadás megkezdése előtt. Fontosnak tartom, hogy ez az illúzió is helyreálljon. Az előszínpadi nagyfüggönyt nem lehetett a proszcénium nyílás mögé kihúzni a helyhiány miatt. Így az énekesek egy bársonnyal kipárnázott keretet kellett áténekeljenek. Tehát minden, amit az eredeti helyreállításért teszünk, egyben egy tökéletesebb akusztikai és színház-technológiai megoldás felé is visz.



– Miért, mi az, amivel rontottak még az akusztikán?



– Például azzal, hogy megnövelték az ülőhelyek számát a földszinten. 1912 nyarán a zenekari árok rovására további sorokat tettek az első sor elé, ehhez viszont meredekebbre kellett dönteni a nézőteret. Azáltal, hogy a zenekari árok több mint két méterrel becsúszott a színpad alá, felborult a zenekari és színpadi hangzás aránya. A zenekari árok össze volt kötve a nézőtér alatti nyomótérrel. Itt az utcáról ideérkező levegő „légtócsát” képzett. A szellőzőcsatornákba behordott jéggel pedig a párásításról is gondoskodtak egyben. Minden szék alatt megtalálhatók ma is azok a rácsok, melyeken keresztül a levegő feláramolhatott a nézőtérbe. Hiszen a gázégők és testek melege elindított egy lassú áramlást. A csillár fölötti rács és az „Ördögpadlás” pedig arra szolgált, hogy a levegőt átvezessék az egész auditóriumon. Ez az úgynevezett elárasztásos szellőzés létrehozhatott olyan zengő tereket a nézőtér alatt és fölött, ami segíthette ezt a különleges akusztikai élményt. Mi újra összekötjük ezeket a tereket a zenekari árokkal, a talpunk alól szólalhat meg az orgona és a kórus hangja a Faust utolsó felvonásában



– Vannak még olyan terek, amelyekre ma már nincs szükség?



– Az alsó szinten működő elektromos berendezések nagy része mára feleslegessé vált. Ami egykor több szobányi területet foglalt el, azt ma egy mobiltelefon is helyettesítheti. Ezek helyére irodák és öltözők kerülnek. Az Operaházban működtek festőművészek, szobrászok, lakatosok, valamint férfi és női varroda, kalapos, parókás, cipész, ötvös és a díszletkárpitos műhely is. Ez mind kikerül az Eiffel Műhelyházba, ami újabb tereket szabadít fel. Az egyik ilyen műhelybe kerül például az új zenekari öltöző. A legnehezebb kérdés talán az akadálymentesítés, hiszen egy-egy liftet nem lehet csak úgy elhelyezni az Operában a rezgések miatt sem. Szerencsére van két karzatra felvezető lépcső, amely az oldalsó bejárattól vezetett a legfelső szintre, és eredetileg egy közbenső szintre se lehetett innen bejutni. Így nem találkozhattak a kakasülőre igyekvő szegényebb nézők a tehetősebb vendégekkel. Ebben kaphat helyet a felvonó, némi átalakítás után, hiszen a lépcsőfordulók sehol sem illeszkedtek pontosan a közönségforgalmi műemléki tereihez. A leglátványosabb változás azonban alighanem a nézőtéren lesz.  A széksorokat nem választja ketté többé folyosó, így a legértékesebb helyekről nem kell lemondani ezután. Eredetileg Ybl tervein is ez az elrendezés szerepelt, de a munkák befejezése előtt leégett a bécsi Ring-színház, a Staatsoper akkori ellenlábasa. 270-en vesztek oda. A színháztörténet legdrámaibb eseménye után minden nagyobb színházban vasfüggönnyel választották ketté a színpadot és a nézőteret, hogy a színpadon elinduló tűztől megmentsék a közönséget. Ybl operája volt az elsők között ebben a sorban, ezért kellett véleményem szerint három blokkra vágni a nézőteret és az akusztikailag értékes oldalfalakra „ráültetni” a közönséget. Ma már sokkal biztonságosabbak az anyagok és riasztórendszerek nincsenek túlsúlyban a tűzveszélyes anyagok, így visszaállíthatjuk azt az ülésrendet, amit Ybl Miklós megálmodott, és amit mindenütt ma is megtalálunk, elsősorban a német nyelvű operaszínházakban.



– Ahol lehet, Ybl terveihez nyúlnak vissza. Többen azt várták, hogy „zobokisabb” lesz az átalakítás.



– Szokták kérdezni, hogy hol van ebben Zoboki? Hát sehol. Nem azért, mert összesen háromszáz mérnök dolgozik a házon a vezetésemmel, hanem azért sem, mert Ybl Miklós zseniálisat alkotott.. Pedig neki is folyton csökkentették a költségkeretét, egyre kevesebből, egyre kisebb, mégis egyre nagyszerűbb operát tervezett. A végeredmény pedig sok szempontból túltett azokon a nyugat-európai mintákon, amiket követett. A mi feladatunk az, hogy megvalósítsuk azt, amit ő megálmodott, és csak nagyon finoman egészítsük ki a munkáját. Egy szót sem ejtettünk arról, hogy az Operaház volumenének több mint kétharmada azt szolgálja, hogy az operaüzem virtuózan működhessen. Felújított színpad, öltözők, műhelyek és irodák keletkeznek, melyekkel legalább akkora adósságot törlesztünk a művészeknek, mint amennyit a nézőtéren az operarajongóknak. A jelenkor operajátszás trendjeit nem hagyhatjuk figyelmen kívül, de törekednünk kell arra, hogy a technikai módosításokkal ne sértsük meg az Ybl-i hagyatékot. A Magyar Állami Operaház igazi kultúrtörténeti kuriózum és reméljük a felújítás után pedig hangzásában, belsőépítészeti pompájában és felszereltségében ismét világszínvonalú lehet.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42922018-07-01 19:53:04



Házy Erzsébet  - Gershwin: Porgy és Bess (1970)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 12352018-07-01 11:44:27

2018. június 30., M5 csatorna, 19:30



V4 Operettgála A Visegrádi Csoport Magyar elnöksége alkalmából



 "Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán."



Közvetítés a Művészetek Palotájából



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



Az operett-gála közreműködői:



Nemzeti Filharmonikus Zenekar



Vezényel: Peter Valentovič



Rost Andrea, szoprán



Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán



Richard Samek, tenor



Clemens Unterreiner, bariton



 



Műsorvezető:  Bősze Ádám



Műsor:



I. rész




1.  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8



2.  Lehár: Giuditta – Octavio dala: „Szép itt az élet és oly vidám” (Richard Samek)



3. Kálmán: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője: "Hajhó,hajhó...Messze délen zordon hegyek ölén..."  (Rost Andrea)



4. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Hej, cigány” (Clemens Unterreiner)



5. J. Strauss: A denevér





- Quadrille



- Orlovszky áriája (Katarzyna Kuncio)





6. Lehár: A víg özvegy – szerelmi kettős: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress” (Rost Andrea, Clemens Unterreiner)



7. Lehár: A mosoly országa – Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” (Richard Samek)





II. rész





1. Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel



2. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Richard Samek)



3. Lehár: A víg özvegy





- Vilja-dal (Rost Andrea)



- Danilo belépője„Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám” (Clemens Unterreiner)





4. Moniuszko: Halka - Mazurka



5. J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata (Katarzyna Kuncio)



6. Lehár: Giuditta - Giuditta belépője (Rost Andrea)





Ráadás:



Kálmán: Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Rost Andrea, Katarzyna Kuncio, Richard Samek, Clemens Unterreiner)




.(A dalok eredeti nyelven - német szöveggel -  hangoztak el.  Egyes versek refrénjét a közreműködő énekesek magyar nyelven is elénekelték.)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27882018-07-01 10:37:00

A Dankó Rádió mai operettadásában a héten utoljára volt velünk Káel Csaba.



A „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya immár túl van a Zeneakadémia volt és jelenlegi rektorával (Batta András és Vígh Andrea), a Magyar Állami Operaház korábbi és mostani  főigazgatójával  (Szinetár Miklós, Ókovács Szilveszter), a Budapesti Operettszínház főigazgatójával (Lőrinczy György) és volt művészeti vezetőjével (Kerényi Miklós Gábor)  vagy éppen Bán Teodórával, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ igazgatójával, és most már a Művészetek Palotája vezérigazgatójával is készített beszélgetés-sorozatain, melyeket ennél fogva nekünk, a rádióhallgatóknak is módunkban állt egy- egy héten át érdeklődéssel és figyelemmel követnünk.



Ideírom a délelőtti műsor zenei kínálatát:



Julius Fucik: A gladiátorok bevonulása  (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)



Goldmark Károly: A Sába királynője  - A királynő bevonulási indulója  és kórus (Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kovács János)



Lehár Ferenc - Ludwig Herzer, Fitz Löhner - Harsányi Zsolt: A mosoly országa



– Szu-Csonga dala: "Vágyom egy nő után" (Boncsér Gergely)–élő, koncert felvételről



Szív-duett: „Szív, hogyan tudsz, így tele lenni, mondd?”  (Lukács Anita és Vadász Zsolt)



Kálmán Imre - Leo Stein, Jenbach Béla: Csárdáskirálynő  - Sylvia belépője:   "Heia, heia, in den Bergen ist mein Heimatland" (Anna Netrebko, km. a Prágai Filharmonikusok Kórusa  és Zenekara, vezényel: Emmanuel Villaume) 



 



Ifj. Johann Strauss - Karl Haffner, Richard Genée - Fischer Sándor: A denevér



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05



Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György



Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Mikó András



Az operett rádió-stúdiófelvételéről az alábbi részletek szólaltak meg a II. felvonásból:




  • Jelenet (prózában) és Csárdás (Házy Erzsébet, km.  Mednyánszky Ági és Szőnyi Ferenc)



„Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj. Igéz a hangja, a zenéje kábít, visszacsábít, híven az ősi táj, a pusztán a délibáb, a napfény, a nyíló virág, a fák sűrű zöldje, a dús búza földje…. / Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!.Hej, te barna lány, csárdásra várnak ám! Nyújtsd a két karod, járd a táncot, hopp!.....” 




  • Jelenet (prózában) és Pezsgő-tercett (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   



„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   




  • Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay, György, Szőnyi Ferenc, énekkar)



„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- Elég volt már! Elég! Keringőre várunk rég.  Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... / - Menjünk együtt egy darabig, komám…/- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”



Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágbanNyitány  (koncertfelvételről) – a MÁV Szimfonikus Zenekart Kesselyák Gergely vezényli.



Ezt a műsort délután hat és hét óra között megismétli a rádió.



Holnaptól pedig Zsadon Andrea  és Szolnoki Tibor művészházaspár lesz a Túl az Óperencián adásának – és benne Nagy Ibolyának - a vendége a rádió stúdiójában.


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

20:30 : Budapest
Budavári Palota, Oroszlános udvar

Miklósa Erika, Balázs János, Lajkó Félix
Az MVM Zrt. bemutatja:
ZENERGIA – A zene mindenkié
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nmezeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
esőnap: július 22. vasárnap

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – Anna-bál, Palotás
A mai nap
született:
1920 • Isaac Stern, hegedűs († 2001)