vissza a cimoldalra
2018-12-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61397)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Haladjunk tovább... (216)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9487)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3021)
Polgár László (267)
Abbado – az ember (153)
Franz Schubert (309)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1544)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1190)
Franz Schmidt (3241)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (962)
Erkel Ferenc (1053)
Haspók (1258)
Élő közvetítések (7595)
A díjakról általában (1045)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (803)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2635)
Pitti Katalin (823)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (27586 hozzászólás)
 
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30202018-12-11 11:47:40

Túl az Óperencián Szóka Júlia énekesnő-színésznő párjával, Temesi László újságíróval


Polgár László • 2662018-12-11 11:36:54

2018.12.11  19:35 - 22:05  Bartók Rádió



Franz Schubert: Fierrabbas

Háromfelvonásos opera



Szövegét Josef Kupelwieser írta



Vez.: Claudio Abbado



Km.: Arnold Schönberg Kórus és az Európa Kamarazenekar



Szereposztás:



Károly király - Robert Holl (basszbariton),



Emma, Károly király lánya - Karita Mattila (szoprán),



Roland - Thomas Hampson (bariton),



Ogier - Peter Svesnsson (tenor),



Boland, mór herceg - Polgár László (basszus),



Fierrabras, Boland fia - Josef Protschka (tenor),



Florinda, Boland lánya - Cheryl Studer (szoprán),



Maragond - Brigitte Balleys (mezzoszoprán),



Brutamonte - Hartmut Welker (basszbariton),



Olivier - Jörg Schluckebier (próza),



Burgundi Gui - Rainer Brandstetter (bariton),



Normandiai Richárd - Claus Kühbacher (próza)



,Gérard von Mondidur - Michael Weber (próza),



Eginhard lovag - Robert Gambill (tenor),



Fiatalasszony Emma kíséretéből - Brigitte Pinter (mezzoszoprán) 


Abbado – az ember • 1522018-12-11 11:36:14

2018.12.11  19:35 - 22:05  Bartók Rádió



Franz Schubert: Fierrabbas

Háromfelvonásos opera



Szövegét Josef Kupelwieser írta



Vez.: Claudio Abbado



Km.: Arnold Schönberg Kórus és az Európa Kamarazenekar



Szereposztás:



Károly király - Robert Holl (basszbariton),



Emma, Károly király lánya - Karita Mattila (szoprán),



Roland - Thomas Hampson (bariton),



Ogier - Peter Svesnsson (tenor),



Boland, mór herceg - Polgár László (basszus),



Fierrabras, Boland fia - Josef Protschka (tenor),



Florinda, Boland lánya - Cheryl Studer (szoprán),



Maragond - Brigitte Balleys (mezzoszoprán),



Brutamonte - Hartmut Welker (basszbariton),



Olivier - Jörg Schluckebier (próza),



Burgundi Gui - Rainer Brandstetter (bariton),



Normandiai Richárd - Claus Kühbacher (próza)



,Gérard von Mondidur - Michael Weber (próza),



Eginhard lovag - Robert Gambill (tenor),



Fiatalasszony Emma kíséretéből - Brigitte Pinter (mezzoszoprán) 


Franz Schubert • 3082018-12-11 11:26:22

2018.12.11  19:35 - 22:05  Bartók Rádió



Franz Schubert: Fierrabbas

Háromfelvonásos opera



Szövegét Josef Kupelwieser írta



Vez.: Claudio Abbado



Km.: Arnold Schönberg Kórus és az Európa Kamarazenekar



Szereposztás:



Károly király - Robert Holl (basszbariton),



Emma, Károly király lánya - Karita Mattila (szoprán),



Roland - Thomas Hampson (bariton),



Ogier - Peter Svesnsson (tenor),



Boland, mór herceg - Polgár László (basszus),



Fierrabras, Boland fia - Josef Protschka (tenor),



Florinda, Boland lánya - Cheryl Studer (szoprán),



Maragond - Brigitte Balleys (mezzoszoprán),



Brutamonte - Hartmut Welker (basszbariton),



Olivier - Jörg Schluckebier (próza),



Burgundi Gui - Rainer Brandstetter (bariton),



Normandiai Richárd - Claus Kühbacher (próza)



,Gérard von Mondidur - Michael Weber (próza),



Eginhard lovag - Robert Gambill (tenor),



Fiatalasszony Emma kíséretéből - Brigitte Pinter (mezzoszoprán) 



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30192018-12-11 09:23:56

Pótlólag: 



A Dankó Rádió  tegnapi operettműsorában Lehár Ferenc Paganini című operettjéből is megszólaltak  részletek Szóka Júlia, Szabó Miklós, Orosz Júlia, Zentay Annna és Kishegyi Árpád énekfelvételeiről. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 613902018-12-10 22:48:09

Az Operaház Facebook oldaláról:



4 órája · 



New York Magazine kulturális oldala, a Vulture válogatása szerint A Sába királynője New York-i előadása bekerült az év 10 legjobb klasszikuszenei produkciói közé.



 



https://www.vulture.com/2018/12/best-classical-music-performances-2018.html?fbclid=IwAR0wt5ODnCkiRf8RR3XCbCp5KpdAjxycdONugeE-j7lS_93P3bLt1orq6J8



 



10. The Queen of Sheba



The government of Hungary, which is also its chief supporter of opera, is generally seen as unfriendly to Jews. As if to say anti-Semites? Not us!, the Hungarian State Opera brought in Karl Goldmark’s Old Testament opera, complete with tallit, chuppah, and chorus of righteous Israelites. More important, the powerful cast delivered on Goldmark’s lush romanticism, a reminder of why this opera was a huge 19th-century hit.



 


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9612018-12-10 21:31:12

Kapcs. a 960. sorszám bejegyzéséhez



Pontosítás: nem Kiss B. Atilla, hanem mégis László Boldizsár énekelt; az előzetesen jelzett Sarolta-részlet (Ordító kántor áriája) Erkel operájából kimaradt, helyette a Bánk bánból Petúr bordalát hallottuk.


















Az előbb ért végett az ERKEL- gála Miskolci Művészetek Háza Hangversenytermében, amely koncertet élőben közvetítette a Bartók Rádió.



/Miskolc 2018.12.10.  19.05 – 21.15/



 



 



A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Erkel Ferenc műveiből - l Erkel Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából



Km.: Rálik Szilvia (szoprán), László Boldizsár (tenor), Kelemen Zoltán (bariton)



Ideírom most a műsor helyesbített részletezést:



I. rész



 



 



1.Ünnepi nyitány



2. Bánk bán - Petúr bordala (Kelemen)



3. Névtelen hősök 



a) Ilonka románca (Rálik)



b) Verbunkos – az I. felvonást lezáró rész



4. Hunyadi László - László áriája I. felv. (László)



5. Brankovics György



a) Brankovics monológja II. felv. (Kelemen)



b) Mara - Murat kettőse III. felv. (Rálik, László)



6. Bánk bán



a) Csárdás - a „Magyar Tánc” az I. felvonásból



b) Bánk - Tiborc kettőse II. felv. (László, Kelemen)



 



II. rész



7. Bátori Mária - Nyitány



8. Hunyadi László



a) Gara nádor áriája, II. felv. (Kelemen)



b) „La Grange-ária” – Szilágyi Erzsébet áriája, II. felv. (Rálik)



9. Dózsa György - Fegyvertánc II. felv.



10. Hunyadi László



a) Börtönjelenet, IV. felv. – Gara Mária, Hunyadi László és Gara nádor ún. „börtön-tercettje” (Rálik, László, Kelemen)



b) Palotás, III. felv.



11. Bánk bán - Bánk áriája II. felv. (László)



Erkel Ferenc • 10522018-12-10 21:28:40

Kapcs. az 1051. sorszám bejegyzéséhez



Pontosítás: nem Kiss B. Atilla, hanem mégis László Boldizsár énekelt; az előzetesen jelzett Sarolta-részlet (Ordító kántor áriája) Erkel operájából kimaradt, helyette a Bánk bánból Petúr bordalát hallottuk.


















Az előbb ért végett az ERKEL- gála a Miskolci Művészetek Háza Hangversenytermében, amely koncertet élőben közvetítette a Bartók Rádió.



/Miskolc 2018.12.10.  19.05 – 21.15/



 



 



A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Erkel Ferenc műveiből - l Erkel Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából



Km.: Rálik Szilvia (szoprán), László Boldizsár (tenor), Kelemen Zoltán (bariton)



Ideírom most a műsor helyesbített részletezést:



I. rész



 



 



1.Ünnepi nyitány



2. Bánk bán - Petúr bordala (Kelemen)



3. Névtelen hősök 



a) Ilonka románca (Rálik)



b) Verbunkos – az I. felvonást lezáró rész



4. Hunyadi László - László áriája I. felv. (László)



5. Brankovics György



a) Brankovics monológja II. felv. (Kelemen)



b) Mara - Murat kettőse III. felv. (Rálik, László)



6. Bánk bán



a) Csárdás - a „Magyar Tánc” az I. felvonásból



b) Bánk - Tiborc kettőse II. felv. (László, Kelemen)



 



II. rész



7. Bátori Mária - Nyitány



8. Hunyadi László



a) Gara nádor áriája, II. felv. (Kelemen)



b) „La Grange-ária” – Szilágyi Erzsébet áriája, II. felv. (Rálik)



9. Dózsa György - Fegyvertánc II. felv.



10. Hunyadi László



a) Börtönjelenet, IV. felv. – Gara Mária, Hunyadi László és Gara nádor ún. „börtön-tercettje” (Rálik, László, Kelemen)



b) Palotás, III. felv.



11. Bánk bán - Bánk áriája II. felv. (László)



 




 



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 613872018-12-10 17:50:07

Ókovács Szilveszterrel Bolgár György beszélgetett a New York-i turné sikeréről, tapasztalatairól a Klubrádió Megbeszéljük... c. műsorában.



A beszélgetés visszahallgatható itt.



(16:46 perc: az Operaház Facebook oldaláról is.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 613862018-12-10 17:33:30

A cikk bizonyára a kulturális negyed alatt érti az épülő új  Eiffel csarnok (az operaházi-komplexum kisegítő háttérintézménye)  mellett lévő további "hajók" területére tervezett kulturális létesítmény, a tervezés alatt lévő új  Közlekedési Múzeum épületét is - amennyiben múzeumot is a kultúra részének tekintjük, és miért ne tekintenénk annak.



Index.hu oldaláról: (2018.08.09.)



A Közlekedési Múzeumnak új helyszínt jelöltek ki Kőbányán, az egykori Északi Járműjavítóban. A terület egyik emblematikus épülete a MÁV 1958–1962 között épített ún. Dieselcsarnoka, amely a 20. század ipari építészetének jellegzetes, a maga idejében korszerűnek számító mérnöki alkotása volt. Az épület déli része, az ún. Igazgatósági fejépület műemléki védelem alatt áll. A mögötte elhelyezkedő kilenc párhuzamos hajóból álló, mintegy 110 méter hosszú csarnok alkalmassá tehető a múzeum nagyméretű műtárgyakból, például vasúti és villamos kocsikból, buszokból, gépkocsikból álló gyűjteményének elhelyezésére." - áll a múzeum közleményében





Hvg.hu oldaláról: (2018. 09.25)



„Lezárult az Új Közlekedési Múzeum nemzetközi tervpályázatának előminősítési szakasza: a 11 meghívott építésziroda mellett négy újabb pályázó kapott lehetőséget a megmérettetésen való részvételre.



Az Északi Járműjavító területén megvalósuló, nagyszabású kulturális fejlesztésre kiírt pályázat világszerte nagy érdeklődést váltott ki, összesen 90 érvényes részvételi jelentkezés érkezett – közölte a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kedden az MTI-vel. A közleményben idézik a múzeum főigazgatóját, aki kiemelte, hogy a beruházás Európa egyik legjelentősebb, barnamezős területen végrehajtott kulturális projektje, amely izgalmas építészeti, városfejlesztési, örökségvédelmi és tájépítészeti kihívást jelent.”



 



(Azon persze lehet vitatkozni, hogy mit értünk "negyed" alatt: milyen arány, nagyság, méret alatt még nem, felette már igen...)



 


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8022018-12-10 17:06:56

ANTALL JÓZSEF+25 EMLÉKHANGVERSENY



2018. DECEMBER 10. 19:30 ERKEL SZÍNHÁZ – NAGYSZÍNPAD



MŰSOR:



Beethoven: Egmont-nyitány



Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős



Kocsár Miklós: Csellóverseny (Antall József halálára)



Kodály: Budavári Te Deum



Ünnepi köszöntőt mond dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. 



Közreműködik



Szemere Zita (szoprán),



Balga Gabriella (mezzoszoprán),



Brickner Szabolcs (tenor),



Szegedi Csaba (bariton),



Bakonyi Marcell (basszbariton),



Devich Gergely (cselló),



a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor)



Karmester: Kocsár Balázs



 


Erkel Színház • 94832018-12-10 17:03:36

ANTALL JÓZSEF+25 EMLÉKHANGVERSENY



2018. DECEMBER 10. 19:30 ERKEL SZÍNHÁZ – NAGYSZÍNPAD



MŰSOR:



Beethoven: Egmont-nyitány



Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős



Kocsár Miklós: Csellóverseny (Antall József halálára)



Kodály: Budavári Te Deum



Ünnepi köszöntőt mond dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. 



Közreműködik



Szemere Zita (szoprán),



Balga Gabriella (mezzoszoprán),



Brickner Szabolcs (tenor),



Szegedi Csaba (bariton),



Bakonyi Marcell (basszbariton),



Devich Gergely (cselló),



a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor)



Karmester: Kocsár Balázs



 


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9602018-12-10 11:43:00













A Bartók Rádió ma este élőben sugározza:



 



- Miskolc 2018.12.10.  19.05 – kb. 21.00



Kapcsoljuk a Miskolci Művészetek Háza Hangversenytermét



A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Erkel Ferenc műveiből



Km.: Rálik Szilvia (szoprán), Kiss B. Atilla (tenor), Kelemen Zoltán (bariton)



Műsor:



1.Ünnepi nyitány



2. Sarolta - Ordító kántor áriája I.felv. (Kelemen)



3. Névtelen hősök - Ilonka románca (Rálik)



4. Hunyadi László - László áriája I. felv. (Kiss B.)



5. Brankovics György:



a) Brankovics monológja II. felv. (Kelemen)



b) Mara-Murat kettőse III.felv. (Rálik, Kiss B.)



6. Bánk bán:



a) Csárdás



b) Bánk - Tiborc kettőse II.felv. (Kiss B., Kelemen)



7. Bátori Mária - Nyitány



8. Hunyadi László:



a) Gara nádor áriája II.felv. (Kelemen)



b) La Grange ária II.felv. (Rálik)



9. Dózsa György - Fegyvertánc II. felv.



10. Hunyadi László:



a) Börtönjelenet IV. felv. - tercett (Rálik, Kiss.B, Kelemen)



b) Palotás III. felv.



11. Bánk bán - Bánk áriája II. felv. (Kiss.B.)



 



(Megjegyzem, hogy a koncert  tenor szólistájaként eredetileg László Boldizsár neve szerepelt,  de az internetes műsorújságban  már Kiss B. Atilla  van feltüntetve. )



Erkel Ferenc • 10512018-12-10 11:39:09













A Bartók Rádió ma este élőben sugározza:



 



- Miskolc 2018.12.10.  19.05 – kb. 21.00



Kapcsoljuk a Miskolci Művészetek Háza Hangversenytermét



A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Erkel Ferenc műveiből



Km.: Rálik Szilvia (szoprán), Kiss B. Atilla (tenor), Kelemen Zoltán (bariton)



Műsor:



1.Ünnepi nyitány



2. Sarolta - Ordító kántor áriája I.felv. (Kelemen)



3. Névtelen hősök - Ilonka románca (Rálik)



4. Hunyadi László - László áriája I. felv. (Kiss B.)



5. Brankovics György:



a) Brankovics monológja II. felv. (Kelemen)



b) Mara-Murat kettőse III.felv. (Rálik, Kiss B.)



6. Bánk bán:



a) Csárdás



b) Bánk - Tiborc kettőse II.felv. (Kiss B., Kelemen)



7. Bátori Mária - Nyitány



8. Hunyadi László:



a) Gara nádor áriája II.felv. (Kelemen)



b) La Grange ária II.felv. (Rálik)



9. Dózsa György - Fegyvertánc II. felv.



10. Hunyadi László:



a) Börtönjelenet IV. felv. - tercett (Rálik, Kiss.B, Kelemen)



b) Palotás III. felv.



11. Bánk bán - Bánk áriája II. felv. (Kiss.B.)



 



(Megjegyzem, hogy a koncert  tenor szólistájaként eredetileg László Boldizsár neve szerepelt,  de az internetes műsorújságban  már Kiss B. Atilla  van feltüntetve. )



Olvasói levelek • 112972018-12-10 11:32:47

A Műsorajánlóban a ma esti miskolci koncerten (Erkel 125 gálahangverseny) fellépő művészeknél egy változás van: László Boldizsár helyett Kiss. B. Atilla  fog énekelni.



(Forrás: lásd a  Bartók Rádió honlapján a műsor részletezést)


Pitti Katalin • 8222018-12-10 10:13:48

Az elmúlt hét rádióműsorából:



Pitti Katalint hallhattuk "élőben" is a  Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársaként.





A december 3-9. közötti adások tartalmából (MediaKlikk.hu oldaláról - Nagy Ibolya ajánló-ismertető mondatatai):



"A Zeneakadémia utolsó évében a Magyar Televízió Verdi: Otello című művének női főszerepével robbant be a köztudatba. Így pályakezdőként már együtt énekelhetett és játszhatott az akkori legnagyobbakkal, Simándy Józseffel és Melis Györggyel. Ferencsik János vezényelte a felvételt, mely a Magyar Rádió 6-os Stúdiójában készült. A film országos ismertséget és szakmai sikert hozott számára.



Az 1978/79-es évadtól a Magyar Állami Operaház magánénekeseként szerződtették, ahol az operairodalom legcsodálatosabb szerepeit énekelte. Kerekes Jánostól Medveczky Ádámig, Lukács Ervintől Giuseppe Patane-ig, ifj.Palló Imrétől Lamberto Gardelli-ig, Kórody Andrástól Jurij Szimonov-ig és Erdélyi Miklóstól Kovács Jánosig , neves mesterekkel dolgozott együtt, akiktől a művésznő vallomása szerint sokat tanult, ahogyan kiváló rendezőktől, mint Mikó András, Békés András,Szinetár Miklós , akikkel a “munka” során sokat formálódtak szerepei, valamint gazdagodtak szerepformáló teremtő energiái. Minden mű, amit megszólaltatott és megszólaltat emlékezetes élményt hagyott és hagy mai napig az emberekben.



A világ számos országában énekelt, a legjelentősebbek: Drezda – Verdi: Lombardok c. operájának női főszerepével Giselda szerepével- 17-szer hívták függöny elé a művésznőt. Verdi: La Traviata címszerepét tán a legtöbb rendezésben énekelte, játszotta, élte itthon és külföldön Szófiában, Kassán, Kolozsvárott, Tokyóban, Nagoyában, Osakában és a Magyar Televízió opera-keresztmetszetében is Ő a énekelt és alakította Violetta figuráját. Puccini: Madame Butterfly címszerepét 16 éven át alakította, mellyel vendégszerepelt Prágában többször, mint a Puccini: Bohémélet Mimijével és Csajkovszkij: Anyegin Tatjána szerepével Prágában, Moszkvában Hamburgban, Rio de Janeiro-ban…Opera szerepein kívül mindig szívesen énekel Bach, Mozart, Verdi, Liszt, Kodály oratórikus műveket illetve dal és ária esteke a Magyar Rádióban, mint a Zeneakadémián. Itthon és külföldön rendszeresen koncertezik.



Sok felkérést kapott az operett világába is. A legtöbbet énekelt, játszott operett szerepe Lehár: Víg özvegy – Glawary Hanna szerepe, melyet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadtól a Staatsoperig énekelt, és ezzel a szereppel jutott el először vendégjátékkal Tokyo-ba is. Hasonlóan sokat énekelt operett szerepe a Saffi – J.Strauss: A cigánybáró- , mint a Lisa – Lehár: A mosoly országa- és a Marica grófnő – Kálmán Imre operettjéből. Jacoby: Sybill-je főszerepét pedig szintén a Magyar Televízió vette fel .



Számos jótékonysági munka résztvevője. Vannak szervezetek, melyeket több mint tíz éve patronál jótékonysági koncertjeivel, illetve annak bevételével.



Minden elénekelt mű az élet megnyilvánulásának lehetőségeit és annak erejét sugározza.



A megszólaltatás hat a művészre , mint a hallgatóra és végtelen folyamatban egymásra hatásban a Mindenséget szólítja meg, oda ad hírt az élet minőségéről.



A tanítás pedig szent kötelesség, mert “…amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg! Szabad vagy a kövektől az étherig, de jajj neked, ha magadnak tartod meg!” -Hamvas Béla szavaival vallja a művésznő ars poétikáját."


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43892018-12-09 20:45:02


Juan Diego Flórez • 7232018-12-09 20:24:24

Álmódozatok kora, avagy Florezzel Ománban



Origo.hu 2018.12.03. 09:29



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/98. levélária



( "Kedves Tatjána Néném!")



 


Pitti Katalin • 8212018-12-09 11:12:49

Ezen a héten ma utoljára volt velünk Pitti Katalin a Dankó Rádió operettműsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett.



A zenei összeállításban elhangzott:



Edith Piaf sanzonja Pitti Katalin tolmácsolásában: „Rózsaszínű élet”  - koncertfelvételről



Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája, IV. felv.: „Sola, perduta, abbandonata (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel Medveczky Ádám) - („Népszerű olasz operaáriák” – Pitti Katalin, szoprán – Hungaroton, CD, 1998)



Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács



- A királynő dala az 1. felvonásból: „… A kis királykisasszonyoknak: be jó dolguk van őnekik! ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog, a nagy királynők mégsem boldogok: Egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségivel!…..”  (Pitti Katalin)



- Szerelmi kettős:  „-Vidd ezt a mézest véled el, a tarisznyádba tedd el, talán még sor kerül reá, ne hadd itt Jóska, vedd el.…/Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…” (Pitti Katalin, Csurja Tamás, az MRT Szimfonikus Zenekarát Makláry László vezényli) - részletek, 1985



- Jóska dala a 3. felvonásból: „Ott, ahol egy kútgém látszik, csak egy kútgém látszik, jegenyefa tetejével tanyai szél játszik…” (Melis György, km. MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) - (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04)



Tolcsvay László – Tolcsvay Béla: Magyar mise



Pitti Katalin - szoprán

Begányi Ferenc - basszus

Ifj, Csoóri Sándor - népdal-énekes

Sasvári Sándor, Tolcsvay László, Tolcsvay Béla - rock-tenorok

Vikidál  Gyula -  rockbariton



Közreműködik a Honvéd Művészegyüttes Férfikara és a Tavasz Női Kar



Vezényel: Tóth András.



A felvétel a Főnix Stúdióban készült, 1993-ban. Producer: Tolcsvay László.



1 CD (46 perc)



(a darab első megjelenés éve: 1987)



Részletek:



3.  Gloria (Pitti Katalin, Begányi Ferenc, Sasvári Sándor, km. a Honvéd Művészegyüttes Férfikara és a Tavasz Női Kar)



5.  Sanctus  (Pitti Katalin, km. a Honvéd Művészegyüttes Férfikara)



9.  Elbocsátás - Entlassung (Pitti Katalin, Begányi Ferenc, Sasvári Sándor,  Tolcsvay László, Tolcsvay  Béla, Vikidál Gyula,  km. a Honvéd Művészegyüttes Férfikara és a Tavasz Női Kar)



„A Magyar Mise a rock-, a szimfónikus- és népzenét ötvöző oratórium, melyben a Muzsikás együttestől Vikidál Gyulán át Pitti Katalinig a hazai zenei élet nagyjai dolgoztak, nemcsak itthon aratott sikert: turnén járta be egész Németországot, Dortmundtól Münchenen át Aachenig a legnagyobb templomokban és előadótermek színpadán adták elő. Magyar muzsika, amely mindannyiunk Európáját fejezi ki! Azt az Európát, amelynek szellemi, lelki, erkölcsi értékrendjét ezer év óta képviseli Magyarország, s amelyet ezer év óta véd behatolni törekvő armadák és ideológiák ellenében. Ezer év küzdelmeiben népek tanulták meg itt becsülni egymás kultúráját, erkölcsi erényeit, s megtanulták védeni egymást, óvni a közös szellemi alapokat.”



A "Túl az Óperencián" délelőtt elhangzott adásának ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és az interneten is (www.dankoradio.hu)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30182018-12-09 11:12:24

Ezen a héten ma utoljára volt velünk Pitti Katalin a Dankó Rádió operettműsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett.



A zenei összeállításban elhangzott:



Edith Piaf sanzonja Pitti Katalin tolmácsolásában: „Rózsaszínű élet”  - koncertfelvételről



Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája, IV. felv.: „Sola, perduta, abbandonata (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel Medveczky Ádám) - („Népszerű olasz operaáriák” – Pitti Katalin, szoprán – Hungaroton, CD, 1998)



Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács



- A királynő dala az 1. felvonásból: „… A kis királykisasszonyoknak: be jó dolguk van őnekik! ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog, a nagy királynők mégsem boldogok: Egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségivel!…..”  (Pitti Katalin)



- Szerelmi kettős:  „-Vidd ezt a mézest véled el, a tarisznyádba tedd el, talán még sor kerül reá, ne hadd itt Jóska, vedd el.…/Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…” (Pitti Katalin, Csurja Tamás, az MRT Szimfonikus Zenekarát Makláry László vezényli) - részletek, 1985



- Jóska dala a 3. felvonásból: „Ott, ahol egy kútgém látszik, csak egy kútgém látszik, jegenyefa tetejével tanyai szél játszik…” (Melis György, km. MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) - (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04)



Tolcsvay László – Tolcsvay Béla: Magyar mise



Pitti Katalin - szoprán

Begányi Ferenc - basszus

Ifj, Csoóri Sándor - népdal-énekes

Sasvári Sándor, Tolcsvay László, Tolcsvay Béla - rock-tenorok

Vikidál  Gyula -  rockbariton



Közreműködik a Honvéd Művészegyüttes Férfikara és a Tavasz Női Kar



Vezényel: Tóth András.



A felvétel a Főnix Stúdióban készült, 1993-ban. Producer: Tolcsvay László.



1 CD (46 perc)



(a darab első megjelenés éve: 1987)



Részletek:



3.  Gloria (Pitti Katalin, Begányi Ferenc, Sasvári Sándor, km. a Honvéd Művészegyüttes Férfikara és a Tavasz Női Kar)



5.  Sanctus  (Pitti Katalin, km. a Honvéd Művészegyüttes Férfikara)



9.  Elbocsátás - Entlassung (Pitti Katalin, Begányi Ferenc, Sasvári Sándor,  Tolcsvay László, Tolcsvay  Béla, Vikidál Gyula,  km. a Honvéd Művészegyüttes Férfikara és a Tavasz Női Kar)



„A Magyar Mise a rock-, a szimfónikus- és népzenét ötvöző oratórium, melyben a Muzsikás együttestől Vikidál Gyulán át Pitti Katalinig a hazai zenei élet nagyjai dolgoztak, nemcsak itthon aratott sikert: turnén járta be egész Németországot, Dortmundtól Münchenen át Aachenig a legnagyobb templomokban és előadótermek színpadán adták elő. Magyar muzsika, amely mindannyiunk Európáját fejezi ki! Azt az Európát, amelynek szellemi, lelki, erkölcsi értékrendjét ezer év óta képviseli Magyarország, s amelyet ezer év óta véd behatolni törekvő armadák és ideológiák ellenében. Ezer év küzdelmeiben népek tanulták meg itt becsülni egymás kultúráját, erkölcsi erényeit, s megtanulták védeni egymást, óvni a közös szellemi alapokat.”



A "Túl az Óperencián" délelőtt elhangzott adásának ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és az interneten is (www.dankoradio.hu)


Operett, mint színpadi műfaj • 37762018-12-09 10:57:22

2018. DECEMBER 5. SZERDA 05:55 2018. 12. 05. 08:23 Magyar Idők



"ÉRTÉKRENDEK KÖZÖTT NINCS LAVÍROZÁS"



https://magyaridok.hu/kultura/ertekrendek-kozott-nincs-lavirozas-3732704/



"BAGI IVÁN ÉS NACSA OLIVÉR HUMORISTÁK TELJESEN ÚJ ARCUKAT MUTATJÁK MEG"



[…] „– A Budavári Palotakoncertek nagyon sok emberhez eljutottak, de mennyire kötik ezt Nacsa Olivér nevéhez?



N. O.: – Idestova hat éve annak, hogy megálmodtam és producertársammal megvalósítottam ezt a különleges eseményt, amelynek kapcsán számos alkalommal szólaltam már meg. A televíziós közvetítések elején pedig mindig mondok egy ünnepélyes köszöntőbeszédet. De a hétköznapi visszajelzések során is azt tapasztalom, hogy magát a brandet elsősorban az én nevemhez kötik.



B. I.: – Így sokkal több emberhez jut el az operett műfaja.



N. O.: – Reneszánszát éli a műfaj, és a minden évben jelentkező Budavári Palotakoncert egy emblematikus zászlóshajója lett, ami azáltal, hogy a zárt színházi térből áthelyezte az operettet egy elegáns polgári környezetbe, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a műfaj visszakapja méltó rangját. Ráadásul azzal, hogy ez a rendezvény az augusztus­ 20-i ünnepek záróprogramja a magyar köztévében, több millió emberhez jut el. Az elmúlt években pedig az esemény többnapos fesztivállá érett, kiegészülve a népzenével és a néptánccal, valamint a klasszikus zenével, hiszen csatlakozott hozzánk a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Filharmonikusok.



– Az előző rendszerben eléggé félrepozicionálták az operettet.



N. O.: – Nagyon, de ez érthető.



B. I.: – Ennek a csodálatos műfajnak a történetei a múltunkról szólnak, és sok esetben találhatók bennük történelmi vonatkozások. Éppen ezért a szocializmus éveiben megpróbálták a vásári komédia szintjére zülleszteni.



N. O.: – Ez egy ízig-vérig magyar műfaj, hiába próbálják az osztrákok a magukénak mondani Lehár Ferencet, Kálmán Imrét, ők soha nem fogják tudni ezt a műfajt olyan szinten művelni, mint mi. Mint említettem, reneszánszát éli az operett, és a köztévének is sok olyan tervünk és koncepciónk van beadva, amely újabb lökést adhat majd neki. Egy szó, mint száz, az operett manapság hihetetlenül népszerű, jó nézettségeket produkál. Remélem, hamarosan eljutunk oda, hogy úgy kezeljük, mint egy országimázst építő hungarikumot.” […]


Pitti Katalin • 8202018-12-08 13:25:55

Pitti Katalin és Nagy Ibolya beszélgetése a Dankó Rádió operettműsorában, a bejátszott szép zenékkel, ma is meghallgatásra volt érdemes:



Az adásban Pitti Katalin a művészeti életben alkotó nők szerepéről szólva kiemelte a házastársuk jelentette „háttér-biztonság”-szolgálatot; a hűséges „mintaférjekét”, akik minden „prózai” terhet levesznek a vállukról, hogy ők minél teljesebben élhessenek hivatásuknak. A példák között említette Marton Évát és Jókai Annát, akik mellett mindenkor ott állt a férjük, akik hátrahagyták saját munkájukat, hogy házastársuk művészi ambícióinak elősegítőjeként teljes energiájukkal nyugodt körülményeket biztosítsanak számukra a művészi-alkotói munkához.



Pitti Katalin a továbbiakban felhozott néhány kedves művészpartner-nevet, akiket nagyon tisztel, akiktől anno valamilyen impulzusokat kapott saját művészi fejlődéséhez, akikre a pályája során felnézett, akik valamilyen tekintetben a példaképül szolgált(n)ak neki: „Házy Erzsébetet idézte: ha bejött a színpadra, nem lehetett másra nézni; Placido Domingo; Sass Sylvia; az említett Marton Éva vagy Simándy József,  Kocsis Zoltán.



Liszt Ferencet annak kapcsán említette meg, hogy amikor kora – s talán máig - legnagyobb zongoraművésze abbahagyta a koncertezést, majd a komponálás felé fordult, milyen önzetlen személyiség volt: „reklámhordozó, hírvivő” egy személyben, aki számtalan zeneszerző művét zongorára átköltve népszerűsítette (a szerzőket és alkotásaikat egyaránt),  és váltak később ismertté- ismertebbé…



A mai műsorban felcsendült zenék voltak:



Lehár Ferenc – Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner -Gábor Andor: Cigányszerelem



- Nyitány (Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. november 3-án.



-  Ilona dala Messze a nagy erdő” (Pitti Katalin, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)



Giuseppe Verdi:Traviata – Violetta áriája, I. felv. „E strano…” (Pitti Katalin, km. Berkes János, valamint a Budapesti Filharmóniai Zenekara, vezényel: Rico Saccani („Népszerű olasz operaáriák” – Pitti Katalin, szoprán – Hungaroton, CD, 1998)



Wolf Péter – Fülöp Kálmán: Ave Maria  (Sass Sylvia, km. a  Wolf együttes) CD - Tom-Tom Records, 2004



Karl Millöcker – Theo Mackeben  - Hans Martin Cremer - Paul Knepler - J. M. Welleminsky: Dubarry 



Magyar dalszöveg: Szenes Andor



– Dubarry keringő dala: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, …/Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Sass Sylvia operettdalokat énekel, 1977. március 26.,  Kossuth Rádió 18.45-19.13



 - René dala: „Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak…”  (Kónya Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) részletek, 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23: Operettest Millöcker  Dubarry és Zeller A madarász c. operettjeiből



 



Molnár András operaénekest a mai születésnapján az éter hullámhosszán köszöntötte a stúdióból Pitti Katalin és Nagy Ibolya.



Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald: A montmartre-i ibolya



Magyar dalszöveg: Szenes Andor nyomán Szenes Iván




  • Raoul, Florimond és Henry hármasa, I. felv.: „Addig várhatunk, vígan száll dalunk…Három jóbarát egy cipőben jár…” (Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István)

  • Raoul, Florimond, Henry és Spaghetti négyese, I. felv.: „Gazdagok vagyunk, felragyogott csillagunk…Az élet nagyon szép, az élet nagyon jó…” (Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István, Begányi Ferenc)

  • Együttes: „Művészhimnusz” - Violetta, Raoul, Florimond, és Henry négyese, II. felv.  „Gyötör a szegénység, elhagy a reménység…”  (Kincses Veronika, Molnár András, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00 



A „Túl az Óperencián” délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30172018-12-08 13:25:05

Pitti Katalin és Nagy Ibolya beszélgetése a Dankó Rádió operettműsorában, a bejátszott szép zenékkel, ma is meghallgatásra volt érdemes:



Az adásban Pitti Katalin a művészeti életben alkotó nők szerepéről szólva kiemelte a házastársuk jelentette „háttér-biztonság”-szolgálatot; a hűséges „mintaférjekét”, akik minden „prózai” terhet levesznek a vállukról, hogy ők minél teljesebben élhessenek hivatásuknak. A példák között említette Marton Évát és Jókai Annát, akik mellett mindenkor ott állt a férjük, akik hátrahagyták saját munkájukat, hogy házastársuk művészi ambícióinak elősegítőjeként teljes energiájukkal nyugodt körülményeket biztosítsanak számukra a művészi-alkotói munkához.



Pitti Katalin a továbbiakban felhozott néhány kedves művészpartner-nevet, akiket nagyon tisztel, akiktől anno valamilyen impulzusokat kapott saját művészi fejlődéséhez, akikre a pályája során felnézett, akik valamilyen tekintetben a példaképül szolgált(n)ak neki: „Házy Erzsébetet idézte: ha bejött a színpadra, nem lehetett másra nézni; Placido Domingo; Sass Sylvia; az említett Marton Éva vagy Simándy József,  Kocsis Zoltán.



Liszt Ferencet annak kapcsán említette meg, hogy amikor kora – s talán máig - legnagyobb zongoraművésze abbahagyta a koncertezést, majd a komponálás felé fordult, milyen önzetlen személyiség volt: „reklámhordozó, hírvivő” egy személyben, aki számtalan zeneszerző művét zongorára átköltve népszerűsítette (a szerzőket és alkotásaikat egyaránt),  és váltak később ismertté- ismertebbé…



A mai műsorban felcsendült zenék voltak:



Lehár Ferenc - Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner - Gábor Andor: Cigányszerelem



- Nyitány (Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. november 3-án.



-  Ilona dala Messze a nagy erdő” (Pitti Katalin, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)



Giuseppe Verdi:TraviataVioletta áriája, I. felv. „E strano…” (Pitti Katalin, km. Berkes János, valamint a Budapesti Filharmóniai Zenekara, vezényel: Rico Saccani („Népszerű olasz operaáriák” – Pitti Katalin, szoprán – Hungaroton, CD, 1998)



Wolf Péter – Fülöp Kálmán: Ave Maria  (Sass Sylvia, km. a  Wolf együttes) CD - Tom-Tom Records, 2004



Karl Millöcker – Theo Mackeben  - Hans Martin Cremer - Paul Knepler - J. M. Welleminsky:  Dubarry 



Magyar dalszöveg: Szenes Andor



– Dubarry keringő dala: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, …/Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Sass Sylvia operettdalokat énekel, 1977. március 26.,  Kossuth Rádió 18.45-19.13



 - René dala: „Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak…”  (Kónya Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - részletek, 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23: Operettest Millöcker  Dubarry és Zeller A madarász c. operettjeiből



 



Molnár András operaénekest a mai születésnapján az éter hullámhosszán köszöntötte a stúdióból Pitti Katalin és Nagy Ibolya.



Kálmán Imre Julius Brammer, Alfred Grünwald: A montmartre-i ibolya



Magyar dalszöveg: Szenes Andor nyomán Szenes Iván




  • Raoul, Florimond és Henry hármasa, I. felv.: „Addig várhatunk, vígan száll dalunk…Három jóbarát egy cipőben jár…” (Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István)

  • Raoul, Florimond, Henry és Spaghetti négyese, I. felv.: „Gazdagok vagyunk, felragyogott csillagunk…Az élet nagyon szép, az élet nagyon jó…” (Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István, Begányi Ferenc)

  • Együttes: „Művészhimnusz” - Violetta, Raoul, Florimond, és Henry négyese, II. felv.  „Gyötör a szegénység, elhagy a reménység…”  (Kincses Veronika, Molnár András, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00 



A „Túl az Óperencián” délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.


film és zene • 1892018-12-08 09:10:22

Veni Domine - Karácsonyi koncert a Sixtus-kápolnában



(2018)



A Vatikáni Apostoli Könyvtárban található a világ legnagyobb egyházi zenei kéziratgyűjteménye, amelyhez egyedül a Sixtus-kápolna kórusának van hozzáférése. Ez a kórus, amely a világ legrégebb óta működő kórusa, évszázadok óta ad elő ezekből a különleges zeneművekből. 2018-ban a Sixtus-kápolna vezető karmestere, Massimo Palombella, Öszentsége tiszteletbeli prelátusa a Vatikáni Apostoli Könyvtár ritkán hallható többszólamú énekelt zeneműveit (motettáit) egy teljesen új formában vitte a hallgatóság elé, ügyelve arra, hogy a darabok liturgiai jelentése is világos maradjon. A koncertekről készült filmben több olyan ritkaság is felcsendül, mint Palestrina és Desprez kórusművei, amelyek kifejezetten a pápák által tartandó adventi és karácsonyi igehirdetéseire íródtak, ám eddig soha nem voltak hallhatóak élőben.





Nemzet: német

Stílus: koncert

Hossz: 60 perc

Magyar mozibemutató: 2018. december 6.


Egyházi zene • 2142018-12-08 09:09:52

Veni Domine - Karácsonyi koncert a Sixtus-kápolnában



(2018)



A Vatikáni Apostoli Könyvtárban található a világ legnagyobb egyházi zenei kéziratgyűjteménye, amelyhez egyedül a Sixtus-kápolna kórusának van hozzáférése. Ez a kórus, amely a világ legrégebb óta működő kórusa, évszázadok óta ad elő ezekből a különleges zeneművekből. 2018-ban a Sixtus-kápolna vezető karmestere, Massimo Palombella, Öszentsége tiszteletbeli prelátusa a Vatikáni Apostoli Könyvtár ritkán hallható többszólamú énekelt zeneműveit (motettáit) egy teljesen új formában vitte a hallgatóság elé, ügyelve arra, hogy a darabok liturgiai jelentése is világos maradjon. A koncertekről készült filmben több olyan ritkaság is felcsendül, mint Palestrina és Desprez kórusművei, amelyek kifejezetten a pápák által tartandó adventi és karácsonyi igehirdetéseire íródtak, ám eddig soha nem voltak hallhatóak élőben.





Nemzet: német

Stílus: koncert

Hossz: 60 perc

Magyar mozibemutató: 2018. december 6.


Ilosfalvy Róbert • 8202018-12-07 20:37:54

Kapcs.:770., 763. sorszámokhoz



Kiegészítés



1969. február 4., Kossuth Rádió, 13.00 - 13.39

 



Könnyűzene Bródy Tamás szerzeményeiből 



Bródy Tamás - Békeffi István: Jó tündér (Ilosfalvy Róbert)



Km. a Visszhang-együttes és a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara.



Vezényel: Bródy Tamás



 (5 perc hosszúságú időtartam)



A Jó tündér című dal a Könnyű múzsa című, 1947-ben készült magyar film egyik zeneszáma volt: Bródy Tamás és Horváth Jenő közös szerzeménye. 



Anno Sárdy János énekelte a filmben ezt a dalt, amit a hatvanas években újra felvettek, önállóan, Ilosfalvy énekével, és a rádió műsoraiban többször is elhangzott.


Lisztről emelkedetten • 9352018-12-07 13:37:22

ÚTRAVALÓ: 70 éves a Liszt Ferenc kórus (2018.12.03.) – Interjú Farkas Mária karnaggyal



Televízió - Újbuda



Közzététel: 2018. dec. 4.


Egyházi zene • 2132018-12-07 13:30:19

ÚTRAVALÓ: 70 éves a Liszt Ferenc kórus (2018.12.03.) – Interjú Farkas Mária karnaggyal



Televízió - Újbuda



Közzététel: 2018. dec. 4.


Pitti Katalin • 8192018-12-07 12:04:48

„Túl az Óperencián” – a Dankó Rádió operett-kedvelőknek szóló napi rendszerességgel jelentkező adásában ezen a héten Pitti Katalinnal beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



A mai műsor meglepetést tartogatott Pitti Katalin számára a stúdióban: mivel az operaénekesnő ma ünnepli születésnapját, Nagy Ibolya azzal kedveskedett neki, hogy jó előre megszervezte: élő telefoni kapcsolatban bejelentkezett nála Pitti „földije”, a szintén szentesi születésű Berkes János operaénekes, aki művésztársával, kolleginájával sok operaelőadásban szerepelt együtt, de felléptek közös koncerteken is, egymás partnereiként.  Pitti Katalint igen meghatotta Berkes János szívből jövő gratuláló szavai, aki felidézte az egykori Bánk bán-operafilmben alakított Melinda-Ottó jeleneteiket, az Opera Traviata előadásait, amelyekben többször énekeltek egymás oldalán, vagy más közös munkáikat: pl. a Marica grófnő lemezfelvételét…



A délelőtti adásban Pitti Katalin Nagy Ibolyával folytatott beszélgetésében érintette a napi politikai események számára lehangoló jelenségeit; szólt az emberi értékek devalválódásáról, hogy mennyire lényegesnek tartja az egymásközti szeretetre, a megbékélésre való hajlandóságot, törekvést az emberi önzetlen kapcsolatokra, de ugyanakkor szavaiból kiérződött a jövő generációja miatti aggódás, a féltés, mégis, bizalommal, hittel, reménnyel éli meg a jelen történéseit…



Pitti Katalin újra szóba hozta munkáját, amiben örömét leli: a tanítást, a növendékeivel való foglalkozásokat, a velük való folyamatos kapcsolattartást, ahogyan a koncertezés örömeit is, amelyek mind kitöltik-lekötik idejét. Gondolataiban, kívánságaiban első helyen áll a saját családjáért érzett felelősség, ezzel együtt a művészi-oktatói hivatásának koncentrált megélése. A vállalt feladatait maximális odaadással, felelősséggel, a tőle telhető magas színvonalon szeretné továbbra is végezni.  



Az adásba beszerkesztett zenék között hallhattuk:



Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája "O mio babbino caro" (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel Medveczky Ádám) – CD, 1998



Puccini: Turandot – Liu áriája, I. felv.  - "Signore, ascolta!" (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel Medveczky Ádám) – CD, 1998



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő



„Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj…”(Pitti Katalin és Berkes János)



A II. felvonás fináléja (Pitti Katalin és Berkes János, km. Oszvald Marika, Gerdesits Ferenc, Marik Péter, valamint a Budapesti Fesztivál Kórus és a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel Makláry László)  Budapest Művészház Kft., CD 1994



Lajtai Lajos – Kellér Dezső: Három tavasz – Máshol is ragyognak csillagok, rózsák is ontják az illatot. (Pitti Katalin) – élő, koncertfelvételről



Jacques Offenbach: A tamburmajor lánya - Nyitány (Loire-vidéke Szimfonikus Zenekart Marc Soustrot vezényli)



Az elhangzott műsort ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30162018-12-07 12:03:31

„Túl az Óperencián” – a Dankó Rádió operett-kedvelőknek szóló napi rendszerességgel jelentkező adásában ezen a héten Pitti Katalinnal beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



A mai műsor meglepetést tartogatott Pitti Katalin számára a stúdióban: mivel az operaénekesnő ma ünnepli születésnapját, Nagy Ibolya azzal kedveskedett neki, hogy jó előre megszervezte: élő telefoni kapcsolatban bejelentkezett nála Pitti „földije”, a szintén szentesi születésű Berkes János operaénekes, aki művésztársával, kolleginájával sok operaelőadásban szerepelt együtt, de felléptek közös koncerteken is, egymás partnereiként.  Pitti Katalint igen meghatotta Berkes János szívből jövő gratuláló szavai, aki felidézte az egykori Bánk bán-operafilmben alakított Melinda-Ottó jeleneteiket, az Opera Traviata előadásait, amelyekben többször énekeltek egymás oldalán, vagy más közös munkáikat: pl. a Marica grófnő lemezfelvételét…



A délelőtti adásban Pitti Katalin Nagy Ibolyával folytatott beszélgetésében érintette a napi politikai események számára lehangoló jelenségeit; szólt az emberi értékek devalválódásáról, hogy mennyire lényegesnek tartja az egymásközti szeretetre, a megbékélésre való hajlandóságot, törekvést az emberi önzetlen kapcsolatokra, de ugyanakkor szavaiból kiérződött a jövő generációja miatti aggódás, a féltés, mégis, bizalommal, hittel, reménnyel éli meg a jelen történéseit…



Pitti Katalin újra szóba hozta munkáját, amiben örömét leli: a tanítást, a növendékeivel való foglalkozásokat, a velük való folyamatos kapcsolattartást, ahogyan a koncertezés örömeit is, amelyek mind kitöltik-lekötik idejét. Gondolataiban, kívánságaiban első helyen áll a saját családjáért érzett felelősség, ezzel együtt a művészi-oktatói hivatásának koncentrált megélése. A vállalt feladatait maximális odaadással, felelősséggel, a tőle telhető magas színvonalon szeretné továbbra is végezni.  



Az adásba beszerkesztett zenék között hallhattuk:



Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája "O mio babbino caro" (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel Medveczky Ádám) – CD, 1998



Puccini: Turandot – Liu áriája, I. felv.  - "Signore, ascolta!" (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel Medveczky Ádám) – CD, 1998



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő



- „Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj…”(Pitti Katalin és Berkes János)



- A II. felvonás fináléja (Pitti Katalin és Berkes János, km. Oszvald Marika, Gerdesits Ferenc, Marik Péter, valamint a Budapesti Fesztivál Kórus és a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel Makláry László)  - Budapest Művészház Kft., CD 1994



Lajtai Lajos – Kellér Dezső: Három tavaszMáshol is ragyognak csillagok, rózsák is ontják az illatot. (Pitti Katalin) – élő, koncertfelvételről



Jacques Offenbach: A tamburmajor lánya - Nyitány (Loire-vidéke Szimfonikus Zenekart Marc Soustrot vezényli)



Az elhangzott műsort ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.


Callas • 4402018-12-07 09:06:25

A Rádió hangtárából visszahallgatható



Bartók Rádió, 2018. december 06. 12.35  – 13.45



Maria Callas áriaestjeibőlhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



III/2. rész



I. Umberto Giordano: André Chénier  - részletek az operából –



 a) Maddalena, Chénier és a főkomornyik hármasa II. felv.,



 b) Maddalena áriája III. felv.,



 c) Maddalena, Gérard, Chénier és Schmidt jelenete IV. felv.



(Maddalena - Maria Callas, Chénier - Mario Del Monaco, Gérard - Aldo Protti, Főkomornyik - Mariano Caruso, Milánói Scala Zenekara, vez.: Antonio Votto ű Milánói Scala, 1955. január 8.),



II. Giuseppe Verdi: Traviata - részletek az operából –



a) Bordal I. felv.,



 b) Violetta áriája I. felv.,



c) Violetta és Germont kettőse II. felv.,



 d) Violetta, Annina és Alfredo hármasa II. felv.,



e) Violetta áriája III. felv.,



f) Violetta, Germont, Alfredo, Annina és a doktor jelenete III. felv.



 (Violetta - Maria Callas, Alfredo - Giuseppe Di Stefano, Germont - Ettore Bastianini, Milánói Scala Ének- és Zenekara, vez.: Carlo Maria Giulini ű Milánói Scala,  1955. május 28.)



(Bef. rész: jövő csütörtök, 12.36)



 


Palcsó Sándor • 2292018-12-06 17:59:29

1980. január 9., Petőfi Rádió 14.50 – 15.05



Kapcsoljuk a Rádió 22-es stúdióját



Palcsó Sándor énekel



Zongorán közreműködik Pethő Zsolt



1. Huszka Jenő –Petőfi Sándor: Szeptember végén



2. Farkas Ferenc – Petőfi Sándor: Szeretlek, kedvesem



3. Virágénekek



a.) Térj meg bujdosásidból



b.) Zöld erdő harmata



4. Kodály Zoltán:



a.) Szegény vagyok, szegénynek születtem



b.) Toborzó



c.) Kit kéne elvenni


Pitti Katalin • 8182018-12-06 12:10:32

Lehár Ferenc A kék mazúr című operettjéből a Keringőnek a dallamaival (km. az MRT Szimfonikus Zenekara - 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15) kezdődött el a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsora, a „Túl az Óperencián”. 



 A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban ezen a héten minden nap a Liszt-díjas, Érdemes művész, Pitti Katalin operaénekesnő.





A műsorban Pitti Katalin felelevenítette a legelső teljes operettszerepét, amelyet színpadon eljátszhatott: Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjében Glavari Hannát énekelte a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, két nyáron át (1980-1981), Bende Zsolt (aki a gróf Danilovics Danilót alakította) és más neves művészek partnereként, de Bécsben, a Volksoperben is több évig vendégként fellépett Lehárnak ebben a világhírű operettjében. Most elmesélte, hogy amikor 1985-ben Japánban vendégszerepelt a Volksoper társulatával, A víg özvegyben ugyancsak ő volt a címszereplő. Olyan óriási sikere volt, hogy háromszor kellett elénekelnie a Vilja-dalt.  Rengetegen vártak rá a művészbejárónál, hogy autogramot kérjenek, a bécsi társulat közben egy fogadáson várt rá. Amikor megkésve odaérkezett, belépve a pazar jégszobrokkal díszített terembe egy japán zongorista bécsi walzereket játszott, majd a hegedűs rázendített nagymamája kedvenc nótájára, a Kék nefelejcs című dalra. „Arra az éjszakára virradóan a mamámmal álmodtam, még a könnyeim is kicsordultak, mert úgy éreztem, velem volt.”



Most az adásban ez a Kék nefelejcs-dal is elhangzott Pitti Katalin énekfelvételéről.



A beszélgetés során szóba kerültek Pitti Katalin önálló estjei, melyeket még operaénekesi aktív időszakában kezdett el, és később is folytatta, amikor már nem volt az Operaház magánénekese.



Ezek közül megemlítette:




  • 1986. október 5.: Korona Pódium (Korona Cukrászdában, fent a Várban):  „Áldozat vagy tigrisasszony”Maria Callas életének felelevenítése szerepein keresztül. Több mint száz előadás itthon és külföldön. (Péter Szabó Anikó volt a zongorakísérő, km. Leblanc Győző és Mikes Lilla). Pitti Katalin a prózai részek mellett áriákat énekelt a Toscából, a Pillangókisasszonyból, a Normából, a Medeából, a Lammermoori Luciából, a Traviatából.

  • 1987. november 5.: Korona Pódium.: Crescendo – KRESZ-CSEND-Ó. A címe szójáték a crescendóból…  Dalok és versek szerepeltek a műsorban, Liszt-daloktól kezdve, nagy világirodalmi és magyar költők versei. Pitti hasonlóan a Maria Callas pályáját felelevenítő, pódiumra alkalmazott műsorához vegyítette a zenét a prózával, irodalommal, versekkel: közöttük pedig felcsendült szopránján az Anyeginből Tatjana, a Pillangókisasszonyból Cso-Cso-szán, a Normából a címszereplő, az Otellóból Desdemona és A varázsfuvolából Paminája áriája, továbbá részletek A víg özvegyből és a My Fair Lady-ből, valamint dalok: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Liszt és Purcell kompozíciói. Pitti Katalint Holló Mariann kísérte zongorán.

  • Korona Pódium:A szó és zene hatalma”Márai Sándor és Liszt Ferenc.  (Pitti Katalin és Pálfy Margit közös előadása volt).

  • 2002 - Zeneakadémia: Olasz dalest - Rossini, Bellini, Donizetti, Verdi és Tosti  műveiből ( Pitti Katalint Ács János karmester kísérte zongorán)

  • Orosz dalest: Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Rahmanyinov műveiből

  • Kodály-est – „Magyar az, aki a magyar kultúra része

  • Magyar-est – Pitti Katalin ennek kapcsán kifejtette vélekedését a családról, a hitről és küldetéséről is, külön kitérve a hazaszeretet fontosságára. Egy helyen ezt így fogalmazta meg: Szolgálni a hazámat, minden itt élőnek szeretettel énekelni és erre megtanítani a szárnyaim alatt nevelkedő növendékeket.”  



Pitti Katalin tolmácsolásában elhangzott egy szép vers is: Reményik Sándortól a  „Kegyelem”



Az adásban Pitti Katalin operettfelvételei közül részleteket hallottunk



Jacobi Viktor  Martos Ferenc Bródy Miksa Sybill című művéből:




  • Sybill levele, Sybill és Petrov kettőse, I. felv.: „Kis Petrovom, remélem, megbocsátja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát…./. Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill!...”  (Pitti Katalin, Leblanc Győző (1981 – a Zenés TV Színház produkciójának hangfelvételéről)

  • Bevezető kórus és Sybill dala a hercegnőről, II. felv. „Volt egy hercegnő…” (Pitti Katalin, km. az MRT Énekkara)

  • A nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs... Parázs, parázs, szép piros parázs... / Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...(Pitti Katalin, Csurja Tamás, km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Makláry László) - 1985



A mai operettműsor a Dankó Rádióban Kemény Egon Krisztina kisasszony című rádióoperettje nyitányának dallamaival ért véget. (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - 1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00.



Az adás ismétlését ma délután hat és hét óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is. (www.dankoradio.hu)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30152018-12-06 12:00:51

Lehár Ferenc A kék mazúr című operettjéből a Keringőnek a dallamaival (km. az MRT Szimfonikus Zenekara - 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15) kezdődött el a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsora, a „Túl az Óperencián”. 



 A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban ezen a héten minden nap a Liszt-díjas, Érdemes művész, Pitti Katalin operaénekesnő.





A műsorban Pitti Katalin felelevenítette a legelső teljes operettszerepét, amelyet színpadon eljátszhatott: Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjében Glavari Hannát énekelte a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, két nyáron át (1980-1981), Bende Zsolt (aki a gróf Danilovics Danilót alakította) és más neves művészek partnereként, de Bécsben, a Volksoperben is több évig vendégként fellépett Lehárnak ebben a világhírű operettjében. Most elmesélte, hogy amikor 1985-ben Japánban vendégszerepelt a Volksoper társulatával, A víg özvegyben ugyancsak ő volt a címszereplő. Olyan óriási sikere volt, hogy háromszor kellett elénekelnie a Vilja-dalt.  Rengetegen vártak rá a művészbejárónál, hogy autogramot kérjenek, a bécsi társulat közben egy fogadáson várt rá. Amikor megkésve odaérkezett, belépve a pazar jégszobrokkal díszített terembe egy japán zongorista bécsi walzereket játszott, majd a hegedűs rázendített nagymamája kedvenc nótájára, a Kék nefelejcs című dalra. „Arra az éjszakára virradóan a mamámmal álmodtam, még a könnyeim is kicsordultak, mert úgy éreztem, velem volt.”



Most az adásban ez a Kék nefelejcs-dal is elhangzott Pitti Katalin énekfelvételéről.



A beszélgetés során szóba kerültek Pitti Katalin önálló estjei, melyeket még operaénekesi aktív időszakában kezdett el, és később is folytatta, amikor már nem volt az Operaház magánénekese.



Ezek közül megemlítette:




  • 1986. október 5.: Korona Pódium (Korona Cukrászdában, fent a Várban):  „Áldozat vagy tigrisasszony”Maria Callas életének felelevenítése szerepein keresztül. Több mint száz előadás itthon és külföldön. (Péter Szabó Anikó volt a zongorakísérő, km. Leblanc Győző és Mikes Lilla). Pitti Katalin a prózai részek mellett áriákat énekelt a Toscából, a Pillangókisasszonyból, a Normából, a Medeából, a Lammermoori Luciából, a Traviatából.

  • 1987. november 5.: Korona Pódium.: Crescendo – KRESZ-CSEND-Ó. A címe szójáték a crescendóból…  Dalok és versek szerepeltek a műsorban, Liszt-daloktól kezdve, nagy világirodalmi és magyar költők versei. Pitti hasonlóan a Maria Callas pályáját felelevenítő, pódiumra alkalmazott műsorához vegyítette a zenét a prózával, irodalommal, versekkel: közöttük pedig felcsendült szopránján az Anyeginből Tatjana, a Pillangókisasszonyból Cso-Cso-szán, a Normából a címszereplő, az Otellóból Desdemona és A varázsfuvolából Paminája áriája, továbbá részletek A víg özvegyből és a My Fair Lady-ből, valamint dalok: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Liszt és Purcell kompozíciói. Pitti Katalint Holló Mariann kísérte zongorán.

  • Korona Pódium:A szó és zene hatalma”Márai Sándor és Liszt Ferenc.  (Pitti Katalin és Pálfy Margit közös előadása volt).

  • 2002 - Zeneakadémia: Olasz dalest - Rossini, Bellini, Donizetti, Verdi és Tosti  műveiből ( Pitti Katalint Ács János karmester kísérte zongorán)

  • Orosz dalest: Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Rahmanyinov műveiből

  • Kodály-est – „Magyar az, aki a magyar kultúra része

  • Magyar-est – Pitti Katalin ennek kapcsán kifejtette vélekedését a családról, a hitről és küldetéséről is, külön kitérve a hazaszeretet fontosságára. Egy helyen ezt így fogalmazta meg: Szolgálni a hazámat, minden itt élőnek szeretettel énekelni és erre megtanítani a szárnyaim alatt nevelkedő növendékeket.”  



Pitti Katalin tolmácsolásában elhangzott egy szép vers is: Reményik Sándortól a  „Kegyelem”



Az adásban Pitti Katalin operettfelvételei közül részleteket hallottunk



Jacobi Viktor  Martos FerencBródy Miksa Sybill című művéből:




  • Sybill levele, Sybill és Petrov kettőse, I. felv.: „Kis Petrovom, remélem, megbocsátja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát…./. Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill!...”  (Pitti Katalin, Leblanc Győző (1981 – a Zenés TV Színház produkciójának hangfelvételéről)

  • Bevezető kórus és Sybill dala a hercegnőről, II. felv. „Volt egy hercegnő…” (Pitti Katalin, km. az MRT Énekkara)

  • A nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs... Parázs, parázs, szép piros parázs... / Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...(Pitti Katalin, Csurja Tamás, km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Makláry László) - 1985



A mai operettműsor a Dankó Rádióban Kemény Egon Krisztina kisasszony című rádióoperettje nyitányának dallamaival ért véget. (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - 1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00.



Az adás ismétlését ma délután hat és hét óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is. (www.dankoradio.hu)


Gaetano Donizetti • 9532018-12-06 10:18:14

Donizetti emlékét idézve  (Bergamo, 1797. november 29. – Bergamo, 1848. április 6.) most idemásolom az alábbi írást, a jelentős francia komponista, Adolphe Adam visszatekintését a nagy olasz zeneszerző életútjára.



(A korabeli helyesírást csupán néhány szó esetében javítottam át mai nyelvezetünkre.)






  • Hölgyfutár, 1859. augusztus 25.  (101. szám)



TÁRCA.



DONIZETTI



(A „derniers souvenirs d’un musicien“-ből Adam Adolftól.)



Donizetti egy jó barátjánál ebédelt; nagy élvezettel szörpölgetett egy csésze kávét, mely kedvenc itala volt. Általában szerette a kávét minden alakban, melyben ezen illatos növény zamatja megjelenhetik.



— Édes Gaetano, — monda barátja, — sajnálom, hogy oly udvariatlannak kell lennem ön iránt, de nőmmel együtt künn töltendjük az estét, s így kénytelen vagyok önt elküldeni. Azonban holnap ismét látjuk egymást.

— Oh ! ön elküld engem, — mondá Donizetti, s én jól érzem magamat itt, önnek oly jó kávéja van. Tudja mit, menjen el az estélyre, s hagyjon engem itt a kandalló mellett; kedvem van dolgozni, remélem, hogy egy részét negyedik fölvonásomnak befejezhetem.

— Jól van, tegyen úgy , mintha otthon lenne ; itt vannak az írószerek. Tehát még egyszer Isten önnel holnapig, mert mi valószínűleg önnek eltávozta után térünk csak haza.

Este tíz óra volt; Donizetti dologhoz látott, s midőn egy órakor hazatért:

— Nézze csak, — mondá neki Gaeteno, — jól töltöttem időmet; befejeztem a negyedik felvonást.

Két szám kivételével, az egész negyedik fölvonás három óra alatt készült el.



Több utazás után Rómába, Milánóba és Bécsbe, s miután mindegyik város színházát egy-egy operával gazdagítá, Donizetti 1843- ban visszatért Párisba, és itt Don Pasquale-t és Dom Sebastian- t komponálta. A Don Pasquale roppant diadalát, Dom Sebastian csaknem nemleges sikere ellensúlyozta, melyet azonban a szerencsétlen színrealkalmazásnak kell tulajdonítani. Ez volt Donizetti utolsó előtti dalműve. Miután Nápolyban Catarina Cornaro-t előadatta, visszatért Bécsbe, hova udvari karmesteri kötelességei szólítják. Itt egy M i s e r e r e- t írt, melyet a műismerők kitűnőleg méltányoltak, s 1845 derekán visszatért Párisba, már magával hozván magvát azon betegségnek, melynek később áldozatává lett.



Rövid idő múlva barátai megrémülve vettek észre némi zavart értelmében; nemsokára rohamai mind gyakoriabbak lettek, annyira, hogy 1846-ban, január vége felé az ivoy-i kórházba kellett őt vinni, hol 1847. június közepéig maradt. Ekkor Párisba vitték őt, de a tél közeledvén orvosai félték, hogy nem bírná kiállani a kemény évszakot, s remélték, hogy szülőföldjének levegője jótékonyan fog hatni a híres beteg egészségére. Szeptemberben hagyá el Párizst , sűrű könnyek közt, mintha Franciaországot siratta volna, melyet többé nem látott viszont.

Bergamóban barátja, maestro Dolci fogadta. April elsején új roham lepte meg, s végre a legfájdalmasabb haldoklás után april nyolcadikán meghalt. Szomorú nap e sorok szerzőjére nézve, ki karjai közt látta kimúlni atyját, nem is sejtve, hogy ugyanazon órában egyik legjobb barátját veszti el.



Nem vizsgáljuk közelebbről Donizetti műveit; gyakran visszaélt csodás könnyűségével. A feledés gyengébb műveinek igazságot szolgáltatott, másoknak nevei népszerűekké lettek, s az ő neve az utókoré, mely úgy tiszteli őt, mint egyikét a XIX. század legnagyobb zenészeti lángelméinek. Összesen 611 dalművet irt.

E drámai műveken kívül Donizetti miséket, vecsernyéket, egy misererét, több egyházi zeneművet, dalokat, melyek „P a u s i l i p p e i estélyek“ cím alatt jelentek meg, egy kantátát Ugolino haláláról stb írt.



Az imént Donizetti zeneszerzési könnyűségének egy példáját említettük, s most egy más anekdotát mondunk el, mely megmutatatandja, hogy ő a nagylelkűséget is egyesíté a tehetséggel.

1836-ban Nápolyban volt, s meghallá, hogy egy kis színház kénytelen volt megszüntetni előadásait, s a művészek a legvégső ínségben vannak; fölkereste őket, s oda adta nekik minden pénzét, hogy legalább előszükségleteiket enyhítse.

— Ah ! — mondá az egyik énekes, — ön igen gazdaggá tehetne bennünket egy új dalművel.

— Ha csak ez a baj, — mondá a maestro, — úgy ne aggódjanak, nyolc nap múlva meglesz a dalmű.

Azonban szöveg hiányzott, egy költő sem írt volna egy bukott színház számára. Donizetti visszaemlékezett egy vaudeville-re, melyet Parisban látott: az é j j e l i csengettyű- re. Azonnal munkához fogott, s nem egészen egy nap alatt, emlékezetből lefordította; nyolc nap alatt a dalmű meg volt írva , be volt tanulva, s a színház meg volt mentve. (Il Campanello di Notte)



Donizetti irodalmi műveltséggel is bírt, s kétszer volt alkalma tanúsítani, hogy a költői tehetséget könnyen bírta egyesíteni a zenéjével: ő maga fordította le Az ezred leánya és a Betly szövegét.

Donizetti Rómában egy ottani ügyvéd leányát véve nőül. E házasság igen boldog, de igen rövid volt. Két gyermekét kiskorukban elveszté, és neje 1835-ben cholerában halt meg. E váratlan veszteség kétségbeejté őt, s ezután minden vonzalmát, mellyel neje iránt viseltetett, annak bátyjára, Vaserelli ügyvédre ruházta, kivel mindig a legjobb viszonyban élt.



Donizetti magas termetű volt, őszinte nyílt arccal, melyen kitűnő jelleme tükrözte magát; nem lehetett hozzá közeledni szeretet nélkül, mert szüntelen alkalmat adott szép tulajdonait méltányolni.



1838-ban ugyanazon házban laktunk a Louvois utcában. Gyakran meglátogattuk egymást; ő zongora nélkül dolgozott, folytonosan írt, s az ember nem is hitte volna, hogy komponál, ha a sok mindenféle vázlat nem győzi meg az ellenkezőről. Meglepetéssel vettem észre egy kis fehér csont vakaró kést, mely minden papírja mellett feküdt, s melyre oly kevés szüksége lehetett.

— E kést — mondá Gaetano — atyám adta nekem, midőn megbocsátott és megengedte, hogy zenésszé legyek. Mindig mellettem van, bár kevés szükségem van reá, de szeretem asztalomon látni, azt hiszem, hogy atyám áldását hozza reám.

E szókat oly egyszerűen s őszintén mondá, hogy azonnal megértém, miképp Donizettinél jó szív van. E találkozás után néhány nappal az opera comique-ban a Prestoni serfőzőt (Jegyzet: Adam egyik dalműve) adattam. A zenekarban egy néző vonta magára a közfigyelmet, lelkesültsége és élénk tapsai által — Donizetti volt. S midőn este találkoztam vele, boldogabb volt sikerem miatt, mint én magam, s én barátsága és helyeslése által inkább megtisztelve éreztem magamat, mint dalművem sikere által.



Midőn iszonyú betegsége folytán Jorybe vitték, ápolóul egy Antal nevű szolgát adtak melléje. Ámbár a szegény Donizetti elméje már nagyon meg volt háborodva , mégis annyi jelét tudta adni jóságának, hogy Antal annyira ragaszkodott hozzá, hogy nem is akart tőle megválni; s e derék ember a legutolsó percéig nem szűnt meg őt a legmeghatóbb s legönzéstelenebb ápolással körülvenni.



Előttem van a levél, melyben leírja a híres maestro utolsó szenvedéseit; a levél ezen része oly fájdalmas, hogy nem akarom ide iktatni, de lehetetlen ellenállnom a vágynak leírni olvasóimnak a halotti ünnepélyességek részleteit.



„A temetés tegnap ment véghez. A derék Dolci úr rendezett mindent, és semmit se hanyagolt el, hogy az egész méltó legyen e nagy ember dicsőségéhez. Több mint négyezer ember volt jelen. A menetet a nagyszámú bergamói papság, a város és a környék legelőbbkelő uraságai, s a városi nemzetőrség képezték. A puskák, a három vagy négyszáz fáklya közt hatásos látványt nyújtottak. A gyászmenetet három katonai zenekar élénkíté; az idő igen kedvezett. A gyászmise tíz órakor kezdődött, s az egész szertartás, két és fél órakor délután végződött. A bergamói fiatal urak maguk akarták vinni híres földijük hamvait a temetőbe, mely másfél mértföldnyire van a várostól. Az egész út hosszában nagy néptömeg tolongott, látni akarva a menetet, s bergamói lakosok szerint még soha senkit nem tiszteltek meg annyira e városban“.



Donizetti, a nápolyi zenede igazgatója, az ausztriai császár karmestere, a becsület- s több más rend birtokosa volt. De van valami, mi túlélendi e hiú dolgokat; a bámulat, melyet remekművei ébresztenek, s azoknak emléke, kik ismerték őt, méltányolhaták jó és nemes jellemét.



Közli: Huszár Imre



 





Adolphe Adam (Párizs, 1803. július 24. – Párizs, 1856. május 3. ) – francia romantikus zeneszerző



 


Operett, mint színpadi műfaj • 37752018-12-06 08:59:26

 



Gerolsteini nagyhercegnő, 1950



Jákfalvi Magdolna írása



Gerolsteini nagyhercegnő az államosítás után a harmadik bemutatója a Fővárosi Operettszínháznak, s ekkor még természetes, később válik feltűnővé, hogy van olyan társulat, mely képes Offenbachot énekelni, van olyan írócsapat, mely képes átírni, van olyan vezetés, mely nem bukik bele a Rajk-per utáni hónapokban egy olyan előadásba, melynek második felvonása a tárgyalóteremben, koncepciós perrel záródik.



Az államosítás utáni évek a politikai helyzet értelmezéséről és reprezentálásáról szólnak, mindezt a komoly szocialista realista művészet közegében az operett (miként Gáspár Margit fogalmaz) "hülyeségeivel" vegyítve. A Gerolsteinin kísérletezik ki azt a rendkívül pragmatikus és kockázatosan politikai dramaturgiát, mely szocialista operett-tematikára és adott társulatra írva biztosítja a színház folyamatos működését. Az Offenbach-mű átdolgozására írócsoport vállalkozik, a színlapon ezt "az Operettszínház munkaközössége" névvel jelzik, Honthy ironizálásában: "írók, zenészek, műszaki munkások termelőszövetkezeteként". 1950-ben a Marshall-segély friss téma, s az író-munkások az operettparódia legegyszerűbb retorikai technikájával, a behelyettesítés alakzatával átszerkesztik a teljes klasszikus alkotást. Az átiratban Gerolstein elszegényedett birodalom, elsősorban pénzre van szüksége, a nagyhercegnő tehát elfogadja a szomszédok Bratschild (Marshall)-kölcsönét. Hiba, hogy nem hiszi el közkatonájának, a nép gyermekének, hogy a szomszédok gonosz kölcsöne megtévesztés, csak elszegényedést és éhezést hoz magával.



Az Offenbach-mű témájának didaktikus átalakítása valamennyire elfedi a társulati igényeket kiszolgáló átalakítást. Az államosított Operettnek nincs olyan állandó bonvivánja, sem hangi, sem színpadi tapasztalatban, aki Honthy mellett színpadra léphetne (a frissen leszerződtetett Homm Pál vagy az Operából átjátszó Sárdy nem tölti be ezt a szerepet), ezért a darabokat az ötvenhét éves Honthyra és három erős táncoskomikusukra, Latabárra, Felekire, Keletire alakítják át. Ez lesz a Gáspár-éra egyik dramaturgiai öröksége, legendáriumának különös forrása.



Honthy Hanna ebben az előadásban lép a népi demokratikus operettszínház deszkáira először igazi nagyoperettben. Ruhakölteményei szoborrá idealizálják testét, alakra simuló egyenruhában, nadrágban áll az első felvonásban a nézők elé. Ez a belépés Honthy még mindig tökéletes testét egyrészt szexuális tárgyként mutatja, azonban a férfi katonaruha óhatatlanul annak a Fedák Sárinak a legendás, 1904-es nadrágszerepét rajzolja asszociatív mezőként szerepe köré, aki börtönbüntetését letöltve 1950-ben még tiltólistán lévő, kitelepített színésznő.



Honthy körül hárman zengenek: Latabár, Feleki és Keleti. Mindhárman tapasztalt táncoskomikusok és karakterszínészek. Latabár Bumm-tábornokát "chaplini figurának" látják a kortársak, aki a gyávaság és a törékenység humorát burleszk-alakításba zárja. Feleki mellette az udvari tánctanár, akinek majdnem egész szakmai pályája ráment erre az operettre, hiszen a hivatalos pártnézők az arisztokratikus tökéllyel vitt rövid szerepét saját személyével azonosítják. Keleti László Lapin, a rendőrfőnök, akit mozgása, fizikai adottságai és maszkja miatt a Stan melletti Pan karikatúra-alakításának értik.



Mindehhez a burleszkhez Offenbach zenéjét Polgár Tibor dolgozza át, a kortársak szerint gyorsan, "lüktető fortissimókkal megtűzdelve a finálékat", bár talán kicsit túlteng a "hárfa-glisszandó és a fafúvók" hangja. Polgár Tibor a korszak legendásan megbízható komponistája, filmoperettek kompilációi teszik majd ismertté, a Gerolsteinivel párhuzamosan Keleti Márton Dalolva szép az élet zenés filmjéhez komponál zenét. Az Operettszínházban Várady László az új zeneigazgató, akinek köszönhetően a színház általános zenei elképzelései nagyívűek és messzire tekintőek, a zenekar pedig képzett és válogatott tehetségekből áll fel.



Azonban a korszak első nagy politikai botránya is a Gerolsteini nagyhercegnőhöz köthető. A Gerolsteini vita, majd csata néven ismert jelenség a színházi emlékezetpolitika működésének modelljévé vált, hiszen itt látható, hogy alig négy hónappal az államosítás után a kisember-néző, a felelős elemző, a kultúrpolitikus, az állami vezetők mind, együtt rakják össze azt az esztétikai elvárásrendet, mely színházi közéletben beszédmóddá válik. A gerolsteini vita politikai kontextusát rejtett szálak szövevénye rétegzi. Rákosi Mátyás levéltárban őrzött irataiból a nyilvános, esztétikai jellegű bírálatokon túli mozzanatok is felsejlenek, ezek reakcióval, ellenforradalmi buzdítással vádolják az előadás létrehozóit, s ez komolyabb vád annál, mint hogy nem tudnak énekelni és játszani. A Rajk-per után pár hónappal többen úgy vélekednek, hogy a mű "maga az ellenforradalom, botrányos és feltétlenül be kell tiltani". Indoklásként a darab pozitív hősének, Péter közlegénynek egy mondatát idézik, aki a második felvonásbeli bírósági tárgyalásán állítólag Rákosi egy szintén bírósági perében elhangzott mondatát kiáltja a hercegeknek: "Én nem védekezem, én vádolok!" Teljesen egyértelmű: pár hónappal a Rajk-per után az idiotizmust állami ideológiaként működtető rezsimet színpadra állítani - bátor és botor mozzanat egyidejűleg.



A támadások hatására Gáspár Margit kénytelen az előadás dramaturgiai dinamizmusát a politikai valóság mezejére léptetni, tehát levelet ír Rákosinak. Ez a levél a szenvedélyes és felelős direktor kétségbeesett áriája: segítséget kérve magára vállal miden dramaturgiai hibát. "Ha ez a munka az ő igyekezetük ellenére mégis káros, akkor én látok rosszul valamit, én vittem félre őket. Kérem, Rákosi elvtárs, ítélkezzék felettem."



Gerolsteini csata pár hétig tart, Révai személyesen tekinti meg az előadást, s elég hamar döntenek: a Rákosi perbeszédben elhangzó mondatot ki kell húzni, de ideológiailag helyes úton jár a színház.



Ez az igazi szocialista realista operettes hepiend.



Theatron Műhely Alapítvány, Budapesti Operettszínház



/operettszinhaz.hu - 2018. december/



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43882018-12-05 17:52:39

Fényes Szabolcs Maya című operettjének rádiófelvételéről is hallhatunk részleteket a Dankó Rádióban:  



most 18 órakor kezdődik a délelőtt elhangzott "Túl az Óperencián" adásának ismétlése:  



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00



A szöveget Harmath Imre és Romhányi József írta

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)



- Barbara belépője: „Miau” (Galambos Erzsi, kórus)



- Maya belépője: „Megjöttem, tessék… Szeretnék egyszer, kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)



- Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Oda vagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, 

kórus)



- Együttes: „Haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika,  Rátonyi Róbert, Korda György)


José Cura • 5612018-12-05 13:29:35

José Cura mai születésnapjára:



José Cura a nyáron az olasz operairodalom slágereivel és a West Side Story fináléjával tért vissza a VeszprémFestre. Ebből az alkalomból adott interjút a Fideliónak a sokoldalú művész, aki éppen Nabuccót rendezett Prágában.





José Cura: „A művészetben nincs helye a skatulyáknak”



Szentgyörgyi Rita



2018.06.21. 09:20  Fidelio.hu



- 2004-ben az Ön áriaestjével kezdődött a VeszprémFest története. Az idén jubiláló 15 éves fesztiválon  Rost Andrea, Ramón Vargas, Miklós Erika partnereként tér vissza. Milyen emlékekkel jön Veszprémbe, ahol legutóbb egy operagálán lépett fel hat évvel ezelőtt, és nem mellesleg a város díszpolgárává választották?



- Örömmel tölt el, hogy részese lehettem a VeszprémFest születésének. Az élet egyik legszebb kalandja látni, ahogy a „ gyermek” felcseperedik. Ugyanakkor szomorú érzéssel tölt el, hogy Kocsis Zoltán már nem lehet közöttünk, hogy vele ünnepeljünk. Annak idején a közös koncertünkön együtt kereszteltük meg ezt a remek kezdeményezést.



- A mostani partnereihez milyen szakmai viszony fűzi?



- Rost Andreával már többször énekeltem együtt, csodálatos kollégának tartom. Miklósa Erikával és Ramón Vargasszal még nem találkoztunk a színpadon, de mindkettejüket ismerem, művészileg és emberileg egyaránt kiváló személyiségek. A veszprémi koncertünk afféle baráti összejövetelnek ígérkezik.



- Nemrég azt nyilatkozta, hogy ezentúl kitüntetett alkalmakra hagyja az éneklést,  igazán karmester  minőségében szeretne kiteljesedni.



- Eredeti képesítésem szerint karmester volnék, aki mellesleg énekel. Sok minden érdekel, és tulajdonképpen egyazon dolognak a különböző területeivel foglalkozom. Hittel, kitartással, szorgalommal, tehetséggel igyekszem szolgálni a szerzőket, a műveket, a színházat.  Énekesként csak magamért vagyok felelős. Karmesterként mindenkiért. Ha egy énekes indiszponált, rosszul végzi a dolgát, a kollégái meg a közönség is szenved, de ettől még az előadás megy tovább. Ha egy karmester teszi ugyanezt, az kész katasztrófa. De  az érem másik oldalához tartozik, hogy egy kvalitásos zenekar megoldja a problémát, kijavítja a dirigens által elkövetett hibákat. Sok év kemény munkája, tapasztalata van abban, hogy  nem csak a megszokott szerepkörömben merek kiállni a közönség elé. Az élet túl rövid, a zeneirodalom meg túl gazdag ahhoz, hogy ne  a saját utamat járjam benne.



- A klasszikus zene lázadójának is nevezik. Egyszerre  készít meta-showkat, rendez, díszletet- jelmezt tervez,  komponál. Szereti feszegetni a határokat?



- A művészetben nincs helye a skatulyáknak. Képesség és mondanivaló alapján dolgozom. A bennem élő rendező az avatott énekesből merít, a bennem élő énekes a karmesterből táplálkozik,  a dirigens énem éppúgy zenei történeteket mesél, mint az énekes.



- Emblematikus szerepe az Otello, azt szokta mondani, hogy a velencei mór megformálása adja  a legnagyobb kielégülést. Milyen értelemben?



- Az egyik mesterem húsz évvel ezelőtt, amikor először öltöttem magamra Otellót, felhívta rá a figyelmemet, hogy Otellót énekelni olyan, mint a legkiválóbb minőségű bort inni. Apránként lehet csak kortyolgatni, mert megszédül tőle az ember. Igaza volt. Hasonló élményt jelentett, amikor Bach h-moll miséjét vagy Beethoven IX. szimfóniáját először vezényeltem. A legnagyobb mesterműveknél mindig van egy „előtte és utána” állapot, az eufória, a  kiváltság szavakkal le nem írható állapota, hogy megszólaltathatod őket.



- Miben változott az évek során az Otello előadásmódja, az értelmezése?



- Egy példával élve, fiatalabb koromban őszre festették a hajamat meg a szakállamat, hogy úgy nézzek ki, mint egy ötvenes férfi. Manapság már nincs rá szükség, és ez oly sok mindent megmagyaráz.  Az egyik legszebb dicséretet, amit az utóbbi években kaptam arra vonatkozott, hogy a testbeszédem mennyit fejlődött, és ezáltal a karakter is rengeteget gazdagodott. Ma már sokkal többet tudok arról a férfiról, akit megedzett az élet, a becsületről, árulásról, hiszékenységről.  Pláne amióta rendezem is az Otellót. Nem hiszem, hogy valaha  véglegesen megfejtem őt, de egyre mélyebben érzem belülről. Az úgy teszek, mintha érteném  mit éreztől eljutottam az érzem amit érezig.



- Tavaly nagy elismerést szerzett a bonni és a Monte Carló-i operában bemutatott Peter Grimessel a saját rendezésében és interpretálásában. Britten zenedrámájáról eddigi pályafutása legnagyobb kihívásaként beszélt.



- A pályafutásom legnagyobb kihívása maga a pályafutásom. Hogy tudjam folytatni, friss és hajlékony maradjon a hangom, beérjek rendezőként, elfogadjanak zeneszerzőként. Ami Peter Grimes-et illeti, jó ideje mondogattam mindenhol, hogy mennyire szeretnék megbirkózni vele; a nyelvezete, a zenéje, az esztétikája annyira eltérő attól, amit eddig csináltam. Olyan érzés, mintha mindent a nulláról kellene kezdeni.



- Mi hiányzik még a repertoárjából?



- Néhány bariton szerepben szeretnék megmártózni, méghozzá rövid időn belül, amikor még könnyen el tudom énekelni a tenor repertoárt, hogy elkerüljem a rosszindulatú összehasonlításokat más művészekkel, meg az olyan jellegű megjegyzéseket, mint:” Biztos, azért váltott, mert már képtelen kiénekelni a magasabb hangokat!” Amióta létezik az opera műfaja,  tudatlanságból  és legendából  terjeng ez a hiedelem. Emellett nagy álmom, hogy prózai színészként is kipróbálhassam magam  színpadon, filmen egyaránt. De ki tudja,  mit hoz a jövő.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43872018-12-05 11:56:09

Az Erkel Színház földszinti előcsarnokában a "Puccini-év"  alkalmából – és A Nyugat lánya bemutatójához időzítve - fotókiállítás nyílt az olasz zeneszerzőnek az Operában bemutatott összes operájából: előadások jeleneteiből láthatunk képeket a magyar operajátszás énekes legendáinak operaházi felvételeiről - a XX. század legelejétől napjainkig bezárólag.



Természetesen a sok énekes csillagunk közül kihagyhatatlan Házy Erzsébet Puccini hősnőinek alakításai, melyek ugyancsak dokumentálva vannak, fotókon is megörökítve szerepeiben:



Manon Lescaut (1961) – Házy Erzsébet három fényképen látható Ilosfalvy Róbert, Simándy József és Komlóssy Erzsébet partnereivel.



Bohémélet - Házy Erzsébet Mimi szerepében (egyetlen fotón)



Pillangókisasszony – Házy Erzsébet Cso-cso-szán szerepében (egyetlen fotón)



A Nyugat lánya – Házy Erzsébet Minnie szerepében látható három jelenetképen, Ilosfalvy Róbert szereplőtársával együtt.



Házy Erzsébet Puccini Turandot című operájában  is fellépett: Liu szerepét alakította, de itt a fotódokumentum-kiállításon nem láttam erről képet.  



A kiállítás kurátora Karczag Márton, az Operaház dokumentációs emléktárának vezetője. 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30142018-12-05 11:18:23

A Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész Pitti Katalinnal beszélget a műsorában egész héten át Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője.



A beszélgetésük első témája Pitti Katalin legelső televíziós operafilmje, a Horváth Ádám rendezésében készült Verdi Otellója volt 1978-ból, melyben Desdemoma-alakításával tűnt ki és indult el az operaénekesi karrierje is. Pitti Katalin részletesen elmesélte, milyen váratlanul érte még végzős főiskolai hallgató korában ez a televíziós megkeresés, majd próbaéneklés a köztudottan szigorú Ferencsik János bíráló tekintete előtt a rádió stúdiójában, majd mikor megkapta a szerepet, ugyancsak milyen izgatottan készült a feladatra, előbb a hangfelvételre  Simándyval és Melissel , majd a Horváth Ádám irányításával az operafilmben színészi alakítást is igénylő televíziós képfelvételre.



A beszélgetés során Pitti Katalin egyebek közt kitért a párkapcsolataiból leszűrt tanulságaira, merni a tiszta lappal való újrakezdéshez,  a 13 éves unokájával való szeretetteljes kapcsolatára, a koncerteken való fellépések és a tanítás, a sűrű, felelősségteljes feladatai közötti kevéske szabadidejét kitöltő minden napos dolgaira és hogy milyen fontos ilyenkor számára a „csend”, a nyugalom. 



Az adásban elhangzott Pitti-felvételek voltak:



Giuseppe Verdi: Otello – Desdemona és Otello kettőse a IV. felvonásból (Desdemona halálát megelőző párjelenet)  - Pitti Katalin, Simándy József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Ferencsik János – a Zenés TV Színház produkciója, 1978.



Kálmán Imre: Csárdáskirálynő:




  • Szilvia belépője: Hajhó,hajhó... Messze délen zordon hegyek ölén...” (Pitti Katalin)

  • Szilvia és Edvin kettőse: „Túl az Óperencián boldogok vagyunk…” (Pitti Katalin, Gárday Gábor)



Johann Strauss: A denevérCsárdás (Pitti Katalin) – koncertfelvételről



Galambos Erzsi ma ünnepli 87. születésnapját! Őt köszöntve részleteket hallottunk Fényes Szabolcs Maya című operettjének rádiófelvételéről.



Mint ismeretes pár napja volt az Operettszínházban a Maya bemutatója, mely darab a pesti teátrum palettájáról több évtizede hiányzott. Most az első premieren megjelentek ebben a zenés darabban egykor fellépett énekes-színész kollégák, köztük Galambos Erzsi is, akiket nagy szeretetettel köszöntöttek a színpadon.  



Most a Dankó Rádióban a következő részletek csendültek fel az említett stúdiófelvételről (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00)



A szöveget Harmath Imre és Romhányi József írta

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)



- Barbara belépője: „Miau” (Galambos Erzsi, kórus)



- Maya belépője: „Megjöttem, tessék… Szeretnék egyszer, kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)



- Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Oda vagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert,

kórus)



- Együttes: „Haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika,  Rátonyi Róbert, Korda György)



Az adás elején hallottuk:



Lehár Ferenc: Hercegkisasszony Intermezzo (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06 ("Házy Erzsébet új operettfelvételei" – részletek)



Az adás végén szólalt meg:Johann Strauss: A cigánybáró – Kincskeringő (km. a  Bécsi Filharmonikus Zenekar, a karmester: Nikolaus Harnoncourt)



Ezt a műsort ma délután újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban hat és hét óra között.


Pitti Katalin • 8172018-12-05 11:17:55

A Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész Pitti Katalinnal beszélget a műsorában egész héten át Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője.



A beszélgetésük első témája Pitti Katalin legelső televíziós operafilmje, a Horváth Ádám rendezésében készült Verdi Otellója volt 1978-ból, melyben Desdemoma-alakításával tűnt ki és indult el az operaénekesi karrierje is. Pitti Katalin részletesen elmesélte, milyen váratlanul érte még végzős főiskolai hallgató korában ez a televíziós megkeresés, majd próbaéneklés a köztudottan szigorú Ferencsik János bíráló tekintete előtt a rádió stúdiójában, és amikor megkapta a szerepet, ugyancsak milyen izgalommal készült a feladatra, előbb a hangfelvételre Simándyval és Melissel , majd Horváth Ádám irányításával az operafilmben színészi alakítást is igénylő televíziós képfelvételre.



A beszélgetés során Pitti Katalin egyebek közt kitért a párkapcsolataiból leszűrt tanulságaira, merni a tiszta lappal való újrakezdéshez,  a 13 éves unokájával való szeretetteljes kapcsolatára, a koncerteken való fellépések és a tanítás, a sűrű, felelősségteljes feladatai közötti kevéske szabadidejét kitöltő minden napos dolgaira és hogy milyen fontos ilyenkor számára a „csend”, a nyugalom. 



Az adásban elhangzott Pitti-felvételek voltak:



Giuseppe Verdi: Otello – Desdemona és Otello kettőse a IV. felvonásból (Desdemona halálát megelőző párjelenet)  - Pitti Katalin, Simándy József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Ferencsik János – a Zenés TV Színház produkciója, 1978.



Kálmán Imre: Csárdáskirálynő:




  • Szilvia belépője: Hajhó,hajhó... Messze délen zordon hegyek ölén...” (Pitti Katalin)

  • Szilvia és Edvin kettőse: „Túl az Óperencián boldogok vagyunk…” (Pitti Katalin, Gárday Gábor)



Johann Strauss: A denevérCsárdás (Pitti Katalin) – koncertfelvételről



Galambos Erzsi ma ünnepli 87. születésnapját! Őt köszöntve részleteket hallottunk Fényes Szabolcs Maya című operettjének rádiófelvételéről.



Mint ismeretes, pár napja volt az Operettszínházban a Maya bemutatója, mely operett a pesti teátrum palettájáról több évtizede hiányzott. Most az első premieren megjelentek ebben a zenés darabban egykor fellépett énekes-színész kollégák, köztük Galambos Erzsi is, akiket nagy szeretetettel köszöntöttek a színpadon.  



Most a Dankó Rádióban a következő részletek csendültek fel az említett stúdiófelvételről (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00)



A szöveget Harmath Imre és Romhányi József írta

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)



- Barbara belépője: „Miau” (Galambos Erzsi, kórus)



- Maya belépője: „Megjöttem, tessék… Szeretnék egyszer, kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)



- Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Oda vagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert,

kórus)



- Együttes: „Haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika,  Rátonyi Róbert, Korda György)



Az adás elején hallottuk:



Lehár Ferenc: Hercegkisasszony Intermezzo (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06 ("Házy Erzsébet új operettfelvételei" – részletek)



Az adás végén szólalt meg:Johann Strauss: A cigánybáró – Kincskeringő (km. a  Bécsi Filharmonikus Zenekar, a karmester: Nikolaus Harnoncourt)



Ezt a műsort ma délután újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban hat és hét óra között.


Pitti Katalin • 8162018-12-05 09:58:52

Pitti Katalin interneten fellelhető videói - részletek


Pitti Katalin • 8142018-12-04 17:54:48

Lehár Ferenc – Mérey Adolf (magyar szöveg): A víg özvegy – Vilja-dal (Pitti Katalin)



 Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1981 nyara



Vezényelt: Breitner Tamás



Km. a  MÁV Szimfonikusok, az MRT Énekkara (karigazgató - Sapszon Ferenc), a Magyar Állami Operaház balettkara (koreográfus – Péter László)



Jelmeztervező: Kemenes Fanny.



Díszlettervező: Csányi Árpád



Rendező: Seregi László

 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43862018-12-04 17:07:37

Örömmel számolok be az Óbudai Társaskör tegnap esti rendezvényéről, melynek során Budapesten tudtommal most először mutatkoztak be koncert keretében a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny döntősei, akik szeptemberben mérettették meg magukat a szlovákiai Érsekújvár adta helyszínen.



Mint ismeretes,  ennek az énekversenynek a szellemi és ötletgazdája, elindítója és lebonyolítója, menedzsere Klemen Terézia, akinek köszönettel tartozunk, hogy most ide, a Társaskörbe is megszervezte, elhozta hozzánk azokat a művészeket, akik el tudták vállalni a hétfő estére meghirdetett koncerten való részvételt. A programban előzetesen jelzett tíz énekművész közül ketten – Papp Viktória Dorottya és Józan Vivien – ugyan nem tudtak eljönni a többiekkel, de úgy gondolom, így is szép műsort kaptunk azoktól, akik most itt voltak velünk.



Az Óbudai Társaskör szinte zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, kíváncsian vártuk a fellépő fiatal énekművész-tehetségek nálunk való bemutatkozását egy-egy operaária és operett/musical-dal előadásában.



A pódiumon a kis asztalka mellől a régi, megszokott moderátor, konferanszié, műsorvezető Baranyi Ferenc költő köszöntötte a hallgatóságot és maga mellé szólította a jelenlévő Klemen Teréziát, hogy avasson be bennünket az általa létrehozott énekverseny születésének előzményeibe. Kis statisztikával kezdte mondandóját, hogy az elmúlt három évben hányan, hány országból érkeztek, milyen ének/műfaj kategóriákban jelentkeztek és indultak el a felvidéki tehetségkutató énekversenyen; a rosták után kik maradtak; miként merült fel benne, hogy a pozsonyi születésű Házy Erzsébetről nevezze el ezt a megmérettetést; az sem véletlen, hogy könyvet írt a nagy magyar szoprán életútjáról és pályájáról: kell hogy valami képet kapjanak ezek a fiatalok a szoprán-legendáról - ha már a nevét viselő énekversenyre sereglenek össze Felvidéken immár évről-évre, legyen valami fogalmuk arról, ki is volt valójában „a” Házy Erzsébet.



Baranyi Ferenc maga is nagy Házy Erzsébet-rajongó, anno felkérést kapott, hogy ő is írjon egy emlék-glosszát Klemen Terézia könyvébe ( „Az évszázad Manonja”) :  ez a sok képet tartalmazó, albumszerű kötet  májusban magánkiadásban jelent meg és több könyvbemutatója volt már. Itt az Óbudai Társaskör előcsarnokában, a műsor előtt lehetőség nyílt megvásárolni, de több könyvesboltban, az Operashopban is, kapható ez a kiadvány Házyról.



Baranyi Ferenc a szokásához híven kis történetekkel, humoros anekdotákkal traktált bennünket: a bekonferált műsorszám előtt elmesélte, ismertette, milyen "legendák" fűződnek a zeneszerző adott művének keletkezéséhez, mit érdemes arról tudni, s az idők folyamán milyen értékítéleten mentek keresztül ezek a darabok az ősbemutatójuk óta…



A fellépett művészeket zongorán kísérte Dr. Sándor Szabolcs, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa.



Én is most ismerkedtem meg a fiatal énekművészekkel, akik között mindössze egy „fiú” – azaz férfi fellépő volt, de talán ő kapta itt tőlünk tapsainkkal a legnagyobb elismerést:



Farkas Tamás 2013 óta a Budapesti Operettszínház tagja. Énekes-színészként számos műfajban énekelt főszerepet. Többek között a Miss Saigon, Lady Budapest című musicalekben, a Mária főhadnagy című Huszka operettben a bonviván szerepét és a Nárcisz és Echo kortárs egyfelvonásos operában a címszereplő Nárcisz szerepét. A X. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny különdíjasa.



Tőle most a Bánk bán "Hazám, hazám..." illetve a Marica grófnő " Hej, cigány..." énekszámokat hallottuk. Úgy látszik, hogy az ifjú énekes művészete annyira elbűvölte a közönség körében helyet foglaló operaénekesnőket, Ötvös Csillát és Budai Líviát, hogy a műsor végén magánfelajánlású ajándékkal lepték meg Farkas Tamást.  



A további közreműködő énekesekről ugyancsak néhány mondatban:



Dálnoky Annamária a felvidéki Léván született. 2018-ban szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Oratórium- és dalének szakán Pászthy Júlia növendékeként. Részt vett Vashegyi György, Hamari Júlia, Michael Chance, George Tchitchinadze, Rost Andrea, Irena Sylya és Nicholas Clapton mesterkurzusain.



Erndt-Sallerbec Vivien Frencise a debreceni Zeneművészeti Egyetem elsőéves opera mester szakos hallgatója, énektanára Hruby Edit operaénekes, mesteroktató.



Linda Mellenová a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola mesterképzésének 2. évfolyamos hallgatója opera szakon prof. Peter Mikuláš tanítványaként, a pozsonyi Konzervatóriumban Dagmar Livorovánál tanul operett szakon



Gulyás Mercédesz idén diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának magánének szakán. Először hegedülni tanult majd az évek során megbizonyosodott, hogy az énekesi pálya lesz az igazi számára.



Tatiana Hajzušová a pozsonyi Konzervatórium hallgatója, több énekverseny díjazottja, a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny győztese.



Kis-Lukács Bernadett egy Kolozsvár melletti faluból, Magyarkapusról származik, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián tanult, a Kolozsvári Magyar Opera tagja.



Dorotea Tóthová a kassai születésű fiatal énekes a prágai Jaroslav Ježek Konzervatórium zenei és popzenei szakának hatodikos hallgatója. Jazzformációkkal koncertezik.



Ide írom a részletes műsort:



1. Vivaldi: Juditha triumphans c. oratóriumából Juditha Bosszúáriája (Gulyás Mercédesz)



2.  Mozart: Figaro házassága - Grófné áriája -Dove sono i bei momenti…” (Erndt-Sallerbec Vivien Frencise)



3. Bellini: I Capuleti ed I Montecchi (Rómeó és Júlia) – Giulietta áriája - „Eccomi in lieta vesta…” (Dálnoky Annamária)



4. Verdi: A trubadúr - Leonora áriája  - „Tacea la notte placida…” (Erndt-Sallerbec Vivien Frencise)



5. Verdi: Az álarcosbál - Amelia áriája - „Morro, ma prima in grazia…” (Mellenova Linda)



6. Verdi: Corsaro (A kalóz) - Medora románca - „Non so le tetre immagini…” (Tatjana Hajzusova)



7. Gounod: Romeó és Júlia Júlia keringőáriája - „Je veux vivre dans ce rève…” (Dálnoky Annamária)



8. Rossini: A sevillai borbély - Rosina áriája - „Una voce poco fá…” (Kis-Lukács Bernadett)



9. Mascagni: Parasztbecsület - Santuzza áriája - „Voi lo sapete, oh mamma…” (Mellenová Linda)



10. Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája - „O mio babbino caro…” (Hajzusová Tatjana)



11.Puccini: Manon Lescaut - Manon halála - „Sola perduta, abbandonata…” (Gulyás Mercédesz)



12. Kálmán Imre: Marica grófnő - „Hej, cigány…” (Farkas Tamás)



13. Etta James: „At last” (Dorotea Tóthová)



14. J. Strauss: A Denevér - Adél kacagódala - „Mein Herr Marquis…” (Kis-Lukács Bernadett)



15. Galt MacDermot -Tom Pierson: Hair -Easy To Be Hard ” (Dorotea Tóthová)



16. Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája - „Hazám, hazám, te mindenem…” (Farkas Tamás)



Amint látható, sok szép ária és dallam csendült fel ezen az estén, nehéz az előadók közül bárkit is kiemelnem, akik mindannyian igyekeztek, hogy bemutatkozásuk minél örömtelibbre sikerüljön és kedvező benyomásokat szerezzünk róluk; ki tudja, évek múltán közülük ki fog fennen ragyogni és megmaradni emlékezetünkben?



A műsoros est végeztével Klemen Terézia megköszönte Baranyi Ferencnek, hogy elvállalta a moderátori felkérést és hogy kis történeteivel színesítette az áriaestet, külön köszöntötte a fellépő énekművészeket, a zongorán közreműködő Dr. Sándor Szabolcsot, nemkülönben a körünkben megjelent művészeket: Budai Líviát, Ötvös Csillát, Domahidy Lászlót, és nem utolsó sorban Nagy Ibolyát, primadonnát, a Dankó Rádió felelős szerkesztő-műsorvezetőjét – akinek egy héten át volt beszélgetőtársa októberben a „Túl az Óperencián” műsorában.



Szép este volt, sok szép zenével, és találkozhattunk pár igen tehetséges, muzikális fiatal előadóművésszel, akikre idővel talán komolyan oda kell figyelnünk; érdemes lesz pályafutásukat tovább követni, s persze a következő évek „felhozatalától” is várhatunk „ifjú titánokat”, hiszen a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt az ígéret szerint - remélhetőleg - követni fogják az újabb megmérettetések is. (Jön majd a IV, az V….?)



A Felvidéken, Érsekújváron évről évre megrendezendő Házy Erzsébetről elnevezett énekverseny mára már bekerült a nemzetközi köztudatba is – oda ahol Simándy József emlékét ápoló és ahol Marton Éva nevével is fémjelzett énekversenyeinket már számon tartják; ugyancsak kivívták nemcsak itthon, de világszerte a maguk jogos elismertségét, a díjazottak meg itt is ott is már csillogtatják tudásukat, kapnak nekik való jó szerepeket, meghívásokat, a színpadi és/vagy koncertfellépéseik során mutatott énekművészetükkel pedig kiérdemlik az újabb és újabb szakmai elismeréseket, díjakat - végső soron elnyerik a közönség mindenkori szeretetét, megbecsülését.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43852018-12-04 12:20:47

Az OperaTrezor sorozatában – mint arról itt már szó volt  – megjelent a következő élő, archív CD kiadvány:



Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása  (2 lemez – képes-szöveges kísérőfüzettel)



Felvétel a Magyar Állami Operaházban készült, 1968. január 11-én.



Opera két részben, magyar nyelven





Szövegét Giovanni Francesco Busenello írta, fordította: Blum Tamás



Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara

Karigazgató: Oberfrank Géza



Rendező: Mikó András



Karmester: Erdélyi Miklós



Szereposztás:



Az előjátékban:

Fortuna: Sándor Judit

Virtus: Vámos Ágnes

Ámor: Erdész Zsuzsa



Az I. és II. részben



POPPEA: HÁZY ERZSÉBET

Nero: Szőnyi Ferenc

Otho: Dene József

Arnalta: Szirmay Márta

Octavia: Komlóssy Erzsébet

Drusilla: László Margit

Seneca: Ütő Endre

Apród: Jagasich Péter

Kisasszony: Hankiss Ilona

I. katona: Kövecses Béla

II. katona: Bordás György

Libertus: Bende Zsolt

Lucantus: Karizs Béla

Lictor: Supala Kolos



Zenei rendező: Balassa Sándor



Játékidő: 147’43”   (23 track)



A felvétel az MTVA Archívumának tulajdona



A 2 CD-hez tartozó magyar és angol nyelvű, a művészek fotóit és rövid pályarajzokat tartalmazó kísérőfüzetet Karczag Márton írta. Ebben írja, hogy a produkció sikerére jellemző, hogy 12 év alatt kereken százszor ment, többek között a moszkvai nagyszínházi vendégjátékon is.



Házy Erzsébetet Poppea jelmezében négy fényképen látjuk a füzetben, de Komlóssy Erzsébetről, László Margitról, Szőnyi Ferencről, Dene Józsefről és Ütő Endréről is találunk a darab előadásán készült jelmezes fotókat.



Az új CD-kiadvány megvásárolható az OperaShopban (meg az Erkel Színház előcsarnokának földszinti boltjában)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43842018-12-04 11:42:19



Házy Erzsébetről készült  egyik utolsó  fényképe - 1982 októberében, pár héttel halála előtt, az Erkel Színház közelében (Mezei Béla felvétele)


Pitti Katalin • 8132018-12-04 10:55:42

Pitti Katalin a Dankó Rádióban ma is sok érdekeset mesélt magáról, hitvallásáról, a szakmai-művészi elveiről, az operaénekesi hivatásról, a tanításról, az elmúlt idők opera-és koncertfellépéseiről, egykori operaszerepeinek megformálásáról, mostani feladatairól (öt éve végzi munkáját mint az „Opera nagykövete” - szerte az ország általános- és középiskoláiban fiatalokkal foglalkozik: megismerteti velük az operaéneklés és operajátszás lényegét, magát a műfajt, érinti a beszéd és éneklés kapcsolatát stb.),  és rendszeresen hangversenyezik: koncertterveket állít össze és fellép orgona- és zongorakísérettel templomokban, kulturális és művelődési központokban.



szerkesztő-műsorvezetőnek, Nagy Ibolyának említette az október 23-i ünnepi koncertjét a Nagykovácsi katolikus templomban, amelyet nagy szeretettel, gondosan állított össze Liszt Ferenc és kortársai műveiből: áriák, dalok és zongoradarabok hangoztak el Bellini, Beethoven, Chopin, Donizetti, Franck, Fauré, Gounod, Mascagni darabjaiból – Soltész Enikő zongoraművész közreműködésével.



Az adásban Pitti Katalin énekfelvételei közül ma felcsendült:




  • Vilja-dal Lehár Ferenc Víg özvegyéből (Pitti Katalin és énekkar)



 




  • Liszt Ferenc – Redwitz, O., Lányi Viktor magyar fordításában: „Mily szép, mily földöntúli szép”(„ES MUSS EIN WUNDERBARES SEIN”)  (Pitti Katalin, zongorán kísér: Sándor Szabolcs) - Pitti Katalin dalestje a Marczibányi téri Kulturális Központban, LISZT-EST• 2011. november 28.



 




  • Giuseppe Verdi: Otello – Ave Maria (Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Ferencsik János – magyar nyelven, 1978.



A víg özvegy további részleteiben énekelt még – más felvételekrőlOszvald Marika, Vadász Zsolt, Lukács Anita,  Harsányi Frigyes, Bozsó József.



A délelőtti adás Jacques Offenbach Périchole-jának nyitányával (Loire-menti Filharmonikus Zenekar, vezényel: Marc Soustrot) indult és Lehár Ferenc Vadrózsák keringő (Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Michail Vladimirovich Jurowski) dallamaival fejeződött be.



Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is. „Túl az Óperencián”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30132018-12-04 10:54:42

Pitti Katalin a Dankó Rádióban ma is sok érdekeset mesélt magáról, hitvallásáról, a szakmai-művészi elveiről, az operaénekesi hivatásról, a tanításról, az elmúlt idők opera-és koncertfellépéseiről, egykori operaszerepeinek megformálásáról, mostani feladatairól (öt éve végzi munkáját mint az „Opera nagykövete” - szerte az ország általános- és középiskoláiban fiatalokkal foglalkozik: megismerteti velük az operaéneklés és operajátszás lényegét, magát a műfajt, érinti a beszéd és éneklés kapcsolatát stb.),  és rendszeresen hangversenyezik: koncertterveket állít össze és fellép orgona- és zongorakísérettel templomokban, kulturális és művelődési központokban.



szerkesztő-műsorvezetőnek, Nagy Ibolyának említette az október 23-i ünnepi koncertjét a Nagykovácsi katolikus templomban, amelyet nagy szeretettel, gondosan állított össze Liszt Ferenc és kortársai műveiből: áriák, dalok és zongoradarabok hangoztak el Bellini, Beethoven, Chopin, Donizetti, Franck, Fauré, Gounod, Mascagni darabjaiból – Soltész Enikő zongoraművész közreműködésével.



Az adásban Pitti Katalin énekfelvételei közül ma felcsendült:




  • Vilja-dal Lehár Ferenc Víg özvegyéből (Pitti Katalin és énekkar)



 




  • Liszt Ferenc – Redwitz, O., Lányi Viktor magyar fordításában: „Mily szép, mily földöntúli szép”(„ES MUSS EIN WUNDERBARES SEIN”)  (Pitti Katalin, zongorán kísér: Sándor Szabolcs) - Pitti Katalin dalestje a Marczibányi téri Kulturális Központban, LISZT-EST• 2011. november 28.



 




  • Giuseppe Verdi: Otello – Ave Maria (Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Ferencsik János – magyar nyelven, 1978.



A víg özvegy további részleteiben énekelt még – más felvételekrőlOszvald Marika, Vadász Zsolt, Lukács Anita,  Harsányi Frigyes, Bozsó József.



A délelőtti adás Jacques Offenbach Périchole-jának nyitányával (Loire-menti Filharmonikus Zenekar, vezényel: Marc Soustrot) indult és Lehár Ferenc Vadrózsák keringő (Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Michail Vladimirovich Jurowski) dallamaival fejeződött be.



Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is. „Túl az Óperencián”


Pitti Katalin • 8122018-12-04 09:26:00

Pitti Katalin: Szívügyem, hogy énekemmel szeretetet közvetítsek



Szeged.ma.hu



 2015.03.29. 06:08



Szerző: Gaál Bernadett



 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 41132018-12-03 23:44:10

2018. 11. 29. 23:26 Sonline.hu



Sikerrel mutatták be Lehár Ferenc nagyoperettjét Kínában



Nagy sikerrel mutatták be Lehár Ferenc kései művét, A mosoly országa című nagyoperettet szerdán Sanghajban, Káel Csaba rendezésében.



A történet a szerelemről szól, és izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi, Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a nagykövet, Szu-Csong herceg kapcsolata.



A Shanghai Opera House és a Müpa közös bemutatóját azért is nagy érdeklődés övezte, mert az országban most először került színre a mű



A kínai-magyar koprodukcióban született látványos előadást Budapesten február 1-jén lehet majd látni – közölte a Müpa csütörtökön.



Lehár késői operettjét 1929-ben mutatták be. A zeneszerző pályafutásának egyik meghatározó sikere ez az alkotás, évtizedekkel A víg özvegy (1905) és a Luxemburg grófja (1909) után.



A történet a szerelemről szól, és izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi, Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a nagykövet, Szu-Csong herceg kapcsolata, amely nem bizonyul életképesnek: a nagylelkű keleti arisztokrata végül maga segíti hozzá az általa imádott Lisát, hogy megszökjön tőle, Gustav von Pottenstein-Hatfaludyval.



A sanghaji előadás különlegessége kelet és nyugat találkozásában rejlik. Az európai rendező, karmester és díszlettervező fémjelezte előadás kosztümjeit, mintegy 200 jelmezt, például egy Sanghajtól 200 kilométerre fekvő műhelyben készítették kínai jelmeztervező felügyelete mellett.



A közönség nagy ovációval fogadta az előadást. A két kultúra különleges találkozását élhették át személyes élményként: az összekapcsolódás ráadásul a színpadon is megtörtént, hiszen valóban két különböző kultúrából érkeztek maguk a művészek is, ettől vált a mű a nézők számára igazán magával ragadóvá.



Igaz, a kínai szólisták közül néhányan, Ausztriában vagy Németországban tanultak, európai hangképzésben is részesültek, ám például ahogy Mi szerepében az énekesnő a Lehár által elképzelt kínai dallamot énekli, vagy megszólal a Szu Csong által énekelt világhírű operettdallam, a Vágyom egy nő után, azzal itt Kínában is azonosulni tudtak, hiszen Lehár zenéjének elképesztő ereje van, egyszerűen fantasztikus hallgatni – idézi a közlemény Káel Csabát.



A produkciót saját repertoárján tartja a Sanghaji Opera, valamint a tervek szerint az előadás kínai és európai turnéra is indul majd.



A februárban a Müpában is látható produkció különlegessége szintén a nemzetköziségében rejlik, mivel a kínai szerepeket kínai, az európaiakat magyar és a kontinensről érkező művészek alakítják majd: Szu-Csong herceget a kínai tenor, Jicsie Si énekli, Lisa szerepében pedig a jól ismert örmény szoprán, Karine Babajanyan látható.



Hszü Csung személyében a darab karmestere is Kínából érkezik, de színpadra lép majd Ernyey Béla és Náray Erika is. Február 1-jén és 2-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében lesz látható az előadás.


Operett, mint színpadi műfaj • 37742018-12-03 23:42:56

2018. 11. 29. 23:26 Sonline.hu



Sikerrel mutatták be Lehár Ferenc nagyoperettjét Kínában



Nagy sikerrel mutatták be Lehár Ferenc kései művét, A mosoly országa című nagyoperettet szerdán Sanghajban, Káel Csaba rendezésében.



A történet a szerelemről szól, és izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi, Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a nagykövet, Szu-Csong herceg kapcsolata.



A Shanghai Opera House és a Müpa közös bemutatóját azért is nagy érdeklődés övezte, mert az országban most először került színre a mű. A kínai-magyar koprodukcióban született látványos előadást Budapesten február 1-jén lehet majd látni – közölte a Müpa csütörtökön.



Lehár késői operettjét 1929-ben mutatták be. A zeneszerző pályafutásának egyik meghatározó sikere ez az alkotás, évtizedekkel A víg özvegy (1905) és a Luxemburg grófja (1909) után.



A történet a szerelemről szól, és izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi, Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a nagykövet, Szu-Csong herceg kapcsolata, amely nem bizonyul életképesnek: a nagylelkű keleti arisztokrata végül maga segíti hozzá az általa imádott Lisát, hogy megszökjön tőle, Gustav von Pottenstein-Hatfaludyval.



A sanghaji előadás különlegessége kelet és nyugat találkozásában rejlik. Az európai rendező, karmester és díszlettervező fémjelezte előadás kosztümjeit, mintegy 200 jelmezt, például egy Sanghajtól 200 kilométerre fekvő műhelyben készítették kínai jelmeztervező felügyelete mellett.



A közönség nagy ovációval fogadta az előadást. A két kultúra különleges találkozását élhették át személyes élményként: az összekapcsolódás ráadásul a színpadon is megtörtént, hiszen valóban két különböző kultúrából érkeztek maguk a művészek is, ettől vált a mű a nézők számára igazán magával ragadóvá.



Igaz, a kínai szólisták közül néhányan, Ausztriában vagy Németországban tanultak, európai hangképzésben is részesültek, ám például ahogy Mi szerepében az énekesnő a Lehár által elképzelt kínai dallamot énekli, vagy megszólal a Szu Csong által énekelt világhírű operettdallam, a Vágyom egy nő után, azzal itt Kínában is azonosulni tudtak, hiszen Lehár zenéjének elképesztő ereje van, egyszerűen fantasztikus hallgatni – idézi a közlemény Káel Csabát.



A produkciót saját repertoárján tartja a Sanghaji Opera, valamint a tervek szerint az előadás kínai és európai turnéra is indul majd.



A februárban a Müpában is látható produkció különlegessége szintén a nemzetköziségében rejlik, mivel a kínai szerepeket kínai, az európaiakat magyar és a kontinensről érkező művészek alakítják majd: Szu-Csong herceget a kínai tenor, Jicsie Si énekli, Lisa szerepében pedig a jól ismert örmény szoprán, Karine Babajanyan látható.



Hszü Csung személyében a darab karmestere is Kínából érkezik, de színpadra lép majd Ernyey Béla és Náray Erika is. Február 1-jén és 2-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében lesz látható az előadás.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 41092018-12-03 13:18:04

Adventi koncert a Wagner Társaságnál



Tegnap, vasárnap délutánra, egy szép operakoncertre szólott a meghívás:



December 2-án, 15 órakor a Marczibányi Téri Művelődési Központ színháztermében rendezett adventi koncerten fellépett művészek voltak:



 Haris Nadin, Schöck Atala, Vincze Klára, Bándi János, Haja Zsolt, Kelemen Zoltán, Kovácsházi István – ének, zongorán Köteles Géza működött közre



Varga Oszkár - hegedű

Balázs István - gordonka





Érdekes volt a műsor összeállítása:



Wagner- operarészletek fogták keretbe az egy szünettel megtartott koncertet, közöttük Puccini, Csajkovszkij, Giordano, Mozart, Kodály és Massenet műveiből hangzott el egy-két ária, de az első részben még kamarazenélés is volt  Bach és Kodály darabjaiból.



A fellépő énekművészek mindegyike nagyon szép operaáriákat válogatott ki magának erre a délutánra, és örömmel láttam viszont köztük Bándi Jánost, aki már jó ideje nem énekel az Operaházban, de mint hallhattuk, gyönyörű, még mindig nemesen csendülő, átszellemült énekhangja, kiművelt technikáján át most is felragyog,  mit sem vesztett értékéből: előbb Mozart Varázsfuvolájából Tamino képáriáját, majd a szünet után Donizetti Szerelmi bájital című operájából a nevezetes Nemorino románcát szólaltatta meg, a közönség nagy örömére. Megjegyzem, érdekes volt ezt a bel canto, alapvetően lírai áriát Bándi interpretálásában árnyaltan, mégis erőteljes tenorján való tolmácsolásban hallani.



Vincze Klára énekművészete eddig ismeretlen volt előttem, de azt tudtam róla, hogy két évvel ezelőtt a  II. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen indult, énekelt a Pécsi Nemzeti Színházban Santuzzát, ezzel a szerepével már Pesten is bemutatkozott az Erkel Színházban, és Németh Judit tanítványa, aki ugyancsak eljött ide a Marczibányi Téri Művelődési Központba, de most a közönség körében foglalt helyet.   Vincze Klára lehet, hogy később beérik „Wagner-heroinává”?  a műsor nyitószámaként a Tannhäuserből a Csarnokáriát adta elő, a énekszólamának minden szépségét feltárta előadásában. A második részben pedig ugyancsak a Tannhäuserből hallottuk tőle, ezúttal Vénusz áriáját.  Énekhangja erősen cseng, könnyedén hozza a dallamíveket, nem okoz számára problémát sem a mély, sem a magas énekfekvésben való helytállás. A dinamikai hangsúlyok azonban mintha még nem teljesen lennének készen…



Haris Nadin operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész-tanár szakán szerzett diplomát 2008-ban Nádor Magda növendékeként. Részt vett többek között, Marton Éva, Hamari Júlia, Mitsuko Shirai, Sass Sylvia, Nicolas Clapton és Laki Krisztina mesterkurzusain. Sikerrel szerepelt Spanyolországban a barcelonai Viñas és a pamplonai Gayarre nemzetközi énekversenyeken. 2007-ben a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, 2008-ban elnyerte a Richard Wagner Társaság nyári ösztöndíját... 2013-tól a Magyar Állami Operaház kórusművésze, 2015-től szólistája. Kisebb szerepekben már láthattam őt színpadon. Most két fajsúlyos énekszám előadásával erősítette meg bennem a róla kialakult eddigi kedvező benyomásaimat: Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című operájából A Komponista igen nehéz énekelnivalójával és  egy igazi különlegességként, Massene Cid-jéből Chiméne gyönyörű áriájával igazolta kiváló hangi és előadói képességeit.



Schöck Atala, a Magyar Állami operaház alt szólistája a tőle megszokott színvonalon, nagyszerű mezzóján és remek dinamikával abszolválta Kodály Székelyfonójából a Szegény vagyok, szegénynek születtem című dalt, majd  később a Háry Jánosból Örzse dalával hódított meg újra bennünket.



Kovácsházi István úti ruhában érkezett: a Toscából a szó pozitív értelmében rutinosan elénekelt Levéláriája után, a kapott virágcsokorral máris búcsút vett és elsietett..



A végére hagytam a programban fellépő két operaházi kiváló baritonunkat, akik talán a műsor leghatásosabb és legigényesebb áriáinak perfekt eléneklésével a tudásuk legjavából nyújtottak át ízelítőt nekünk.  



Haja Zsolt előbb Csajkovszkij Pikk dámájából Jeleckij híres áriáját a II. felvonásból énekelte, majd a szünetet követően Mozart Figaró házassága című operájából a Gróf  Hai già vinta la causa virtuóz áriájával örvendeztette meg a publikumát.  A megérdemelt tapsok után ő is elnézést kérve távozott, halaszthatatlan ügyeinek intézése elszólították sajnos körünkből, így nem tartott ő sem a többi művésszel és a közönséggel közös ünneplésben a koncertet követően.



És a finálé: méltatom Kelemen Zoltán operaénekesünk itt és most is felragyogó ének művészetét, aki hatalmas baritonrepertoárjából erre az alkalomra az olasz és a német repertoárból kiválasztva egy-egy  emblematikus, nagy, hősi baritonszerepét hozta el magával:   előbb Giordano André Chénier-jéből  Gérard monológja hangzott el  általa a III. felvonásból („Nemico della patria?”) , és a koncert legvégére hagyva  „desszertként”, méltó zárásul Wagner A walkür című zenedrámájából a nagy ívű, méltóságteljes, lemondó, ám mégis buzdító kicsengésű utolsó jelenet következett: Wotan búcsúja és a tűzvarázs. ( Kelemen Zoltán ahogyan nemcsak elénekli, de mozdulataival szinte átlényegül és jelzi fájdalmas búcsúját lányától, Brünnhildétől, majd Logét, a tűzistent szólítja. hogy fellobbanjanak a gyermeket álmát őrző lángok; Kelemen a tőle joggal megszokott, sőt elvárt minőségi magas szinten,  csodálatos, ihletett tolmácsolásban  méltán koronázta meg ezzel az elénekelt zenedráma-záróképpel Wagner Társaság ez évi adventi koncertjének ünnepi műsorát; a megérdemelt vastaps annak is a jele volt, hogy a baritonistánkat lassacskán nemcsak a Verdi- és az olasz operarepertoár egyik legbiztosabb bariton-énekreprezentánsa a honi  operaéletnek, de mára, a Wagner zenedrámákban is otthon van, amit az utóbbi időkben operakoncerteken is bizonyított biztos, kidolgozott énektechnikája révén, ahogyan az erős, magvas, hősi baritonja predesztinálja is már rég erre a Wagner-vonalra: Walkür eme részletében vagy a tőle az Operában már hallott  Parsifal Amfortas-jelenetében  is megtapasztaltuk, Kelemen Zoltán biztos pontja lehet a budapesti Wagner-repertoár igényes, adekvát értékű, hősi nagy baritonszerepekben is, felzárkózva az elénekelt több mint hetven operaszerepe mellé.



Az elhangzott kamarazeneként az első részben Johann Sebastian Bach és Kodály Zoltán egy-egy gordonkára és hegedűre komponált, variációs darabja került előadásra két fiatal művész, Varga Oszkár (hegedű) és Balázs István (gordonka) előadásában, akiket előadásuk után nagy szeretettel és lelkesen tapsolt meg a közönség.



A koncerten végig az Operaház jeles, kiváló korrepetitora, Köteles Zoltán zongoraművész látta el feladatát: bravúrosan kísérve a sokszínű, sokféle technikát igénylő operarészleteket előadó énekművészeket.  Jogosan ünnepeltük őt is a programot követően.



A 3 órakor kezdődött délutáni koncert már lassan az estébe nyúlt, amikor annak végeztével, hat óra után mindenki levonult a kamaraterembe egy kis forralt vörösborra, pogácsára, szaloncukorra…



Szép, emlékezetes zenei esemény volt ez, méltó szervezésben a Wagner Társaság részéről!


Zenei események • 9932018-12-03 13:17:48

Adventi koncert a Wagner Társaságnál



Tegnap, vasárnap délutánra, egy szép operakoncertre szólott a meghívás:



December 2-án, 15 órakor a Marczibányi Téri Művelődési Központ színháztermében rendezett adventi koncerten fellépett művészek voltak:



Haris Nadin, Schöck Atala, Vincze Klára, Bándi János, Haja Zsolt, Kelemen Zoltán, Kovácsházi István – ének, zongorán Köteles Géza működött közre



Varga Oszkár - hegedű

Balázs István - gordonka





Érdekes volt a műsor összeállítása:



Wagner- operarészletek fogták keretbe az egy szünettel megtartott koncertet, közöttük Puccini, Csajkovszkij, Giordano, Mozart, Kodály és Massenet műveiből hangzott el egy-két ária, de az első részben még kamarazenélés is volt  Bach és Kodály darabjaiból.



A fellépő énekművészek mindegyike nagyon szép operaáriákat válogatott ki magának erre a délutánra, és örömmel láttam viszont köztük Bándi Jánost, aki már jó ideje nem énekel az Operaházban, de mint hallhattuk, gyönyörű, még mindig nemesen csendülő, átszellemült énekhangja kiművelt technikáján át mit sem vesztett értékéből: előbb Mozart Varázsfuvolájából Tamino képáriáját, majd a szünet után Donizetti Szerelmi bájital című operájából a nevezetes Nemorino románcát szólaltatta meg, a közönség nagy örömére. Megjegyzem, érdekes volt ezt a bel canto, alapvetően lírai áriát Bándi interpretálásában árnyaltan, mégis erőteljes tenorján való tolmácsolásban hallani.



Vincze Klára énekművészete eddig ismeretlen volt előttem, de azt tudtam róla, hogy két évvel ezelőtt a  II. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen indult, énekelt a Pécsi Nemzeti Színházban Santuzzát, ezzel a szerepével már Pesten is bemutatkozott az Erkel Színházban, és Németh Judit tanítványa, aki ugyancsak eljött ide a Marczibányi Téri Művelődési Központba, de most a közönség körében foglalt helyet.   Vincze Klára lehet, hogy később beérik „Wagner-heroinává”?  a műsor nyitószámaként a Tannhäuserből a Csarnokáriát adta elő, a énekszólamának minden szépségét feltárta előadásában. A második részben pedig ugyancsak a Tannhäuserből hallottuk tőle, ezúttal Vénusz áriáját.  Énekhangja erősen cseng, könnyedén hozza a dallamíveket, nem okoz számára problémát sem a mély, sem a magas énekfekvésben való helytállás. A dinamikai hangsúlyok azonban mintha még nem teljesen lennének készen…



Haris Nadin operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész-tanár szakán szerzett diplomát 2008-ban Nádor Magda növendékeként. Részt vett többek között, Marton Éva, Hamari Júlia, Mitsuko Shirai, Sass Sylvia, Nicolas Clapton és Laki Krisztina mesterkurzusain. Sikerrel szerepelt Spanyolországban a barcelonai Viñas és a pamplonai Gayarre nemzetközi énekversenyeken. 2007-ben a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, 2008-ban elnyerte a Richard Wagner Társaság nyári ösztöndíját... 2013-tól a Magyar Állami Operaház kórusművésze, 2015-től szólistája. Kisebb szerepekben már láthattam őt színpadon. Most két fajsúlyos énekszám előadásával erősítette meg bennem a róla kialakult eddigi kedvező benyomásaimat: Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című operájából A Komponista igen nehéz énekelnivalójával és  egy igazi különlegességként, Massene Cid-jéből Chiméne gyönyörű áriájával igazolta kiváló hangi és előadói képességeit.



Schöck Atala, a Magyar Állami operaház alt szólistája a tőle megszokott színvonalon, nagyszerű mezzóján és remek dinamikával abszolválta Kodály Székelyfonójából a Szegény vagyok, szegénynek születtem című dalt, majd  később a Háry Jánosból Örzse dalával hódított meg újra bennünket.



Kovácsházi István úti ruhában érkezett: a Toscából a szó pozitív értelmében rutinosan elénekelt Levéláriája után, a kapott virágcsokorral máris búcsút vett és elsietett..



A végére hagytam a programban fellépő két operaházi kiváló baritonunkat, akik talán a műsor leghatásosabb és legigényesebb áriáinak perfekt eléneklésével a tudásuk legjavából nyújtottak át ízelítőt nekünk.  



Haja Zsolt előbb Csajkovszkij Pikk dámájából Jeleckij híres áriáját a II. felvonásból énekelte, majd a szünetet követően Mozart Figaró házassága című operájából a Gróf  Hai già vinta la causa virtuóz áriájával örvendeztette meg a publikumát.  A megérdemelt tapsok után ő is elnézést kérve távozott, halaszthatatlan ügyeinek intézése elszólították sajnos körünkből, így nem tartott ő sem a többi művésszel és a közönséggel közös ünneplésben a koncertet követően.



És a finálé: méltatom Kelemen Zoltán operaénekesünk itt és most is felragyogó ének művészetét, aki hatalmas baritonrepertoárjából erre az alkalomra az olasz és a német repertoárból kiválasztva egy-egy  emblematikus, nagy, hősi baritonszerepét hozta el magával:   előbb Giordano André Chénier-jéből  Gérard monológja hangzott el  általa a III. felvonásból („Nemico della patria?”) , és a koncert legvégére hagyva  „desszertként”, méltó zárásul Wagner A walkür című zenedrámájából a nagy ívű, méltóságteljes, lemondó, ám mégis buzdító kicsengésű utolsó jelenet következett: Wotan búcsúja és a tűzvarázs. ( Kelemen Zoltán ahogyan nemcsak elénekli, de mozdulataival szinte átlényegül és jelzi fájdalmas búcsúját lányától, Brünnhildétől, majd Logét, a tűzistent szólítja. hogy fellobbanjanak a gyermeket álmát őrző lángok; Kelemen a tőle joggal megszokott, sőt elvárt minőségi magas szinten,  csodálatos, ihletett tolmácsolásban  méltán koronázta meg ezzel az elénekelt zenedráma-záróképpel Wagner Társaság ez évi adventi koncertjének ünnepi műsorát; a megérdemelt vastaps annak is a jele volt, hogy a baritonistánkat lassacskán nemcsak a Verdi- és az olasz operarepertoár egyik legbiztosabb bariton-énekreprezentánsa a honi  operaéletnek, de mára, a Wagner zenedrámákban is otthon van, amit az utóbbi időkben operakoncerteken is bizonyított biztos, kidolgozott énektechnikája révén, ahogyan az erős, magvas, hősi baritonja predesztinálja is már rég erre a Wagner-vonalra: Walkür eme részletében vagy a tőle az Operában már hallott  Parsifal Amfortas-jelenetében  is megtapasztaltuk, Kelemen Zoltán biztos pontja lehet a budapesti Wagner-repertoár igényes, adekvát értékű, hősi nagy baritonszerepekben is, felzárkózva az elénekelt több mint hetven operaszerepe mellé.



Az elhangzott kamarazeneként az első részben Johann Sebastian Bach és Kodály Zoltán egy-egy gordonkára és hegedűre komponált, variációs darabja került előadásra két fiatal művész, Varga Oszkár (hegedű) és Balázs István (gordonka) előadásában, akiket előadásuk után nagy szeretettel és lelkesen tapsolt meg a közönség.



A koncerten végig az Operaház jeles, kiváló korrepetitora, Köteles Zoltán zongoraművész látta el feladatát: bravúrosan kísérve a sokszínű, sokféle technikát igénylő operarészleteket előadó énekművészeket.  Jogosan ünnepeltük őt is a programot követően.



A 3 órakor kezdődött délutáni koncert már lassan az estébe nyúlt, amikor annak végeztével, hat óra után mindenki levonult a kamaraterembe egy kis forralt vörösborra, pogácsára, szaloncukorra…



Szép, emlékezetes zenei esemény volt ez, méltó szervezésben a Wagner Társaság részéről!


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43832018-12-03 10:48:15



Kultúra - Operaház - Monteverdi: Poppea megkoronázása



Budapest, 1968. január 12. A Magyar Állami Operaház bemutatja Monteverdi Poppea megkoronázása című operáját.



Rendező: Mikó András.



A képeken:



35-40- Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet.



41- Jagasich Péter, Hankiss Ilona.



42- Sándor Judit.



43- Komlóssy Erzsébet.



MTI Fotó: Keleti Éva 





Tulajdonos: MTI Fotóarchívum



Azonosító: MTI-FOTO-1940322

Fájlnév: DKON_F__EV19680112-035-043.jpg

ICC: Nem található

Model: DSLR-A350

Date and Time: 2009:01:17 21:45:33

Exposure Time: 1/80 Sec

Aperture: 1:10.0

Flash: Yes

Quality: Unknown

Zoom Length: 35 mm

Exposure Program: Normal

ISO Speed: 100

Exposure Bias: 1.300

Metering Mode: Pattern

Light Source: Unknown



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43822018-12-03 10:45:19



Házy Erzsébet és Szabó Miklós

a Rádió és Televízió Újság címlapján 1960 novemberében.


Pitti Katalin • 8112018-12-03 10:24:23

„Túl az Óperencián” –operettműsor a Dankó Rádióban



Ezen a héten minden nap Pitti Katalinnal várja a rádióhallgatókat délelőtt 9 órakor és az ismétlésben 18 órától a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



Pitti Katalin visszatérő vendég Nagy Ibolyánál. Ha jól emlékszem, kétszer is volt már beszélgető társa a műsorvezetőnek, a korábbi adásokban. Ezúttal az adventi készülődésről, a mély vallásos hitéről, a gyermekkorában a szülőktől kapott fegyelmezés hasznosságáról, mihez tartásáról, az ifjúkori sportolás öröméről (ő vívott), a mindennapos kemény tanulás szükségességéről is beszélt  a mai műsorban.



Liszt-dal: „Bízni és égni”  ( Pitti Katalin, zongorán közreműködik: Péter Szabó Anikó)



Részletek következtek Karl Zeller – Moritz West – Ludwig Held – Erdődy János – Fischer Sándor: A madarász című operettjéből – három más-más stúdiófelvételről:




  • Nyitójelenet - Weps báró, hercegi fővadász, erdő- és vadmester és Schneck, a falu elöljárójának kettőse (Bilicsi Tivadar, Maleczky Oszkár. Km. Réti József valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor)  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35. Rendező: Solymosi Ottó (rádióra átdolgozta dr. Székely György)



 




  • Milka belépője: Viszem a postazsákot én...” (Kalmár Magda, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00

  • Haskó és Flaskó kettőse: „Professzor a nevem…”  (Kishegyi Árpád,  Várhelyi Endre, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00



 




  • Ádám dala, II. felv.: „Nagyapám húszéves volt, lombok közt sütött a hold…. Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj! Újra szólj, el ne szállj! Muzsikálj, muzsikálj, muzsikál! Hogyha hívlak, rám találj!..../ Nagyapám már hetven volt…” (Simándy József és az MRT énekkara; vezényel: Sebestyén András) - 1970. május 2., Kossuth Rádió, 13.11 – 13.34- Simándy József új operettfelvételeiből 



Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán áriája (Pitti Katalin, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Rico Saccani vezényli.)

 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30122018-12-03 10:23:31

 „Túl az Óperencián” –operettműsor a Dankó Rádióban



Ezen a héten minden nap Pitti Katalinnal várja a rádióhallgatókat délelőtt 9 órakor és az ismétlésben 18 órától a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



Pitti Katalin visszatérő vendég Nagy Ibolyánál. Ha jól emlékszem, kétszer is volt már beszélgető társa a műsorvezetőnek, a korábbi adásokban. Ezúttal az adventi készülődésről, a mély vallásos hitéről, a gyermekkorában a szülőktől kapott fegyelmezés hasznosságáról, mihez tartásáról, az ifjúkori sportolás öröméről (ő vívott), a mindennapos kemény tanulás szükségességéről is beszélt  a mai műsorban.



Liszt-dal: „Bízni és égni”  ( Pitti Katalin, zongorán közreműködik: Péter Szabó Anikó)



Részletek következtek Karl Zeller – Moritz West – Ludwig Held – Erdődy János – Fischer Sándor: A madarász című operettjéből – három más-más stúdiófelvételről:




  • Nyitójelenet - Weps báró, hercegi fővadász, erdő- és vadmester és Schneck, a falu elöljárójának kettőse (Bilicsi Tivadar, Maleczky Oszkár. Km. Réti József valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor)  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35. Rendező: Solymosi Ottó (rádióra átdolgozta dr. Székely György)



 




  • Milka belépője: Viszem a postazsákot én...” (Kalmár Magda, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00

  • Haskó és Flaskó kettőse: „Professzor a nevem…”  (Kishegyi Árpád,  Várhelyi Endre, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00



 




  • Ádám dala, II. felv.: „Nagyapám húszéves volt, lombok közt sütött a hold…. Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj! Újra szólj, el ne szállj! Muzsikálj, muzsikálj, muzsikál! Hogyha hívlak, rám találj!..../ Nagyapám már hetven volt…” (Simándy József és az MRT énekkara; vezényel: Sebestyén András) - 1970. május 2., Kossuth Rádió, 13.11 – 13.34- Simándy József új operettfelvételeiből 



Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán áriája (Pitti Katalin, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Rico Saccani vezényli)



 


Operett, mint színpadi műfaj • 37732018-12-03 00:00:51

A Budapesti Operettszínházban a Maya második bemutatója (december 1.) több emlékezetes pillanattal ajándékozta meg a nézőt! Hangsúlyozom: pillanatokkal..., mert azért az érdemleges és élményt nyújtó jelenetek mellett  ott vannak a más operettek színpadra állításakor is sokszor megtapasztalt, olykor erőltetett, félrevezető üresjáratok is. A dramaturgia, a díszlet, jelmez összhangban van a Réthly Attila  megálmodta történetelmesélés "hogyanjával": a rendező igyekszik megteremteni a XX. század első harmadára asszociáló, a történelemkönyvekből ismert kliséket, mindezt megfricskázva és idézőjelbe tenni... belevan sürítve az első Nagy Háború időszakának sírva-vigadós embertipusai is, de a Fényes Szabolcs - Harmath Imre szerzőpáros darabja igencsak "kifordítva" érkezett el általa hosszú idő után a Budapesti Operettszínházba. Maya elsődleges hangulata az „egzotikum”, de megkapjuk a korabeli operettek, zenés játékok  butuska librettóiból való „áthallásokat” is, és   fellelhetők  benne a Rejtő Jenő légiós történetei ihlette, olykor abszurdba illő miliő és szóhasználat, a tangeri kocsma vagy párizsi szálloda vagy palota, és egy lebúj vagy éppen egy báli-jelenet hamisítatlan színvilága, kavalkádja - a  kihagyhatatlan erotikával, a csábos kokottokkal, vagy éppen az estélyi ruhás hölgyek és urak, táncosok báli forgatagával, ahová közéjük még egy álruhás, cirkuszi bohóc is dukál (á la Cirkuszhercegnő; á la Mézeskalács…)



 Elfogadom, hogy új koncepció jegyében "revüsítették" az amúgy klasszikus zenei alapokon, és hagyományokon nyugvó operettet,   hiszen a jogtulajdonos csak ilyen feltételekkel járult hozzá, hogy a darab több évtized után újra az Operettszínház színpadára jusson.



Úgy ültem be a szombaton a Maya második premierjének előadására, kíváncsian Fényes Szabolcs darabjában felcsendülő zenékre, hogy a népszerű, az idők folyamán slágerekké nemesedett dalokat vártam, de ezekből csak keveset kaptam, azok is  „beavatkozásokon” mentek keresztül úgy, hogy nem az csengett ki a fülemben, amelyet a korábbi ének-, zenei-színházi előadásokból megismertem; kevésbé a dalszövegek változtak meg, viszont jelentős  a zenéket érintő  „más” hangzás – ezeket el kell fogadnom az új szövegkönyv és partitúra alapján színpadra állított Mayából, a kompromisszumok jegyében.  Hiszen bennem máig Mayának az a zenéje él, mely a Magyar Rádió 1971-es stúdiófelvételéről ismeretes:  (Házy Erzsébet, Németh Marika, Galambos Erzsi, Bende Zsolt, Palócz László, Radnay György, Palcsó Sándor... az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara); ott a zene  nem revüsített:  a "klasszikus" nagyoperettes  és a könnyedebb „tánczenés”  hangzás együttese teszi élményszerűvé a befogadást.   Itt csaknem teljesen más zenét kapunk a részben átírt szövegekhez.



A mostani bemutatóra csaknem teljesen új hangszerelést kapott a Maya, s ebbe a munkába többen beledolgoztak, sőt, a két részben játszott három felvonásos revü-operettet az újraalkotók "kénytelenek voltak"  a zeneszerző más darabjaiból átvett és újrahangszerelt dalokkal "feldúsítani" - ez utóbbiak számomra egy-két énekszám kivételével teljesen ismeretlenek.  Viszont akkor miért maradtak ki a felhangzó dalok közül olyan népszerű számok, nagyszerű dalok - melyek az említett rádiófelvételen rajta vannak -  mint például:  " Oda vagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. (Maya, Barbara, Rudi);  "Ugye, hogy nem felejtesz el" (Maya); "Párizs, te szép" (Maya, Barbara, Rudi, kórus"; "Tudom, hogy van neki, na mije van neki, szöszi haja van a fején.”  (Madelaine, Dixie).  A finálék zenéi teljes átdolgozásra kerültek a rádiófelvételen lévőkhöz képest.



Ugyanakkor a történet többé-kevésbé követi az eredeti szüzsét.  A darab színrevitele látványos kiállításban került a nézők szeme elé, ami  színes, egzotikus, fordulatos, élvezetes, bár a második rész második felében kissé "leül", de a szereplők játéka lekötik a nézők figyelmét, mert tetszetős, humoros, profin kivitelezett; előadásuk mind dalban, mind táncban, de a prózamondásban is fergeteges.   



Nagyszerű ötlet a sok közül: egy repülőgép színpadra érkezésének a pillanata felhőkből leereszkedve, de tetszett a tangeri kocsmajelenet a lotyóival, bunyóival, miként a párizsi bohémvilág is a maga szalon-lokál mutatványos számaival.  De kérdezem, minek ide az első felvonásban megidézett „Casablanca”- szerű hatásra hajazó, erőltetett, és mintha korabeli filmforgatást látnánk, az afrikai környezetben játszódó jelenetbe a kamera, a világítótestek,  a kameraman emberek szerepeltetése?...    A díszletek a forgószínpaddal, a süllyesztő és felemelő szerkezetek, a fényeffektusok jól illusztrálják és emelik ki a történések „emelkedett” pillanatait…



A Maya címszerepét  Bordás Barbara alakítja, legutóbb Offenbach Kékszakáll-jában láttam őt, itt teljesen más karakter, a csábos táncosnő szerepében jól mutat és remekül énekel (de egész más hangfekvésben, mint egy klasszikus operettben kell),  táncol, talán a szövegmondás nem annyira az erőssége… Gubik Petrát először láttam színpadon, ügyes, tehetséges fiatal művész (Barbara) – a bemutatkozó „Miau” számát igencsak hatásosra vette… A későbbi megmutatkozásai kissé sablonosak, inkább a helyzetkomikum oldaláról jeleskedik, a musical-vonala itt bizonyára remekül érvényesül. Gömöri András Máté Charlie szerepében rám nem tett semmilyen értékelhető benyomást, éneklése darabos, színjátszása közepes, táncolnivalója kevés akad a darabban. Dancs Annamarinak (Madeleine) a második részben vannak jelenetei, kevéske énekszámait, duettjeit, táncait kedvesen, túlzottan affektálva adja elő. Kocsis Dénes formálja meg Rudit, Barbara kedvesét. A fiatal táncoskomikus művész már több operettben megmutathatta kivételes képességeit, ez a szerepkör láthatóan nagyon jól fekszik neki.



Az előadás további szereplői: Laki Péter (Dixi),  Laklóth Aladár (Gorilla), Földes Attila (Bambó, zenebohóc), Csuha Lajos, Miklós Attila, Péter Richárd és Csere László.



Az énekkarnak nincs sok feladata, annál inkább a balettkarnak – a koreográfia Lőcsei Jenő munkája, ügyesen aknázza ki most is a mesterségbeli tudását, a korabeli revü-táncok „táncparkettre” alkalmazását. A zenekar pedig jól  "muzsikál" Dinyés Dániel első karmester (aki az egyik hangszerelője is e partitúra-változatnak)  pálcája alatt: világos tempói, muzikalitása mind a zenekari árokban lévő muzsikusoknak, mind a színpadon tartózkodó ének- és táncművészeknek igazodásul és hasznos támpontúl szolgál.



A Maya az utolsó premierje volt a jelenlegi igazgató, Lőrinczy György irányította Budapesti Operettszínháznak – kitől februárban a pályázatnyertes Kiss-B. Atilla operaénekes és stábja veszi át a stafétabotot.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30112018-12-02 20:56:43

A Túl az Óperencián adása mai műsorában az előzőkben ismertetett zenék mellett még Lehár Ferenc Szép a világ című operettjének a részletei is felcsendültek,  Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István énekével. A rádiófelvételen Sebestyén András vezényli az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát („Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először.) 



Szabó Miklós pedig a címadó dalt énekelte egy korábbi rádiófelvételről: Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág! Szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) -  1957.



 



Holnaptól Pitti Katalin operaénekesnő lesz egész héten át a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Dankó Rádió operettműsorában!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30102018-12-02 14:16:08

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának elején a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya



Maria Callasra emlékezett, aki  kilencvenöt évvel ezelőtt, 1923-ban ezen a napon született és 53 éves korában, 1977-ben halt meg. Emlékét idézte egy részlet a Carmenből: a Habanerát énekelte Callas  (egy koncertfelvételről hangzott el az ária)



Jacques Offenbach A szép Heléna című operettjéből hallottunk megint részleteket:




  • Sass Sylvia (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) – 1976

  • Kelen Péter (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Lukács Ervin)



 




  • Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Réti József, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a rádió teljes felvételéről szólaltak meg részletek, 1965



Ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a Dankó Rádió stúdiójában a vendég: Czigány György – akivel egész héten át Nagy Ibolya beszélgetett.



A délelőtti adás ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a rádióban és az internetes elérhetőségein.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43812018-12-02 13:01:56

Köszönöm az infót!


Lisztről emelkedetten • 9342018-12-02 13:01:07

Ma este a Müpában rendezik meg ezt a hangversenyt:



18:00 : Budapest

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



Ránki Fülöp (zongora)

Fodor Bernadett, Cser Krisztián



Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Ménesi Gergely





LISZT: Ünnepi hangok - szimfonikus költemény, S. 101



LISZT: Esz-dúr zongoraverseny, S. 124



BARTÓK: A kékszakállú herceg vára, op. 11, Sz. 48, BB 62


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 613592018-12-02 08:44:46

2018. DECEMBER 1. SZOMBAT 12:47



Magyar Idők



RENDHAGYÓ BOKRÉTAÜNNEP



TAVASZRA ELKÉSZÜL AZ EIFFEL MŰHELYHÁZ OPERAHÁZI RÉSZE



/Szekáry Zsuzsanna/



Tegnap sajtóbejárást és jelképes bokrétaünnepséget tartottak a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában. Beszédet mondott Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Gönczöl Péter, a Strabag Kft. ügyvezető igazgatója és Marosi Miklós, az Eiffel Műhelyház-beruházás Széchenyi-díjas építésze.



Ókovács Szilveszter visszaemlékezett 2013 januárjára, amikor először járták be kollégáival a területet, amely 2019-től próbacentrumként és gyártóbázisként szolgál majd.



A főigazgató rávilágított a beruházás nagyságára, ugyanis a csarnokok alapterülete nagyobb, mint a Parlamenté. Nagy munka ezt a hatalmas teret úgy megőrizni, hogy közben a műemlék sérülékeny vasszerkezetét kezeljék, ne terheljék és ne károsítsák.



Előrevetítette, hogy a huszonkét hektáros terület nagy fellendülés előtt áll, ugyanis néhány év múlva az egyik csarnokba beköltözik az Országos Levéltár, egy másikba pedig a közlekedési múzeum, valamint több társulat számára tervbe vannak véve további területek átalakításai. 2019 áprilisától az épület operaházi része lakhatóvá és játszhatóvá válik.



Kiemelte: az Operaháznak 2019-ben az lesz a legfontosabb esemény, hogy 108 év után felépül az operára és balettra alkalmas első budapesti terem. Ókovács Szilveszter hangsúlyozta, hogy a beruházást nem az Európai Unió, hanem Magyarország finanszírozza.



Gönczöl Péter a hagyományos építőipari bokrétaünnepről mesélt: azt ünneplik, amikor az építőmunkások elérik az épület legmagasabb pontját. Ez az Eiffel-csarnok esetében nem volt lehetséges, mert már megvolt az épület legmagasabb pontja, ezért azt az időpontot választották, amikor beázás nélkül tudnak rendezni egy ünnepséget.



A Strabag Kft. büszke erre a projektre, mert eltér a tőlük általában megszokott munkáktól, ugyanis az Eiffel-csarnoknál sok a kézi munka, például a homlokzaton. A főigazgató tájékoztatott, hogy már túljutottak a munka felén.



Marosi Miklós beszédében elsőként tervező kollégáinak mondott köszönetet, majd rátért az épület kinézetére: nem akarnak egy Ybl Miklós által tervezett csodálatos palotával versenyre kelni, mert ez egy ipari műemlék, ezért nem használnak márványt és aranyozott falfelületeket, hanem az ehhez a miliőhöz illő anyaghasználatra törekednek.



Ókovács Szilveszter az Operaház 2018–19-es Puccini-évadról és annak mai premierjéről beszélt. Puccini A Nyugat lánya című operáját állítja színpadra Vaszilij Barkatov, de a nagy zeneszerző minden operáját megtekintheti a közönség az évad során. A Nyugat lánya csaknem ötven éve nem volt magyar színpadon, most két szereposztásban mutatják be.



Minnie-t Bátori Éva és Rálik Szilvia énekli. A főbb férfi szerepekben Gaston Rivero és Boncsér Gergely, valamint Szegedi Csaba és Florin Estefan hallható majd, de fellép mások mellett Balczó Péter és Bakonyi Marcell is.



Az előadásban a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató Csiki Gábor) működik közre, a darabot Kocsár Balázs fő-zeneigazgató vezényli.



Ókovács Szilveszter tájékoztatott arról az újításról is, miszerint úgy könnyítik meg a közönség választását a tágas repertoárból, hogy honlapjukon megkülönböztetik egymástól a korhű és a kortárs előadásokat. Ezen túl minden kortárs előadás esetében a kezdés előtt negyedórával a dramaturgok ingyenes fülszöveg-ismertetést tartanak.



A beszédek után a leendő Bánffy Teremben tartották a bokrétaünnepséget, ahol a megjelentek ízelítőt kaptak A Nyugat lánya című darabból László Boldizsár előadásában.



 


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9592018-12-01 14:38:54

2018.12.01  19:00 - 23:05  Bartók Rádió



Wagner: Parsifal



(Erkel Színház, 2018. április 5.) 



Háromfelvonásos ünnepi játék



Szövegét a zeneszerző írta



Vezényel: Kovács János



Km.: Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara



Karig.: Csiki Gábor



Szereposztás:



Amfortas - Tómas Tómasson (bariton)



Titurel - Kovács István (basszus),



Gurnemanz - Palerdi András (basszus),



Parsifal - Kovácsházi István (tenor),



Klingsor - Tómas Tómasson (basszus),



Kundry - Németh Judit (mezzoszoprán),




  1. grál lovag - Kiss Péter (tenor),

  2. II. grál lovag - Geiger Lajos (basszus),

  3. I. apród - Markovics Erika (szoprán),

  4. II. apród - Simon Krisztina (mezzoszoprán),

  5. III. apród - Kristofori Ferenc (tenor),

  6. IV. apród - Szerekován János (bariton),



Viráglányok - Váradi Zita, Szakács Ildikó, Simon Krisztina, Gál Gabi, Wierdl Eszter, Várhelyi Éva,



Mennyei hang - Vörös Szilvia (kontraalt)


Operett, mint színpadi műfaj • 37722018-12-01 11:49:29

ÖRÖKZÖLD PÁRIZSI HACACÁRÉ EGY ÚTSZÉLI VIRÁGÉRT



Magyar Idők, 2018. NOVEMBER 30. PÉNTEK 14:33



B. Orbán Emese



"A MAYA ZENÉJE ÉPPEN OLYAN VÁLTOZATOS, MINT A CSELEKMÉNYE"



"A történet szempontjából a Maya szövevényes krimi, amelyben bár egy pisztoly is eldördül és egy ököl is keményen lecsap, mégsem hal meg senki. Földrajzilag is tág térben mozog: Párizs–Tanger–Párizs.



A helyszínek is változatosak: legénylakás (az elegáns fajtából), francia idegenlégiósok kedvenc bárja (Berber bár, hogy is hívhatnák másként) állomáshelyükön, a konstantinápolyi pályaudvar, párizsi kerületi rendőrkapitányság, egymás melletti szobák a Ritzben (hol máshol), a Champs-Élysées színház foyer-ja, majd páholya… és így tovább, tovább, oh, régi-régi szép idők! És jóravaló bohémek és jobb sorsról álmodozó „útszéli virágok” és aljas őrmester és összeillő párok és valaki, aki egyedül marad, mert hiába, neki ez a sorsa. Ez mind a Maya.



És a zene. A Maya zenéje éppen olyan változatos, mint a cselekménye: az Itt a luxusvonat foxtrott, amerikai valcer a My sweetheart, nyilván induló a Legionista induló és simán „dal” egy 1932-es plakát szerint a Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni. Ismerősek ezek a számok annak is, aki még életében nem látta, hallotta ezt az operettet. De elárulom azt is, hogy az Oda vagyok magáért és a Hacáré, hacacáré is a Maya betétdala. És olyan ikonikus művészek játszottak az idők folyamán a darabban, mint Patkós Irma, Tolnay Klári, Karády Katalin, Honthy Hanna, illetve Básti Lajos, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, Palócz László, Harsányi Frigyes…"



"...a darab a magyar rádiózás történetében is fontos pillanat volt, ugyanis a Maya volt az első helyszíni színházi közvetítés az új kommunikációs eszköz históriájában.



És bár kissé lehangoló, hogy a választás azért esett a Mayára, mert nem voltak magasak a jogdíjak (éppen készültek levenni a repertoárról), a rádiós siker fantasztikus volt, és hozzájárult nemcsak a Maya további sikeréhez, hanem egy addig nem létező műfaj elterjedéséhez is."


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30092018-12-01 11:45:34

magyar rádiózás napján (1925 óta létezik. Minden évben december 1-jén, a folyamatos magyar rádiósugárzás évfordulóján tartják) a Dankó Rádióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya is megemlékezett  erről; a stúdióban a vendég Czigány Györgyöt is kérdezte e rádiós évfordulóról, de szóba került a Pagoda és a Fészek Művészklub mára „kiüresedése” is…



A tematikához kapcsolódóan szólaltak meg a beszerkesztett zenék, ezek is:



Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: Garabonciás diák – Nyitány (a Magyar Királyi Operaház Zenekarát maga a komponista vezényli!) – 1943. február 20.  Magyar Királyi Operaház – ősbemutató) – a rádió élőben sugározta az előadást.



Tamássy Zdenkó -  Baróti Géza – Garai Tamás – Dalos László: Fő a vendég



A felhangzó részletekben Fónay Márta, Galambos Erzsi, Psota Irén, Zentay Anna, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Márkus László énekelt, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc  (1963. augusztus 18., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.33) 



Fényes Szabolcs - Békeffy István: Régi nyár (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc)




  •  „Valami kis szerelem, kellene végre nekem” (Zentay Anna)

  • „Van-e szerelmesebb vallomás, mint egy szál virág és semmi más” (Ilosfalvy Róbert)



Ránki György – Vas István – Hubay Miklós: Egy szerelem három éjszakája (a részletekben km. Angyal Sándor, Miklóssy Tibor, Horváth Tivadar, Sennyei Vera, valamint a Petőfi Színház Zenekara, Petrovics Emil vezényel) – 1960



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között. „Túl az Óperencián"


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 613562018-11-30 20:22:31

Értesülésem szerint az utolsó nyári lapmegjelenését követően az Opera Magazin kiadványt nyomtatott formában már nem jelenteti meg az Opera, a magazin kizárólag elektronikus úton olvasható, az interneten, az Opera honlapjáról érhető  el. Az sincs kizárva, hogy ez a gyakorlat így marad meg – erről kaptam tájékoztatást az Operaház Szervezésén.



Az Opera honlapján innen tölthetők le az Opera Magazin korábbi és aktuális példányszámai:



http://www.opera.hu/kiadvanyaink


Operett, mint színpadi műfaj • 37712018-11-30 19:28:47

Ma este premier az Operettszínházban!



Fényes Szabolcs - Harmath Imre: Maya



2018. november 30. 19:00 / Nagyszínpad



A főbb szerepekben: Fischl Mónika (Maya), Szendy Szilvi (Barbara), Dolhai Attila (Charlie), Auksz Éva (Madeleine), Brasch Bence (Rudi)



Karmester: Bolba Lajos



(Holnap a második szereposztásban játszik: Bordás Barbara, Gubik Petra, Gömöri András Máté, Dancs Annamária, Kocsis Dénes és mások. A karmester: Dinyés Dániel)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30082018-11-30 17:39:47

Hamarosan  - 18 órától - kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban. Benne ezekkel a zenékkel is:



Lehár Ferenc: Táncszvit  - Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Rácz Márton vezényli.



Bartók Béla: Este a székelyeknél  (MRT Szimfonikus Zenekarát Vásáry Tamás vezényli)



Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz




  • A II. felvonás fináléja (Lehoczky Éva,  Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, a Földényi-kórus és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - (18 perc) - (A Rádió Dalszínházának bemutatója:1959. december 27., Kossuth Rádió18.40 – 21.05) 



"Túl az Óperencián"


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43792018-11-29 20:31:44

Óbudai Társaskör



Budapest, III. ker. Kiskorona u. 7.



2018. december 3., 19:00

 



Till Ottó-terem

 



A Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny döntőseinek koncertje könyvbemutatóval



 



Bellini, Bizet, Donizetti, Mozart, Puccini, Smetana, Strauss, Verdi, Wagner operaáriák, Lehár, Kálmán, Ábrahám operett-részletek és musicalrészletek 



A közelmúltban megjelent  a felvidéki Klemen Teréziától egy képekkel gazdagon illusztrált könyv Az évszázad Manonja címmel Házy Erzsébetről, a feledhetetlen szopránról, aki jövőre lenne 90 éves. 



Ez a kötet tisztelgés a méltatlanul elfeledett pozsonyi születésű Házy Erzsébet emléke előtt, mellyel a szülőföld, Csallóköz még tartozik. Ez az elgondolás hívta életre a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, melynek döntőbe jutott énekesei mutatkoznak be az Óbudai Társaskör közönségének.



Az operák szakavatott rajongója, Baranyi Ferenc műsorvezetőként gondoskodik Házy Erzsébet művészetének, alakjának méltó felidézéséről.



Közreműkődők:



Hajzušová Tatjána 

Józan Vivien 

Mellenová Linda 

Dorota Tóthová 

Gulyás Mercédesz 

Dálnoky Annamária 

Erndt- Sallerbec Vivien Frencise 

Pap Viktória Dorottya 

Kis-Lukács Bernadett

Farkas Tamás 




Zongorán kísér: Dr. Sándor Szabolcs egyetemi adjunktus 



Műsorvezető: Baranyi Ferenc



Forrás: Óbudai Társaskör honlapja



Teljes árú belépőjegy: 1600 Ft, senior és diákjegy: 800 Ft 


Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 6332018-11-29 20:11:51

„A ZENÉNEK VARÁZSHATALMA VAN”



Beszélgetés Medveczky Ádámmal, Kossuth, Liszt, Bartók-Pásztory, Artisjus-díjas karmesterrel miskolci bérletes koncertje előtt



/mso.hu/ - 2014-es cikk



Zsekov Éva Mónika: A Miskolci Szimfonikus Zenekar 50 éves. Milyen szép élménye, emléke van a régi időkből, hiszen szinte a kezdetektől gyakori vendégkarmestere volt az együttesnek?



Medveczky Ádám: Nagyon sokszor voltam itt, majdnem minden évben. Emlékszem, hogy közvetlenül a karmesterverseny (1974 MTV I. Nemzetközi Karmesterversenye, 1. helyezett KobayashiKen-Ichiro (2. Medveczky Ádám-a Szerk. megj.) után hívott fel engem Mura Péter, a zenekar akkori karmestere - aki a Főiskolán később kollégám volt az opera tanszakon-, hogy szeretné, ha elvezényelném Miskolcon Berlioz Fantasztikus szimfóniáját és Banda Edével a Hindemith csellóversenyt. Ez negyven év távlatából is megmaradt. Ezen kívül a Diósgyőri várban ment a Psalmus és a Budavári Te Deum. Ekkor tűnt fel egy fiatal tenorista, Molnár András. Az egyik Operafesztiválon Traviatát játszottunk nagy sikerrel illetve néhány éve Erkel Bánk Bán-jának második felvonását más magyar szerzők művei mellett a Művészetek Házában. Maradandó élményemként emlékszem egy nagyszabású hangversenyre a Jégcsarnokban. 2009-ben miskolci, kassai és kolozsvári muzsikusoknak vezényeltem többek közt Beethoven IX. szimfóniáját és a Fidelio-ból részleteket. Beethovennel emlékeztünk az 1989-es eseményekre. Megható volt találkozni évtizedek után a televíziós karmesterversenyről ismert kollégával Andrej Lenarddal, akivel akkor dobogósok voltunk.

Miskolchoz van egy kis személyes kötődésem is. Öcsém a Miskolci Egyetem bányamérnöki karán tanult. Sajnos ő már rég nem él. A legidősebb fiam, Attila is járt ide egy hollandok által létesített egyetemre, ami a diósgyőri Stadion mellett volt. Sokszor látogattam meg itt.



Zs. É. M.: Ki állította össze ezt a mostani miskolci műsort?



M. Á.: Készen kaptam. Majdnem egy éve kért fel rá a Filharmónia. Két népszerű mű a Beethoven III. Leonora-nyitány és a Mendelssohn Skót szimfónia mellett nagyon ritkán játszott a Haydn Sinfonia concertante. Haydn két fúvóst és két vonóst foglalkoztat. A szólókat a zenekar legjobbjai játsszák: Soós Gábor (hegedű), Soós Levente (oboa), Nagy Albert (fagott), Stoll Péter (gordonka), kitűnő zenészek. A koncertmesterrel többször dolgoztam már együtt, kiváló technikai felkészültségűnek tartom.



Zs. É. M.: A próbákon tapasztaltam, hogy nagyon jó hangulatot tud teremteni. A zenészeknek mondott kritika humorral fűszerezve elveszti az élét, érthető a lényeg, mégsem sértő.Szeret-e együttdolgozni a Miskolci Szimfonikus Zenekarral?



M. Á.: Már most, a próbák elején teljesen közös nevezőn vagyunk, kifejezésben és megvalósításban egyaránt. Még ki kell „hegyezni” pár részt, van ahol lendíteni kell kicsit a frázisokon…



Zs. É. M.: Hogyan készül fel egy olyan koncertre, ahol repertoár darabot és egy olyanra, amikor az Ön számára addig ismeretlen művet dirigál?



M. Á.: Amit keveset vagy egyáltalán nem dirigáltam, arra sokkal több időt szánok. Hónapokkal előbb elkezdem olvasni és ahol szólisták is vannak, ott kénytelen vagyok - bár nem szokásom- hangzó anyaghoz fordulni tájékozódásért. A repertoár darabokhoz is úgy állok hozzá, mintha most látnám először. A Rigoletto igazi „export darab”. A világ legkülönbözőbb pontjain dirigáltam Magyarországtól Bangkokon át Japánig több mint százszor. Mégis amikor újraolvastam, találtam sok pici dinamikai, tempóbeli megoldást, amitől jobb lett.



Zs. É. M.: Átolvassa? Belső hallással vagy zongora mellett?



M. Á.: A koncertek nagy részére partitúrával a kézben „asztalnál” készülök fel. Amit nem ismerek, azt zongorával is átnézem. Ami nagyon nehéz, abból szerzek zongorakivonatot és ehhez teszem később hozzá a hangszerelés részét.



Zs. É. M.: Mit gondol, kifejezi-e a „komolyzene” szó ennek a zenének a lényegét?



M. Á.: Csak komolyzene létezik. Dirigáltam operettet, musicalt, amit szintén nagyon komolyan kell venni. Más, ezeknél is könnyebb műfajokba nem rándultam ki. Egy Johann Strausz keringőnél, Lehár operettnél nemesebb feladatot nem tudok elképzelni.



Zs. É. M.: Hogyan látja a komolyzene jövőjét hazánkban? Lesz-e közönsége?



M. Á.: Feltétlen hiszek abban, hogy lesz közönsége. Beszélgetek külföldön élő magyar muzsikusokkal és azt mondják, hogy Magyarországon még mindig sokkal jobb a helyzet ilyen tekintetben, mint egyes nyugati országokban. Gyerekkorban kell megnyerni az embereket a zenének.



Zs. É. M.: Hogyan?



M. Á.: Remélhetőleg az iskolai énekórák száma emelkedni fog. Ezenkívül el kell látni a gyerekeket koncertekkel. Az ifjúsági sorozatokon látom, hogy a sok apróság mennyire örül, érdeklődnek, jól viselkednek, amikor a zenekar játszik nekik. Sok múlik a tanárokon és a szülőkön.



Zs. É. M.: Egyszer ezt nyilatkozta:„Gyermekkoromban „megkínáltak” a zenével. Beleszülettem, nem hallottam mást otthon.” Miként lehetne ma minél több magyar gyereket, fiatalt „megkínálni” a zenével? Mit „kóstoltatna” meg velük?



M. Á.: Én szerencsésnek mondhatom magamat. Édesanyám és nevelőapám is muzsikusok voltak. Már kisgyerekkoromtól az opera felé terelődtem. Ismerek sok olyan zenészt, akiknek a szülei „tisztességes” foglalkozásúak. Személyenként változó, kihez hogyan jut el a zene. Lehet az egy ifjúsági énekkar vagy iskolai szakkör. Ezekkel a gyerekeket „meg kell kínálni” és ők beleszeretnek, rácsodálkoznak, „megfogja” őket. A zenének varázshatalma van.



Zs. É. M.: Úgy tudom, gyermekei közül van, aki az édesapja nyomdokába lépett és a zenei pályát választotta.



M. Á.: A „hármas számú” gyermekem Szabolcs muzsikus. Ő ütő szakon végzett Győrben, emellett jól dirigál (nemrég Pozsonyban Bánk bán-t vezényelt) és nagyszerűen zongorázik. A Győri Nemzeti Színház korrepetitora. Együtt dolgoztam vele a Rigolettóban.



Zs. É. M.: Az ötödik, a legkisebb gyermeke hány éves most? Neki is van művészi „vénája”.



M. Á.: Balázska huszonegy éves. Ő is ütőhangszerekkel kezdte, aztán táncolt. Jelenleg a Színművészeti Főiskolára jár, másodéves. Több száz jelentkező közül tizenhármat vettek fel és hála Istennek a tanárok szeme megakadt rajta.



Zs. É. M.: Tíz unokája közül kacsintgat-e valaki a zenei pálya felé?



M. Á.: Még nem lehet tudni. Nagyon picik. Az biztos, hogy hat rájuk a zene. A legnagyobb, hatodikos iskolás, ő furulyázni tanul. Az egyik kis unokám a maga négy évével megleste, hogy miként tanulok. Egyszer odaült a zongorához, kért kottát. Adtam neki egy kis könnyű zongoradarabot.”Nem, nem, nem, amit te szoktál!!”- kiabálta. Megfigyelte, hogy a partitúra soksoros, vastagabb. Föltette a kottaállványra, majd gondosan tanulmányozva váltott kézzel csapkodta a billentyűket és énekelt hozzá. Aztán lapozott és ceruzával EKG-jeleket rajzolt bele, ahogy tőlem látta, amikor bejegyzek valamit a magam számára.

A legeslegkisebb unokám, - aki most két hónapos múlt, a lányom negyedik gyereke - ha nagyon sír és elkezdek neki valamit énekelni, abbahagyja a sírást és mosolyog. Büszke vagyok erre és dalolok neki.



Zs. É. M.: Mi a titka annak, hogy 73 évesen is kiváló fizikai és szellemi erőnlétnek örvend? Azt elárulta, hogy Fradi- drukker. Sportol Ön is valamit?



M. Á.: Nem sportolok. Nincs rá időm. Nagyon elfoglalt vagyok hála Istennek. Nyugdíjas létemre az Opera és a Főiskola még mindig foglalkoztat, utóbbi ének és opera szakon. Emellett sokfelé vezényelek.



Zs. É. M.: Ennyi év tapasztalat, sikerek után ismerve a pálya nehézségeit miként fogalmazza meg az ars poetica-ját? Mi az, ami vonzó ebben, amiért érdemes ZENÉ-vel foglalkozni?



M. Á.: A zenei pálya nagyon kemény munka. Egyre jobban tapasztalom tanárként, hogy a legelső a szakmai tudás. A zenésznek tudnia kell a hangszerén játszani, a karmesternek tudnia kell a technikának minden alapkövetelményét és utána jöhet a varázslás, az átszellemültség. Nem tudom ki mondta, hogy ” a Múzsa csak a szorgalmas embereket látogatja”. Ez igaz. Nem egy rózsaszín idill az életünk. Kodály Zoltánnak van egy megállapítása, amit sokszor szoktam idézni: „A zene olyan, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, amikor már nagyon hiányzik.” Aki muzsikusnak született, az nem tud mást csinálni.



Zsekov Éva Mónika



Zsekov Éva Mónika zenekari hegedűművész (2006- Miskolci Szimfonikus Zenekar) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Szabadi Vilmos és dr. Rásonyi Leila voltak a mesterei (2001-2006). Szívesen készít interjúkat és tart zenei ismeretterjesztő előadásokat.


Rost Andrea • 20292018-11-29 20:06:44

Rost Andrea: „Úgy érzem, az életemben most egy kiteljesedés vette kezdetét"



Pesti Vigadó - /Fidelio/ 2018.11.23. 16:40



Rost Andrea Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész az MMA levelező tagja és a Pető András Kar jószolgálati nagykövete jótékonysági gálakoncertet ad 2018. december 19-én a Pető András Konduktív Gyakorló Általános Iskola tehetséggondozási programja javára


Callas • 4392018-11-29 11:36:40













Déli koncert - Hangversenykülönlegességek



 



2018.11.29  12:35 - 13:40   Bartók Rádió



 



Maria Callas áriaestjeiből III/1.



részletek



I.



1. Giuseppe Verdi: A trubadúr - Leonóra áriája és Miserere IV. felv. (km.: Albert Lance - ének, Francia Nemzeti Operaház Énekkara)



2. Gioacchino Rossini: A sevillai borbély - Rosina kavatinája I. felv. (Párizsi Nemzeti Operaház Zenekara, vez.: Georges Sebastian - Párizsi Operaház,1958. december 19.),



II.



3.Jules Massenet:



a) Manon - Manon áriája II. felv.,



b) Werther - Charlotte levéláriája III. felv



4. Gioacchino Rossini:



a) Semiramis – Semiramis áriája I. felv.,



b) Hamupipőke - Angelina rondója II. felv.,



5. Giuseppe Verdi: Nabucco - Abigél áriája III. felv.,



6. Giacomo Puccini: Pillangókisasszony - Cso-cso-szán áriája III. felv. (Francia Nemzeti Zenekar, vez.: Georges Prétre - Párizsi Champs-Elysées Színház,1963. június 5.)



III.



7.Ludwig van Beethoven: Ah, Perfido – hangversenyária



 (zong. km.: Jeffrey Tate - Párizsi Champs-Elysées Színház, 1976. március 3.)



(Köv. rész: jövő csütörtök, 12.36)



Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30072018-11-29 11:26:21

Nagy Ibolya az adás végén arra kérte a 87 éves Czigány Györgyöt, hogy az óriási zeneirodalomból próbáljon egyet kiemelni, ami számára igen közel álló.  Ő erre konkrétan Bartók III. zongoraversenyének lassú tételét említette: a szívszorító családi tragédiájára emlékezteti ez a gyönyörűséges dallam, ami a filmrendező fiának, a fiatalon elhunyt  Czigány Zoltánnak (1965–2011) a temetésekor szólalt meg - azóta is az egyik legkedvesebb zenéje ez. Nagy Ibolya ezzel a beszerkesztett  Bartók-zenerészlettel - "Adagio religioso” - zárta az adást.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30052018-11-29 10:42:17

A Dankó Rádió nemrég véget ért „Túl az Óperencián” adásában továbbra is a Magyar Rádió és Televízió egykori legendás műsorvezetője, szerkesztő-rendező, zongoraművész és költő, Czigány György a beszélgetőtársa Nagy Ibolyának.



A műsorban elhangzott zeneszámok közül kiemelem a következőket:



Lehár Ferenc Pacsirta-keringőegyvelegét a Bécsi Johann Strauss Zenekar játszotta, Willi Boskovszky vezényletével



Beethoven: cisz-moll („Holdfény”) szonáta - Ránki Dezső zongorajátékában hallottuk.



Farkas Ferenc- Dékány András - Dalos László - Baróti Géza: Zeng az erdő 



Az 1951. évi rádióbemutató után tizennégy évvel új felvétel készült a daljátékból, amit 1965. augusztus 21-én sugárzott először a Petőfi Rádió, 14.45-16.00 óra között.



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.  Vezényel: Lehel György



Erről az új stúdiófelvételről szólalt meg most a daljáték négy énekszáma:



- Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás” (László Margit)



- Marci belépője: „Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor)



- Marci és Bori szerelmi duettje: „Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!” (László Margit, Palcsó Sándor)

- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)



Az adás végén Bartók Béla III. zongoraversenyének ún. lassú tétele hangzott fel („Adagio religioso”) Ránki Dezső előadásában, a felvételen km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Ferencsik János)



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió ma délután hat és hét óra között sugárzandó adásában.



 


A nap képe • 21122018-11-29 10:32:17

„Francia imák” – LullyTe Deuma is elhangzott a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében (Berlioz Te Deumával együtt)  2018. november 8-án – mondhatni előrehozott születésnapi köszöntésként.



Erről a koncertről beszámoltam itt a fórumon.



A francia barokk zene jeles képviselője, az olasz származású Jean-Baptiste Lully  (Firenze, 1632. november 28.  - Párizs, 1687. március 22.)  emléke előtt igazán méltó módon hódolt és tisztelgett csodálatos oratorikus zeneművének előadásával az összes fellépő előadóművész , a Müpa kiváló akusztikájú hangversenytermében



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte. A Te Deum énekszólistái voltak: Szili Gabriella, Szigetvári Dávid, Gál József, Thomáš Šelc.



A Lully-műhöz kapcsolódó szomorú életrajzi tény, hogy a darab keletkezése után egy évtizeddel a zeneszerző e műve előadásakor okozott hosszú vezénylő pálcájával olyan sebet a lábfején, mely elüszkösödve halálához vezetett.


Jean-Baptiste Lully (1632-1687) • 1212018-11-29 10:31:25

„Francia imák” – LullyTe Deuma is elhangzott a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében (Berlioz Te Deumával együtt)  2018. november 8-án – mondhatni előrehozott születésnapi köszöntésként.



Erről a koncertről beszámoltam itt a fórumon.



A francia barokk zene jeles képviselője, az olasz származású Jean-Baptiste Lully  (Firenze, 1632. november 28.  - Párizs, 1687. március 22.)  emléke előtt igazán méltó módon hódolt és tisztelgett csodálatos oratorikus zeneművének előadásával az összes fellépő előadóművész , a Müpa kiváló akusztikájú hangversenytermében



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte. A Te Deum énekszólistái voltak: Szili Gabriella, Szigetvári Dávid, Gál József, Thomáš Šelc.



A Lully-műhöz kapcsolódó szomorú életrajzi tény, hogy a darab keletkezése után egy évtizeddel a zeneszerző e műve előadásakor okozott hosszú vezénylő pálcájával olyan sebet a lábfején, mely elüszkösödve halálához vezetett.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 613552018-11-28 21:57:23

Az Operaház titkai és újjászületése



2018.11.25.



26 perc, 2018



Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők. Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítsák helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.



/Mediaklikk.hu/


Társművészetek • 12822018-11-28 21:54:15

Az Operaház titkai és újjászületése



2018.11.25.



26 perc, 2018



Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők. Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítsák helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.



/Mediaklikk.hu/



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 613542018-11-28 21:51:53

"Számít-e, hogy milyen magasra húzzák az Operaház csillárját?"



Fidelio/MTI 2018.11.27. 12:25



Zoboki Gábor építész kalauzolásával az Operaház kulisszatitkaiba pillanthatnak be a nézők a homlokzattól a csilláron át a pincékben rejtett évtizedes berendezésekig.



A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit ismerhetik meg a havonta jelentkező sorozatból, amelynek második része a csatorna oldalán ide kattintva online újranézhető. 



A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújításáról az Operaláz - Az Operaház titkai és újjászületése című sorozatban megmutatják, hogy hol tart az építkezés és milyen titkokat rejtenek a ház falai.



"Az Operaház 135 éves története többkötetes mesekönyvet megtöltene" - mondta a műsorban Zoboki Gábor építész, a korszerűsítés felelős vezető tervezője, kiemelve, hogy az Ybl Miklós tervezte épület 1884 szeptemberi megnyitása óta nemcsak az Operaház, hanem Magyarország is hatalmas változásokon ment keresztül. Egy ország kultúrtörténetét meg lehet nézni operaházi keresztmetszeten keresztül is - mondta.



"Egy 135 éves műemlék nem tud úgy működni, mint annak idején" - fogalmazott. "Teljesen más eszközrendszerrel kell ma az operát előadnunk, és teljesen más hatásmechanizmussal működik ez a művészeti ág."



Elmondta: építészetileg a műemlék eredeti, hűséges helyreállítása a cél, ugyanakkor észrevétlenül kell beépíteni a kortárs technológiát, amely a mai igényeket kiszolgálja. Ez összetett feladat, mert más méretű légcsatornákkal, elektromos kábelekkel dolgoznak most, és más lámpákkal világítanak, mint annak idején - mondta, hozzátéve, hogy az Operaház megnyitásakor gázlánggal működött, amelyet az első világháború után ki tudtak már váltani.



Arról is beszélt, hogy az első bejárások alkalmával még az 1970-es évek irodabútorai is megtalálhatóak voltak az épületben. A színpad alatti három emelet mélyen elhelyezkedő pincerétegek tele voltak ezekkel a leltári tárgyakkal. "Ez is mutatja, hogy az Operaház teljes felújítása nemcsak fizikai dolog, hanem szellemi tisztulás is egyben."



Mint mondta, a szó szoros értelmében a pincétől a padlásig megújul az épület, hiszen a zsinórpadlás működteti a színpadtechnológiát. A zsinórpadlás az 1980-as években megépített technológiai megoldásokat rejti magában, ipartörténeti emlék. Céljuk, hogy a színpadtechnológia csettintésre, digitalizálva tökéletesen szolgálja a jövő operajátszását.



Minden műemlék-felújítás kutatómunkával jár, régészeti feltárás, amelynek során kiderül például, hogy hat réteg festésből melyik volt az eredeti, és a tervtári Ybl-terveket is megkeresik. 



Nehéz meghatározni pontosan, hogy mikor lehet a diagnosztikai felmérést befejezve "látleletet" adni, jelenleg elemzik, hogy mennyi munka vár rájuk. Példaként Lotz Károly A Zene apoteózisa című freskóját említette, amelynek ma már egy centiméteres repedései vannak, diagnosztikája több hónapig tart. Ezért nehéz konkrét határidőt mondani.


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8012018-11-28 15:13:01

Ma 116 éve született Neményi Lili színésznő, operaénekesnő (Igló, 1902. nov. 28.–Budapest, 1988. júl. 13.)





Az alábbi levélnek itt újraleközlésével emlékezem a legendás Művésznőre



Levél a Varázslóhoz



/MUZSIKA – 1979. November (11. szám)/



1946. december 1. A Bohémélet felújítását körülbelül kéthónapi próba előzte meg. A Varázsló naponta velünk dolgozott. Ezer és százezer kitűnő rendezői utasítást adott. Egyik férfiénekesnek nem volt jó a memóriája, ezért mindennap elmagyarázta neki, hogy mit kell csinálnia - férfikollégám ezt a két hónap alatt mindennap el is felejtette.



- Nem teszi türelmetlenné, idegessé ez a hiábavaló munka? - kérdeztem a Varázslót.

- Lili - felelte -, a munka sohasem hiábavaló. Amit ő elfelejt, az megmaradhat valaki másnak az agyában, s egy új szerepnél az emlékezet mélyéből felbukkan és hasznossá válik. Az illető azt fogja hinni, hogy övé az ötlet, hogy ő találta ki a jó megoldást. Az a fontos, az a jó, hogy megmaradt, és gazdagított egy színpadi alakítást.



A Bohémélet próbái... Soha vissza nem térő, megismételhetetlen varázslat volt. Kitűnő énekestársakkal, Fricsay Ferenc vezényletével. Emberek vagyunk, érzékeny idegrendszerrel. Le merjem írni? Hát leírom: igenis, kicsit bolondok és őrültek is. Nem mindig precíziós gépként próbáltunk. A Varázsló is néha fáradt unalommal ült lent a nézőtéren, felhajtott gallérú nagykabátban figyelve a mindennapi próbák komoly munkát igénylő, kissé szürke monotonságát. De egy kifejező gesztus vagy egy szépen formált zenei frázis utáni pillanatban a felhajtott gallérú nagykabát lent volt a földön, a Varázsló fönt a színpadon. Mint egy tűzijáték felröppenő rakétája, mindenre fényt derített: élő Prométheuszként tüzet, meleget, világosságot, énekesi-emberi értelmet adott a próbának.



Egy elsuhanó szépségű ötlete volt a Bohémélet negyedik felvonásbeli duettjéhez. Rodolphe az ágy mellett, a széken ül. Mimi az ágyban fekszik. A Varázsló azt kérte, hogy támaszkodás nélkül, karomat ölelésre tárva, lassított felvételként emelkedjem föl fektemből. S a nagy, sötét nézőtér mélyére nézve, betegségtől lázas szemmel, vízióként lássam és láttassam, éljem át kettőnk első találkozásának sorsdöntő pillanatát. „Oh, mily hideg e kis kéz, hagyja melegítenem ..." — két sóhajszerű akkord, mint mikor a szív már alig-alig dobog, és nehéz a légzés; majd egy feloldó fortéra teljes testtel ájultan zuhanjak vissza az ágyra. (Hátborzongatóan gyönyörű színpadi kép!)



Eljött végre az első jelmezes zenekari főpróba. A nézőtér telve volt a múlt, jelen és jövő Mimijeivel, Rodolphe-jaival, Musette-jeivel, az Operaház kitűnő tagjaival, na és természetesen a kíváncsiskodókkal. (Többek között azért is, mert a prózai-operett-sanzonista Neményit meg kell nézni, elvégre hallani úgy sem fogják — ’hisz nincs is hangja ....')

Tehát a Bohémélet negyedik felvonásának gyönyörű jelenete. Halotti csend a nézőtéren; a nem túlzottan jóakaratú, de már puhulóban levő kollégák is hatása alá kerültek e lírai halál szépségének. A forte akkordra visszazuhantam az ágyra. Majd egy nagy sikoly, s a beteg, félhalott Mimi egy balerinát megszégyenítő rugalmassággal ugrott ki az ágyból. Fricsay leállította a zenekart. Fehér Pál — drága első Rodolphe-om

— tágra nyílt szemmel meredt rám. Nem az arcomra bámult, hanem testem más táját nézte, amit két kezemmel, a fájdalomtól eltorzult arccal fogtam kétségbeesve, nem tudván, mi történt velem.



A Varázsló, aki mint kész produkciót a nézőtérről figyelte az előadást, előre jött a zenekari árok mellvédjéhez.



- Lili! Mi történt? - kérdezte.



- Nem tudom - feleltem. S fogtam, fogtam a ... de a fájdalom nem szűnt meg.



- Pali, kérlek, nézd meg, mi történt  - szólt a Varázsló.



Fehér Pali felemelte az ágy lepedőjét. A lepedő alatt egy 30—40 centiméter hosszú hajlított, vastag kárpitostűt talált, amivel a matracokat szokták átvarrni. Ahogy visszazuhantam az ágyba, a görbe tű hegyes része az egyenlőtlen súlyelosztás következtében beleszúródott farcsontom középső, lágy részébe. Kegyetlenül éles fájdalom volt.

A Varázsló pár percig hitetlenül nézett fel a színpadra, majd a telt nézőtér felé fordulva ezt mondta:



- Lili, tudja mit jelent ez?



- Nem - feleltem.



- Azt, hogy magának ebben a szerepben nagyon nagy sikere lesz! Na, folytassuk a próbát, ha megnyugodott, és már nem fáj. . . semmi  - szólt a Varázsló, azaz maga, drága Nádasdy Kálmán.



Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Ezt is, és Klemperer meg Ferencsik Figarójának Susannáját — amire azt mondta, hogy nemcsak Mozarté, volt, hanem Beumarchais-é is —, a Pillangót, a Halkát, és kedvenc kis közös fiunkat, a Borisz 13 éves Fjodorját (amihez egy tündéri gyermekdalt is lefordított, csak a mi előadásunk számára).  Ismertem már, mielőtt megismertem volna. A helyszín Kolozsvár, Medgyaszay Vilma vendégszereplése — első találkozásom a sanzon világával. Vilma Mimi (ez volt a beceneve) fehér asztalnál is elbűvölő volt. Sokat beszélt nekem műfajáról, a kísérő fontosságáról, s egy fiatal fiúról, akivel sokat korrepetált. Ez az ifjú maga volt, Kálmán.



Hát ilyen régen ismerem én magát. Akkor nem gondoltam, hogy több műfaj is összeköt majd minket. Azzal az ötletével, hogy egy szilveszteri Denevér-előadás második felvonásbeli fináléjába beletett két sanzont, rangra emelte ezt a miniatűr-művészetet. S elhitette az ifjúsággal, hogy kell és érdemes foglalkozni a sanzonnal! En mint előadó, nemcsak hobbyból, de az elhivatott művész megingathatatlan hitével, bizonyosságával hirdettem e háromperces élet teljességét, hazugság nélküli igazát. Hiszen a miniatűrfestők is nagy festők voltak! Miért ne lehetne hát ez a miniatűr-művészet is nagy és elismert, elismert, ha olyan mester üti lovaggá művelőit, mint amilyen maga, drága Nádasdy Kálmán.

 



Szeretettel köszönti



Neményi Lili (kézírással aláírva)




Lisztről emelkedetten • 9332018-11-28 14:06:39

2018. november 28. 18.00-21.00



RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM



1061 Budapest, Vörösmarty utca 35.

 



TALÁLKOZÁSOK LISZT FERENCCEL



LISZT ÉS A CIMBALOM



Szalai András és növendékeinek hangversenye



Liszt: Sancta Dorothea

Liszt: Toccata

Liszt: Romance oubilée

Allaga: A-dúr koncertetűd

Liszt: Carrousel de Madame P-N

Liszt: Karácsonyfa – 9. Esti harangszó

Allaga: B-dúr koncertetűd

Liszt: Romance

Liszt: Paganini-etűdök – 3. La campanella

Allaga: Vihar - koncertetűd

Allaga: B-dúr koncertetűd

Liszt: Karácsonyfa – 3. Pásztorok a jászolnál, 7. Bölcsődal

Allaga: d-moll koncertetűd



Ion Curteanu, Csendes Henrietta, Farkas Eszter, Gódor Erzsébet, Kovács Mihály, Móri Beáta, Szalai András (cimbalom), Farkas Mira (hárfa)



RENDEZŐ:



Liszt Ferenc Társaság, Zeneakadémia Koncertközpont


Erkel Színház • 94612018-11-28 13:45:01

Bartók Rádió, 2018.11.28., 19.00 – 19.35



Összhang - a zenei élet aktualitásai



Giacomo Puccini: A nyugat lánya - bemutató az



 Erkel Színházban



 



Szerk.-mv.: Katona Márta 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 41022018-11-28 11:03:55

Fantasztikus produkció volt!  - csodás operazenei élmény volt ott a helyszínen hallgatni Verdi ifjúkori remekét a nagyszerú előadókkal (szólisták, énekkar, zenekar, a kitűnő karmesterrel az élen)! És hogy Nucci mit produkált ezen az estén - már inkább közelebb a nyolcvanhoz...-, leírhatatlan,  eksztázisban tombolt a közönség áriája után!!!  És végig az előadás folyamán hhihetetlen voce és technika, orgánumának hangszépsége, kifejező ereje  jellemezte baritonját - "bel canto"!!!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30042018-11-28 10:48:54

Ezen a héten a neves rádiós személyiség, Czigány György Nagy Ibolya beszélgetőpartnere a Dankó Rádióban. A mai műsorban az egykori zenei szerkesztő, zenei rendező, riportműsorok készítője ezúttal főleg költészetéről, verseiről, de prózaírói munkásságáról is mesélt a „Túl az Óperencián”  adásában, sőt verset olvasott fel saját, karácsonykor megjelenő új kötetéből. A Nagy Ibolyával folytatott beszélgetésükben érintette családi életét, és  szólott arról is, hogy mint zongoraművésznek nem okozhatott gondot kipróbálnia magát orgonán: már a hatvanas évektől kezdve játszott ezen a hangszeren is, alkalma nyílott kísérnie például  Medgyaszay Vilmát, Báthy Annát, Simándy Józsefet, Tokody Ilonát és Miklósa Erikát is.   Czigány György az adás végén elmesélt egy történetet, amit az akkor már idős Ferencsik Jánostól hallott, aki visszaemlékezett gyermekkorában kibontakozott zenei tehetségére és melynek egyik epizódja a Krisztinavárosi templom orgonájához kötődik  - amin maga Czigány György is rendszeresen játszott egykor  -, odavitte el édesanyja. Az egyik szentmisén történt, hogy a pap prédikációja alatt a kántor otthagyta az orgonát és kiment a templomból, de nem ért idejében vissza, így hogy a csend megtörjön és folytatódjék a zenei áhitat, Ferencsik fogta magát és  „beugrott” őt helyettesíteni; mikor aztán lélekszakadva visszarohant a kántor és belépett a templomba csodálkozva hallja, hogy szól az orgona, el nem tudta képzelni mi történt és ki játszik rajta. Aztán kiderült az igazság, és később ő maga tanítgatta a kis gyermeket, a későbbi legendás muzsikus-karmestert, az orgonajátszás csínjára, technikájára itt a krisztinavárosi templom orgonáján. Ferencsik ezt az ifjúkori emlékezetes, megélt esetét a helyszínen mesélte el Czigány Györgynek a Zene, zene, zene című riportműsorában.



Az adásban  felcsendülő zenék között volt egy, amely Czigány György versének megzenésítése és Darvas Iván énekli a felvételen.  Ezen túlmenően a következő zenéket hallottuk most az adás folyamán:



Huszka Jenő - Háy Gyula - Fischer Sándor: Szabadság, szerelem - Nyitány (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) – a rádiófelvétel bemutatója: 1955. május 10



A Dankó Rádióban egy ritkán hallható daljátékból – itt most először – hangoztak fel részletek:



Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő - Innocent Vincze Ernő: A szelistyei asszonyok



A daljáték szövegét Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán írták a szerzők



A Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42



(Egy korábbi - 1961 - rádiós keresztmetszetén Zentay Anna, Jámbor László és mások énekelnek,  az MRT szimfonikus zenekarát Lehel György vezényli.)



Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)




Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Békés András. Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:

Mátyás király – Kalocsay Miklós



Szelistyei asszonyok:

Anna – Mészöly Katalin

Mária – Sudlik Mária

Vuca – Zempléni Mária



Nagy András, kocsis – Miller Lajos (Csernák János)

Mujko, udvari bolond – Benedek Miklós

Rostó Pál, prefektus – Sólyom Nagy Sándor

Wolfgang, kocsmáros – Palcsó Sándor

Czobor hadnagy – Mersei Miklós

Vendelné, fogadósné – Divéky Zsuzsa

Marini lovag – Lesznek Tibor

Bánffy, ajtónálló – Dózsa László

Kassai Mihály, földesúr – Kertész Péter



Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony (Pápai Erika, Földi Teri, Igó Éva, Darvas Éva) Km. a Vígszínház együttese, vezényel Kocsák Tibor) – (Radioton,1987)



Ifj. Johann Strauss: Művészélet keringőa Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János  vezényli.



Ezzel ért véget a mai zenei műsor az adásban, melynek ismétlését délután hat és hét óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán, és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43782018-11-27 14:07:12

  • Magyar Nemzet, 1982. december 14.



„A Rádió mellett”



Házy Erzsébetre emlékezünk



címmel sugárzott műsort pénteken a Kossuth adó.



(1982. december 10. , Kossuth Rádió, 20.35 – 21.30)



Virág volt Házy Erzsébetmondta Mihály András bevezetőjében, melyről a rádió munkatársai, ki tudja, miért, szégyellték bevallani, hogy a közelmúltban elhunyt primadonna színházi búcsúztatásakor hangzott el először, ugyancsak a Magyar Állami Operaház igazgatójának ajkáról.



„Színpad virága, álomleány, álomasszony, gyengédségből, vonzásból, tisztaságból, esendőségből és hősiességből, virágzásból és elhervadásra ítéltségből szőtt képzelet szülötte... Jelenléte mágnesként vonzotta a közönség szemét, gyűjtőlencse módjára irányította magára a figyelmet...”





 



A bevezető után sorra csendültek fel Házy Erzsébet hajdani felvételei.



Ámor áriája Gluck Orfeusz című operájából,



Puccinitől a Bohémélet Mimi-áriája,



a Manon Lescaut- ból az Ékszerária,



Jenny belépője Weill Mahagonnyjából,



a Rajna-keringő Zeller Madarászából,



részlet Lehár Víg özvegy című operettjéből és



a János vitézből, Kacsóh Pongrác daljátékából.





Ennyiből állt a megemlékezés.



„Gyászolunk egy jelenséget, egy hangot...”mondta Mihály András, s jóllehet az előadóművész emléke előtt igazabban nem is hajthatunk fejet, minthogy alakításainak ránk maradt másolatát újra és újra a publikum elé tárjuk. De elfeledkeznünk arról sem szabad, hogy az egyszer éljenzett, másszor kegyeinkből kivetett énekes nemcsak színész, de ember is. Az adás ezt valahogy elfelejtette; hallatán ezért támadt hiányérzetünk.





Még egy éve sincs, hogy Házy Erzsébetet felkereste valamelyik hétvégi ajánlóműsor (vagy talán az Esti magazin?) munkatársa Kodály Háry Jánosának bemutatója előtt, melyben a primadonna hosszú évekig tartó szünet után ismét a közönség elé lépett. Arról faggatta a művésznőt a riporter, hogy miért maradt ily sokáig távol a színpadtól. Keserű szavak törtek fel Házy Erzsébetből. Ez az interjú hiányzott a csütörtöki megemlékezésből. Amennyiben a rádió munkatársai veszik a fáradságot, hogy előkeressék a szalagot az archívumból és figyelmesen meghallgassák, rájönnek: nem estek volna a kegyeletsértés bűnébe, ha megint lejátsszák a nyilvánosság előtt, sőt...: mert lehet, hogy Házy Erzsébet „virág volt — lehullott”. De érző, gondolkodó ember is volt, aki túl korán távozott az élet néha kegyetlenül viharos, olykor pedig mély csendbe burkolódzó színteréről.



(mátraházi)



 


Giuseppe Verdi • 13842018-11-27 11:49:53

 A Bartók Rádió élőben közvetíti: 19.05 - kb. 22.00



Ma este a Müpában



Verdi: A két Foscari



Koncertszerű előadásban



2018. november 27. kedd19:00 — 21:20



Egy szünettel



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



„A karmester az elsősorban Németországban (Karlsruhe, Berlin, Hannover, München) sikereket arató, negyvenesztendős horvát Ivan Repušić, a két kiváló együttes a Müncheni Rádió Zenekara és a Bajor Rádió Énekkara, a produkció abszolút sztárja pedig a Foscari dózsét éneklő, legendás olasz Verdi-bariton, a világ összes operaszínpadán szívesen látott Leo Nucci.

 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 41002018-11-27 11:48:00

 A Bartók Rádió élőben közvetíti: 19.05 - kb. 22.00



Ma este a Müpában



Verdi: A két Foscari



2018. november 27. kedd19:00 — 21:20



Egy szünettel



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



„A karmester az elsősorban Németországban (Karlsruhe, Berlin, Hannover, München) sikereket arató, negyvenesztendős horvát Ivan Repušić, a két kiváló együttes a Müncheni Rádió Zenekara és a Bajor Rádió Énekkara, a produkció abszolút sztárja pedig a Foscari dózsét éneklő, legendás olasz Verdi-bariton, a világ összes operaszínpadán szívesen látott Leo Nucci.



Koncertszerű előadás



Az előadás a Müpa Budapest és a Bajor Rádió koprodukciójában valósul meg.



Közreműködők:



a Müncheni Rádió Zenekara



a Bajor Rádió Énekkara (karigazgató: Howard Arman)



Vezényel: Ivan Repušić



A főbb szerepekben:



Lucrezia Contarini - Guanqun Yu



Jacopo Foscari - Ivan Magrì



Francesco Foscari - Leo Nucci



Jacobo Loredano - Sebestyén Miklós



Pisana - Fodor Bernadett



Barbarigo - Horváth István



A magyar szöveg (felirat): Csákovics Lajos


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30032018-11-27 11:28:36

A ma délelőtt elhangzott  "Túl az Óperencián” operettműsor a Dankó Rádióban a tegnapi adáshoz hasonlóan tartalmas volt:



Az Erkel-díjas Czigány György mesélt Nagy Ibolyának ifjúkori – már 15 évesen folytatott – irodalmi, írói ambícióiról; a  Zeneakadémián zongoraművészi-tanári diplomát szerzett (játszotta Liszt A-dúr zongoraversenyét is), ’56-ban került a Rádió zenei részlegéhez, ahol sokféle posztot betöltött: volt riporter, műsorvezető, zenei szerkesztő, zenei rendező, később  a rádió zenei főosztályvezetője lett. (A televízió munkatársaként  is dolgozott: művészeti produceri feladatok hárultak rá,  és a  televízió zenei műsorok stúdióvezetőjeként is szolgált) És mindemellett az írói, költői hivatásához is hű maradt, több mint harminc kötete jelent már meg. 1999-től az Írószövetség költői szakosztályának elnöke. A mai napig aktívan ír, valamint irodalmi-zenei műsorokat vezet a Marczibányi Téri Művelődési Központban és az Óbudai Társaskörben, részt vesz író-olvasó közönségtalálkozókon - néha leül a zongora vagy orgona mellé is…



Czigány György felelevenítette ifjúkori emlékét: találkozását egykori tanárával, Kodály Zoltánnal, akit mint a rádió munkatársa keresett fel meginterjúvolni a Köröndön lévő otthonában: mulatságosan adta elő, hogy a zárkózott, nehezen felengedő zeneszerző miként fogadta ( s kezelte őt), miközben ebédjét fogyasztotta…  Három másik emléket is felidézett Czigány György: közvetíthette Bartók Béla és Solti György itthoni újra (el)temetését, és II. János Pál pápa 1991-es  magyarországi látogatásának eseményeiről is szerkesztett műsorokat.



Az adásban elhangzott zenék közül említem:



Jacques Offenbach: Dunanan apó utazása  - Nyitány (km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)  A Rádiófelvétel bemutatója – a „Kakadu” és  „A sóhajok hídja” egy-egy részlete is – 1973. április 3., Kossuth Rádió, 21.07 – 21.26



Czigány György zongorázik egy kamaradarabot



Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Dalos László: Frasquita 



A Rádió új felvételének bemutatója: 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15 



Km.: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, Udvardy Tibor.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli.



Erről a felvételről most két részlet csendült fel:



- Frasquita és Armand szerelmi kettőse a II. felvonásból…” - Csak szó, csak szó, oly sok a szó, 

de rajtam nem fog ki egy sem…/ - Miért éppen engem? Ott a sok gyönyörű lány… Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám?.../ - Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég…Várni Rád, drága, kedves személy!...” (Orosz Júlia és Udvardy Tibor)



- Vidám hármas: „Táncolj szaporán, ez ma a módi! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz!…./.- Ez csak jólesik, főként sikk. Ez csak jólesik, főként sikk…– Ha lépted megtanultad, ez az új tánc, sosem untat. – Mit is táncolunk itt meg ott? - Csak foxtrottot! – Ilyet lejt ma a Hottentotta, aki tudja, mi a kotta….csak táncolj ezer akadályon át!...” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László)



-  Egy másik felvételről szólalt meg Armand dala, II. felv.: Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?” (Jankovits József, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – 1989.  „Operettparádé Lehár és Kálmán műveiből”,  Kiadó: Musica Hungarica Ltd., Szentendre, 2000



Kodály Zoltán - Paulini Béla – Harsányi Zsolt: Háry János




  • Marci bácsi dala: „Ó, mely sok hal terem az nagy Balaton-bahha-rahha-rahaha…” (Maleczky Oszkár, a km. a Budapesti Filharnóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Ferencsik János) -  (1958)

  • Háry dala: „Felszántom a császár udvarát   Áldd meg Isten….”  (Sólyom-Nagy Sándor)

  • Örcse dala: Szegény vagyok, szegénynek születtem…” (Takács Klára)

  •  „Tiszán innen, Dunán túl”  (Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, énekkar)

  • Intermezzo (Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara (karig. Nagy Ferenc) és Zenekara, a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa (karig. Csányi László), vezényel Ferencsik János. (Hungaroton, 1982)



Liszt Ferenc: Prométheusz - a szimfonikus költemény részletének dallamaival ért véget a délelőtti adás a rádióban  (Solti György vezényli a  Londoni Filharmonikus Zenekart)



Ezt az adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió délután hat órakor kezdődő ismétlő műsorában.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30022018-11-26 18:01:18

Most kezdődik az ismétlő adás:



Mától egész héten át a „Ki nyer ma?  – játék és muzsika tíz percben”, a „Házimuzsika” vagy a „Csak a derű óráit számolom” műsorok vezetője, zongoraművész, író-költő  Czigány György a Dankó Rádió vendége; a "Túl az Óperencián" adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a legendás rádiós személyiséggel.



A következő zenék szólaltak meg a délelőtt elhangzott rádióműsorban:



Kodály Zoltán: Háry János - szvit - Bécsi harangjáték (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli)



Bizet: CarmenTorreádor-dal (Svéd Sándor, km. a Prágai Nemzeti Színház ének- és zenekara, vezényel: Ladislav Šíp) – francia nyelvű énekfelvétel



Lehár Ferenc - Gábor Andor: Cigányszerelem 



1. Az operett teljes stúdiófelvételéről most négy részlet szólalt meg Kincses Veronika, Kukely Júlia, Gulyás Dénes és Mersei Miklós énekfelvételéről. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Nagy Ferenc vezényli.  A Rádió Dalszínházának bemutatója volt: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15



2. Ilona és Dragotin csók-kettőse (keringő): Van egy különös szer, én ismerem, mely ifjúságot ád, használja csak azt, de szüntelen, s  hamar művel csodát!..../ - Nos, mondja meg gyorsan nekem, mitől örök az ifjúság?.../-  Csókban van az ifjúság, csók, te dús, virágos ág…”  (Horváth Eszter, Palcsó Sándor, valamint  a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – koncertfelvétel: Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió)



3. "A vándordiák"-ból is elhangzott egy részlet (A „Cigányszerelem” nyomán komponált „Garabonciás diák” rádióra átdolgozott változatában): „Deres már a határ,  őszül a vén betyár, rá sem néz már sohasem a fehérnép…” (ezúttal: Kováts Kolos énekfelvételéről hallottuk a dalt – Radioton, 1991)



Oscar Straus – Gábor Andor - Romhányi József: Legénybúcsú




  • Stella dala: "- Ha bármit kérek, megmarad: kimondom és beteljesül, e téren nincs is sok panasz, egy vágyam van csak itt belül…/- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám,

    a csóktól és a bortól hadd égjen jól a szám! ...
    " (Petress Zsuzsa, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1957

  • Hans dala, II. felv.: „Csak hallgass, csak hallgass, hallgatni oly jó!…” (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – (Simándy József új operettfelvételeiből, 1974. május 18., Kossuth Rádió 21.13 – 21.32 ) 



 Mozart: A varázsfuvola – Nyitány (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Kesselyák Gergely ) – a karmester diplomakoncertjén készült a felvétel 1995-ben.



Ezt az adást ismét meghallgathatjuk ma a 18 órai híreket követően a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.


Kedvenc magyar operaelőadók • 10922018-11-26 11:26:19

„Egyszer még vissza tudták csábítani a világhírű énekesnőt, többször már nem”



Interjú Kasza Katalinnal



/MÁGÓ KÁROLY 2018.11.25. 16:48 Origo/



Pontosan 25 évet énekelt a legmagasabb szinten a világhírű operaénekes, Kasza Katalin. Aztán visszavonult. Hogy így fog tenni, azt már 18 évesen megfogadta, mert hallott egy énekest, akinek szerinte már nem kellett volna színpadra állnia. A 25 év alatt azonban többek között fellépett a Covent Gardenben is. A 70-es évek egyik ünnepelt sztárja volt, a nagy drámai szopránok egyike. Visszavonulása után egyszer sikerült visszacsábítani a színpadra, igaz, ehhez a világhírű karmesterre, Yurij Simonovra is szükség volt. Az énekesnő az Origónak többek között azt mondta: „Engem odaállított a teremtő a színpadra. Mindenestől. A figurámat, a hangomat, minden adottságomat.”





(Most látom, hogy Zéta már tegnap feltette az interjú linkjét a Kedvenc előadók topicba; legalább erőteljes nyoma marad a fórumon; Házy Erzsébet emlékére szerkesztett  és megjelentetett két képes albumról tudok, azokban Kasza Katalin emlékező versei is elolvashatók...)


Pitti Katalin • 8102018-11-26 11:03:25



Pitti Katalin és Leblanc Győző operettlemeze (részletek, Qualiton, 1986)



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő




  • Nyitány

  • „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”

  • „De jó lenne szerelmes lenni”

  • „Hej, cigány”

  • „Ne szólj, kicsim, ne szólj



Lehár Ferenc: Arany és ezüst keringő



Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta




  • „Szerelemittas gyönyör”

  • „Jöjj, életem fénye’”

  • „Jöjj, mosolyog már fenn a Hold”

  • „Olyan forró ajkamról a csók”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43772018-11-25 17:57:09

Házy Erzsébetnek, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas és kiváló művészének a búcsúztatása  1982. december 3-án, pénteken 11 órakor lesz az Erkel Színház előcsarnokában, temetése pedig 13 órakor a Farkasréti temetőben.”






  • Magyar Nemzet, 1982. december 4.



Házy Erzsébet búcsúztatása

 



Pénteken, az Erkel Színház előcsarnokában hozzátartozói, pályatársai, barátai és tisztelői vettek végső búcsút Házy Erzsébet Kossuth-díjas kiváló művésztől, a Magyar Állami Operaház magánénekesétől.



A ravatalnál Házy Erzsébet művészi és emberi alakját elsőként Mihály András igazgató idézte fel, a Művelődési Minisztérium és az Operaház nevében.



A Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöksége, tagsága, a zeneművész társadalom nevében Görgei György karnagy,



a kollégák és a barátok nevében Bende Zsolt,



az Operaház zenekara nevében Lakatos Gábor csellóművész,



a táncosok képviseletében Seregi László balettigazgató,



az énekkar részéről Erdei Gyula,



a műszaki dolgozók nevében pedig Borsa Miklós műszaki vezető mondott búcsúszavakat.





Házy Erzsébetet délután a Farkasréti temetőben gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára. A sírnál Szokolay Sándor zeneszerző, a Magyar Kodály Társaság és azon kortárs komponisták nevében búcsúzott, akiknek műveiben Házy Erzsébet oly maradandót alkotott.



A művésznő sírját elborították a megemlékezés és a kegyelet virágai.


Operett, mint színpadi műfaj • 37702018-11-25 17:19:00

Maya - olvasópróba



Operettszínház 



Közzététel: 2018. szept. 25.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 12432018-11-25 13:41:40

Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk



2018. november 25. vasárnap 21:40 - 23:00



Vajda Gergely - Déry Tibor: Az óriáscsecsemő - Bábopera



Déry Tibor azonos című színpadi műve nyomán szövegkönyv: Vajda Gergely, Horváth Péter.



Díszlet – Jelmez – Báb: Orosz Klaudia.



Koreográfia: Lakatos János.



Rendező: Novák János.



„Vajda Gergely sokáig kereste a témát az első operájához. Végül Déry Tibor: Az óriáscsecsemő című mostoha sorsú, a húszas évekből való avantgárd művére esett a választás. A zeneszerzőnek, aki maga írta a szövegkönyvet, az érthetőség szempontját fókuszba helyezve egyszerűsíteni kellett a többrétegű, a maga idejében kísérletinek és polgárpukkasztónak számító alkotáson, így végül bábopera született. A komponálás egyik nehézsége az volt, hogy sok mesélés, párbeszéd van a történetben, ami csak előkészíti a tulajdonképpeni cselekményt. Meg kellett találni a megfelelő zenei megoldást, hogy a nézők számára világos legyen, mik a fontos részek. A bábok mellett a színészek is kiemelt szerepet kaptak."



„A zenés színházi előadás komplexitása összetett feladatot rótt a szereplőkre, akiknek egyszerre kellett énekesként, színészként és bábosként megfelelniük. A címszerepet éneklő Philipp György mind hangját, mind alakítását tekintve képes arra a sokszínűségre, ami a figura különböző életszakaszainak megjelenítéséhez kell. Dacos, bár szerethető gyerek, magától értetődő szókimondással, aztán a csalódásokon keresztül éretté váló felnőtt, túlvilági alakként pedig egészen földön túli bölcsességet árasztott magából. Az Anya, a Szűz és Stefánia hármas örök női alakját Agathe de Courcy formálta meg, kissé óvatos hangadással, ám élénk színészi játékkal, többé-kevésbé érthető magyar szövegmondással. Ambrus Ákost talán még sose láttam ennyire jónak, a műben az Apa karaktere a legparodisztikusabb, és az énekes jól mutatta meg a kisember esendőségét. A Nikodémoszt alakító Csapó József bámulatosan sokarcú énekes, és ezúttal is bebizonyította, milyen remekül állnak neki a kissé bizarr, szélsőséges, nem egészen emberi figurák, ha kell, behízelgő, máskor sejtelmes, néha pedig egészen ijesztő tud lenni.



A szereplőket a Kolibri Színház színészeiből álló kamarakórus egészítette ki, akik hasonlóan sokrétű feladatkörben álltak helyt, időnként egyéniben kellett szerepelniük, máskor csoportként (kisebb énekbeli pontatlanságok ugyan néha előfordultak náluk, de ezt a rendkívül sok mozgás számlájára is lehet írni).



A zenekar erre az alkalomra állt össze külön-külön is kiváló muzsikusokból: Ittzés Gergely, Seleljo Erzsébet, Szalóky Balázs, Baja Mónika, Kiss Helga, Deli Zsolt, Kruppa Bálint, Fejérvári János és Antonio Casagrande játékán azonban nem érződött, hogy nem állandó formációról van szó, a szerző, Vajda Gergely keze alatt roppant izgalmas és sokszínű muzsikát szólaltattak meg.”



Fidelio - kritika



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 613492018-11-25 13:20:21

Lehet persze, hogy a szerepükben bemutatkozó, fellépő énekművészek jók lesznek,  de én is inkább az új rendezéstől "rettegek"...



Azok után, hogy nemrég a "moziban" láthattuk A Nyugat lánya MET-ből élőben közvetített előadását Westbroekkel, Kaufmann-nal és a pazar kiállítással, az Opera új produkciója - félek - lelombozónak fog hatni a számomra.  Ne legyen igazam...  (Biztos, ami biztos alapon bebiztosítottam magamnak még egy láthatóságot a MET előadása ismétléséhez az Uránia Filmszínházba - "felüdülésként"...)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 613472018-11-25 12:58:17

Csatlakozom Hozzád, kedves "bermuda"!...


Zenetörténet • 2472018-11-25 12:38:00

SIRÁKNÉ KEMÉNY KINGA (EGYHÁZZENE) DLA DOKTORI VÉDÉSE A disszertáció címe: Harmat Artúr élete és egyházzenei munkássága



Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28-as számú művészet és művelődéstörténeti besorolású doktori iskola



DLA doktori értekezés tézisei





[Bartók Béla, Basilides Mária, Hlatky Endre és Harmat Artúr zenélnek, 1935. szept. 27.] [Fénykép] / Az Est felv.


Egyházi zene • 2122018-11-25 12:36:56

SIRÁKNÉ KEMÉNY KINGA (EGYHÁZZENE) DLA DOKTORI VÉDÉSE A disszertáció címe: Harmat Artúr élete és egyházzenei munkássága



Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28-as számú művészet és művelődéstörténeti besorolású doktori iskola



DLA doktori értekezés tézisei





[Bartók Béla, Basilides Mária, Hlatky Endre és Harmat Artúr zenélnek, 1935. szept. 27.] [Fénykép] / Az Est felv.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 30012018-11-25 11:35:45

Ma utoljára volt velünk ezen a héten a Dankó Rádió művészvendége, Benedekffy Katalin énekesnő, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgető társa a stúdióban.



A „Túl az Óperencián” adásában Benedekffy Katalin – a” Katalin-napon” – nótafelvételeiből is hallottunk egy csokrot a rádió egyéb zenei bejátszásai között:



Huszka Jenő- Martos Ferenc: Lili bárónő




  • Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak: nem lány, de asszony ajkak…/ Csók, nem is igaz tán, ha nem tüzes asszonyi ajk, amely adja…”  (Benedekffy Katalin, MRT Énekkara)

  • Clarisse és Frédi vidám kettőse „Radagan”, III. felv. – „Ide nézzen, kérem….Jaj, a nő rettentő ravasz…”  (Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté)

  • Illésházy gróf és Clarisse kettőse, a Cigaretta-duett”, I. felv.: „Engedje meg, hogy úgy, mint régen, tűzzel kínáljam, szép babám…/Egy kis cigaretta, valódi, finom, oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom...”  (Benedekffy Katalin, Nyári Zoltán)

  • Clarisse és Frédi vidám kettőse, I. felv.: „Hogyha szeretnél engemet, úgy, mint én tégedet …/Gyere, csókolj meg szaporán, tubicám, ha megfőztél, most megegyél, de meg ám…”  (Szendi Szilvi, Kerényi Miklós Máté)



A stúdiófelvétel - Huszka-operettjeinek  32 válogatott dalbetét száma - a Magyar Rádióban készült,  2014-ben. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János



Kodály Zoltán – Balázs Béla:  Czinka Panna  (Canticum Rákóczianum) - a daljáték részleteiben km. Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Sólyom-Nagy Sándor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György) - 1982




  • Auróra orcája mosolyra hajlik” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, énekkar)

  • Világ, világ, ha így bánsz velem” ( Sólyom Nagy Sándor)

  • Hajdú tánc (énekkar)

  • „Szőlőhegyen keresztül, megy a kislány öccsöstül (Gulyás Dénes)

  • Dudanóta (Gulyás Dénes)



Giuseppe Verdi: Traviata Brindisi  (Benedekffy Katalin,  Domenico Menini, km. az Alba Regia Szimfonikus zenekar, vezényel: Kollár Béla) - 2017.  Székesfehérvár, „Parlami  d’amore”- olasz nyáresti koncert a belvárosban



 



Ezt a délelőtti adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban a délután hat órakor kezdődő műsorismétlésben.



Jövő héten Czigány György lesz Nagy Ibolya vendége a „Túl az Óperencián”…


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Csalog Gábor tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Szabó Judit tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Zeneakadémia Kortárs Ensemble
Közreműködnek: a Zeneakadémia hallgatói
Mark Simpson szerzői estje
MARK SIMPSON: Septet
MARK SIMPSON: Un regalo
MARK SIMPSON: Echoes and Embers
MARK SIMPSON: Lethe
MARK SIMPSON: Barkham Fantasy
MARK SIMPSON: Darkness Moves
MARK SIMPSON: Straw Dogs

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Piotr Anderszewski (zongora)
J.S. BACH: Das wohltemperierte Klavier (II. kötet), BWV 870-893
WEBERN: Zongoravariációk, op. 27
BEETHOVEN: Diabelli-variációk, op. 120
A mai nap
született:
1803 • Hector Berlioz, zeneszerző († 1869)
1908 • Elliott Carter, zeneszerző († 2012)