vissza a cimoldalra
2019-04-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (9)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4327)
Erkel Színház (9935)
Kolonits Klára (1093)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (162)
Élő közvetítések (7829)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1640)
Franz Schmidt (3313)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4482)
Palcsó Sándor (242)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
Felfüggesztve: 2019-05-04 12:54:15
Felfüggesztve: 2019-05-04 12:54:15
   


Búbánat (28420 hozzászólás)
 
László Margit • 1892019-04-20 12:56:26

A kerti örömök -  szavaiddal: "ahol már most nyílnak a májusi szegfűk, a szegfűk, László Margit kedves virágai voltak." - ez így igaz, ismerjük  elmondásaiból. 



László Margit temetése után vissza fogom tenni a 164-es számű bejegyzésem  - ezt jeleztem  a szerkesztőségnek.



László Margit emlékét kegyelettel a szívünkben megőrizzük.



Szép Húsvétot kívánok.


Operett, mint színpadi műfaj • 38852019-04-20 12:39:01

Állami Déryné Színház – Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár



Történeti áttekintés – bemutatók – cselekmény – dalszöveg, versek - szereplők – rajzok, fotók – jelenetképek.



A Déryné Színház „Leányvásár”produkciójának új bemutatója: 1970. december 19.



Rendező: Petrik József. Karmester: Urbán Vidor.



Forrás: mandadb.hu



 


Thomas Hampson • 2652019-04-20 12:15:28

19:00 – 21.57  Bartók Rádió ma esti operaközvetítése



Charles Gounod: Faust



Ötfelvonásos opera



Szövegét – Johann Wolfgang Goethe azonos című műve nyomán – Jules Barbier és Michel Carré írta

 



Vez.: Michel Plasson



Km.: Francia Hadsereg Énekkara (karig.: Yves Parmentier), Toulouse-i Capitol Színház Énekkara (karig.: José Aquino) és Szimfonikus Zenekara



Szereposztás:



Faust – Richard Leech (tenor),

Margit – Cheryl Studer (szoprán),

Mefisztó – José van Dam (basszbariton),

Valentin – Thomas Hampson (bariton),

Siebel – Martine Mahé (mezzoszoprán),

Márta – Nadine Denize (mezzoszoprán),

Wagner – Marc Barrard (bariton)


Charles Gounod • 2202019-04-20 12:14:45

19:00 – 21.57  Bartók Rádió ma esti operaközvetítése



Charles Gounod: Faust



Ötfelvonásos opera



Szövegét – Johann Wolfgang Goethe azonos című műve nyomán – Jules Barbier és Michel Carré írta

 



Vez.: Michel Plasson



Km.: Francia Hadsereg Énekkara (karig.: Yves Parmentier), Toulouse-i Capitol Színház Énekkara (karig.: José Aquino) és Szimfonikus Zenekara



Szereposztás:



Faust – Richard Leech (tenor),

Margit – Cheryl Studer (szoprán),

Mefisztó – José van Dam (basszbariton),

Valentin – Thomas Hampson (bariton),

Siebel – Martine Mahé (mezzoszoprán),

Márta – Nadine Denize (mezzoszoprán),

Wagner – Marc Barrard (bariton)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43232019-04-20 11:56:35

Örültem az adott két ráadásnak: 



Verdi: Requiem  - "Ingemisco"



César  Franck: "Panis Angelicus"



Calleja az áriaestje  után a Müpa első emeleti folyosóján dedikált.



A rádió mellett a  televízió is felvette a műsorát.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44812019-04-20 11:48:59

A Dankó Rádió  mai  operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:



- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)



- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) 



- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan…  /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)



A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)



A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Bélaalakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”



Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.


Palcsó Sándor • 2412019-04-20 11:48:30

A Dankó Rádió  mai  operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:



- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)



- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) 



- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan…  /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)



A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)



A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Béla alakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”



Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.


Udvardy Tibor • 2062019-04-20 11:47:49

A Dankó Rádió  mai  operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:



- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)



- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) 



- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan…  /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)



A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)



A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Bélaalakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”



Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32272019-04-20 11:47:01

A Dankó Rádió  mai  operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:



- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)



- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) 



- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan…  /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)



- A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)



A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Béla alakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”



Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.


László Margit • 1812019-04-20 10:01:20

Az  Andrássy úti  Dalszínház épületének  rekonstrukciója javában tart, ennek ellenére tán mégiscsak megoldható, hogy az Operaház előcsarnokában vehessünk méltó  búcsút László Margittól, a 88 éves korában meghalt legendás szoprántól, a  Magyar Állami Operaház Örökös Tagjától, és emlékezhessünk a ravatala előtt szeretett lényére, művészetére - mielőtt elkísérnénk utolsó földi útján…


László Margit • 1802019-04-20 09:08:11

Nem véletlenül hoztam létre László Margit topicját ;   az  Ő művészetét  sok-sok bejegyzésemben prezenzáltam - Róla nálam többet ide senki nem írt  be a topicba - az emlékét tovább fogom itt ápolni s ebben  minden információnak helye van, amelyet szükségesnek tartok elmondani életéről és haláláról.  


Egyházi zene • 2182019-04-19 13:59:36

VIGILIA – 1969. Január



ZENEI JEGYZETEK (E g y h á z z e n e)



A Bucsi László vezette Liszt Ferenc Kórus szinte észrevétlenül érkezett fennállása húszesztendős évfordulójához. Nem a látványos sikerek, a nagy események jelzik a kórus útjának legnagyobb értékeit, legkiemelkedőbb eredményeit, hanem az a szívós és állhatatos munka, az a tudatosság, ahogyan az együttes jóformán az egész egyházzenét meghódította magának. Áldozatos, néha bizonyára küzdelmes húsz esztendő volt ez. Közben azonban olyan pirosbetűs ünnepnapok is voltak, mint Lajtha László Missa-jának megszólaltatása, Kodály miséjének előadása, s közben egyre biztosabbá, egyre együttzengőbbé vált az együttes, hovatovább egyik legjobb egyházi kórusunk. Jelképes volt az a gesztusuk is, ahogyan az évfordulót ünnepelve hatalmas vállalkozással Händel hatalmas kórusát, a Dettingeni Te Deumot szólaltatták meg. Nem mintha a zeneművészet csúcsaira vezetne ez a mű, de kétségtelen, hogy kórus legyen a talpán, amelyik az egymás után következő hatalmas kartételeket érzelmi törés nélkül bírja, s karnagy kell hozzá, hogy a mű lelkes ujjongása mindvégig töretlen erővel zengjen. Nos, ez a kivételesen szép előadás (Ütő Endre közreműködésével) is igazolta, milyen eggyé forrt, milyen tiszta intonációjú, biztos zeneiségű együttes a Liszt Ferenc Kórus, s milyen hivatott, kiváló vezetője akadt Bucsi László személyében. (Igazságtalanság volna nem említeni Gergely Ferencet, aki Händel d-moll orgonaversenyének tolmácsolásával szerzett érdemeket. A neve is eggyé forrott a kóruséval, melynek már sok-sok szép szereplését támasztotta alá hangszerének kíséretével.)



/Rónay László/



 


Eiffel Műhelyház – Bánffy terem • 42019-04-19 12:03:01

Mozart: A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény I L’oca del Cairo, ossia Lo sposo deluso


Egyházi zene • 2172019-04-19 10:57:45

Bartók Rádió mai műsorán szerepel:



21:38 -23.55 



Antonio Caldara: Mária Magdolna a keresztre feszített Krisztus lábánál – oratórium



Szövegét Lodovico Forni írta





Vez.: Václav Luks



Km.: Collegium 1704



Mária Magdolna - Francesca Aspromonte (szoprán),

Márta - Silvia Frigato (szoprán),

Mennyei szeretet - Raffaele Pe (kontratenor),

Földi szeretet - Sonia Prina (kontraalt),

Krisztus - Václav Čížek (tenor),

Egy farizeus - Hugo Oliveira (basszus)





(Prága, Dvořák-terem, 2018. február 20.)



 


Requiem • 4532019-04-19 10:01:17

Ma éjjel ismét láthatjuk a televízió képernyőjén  - M3 csatorna, 23.10 - 



Verdi: Requiem



A Milánói Scala együttesének vendégfellépése az Erkel Színházban, 1981. június 16-án.



Shirley Verrett

Jelena Obrazcova

Kelen Péter

Nicolai Ghiaurov



Milánói Scala ének- és zenekara



Vezényel: Claudio Abbado



 



Műsorvezető:




  • Sediánszky János



Rendezte: Apró Attila



 


Abbado – az ember • 1542019-04-19 09:56:25

Ma éjjel ismét láthatjuk a televízió képernyőjén  - M3 csatorna, 23.10 - 



Verdi: Requiem



A Milánói Scala együttesének vendégfellépése az Erkel Színházban, 1981. június 16-án.



Shirley Verrett

Jelena Obrazcova

Kelen Péter

Nicolai Ghiaurov



Milánói Scala ének- és zenekara



Vezényel: Claudio Abbado



Műsorvezető: Sediánszky János



Rendezte: Apró Attila


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43212019-04-19 09:34:29

19:35 – kb. 21.35 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet



Joseph Calleja áriakoncertje



Km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara 



Vez.: Pier Giorgio Morandi



Giuseppe Verdi:



 a) A szicíliai vecsernye – Nyitány,



 b) Rigoletto – a herceg áriája "Questa o quella"



 c) Macbeth – Macduff áriája "Ah, la paterna mano" 



 d) Attila – Előjáték



Giacomo Puccini: Tosca – Cavaradossi áriája  "Recondita armonia"



Jules Massenet: Werther – Werther áriája "Pourquoi me réveiller?"



 Giacomo Puccini:



a) Manon Lescaut - Intermezzo,



b) Tosca - Cavaradossi áriája "E lucevan le stelle" 



Pietro Mascagni: Parasztbecsület - Intermezzo,



Pjotr Csajkovszkij: Hat románc, op. 6 - No. 6 "Ki kenyerét nem sózta soha könnyel"



Paolo Tosti:



a) Ideale,



b) A vucchella,



Giacomo Puccini: Lidércek - La tregenda,



Joseph Vella: Il-Kebbies tal-Fanali,



Stefano Donaudy: Vaghissmima sembianza,



Ruggero Leoncavallo:



a) Bajazzók - Intermezzo,



b) Mattinata



(Ism. május 1., 12.36)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32262019-04-19 01:09:54



Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)



Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;



A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma;  Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem



Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán);  a "Könnyű lovasság"  és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV  Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 38842019-04-19 01:07:56



Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)



Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;



A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma;  Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem



Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán);  a "Könnyű lovasság"  és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV  Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.



 



 


László Margit • 1712019-04-19 00:40:59

László Margit Nagy Ibolya rádióműsorában a vele készített beszélgetés során kitért az oratóriumokban való énekléseire is. Korábban összeírtam pár ilyen előadást, melyben László Margit volt a szoprán szólista: az Alkantarai Szent Péter  („Pesti ferences”) templom Liszt Ferenc Kórusát és Zenekarát  Bucsi László (címzetes apát, egyházzenész-templomigazgató) vezényelte.  A zenekarban játszó hangszeres művészek a MÁV szimfonikusokból, majd a Magyar Állami Hangversenyzenekarból érkeztek, s mint állandó közreműködő vendégmuzsikusok álltak a rendelkezésre: 



Liszt Ferenc: Koronázási mise



1964. március 29. (Húsvétvasárnap), Pesti Ferences Templom



Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar,  Liszt Ferenc Kórus



Vezényel: Bucsi László



Szólisták: László Margit, Barlay Zsuzsa, Marik Péter, Ütő Endre



Orgona: Gergely Ferenc



 



1973. október 21. , Pesti Ferences Templom



Km. az ÁHZ-ból alakult zenekar, Liszt Ferenc Kórus



Vezényel: Bucsi László



Szólisták: László Margit, Barlay Zsuzsa, Korondi György, Jánosi Péter



Orgona: Hajdók Judit



 



Johann Sebastian Bach: Máté passió



1974. április 11. , Húsvét, Nagycsütörtök, Pesti Ferences Templom



Vezényel: Bucsi László



Km. az ÁHZ-ból alakult zenekar, Liszt Ferenc Kórus



Szólisták: László Margit, Barlay Zsuzsa, Keönch Boldizsár, Gáti István, Doszpoth Dezső



 



Johann Sebastian Bach: h-moll mise



1974. november 30., Pesti Ferences Templom



Vezényel: Bucsi László



Km. az ÁHZ-ból alakult zenekar, Liszt Ferenc Kórus



Szólisták: László Margit, Buday Lívia, Keönch Boldizsár, Bordás György és mások


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32252019-04-18 15:34:34

A napokban elhunyt László Margit operaénekesre emlékezett a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsorának szerkesztő-vezetője.



A 88 évesen eltávozott László Margittól fájón búcsúzott Nagy Ibolya, aki egy évvel ezelőtt kereste fel őt az otthonában  és beszélgetésüket egy héten át (2018 április vége – május eleje) hallgathattuk a rádióban. Most az akkori heti adásokból  újra hallhattuk az idős László Margit vallomását, visszatekintését a pályán eltöltött évtizedekre egykori szerepeiről, az abszolvált színházi (opera), a koncerttermi (dal, oratórium) feladatairól; beszélt családjáról,  elhunyt férjáről, Bajor Nagy Ernő újságíróról, özvegységéről, magára maradásáról,  a már kissé zárkózott lényéről, a jelen mindennapi elfoglaltságairól (kerti munkák, keresztrejtvényfejtés, varrás); szólott az 1997-től  a Bartók Rádióban évekig vezetett  műsoráról ("Muzsikáló délután") , amelynek  hétről-hétre ő volt az egyik nagyfelkészültségű "gazdája". László Margit szívesen emlékezett vissza egyik rádiós operett munkájára, amelyben énektudását jódlizásban is felcsillanthatta: Vincze Ottó - Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe  - Jódlidal   (László Margitkm. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara  Vezényel: Tóth Péter)  László Margit elmesélte, hogy Vincze Ottó kifejezetten az ő hangjára komponálta ezt a dalt, miután meghallotta a Három a kislány rádiófelvételének próbáján a stúdióban, amikor éppen  jódlit énekelt és felfigyelt erre…)



Nagy Ibolya László Margittól most egy dalfelvételével és egy Suppé-operett részleteinek bejátszásával búcsúzott el és kívánt neki örök nyugodalmat a Mennyekben.



Bágya András – Hárs László: A legszebb hosszú út - előadja: László Margit



Franz von Suppé: Boccaccio



Magyar szöveg és versek: Kardos György – Róna Frigyes.  



A Rádió Dalszínházának bemutatója:1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  



Km. László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.



Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály




  • Fiametta románca (László Margit)

  • Boccaccio és Fiametta úgynevezett „Olasz kettőse”  (László Margit és Ilosfalvy Róbert)  



Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon


László Margit • 1682019-04-18 15:33:41

Kapcs. 155., 147.,  140., 127. sorszámok



A napokban elhunyt László Margit operaénekesre emlékezett a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsorának szerkesztő-vezetője.



A 88 évesen eltávozott László Margittól fájón búcsúzott Nagy Ibolya, aki egy évvel ezelőtt kereste fel őt az otthonában  és beszélgetésüket egy héten át (2018 április vége – május eleje) hallgathattuk a rádióban. Most az akkori heti adásokból  újra hallhattuk az idős László Margit vallomását, visszatekintését a pályán eltöltött évtizedekre egykori szerepeiről, az abszolvált színházi (opera), a koncerttermi (dal, oratórium) feladatairól; beszélt családjáról,  elhunyt férjáről, Bajor Nagy Ernő újságíróról, özvegységéről, magára maradásáról,  a már kissé zárkózott lényéről, a jelen mindennapi elfoglaltságairól (kerti munkák, keresztrejtvényfejtés, varrás); szólott az 1997-től  a Bartók Rádióban évekig vezetett  műsoráról ("Muzsikáló délután") , amelynek  hétről-hétre ő volt az egyik nagyfelkészültségű "gazdája". László Margit szívesen emlékezett vissza egyik rádiós operett munkájára, amelyben énektudását jódlizásban is felcsillanthatta: Vincze Ottó - Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe   Jódlidal   (László Margitkm. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara  Vezényel: Tóth Péter)  László Margit elmesélte, hogy Vincze Ottó kifejezetten az ő hangjára komponálta ezt a dalt, miután meghallotta a Három a kislány rádiófelvételének próbáján a stúdióban, amikor éppen  jódlit énekelt és felfigyelt erre…)



Nagy Ibolya László Margittól most egy dalfelvételével és egy Suppé-operett részleteinek bejátszásával búcsúzott el és kívánt neki örök nyugodalmat a Mennyekben.



Bágya András – Hárs László: A legszebb hosszú út - előadja: László Margit



Franz von Suppé: Boccaccio



Magyar szöveg és versek: Kardos György – Róna Frigyes.  



A Rádió Dalszínházának bemutatója:1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  



Km. László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.



Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály




  • Fiametta románca (László Margit)

  • Boccaccio és Fiametta úgynevezett „Olasz kettőse”  (László Margit és Ilosfalvy Róbert)  



Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon


Egyházi zene • 2162019-04-18 11:39:16

Az Alkantarai Szent Péter Templomban, vagy közismert nevén: a Pesti Ferences Templomban a hatvanas évek elejétől kezdve egészen a rendszerváltozásig (1989)  gazdag egyházi zenei élet - zenei kínálat  - volt jelen az egyházzenész-történész, pap-templomigazgató, Dr. Bucsi László (1931 – 1998) karnagy jóvoltából:  ebben meghatározó szerep jutott a templom Liszt Ferenc Kórusának és a nagyobb ünnepi alkalmakkor előadott darabokban őket kísérő Magyar Állami Hangversenyzenekar muzsikusainak,  akik mellé odakívánkozik a rendszeres orgonai szolgálatot ellátó  Margittay Sándor, Gergely Ferenc, Hajdók Judit és Sirák Péter orgonaművészek neve is. Az énekkar és a zenekar Bucsi László halála után együtt maradt és folytatták más helyeken, és máig működnek.



Az általuk évtizedeken keresztül előadott legnagyobb hatású, jelentősebb egyházzenei kompozíciókat említem:



 



Liszt Ferenc: Koronázási mise, Esztergomi mise  (Missa solemnis) , Missa brevis, Krisztus oratórium



Johan Sebastian Bach: Máté passio, János passió, H-moll mise, Karácsonyi oratórium, Magnificat, Bleib bei uns - kantáta



Händel: Messiás, Dettingeni Te Deum



Vivaldi: Glória



Mozart:  C-moll mise, C-dúr Koronázási mise, D-dúr Missa brevis, G-dúr mise, Lorettói litánia, Requiem



Beethoven: C-dúr mise



Haydn: Mariazell mise



Schubert: G-dúr mise



 



Kodály: Missa brevis (orgona- és zenekarral is)



Lajtha: Mise



Lisznyay: Missa Salesiana (zenekarral is)



Farkas: Szent András mise (zenekarral is)



Harmat: Szent Erzsébet mise



 



Palestrina: Missa Papae Marcelli



Monteverdi: F-dúr Missa brevis



Britten: Missa brevis



Sztravinszky: Mise



 



Az Operaház énekművészei, szólistái is, Bucsi László hívására  (halálát követően  Farkas Mária karnagy invitálására) rendszeresen jöttek-jönnek, és felléptek, énekeltek a kórussal, zenekarral ebben a templomban (de más helyszíneken is)  e nagylélegzetű  egyházzenei alkotásokban.



Elővettem jegyzeteimet és találomra írom ki a neveket:



László Margit, Andor Éva, Szecsődi Irén, Gábor Artemisz, Szőkefalvy-Nagy Katalin, Horváth Ágota, Takács Mária, Pászthy Júlia, Rohonyi Anikó, Tokody Ilona, Marton Éva,  Fekete Veronika, Verebics Ibolya, Dénes Zsuzsanna, Kertesi Ingrid, Ardó Mária, Börcsök Zita,  Szabóki Tünde, Szepessy Beáta, Kriszta Kinga, Andrejszky Judit



Barlay Zsuzsa, Tiszay Magda,  Budai Lívia, Divéky Zsuzsa,  Tihanyi Éva, Számadó Gabriella, Bokor Jutta,  Csordás Klára, Seregélly Katalin, Farkas Éva, Ulbrich Andrea, Németh Judit, Gémes Katalin, Wiedemann Bernadett, Takács Tamara, Meláth Andrea,  Várhelyi Éva, Megyesi Schwartz Lúcia, Heim Mercedesz, Nyilas Tünde, Bojta Zsuzsanna



Keönch Boldizsár, Marik Péter, Fülöp Attila, Korondi György, Hormai Horváth József, Molnár András, Mukk József, Keresztessy Péter



Antalffy Albert,  Bordás György, Dene József, Ütő Endre,  Gáti István, Andrejcsik István, Supala Kolos, Jánosi Péter, Bátor Tamás, Kuncz László, Tóth János,  Berczelly István, Korpás Ferenc, Vághelyi Gábor, Szvétek László, Schwimmer János, Cser Péter, Cser Krisztián


Kelemen Zoltán, operaénekes • 932019-04-18 09:08:07

Meg sem várták az ária végét, közben tapsoltak˝: összesen 4 opera-előadást énekelt végig 26 óra alatt Kelemen Zoltán



/Tóth Anett - Dél Magyarország - 2019.04.14. 19:57/



Háromszor a komédiás Tonio, egyszer pedig a bihari főispán, Petur bán szerepét énekelte a múlt hétvégén Kelemen Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Budapest és Szeged között rohanva, sikeresen végigénekelte az előadásokat.





Kelemen Zoltán Tonio szerepében a szegedi Bajazzókban.



Fotó: Kuklis István



Múlt pénteken tartották az évad utolsó operapremierjét a Szegedi Nemzeti Színházban: a Parasztbecsületet és a Bajazzókat adták elő. Szerdán tudta meg Kelemen Zoltán, hogy ő a szombati és a vasárnap esti előadásban énekel majd, hiszen övé Tonio, a komédiás szerepe a Bajazzókból.



– Szombat délelőtt derült ki, hogy Réti Attila, akivel felváltva alakítjuk a szerepet, megbetegedett – mesélte a bariton. – Tudták, hogy én vasárnap délelőtt a fővárosban szerepelek a Bánk bánban. Viszont mivel a Parasztbecsületben nincs szerepem, így épp oda tudtam érni beugrani a vasárnap délutáni Bajazzókra.



 Vasárnap, a harmadik felvonás tapsrendjében elsiettek Cseh Antallal az Erkel színházi Bánk bán-előadásról, mivel neki is énekelnie kellett, csak az esti Parasztbecsületben. Pont háromra érkeztek Szegedre, így Kelemen Zoltán már a színpadon tudott állni fél ötkor. 



– Előadás közben nem gondolunk arra, hogy ma még hány előadást kell végigcsinálni, viszont beosztjuk az erőnk, fokozatosan építkezünk. Akárcsak egy 3-4 felvonásos operában, amikor a végén jön a nagyária.



Ebben a történetben viszont megfordult a dolog. A Bánk bánban és a Bajazzókban is a darab elején kell nagyáriát énekelni. Utóbbi esetében rögtön Tonio prológja kezdi a darabot. Petur bán esetében is hasonló a helyzet. – Azzal nem lehet spórolni. Viszont a vasárnap esti Tonio is jól sikerült, a nézők meg sem várták az ária végét, már közben is tapsoltak. 



 Mindeközben persze Kelemen Zoltán már készül a 72. szerepére, egy Puccini-ősbemutatóra.



/Áthoztam a belinkelt cikket a Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? topicból/


Simándy József - az örök tenor • 5972019-04-18 00:16:53



Simándy József  Muszorgszkij A szorocsinci vásár című operájában.



A bemutató 1949. december 25-én volt a Magyar Állami Operaházban. Az előadást Abonyi Tivadar rendezte. Díszlettervező Varga Mátyás, a koreográfus Vaszilij Vajnonen volt. 



A felvétel készítésének pontos időpontja ismeretlen.



MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László 



Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum



Azonosító: MTI-FOTO-755128

Fájlnév: F__VL______12016.jpg


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32242019-04-18 00:04:34

Kapcs. 2616. sorszám



Kiegészítés



Lehár Ferenc  Pacsirta című operettjének rádiófelvételei



Az operett részleteit Sebestyén András karmester irányításával kétszer vette fel a Magyar Rádió:



I. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta



Részletek: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40



Sebestyén András – Németh Marika, Udvardy Tibor, az MRT szimfonikus zenekara. (Az adásban a Pacsirta mellett bemutatásra kerültek még Lehártól A drótostót,  A bécsi asszonyok és A három grácia című operettjeiből felvett részletek. ) 



II. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta



Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója



Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara.



Bevezető kórus (MRT Énekkara)



- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…” (László Margit)



Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):

„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”



Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír, Palikám kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)



- Juliska és Sándor kettőse: Egy lágy leheletszerű illatár, nem termeli ezt csak az Éden! Megejti a szíveket, merre jár, elandalítón gyöngéden!.../ Más a szerelem a tanyán, máskép szeret ám a falusi lány! Kesztyűbe nem fejik a tarka kis tehénkét, és minek a cipő ha puha lágy füves a rét. Nem hord frizurát itt a lány, sőt a manikűrt sem ismeri tán. És még is van ki szeretőt tud lelni tanyán, hisz a szerelem valóban oly vak igazán!...” (László Margit, Rozsos István)



- Juliska dala: „Vasárnapra várom a babám” (László Margit)



- Vilma, Juliska és Pali hármasa: „- És most foglaljon itt helyett szépen!  Elszaladni nem szabad! …. - Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … - Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt… „ (Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt)



-  Juliska és Sándor kettőse: „- Festőművész legnagyobb már most is én vagyok… - Reszkess Parnasszus, ostromba kezdek! –a Te képeid lesznek ott a legszebbek.  -Vár egy kincses műterem, -  boldog leszel ott velem…  /- Nézd ott azt az asszonyt, de pompás nő - és a férje a nagyszerű festő! –Csak a bankban a pénzük föltehető.  -jó arany pengő… no persze a rang meg a tenger pénz – a nőnek köszönhető! A férfi csak fest, de nő az ész, - és szoknya sincs,  – csak a nőn./- Nem volt nékem  mindenem,  sok ékszerem, ruhám , és ide-oda jár kezem … - Nem kicsim, az nem lesz jó, nem zongoráznod kell, a hangod, mint a szép  pacsirtaszó, hát inkább énekelj! - Aztán jön majd egy kis tündi édi… - kis fiút inkább vár minden férfi...- az is lesz majd azután… - mennyi munka vár reám...” (László Margit, Rozsos István)



- Vilma és Sándor keringő-kettőse: Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, tündéri nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem! Föltámad a csodás varázs!…/ A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég…” (Andor Éva, Rozsos István)



- Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng, hol a búzaföld tengerárja reng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár, fészket rakjunk ház ereszre, mint a fecskepár! Kis Juliska, kedvesem, kis pacsirtám, szállj velem, légy a párom hű szerelmesem!...” (László Margit, Rozsos István)



 



III. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta



Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30)  Oberfrank Géza – km. az MRT szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál.



- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…”


Bende Zsolt • 1502019-04-18 00:00:58

Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta



Keresztmetszet-felvétel: 1978, augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója



Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara.



Bende Zsolt ezekben a részletekben énekel:



Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):

„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”



Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír, Palikám kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)



- Vilma, Juliska és Pali hármasa: „És most foglaljon itt helyett szépen!  Elszaladni nem szabad! …. Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt… „ (Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt)


László Margit • 1672019-04-17 23:53:58

Kapcs. 127. sorszám



Kiegészítés



Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta



Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója



Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara.



Bevezető kórus (MRT Énekkara)



Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…” (László Margit)



Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):

„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”



Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír, Palikám kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)



Juliska és Sándor kettőse: Egy lágy leheletszerű illatár, nem termeli ezt csak az Éden! Megejti a szíveket, merre jár, elandalítón gyöngéden!.../ Más a szerelem a tanyán, máskép szeret ám a falusi lány! Kesztyűbe nem fejik a tarka kis tehénkét, és minek a cipő ha puha lágy füves a rét. Nem hord frizurát itt a lány, sőt a manikűrt sem ismeri tán. És még is van ki szeretőt tud lelni tanyán, hisz a szerelem valóban oly vak igazán!...” (László Margit, Rozsos István)



Juliska dala: „Vasárnapra várom a babám” (László Margit)



- Vilma, Juliska és Pali hármasa: „- És most foglaljon itt helyett szépen!  Elszaladni nem szabad! …. - Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … - Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt… „ (Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt)



-  Juliska és Sándor kettőse: „- Festőművész legnagyobb már most is én vagyok… - Reszkess Parnasszus, ostromba kezdek! –a Te képeid lesznek ott a legszebbek.  -Vár egy kincses műterem, -  boldog leszel ott velem…  /- Nézd ott azt az asszonyt, de pompás nő - és a férje a nagyszerű festő! –Csak a bankban a pénzük föltehető.  -jó arany pengő… no persze a rang meg a tenger pénz – a nőnek köszönhető! A férfi csak fest, de nő az ész, - és szoknya sincs,  – csak a nőn./- Nem volt nékem  mindenem,  sok ékszerem, ruhám , és ide-oda jár kezem … - Nem kicsim, az nem lesz jó, nem zongoráznod kell, a hangod, mint a szép  pacsirtaszó, hát inkább énekelj! - Aztán jön majd egy kis tündi édi… - kis fiút inkább vár minden férfi...- az is lesz majd azután… - mennyi munka vár reám...” (László Margit, Rozsos István)



Vilma és Sándor keringő-kettőse: Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, tündéri nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem! Föltámad a csodás varázs!…/ A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég…” (Andor Éva, Rozsos István)



Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng, hol a búzaföld tengerárja reng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár, fészket rakjunk ház ereszre, mint a fecskepár! Kis Juliska, kedvesem, kis pacsirtám, szállj velem, légy a párom hű szerelmesem!...” (László Margit, Rozsos István)



 


Operett, mint színpadi műfaj • 38832019-04-17 16:09:06

KÉPRIPORT A BOB HERCEG FŐPRÓBÁJÁRÓL GYŐRBEN



Kisalföld.hu - 2019. 04. 17.



Szombaton mutatta be a Győri Nemzeti Színház, Huszka Jenő- Bakonyi Károly- Martos Ferenc Bob herceg című operettjét. Fotókon a főpróba!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32222019-04-17 15:18:21

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék között volt Leo Fall Pompadour című operettjének részletei is.



Palcsó Sándor, Sass Sylvia és Kalmár Magda énekfelvételei közül szólalt meg két dal és egy vidám kettős ebből a darabból.



A "Túl az Óperencián" adásának ismétlése ma du. hat és hét óra között a rádióban.


Simándy József - az örök tenor • 5952019-04-17 15:06:16

Kapcs. 249. sorszám



Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásom elé - legyen így együtt: 















1638   smaragd • előzmény1637  • Válasz erre


 

2019-04-17 07:14:26



A messzetűnt kedves



A  R á d i ó  D a l s z í n h á z a  újabb bemutatóval jelentkezik a héten,  A  m e s s z e t ű n t  k e d v e s  c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt  V i t á n y i  János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y  J á n o s  azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s  M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben  a  L ú d a s  M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását.



A darab felépítése:

Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik  francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel  köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...





Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n.  A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.



(Szombat, Kossuth.20.25.)



A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus



https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWS-dFVvZzFxZlJKbHdaZG10ZytzdWhDQzdvVHBSNlBDR0cwdGdBZ1NmLzdsYz0%3D



 















1637   smaragd • Válasz erre   2019-04-16 07:10:06

 



Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét -  Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte:



Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)



Magyar Rádió, történelmi daljáték.



Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.



Bemutató:



archivum.mtva. Műsor  1965.05.21 NEWS-RTV19650521018



RTV 1965. év, 20. hét   1965. május 21. - 1965. május 28



 






 

















249   Búbánat • előzmény248  • Válasz erre   2016-04-04 11:45:12
Az 1955-ös Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljátékot tíz évre rá követte egy újabb Kemény Egon-daljáték a rádióban, amelynek felvételén ugyancsak Simándy József énekelte a tenor főszerepet: „A messzetünt kedves” – de itt a prózát nem ő mondta; a dialógusokban Darvas Iván szerepelt.





„1965. május 22-én mutatták be a Rádió Dalszínházának új felvételét: Kemény Egon A messzetünt kedves c. daljátékát. Zenéjét Kemény Egon, sok népszerű operett, keringő és sláger-dal szerzője komponálta. A darab szövegkönyvét Vitányi János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. Erdődy János azonban vállalta a még csak félkész mű folytatását, hiszen ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. Fazekas Mihály, a debreceni költő és botanikus kalandos élete és romantikus, ám szomorú szerelme alkalmas arra, hogy regényt vagy színdarabot írjanak belőle. Ifjú korában a debreceni református kollégiumot szűkre szabott, szigorú világnak érezte. Inkább a nagy tettek, a szabad mozgás és a messzi országok vonzották, ezért, mielőtt még befejezte volna a teológiai akadémiát, felcsapott huszárnak és nemsokára tiszt lett. Versei tanúskodnak arról, hogy már mint délceg főhadnagy szerelemre lobbant egy francia lány, Ameli iránt, ám a körülmények nem tették lehetővé hogy boldogok lehessenek. Csalódott a hadi-életben is és 14 évi katonai szolgálat után visszatért szülővárosába, hogy új életet kezdjen. A felvilágosodás egyik jelszava volt: „Műveljük kertjeinket”. Fazekas Mihály humanista szenvedéllyel fordult a természet felé, botanikával, költészettel, Debrecen város közügyeivel és Kalendárium szerkesztéssel foglalkozott. Megalkotta az első Magyar füvészkönyvet és megírta élete fő művét a magyar nép igazság-osztó mesehőséről: Ludas Matyiról. Nagy szerelmének, Amelinek emléke azonban a sírig elkísérte, a hagyomány szerint emiatt nem házasodott meg sohasem. 1828-ban, 62 éves korában magányosan halt meg.”





/Forrás: RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva/





Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 

(Történelmi daljáték)



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00



Vezényel: Bródy Tamás



Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 



Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre



Szereposztás:



Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)

Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)

Amelie – László Margit (Domján Edit)

Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)

Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)

Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)

Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)

Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)

Öreg fazekas – Márkus Ferenc

Mme Garron – Gáborjáni Klára

Schatten gróf – Velenczei István

De Breuil márki – Ujlaky László

Rektor – Katona Lajos

 



Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32212019-04-17 14:50:41

Kapcs. 138., 33. sorszámok



Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásaim elé - legyen így együtt: 















1638   smaragd • előzmény1637  • Válasz erre


 

2019-04-17 07:14:26



A messzetűnt kedves



A  R á d i ó  D a l s z í n h á z a  újabb bemutatóval jelentkezik a héten,  A  m e s s z e t ű n t  k e d v e s  c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt  V i t á n y i  János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y  J á n o s  azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s  M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben  a  L ú d a s  M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását.



A darab felépítése:

Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik  francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel  köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...





Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n.  A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.



(Szombat, Kossuth.20.25.)



A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus



https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWS-dFVvZzFxZlJKbHdaZG10ZytzdWhDQzdvVHBSNlBDR0cwdGdBZ1NmLzdsYz0%3D















1637   smaragd • Válasz erre   2019-04-16 07:10:06

 



Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét -  Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte:



Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)



Magyar Rádió, történelmi daljáték.



Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.



Bemutató:



archivum.mtva. Műsor  1965.05.21 NEWS-RTV19650521018



RTV 1965. év, 20. hét   1965. május 21. - 1965. május 28



 






 










138   Búbánat • előzmény34










Kiegészítés:



33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 

(Történelmi daljáték)



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00




 















34   Búbánat


 

2008-03-09 18:34:32



33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 

(Történelmi daljáték)



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965., ismétlése, 1971. szeptember 19, Petőfi Rádió



Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 



Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre



Szereposztás:



Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)

Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)

Amelie – László Margit (Domján Edit)

Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)

Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)

Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)

Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)

Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)

Öreg fazekas – Márkus Ferenc

Mme Garron – Gáborjáni Klára

Schatten gróf – Velenczei István

De Breuil márki – Ujlaky László

Rektor – Katona Lajos




Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13092019-04-16 23:21:14

Kapcs, 346., 347. sorszámok



Kiegészítés




  • Esti Hírlap, 1984. április 7.



„PESTIEKKEL BÉCSBEN”

„Indul a Lehár-expressz”



A sztárok: Sass Sylvia és Siegfried Jerusalem



Magyar operettművészek állnak a bécsi televízió stúdiójának kamerái elé. Nagyszabású, hamarosan az NSZK-ban, utóbb majd nálunk is bemutatandó, a szokásosnál tarkább zenei programot rögzítenek. A zenét Budapestről viszik magukkal: a dalok és a táncok muzsikáját ugyanis már rögzítették a rádió VI. stúdiójában. Egyetlen komponista műveit: Lehár Ferencét. A Bécsben dolgozó magyar művészcsoport vezetője Kalmár András, televíziónk szórakoztató osztályának vezetője. Őt kérdeztük a program részleteiről.



A világ körül



— Hatnapos bécsi utunk célja, hogy képeket adjunk a hangoknak — mondta. — Lehár-expressz című műsorunkhoz forgatunk. A műsor alapötletét az a közismert tény adta, hogy Lehár Ferenc minden operettjének más-más ország a színhelye. Abból indultunk ki — jómagam és GüntherTolar, a forgatókönyvben társszerzőm —, hogy a valóságban létező Lehár-expressz mintájára világkörüli útra hívjuk meg a tévénézőket. Olyan országokba, ahol a Lehár-darabok cselekménye játszódik. Például a régi Oroszországba (Cárevics), Spanyolországba (Frasquita), Olaszországba (Giuditta, Paganini), Franciaországba (A víg özvegy). Összesen tizenöt helyre, természetesen Magyarországra is, Pacsirta című operettjének egyik részletével. A zeneszámokat blokkokra osztottuk, becsempésztünk „kívülálló” muzsikát is, ilyen például A három grácia. Felhangzik a Vilja-dal, a Várj, várj, szép délibáb, Ajka az ajkon, majd egy részlet a Tatjana című munkájából.



A bécsi felvételek résztvevői: Sass Sylvia,  Oszwald Marika, Kovács József, Straub Dezső, Decsi Ágnes és az osztrákok egyik kedvence, Németh Sándor. Osztrák részről egyébként szintén sok közreműködője van a Lehár- expressznek Herbert Grunsky rendezésében.



Fellép például a bécsiek Danilója, Harald Serafin, s korunk egyik legnagyobb művésze, Siegfried Jerusalem. Amikor a zenei felvételekre Budapestre érkezett, elmondta nekem, hogy hatszor vendégszerepeit már hazánkban, de operettet még soha nem énekelt. Úgy érzi, legalább olyan nehéz kifogástalanul előadni egy Lehár-áriát, mint bármelyik operáét.



Ó, lányka...



— Táncok?

— Palotás, részlet a Cigányszerelemből, a Drótostótból, s lehári tarantella. Élőre felhívom a figyelmet, hogy felhangzik majd a leghíresebb Lehár-tenorista, azaz Richard Tauber gyönyörű hangja is. A Friederikából adja elő az Ó, lányka, ó, lányka kezdetű dalt, amelyre Bécsben Szőnyi Nóra Michael



Birkmeier társaságában táncol egy pas de deux-t.



— Időtartam?

— A műsor összesen kilencvenöt percig tart. Ebből nyolcvan perc Lehár-zene, a többi próza, csakhogy két változatban. A német nyelvű kissé hosszabb, a magyar szöveg rövidebb. A zenei részeket a Magyar Rádió és Televízió Zenekara élén Pál Tamás vezényelte.





/Kristóf Károly/


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32202019-04-16 23:06:32

Kapcs. 3192. sorszám




  • Esti Hírlap, 1981. március 17.



„A hangszóró mellett”



Rádiójegyzet a Rádió Dalszínháza új  bemutatójáról: Lehár Ferenc: Paganini



Ötvenhárom éves volt Lehár, amikor fantáziáját megragadta a Paganini-téma. Ezzel az operettjével második, rendkívül igényes alkotói szakasza kezdődött el. Saját ifjúkori álmait óhajtotta vele felidézni, hiszen ő maga is hegedűművésznek készült. Amikor előjátszott Antonin Dvořáknak, a nagy cseh muzsikus állítólag a fejét csóválta és így „bíztatta”: Fiam, akassza szögre hangszerét, és inkább komponáljon. Lehárnak a huszonötödik darabja volt a Paganini. Mialatt dolgozott rajta, újból és újból elővette régi hegedűjét, és azon gyakorolta a mesterségbeli fogásokat, világhírű hősének varázsos melódiáit. A bécsi Johann Strauss Theater-beli 1925-ös premier nem hozta meg a várt sikert, amely csak később bontakozott ki, midőn Richard Tauber énekelte a címszerepet. Akad színházlátogató, aki emlékezhet még a darab pesti bemutatójára. Maga a szerző vezényelte, s a női főszerepben Alpár Gitta brillírozott.



 A rádió új felvételének szövegrészét Erdődy János simította át hozzáértéssel, két részre osztva a darabot, kiemelve Lehárnak Paganinivel kapcsolatos mondanivalóját: szerelem vagy művészet, illetve — ahogyan a dal szól: „A bűvös hangú szép hegedű mindig hű.” A zene minden szépsége érvényesül Sebestyén András szakavatott dirigálásával a rádiózenekar és a Sapszon Ferenc vezette rádiókórus élén olyan pompás hangú szólistákkal, mint címszereplőként Gulyás Dénes és Anna-Elisa hercegnőként Kalmár Magda. Szívesen hallgattuk Palcsó Sándort, Lehoczky Évát, Rozsos Istvánt is a többi szereplővel: éneket és prózát egyformán tudtak interpretálni. A cselekmény gördülékeny rendezése Bozó László érdeme, a zenei rész akusztikai finomságainak megteremtése Fejes Cecíliáé. Rokonszenvesen formálta meg Paganini titkárát Csákányi László és művészi finomsággal hegedült Hidy Péter. A Paganini feltámasztása Bitó Pál szerkesztő nevéhez fűződik.



A Rádió Dalszínháza előadásának tanulsága: érdemes kutatni elsárgult szövegkönyvek és partitúrák között, mert ma is élvezhető zenei értékekre lehet bukkanni.

 



(Kristóf Károly)

 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32192019-04-16 15:41:10

A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek hangzottak el ebből a két darabból:




  • Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok (1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00)  Sebestyén András – Kalmár Magda, Oszvald Marika, Felföldi Anikó, B. Nagy János, Maros Gábor, Haumann Péter, Tímár Béla, Kaló Flórián, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, valamint a Stúdió 11. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rádióra alkalmazta: Kárpáthy Gyula. Rendező: Bozó László. Szerkesztő: Bitó Pál



A most elhangzott részletekben Kalmár Magda, Oszvald Marika, B. Nagy János és Tímár Béla énekhangján szólaltak meg az ismert melódiák.




  • Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár (keresztmetszet, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 - 21.18) – Sebestyén AndrásAndor Éva, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál.



Erről a rádiófelvételről sem először csendültek fel ebben az operettműsor-sorozatban  ezek a jól ismert dalok:



- Agglegények dala (Palcsó, énekkar)



- Szerelmi kettős (Andor, Udvardy)



- Vidám kettős (Koltay, Kishegyi)



- Maca dala (Koltay, énekkar)



A délutáni ismétlés a szokott időben, 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.



„Túl az Óperencián”


László Margit • 1652019-04-16 13:05:25

Kapcs. 40. sorszám



A már korábban belinkelt László Margit-interjú szövegéből másolok át ide újabb részleteket.



2010. december 30. Operavilag.net   - Jánosi Ildikó interjúja



[,,,]



– A könnyebb műfajban is nagy sikereket aratott, rengeteg operettfelvétele is született az eltelt évtizedek alatt.



– Nagyon szívesen énekeltem operettet, sokszor előfordult, hogy felhívtak délután, vállalok-e másnap esti felvételt. Átnéztem a kottát, és örömmel mentem. Kedvenc operettjeim közé tartozott A denevér mellett az Orpheusz az alvilágban, amelyben Eurüdikét énekeltem Melis Györggyel – ő volt Jupiter –; annyit viccelődtünk a zümmögő duett alatt, hogy állandóan meg kellett várni, míg a zenekar kikacagja magát. Az Erkel Színház is műsorára tűzte még a kilencvenes években ezt a művet, akkor már Junót alakítottam.



De énekeltem sanzont is, például A legszebb hosszú út című dalt nekem írta Bágya András és Hárs György szövegíró. Elég mély fekvésű dal, de mint volt altistának, ez nem okozott gondot. Ma már a sanzonjaim nem hangzanak el a rádióban, lehet, törölték a műsorból… Jódlizni is tudtam, Vincze Ottó és Kerekes János írt is nekem jódlis dalt.





A denevér – partnerek: Palcsó Sándor, Gál Éva, Radnai György, Melis György, Réti József



– Nehéz volt megválni a színpadtól?



– Nem. Egy időn túl telítetté válik az ember, úgy érzi, neki már nem tudnak újat mondani. Az éneklés korhoz van kötve, a hang sem a régi egy idő után. Nehéz lemondani a rivaldafényről, a tapsról, s depressziót is okozhat, ha valakinek úgy kell abbahagynia a pályát, hogy nincs erre felkészülve. Szerető családi háttérrel könnyebben elviselhető ez a helyzet.



– Elégedett a pályájával, mindent elénekelt, amit szeretett volna?



– Nincs okom panaszra, sokszínűnek és változatosnak érzem a pályafutásomat. Amit rám osztottak, azt mind szerettem, amit meg nem kaptam meg, annak örültem, mert tudtam, hogy nem nekem való. Húsz éven át rendszeres vendége voltam a szombathelyi Iseumban megrendezett előadásoknak, amelyek különösen szép emlékek.



– Sokoldalúságát mutatja, hogy az utóbbi években a Rádió Muzsikáló délután című műsorát is vezette.



– Egy évvel az infarktusom után, 1997-ben kért fel a rádió ennek a műsornak a vezetésére. Szívesen vállaltam ezt az újszerű feladatot, az összekötő szövegeket is magam írtam. Kezdetben háromhetente került rám a sor, akkoriban másfél héttel az adás előtt elkértem a műsort, hogy alaposan fel tudjak készülni. Később „szaporodtak” a műsorvezetők, akkor már csak hathetente számítottak rám, néhány éve pedig, amikor új vezető került a rádió élére, egy szép köszönő levéllel búcsúztak el tőlem.



– Az Operaház örökös tagja, művészetét számtalan díjjal ismerték el: kiváló és érdemes művész, Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas lett. Egy kitüntetést azonban még mindig nem kapott meg.



– Volt idő, mikor a kollégáim és a műszakiak is biztosak voltak benne, hogy megkapom a Kossuth-díjat. Úgy látszik, nem tartottak rá méltónak, hogy miért, annak nem kutatom az okát. Én soha nem kilincseltem érte, ahogy egyik díjamért sem. Számomra nagy boldogság az idei elismerés, az örökös tagság, mert ezt a közönség szavazata alapján kaptam.



– Hogyan telnek mostanában a napjai?



– Most már kicsit „öregesen”, de nem unatkozom. Ott a család, a fiam és három unokám. A férjemmel, Bajor Nagy Ernővel néhány éve vidékre, Csobánkára költöztünk. Boldog éveket töltöttünk itt együtt, de az idén elvesztettem őt. Most már egyedül művelem a nagy kertet és vezetem a háztartást. Szerető családom mindig segít, ha baj van. Sokat járok az operai előadásokra, barátaimat látogatom, új és régi kapcsolataimat szövögetem, és így sosem vagyok egyedül. Sokat olvasok, szeretem a keresztrejtvényfejtést, tévét nézek, rádiózom. A világ minden részével tartom a kapcsolatot e-mailben és skype-on. A körülményekhez képest elégedett vagyok azzal, amit az élettől kaptam.”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44802019-04-16 09:29:05



Házy Erzsébet (Liza)  és Karizs Béla (Hermann)  Csajkovszkij Pikk dáma című operájában (1977)




Karizs Béla müvészete • 1222019-04-16 09:27:31



Házy Erzsébet (Liza)  és Karizs Béla (Hermann)  Csajkovszkij Pikk dáma című operájában (1977)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32182019-04-16 09:12:47

Múltidézés



1974. december 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00



„Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját”



Franz von SUPPÉ-est



Vezényel: Bródy Tamás



Közreműködik:



Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, LÁSZLÓ MARGIT



Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor



a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



I. rész



Boccaccio –




  1. Nyitány

  2. Bevezető jelenet (Kishegyi, Sólyom-Nagy, énekkar)

  3. Boccaccio dala (Bartha, férfikar)

  4. Levélhármas (Andor, Barlay, Kalmár)

  5. Hordódal (Sólyom-Nagy, férfikar)

  6. Olasz-kettős (Andor, Bartha)

  7. Hetes (Andor, Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)



II. rész



Pajkos diákok –




  1. Frincke dala (Barlay, énekkar)

  2. Jelenet (Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, Bende, Sólyom-Nagy)



Szép Galathea –




  1. Galathea ébredése (László M., B. Nagy, énekkar)

  2. Ganymedes kupléja (Bende)

  3. Csók-kettős (László M., Bende)

  4. Bordal (László M., Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)



Könnyű lovasság – Nyitány


Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 5422019-04-16 01:24:14

Egy szép és egyben érdekes,  tegnapi  ének - zenei műsoros estről számolok itt be:



„Tavaszköszöntő” – Opera, operett és musical est.



ELTE ÁJK Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.)



2019. április 15. 19:00 - 21:00



Az Opera művészei adtak elő válogatott opera, operett és musical dalokat.



Zongorán kísért: Fekete Valéria és – egy dal erejéig – Szenthelyi Judit



Fellépett:



Ambrus Imre, Csák József, Farkas András, Gulyásik Attila, Háberl Irma, Hamar Éva, Kis Erika, Körmendy Richárd, Kuti Róbert, Rozina Gabriella, Tarnai Dávid, Tordai Éva és vendégként a Péceli Petőfi Sándor Férfikórus – a Férfikórus 2010-ben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Először 1983-ban nyerte el a Fesztiválkórus minősítést, ezt  2011-ben is megerősítette.



A műsorvezetői - műsorismertetői feladatot  Ambrus Imre, az Opera énekkari művésze magára osztotta... 



Nem volt megadva előzetes részletes műsor, így jegyzeteltem, amit és akit hallottam művészi megmérettetése során: 



Wagner: A Walkür – Siegmund Tavaszi dala (Ambrus Imre)



Mozart: Figaró házassága – A gróf áriája, III. felv. (Tarnai Dávid)



Verdi: Attila – Odabella áriája (Hamar Éva)



Rossini - Castelnuovo Tedesco: Figaro parafrázis (Kuti Róbert - hegedű, Szenthelyi Judit - zongora)



Cilea: Adriana Lecouvreur  - Bouillon hercegné áriája „Acerba voluttà”  (Kis Erika)



Puccini: Bohémélet – Rodolphe áriája, I. felv. (Gulyásik Attila)



Puccini: Turandot Kalaf ariosoja, II. felv. „Te enigmi m’hai proposto” (Farkas András)



A Péceli Petőfi Sándor Férfikórus fellépése  következett az alábbi műsorral: 



1. Offenbach: Hoffmann meséi



a.)  Kocsmajelenet-diákkar (Férfikórus)



b.)  Bevezető kar és Kleinzack-legenda  (Ambrus Imre és a Férfikórus)



2. Verdi: A trubadúr



a.) Cigánykórus



b.) Jelenet és Azucena áriája (Kis Erika, km. a Férfikórus)



c.) Katonakórus ( Férfikórus)



Cilea: Az arles-i lány – Federico románca a II. felvonásból – Csák József (Baranyi Ferenc magyar fordításában énekelte, amelyet a költő kifejezetten neki írta)



Lehár Ferenc: A víg özvegy Vilja-dal (Rozina Gabriella)



Nico Dostal egy szerzeményét„Szeretlek én, imádom édes ajkad” - az örökifjú művésznő, Tordai Éva előadásában hallottuk.



Két musical-részlet előadója volt Körmendy Richárd:



1. Frank Wildhorn: Jekyll és Hyde – Eljött az óra, eljött a perc”;



2.  Frank Wildhorn: Rudolf „Hétköznapi hős”



Puccini: Bohémélet – Musette keringő dala (Rozina Gabriella)



Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője (Háberl Irma)



Verdi: Traviata – Pezsgő-duett, I. felv. („Brindisi”) (Háberl Irma, Ambrus Imre)



A jól szerkesztett műsor-összeállításból kiemelem a számomra kifejezetten tetszett énekszámokat és előadóikat, akik nívós, művészi színvonalon énekeltek:



Verdi: Attila – Odabella áriája (Hamar Éva)



Cilea: Adriana Lecouvreur  - Bouillon hercegné áriája „Acerba voluttà”  (Kis Erika)



Cilea: Az arles-i lány – Federico románca a II. felvonásból – Csák József



Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője (Háberl Irma)



De nagy elismerésem a remek hangszeres produkcióért is: Rossini - Castelnuovo Tedesco: Figaro parafrázis (Kuti Róbert - hegedű, Szenthelyi Judit - zongora)



Érdemes volt ellátogatni a tavaszköszöntő szép ének-zenei előadásra az ELTE ÁJK Aula Magna termébe, ahol a közreműködő operai, énekkari meg vendég művészek jóvoltából egy igényesen összeállított opera-, operett- és musical est részesei lehettünk; a fellépett művészek meg nyilván örömmel jöttek, hogy megmutassák mi szépet tudnak,  már vagy még mire képesek, mi újat, mi  mi különlegeset tudnak felmutatni, amivel a közönségüknek örömet és meglepetést szerezhetnek. Úgy gondolom, ez a törekvésük elérte célját, részünkről pedig a nevezett művészeknek köszönet jár mindezért. 


László Margit • 1602019-04-15 13:02:27

Sajnos, végleg "elmúlik"/ elmúlott...





Most közölte az Operaház a gyászhírt: elhunyt a csodálatos hangú operaénekes



ELHUNYT LÁSZLÓ MARGIT



A Liszt-díjas érdemes és kiváló művészt, a Magyar Állami Operaház örökös tagját 88 éves korában érte a halál. A kolozsvári születésű lírai szoprán 1953 és 1986 között volt az Opera magánénekese, de egészen 1998-ig fellépett az intézményben, visszavonulása után énekmesterként tevékenykedett. Tóth Aladár szerződtette az Operaházhoz, első szerepe a Figaro házassága Barbarinája volt, első átütő sikerét a Rigoletto Gildájaként aratta 1955-ben. Fokozatosan vette át a Mozart szoprán szerepkört (Pamina, Susanna, A grófné, Blonde, Konstanza, Zerlina, Despina, Serpetta- Az álruhás kertészlány), de fellépett preklasszikus és bel canto művekben is: Monteverdi (Poppea megkoronázása – Drusilla), Gluck (Orfeusz – Euridiké), Cimarosa (Titkos házasság – Carolina), Rossini (Rosina – A sevillai borbély, Clorinda - Hamupipőke), Donizetti (Norina – Don Pasquale, Adina – Szerelmi bájital, Serafina – A csengő) és Flotow (Márta – címszerep) műveiben. Tóth János 1990-es Márta rendezésében László Margit kedvéért írta be a vígoperába a Hercegnő szerepét, ahol a művésznő egy versszak erejéig még felcsillanthatta egyedi kultúrájú énekművészetét. László Margitot a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.


Pantheon • 23322019-04-15 12:50:44

Döbbenet!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32172019-04-15 12:47:10

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:



Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg



Az operett teljes felvételének bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András



- Bob dala:Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek…./Szállj, nóta, szállj!...” (Ilosfalvy Róbert, énekkar)



-  Bob és Annie kettőse – „szerenád”:„Úgy megszerettem ezt a kicsi ómódi házat…./Érted eped a szívem, .téged hív a gitárom, jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom!...”  ( Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, énekkar)



-  Buffo-hármas (Gipsy, a pék, Pickwick, a kocsmáros és Plumpudding, a borbély jelenete): „Most először járok erre, meg kell mondjam, hogy szép kis hely -…/Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál! Jaj, jaj, fejemen a hajszál félelmemben égnek áll!...”   (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor)



- Annie dala: „Volt egyszer egy kis kurta szoknya…” (Németh Marika)



Egy másik rádiófelvételről szólalt meg:



- Bordal: Gárda ember borral él…. /Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor, öt pohárral, hat pohárral…” (Melis György, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás )  - Melis György operettdalokat énekel a  rádió új felvételén: 1980. november 3., Kossuth Rádió 20.31 – 20.50



A szerkesztő – műsorvezető, Nagy Ibolya a műsorban megemlékezett Bodrogi Gyula  színművész mai születésnapjáról (85 éves), dalfelvételei közül megszólalt a „Nem csak a húszéveseké a világ” és Aldobolyi Nagy György zenés játékából, a „Charley nénje” – ből is megszólaltak részletek Bodrogi Gyula, Tolnay Klári és Páger Antal énekében.



 



Az adás elején Jacques Offenbach A szökött szerelmesek című operettjének pompás nyitánya hangzott fel (az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli) – az operett teljes felvételének bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57.



Az adás végén Lehár Ferenc A cárevics című operettjének balettzenéje csendült fel.  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)



 



Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” műsorának vendége és beszélgető társa a stúdióban egész héten át Kisfaludy Zsófia musical színésznő (édesanyja Hűvösvölgyi Ildikó színésznő), aki a Budapesti Operettszínházban és más színházak zenés darabjaiban is rendszeresen fellép. Április 13-án mutatkozott be a Győri Nemzeti Színházban Huszka Jenő Bob herceg című operettjének Annie szerepében!



A délelőtti adást ma délután is meghallgathatjuk hat és hét óra között a Dankó Rádióban. Az internetes elérhetősége: www.dankoradio.hu


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8182019-04-15 09:34:12

Bodrogi Gyula 85 éves





Április 15-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze.



 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13082019-04-14 20:49:28

 



Egyelőre csak ezt találtam: egy részletet a youtube-on:



Terzetto:  "Guerrieri,e preso il tempio... Io t'amava..."



Abigaille - Veronika Fekete



Fenena - Éva Tordai



Ismaele - József Csák



Conductor: Ferenc Nagy



1995 - Erkel Színház (Erkel Theater), Budapest



https://www.youtube.com/watch?v=m4gtNVR5Zpo


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13072019-04-14 20:41:28

 2018 után tudtommal ma éjjel másodszor láthatjuk a Nabucco  2017-es előadásának felvételét  (közvetítés az Erkel Színházból) a televízióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32162019-04-14 16:57:37

1984. november 12., 3, Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.



„Kapcsoljuk a Pesti Vigadót”



Offenbach-est



 



Vezényel: Breitner Tamás



Közreműködik:



Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor,



az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



 



Műsorvezető: Rapcsányi László



 



1. Orfeusz az alvilágban – nyitány



2. Hoffmann meséi



a.) Bevezetés és diákok kara (énekkar)



b.) Barcarola (Kalmár, Takács, énekkar)



c.) Dappertutto áriája (Sólyom-Nagy)



3. A szép Heléna



a.) Heléna románca (Kalmár)



b.) Álomkettős (Kalmár, Molnár)



4. A 66-os szám



a.) Nyitány



b.) Házaló-dal (Sólyom-Nagy)



5. A gerolsteini nagyhercegnő – Kard-dal (Takács, énekkar)



6. Kakadu – Barcarola (Molnár, énekkar)



7. A sóhajok hídja – Karnevál (Zempléni, énekkar)



8. Fortunio dala – Szerelmi kettős (Zempléni, Molnár)



9. Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedő-kettős (Kalmár, Takács)



10. Dunanan apó utazása - közzene


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13042019-04-14 16:26:11

Ismétlés az M5 csatornán ma éjjel: 21.05 - 23.20



(Először 2018 márciusában láthattuk a képernyőn az operaelőadás felvételét.)



Giuseppe Verdi: Nabucco 



A felvétel 2017. október 21-én készült az Erkel Színházban.



Alexandru Agache, Brickner Szabolcs,  Bretz Gábor



 Rálik Szilvia,  Gál Erika



Rendező és karmester: Kesselyák Gergely


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13032019-04-14 15:52:15

Kapcs. 1127., 1063., 930., 929. sorszámok



Kiegészítés



1984. június 22. , MTV 20.30 – 21.15.



Zenés TV Színház bemutatója



Offenbach: Fortunio dala



Az operett televíziós filmváltozata



Libretto: Hector Crémieux, Ludovic Halévy

 



Műfordító: Innocent Vincze Ernő



Vezető operatőr: Márk Iván



Díszlettervező: Langmár András



Jelmeztervező: Wieber Marianne





Rendezte: Szirtes Tamás



Szereposztás:



• Fortunio, ügyvéd - Mádi Szabó Gábor  (próza)

Lauretta, a felesége - Zempléni Mária

• Babette, szakácsnő – Halász Aranka

• Valentin, Fortunio írnoka, Lauretta imádója - Mácsai Pál (próza) - Énekhang: Molnár András

• Friquet, Fortunio patvaristája - Maros Gábor 

• Ügyvédbojtár - Gárday Gábor

• Ügyvédbojtár - Kozáry Ferenc 

• Ügyvédbojtár - Szolnoki Tibor 

• Ügyvédbojtár - Sipos András 



• Lányok: Détár Enikő, Makai Ágnes, Szegedi Dorottya, Vásári Mónika



Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara.



Vezényel: Makláry László





Dramaturg: Ruitner Sándor



Zenei rendező: Fejes Cecília



Koreográfus: Hencsey Róbert



 (Időtartam: 45 perc)



Fortunio ügyvédet féltékenység gyötri, mert valaki lopkodja a rózsáit, és fiatal felesége Lauretta egyre több rózsacsokrot kap ajándékba. Fortunio félve emlékszik ifjúkorára, mikor másodírnok volt André ügyvédnél és elcsábította annak fiatal nejét egy szerelmes dal segítségével. Ezért gyanakodva figyeli a neki dolgozó ügyvédbojtárokat, különösen a Laurettába titkon szerelmes Valentint, mert nem szeretne úgy járni, mint elődje. Friquet elmeséli Fortunio történetét az ügyvédbojtároknak, akik nagyon szeretnék megtalálni az asszonyszíveket hódító bűvös dal kottáját…



 



Ruitner Sándor dramaturg gondolatai az új televíziós operett bemutatójához (Megjelent az RTV Újságban):



„Akadnak az ember életében olyan vétségek, amelyek jóvátétele néha évtizedekig várat magára. A Zenés TV Színház következő bemutatója ilyen jóvátételi alkalmat kínál. Attól a pillanattól kezdve ugyanis, amikor Jacques Offenbach Fortunio dala című operettje megelevenedik a képernyőn, a történet két változatban szerepelhet a hallgatók-nézők ismeretében: az egyik az ötvenes években készült rádiófeldolgozás, amely több mint százszor hangzott el - („Búbánat”: a Rádió Dalszínházának bemutatója 1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25. - Házy Erzsébet mint Fortunio lánya szerepel itt!, további énekes szereplők: Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc) -, a másik ez a most bemutatásra kerülő „új” változat.



Ennek a kettősségnek – bármennyire furcsának tetszik – erkölcsi indoka van. Amikor a remek, sodró erejű vígjátékot bemutatta a Rádió Dalszínháza, igencsak erkölcsös világban éltünk, Az, hogy a megbecsült, idős ügyvédet megcsalja fiatal felesége az iroda pelyhesállú ügyvédbojtárjával/írnokával, nem tartozott a hivatalosan támogatott operett-témák közé. A sziporkázóan szellemes zenét viszont be lehetett mutatni. Kínálkozott hát egy kézenfekvő megoldás: az ifjú asszonykából fiatal lány, az idős férjből pedig – korához illő – apa lett. Mindezek után még a hepiendet is tálcán kínálta a korántsem ilyen konszolidált megoldásokért lelkesedő szerző darabja: a fiatalok – apai áldással – egymáséi lettek.



Ám higgyék el, ez az eredeti Offenbach-darabban nem így van. A valódi történet most jelenik meg a képernyőn. S akik jól ismerik az operett megálmodójának, első nagy mesterének gondolatvilágát (és az Offenbach életrajz-filmsorozat jóvoltából nálunk ez immár nem korlátozódik szűk körre), azok számára ez a régi-új változat adhatja a maradandó színházi élményt. No és a dramaturg lelkiismerete is megnyugodhat végre, korrigálhatja sok évtizedes „tévedését”. A darab mostani változatát nem dolgozta át senki, hiteles alakjában kerül a néző elé.



Egyetlen apró kis csalást azért mi is elkövettünk, de ezt közzétettük a színlapon: Operaházunk magánénekese, Molnár András „kölcsönzi” énekhangját a Valentint játszó Mácsai Pálnak.”



Megjegyzem:



A rádió 1982-ben készítette el a Fortunio dala 1958-as felvételének „ remake”-jét: már ezen a stúdiófelvételen énekel  - két évvel a televíziós változat előtt  - a Zempléni Mária-Molnár András páros:




  • Jacques Offenbach – Fischer Sándor: Fortunio dala (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) – Breitner Tamás – Zempléni Mária, Molnár András, Takács Tamara, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Wendler Attila, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.


Simándy József - az örök tenor • 5942019-04-14 15:48:43



Simándy József  Mascagni Parasztbecsület c. operájának rádiófelvételén



Forrás: Parlando.hu



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44782019-04-14 15:46:42

Persze. Elírtam, köszönöm. 


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9742019-04-13 23:08:13

1984. december 9., 3. Műsor (URH adó)



19.35 -  kb. 21.35: Kapcsoljuk a Pécsi Nemzeti Színházat



GÁLAEST az operatársulat fennállásának 25. évfordulója alkalmából



Közreműködnek:



A Pécsi Nemzeti Színház magánénekesei:



Ágoston Edit, Benei Katalin, Csáky Ágnes, Geötz Judit, Kővári Anikó, Németh Alice, Szabadits Judit, Albert Miklós, Egri Sándor, Kováts Attila, Kuncz László, Marczis Demeter, Márk László, Szilágyi Imre, Tamás Endre, Vághelyi Gábor, Wágner József



A Pécsi Nemzeti Színház egykori magánénekesei:



Ercse Margit,Horváth Eszter, Mészöly Katalin, Horváth Bálint, Németh József, Réti Csaba



A Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara (karigazgató: Károly Róbert)



Vezényel: Breitner Tamás



Rendezte: Eck Imre



Műsorközlő: Melis Gábor



Műsor: 



1. Mozart: Figaro házassága



a.) Nyitány



b.) Suzanne és a Gróf kettőse, III. felv. (Ágoston, Vághelyi)



2. Mozart: Cosi van tutte  



a.) Ferrando áriája, I. felv. (Réti Cs.)



b.) Fiordiligi és Dorabella kettőse, II. felv. (Szabadits, Benei)



3. Mozart: Szöktetés a szerájból Akasztófaária (Kuncz)



4. Rossini: A sevillai borbély – Rosina és Figaro kettőse, I. felv. (Goetz, Tamás E.)



5. Bizet: Carmen



a.) Torreádordal (Németh J. )



b.) Csempészötös (Kővári, Goetz, Benei, Márk L., Wágner)



6. Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca, II. felv. (Márk)



7. Donizetti: Don Pasquale – Pasquale és Malatesta kettőse, III. felv. (Marczis, Vághelyi)



8. Verdi: Nabucco – Rabszolgák kara („Szabadságkórus”), III. felv.



9. Verdi: A trubadúr – Azucena áriája, II. felv. (Mészöly)



10. Verdi: Az álarcosbál – Oszkár áriája, III. felv. (Csáky)



11. Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv. (Ercse)



12. Verdi: Aida – Aida áriája, I. felv. (Horváth E.)



13. Wagner: LohengrinGrál elbeszélés (Albert M.)



14. Puccini: Tosca – Tosca imája (Németh A.)



15. Puccini: Bohémélet – Rodolphe és Marcell kettőse, IV. felv. (Kovács Egri)



16. Erkel: Bánk bán  



a.) Bánk áriája, II. felv. . „Hazám, hazám…” (Horváth B.)



b.) Az I. felv. fináléja (Szabadits, Kővári, Szilágyi, Kuncz, Vághelyi)


Mozart (leendö) "új" operája... • 182019-04-13 22:13:32

W. A. MOZART: L’oca del Cairo ossia Lo sposo deluso



ORIGO2019.04.13. 09:55



Ókovács Szilveszter írása az Origónak.



Bevezetés



Mit nem adna azért a világ zenei közvéleménye, a „szakma”, a művésztársadalom és a közönség is, ha kiderülne, hogy Wolfgang Amadeus Mozartnak, a sírnivalón korai és érdemtelen halált halt géniusznak egy vadonatúj – hisz szinte ismeretlen –, érett korszakában írott operáját tárják elé? A szenzáció márpedig küszöbön áll: két, 1783 nyarán, illetve ’83 és ’84 fordulóján keletkezett operatöredék figyelmes összeillesztésével kilencvenpercnyi elsőrangú mozarti muzsika perdül elénk. Az egyik alkotás a L’oca del Cairo, vagyis A kairói lúd c. töredék, a másik a Lo sposo deluso, azaz A rászedett vőlegény.



 A bocsánatos bűnű, hisz végső soron a zeneszerző művének feltámasztását, bemutatását szolgáló „műtétet” több okból lehet és kell is végrehajtani. Alábbi tanulmányunk hivatott az indoklást feltárni, és a képlet dramaturgiai életképességet bizonyítani. Most csak néhány alapvető címszót emelünk ki:



 -         cselekmények azonos jegyei;



-          szerepek összecsúsztathatósága;



-          keletkezési idejük egybeesése (stílusazonosság);



-          belső, szervült kapcsolataik megőrzésének lehetősége;



-          a művek kiegészíthetőségének és játszhatóságának ezen egyedüli módja.



A csoportos összeillesztés, szólampótlás után még a cselekmény apróbb, hiányzó dialógusláncszemeinek megírása, korabeli olasz operaversbe fordítása, valamint ezekre secco recitativók komponálása következik, Mozart legközelebbi munkája, a Le nozze di Figaro fordulatai, mintája alapján.



 A kész mű a próbaüzemű, avatás előtt álló Eiffel Műhelyház első premierjeként kerül közönség elé, ekkor készül hang- és televíziós felvétel is belőle.



[...]


Zenetörténet • 2532019-04-13 22:11:46

W. A. MOZART: L’oca del Cairo ossia Lo sposo deluso



ORIGO2019.04.13. 09:55



Ókovács Szilveszter írása az Origónak.



Bevezetés



Mit nem adna azért a világ zenei közvéleménye, a „szakma”, a művésztársadalom és a közönség is, ha kiderülne, hogy Wolfgang Amadeus Mozartnak, a sírnivalón korai és érdemtelen halált halt géniusznak egy vadonatúj – hisz szinte ismeretlen –, érett korszakában írott operáját tárják elé? A szenzáció márpedig küszöbön áll: két, 1783 nyarán, illetve ’83 és ’84 fordulóján keletkezett operatöredék figyelmes összeillesztésével kilencvenpercnyi elsőrangú mozarti muzsika perdül elénk. Az egyik alkotás a L’oca del Cairo, vagyis A kairói lúd c. töredék, a másik a Lo sposo deluso, azaz A rászedett vőlegény.



 A bocsánatos bűnű, hisz végső soron a zeneszerző művének feltámasztását, bemutatását szolgáló „műtétet” több okból lehet és kell is végrehajtani. Alábbi tanulmányunk hivatott az indoklást feltárni, és a képlet dramaturgiai életképességet bizonyítani. Most csak néhány alapvető címszót emelünk ki:



 -         cselekmények azonos jegyei;



-          szerepek összecsúsztathatósága;



-          keletkezési idejük egybeesése (stílusazonosság);



-          belső, szervült kapcsolataik megőrzésének lehetősége;



-          a művek kiegészíthetőségének és játszhatóságának ezen egyedüli módja.



A csoportos összeillesztés, szólampótlás után még a cselekmény apróbb, hiányzó dialógusláncszemeinek megírása, korabeli olasz operaversbe fordítása, valamint ezekre secco recitativók komponálása következik, Mozart legközelebbi munkája, a Le nozze di Figaro fordulatai, mintája alapján.



 A kész mű a próbaüzemű, avatás előtt álló Eiffel Műhelyház első premierjeként kerül közönség elé, ekkor készül hang- és televíziós felvétel is belőle.



[...]


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44762019-04-13 12:48:25



Házy Erzsébet Poulenc – Cocteau Az emberi hang című egyfelvonásos monodrámájának televíziós változatában (1976)



RTV Újság Címlap



1976.01.15 / 2 / 001



NEWS-RTV19760115001

RTV

1976. év, 2. hét

1976. január 15. - 1976. január 22


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44752019-04-13 12:45:08



Házy Erzsébet – Cherubino -  Mozart Figaro házassága című operájában. (1971)



RTV Újság  Címlap



1971.02.26 / 8 / 001



NEWS-RTV19710226001

RTV

1971. év, 8. hét

1971. február 26. - 1971. március 5


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44742019-04-13 12:39:09

 





Házy Erzsébet és Németh Marika az MTV Operettalbum című műsorában. (1963)



RTV Újság címlap



1963.06.04 / 22 / 001



NEWS-RTV19630604001

RTV

1963. év, 22. hét

1963. június 4. - 1963. június 11



 


Erkel Színház • 99072019-04-13 12:30:30

:))


Erkel Színház • 99052019-04-13 12:21:33

Azt hiszem, eléggé "pajkosan" fogalmaztam meg a kis hölgytünemény beállításáról az észrevételem... - valóban megszoktam a látványát és tényleg nem először láttam a Traviatában őt. Az opera viszont még ebben a megosztó rendezésben is "izgat", és ha csak tehetem újra megnézem a zenéje és a beálló énekesek miatt is.   (A mostani rendezéseket én sem szeretem, erről nem is szokásom beszámolni; a zene sok mindenért kárpótol.)


Operett, mint színpadi műfaj • 38772019-04-13 10:51:16

Ma este  operett-bemutató a Győri Nemzeti Színházban



Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg



Rendező: Radó Denise



Koreográfus: Fekete Miklós



Premier: 2019. április 13.














































































































A királynő



 



BELLAI ESZTER



György herceg, a fia



 



NAGY BALÁZSFEJSZÉS ATTILA



Annie, Tom apó lánya



 



KISFALUDY ZSÓFIA



Pomponius, a herceg nevelője



 



VINCZE GÁBOR PÉTER



Viktória hercegnő



 



MAHÓ ANDREAFEHÉR NÓRA



Lord Lancaster, gárdakapitány



 



MOLNÁR ERIK



Hopmester



 



SZIKRA JÓZSEF



Tom apó



 



BEDE- FAZEKAS CSABA



Plumpudding, borbély


 

PÖRNECZI ATTILA



Kocsmáros



 



VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN



Gipsy, pék



 



FEHÉR ÁKOS



Mary Pickwick



 



JANISCH ÉVA



Tánctanár



 



KLINGA PÉTER



Hadnagy



 



MOHÁCSI ATTILA



Elsie, Annie barátnője



 



BALOGH FANNI



 



Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara, és tánckara



  



Díszlet- és jelmeztervező



 



CSÍK GYÖRGY



Koreográfus



 



FEKETE MIKLÓS



Karigazgató



 



BALOGH ESZTER



Karmester



 



SILLÓ ISTVÁN/ MEDVECZKY SZABOLCS



Rendező



 



RADÓ DENISE




Premier: 2019. április 13. 19.00 NAGYSZÍNHÁZ



Az első magyarul írott operett sikere a múlt század kezdete óta töretlen. Bob úrfi, az álruhás trónörökös lehozza a csillagokat az égről, még London népét is fellázítja, hogy szerelmét megkaphassa. A népmesei fordulatokra épülő bájos mesében kiderül, az igaz szerelem valóban képes-e minden akadályt legyőzni. A romantikus és vicces történetet olyan ismert dalok kísérik, mint a "Londonban, hej, van számos utca..."


Erkel Színház • 99022019-04-13 10:43:49

Mivel én is ott voltam az előadáson: válaszom igen.  (Egyre inkább kedvelem a hölgyet a néma statiszta szerepében... "Hófehérkét" nem különben...)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32142019-04-13 10:37:31

Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg



A Dankó Rádió mai operettműsorában Huszkának ebből a művéből hallottunk részleteket:



- Bob belépője (Balczó Péter)

- Szerenád (Fischl Mónika és Boncsér Gergely, km. a Magyar Rádió Énekkara)

- Annie dala: „Jaj de jó ha egy lány szerelmes(Dancs Annamari)



Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciójaként a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014  decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből!



Az új stúdiófelvételt tematikusan,  részletekben mutatta be a Dankó Rádió operettműsora: először Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában  került adásba.



- A gárdainduló (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00



A „Túl az Óperencián”  adását délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online a www.dankoradio.hu internetes oldalról.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32132019-04-12 23:45:52

Kapcs. 2653. sorszám



Helyesbítés és kiegészítés



A Rádió Dalszínházának új felvétele



Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél

Az egyfelvonásos daljáték felújítása



Szövegét Leon Battu írta.



Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor



Zenei rendező: Matz László



Rendezte: Bozó László



Szerkesztő: Bitó Pál



 



Km.: Magyar Rádió Szimfonikus zenekara



Vezényel: Breitner Tamás


 



Szereposztás:

Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor (próza)

Pierre gazda – Rozsos István 

Denise, a gyámleánya – Decsi Ágnes

Fanchette, Cathérine, özvegyasszonyok – Kalmár Magda, Takács Tamara



Bakter – Csákányi László (próza)

 



Helyesbítem  az Eljegyzés lámpafénynél bemutatójának időpontját, ami nem 1978-ban volt: a  Rádió Dalszínháza  1984. április 8-án, a Kossuth adón  20.15 – 20.58 óra között sugározta először a daljáték új felvételét.



A szépséges Denise gyámatyja a fiatal Pierre. Szomszédjaik, Fanchette és Catherine özvegyek, mindketten szemet vetettek a férfira. Pierre fontos levelet kap Párizsból a bácsikájától, így tudja meg, hogy estére gazdag lesz. Denise is levelet kap a bácsitól, aki estére a nagy fához küldi. A postás és az özvegyek is értesülnek a titokról, így ők is a nagy fához osonnak este, hogy megleljék a kincset



A szerkesztő Bitó Pálnak a darab új rádiós bemutatójához írt ismertető sorait idézem (RTV Újság, 1984. április):



„Egy felújítás margójára”



Minden kezdetnek van előzménye, az előzménynek van múltja, a múltnak volt őse, és az is származott valahonnan. Így vagyunk az operettel is. A műfaj, amelyet Jacques Offenbach a múlt század közepén Párizsban elkezdett, nagyon kevés rokonságot mutat a mai operettel. Nem is hívták akkor még operettnek, hanem operának. Pedig az „operett” elnevezés, mint az opera kicsinyítése, már a XVIII. században ismert volt. így hívta Mozart is Szöktetés a szerájból című német daljátékát, amelyben – az olasz vígoperák recitativóival ellentétben – prózai részek és dalszerű áriák, együttesek váltakoztak.



Túlzás nélkül állíthatjuk – bár immár közhelynek számít: a klasszikus operett műfajának kialakítója és első mestere Offenbach volt. Kezdetben egyfelvonásos vígoperákat írt. Ilyen például az „Eljegyzés lámpafénynél”, amely operettnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy kisopera és egyfelvonásos. Rokonságot legfeljebb a régi francia pásztorjátékkal tart. Az az új szín, amely a ma klasszikus operettnek nevezett műfaj francia formáját jellemzi, egyrészt a politikai aktualitások kifigurázásban, másrészt a XIX. századbeli francia tragikus nagyoperák üressé vált pátoszának parodizálása, nagyképűségének leleplezése. Igaz, a politikai témák felhasználása, az uralkodó és a szentnek tartott eszmék kigúnyolása és fonákjának felmutatása sem volt új a párizsi nép előtt. A vaudville, mely évszázadokkal előbb még udvari dal volt, később pedig ismert kuplék, sanzonok színpadi vidám keretbe foglalt játékát jelentette, már 1700 óta ismert Párizsban.



Offenbach a három műfaj: a vígopera, a pásztorjáték és a vaudville hangját egyesítette első teljes estét betöltő dalművében, az „Orfeusz”-ban, majd „A szép Heléná”-ban. Ez a tiszteletlen hang, ez a kulisszák mögé néző leleplező szellemes paródia – mely rendkívüli drámai érzékkel és finom lírával párosult – magyarázza világraszóló sikerét. És az érintett áldozatok, a sértődött operaszerzők, zenetudósok, politikusok mérhetetlen felháborodását.  Így volt ez már Arisztophanésztől Heinéig minden szellemes leleplező művésszel.



Offenbach első darabjai még lírikusak, s nem szatirikus jellegűek. Közelebb állnak a vígoperák és az érzelmes pásztorjátékok stílusához. Jellemző példája ennek A varázshegedű című egyfelvonásos daljátéka, mely mintha csak Offenbach önvallomása volna arról, hogy mit jelent a számára a muzsika.



Két évvel később színre került egyfelvonásosa, mellyel világhírét megalapozta, a fentebb említett Eljegyzés lámpafénynél című alkotás, mely már négy éve, 1853 óta készen állt, de akkor még csak zártkörű előadáson mutathatta be Offenbach. A címe is más volt:” Mathurin kincse”. Eszközei teljesen operaszerűek, még a klasszikus kontrapunktikus formát, az imitációt, ugyanannak a dallamnak a különböző szólamokban egymást követő belépését is felhasználja benne ott, ahol a négy szereplő gondolatban a keresett kincsről álmodozik.



A Rádió Dalszínháza a közelmúltban készítette el a darab sztereováltozatát, parádés szereposztásban, modern technikai kivitelben.


Lehár Ferenc • 6652019-04-12 15:33:31

Budapesti Operettszínház,  2019.05.06-án, 19 órakor





XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny Ünnepi Gálaestje



Az esten fellépnek a verseny győztesei, díjazottjai, valamint a Budapesti Operettszínház vezető szólistái : Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté.





A verseny célja az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése. Három kategóriában, primadonna, bonviván és szubrett-buffó kategóriában lehetett jelentkezni. A megmérettetésre a komponista szülővárosában, a szlovákiai Komáromban kerül sor 2019. május 3. és 5. között.



A döntőt követően ünnepi gálaestet láthat a közönség a verseny díjazottjai és a színház sztárjai közreműködésével a Budapesti Operettszínházban május 6-án.



Az est házigazdái Peller Anna és Csonka András.


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9732019-04-12 14:18:11

1984. április 2., Kossuth Rádió, 20.43 – 23.37



Közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból



(Az 1983. október 21-i előadás felvétele)



Mascagni: Parasztbecsület



Egyfelvonásos opera



Szövegét – Giovanna Verga novellája alapján  - Giovanni Targioni-Tozzetti és Giulio Menasci írta.



Fordította: Pless László



Szereposztás:



Santuzza, fiatal parasztlány – Misura Zsuzsa



Turiddu, parasztlegény – Sebastian Gonzalez



Lucia, az édesanyja – Lengyel Ildikó



Alfio, fuvaros – Németh József



Lola, a felesége – Varsányi Mária



 



Leoncavallo: Bajazzók



Kétfelvonásos opera



Szövegét Ruggero (vagy: Ruggiero) Leoncavallo írta. Fordította: Radó Antal



Szereposztás:



Canio, a vándorkomédiások feje – Juhász József



Nedda, a felesége – Bajtai Horváth Ágota



Tonio, komédiás – Gyimesi Kálmán



Beppo, komédiás – Bárdi Sándor



Silvio, parasztlegény – Egri László




  1. paraszt – Rácz Imre

  2. paraszt – Martinek Csaba



Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház zenekara és énekkara (karigazgató: Molnár László)



Vezényel: Oberfrank Géza



Rendezte: Horváth Zoltán


Kortárs zene • 622019-04-12 13:48:12

Vajda Gergely lett az Eötvös Péter Alapítvány programigazgatója – Interjú



Ur Máté, Papageno.hu, 2019. április 12.



"A  karmester-zeneszerzővel legutóbb annak kapcsán beszélgettünk, hogy 2018 decemberétől átvette az UMZE Kamaraegyüttes művészeti vezetését, most pedig újabb kihívás elé néz, hiszen hivatalosan is ő látja majd el az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány programigazgatói feladatait. Vajda Gergelyt az új feladatokról és az alapítvány munkájáról kérdeztük."


Kortárs zene • 632019-04-12 13:48:12
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32122019-04-12 11:46:02

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma elhangzott:



Részletek Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő című operettjéből.



Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Izaki Masahiro) /Iszaki Maszahiro/



Kiadó: Budapest Művészház Kft., 1996, 1 CD-n. (51 perc)




  • Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre, jöjj már Gréte, jöjj, hogy csábít a tarka rét! …” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)

  • Mr. X. belépője, I. felv.: Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám… (Jankovits József)

  • Fedora és Mr. X. kettőse: „Imádom önt!  Boldogságra vár a szívem…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)

  • Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: Induljunk, van egy hely, hol minden este siker kell, tánc, ének, színészet, úgy hívják operett…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor) 

  • Fedora és Mr. X. kettőse:Láttam rajtad kis cicám, már az első perc után…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)

  • Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: Én édes férjem, Iván…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)



A déáelőtt elhangzott adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9702019-04-11 21:17:27

Ha a szereposztásra érted, valóban az volt...


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9682019-04-11 18:40:03

1984. május 3., 3. Műsor (URH adó), 19.05 - kb. 22.10



"Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont"



Giuseppe Verdi: Az álarcosbál



Háromfelvonásos opera hangversenyszerű előadása



Szövegét – Eugen Scribe drámája nyomán – Antonio Somma írta.



Zoltán Vilmos fordítását Blum  Tamás dolgozta át.



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Szalay Miklós)



Vezényel: Kórodi András



Szereposztás:



Richard gróf, Boston kormányzója – Gulyás Dénes



René, a titkára – Melis György



Amélia, René felesége – Rohonyi Anikó



Ulrica, néger jósnő – Mészöly Katalin



Oszkár,  apród – Farkas Katalin



Silvano, matróz – Széki Sándor



Samuel, összeesküvő – Gregor József



Tom, összeesküvő – Szüle Tamás



Főbíró – Mersei Miklós


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32112019-04-11 14:17:04

1984. április 2., Petőfi Rádió, 20.00 – kb. 21.50



"Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont"



Jacobi-est



Közreműködik:



Farkas Katalin, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, Zempléni Mária, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Korondi György, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).



Vezényel: Sebestyén András





Jacobi Viktor  (Budapest, 1883., október 22. – New York, 1921. december 29.)  az 1910-es évek táján egyike volt az operettműfaj legegyénibb hangú hazai képviselőinek. A rádió 1983 őszén – születésének 100. évfordulóján – egész életművét áttekintve emlékezett sikereire, tragikus gyorsasággal véget ért pályájára.



Az est műsorában kilenc operettje közül a két legnépszerűbb – a Király Színházban 1911-ben, illetve 1914-ben bemutatott, és nagy szériát megért – Leányvásár és a Sybill ma is frissen, elevenen ható részletei csendültek fel.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16312019-04-11 13:51:15

Rádió



DALOK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL





1. Kemény Egon—Gál Zsuzsa: Vöröskatonák a hídon (MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Simon Albert),



2. Vaszy Viktor—Andrássy Lajos—Tóth Béla: 1919. — kantáta. Moldován Stefánia, Réti Csaba, Gregor József, közreműködik az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel a szerző.





Adás: Kossuth, 1983. március 21., hétfő, 11.00.


Bartók Rádió • 7532019-04-11 12:02:45

A Bartók Rádió most koradélután sugározza:



12:36 – 13.39 Tenor 3 gálaest



Közvetíítés a Müpából - felvételről



Maxim Mironov, René Barbera, Michal Lehotský énekel



Km.: Magyar Állami Operaház Zenekara



Vez.: Andrij Jurkevics





1. Giuseppe Verdi: A végzet hatalma – Nyitány,



 2. Wolfgang Amadeus Mozart: Cosi fan tutte – Ferrando áriája I. felv. (Mironov),



3. Giueppe Verdi: a) Traviata – Alfréd áriája II. felv. (Barbera),



b) Macbeth – Macduff áriája IV. felv. (Lehotský),



4. Gaetano Donizetti: Az ezred lánya – Nyitány,



 5. Giuseppe Verdi: a) Rigoletto – A herceg áriája III. felv. (Barbera),



 b) Aida – Radames románca (Lehotský),



6. Vincenzo Bellini: A puritánok – Arthur áriája I. felv. (Barbera),



7. Gaetano Donizetti: Az ezred lánya – Tonio kavatinája (Mironov),



8. Vincenzo Bellini: Norma – Nyitány,



9. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca (Barbera)



(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. október 1. - részletek)


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2942019-04-11 11:31:48

Ez bizonyára úgy van ahogy mondod, de én ezzel nem foglalkozom. Engem a gyönyörű zene mindig elvarázsol, bárhol, bármilyen körülmények között kapom,  és ha ez a koncertélmény a rádió és televízió partnerségével még sokakhoz eljuthat, annak csak szívemből örülni tudok. 



Csak legyen ezekből a komolyzenei közvetítésekből minél több!  Ne csak mi pár százan élvezzük a koncerthelyszíneken a Magyar Rádió Zenei Együttesei által nyújtott hangzó élményt; a rádió (és a televízió) jóvoltából  - hála a közmédia ilyen irányú SZOLGÁLATÁNAK  is -  a Müpa saját rendezésű és előállítású felvételei mellett  a  Rádiónak a saját koncertjei, közvetítései, felvételei elérhetők az ország  mondhatni legkisebb zugában is.  Azoknak ez sokat számít, akik  bármely helyzetükből adódóan képtelenek eljutni a helyszínre, zenei élményekre fogékonyan, kíváncsian és vágyva.  A rádiós és televíziós közvetítések révén, e hangversenyfelvételek sugárzásával  úgymond házhoz szállítják nekik, "kézhez kapják" az értéket. Nagy könnyebbséget jelent ez a számukra: a  komolyzenére (is) vevők a rádió- és/vagy a televíziókészülék előtt helyet foglalva részesülhetnek mindabból a sok, felemelő zenei szépségből, amelyeket élőben a helyszínen nem volt módjuk befogadni, átélni, megtapasztalni.


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2922019-04-11 01:08:21

Még annyit, hogy a Magyar Rádió Énekkarát külön ki kell emelnem Verdi "Négy szent darabjá"-ban nyújtott kolosszális énekteljesítményéért. Pad Zoltán karigazgató betantói munkája ezúttal is, ebben a csodálatos Verdi-alkotásban is kórusának varázslatos hangzást produkált. Jogosan ünnepelte őt is a hangverseny végén a publikum!


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2912019-04-10 23:49:30

Tegnap este a Zeneakadémia Nagytermében egy csodálatos hangverseny élményével gazdagodhattam! Hozzáteszem, ezzel bizonyára nem vagyok egyedül: a hatalmas érdeklődést bizonyította a teltház, és nem véletlen az sem, hogy a Bartók Rádió élőben közvetítette a koncertet, a televízió is sugározni fogja, mert vagy fél tucat kamera is ott volt és felvette a teljes műsort:





2019. április 9., 19.30



A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARának hangversenye (Dohnányi bérlet/ 6. )



Respighi: Templomablakok, P. 150

Ravel: G-dúr zongoraverseny

Verdi: Quattro pezzi sacri



Jean-Efflam Bavouzet (zongora)



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)



Vezényel: Sesto Quatrini



A harmincas évei derekán járó, római születésű karmester és zeneszerző, Sesto Quatrini  napjaink egyik legimpulzívabb dirigense, akiről olyan sztárok nyilatkoztak elragadtatással, mint Roberto Alagna vagy Elina Garanca. Fabio Luisi, a világhírű karmester szerint minden olyan képességgel rendelkezik, mellyel képes kapcsolatot teremteni énekes, zenekari muzsikus és színpadi rendező között; nem lehet véletlen, hogy operadirigensi pályája az elmúlt években meredeken ívelt fel.



Az  olasz karmester, aki először lépett fel Magyarországon, korábban így nyilatkozott a kapott koncertfelkérésről:   "Nagy öröm ez számomra, hiszen Magyarországot és Budapestet az egyik legfontosabb kulturális helyszínnek tekintem a világon" . Mint mondta, óriási élmény számára a közös munka a zenekarral és a kórussal, öröm számára olyan művészekkel zenélni, akik nemcsak nagy tudásúak, hanem sok szenvedély is van bennük.



A programban két szakrális mű is helyet kapott, olasz zeneszerzők, Respighi és Verdi kompozíciói. Hasonló bennük, hogy mindkettő mű eredetileg más kontextusban készült - jegyezte meg, hozzátéve, hogy Respighi Templomablakok című szimfonikus költeményének tételei eredetileg zongoradarabokként készültek, ezeknek a címei csak utólag kerültek a kompozíciókhoz, így egészen különleges hangulatvilág jelenik meg, amelyben a Menekülés Egyiptomból című tétel után következik Szent Mihály arkangyal harca a sárkánnyal, majd megidézi a zene Szent Klára, végül pedig Szent Gergely alakját. A négy szent ének, a Quattro pezzi sacri, Verdi kései műve pedig eredetileg négy különálló darab volt, és csak az utókor illesztette őket úgy össze, hogy ma már mindenki együtt adja elő ezt a négy tételt.



Ottorino Respighi: Vetrate di chiesa – Templomablakok




  1. Menekülés Egyiptomba

  2. Szentmihály arkangyal

  3. Assisi Szent Klára imája

  4. Nagy Szent Gergely



Respighi 1919-1921-ben három, gregorián dallamra írt prelúdiumot komponált zongorára. Néhány évvel később, az eredeti sorrendet megtartva, a három tételt zenekarra hangszerelte és kiegészítette egy újonnan írt negyedikkel (1925-1926).  A zeneszerző, amikor a zenekari daraboknak címet adott, első gondolata a „Templomajtók” volt, de Claudio Guastalla, Respighi barátja (irodalmár, szövegkönyvszerző) túl színtelennek találta azt, ezért javaslatára változtatta meg Templomablakokra. Respighi tisztában volt azzal, hogy a cím miatt sokan szimfonikus költeményként próbálják majd értelmezni művét, így barátjával közösen részletesebb leírásokat készített. Az első tétel Guastallát egy ragyogóan csillagos ég alatt elhaladó szekér mozgására emlékeztette, innen már adódott az asszociáció: „József felkelt, s még akkor éjszaka fogta a gyermeket és anyját, és elmenekült Egyiptomba” (Máté. 2:14). A mozgalmasabb (Wagner hatásos zenekari tablójára, a Walkürök lovaglására is emlékeztető) második tétel Mihály arkangyalra asszociáltat… „Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben” (Jelenések könyve, 12:7-8). A misztikus hangvételű, a tisztaság képzetét felkeltő harmadik tétel „Assisi Szent Ferenc kicsiny palántáját”, Assisi Szent Klára alakját idézi meg. A zárótétel a liturgiát megreformáló 6. századi pápa, Gergely nagysága előtt tiszteleg,



Maurice Ravel: G-dúr zongoraverseny




  1. Allegramente

  2. Adagio Assai

  3. Presto



Ravel művészetének avatott specialistája,  Jean-Efflam Bavouzet zongoraművész  előzőleg elmondta, hogy már számos nagyszerű magyar zenésszel fellépett, és nagyon közel áll a szívéhez Magyarország. Mint mondta, a zenekarral és Sesto Quatrini karmesterrel ez lesz az első együttműködése, így nagy várakozással tekint a fellépés elé.



Kiemelte, hogy Ravel műveit tökéletes arányok jellemzik, erős érzéseket közvetítenek, néha a zene szinte elviselhetetlen feszültséget, szenvedélyt gerjeszt, ugyanakkor finomság, költészet, elegancia jellemzi. A darabok struktúrája Mozart műveihez hasonlít leginkább, különösen Ravel G-dúr zongoraversenye, amelyet játszani fogunk - jegyezte meg.



„A szó legszorosabb értelmében vett koncert, Mozart és Saint-Saëns zongoraversenyeinek szellemében írtam”nyilatkozta a zeneszerző az 1931-be  bemutatott G-dúr zongoraversenyről. A kompozíció jól példázza, hogy az 1920 – 1930-as években miként hatott az európai kortárs zenére az amerikai jazz. A szélső tételek ritmikája, hangszerelése és harmóniavilága érzékletes képet fest arról, hogy a két zenei világ mennyire erős kölcsönhatásban állt egymással, mert nemcsak Ravelt bűvölt el az Amerikából érkező muzsika, Ravel is hatott – elég csak Gershwinre utalni – a kor jeles amerikai szerzőire.



Különösen megindító a darab középső tétele, mely egyszerre idézi fel Chopin noktürnjei vagy Satie zongoraműveinek hangvételét.



Nagy sikere volt a zongoraversenynek is, Jean-Effkam Bavouzet brillírozott hangszerén, remekül együtt dolgozott a rádiózenekart irányító Quatrinivel. Lelkes tapsainkat két ráadással (az elsőt nem ismertem fel; másodikként egy Ravel-darabot játszott, ugyancsak bravúrosan) hálálta meg.



A szünet után következett a sokunk által nagyon várt, immár vokális hangokra és zenekarra komponált különleges szépségű zenemű, Verdi négy „szent” darabja, amely az első koncertszámmal, Respighi „négy szent” szimfonikus darabjával mintegy keretbe foglalta Ravel zongoraversenyét:



Giuseppe Verdi: Quattro pezzi sacri (Négy szent ének)




  1. Ave Maria

  2. Stabat Mater

  3. Laudi alla Vergine Maria

  4. Te Deum



1898-ban a 85 éves Giuseppe Verdi (1813–1901) egy különös sorozatot jelentetett meg a Ricordi kiadónál. A század leghíresebb olasz operakomponistája ezúttal vallásos művekkel lépett a közönség elé és egyben búcsúzott is zeneszerzői pályafutásától. Utolsó publikációja, a Négy szent ének (Quattro pezzi sacri) méltóképpen zárja művei sorát, A sorozat egy évtized alatt keletkezett, egymástól független és jelentősen eltérő kompozíciókat tartalmaz, melyek stílusa egyszerre előremutató és visszatekintő. Első előadásukra (Verdi kívánsága szerint az Ave Maria nélkül) 1898. április 7-én, a párizsi Operában került sor Paul Taffanel vezényletével, és a májusi itáliai bemutatón Toscanini is csak három darabot adott elő a sorozatból.



 Az Ave Maria (no. 1) 1889-ben készült négy szólóhangra (vagy vegyes karra) egy zenei lap felhívása nyomán, és Verdi sokáig csupán a rejtvény megoldásának tekintette. A Gazzetta musicale di Milano egy rejtélyes skálát (scala enigmatica) jelentetett meg azzal a céllal, hogy azt az olvasók harmonizálják meg. Erre utal a mű alcíme: „Rejtélyes skála négy szólamra harmonizálva”. A c–desz–e–fisz–gisz–aisz–h–c skála (visszafelé fisz helyett f-fel) a négy szakaszban más és más szólamban szól hosszú hangokon, először a basszusban, majd az altban, a tenorban és a szopránban. Nem lehet véletlen, hogy az Otello és a Falstaff idős komponistájának zeneszerzői fantáziáját izgatta ez a különleges, hangnem nélküli skála, melynek megharmonizálása túlvezet a korszak általános zenei nyelvén. De a hagyományos keretek végsőkig feszítése nem csak az Ave Maria sajátos stílusjegye. ugyanígy jellemzi a másik három kései vallásos kóruskompozíciót is.



Stabat Mater (no. 2) a mester utolsó alkotása, vegyes karra és nagy zenekarra komponálta 1896-97-ben. A jól ismert középkori szöveget Verdi ismétlések nélkül zenésítette meg, és azt egyéni felfogása szerint interpretálta a hangulat- és karakter-váltásokkal. A fia keresztjénél álló Szűz Mária fájdalmát síró motívumokkal, szomorúan elhaló akkordokkal ábrázolta. Ezt az alaptónust drámai kitörések szakítják meg, a lángok és az utolsó ítélet említésekor szinte a Requiem Dies iraejét halljuk. A zárószakaszban (Paradisi gloria) pedig mintha maga a menny nyílna meg a zene hangjaiban.



Laudi alla Vergine Maria (no. 3) talán már 1888-ban, egy évvel az Otello premierje után elkészült. A bemutatón négy női szólóénekes adta elő, de később Verdi egyet értett a nőikari megszólaltatással is. Az olasz szöveg Dante Isteni színjátékából származik, a Paradicsom utolsó, 33. énekének imája Szűz Máriához.



Te Deumot (no. 4) Verdi két évvel a Falstaff bemutatója után kezdte el írni, és közvetlenül a Stabat Mater komponálását megelőzően fejezte be 1896-ban. Kettős vegyes kart és nagy zenekart használt benne, melyek a mű folyamán az ima nyugodtabb pillanatai között erőteljes, drámai kitörésekben szólalnak meg együtt. Az idős mester a Te Deumot a legjobb művének nevezte és az volt a kívánsága, hogy a partitúrát vele együtt temessék el.



 



Az est végén tombolt a közönség: ünnepeltük a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát, élükön a kiváló felkészültségű, igen rokonszenves Sesto Quatrini karmestert.



Fenomenális, megkapó és lebilincselő hangverseny részesei lehettünk mi is tegnap este a Zeneakadémia nagy hangversenytermében.



Várom a rádió élő koncertközvetítésének ismétlését (április 19-én 12:36 órától) - vajon a készülék mellett is előidézi-e bennem azt a felemelő hatást, katarzisf-félét, ami a helyszínen az adott pillanatokban a lélek szárnyán, az áradó zene és ének hangzataival elbűvölt és megragadott -, és persze majd a televíziós felvétel leadását.


Palcsó Sándor • 2402019-04-10 20:43:08

1984. február 8., Petőfi Rádió, 14.00 – 14.15 óra



„Kapcsoljuk a 22-es stúdiót -  Palcsó Sándor énekel”



Zongorán közreműködik: Reményi János




  1. Puccini: Bohémélet – Rodolphe áriája, I. felv.

  2. Lehár: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv. („Vágyom egy nő után”)

  3. Kálmán: Marica grófnő – Tasziló dala  („Hej, cigány…”)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616162019-04-10 11:09:37

Bartók Rádió ma esti műsora:



19:00 – 19.30 Összhang



- a zenei élet aktualitásai





Wolfgang Amadeus Mozart: A kairói lúd – bemutató az Eiffel-csarnokban



Szerk.-mv.: Katona Márta



(Ism. holnap, 9.30)



Az Opera honlapjáról: 



Új Mozart-opera az Eiffel Műhelyház első bemutatója




  • 2019. április 09.



A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával veszi kezdetét az előadások sora az Eiffel Műhelyházban április 14-én. A Németh Pál karmester és Ókovács Szilveszter főigazgató koncepciója mentén szervesen összekapcsolt két operatöredéket Balczó Péter, Bakonyi Anikó, Kovács István és Biri Gergely főszereplésével Toronykőy Attila állította színpadra.



Mozart a Szöktetés a szerájból megírását követő években tevékenyen foglalkozott a vígopera műfajával. A rászedett vőlegény is feltehetően ebből az időszakból való, amelynek azonban csupán a nyitánya, néhány zenei részlete és librettója maradt fenn. Az 1784-ben keletkezett A kairói lúd pedig figyelemreméltó fináléval, ám kevésbé erős szövegkönyvvel rendelkezik, amit Varesco abbé, az Idomeneo című Mozart-opera librettistája jegyez. A szüzsé a kor divatja szerint egy szöktetéstörténet foglal magába: az öreg Don Pippo márki lányát, Celidorát egy ellenszenves férfinak ígéri, és toronyba zárja, ahonnan csak a lány igaz szerelme, Biondello tudja kiszabadítani egy óriási műlúd segítségével. A darab végül talonba került Varesco abbé színházi világban való járatlansága és Mozart más munkái miatt. 



Az 1991-ben, Mozart halálának 200. évfordulóján megjelent összkiadást hallgatva Ókovács Szilveszterben merült fel a gondolat, hogy a Figaro házassága vagy a Don Giovanni zenei ötleteit előrevetítő, magyarországi utalást is tartalmazó (A kairói lúdban esztergomi parókákról esik szó), töredékességük miatt azonban szinte elfeledett operakezdeményeket egy darabbá lehetne kovácsolni. A koherens, színpadra alkalmazható mű elkészítése érdekében a régizene kiváló szakértőjéhez, Németh Pálhoz fordult. Míg Ókovács Szilveszter feladata a szövegkönyvek egyesítése volt, a Savaria Barokk Zenekart alapító és vezető fuvolaművész-karmester a hiányzó zenei anyagok kiegészítéseként Mozart más operáiból kölcsönzött áriákat, részleteket vagy maga komponált zenét a fennmaradt szöveghez. 



A darabot az Operában rendszeresen dolgozó Toronykőy Attila rendezi. „Ez a Mozart-opera egy olyan helyen születik meg, amely a Magyar Állami Operaház kortárs játszóhelye lesz a jövőben. Egy olyan operát szeretnénk létrehozni, mely klasszikus értékekkel bír, de a mai kor szellemisége, vizualitása is megjelenik benne” – mondta. Számára A kairói lúd nem volt ismeretlen, hiszen egy korábbi, szegedi operatanszakos vizsgarendezésénél már foglalkozott vele. Az előadás látványtervezője Juhász Katalin, aki legutóbb tavaly, a Gördülő Opera Szerelmi bájital előadásán dolgozott a rendezővel, de a Figaro 2.0 vizuális megoldásai is az ő nevéhez fűződnek. A fukar Don Pippo márkit Kovács István, titkárát, a szerelemeseket segítő Calandrinót Biri Gergely alakítja. A márki gyámleánya, Celidora szerepét Bakonyi Anikó, míg a szerelmét, Biondellót Balczó Péter formálja meg. A további szerepeket Váradi ZitaKeszei BoriSzerekován János és Fülep Máté énekli. Az alkotók reményei szerint egy hangulatos, vidám művet ismerhetnek meg az érdeklődők, benne számos olyan muzsikával, amik eddig csak Mozart fiókjában lapultak. „Érdekesség lesz, nemes kísérlet, méltó a »harmadik operaház« megnyitásához” – fogalmazott Ókovács Szilveszter főigazgató.



Az Opera Kőbányai úti új integrált műhely-, raktár- és próbacentrumában működő új játszóhely, a Bánffy-terem első bemutatóját az április 14-i premiert követően az évadban még egy előadás követi április 18-án. Az Eiffel Műhelyházban az elmúlt héten megkezdődött, 100 napos próbaüzem alatt a 2018/19-es évadra meghirdetett előadások ingyenesen megtekinthetők, de regisztrációhoz kötöttek. Az érdeklődők jegyigényüket az Opera Értékesítési Centrumban, valamint a jegy@opera.hu e-mail címen jelezhetik.


La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1382019-04-10 11:06:28

A Bartók Rádió ma koradélutáni műsora



13:39 – 15.00 Hugo Wolf: Olasz daloskönyv



Diana Damrau, Jonas Kaufmann – ének, zong. km.: Helmut Deutsch



Esseni Filharmónia, 2018. november 18.


Operett, mint színpadi műfaj • 38762019-04-10 10:48:02

Kíváncsian várom a Budapesti Operettszínház 2019/2020. évadjának műsortervét - aminek hamarosan napvilágot kell látnia... 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32102019-04-10 10:40:30

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorában 



Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván Állami Áruház című operettjéből hangoztak el ma dalok:



 A stúdiófelvételen (keresztmetszet, 1953. március 24., Kossuth Rádió)  Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön és Kazal László énekel, közreműködik a Tóth-kórus és  az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara, valamint a Magyar Rádió Tánczenekara.



Vezényel a szerző: Kerekes János



Erről a rádiófelvételről most Petress Zsuzsa, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal János énekében szólaltak meg az operett bejátszott részletei.



A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online, az internetes elérhetőségeken is.


Miller Lajos • 892019-04-10 10:08:45

Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia



Genfi Nagyszínház, 1983. szeptember 22.



Vezényel: Nello Santi



Km. a Suisse Romande Zenekar és a Genfi Nagyszínház Énekkara



Rendező: Pier-Luigi Pizzi































Lucia 



Enrico



June Anderson



Miller Lajos



Edgardo



Peter Dvorský



Arturo



Richard Greager,



Raimondo



    Agostino Ferrin



Normanno



    Constantin Zaharia,



Alisa



    Adriana Stamenova




Lucia és Enrico kettőse - videorészlet az előadásból: June Anderson & Lajos Miller - "Il pallor funesto" - Lucia 1983



"Il pallor funesto, orrendo...Soffriva nel pianto...Se tradirmi" Lucia - June Anderson Enrico - Lajos Miller Donizetti - Lucia di Lammermoor Geneve, 1983 c. Nello Santi June Anderson shines with the great Hungarian baritone Lajos Miller.



A teljes operaelőadás is megtekinthető a YouTube-on  - https://www.youtube.com/watch?v=n2Vzsbqy0Qs -  de ez  elég rossz képminőségű. (2:24:09)



A teljes előadás hangfelvételét a Kossuth Rádió 1984. június 24-én, 20.30 -23.10 óra között sugározta opera közvetítésében.


Gaetano Donizetti • 9602019-04-10 10:07:43

Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia



Genfi Nagyszínház, 1983. szeptember 22.



Vezényel: Nello Santi



Km. a Suisse Romande Zenekar és a Genfi Nagyszínház Énekkara



Rendező: Pier-Luigi Pizzi































Lucia



Enrico



June Anderson



Miller Lajos



Edgardo



Peter Dvorský



Arturo



Richard Greager,



Raimondo



Agostino Ferrin



Normanno



Constantin Zaharia,



Alisa



Adriana Stamenova




Lucia és Enrico kettőse - videorészlet az előadásból: June Anderson & Lajos Miller - "Il pallor funesto" - Lucia 1983



"Il pallor funesto, orrendo...Soffriva nel pianto...Se tradirmi" Lucia - June Anderson Enrico - Lajos Miller Donizetti - Lucia di Lammermoor Geneve, 1983 c. Nello Santi June Anderson shines with the great Hungarian baritone Lajos Miller.



A teljes operaelőadás is megtekinthető a YouTube-on  - https://www.youtube.com/watch?v=n2Vzsbqy0Qs -  de ez  elég rossz képminőségű. (2:24:09)



A teljes előadás hangfelvételét a Kossuth Rádió 1984. június 24-én, 20.30 -23.10 óra között sugározta opera közvetítésében.


Palcsó Sándor • 2392019-04-09 17:35:12

Kapcs. 231. sorszámhoz is



1984. március 29., Kossuth Rádió, 15.05 – 15.30



Palcsó Sándor énekel:



1. Bozay Attila: Kiáltások  (1965) - dalciklus 



1965. március 29-én hangzott el első alkalommal Bozay Attila 8.-ik opusza: József Attila Nem én kiáltokBánat és Tél c. verseire komponált dalciklusa.



 



2. Ribáry Antal (gyakran: Ribári; Budapest, 1924. január 8. – Budapest, 1992. április 24.): A megsebzett galamb és a szökőkút 



Guillaume Apollinaire versének (LA COLOMBE POIGNARDÉE ET LE JET D'AEU) megzenésítése.  



Magyar fordítás: Radnóti Miklós



Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara



Vezényel: Borbély Gyula



Apollinaire legjobban sikerült képverse "A megsebzett galamb és a szökőkút" (1914), amelyben az elhagyott lányokat és a háborúba vonult barátokat siratja el.





A MEGSEBZETT GALAMB ÉS A SZÖKŐKÚT - LA COLOMBE POIGNARDÉE ET LE JET D'AEU 



c. művét 1914 decemberében  http://www.irodalmiradio.hu/femis/dnagy/kepvers/2arts/50agalamb0.jpgírta, de csak a Kalligramákban jelent meg; Apollinaire valamennyi képverse közül a legszellemesebb, legtalálóbb (Radnóti Miklós fordítása - dupla keretben mindig nagyítható kép). Ebben a jajongó, sirató dalban a kép (a látható nyelv) nem öncélú játék, hiszen a tipográfiai rajzolat nélkül nem is érthető a vers, pontosabban annak két sora: De itt e jajgató szökőkút mellett/ez a galamb is ríva repked. Ha ugyanis nem látjuk a galambot meg a szökőkutat, akkor rögtön megsemmisülne ez a egybefoglaló költői látomás, amelyet Apollinaire a verssel közölni akart. A Hol vagytok ó jaj ifjú lányok - felkiáltó kérdése a költő tűnt szerelmeire, szép asszonyaira utal. Az első "szakasz" galamb-képe azt sugallja, hogy ezek a név szerint említett leányok olyan elhagyottak, sebzettek a háborús világban, mint a párjukat vesztett, riadtan repkedő magányos galambok. A szökőkút ég felé iramló vízsugarai a fájó emlékek feltörését "láttatják", érzékeltetik, és magukban rejthetik még a sebből kibuggyanó vér képzetét is. Ezek a sorok a háborúba ment barátok nevének felsorolásából állnak, a költő úgy siratja őket, mintha már halottak lennének. ­ A kút bal és jobb oldala egy-egy versszak, de a vízsugarak olvashatók egymás mellett is. A "medence" rajz a költemény borzongató és többértelmű lezárása. A vízsugarak tehetetlenül visszahullnak a szökőkút medencéjének vizébe: a régi kedves barátok is ugyanígy, tehetetlenül hullnak a halálba, pusztulnak el a háborús frontokon, talán emlékük is szertefoszlik a múló időben. 



(Forrás:  Irodalmiradio.hu)


Palcsó Sándor • 2382019-04-09 17:22:24

Kitöröltem innen, mert a következő sorszámban a hivatkozáshoz rendeltem. 


Nicolai Gedda-az univerzális tenor • 2812019-04-09 16:25:02

Kapcs. 45. és 15. sorszámokhoz



1983. november 28. -  Erkel Színház



Puccini: Tosca



Háromfelvonásos opera



Szövegét - Victorien Sardou drámája nyomán - Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta.



Fordította: Várady Sándor



Vezényel: Medveczky Ádám



Km. a Magyar Állami Operaház zenekara és énekkara



Rendezte: Nádasdy Kálmán és Oberfrank Géza



Szereposztás:



Tosca - Rohonyi Anikó



Cavaradossi - Nicolai Gedda mv.



Scarpia - Berczelly István



Sekrestyés - Bordás György



Angelotti - Tóth János



Spoletta - Tarnay Gyula



Sciarrone - Szüle Tamás



Pásztorfiú - Tordai Éva



Roberti - Domokos Endre



Vizsgálóbíró - Nemes Gyula



Börtönőr - Lukács László



Tiszt - Lux Tibor



Megjegyzem: az operaelőadás hangfelvételét  - "Közvetítés az Erkel Színházból" -  1984. április 1-jén sugározta a Kossuth Rádió, 20.26 és 22.54 óra között (közben 22.00 – 22.00 hírek voltak).


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9672019-04-09 16:23:43

1983. november 28. -  Erkel Színház



Puccini: Tosca



Háromfelvonásos opera



Szövegét - Victorien Sardou drámája nyomán - Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta.



Fordította: Várady Sándor



Vezényel: Medveczky Ádám



Km. a Magyar Állami Operaház zenekara és énekkara



Rendezte: Nádasdy Kálmán és Oberfrank Géza



Szereposztás:



Tosca - Rohonyi Anikó



Cavaradossi - Nicolai Gedda mv.



Scarpia - Berczelly István



Sekrestyés - Bordás György



Angelotti - Tóth János



Spoletta - Tarnay Gyula



Sciarrone - Szüle Tamás



Pásztorfiú - Tordai Éva



Roberti - Domokos Endre



Vizsgálóbíró - Nemes Gyula



Börtönőr - Lukács László



Tiszt - Lux Tibor



Megjegyzem: az operaelőadás hangfelvételét  - "Közvetítés az Erkel Színházból" -  1984. április 1-jén sugározta a Kossuth Rádió, 20.26 és 22.54 óra között (közben 22.00 – 22.00 hírek voltak).


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9662019-04-09 16:21:23

Az előző bejegyzésemet átmásoltam a helyes topicjába (Magyar Televzió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók) 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13022019-04-09 16:18:05

1983. február 19-én az MTV 1 csatorna sugározta



A Zenés TV Színház bemutatója: 20.55 – 21.55



Lehár Ferenc: A garabonciás



A daljáték televíziós változata



(60 perc)



Szövegét és verseit Innocent Vincze Ernő írta.



Zenéjét átdolgozta: Rékay Miklós



Dramaturg: Ruitner Sándor

Díszlet: Mátay Lívia

Jelmez: Wieber Marianne



Maszk: Sammer Katalin

Vezetőoperatőr: Kocsis Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília



Rendező: Békés András



Közreműködők:

- az MRT szimfonikus zenekara



a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán)



- a Bihari Táncegyüttes (koreográfus: Novák Ferenc)



Vezényel: Sándor János



Szereplők:



A diák – Mácsay Pál fh. (énekhangja: Molnár András)



Drághy Péter – Bitskey Tibor (énekhangja: Sólyom-Nagy Sándor)



Sárika, az unokahúga – Fazekas Zsuzsa fh. (énekhangja: Temesi Mária) - megjegyzem: a műsorlapon még a művésznő születési neve szerepel: Tóth Mária



Karolin – Andor Éva (próza és énekhang)



Ferdinand von Kolb – Horesnyi László



Borcsa – Kovács Erzsébet



István – Tarsoly Elemér



(Előtte emlékezés az 1943. február 20-i ősbemutatóra: Magyar Királyi Operaházban)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32092019-04-09 14:28:04

Kapcs. 2020. sorszámhoz



Fő a vendég 



Zenés játék-két részben



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek) 



Írta: Baróti Géza és Garai Tamás



Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó



A verseket Dalos László írta



Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara



Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Rácz György



A Dankó Rádióban ma ebből a zenés játékból szólalt meg pár részlet  Galambos Erzsi,  Psota Irén,  Zentai Anna,  Sárdy János, Márkus László és  Rátonyi Róbert énekének tolmácsolásában.



A "Túl az Óperenciás" adásását ismét meghallgathatjuk ma délután a hat órakor kezdődő operettműsorban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32082019-04-09 14:21:05

Ismerem, már eddig is használtam ezt az adatbázist...



Lehet profitálnunk abból...



Jó, hogy feltetted ide a linket, sokakat érdekelhet!


Erkel Színház • 98782019-04-09 00:01:56

Ahol az ateista is keresztény, avagy néhány szelíd szó az új évad elé



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.04.08. 12:38 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/108. levélária

Kedves Tatjána Néném!



„Amikor Keresztény Évadot hirdetünk, nem vallásos, nem ájtatos, végképp nem a más meggyőződésűt kirekesztő gondolkodás vezet, hanem az, hogy együtt értsük meg: az ókori Hellász és Róma értékei, valamint a zsidóság története és könyvei nyomán támadt az új, immár krisztusi ember, aki nemcsak kereszténnyé lett, de európaivá is a történelem folyamán. És több ezer esztendő kincsestára védendő érték, ám ha fel sem ismerjük, ha azonosítani se bírjuk, miképp is bírhatnánk, védhetnénk?



És történhet bármi, az európai ember kulturális genomjából kitörölhetetlen a kereszténység talaján álló közössége más európai nemzetekkel, s mindez alapértéke kultúránknak, annak a kimagasló szellemi, művészeti teljesítménynek, amely az egész világra megtermékenyítő hatással van ma is. Ez az évszázadokon át hömpölygő viszonyulás, a keresztény gyökerekből való táplálkozás, és az ebből sarjadó artisztikum csúcsteljesítménye maga az opera és a balett műfaja: mindez pedig tőről metszetten európai, s ezzel keresztény értékünk is.



Mozart Szöktetés-ében a renegát basa megkegyelmez őt tönkre tévő ellensége fiának, aki ráadásul szíve hölgyét is csaknem megszöktette: halálnak halálára juttatni is bőven lenne ok, végül mégis feltolul a keresztényi megbocsátás. De ugyanez a más, a szemet-szemért elv alapján álló kultúrák számára érthetetlen bűnbocsánat itatja át Az álarcosbál utolsó felvonását – és mi maradna kedvenc Diótörő-nkből, ha kivonnánk belőle a karácsony (nálam sic!) varázsának rejtelmes, várakozástól vibráló kulisszáit? (Szándékosan „indirekt” produkciókat említek, amelyeket nem válogattunk a szezon végi tematikus KeresztFesztbe.)



Kulturális és morális értelemben az európai ember nem tud kibújni „keresztény bőréből”. A kereszténység nemcsak vallás, liturgia, hanem jog, erkölcs és rend is. Az opera összművészeti műfaját 400 éve Firenzében szinte laboratóriumi körülmények között kilötybölő mindenféle művész az ókori Európa örökségének és a keresztény jelen időnek metszetében létezett. Azóta minden, ami e műfajokban (operában, balettben) létrejött, kapcsolatot tart a kereszténységgel. Lehet, hogy ünnepli, lehet, hogy reformálná, vitatná, tagadná, üldözné. Lehet kármelita Blanche, lehet Stiffelio, Tannhäuser, Mefistofele, vagy akár a Poppea Nérója is: az igazodási pont, a kereszt mindig ugyanaz.



Semmi más nem célunk e szezonnal, minthogy a választott tematika addicionális fényforrása révén elménkbe és szívünkbe fejgépezze, miféle szellemi, lelki kinccsel is rendelkezünk a maga sokszínűségében, s hogy az iránytű hegye nemcsak azt mutatja meg, merre a jó és a rossz, észak és dél, de közvetve azt is, merre nyugat, merre kelet. Így a Jobb Latornak és Klingsornak, nyugatnak és keletnek is szüksége van iránytűre.



És lesz, aki az évadpremiereken, fesztiválon (és határon) túli előadásainak, programjainak százait értetlenül nézi: „normális” operaszezon ez csak, mitől volna keresztény? És e nagy felismerés illik a kezdősor idézetére rímként csengeni, hisz nehéz dolgunk tényleg nem volt ám. Péterfillér, tamáskodás, pálfordulás, júdáspénz és hegyibeszéd, no meg kanosszajárás és a többi reflexes villámima, a „Jézusom!”, az „Úristen!” és a „Szent ég!", meg a „Szűzanyám!” hallatán is azt mondom ma már:



„Valójában minden európainak minden évada keresztény.”



[,,,] 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616122019-04-08 23:59:48

Ahol az ateista is keresztény, avagy néhány szelíd szó az új évad elé



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.04.08. 12:38 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/108. levélária

Kedves Tatjána Néném!



„Amikor Keresztény Évadot hirdetünk, nem vallásos, nem ájtatos, végképp nem a más meggyőződésűt kirekesztő gondolkodás vezet, hanem az, hogy együtt értsük meg: az ókori Hellász és Róma értékei, valamint a zsidóság története és könyvei nyomán támadt az új, immár krisztusi ember, aki nemcsak kereszténnyé lett, de európaivá is a történelem folyamán. És több ezer esztendő kincsestára védendő érték, ám ha fel sem ismerjük, ha azonosítani se bírjuk, miképp is bírhatnánk, védhetnénk?



És történhet bármi, az európai ember kulturális genomjából kitörölhetetlen a kereszténység talaján álló közössége más európai nemzetekkel, s mindez alapértéke kultúránknak, annak a kimagasló szellemi, művészeti teljesítménynek, amely az egész világra megtermékenyítő hatással van ma is. Ez az évszázadokon át hömpölygő viszonyulás, a keresztény gyökerekből való táplálkozás, és az ebből sarjadó artisztikum csúcsteljesítménye maga az opera és a balett műfaja: mindez pedig tőről metszetten európai, s ezzel keresztény értékünk is.



Mozart Szöktetés-ében a renegát basa megkegyelmez őt tönkre tévő ellensége fiának, aki ráadásul szíve hölgyét is csaknem megszöktette: halálnak halálára juttatni is bőven lenne ok, végül mégis feltolul a keresztényi megbocsátás. De ugyanez a más, a szemet-szemért elv alapján álló kultúrák számára érthetetlen bűnbocsánat itatja át Az álarcosbál utolsó felvonását – és mi maradna kedvenc Diótörő-nkből, ha kivonnánk belőle a karácsony (nálam sic!) varázsának rejtelmes, várakozástól vibráló kulisszáit? (Szándékosan „indirekt” produkciókat említek, amelyeket nem válogattunk a szezon végi tematikus KeresztFesztbe.)



Kulturális és morális értelemben az európai ember nem tud kibújni „keresztény bőréből”. A kereszténység nemcsak vallás, liturgia, hanem jog, erkölcs és rend is. Az opera összművészeti műfaját 400 éve Firenzében szinte laboratóriumi körülmények között kilötybölő mindenféle művész az ókori Európa örökségének és a keresztény jelen időnek metszetében létezett. Azóta minden, ami e műfajokban (operában, balettben) létrejött, kapcsolatot tart a kereszténységgel. Lehet, hogy ünnepli, lehet, hogy reformálná, vitatná, tagadná, üldözné. Lehet kármelita Blanche, lehet Stiffelio, Tannhäuser, Mefistofele, vagy akár a Poppea Nérója is: az igazodási pont, a kereszt mindig ugyanaz.



Semmi más nem célunk e szezonnal, minthogy a választott tematika addicionális fényforrása révén elménkbe és szívünkbe fejgépezze, miféle szellemi, lelki kinccsel is rendelkezünk a maga sokszínűségében, s hogy az iránytű hegye nemcsak azt mutatja meg, merre a jó és a rossz, észak és dél, de közvetve azt is, merre nyugat, merre kelet. Így a Jobb Latornak és Klingsornak, nyugatnak és keletnek is szüksége van iránytűre.



És lesz, aki az évadpremiereken, fesztiválon (és határon) túli előadásainak, programjainak százait értetlenül nézi: „normális” operaszezon ez csak, mitől volna keresztény? És e nagy felismerés illik a kezdősor idézetére rímként csengeni, hisz nehéz dolgunk tényleg nem volt ám. Péterfillér, tamáskodás, pálfordulás, júdáspénz és hegyibeszéd, no meg kanosszajárás és a többi reflexes villámima, a „Jézusom!”, az „Úristen!” és a „Szent ég!", meg a „Szűzanyám!” hallatán is azt mondom ma már:



„Valójában minden európainak minden évada keresztény.”



[,,,] 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616112019-04-08 23:51:45

Poppea megkoronázásától István, a királyig terjed az Opera Keresztény Évada



"467 nagytermi és turnéelőadás, 21 bemutató, köztük szcenírozott oratórium, akrobatákkal tarkított musicalopera és könnyűzenei előadókat is felvonultató balettprodukció színesíti a palettát a Magyar Állami Operaház 2019/2020-as tematikus évadában. Az új szezonban mutatkozik be az Eiffel Műhelyház, az Erkel Színházban egy darabon belül két szerepben tér vissza Erwin Schrott, Tannhäusert énekel Peter Seiffert, míg Komlósi Ildikó, Kálmándy Mihály, Ferruccio Furlanetto, Nino Machaidze és Michael Volle gálaesteken lép a budapesti közönség elé."


Erkel Színház • 98772019-04-08 23:49:22

Poppea megkoronázásától István, a királyig terjed az Opera Keresztény Évada



"467 nagytermi és turnéelőadás, 21 bemutató, köztük szcenírozott oratórium, akrobatákkal tarkított musicalopera és könnyűzenei előadókat is felvonultató balettprodukció színesíti a palettát a Magyar Állami Operaház 2019/2020-as tematikus évadában. Az új szezonban mutatkozik be az Eiffel Műhelyház, az Erkel Színházban egy darabon belül két szerepben tér vissza Erwin Schrott, Tannhäusert énekel Peter Seiffert, míg Komlósi Ildikó, Kálmándy Mihály, Ferruccio Furlanetto, Nino Machaidze és Michael Volle gálaesteken lép a budapesti közönség elé."


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32052019-04-08 21:37:51

Ide is bemásolom:



Új stúdiót kapott a Bartók Rádió és a Dankó Rádió



video-összeállítás elérhető innen:



https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/teveradio/cikk/2019/04/05/uj-studiot-kapott-a-bartok-radio-es-a-danko-radio



https://www.mediaklikk.hu/cikk/2019/04/05/





A legmodernebb, 21. századi technológiával felszerelt stúdiók épültek a Bartók Rádió, illetve a Dankó Rádió számára. A Bartók kettő, illetve a Dankó egy stúdióját - utóbbi a legnagyobb közülük - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) saját forrásból hozta létre kevesebb mint fél év alatt - mondta Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója a pénteki sajtóbejáráson.


Simándy József - az örök tenor • 5922019-04-08 21:25:54



Simándy József



Forrás: tiszatajonline.hu.


Operett, mint színpadi műfaj • 38752019-04-08 13:55:28

Igaz Ember - díjátadó



"A Mensch Alapítvány, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából április 16-án posztumusz Igaz Ember díjjal tünteti ki Kálmán Imre zeneszerzőt. A jótékonysági díjátadó ünnepség vendége lesz Kálmán Yvonne és fellépnek az Operettszínház sztárjai"


Balett-, és Táncművészet • 57882019-04-08 11:49:02

“Bármelyikük alkalmas lehet a pályára”



TáncBlog - mikrokozmosz,  2019 április 03. 11:18



„A Magyar Nemzeti Balettintézet fiatal növendékei március utolsó vasárnapján mutatták be tudásukat a nagyközönségnek a Magyar Nemzeti Balett Berni úti székhelyén. Évről évre egyre több a jelentkező az Opera balettiskolájába, a Magyar Nemzeti Balett által indított klasszikusbalett-előkészítő tanfolyam új évfolyamára már szombat óta felvételiznek a leendő művészpalánták. Az elmúlt év tapasztalatairól kérdeztük Csonka Roland táncpedagógust, a “Tavaszköszöntő” gála vezető szervezőjét.”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 32042019-04-08 11:28:20

A Dankó Rádió ma délelőtti műsorában részletek hangoztak el Kálmán Imre – Kulinyi Ernő A bajadér című operettjéből Miklósa Erika, Oszvald Marika,  Szendy Szilvi,  Csere László, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté  előádásában,  a Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli (az élő színházi előadáson készült hangfelvétel ideje: 2009). Még egy dal csendült fel ebből az opererettből a zenei blokk bejátszását megelőzően,   Egyházi Géza énekfelvételéről.  



A "Túl az Óperencián" adásában - mint megszoktuk - új hét - új vendég: ezen a héten a 89 éves  Bradányi Iván íróval, színpadi darabok, zenés darabok és táncdalok dalszövegeinek írójával és fordítójával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



A délelőtti adás ismétlése a szokott időben, aznap 18 és 19 óra között, hangzik el a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is. 


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
15:00 : Budapest
Erkel Színház

RATMANSZKIJ - PROKOJEV: Hamupipőke
A Mariinszkij Színház Balettegyüttesének előadása

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szemere Zita, Fokanov Anatolij (ének), Polgár Csaba (próza)
A Prágai Filharmónia Kórusa
Moszkvai Csajkovszkij Zenekar
Vezényel: Jan Latham-Koenig
BRAHMS: A sors éneke, op. 54
DVOŘÁK: Te Deum, op. 103
CSAJKOVSZKIJ: Rómeó és Júlia – nyitányfantázia
SOSZTAKOVICS: Hamlet – szvit, op. 116a

20:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

Szigetvári Dávid, Kovács István, Gabriella, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Bakonyi Marcell
vez.: Csiki Gábor
BACH – MENDELSSOHN: Máté-passió
Oratórium egy részben

20:00 : Budapest
Erkel Színház

RATMANSZKIJ - PROKOJEV: Hamupipőke
A Mariinszkij Színház Balettegyüttesének előadása
A mai nap
született:
1912 • Kathleen Ferrier, énekes († 1953)
1916 • Yehudi Menuhin, hegedűs († 1999)
elhunyt:
1892 • Edouard Lalo, zeneszerző (sz. 1823)
2014 • Komlóssy Erzsébet, énekművész (sz. 1933)