vissza a cimoldalra
2018-04-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60765)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3970)
Társművészetek (1246)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11264)
A csapos közbeszól (95)

Lehár Ferenc (625)
Élő közvetítések (7037)
Callas (438)
Opernglas, avagy operai távcső... (20062)
Erkel Színház (9197)
Alexandru Agache, a bariton (122)
musical (176)
Operett, mint színpadi műfaj (3575)
Simándy József - az örök tenor (524)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1381)
Franz Schmidt (3106)
Natalie Dessay (1803)
Kolonits Klára (1065)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1225)
Robert Schumann (82)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2676)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (26385 hozzászólás)
 
musical • 1752018-04-21 21:09:04

Nem igazán musical, nem operett, de nem is "rendes" opera; jobb híján ide teszem be a linket:



István, a király - sajtótájékoztató



Operettszínhaz.hu, 2018-04-20



Baján mutatja be a Budapesti Operettszínház az István, a király című rockopera Székely Kriszta rendezésében készülő legújabb változatát. Augusztus 24-26. között három alkalommal lesz látható Szörényi Levente és Bródy János korszakos műve a Petőfi-szigeten.



Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója sajtótájékoztatón jelentette be a darab szereposztását, és elárulta azt is, miért tartja fontosnak és aktuálisnak az alkotás színrevitelét a színház.


Operett, mint színpadi műfaj • 35732018-04-21 20:22:33

Az előbbi, háromrészes cikknek a  folytatásai  az alábbi linkekről érhetőek el:



FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ 1949 - 1956 



BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL II.



SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  szeptember - a 39-43. oldalon



BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL III.



SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  október - a 48-50. oldalon


Simándy József - az örök tenor • 5232018-04-21 19:39:23

 



Kezdődik a jubileumi Simándy-énekverseny



Fidelio/MTI - 2018.04.20. 10:52



Hétfőn kezdődik a tizedik Nemzetközi Simándy József Énekverseny, a klasszikus énekes tehetségkutatón három kategóriában, 36 éves korig mutatkoznak be a magyar és külföldi tehetségek.



A versenyre több mint százan jelentkeztek, a legtöbben Magyarországról és a határon túli magyar zenei intézményekből, de érkeznek versenyzők Szegedre Európa országai mellett Mexikóból, Indiából és a Távol-Keletről is.



A legfiatalabbaknak, a zeneművészeti szakgimnáziumok növendékeinek az elődöntőben egy szabadon választott dalt, vagy áriát, a döntőben pedig két különböző stílusú művet kell előadniuk. A felsőfokú tanulmányaikat folytató alap-, illetve mesterképzésben résztvevő hallgatók, valamint a 36 esztendősnél fiatalabb művészek már három fordulóban mutatkoznak be, az elődöntőben egy, a középdöntőben és a döntőben három művel.



A produkciókat értékelő nemzetközi zsűrit Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója vezeti. A verseny díjkiosztó gálahangversenyét – melyen az ifjú énekestehetségeket a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri Gyüdi Sándor vezényletével – vasárnap este rendezik a Szegedi Nemzeti Színházban.



A Simándy József emlékét őrző versenyt 1998-ban – egykori szegedi főiskolai énektanárával – Sinkó Györggyel együtt Temesi Mária alapította. Az elmúlt húsz év során a megmérettetés Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező énekversenyévé vált, és olyan tehetségek mutatkoztak be rajta, akik azóta hazai és nemzetközi karriert futottak be.


Lehár Ferenc • 6232018-04-21 19:17:10

Lehártól; Lehárnak; Lehárról; Lehárra – levelekből, nyilatkozatokból, visszaemlékezésekből



(LXXV.)



Lehár Ferenc -  és a kritika



Otto Schneidereit Lehár című könyvében (Zeneműkiadó, 1988) úgy fogalmaz, hogy Lehár világéletében a kritika pergőtüzében állott, s írásban fejtette ki, hogyan is áll a kritikához és legfőképpen a kritikusokhoz:



Lehár Ferenc: „A kritikus azt szeretné, ha a mű szebb és jobb lenne, mint amilyen. Keresi a vezérlő gondolatot, mely az ő bonckése alatt vonagló művészt uralta, hogy aztán interpretálja. A kritikus lelki szemei előtt valami ideálisan tökéletes műalkotás lebeg, amilyen a valóságban nincs is, s aztán megvizsgálja, mennyire felel meg az adott mű ennek az ideálnak. Vagy, hogy mennyire marad el tőle… A kritika megkülönbözteti és meghatározza azokat a tulajdonságokat, melyek révén az operett kellemes avagy ellenkező hatást kelt… Ám komoly oka van annak, ha többé nem fogadjuk el, ha a műítész tanító bácsinak képzeli magát, aki jó vagy rossz jegyeket osztogat. S különben is: az a kritikus, aki a szemem előtt lebeg, ne nyargaljon valamiféle szabályokon, s ne próbáljon esztétikai elveket diktálni. Nem a szabályozás a kritika feladata, hanem az, hogy a dolgok mélyére hatoljon… Persze minden kritikus másféleképpen látja a műalkotást, aszerint, hogy milyen a neveltetése, a műveltsége, az agyműködése és a kedélye. Az egyiket a téma ragadja meg, a másikat a stílus, vagy a felépítés és a kidolgozás, vagy a kifejezés ereje, vagy valami, ami neki szívügye. Mindannyian ugyanabba a tükörbe néznek. Ám, amit meglátnak benne, az mindig a saját személyiségük, a saját beállítódásuk.”



/Forrás:  Franz Lehár: Auseinandersetzung mit meinen Kritikern. So ist es – ist es so?  (Vitáim a kritikusaimmal. Így van ez – így van-e?), Neues Wiener Journal, Bécs, 1930., IV.20.



Ez nem azt jelenti, hogy Lehár elzárkózott a kritikától, s különösen nem áll ez zeneszerzői munkássága első esztendeire.  Ám mi mindent össze nem írtak akkoriban! Rengeteg újság jelent meg Berlinben, s 1912-ben, az Éva berlini bemutatója után, Lehár imigyen sóhajtott fel:



1. számú recenzió: Mily jelentős haladás a korábbi művekhez képest… végre egy valódi operett, a megfelelő engedményekkel a közönséggel szemben!”



2. számú recenzió: Sajnos, érezhető a visszaesés a korábbi művekhez képest… merő operai ambíció… Semmiféle engedmény a széles tömegek számára!



3. számú recenzió: Végre egy valóban értékes mű… a zeneszerző szerencsével törekszik a vígopera magasabb céljai felé!



4. számú recenzió: A zene remek, a könyv pocsék. A közönség el van ragadtatva!



5. számú recenzió: A szövegkönyv remek, a zene pocsék, a közönség csalódott!



6. számú recenzió: A librettó és a zene remek!



7. számú recenzió: A zene és a szövegkönyv pocsék!



Félretettem a kritikákat, és teljesen tisztában voltam azzal, hogy a muzsikám operaszerű, ám ízig-vérig operettszerű, hogy azzal a sajátos képességgel rendelkezem, miszerint egyszerre lépek előre is, hátra is, hogy a szövegkönyv és a zene egyaránt nagyszerű és pocsék, hogy a lelkes közönséget csalódás érte, míg ezzel szemben a csalódott közönség ujjongott…”



Forrás: n.n., Lehar, als Satiriker (Lehár, mint szatíraíró), Neuigkeits-Welt-Blatt, Bécs, 1919. I. 9.



S mindaz, amit az Éva kritikáinál megfigyelhetett, évről évre megismétlődött valamennyi művével kapcsolatban. Mit tehet a komponista?



Lehár Ferenc: „Ha komoly zenét írok, akkor túl operaszerű, ha komolytalant írok, akkor túl triviális. Ha slágert írok, akkor azt mondják: a kakasülőnek írok! Ha nem írok slágert, azt mondják, kifogyott az ötletekből! Ha sokat követelek az énekestől, azt mondják: elvégre nem operaénekes! Ha keveset követelek meg az énekestől, azt mondják: régebben persze minden másképpen volt, akkor az operett mesterei még gondoltak az énekesekre is! Ha az énekkarnak adok munkát, azt mondják: merőben fölösleges, senki nem figyel arra, amit azok ott fent hangicsálnak! Ha nem adok munkát a kórusnak, azt mondják: milyen pompásan zengtek a kórusok a régi operettekben! Ha hárfát alkalmazok, azt mondják: idegesítő ez az állandó ciripelés! Ha nem használom a hárfát, azt mondják: hova lett a zenekar fénye, ma oly üresen kong! Ha feltűnő helyen felcsendül egy keringő, azt mondják: egyre csak keringő! Offenbachnak bezzeg nem volt rá szüksége! Ha nem írok keringőt, azt mondják: hol maradt ezúttal a nagy keringő? Ha nyitányt írok, azt mondják: hát az meg mire való? Ez nem modern, az ember belefárad, mielőtt felgördül a függöny! Ha nem írok nyitányt, azt mondják: ez aztán könnyen veszi a dolgot, még nyitányt sem írt! Ha minden esztendőben kihozok egy új művet, azt mondják: csak irkál és firkál, ez már rég nem művészet, ez már operett-ipar! Ha nem rukkolok ki minden évben egy operettel, azt mondják: Mi  van vele: Úgy látszik, már semmi nem jut az eszébe!  Ha keresem a kritikusok társaságát, azt gondolják a kritikusok: na, megállj csak, engem aztán nem fogsz behálózni! Ha nem keresem a kritikusok társaságát, azt gondolják: na, megállj csak, te arrogáns fickó, majd még megemlegeted!”



Forrás: Franz Lehár: Wie soll man es all den lieben Mitmenschen recht machen? (Hogyan tegyünk kedvére valamennyi kedves embertársunknak?), Die Theater- und Musikvoche. 11. évf., Bécs, 1920.



E véleménye ellenére – vagy talán éppen, mert ez volt a véleménye – Lehár gondosan elolvasott minden kritikát műveiről, bár túl sokat nem törődött velük. „Akit soha meg nem kritizáltak, nem tudja, mennyire nem kell törődni a rossz kritikával, s mennyire a jóval.” – hajtogatta: ez volt az életelve. Hozzáállását a legpregnánsabban talán ez a mondat jellemzi: „Ahogyan a kritikusnak is csupán a lelkiismeretére szabad hallgatnia, ugyanúgy a művésznek is csak a saját művészi lelkiismeretére kell figyelnie: az a legfőbb instancia!”



 



(Folytatom)


Operett, mint színpadi műfaj • 35722018-04-21 19:01:36

F Ő V Á R O S I O P E R E T T S Z Í N H Á Z 1 9 4 9 - 1 9 5 6 BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL "VIRÁGKOR TÖVISEKKEL"





[...] "Itt volt például a Mezei Mária-ügy. Ugye tudja, milyen módon került hozzánk... Szóval utána az történt, hogy a Szabad szélnek az egyik főszerepét osztottuk rá. Amolyan félig-meddig comic beauty-szerepet, egy szép komikát; utóbb Apáthi felesége, az isteni Sennyei Vera remekül játszotta el, nagyon nagy sikert aratott benne. A nem tudom hányadik próba után bejött hozzám a Mezei, és azt mondta, ne haragudjak rá, ő nagyon szeret engem, és nagyon bízott bennem, de most lehetősége van rá, hogy Pécsre menjen, azzal csalogatják, hogy a Karenina Annát játszhatja, és hát ő ennek nem tud ellenállni, és kér, hogy engedjem ki a darabból. Mondtam, hogy nézd, ez nagyon nehéz lesz, hogy most egy szovjet darabból kiengedjelek, de hát én annak idején megmondtam neked, hogy szocialista megőrzésre veszlek át, és amint visszatérhetsz a prózára, elengedlek. Menj csak, majd én tartom a hátam. Lett is egy kis botrány, de aztán elsimult. Csakhogy aztán Pécsett sokkal nagyobb botránya lett, egy mesterségesen szított botrány, amibe most nem akarok belemenni, amiatt, hogy kiment bányászokhoz szavalni, és József Attilától a Három királyokat szavalta. A színházon belülről jelentették fel, hogy klerikális propagandát űz. Ekkor a drága, agyafúrt színigazgató, Szendrő József azt mondta, nézd, nem tudlak tovább megvédeni, felbontom a szerződésed, menj vissza Pestre. Mari visszajött, mi pedig ismét szerződtettük, nem törődve a botránnyal; de sajnos éppen nem volt számára más szerep, mint az a rossz, negatív figura az Aranycsillagban, amivel nem lophatta be magát a káderek szívébe. Akkor aztán újra elment, ide-oda, ismerjük a históriát, amikor a Vidám Színpadon szavalta a Bujdosó lányt.4 Ezt először örömmel fogadták, de aztán onnan is kitétették, azzal, hogy ez egy ellenséges, nacionalista izé, szóval amit ilyenkor mondogattak, és Mari nem is tudom meddig szerződés nélkül volt. Es akkor írt nekem egy mélységesen megrendítő levelet, az volt benne, hogy ő ebbe bele fog halni, ő nem tud színház nélkül élni, segítsek rajta. A következő minisztériumi értekezleten szóba hoztam az ügyet; megmondtam: botránya a színházi életnek, hogy egy ilyen kvalitású művész, mint a Mezei, szerződés nélkül legyen. Mire - igen, sajnos ki kell mondanom - Major azt felelte, hogy a Mezei már nem művészi kérdés, hanem csak ÁVO-kérdés. Szó szerint ezt mondta. Ekkor én bejelentettem, hogy mi pedig szerződtetjük. Hogyhogy? Hát úgy, hogy a társulat garanciát vállal érte. És ezt nyugodtan kijelenthettem, mert meg voltam róla győződve, hogy a társulat ezt meg is teszi. Utána összehívtam a társulati ülést, és elmondtam, hogy ez és ez történt, Mezei Mária szerződés nélkül van, mert valamit rossz néven vettek tőle, és én azt ígértem, hogy a társulat garanciát vállal érte. Szavazást kértem - egyhangúan megszavazták. Mari zokogva felállt, és köszönetet mondott a társulatnak. Ettől kezdve óriási sikerei voltak nálunk; a Párizsi vendéget, ami több-százas szériát ért meg, egyenesen neki írattam. És borzasztóan szerettük. Aztán át-szerződött a Madáchba, és én akkor is azt mondtam neki, hogy szocialista megőrzésre voltál itt, ha a próza hív, menj csak, elengedlek. Hát ezt csak azért meséltem el, hogy jellemezzem a társulatot.” [...] 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 12242018-04-21 10:41:40

Az M3 csatorna mai műsorán láthatjuk hamarosan: 



2018. április 21. szombat 12:25 - 13:00



Tamássy Zdenkó - Hunyadi Sándor – Baranyi Ferenc: Olasz vendéglő – zenés játék 



A Zenés TV Színház bemutatója: 1984.



Rendező: Szirtes Tamás



Szereplők:



Kalmár Magda, Lesznek Tibor, Gerdesits Ferenc, Ivancsics Ilona, Moldován Stefánia, Szirtes Gábor, Gárday Gábor, Hantos Balázs, Nádas Tibor, Szolnoki Tibor.



Vezetőoperatőr: Káplár Ferenc



Velencében, Giovanna Spagetti Háza jól menő étterem. Giovanna, a tulajdonos és Giovanni, a pincére (s egyben szeretője) mindent megtesznek, hogy vendégeik kedvében járjanak. Egy napon egy milánói család tér be hozzájuk, akikről kiderül, a városba költöznek, mert egy hatszobás házat örököltek a közelben. Giovanninak, aki valószínűleg már egy ideje tervezi, hogy elköltözik szeretőjétől, az az ötlete támad, hogy új ismerősei adják ki neki egyik szobájukat. Éppen megalkudnak a nem éppen alacsony lakbérben, amikor az egyik törzsvendég felveti, mi lenne, ha Giovanni feleségül venné a család szépséges lányát. Ez esetben ugyanis ugyanúgy ingyen lakhatna a fiú, mint mostanáig Giovannánál. Az ötlettel a fiatalok gyorsan megbarátkoznak, hiszen első látásra megtetszettek egymásnak. Mivel a szülők is áldásukat adják a házasságra, azonnal megtartják a kézfogót. Giovanna dúl-fúl, könyörög, ígérget, átkozódik, tombol, de végül beletörődik a ténybe, hogy egyszerre kell elveszítenie szeretőjét és pincérét. Szomorúsága azonban nem tart sokáig. Míg a vendégsereg az ifjú párt éljenzi, Giovanna már egy másik fiatal fiúval vigasztalódik.



 



 


Robert Schumann • 812018-04-21 10:34:35

Bartók Rádió, ma 15:06 – 17.00



Zenebeszédhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



Robert Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors - dalciklus Adalbert von Chamisso verseire



Ea.: Bátori Éva (ének), Réti Balázs (zongora)

 



Műsorvezető.: Péteri Lóránt

Szerkesztő:  Katona Márta





(Márványterem, 2018. március 10.)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26752018-04-21 10:17:59

Kincses Veronika - Kocsák Tibor: White Christmas (Irving Berlin)



Kocsák Tibor nemcsak énekelt a duettben, hanem zongorán kísért és hangszerelte is ezt a dalt - amit mostt



a  Dankó Rádió "Túl az Óperencián" mai adásában meghallgathattunk.



Kocsák Tiborral beszélget a műsorban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya



Részletek hangzottak el Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László  Bástyasétány 77 című rádióoperettjéből: 



Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Ajtay Andor , Németh Marika , Lórán Lenke, Mucsi Sándor, Fekete Pál, Fejes Teri, Kazal László énekelt, Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Tánczenekara, valamint a Földényi Kórus. Vezényel: Vaszy Viktor. Rendező: Solymosi Ottó (bemutató: 1957)



 



A délelőtti műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban.


Társművészetek • 12442018-04-21 09:32:28

A Parlament Látogató Központban bárki belépőjegyet válthat az Országház épületébe és vezetéssel megtekintheti belülről az érdekesebb helyeket és így eljuthat abba a terembe is, ahol Munkácsy Mihály Honfoglalás c. festménye látható.  Én már többször éltem ezzel a lehetőséggel.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26742018-04-20 23:06:11

Mezei Mária operett/daljáték felvételeit mindig szívesen hallgatom a rádióban;  Kemény Egon operettjei - és a rádióban ma meghallgatott sanzonja ["Ha visszanézek" (1957)] - mellett érdemes megemlíteni Vincze Ottó két daljátékának rádiófelvételét (azok részleteit) is Mezei Máriával - melyek a maguk korában ugyancsak népszerű zenés darabok voltak. Napjainkban pedig a  Dankó Rádió jóvoltából,  Nagy  Ibolya szerkesztésében ezekből is időnként felcsendülnek - Mezei Mária énekhangján is megszólaló - kedves dalbetétek: 





Vincze Ottó - Erdődy János: Párizsi vendég 



Az Operettszínház mutatta be 1954-ben a Párizsi vendéget, amelyből a következő évben részleteket vett fel a rádió (Km. Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, az MR szimfonikus zenekara, vezényel: Várady László. )



Vincze Ottó:  Kis szekeres – nagy szekeres 

Rádiódaljáték 



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. szeptember 16., Kossuth Rádió 20.29 – 23.10 



Vincze Ottó a daljáték zenéjét Egressy Béni műveinek felhasználásával szerezte. 



Szövegkönyv: Innocent-Vincze Ernő 

Vezényel: Vincze Ottó

Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus és Lakatos Vince népi zenekara



A közreműködő énekművészek és színművészek között -  Sárdy János, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Angyal Sándor, Latabár Árpád, Básti Lajos, Maklári László, Velenczey István, Deák Sándor, Győrffy György -   ott volt Mezei Mária is  (Özv. Kőnigné szerepében). 



 



Mezei Mária művészetére való emlékezés közel sem teljes, de itt most - halálának 35. évfordulóján - helyénvalónak tartottam még  erre a két daljáték rádiófelvételére is a figyelmet felhívni.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 12232018-04-20 21:36:24

Ma éjjel az M3 csatornán ismét láthatjuk:



2018. április 20., 22.50 – 00.10





Leo Delibes – Harangozó Gyula: Coppélia



A balett televíziós filmváltozata



A Zenés TV Színház bemutatója: 1976. december 25.



(80')



Koreográfus: Harangozó Gyula

Balettmester: Koren Tamás



E.T.A. Hoffmann műve alapján írta: Charles Nuitter és Alexandre Saint-Leo



Km. a Magyar Állami Operaház Balettkara és Zenekara



Vezényel: Pál Tamás



Rendező: Bednai Nándor



Díszlet: Drégely László



Jelmez: Witz Éva



Vezetőoperatőr: Darvas Máté



Szereposztás:



Harangöntő - Barkóczy Sándor



Harangöntő felesége - Éhn Éva



Swanilda, a lányuk - Csarnóy Katalin



Ferenc, Swanilda vőlegénye - Dózsa Imre



Coppelius - Sipeki Levente



Coppélia – Sebestény Katalin



Őrmester – Nagy Zoltán



Lengyel lány – Pongor Ildikó



Lengyel vőlegény – Erdélyi Sándor



Polgármester – Tauz István



Polgármester felesége – Anda Margit



Írnok – Urbán Ferenc



Táncmester – Pethő László



Sánta őr – Szilágyi Mihály



„A harangöntő lánya, Swanilda és Ferenc jegyben járnak, amikor a fiú megpillantja Coppelius mester ablakában a gyönyörű Coppeliát. Ferenc beleszeret a lányba. Swanilda és a lányok egy elhagyott kulcs segítségével bemerészkednek Coppelius házába és rájönnek, hogy a bábkészítő mester felhúzható, zenélő, táncoló babákat alkot, és egyik remeke éppen Coppelia…”



 


Balett-, és Táncművészet • 55142018-04-20 21:34:45

Ma éjjel az M3 csatornán ismét láthatjuk:



2018. április 20., 22.50 – 00.10





Leo Delibes – Harangozó Gyula: Coppélia



A balett televíziós filmváltozata



A Zenés TV Színház bemutatója: 1976. december 25.



(80')



Koreográfus: Harangozó Gyula

Balettmester: Koren Tamás



E.T.A. Hoffmann műve alapján írta: Charles Nuitter és Alexandre Saint-Leo



Km. a Magyar Állami Operaház Balettkara és Zenekara



Vezényel: Pál Tamás



Rendező: Bednai Nándor



Díszlet: Drégely László



Jelmez: Witz Éva



Vezetőoperatőr: Darvas Máté



Szereposztás:



Harangöntő - Barkóczy Sándor



Harangöntő felesége - Éhn Éva



Swanilda, a lányuk - Csarnóy Katalin



Ferenc, Swanilda vőlegénye - Dózsa Imre



Coppelius - Sipeki Levente



Coppélia – Sebestény Katalin



Őrmester – Nagy Zoltán



Lengyel lány – Pongor Ildikó



Lengyel vőlegény – Erdélyi Sándor



Polgármester – Tauz István



Polgármester felesége – Anda Margit



Írnok – Urbán Ferenc



Táncmester – Pethő László



Sánta őr – Szilágyi Mihály



„A harangöntő lánya, Swanilda és Ferenc jegyben járnak, amikor a fiú megpillantja Coppelius mester ablakában a gyönyörű Coppeliát. Ferenc beleszeret a lányba. Swanilda és a lányok egy elhagyott kulcs segítségével bemerészkednek Coppelius házába és rájönnek, hogy a bábkészítő mester felhúzható, zenélő, táncoló babákat alkot, és egyik remeke éppen Coppelia…”



 


Operett, mint színpadi műfaj • 35712018-04-20 21:23:15

Ez a Lili bárónő  "már nem lesz az enyém"... Bosszús vagyok, mert mire odaszaladtam a pénztárba jegyért, már egy darab sem volt kapható; állítólag mikor az Operettszínház honlapján megjelent a hír az egyszeri, zenekaros színpadi változatról, még aznap az összes jegyet felvásárolták erre a június 6-i egyetlen előadásra.


Operett, mint színpadi műfaj • 35702018-04-20 21:18:34

Ezek szerint közel azonosak a meglátásaink erről a musicalről, amit láttunk nemrég az Operettben.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42532018-04-20 11:35:42

Kapcs. 677. sorszám




  • Magyar Nemzet, 1965. július 20.



Garden party a Szigeten



A Garden partyhoz kettő kell: kert és ünnepség; a Margitszigeti Szabadtéri Színpad legutóbbi műsorában mindkettőt megtalálhattuk. A Szigetnél szebb kert kevés van Európában, és az ünnepség fényét néhány ismert, már-már világhírű művész jelenléte biztosította.

Nagyon kevés garden partyn vettem részt életemben, ezért nem tudom eldönteni: kell-e a kerthez és az ünnepi hangulathoz összekötő szöveg is? Főképpen kell-e olyan szöveg, amely nem összeköt, hanem szétválaszt; tudniillik a sok ezer főnyi közönséget a közreműködő művészektől. Annyi biztos: ha egy előadásnak az a célja, hogy vidám nyári hangulatot árasszon és ünnepélyesebb, tehát színvonalasabb legyen, mint a szokványos esztrádműsorok, akkor ez a csacskán csevegő szöveg bátran elhagyható. És a rendező is bátran megválhatott volna azoktól az unt fogásoktól — pezsgősüveg durrogtatása, fontoskodó újságíró, nyüzsgő statisztéria, affektált, sőt dramatizált műsorközlés —, amelyek valamirevaló vidéki operettelőadásokon sem találhatók már meg.



Mindez azért érdemel komoly bírálatot, mert az estnek olyan önálló része is volt, amely Európa bármely szabadtéri színpadán megállná a helyét. Olyan művészek léptek fel, mint Réthy Eszter, a bécsi Staatsoper tagja, Paolo Silveri, a New York-i Metropolitan és a milánói Scala tagja, Carelli Gábor, ugyancsak a Metropolitanból, és mellettük Honthy Hanna, Svéd Sándor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet és Orosz Adél, s ez a program akkor is kielégített volna bennünket, ha pusztán a fellépő művészek nevét és az előadandó művek címét közlik velünk. Silveri például Figaro belépőjével és Rigoletto áriájával olyan légkört teremtett a színpadon, amelyhez sem keret, sem „körítés” nem kell. És ugyanígy nem igényelte az előzetes csevegést és híre beharangozását Ilosfalvy Róbert művészete sem.

A keretjátékban csupán egy mozzanat lehetett volna érdekes, ha nem is nagyon újszerű: az újságíró figurája, aki interjút készít a garden party részvevőivel. Miután Mécs Károly — a sekélyes szöveg hibájából — jobbat nem tudott kérdezni Réthy Esztertől, mint azt, hogy szívesen van-e Budapesten — amire a művésznő természetesen csak azt felelhette: óh, igen —, az az illúziónk is szertefoszlott, hogy az est keretében néhány művészt közelebbről is bemutatnak a számunkra.



A színvonalas számokat és neves művészeket is felvonultató műsorban még sokan szerepeltek, kevésbé értékes produkciókkal, néha arány- vagy stílusérzék híján. Az eredeti műsor gazdagabb programot ígért, de az idő előrehaladása miatt közülük több számot elhagytak. Mi azonban szívesen megnéztük volna a Kék Duna- keringőt Orosz Adél, Dózsa Imre és az Operaház balettkara előadásában, és örömmel hallottuk volna Svéd Sándort a műsor második részében is. Könnyű lenne megmondani, hogy melyik közepesen előadott operaáriával, operettdallal, vagy a programba szervesen nem illeszkedő cigánydallal lehetett volna fölcserélni. Az est végén a rendező kijött a színpadra, megköszönni a tapsokat. Ezek a tapsok azonban nem a keretjáték beállításának, hanem Honthy Hanna, Silveri, Ilosfalvy és mások művészetének szóltak.



Az esten közreműködött az Állami Hangversenyzenekar, Kerekes János és Sulyok Tamás vezényletével, valamint az Operaház balettkara.

 



/Gábor István/


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24862018-04-20 11:16:36

Először Szegeden az Ernani:  Toronykőy Attila állította színpadra Giuseppe Verdi korai slágeroperáját



(Fotók)


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24852018-04-20 11:12:44

Akkor megnyugodtam: bízhatunk abban, hogy a félházból még teltház lesz. Tényleg: irány a pénztár!. 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26722018-04-20 10:33:07

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorsorozatának mai adásában is – ezen a héten minden nap -  Kocsák Tibor zeneszerzővel, karmesterrel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



A műsorban elhangzott zenék voltak:




  • Johannes Brahms: I. Magyar tánc

  • Tiboldi Mária köszöntése születésnapján - egy dalfelvételével

  • Andrew Lloyd Webber: Az operaház fantomja – részlet

  • Mezei Mária színésznő emlékére, aki ma 35 éve hunyt el, egy chanson-felvételét hallottuk. Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek "  (Mezei Mária, km. a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Kerekes János) -1957

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória – a részletekben énekelt: Dolhai Attila, Csonka András, Frankó Tünde, Kékkovács Mara, Peller Anna, Km.  a Budapesti Operettszínház zenekara, vezényel: Makláry László – élő színházi előadás hangfelvételéről

  • Kocsák Tibor-Somogyi Szilárd-Miklós Tibor/Szabó Magda: Abigél – a musical részleteit előadja:  Udvaros Dorottya, Nádasi Veronika,  km. a Budapesti Operettszínház MUSICAL EGYÜTTESE és ZENEKARA, valamint a Petőfi Musical Stúdió növendékei. Vezényel: Silló István



Ezt a délelőtti adást ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13792018-04-20 10:15:55

A youtube-ról



Kemény Egon - Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek – Mezei Mária



 Km. a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Kerekes János  (1957)



Teljes dalszöveg leírva is megtalálható a linken.


Kedvenc magyar operaelőadók • 10812018-04-20 00:47:33

Tegnap (csütörtökön) délután Érden voltam, hogy jelen legyek azon a művész – közönség-találkozón, melynek kiemelt vendége a Kossuth-díjas Kincses Veronika opera-énekesnő volt.  



A helyszín a Csuka Zoltán Városi Könyvár Zenei Klubjának könyvtárhelyisége, ahol már több hasonló beszélgetésre került sor az elmúlt évek során – hogy csak két nevet említsek: Palcsó Sándor és Kocsis Zoltán.



Ezúttal, nagy örömünkre, az elmúlt évtizedek nagyszerű szopránja, Kincses Veronika tisztelte meg látogatásával- jelenlétével a Könyvtárat; a zenei könyvtárterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik mind azért jöttek el oda, hogy fizikai valójában is (viszont) láthassák és – ha énekszóban nem, de legalább „prózában” – megint hallhassák a Magyar Állami Operaház és a „Halhatatlanok Társulatának” örökös tagját, régi kedvencünket,  aki évtizedeken át szolgálta az ének-zene –zenés színház nemes ügyét: az Opera színpadáról főleg Mozart- és Puccini -operák egész sorát,  a drámai/lírai hősnők alakításainak sokaságával; a koncerttermek pódiumáról  az oratóriumokban,  hangversenydarabokban,  gálákon, operett- és más esteken a szólókban vagy  együttesekben  „csupán” a szépséges énekhangjával;  a számtalan hanglemez-, rádió- és televíziós felvételéről is megismerhető ragyogó művészetével.



Világhírnevet szerzett és ezzel együtt hazánk kulturális misszióját országhatárainkon, sőt az óceánon túlra is elvitte - nemcsak azért, hogy örömet és szépséget nyújtson nagyon sokaknak, hanem hogy megismertesse az idegen ajkúakkal is a magyar kultúra örökségét, a magyar muzsikát és képviselőit, hogy gyarapítsa ismeretüket rólunk, az itthon élőkről. Nem véletlen, hogy a legmagasabb és a legfontosabb állami és szakmai díjakkal ismerték el Kincses Veronika énekművészetét. 



Ezen a találkozón ill. beszélgetésben  – melynek moderátora a könyvtár szakmai vezetője, Lehotka Ildikó volt -,  minderről és sok minden másról szó esett. Kincses Veronika mesélt, és emlékeinek tárházából sorra vette elő azokat az eseteket, amelyek vele megestek, amikről valami érdekes, humoros történet az eszébe jutott: szerepekről, kollégákról, pályatársakról, tanárairól, karmesterekről, operai direktorairól, külföldi fellépéseiről, beugrásairól, énektechnikai kérdésekről, szerepvisszaadás nyomós indokairól. Megosztotta velünk gyermekkora történéseit, hogy a zene iránt már egész kiskorban fogékony volt, milyen korán megmutatkozott a tehetsége, és miképp terelgették, irányították és indították el szülei őt ezen a rögös, sok küzdelmekkel teli úton.  Milyen hangszeren tanult, hogy váltott át énekre, és végzősként, hogy került be az Operába, mit énekelt először ott.  Még főiskolás volt, amikor áldott állapotba került, majd megszülte egyetlen fiát és ez neki mennyivel fontosabb volt annál, hogy mint azok a megjegyzések, „visszhangok”, melyek a művész-kollégák köréből hozzá visszajutottak… Beszélt az operaénekesi pályája végéről,  hogy mióta befejezte, már nem énekel többé. Említette a pécsi egyetemet is, ahol az énektanszakon hét évig tanított, és idővel megkapta a professzori kinevezését. Kincses Veronika „önvallomásában” kitért már felnőtt gyermeke, a neves karmester-muzsikus-zeneszerző, Vajda Gergely életútjának és zenei pályájának felvázolására; lelkesen és szeretettel ecsetelte unokáinak zenei tehetségét. 



Azt hiszem, ahogy engem, úgy az érdi „lokálpatrióták” mellett a távolabbról érkező meghívottakat vagy érdeklődőket is maximálisan kielégítette, lekötötte mindaz, amit Kincses Veronikától hallhattunk, amit magáról elmondott: közvetlen stílusban, oldottan, jókedvűen ontotta magából életének, művész pályájának emlékezetes epizódjait, pillanatait - gyorsan eltelt a két óra.   



 Kincses Veronikának sok interjúját, riportját olvastam, láttam, de ilyen részletes, érdekfeszítő, olykor érzelmessé is váló vallomással, kitárulkozással, mint amivel itt Érden nekünk megnyílt, még nem volt ehhez szerencsém.  Hálás köszönetem neki mindezért!



A beszélgetést meg-megszakította vetítés: laptop és projektor segítségével DVD-lemezekről bejátszásra kerültek egy-egy ária, duett – illusztrálva a közben elhangzottakat:




  • Mozart: Don Giovanni – Zerlina és Don Giovanni kettőre (Km. Polgár László – koncertfelvételről)

  • Puccini: Pillangókisasszony – Csocso-szán áriája (az opera lemezfelvételéről)

  • Puccini: Bohémélet – Mimi áriája és kettőse Rodolfóval, I. felv. (Km. Luciano Pavarotti – Erkel Színház, 1986)

  • Puccini: Bohémélet – Mimi és Rodolfó kettőse, III. felv. (km. Peter Dvorszky – operafilm jelenete)

  • Francesco Sartori – Lucio Quarantotto: "Con te partirò" ("Time to Say Goodbye")   Kincses Veronika ének (olasz nyelven), Érdi Tamás – zongora, és zenekar – koncertfelvétel),  zenei rendező Benkő László és Gyarmati István.



Felemelő érzésben volt részem, hogy találkozásom Kincses Veronikával most ilyen bensőséges légkörű együttlétben egyáltalán megvalósulhatott!



 Köszönet ezért a Művésznőnek, de az interjúvoló Lehotka Ildikónak nemkülönben, aki rendkívül felkészülten, finoman a háttérben maradva hagyta Kincses Veronikát minél többet és tovább számunkra „kibontakozni”- a mindnyájunk legnagyobb örömére.  


Zenei események • 9902018-04-20 00:46:47

Tegnap (csütörtökön) délután Érden voltam, hogy jelen legyek azon a művész – közönség-találkozón, melynek kiemelt vendége a Kossuth-díjas  Kincses Veronika opera-énekesnő volt.  



A helyszín a Csuka Zoltán Városi Könyvár Zenei Klubjának könyvtárhelyisége, ahol már több hasonló beszélgetésre került sor az elmúlt évek során – hogy csak két nevet említsek: Palcsó Sándor és Kocsis Zoltán.



Ezúttal, nagy örömünkre, az elmúlt évtizedek nagyszerű szopránja, Kincses Veronika tisztelte meg látogatásával- jelenlétével a Könyvtárat; a zenei könyvtárterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik mind azért jöttek el oda, hogy fizikai valójában is (viszont) láthassák és – ha énekszóban nem, de legalább „prózában” – megint hallhassák a Magyar Állami Operaház és a „Halhatatlanok Társulatának” örökös tagját, régi kedvencünket,  aki évtizedeken át szolgálta az ének-zene –zenés színház nemes ügyét: az Opera színpadáról főleg Mozart- és Puccini -operák egész sorát,  a drámai/lírai hősnők alakításainak sokaságával; a koncerttermek pódiumáról  az oratóriumokban,  hangversenydarabokban,  gálákon, operett- és más esteken a szólókban vagy  együttesekben  „csupán” a szépséges énekhangjával;  a számtalan hanglemez-, rádió- és televíziós felvételéről is megismerhető ragyogó művészetével.



Világhírnevet szerzett és ezzel együtt hazánk kulturális misszióját országhatárainkon, sőt az óceánon túlra is elvitte - nemcsak azért, hogy örömet és szépséget nyújtson nagyon sokaknak, hanem hogy megismertesse az idegen ajkúakkal is a magyar kultúra örökségét, a magyar muzsikát és képviselőit, hogy gyarapítsa ismeretüket rólunk, az itthon élőkről. Nem véletlen, hogy a legmagasabb és a legfontosabb állami és szakmai díjakkal ismerték el Kincses Veronika énekművészetét. 



Ezen a találkozón ill. beszélgetésben  – melynek moderátora a könyvtár szakmai vezetője, Lehotka Ildikó volt -,  minderről és sok minden másról szó esett. Kincses Veronika mesélt, és emlékeinek tárházából sorra vette elő azokat az eseteket, amelyek vele megestek, amikről valami érdekes, humoros történet az eszébe jutott: szerepekről, kollégákról, pályatársakról, tanárairól, karmesterekről, operai direktorairól, külföldi fellépéseiről, beugrásairól, énektechnikai kérdésekről, szerepvisszaadás nyomós indokairól. Megosztotta velünk gyermekkora történéseit, hogy a zene iránt már egész kiskorban fogékony volt, milyen korán megmutatkozott a tehetsége, és miképp terelgették, irányították és indították el szülei őt ezen a rögös, sok küzdelmekkel teli úton.  Milyen hangszeren tanult, hogy váltott át énekre, és végzősként, hogy került be az Operába, mit énekelt először ott.  Még főiskolás volt, amikor áldott állapotba került, majd megszülte egyetlen fiát és ez neki mennyivel fontosabb volt annál, hogy mint azok a megjegyzések, „visszhangok”, melyek a művész-kollégák köréből hozzá visszajutottak… Beszélt az operaénekesi pályája végéről,  hogy mióta befejezte, már nem énekel többé. Említette a pécsi egyetemet is, ahol az énektanszakon hét évig tanított, és idővel megkapta a professzori kinevezését. Kincses Veronika „önvallomásában” kitért már felnőtt gyermeke, a neves karmester-muzsikus-zeneszerző, Vajda Gergely életútjának és zenei pályájának felvázolására; lelkesen és szeretettel ecsetelte unokáinak zenei tehetségét. 



Azt hiszem, ahogy engem, úgy az érdi „lokálpatrióták” mellett a távolabbról érkező meghívottakat vagy érdeklődőket is maximálisan kielégítette, lekötötte mindaz, amit Kincses Veronikától hallhattunk, amit magáról elmondott: közvetlen stílusban, oldottan, jókedvűen ontotta magából életének, művész pályájának emlékezetes epizódjait, pillanatait - gyorsan eltelt a két óra.   



 Kincses Veronikának sok interjúját, riportját olvastam, láttam, de ilyen részletes, érdekfeszítő, olykor érzelmessé is váló vallomással, kitárulkozással, mint amivel itt Érden nekünk megnyílt, még nem volt ehhez szerencsém.  Hálás köszönetem neki mindezért!



A beszélgetést meg-megszakította vetítés: laptop és projektor segítségével DVD-lemezekről bejátszásra kerültek egy-egy ária, duett – illusztrálva a közben elhangzottakat:




  • Mozart: Don Giovanni – Zerlina és Don Giovanni kettőre (Km. Polgár László – koncertfelvételről)

  • Puccini: Pillangókisasszony – Csocso-szán áriája (az opera lemezfelvételéről)

  • Puccini: Bohémélet – Mimi áriája és kettőse Rodolfóval, I. felv. (Km. Luciano Pavarotti – Erkel Színház, 1986)

  • Puccini: Bohémélet – Mimi és Rodolfó kettőse, III. felv. (km. Peter Dvorszky – operafilm jelenete)

  • Francesco Sartori – Lucio Quarantotto: "Con te partirò" ("Time to Say Goodbye")   Kincses Veronika ének (olasz nyelven), Érdi Tamás – zongora, és zenekar – koncertfelvétel),  zenei rendező Benkő László és Gyarmati István.



Felemelő érzésben volt részem, hogy találkozásom Kincses Veronikával most ilyen bensőséges légkörű együttlétben egyáltalán megvalósulhatott!



 Köszönet ezért a Művésznőnek, de az interjúvoló Lehotka Ildikónak nemkülönben, aki rendkívül felkészülten, finoman a háttérben maradva hagyta Kincses Veronikát minél többet és tovább számunkra „kibontakozni”- a mindnyájunk legnagyobb örömére.  



 


Operett, mint színpadi műfaj • 35682018-04-19 12:32:12

Ott voltam én is, a vasárnap esti előadáson.  Először láttam a Rebecca musicalt az Operettszínházban. Béres Attila rendezésében igazán látványos, mozgalmas  színpadi adaptáció sikeredett az ismert regényből. A romantikus, kissé rejtelmes, bűnügyi szálat is magába foglaló, Daphme du Maurier  A Manderley-ház asszonya című művének ez a  megzenésített változata közelebb áll a híres mozifilmben látottakhoz, mint a nagyformátumú regény több szálon futó cselekményéhez.  Az énekes-színészek profi alakítást nyújtottak - élükön Vágó Zsuzsival, Szabó P. Szilveszterrel, de  Polyák Lilla, Mészáros Árpád Zsolt játéka is tetszett. Talán Peller Anna kissé túlzott, vehemens, talán "ripacskodó" jelenetei "lógtak" ki az egészből; kontrasztként kellett felvonultatni az ő karakterét az érzelmes, lírai sodrású és hangvételű ének-zene-prózában jeleskedő művészek karaktereinek ellenpólusaként - ami szerencsére főleg a darab elejére korlátozódik. 



Jó előadás volt. Lelkes tapsokkal nagy közönségsikert aratott a Rebecca!



Mindazonáltal az erőteljes és lágy, lírai vagy harsány zenei betétszámok egyetlen dallamtöredéke sem maradt meg bennem, miután az előadás végeztével - kissé kábultan az élmény-varázslattól - kikeveredtem a Nagymező utcába... Hiába, más egy modern musical-darab zenéje (és szövege), ha a "klasszikusokkal" vetem egybe... 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26712018-04-19 10:06:56

Az imént ért véget a Túl az Óperencián műsora a Dankó Rádióban.



Benne - Kocsák Tibor musical szerzeményeinek részletei mellett - Buday Dénes dalaiból kaptunk egy válogatást: Mensáros László, Lehoczky Éva, Palócz László, Honthy Hanna, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert énekfelvételeit hallottuk.



Műsorismétlés: ma 18.00 – 19.00


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24792018-04-19 09:33:38

Érdektelenség?.... Nem ismerik? Nem hallottak róla? Leértékelik? 



Bezzeg ha Kolonits Klára elvállalta volna Elvirát - már egy darab jegy sem lenne a pénztárban!


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42522018-04-18 22:20:03

Kapcs.  704. sorszám




  • Magyar Nemzet, 1965. május 28.



BÉCSI ÜNNEPI HETEK, 1965



Házy Erzsébet sikere a Volksoperben



A vasárnap megnyíló Bécsi Ünnepi Hetek első színházi szenzációja a Theatre de France vendégjátéka mellett Johann Strauss Cigánybárójának felújítása a Volksoperben. Az előadásnak magyar primadonnája van: Házy Erzsébető volt a hétfő esti premier (s egyben az első szereposztás) Szaffi-ja. A Cigánybáró-film és a Cigánybáró- hanglemezkeresztmetszet után a bécsi színpadon is „régi" partnereivel mutatkozott be nyilvánosan Házy Erzsébet; Rudolf Schockkal (Barinkay), Eberhard Wächterrel (Homonnay gróf), Hilde Rössel-Majdannal (Czipra) és Walter Slezakkal (Zsupán) — a bécsi énekesgárda elitjéhez tartozó nevekkel.



Az új bécsi Cigánybáró Alfréd Rott rendezésében került színre; külön érdekessége, hogy az előadást a világhírű bécsi operettszerző, a nyolcvan év körül járó, de még mindig bámulatosan friss Robert Stolz vezényelte. Ebben a kiegyensúlyozott művészi nívót jelentő, színvonalas együttesben Házy Erzsébet egyenrangúan állta meg a helyét. Hangjának szépsége kivételes feltűnést keltett, mindvégig jó diszpozícióban énekelt, s a második felvonástól kezdve a bemutatkozás szemernyi elfogódottsága is teljes fölényben és magabiztosságban oldódott fel. A második felvonás híres kettősét ("Ki esketett") partnerével, a népszerű Rudolf Schockkal kétszer kellett megismételnie. Ők ketten, s mellettük a kitűnő Eberhard Wächter és a kedvesen komédiázó Walter Slezák tartoztak az előadás legfőbb erősségei közé.



A bécsi fesztiválplakátokon és a belváros kirakataiban különben már napok óta Házy Erzsébet fényképeivel találkozhatunk, az ünnepi hetek világhírű vendégművészeinek társaságában. A vezető bécsi napilapok közül a Presse Házy Erzsébet és Rudolf Schock fényképét közli az előadásról; a Kurier kritikusa kiemeli Házy temperamentumát, vitalitását, nagy volumenű hangját; s fellépését minden szempontból "ideális szereposztásnak" nevezi.





Kovács János


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42512018-04-18 22:09:31

  • Magyar Nemzet, 1965. április 2.



„— A bécsi és a budapesti opera közötti művészcseréről tárgyalt a héten Budapesten dr. Egon Hilbert, a bécsi Állami Opera igazgatója. Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet és Komlóssy Erzsébet vendégszereplésében állapodtak meg eddig.”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42502018-04-18 22:08:32

  • Magyar Nemzet, 1964. november 5.



VERNÁS2

„Magyar bemutató az Operaházban”





Házy Erzsébet, lobogó drámai intenzitásán túl, az érzelmi kifejezőképesség árnyalt sokrétűségével, magasfokú szerep-kultúrájával szerez pillanatonként ismétlődő élményt.”



/Kovács János/


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42492018-04-18 22:07:20

Pótlólag ideírom a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában sugárzott operettrészletek megnevezését és előadóit:



Jurij Szergejevics  Miljutyin: Nyugtalan boldogság



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. január 1. , Kossuth adó, 19.10



Romhányi József írta a dalszövegeket.



Zenéjét átdolgozta Bródy Tamás



Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara

Vezényel: Bródy Tamás



A szzereposztásból:



Andrej Balasov, zeneszerző; kapitány – Melis György (Básti Lajos)

Natasa Malinyina, énekesnő – HÁZY ERZSÉBET (Váradi Hédi)

Iganyin professzor – Ajtay Andor

Nazár, a konzervatórium portása – Gózon Gyula

Borisz Aljenyics, zongoraművész – Viktor Gedeon

Jakov Burmak, gépkocsivezető – Bilicsi Tivadar

Nyefjedovics, a teaház üzletvezetője – Fekete Pál

Tánya, a leánya - Zentay Anna

Szenyka, a teaház vezetőjének segédje – Külkey László

Kapitolina, a hidegbüfé alkalmazottja – Kiss Manyi




  • Kapitolina és Nyefjedovics vidám kettőse: „ Néha van ok, én is hallgatok, ám a nyelved arra van, hogy néha beszélj…/- Nőtlen férfi csak félember;  Asszonyt verni mégsem kell, mert a férj bizony gyakran felsül bármily szerelemre nősül… -  … ám ha tévedés, és szebb lesz életünk, mert a házasságban nincs oly nagy veszély.” (Kiss Manyi , Fekete Pál) 

  • Andrej dala: „ Mily álomszép! Mily álomkép! … Az édes dallam körben jár…” (Melis György)

  • Burmak és Tánya vidám kettőse:  „- Boldog ünnepnap énnekem, hogyha beszélget énvelem!  Furcsa naptár ez, mondhatom, hogyha két nap ünnepnapom lesz két napon…/- Hogyha cseppet sem tévedek, ketten így élünk, édesem. - Sokkal többet ér az életed, hogyha mindennap itt leszek én veled…”   (Zentay Anna, Bilicsi Tivadar)

  • Közzene – Polkatánc

  • Natasa dala (Szibériai rapszódia):A május én vagyok…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Nőikara)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26702018-04-18 21:55:37

Pótlólag ideírom a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában sugárzott operettrészletek megnevezését és előadóit:



Jurij Szergejevics  Miljutyin: Nyugtalan boldogság



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. január 1. , Kossuth adó, 19.10



Romhányi József írta a dalszövegeket.



Zenéjét átdolgozta Bródy Tamás



Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara

Vezényel: Bródy Tamás



A szzereposztásból:



Andrej Balasov, zeneszerző; kapitány – Melis György (Básti Lajos)

Natasa Malinyina, énekesnő – HÁZY ERZSÉBET (Váradi Hédi)

Iganyin professzor – Ajtay Andor

Nazár, a konzervatórium portása – Gózon Gyula

Borisz Aljenyics, zongoraművész – Viktor Gedeon

Jakov Burmak, gépkocsivezető – Bilicsi Tivadar

Nyefjedovics, a teaház üzletvezetője – Fekete Pál

Tánya, a leánya - Zentay Anna

Szenyka, a teaház vezetőjének segédje – Külkey László

Kapitolina, a hidegbüfé alkalmazottja – Kiss Manyi




  • Kapitolina és Nyefjedovics vidám kettőse: „ Néha van ok, én is hallgatok, ám a nyelved arra van, hogy néha beszélj…/- Nőtlen férfi csak félember;  Asszonyt verni mégsem kell, mert a férj bizony gyakran felsül bármily szerelemre nősül… -  … ám ha tévedés, és szebb lesz életünk, mert a házasságban nincs oly nagy veszély.” (Kiss Manyi , Fekete Pál) 

  • Andrej dala: „ Mily álomszép! Mily álomkép! … Az édes dallam körben jár…” (Melis György)

  • Burmak és Tánya vidám kettőse:  „- Boldog ünnepnap énnekem, hogyha beszélget énvelem!  Furcsa naptár ez, mondhatom, hogyha két nap ünnepnapom lesz két napon…/- Hogyha cseppet sem tévedek, ketten így élünk, édesem. - Sokkal többet ér az életed, hogyha mindennap itt leszek én veled…”   (Zentay Anna, Bilicsi Tivadar)

  • Közzene – Polkatánc

  • Natasa dala (Szibériai rapszódia): „A május én vagyok…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Nőikara)



 



 


Momus társalgó • 63112018-04-18 09:28:30

Legutóbb már "kinyitották"  a Bogányi-zongorát az Erkel fszt. odalsó termében - a fedelét kitámasztva a zongora "belsejébe" is bepillanthat a kiváncsiskodó "Nagyérdemű"...


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42482018-04-18 09:14:41

 




  • Magyar Nemzet, 1964. október 9.





„GIACOMO ARAGALL, egy alig huszonöt esztendős, szinte kamaszosan fiatal művész hozta meg végül is az évad első igazán forró és megérdemelt sikerét. Ritka alkalom már önmagában is, hogy megjelenésben, egyéniségben, sőt életkorban ennyire eszményien megfelelő jelenség akadjon a Bohémélet Rodolfó-jának szerepére; Aragall szenvedélytől fűtött, fiatalosan friss, szép tenorhangja, győzelmes elánja aztán persze meg is sokszorozta az első pillanat megnyerő benyomásait. Anélkül, hogy véglegesen kiforrott, teljesen érett művész állna még a produkciója mögött; a kitűnő zenei és színpadi ösztön, a természetes és fölényesen könnyed énekkészség, az egész alakítást beragyogó tehetség így is mindenképpen jogot formálhat már az európai színpadokra.



S ezúttal végre az egész Bohémélet előadás légkörével is többé-kevésbé elégedett lehetett a közönség; ha nem is kapott minden ponton ideálig szereposztást, egy jó karmester; Erdélyi Miklós, s egy bevált tehetségű Mimi: Házy Erzsébet mindvégig megőrizte a hallgató számára a művészi illúzió egységét."



/Kovács János/

 


Simándy József - az örök tenor • 5222018-04-18 08:59:10

Bartók Rádió, ma este: 19:00 – 19.30



Összhanghttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



- a zenei élet aktualitásai





I. 10. Simándy József Énekverseny



II. Beethoven Budán Fesztivál





Szerk.-mv.:Veisz Gábor





(Ism. holnap, 9.30)


Lisztről emelkedetten • 9032018-04-18 08:54:28

Bartók Rádió ma délutáni műsorán, 13:49 - 15.00:



Liszt Ferenc: Zarándokévek - részletekhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



1. I. kötet (Svájc) a) Ekloga, b) Honvágy, 



2. II. kötet (Itália) a) Il penseroso (A gondolkodó), b) 104. Petrarca-szonett, c) Dante-szonáta, 



3. III. kötet a) Angelus! Ima az őrangyalokhoz, b) A Villa d'Este szökőkútjai, c) Van a tárgyaknak könnyük, d) Gyászinduló, e) Sursum corda (Emeljétek fel szíveteket)





(Zeneakadémia, nagyterem, 2018. április 6. - részletek)


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2852018-04-18 08:50:47

Bartók Rádió,  ma: 19:35 - kb. 22.00



Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagyterméthttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Wolfgang Amadeus Mozart-hangversenye

Vez.: Kovács János





Km.: Zemlényi Eszter (szoprán), Gál Erika (alt), Horváth István (tenor), Kovács István (basszus),



Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)





1. c-moll adagio és fúga K. 546,



2. Esz-dúr szimfónia K. 543.,



3. Requiem K. 626.,



 



(Ism. április 30., 12.36)


Lisztről emelkedetten • 9022018-04-17 23:18:20

Aprócska Liszt-szobor a ferihegyi repülőtéren



 




Zenei témájú könyvek • 942018-04-17 23:01:25

Könyvbemutató a Millenárison





Libri.hu



Figyelmükbe ajánljuk a Millenárison áprilisban megrendezésre kerülő könyvfesztivált, melyen 20-án, pénteken 16 órakor bemutatásra kerül a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában megjelent Alan Walker: Hans von Bülow c. műve.



A bemutató végén a szerző a könyvét a helyszínen dedikálja.


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2842018-04-17 22:53:40

Az új évaddal végre használható a Zeneakadémia nagyorgonája



Fidelio.hu, 2018.04.16. 14:08



A Zeneakadémia nagytermének orgonája októberben kilenc éven át tartó felújítás után szólal meg újra. A 2018/19-es évadban tíz bérletből választhatnak a látogatók.



 



A sajtótájékoztatón Takács-Nagy Gábor, a Zeneakadémián mesterkurzusokat tartó karmester elmondta, hogy akármerre is járt a világban, Budapestre visszagondolva mindig a Zeneakadémia jutott az eszébe. Külföldön élve visszatérő álma volt, hogy „az EMKÉ-ről a Király utca fele halad”. „A világon mindenhol tudják Puskás nevét, de azt is, hogy Magyarországon kiváló zenészek vannak.”



A bérletek május 31-ig különleges bevezető kedvezménnyel vásárolhatók meg, akár online is.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26692018-04-17 22:25:00

Pótlólag ideírom a Dankó Rádió Túl az Óperencián  c. műsorsorozatának mai adásában sugárzott  operettből hallott  részletek megnevezését és előadóit:



 László Margit és Kozma Lajos énekelt dalokat



Kerekes János - Kristóf Károly Hófehérke és a hét törpe c.  rádióoperettjéből.



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. március 28., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.10.



Km. az MRT Esztrádzenekara és a Földényi-kamarakórus



Vezényel a szerző: Kerekes János



Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó



Szereposztásból:



Kovács Ilona – László Margit

Baksa Géza – Kozma Lajos



-  Ilona dala (László Margit)



- Ilona és Géza kettőse (László Margit Kozma Lajos): „Ha szeretni tudna engem, mint ahogyan én magát, ez megoldaná a kettőnk közti problémát, ha megosztaná majd velem az örömét-bánatát, úgy örökké tartana a boldogság…”



- Géza dala (Kozma Lajos): Milyen színű a szerelem? Szőke vagy barna – összekeverem,, lehet, hogy kék, mint a tiszta ég, vagy színe zöld, mint napsütötte rét…”



- Ilona és Géza kettőse (László Margit, Kozma Lajos): „Maga csinos lány, maga tetszik nekem, hogyha szabad még, legyen a partnerem, semmi kifogás…. - Kedves barátom, amit elmondhat nekem…ügyes udvarló…  Ez a tekintet, olyan sokat ígér…”



- Kórustétel:  az „Óriások-kara”:  „...Repül a csónak délután hazafelé…"


Társművészetek • 12412018-04-17 22:14:00

A megújult Román Csarnok





Látogatás a felújítás alatt lévő Szépművészeti Múzeumban



Uj Ember Hetilap – 2018. április 15.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 607192018-04-17 14:32:22

Valóban. Helyes kifejezés a "reaktiválás":



Perencz Béla 2016-ban a Dankó Rádió Túl az Óperenczián c. operettműsorának heti vendége volt.


Udvardy Tibor • 1812018-04-17 14:18:58

Lehár - Kék mazúr - Dal - Udvardy Tibor



„Fáj a szívem érted, dalom is oly bús,… úgy jönnél vissza már!... Jöjj, veled álmodok én!…kedves, jöjj, várlak már!”



Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – részlet (1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15; az új Lehár-felvételek között a másik bemutató a Frasquita részletei voltak)



Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, valamint az MRT énekkara és  szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.



 



A Youtoube-on a megnevezés alatt tévesen írták, hogy a karmester: Behár György!



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42472018-04-16 23:49:51

  • Magyar Nemzet, 1964. szeptember 24.



Magyar koncert a BBC televízióban



A BBC 1. nevű televízió csütörtökön Muzsika Magyarországról címmel egyórás zenei műsort sugároz a londoni Selfridges áruházban rendezett magyar hetek alkalmából.



Az angol tv első önálló magyar műsorán fellép Orosz Adél, Róna Viktor, Házy Erzsébet, Melis György, az Operaház művészei, Gabos Gábor zongoraművész, Gerencsér Ferenc és Szalai József cimbalomművész.



 A műsort filmre rögzítették, a vendégművészek szerdán hazautaztak Londonból.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42462018-04-16 23:47:40

  • Magyar Nemzet, 1962. november 21.



„Nincs korhatár” -  vidám, zenés játék 2 részben a Zeneakadémián, november 25-én délután 4 és este 8 órakor.



Fellépnek: Kiss Manyi, Sárdy János, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Garas Dezső, Géczi Dorottya és még sokan mások.



Konferál: Hegedűs János, közreműködik: Turán László és Hajdú Júlia.



Jegyek válthatók az Országos Rendező Iroda központi jegypénztáránál (V., Kossuth L. u. 20.), az üzemi közönségszervezőknél és a helyszínen. X

 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42452018-04-16 23:45:46

  • Magyar Nemzet, 1962. május 30



"Bessenyei Ferenc véd a színészek csapatában" 



A vasárnapi színészek—újságírók labdarúgó-mérkőzésre készülő színész-válogatott kedden zárt kapuk mögött tartott edzést. Az edzés után kijei ölték a csapatot, amely az Üllői úti pályáin Labdarúgó-művészetét mutatja be.

Az együttes a következő: Bessenyei — Gálcsiki, Komlós, Hadics — Varga, Szirtes — Garas, Mendelényi, Papp László, Zenthe, Bodrogi.



A mérkőzésen a kezdőrúgást Házy Erzsébet végzi el. 


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 6872018-04-16 16:31:59

Ma hat éve halt meg Barabás Sári 





Barabás Sári emlékére



2012. április 18., Opera-vilag.net



A 98 évesen elhunyt Barabás Sárira, a müncheni Gärtnerplatztheater ünnepelt énekesnőjére emlékezünk –JÁNOSI ILDIKÓ írása



 


Thomas Hampson • 2602018-04-16 11:08:59

A Bartók Rádió ma délutáni műsorából



12.36 – 13.30



Thomas Hampson dalestjehttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



Zong. km.: Wolfram Rieger





Gustav Mahler:



1. Egy vándorlegény dalai - a) Hogyha a rózsám, b) Réten jártam, c) Szívemben izzó kés van, d) Az a drága szempár, 





2. Részletek A fiú csodakürtje című dalciklusból - a) A kisdobos, b) A toronybeli fogoly dala, c) Ahol a trombiták harsognak, d) A földi élet, e) A mennyei élet, f) Ősfény



(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem,  2007. szeptember 16. - részletek)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42442018-04-16 10:55:28

A Dankó Rádió mai operettműsorában - egyebek közt - részleteket hallottunk Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár című operettjéből:



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18. Kossuth Rádió



Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)




  • Bessy, Lucy és Tom hármasa, I. felv.: „Szép ez a vidék…” (Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor)

  • Bessy és Fritz kettőse, I, felv.: „Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

  • Lucy és Tom szerelmi kettőse, I. felv.: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt, az egész világ előtt…/Ha jönne egy leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék…”(Németh Marika, Udvardy Tibor)

  • Bessy és Fritz kettőse, II. felv. (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



A Túl az Óperencián adásának ismétlésát ma délután hat és hét óra között hallgathatjuk meg.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26682018-04-16 10:52:25

 Mától egész héten át Kocsák Tibor  zeneszerző, zongoraművész, karmester, egyetemi tanár, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökségi tagja a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában – akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. 



A délelőtti adás zenei kínálata volt:



- ifj. Johann StraussÁlarcosbál - négyes Op. 272.,



- Sigmund Romberg: Orgonavirágzás - „Szívem, szeress, ne várj!  A nyár gyönyört kínál…. az orgonavirágok nyílnak…(Petress Zsuzsa, Melis György, km. a  Budapest Szimfonikus Zenekar, vezényel Bródy Tamás) – 1957, Hungaroton



- Részleteket hallottunk Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár című operettjéből:



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18. Kossuth Rádió



Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)




  • Bessy, Lucy és Tom hármasa, I. felv.:Szép ez a vidék…” (Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor)

  • Bessy és Fritz kettőse, I, felv.: „Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

  • Lucy és Tom szerelmi kettőse, I. felv.:Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt, az egész világ előtt…/Ha jönne egy leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

  • Bessy és Fritz kettőse, II. felv. (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)



Kocsák Tibor musical-szerzeményeiből is megszólaltak dalok:



- Kocsák Tibor – Miklós Tibor/Lev Tolsztoj/: Anna Karenina„Miért?” (Polyák Lilla és Miller Zoltán)



- Kemény Gábor - Kocsák Tibor - Miklós Tibor: Krónikás (Szolnoki Tibor, Nagy Anikó, Kovács Kriszta,  Nagy Lóránt)



- Kocsák Tibor – Miklós Tibor /Móricz Zsigmond/: Légy jó mindhalálig - „Az élet szép”  (Vikidál Gyula és gyermekkar)



 



Ezt a műsort ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


Erkel Színház • 91902018-04-16 10:49:54

 Delibes Sylvia című balettjét néztem meg szombaton este az Erkel Színházban.  Seregi László koreográfiájában 1972-ben bemutatott előadás felújítására nagyon kíváncsi voltam, hiszen akkor láttam először és szombatig egyetlenszer ezt a "balettkomédiát" - amelyből szinte már csak a zenéje maradt meg bennem. 



Kedves, bájos darab,  de túl nagy hatást most sem tett rám: minden benne van, ami egy balett, egy táncjáték szépsége és tartozéka. A látottak művészi színvonalával nem lehetek elégedetlen. Szépek a színpadképek,  tetszetős a díszlet-jelmez-világítás, de a látvány mégis,  nekem kissé szegényesnek tűnt -  ugyanakkor a második felvonás fináléja igen attraktív, jól kivitelezett, és amely  után az egész előadást nagy tetszéssel fogadta a közönség.  De mint említettem, hiányérzeteim maradtak... Talán érthetően, a népszerű zeneszámra - Pizzicato - táncolt  két jelenet kapta a legnagyobb tapsokat. 



Az ifjú táncosok és a tánckar mindamellett dicséretet érdemelnek, mert láthatóan igyekeztek tudásukkal örömet nyújtani, bennünket kissé belefelejtkeztetni egy romantikus történet meséjébe, a  XIX. század végi párizsi, színes, kavargó forgatag  álomvilágába - hogy ez számomra kissé bágyatagúra sikeredett? - valószínűleg bennem van a hiba...



2018. április 14., esti előadás szereposztása volt:



Sylvia - Balaban Cristina



Amyntas - Timofeev Dmitry



Diana - Popova Aleszja



Orion - Melnyk Vladyslav



Amor - Kerényi Miklós Dávid



Kentaur - Bajári Levente



Kentaur teste - Szigeti Gábor



Öltöztetőnő - Riedl Ágnes



Öltöztető - Kohári István



 



A zenét átdolgozta Pál Tamás



Díszlettervező: Forray Gábor



Jelmeztervező: Márk Tivadar



 



Km. a Magyar Nemzeti Balett, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara



Vezényelt: Déri András


Balett-, és Táncművészet • 55132018-04-16 10:49:42

 Delibes Sylvia című balettjét néztem meg szombaton este az Erkel Színházban.  Seregi László koreográfiájában 1972-ben bemutatott előadás felújítására nagyon kíváncsi voltam, hiszen akkor láttam először és szombatig egyetlenszer ezt a "balettkomédiát" - amelyből szinte már csak a zenéje maradt meg bennem. 



Kedves, bájos darab,  de túl nagy hatást most sem tett rám: minden benne van, ami egy balett, egy táncjáték szépsége és tartozéka. A látottak művészi színvonalával nem lehetek elégedetlen. Szépek a színpadképek,  tetszetős a díszlet-jelmez-világítás, de a látvány mégis,  nekem kissé szegényesnek tűnt -  ugyanakkor a második felvonás fináléja igen attraktív, jól kivitelezett, és amely  után az egész előadást nagy tetszéssel fogadta a közönség.  De mint említettem, hiányérzeteim maradtak... Talán érthetően, a népszerű zeneszámra - Pizzicato - táncolt  két jelenet kapta a legnagyobb tapsokat. 



Az ifjú táncosok és a tánckar mindamellett dicséretet érdemelnek, mert láthatóan igyekeztek tudásukkal örömet nyújtani, bennünket kissé belefelejtkeztetni egy romantikus történet meséjébe, a  XIX. század végi párizsi, színes, kavargó forgatag  álomvilágába - hogy ez számomra kissé bágyatagúra sikeredett? - valószínűleg bennem van a hiba...



2018. április 14., esti előadás szereposztása volt:



Sylvia - Balaban Cristina



Amyntas - Timofeev Dmitry



Diana - Popova Aleszja



Orion - Melnyk Vladyslav



Amor - Kerényi Miklós Dávid



Kentaur - Bajári Levente



Kentaur teste - Szigeti Gábor



Öltöztetőnő - Riedl Ágnes



Öltöztető - Kohári István



 



A zenét átdolgozta Pál Tamás



Díszlettervező: Forray Gábor



Jelmeztervező: Márk Tivadar



 



Km. a Magyar Nemzeti Balett, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara



Vezényelt: Déri András


Operett, mint színpadi műfaj • 35662018-04-16 10:11:55

Köszönöm!


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42432018-04-15 23:59:22

Én is erre tippelnék...


Erkel Színház • 91892018-04-15 23:51:03

OPERABARÁT KLUBDÉLUTÁN



2018. ÁPRILIS 15. VASÁRNAP 15.00-17.00 



ERKEL SZÍNHÁZ



MŰSOR



1.) SZINETÁR MIKLÓS ELNÖK ÚR KÖSZÖNTŐJE



2.) KONCERT

 



Fellépett művészek:

 



KOLONITS KLÁRA



PATAKI BENCE





Zongorán közreműködött: BARTAL LÁSZLÓ



Vendég: KESSELYÁK GERGELY karmester



és





ÓKOVÁCS SZILVESZTER, az Operaház főigazgatója



Műsorvezető volt: FÜLÖP ATTILA



 



Kolonits Klára Bellini Normájából a Casta Diva kezdetű áriát és Verdi Traviatájából Violetta első felvonásbeli nagyáriáját énekelte – mindkettőt tüneményesen!



A csodálatos szopránunk Fülöp Attila, a Magyar Állami Operaház egykori tenoristája kérdéseire mesélt pályájának kezdetéről, a  zenei tanulmányairól, az ottani stúdiumokban szerzett életre szóló, meghatározó zenei inspirációkról, de mindenekelőtt  nagyapjához,  a világhírű zenetörténész, dr. Bartha Déneshez fűződő gyermekkori kapcsolatáról; rá tett hatásáról, benyomásairól; motivációkról.  A beszélgetésben szóba került férje, Dinyés Dániel karmester, muzsikus neve is, aki nélkül énekművészete talán nem úgy teljesedett volna ki avagy ma nem tartana ott, ahol most van;  akivel közösen több – némely saját kezdeményezésű -  projektben vettek illetve vesznek részt: bel canto koncertek-, lemezek; Ördögkatlan; Katona József Színház, Müpa… Kolonits Klára szeretettel említette Kesselyák Gergely karmestert is – anno már ő is „terelgette” a bel canto stílus, hangképzés irányába -,  aki addig az igazgatói páholyban foglalt helyet és onnan hallgatta a beszélgetést meg az énekszámokat; rövidesen ő is a színpadra lépett…



De még Pataki Bence operaénekes is szót kapott. A fiatal basszbariton említette édesanyját,  Wiedemann Bernadett operaénekesnőt, aki már gyermekkorában óhatatlanul megszerettette vele a műfajt és elindította az énekesi pályán.  Pataki Bencét először alig ismertem fel – szakálla mellé bajuszt növesztett. Énekhangja igen szép, kifejező s bizonyára fejlődik tovább:  a most  énekelt Fiesco-ária a Simon Boccanegrából és Pomádé király áriája is igen figyelemreméltó előadás volt részéről, és ahogyan Szinetár Miklós a műsor elején, a nyitó, üdvözlő szavaival célzott is rá, remélhetőleg idővel Pataki is ugyanolyan fényes karriert tudhat majd maga mögött, mit szeretett édesanyja – aki ugyancsak meghívott vendégként fellépett volna, de sajnálatos megfázása miatt le kellett erről mondania;  ahogy a  helyébe invitált Busa Tamás is az utolsó pillanatban, hasonló ok miatt nem jöhetett el erre a klubdélutáni  összejövetelre az Erkelbe.  



Bartal Lászlót korrepetitori munkájáról faggatta Fülöp Attila



Kesselyák Gergely karmesterről - és tőle - megtudtuk, hogy milyen funkciókat töltött és máig tölt be  az opera és a zene világában. Ő is mesélt az ifjúkori elindulásról , hogyan lett karmester, de kérdésre válaszolva kitért rendezői ambícióira is, eddigi munkáira, sőt elmondta, hogy komponál is és korábbi egyházi jellegű alkotásait Olaszországban és Münchenben is tervezik  bemutatni, de lemezfelvételük is kilátásban van.



Érkezett Ókovács Szilveszter főigazgató, aki ezúttal élőszóban hosszasan elmagyarázta, mi indokolta az Operaház bezárását; hogyan is néz ki most az Opera belülről, hol tart a rekonstrukció, a távlati kilátásokról is szólt: újranyitást követő tervek: 2019 őszétől Wagner teljes Ringje előadásra kerül, lesz új Tannhäuser- és Parsifal produkció,  neves vendégénekesek jöttére is számíthatunk: érkezik Netrebko két Tosca előadásra, Domingót is várják..  Ókovács beszélt az idén őszre esedékes amerikai (New York-i) kéthetes vendégfellépésükről, a helyszínekről, programokról (Bánk bán, Sába királynője stb.)  



Ezután rátért az Eiffel-csarnok beruházásra: itt is tervek, mi lesz, milyen lesz belülről-kívülről, funkciókról, megvalósuló műsorokról,  Egyszóval: tájékoztatást kaptunk tőle a 2019 őszére teljesen kész két hatalmas projektről – ami érdekelheti az operalátogató közönséget.



A végén külön kitért rá: az újranyíló Operaházba visszahozza a nyílt főpróba előadások teljes zenei-színházi  élményt és értéket nyújtó  opera-és balettbemutató rendszerét - mely bejelentést kitörő tapsokkal nyugtázta a szépszámú operabarát közönség az Erkel Színház nézőteréről.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26672018-04-15 14:17:02

A mai operettadás elején a 84. születésnapját ünneplő Bodrogi Gyulát köszöntötte egy énekfelvételével Nagy Ibolya a Dankó Rádióban.



A továbbiakban egyebek közt részleteket hallottunk Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc Sybill című operettjéből – két hangfelvételről csendültek fel a jól ismert dalbetétek:

 



 A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételének bemutatója 1962. január 10-én volt a Kossuth Rádióban (20.25 – 22.00).  Az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényli.




  • Nyitány

  • Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád)



„- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…"




  • Poire és Sarah vidám kettőse, I. felv. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



„Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de ijedelem, ugye, csuda bosszantó. Ha szeret az a nő, sose reszkess, ide jer, aki mer, az a nyertes lesz!...”



 



1977. június 26-. „Komolyan – Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os Stúdiójából.




  • Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv. (Lehoczky Éva, Sólyom Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)



 „- A kandallóban rőzse ég , pattog izzó parázs /-   Parázs, parázs, szép izzó parázs…/-  Illúzió a szerelem…”



 



Ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a Nagy Ibolya társaságában, Haumann Péter színművész.  Holnaptól már Kocsák Tibor zeneszerzőt, a Madách Színház zenei vezetőjét köszönti a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető.



 



Ezt az adást délután ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban hat és hét óra között.


MET-es operaelőadások moziban • 6212018-04-15 09:51:21

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában 2018/19



Aida, Sámson és Delila, A Nyugat lánya, Marnie, Traviata, Adriana Lecouvreur, Carmen, Az ezred lánya, A walkür, A kármeliták


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42412018-04-15 00:41:53





Házy Erzsébet 

















Vatera. hu



14 800 Ft





Áru mennyisége: 1 db




Az aukció kezdete:




2018.03.25. 19:08:37



Az aukció vége:



2018.04.15. 19:08:37



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42402018-04-15 00:39:33


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 7392018-04-15 00:38:01

Nincs mit...


Opernglas, avagy operai távcső... • 200182018-04-14 23:10:50

Elárverezik a milánói Scala jelmezeit



Fidelio.hu



"Az operaház raktáraiban jelenleg 50 ezer jelmezt tárolnak, ennek egy részétől a Scalának helyhiány miatt kell megválnia - közölte a La Stampa című olasz napilap."


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 7372018-04-14 23:03:37











Idemásolom bejegyzésemet, amit  a Milyen zenét hallgatsz most • 1149 sorszám alatt írtam anno: 



(2003-11-12 09:10:36)


 

 



"Tegnap este az MTA Dísztermében egy –saccolásom szerint - 70 és 80 év közötti Párizsban élő magyar hölgy, Rév Lívia, zongorázott tüneményesen Chopint és Debussyt. Megjegyzem, kedves színfolt volt nála, hogy - mivel kottából játszott – állandóan a szemüvegét kereste. Úgy jött be a koncertre, hogy nem volt nála a szemüveg, amire csak az első taktusok után jött rá. Akkor leállt, és megkérte a kottalapozó hölgyet, hogy menjen el érte. Közben odakacsintott a közönség felé és röviden elpanaszolta nekünk, hogy ebben a korban neki már kell a szemüveg. Már ennek az apró mozzanatnak sikere volt. Később – ha jól emlékszem a négy impromtu egyikét is szemüveg nélkül kezdte el, ami ott lógott a nyakán. Aztán, menet közben kapcsolt, s miközben pedállal tartotta a hangot, gyorsan felrakta a szemüvegét, majd játszott tovább. A végén nagy ünneplés volt."



Mint kitűnik, az "örökifjú" művésznő korát kissé alábecsültem... már a 87. életévében járt akkor!




 



"Kulcs Chopinhez" 



"Ismét idehaza koncertezett a legendás Rév Lívia" 



Új Ember, 2010.05.09.



Zavarba ejtően beharangozott „búcsúkoncertje" után majd egy esztendővel ismét Budapesten játszott a BBC kritikusainak és a Radio France hallgatóinak kedvenc Chopin-pianistája, a Dohnányi-Bartókféle örökség utolsó élő képviselője, az örökifjú Rév Lívia. Rubinstein felfedezettje az újrakezdések rekordere is: előbb a bakelitlemez-piacot, majd a koncertdobogót hódoltatta meg páratlan finomságú játékával, hogy a CD-éra hősnőjeként, legutóbb pedig az internet közönségkedvenceként térjen vissza újra meg újra. Az alábbiakban vasárnap délelőtti telefonbeszélgetéseink jegyzeteit adom közre: Rév Líviával portrékötete francia kiadására készülünk a Chopin-évben. 



Rév Lívia: - Látta a Chopin-év nyitógáláját? Jobban járt, hogyha nem! Azon gondolkodtam: íme, egy sereg remek zongorista. De hol marad a muzsikálás? Én is tudok gyorsan zongorázni, de az még nem muzsikálás. Rendkívül szórakoztató például, ha az ember próbát tesz mondjuk az opus 10. második Chopin-etűdjével: igen tanulságos, ha az egyforma nyolcadokat gyakorlásként különféle ritmusképletekkel cseréljük fel. De ilyenkor gyakorlunk, és nem Chopint játszunk! A muzsika szépsége teljesen ellentétes azzal a fajta gépies tökéletességgel, amit manapság várnak el a zongoristáktól. Hallgassa csak meg Horowitz vagy Cortot Chopinetűdjeit. Tele vannak hamis hangokkal, mégis csodálatosak! A régiek nem a hibákat számolták az előadásban, hanem a szépségeknek örültek. 



Ha olyan emberek kapnak lehetőségeket, mint amilyeneknek a lemezeivel találkozik az ember, ötven év múlva senki sem fogja tudni, ki volt Bach, ki volt Mozart! Ezért mindig azt kötöm elsőként lelkére a tanítványaimnak: „Ne engedjétek, hogy az emberektől elvegyék a zenét!" Zene nélkül ugyanis nincs emberhez méltó létezés! Az embert a művészet teszi emberré! Nézze csak meg: elgondolkodtató, hogy mely nemzeteknek van csodálatos folklórja? A németeknek és a franciáknak alig akad egypár szép népdala. A magyaroknak, oroszoknak, a lengyeleknek és a spanyoloknak pedig? Ők szenvedtek a legtöbbet Európa nemzetei közül, és számukra a zene valójában menedéket jelentett a szenvedések között. 



Az ostrom alatt vagy egy évig jóformán nem is láttam zongorát. Soha nem felejtem el az első zenét, amit a háború után hallottam. Al Jolson énekelt egy gramofonlemezen. Nem lehetett könnyek nélkül hallgatnom. Abban a spirituáléban minden, de minden emberi szenvedés benne volt, mindaz, amit mi is átéltünk. 



Manapság azonban mindent a virtuozitással mérnek. Chopin négy impromptüje közül például csak az elsőt és a negyediket lehet hallani. A másodikat és a harmadikat én is most szedtem csak elő újra, mert nagyon sok oktávmenet van bennük, és arról nekem, az én apró kezeimmel, mindig le kellett mondanom. Most mégis megtanultam őket, mert egészen lenyűgöztek, annyira gyönyörűek! Van itt a másodikban egy olyan disszonáns moduláció, hogy az szinte bartókabb Bartóknál! És ahogy visszajön az a mennyei muzsika, abban annyi, de annyi lemondás és fájdalom és küszködés és reménykedés van! Chopin tragikuma egészen másként jelentkezik, mint Schuberté. „Nincs mit tenni" - mondja a zárlatban. Mennyei zene! Márpedig ezekben az akkordokban rejlik a lényeg: ennek a mennyei muzsikának a hatalmas tragikuma. Miért írt Chopin ide ennyi hangot, ha egyszerűen nincs idő, hogy megszólaljanak? Vagy nézze csak meg a Chopin op. 10. harmadik, Gisz-dúr etűdjét. A kotta Lento utasítást ad, és a kiadók - állítólag Chopinre hivatkozva - 100-as metrumot írnak elő. Nem hiszem el, hogy Chopin így játszotta volna! Hallottam egyszer Richterrel: tartotta magát az előírt tempóhoz, és én bizony majdnem leestem a székről. Ha 80-as tempó körül játsszuk, előbukkannak a darab csodálatos szépségei, és én így is játszom, bárki bármit mond Chopinre hivatkozva, mert Chopin muzsikája számomra többet mond el az ő szándékairól. Minthogy Chopin tanár is volt, az etűdjeiben fölfedezhetjük, hogy rávezeti a muzsikust, mit miért és hogyan akart és mit másként. Minden darabnak megvan a saját kulcsa, amitől minden a helyére kerül. Az első prelűd például mindjárt egy szünettel késleltetett triolával indul. Ezt legtöbbször nagyvonalúan egyszerre játsszák a balkéz indításával. Csakhogy pár ütemmel később maga Chopin hozza ezt a változatot, majd újra az eredeti kerül elő. Lehet ez merő véletlen? Vagy nézze az opus 25. második, f-moll etűdjét. Miért írt Chopin triolákat a jobbkéznek, és miért nem írta 6/8-ban? Ami a legérdekesebb az egészben: a lüktetése teljesen elvész, ha nem helyesen olvassuk és játsszuk! Csak épp el kell olvasni, mit is akart a komponista. 



Nagy izgalommal vártam, amikor lengyelek előtt kellett először Chopint játszanom. A szülőházában rendezett fesztiválon az van szokásban, hogy a közönség a kertben hallgatja a koncertet, és nem is látják a művészt, aki a nyitott ablakokon túl játszik. Nagy-nagy öröm volt, hogy a koncert után azt mondták: olyan érzésük támadt, mintha maga Chopin játszott volna odabent... Nem lehet megmagyarázni, mi teszi képessé az embert, hogy valóban a komponista zenei szándékait szólaltassa meg, de úgy látszik, lehetséges. Valaki egyszer azt mondta: a helyes interpretáció nem más, mint hogy minden hang a kellő időben szólal meg. Holott a zene leginkább a színházhoz hasonlít, ahol nincs két egyforma előadás, hanem ezerféle inspiráció. Ettől van, hogy a muzsikálás kicsit mindig improvizáció. Növendékkoromban Dohnányi előtt játszottam egyszer a „Feketebillentyűs" etűdöt. Odajött hozzám, vállamra tette a kezét, és azt kérdezte: „Azt a rubatót miért csinálta?" Megszeppenve feleltem: „Nem tudom." Erre Dohnányi megveregette a vállamat, és azt mondta: „Akkor bravó!" 



/Marton Árpád/ 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606982018-04-14 22:32:58

Nemcsak Tudor-operákat, de az olasz - francia  belcanto-repertoár sok más darabját is elő lehetne adatni már kiváló hazai erőkből; erre példa volt legutóbb az Erkel Színházban nemrég bemutatott Spontini: A vesta-szűz opera - egyszeri koncertelőadása, nem beszélve a sikeres  A hugenották előadásairól is...


Operett, mint színpadi műfaj • 35642018-04-14 22:23:38

Kedves meglepetés - egyszeri alkalom!!!



Lili bárónő 300 PLUSZ 1!



Operettszímhaz.hu , 2018-04-12



„Májusban ünnepeljük a Lili bárónő 300. előadását a Raktárszínházban, mivel azonban ott 100 fős a nézőterünk, nemrégiben színházunk egyik elszánt rajongója, Fejes Hajnalka Lőrinczy György főigazgatóhoz fordult egy nagyszerű javaslattal. Így született meg a Lili bárónő 300 PLUSZ 1 ötlete, amelyet június 6-án, 19.00 órától láthatnak a nagyszínpadon, természetesen ugyanazokkal a vendégekkel és meglepetésekkel, mint a 300 előadást. A főigazgató úr a Mokka ma reggeli adásában azt is bejelentette, hogy ezúttal nagyzenekari kísérettel játsszuk ezt a közönségkedvencet! A jegyértékesítést megkezdtük!



 


Operett, mint színpadi műfaj • 35632018-04-14 11:05:30

Villanófényben - Vágó Zsuzsi



Operettszinhaz.hu,  2018. április 14.



"Március végétől ismét látható a Budapesti Operettszínház nagysikerű előadása, az Én és a kisöcsém. Eisemann Mihály klasszikusának címszerepében ezúttal Vágó Zsuzsi mutatkozik be, akivel a nézők eddig elsősorban musicalek főhősnőiként találkozhattak. A műfaji váltásról, a Rebecca felújításáról, a Bársony Rózsi emlékgyűrűről és az eddig megtett útról beszélgettünk a művésznővel."


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606952018-04-14 10:32:18

Az Opera honlapjáról:



"Az elmúlt napokban az Opera Zenekara kísérte Edita Gruberovát, Schöck Atalát, Vörös Szilviát és Krzysztof Bączykot a V4 országok fővárosait felkereső operaturnén. A Kovács János és Peter Valentovič által vezényelt hangversenysorozat varsói állomására Ókovács Szilveszter főigazgató is elkísérte az együttest, aki az alábbi gondolatokat fogalmazta meg a turné alkalmából":



"A magyar V4-elnökséghez kötődő, a magyar állam által támogatott, a Müpa által szervezett V4 operagálák sorozatát az Opera Zenekara valósítja meg. 65 zeneművész kollégánk szerdán a Varsói Filharmónia koncerttermében is nagyot muzsikált. Természetesen a leginkább szívet melengető a vegyes, négy nép kultúráját összefogni kívánó program magyar elemeinek elhangzása: mennyire mást, többet jelent “idegenben” Örzse dala, vagy a Hunyadi Palotása.  A közönség akárcsak előtte három nappal Pozsonyban, a szlovák főváros illusztris helyszínén is állva ünnepelte a mieinket, Vörös Szilviát (Pozsonyban Schöck Atalát) és a gála másik főszereplőjévé teljes természetességgel előlépő Edita Gruberovát. Edita természeti csoda, és maga a V4 gondolat megtestesült csicsergése, hisz úgy lett szlovák, hogy magyar anyától született, énekelt egy Smetana-áriát, lengyel közönség elött... (Édesapja pedig osztrák volt, de egy kis monarchiás íz ma mar semmit sem ront el...) Muzsikusaink már Prágában, ma este újra játszanak, aztán térnek haza az egyhetes útról. Minden jót Nekik – mi az elmúlt napokban minden jót megkaptunk Tőlük!"



"Az Opera a magyar elnökség támogatásával megvalósuló, V4 országokat járó turnéja szeptemberben Janácek Jenůfa és Kodály Székely fonó című művének előadásaival folytatódik a három főváros legrangosabb színháztermeiben."


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26662018-04-14 10:22:27

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában elhangzott zenék közül említem meg:



Ábrahám Pál - Földes Imre - Harmath Imre: Viktória



A részletekben énekelnek:



Dolhai Attila, Szendy Szilvi, Teremi Trixi, Bozsó József, Kerényi Miklós Máté, Bordás Barbara, Peller Károly. Km. a Budapesti Operettszínház énekkara és zenekara,  vezényel: Makláry László.



Ábrahám Pál: Hawaii-egyveleg  (Körmendy Vilmos vezényli a Magyar Rádió Esztrádzenekarát.)



Aldobolyi Nagy György – Fáy I. Béla  - Szenes Iván  /Brandon Thomas színműve nyomán/: Charley nénje  - zenés vígjáték



A Charley nénje első zenés előadásának bemutatója 1970-ben, a budapesti Városmajori Szabadtéri Színházban volt. A produkciót Kerényi Imre rendezte és az előadásban játszott Bodrogi Gyula, Ernyey Béla, Paudits Béla, Páger Antal, Tolnay Klári, Kállai Ferenc, Almási Éva, Piros Ildikó, Káldy Nóra valamint Zenthe Ferenc.



1971-ben a Hungaroton  elkészítette és kihozta a darab zenei felvételét: mások mellett Lehoczky Zsuzsa is énekel azon.

 



A televízió 1986-ban készített felvételt a Zenés TV Színház számára, Málnay Levente rendezésében. Szereplők voltak: Gálvölgyi János, Kalocsay Miklós, Straub Dezső, Haumann Péter, Sinkovits Imre, Almási Éva, Tóth Enikő, Kocsis Judit, Ivancsics Ilona, Kautzky József



Most a rádióadásban az említett lemez- és televíziós felvételről csendültek fel a jól ismert melódiák, amelyeknek előadói voltak:



Haumann Péter, Kocsis Judit, Tóth Enikő, Ernyei Béla, Paudits Béla, Tolnay Klári, Páger Antal, Lehoczky Zsuzsa és Bodrogi Gyula. 



 Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel a zeneszerző: Aldobolyi Nagy György



Ismétlőadás: ma délután hat és hét óra között


Pantheon • 22072018-04-14 09:04:48

 



Meghalt Milos Forman



A Száll a kakukk fészkére rendezője 86 éves volt



 


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 6862018-04-13 13:11:23

Ma 118 éve született Lajtai Lajos zeneszerző (Budapest, 1900. április 13. - Budapest, 1966. január 12.)





„Az újrakomponáló”

Műhelye a stúdiók világa



Pest Megyei Hírlap Rádió és Televízió Újság melléklete - 1983. január 11.



Részlet a cikkből:





"Talán tíz esztendeje történt, pontosan nem emlékszem rá. Akkoriban az évtizedek óta Stockholmban élő Lajtai Lajos már minden nyáron hazalátogatott — és természetesen bejött a Rádióba is. Egy alkalommal bevittük valamelyik magnóhelyiségbe és lejátszottunk neki valami felvételt — írja a rádióújságban Földényi Ervin. A hangszóróból lüktető, sodró lendületű muzsika szólalt meg; a dobok tompa dobogása elé a trombiták húztak fémfüggönyt, hogy aztán lágy fuvolahangok építsenek hidat a következő témához, amelyben már az elektromos gitáré volt a főszerep. Lajtai feszült figyelemmel hallgatta az egyveleget.

— Ki írta?

Valamennyien nevetni kezdtünk.

— Te írtad, Lajos!

— Játsszátok le megint. ..

Lajtai második hallásra már úgy figyelt, mint aki nem akar hinni a fülének. Az új feldolgozásban az emlékeket idéző lágy melódiákat nem forgatta ki a hangszerelő - csak újraköltötte őket. S a szöveg nélküli egyvelegben a mai Óbudát, a modern Tabánt és a közelmúltbeli nyarat énekelte meg.

— Remek — tört ki Lajtaiból —, valóban én írtam ezeket a dalokat, de először csak a modern, ötletes hangszerelésre tudtam odafigyelni. Ki az, aki újrakomponált engem?



Bemutattuk neki Körmendi Vilmost…"



 



Búcsú Lajtai Lajostól



Film Színház Muzsika, 1966. január 21.



Élete utolsó évtizedeiben Stockholmban élt Lajtai Lajos, magyar zeneszerző, mégsem szakadt el egyetlen pillanatra sem a várostól, melyről dalai szóltak. Hiába járta a nagyvilágot, az ő világa Pest volt; az óbudai utcák, a Sziget, s az óra a régi Nemzetinél, ahol már nem áll meg a hatos villamos.



A fasizmus elől ment el Svédországba, de szinte minden év nagyrészét itthon töltötte. Természetes volt, hogy feltűnt a Hungária mélyvizében, a Kellér-asztalnál, vagy az Operettszínházban, ahol ma is Honthy a primadonna, s a Fészekben, színészek, muzsikusok, hírlapírók között. Talán az volt a furcsa és szokatlan, amikor ottjáró magyarok Stockholmban találkoztak vele. Az egyik búcsúztatóban olvastuk róla, hogy hazánkban vendégeskedő magyar zeneszerző — nos, Lajtai sohasem volt vendég Budapesten, ő itthon volt, itthon is halt meg, a körúti hotelben, mely előtt abban az utolsó pillanatban is elsuhant a megzenésített hatos villamos.



Kedden temették, a főváros által adományozott díszsírhelyen, nem mint idegenbe szakadt honfitársat, hanem mint finom, mindig pesti zeneszerzőt, s a magyar művészvilág kedves, rokonszenves alakját.



 


Belcanto • 9102018-04-13 11:55:25

 



Il Belcanto Italiano: Rossini, Bellini e Donizetti (in Stuttgart)



2018-07-17



Unter der künstlerischen Leitung von M° Angelo Mulé.



Im Rossini-Jahr 2018 (150. Todestag des Komponisten) präsentieren wir Ihnen ein Gala-Abend mit den schönsten Arien und Duetten für Sopran, Alt, Tenor und Bariton aus dem reichen Opernrepertoires Rossinis. Neben Rossini werden Werke seiner Zeitgenossen Bellini und Donizetti vorgestellt.



Eintritt frei. Anmeldungen erforderlich unter: 0711 / 16 281 0.



Informationen



Datum: Di 17 Jul 2018



Uhrzeit: Um 19:00



Organisiert von : Italienisches Kulturinstitut Stuttgart



In Zusammenarbeit mit : Stadt Stuttgart



Eintritt : frei


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 6842018-04-13 11:45:02

Ma 112 éve született Koréh Endre (Sepsziszentgyörgym 1906, április 13. - Bécs, 1960. szeptember 21.)  operaénekes (basszus)






  • Film Színház Irodalom, 1944. január 6.



„Egy édes, álmos medvebocs...” - Beszélgetés Koréh Endrével



Fül- és szemtanúi voltunk legutóbb annak, hogy Koréh Endre, Operaházunk kiváló énekművésze komoly hangversenyen énekelt Schubert-, Brahms- és Schumann- dalokat, de a közönség a koncert végén egyhangúan kiáltotta feléje:



A medvebocsot



Koréhnak a »medvebocs« olyan népszerű száma, mint amilyen Lucienne Boyer-nek a »Parlez moi d’amours ...« vagy Paul Robeson- nak, a világhírű néger énekesnek az »Old man river ... ,« esetleg hogy nagyot mondjunk, Saljapinnak az »Ej ubnyem... «Minden kívánsághangversenyen ezt énekli, rengeteg hanglemezt adlak el ezzel a felvétellel.



— Három évvel ezelőtt, — mesélte nekünk Koréh Endre, — egy este nálunk vacsorázott néhány vendég, köztük Zakál Dénes, a nemrég elhunyt tehetséges zeneszerző. Megpendítettem előttük, hogy szeretnék egy jó zeneszámot, amellyel koncerteken szerepelhetek. Zakál leült a zongorához és így született meg az »Egy édes álmos ráncos medvebocs« című dal. Nem vagyok jazzénekes, de nagyon örültem a számnak és bizony valahányszor kérik, elénekelem.



Koréh a legkomolyabb művészek egyike. Egyformán nagy sikere volt »Don Carlos« Fülöp-jében, a »Parsifal-« Gurnemans-ában, az »Istenek alkonya« Hagen-jében, a »Szöktetés a szerályból» Ozmin- jában.



— Csaknem valamennyi műsoron levő darab basszus-szerepét tudom, — mondta aztán. — Most tanulom Ochs szerepét a »Rózsa- lovag«-ban, majd nemsokára utazom Bécsbe. A bécsi Operaház szerződtetett le huszonöt estére. Márciusban kezdem meg a vendégjátékomat és felváltva énekelek Budapesten és Bécsben. Beethoven »Fidelio«-jában Rocco szerepét fogom énekelni.



— Van még egy medvebocs

szerű száma?

— Igen. A »Mély pincében ...«



Könnyű neki, olyan mély hangja van, mint az orgonának.

Szerintünk a medvebocsnak azért van olyan nagy sikere, mert ez a remek művész, noha igen elegáns úriember, mégis mulatságos, ha a medvebocsról énekel. Koréh ugyanis igazi nagy darab ember…


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606932018-04-13 11:18:30

Jön még télre tavasz



Fidelio, 2018.03.19. 09:09



(A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. február-márciusi számában jelent meg.)



"Az Opera dolgozói, kik sokan otthonuknak tekintik az Ybl-palotát, fájó szívvel dobozoltak össze és hagyták el e gyönyörű épületet. Ráadásul még komorabb idők jönnek: hosszú éjszakák, téli hideg és az újjászületés előtti pusztulás, vagy szebben: bontás.”


Kedvenc magyar operaelőadók • 10802018-04-13 11:12:43

„Színészlélek” – Szvétek László operaénekes – interjú



Fidelio/Operamagazin - 2018.04.08. 09:00



"Nem lett énektanár, mert a tanárképzőn a hangja alapján az operaszínpad felé irányították, s mint később kiderült, az előadásokban nem az énektechnikai kérdéseket, inkább a színészi megvalósítás problémáit oldja meg szívesebben. Szvétek László huszonnégy éve debütált a Magyar Állami Operaházban, tavaly pedig az intézmény Kamaraénekese lett.”



 


Opernglas, avagy operai távcső... • 200142018-04-13 11:10:10

 



Üljek otthon, csináljam a semmit?” – René Kollo 80 évesen tér vissza a színpadra



Fidelio. hu, 2018.03.09. 09:51




"A legendás Wagner-tenor újra a rivaldafénybe lépett, 15 állomásos turnéra indul, de azt mondja, hogy Bayreuth úgy rossz, ahogy van, és a hotelszobájával sincs megelégedve."




 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26652018-04-13 10:38:58

A Dankó Rádió  mai operettműsorának zenei kínálatából kiemelem:



Carl Zeller: A madarász



Az elhangzott részletek más-más stúdiófelvételekről szólaltak meg:



Verseket fordította: Erdődy János és Fischer Sándor.



- Postás Milka belépője: „Viszem a postazsákot én…” (Kertesi  Ingrid, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás 



- Bevezető kórus és Ádám dala: „ Adj, Isten!... / Hip, hip, hip Tóbiás…." (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00 21.35.



- A hercegnő belépője, I. felv., Rajnakeringő: „Dús vidék, napsugár…/ Rajna-táj, égi báj…”  (Csonka Zsuzsanna)



- Kettős: „A nagyvilág rózsákból áll…” (Kovács József és Gregor József, Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Pál Tamás)



 



A Túl az Óperencián adását 18 órától újra meghallgathatjuk a rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26642018-04-13 10:28:00

Kapcs. 2.663.  sorszámhoz



Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Pontosítom a rádióban sugárzott felvételről hallott Nagyhercegnő bordala – rondó kezdő szövegét: 



"Élt egyszer régen nagybácsi, akinek híres volt a torka…./A serleg, mellyel koccintott, olyan volt, mint egy jó nagy dézsa, hogy tíz akóval  felhajtott , de közben  majd szomjan halt néha.  Igyunk!  Igyunk! …" (Házy Erzsébet, km. Kishegyi Árpád, valamint az MRT  Énekkara)


G.F. Händel Operák, Zeneművek • 17162018-04-13 10:24:28

 



Holnap lesz 259 éve, hogy meghalt Händel 74 éves korában.



A Bartók Rádió ma közvetíti felvételről



 12:36 – 15.00



Georg Friedrich Händel: Messiás, HWV. 56.http://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



Vez.: Jordi Savall



Km.: La Capella Reial de Catalunya, Le Concert des Nations



Km.: Rachel Redmond (szoprán), Gabriel Díaz (kontratenor), Nicholas Mulroy (tenor), Matthias Winckhler (basszus),



 (Barcelona, Palau de la Música Catalana,  2017. december 20.)



 


Moldován Stefánia • 442018-04-12 21:49:30

Ma hat éve hagyott itt bennünket Moldován Stefánia (Sajóudvarhely, 1929. augusztus 24. – Budapest, 2012. április 12.) Liszt Ferenc-díjas  opera-énekesnő (drámai szoprán)





Moldován Stefánia Melinda szerepében



 



Az alábbi írás a Film Színház Muzsikában jelent meg (1984. december 8.)



Szerzője: (déel) – azaz, Dalos László



"Az el nem tékozolt hang"



Van a magyar operai életben egy újsütetű „elvárás”: az énekesnő köteles elinni, elcigarettázni, eléjszakázni, egyszóval elveszíteni a hangját, ha elérkezett egy bizonyos életkorba. Ha nem teszi, abból a legteljesebb zűrzavar támad. Először is „hogy jön ahhoz” az illető, hogy megőrizte a vocét?! A papírforma nem mondhat csődöt! Másodszor: miért foglaljon le az az énekesnő egy helyet az együttesben, ha van arra jelölt több is. Harmadszor ... Negyedszer ...

Egy biztos: az operaéneklés és -játszás korántsem generációk ügye, hanem jó művészeké, még jobb művészeké, nagyon jó művészeké. Velük lehet operát csinálni. Velük kell operát csinálni. Fiatalokkal, ha ilyenek, éppenúgy, mint kevésbé fiatalokkal. Megírtuk már egyszer-kétszer: az énekes nem a személyi igazolványában szereplő születési évszámával énekel, hanem a hangjával. Egyszóval „hangbirtokos” igazi művészekkel lehet és kell operát játszani, azokkal is, akik az „elvárás” ellenére megőrizték hangjukat, mert tudják, hogy közvagyonra vigyáznak. Már pedig ha ők így élnek, s ezt teszik, akkor senki nem gazdálkodhatik úgy azzal a közvagyonnal, hogy — már nem lévőnek tekinti.



Egy nyilvánvalóan el nem tékozolt hangról nem lehet palam et publice kijelenteni, hogy az már pedig nincs, elveszett, elivatott, elcigarettáztatott stb. Nevetségessé válna, aki ilyesmit kijelent. Ám ha a hang tulajdonosát bele akarják gyömöszölni az „elvárás” skatulyájába, olyan látszatot lehet teremteni, mintha elvesztette volna a hangját. Ha például egy drámai szopránénekesnő tegnapelőtt, tegnap és ma kiválóan énekelte nagy szerepeit, s utána holnap, holnapután, sem azután nem tűzik ezekre ki, és közben netán évek múlnak el — az a látszat támadhat, hogy az illető már nem tudja elénekelni azokat a szerepeket. Ha kitűznék, nyomban kiderülne, hogy el tudja, esetleg jobban is, mint mások. De nem tűzik ki. Hibás kör ez. Hogyan lehet belőle kitörni? Sehogyan. Az énekesnő nem tűzheti ki önmagát.



Az egész folyamatban van valami mérhetetlenül művészetellenes. És — titokzatos.



Cui prodest: kinek használ? Mert ez aztán csak árt! Árt az áldozatnak, mert méltatlanul és jogtalanul elütik attól, amit tennie a hivatása. Árt a színháznak, művészi munkája biztonságának, ha netán még akkor sem kérik föl szereplésre az érintettet, ha ezzel megmenthetnének egy veszélyben forgó előadást. Árt a közönségnek, amely nem érti,  miért nem énekel ez vagy az, akit szeret. Árt a fiatalabb énekesnemzedéknek, amely így nem hallhatja érettebb pályatársát, nem tanulhat tőle.



Csupa ártalom ez az egész. De akkor miért van?

Persze, az is elképzelhető, hogy hibás körök nem szerveztetnek. Semmi szükség rájuk.





Mindez a Bánk bán november 23-i előadásán is eszünkbe jutott. Melinda alakítója, Moldovan Stefánia huszonöt éve tagja az Operaháznak. Az Erkel- opera rendkívül nehéz női főszerepét már 1954-ben, szegedi indulásakor énekelte, szerep és énekesnő kapcsolata azóta tart. Osváth Júlia és Moldován Stefánia a magyar operakultúra két Melinda-„nagybirtokosa”, a szerep megőrzésének és elénekelni- tudásának esztendeit is tekintve. A jubiláns drámai szopránnak egyébként mindig is Osváth volt a példaképe, az ő Melindáját igyekezett folytatni. A folytonosság gondolatában nem kívánhatunk mást: a szerep majdani megszólaltatói premierjük után három évtizeddel is énekeljék oly el nem tékozolt hangon Melindát, ahogyan most Moldován Stefánia.



Leírtuk már róla: szerintünk ő az abszolút Melinda. Miből áll ez össze? Hangszépség, megvesztegető énekelni-tudás, mesteri technika, pianókultúra; teljes énekesi és színészi azonosulás a figurával; évtizedek művészi tapasztalatainak summája. És mindezek közepén: a személyiség sugárzása. Az ő Melindája: Valaki a színpadon — magyar nagyasszony, aki spanyolnak született; ezt is érezni benne. Alakítását régóta figyeljük. Mindig ugyanaz, és mindig más is. Ennek a dialektikáját olyan művészi eszközökkel valósítja meg, amelyek mindig egy első előadás frissességét idézik föl, és mindig újabb részletekkel gazdagok. Most új rendezésben, új díszletek között alkotta újjá Melindáját, olyan régi partnerrel, mint a címszerepet egyenletes magas szinten, érzelmekben gazdagon éneklő Horváth Bálint. Moldován az őrület megszületésének és elhatalmasodásának folyamatát új részletekkel dúsította; visszatérő kendő-játéka mélyen megrendített; a Tisza-parti jelenetben a tragédia oly teljességéig vitte el Melindát, ahonnét csak az örvénylő, viharos vízbe visz tovább az út.



Moldován Stefánia megőrizte hangját, évtizedeink egyik legszebb szopránját el nem tékozolta. Meg is kapta érte, ami egy sajátos szemlélet okán jár: 1979 májusa óta nem lehetett Melinda, a dalszínház nem tűzte ki rá. Most, hogy öt és fél év után ismét elénekelte (ráadásul hogyan!), nem tudhatjuk, mi lesz a büntetése.





 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42392018-04-12 20:44:54

Kapcs. 4238. sorszámhoz



Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Pontosítom a rádióban sugárzott felvételről hallott Nagyhercegnő bordala – rondó kezdő szövegét: 



"Élt egyszer régen nagybácsi, akinek híres volt a torka…./A serleg, mellyel koccintott, olyan volt, mint egy jó nagy dézsa, hogy tíz akóval  felhajtott , de közben  majd szomjan halt néha.  Igyunk!  Igyunk! …" (Házy Erzsébet, km. Kishegyi Árpád, valamint az MRT  Énekkara)


Elénekelte-e Montserrat Caballé Szegeden a Hazám, hazám áriát? • 362018-04-12 20:35:50

Szívesen,  és sokunk kedvére...


Házy Erzsébet művészete és pályája • 42382018-04-12 13:56:38

Kapcs.  4082., 3817., 1431. és a 605. sorszámokhoz.



A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában ma az egyik nagy kedvenc operettem részletei is ismét helyet kaptak – újólag, hiszen a rádió műsorsorozatában időről-időre mindig újra adásba kerülnek, sokadszorra is, a „könnyű múzsa”, a zenés színpad műfaja  ismert vagy kevésbé ismert alkotásainak a betét számai.



Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Ennek a klasszikus francia nagyoperettnek a magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt -,  először1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére jóval előbb, már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 



Az énekszámokban Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János hallható.



Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás




Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál



A délelőtti adásban a következő részletek szólaltak meg az operettből:




  • Bevezető kórus

  • Vanda és Fritz kettőse: „Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…/ Ki nekem ront, pórul járhat!...”   (Németh Marika, Réti József)

  • Fritz dala: „Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, levest kap a baka, komisz kenyeret, holnap puska ropog, ágyú riogat…/Körbe perdülünk, lengve lendülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj…” (Réti József, km. az Énekkar)

  • Jelenet és Bumm tábornok dala: „Ez botrány! Ezer ördög! Itt a táborban lányok! / - Bumm! Mindig rosszkor jön…  /- Ahogy felnyihog harci ménem, föl, harcra hát, rohamra indulok én az élen, hegy-völgyön át…Piff, paff, puff, tarapapabumm, legyőzött a generál Bumm, bum!...” (Melis György, km. Németh Marika és Réti József, valamint az Énekkar)

  • A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József):



Nagyhercegnő:

- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 

Mondd néki el azt, amit érzek! 



Fritz: 

-De mit?

 



Nagyhercegnő: 

- Amit itt látsz…

Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.

Mondd el azt, hogy bódító férfi…

Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...

És győzni néha többet ér, 

Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 

Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.

Mondd el azt, hogy mindenem lángol.

Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 

Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!



Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 

Csak szenvedek nappal és éjjel!

Csak álmodom róla szüntelen, 

És nem adom reményem, mégsem. Ó!



Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!

Mondd el azt, hogy várok rá végig!

Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!

Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!



Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?



Fritz: 

- Sorsom dől el ezen! 

Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagy gond: igen vagy nem? 



Nagyhercegnő:

- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 

Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!

Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?



Fritz:

- Mondja azt, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

-Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 

Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 

Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 

Ha tudom, milyen sóvárgó..,



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Nos, hát…



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Mondja még, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó… Most érti már? 



Fritz:

- Ez tehát a szó…



Nagyhercegnő:

- Én vagyok ő….



Fritz:

- Ez érthető…




  • Nagyhercegnő bordala – rondó: „Élt egyszer nagybácsi, kinek torka felhörpintett…” (Házy Erzsébet, km. Kishegyi Árpád, valamint az Énekkar)

  • Parasztdal - Jelenet és Fritz dala: „Nos, felség, hát megjöttem én, Holala…De nem, mint egy hősköltemény, Holala…/Csúnya volt. Csúnya volt. Ezt ismerjék el, egy tábornok mást érdemel…/  Az ajtóban állt már a férj. Bizony ám…Ott várt rám, és én nem tudtam, miért? Igazán..,/ Szégyen! Szégyen! Szégyen! Szégyen!...” (Réti József, km. Házy Erzsébet, Németh Marika és Énekkar)

  • Jelenet és a III. felvonás fináléja: „- A díszsisakom visszakaptam! - A lantomat visszanyerem! A szívem végleg önnek adtam! - És viszontlátom két szép gyermekem! - Visszavár most a csendes fészek! - Ahol szépen megbújunk majd!.../- Mindenkor izgalmak és vétkek: Jobb a csend, elkerülni minden bajt. /-  Bár főtábornok rangos serege csak most ér haza végre, egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe/… A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége…Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám! Ó!…(finálé kórus)  (Házy Erzsébet, Németh Marika, Bartha Alfonz, Réti József, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János és az Énekkar)



 



Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségein.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26632018-04-12 13:50:55

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában ma az egyik nagy kedvenc operettem részletei is ismét helyet kaptak – újólag, hiszen a rádió műsorsorozatában időről-időre mindig újra adásba kerülnek, sokadszorra is, a „könnyű múzsa”, a zenés színpad műfaja  ismert vagy kevésbé ismert alkotásainak a betét számai.



Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Ennek a klasszikus francia nagyoperettnek a magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt -,  először1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére jóval előbb, már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 



Az énekszámokban Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János hallható.



Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás




Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál



A délelőtti adásban a következő részletek szólaltak meg az operettből:




  • Bevezető kórus

  • Vanda és Fritz kettőse: „Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…/ Ki nekem ront, pórul járhat!...”   (Németh Marika, Réti József)

  • Fritz dala: „Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, levest kap a baka, komisz kenyeret, holnap puska ropog, ágyú riogat…/Körbe perdülünk, lengve lendülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj…” (Réti József, km. az Énekkar)

  • Jelenet és Bumm tábornok dala: „Ez botrány! Ezer ördög! Itt a táborban lányok! / - Bumm! Mindig rosszkor jön…  /- Ahogy felnyihog harci ménem, föl, harcra hát, rohamra indulok én az élen, hegy-völgyön át…Piff, paff, puff, tarapapabumm, legyőzött a generál Bumm, bum!...” (Melis György, km. Németh Marika és Réti József, valamint az Énekkar)

  • A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József):



Nagyhercegnő:

- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 

Mondd néki el azt, amit érzek! 



Fritz: 

-De mit?

 



Nagyhercegnő: 

- Amit itt látsz…

Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.

Mondd el azt, hogy bódító férfi…

Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...

És győzni néha többet ér, 

Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 

Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.

Mondd el azt, hogy mindenem lángol.

Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 

Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!



Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 

Csak szenvedek nappal és éjjel!

Csak álmodom róla szüntelen, 

És nem adom reményem, mégsem. Ó!



Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!

Mondd el azt, hogy várok rá végig!

Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!

Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!



Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?



Fritz: 

- Sorsom dől el ezen! 

Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagy gond: igen vagy nem? 



Nagyhercegnő:

- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 

Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!

Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?



Fritz:

- Mondja azt, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

-Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 

Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 

Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 

Ha tudom, milyen sóvárgó..,



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Nos, hát…



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Mondja még, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó… Most érti már? 



Fritz:

- Ez tehát a szó…



Nagyhercegnő:

- Én vagyok ő….



Fritz:

- Ez érthető…




  • Nagyhercegnő bordala – rondó:Élt egyszer nagybácsi, kinek torka felhörpintett…” (Házy Erzsébet, km. Kishegyi Árpád, valamint az Énekkar)

  • Parasztdal - Jelenet és Fritz dala: „Nos, felség, hát megjöttem én, Holala…De nem, mint egy hősköltemény, Holala…/ Csúnya volt. Csúnya volt. Ezt ismerjék el, egy tábornok mást érdemel…/  Az ajtóban állt már a férj. Bizony ám…Ott várt rám, és én nem tudtam, miért? Igazán..,/ Szégyen! Szégyen! Szégyen! Szégyen!...” (Réti József, km. Házy Erzsébet, Németh Marika és Énekkar)

  • Jelenet és a III. felvonás fináléja: „- A díszsisakom visszakaptam! - A lantomat visszanyerem! - A szívem végleg önnek adtam! - És viszontlátom két szép gyermekem! - Visszavár most a csendes fészek! - Ahol szépen megbújunk majd!.../- Mindenkor izgalmak és vétkek: Jobb a csend, elkerülni minden bajt. / - Bár főtábornok rangos serege csak most ér haza végre, egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe/… - A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége…Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám! Ó!…(finálé kórus)  (Házy Erzsébet, Németh Marika, Bartha Alfonz, Réti József, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János és az Énekkar)



 



Offenbach operettjének részletei mellett más, a musical műfajából is felcsendültek dalok:



a Macskák című Andrew Lloyd Webber- T. S. Eliot - darab zenei felvételeiről hallottuk énekelni Bencze Ilonát, Haumann Pétert, Almási Évát és Póka Évát. (Magyar szöveg: Romhányi József)

 



A műsor elején a mai születésnapos Oszvald Marikát köszöntötte a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya: a bejátszott felvételen a Grisette-dal hangzott el Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből.



Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségein.


Elénekelte-e Montserrat Caballé Szegeden a Hazám, hazám áriát? • 342018-04-12 10:33:08

Montserrat Caballé ma 85 éves



Bartók Rádió mai műsorán szerepel:





12:36 – 13.39



Montserrat Caballé Giuseppe Verdi-áriákat énekelhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



1. Az álarcosbál - Amélia áriája II. felv., (km.: Római Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Bruno Bartoletti - Római Rádió, 

1969. október 14.),



 2. Ernani - Elvira áriája III. felv. (km.: Milánói Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Gianandrea Gavazzeni - Milánói Rádió, 

1969. március 25.),



3. A trubadúr - a) Leonóra áriája IV. felv., b) Miserere (km.: Giuliana Matteini, Valiano Natali, Richard Tucker - ének, Milánói Teatro Comunale Ének- és Zenekara, vez.: Thomas Schippers - Firenzei Teatro Comunale, 

1968. december 11.),



4. Luisa Miller - a) Luisa áriája I. felv., b) Luisa áriája II. felv. (km.: Ezio Flagello - ének, New York-i Metropolitan Opera Zenekara, vez.: Thomas Schippers - New York-i Metropolitan Opera, 

1968. február 17.),



5. A kalóz - Gulnara áriája II. felv. (km.: Firenzei Teatro Comunale Zenekara, vez.: Franco Capuana - Firenzei Maggio Musicale, 

1967. június 15.)


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 6812018-04-12 10:31:26

Montserrat Caballé ma 85 éves



Bartók Rádió mai műsorán szerepel:





12:36 – 13.39



Montserrat Caballé Giuseppe Verdi-áriákat énekelhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



1. Az álarcosbál - Amélia áriája II. felv., (km.: Római Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Bruno Bartoletti - Római Rádió, 

1969. október 14.),



 2. Ernani - Elvira áriája III. felv. (km.: Milánói Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Gianandrea Gavazzeni - Milánói Rádió, 

1969. március 25.),



3. A trubadúr - a) Leonóra áriája IV. felv., b) Miserere (km.: Giuliana Matteini, Valiano Natali, Richard Tucker - ének, Milánói Teatro Comunale Ének- és Zenekara, vez.: Thomas Schippers - Firenzei Teatro Comunale, 

1968. december 11.),



4. Luisa Miller - a) Luisa áriája I. felv., b) Luisa áriája II. felv. (km.: Ezio Flagello - ének, New York-i Metropolitan Opera Zenekara, vez.: Thomas Schippers - New York-i Metropolitan Opera, 

1968. február 17.),



5. A kalóz - Gulnara áriája II. felv. (km.: Firenzei Teatro Comunale Zenekara, vez.: Franco Capuana - Firenzei Maggio Musicale, 

1967. június 15.)


A nap képe • 20492018-04-12 10:29:23

Montserrat Caballé ma 85 éves



Bartók Rádió mai műsorán szerepel:





12:36 – 13.39



Montserrat Caballé Giuseppe Verdi-áriákat énekelhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



1. Az álarcosbál - Amélia áriája II. felv., (km.: Római Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Bruno Bartoletti - Római Rádió, 

1969. október 14.),



 2. Ernani - Elvira áriája III. felv. (km.: Milánói Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Gianandrea Gavazzeni - Milánói Rádió, 

1969. március 25.),



3. A trubadúr - a) Leonóra áriája IV. felv., b) Miserere (km.: Giuliana Matteini, Valiano Natali, Richard Tucker - ének, Milánói Teatro Comunale Ének- és Zenekara, vez.: Thomas Schippers - Firenzei Teatro Comunale, 

1968. december 11.),



4. Luisa Miller - a) Luisa áriája I. felv., b) Luisa áriája II. felv. (km.: Ezio Flagello - ének, New York-i Metropolitan Opera Zenekara, vez.: Thomas Schippers - New York-i Metropolitan Opera, 

1968. február 17.),



5. A kalóz - Gulnara áriája II. felv. (km.: Firenzei Teatro Comunale Zenekara, vez.: Franco Capuana - Firenzei Maggio Musicale, 

1967. június 15.)


Lehár Ferenc • 6222018-04-11 22:37:59

Lehártól; Lehárnak; Lehárról; Lehárra – levelekből, nyilatkozatokból, visszaemlékezésekből



(LXXIV.)



Lehár Ferenc – és a „Szép a világ”



Még tartottak Bécsben, Komáromban és Budapesten Lehár születésének 60. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségek, koncertek, előadások, amikor az év végén, 1930. december 3-án, a berlini Metropol-Theater kihozta a komponista új operettjét, a Szép a világot.



A sajtó, s legfőképpen a bécsi sajtó azt terjesztette, hogy a főpróba végén valódi botrányra került sor. Lehár így vélekedett: az ilyesmit „nem kell tragikusan felfogni. Ha az emberek naphosszat próbálnak és még a bemutató napján is hajnali hat óráig tartanak a próbák, hát az alaposan megviseli a színészek idegeit. Mindenki ingerült, és olyan érzékeny, mint egy gyulladt vakbél, senki nem mérlegeli úgy a szavait, mint máskor. Ismeretes, hogy művészi szempontból annyira összeforrtam a művemmel, hogy nekem minden változtatás olyan, mintha megszentségtelenítették volna, ami nekem a legszentebb. Hirtelen észrevettem, hogy valamit változtattak a második felvonáson. Megkérdeztem, hogy ezt ki tette. Amikor megtudtam, hogy a Rotter direktor urak voltak a tettesek, dühömben azt mondtam: de hiszen ez zeneileg…  Ha nyugodtan végiggondoltam volna a dolgot, ne tettem volna ezt a kijelentést, hiszen mindenki tudja, aki csak ismer, mennyire nem vagyok agresszív. Ahogyan az már a színházakban lenni szokás, megjegyzésemet továbbadták Rotteréknek, s azok aztán agresszívek lettek velem szemben.”



/Forrás:  Lehar: Der Konflikt Lehárs mit Rotters. Wie es zum ’Krach’ kam  (Lehár konfliktusa Rotterékkel. Hogyan került sor a ’botrányra’), Neues Wiener Journal, Bécs, 1930. december 28.



Ám a bemutató estéjére mindenki megbocsátott, mindenki elfelejtette az ügyet. Rotterék azon voltak, hogy a műsorfüzetben is jóvátegyenek mindent: „Ha Richard Wagner nagy teljesítményének nevezhető, hogy tíz művön keresztül wagneri és mégis minden alkalommal más legyen, akkor Lehár – ezt végre ki kell mondani – az operett Wagnere!



A mű cselekménye a „Végre egyedül” szüzséjéből ismerős lehet. Ami változott ahhoz képest: Frank Hansen báróból egy meg nem nevezett ország trónörököse lett, Dolly Doverlandot előléptették Lichtenbergi hercegnővé, aki hol hegyi vezetőnek, hol nagyzoló szélhámosnak nézi a trónörököst.



A zenének megint egyszer sok baja volt a szövegkönyv hiányosságaival, melyet - így a sajtó – „szeretetreméltó igénytelenséggel fogalmaztak meg a szövegírók”.  De valamennyi kritika ilyen vagy hasonló szavakkal zárult: „Lehárt, aki maga vezényelt, lelkesen ünnepelték”.



Ám valamiféle elvárás is hangot kapott: „Merem állítani: ha Lehár úgy döntött volna, hogy az első és a harmadik felvonást úgy kezelje, mint a másodikat, akkor bájos vígopera kerekedett volna ki a műből. A második felvonást ugyanis, akárcsak a „Végre egyedül” idején, szinte teljesen végigkomponálta. Lehár volna a legalkalmasabb arra, hogy ideális opera buffát írjon. Ez a második felvonás kötelez. Reméljük, hogy Lehár hamarosan eleget tesz ennek a kötelezettségnek. „



/Forrás: Rudolf Lothar, Lehar-Premiere in Berlin. Grosser Erfolgt seiner Oper „Schön ist die Welt”, Neues Wiener Journal, Bécs, 1930. december 7.; Otto Schneidereit: Lehár – Zeneműkiadó, 1988/



 



Magyarországon a berlini ősbemutató után csak négy évre rá láthatta a hazai közönség Lehárnak ezt az operettjét: Szegedről hozta fel Pestre társulatával Sziklay Jenő színházigazgató, és a Király Színházban 1934. december 24-én mutatták be a darabot. Rátonyi Róbert Operett könyvében írja, hogy az előadás közönsége felállva ünnepelte a jobb egyes páholyban ülő Lehár Ferencet, aki lázas beteg volt, és orvosai tilalmát megszegve jött el Bécsből a premierre. Lelkesen megtapsolta Török Emilt a nyitány után.  „ – Micsoda nagyszerű karmester. S hogy érti az operettet!...”



Az előadás folyamán Lehár minden taktust együtt dúdolt a zenekarral, s néha önkéntelenül megmozdult jobb kezének mutatóujja, és parányi mozdulatokkal együtt dirigált a karmesterrel…



A premier másnapján a Pesti Hírlap így írt a bemutatóról:



„Miről is szól a Király Színház tegnap bemutatott operettje: Tulajdonképpen csak arról. hogy Szép a világ! Igaz a világ nem mindig szép, de ha van egy Lehár Ferenc, aki muzsikájával ilyen széppé tudja tenni, mint ahogy ez a nagy zeneszerző teszi, akkor magunk is elhisszük, hogy valóban … szép a világ!



Vissza Otto Schneidereit Lehár-könyvéhez: 



Bécsben, Hubert Marischka a Theater an der Wien direktora 1931 karácsonyán kihozta a Szép a világot; Lehár vezényelt, s nyilván megelégedésére szolgált, hogy megmutathatta Rotteréknek: nem szorul rájuk.



Az a bizonyos veszekedés a Szép a világ berlini főpróbáján alighanem mégis komolyabb volt, mint ahogy Lehár állította. Maga Richard Tauber volt az, aki még egyszer összefoglalta az akkori eseményeket úgy, ahogyan ő látta. E szerint kissé másképp estek a dolgok: „Lehár a Szép a világ berlini ősbemutatója idején hevesen összekülönbözött a Rotter-féle vezetőséggel, s a helyzet odáig fajult, hogy kijelentette: egyetlen művét sem engedi át többé Rotterrék színházainak. Amikor elutazott, igen rossz volt a hangulata és joggal mérgelődött… Jómagam kényes helyzetben voltam: a szívem Lehárhoz húzott, a szerződésem Rotterékhez kötött. S e szerződés szerint (1931) karácsonyán vagy egy Lehár-művet, vagy egy klasszikus bécsi operettet kellett bemutatni.”



/Forrás: Richard Tauber: „Mein Seitensprung nach 6jähriger Ehe. Warum ich ’Schön ist Die Welt’ in Wien nicht singe” , (Félrelépésem hatesztendei házasság után. Miért nem énekelem Bécsben a „Szép a világ”-ot), Neues Wiener Journal, Bécs, 1932. január 6/



Mivel Lehár nem állt kötélnek, A szerelem dala (Das Lied der Liebe), egy Erich Wolfgang Korngold által átdolgozott Johann Strauss-kompozíció mellett döntöttek. Tauber Berlinben énekelt, Lehár Bécsben vezényelte utolsó előtti operettjét. A Szép a világ 1932 márciusáig volt műsoron, s több mint 90 előadást ért meg.



/Otto Schneidereit: Lehár – Zeneműkiadó, 1988/



 



(Folytatom)


Momus-játék • 54582018-04-11 12:53:28

Lehár Ferenc nem Corvin-láncot, hanem Corvin-koszorút kapott (1943) - 1944 februárjában vette át.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26622018-04-11 10:25:46

Az imént ért végett a szokásos délelőtti operettműsor a Dankó Rádióban.



A műsor elején a Költészet Világnapja alkalmából hallottunk egy zenés-irodalmi összeállítást  (Sebő-együttes, Latinovits Zoltán és mások felvételei)



Ezt a blokkot követte két Huszka operettnek a részletei:



Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet




  • Szeptember végén (Petőfi Sándor versének a megzenésítése)… - „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”  (Nagy Ibolya)

  • Előjáték

  • „Délibábos Hortobágyon” (Teremi Trixi és Bozsó József)

  • „Madárdalos zölderdőben jártam, hol mindig nyár van, soha nincsen tél…/Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám: leveleddel üzenek....”  (Kalmár Magda)



Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné




  • "A pej lován jár a betyár..." (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

  • „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat..../Magyar lánynak, magyar legény a babája...”  (Kékkovács Mara és Peller Károly, km. MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2014



Ezen a héten minden nap





Haumann Péter színművésszel beszélget a Dankó Rádióban a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.



Az adásban természetesen Haumann Péter musical- és dalfelvételeiből is kaptunk néhányat: elhangzott előadásában mások mellett Zerkovitz Bélától az Én és a holdvilág című szerzeménye is.



A műsor végén még Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből az Induló és palotás dallamai szólaltak meg a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tolmácsolásában, vezényelt: Rácz Márton.



 



A délelőtti, Túl az Óperencián adását ismét meghallgathatjuk délután 6 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.



 


Thomas Hampson • 2592018-04-11 09:21:25

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza



2018. április 11. szerda 22:30 - 00:35



MüpArt Classic



Thomas Hampson és a Concerto Budapest koncertje Művészetek Palotájában  felvételről



2014. november 25. , Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem





  • Mahler: X. szimfónia - I. tétel

  • Mahler: Gyermekgyászdalok

  • Schubert: VIII. (h-moll, "Befejezetlen") szimfónia, D. 759




Vezényel: Héja Domonkos.



Rendezte: Kecskés G. László



Műsorvezető: Bősze Ádám


Kedvenc magyar operaelőadók • 10792018-04-10 15:00:11

Wiedemann Bernadett: „Mi vagyunk a szolgálók, a jósnők, a boszorkányok”



Csabai Máté,  Fidelio.hu, 2018.04.09. 09:26



Wiedemann Bernadett a jósnő szerepében lép fel az Operaház új bemutatójában, Verdi Az álarcosbál című operájában. Pályája kezdete óta énekli ezt a karaktert. Tanításról, az éneklés jótékony hatásairól beszélgettünk, valamint arról, miért jó mezzoszopránnak lenni.


Operett, mint színpadi műfaj • 35622018-04-10 13:52:54

Lokál Kecskemét2018. 02. 01. 00:01



A kecskeméti Csárdáskirálynő óriási sikere nyomán



Dobó Enikő



felkérést kapott a Cirkuszhercegnő címszerepére a Miskolci Nemzeti Színháztól.





A produkció előbemutatója Miskolcon lesz, a premiert pedig, Szabó Máté rendezésében, a budapesti Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják július 20-án és 21-én.



Fantasztikus meglepetés és boldogság számomra, hogy a Csárdáskirálynő után alig pár hónappal Kálmán Imre másik csodálatos nagyoperettjének primadonna szerepére kaptam felkérést. Áprilisban kezdjük a próbákat Miskolcon, június elején ugyanott tartjuk a produkció előbemutatóját. Eddig Budapest és Kecskemét között ingáztam, a következő szezonban azonban Miskolc is az úti céljaim között szerepel majd – mondta el a kecskeméti Katona József Színház művésze."


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 6802018-04-10 13:49:03

Ma éjjel az M3 csatorna műsorán



2018. április 10. kedd 23:00 - 00:00



Századfordító magyarok



Fischer Annie (1914-1995)



(2002)



"A nő, aki mindenkit lezongorázott a színpadról. Hogyan élt ez a tündöklő tehetség a hétköznapokban? - Fischer Annie portréja."



 



Rendezte: Horváth Tünde





Időtartam: 60 perc


Operett, mint színpadi műfaj • 35612018-04-10 10:59:27

CIRKUSZHERCEGNŐ – NAGYOPERETTET MUTATNAK BE NYÁRON A MARGITSZIGETEN



szinhaz.org  2018 JANUÁR 13. SZOMBAT, 8:16



Nagyszabású operettbemutatóval készül a Budapesti Nyári Fesztivál jubileumi évadára. Dobó Enikő, Miller Zoltán, Eperjesi Erika és Szőcs Artur főszereplésével július 20-án és 21-én mutatják be a Cirkuszhercegnőt.



 A szigeti nagyszínpad idén 80 éves történetének kezdeteitől jelen levő zenés szórakoztató színpadi műfaja, a Kálmán Imre egyik legnépszerűbb darabjával tér vissza több mint egy évtized kihagyás után a nyári színház repertoárjába. A látványos, szívhez szóló és cirkuszi elemeket sem nélkülöző előadás a Miskolci Nemzeti Színházzal együttműködésben jön létre, rendezője pedig Szabó Máté, a miskolci teátrum művészeti vezetője.


Jean-Baptiste Lully (1632-1687) • 1192018-04-10 10:53:00

Ma este a Bartók Rádió sugározza:



19:35 – 22.00



Jean-Baptiste Lully: Armidehttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



Opera öt felvonásban, prológussal (1686)



Szövegét - Torquato Tasso A megszabadított Jeruzsálem c. költeménye nyomán - Philippe Quinault írta



Vezényel: Christophe Rousset



Km.: Namur Kamarakórus, Les Talens Lyrique



Szereposztás:



Armide - Marie-Adeline Henry (szoprán),

Renaud - Antonio Figueroa (kontratenor),

Dicsőség, Phénise, Mélisse és Vízinimfa - Judith van Wanroij (szoprán),

Bölcsesség, Sidonie, Lucinde - Marie-Claude Chappuis (szoprán),

Aronte és Gyűlölet - Marc Mauillon (basszus),

Hidraot - Douglas Williams (basszbariton),

Dán lovag - Cyril Auvity (kontratenor),

Artémidore - Emiliano Gonzalez Toro (tenor),

Ubalde - Étienne Bazola (basszus).


Kodály Zoltán • 3762018-04-09 17:48:20

2018. 04. 21. SZOMBAT 10:00 - 2018. 04. 21. SZOMBAT 13:00



HONTERUS ANTIKVÁRIUM ÉS AUKCIÓSHÁZ



98. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó





Kodály Zoltán [zeneszerző, népzenekutató; 1882-1967] öt időskori fényképe az 1960-as évekből.



TÉTEL TELJES LEÍRÁSA




  1. Petri (Pick) Lajos szobrászművész [1884-1963] temetésén feleségével, Péczely Saroltával a farkasréti temetőben. mérete: 14 x 9 cm. Készítője ismeretlen.

  2. 2-3. Két felvétel Kodályról a Budai várban (a Halászbástyánál és a Tóth Árpád sétányon). A fényképek mérete egységes 24 x 18 cm. Készítőjük ismeretlen.

  3. 4-5. Két fénykép Kodály Zoltánról és feleségéről, Péczely Saroltáról egy kiállítás-megnyitón. A képek mérete egységesen 18 x 13 cm. A felvételeket Balogh József készítette (a hátoldalukon bélyegzés).

    Jó állapotú eredeti fényképek.











KIKIÁLTÁSI ÁR:



24 000 HUF



Házy Erzsébet művészete és pályája • 42362018-04-09 11:09:18

Örömünkre, elkészült a  Házy Erzsébet emlékének szentelt könyv:



Klemen Terézia: Az évszázad Manonja



Talán hamarosan azt is megtudjuk, mikor jelenik meg az új  kiadvány és hol lesz megvásárolható.


Gaetano Donizetti • 9452018-04-09 10:44:26

  • Vasárnapi Ujság – 1875. szeptember 26.



DONIZETTI

1797—1848.





Olaszország, mióta több szerencsével mint érdemmel kivívta egységét, államszervezésének nehéz küzdelmei és az ezekkel járó bajok közepett ismételve adta jelét azon nagy tiszteletnek, mellyel történeti múltja, mellyel elhalt szellem-óriásai irányában viseltetik. Egymást követték és követik az ünnepélyek, melyekkel Italia nagy íróinak, mint Dante, Petrarca, vagy halhatatlan művészeinek, mint Michel Angelo, emlékét üli, betöltvén a múlt nagy hírével azt a hézagot, melyet e szép ország — a közelmúlt idők mostoha voltának utóhatása alatt — az egykori dicsőség terein ma mutat.

Sehol sem mutatkozik az olasz nép egysége szebben, tiszteletreméltóbb alakban, mint e nemzeti ünnepekben, s míg Németország népe még a sedani nagyjelentőségű nap emlékét is politikai pártok álláspontjából mérlegeli, addig az olasz Szicília csúcsától Helvéczia havas lánczolatáig mintegy család ünnepli azok emlékét, kik egységének biztos és eltörölhetetlen alapját: nyelvét és művészetét teremtették és felvirágoztatták. Itt nem zavarja visszás hang az ünnepi örömöt, az uralkodó család tagjaitól a kunyhók lakójáig, a királypárti és republikánus, gazdag és szegény, úr és szolga egyaránt lelkesedve vesz részt, s épen e tömeges, általános részvétel az, mi Olaszország nemzeti ünnepeinek hírét országuk határán messze túlviszi, s legtávolabbi nemzetekben is érdeklődést kelt irántuk. Nemzeti ünnepek azok a szó valódi értelmében, s mint Manin ünnepélyén láttuk, a politikai pártok küzdelmein felül helyezvék, ezek hullámai által érintetlen maradnak.

Mennyivel inkább áll ez azon jelesek emlékére nézve, kik nevüket oly téren tették halhatatlanná, mely a piemonti seregek minden vitézségénél s a savojai ház szerencsecsillagánál jobban biztosítá az olasz egységi törekvések sikerét: a szellemi téren. Ha ma Dantét méltán nevezik az olasz egység szellemi alapítójának: ép oly méltán tekinthetjük századunk nagy olasz művészeit ez egység megvalósulása érdekében folytatott küzdelem előharczosainak. A nemzet, melyet apró zsarnokai a közélet minden teréről leszorítottak, a művészetben s annak az érzéshez, különösen nagy tömegek hangulatához legközvetlenebbül szóló nyilatkozatában, a zenében talált vigaszt, ebből merített lelkesedést és kitartást a küzdelemhez. Saját példánk az elnyomatás közelmúlt éveiből sokkal közelebb fekvő (csak Reményi föllépésére emlékezzünk vissza s ennek gyújtó hatására) mintsem szükséges volna részleteket, egyes eseteket sorolnunk fel, melyekben az olasz nép nagy művészeinek ihletett műveiből olvasá ki múltjának emlékeit, a jelen siralmas voltát s a jövő reményeit. Oly hangon szóltak azok szívéhez, melyet megértett, s mely a zsarnok czenzorai és rendőrei által ellenőrizhető és elnémítható nem volt.



A nemzeti érzés, lelkesedés, vágyak és remények egyik legihlettebb tolmácsának, Donizettinek ünnepét ülte néhány nappal ezelőtt szülővárosa, Bergamo, s vele hazája, melynek egységén mint hű munkás dolgozott, zenéjének bűbájos hangjaival vigasztalván, lelkesítvén a csüggedőket az üldöztetés nehéz napjaiban.



Donizetti az újabb idők négy kiváló olasz zeneköltőjének csoportjában — mely rajta kívül Rossiniből, Belliniből és Verdiből állt —ha nem is legkitűnőbb, leggenialisabb, de kétségkívül legnemzetiesb jellegű; ő leginkább olasz mindannyi közt, egészen, kizárólag nemzeti, életében és műveiben egyaránt. Alig hinné az ember, hogy tanítója Mayr Simon,— kinek emlékét, híres tanítványáéval együtt ünnepelték Bergamoban, — jámbor bajor muzsikus volt.



Jellemzésül, mily helyet foglal el Donizetti nevezett társai közt, megemlítjük, hogy míg Rossini a részletek gondos kidolgozása és a külső hatásra  számított czikornyák alkalmazása által tűnik fel, minden más roppant előnyei mellett; míg Bellini az „Alvajáró", „Norma" és „Puritánok" halhatatlan szerzője a klasszikus mintákhoz ragaszkodik; míg Verdi a „Rigoletto", „Trovatore", s legújabban „Aida" szerzője, ez utóbbi művével képes volt oly mozdulatot tenni a Wagner-féle német irány felé, melyért honfitársai közül a vérmesebbek egyenesen honárulással vádolják, s mely úgy látszik oka annak is, hogy Verdi a bergamói ünnepélyekről csaknem tüntetőleg távol tartotta magát: — addig Donizetti első fölléptétől utolsó kótájáig csak egyet ismert, egyet tartott szeme előtt: az olasz zene tulajdonképpeni sajátságát: a tiszta melódiát. Ennek minden egyebet alárendelt s tagadhatatlan túlzásai, melyeket a dallamosság érdekében elkövetett , készítették elé leginkább a talajt ama merőben ellentétes irány számára, mely a „végtelen dallamban" éppen az olasz melódia túlkapásai ellen keresett — Wagner fellépése óta – orvoslást. Ez érdemeit a Donizetti iránynak Wagner Richard leghűbb apostolai sem tagadják.





Donizetti Gaetano 1797. szeptember 25-én született Bergamoban, hol Mayrtól nyerte első zenei képzését és az első alkalmazást (1814), mint egyházi levéltárnok és bassista. De nem soká maradt az egyház és egyházi zene körében, s már 1819-ben fellépett Velenczében „Enrico di Borgogna" czimű első operájával. Nagyobb, de még mindig inkább helyi sikert azonban 1828-ban aratott Nápolyban „Esule di Roma" dalművel, míg világhírét 1831-ben irt „Anna Bolena"-jával alapította meg. Ezt követték gyorsan egymásután a ,,Marino Falieri", ,,Lammermoori Lucia", „Beiisar", ,,Lucrétia Borgia", „Linda di Chamounix", s víg operái: „A varázs-ital", „Don Pasquale", „Az ezred leánya" s mások. De ki győzné elősorolni nem kevesebb mint 70 dalművét. melyek nevét az egész művelt világban ismertté, dallamait még az utczai kintornások és czipészinasok művészetében is népszerűekké tették, s számára a nápolyi konservatoriumban tanári, majd igazgatói állomást, osztrák udvari karmesterré kinevezést s mindenféle kitüntetést szereztek.



Túlfeszített munkássága — némely dalműve partitúráját 30 óra alatt készité — s a párisi élet izgalmai és élvei megtámadták szervezetét és agylágyulásba ejtek. Donizetti, kinek dallamai oly gyújtólag hatottak korának általános apathiája közben, kinek sikerét zajos kitörésben visszhangozák a művelt világ legtávolibb határai — mint érzéketlen, ébrenalvásából semmi által fel nem költhető élőhalott fejezte be a siker és dicsőség annyi jelével elhalmozott pályáját 1848. ápril 8-án, ugyanott, hol életét és első babérjait nyeré. Hamvait hálás szülővárosa néhány nappal ezelőtt nagyszerű pompával szállította át a Santa Maria Maggiore egyházba, hol Donizetti legelőször alkalmazva volt.



Nem hagyhatjuk említés nélkül amaz áldozatkészséget, mellyel a kis, alig 40 ezer lakossal bíró Bergamo nagy halottját s benne önmagát az utóbbi ünnepélyek alkalmával megtisztelte. Csak az utczák és terek díszítése, diadalívek fölállítása 200,000 frankba került, s ez összeg legnagyobb részben magán adakozásokból folyt be. S mi magyarok, mily nagy nehezen tudunk elhunyt nagyjainknak csak némileg is méltó emlékeket állítani? mily eredményeket mutathatunk fel ott, hol a közönség hazafiasságára s áldozatkészségére hivatkozunk? Az összehasonlítást a bergamói ünnepély tanúsága és saját idevágó tapasztalataink közt olvasóinkra bízzuk



T. L.



 



(Megjegyzem, a cikkben szereplő adattal szemben úgy tudjuk, Donizetti 1797. november 29-én született.)


Wagner • 25892018-04-09 10:08:34

Amikor megvettem előre a jegyet, még  Az istenek alkonya koncertszerű változatáról tudtam, s valóban, átprogramozták a műsort egy Best of Ring-re:



Az Opera honlapjáról:



Az Erkel (június 11.) után a pécsi Kodály Központban is elhangzik a koncert, a POSZT egyik fő eseményeként. (június 13.)



Karmester: Kocsár Balázs

Közreműködik: Rálik Szilvia, Kovácsházi István, Perencz Béla valamint

Magyar Állami Operaház Zenekara



1. rész

A Rajna kincse

Előjáték

Az istenek bevonulása a Walhallába



A walkür

Előjáték

A walkürök lovaglása

Tavaszi dal

Wotan búcsúja és Tűzvarázs



2. rész

Siegfried

Reggeli derengés és Siegfried rajnai útja

Kovács-dal



Az istenek alkonya

Siegfried gyászindulója és finálé

Zárójelenet

 


Pantheon • 22022018-04-09 10:01:44

Elhunyt Juraj Herz színész, filmrendező


Pantheon • 22012018-04-09 10:01:41
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 12222018-04-08 21:32:34

Ma éjjel az M3 csatorna sugározza



2018. április 8., vasárnap 22:50 - 23:45



Leo Fall emlékműsor  (1983), (55')





Nagyszabású operettműsor Leo Fall zeneszerző munkáiból.



Közreműködik: Almási Éva, Balázsovits Lajos, Bándi János, Hámori Ildikó, Kalmár Magda, Karádi Judit, Kovács Brigitta, Molnár András, Straub Dezső, Székhelyi József, Zempléni Mária,



a Fővárosi Operettszínház Tánckara,



a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara



vezényel: Breitner Tamás



Rendezte: Koltay Beáta

 



Írta: Nemlaha György





Műsorvezető: Balázsovits Lajos



 


Társművészetek • 12362018-04-08 13:18:02

Hit, erkölcs és hűség – A Magyar Corvin-lánc kitüntetettjei



Huszti Péter színművész (2018)



"A Magyar Corvin-lánc a Szent István Rend után következő legnagyobb állami kitüntetésünk. Olyan személyek kapják, akik különleges módon járultak hozzá a kultúrához, a tudományhoz, a magyar közgondolkodás jobbításához. Idén 7-en vehették át ezt az elismerést. Dokumentum-filmsorozatunkban megismerhetik a díjazottak portréit. Huszti Péter Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Művésze, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora, professor emeritus. Pályájáról, szerepeiről beszélgettünk a vele készült portréban."



 



2018. április 8.. vasárnap  Duna TV 14:55 - 15:30-ig


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Fülei Balázs (zongora)
Előad: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
A romantika esszenciája
LISZT: h-moll szonáta

11:00 : Budapest
Erkel Színház

SEREGI / DELIBES: Sylvia
Balettkomédia két felvonásban

11:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

14:00 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

16:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

19:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pauline Rinvert, Kathrin Zukowski, Natalya Boeva, Eric Ander, Tianji Lin, Anja Silja
Hofkapelle München
zenei vezető
Michael Hofstetter
HASSE: Artaserse - magyarországi bemutató

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Déri György (gordonka), Eckhardt Gábor (zongora)
Gradus ad Publicum"
Mixtura Musicalis
J.S. BACH: G-dúr gambaszonáta
LISZT: Die Zell in Nonnewerth
BARTÓK: l. Rapszódia
FAURÉ: Elégia
SAINT-SAENS: Allegro Appassionato
WEINER: Románc
DEBUSSY: Szonáta

19:00 : Budapest
Liszt F.Nemzetközi Repülőtér,Terminal 1 utascsarnok

"Budapesti Tavaszi Fesztivál"
MOZART: A varázsfuvola

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Judith Halász (ének)
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
ZOMBOLA PÉTER: 2. szimfónia
SCHUMANN: 1. (B-dúr) szimfónia, Op.38 („Tavaszi”)
R. STRAUSS: Négy utolsó ének

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jeroen Berwaerts (trombita)
Ensemble Resonanz
Vezényel: Barbara Bultmann
"Budapesti Tavaszi Fesztivál"
C.P.E. BACH: b-moll („Hamburg“) szimfónia, Wq 182/5
TOSHIO HOSOKAWA: Voyage VII trombitára, vonósokra és ütőhangszerekre
J.S. BACH: Goldberg-variációk, BWV 988 (Dmitry Sitkovetsky és Andreas Staier vonószenekari átirata)

19:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Excanto Együttes:
Kállay Gábor (furulya, ének, művészeti vezető), Kállay Katalin (furulya), Szabó Zsolt (viola da gamba), Kállay Ágnes (barokk cselló), Győri István (lant, ütőhangszerek)
M. CAZZATI: Sonata “La Sampiera”
J. BANISTER: A Sett of Ayres in four Parts
Hugh Ashton’s Maske
HANDEL: Passacaille
BOISMORTIER: Concerto G-dur
TELEMANN: Quatour TWV 43:e2
TELEMANN: Violoncello Solo TWV 41:D6
TELEMANN: Don Quixotte TWV 55:G10

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Ludi et modi sacri - Selmeczi György szerzői estje
Responsorium ad S. Ioannem de Deo
Ars Nova Énekegyüttes, Selmeczi Gábor (hegedű)
Vez. Kiss Katalin
Laudate Pueri Dominum
Ars Nova Énekegyüttes, Alba Regia vonósnégyes
Vez. Kiss Katalin
Pünkösdi himnuszok
Kele Brigitta (szoprán), In Medias Brass rézfúvós kvintett
Szent Márton-játék
Octovoice Énekegyüttes, In Medias Brass rézfúvós kvintett,
Halmschlager György (ütőhangszerek), Selmeczi Gábor (hegedű), ifj. Major István, (cselló), György Attila (nagybőgő)
Introitus
Kun Ágnes Anna (mezzoszoprán), Najbauer Lóránt (bariton),
Selmeczi Gábor (hegedű), Kiss Kata (brácsa)
Rorate caeli
Octovoice Énekegyüttes, Sebestyén Márta (ének), Balog József (zongora)
Hajnal
Kele Brigitta, Alba Regia vonósnégyes
Kun Ágnes Anna (mezzoszoprán), Kálmán László (tenor),
Najbauer Lóránt (bariton) és György Attila (nagybőgő)
15:00 : Szeged
Nemzeti Színház

VERDI: Ernani
A mai nap
született:
1912 • Kathleen Ferrier, énekes († 1953)
1916 • Yehudi Menuhin, hegedűs († 1999)
elhunyt:
1892 • Edouard Lalo, zeneszerző (sz. 1823)
2014 • Komlóssy Erzsébet, énekművész (sz. 1933)