vissza a cimoldalra
2020-04-02
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11475)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3516)
Momus-játék (5816)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3770)
Plácido Domingo (927)
Wagner-felvételek (284)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4734)
A nap képe (2195)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62101)
Pantheon (2580)
A MET felvételei (130)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7341)
Opernglas, avagy operai távcső... (20445)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1906)
Franz Schmidt (3568)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (1012)
Verdi-felvételek (566)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (30263 hozzászólás)
 
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37682020-04-01 19:10:36

A Dankó Rádió ma délután elhangzott operettműsora („Az a szép”) a 2020.  január 24-i adásnak az ismétlése volt.  – részletesen lásd a 3643. sorszámnál.





Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (Házy Erzsébet és Melis György; Házy Erzsébet; Ágoston Kati és Peller Károly)



Ábrahám Pál: Viktória (Dézsy Szabó Gábor; Borbás Barbara  és Peller Károly; Németh Marika és Melis György; Paudits Béla)



Lehár Ferenc: A mosoly országa (Házy Erzsébet és Simándy József; Boncsér Gergely; Kováts Kolos)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47332020-04-01 17:26:40
1952. június 8.


Magyar Nemzet



Az Álarcosbálban lépett ismét színpadra hosszabb betegség és operáció után Simándy József, az Állami Operaház közkedvelt tenoristája. Ricardo szerepét énekelte vonzó, szép hangszínévet, amit a közönség annyira szeret. A meleg taps és ünneplés bizonyította, hogy az operalátogatók osztatlan őrömmel fogadták visszatértét. Az Operaház egyik fiatal ösztöndíjas tagja, Házy Erzsébet, Oszkár szerepében mutatkozott be s a kedves szerepre való rátermettségét igazolta, azt a reményt keltve a nézőben, hallgatóban, hogy további fejlődésével kitűnő Oszkár válhat belőle.”



(sz)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47322020-04-01 17:24:44

1951. december 31.



Magyar Nemzet



"Három a kislány" 

Felújítás a Városi Színházban



„A szereplők általában igen jók. Különösen emlékezetes Rősler Endre Schubert-alakítása. Ez a nagy művész nemcsak külsőre nézve ad megdöbbentően hiteles Schubert-portrét, hanem a zeneköltő jellemének mesteri megrajzolásával is. Alakításának kivételes sikerét abban kell keresnünk, hogy mélységes művészi átéléssel, az emberi rokonérzés legértékesebb emócióival tudja életre kelteni a zeneköltő alakját. Fehér Pál Schubertje elmarad Rősleré mögött, de az érzések melegét benne is megtaláljuk a maszk alatt. Médinek három megszemélyesítője is van. Gyurkovics Mária érett, biztos művészettel, az őszinte érzésekkel telített ének és a színészi játék megkapó mozzanataival valósítja meg ennek a jellemzés dolgában nem is egészen könnyű szerepnek feladatait. Páka Jolán hasonlóképpen kitűnő Médi; vonzóan, lágy tónussal ábrázolja a bájos leányalakot, olyan színekkel mutatva be, amelyek a daljáték stílusából természetesen adódnak. Kedves és melegérzésű Médit állít a közönség elé Gencsy Sári. Sikere ezért őszinte. Schobert a friss tehetségű Melis György és a rokonszenves Reményi Sándor alakítja. Tschöll mama figuráját Medgyaszay Vilma verőfényes kedélye aranyozza be. Jellegzetes, mérges kis öreget formál Tschöll papából Apáthi Imre; a másik Tschöll papa alakjában Maleczky Oszkár aranyos, joviális humora csillog. Szilvássy Margit mint Grisi, a színészi alakítás egy-egy kitűnő pillanatával vonja magára a figyelmet s ugyanezt mondhatjuk Dobái Líviáról. A népes szereplőgárdából Koltay Valériát, Katona Lajost, Remsey Győzőt, Virág Ilonát, Kassai Jánost, Fekete Pált említjük meg (Fekete Pál maszkját azonban túlzottnak találjuk).



A legfiatalabbak közül Házy Erzsébet kelt kellemes feltűnést Édi szerepében. Üde, szép hang, mozgékony temperamentum — színpadra való tehetség.



Elismerést érdemel a balettkar, amely feltétlenül gazdagítja a »Három a kislány« előadását.”



/Szenthelyi István/


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47312020-04-01 17:02:31

Szabad Szó,  1951. február 18.



Zenei hírek



Az egyre fejlődő és erősödő Rádió Énekkar, a magyar kóruskultúra kiváló képviselője, nagy és igényes műsorral lépett legutóbb a közönség elé. A műsor érdekes bemutatóval Is szolgált, a Rádió Énekkar előadásában hangzott el először Magyarországon Szvesnyikov »Öt orosz népdal« című kórus-kompozíciója. Kaposi Andor és Remsey Győző szólistákkal. A kitűnően énekelhető mű az orosz népi ének ősi többszólamúságát jellegzetes harmóniában mutatta meg s természetes közvetlenséggel hozza a hallgató elé. Az énekkar mind a lírai, mind pedig a gyors, virtuóz jellegű részletekben igen kiváló felkészültségről tett tanúságot.  A gazdag műsorból kiemelkedtek a lengyel, cseh, román, bolgár és albán kórus-számok is. amelyeknek előadásával fényesen bizonyította be az együttes, hogy jól megérti a szomszédos népi demokráciák népzenéjének szellemét Is. A szólókat Halmi Lujza, Kersics Anka, Lukács Éva és Tóth Ibolya énekelték. — A magyar műsorszámokban bravúros produkcióként hatott Kodály Zoltán három nagy karművének, a »Jézus és a kufárok«-nak, az »Esti dal«-nak és a Mátrai képek«-nek egymásután, szinte »egylélegzetre« való eléneklése.



Érdekes kísérlet Johann Strauss Mesék a bécsi erdőről« című keringőjének kórus-feldolgozása. Ebben Házy Erzsébet és Bencze Judit tűnt fel magánszólamával. Az együttes kimagasló teljesítménye Székely Endre kiváló kórusnevelő munkáját dicséri.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47302020-04-01 16:59:56

Talán ezek a  legelső rádiófelvételek, amelyeken felcsendült Házy Erzsébet énekhangja:



1950. szeptember 15., Kossuth Rádió, 14.25 - 15.30



Bor Kálmán zenekara játszik, Házy Erzsébet és Sztáray Márton énekel.

 



1950. november 19., Petőfi Rádió, 15.40 – 16.40.  



A Könnyű Múzsa-együttes játszik. Vezényel Bródy Tamás. Házy Erzsébet és Szabó Jenő énekel.



 



1951. október 2., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.45



  A Magyar Hangversenyzenekar játszik. Közreműködik Házy Erzsébet, Vereczkey Zoltán — ének, Fejér Sándor — hegedű.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37662020-03-31 19:06:19

A Dankó Rádió Az a szép című, ma délután elhangzott műsorában a korábbi adásokban már többször bejátszott operettrészletek közül  hallottuk ismét:



Lehár Ferenc Mérey Adolf: A víg özvegy



Szzeredy Krisztina, Geszthy Veronika, Benedekffy Katalin, Eperjes Erika, Domoszlai Sándor énekelt részleteket:



 Daniló és Hanna szerelmi kettőse, III. felv.: „Ajk az ajkon…” ; Vilja-dal; Daniló belépője; Valenciene és Rosillon kettőse: „Pajzsom a tiszta erény” ; Grisette-dal; Induló-dal/finálé (hangfelvételről)



Charles Lecocq - Kristóf Károly és Romhányi József: Angot asszony lánya  



A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.

Az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Polgár Tibor Tibor vezényli.



- Clairette és Pitou szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Miklós) 



- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek… De mit kéne addig tennem?  - Bizony, egy ötlet kéne, ez a fő!.. - Felmerült egy ötlet bennem…- Nem, nem….már arra nincs idő…. Angot anyám, ha élne, vajon mit is tenne ő? – Egy ötlet támadt most agyamban: megölöm én gyűlölt ellenfelem. – Fussál! - Nem a te hibád!... - Angot anyám, ha élne… /- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…”



Amaranthe dala - Angot anyó legendája (Kiss Manyi és az MRT Énekkara)



„ A vásárcsarnok standján… /- Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható. Rákiáltok, rákiáltok, ilyen asszony…”



Pitou forradalmi dala (Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)  



Zeng az énekszó, Párizs népe, Párizs népe!….Tűzen-vízen át!..  Álljon már közénk, az aki bátor, az aki bátor!…”  



Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás 



Raffay Erzsébet és Svéd Sándor felvételéről: - „Óh, holdas este! Mért vagy szívem veszte! Óh holdas est… Emlékszik e dalra, szíve dalára…Te voltál lelkem ringató zenéje…/Ne mondd, hogy a szíved már halott…” (Km. Magyar Állami Operaház Zenekara – 1955. ) – megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre-operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő



Tasziló dala: „Ha a nap lement, a zaj elpihent, de sokat jelent ez a néma csend.…/Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz…”  (Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37652020-03-31 17:18:41

"Műsorunk első órájában - 18 óra után - a zenés színházi műfaj legszebb darabjaival, operettekkel, örökzöldekkel, és felejthetetlen magyar dallamokkal várjuk hallgatóinkat. 19 óra után a nóta nagymestereivel találkozhatnak: a legnépszerűbb magyar előadók énekelnek és muzsikálnak, közkedvelt régi és új felvételeket, különleges felvételeket hallhatnak a műfaj kiválóságaitól. Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia "



Az Az a szép című rádióműsor-sorozatában a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia a bekonferálás és műsorismertetés mellett - ritka előfordulással - művészeket fogadott és beszélgetett velük a stúdióban,.élő adásban:



A Dankó Rádió Facebook oldaláról:



"Ezúttal a Dankó Rádión, Az a szép című műsorban Bordás Barbara lesz Erdélyi Claudia vendége. Terítéken a Mágnás Miska, melyben Marcsát, a mosogatólányt alakítja a színésznő, és szó lesz a János vitézről is, melyben pedig Iluskát játssza.

Ma, azaz 2020.03.12-én, 18:04– 19:04 között hallgassák meg ezt a szép és tartalmas beszélgetést!"



https://m.facebook.com/operettszinhaz/photos/a.125680437453999/3236689386353073/?type=3&source=57&__tn__=EHH-R



 



Január 27.:



"A hétfő sem múlhat el kulisszatitkok nélkül!

Ma este Gubik Petra lesz Erdélyi Claudia vendége a Dankó Rádióban.

Petra 17 éves kora óta lép fel jelentős szerepekben, köszönhetően zenei, színészi és táncművészeti tehetségének. Ezúttal a Menyasszonytánc Rózsijaként oszt meg velünk érdekességeket. A beszélgetésben részt vesz a klezmer-operett zeneszerzője Ferenc "Fegya" Jávori is.Hallgassák meg a beszélgetést 18:04-kor"



https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/p720x720/82988768_3140444082644271_5517228470620389376_o.jpg?_nc_cat=102&_nc_sid=8024bb&_nc_ohc=paoSVOr31ZwAX-yCw11&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&_nc_tp=6&oh=e7a82051a9b57828be5c898a4ca32800&oe=5E9373E5


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37642020-03-31 17:18:35

Az Az a szép című rádióműsor-sorozatában a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia a bekonferálás és műsorismertetés mellett - ritka előfordulással - művészeket fogadott és beszélgetett velük a stúdióban,.élő adásban:



A Dankó Rádió Facebook oldaláról:



"Ezúttal a Dankó Rádión, Az a szép című műsorban Bordás Barbara lesz Erdélyi Claudia vendége. Terítéken a Mágnás Miska, melyben Marcsát, a mosogatólányt alakítja a színésznő, és szó lesz a János vitézről is, melyben pedig Iluskát játssza.

Ma, azaz 2020.03.12-én, 18:04– 19:04 között hallgassák meg ezt a szép és tartalmas beszélgetést!"



https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/p720x720/82988768_3140444082644271_5517228470620389376_o.jpg?_nc_cat=102&_nc_sid=8024bb&_nc_ohc=paoSVOr31ZwAX-yCw11&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&_nc_tp=6&oh=e7a82051a9b57828be5c898a4ca32800&oe=5E9373E5



Január 27.



"A hétfő sem múlhat el kulisszatitkok nélkül!

Ma este Gubik Petra lesz Erdélyi Claudia vendége a Dankó Rádióban.

Petra 17 éves kora óta lép fel jelentős szerepekben, köszönhetően zenei, színészi és táncművészeti tehetségének. Ezúttal a Menyasszonytánc Rózsijaként oszt meg velünk érdekességeket. A beszélgetésben részt vesz a klezmer-operett zeneszerzője Ferenc "Fegya" Jávori is.Hallgassák meg a beszélgetést 18:04-kor"


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 19052020-03-31 16:35:12

Az RTV műsorújságban „nevesítve” a "Komáromi farsang" -  kigyűjtöttem az elhangzott adások műsoridőpontjait.



1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00 – bemutató



1957. április 4., Petőfi Rádió 8.50 – 9.20 részletek



1957. május 10., Petőfi Rádió 22.10 – 23.00 részletek – Huszka Szép Juhászné c. daljátékának részleteivel egy műsorban



1957. május 26., Kossuth Rádió 19.00 – 19.40  - A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban



1957. június 8.  Petőfi Rádió, 15.30 – 17.40 daljáték



1957. július 6., Kossuth Rádió 10.10 – 11.00  részletek (A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban)



1957. augusztus 30.  Petőfi Rádió 22.00 – 23.00  részletek (A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban)



1957. október 16., Petőfi Rádió 16.00 – 18.10 daljáték



1957. november 20., Kossuth Rádió 13.15 – 14.00  részletek



1958. május 16., Kossuth Rádió 8.10 – 8.50  részletek



1958. szeptember 25.  Kossuth Rádió 18.55 – 21.35   daljáték (Közben 20.00 – 20.25: Esti Krónika)



1959. január 2., Petőfi Rádió 21.05 – 21.40 részletek



1959. február 28., Petőfi Rádió 10.30 – 11.00  részletek



1959. június 9., Kossuth Rádió 11.25 – 12.00 részletek (Kókai Lészen ágyú c. daljátékának részleteivel egy műsorban.



1960. január 6., Petőfi Rádió 14.35 – 15.00 részletek



1960. május 13., Petőfi Rádió 14.15 – 15.00 részletek



1960. november 3., Petőfi Rádió 19.05 – 19.40 részletek



1960. december 13., Petőfi Rádió 19.05 – 19.40 részletek



1961. augusztus 2. Kossuth Rádió 0.10 -  0.30 részletek



1961. augusztus 21. Kossuth Rádió 8.10 – 9.00  részletek (Huszka Szép Juhászné c. daljátékának részleteivel egy műsorban)



1961. december 1., Petőfi Rádió 19.05 – 19.30 részletek



1961. december 19., Kossuth Rádió 18.32 – 19.05 részletek (Kemény Egon Talán  a csillagok c. operettjének részleteivel egy műsorban)



1962. január 23., Kossuth Rádió 17.15 – 17.58 részletek (Miljutyin Nyugtalan boldogság és Kerekes János Állami Áruház c. operettjeinek részleteivel egy műsorban)



1962. július 4., Kossuth Rádió 23.00 – 23.45 részletek



1962. december 29., Kossuth Rádió 14.15 – 15.00  részletek



1963.  február  13., Kossuth Rádió, 14.01 – 16.20  daljáték



1963.  március 31., Petőfi Rádió  18.10 – 18.35  részletek



1963. május 14., Petőfi Rádió 14.47 – 15.10 részletek



1966. április 6., Kossuth Rádió 14.05 – 15.30 részletek



1966. szeptember 24., Petőfi Rádió 19.00 – 19.30 részletek



1967. április 6., Petőfi Rádió 22.30 – 23.00  részletek



1967. július 3., Kossuth Rádió 14.31 – 15.15 részletek



1968. szeptember 27., Petőfi Rádió 19.00 – 19.35 részletek



1970. április 21., Petőfi Rádió,  22.35 – 23.00 részletek



1970. augusztus 26., Kossuth Rádió, 23.20 – 0.00 részletek



1974. június 21., Petőfi Rádió 22.30 – 23.00 részletek



1975. augusztus 1., Kossuth Rádió 0.10 -  0.30 részletek



1975. november 5., Petőfi Rádió 19.35 – 20.10 részletek



1976. február 21., Petőfi Rádió 15.00 – 15.25 részletek (A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban)



1997. augusztus 31., Petőfi Rádió 21.03 – 23.00 daljáték



2001. augusztus 29., Bartók Rádió 10.5 – 11.00 daljáték I. rész



2001. augusztus 30., Bartók Rádió 10.5 – 11.00  daljáték II. rész



Innen lehet folytatni...



Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték 



Írta: Erdődy János és Gál György Sándor



Versek: Erdődy János

Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: László Endre



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00



Közreműködik:



Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)



Vezényel: Lehel György 



Szereposztás:



Csokonai Vitéz Mihály, költő – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc



Lilla, Vajda Julianna – Házy Erzsébet és Korompai Vali



Vajda Péter, gazdag komáromi kereskedő, Lilla apja – Deák Sándor



Lavotta János, zeneszerző, hegedűvirtuóz – Gönczöl János és Molnár Miklós



Fábián Juliánna, írónő – Berky Lili



Joachim von Kraxelstumpf, szekerészóbester – Bilicsi Tivadar



Korponay báró – Szabó Ernő



Hajós Gáspár, Lilla vőlegénye– Hlatky László



Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király – Fekete Pál 



Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna – Lehoczky Éva



Dajka – Völcsey Rózsi



Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros – Gózon Gyula



Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán



Flixi és Floxi, arszlánok – Göndöcs József és Kibédi Ervin



A szőnyi kálomista pap – Viola Mihály



Közjegyző – Harkányi Ödön



Majordomus – Kishegyi Árpád



Ordonánc – Lontai István



Színészek – Barabás Irén, Basilides Zoltán, Kéri Gyula, Galgóczy Imre



Vendégek – Kolozs Margit, Galamb György



Éjjeli hangok – Dózsa István és Gál János



Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István



Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján



 



A daljáték teljes rádiófelvétele  dupla albumon (2 CD) megjelent (2019)



Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.




Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 10112020-03-31 16:24:36

Hubay Jenő: A cremonai hegedűs



A Rádió Dalszínháza: 1991. december 26., Petőfi Rádió, 17.50 – 19.00



(A zenei anyag 1987-ben stúdiófelvételre került; a hangfelvétel felhasználásával az opera televíziós változata is elkészült.)



François Coppée és Henri Beauclair librettóját rádióra átdolgozta: Ruitner Sándor



A verseket –ifj.  Ábrányi Emil szövegének felhasználásával – Dalos László írta.



Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara.



Karigazgató: Sapszon Ferenc



Vezényel: Medveczky Ádám



A hegedűszólót Kóté László játssza.



Szereposztás:



Ferrari, hangszerkészítő mester – Bende Zsolt (próza: Sinkovits Imre)



Giannina, a lánya – Rost Andrea (próza: Kubik Anna)



Sandro és Filippo, ifjú hangszerkészítő mesterek – Berkes János (próza: Cseke Péter); Póka Balázs (próza: Papp Zoltán)



Cremona város podesztája – Velenczey István (próza)



Granciari, városi tanácsnok – Sinkó László (próza)



Kisinas – Kisfalussy Lehel (próza)



Szerkesztő: Schubert Ferenc



Zenei rendező: Fejes Cecília



Rendező: Varga Géza


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37612020-03-30 19:24:43

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában ma ismét a Gül Baba már többször bejátszott rádiófelvételéről szólaltak meg az ismert részletek, de most a ritkán hallható második finálé is elhangzott!  A Huszka-dallamok előtt adásba került még egy-egy Lehár- és Kálmán-melódia is:



Lehár Ferenc - Innocent Vincze Ernő: Vándordiák (A garabonciás) „Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá se néz már sohasem a fehérnép…” (Svéd Sándor,  km. a Budapest Zenekar, vezényel: Vincze Ottó)  - 1959, Qualiton



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő - Tasziló dala „Ha a nap lement, a zaj elpihent, de sokat jelent ez a néma csend.…Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz…”   (Ilosfalvy Róbert,  km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bolberitz Tamás) - 1982 Ilosfalvy Róbert új felvételei - operettrészletek



Huszka Jenő: Gül Baba - Mujkó dala, II. felv. „Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál” (Kováts Kolos, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jármai Gyula) 1986. augusztus 20., Kossuth Rádió 11.30 -12.00 - Kováts Kolos operettekből és daljátékokból énekel



Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba 



A keresztmetszet rádiófelvétel bemutatója: 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.42 – 14.57.



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András



Részletek:



- Gábor diák elbeszélése és jelenet: „- Rózsabokornak ölébe születtél…. /– Egy könnyes nyári alkonyon… / - Nem tudod, te vakmerő, hogy az én leányom ő… /- Az ő leánya, szentséges Isten, már végem, végem… /- Halál, az még nem, halál, az még nem… - /Tehát, ma alkonyatkor… „ (Németh Marika,  Ilosfalvy Róbert , Bende Zsolt, Kovács Péter, énekkar)



- Leila belépője, I. felv.: „Valahol messze, nem tudom, hol…./S lassan elém jött…daliás ifjú legény…”  (Németh Marika)



- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse:Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Németh Marika,  Ilosfalvy Róbert, énekkar)



- A II. felvonás fináléja:…a vesztőhelyre büszkén indulok… Ne búsulj miattam többet… Ó szép virágom, búcsúzom tőled…- Isten veled, szerelmem!… - Szerelmem, ég áldjon!...” (Németh Marika,  Ilosfalvy Róbert , Bende Zsolt, Kovács Péter,  az MRT Énekkarának férfikara)



- Leila dala a török nő sorsáról: „Víg a török lány élete…/Csak rajta, rajta szaporán…” (Németh Marika, km. az MRT Énekkarának nőikara)



Egy másik felvételről hangzott el:



Gábor diák dala: „Szállj, szállj, sóhajom! Szállj, kedvesem ablakába…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - 1986, Qualiton


Verdi-felvételek • 5622020-03-30 13:44:44

Anno a Rádió 3. Műsorán (URH adón) gyakran szerepeltek A haramiák részletei is (Renata Tebaldi, Carlo Bergonzi), de teljes operát is leadott,  később LP-n ill. CD-n is kijött új felvételeken. Úgyhogy volt alkalmam megszeretni Verdi e korai művét is. (Gardelli-, Bonynge-felvételek...). Nálunk, az Erkel Színházban 2013-ban ,a Verdi-Schiller-fesztiválon láthattuk a Kolozsvári Magyar Opera előadásában A haramiákat (Sándor Árpád, Hector Lopez Mendoza, Massányi Viktor, Egyed Apollónia. Vezényelt: Selmeczi György.


Pantheon • 25762020-03-30 13:31:19

Chrudinák Lajos emlékezete



MNO.hu - 2020. MÁRCIUS 30. HÉTFŐ 08:00


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47292020-03-30 13:29:37

Az árverési licit végül 32.000 Ft leütéssel zárult.


Verdi-felvételek • 5582020-03-29 20:10:15

Kiegészítés (kapcs. 557. sorszám)



 



Giuseppe Verdi: A haramiák



Négyfelvonásos opera



A Teatro alla Scala produkciója



A Milánói Scala 2019. június 18-i előadásának felvétele



(2019) (135')



Díszlettervező: Charles Edwards



Jelmeztervező: Brigitte Reiffenstuel



Rendező: David McVicar



Közreműködik: a Milánói Scala Ének- és Zenekara.



Vezényel: Michele Mariotti.



Karigazgató: Bruno Casoni



Szereposztás:



Amalia - Lisette Oropesa (szoprán)



Massimiliano - Michele Pertusi (basszus)



Carlo - Fabio Sartori (tenor)



Francesco - Massimo Cavalletti (bariton)



Arminio - Francesco Pittari (tenor)



Moser - Alessandro Spina (basszus)



Arminio - Francesco Pittari (tenor)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37602020-03-29 19:33:37

Kapcs.: 3731., 3693., 3664 sorszámok



Nem mondok újat azzal, hogy a Dankó Rádió „Az a szép”  műsorában rendszeresen ismétlődnek a bejátszott dalok. Ma sem történt ez másképp: a délutáni adásban - már nem számolom hányadszor - ugyanabból a két operettből hallottunk megint dalokat, kettősöket (a párosítás is megegyező):



1. Kálmán Imre Bajadérjának részletei Kállai Bori; Kalmár Magda és Palcsó Sándor; Egyházi Géza; Honthy Hanna; Zempléni Mária és Molnár András; Zentay Anna és Kishegyi Árpád énekfelvételeiről szólaltak meg.



2.  Lehár Ferenc: Frasquita  - az operett 1972-es keresztmetszet-rádiófelvételéről csendültek fel a számomra  mindig nagyon kedves melódiák:



- Goethe dala: „Ó de szép, de csodaszép egy kis virágos ház, vén diófa mellett...”   (Simándy József)



- Goethe áriája: Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!..." (Simándy József)



- Friderika és Goethe kettőse -  Emlékkönyv-jelenet:  "... - Minden vágyam, minden álmom, minden rejtett vallomásom, minden gyengéd sóhajtás azt susogja, nem kell más…  Add ide drágám két kezed, néked adtam életemet…"  (Andor Éva,  Simándy József) – a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát  Sebestyén András vezényli.) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47282020-03-29 12:59:10



Magyar Állami Operaház - Debussy: Pelléas és Mélisande



Budapest, 1963. május 15.



 Nádas Tibor az orvos, Faragó András Golaud, Arkel unokája, Házy Erzsébet Mélisande és Ütő Endre Arkel, Allemonde királya (b-j) szerepében játszik  Claude Debussy Pelléas és Mélisande című operájának próbáján.



A felújított művet május 18-án mutatták be Mikó András rendezésében és Ferencsik János vezényletével a Magyar Állami Operaházban.



MTI Fotó: Bartal Ferenc


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47272020-03-29 12:55:55

Kapcs. 3382. sorszám



Mai évforduló: 118 évvel ezelőtt született Sir William Walton (Oldhaim, Egyesült Királyság, 1902. március 29. – 1983. március 8., Ischia, Olaszország) -  20. századi angol zeneszerző.





Házy Erzsébet egyik emlékezetes televíziós alakítása volt Popova szerepe Walton Csehov  színdarabja nyomán komponált operája – „A  medve”  - filmváltozatában.  



A Zenés TV Színház égisze alatt bemutatott operafilmet - rendező: Ádám Ottó - 1976. június 5-én sugározta a televízió 21.30 órától.



Grigorij Sztyepanovics Szmirnov birtokos és a gárda tartalékos hadnagya (a „Medve”) – Melis György



Jelena Ivanovna Popova, a ház asszony – Házy Erzsébet



Luka, szolga – Begányi Ferenc



A Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.


Lehár Ferenc • 6842020-03-29 11:38:18

Antikvarium.hu online árverése ma este zárul.



Decsey, Ernst: Franz Lehár



(Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester által dedikált példány)



Aktuális ár:

 



16.000 Ft Licitek száma: 8



https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=924163&aid=14051



Drei Masken Verlag (Berlin) , 1930

Kiadói egész vászonkötés , 117 oldal


















Nyelv: Német 
Méret: 22 cm x 17 cm
Aukció vége:

2020-03-29 20:00





Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37592020-03-28 19:30:28

„Az a szép” – a Dankó Rádió nemrég sugárzott műsorának elején a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia megemlékezett  a 75. életévében tegnap elhunyt operett-énekesnőről, színésznőről,  Kovács Zsuzsáról.





Kovács Zsuzsa egyik énekfelvételén  Máté Péter – Urbán Gyula Kaméleon című revü-musicaljéből énekel részletet, ezt hallottuk most az adásban. (A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Makláry László vezényli) – 1984



A mai műsorban elhangzott operettrészletek voltak:




  • Fényes Szabolcs – Szilágyi László: Vén diófa - „Fehér akácok, veletek üzenem, simogassátok a szegény szívemet… (Zentay Anna, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) – 1979, Qualiton




  • Friderika Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika



Fiderika és  Goethe  kettőse: „- Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább!  Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem!  Kézcsókkal én most, drágám, beérem! … Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!..../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy lány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!”  (Andor Éva, Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10




  • Ábrahám Pál - Fritz Löhner-Beda - Heltai Jenő – Harmath Imre: Bál a Savoyban



Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...”  (Házy Erzsébet  és Melis Györgykm. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből 




  • Robert Planquette - Louis  Clairville, Charles Gabet  - Innocent Vincze Ernő: A corneville harangok



Gáspár apó dala: „Régi nóta, régi e dal, az se tudja jól, aki mondja. Mégis hallgat vén, fiatal, míg dalol a faluból, mondja: Kinek bőven telne jó, azt lassan tisztelné meg. De csak nincstelennek szól ez az ódon koldus-ének. Ha van, túl sok gond a kincs, ha nincs, semmi gondod sincs, Tra-lalalala, Tralala, hej, tralala…” (Várhelyi Endre. km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)  - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. december 20., Kossuth adó 19.51 – 22.00




  • Karl Millöcker – Theo Mackeben  - Hans Martin Cremer - Paul Knepler - J. M. Welleminsky - Szenes Andor: Dubarry  



René dala: „Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak…”  (Kónya Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) részletek, 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23: Operettest Millöcker Dubarry és Zeller A madarász c. operettjeiből




  • Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert – Blum Tamás: A Fruska /HMS Pinafore, or The Lass That Loved a Sailor/ - 1878



Tengerészek kara: „Ha a kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút…” (Km.: az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Blum Tamás) - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22., Kossuth Rádió 19.47 – 21.30


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 14012020-03-28 18:08:46

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza



2020. március 28. szombat 21:00 - 23:35



Eisemann Mihály - Szilágyi László: Én és a kisöcsém



operett két részben



(2018)  (155')



Szövegét írta: Szilágyi László, Átdolgozta: Lőrinczy Attila



Rendező: Réthly Attila



 „Én és a kisöcsém / Fütyülünk a nőkre az idén...” – énekli a címadó dal refrénjét Andersen Vilmos és „Vadász Frigyes”. Számos örökzöld sláger csendül fel a pazar humorral megírt fordulatos történetben. Eisemann és Szilágyi műve az 1934-es év szenzációja volt a Fővárosi Operettszínházban és a siker azóta is töretlen: a bűbájos kisoperett rendszeresen visszatér a magyar színházak repertoárjába. Hogy mi lehet a mű örök sikerének titka? Talán az, hogy ebben a darabban minden együtt van, ami a zenés előadásokat élteti - jól megrajzolt, eredeti figurák, fergeteges humorral megírt fordulatos történet, szellemes szövegű örökzöld slágerek, mint például: "Egy kicsit angyal legyen, egy kicsit démon...", a "Csa-csa-csak egy csöppet ittam, kérlek..." és a "Ma Velence szebb, mint máskor..."



Cselekmény



Frici kisasszony gyorsírónő és Kató, a gazdag tápszergyáros lánya boldogságra vágyik. Persze ez korántsem annyira egyszerű: Frici kisasszony nem talál partnert Pesten, Kató számára pedig kiderül, hogy a férfi, akihez a papája hozzá akarja adni, egy megszállott nőgyűlölő. Frici kisasszony – annak reményében, hogy megtalálja élete párját – befizeti magát egy olaszországi társasutazásra, Kató pedig vele tart, hogy megleckéztesse a felfuvalkodott fickót...



Lőrinczy Attila átdolgozásában, Bolba Tamás nagyzenekari hangszerelésében, Lőcsei Jenő koreográfiájával került színre a közkedvelt operett.



Szereposztás:



Kelemen Kató - Simon Panna



Andersen - Mészáros Árpád Zsolt



Vadász Frici - Peller Anna



Dr. Sas - Homonnay Zsolt



Dr. Vas - Peller Károly



Zolestyák - Jordán Tamás mv.



Kelemen Félix - Földes Tamás



Piri - Janza Kata



Lívió - Szerényi László.



Közreműködik a Budapesti Operettszínház Musical Együttese és Zenekara.



Vezényel: Bolba Tamás



 


Kortárs zene • 682020-03-28 11:03:35

„Az élet megy tovább”



2020. március 19. Operavilag.net



Vajda Gergely: Fuharosok – opera-ősbemutató az UMZE Kamaraegyüttessel a BMC-ben.



KONDOR KATA írása a március 13-i koncertről



„Koherens elemzés helyett a cikk inkább kérdésekkel, végigjárandó gondolatmenetek kezdőpontjaival szolgálhatott. Egy opera-ősbemutató esetében azonban nagyon nehéz elsőre ennél többet tenni, különösen, ha olyan izgalmas és összetett műről van szó, mint Vajda Gergely Fuharosok című alkotása. Reméljük, lesz még lehetőségünk megtekinteni a darabot, gazdagítani és elmélyíteni a róla szerzett benyomásainkat.”


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37582020-03-27 22:37:37

Dokumentálom, mit hallottunk a Dankó Rádió ma délután elhangzott Az a szép című operettműsorában.  A „főszerep” Kacsóh Pongrácnak és a két ismert daljátékának jutott!  De említhetem Simándy József nevét is, akinek nemes énekhangja mindkét összeállítás részleteiben felcsendült.



Ma háromszáznegyvennégy évvel ezelőtt született meg Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg, akit 1704-ben  Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották,  és így ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget.



Erre a mai évfordulóra emlékezve csendültek fel ismét a rádióban az alábbi daljáték-részletek:



Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor, Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi



- Rákóczi megtérése: „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…”  (Simándy József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bolberitz Tamás) – Hungaroton, 1976  „Mezei bokréta” Magyar dalok – Simándy József



A további részletek a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről szólaltak meg. Rádióbemutató: 1964. január 4., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00



Néhány név a rádiófelvételről: Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Neményi Lili, Sándor Judit, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László és Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara.  Vezényel: Sebestyén András.



- Amália és Rákóczi búcsúkettőse: Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…”  (Barlay Zsuzsa,  Udvardy Tibor)



- Andris tárogatós, hadnagy dala: „Ne higgy pajtás az asszonynak, akárhogy is csalogatnak….áldjon meg a Jézus Krisztus!” (Palcsó Sándor)



- Reuthreim Magda dala: „Fáj, fáj, fáj! Fáj a szívem…” (Sándor Judit)



- Magda és Jancsi jelenete – melodráma: „- Magda! Én a halálomig a fejedelemmel maradok!  - Én is. …  – Jóéjszakát, Magda!...”  (Sándor Judit, Palcsó Sándorprózai dialógus zenei aláfestéssel)



-  Rákóczi dala, jelenet, Rákóczi búcsúja és finálé: „Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... /- Nagyságos fejedelem, mindnyájan megértjük szíved fájdalmát…/- Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…”   (Udvardy Tibor, km.  Agárdy Gábor, Palcsó Sándor, Ujlaky László  - ének és próza)



Berlioz: Rákóczi-induló  (Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Deák András)



 



Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz



Simándy József énekel, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bolberitz Tamás – (Hungaroton, 1976  „Mezei bokréta” – Magyar dalok – Simándy József)



- „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”



-  „A fuszulyka szára, felfutott a fára, az én édes galambomnak csókra áll a szája. Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom, hogy az én édesem más karján találom…”



- „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize támad, add vissza nékem őt, szép szerelmes Iluskámat.”



- „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél.”


Operett, mint színpadi műfaj • 42722020-03-27 19:39:55

Elhunyt Kovács Zsuzsa, a Budapesti Operettszínház művésze.



Szomorú hír. Sok darabban láttam őt.  A zenés színpad nagyszerű művésze volt.  Isten nyugosztalja!



Az Operettszínház nekrológja



Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 75. évében elhunyt Kovács Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő.

A művésznő 1968 óta tagja a Budapesti Operettszínháznak. Az operettirodalom szinte összes fontos szubrett-szerepét eljátszotta. Láthatta a közönség többek között a Sybill, a Marica grófnő, a Luxemburg grófja, a Mária főhadnagy, A mosoly országa, a Mágnás Miska, a Csárdáskirálynő, a Menyasszonytánc című előadásokban, de a sort még hosszasan folytathatnánk. Kiemelkedő ének- és tánckészségét emellett számos musicalben is megcsodálhatták az évtizedek során. Ilyen volt többek között az Ének az esőben, a Carousel és az Abigél. A színpadi szerepek mellett játék- és tévéfilmekben is szerepelt, illetve rendezőként is letette névjegyét. Munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták, 1980-ban Jászai Mari-, 1998-ban Déryné-díjban, 2009-ben Kálmán Imre-emlékplakettben részesítették. 2010-ben a Budapesti Operettszínház Életműdíját vehette át színpadi pályafutásának 50. évfordulója alkalmából, 2017-ben pedig Bessenyei-díjat kapott.

Kovács Zsuzsa művésznőt az Operettszínház saját halottjának tekinti.


Pantheon • 25652020-03-27 19:30:58

Szomorú hír. Sok darabban láttam Kovács Zsuzsát. A zenés színpad nagyszerű művésze volt.  Isten nyugosztalja.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47262020-03-27 12:45:36

2002. szeptember 1., Petőfi Rádió, 21.30 – 23.00



„Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből” – HÁZY ERZSÉBET



Írta és összeállította: Ruitner Sándor



Km. Zahorán Adrienn



Szerkesztő: Schubert Ferenc



Az adásban elhangzott énekszámok a következők voltak:





1. Kemény Egon: Komáromi farsang – kettős (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



2. Schubert-Berté: Három a kislány – kettős (Házy Erzsébet, Melis György)



3. Fényes Szabolcs: Maya„Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)



4. Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő„Jelszóm: mindent a katonáknak…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)



5. Lecocq: Angot asszony lánya – gúnydal „Van itt egy úr…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)



6. Puccini: Manon Lescaut – kettős, II. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Lamberto Gardelli)



7. Johann Strauss: A cigánybáróKincskeringő (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



8. Johann Strauss: A cigánybáró„Ki esketett?” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



9. Polgár Tibor: A lepecsételt asszony – „Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét…” (Házy Erzsébet, Sárdy János)



10. Lehár Ferenc: A víg özvegy„Bamba, bamba gyászvitéz” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)



11. Pergolesi: Az úrhatnám szolgálója – kettős (Házy Erzsébet, Dene József)



12. Lehár Ferenc: A mosoly országa„Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?…” (Házy Erzsébet, Simándy József)



13. Planquette: A corneville-i harangokHarangdal (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)



14. Fall: PompadourPompadour belépője (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria)



15. Lehár Ferenc: A mosoly országaLiza belépője (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)



16. Szirmai Albert: Mézeskalács„Szív küldi szívnek szívesen” (Házy Erzsébet, Melis György)



Simándy József - az örök tenor • 6532020-03-27 11:32:56

1991. szeptember 18, Kossuth Rádió, 21.05 – 22.00



"Hazám, hazám, te mindenem..." - Születésnapi beszélgetés



A hetvenötéves Simándy Józseffel beszélget Bónis Ferenc



A rádióműsorhoz előzetes cikk az RTV Újságban (1991. 09.18.)



"SIMÁNDY"



Mi jut vajon eszébe a közelmúlt operalátogatójának a Simándy József neve hallatán? Remek operaszerepek sora a műfaj minden ágában: Wagner „ezüst és kék színekkel” megfestett hőse, Lohengrin. A nürnbergi mesterdalnokoknak a konvenciók ellen lázadó ifjú hőse, Stolzingi Walter, Verdi Trubadúrjának diadalmas Manricója, a szenvedélyes szerelem jellempróbáját mindhalálig kiálló Radames, a tragikus sorsú Otelló – vagy Mozart Varázsfuvolájának csodálatos fényben megjelenő Taminója, a Carmen szerelmének tüzében elégő Don José, a Székelyfonónak a halálon is diadalmaskodó Legénye, a Psalmus Hungaricus drámai erejű Zsoltárosa. S mindenekelőtt, az az operahős, akit egy teljes nemzedék számára ő teremtett újjá és formált klasszikus színpadi figurává: Erkel Ferenc Bánk bánja.



Művészi útja – a közönség szemével – egyértelmű diadalút volt. Önmaga számára: a tanulás, a szívós munka, a küzdelem évtizedes útja, mely az autószerelő műhelyből meg a színházi kórusból a magyar előadóművészet csúcsára vitte. És felejthetetlen találkozások megszakítatlan sorozata: találkozásoké pályatársakkal, nagy karmesterekkel. Ennek az útnak néhány állomását eleveníti fel beszélgetésünk, a szó erejét énekszóval fokozva.



(bónis)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37572020-03-26 20:17:38

A Dankó Rádió Az a szép című műsora ismételgeti továbbra is a korábbi operett-adásait, de mostanság  azt tapasztalom, hogy nem mindig egy az egyben halljuk vissza azokat, hanem a műsorvezető Erdélyi Claudia elhagy egy-két számot vagy cserél: hozzászerkeszt más adásaiból,  vagy keres olyat is, amely dalbetét még nem fordult elő műsorában: de ugyanarról a teljes rádiófelvételről szólalnak meg ezek az új részletek is. Ez utóbbinak örülni lehet, ezzel is „frissíti”, kissé változatosabbá teszi a tematikát, hiszen valami új dalt/új kettőst is kapunk az eddigiek mellé (vagy azok helyébe).  Persze a lényegen ez nem változtat: a műsorszerkesztő saját szűk keresztmetszetéből nem tud kitörni, hiszen ugyanazokból  -  kevéske - operettekből hallunk részleteket, amelyekből eddig  is.



A mai műsor gerincét a 2020. március 5-én adásba került két operett részletei jelentették (lásd 3719. sorszámnál):



1. Ábrahám Pál: Hawaii rózsája (Petress Zsuzsa, Melis György, Radnay György, Zentay Anna és Kishegyi Árpád énekfelvételeiről szólaltak meg ismét részletek)



2. Sidney Jones: A gésák - a múltkori adásból



elhagyásra került:



- Fairfax és Cunningham kettőse: „- Most fel hát a márkihoz, társak!  (Bende Zsolt, Reményi Sándor és az MRT Énekkara) – ez tegnap is elhangzott a rádióban.



 - Fairfax dala: „Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán…/ Víg a tengerész! Bátor és merész! Lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész!...”  (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának férfikara) - ezt is hallhattuk nemrég.



maradt:



- Fairfax és Mimóza "csókkettőse”,  I. felv.: „- Tudjuk, Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá…/ - Még a csókot át nem éltem…Kicsit meglepő e kérdés, ám úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés? - Gyere gyorsan, kóstold hát!...” (László Margit, Bende Zsolt)  - ezt is hallhattuk a napokban.



- Teaház-dal (Kórusjelenet):  "Ha nő csak könnyet lát, egy csésze teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát.../ Ez kedves teaház, ma lesz itt mulatás..."  (MRT Énekkara)



- Molly dala, I. felv.: „Rolly Pollynak neveztek… Rolly Pollynak keresztelt az apám, Rolly Pollynak nevez egész Japán. Ki az én teámat issza, annak édes csók a titka, örök áhítattal gondol vissza rám... ” (Petress Zsuzsa, km. az MRT Énekkara)



- Cunningham dala a kis japánokról: „Ha gőzhajóm Nagaszakiba ér…./A kis Jappy-Japp - Jappy… I  am happy and happy” (Reményi Sándor)



bekerült:



- Az I. felvonás fináléja (Km. László Margit, Petress Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Reményi Sándor és az MRT Énekkara)



- Molly dala a papagájról: „Egy vén mogorva papagájról szól e kis regény, rudacskán pihent épp a kalitka szegletén, a vén mihaszna mellett ült egy szép kanári pár, két ifjú és szerelmes kis madár….…”  (Petress Zsuzsa, km. az MRT Énekkara)



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 – 20.37



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)



Vezényel: Bródy Tamás


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37562020-03-26 17:46:47

Melis György operettdalokat énekel, új felvételről



 (1980. november 3., Kossuth Rádió 20.31 – 20.50)



Közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Bródy Tamás



1. Jacques Offenbach: Kékszakáll – Oszkár dala



2. Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő Bumm tábornok dala (km. az MRT Énekkara)



3. Franz von Suppé: Boccaccio - Hordó-dal (km. az MRT Énekkara)



4. Lehár Ferenc: A víg özvegy - Daniló belépője



5. Kacsóh Pongrác: János vitéz - Bagó dala („Egy rózsaszál szebben beszél”)



​​​​​​​6. Huszka Jenő: Bob herceg



- A holló legendája;



- Bordal (km. az MRT Énekkara)


Melis György • 2632020-03-26 17:45:08

Melis György operettdalokat énekel, új felvételről



 (1980. november 3., Kossuth Rádió 20.31 – 20.50)



Közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Bródy Tamás



1. Jacques Offenbach: Kékszakáll Oszkár dala



2. Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő - Bumm tábornok dala (km. az MRT Énekkara)



3. Franz von Suppé: Boccaccio - Hordó-dal (km. az MRT Énekkara)



4. Lehár Ferenc: A víg özvegy - Daniló belépője



​​​​​​​5. Kacsóh Pongrác: János vitéz - Bagó dala („Egy rózsaszál szebben beszél”)



​​​​​​​6. Huszka Jenő: Bob herceg



- A holló legendája;



- Bordal (km. az MRT Énekkara)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37552020-03-26 17:30:42

1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40 



Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból



Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gulyás Dénes, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara



Vezényel: Breitner Tamás



1. – Harsányi Zsolt: Marica grófnő



- Bevezető zene;



- Marica belépője (Kukely, énekkar);



- „Mondd meg, hogy imádom” (Gulyás);



- „Szép város Kolozsvár” (Kukely, Gulyás)



2. – Kulinyi Ernő: A bajadér



- Odette belépője (Pászthy, énekkar);



- „Ó, bajadérom” (Palcsó);



- „Egy kis bár” (Pászthy, Palcsó);



- Balettzene (km. énekkar);



- „Jön-e velem nagysád Shimmyt járni” (Pászthy, Palcsó)



3. – Gábor Andor: Tatárjárás



- Nyitány;



- „Hajrá, előre! (Kukely, énekkar)



4. – Harsányi Zsolt: A cigányprímás



- „Régen néma már a húr” (Gáti);



- Stradivári-dal (Gáti)



5. – Gábor Andor: A csárdáskirálynő



- Szilvia belépője (Kalmár, énekkar);



- „A lányok, a lányok…” (Gáti, Korondy, Gulyás, énekkar);



- „Nincs szebb, mint a szerelem” (Kalmár, Gáti, Palcsó);



- „Emlékszel még” (Kalmár, Korondy);



- „Hurrá…” (Kalmár, Pászthy, Gulyás, Korondy, Palcsó)


La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1552020-03-26 12:29:18

Karantén-interjúk I. László Boldizsár – „Én legbelül mindig tenorista voltam…”

(- zéta -, 2020-03-25) [Interjúk]



"- Hogy jött ez a Vírusírtás klipp?



   - Valamiképpen szerettem volna jelt adni. Figyelgettem, ki hogyan szólal meg. Láttam az embereket nem otthon maradni és egyszer csak bevillant a Nessun dorma. Ültem itt a nappaliban és elkezdtem írni a szöveget. Egy idő után tovább küldtem Éger Lacinak, aki a januári koncert új dalainak a szövegét írta. Tudtam, hogy egy nap után kirázza a kisujjából, így is lett. Kicsit kellett a szövegen finomítani, de az üzenet változatlan. Másnap itt Szegeden felénekeltem az egyik barátom stúdiójában, természetesen szeparáltan voltunk. Utána kiküldtem Vuhanba Zolinak, hogy keverje meg. Majd egy napsütéses napon felvettem itthon kamerával a képet. Az egészet feltettem egy szerverre, felküldtem Pestre a lányomnak, aki összevágta a végleges változatot, a volt feleségem pedig aláírta az angol szöveget. Négy napja tettem fel. Hogy ennyien megnézik, nem is gondoltam, most már [március 25-én – a szerk.] százezernél járunk.



   - Miért érezted fontosnak a megszólalást?



   - Sok művész nem úgy tekinti a médiát, hogy azon neki meg kell jelennie, sőt olyan is van, aki irtózik az efféle nézettségtől. Meg kell nyilvánulni, mert kevés az, ha simán melléállunk egy ügynek és mondjuk, hogy maradj otthon. Csak akkor lehet hatásos, ha ezt le tudod vinni a saját személyes szintedre. Mert nem lehet eljutni oda, mint Olaszországban. Nekem a szüleimet is óvnom kell, ők hetven felettiek, sőt a nagymamám is köztünk van 97 évesen. Nagyon bízom abban, hogy az emberiség tanul ebből a dologból. Lám, lehet élni fele ekkora energiafelhasználásból. Hogy mindenki megéljen, de az ember ne szipolyozza ki a Földet, de egymást se. Ennek össze kell jönnie, mert különben tönkremegyünk!"


La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1522020-03-26 10:11:33

Bartók Rádió ma koradélutáni adása



12:36 – 13.29 Hangversenykülönlegességek



Dalest a Londoni Royal Festival Hallban 



Victoria De Los Angeles, Elisabeth Schwarzkopf és Dietrich Fischer-Dieskau énekel,



 zongorán km.:Gerald Moore





1. Wolfgang Amadeus Mozart: a) A búcsú, b) Hű szerelem (Los Angeles, Schwarzkopf, Fischer-Dieskau),



2. Robert Schumann: a) Rád gondolok, b) Ő és én c) Éjszaka (Schwarzkopf, Fischer-Dieskau),



3. Franz Schubert: a) Éji virágok, b) Búcsú, c) Alkonyatkor (Fischer-Dieskau),



4. Hugo Wolf: a) Mignon dala, b) Egy elhagyott lányka, c) A cigánylány (Schwarzkopf),



5. Johannes Brahms: Kárbaveszett szerenád (Los Angeles),



6. Gioacchino Rossini: a) Velencei regatta b) Macskaduett (Los Angeles, Schwarzkopf)



(1967. február 20.)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37522020-03-25 20:26:33

A Dankó Rádió délutánonként elhangzó Az a szép című műsora ma sem szolgált olyan operettrészletekkel - egy kivétellel -  amelyeket ne hallottunk volna már a közelmúlt adásaiban egyszer vagy többször – említhetném akár a 3701. vagy 3659. sorszám alatt részletezett számok közül például:



- Robert Planquette: A corneville-i harangok - Germaine dala – „Harangdal” (Házy Erzsébet, km.: az MRT Énekkara)



- SidneyJones: Gésák - Fairfax és Cunningham kettőse: „- Most fel hát a márkihoz, társak!..."  (Bende Zsolt, Reményi Sándor, km. az MRT Énekkara)



De most volt egy olyan operettrészlet is, amire nem emlékszem, hogy adásba került volna  e műsorsorozatban (vagy elmulasztottam azt...): 



ifj. Johann Strauss - Victor Leon, Leo Stein - Fischer Sándor: Bécsi vér - Gróf Zedlau  és lakája, Joseph  levélkettőse  „Te drága édes angyalkám,  ó, jöjj, ó jöjj, és hallgass rám…”  (Fülöp Attila, Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) –Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19., Kossuth Rádió 19.30-21.40


Momus-játék • 58112020-03-25 16:55:54

Ütő Endre az 1980-as évek közepétől agyagozással is foglalkozott.



Udvardy Tibor szabadidejében rendszeresen festett, képeiből a színház (az Opera) II. emeleti tanácstermében nyílt kiállítás.



Csák József  énekesi pályafutása alatt és máig a Műszaki Egyetemi tanári munkája mellett betű-és írásművészetet  oktat mint egyetemi docens. Tanári és szakmai munkája mellett aktívan fest. Több önálló és csoportos kiállításon szerepelt sikeresen. Képei a világ sok országában fellelhetők. (Magam is ott voltam egy budai várban nyílt kiállításának megnyitóján...) 



Bede-Fazekas Csabát is említhetem, aki énekművészi hivatásával párhuzamosan színészként színdarabokban sok prózai szerepet alakított.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47252020-03-25 12:00:00

Kapcs. 4719. sorszám



A bemásolt kép (plakát, hirdetmény) online árverésen vasárnapig megvásárolható az antikvarium.hu oldalon.  A licit 1 Ft-ról indult és most 18.000 Ft-nál tart.  (a katalógusban 119. sorszám alatt)  Regisztrálni kell. 



"A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL"



(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)



https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=913844&aid=13351&utm_source=hirlevel13&utm_medium=email&utm_campaign=2020_03_10_dedikalt_konyvek_arveres


Operett, mint színpadi műfaj • 42712020-03-25 11:57:50

Kapcs. 4270. sorszám



A bemásolt kép (plakát, hirdetmény) online árverésen vasárnapig megvásárolható az antikvarium.hu oldalon.  A licit 1 Ft-ról indult és most 18.000 Ft-nál tart.  (a katalógusban 119. sorszám alatt)  Regisztrálni kell. 



"A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL"



(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)



https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=913844&aid=13351&utm_source=hirlevel13&utm_medium=email&utm_campaign=2020_03_10_dedikalt_konyvek_arveres


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47242020-03-25 11:23:06

„Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet énekel részleteket (1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06) 



A Magyar Állami Operaház zenekarát Bródy Tamás vezényli



1. Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája



2 .Pjotr Csajkovszkij - Jozef Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca



3. Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene/Intermezzo/



4. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”



5. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”



6. Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37512020-03-25 11:08:03

Csonka Zsuzsanna és Leblanc Győző operettfelvételei  (Alpha Line Records, 1996) - km. a Sinfonica Hungarica, vezényel: Benedek Tamás (1 CD)  - Operettenmelodien



1. Lehár Ferenc: Giuditta – „Olyan forró ajkamról a csók”



2 .Johann Strauss: A denevér  -  Adél dala



3. Robert Stolz: Walzerlied - „Két szív, mely valcertaktust ver” - duett



4. Lehár Ferenc : Cigányszerelem – „ Messze a nagy erdő”



5. Johann Strauss: A denevér - Kacagódal



6. Johann Strauss: A cigánybáró – „Ki esketett?” - duett



7. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője



 8. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Táncolnék a boldogságtól” - duett



 9. Johann Strauss: A denevér - Csárdás



10. Lehár Ferenc : A víg özvegy –„ Ajk az ajkon”  - duett



11. Robert Stolz: Marschlied – „Adieu, kis gárdahadnagyom”



12. Kálmán Imre: Marica grófnő - Marica belépője



13. Kálmán Imre:Marica grófnő –„ Szép város Kolozsvár” – duett



14. Karl Zeller: A madarász – „Viszem a postazsákot én”



 



Csonka Zsuzsanna és Leblanc Győző operettfelvételei 



Alpha Line Records, 1996) - km. a Sinfonica Hungarica, vezényel: Benedek Tamás (1 CD)  - „Vágyom egy nő után”  - Operett Világslágerek



1. Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő - „Egy drága szempár”



2. Johann Strauss: A cigánybáró - „Mert a szív és az ész”



3. Robert Stolz: A két szív, mely valcertaktust ver – „A valcer cseng a tánctermen át „



4. Lehár Ferenc: Paganini - „Volt nekem már száz babám”



5. Johann Strauss: A cigánybáró - „ki esketett? - duett



6. Lehár Ferenc :Luxemburg grófja  - „Hej, liri, liri lári...



7. Lehár Ferenc: A víg özvegy -„Nékem szerelmetes hazám „



8. Lehár Ferenc: A Víg özvegy - „Ajk az ajkon” - duett



9. Kálmán Imre: Marica grófnő - „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket „



10. Kálmán Imre: A csárdáskirálynő - „ Álom, álom, édes álom... „ - duett



11. Kálmán Imre: Marica grófnő  - „Hej, cigány”  



12. Kálmán Imre: Marica grófnő - „Szép város Kolozsvár” - duett



13. Lehár Ferenc: A mosoly országa - „Mosolygó nézés”



14. Lehár Ferenc: A mosoly országa -„Vágyom egy nő után


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37492020-03-24 20:18:36

Ismétlés volt a Dankó Rádió Az a szép című, hat és hét óra között elhangzott műsora a Dankó Rádióban!  Ezúttal a február 13-án sugárzott operettadást hallottuk újra:



- Felföldy Anikó énekfelvételei  közül („örökzöld” dalok)



- Kálmán Imre: Marica grófnő  - Marica és Péter (Tasziló) szerelmi kettőse: „Ne szólj, kicsim, ne szólj…”  (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)  



- Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné – János és Katinka szerelmi kettőse: „- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….” (Neményi Lili, Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)  - 1954. december 19., Kossuth Rádió, 19.00 - 21.35. (Megjegyzem: a szerkesztő, Erdélyi Claudia, nem ezt a daljátékot, hanem Florimond Hervé Lili című operettjének kettősét konferálta fel – amiben ugyancsak a két művész énekel!)



- Carl Millöcker: A koldusdiák -  Ollendorf ezredes, a tisztek, Palmatica grófnő, Laura és Bronislawa jelenete, majd Szymon Rimanowsky dala, I. felv. „- Tanulni vágytam messzi földön az asszonyok természetét…/ lengyel nőnél szebbet látni a nagyvilágon nem lehet…” (Molnár András, km. László Margit, Kalmár Margit, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)  



- Lehár Ferenc: Giuditta - Katonakórus, Antonio és Ottavio kettőse, 3. kép (Molnár András, Póka Balázs, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) 



- Fényes Szabolcs: Maya - Maya, Barbara és Rudi hármasa „Párizs, te szép…”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)



- Szirmai Albert: Alexandra - A király és Alexandra kettőse „Minek ez a hideg pillantás?!….Miért vagy oly szép, mint az álom?...” (Pászthy Júlia, Palcsó Sándor, km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.)



A fenti műsorról bővebben lásd 3672. sorszámnál (az akkor bejátszott két utolsó szám ma nem került adásba; most a Dankó Rádiótól kaptunk figyelmes, óvó, védekezésre odafigyelő felhívást a vírus idejére… )


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47232020-03-24 16:02:28

„Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47) 



A Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.



1.) Karl Zeller: A madarász – Rajna keringő (Házy Erzsébet, km. Énekkar)



2.) Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics  Sonja dala (Házy Erzsébet)



3.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta  „Oly forró ajkamról a csók" (Házy Erzsébet, km. Énekkar)



4.) Jacques Offenbach: A varázshegedű – Rondó „A vén Mathieu szíve árva, társa már csak a jó hegedű…”  (Melis György)



5.) Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője: „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!.../Hófehér hattyú vállát csókoltam én…”  (Melis György)



6.) Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél” (Melis György)


Melis György • 2622020-03-24 16:02:11

„Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47) 



A Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.



1.) Karl Zeller: A madarász – Rajna keringő (Házy Erzsébet, km. Énekkar)



2.) Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics  Sonja dala (Házy Erzsébet)



3.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta  „Oly forró ajkamról a csók" (Házy Erzsébet, km. Énekkar)



4.) Jacques Offenbach: A varázshegedű – Rondó „A vén Mathieu szíve árva, társa már csak a jó hegedű…”  (Melis György)



5.) Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője: „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!.../Hófehér hattyú vállát csókoltam én…”  (Melis György)



6.) Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél” (Melis György)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37482020-03-24 16:01:52

„Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47) 



A Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.



1.) Karl Zeller: A madarász – Rajna keringő (Házy Erzsébet, km. Énekkar)



2.) Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics  Sonja dala (Házy Erzsébet)



3.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta „Oly forró ajkamról a csók" (Házy Erzsébet, km. Énekkar)



4.) Jacques Offenbach: A varázshegedű – Rondó „A vén Mathieu szíve árva, társa már csak a jó hegedű…”  (Melis György)



5.) Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője: „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!.../Hófehér hattyú vállát csókoltam én…”  (Melis György)



6.) Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony – dal:Rózsákat himbál a szél” (Melis György)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37472020-03-24 15:52:07

Melis György énekel a rádió új felvételéről - először 1972. április 2-án sugározta a Kossuth rádió, 13.07 – 13.30 óra között.



- Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Vezényel: Kerekes János )



- Kálmán Imre – Gábor Andor: Az obsitos – András dala (Vezényel: Kerekes János )



- Fényes Szabolcs – Romhányi József: Két szerelem –
„Hinni kell” (Vezényel: Kerekes János )



- Loewe: My Fair Lady –
„Megszoktam az ő arcát” (Vezényel: Pál Tamás )



Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara.


La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1442020-03-23 21:39:08

Giacomo Puccini-Éger László: VÍRUSIRTÁS! - László Boldizsár



(with english and hungarian subtitles).



YouTube - Premier dátuma: 2020. márc. 21.



Puccini Turandot c. operájából a Nessun Dorma c. áriára a magyar szöveget Éger László írta.



A zenei kíséret László Boldizsár "Vincero!" c. lemezéről a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, és a Szegedi Színház Női karával készült felvételről. Vezényel Pál Tamás


Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei • 3332020-03-23 21:04:25

ÉLETRAJZ - SZABÓ MARCELL



ZONGORA



https://zeneakademia.hu/a-zeneakademia-karrierirodaja/eletrajz-szabo-marcell-107294



 



„Orosz dráma és francia könnyedség



Zenei ellentétekről és fesztiválokról Szabó Marcell zongoraművésszel”



2020-03-20  Új Ember.hu



- Mértékadó - kulturális melléklet



Jóllehet a koronavírus megjelenése kérdésessé tette a következő hetek, hónapok kulturális programjainak megvalósulását, a legkülönbözőbb területeken működő előadók rendületlenül készülnek a közeljövő kihívásaira. Szabó Marcell zongoraművésszel, az őszi Orosz Zenei Fesztivál alapítójával többek között az orosz zenéről, Lisztről és a Budapesti Tavaszi Fesztiválra szánt estjének tematikájáról beszélgettünk.



– Gyakran kérdeztek erről, úgyhogy sokszor elmondtam, hogy egyáltalán nincsenek orosz gyökereim. Nagy szívfájdalmam, hogy eddig még csak nem is jártam Oroszországban. Ezt orvosolva reményeim szerint idén sikerül kijutnom, és először Moszkvába megyek. Nem is érzem igazán autentikusnak, hogy ilyesmiről beszéljek, amíg bele nem szippantottam az ottani levegőbe. Egyébként tizennégy éves koromban kezdődött a Rachmaninov-mániám, ami aztán folyamatosan az orosz zene iránti rajongássá terebélyesedett. Mi lehetett a lelki alapja?



Az elmúlt évszázadok az orosz népet is alaposan megtépázták, ezért talán a hasonló léthelyzet, a kölcsönös történelmi tapasztalás, a közelség miatt mi mintha jobban értenénk őket. Könnyen rá tudunk hangolódni erre a zenei világra. Nem véletlen Csajkovszkij, Rachmaninov és a többiek nagy népszerűsége itthon. Az orosz zenére és különösen a romantikusokra, a késő romantikusokra jellemző melankóliára a magyar lélek nagyon rezonál. Jobban, mint mondjuk a mediterrán vidékeken élők, ahol az emberek sokkal felszabadultabbak.



- Az orosz művészet egyéb területeivel is foglalkozik, például a nagy orosz irodalommal is árnyalja a róluk kialakított összképét?



– Vonatkozó irodalmi ismereteim még hiányosak, de mindazok alapján, amit tanulmányaim és későbbi olvasmányélményeim során megismertem Dosztojevszkijtől Csehovig, úgy érzem: az orosz irodalom ugyanazt közvetíti, amit az orosz zene. Lélekdrámákat, melyeknek alapérzése a meg próbált, sokszor sanyarú lét, a szenvedés… Az orosz irodalmat és a zenét egyaránt áthatja a melankólia, a lélek gyötrődése, ami hozzánk is annyira közel áll.



- Úgy tudom, régebben legalábbis az a hír járta, hogy például az akadémiai zenetörténet-oktatásban nem vagy alig szerepelnek a népszerű orosz szerzők. Van, aki Rachmaninov életművét elintézi annyival, hogy „szalonzene”. Változott valamennyire ez a fajta lesajnáló, valójában az önálló véleményformálástól tartó, mindig igazodó „szakmai” sznobériából fakadó hozzáállás?



 – Sajnos ezt én is tapasztaltam. De nem csak a Zeneakadémiára volt igaz, a komolyzenei életben is általánosították ezt a nézetet. Szerintem az utóbbi évtizedben sokat javult az orosz romantikusok megítélése. A zenészek, oktatók, zenetörténészek sokszor abból indultak ki, hogy kik voltak azok, aki zeneileg újat alkottak, újat hoztak. Leegyszerűsítve a legnagyobb újítókat tekintették a legnagyobb zeneszerzőknek. Persze Bach, Beethoven, Wagner nem kétséges…



- Ez így van, ugyanakkor ilyen alapon – a kérdés persze költői – mit keres a kánonban mondjuk a minden zenei műfajban átütő, saját stílust teremtő Csajkovszkij vagy a szárnyait bontogató, az I. szimfóniájával már tabukat döntögető Mahler fölé helyezve a korszerűnek semmiképpen sem mondható, a klasszikára visszatekintő, nagyrészt „tét nélküli” Brahms?



 – A magam részéről soha nem értettem a rangsorolgatást. A zenetörténészeket kellene kikérdezni, hogy a „konzervatív romantikusok” akkor miért is vannak ott, ahol. Sajnos zongoratanároknál is előfordult, hogy egy-egy szerzőre azt mondták: „B kategóriás”, ami többek között Rachmaninov és Dohnányi vonatkozásában is elhangzott. Ez a megítélés azonban változik, ami a hangversenyek műsorából is kitűnik. Ha megnézzük a koncertkalendáriumokat, például Rachmaninov-művek egyre többet szerepelnek a programban. Egyetemistaként, tíz évvel ezelőtt még úgy kellett vadásznom, hogy fővárosi szinten egy hónapban legalább egyszer kifogjam valahol. Most már nem így van, és ezt jó látni.



- Most egy Liszt-programos estre is készül. Vele kapcsolatban mi a helyzet? Ha nagy újítókról beszélünk, Lisztre ez mindenképpen igaz. Őt viszont talán más szempontból nem kezelik a helyén. Tegyük hozzá, nem itthon, inkább a tengeren túl.



– A zongoravirtuóz Liszt a maga idejében rocksztárnak számított. Mára pedig számos intézményt, világversenyt, fesztivált rendeltek a nevéhez. Liszt szerintem megbecsült szerzőnek számít. Németekkel, osztrákokkal, szlovákokkal versengtünk érte, de nekünk ott az az ütőkártya, hogy jóllehet alig beszélt magyarul, mindig és mindenhol magyarnak érezte és vallotta magát. Jómagam a nemzetköziségével együtt is a magyar kultúra részeként tekintek rá. És nem is érzem, hogy el lenne hanyagolva.



- Akkor inkább úgy fogalmaznék, hogy hatalmas életművének gazdagságához mérten csak „rész szerint” ismert.



– Ez igaz. A szerzeményeinek elképesztő nagy számához viszonyítva valóban szűkös az a darabkör, amit a nagyközönség ismer tőle. Számomra például a tán legnépszerűbbnek tartott művei, a magyar rapszódiák érdekesek a legkevésbé zeneileg. Ezek a közönség kegyeit kereső és a fantasztikus virtuozitását csillogtató darabok a kor popslágerei voltak. Én jobban szeretem az újító szándékú, más hangvételű, kicsit elvontabb, elmélázóbb kompozícióit, amelyek a lelke felé mutatnak. Ilyen melankolikus, álmodozóbb Liszt-darabokat játszom a közelgő koncertemen is. Mondhatjuk, hogy Liszt megalapozta, megelőlegezte a XX. századi atonális zenét, de megjelent nála az impresszionizmus is. Élete második felében elképesztő dolgokat írt. Egy-két művével kapcsolatban még mindig vakarják a fejüket a zenészek is.



- A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Pesti Vigadóba tervezett koncertjére ellentétes hangulatú és stílusú darabokkal készül: Debussy impresszionista vibrálású műveivel Muszorgszkij monolitját, az Egy kiállítás képeit állította szembe. Gondolom, tudatos feszültségkeltésről van szó.



– A program úgy állt össze, hogy az Egy kiállítás képei esetemben bakancslistás darab volt. A múlt évben megtanultam, és most szeretném minél több helyen eljátszani. Monumentális, félórás mű, mint egy Liszt-szonáta. Technikailag talán – egy halom Rachmaninov után – már nem annyira nagy kihívás, de vannak igen kényelmetlen részei. Muszorgszkij nem volt nagy zongorista, és ez átjön a kottaírásán: nem igazán vette figyelembe, hogy egy előadó számára mi kényelmes. Rachmaninovnál vagy Lisztnél hiába van sokkal több hangjegy a kottában, érezhető, hogy ők zongoristaként komponáltak, és mindaz, amit leírtak, kellő gyakorlással lejátszható. Az Egy kiállítás képeiben nagyon sok az olyan állás, ami nem kifejezetten nehéz, de a kéznek nem kényelmes. Muszorgszkij kicsit az az eset, mint Schubert, aki ugyancsak híresen rossz zongorista volt, és akinek a zongoradarabjai szintén nem annyira nehezek, ám sokszor kényelmetlenek.



A képekben való gondolkodás és a francia zene, azon belül is különösen Debussy szeretete indított el abba az irányba, hogy őt válasszam Muszorgszkij mellé. Ez arra is jó, hogy kicsit ellensúlyozzak, és balanszban tartsam a lelkivilágom a mély tónusú, nagyrészt drámai orosz zenével való foglalkozás közben. Némi általánosítással élve a francia zene majdnem az orosz ellentéte: könnyedebb, világosabb, áttetszőbb, nem annyira a mélybe, inkább fölfelé visz. Muszorgszkij valós festményeket megörökítő, címekkel ellátott, impresszionista elemeket is felvillantó műve igazi programzene, csakúgy, mint Debussytől a Képek és a Gyermekkuckó, úgyhogy ezek a szálak is összekötik az esten elhangzó „történetes” darabokat.



- Végül ejtsünk néhány szót az idei Orosz Zenei Fesztiválról. Hol tart a szervezése?



– Nagyon készülünk a következő, a korábbiaknál már kicsit hosszabb és még gazdagabb programra. Tavasszal szeretnénk is sajtótájékoztatót tartani az addigra megjelenő magazinnal. A bővülő budapesti, illetve a debreceni játszóhelyeken túl a Tihanyi Apátság új koncerthelyszínünk lesz. Idén ünnepeljük Csajkovszkij születésének 180. évfordulóját, úgyhogy az ő életműve kiemelt szerepet kap. A Zeneakadémián ugyancsak zajlanak az előkészületei egy jövő tavaszra tervezett másik projektemnek. Egynapos koncertsorozatról van szó, amely kicsit az említett vigadós koncertemre és az orosz fesztiválra is rezonál majd. Ismert és kevésbé ismert francia szerzők műveit vonultatja fel a különlegességekre is nyitott, érdeklődő hallgatóknak.



/Pallós Tamás/


Lisztről emelkedetten • 9862020-03-23 20:33:31

ÉLETRAJZ - SZABÓ MARCELL



ZONGORA



https://zeneakademia.hu/a-zeneakademia-karrierirodaja/eletrajz-szabo-marcell-107294



 



„Orosz dráma és francia könnyedség



Zenei ellentétekről és fesztiválokról Szabó Marcell zongoraművésszel”



2020-03-20  Új Ember.hu



- Mértékadó - kulturális melléklet



Jóllehet a koronavírus megjelenése kérdésessé tette a következő hetek, hónapok kulturális programjainak megvalósulását, a legkülönbözőbb területeken működő előadók rendületlenül készülnek a közeljövő kihívásaira. Szabó Marcell zongoraművésszel, az őszi Orosz Zenei Fesztivál alapítójával többek között az orosz zenéről, Lisztről és a Budapesti Tavaszi Fesztiválra szánt estjének tematikájáról beszélgettünk.



– Gyakran kérdeztek erről, úgyhogy sokszor elmondtam, hogy egyáltalán nincsenek orosz gyökereim. Nagy szívfájdalmam, hogy eddig még csak nem is jártam Oroszországban. Ezt orvosolva reményeim szerint idén sikerül kijutnom, és először Moszkvába megyek. Nem is érzem igazán autentikusnak, hogy ilyesmiről beszéljek, amíg bele nem szippantottam az ottani levegőbe. Egyébként tizennégy éves koromban kezdődött a Rachmaninov-mániám, ami aztán folyamatosan az orosz zene iránti rajongássá terebélyesedett. Mi lehetett a lelki alapja?



Az elmúlt évszázadok az orosz népet is alaposan megtépázták, ezért talán a hasonló léthelyzet, a kölcsönös történelmi tapasztalás, a közelség miatt mi mintha jobban értenénk őket. Könnyen rá tudunk hangolódni erre a zenei világra. Nem véletlen Csajkovszkij, Rachmaninov és a többiek nagy népszerűsége itthon. Az orosz zenére és különösen a romantikusokra, a késő romantikusokra jellemző melankóliára a magyar lélek nagyon rezonál. Jobban, mint mondjuk a mediterrán vidékeken élők, ahol az emberek sokkal felszabadultabbak.



- Az orosz művészet egyéb területeivel is foglalkozik, például a nagy orosz irodalommal is árnyalja a róluk kialakított összképét?



– Vonatkozó irodalmi ismereteim még hiányosak, de mindazok alapján, amit tanulmányaim és későbbi olvasmányélményeim során megismertem Dosztojevszkijtől Csehovig, úgy érzem: az orosz irodalom ugyanazt közvetíti, amit az orosz zene. Lélekdrámákat, melyeknek alapérzése a meg próbált, sokszor sanyarú lét, a szenvedés… Az orosz irodalmat és a zenét egyaránt áthatja a melankólia, a lélek gyötrődése, ami hozzánk is annyira közel áll.



- Úgy tudom, régebben legalábbis az a hír járta, hogy például az akadémiai zenetörténet-oktatásban nem vagy alig szerepelnek a népszerű orosz szerzők. Van, aki Rachmaninov életművét elintézi annyival, hogy „szalonzene”. Változott valamennyire ez a fajta lesajnáló, valójában az önálló véleményformálástól tartó, mindig igazodó „szakmai” sznobériából fakadó hozzáállás?



 – Sajnos ezt én is tapasztaltam. De nem csak a Zeneakadémiára volt igaz, a komolyzenei életben is általánosították ezt a nézetet. Szerintem az utóbbi évtizedben sokat javult az orosz romantikusok megítélése. A zenészek, oktatók, zenetörténészek sokszor abból indultak ki, hogy kik voltak azok, aki zeneileg újat alkottak, újat hoztak. Leegyszerűsítve a legnagyobb újítókat tekintették a legnagyobb zeneszerzőknek. Persze Bach, Beethoven, Wagner nem kétséges…



- Ez így van, ugyanakkor ilyen alapon – a kérdés persze költői – mit keres a kánonban mondjuk a minden zenei műfajban átütő, saját stílust teremtő Csajkovszkij vagy a szárnyait bontogató, az I. szimfóniájával már tabukat döntögető Mahler fölé helyezve a korszerűnek semmiképpen sem mondható, a klasszikára visszatekintő, nagyrészt „tét nélküli” Brahms?



 – A magam részéről soha nem értettem a rangsorolgatást. A zenetörténészeket kellene kikérdezni, hogy a „konzervatív romantikusok” akkor miért is vannak ott, ahol. Sajnos zongoratanároknál is előfordult, hogy egy-egy szerzőre azt mondták: „B kategóriás”, ami többek között Rachmaninov és Dohnányi vonatkozásában is elhangzott. Ez a megítélés azonban változik, ami a hangversenyek műsorából is kitűnik. Ha megnézzük a koncertkalendáriumokat, például Rachmaninov-művek egyre többet szerepelnek a programban. Egyetemistaként, tíz évvel ezelőtt még úgy kellett vadásznom, hogy fővárosi szinten egy hónapban legalább egyszer kifogjam valahol. Most már nem így van, és ezt jó látni.



- Most egy Liszt-programos estre is készül. Vele kapcsolatban mi a helyzet? Ha nagy újítókról beszélünk, Lisztre ez mindenképpen igaz. Őt viszont talán más szempontból nem kezelik a helyén. Tegyük hozzá, nem itthon, inkább a tengeren túl.



– A zongoravirtuóz Liszt a maga idejében rocksztárnak számított. Mára pedig számos intézményt, világversenyt, fesztivált rendeltek a nevéhez. Liszt szerintem megbecsült szerzőnek számít. Németekkel, osztrákokkal, szlovákokkal versengtünk érte, de nekünk ott az az ütőkártya, hogy jóllehet alig beszélt magyarul, mindig és mindenhol magyarnak érezte és vallotta magát. Jómagam a nemzetköziségével együtt is a magyar kultúra részeként tekintek rá. És nem is érzem, hogy el lenne hanyagolva.



- Akkor inkább úgy fogalmaznék, hogy hatalmas életművének gazdagságához mérten csak „rész szerint” ismert.



– Ez igaz. A szerzeményeinek elképesztő nagy számához viszonyítva valóban szűkös az a darabkör, amit a nagyközönség ismer tőle. Számomra például a tán legnépszerűbbnek tartott művei, a magyar rapszódiák érdekesek a legkevésbé zeneileg. Ezek a közönség kegyeit kereső és a fantasztikus virtuozitását csillogtató darabok a kor popslágerei voltak. Én jobban szeretem az újító szándékú, más hangvételű, kicsit elvontabb, elmélázóbb kompozícióit, amelyek a lelke felé mutatnak. Ilyen melankolikus, álmodozóbb Liszt-darabokat játszom a közelgő koncertemen is. Mondhatjuk, hogy Liszt megalapozta, megelőlegezte a XX. századi atonális zenét, de megjelent nála az impresszionizmus is. Élete második felében elképesztő dolgokat írt. Egy-két művével kapcsolatban még mindig vakarják a fejüket a zenészek is.



- A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Pesti Vigadóba tervezett koncertjére ellentétes hangulatú és stílusú darabokkal készül: Debussy impresszionista vibrálású műveivel Muszorgszkij monolitját, az Egy kiállítás képeit állította szembe. Gondolom, tudatos feszültségkeltésről van szó.



– A program úgy állt össze, hogy az Egy kiállítás képei esetemben bakancslistás darab volt. A múlt évben megtanultam, és most szeretném minél több helyen eljátszani. Monumentális, félórás mű, mint egy Liszt-szonáta. Technikailag talán – egy halom Rachmaninov után – már nem annyira nagy kihívás, de vannak igen kényelmetlen részei. Muszorgszkij nem volt nagy zongorista, és ez átjön a kottaírásán: nem igazán vette figyelembe, hogy egy előadó számára mi kényelmes. Rachmaninovnál vagy Lisztnél hiába van sokkal több hangjegy a kottában, érezhető, hogy ők zongoristaként komponáltak, és mindaz, amit leírtak, kellő gyakorlással lejátszható. Az Egy kiállítás képeiben nagyon sok az olyan állás, ami nem kifejezetten nehéz, de a kéznek nem kényelmes. Muszorgszkij kicsit az az eset, mint Schubert, aki ugyancsak híresen rossz zongorista volt, és akinek a zongoradarabjai szintén nem annyira nehezek, ám sokszor kényelmetlenek.



A képekben való gondolkodás és a francia zene, azon belül is különösen Debussy szeretete indított el abba az irányba, hogy őt válasszam Muszorgszkij mellé. Ez arra is jó, hogy kicsit ellensúlyozzak, és balanszban tartsam a lelkivilágom a mély tónusú, nagyrészt drámai orosz zenével való foglalkozás közben. Némi általánosítással élve a francia zene majdnem az orosz ellentéte: könnyedebb, világosabb, áttetszőbb, nem annyira a mélybe, inkább fölfelé visz. Muszorgszkij valós festményeket megörökítő, címekkel ellátott, impresszionista elemeket is felvillantó műve igazi programzene, csakúgy, mint Debussytől a Képek és a Gyermekkuckó, úgyhogy ezek a szálak is összekötik az esten elhangzó „történetes” darabokat.



- Végül ejtsünk néhány szót az idei Orosz Zenei Fesztiválról. Hol tart a szervezése?



– Nagyon készülünk a következő, a korábbiaknál már kicsit hosszabb és még gazdagabb programra. Tavasszal szeretnénk is sajtótájékoztatót tartani az addigra megjelenő magazinnal. A bővülő budapesti, illetve a debreceni játszóhelyeken túl a Tihanyi Apátság új koncerthelyszínünk lesz. Idén ünnepeljük Csajkovszkij születésének 180. évfordulóját, úgyhogy az ő életműve kiemelt szerepet kap. A Zeneakadémián ugyancsak zajlanak az előkészületei egy jövő tavaszra tervezett másik projektemnek. Egynapos koncertsorozatról van szó, amely kicsit az említett vigadós koncertemre és az orosz fesztiválra is rezonál majd. Ismert és kevésbé ismert francia szerzők műveit vonultatja fel a különlegességekre is nyitott, érdeklődő hallgatóknak.



/Pallós Tamás/


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37452020-03-23 19:44:24

Ha jól számolom, Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc Bob herceg című operettjének részletei február óta negyedszer hangzottak el (ismételt adásban) a Dankó Rádió nemrég véget ért Az a szép című műsorában! - Bármennyire is kedvencem ez a rádiófelvétel, talán mégiscsak sok a jóból?!



(Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Palócz László,  Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (1965).



Egy öt évvel ezelőtt készült Huszka-válogatásból Dancs Annamari énekfelvételéről is felcsendült egy dal a Bob hercegből.





Az adásban hallott operettrészletekről bővebben a 3660., 3685., 3726 sorszámú bejegyzésekben már szóltam, visszakereshetőek.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37442020-03-23 19:12:36

Kapcs. 3742. sorszám



Pótlólag még ideveszem az alábbi címeket is, Erdélyi Claudia szerkesztő figyelmébe ajánlva:



 



Chirculeşcu – hiányolom: Hegyen-völgyön lakodalom



Dendrino – hiányolom: Szálljon a dal



Dolidze – hiányolom: Az elcserélt menyasszony



Gilberttől semmi nem hangzott el



Hrennyikov – hiányolom: Fehér éjszaka 



Lajtai Lajostól semmi nem hangzott el



Sárközy István – hiányolom: Pettyes



Szenkár Dezső – hiányolom: A maláji lány



Székely Endre – hiányolom: Aranycsillag



Tijardovicstól semmi nem hangzott el



Dankó Pista - Vaszy Viktor – hiányolom: Darumadár /Dankó Pista/



Váry Ferenc – hiányolom: Macskazene  



 



Hiányolom továbbá:



Régi magyar operettekből részletek – (1955), km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.  Vezényel: Török Emil:



1.Barna Izsó: Casanova (részlet) - (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, a Földényi-kórus)



2.Bokor József: A kis alamuszi (részlet) - (Mátray Ferenc)



3.Czobor Károly: Hajdúk hadnagya (részlet) - (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár);



4.Konti József: Királyfogás (részlet) - (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán)



5.Verő György: Virágcsata (részletek) - (Fáy Erzsébet, Gyenes Magda, Göndöcs József, Kaposy Andor, Réti József, Oláh Emil, Raggambi Zoltán)



6.Verő György: Leányka - (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc)



7.Szabados Béla: Rika (részletek) - (Gyenes Magda, Fáy Erzsébet, Raskó Magda, Kaposy Andor)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37422020-03-23 15:39:23

Kapcs. 3738. sorszám



Kiegészítésül a március 21-én írt hozzászólásomhoz:



A feltüntetett operettszerzők zenés színpadi darabjai közül felsorolom a jelentősebbeket, amelyek meglévő rádiófelvételeiről a Dankó Rádió Az a szép című műsorában a nyilvántartásom szerint eddig egyetlen dal sem hangzott el; a még nem említett komponistákat - beleértve daljátékok, rádióoperettek, zenés játékok szerzőit is - ugyancsak hozom.



(Az alább nevesített operettek, zenés játékok rádiófelvételeiről  -  továbbá egyes szerzőktől - semmi bejátszás nem történt máig ebben a műsor-sorozatban. Hiányolom.)



 



Aldobolyi Nagy György – hiányolom: Charley nénje



Ábrahám Pál – hiányolom: 3:1 a szerelem javára



Behár Györgytől semmi nem hangzott el.



Bernstein – hiányolom: West Side-i történet



Schubert - Berté – hiányolom: Három a kislány



Bródy Tamástól semmi nem hangzott el.



Buday Dénestől semmi nem hangzott el.



Buttykay Ákos– hiányolom: Ezüstsirály



Dávid Gyula – hiányolom: Egy éj az Aranybogárban



Dunajevszkijtől semmi nem hangzott el.



Eisemann Mihály – hiányolom: Fekete Péter



Fall – hiányolom: A spanyol csalogány; Az elvált asszony



Farkas Ferenctől semmi nem hangzott el.



Fényes Szabolcs – hiányolom:  Fekete csillag; Ma utoljára; Nászajándék; Az első pillanat; Két szerelem



Friml: Rose Mary



Grabócz Miklós – hiányolom: Kincskeresők



Gyöngy Páltól semmi nem hangzott el.



Gyulai Gaál Jánostól semmi nem hangzott el.



Hervé – hiányolom: Nebáncsvirág



Hidas Frigyes – hiányolom: Veronai haragosok; Riviera



Horusitzky Zoltán – hiányolom: Egyetlenegy éjszakán; A fekete város



Horváth Jenő – hiányolom: Kénytelen mulatság



Huszka Jenő – hiányolom: Aranyvirág; Szabadság, szerelem



Jacobi – hiányolom: Jánoska



Jones – hiányolom: San Toy



Kálmán Imre – hiányolom:  Az obsitos; Tatárjárás; Cigányprímás; Zsuzsi kisasszony; A hollandi menyecske



Kawan hiányolom: Londoni szenzáció



Kemény Egontól semmi nem hangzott el.



Kerekes János – hiányolom: Dalol az ifjúság; Hófehérke és a hét óriás; A kapitány lánya; Kard és szerelem; A majlandi tornyok; Házasodj, Ausztria!, Boldogságfelelős; Palotaszálló



Csajkovszkij - Josef Klein – hiányolom: A diadalmas asszony



Kókai Rezső – hiányolom: Lészen ágyú



Künneke – hiányolom: Lady Hamilton



Lendvay Kamillótól semmi nem hangzott el.



Lehár Ferenc  – hiányolom: Bécsi asszonyok; Éva; A hercegkisasszony; A kék mazúr;Tavasz; Frasquita; Szép a világ



Loewe – hiányolom: My Fair Lady



Messager – hiányolom: Nászéjszaka



Miljutyintól semmi nem hangzott el.



Millöcker – hiányolom: Gasparone, Szegény Jonathán,



Nádor Mihály – hiányolom: Babavásár



Offenbach – hiányolom: Az elizondói lány; A varázshegedű; A 66-os szám; Eljegyzés lámpafénynél; Piaci dámák; Brabanti Genovéva; Fortunio dala; A szép Heléna; Kékszakáll; A párizsi élet; A gerolsteini nagyhercegnő; Banditák, Kakadu, Robinson Crusoe, Szökött szerelmesek



Planquette – hiányolom: Rip van Winkle



Polgár Tibor – hiányolom: A lepecsételt asszony; Szél kerekedik; Szókimondó asszonyság



Ránki Györgytől semmi nem hangzott el.



Sárközy István – hiányolom: A szelistyei asszonyok



Scserbacsov – hiányolom: A dohányon vett kapitány



Oscar Straus – hiányolom: Varázskeringő; Búcsúkeringő



Johann Strauss – hiányolom: A királynő csipkekendője



Sullivan – hiányolom: Esküdtszéki tárgyalás; A cornwalli kalózok; A mikádó



Suppé – hiányolom: Pajkos diákok; A szép Galathea; Boccaccio



Szenkár Dezső – hiányolom: Tavasz a fővárosban



Székely Endre – hiányolom: Vízirózsa



Szirmai Albert – hiányolom: Rinaldó; A mexikói lány; Tabáni legenda



Szokolay Sándortól semmi nem hangzott el.



Szolovjov-Szedoj – hiányolomA legszentebb kívánság



Tamássy Zdenkótól semmi nem hangzott el.



Vincze Ottótól semmi nem hangzott el.



Vincze Zsigmond– hiányolom: Hamburgi menyasszony



Visky Andrástól semmi nem hangzott el.



Yvain – hiányolom: Legyen az öné!



Zeller – hiányolom: A bányamester



Ziehrer – hiányolom: A csavargó



DE mint az előző hozzászólásomban írtam, nem sokkal jobb a helyzet a műsorra tűzött darabok többségénél sem: javarészük rádiófelvételéről csupán néhány dal, jelenet, együttes hangzik fel – ismétlődően - a január közepétől sugárzott operett-adások zenei bejátszásaiban.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37402020-03-22 20:15:32

Mondhatnám megint: „nincs új a nap alatt”…de .azért kissé változatosabb tartalommal szerkesztette a mai operett-összeállítást  Erdélyi Claudia a Dankó Rádióban  - persze szokás szerint „örökzöld” nem operett melódiákkal  vegyítve Az a szép című műsorában:  



Kálmán Imre - Bakonyi Károly: A kis király - „Hulló csillagok…” (Melis György,  km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)



Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet: „Madárdalos, zöld erdőben jártam én….Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám… (Kalmár Magda, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - részletek, Hungaroton; 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20 - 22.00 



Fényes Szabolcs: Kutya, akit Bozzi úrnak hívtak  - „Csoda kell”  (Kalmár Magda, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Operettdalok – Kalmár Magda - Qualiton, 1979



Lehár Ferenc: Pacsirta Bevezető jelenet (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - keresztmetszet, 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.10 – 13.50



Ifj. Johann Strauss  - Karl Haffner -  Richard Genée – Fischer Sándor: A denevér – Rosalinda, Eisenstein és Dr. Blind hármasa, I. felv.  (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc,  Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00 



Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács – Encella királynő dala, I. felv.  „És mégis, mégis furcsa egy dolog, a nagy királynők mégse boldogok…” (Andor Éva, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04



Charles Lecocq – magyar dalszöveg Kristóf Károly – Romhányi József: Angot asszony lányaAmaranthe dala - Angot anyó legendája  A vásárcsarnok standján… /- Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható. Rákiáltok, rákiáltok, ilyen asszony…  (Kiss Manyi, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00



Sidney Jones és Lionel Monkton – Fáy E. Béla – Makai Emil – Brand István: A gésák – Fairfax és Mimóza "csók-kettőse”,  I. felv.: „- Tudjuk, Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá…/ - Még a csókot át nem éltem…Kicsit meglepő e kérdés, ám úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés? - Gyere gyorsan, kóstold hát!... (László Margit, Bende Zsolt, km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 – 20.37



Robert Planquette - Louis  Clairville, Charles Gabet  - Innocent Vincze Ernő: A corneville harangok - Gáspár apó dala „Régi nóta, régi dal…” (Várhelyi Endre. km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) -1971. december 20., Kossuth adó 19.51 – 22.00



Leo Fall - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Gábor Andor: Sztambul rózsája - Ahmed dala „Pompázó virágom, te drága szép, Seherezádom, te légy enyém…” (Réti József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Kerekes János)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13992020-03-22 11:22:34

Az Opera honlapjáról:



2020. március 22-én (vasárnap) 21:35-től látható felvételről a 2018-as Csillagóra Évadzáró Gálaest az M5 műsorán.



Ez az ünnepélyes gála minden évben a több száz előadást, eseményt soroló évad legjobb pillanatait szemlézi. A legnagyobb sikerek, a legsikeresebb nagyságok és a legígéretesebb fiatalok lépnek színpadra minden évad végén, és átadásra kerülnek az Operaház kitüntetései is, a nézőtéren pedig az Opera művészei és munkatársai, valamint legkedvesebb nézői foglalnak helyet.



A műsorban részletek láthatók többek között a 2017/18-as évadban bemutatott A hugenottákA rajnai sellők, a Porgy és Bess, az Olasz nő Algírban és az Álarcosbál című operákból, valamint az előző évek nagyszabású balettprodukcióiból, így a Hattyúk tavából, a Manonból és A kalózból.



Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett.

Vezényel: Kocsár Balázs



A felvétel 2018. június 17-én készült az Erkel Színházban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47212020-03-22 11:21:30

Igen, a YouTube-on található Házy - Sárdy Marica-kettőse a televízió közvetítette Lehár - Kálmán gálán készült az Operettszínházban, 1960-ban. 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13982020-03-22 11:20:35

Igen, a YouTube-on található Házy - Sárdy Marica-kettőse a televízió közvetítette Lehár - Kálmán gálán készült az Operettszínházban, 1960-ban. 


Operett, mint színpadi műfaj • 42702020-03-21 21:51:24



A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL



(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)



Közreműködők:



Ágay Karola  - nem szerepelt a koncerten



Házy Erzsébet



Honthy Hanna  - nem szerepelt a koncerten



Koltay Valéria



Németh Marika



Orosz Adél



Vámos Ágnes



Zentay Anna



+Balogh Edina - a plakáton nem szerepel a neve



Baksay Árpád



Feleki Kamill



Kövecses Béla



Latabár Árpád



Latabár Kálmán



Oswald Gyula



Rátonyi Róbert



Róna Viktor



Sárdy János



+ Palcsó Sándor - a plakáton nem szerepel a neve



A Fővárosi Operettszínház Zenekara, Énekkara és Tánckara.



Vezényel: Bródy Tamás



Vezényel: Pécsi István - nem vezényelt a koncerten



Koreográfus: Hidas Hédy



Díszlettervező: Rajkay György



Rendező: Mikó András



Szerkesztő: Fábry Éva



Műsor volt:



1. rész



Kálmán: Ördöglovas – Palotás (tánckar)



Lehár: Giuditta – részletek (Palcsó, Koltay, Oszvald, Vámos, énekkar)



Lehár: A mosoly országa – Balett (Balogh és a tánckar)



Lehár: A víg özvegy – részletek (Házy – Vilja-dal; Grizett-dal; (Koltay, Kövecses, Sárdy, énekkar, tánckar)



Kálmán: Csárdáskirálynő – részletek (Németh, a két Latabár, Baksay, Rátonyi, énekkar, tánckar)



2. rész



Lehár: Arany és ezüst – keringő (Orosz - Róna)



Kálmán: Tatárjárás – részlet (Zentay)



Kálmán: Marica grófnő  - Marica belépője (Házy, énekkar)



Kálmán: Marica grófnő  - „Ne szólj, kicsim, ne szólj…” - kettős (Házy, Sárdy)



Lehár: Luxemburg grófja – részletek (Németh, Zentay, Baksay, Feleki, Rátonyi, énekkar, tánckar)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13962020-03-21 21:43:03



A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL



(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)



Közreműködők:



Ágay Karola  - nem szerepelt a koncerten



Házy Erzsébet



Honthy Hanna  - nem szerepelt a koncerten



Koltay Valéria



Németh Marika



Orosz Adél



Vámos Ágnes



Zentay Anna



+Balogh Edina - a plakáton nem szerepel a neve



Baksay Árpád



Feleki Kamill



Kövecses Béla



Latabár Árpád



Latabár Kálmán



Oswald Gyula



Rátonyi Róbert



Róna Viktor



Sárdy János



+ Palcsó Sándor - a plakáton nem szerepel a neve



A Fővárosi Operettszínház Zenekara, Énekkara és Tánckara.



Vezényel: Bródy Tamás



Vezényel: Pécsi István - nem vezényelt a koncerten



Koreográfus: Hidas Hédy



Díszlettervező: Rajkay György



Rendező: Mikó András



Szerkesztő: Fábry Éva



Műsor volt:



1. rész



Kálmán: Ördöglovas – Palotás (tánckar)



Lehár: Giuditta – részletek (Palcsó, Koltay, Oszvald, Vámos, énekkar)



Lehár: A mosoly országa – Balett (Balogh és a tánckar)



Lehár: A víg özvegy – részletek (Házy – Vilja-dal; Grizett-dal; (Koltay, Kövecses, Sárdy, énekkar, tánckar)



Kálmán: Csárdáskirálynő – részletek (Németh, a két Latabár, Baksay, Rátonyi, énekkar, tánckar)



2. rész



Lehár: Arany és ezüst – keringő (Orosz - Róna)



Kálmán: Tatárjárás – részlet (Zentay)



Kálmán: Marica grófnő  - Marica belépője (Házy, énekkar)



Kálmán: Marica grófnő  - „Ne szólj, kicsim, ne szólj…” - kettős (Házy, Sárdy)



Lehár: Luxemburg grófja – részletek (Németh, Zentay, Baksay, Feleki, Rátonyi, énekkar, tánckar)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47192020-03-21 21:41:51



A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL



(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)



Közreműködők:



Ágay Karola  - nem szerepelt a koncerten



Házy Erzsébet



Honthy Hanna  - nem szerepelt a koncerten



Koltay Valéria



Németh Marika



Orosz Adél



Vámos Ágnes



Zentay Anna



+Balogh Edina - a plakáton nem szerepel a neve



Baksay Árpád



Feleki Kamill



Kövecses Béla



Latabár Árpád



Latabár Kálmán



Oswald Gyula



Rátonyi Róbert



Róna Viktor



Sárdy János



+ Palcsó Sándor - a plakáton nem szerepel a neve



A Fővárosi Operettszínház Zenekara, Énekkara és Tánckara.



Vezényel: Bródy Tamás



Vezényel: Pécsi István - nem vezényelt a koncerten



Koreográfus: Hidas Hédy



Díszlettervező: Rajkay György



Rendező: Mikó András



Szerkesztő: Fábry Éva



Műsor volt:



1. rész



Kálmán: Ördöglovas – Palotás (tánckar)



Lehár: Giuditta – részletek (Palcsó, Koltay, Oszvald, Vámos, énekkar)



Lehár: A mosoly országa – Balett (Balogh és a tánckar)



Lehár: A víg özvegy – részletek (Házy – Vilja-dal; Grizett-dal; (Koltay, Kövecses, Sárdy, énekkar, tánckar)



Kálmán: Csárdáskirálynő – részletek (Németh, a két Latabár, Baksay, Rátonyi, énekkar, tánckar)



2. rész



Lehár: Arany és ezüst – keringő (Orosz - Róna)



Kálmán: Tatárjárás – részlet (Zentay)



Kálmán: Marica grófnő  - Marica belépője (Házy, énekkar)



Kálmán: Marica grófnő  - „Ne szólj, kicsim, ne szólj…” - kettős (Házy, Sárdy)



Lehár: Luxemburg grófja – részletek (Németh, Zentay, Baksay, Feleki, Rátonyi, énekkar, tánckar)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37382020-03-21 20:10:43

Hihetetlen, hogy ennyire egyoldalú, gyenge, beszűkült legyen egy operettet is sugárzó zenei csatorna, mint a Dankó Rádió január óta délutánonként hallható műsora, az „Az a szép”!  Naponta hallgatjuk ugyanazokat a dalbetéteket; a szerkesztő-műsorvezető Erdélyi Claudia  szinte ugyanabból a cirka 15 - 20 címből álló „választék”-ból csereberéli a számokat. Unalmas!!! És itt hiába kérjük őt, minden marad a régiben. Érthetetlen.



Felsorolom, mely szerzők és operettjeik ismétlődnek leggyakrabban, szinte állandó jelleggel. A szerzők elhangzó darabjai (és részleteinek) gyakorisága szerint teszem sorrendbe:



Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; A bajadér; Marica grófnő; Cirkuszhercegnő (jóval kevesebbszer: Az ördöglovas; Tatárjárás; A montmartre-i ibolya)



Szirmai Albert: Mágnás Miska; Alexandra (olykor-olykor: Táncos huszárok; Mézeskalács)



Huszka Jenő: Mária főhadnagy; Bob herceg (ritkán: Lili bárónő; Gül Baba; Erzsébet)



Ábrahám Pál: Viktória (Hawaii rózsája; Bál a Savoyban)



Lehár Ferenc: Friderika; Cigányszerelem (némi Luxemburg grófja,  A mosoly országa; elvétve: A víg özvegy, Giuditta, A cárevics, Paganini...)



Zerkovitz Béla: Csókos asszony



Johann Strauss: A denevér (A cigánybáró kevesebbszer)



Kacsóh Pongrác: Rákóczi (volt még párszor: János vitéz)



Jacobi Viktor: Sybill (mintha a „”Leányvásár nem is létezne; egy-egy alkalommal volt talán műsoron …)



Eisemann Mihály: Bástyasétány 77



Offenbach: A sóhajok hídja; A férj kopogtat (más szinte semmi…)



Hébe-hóba  előfordult Lecocq: Angot asszony;  Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok; Maya, Fall: Pompadour; Oscar Straus: Varázskeringő; Legénybúcsú; Millöcker: Dubarry; A koldusdiák; Hervé: Lili; Nebáncsvirág, Zeller: A madarász, Sullivan: A "Fruska", Jones: A gésák



És slussz!...



Továbbá:  a cirka 15-20 operettből felhangzó részletek száma operettenként igen eltérő:  van amiből ugyanaz a hat-hét szám elhangzik, ismétlődik (de lehetne még több is, ám nincs),  de vannak olyan rádiófelvételek, amelyekről meg csak két esetleg három, négy részletet vagy még annyi sem hallunk, ami viszont nagyon-nagyon kevés!  Sorra ezeket ismételgeti, cserélgeti a szerkesztő– miközben még lehetne további szép, ismert  részleteit is bejátszani az adott  operettnek, daljátéknak,  amelyeket viszont még egyszer sem hallottam felcsendülni a műsorokban.  



Ugyanez mondható el a bejátszott részleteken hallható előadókról: ugyanannak az operettnek ismeretes több szép rádiófelvétele, más-más előadó-gárdával, de mindig csak ugyanarról az egy - két rádiófelvételről szólalnak meg a részletek, így  ugyanazok az énekművészek énekét halljuk nap mint nap a bejátszandó részleteken.



Sok szerző nincs rajta a listámon (pld. Suppé,  Nádor Mihály, Kemény Egon, Kerekes János, Robert Planquette, Jean Gilbert, Farkas Ferenc, Polgár Tibor, Schubert-Berté, Csajkovszkij-Klein...) 



vagy aki  rajta szerepel,  az vagy túl van reprezentálva (lásd Kálmán Imre darabjait, Szirmai Mágnás Miskáját...),



vagy negligálva, alul reprezentálva (pld. Lehár, Offenbach,  Sullivan, Suppé, Fall, Millöcker, Zeller stb.)



A mai adásban elhangzott operettrészleteket  nem sorolom: sokszor hallhattuk már az elmúlt hetekben. Lásd 3634. vagy 3703. sorszámok alatt is..


Operett, mint színpadi műfaj • 42692020-03-21 16:01:38

Az Operettszínház honlapjára is felkerült a gyászhír:



"Gyászol a magyar táncművészet



Február 25-én, életének 86. évében elhunyt Pethő László táncművész, a Magyar Állami Operaház egykori legendás művésze, aki öt évadon át a Fővárosi Operettszínház balettigazgatója volt. Táncművészi munkája mellett jelentős volt koreográfusi tevékenysége, szinte minden színpadi műfajban alkotott, és dolgozott az összes nagy vidéki színházban is. Táncosként pedig bejárta a fél világot, többek között fellépett Vietnámban, Kínában, Koreában, Berlinben, Moszkvában, Kubában, az Egyesült Államokban, Londonban és Párizsban.



A háború utáni magyar balettművészet egyik nagy alakja távozott közülünk. Nyugodjon békében!"


Pantheon • 25632020-03-21 15:59:22

Az Operettszínház honlapján is már megtalálható a gyászhír:



"Gyászol a magyar táncművészet



Február 25-én, életének 86. évében elhunyt Pethő László táncművész, a Magyar Állami Operaház egykori legendás művésze, aki öt évadon át a Fővárosi Operettszínház balettigazgatója volt. Táncművészi munkája mellett jelentős volt koreográfusi tevékenysége, szinte minden színpadi műfajban alkotott, és dolgozott az összes nagy vidéki színházban is. Táncosként pedig bejárta a fél világot, többek között fellépett Vietnámban, Kínában, Koreában, Berlinben, Moszkvában, Kubában, az Egyesült Államokban, Londonban és Párizsban.



A háború utáni magyar balettművészet egyik nagy alakja távozott közülünk. Nyugodjon békében!"



 



Zéta pedig korábban jelezte itt: "Mostanra beírták a DigiTárba... Nagyszerű táncos volt...:-("


Pantheon • 25622020-03-21 15:56:23

Az Operettszínház honlapján is már megtalálható a gyászhír:



"Gyászol a magyar táncművészet



Február 25-én, életének 86. évében elhunyt Pethő László táncművész, a Magyar Állami Operaház egykori legendás művésze, aki öt évadon át a Fővárosi Operettszínház balettigazgatója volt. Táncművészi munkája mellett jelentős volt koreográfusi tevékenysége, szinte minden színpadi műfajban alkotott, és dolgozott az összes nagy vidéki színházban is. Táncosként pedig bejárta a fél világot, többek között fellépett Vietnámban, Kínában, Koreában, Berlinben, Moszkvában, Kubában, az Egyesült Államokban, Londonban és Párizsban.



A háború utáni magyar balettművészet egyik nagy alakja távozott közülünk. Nyugodjon békében!"


Simándy József - az örök tenor • 6512020-03-21 13:25:51

Kiegészítés



Kapcs.: 324., 317. sorszámok



"Simándy József köszöntése"



1991. október 5., MTV 1, 21.55 – 22.55



A műsorban a 75. születésnapját ünneplő művésszel, valamint Komlóssy Erzsébettel, Bessenyei Ferenccel és Mikó Andrással beszélget Meixner Mihály.



 Részletek elevenednek meg a Zenés TV Színház operafelvételéből, Erkel Ferenc Bánk bánjából (a Magyar Állami Operaház Zenekarát vezényli Ferencsik János. Az operafilm-felvétel rendezője: Vámos László):



- "Hazám, hazám...": Simándy József

- Tiborc és Bánk kettőse: Solti Bertalan (énekhangja: Melis György) és Simándy József

- Melinda és Bánk búcsúkettőse, finálé: Szakáts Eszter (énekhangja: Ágai Karola), Simándy József, Melis György

- Szobajelenet (Gertrudis-Bánk kettőse): Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Trokán Péter (Ottó: énekhangja - Réti József)



Rendező: Ruitner Sándor



Operatőr: Bucsi János, Dubovitz Péter



Közreműködnek:

Bessenyei Ferenc

Komlóssy Erzsébet

Simándy József

Mikó András


Társművészetek • 16532020-03-21 12:46:54

Már 17 millió forint gyűlt össze a magyar művészek megsegítésére



ORIGO2020.03.20. 13:54



Már 17 millió forint folyt be a Thália Színház által hétfőn létrehozott Színházi Szolidaritási Alaphoz.



Megkezdte működését a Thália Színház igazgatója, Kálomista Gábor és művészeti vezető színművésze, Schell Judit által megalapított Színházi Szolidaritási Alap. A kezdeményezés célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a művészeknek, akiknek nincs állandó szerződésük kőszínházi vagy egyéb intézménnyel. A Thália Színház az induláskor 15 millió forinttal támogatta az alapot, amelynek számlaszáma március 18. óta aktív, és eddig több mint tizenhétmillió forint folyt be.


Kolonits Klára • 11692020-03-21 12:34:39

Kolonits Klára: Erdő mellett estvéledtem



Opera.hu - youtube



2020. március 20.



Az Erdő mellett estvéledtem kezdetű magyar népdalt Kodály Zoltán gyűjtötte 1922-ben Pásztón az első két versszakkal együtt. A harmadik versszak Szegedről való. Kodály Esti dal címen dolgozta fel a dalt, 1938-ban gyermek-, 1939-ben vegyeskarra.



(Wikipédia)


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 10102020-03-21 11:23:52

Ránki György: A holdbeli csónakos - ősbemutató



Közvetítés a Győri Kisfaludy Színházból:  



Rádió: 1979. február 23., 3. Műsor, 19.00



Operafantázia két részben Weöres Sándor kalandos játékából



Vezényel: Csala Benedek



Km.: a Győri Kisfaludy Színáz zenekara és énekkara



Karigazgató: Hoffmann László



Rendező: Bor József



Szereposztás:



Pávaszem, nagy királylány – Terebessy Éva

Gyöngyvér; Cromlech szelleme; Helena; Szentjánosbogár - Komarnicki Zita

Sólyomárus lány; Temora, kelta királynő; Kígyó, sólymok istennője – Póka Eszter

Holdbeli csónakos – Győrfi József

Idomenus, krétai király – Krasznai Tamás

Medvefiú, lapp királyfi – Póka Balázs

Jégapó, magyar fejedelem – Gregor József

Paprikajancsi – Rozsos István

Vitéz László – Bede Fazekas Csaba

Bolond Istók; Dumuzi, sumér főpap – Hantos Balázs

Memnon, szerecsen fejedelem; kínai börtönőr – Kerényi László

Szolga; Hírdető; Nagymedve, lapp király – Pintér Ferenc

Huang Ti, Sinai császár; Lapátos hindu; Kínai hóhér – Réti Csaba


Verdi-felvételek • 5562020-03-21 11:17:56

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése:



19:00 – 22.25  Giuseppe Verdi: Don Carlos 



Ötfelvonásos opera



Szövegét Schiller drámája nyomán Joseph Méry és Camille du Locle írta



Vez.: Nicola Luisotti



Km.: Madridi Teatro Real Ének- és Zenekara

(Karig.: Andrés Máspero)



Rendező: David McVicar



Szereposztás:



II. Fülöp spanyol király - Dmitrij Beloszelszkij (basszus),

Don Carlos - Marcelo Puente (tenor),

Posa márki - Luca Salsi (bariton),

Főinkvizítor - Mika Kares (basszus),

Erzsébet - Maria Agresta (szoprán),

Eboli - Jekatyerina Szemencsuk (mezzoszoprán),

Tebaldo - Natalia Labourdette (szoprán),

Lerma gróf - Moisés Marín (tenor),

Barát - Fernando Radó (basszus),

Mennyei hang - Leonor Bonilla (szoprán)



(Madrid, Teatro Real, 2019. szeptember 21.)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37372020-03-20 21:17:15

3630. sorszám: minden, amit a Dankó Rádió Az a szép című, napi rendszerességgel sugározandó operettműsora  ma délutáni ismétlő adásáról tudni lehet.  (Meghallgattam, nem ismétlem önmagam...) Egy kiegészítés ahhoz. -



Huszka Jenő - Szilágyi László: Mária főhadnagy - elhangzott még ez a vidám kettős is:



Nem nehéz a lánynak” (Benedekffy Katalin és Peller Károly, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel Kovács János) - 2015,. MTVA- Dankó Rádió


A díjakról általában • 10992020-03-20 14:00:11

A Magyar Állami Operaház művészei és munkatársai, akik idén március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmából állami kitüntetésben részesültek - itt a fórumon még nem kerültek megnevezésre:



A miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta:



Bándi János operaénekes, érdemes művész részére, az operairodalom legjelentősebb lírai, illetve hőstenor szerepeiben nyújtott emlékezetes, világszerte sikereket arató alakításai elismeréseként;



Fekete Attila Liszt Ferenc-díjas operaénekes részére az operairodalom legjelentősebb tenorszerepeiben nyújtott kiemelkedő színvonalú alakításai elismeréseként;



Wiedemann Bernadett Liszt Ferenc-díjas operaénekes részére az operairodalom jelentős alt- és mezzoszerepeit, valamint oratóriumokat, miséket és dalokat egyaránt magas színvonalon megszólaltató énekművészete elismeréseként.



A miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozta:



Gál Erika operaénekes részére külföldön és hazánkban is sikeres énekművészete elismeréseként;



Hajnal Éva, a Magyar Nemzeti Balett korrepetitora részére több mint két évtizede magas színvonalon, odaadóan végzett munkája elismeréseként;



Rőser Orsolya Hajnalka operaénekes részére gazdag repertoárt felölelő énekművészete elismeréseként;



Vághelyiné Szóka Ágnes, a Magyar Állami Operaház ügyelője részére magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként;



Wellmann Nóra muzeológus, a Magyar Állami Operaház emléktárosa részére a Magyar Állami Operaház emléktárában található muzeális értékű anyagok gondozása érdekében végzett felelősségteljes munkája elismeréseként.


Zenetörténet • 2722020-03-20 13:46:03

Budapesttől Buenos Airesig – Portré Pataky Kálmán operaénekesről



 /Tuska Borbála – papageno.hu/



2020. március 20





Pataky Kálmán tenor a két világháború közt élt magyar operaénekesek legkiválóbbjai közé tartozik. Tiszta csengésű, rendkívül kiművelt hangjával nemcsak a hazai, az osztrák és a német színpadokat hódította meg, hanem a tengerentúlon is beírta nevét az operatörténetbe.


Erkel Ferenc • 10762020-03-20 13:38:49

Egy Erkel-opera, amely jelentőségében a Himnusszal vetekszik



/Gombos László - papageno.hu/



 2020. március 19.


Társművészetek • 16502020-03-20 13:35:37

A leköszönő színházvezető közleményének teljes szövege:



ESZENYI ENIKŐ VISSZAVONJA PÁLYÁZATÁT


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47182020-03-19 18:35:24



Házy Erzsébet, Budapest, Hősök tere, 1966



Fotóművész: Bojár Sándor



/Fortepan/







 


Operett, mint színpadi műfaj • 42682020-03-19 18:14:56

Meghallgattam  az Ördög a Földön c. háromfelvonásos nagyoperettet (1879)  kedden a Bartók Rádióban. (Az előadás hangfelvétele a Chemnitzi Operaház produkciója, 2019. június 4.)



Ez az egész estés, nagyszabású, „fantasztikus” operett véleményem szerint Suppé gyönge művei közé tartozik.  Nem tett rám mély benyomást, igaz, a német nyelvű próza és dalszöveg értése miatt is, nehezen követhetők a cselekmény mozzanatai, a szatirikus téma és történet fordulatai, nem mindig érthető a szituáció és benne az egyes szereplő-karakterek egymáshoz való viszonya sem. De ami számomra a legmeglepőbb, hogy alig vannak ebben az operettben megjegyezhető dallamok, és inkább vígopera-paródia szerű az egész, ami lehet, hogy a színpadon működőképes, de csupán a zenéjét hallgatva, nincs különösebb hatásuk.  Pedig nem jellemző  Suppéra a kevés dallaminvenció, hiszen a bécsi operett  megteremtőjeként, a  műfaj első sikeres és hírneves operett-komponistájaként úgy van elkönyvelve, mint aki a műveiben  ontja a dallamokat, könnyen és jól megjegyezhető dalokat, kettősöket, nagy együtteseket  ír - ezekre példák a tíz-tizenöt évvel korábban komponált egyfelvonásosai is: A pajkos diákok – 1863; A szép Galathea – 1865;  Banditák – 1867; Tantalusi kínok – 1868; de még a szóbanforgó műve előtt két évvel bemutatott „Fatinitza” (1876)  is telis tele van jól megjegyezhető, invenciózus dallamokkal.  Az „Ördög a Földön-t” mégiscsak az érett, kiforrott Suppé-alkotások egyikeként kell tekinteni,  aminek  bécsi bemutatójára rá egy évre következik az igazi világsiker: a „Boccaccio” – 1879.! Úgyhogy azt kell mondanom, ez a témáját tekintve Offenbach Orfeusz az alvilágban-jára emlékeztető szellemiségű, de messze nem olyan könnyedségű és a bécsi zene „lüktetésével” is adós maradó operett kissé „kilóg”  a sorból.  Mondhatni, emiatt érdekes is lehet ez a mű, ezzel együtt kissé átértékelhetjük Suppé oeuvre-járól felüleletes ismereteinket is.  Persze,  az „Ördög a Földön” zenéje is bír a zeneszerző nagy leleményességéről, dallamainak ízléses voltáról,  pezsgő ritmusáról, ami nyitányaira is jellemző: az említettek mellett a Költő és paraszt (1846); Könnyű lovasság (1866);  Pikk dáma (1884).



Suppét  és darabját a Chemnitz Operaház valószínűleg a nem szokványos, szatirikus, de aktualizálható téma miatt is vette elő a feledés homályából.  Benne egyedül az „ördög-induló” az, ami nevezetes,  amit számon tartanak. A fő baja az operettnek alapjában, a librettóban van. Pedig ügyes ötleten alapul; a pokol birodalmának három minisztere szabadságidejét a földön akarván tölteni, itt mindenféle emberi csínyt követ el; az ördögök fejedelme keresésükre indul s meggyőződést szerez arról, hogy az emberek még romlottabbak az ördögöknél, visszaszáll a pokolba, hogy el ne romolják.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 27522020-03-19 18:10:34

DINYÉS DÁNIEL

Karmester, zeneszerző. 2006-ban végzett a Zeneakadémia zeneszerzés szakán. 1998-ban a MOL zenei ösztöndíjat, 2007-ben Kodály Zoltán alkotói ösztöndíjat nyert. Számtalan színpadi kísérőzenét írt, betanító korrepetitorként rengeteg operaprodukcióban közreműködött. A Bárka Színház, majd a Kaposvári Csiky Gergely színház zenei vezetője volt, de számos színház produkciójában közreműködött zenei vezetőként, többek között a Nemzeti Színházban, a Radnóti Színházban, a Vígszínházban, a Thália Színházban, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is.



Az Operabeavató sorozat az ő nevéhez fűződik, az operát részleteire bontó, zenei szándékokat boncolgató műfaj először az Ördögkatlan Fesztiválon, majd a Katona József Színházban vált ismertté.



(Forrás: BCMagazin.hu)



Vezényelt Verditől Traviatát, de  bel canto operagálát is. (Kolonits Klára bel canto lemezének anyagát ugyancsak.)



2017-től a Budapesti Operettszínház első karmestere volt. Ott vezényelte Offenbach Kékszakáll című nagyoperettje hármas szereposztásának egyik bemutatóját. 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37362020-03-18 19:46:58

A tegnap délutáni operettadás tartalmáról (Dankó Rádió – „Az a szép”) feleslegesnek tartottam beszámolni itt, hiszen sokadszorra hallottuk ugyanazt, legutóbb március 2-án (lásd. 3714. sorszámnál).  



A mai adásnap műsortartalmáról sem mondhatok mást: korábbi adások megismétlése minimális „korrigálással”: a végéről lemaradó operettdalt ( "A sóhajok hídja" - részlet) „örökzöld” táncdalra cseréli. - Lásd. 3680. és 3650. sorszámoknál.



De mégis hogy  valamit - "újat"  is -  írjak, részletezem az adás(ok) elején elhangzott zenés rádiójáték  stúdiófelvételének adatait, amiket korábban még nem ismertettem:



Fényes Szabolcs: Kinevezés



Emil Braginszkij és Eljdar Rjazanov vígjátékát rádióra alkalmazta és a verseket írta Szenes Iván.



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. április 4., Kossuth Rádió, 20.10 – 21.39



Zenei rendező: Ruitner Sándor.



Rendezte: Cserés Miklós dr. 



Szerkesztő: Bitó Pál



Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara és a Harmómia énekegyüttes



Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc



Szereposztás:



Katalin, Intourist fiókvezető – Törőcsik Mari,



Viktor Glosz, igazgatóhelyettes – Lőte Attila,



Peter Petrov, osztályvezető-helyettes – Bodrogi Gyula,



Ludmilla, titkárnő – Voith Ági,



Veronika, tiszviselőnő – Csala Zsuzsa,



Olga – Géczy Dorottya,



Pincérnő – Mohácsi Irén



Az RTV Újságban anno megjelent előzetes szerkesztői ajánlás:



Fényes Szabolcs legújabb zenés játékában a cselekmény hangulatához szervesen kapcsolódó, modern hangszerelésű számokkal lepi meg a hallgatót. Szenes Iván, annyi ismert dal, táncdal versírója, ugyancsak új oldaláról mutatkozik be a rádióban: első ízben vállalkozott arra, hogy a szövegkönyvet is ő írja. A játék főszereplője Peter Petrov, egy idegenforgalmi vállalat osztályvezető-helyettese és igazgatónője, akit kollégái maguk között gúnyosan „Katalin cárnő”-nek becéznek. Mi az erősebb „érv” egy adott szituációban: a tiszta emberi érzés vagy a karrier? – erre szeretne megnyugtató választ adni a darab.



Négy dalbetét hangzott el a zenés játékból:



- „Sok bajt kibír az ember…”  (Bodrogi Gyula)



- „Soha nem szabad összerakni elmúlt álmokat…” (Géczy Dorottya, Lőte Attila)



- „Elrepült sok-sok év” (Géczy Dorottya, Lőte Attila, Bodrogi Gyula)



- „Játsszunk iskolát…” (Géczy Dorottya, Lőte Attila, Bodrogi Gyula)


Társművészetek • 16392020-03-18 16:22:00

Nagy veszélybe került az egyik nemzeti kincsünk



2020. MÁRCIUS 18. SZERDA 05:55 MNO.hu



A RICHTER FLÓRIÁN CIRKUSZNÁL MAXIMUM EGY HÓNAPRA ELEGENDŐ A TARTALÉK



Ha néhány héten belül nem szűnik meg a járvány vagy nem érkezik magán-, illetve állami segítség, akkor könnyen csődbe mehet a Richter Flórián Cirkusz. A kormány koronavírus miatti intézkedései éppen akkor küldték vissza a téli szállására a cirkuszt, amikor elkezdődött volna a tavaszi fellépéssorozatuk. Mostanra jórészt felélték a tavaly felhalmozott tartalékaikat, ezért néhány hét múlva már kritikussá válhat a helyzetük.


Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 3092020-03-18 13:05:31

Joyce DiDonato amerikai mezzoszoprán a szalonjában énekelt vasárnap Piotr Beczala lengyel tenorral részleteket Massenet Werther című operájából, élőben közvetítve a Facebookon és az Instagramon, felhasználva az alkalmat, hogy adományozásra szólítsanak fel a színházak és a zenekarok részére.



https://www.facebook.com/JoyceDiDonatoOfficial/videos/642998089610716/



#Werther excerpts - LIVE Part 2



https://www.facebook.com/JoyceDiDonatoOfficial/videos/werther-excerpts-live-part-1/529753421258350/?__so__=permalink&__rv__=related_videos



#Werther excerpts - LIVE Part 1


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47172020-03-17 20:56:28

Kapcs. 4715. sorszám



Utánanéztem a kép forrásának:



Fortepan - Házy Erzsébet - Vérnász - Menyasszony



A kép készítője: Bojár Sándor



Képszám: 177562



Év: 1966



Az évszámból következik, hogy Házy Erzsébet nem az 1974-ben bemutatott televíziós változatban látható a képen, hanem az Operában 1964-ben  bemutatott Szokolay Sándor-opera 1966-ban is repertoáron lévő egyik előadása idején készült róla a fotó,  az öltőzőszobában. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47162020-03-17 19:21:51

Kedves IVA!



 "Leesett a tantusz": Házy Erzsébet a fotón tényleg a Vérnász Menyasszonya Szokolay Sándor operájából! Valóban ez a "kép vagy az operaelőadás szünetében, vagy a Vérnász tévé-változatának forgatásakor készülhetett."



Köszönöm a válaszodat! 


Operett, mint színpadi műfaj • 42642020-03-17 19:04:24

Most kezdődött el a Bartók Rádióban:  "Prológ"  - Franz von Suppé: Az ördög a Földön - az operettközvetítés elé.


Operett, mint színpadi műfaj • 42632020-03-17 18:57:10

Mint írtam itt, Fischl Mónika már régen kiérdemelte a Liszt-dííjat!   Hogy most sem kapta meg, a mindenkori döntéshozók felelőssége;  nyilván több személy szerepel a listán, de miért csak egy fő díjazott "jár"  az Operettszínháznak? 



Pfeiffer Gyula igaz csak egy éve működik itt, de letett az asztalra ezt-azt az opera karmesteri-korrepetitori pályáján, mielőtt az Operettbe került. De valóban érthetetlen, hogy az Operettszínház kitűnő énekművésze,  első primadonnája, Fischl Mónika eddig mindig kimaradt (kiesik) a díjazottak köréből!



https://hu.wikipedia.org/wiki/Fischl_M%C3%B3nika



https://www.origo.hu/kultura/20191029-pfeiffer-gyula-interju.html


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47142020-03-17 17:55:01

Bizonytalan vagyok benne: a képen látható személy vajon Házy Erzsébet?  Ha ő, akkor mikor és hol készülhetett ez a felvétel róla? Emlékeim szerint több darabban viselt sötét (fekete színű) hajat...




Operett, mint színpadi műfaj • 42612020-03-17 17:48:24

Ki az a FM? És mikor ítélték oda neki ezt a Liszt-díjat, ki és mikor vette el tőle? Miért? És mi köze van ehhez P.GY-nek?



Különben lásd E.D. alábbi hozzászólását - mintha helyettem írta volna....  Gratuláltam Pfeiffert Gyula Liszt-díjához.  Ahogy gratuláltam Kolonits Klára és Berczelly István Kossuth-díjához is.  (Kellett volna gratulálni FM-nek is?  Mások is gratuláltak neki? Megteszem én is, utólag, ha tudom, ki ő.)


Operett, mint színpadi műfaj • 42582020-03-17 11:11:39

A Bartók Rádióban ritkán, de operett is elhangzik.



Ma este 19.35 – 21.46 óra között egy olyan operettkülönlegességet sugároz a rádió, amit nálunk utoljára az 1920-as években játszották és nincs magyar nyelvű rádiófelvétele sem, ezért ismeretlen a magyar közönség előtt:



Franz von Suppé: Az ördög a Földön



Háromfelvonásos  „fantasztikus” operett



Szövegét Julius Hopp és Karl Giugno írta



Szövegét átdolgozta Alexander Kuchinka



Vezényel: Jakob Brenner



Km.: Robert Schumann Philharmonie és a Chemnitzi Opera Kórusa



Szereposztás:



Ruprecht - Alexander Kuchinka (ének),

Rupert - Matthias Winter (bariton),

Alglaja anyja - Dagmar Schellenberger (szoprán),

Donnersbach ezredes - Gerhard Ernst (ének),

Amanda, Amalia és Amira - Marie Hänsel (szoprán),

Isabella, Isolde és Iska - Sophia Maeno (mezzoszoprán),

Isidor, Isbert és Ismail - Andreas Beinhauer (bariton),

Reinhart, Reinwald és Reiner - Benjamin Bruns (tenor),

Haderer, a pokol kapujának örzője és Thomas - Matthias Otte (ének),

A tánciskola vezetője - Carsten Knödler (próza)



(Chemnitz, Operaház, 2019. június 4.)



 (2 hrs., 11 min.)



https://www.youtube.com/watch?v=jpA2n-DuKYw



Suppé operettjét – „Der Teufel auf Erden” közvetlenül a világsikerű Boccaccio-ja előtt komponálta, a bemutatója 1878. január 5-én volt Bécsben, a Carltheaterben. 



Magyarországi bemutató: 1883. július 6.  Budapest, Fővárosi Nyári Színkör



A cselekményről:



Az  utolsó felvonás színhelye maga a pokol. A pokol fejedelme elé különböző betörőket és gonosztevőket vezetnek, akiket borzalmas büntetésekkel sújtanak.



Egy korabeli színházi kritikából idézek:




  • Nemzet, 1886. július 31.



A budai színkörben ma a népszínház személyzete tartott előadást. Egy Suppé-féle operett került újdonságképpen színre. Címe: »Ördög a földön«; a fantasztikus szövegkönyvet Rákosi Viktor fordította.



A poklok ura, a sátán, látogatást tesz a földön és ideszökött minisztereit hajhássza. Megfordul egy leánynevelő intézetben, egy lovaskaszárnyában és egy színház balett termében, persze meg is találja az öreg sátán emberi formába bújt ördögeit, mert hiszen a föld tele van ördöggel. „Quod erat demonstrandum.”  Maga a pokol nyüzsgő hadával Offenbach Olympusának gyönge utánzata, de alkalmi élcelésre tág keretet szolgáltat. Így nyer az operett aktualitást, sőt a rendezés a jó ízlés rovására túlságig is vitte a dolgot, engedve a színészeknek — masque-ban és modorban — olyan alusiókat élő és ismert egyénekre, melyek az egész előadásnak provinciális színezetet kölcsönöztek. Suppé zenéje, a szerző modorához híven, fölöslegesen lármás, de dallamos és egy általánosan népszerűvé vált indulóban — mint eddig mindegyik nagyobb operettjében — rejlik legfőbb vonzó ereje. A szereplők közül Hegyi Aranka asszony (Oszkár, katonatiszt) és Margó Célia kisasszony (Rosina, balett-táncosnő) tűntek ki és arattak gyakori tapsot. Fölötte mulattató volt Németh, a legjoviálisabb sátán, aki valaha az ördögök fölött uralkodott. Az előadást meglehetősen nagy közönség nézte.


Operett, mint színpadi műfaj • 42572020-03-17 11:01:50

Tudtommal Fischl Mónika - és még sok kitűnő operett-musical-énekművész - nem kapott még, sajnos, Liszt-díjat (sem) - amiről Pfeiffer Gyula nem tehet... A  gratulációm mondhatni az Operettszínház teljes társulatának is "jár"...- de személy szerint a főzeneigazgatóé, aki most megkapta.



Ugyanakkor felterjeszteni kitüntetésre az Operettszínház művészeit, ideértve a karmestert is, a főigazgató lehetősége, de az elbírálás és döntés nem az ő kompetenciája.  Egyetértünk, hogy Fischl Mónika művészi teljesítményéért már régen megérdemelt volna egy magas állami elismerést, legalább Liszt-díj odaítélésével. 


Operett, mint színpadi műfaj • 42552020-03-16 22:03:22

Itt külön hozom:



Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatóját, Pfeiffer Gyula karmestert, Liszt-díj elismerésben részesítette.



Gratulálok hozzá!


Élő közvetítések • 84512020-03-16 19:34:29

Elindítja élő közvetítéseit a moszkvai Bolsoj és a pétervári Mariinszkij Színház is



A moszkvai közvetítésekről ide kattintva, a szentpéterváriakról pedig itt található bővebb információ.


Marilyn Horne • 4762020-03-16 19:29:40

A „legamerikaibb” operaénekes, Marilyn Horne



2019. január 17. - Papageno.hu


Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek • 1982020-03-16 19:11:21

:-)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37352020-03-16 19:05:22

A Dankó Rádióban most véget ért operett-összeállításban („Az a szép”) hallhattuk:



Zerkovitz Béla – Mihály István - Szilágyi László: Csókos asszony



1. A Vígszínház előadásának részletei (1987). Énekeltek: Darvas Iván, Pápai Erika, Földi Teri, Igó Éva, Kaszás Attila



2. Részletek a Budapesti Operettszínház Thália Színház-béli 2006-as produkciójának felvételéről (DVD, 2008) - Énekeltek: Huszti Péter, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Faragó András, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara, vezényel Silló István



 



Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet - „Szeptember végén” /Petőfi Sándor/ -  „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…” (Balczó Péter, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA -Dankó Rádió, 2015



Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő - Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a hófehér kezét…/- A szeme ég, a szava éget! Elég, ah elég, mert még elégek…/- Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen…” (Kukely Júlia, Molnár András,  km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1983. október 10., Petőfi adó, 20.35 -22.30


Operett, mint színpadi műfaj • 42542020-03-16 11:31:12

 



Előadások pótlására és jegyek visszaváltására vonatkozó információk



(Az Operettszínház honlapjáról)



Tisztelt Nézőink!



Tájékoztatjuk Önöket, hogy a március 12-étől hatályos kormányhatározat értelmében a tervezett előadásainkat, beleértve a bemutatót is, nem áll módunkban megtartani.



Az előadások megtartásáról, elhalasztásáról, azok esetleges pótlásáról, valamint a már megvásárolt jegyekkel kapcsolatos intézkedésekről a Budapesti Operettszínház a saját felületein (honlap, facebook) folyamatosan ad tájékoztatást.



Előadások pótlására és jegyek visszaváltására vonatkozó információk:



- A márciusi nagyszínpados előadások jegyárát a Budapesti Operettszínház visszafizeti nézőinek. Az interneten vásárolt jegyek esetében a szolgáltató (Interticket Kft). végzi a visszautalást. A visszaváltás módjáról lentebb tájékozódhatnak részletesebben.



- A Kálmán Imre Teátrumban és a Raktárszínházban a tervezett előadások lehetőség szerint későbbi időpontban kerülnek megtartásra. Amint az módjában áll, a Budapesti Operettszínház tájékoztatást ad a dátumokat illetően.



Bérletes előadásaink pótlására is igyekszünk sort keríteni, az időpontokról a későbbiekben küldünk tájékoztatást.



Az áprilisi előadásokra szóló jegyek egyelőre nem kerülnek visszaváltásra, amíg nem születik további kormányzati döntés a járványügyi vészhelyzet időtartamával kapcsolatban.



 Az áprilisi előadásokra szóló jegyek egyelőre nem kerülnek visszaváltásra, amíg nem születik további kormányzati döntés a járványügyi vészhelyzet időtartamával kapcsolatban.



 Visszaváltás módja (márciusi nagyszínpados előadások esetében):



- Az interneten vásárolt jegyek esetében a szolgáltató (Interticket Kft,). automatikusan visszautalja a márciusi nagyszínpados jegyek árát.



- A személyesen váltott jegyek visszaváltása elektronikusan történik a következők megküldésével az operett@operett.hu e-mail címre:




  • a visszaváltandó jegy bescannelve vagy lefotózva (fontos, hogy tisztán látszódjon a vonalkód!)

  • bankszámlaszám, amelyre visszautalható az összeg.


Élő közvetítések • 84492020-03-16 11:23:44

Nekem marad a Bartók Rádió reggel 6-tól 24 óráig - "mazsolázok" kedvemre élőt és felvételt...


film és zene • 1982020-03-16 10:22:46

A Duna Wordl csatorna sugározza most délelőtt (11.05 – 12.50)



Állami Áruház



Magyar filmvígjáték (1952)



 „Egy Duna-parti csónakházban nagy a jókedv mindennap, úszik az ember a boldogságban…” – hangzik a film slágere. (Zeneszerző: Kerekes János) Gertler Viktor 1952-es zenés vígjátéka a korszak hű lenyomata. Minden diktatúra idillinek láttatja magát, vagyis az emberek életét a tomboló terrorban. Az Állami áruház hazug meséje egyszerre színtiszta propagandatézis és önmaga paródiája. Mai szemmel nézve groteszkebb torzképe a Rákosi-érának, mint Bacsó Péter azonos céllal forgatott A tanúja. De a film elkészültekor (és azóta is) óriási népszerűségnek örvendett, alig akad olyan idősebb vagy középkorosztályú magyar állampolgár, aki ne látta volna. A filmben a Diadal áruház dolgozói, reakciósok és a szocialista fejlődés hívei vívják mindennapos osztályharcukat, Az „ádáz” küzdelem résztvevőit alakító színészek karikatúraszerű alakításai feledhetetlenek. Latyi  (Latabár Kálmán) a régi vágású, vérbeli kereskedő, Feleki Kamill mint Glauzius bácsi, a becsületes kis könyvelő, Horváth Tivadar, a sznob eladó… Sorolhatnánk a film valamennyi remeklő szereplőjét, ám helyette inkább érdemes megnézni e régi becses filmcsemegét.



(Forrás: Színes RTV Újság – 2020. március 16-22.)



Egy állami áruház és sok-sok dolgozója élete elevenedik meg ebben a dallal, szerelemmel, jókedvvel és muzsikával átszőtt zenés vígjátékban. A film főhőse Kocsis, a munkásból lett igazgató, aki végre "új szellemet" visz be az áruház régi beidegződésekkel, kapitalista szemlélettel és szokásokkal gúzsba kötött életébe… (Port.hu)



További szereplők: Petress Zsuzsa, Turay Ida, Tőkés Anna, Gábor Miklós, Gózon Gyula, Bárdy György, Szendrő József és még sokan mások.



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llami_%C3%81ruh%C3%A1z


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37342020-03-16 10:19:19

Cikkek



https://felvidek.ma/2012/09/erdelyi-claudia-kituntetese/



Facebook - video



https://www.facebook.com/mtvadankoradio/videos/egy-kis-vide%C3%B3s-betekint%C5%91-erd%C3%A9lyi-claudia-koll%C3%A9gan%C5%91nk-%C3%A9let%C3%A9be/760745913972651/



"Egy kis videós betekintő Erdélyi Claudia kolléganőnk életébe!"




2014. november 13.





Dankó Rádió - "Az a szép"  - Erdélyi Claudia - műsorvezető-szerkesztő



(a naponta jelentkező zenei műsor  felelős "gazdája" 2020. január 6-tól; az első órában 18.04-től: operett, zenés színház, örökzöld...; a második órában,19. 04-től: nóta)



Házy Erzsébet művészete és pályája • 47132020-03-15 22:20:45



Házy Erzsébet operaénekesnő - 1965



Fotó: Kotnyek Antal



/Fortepan/


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 37312020-03-15 21:42:52

Erdélyi Claudia műsorvezető hűen ragaszkodik műsorszerkesztési elveihez: a néhány héttel, de akár néhány nappal ezelőtt sugárzott operett-összeállításokat újból és újból leadja Az a szép című műsorában.



Ma is, újra meghallgathattunk egy már többször ismételt operettadást, amelyben Kálmán Imre A bajadér és Lehár Ferenc Friderika című operettjeinek szép részleteit szerkesztette be a délutáni műsorába.



Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: A bajadér



 Kállai Bori; Kalmár Magda és Palcsó Sándor; Zempléni Mária és Molnár András énekfelvételeiről, továbbá a Budapesti  Operettszínház 2009. évi előadásának CD-felvételéről  Miklósa Erika, Dolhai Attila, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, az Operettszínház énekkara, zenekara Makláry László vezényletével szólaltak meg dalok, kettősök, jelenetek.



 



Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika



A nem először hallott részletek a Rádió Dalszínházának keresztmetszet felvételéről hangzottak fel (bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10).  A megint felcsendült  gyönyörű dalok és kettősök előadói: Andor Éva és Simándy József, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.



- Goethe dala: „Összetartunk mi jóban, rosszban…/- Ó, de szép, de csodaszép…” (Simándy József, km. az MRT Énekkara)



-  Emlékkönyv-jelenet:„ - Mennyi sok szerelmes szív van… könnyű szerelmet találni, ámde hűséget nehéz… Boldogság a legszebb kincs, olyan érzés, amelynek párja nincs.   Mit írjak néked, te kisleány, valami szépet?  - Te drága gyermekem, egyetlen kincsem. Magunk vagyunk…  /- Minden vágyam, minden álmom, minden rejtett vallomásom, minden gyengéd sóhajtás azt susogja, nem kell más…  Add ide drágám két kezed, néked adtam életemet…  (Andor Éva,  Simándy József, km. az MRT Énekkara)



Goethe és Friderika szerelmi kettőse:  „- Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy… Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!” (Andor Éva, Simándy József)



- Goethe áriája: Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!...”  (Simándy József)



-  A Költő "rózsadala”: Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legény arra járt, vágyakozva nézett… Rózsa, rózsa, rózsaszál, rózsaszál a réten…" (Simándy József)



(Lásd még 3720., 3693., 3664. sorszámok)



Az adás végére maradt:



Johann Strauss: "Maskenball-Quadrille" Op. 272 - Verdi Az álarcosbál című operájának dallamaira (a Bécsi Filharmonikus Zenekart Claudio Abbado vezényli)  - a zeneműnek most egy rövid bejátszott részletét hallottuk.


Ilosfalvy Róbert • 8932020-03-15 20:28:54

"ILOSFALVY BARÁTSÁGA"




  • Délmagyarország, 2007. október 29.



„Díszpolgári címet kapott a vásárhelyi közgyűléstől Janovics István kántor, aki hatvan éve teljesít szolgálatot. Édesapja nyomdokain haladt, a háború után mégis választania kellett a kántori állás és a konzervatórium között.”



[…]



Kántori munkásságát a vásárhelyi közgyűlés 1994-ben már Pro Urbe-kitüntetéssel jutalmazta. Október 23-án pedig díszpolgári címet adományozott a város Janovics Istvánnak, aki akkor került a kántori munka közelébe, amikor 1940-ben behívták katonának egyik elődjét, a később operaénekesi pályára lépett Tóth Lajost.



[…]



- Koncz Ernő tanító és a később szintén operaénekesi pályát befutó Ilosfalvy Róbert is énekelt a templomban. Édesapám a Szent István-templomban volt kántor, így gyermekkoromban megismerkedtem e munka szépségeivel - mondta Janovics István.



[...] 



"Janovics István, a Szent Antal utcai katolikus elemi iskolában egy padban ült barátjával, a későbbi híres tenorral, Ilosfalvy Róberttel. Szüleik is baráti viszonyban álltak egymással. Mindketten a Bethlen gimnáziumba iratkoztak be, ám Janovics elhúzódó betegsége miatt elmaradt a többiektől, emiatt átiratkozott a polgári fiúiskolába. A barátságot még akkor is tartották, amikor Ilosfalvy az 1950-es évek elején a Honvéd Művészegyüttesbe került, majd szólókarrierbe kezdett. Kapcsolatuk akkor szakadt meg, amikor a tenort 1966-ban leszerződtette a kölni opera."



Janovics István iskoláit  Hódmezővásárhelyen ill. Szegeden, a Katolikus Tanítóképzőben végezte. 1944-ben besorozták, de Székesfehérvárról megszökött, s apjának testvére Budapesten bujtatta. Az újpesti főplébánia kántora lett. 1947-től haláláig a Belvárosi Római Katolikus Templom kántora volt.


Erkel Színház • 105712020-03-15 15:57:38

Opera szilencium és járvány idején, avagy miért több a munka, ha nincs is



2020.03.15. 12:07 ORIGO.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 132. LEVÉL



„Kedves Néném,…”



 



"Ami az operát illeti, itt is elég körültekintőnek kell lennie a tervezésnek. Leírom a főbb lépéseket:




  • megnézzük, mi következne a kiírt évadtervben (hisz az a cél, hogy mihamarabb visszataláljunk a megépített vágányra);

  • maradt-e rá elegendő próba?

  • ha nem, el lehet-e játszani az adott művet koncertszerűen? (erre a Don Carlos sokkal alkalmasabb, mint a Parsifal, a Dead Man Walking (Ments meg, Uram!) viszont sikolt a színpad után, azzal tehát így nem kísérletezünk;

  • ha valahogy elő tudnánk adni, ráérnek-e a szereplők?

  • ha mindenki megvan, vajon ráér-e a zenekar, hogy állnak a szolgálatszámai?

  • ha itt sincs gond, nézzük, mi van az énekkarral: a két játszóhelyen ütközés is lehet, átlagosan csak énekkari művészek felének-harmadának van egy-egy darabra jelmeze, hisz csak egy részük volt benne egy-egy produkcióban – meg kell tehát vizsgálni, a létszám, a szólamtudás rendelkezésre áll-e, most nem is beszélve a szolgálatszámról;

  • mivel általában egy szereposztásban jövünk ki darabokkal (ha több szereposztás volna, a próbaidőszak lehetőségei darabolódnának), így egyszerre több produkciót is kell játszanunk, hogy pihenőnapjuk lehessen az énekeseknek: vajon mi tud lenni adott esetben a váltódarab. És itt kezdődik elölről: maradt-e elég idő annak a próbáira stb...



Azt külön írom a szempontok alá, hogy nyilván fél szemmel azt is figyelni kell, miként lehetne a törölt előadásokat pótolni. "


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 620832020-03-15 15:55:12

Opera szilencium és járvány idején, avagy miért több a munka, ha nincs is



2020.03.15. 12:07 ORIGO.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 132. LEVÉL



„Kedves Néném,…”



 



"Ami az operát illeti, itt is elég körültekintőnek kell lennie a tervezésnek. Leírom a főbb lépéseket:




  • megnézzük, mi következne a kiírt évadtervben (hisz az a cél, hogy mihamarabb visszataláljunk a megépített vágányra);

  • maradt-e rá elegendő próba?

  • ha nem, el lehet-e játszani az adott művet koncertszerűen? (erre a Don Carlos sokkal alkalmasabb, mint a Parsifal, a Dead Man Walking (Ments meg, Uram!) viszont sikolt a színpad után, azzal tehát így nem kísérletezünk;

  • ha valahogy elő tudnánk adni, ráérnek-e a szereplők?

  • ha mindenki megvan, vajon ráér-e a zenekar, hogy állnak a szolgálatszámai?

  • ha itt sincs gond, nézzük, mi van az énekkarral: a két játszóhelyen ütközés is lehet, átlagosan csak énekkari művészek felének-harmadának van egy-egy darabra jelmeze, hisz csak egy részük volt benne egy-egy produkcióban – meg kell tehát vizsgálni, a létszám, a szólamtudás rendelkezésre áll-e, most nem is beszélve a szolgálatszámról;

  • mivel általában egy szereposztásban jövünk ki darabokkal (ha több szereposztás volna, a próbaidőszak lehetőségei darabolódnának), így egyszerre több produkciót is kell játszanunk, hogy pihenőnapjuk lehessen az énekeseknek: vajon mi tud lenni adott esetben a váltódarab. És itt kezdődik elölről: maradt-e elég idő annak a próbáira stb...



Azt külön írom a szempontok alá, hogy nyilván fél szemmel azt is figyelni kell, miként lehetne a törölt előadásokat pótolni. "


Házy Erzsébet művészete és pályája • 47122020-03-15 15:22:07

2003. december 15., Petőfi Rádió, 19.15 – 20.00



Operasztárok - operett álarcban - Házy Erzsébet



Ruitner Sándor műsora.



Szerkesztő: Schubert Ferenc




  1. Puccini: Manon Lescaut – Manon „Ékszeráriája”

  2. Kemény Egon: Komáromi farsang – kettős (km. Ilosfalvy Róbert)

  3. Johann Strauss: A denevér – „Órakettős” (km. Szőnyi Ferenc)

  4. Offenbach: A szép Heléna – „Álomkettős" (km. Réti József)

  5. Kacsóh Pongrác: János vitéz – kettős (km. Sárdy János)

  6. Lecocq: Angot asszony lánya – kettős (km. Szabó Miklós)

  7. Farkas Ferenc: Csínom Palkó – kettős (km. Simándy József)

  8. Lehár Ferenc: A víg özvegy – kettős (km. Udvardy Tibor)

  9. Fall: Pompadour – kettős (km. Palcsó Sándor)


  
Hírek
• Együttműködési megállapodás a Magyar Állami Operaház és a Fővárosi Állatkert között
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
elhunyt:
1997 • Durkó Zsolt, zeneszerző (sz. 1934)