vissza a cimoldalra
2018-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4070)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61154)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3716)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1118)
Zenetörténet (238)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1505)
Franz Schmidt (3198)
Zenei események (992)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Élő közvetítések (7454)
Gioacchino Rossini (1019)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Simándy József - az örök tenor (552)
Pantheon (2264)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (27243 hozzászólás)
 
Operett, mint színpadi műfaj • 37152018-10-19 10:24:20

Ez aztán a meglepetés!  Vagy nem is az?...



 



Előzmény:



Index.hu - 2018.09.24. 08:43



"Operettszínház: A bizottság a társulat ellenében választana igazgatót"



"Megtartották a Budapesti Operettszínház igazgatóválasztásának utolsó előtti felvonását: a pályázatokat elbíráló bizottság azt a Kiss B. Atilla operaénekest ajánlotta a kinevezésről döntő miniszter, Kásler Miklós figyelmébe, akit korábban, a társulati szavazáson a színház munkatársainak mindössze 9,2 százaléka támogatott. A Népszava értesülését az Index forrásai is megerősítették.



A másik két pályázó Lőrinczy György, a jelenlegi igazgató és Szente Vajk musicalszínész és -rendező voltak. Beadta pályázatát a színház korábbi igazgatója, Kerényi Miklós Gábor (Kero) is, akit korábban azért nyugdíjaztak és mentettek fel az operettszínházi munkavégzés alól, mert többen zaklatással és nem megfelelő viselkedéssel vádolták meg. Kero azonban még a társulati szavazás előtt visszavonta a pályázatát.



Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia tagja ugyanakkor információink szerint jó viszonyban van Keróval, maga is sok Kero-rendezésben szerepelt már korábban, információink szerint felmerült az is, hogy a pályázatában Kerényi Miklós Gábor tanácsadóként vehetne részt. A Népszava úgy tudja, az operaénekes pályázatában az szerepel, megválasztása esetén a színház balettigazgatója Apáti Bence lenne, aki jelenleg a kormány propagandalapja és hivatalos üzenőfüzete, a Magyar Idők publicistája, az Echo TV és a Hír TV műsorainak visszatérő szereplője."



Kiss B. AttilaKiss B. Attila



Fotó: Máthé Zoltán / MTI



A Népszava úgy tudja: a bíráló bizottságba delegálták Rost Andrea operaénekest, Vincze Balázs koreográfust, Balázs Pétert, a szolnoki és Kirják Róbertet, a nyíregyházi színház igazgatóját, Hamar Zsoltot, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatóját, Dubrovay László zeneszerzőt, Eperjes Károly színészt, rendezőt, Rónai Pál karmestert, Peller Károly színészt. Utóbbi két tag az Operettszínház képviseletében volt jelen, és a társulati akaratot tükrözve Lőrinczyre szavaztak. A lap úgy tudja, a többiek viszont Kiss B. Atillát támogatták, noha a szabályok szerint több jelöltet is alkalmasnak tarthat egy tag. 


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5912018-10-19 10:23:11

Buday Dénes - Szilágyi László: Csárdás



Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni



Szeretnélek csöndes nyári este téged várni



Elhervadok én itt egyedül,



Árva szívem hozzád menekül



Fogadd el emlékül!



 



Szőke Tisza udvaromon a zöld tónál



Fáj a szívem nem szeret így az én rózsám



Nem futhatok utána



Más neki a babája



Bánja is ő, hogy vágyom én a csókjára!



 



Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni



Szeretnélek csöndes nyári este téged várni



Elhervadok én itt egyedül,



Árva szívem hozzád menekül



Fogadd el emlékül!



 



Elhervadok én itt egyedül,



Árva szívem hozzád menekül



Fogadd el emlékül!


Zenetörténet • 2382018-10-19 09:08:35

Emlékkoncert Szécsényben



Gróf Széchényi Imre zeneszerző halálának 120. évfordulóján, szombaton 17 órakor emlékkoncertet adnak a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban, A Kastély Szalon sorozat rendezvényén Gróf Széchényi Kálmán tart előadást zeneszerző őséről és a családról.



(MTI)




Zenei események • 9912018-10-18 23:11:08

Emlékkoncert Szécsényben



Gróf Széchényi Imre zeneszerző halálának 120. évfordulóján, szombaton 17 órakor emlékkoncertet adnak a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban, A Kastély Szalon sorozat rendezvényén Gróf Széchényi Kálmán tart előadást zeneszerző őséről és a családról.



(MTI)




Charles Gounod • 2192018-10-18 23:05:39

A 125 éve meghalt Charles Gounod emlékére



(Párizs, 1818. június 17. - Saint-Cloud, Párizs,  1893. októbet 18.)






  • Pesti Hírlap, 1943. október 20.



Gounod

50 esztendős halhatatlansága



Dédelgetett kincseinek, szent ereklyéinek pusztulása közepette meghitt, családi ünnepet ül a szellemi világ. Kerek 50 esztendeje annak, hogy Charles Francois Gounod, a gall zeneköltészet egyik legszárnyalóbb egyénisége, 1893 október 18-án, a gálában feszítő francia hadsereg ünnepélyes tiszteletadása mellett bevonult a halhatatlanságba.



Egy szomorúszemű asszony bizonyára megenyhült szívvel tekintett le a felhők mögül a párizsi boulevard-ok végtelen, gyászoló tömegeire, melyek fiának megdicsőülését hirdették. Mert hát, mi tagadás, küzdelmesen indult neki egykor az életnek apró gyermekével. Öt éves volt még csak a kis Charles, mikor édesapja, a festőművész Gounod jobblétre szenderült. A család támasz nélkül maradt s a magányos özvegynek kellett felvennie a harcot a sorssal. Zongoraleckéket és rajzórákat adott vékonypénzű polgárok tehetségtelen süvölvényeinek. Keserves tengődés volt ez!





A csodagyermek



De a nyomor hétköznapi szürkeségében minduntalan fel-felragyogott egy szívderítő fénysugár: Charles zenei tehetsége. Bámulatosan rövid idő alatt megismerkedett a zongora billentyűivel, a hangok nevével és kristálytisztán énekelte a legnehezebb hangközöket.



Egy vasárnap vándorkoldus dala szűrődött be az utcáiról.

— Mama — kérdezte a gyermek — miért énekel ez a bácsi „síró C-ben?“

S az édesanyának megdobbant a szíve. A kéregető C-mollban énekelt.



Mikor iskolasorba került, a líceum igazgatójának hamarosan feltűnt a daloskedvű kisfiú. Zenekedvelő ember lévén, egy alkalommal félig-meddig tréfálkozva valamilyen bibliai szöveget nyújtott át neki megzenésítés végett. Egy órán belül kész volt a szerzemény! Lejátszották, elénekelték s az ősz pedagógus könnyezve simogatta meg a kis zseni selymes fürtjeit.

— Menj fiacskám — mondotta szinte jóslatszerűen —, menj és muzsikálj!



Gounod engedelmeskedett. A konzervatóriumban a hírneves Halévy keze alá került — és muzsikált. Pompásan haladt előre. Tanárai rajongtak érte. Huszonegy éves korában pedig övé lett minden Ifjú párisi művész legszebb reménye, álma: a „Római díj“!





Megvédi az olasz muzsikát



Az Örök Városban száz meg száz új benyomással, színnel, hangulattal telt meg a szíve. Az ösztöndíj gondtalan megélhetést biztosított számára, így aztán nyugodtan dolgozhatott. Elsősorban persze az egykorú olasz mesterek felé fordult az érdeklődése, s különösen Rossinit igen nagyra becsülte. A Medici-villában lakott, melynek igazgatója — Ingres, a híres festő — gyakran és fölötte durván ócsárolta az olasz zeneköltőket. A fiatal muzsikust végtelenül bosszantotta a dolog. Lassanként tűrhetetlenné vált már a helyzet. Egy este aztán Ingres épp akkor nyitotta Gounod-ra az ajtót, mikor az a zongoránál ült. Gounod nagyot gondolt és sebtében elhatározta, hogy most bosszút áll kedvenceinek állandó bántalmazása miatt. Hirtelen a levegőbe meredt, mintha rögtönözne és a Tell Vilmos vadászkórusát kezdte játszani.

Az igazgató felfigyelt.

— Micsoda muzsika! Micsoda inspiráció! —, szólt egy kis idő múlva meglepetten. — Mondja, hogy jutott ehhez a csodás melódiához?

Gounod hidegen emelkedett fel a zongora mellől.

— Ezt a zenét Rossini komponálta, igen tisztelt uram!

— Miii? Rossini? Az a tehetségtelen fráter? — mérgelődött Ingres, de aztán hanyagul legyintett a levegőbe,

— Hát Istenem, ezen az egy napon... melléfogott!



Gounod abbé“



Itáliai tartózkodása alatt mindjobban elmerült a régi egyházi zene tanulmányozásában. Palestrina szelleme rabul ejtette, lenyűgözte fiatal lelkét s a hűs római templomok felséges félhomályában kibontakozott és sejtelmessé mélyült anyjától örökölt vallásossága. Ezek a magasztos, rajongó érzések úgy elhatalmasodtak felette, hogy Párisba visszatérve papi szemináriumba költözött, a kispapok formaruháját hordta és szerzeményeit így írta alá: Gounod abbé“. A hatodik szentséget azonban mégsem vette fel soha. Visszatartotta ettől a lépéstől a muzsika, a színpad és —- a szerelem. (Zimmermann konzervatóriumi professzor szépséges leányát vette feleségül.)



Gounod tehát a nagyvilágé, az emberiségé maradt, de az elismerésért még hosszú harcot kellett vívnia. Színpadi műveinek sorsa félsikerek és bukások váltakozása volt. A Faust első előadása 1859-ben hangzott el a Théátre Lyrique színpadán s a közönség — mint annyi mesterművet a zenetörténet folyamán — Gounod remekét is meglehetősen langyos fogadtatásban részesítette. Tíz egész esztendő telt el e bemutató után, míg végre a Nagyopera is műsorára tűzte a darabot.

Ez az emlékezetes előadás az 51 éves Gounod tökéletes és örökreszóló győzelmét jelentette. A Faust földkörüli útjára indult s bejárta az Ó- és Újvilág operaszínpadait.





Utolsó éveit visszavonulva, családja, barátai és volt kedves tanítványai körében töltötte. Imádkozott, anekdotázott és muzsikált. A halálos szélütés is ott érte zongorája mellett azon az októberi délutánon, 75 éves korában.



Toronyai Rigó Csaba


Gioacchino Rossini • 10182018-10-18 15:17:25







 







Kapcs. 1017. sorszámhoz



A ma esti miskolci Rossini - Liszt hangversenyt a Bartók Rádió élőben közvetíti!



A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye - Miskolc 2018.10.18.



Bartók Rádió 19.05 - kb. 21.30



Kapcsoljuk a miskolci Művészetek Háza Hangversenytermét   



A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye  Vez.: Antal Mátyás



(Ism. október 30. kedd, 12.36) 




Zenetörténet • 2372018-10-18 15:11:25







2018.10.18  09:30-10:00  BartókRádió




Összhang- a zenei élet aktualitásai



Most jelent meg!



Műhelytanulmányok a XVIII. század zenetörténetéhez I-II. kötet (szerk.: Kim Katalin)



Szerk.-mv.: Katona Márta



(Ism. holnap, 9.30) 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29312018-10-18 12:49:54

A Dankó Rádió mai operettműsorában egy nálunk viszonylag kevéssé ismert és érdemtelenül  ritkán játszott klasszikus „bécsi” nagyoperettből hallottunk részleteket. 



Carl Millöcker ismert operettjeinek (A koldusdiák, Dubarry, Szegény Jonathán) rádiófelvételeit követően a hetvenes évek elején elkészült a Gasparone (1884)  hangfelvétele is neves operaénekeseink közreműködésével.  Az operett keresztmetszetének a bemutatója 1972. július 8-án volt a Kossuth Rádióban (19.31 – 20.53).  



A rádiófelvételen énekel: Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.



Zenei rendező: Balassa Sándor. Albert István összekötőszövegét elmondja: Békés Rita és Bánffy György. Szerkesztő: Bitó Pál



Friedrich Zell és Richard Genée librettója nyomán a dalszövegeket Róna Frigyes fordította magyarra.



 Annak idején a rádióban sűrűn lehetett hallani a Gasparone részleteit. Ideírom ezeket:




  1. A kocsmáros és a csempészek dala (Kishegyi Árpád, Sólyom-Nagy Sándor)

  2. Hármas (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Melis György)

  3. Jelenet (Ágai Karola, Kalmár Magda, Korondy György, Kishegyi Árpád, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor)

  4. Az I. felvonás fináléja (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)

  5. Zenobia dala (Barlay Zsuzsa)

  6. A kocsmáros dala (Kishegyi Árpád)

  7. A kocsmáros és a kocsmárosné dala (Kalmár Magda, Kishegyi Árpád)

  8. Carlotta és Erminio kettőse (Ágai Karola, Korondy György)

  9. Együttes (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)

  10. Induló (MRT Énekkara)



A Dankó Rádióban most három részletet hallottunk erről a stúdiófelvételről:




  • Induló: „A karrier jön…” (MRT Énekkara)

  • Carlotta és Erminio kettőse „…- Ön másnak adta szép kezét! Ó bár lehetnék én a párja, hogy oltalmazzam életét! …” (Ágai Karola, Korondy György)

  • Hármas: „- De most megyek, Ön elkísér… azt, hogy mi kell a nőknek, és főleg, a nőkkel mindig gáláns, egy szóért már hálás… „ (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Melis György)



Szívesen venném, ha Millöcker operettjének erről a rádiófelvételéről idővel az említett - felsorolt - többi részlet is elhangozna a Túl az Óperencián adásaiban! Mint egyedülálló érdekességként jegyzem meg:  az operett címszereplője, a bandita,  egyáltalán nem jelenik meg a darabban, csak mindvégig róla beszélnek. Az operettirodalomban talán nincs is erre példa..



 



Feleki Kamill ma 25 éve hagyott itt bennünket. A kiváló operettszínész emlékére ma a rádióban két operettből szólalt meg előadásában egy-egy részlet:



Kerekes János – Darvas Szilárd – Szenes Iván: Állami Áruház



- Glauziusz bácsi dala: Sok éve ennek, jaj de régen, mondhatnám úgyis: hajdanán; egy borzas kisfiút a képen, pont így becézett nagyapám; és fűnek-fának elmesélte, hogy nálam nincsen szebb gyerek; és dolgozott, sosem henyélve, hogy nála sokkal több legyek  (Feleki Kamill, az Állami Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kerekes János)   - a rádió keresztmetszet-felvételéről, 1953. március 24., Kossuth Rádió



Kálmán Imre – Gábor Andor – Békeffi István: Csárdáskirálynő 



- Jelenet (próza) és dalkettős:Lárifári nem kell várni, frissen jó a csók. Fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók! Lopható és kapható, és visszaadható: Csókolózni, csókolózni jó, jó, jó!…”  (Honthy Hanna és Feleki Kamill, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) –  A felvétel 1961-ben készült a Fővárosi Operettszínházban. Rendező: Szinetár Mikós. (Eredetileg ez a dal a Cigányprímás című Kálmán-operettben szerepel (Sári és Gaston vidám kettőse), de a két sztár kedvéért átemelték ebbe az operettbe mint Cecília és Miska duettje.)



A műsor elején egy operarészlet is elhangzott: a Túl az Óperencián műsorának e heti vendége, Turpinszky Gipper Béla operaénekes előadásában szólalt meg a Virágária Bizet Carmenjéből. (km. a Szegedi Nemzeti Színház zenekara, vezényel: Gyüdi Sándor)



 



Ezt a délelőtti adást ma a 18 és 19 óra közötti ismétlésben újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken is online. (www.dankoradio.hu)


Gioacchino Rossini • 10172018-10-18 11:04:31

Ma este, 19:00  órakor



Miskolc - a Művészetek Háza Hangversenyterem



ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány



LISZT: Tasso – szimfonikus költemény



ROSSINI: Stabat Mater



Előadók:



Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István



Nyíregyházi Cantemus Kórus (művészeti vezető: Szabó Soma)



Miskolci Szimfonikus Zenekar



Vezényel: Antal Mátyás


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5902018-10-18 10:19:32

Kerekes János – Darvas Szilárd – Szenes Iván: Állami Áruház

 



Glauziusz bácsi dala (először Feleki Kamill előadásában vált ismeretessé, az 1952-ben bemutatott operettfilmből)




  • Sok éve ennek, jaj de régen, mondhatnám úgyis: hajdanán;

    egy borzas kisfiút a képen, pont így becézett nagyapám;

    és fűnek-fának elmesélte, hogy nálam nincsen szebb gyerek;

    és dolgozott, sosem henyélve, hogy nála sokkal több legyek.

  • Ő életében hajlongott sokat, 

    és mást se tett, csak szolgált másokat.

    És nyár és ősz, és tél jött, sok tavaszra, 

    de életének nem volt semmi haszna.

    Sok gondja közt csak egy volt a remény, 

    hogy életem majd másként élem én.

    A képem nézte és büszkén mondta rám: 

    te boldogabb leszel, kis unokám!

  • Hány évtized múlt el mögöttem, örömtelen és sótalan;

    a kenyerem javát megettem, s csak tűrtem egyre szótalan;

    hány aljas fráter rámkiáltott, hány semmi ember rángatott;

    hogy untam azt a rossz világot, mit nagyapám énrám hagyott.

  • Én életemben hajlongtam sokat, 

    és szolgáltam csak egyre másokat.

    És nyár és ősz és tél jött sok tavaszra, 

    s az életemnek nem volt semmi haszna.

    Csak egyben bíztam, mint már annyian, 

    hogy boldogabb lesz lányom vagy fiam.

    De tudva jól, a semmit kergetem, 

    csak szánni tudtam minden gyermeket.

  • És ha most egy kis képre nézek, sok régi dolgot szégyellek;

    de egy kis büszkeséget érzek, s nem csak azért, mert szép gyerek;

    de mert tudom, hogy két kezemmel, az ő jövőjét védhetem;

    s hogy végre megtelt értelemmel, az életünk s az életem.

  • Ő mások előtt nem hajlong soha, 

    az ő élete nem lesz mostoha.

    Mert nyár és ősz és tél jön sok tavaszra, 

    és életének egyre több a haszna.

    Mert bizonyság már, nem csupán remény, 

    hogy szolga nem lesz ez a kis legény.

    A képét nézve, büszkén mondja szám: 

    hogy EMBER lesz az én kis unokám!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29302018-10-17 17:56:54

Most 6 órakor kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban:



Pazeller Jakab: Herkulesfürdői emlék  - a keringőt a Magyar Állami Hangversenyzenekar játssza, a rádiófelvételen Ferencsik János vezényel.



Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Luxemburg grófja



Részletek:




  • Farsangi jelenet és René belépője (Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00



„Farsang van, íme áll a karnevál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! .... Ő az úr hát nálunk!… /- Hálás vagyok, úgy boldogít ez a nagy ováció!  Szívből köszönöm, Párizsom! Valóban megható! /Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas! A szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más!...”




  •  Angèle és René kettőse, II. felv.  (Sándor Judit és Udvardy Tibor,  km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00



„- Úgy ég a szívem,  úgy imádom én! …./- Nem uram, oly messze a szivárvány…- Nem uram, nem  boldogít az álom…”




  • Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez nem álom…” (Melis György, km.  Ambrus Mihály, Kovács Zoltán, az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) - 1973. október 29., Magyar Rádió 6-os stúdiója – Lehár-emlékest, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából, koncertfelvételről



 




  • Fleury és Basil kettőse, II. felv.: „- Nagy arszlán volt a kopasz úr… /-Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…” (Zentay Anna és Melis György,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00



 




  • Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – Hungaroton felvétel, 1964



„Kérem, nézzen reám! -Türelem, türelem…-/Gimbelem,  gombolom, légy enyém, angyalom,  a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te,  jól tudom…”  



A "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, Nagy ibolya, ezen a héten  vendégével, Turpinszky Gippert Bélával beszélget a stúdióban. A tenorista énekfelvételei közül  ezúttal két operarészlet hangzik el az adásban:




  • Mascagni: Parasztbecsület – „Búcsú az anyától” (Km. Pécsi Nemzeti Színház zenekara, vezényel Vass András)

  • Verdi: Traviata - Violetta és Alfréd kettőse, I. felv. (km. Sipos Mariann, valamint a Győri Nemzeti Színház zenekara ,  vezényel: Silló István) 



Az operettműsor utolsó zeneszámaként hangzik el:



Franz von Suppé: Költő és paraszt – nyitány   (a MÁV Szimfonikus Zenekart Medveczky  Ádám vezényli) - koncert felvételről


Simándy József - az örök tenor • 5512018-10-17 10:36:02



Tiboldi Mária - Művészbejáró



"A közelmúltban jelent meg Tiboldi Mária, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, Jászai Mari-díjas színésznő Művészbejáró című önéletrajzi ihletésű memoárkötete, ami saját bevallása szerint érzelmek, impressziók és események egymásutánja. A könyvbemutatót a Kálmán Imre Teátrumban tartották, ahol a művésznővel Peller Károly beszélgetett, miközben a zsúfolásig megtelt nézőtéren ülők részleteket tekinthettek meg egy-egy emlékezetes alakításából vagy meghatározó filmes szerepéből, amelyek a televíziónak köszönhetően az utókor számára is fennmaradtak.



Elsőként Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója a társulat és a főigazgató, Lőrinczy György nevében köszöntötte a művésznőt. "Tiboldi Mária minden egyes szerepében, színpadi alakításában, akár zenés játékban, akár operettben tündökölt, mindig is az első asszony, vagyis 'prima donna' volt. Egy igazi díva. Száz százalékos hangi adottságával és gyönyörű színpadi megjelenésével igazi királynőként ragyogott a színpadon minden este" - méltatta őt a főzeneigazgató."



[...] 



A művésznő elmesélte, mennyire fontos ember az életében Simándy József, aki iránt kamaszként is rajongott. "Ő volt a gyerekkori szerelmem, akibe minden nő szerelmes volt. Fantasztikus volt hallgatni a hangját az Orion rádión keresztül." 1955-ben addig állt sorban az Állatkerti szabadtéri színpadon, ahol az akkor már rendkívül népszerű operista Riccardo grófot énekelte Verdi Álarcosbál című operájából, amíg nem kapott autogramot. Még a nevét is miatta írta hol 'i'vel, hol 'y'nal, attól függően, hogy az énekes épp hogyan használta. Pályájuk során azonban soha nem dolgoztak együtt, ezért Marica, aki mindenképp szeretett volna egy színpadon állni Simándyval, a Fészek Művészklubban készített önálló estjére meghívta a 77. születésnapját ünneplő művészt, és együtt énekelték Kálmán Imre Marica grófnőjéből a Ne szólj kicsim, ne szólj kezdetű duettet. "Óriási boldogság volt. Földöntúli érzés. El se hittem, hogy az az ember, akit egész életemben imádtam, most velem énekel."  





A beszélgetés végén Tiboldi Mária köszönetet mondott azoknak, akik segítették abban, hogy elkészülhessen a könyv: a családjának, a férjének, fiainak, a Budapesti Operettszínháznak, a Budapesti Operettbarátok Egyesületének, a kötet szerkesztőjének, Pápai Szabó György református lelkésznek.



/Operettszínház honlapjáról/


Operett, mint színpadi műfaj • 37132018-10-17 10:14:06



Tiboldi Mária - Művészbejáró



"A közelmúltban jelent meg Tiboldi Mária, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, Jászai Mari-díjas színésznő Művészbejáró című önéletrajzi ihletésű memoárkötete, ami saját bevallása szerint érzelmek, impressziók és események egymásutánja. A könyvbemutatót a Kálmán Imre Teátrumban tartották, ahol a művésznővel Peller Károly beszélgetett, miközben a zsúfolásig megtelt nézőtéren ülők részleteket tekinthettek meg egy-egy emlékezetes alakításából vagy meghatározó filmes szerepéből, amelyek a televíziónak köszönhetően az utókor számára is fennmaradtak.



Elsőként Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója a társulat és a főigazgató, Lőrinczy György nevében köszöntötte a művésznőt. "Tiboldi Mária minden egyes szerepében, színpadi alakításában, akár zenés játékban, akár operettben tündökölt, mindig is az első asszony, vagyis 'prima donna' volt. Egy igazi díva. Száz százalékos hangi adottságával és gyönyörű színpadi megjelenésével igazi királynőként ragyogott a színpadon minden este" - méltatta őt a főzeneigazgató."



[...] 





A beszélgetés végén Tiboldi Mária köszönetet mondott azoknak, akik segítették abban, hogy elkészülhessen a könyv: a családjának, a férjének, fiainak, a Budapesti Operettszínháznak, a Budapesti Operettbarátok Egyesületének, a kötet szerkesztőjének, Pápai Szabó György református lelkésznek.



/Operettszínház honlapjáról/


Pantheon • 22632018-10-17 09:05:04



Így élte napjait az idősotthonban: magányosan érte a halál a legendás magyar tévést





Baleczky Annamária 1974- től 2000-ig volt a Magyar Televízió bemondója



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29292018-10-16 12:40:33

A "Túl az Óperencián” mai adásának zenei kínálatából kiemelem:



Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Közzene (Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a stúdiófelvétel bemutatója: 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06; Házy Erzsébet új operettfelvételeiből.



 



Ma 105 éve született Raffay Erzsébet operaénekesnő – az Ő emlékére is hangzott el most a rádió operettműsorában:



Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás 



- Raffay Sarolta és Svéd Sándor felvételéről: - „Óh, holdas este! Mért vagy szívem veszte! Óh holdas est… Emlékszik e dalra, szíve dalára…Te voltál lelkem ringató zenéje…/Ne mondd, hogy a szíved már halott…” (Km. Magyar Állami Operaház Zenekara – 1955. ) – megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.



Továbbá, a következő dalok szóltak még ebből az operettből, Zentay Anna énekel:



Dal a Csókos Juliskáról: „A kis Julis csak azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József)



- Treszka dala: Sárgarépa, citronád, megjöttek a katonák, sej, haj, a katonák…./Hajrá, előre, a sík mezőre, rohamra rajta, rajta, rajta…” (Zentay Anna és az MRT Énekkara, vezényel: Vincze Ottó) - 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22- )



 



Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill



- Raffay Sarolta és Svéd Sándor felvételéről: „Illúzió a szerelem  (km. a Stúdiózenekar, vezényel:Török Emil)



További két részlet szólalt meg az operettből, a Rádió teljes stúdiófelvételén közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényel – bemutatója: 1962. január 10., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00):



- Négyes: „-Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek! Gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád)



- Vidám kettős:  „Ha valami van, ez az ami roppant jó, de csakis amikor a tüze roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



 



Ezt a délelőtti műsort – benne Turpinszky Gippert Béla és Nagy Ibolya beszélgetésével – újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29282018-10-16 11:15:43

Mint tegnap említettem itt: ezen a héten Turpinszky Gippert Béla operaénekes a vendég a Dankó Rádió stúdiójában  - "Túl az Óperencián" -,  akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. 



A témák érintik ebben az interjúban is foglaltakat (Forrás: Függetlenség – Monitor – Medveczky Attila rovata: „Gippert Béla – Jogászból hőstenor” - 2015)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43542018-10-15 11:57:24

A Dankó Rádió Túl az Óperencián mai adásában  több más operettrészlet között ezek is elhangzottak:



Johann Strauss: A cigánybáró 



Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.




  • Saffi dala, I. felv.:Oly árva és jó, nincs senki a földön../Vigyázni jó, félni jó...”  (Házy Erzsébet)

  • Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa –Kincskeringő, II. felv.:Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



 



Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó 

A Rádió Dalszínháza új felvételének a bemutatója: 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10



Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)




  • Rosta és Éduska kettőse, I. felv.: „-Jó estét, jó estét, áldás, erő békesség! - Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!.../Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret…”. (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar férfikara)



A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között  újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalról.


Ilosfalvy Róbert • 8152018-10-15 11:54:01

A Dankó Rádió Túl az Óperencián mai adásában  több más operettrészlet között ez is elhangzott:



Johann Strauss: A cigánybáró 



Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.




  • Barinkay belépője, I. felv.:Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)

  • Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa –Kincskeringő, II. felv.:Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között  újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalról.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29272018-10-15 11:50:07

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának e heti vendége Turpinszky Gippert Béla operaénekes, akivel a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.



A mai adásban  Johann Strauss, Farkas Ferenc és Jacobi Viktor  operettjeinek zenéiből válogatott a szerkesztő:



Johann Strauss: Bécsi vér – duett (Keszei Bori és Turpinszky Gippert Béla, km. a Szolnoki Szigligeti Színház zenekara, vezényel Rácz Mártonhangfelvétel a 2017. december 31-i szilveszteri koncert műsorából) 



Johann Strauss: A cigánybáró 



Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.



Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.



Karigazgató: Vajda Cecília.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó



Az adásban felcsendült részletek:




  • Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, miért hivatott?.../ -Hja, az irkafirka nékem sosevolt mesterségem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)

  • Barinkay belépője, I. felv.:Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)

  • Saffi dala, I. felv.:Oly árva és jó, nincs senki a földön../Vigyázni jó, félni jó...”  (Házy Erzsébet)

  • Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa –Kincskeringő, II. felv.:Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó 



A Rádió Dalszínháza új felvételének a bemutatója: 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10

Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András



Az adásban elhangzott részletek a daljátékból:




  • Palkó dala, II. felv.: Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.” (Simándy József)




  • Rosta és Éduska kettőse, I. felv.: „-Jó estét, jó estét, áldás, erő békesség! - Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!.../Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret…”. (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar férfikara)




  • Jankó és Kati kettőse: „Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)

     

  • E blokk elején a daljáték egy másik zenei felvételéről két további részlet szólalt meg: a duettekben Domonkos Zsuzsa mellett Turpinszky Béla (a heti műsor vendégének nagyapja, az egykor Wagner-operaénekes) énekelt.



A mai adás Jacobi Viktor  kevésbé ismert operettjének, a Miami nyitányának a dallamaival fejeződött be (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli).



A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között  újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalról.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29262018-10-15 11:09:10

A Dankó Rádió internetes oldaláról másoltam át ide: 



Túl az Óperencián Turpinszky Gippert Bélával - 42. hét





Jogászból vált hőstenorrá Turpinszky Gippert Béla operaénekes, színész, aki 1997-ben végzett a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban. Közben zongorát, éneket és összhangzattant tanult a Kodály Intézetben. 2005-ben diplomázott a Szegedi Egyetem jogi karán, s doktorátust szerzett. 2003-tól zenei tanulmányokat folytat Adorján Ilonánál, Kaposi Margitnál, Oberfrank Gézánál és Kéringer Lászlónál. Színészmesterséget a Kecskeméti Katona József Színháznál tanult Csombor Teréznél és Vitéz Lászlónál. 2013-ban rész vett Marton Éva Wagner-mesterkurzusán.



Turpinszky Gippert Béla bár mindig a zene közelségében élt, de végül kanyargós úton érkezett el az operaénekesi pályára. Nagyapjával, Turpinszky Bélával nagyon hasonlóan alakult az életük korai szakasza. Bár Wagner-tenor volt, ő is jogot végzett, ledoktorált és utána került az Operába. Az Ő fia, azaz vendégem édesapja színész, a Színművészeti Főiskola musical-operett szakán szerzett diplomát.



Sok online felületen keverik is Őket, hisz három generáció viseli a Turpinszky Béla nevet, ezért változtatta vendégem a sajátját Gippertre, a nagymamája francia felmenői után. Az operaénekesi hivatás teljes embert kíván, vallja. Elszántan dolgozik, és nem is eredménytelenül. Sok szerep és koncert áll már a háta mögött. Két éve például Don Ottavio volt a Don Giovanniban, majd Kiss B. Atilla mellett meghívást kapott a Bánk bán címszerepére Debrecenben, ezt követően pedig A varázsfuvola Taminójaként kereste a szerelmet.

Januárban a Magyar Állami Operaház felkérésére, Giacomo Meyerbeer, A Hugenották c. operájában láthatja majd a nagyérdemű.



Az operett világa is kedves a számára, nem véletlen, hogy koncerteken is szívesen vállal fellépést, ezenkívül, Rácz Lacit is megformálhatta már Kecskeméten, Kálmán Imre Cigányprímásában. Idén novemberben pedig Szegeden énekel a Saffi c. meseoperettben, ami Jókai Mór: A Cigánybáró c. regényéből Dargay Attila, Nepp József, Romhányi József által írt forgatókönyv alapján ifj. Johann Strauss zenéjét felhasználva készült.



Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!



Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 26052018-10-15 10:52:43

A reggeli rádióadás visszahallgatható itt: 



Arckép - alkotó emberek portréja Gyüdi Sándor karmester



Beszélgetőtárs-szerk.: Fellegi Lénárd



A 2018.10.12-i adás ismétlése  - ma reggel hangzott el a Bartók Rádióban



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29242018-10-14 17:10:57

Ma elköszönt a „Túl az Óperencián” műsorsorozatába erre a hétre meghívott vendégétől,Toldy Máriától  „vendéglátója”, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya.



 Az adás zenei részében egy ismert rádióoperettből csendültek fel dallamok: Eisemann Mihály – Baróti Géza –Dalos László Bástyasétány 77 című darabjának rádiófelvételéről most Fejes Teri, Németh Marika, Zentay Anna, Fekete Pál, Kazal László, Mucsi Sándor és Rátonyi Róbert énekében szólaltak meg dalok, jelenetek. A Földényi-kórust, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Tánczenekarát Vaszy Viktor vezényli. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957. május 4., Kossuth Rádió.



 A délelőtti adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43532018-10-14 09:22:06

Kapcs.  3829., 1.294. és 1.444. sz. bejegyzésekhez




  • Film Színház Muzsika, 1959. november 13.



[...] "Ugyanakkor operett-premier is készül a rádióban. Planquette halhatatlan Corneville-i harangok-ja hangzik el a közeljövőben. Főszereplői: Zentay Anna, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert.



Az előadást Erdélyi Miklós vezényli. E remek klasszikus operett előadását — mondja — azért vállaltam, mert zeneileg rendkívül igényes és nem kisebb értékű a komikus-operánál. Azt mondhatom: Planquette zenei kifejezésmódjában rendkívül talpraesett és közvetlen, bravúrosan pontos, egyszóval: kifejező erejű mesterre vall! A Corneville-iből keresztmetszetszerűen mintegy egyórás muzsikát adunk. „



A felvétel bemutatója volt: 1959. december 26., Kossuth rádió, 9.05 - 10.00



Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Radnay György, Rátonyi Róbert.

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. 

Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29232018-10-14 09:03:52

  • Film Színház Muzsika, 1959. november 13.



[...] "Ugyanakkor operett-premier is készül a rádióban. Planquette halhatatlan Corneville-i harangok-ja hangzik el a közeljövőben. Főszereplői: Zentay Anna, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert.



Az előadást Erdélyi Miklós vezényli.— E remek klasszikus operett előadását — mondja — azért vállaltam, mert zeneileg rendkívül igényes és nem kisebb értékű a komikus-operánál. Azt mondhatom: Planquette zenei kifejezésmódjában rendkívül talpraesett és közvetlen, bravúrosan pontos, egyszóval: kifejező erejű mesterre vall! A Corneville-iből keresztmetszetszerűen mintegy egyórás muzsikát adunk. "



A felvétel bemutatója volt: 1959. december 26., Kossuth rádió, 9.05 - 10.00



Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Radnay György, Zentay Anna.  Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. 

Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29222018-10-13 23:38:44

Kapcs.: 2014., 251. sorszámok




  • Film Színház Muzsika, 1963. június 29.



A RÁDIÓ DALSZÍNHÁZÁNAK szombati bemutatója, Boros Elemér és Gyöngy Pál Romantika pedig nincs! című zenés játéka üde hangvételével, nyári vidámságával érdemelte ki a hallgatók figyelmét.



A darab a címbe foglalt tézist vesézi ki sok pajkos és szellemes ötlettel, valóság és játék bőkezű keverésével. Gyöngy Pál zenéje tartalmas muzsika: jól egyesül benne ariozitás és ritmus, színesen jellemez, s a darab sanzonjai hangulatosan fejtik ki a versek tartalmát.



Mészáros Ági, Lehoczky Zsuzsa, Feleki Sári, Gyenes Magda, Horváth Tivadar, Agárdi Gábor, Csákányi László, Benkő Gyula, Kőmives Sándor kedvvel és tehetséggel szolgálják a szerzők szándékait. A rádiózenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényelte, a lüktető iramú rendezés Ruitner Sándor és Rácz György érdeme.



(-án)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29212018-10-13 22:55:38

Kapcs. 2876. sorszám




  • Film Színház Muzsika, 1960. augusztus 26.



Szervezés vagy rendezés?



A Rádió Dalszínháza Charles Lecocq-ot, s annak is legidőtállóbb operettjét, az „Angot asszony Iányá’’-t mutatta be a legutóbbi vasárnap. A korszerűsítés munkáját Kristóf Károly avatott kézzel végezte el, s inkább csak az emberábrázolás naiv egysíkúsága miatt éreztük azt, hogy a darab értékei elsőrendűen muzikális vonatkozásúak.



Miközben lassan elgördültek az akadályok a szép Clairette és a deli Pitou szerelmének útjából, egy meglehetősen megállapodott jelenségen s annak okain gondolkodtunk el. Azon, hogy míg a prózai rádiódaraboknál a rendezői munka gyakran mutat önálló stílusra, - de legalábbis a mű alkotó továbbfejlesztésére - való törekvést, zenés darabok esetén (minél nagyobb az apparátus, annál inkább), a rendező munkája szinte kivétel nélkül az előadás lebonyolítására korlátozódik, tehát afféle szervezéssé szegényedik. Kétségtelen, hogy a rádióban művészi szempontból igen nehéz egy nagyoperett rendezőjének a dolga. A szövegnek és a játékstílusnak a műfajban hagyományos kezdetlegességére a színpadon a rendezőkomponálta látványosság jótékony árnyéka borul, — a rádióban mindez „premier- plánba” kerül. 



Mi sem jellemzőbb, mint hogy még az olyan ötletgazdag, s technikai vonatkozásban szüntelenül újat kereső rendező, mint László Endre, operettről lévén szó, mintha csak feladata szervezési fázisának megoldásáig jutott volna el. Rendezői gondolat alig-alig érződött. S bár az örök rádiós dilemmában —, hogy egy operett főszerepeit énekesek játsszák-e, vagy színészek - rendező helyesen döntött a zene javára, a kitűnő énekeseknek ennyire mégsem lett volna szabad szavalniuk.



Miként a lap más helyén lepergett flilmvitában, most itt is felmerülhetne a „Hogyan tovább?” kérdése. Miközben a zenei rendező, Ruitner Sándor korszerű, kristálytiszta, élvezetes zenei felvételeit hallgattuk, arra gondoltunk: a naturalizmus vasmarkát kellene - stilizált műfajról lévén szó — sürgősen lefejteni.



Tőrök Tamás


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29202018-10-13 22:32:51

Kapcs. 2164., 518., 31. sorszámok




  • Film Színház Muzsika, 1959. június 5.



Vidróczki



A „Rádió Dalszínháza” érdekes bemutatót tartott néhány napja: Farkas Ferenc és Innoczent-Vlncze Ernő Vidróczki című zenés balladáját idézte a milliós közönség elé. - Korunk zenedrámai művészetének egyik jellemző vonása, hogy hagyományos formai-műfaji-szerkezeti típusok helyett az egyedi megoldásokat részesíti előnyben: hovatovább ahány új „opera”: annyiféle új színpadi forma születik. Bartók Kékszakállúja iss, Kodály Székelyfonója is úttörő alkotás, ám iskolát, követhető műfajt egyik sem teremthetett. Maga Farkas Ferenc  is más-más úton jár, csaknem valamennyi színpadi művében.



Ez az új darab méltán viseli a „zenés ballada”-műfaji meghatározást, hiszen nem opera, nem operett, nem daljáték, — sokféle elemből épül. Hangja helyenként daljáték, másutt operához méltó drámaiságú. A híres mátrai betyárról szóló történet elkerüli a daljáték immár hagyományos fordulatait: igazi dráma, s nemcsak egy emberpár drámája, hanem egy egész falu, egy nép drámájává nőtt.



A keserű sorsú, de nagyonis emberi Vidróczki messzeségbe tűnő különös alakját kitűnően formálták a szerzők - hiteles az anya alakja is és még sok szereplőé. A két betyár halálosvégű párviadalának érzékeltetése, a távoli táncmuzsika felett kibontakozó parkjelenet Farkas Ferenc zenéjének nagy drámai erejéről tanúskodik.



A szereplők közül Ladányi Ferenc és Tőkés Anna megrázó alakítását, továbbá Maleczky Oszkár, Major Tamás, Petress Zsuzsa, Radnay György és Rafael Márta hiteles szerepfelfogását kell megemlítenünk. A rádióbemutató karmestere Lehel György, zenei rendezője Ruitner Sándor, rendezője Cserés Miklós dr. volt.



(Bf.)


Erkel Színház • 94592018-10-13 22:03:42

Carmina Burana, avagy a jó kompromisszumokról



Origo.hu 2018.10.10. 12:29



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 293. levélária


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29182018-10-13 16:06:24

A Dankó Rádió Túl az Óperencián” operettműsorának e heti kedves vendége Toldy Mária énekesnő, musicaliskola-tanár, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget; az egykori legendás táncdalénekesnő  férjéről, Malek Miklós zenész-komponistáról és leányukról, Malek Andrea musical-énekesnő művészi karrierjéről,  ambícióiról mesélt a rádió mikrofonja előtt. Több archív hangfelvétel-bejátszást is hallhatunk a műsorban tőlük, így Bágya András zeneszerző  dalait is, amiket akkori felesége, Toldy Mária  adott elő, de Malek Andrea felvételei is elhangzanak a műsorban.



De ami engem e rádióműsor-sorozatot hallgatva mindig is a legjobban érdekel: az maga az elhangzó zene, mégpedig a jó operettmuzsika!  Persze ma is kaptunk egy élvezetes zenei összeállítást:  



Nádor Mihály - Kulinyi Ernő Babavásár című operettjét 1922. február 16-án mutatta be a Király Színház. A Magyar Rádió nagyszerű keresztmetszet-felvételt készített a darab zenei anyagából, melynek bemutatója 1968. augusztus 21-én, 20.00 és 21.18 óra között volt a Kossuth Rádióban.



 A felvételen Andor Éva, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Udvardy Tibor énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Bódy Irma) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.



Most három részlet került adásba:



- Pepi és az agglegények dala,  I. felv.: „A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom: ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!.../ Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más! Cselszövők, mind a nők…” (Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának Férfikara)



- Gigi és Gitta vidám kettőse, II. felv.: „- Nem hiába nevelt fel az anyám! - Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!... - Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány.….” (Andor Éva és Kishegyi Árpád) 



- Maca dala, II. felv.: „Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán …” (Koltay Valéria és az MRT Énekkarának Férfikara)



Ezt a délelőtti adást a szokott időben, délután hat és hét óra között megismétli a rádió, és az interneten is elérhető a műsor a www.dankoradio.hu oldalról.



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 611142018-10-13 16:00:28

Ezt tartanám inkább én is a lehetséges - valós indoknak/oknak...


Bernstein- és Stokowski-szabály • 322018-10-13 14:13:27

„AMERIKAI SZTÁR MAGYAR SZEMMEL - „A SZÁZ ÉVE SZÜLETETT LEONARD BERNSTEIN ELŐTTÜNK HÍVTA ÉLETRE A ZENÉT”



2018. OKTÓBER 13. SZOMBAT 08:48 2018. 10. 13. 09:54



MAGYAR IDŐK - Temesi László



Leonard Bernstein (1918–1990) nagyon szerette a magyarokat, a magyar zenét és Magyarországot, ahol többször is megfordult, ilyenkor mindig találkozott Juhász Előd műsorvezetővel, aki saját bevallása szerint a híres amerikai karmesternek, zeneszerzőnek köszönheti, hogy televíziós lett.



[…] „Juhász Előd azt is megemlíti különböző nyilatkozataiban, írásaiban, hogy Bernstein az előadásai során több alkalommal a közönséget is aktivizálta, például megtanította őket a vezénylés alapelemeire. Sőt ahol csak lehetett, parodizálóképességét is kamatoztatta.



A recitativo, azaz az énekbeszéd ismertetésénél arra a mondatra, hogy „a csirke ára három centtel magasabb lett”, egymásután Mozart, Verdi és Wagner stílusában rögtönözve komponált zenét. Általában sok népszerű zenei részletet idézett, az ismerttől – jó pedagógus módján – fokozatosan közelítve az ismeretlenhez. Ötleteivel, szellemes hasonlataival, családias hangvételével mindig kellemes atmoszférát teremtett és lekötötte a figyelmet.” […]



Juhász Elődnek nemcsak idehaza, hanem Bécsben, Párizsban, Rómában és New Yorkban is alkalma volt interjút készíteni a zsenivel, aki mindig szerényen nyilatkozott.



Például a következőket mondta egyszer magáról: „Számomra két dolog fontos: hogy az előadásban a darabok lelkét, atmoszféráját igyekezzem megragadni, és hogy tanítsak, magyarázzak. Talán sokkal inkább vagyok tanár, mint bármi más. Mindaz, amit teszek, kísérlet, hogy érzéseimet, gondolataimat a zenéről másokkal közöljem. Ennek az átadásnak mindig szükségét érzem. Nagyon mély koncentrációt, nagy odaadást, sok ener­giát igényel minden egyes előadás. Igen bonyolult feladat a legnehezebb kérdésekről a lehető legvilágosabban beszélni, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megértse.” 



Bartók Béláról így beszélt Juhász Elődnek a mester: „Kétszer találkoztam Bartókkal, először Washingtonban egy hangversenyen, majd New Yorkban. Sajnos csak néhány szót válthattunk, de lenyűgözött törékeny lénye, ám amikor leült a zongorához – bumm! Olyan erővel játszott, hihetetlennek tetszett, hogy ilyen kicsiny testből ennyi energia szülessen!”



[...] 



„VILÁGSZERTE A CANDIDE-DAL ÜNNEPELNEK” […]



 


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9532018-10-13 09:36:32

Ma este a Bartók Rádió műsorán szerepel:



20:05  - 23.00    Ars nova

- a XX-XXI. század zenéje



Balassa Sándor: Karl és Anna



háromfelvonásos opera,  Op. 41.



Szövegét – Leonhard Frank novellájából és színművéből – Fodor Géza és a zeneszerző írta.



Vezényel: Sallay Imre



Km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Szereposztás:



Karl – Kiss Domokos (tenor),

Anna – Frankó Tünde (szoprán),

Richard – Ambrus Ákos (bariton),

Marie – Sánta Jolán (mezzoszoprán),

Elfi, serdülő lány – Fodor Beatrix (szoprán),

Alma, kamasz lány – Bokor Jutta (alt),

I. fogoly – Gerdesits Ferenc (tenor),

II. fogoly – Egri Sándor (basszbariton),

Felügyelő – Laborfalvi Soós Balázs (basszus),

Pék – Orbán László (bariton),

Őrszem – Korpás Ferenc (basszus),

Munkás – Sárosi Károly (bariton),

Kisfiú – Ivanics Attila (mezzoszoprán).





Szerkesztő-műsorvezető: Bánkövi Gyula


Lisztről emelkedetten • 9182018-10-12 23:27:45

Ma este nagy zenei élményben részesített Fóris Szilárd zongoraművész a játékával! Liszt Ferenc két, zongorára komponált művét játszotta kifogástalanul. A Magyar történelmi arcképek zongoradarab-sorozatból Széchenyi István zenei portréját hallottuk az igen tehetséges művésztől, de a másik darab, amit előadott talán még jobban a szívemhez nőtt: Marie D"Agoult grófnőbe szerelmes ifjú Liszt Sposalizio című, áhítatos hangulatot sugárzó gyönyörű művét Raffaello Santi (1483-1520) Mária eljegyzése című festménye ihlette.



A fiatal zongoraművész-tehetség tolmácsolásában csupán ez a két zongoradarab hangzott el a Széchenyi Baráti Kör ünnepi estjén, melynek helyszínéül a budakeszi Prohászka Ottokár Gimnázium aulája szolgált. Nem bántam meg, hogy engedve az invitálásnak elmentem oda és én is lelkesen tapsolhattam Fóris Szilárdnak műsora végeztével, aki mindenkit elvarázsolt briliáns zongorajátékával ezen az ünnepélyes esten, hol megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte az egyesület. Az érdeklődésünket fokozta történeti témájú -„Nyitottság és exkluzivitás – Széchenyi és a Pesti Nemzeti Kaszinó” – előadásával Dr. Velkey Ferenc történész.   



Szeptember 21-én ünnepeltük Széchenyi István születésének 227. évfordulóját, mely alkalomból a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör, a Budapesti Széchenyi Társaság és más társadalmi szervezetek képviselői minden évben ilyenkor ünnepélyes keretek között elhelyezik a megemlékezés koszorúit a pesti (V. ker., Széchenyi István tér)  Széchenyi-szobor talapzatánál, ezt követően pedig a megemlékezők átvonulnak a Magyar Tudományos Akadémia épületébe, ahol a Felolvasóteremben folytatódik az ünnepség, majd hagyományosan a Széchenyi Társaság díjainak átadásával fejeződik be a megemlékezés-sorozat. 



Liszt neve és Széchenyié immár örökre összeforrott.


Joan Sutherland - La Stupenda • 1102018-10-12 07:55:08

Fáy Miklós: Démdzsón




  • Mozgó Világ, 1996., 8. szám



No jó. Meleg van, volt, lesz. Harmincöt fok az Operaház Székely Bertalan Termében, plusz még a tévé a lámpákkal. Az is igaz, hogy nem volt nagy hírverés a dolog körül. Mégis azt hittem, hogy aki csak él, mozog, valamicskét is érdeklődik az operaéneklés és -játszás iránt, mind ott lesz, egymás sarkát taposva június első hetében, hogy lássa az élő legendát, a század egyik legnagyobb énekesét, Dame Joan Sutherlandet és kapcsolt részét: férjét, a vitatott karmestert, Richard Bonynge-ot.

Megdöbbentően nagy volt a nyugalom. Rajongó egy szál se. Énekes egy-kettő. Újságíró csak tévedésből. Ami a legmeglepőbb: a kurzus passzív hallgatói is otthon maradtak. Megsértődtek. Előzőleg ugyanis huszonkét énekesből kiválasztottak tizenkettőt, akivel alaposabban, napról napra kívántak foglalkozni, egy héten át, a többi, a rostáról kihullottak pedig engedélyt kaptak, hogy látogassák a kurzust. Nem jöttek - ők tudják, miért. Pedig a dolog rengeteg szempontból volt érdekes. Egyrészt látni, hallani lehetett a hazai huszonéves énekesek és növendékek legtehetségesebbjeit. Másrészt meg lehetett tudni, hogy a világszínvonal, a vitathatatlan világszínvonal milyennek látja az oktatást.



Nem lesújtó a helyzet, igaz, hogy Sutherland és Bonynge technikai kérdésekkel szándékosan nem foglalkozott, nem akarta megzavarni a növendékeket, aztán itt hagyni őket kétségek között. Egyszeregyszer azért akadtak vidám pillanatok. Richard Bonynge például a gúny, rosszindulat árnyéka nélkül, őszinte érdeklődéssel kérdezte meg az egyik növendéktől: Önnek nem mutatta meg a tanára, hogy hogyan kell trillát énekelni?



A dolog természetesen és óhatatlanul kritikája volt az egész honi operajátszásnak, hiszen a növendékek gyakran követtek el olyan hibákat, amelyeket a nagyok, az operaházi tagok is. Olyan, látszólag másodlagos jelentőségű hiányosságok ezek, amelyek az itt élőknek talán föl sem tűnnek, a Mozart-recitativók hibás éneklése, az elképesztő szövegejtés olaszul és franciául, mégis emiatt érzi az ember úgy magát az Operában, mintha a balaton-szekszárdi kultúrotthon műkedvelő előadásait látogatná. És persze mindemellett ott van a legfontosabb, maga a házaspár, és amit ők gondolnak a zenéről, az operáról, az operai hősökről, egy-egy áriáról.



Let the bright Seraphim. Vajon mit gondolhat Sutherland a fiatalságról? Volt neki egyáltalán fiatalsága, vagy az élet szép lassan elcsordogált szerepről szerepre, ő pedig folyamatosan a csúcson, folyamatosan kitűnő állapotban, kifogástalanul énekelt? Valami hangi ifjúkora vitathatatlanul volt.



A válogatott árialemezt hallgatva könnyű kiválasztani a legkorábbi felvételeket. 1960-ban megjelent első árialemezéről való Händel Sámson című oratóriumából a Let the bright Seraphim. Ugyanaz a hang, mint amivel a későbbi lemezeket készíti, csak még világosabb egy árnyalattal. Ragyog, ahogyan a szeráfnak kell, fényesebb, vakítóbb a trombita hangjánál, mégsem fémesen kemény, mint a háttérben masszívan pötyögő csembaló. Az, hogy elképesztő, igazán gyöngécske szó ide. Ilyen egyszerűen nincs, nem hiszek a fülemnek, nem hiszek a lemeznek. Ez a fiatalság? Amikor az ember a lehetetlent csinálja meg könnyedén, ösztönösen, gondolkodás nélkül? Nem, ez csak az ő fiatalsága. Az igazi fiatalság az, akik a kurzuson részt vettek, sokat akarnak, de nem nagyon tudják még, magabízók, és egyetlen pillanat alatt depresszióba esnek, vagy agresszívak lesznek.

A házaspár csodálatos. Igen, amikor még távol voltak, gyanúsak voltak. Másnak is, mindenkinek. Bonynge, nem kétséges, közel sem olyan jó karmester, mint amilyen énekes a felesége. Viszont nagy tudású muzsikus. És még ma is jóképű férfi. Sutherland elementáris tehetség, és csúnya nő. Ma már nem csúnya, most érte utol a korát, amilyennek mindig lennie kellett volna. Most csupán egy óriás termetű, kedves, idős asszony. Fiatalon bántó volt az arca, a hatalmas állkapcsa, a félénksége. Kézenfekvő volt a következtetés: a jóvágású, érvényesülésre vágyó férfi elvette a kevéssé csodálatos testben élő csodálatos hangot, és Bonynge vezényelhetett, neve közismert lett. Valamit valamiért.

Air des clochettes. Ugyanarról a legelső lemezről való a Csengettyűária a Lakméból. Nem valami elmés mű, arra való, hogy az énekesnő dicsekedhessen a magasságaival, és Sutherlandnek van mivel dicsekednie. Az ária záróhangja kicsit talán kemény, mégis azt hiszem, hogy ebből az áriából azóta sem készítettek jobb felvételt. Dame Joan azonban még itt sem primadonna. Énekesnő, koloratúrszoprán, semmi több. Ahhoz, hogy igazán naggyá váljon, kellett még valami. És kellett a férje, aki egyengette neki az utat.  



A pletyka közelről vagy legalább közelebbről nézve égbekiáltó ostobaság. Nem csak azért, mert Bonynge-ot hallgatva az ember rájön, mennyi mindent tud ez a férfi a zenéről, hogy kettőjük kapcsolata Dame Joan számára épp annyira hasznos lehetett, mint a karmesternek, és hogy nem is vitás, stílusra, elméletre, talán még a művekre is a férj tanította a feleséget. Másfelől pedig ennyire harmonikus házaspárt ritkán látni. Hallgatják a zenét, egyszerre mozdulnak, egyszerre pillantanak a másikra, ugyanazt gondolják, ugyanazt mondják. Csodálatosak. Elmosolyodik, aki meglátja őket. Látszik, de mondják is, hogy nehezen bírják a másik nélkül. Ezt a két embert egymásnak teremtették. Nem azért, mert egyformák, hanem azért, mert különböznek. Kiegészítik egymást.

Dame Joan ösztönös. Mindent tud az éneklésről, mondaná az ember, ha a tud szó lenne itt a megfelelő. Mindent érez. Nehezen szólal meg, és akkor is azt mondja: aki ezt nem érzi, annak nem lehet elmagyarázni. Meg tudná mutatni, de nem teszi. Visszavonult a közszerepléstől, és annyira nem énekel a nyilvánosság előtt, hogy itt sem hajlandó. Odamegy az egyik tanítványhoz, hogy megtapintsa a törzsét, megnézze, rendben van-e a támasz. Nincs egészen rendben. Azt mondja neki, most maga nézze meg az enyémet. Nem énekelek már, de ha énekelnék, ennyire lenne feszes a testet körülvevő izomzat.

La fiile du regiment Az ária Az ezred lányából már a hangrögzítés egyik fénykorát idézi. A Decca talált magának egy újabb énekesi párost, akikkel nemcsak lehetett lemezeket készíteni, mert el tudtak énekelni bármit, de érdemes is volt, mert a közönséget is érdekelték. A páros nőtagja volt Sutherland, a férfi Luciano Pavarotti, melléjük kötelező elem volt a karmester Bonynge. Pavarotti ma sem csinál titkot abból, hogy technikailag mennyit tanult Sutherlandtől, hogy hányszor fordult elő velük, amint egymást, pontosabban egymáson a támaszt, a rekeszizmot tapogatták, amikor belépett a férj, és magyarázkodhattak: nincs köztünk semmi, csak énekelünk. Az ezred lánya miatt egyébként sokat támadták Dame Joant. Nemcsak azért, mert bizonyos fokig hálátlan szerep, a közönség, ha hallott egyáltalán erről az operáról, csak annyit tud, hogy ez az, ahol a tenor a kilenc magas cét énekli. De mi értelme annak, mondták, hogy bolondot csináljon magából, nevettesse a közönséget, amikor neki nem ez a dolga, ő primadonna, akit csodálni kell. Sutherlandnek azonban éppen ez volt az egyik titka: nem volt hajlandó a színpadon kívül játszani. Saját magán pedig mindig tudott nevetni.

Nem énekel már. Egyszer mégis kivételt tett, és énekelt. Amikor kiderült, hogy az egyik növendéknek aznap van a születésnapja, Dame Joan is csatlakozott a Happy birthdayt kántálókhoz. (Legalább elmesélhetem majd életem alkonyán, hogy hallottam élőben Sutherlandet. Na és mit énekelt? A Happy birthdayt.)



Richard Bonynge viszont csöppet sem ösztönös. Ha lehet különbséget tenni, nem is igazán muzikális, inkább zeneértő, aki gyakorlati zenéléssel is foglalkozik. Tud mindent az éneklésről, és amit hall, el tudja mondani. Nemcsak angolul, de olaszul vagy franciául is. Régen volt énekesek ősrégi emlékirataira hivatkozik, hogy abban mit mondtak, hogyan kell énekelni egy Rossini-ária kadenciáit. Egy hibán tudtam csak rajtakapni, Gluck Orfeuszában az első felvonás végi bravúráriára azt mondta, hogy nem Gluck, hanem Bertoni szerzeménye. Azelőtt ez általános vélemény volt, mostanában viszont fordítva tartják, a két szerző közül nem Gluck, hanem Bertoni csórta el a másiktól az áriát. Biztos, hogy Bonynge nem nagy zenész, az is lehet, hogy nem jelentős karmester, de tud valamit, ami számomra a zenélésben a legfontosabb: kommunikálásra használja a kottában leírtakat. És szerencsés esetben meg is tudja fordítani a dolgot, másokat is rá tud venni, hogy kommunikáljanak a zenével. Kétszer vagy háromszor lehetett tapasztalni, és kellett hozzá megfelelő növendék is, de megtörtént. Valaki elénekelt egy áriát, nem rosszul, nem is jól, pontosan és sehogyan sem. Bonynge nem mondott neki semmit, csak odament hozzá, és vezényelni kezdett neki. Az ária pedig megszólalt, értelmes lett, szólt valamiről. Nem mindig jött be Bonynge-nak a dolog, de ha igen, az egészen különleges élmény volt. Semmi mérhető nem változott, csak a lényeg.



Voltak persze mániáik is, olyan megjegyzések, amelyek nem tűntek indokoltnak, vagy legalábbis különleges kérések voltak, mégis újra meg újra elmondták. Az egyik ilyen volt, hogy a növendék ne nyissa túl nagyra a száját éneklés közben. Az ember ösztönszerűleg tiltakozna: ha nem nyitja ki rendesen a száját az énekes, akkor nem lehet hallani, belészorul a hang, ha nem artikulál rendesen, akkor nem érteni a szöveget, az egész dolog pedig jelentéktelen és mellékes. De soha nem lehet tudni. Volt olyan, aki sokkalta jobban énekelt azután, hogy kevesebbet tátogott. Volt, aki ettől semmit sem változott. Volt, aki meg is sértődött miatta. „Ekkora állkapoccsal könnyen beszél” - mormogta magában.

Vilja Az igazsághoz tartozik, hogy Sutherland szövegmondása semmiképpen sem példás. A lemezen rajta van A víg özvegyből a Vilja-dal. Eltartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy milyen nyelven énekli. Angolul. Mentegetni, gondolom, nem kell őt, az ember azonban elgondolkozik azon, hogy vajon  miért nem tartotta annyira fontosnak a tiszta szövegejtést, mint a tiszta éneklést. A választ ugyan nem tudom, de azt elképzelhetőnek tartom, hogy annyi ostoba cselekményű operát játszott el, hogy hozzászokott: nem az a lényeg, amit mond, hanem amit énekel.

Egyszerű emberek ezek, Dame Joan és maestro Bonynge. Szép a ruhatáruk, Sutherland olyan briliánsgyűrűt visel, hogy megvehetné belőle az egész Operaházat, a lábán viszont tízforintos Scholl tyúkszemirtót hord. Nem kimondottan primadonna-módi. Egyszerű, csodálatos asszony.



Egy kép, amit soha nem fogok elfelejteni: a kurzus végén, a gálakoncert után fogadás és fényképezés a szomszédos étteremben. Az egyik fiatal énekes elcsámborgott közben, késve érkezett át a színházból. Ahogy az étterem felé ment, ott látta Dame Joan Sutherlandet, a világ egyik legnagyobb operaénekesét. Kint állt az ajtóban, és két kézzel integetett neki. Siessen, siessen, mert a végén még lekési a fényképezést.

Nuns ’ chorus Tényleg távol van tőlük minden magamutogatás, minden csillogás, ami kisebb kaliberű énekesnél akár fogyatékosság is lehet, kell, hogy csillogni akarjon, kell, hogy vállalja azt, ami nehéz, kockázatos. Sutherland esetében azonban minden ilyesmi nevetséges lenne. A legkockázatosabb szerepeket énekelte egész életében. Az ember azt hinné, talán nem is tud mást, hogy csak akkor jó, ha nehéz a szerep, ő pedig legyőzi a nehézséget, közben pedig a hallgató talán nem veszi észre, hogy, tegyük föl, üres az éneklése. Nem így van.



A lemezen rajta van Strauss Casanova című operettjéből az Apácák kórusa. Szép dallam, de semmi több, nem nehéz elénekelni, a zene sem különösebben igényes. Dame Joan előadásában azonban megindító, szép muzsika. Ezért is került az albumra. Meg azért, hogy bizonyítsa, ez a nő bármit el tudott énekelni, minden nyersanyagból művészetet hozott létre. Nagy énekes.



Mit mondjak még? A gálakoncerten a műsorvezető azt mondta: ahogy rájuk nézek, még most sem tudom elhinni, hogy itt vannak. Azért is írtam le mindezt, hogy legyen majd nekem is bizonyítékom: itt voltak.

A történethez azonban hozzátartozik egy szomorkás epilógus. Egy héttel a kurzus után volt a Zeneakadémia kistermében az operatanszakosok záróvizsgája. Vizsgáztak olyanok is, akik ott voltak a kurzuson. Ott voltak, mert láttam őket. De hallani nem lehetett. Éppen olyan rosszul énekeltek, mint azelőtt. Elkövették mindazt a hibát, amelyektől óvták őket, akinek nem lett volna szabad akkorára nyitnia a száját, most rendületlenül tátogott, akinek kiejtését igazították helyre, most újra keményen mondta az olasz szavakat.

Pedig itt voltak.



Joan Sutherland’s - Greatest Hits. Decca, 1989.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43522018-10-11 17:28:45

„Szókimondó asszonyság”



Kilenc hónap után szólaltak meg ismét a Dankó rádió mai operettműsorában Polgár Tibor történelmi daljátékának dallamai: szerintem van olyan jó a zenéje, és nívós rádiófelvételéről kiváló előadó-apparátus tolmácsolásában élvezhetjük a remek dalokat,  hogy érdemes lenne ennél gyakoribb időközönként  a műsorra tűzni.



Szövegét és a verseket Victorien Sardou és Emile Moreau Madame Sans-Gêne című színdarabja nyomán Darvas Szilárd írta.



A rádió keresztmetszet-felvételének a bemutatója 1960. december 18-án, a Kossuth adón 17.10 – 17.45 óra között hangzott el.  



A címszerepben (Kata) Házy Erzsébetet halljuk, továbbá a felvételen Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós énekel. Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel a komponista, Polgár Tibor.

 



Hamarosan, ma hat és hét óra között - a délelőtti adás ismétlésében - újra meghallgatható lesz a „Szókimondó asszonyság” alábbi négy részlete:




  •  Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós):



Cherchez la femme!  Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden veled hasztalan. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  Keresd a nőt!...” 




  • Kata belépője (Házy Erzsébet) 



„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpra állt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam én velük: Halál a zsarnokokra!.../A franciák! A franciák!…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!...”




  •  Kettős (Házy Erzsébet, Palócz László):



„- Egy kis kocsma néz a Szajna-partra. Nincs benne semmi cifraság. A márki, herceg ritka arra, de a jókedv az nem ritkaság.  /- Egy kis kocsma áll a Szajna-parton, ugye, sosem felejti el. Amíg csak élek, eszemben tartom, amíg csak élek, veled leszek!... /Egyszer majd visszasírjuk, egyszer majd visszahívjuk a régi kedves éneket! /- Ha fáj ezernyi gondunk, lélekben elbolyongunk, s egy dalt dúdolok én majd neked: egy kis kocsma néz a Szajna-partra… szerelmünk boldog hajnalán!”




  • Vidám kettős (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)



„- Mondja, mit szeretne? Biztos, megteszem. Ha akarja, felajánlom szívem és kezem. /- Mondja, mit kíván, na, én meghallgatom.  Maga roppant tetszik nékem, már bevallhatom…./- Mondja, mit szeretne? Rabja lettem én, minden szava oly igéző, mint egy költemény. Mondja, mit szeretne? Máris megteszem, hisz maga miatt elvesztettem máris az eszem… /- Jaj de forró vallomás ez, jaj de szép szavak! Bizony Isten megszédültem néhány perc alatt…”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29172018-10-11 17:28:08

 



„Szókimondó asszonyság”



Kilenc hónap után szólaltak meg ismét a Dankó rádió mai operettműsorában Polgár Tibor történelmi daljátékának dallamai: szerintem van olyan jó a zenéje, és nívós rádiófelvételéről kiváló előadó-apparátus tolmácsolásában élvezhetjük a remek dalokat,  hogy érdemes lenne ennél gyakoribb időközönként  a műsorra tűzni.



Szövegét és a verseket Victorien Sardou és Emile Moreau Madame Sans-Gêne című színdarabja nyomán Darvas Szilárd írta.



A rádió keresztmetszet-felvételének a bemutatója 1960. december 18-án, a Kossuth adón 17.10 – 17.45 óra között hangzott el.  



A címszerepben (Kata) Házy Erzsébetet halljuk, továbbá a felvételen Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós énekel. Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel a komponista, Polgár Tibor.

 



Hamarosan, ma hat és hét óra között - a délelőtti adás ismétlésében - újra meghallgatható lesz a „Szókimondó asszonyság” alábbi négy részlete:




  •  Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós):



Cherchez la femme!  Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden veled hasztalan. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  Keresd a nőt!...” 




  • Kata belépője (Házy Erzsébet) 



„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpra állt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam én velük: Halál a zsarnokokra!../A franciák! A franciák!…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!...”




  •  Kettős (Házy Erzsébet, Palócz László):



„- Egy kis kocsma néz a Szajna-partra. Nincs benne semmi cifraság. A márki, herceg ritka arra, de a jókedv az nem ritkaság.  /- Egy kis kocsma áll a Szajna-parton, ugye, sosem felejti el. Amíg csak élek, eszemben tartom, amíg csak élek, veled leszek!... /Egyszer majd visszasírjuk, egyszer majd visszahívjuk a régi kedves éneket! /- Ha fáj ezernyi gondunk, lélekben elbolyongunk, s egy dalt dúdolok én majd neked: egy kis kocsma néz a Szajna-partra… szerelmünk boldog hajnalán!”




  • Vidám kettős (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)



„- Mondja, mit szeretne? Biztos, megteszem. Ha akarja, felajánlom szívem és kezem. /- Mondja, mit kíván, na, én meghallgatom.  Maga roppant tetszik nékem, már bevallhatom…./- Mondja, mit szeretne? Rabja lettem én, minden szava oly igéző, mint egy költemény. Mondja, mit szeretne? Máris megteszem, hisz maga miatt elvesztettem máris az eszem… /- Jaj de forró vallomás ez, jaj de szép szavak! Bizony Isten megszédültem néhány perc alatt…”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29162018-10-11 17:25:35

Kedves jóakarómtól megkaptam a választ kérdésemre: 



Breitner Tamás a karmester. Ő vezényli az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát.



Innen is köszönöm neki a segítséget!



Jacques Offenbach: A banditák



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1987. február 16. Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00



Offenbach operettjének rádióváltozata



Rádióra átdolgozta és fordította: Kristóf Károly



Zenei rendező: Fejes Cecília



Szerkesztő: Bitó Pál



Rendezte: Bozó László





A szereposztásból:



Rablóvezér- Begányi Ferenc



Fiorella- Kalmár Magda



Fragoletto- Kalmár László



Petro- Bóka Csaba



Kocsmáros- Mersei Miklós


Operett, mint színpadi műfaj • 37122018-10-10 13:33:15

Felhívom a figyelmet a József Attila Színházban 2018. október 12-én látható Kálmán Imre-operettelőadásra:



A Kassai Thália Színház vendégjátéka keretében egy alkalommal mutatják be:



A montmartre-i ibolya  című Kálmán-operettet.



Rendező: László Sándor



Violetta Cavallini, árva: Dégner Lilla

Ninon, énekesnő: Lax Judit

Raoul Delabois, festő : Madarász Máté

Florimond  Ronger, zeneszerző: Nádasdi Péter

Henry Lőry, író: Habodász István e.h.

Signora Spaghetti, végrehajtó: Varga Lívia

Camille Durandné, Violetta mostohaanyja: Nagy Kornélia

Rotschild baroness, mecénás: Szabadi Emőke

Chanoir, színházigazgató: Illés Oszkár

Frascatti tábornok, hadügyminiszter: Pólos Árpád



Fordította: Szenes Andor, Szenes Iván

Dramaturg: Gyarmati Kata m.v.

Zenei vezető, hangszerelés: Látó Richárd m.v.

Korrepetítor: Dégner Lilla m.v.

Koreográfus: Gyenes Ildikó m.v.

Díszlet- és jelmeztervező: Csík György m.v.


Elénekelte-e Montserrat Caballé Szegeden a Hazám, hazám áriát? • 382018-10-10 11:13:00

Szülővárosában, Barcelonában temették el hétfőn Montserrat Caballét. - video



Euronews.com 2018. október 8.



MTI 2018. október 8. 



Százak búcsúztatták a 85 éves korában szombaton elhunyt Montserrat Caballé világhírű operaénekesnőt Barcelonában hétfőn.



A Les Corts ravatalozóban rendezett szertartás a művész kérésének megfelelően rendkívül egyszerű és szerény volt, a gyászmisét három katolikus pap – a szoprán közeli ismerősei – celebrálták.



A búcsúztató Franz Schubert Ave Maria című művének dallamaival kezdődött, a felvételről Montserrat Caballé énekelt. A több mint egy órás gyászszertartás során több híres felvételének részleteit is lejátszották, egyebek mellett Friedrich Händel Csordul a könnyem című áriáját, amelyet lányával, a szintén szoprán Montserrat Martíval énekelt.



A temetési szertartáson megjelentek a spanyol politika, közélet és kultúra meghatározó alakjai: a spanyol királyi házat Zsófia királyné, az uralkodó édesanyja képviselte, ott volt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, Quim Torra, a katalán autonóm közösség elnöke és mások mellett Ada Colau barcelonai polgármester is.



A háromszáz ülőhelyes terem zsúfolásig megtelt, sokan rekedtek kívül, akik tapssal kísérték, ahogy a búcsúztatót követően a koporsót egy virágokkal, koszorúkkal feldíszített szállítóautóba tették.



Montserrat Caballét a barcelonai Sant Andreu temetőben, szülei mellett helyezték végső nyugalomra.



A művész családja a következő hetekben nagyszabású, nyilvános templomi búcsúztatót is tervez, ahol a rajongók leróhatják kegyeletüket, emellett a spanyol kulturális minisztérium a barcelonai és a madridi operában dupla emlékműsort szeretne rendezni tiszteletére.



Montserrat Caballét a 20. század egyik univerzális szopránjaként tartják számon, ugyanis több mint öt és fél évtizedes pályafutása során a könnyűzenei világ olyan nagyságaival is dolgozott együtt, mint Freddie Mercury, Vangelis, Barbra Streisand vagy Frank Sinatra. Négyezer fellépésével minden idők egyik legtevékenyebb énekesnője volt. Caballé repertoárja 90 operaszerepet – elsősorban Verdi, Mozart, Donizetti, Bellini, Rossini és Puccini műveit – és 800 dalt ölelt fel, emellett szívesen énekelt spanyol dalokat, zarzuelákat is.



Maria Callas 1977-ben bekövetkezett halála után sokan Caballét tekintették az „isteni díva” utódának.


Help me! • 10922018-10-10 09:08:35

Továbbra is keresem: a rádiófelvételen ki a karmester?


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29152018-10-10 09:02:07

Továbbra is keresem: a rádiófelvételen ki a karmester?


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29142018-10-09 12:21:34

A Dankó Rádió mai operettműsorában Iszaak Oszipovics Dunajevszkij - V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot- Szabad szél  című operettjéből szólaltak meg dalok:



A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította



Rádió új stúdiófelvételének (keresztmetszet) bemutatója: 1964. április 2., Kossuth Rádió 20.30 – 21.46.



Közreműködik Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András.



Az adásban most a következő részletek csendültek fel:




  • Nyitány

  • A márkinő sanzonja (Neményi Lili)

  • Hármas és Pepita dala (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa)

  • Pepita dala (Bolero), II. felv.: „Házunkban, hol világra jöttem, csemete sok volt, épp egy tucat…/Az ördög bújt belém…” (Koltay Valéria)

  • Tengerészdal - matrózinduló: Tengerésznek, tengerésznek ej-haj, az a jó, hogyha neki vág a vésznek, ej-haj, a hajó. Ott van otthon, hol a hal, szárazon se él, se hal, s áradozva szól a dal: Kék a mély tengerár, fut a fürge hajó, messze jár, aki matróz, a tengeren él, ha vihar dühe kél, sose fél, célhoz ér.…./ Tengerész! Tengerész!  … összetart, tettrekész, harcrakész… célhoz érsz!” (MRT Énekkarának férfikara)



Egy korábban felvett (1950-es évek) rádiófelvételen Gencsy Sári, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Bikádi György és Melis György énekel. Erről a felvételről is hallhattunk egy részletet:




  • Stella és Markó szerelmi kettőse, I. felv.: „Stella, nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren! Mégis, titkon sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Bár még csak néma sugárban ég s nem beszél….” (Gencsy Sári, Melis Györgykm. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György)



A „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, ezen a héten az egykori legendás táncdalénekesnővel, énektanárral, Toldy Máriával beszélget műsorában - aki idén májusban töltötte be a 80. életévét, és akinek a nevéhez fűződik a hazai musical oktatás első iskolájának a megalapítása is.



A délelőtti műsor ismétlése ma 17 és 18 óra között meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető az adás, a www.dankoradio.hu oldalon.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 12392018-10-09 09:19:17

Bánk bán - online operaközvetítés



Az operaközvetítések európai térképére is felkerült a budapesti dalszínház, amely szeptember 7-én a Vidnyánszky Attila rendezte Bánk bán előadással már másodszor nyitotta meg kapuit az online térben, az OperaVision keretében.



A nagyszabású, Európai Uniós projektet a 188 tagot számláló nemzetközi szervezet, az Opera Europa fogja össze. Szükséges is a koordináció, mert az OperaVision tizenhét ország huszonkilenc intézményét érinti, többek között az olaszországi Teatro di San Carlo, a Teatro dell’ Opera di Roma, a spanyolországi Teatro Real, a párizsi Opéra Comique, a londoni Royal Opera House, és a németországi Komische Oper Berlin is bekapcsolódott a programba. Az interneten közvetített angol, német és francia nyelvű felirattal ellátott előadások között nemcsak operák, hanem koncertek és egy énekverseny is megtalálható. Mivel a szervezők célja az, hogy minél többen minél jobban megismerjék ezt a világot, a különböző produkciók mellett háttéranyagok, interjúk, cikkek is szerepelnek.



A Magyar Állami Operaház 2017 decemberében csatlakozott a kezdeményezéshez. Ekkortól adta át és tette fél évig hozzáférhetővé az operavision.eu oldalon Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című meseoperáját, Rafael L. Villalobos rendezésében, amit közel ötezren, azaz körülbelül négy operaháznyi néző tekintett meg világszerte. Ősztől pedig nemzeti operánk lesz elérhető Kocsár Balázs vezényletével, olyan kiváló énekesekkel, mint Molnár Levente, Komlósi Ildikó, Bakonyi Marcell vagy Balczó Péter. A produkció különlegessége, hogy szövege és zenei anyaga a mű ős- és a baritonváltozatára támaszkodva, Erkel Ferenc eredeti szándékai mentén jött létre.



Pár kattintással tehát Európa legjobb dalszínházaiban találhatjuk magunkat, ahol Erkelen túl valamint Donizetti, Händel, Verdi, Mascagni, Bellini és Wagner klasszikus alkotásai mellett Offenbach Kékszakáll című operettje és Bernstein Trouble in Tahiti című egyfelvonásos operája is szerepel a szélessávú kínálatban.



 


Bánk bán • 29672018-10-09 09:14:31

Bánk bán - online operaközvetítés



Az operaközvetítések európai térképére is felkerült a budapesti dalszínház, amely szeptember 7-én a Vidnyánszky Attila rendezte Bánk bán előadással már másodszor nyitotta meg kapuit az online térben, az OperaVision keretében.



A nagyszabású, Európai Uniós projektet a 188 tagot számláló nemzetközi szervezet, az Opera Europa fogja össze. Szükséges is a koordináció, mert az OperaVision tizenhét ország huszonkilenc intézményét érinti, többek között az olaszországi Teatro di San Carlo, a Teatro dell’ Opera di Roma, a spanyolországi Teatro Real, a párizsi Opéra Comique, a londoni Royal Opera House, és a németországi Komische Oper Berlin is bekapcsolódott a programba. Az interneten közvetített angol, német és francia nyelvű felirattal ellátott előadások között nemcsak operák, hanem koncertek és egy énekverseny is megtalálható. Mivel a szervezők célja az, hogy minél többen minél jobban megismerjék ezt a világot, a különböző produkciók mellett háttéranyagok, interjúk, cikkek is szerepelnek.



A Magyar Állami Operaház 2017 decemberében csatlakozott a kezdeményezéshez. Ekkortól adta át és tette fél évig hozzáférhetővé az operavision.eu oldalon Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című meseoperáját, Rafael L. Villalobos rendezésében, amit közel ötezren, azaz körülbelül négy operaháznyi néző tekintett meg világszerte. Ősztől pedig nemzeti operánk lesz elérhető Kocsár Balázs vezényletével, olyan kiváló énekesekkel, mint Molnár Levente, Komlósi Ildikó, Bakonyi Marcell vagy Balczó Péter. A produkció különlegessége, hogy szövege és zenei anyaga a mű ős- és a baritonváltozatára támaszkodva, Erkel Ferenc eredeti szándékai mentén jött létre.



Pár kattintással tehát Európa legjobb dalszínházaiban találhatjuk magunkat, ahol Erkelen túl valamint Donizetti, Händel, Verdi, Mascagni, Bellini és Wagner klasszikus alkotásai mellett Offenbach Kékszakáll című operettje és Bernstein Trouble in Tahiti című egyfelvonásos operája is szerepel a szélessávú kínálatban.



Az előadás ide kattintva érhető el. 


Lisztről emelkedetten • 9172018-10-08 14:23:42

SZŐNYI ANTIKVÁRIUMA



41. árverés - 2018. 11. 24. SZOMBAT 10:00



Liszt Ferenc (1811-1886) korabeli fotója.













KIKIÁLTÁSI ÁR:



150 000




A fotó Liszt domborművének képe, mérete: 165 X 108 mm.

Készítette Friedrich Hertel, Weimar. [188?]

Liszt Ferenc által aláírt példány!

A kép hátoldalán német nyelvű possessor bejegyzés tanúsítja a kép és az aláírás eredetiségét, kelt 1887-ben.

Kitűnő állapotú, becses darab.



aukció időpontja: 2018. 11. 24. szombat 10:00



aukció helyszíne: Budapest Jazz Club, (volt Duna mozi) Budapest XIII. Hollán Ernő u. 7.



kiállítás helyszíne: Szőnyi Antikváriumában: Elköltöztünk, új címünk: 1133 Bp. Ipoly utca 18.



kiállítás ideje: 2018. nov. 12-től 23-ig (2 héten át, szombat, vasárnap zárva) 10.00 órától 18.00 óráig



 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 12382018-10-08 11:01:33

Ma este az M5 csatornán láthatjuk:



2018. október 8., hétfő 21:10 – 21:15 – ELŐSZÓ



2018. október 8. hétfő 21:15 - 23:50



Giuseppe Verdi: Az álarcosbál



Opera három felvonásban



Felvétel az Erkel Színházból (2018., április)



Eugene Scribe műve alapján a szövegkönyvet írta Antonio Somma



Díszlettervező: Tiziano Santi



Jelmeztervező: Giuseppe Palella



Rendező: Fabio Ceresa



Vezényel: Michelangelo Mazza



Km. a Magyar Állami Operaház énekkara és zenekara



Az opera III. Gusztáv svéd király történetét dolgozza fel a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezésében.



Szereposztás:



 III.Gusztáv, svéd király - Fekete Attila



Renato Anckarström - Alexandru Agache



Amelia, Renato felesége - Sümegi Eszter



Ulrica, jósnő - Fodor Bernadett



Oscar, a király apródja - Szemere Zita



Horn, összeesküvő - Cser Krisztián.



Ribbing, összeesküvő - Cserhalmi Ferenc.



Christiano, matróz - Fülep Máté.



Főbíró, Amália szolgája – Egri Sándor


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43512018-10-07 23:36:40

Kapcs. 4350. sorszámhoz



Kiegészítés:



2. Carl Zeller – Moritz West, Ludwig Held - Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20)



A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet; Martin, a bányamester – Kelen Tibor



Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók!



1.) Nyitókar

2.) Martin belépője

3.) A grófnő belépője

4.) A grófnő és Martin kettőse

5.) Martin dala



Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli. 



A most bejátszott részlet volt:



-     A grófnő és Martin szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor)



„-Egy minta férj kell énnekem, de ifjú ki lángolva ért, s a férfi vágya végtelen, ha pumpálja forró szívét, a charme-ja édes, mint a méz, de korrekt és megbízható! Egy férfi, melyből oly kevés, egy hűséges férj, az lenne jó, és szorgalmas, belevaló, ha volna ilyen drága férj! /-Hátha volna mégis. -És ha van, most merre jár? – Várd ki, láttam én is. -Volt-e mátka párja már? -És ha kérve kérem? -Ahhoz egy a fő szabály. -És ha, és ha mégsem? -Akkor jobb, ha félre áll. -Ez a szív arra vár, hogy szól a fő szabály? -Hallja hát, hallja hát, most a mátka óhaját! -Nos, mennyit kíván? -Egy fontos csupán! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán: Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ! Légy hű párodhoz! -Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ, légy hű drága párodhoz!



/-Mit mond a vers? Hadd nézzem én! Szól-e asszonyról a költemény? -Tessék, tessék, csak olvassa el! /-Egy minta asszony kell nekem, de karcsú, mint karcsú a nád!  S a nő imája végtelen, ha öreg, vagy csókot talál. Már bámulják a szellemét, de lelkében mégis naiv, az asszony tölti be szemében gyermekem anyja, vár arra a szív,  így szól a vers, te látod! Ha van ilyen drága lány! /-Hátha volna mégis. -És ha van, most merre jár? -Várd ki, láttam én is. -Volt-e mátka társa már? -És ha kérve kérem? -Akkor egy a fő szabály. -És ha, és ha mégsem? -Akkor jobb, ha félre áll. -Ez a szív arra vár, hogy szól a fő szabály? -Hallja hát, hallja hát, most a mátka óhaját! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán: Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ! Légy hű párodhoz! -Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ, légy hű drága párodhoz!”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29132018-10-07 23:35:11

Keresem ezen a stúdiófelvételen vezénylő karmester nevét!!!



Jacques Offenbach: A banditák



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1987. február 16. Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00



Offenbach operettjének rádióváltozata



Rádióra átdolgozta és fordította: Kristóf Károly



Zenei rendező: Fejes Cecília



Szerkesztő: Bitó Pál



Rendezte: Bozó László





A szereposztásból:



Rablóvezér- Begányi Ferenc



Fiorella- Kalmár Magda



Fragoletto- Kalmár László



Petro- Bóka Csaba



Kocsmáros- Mersei Miklós


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29122018-10-07 23:34:02

Kapcs. 2911. sorszámhoz:



Kiegészítés:



2. Carl Zeller – Moritz West, Ludwig Held - Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20)



A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet; Martin, a bányamester – Kelen Tibor



Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók!



1.) Nyitókar

2.) Martin belépője

3.) A grófnő belépője

4.) A grófnő és Martin kettőse

5.) Martin dala



Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli. 



A most bejátszott részlet volt:



-     A grófnő és Martin szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor)



„-Egy minta férj kell énnekem, de ifjú ki lángolva ért, s a férfi vágya végtelen, ha pumpálja forró szívét, a charme-ja édes, mint a méz, de korrekt és megbízható! Egy férfi, melyből oly kevés, egy hűséges férj, az lenne jó, és szorgalmas, belevaló, ha volna ilyen drága férj! /-Hátha volna mégis. -És ha van, most merre jár? – Várd ki, láttam én is. -Volt-e mátka párja már? -És ha kérve kérem? -Ahhoz egy a fő szabály. -És ha, és ha mégsem? -Akkor jobb, ha félre áll. -Ez a szív arra vár, hogy szól a fő szabály? -Hallja hát, hallja hát, most a mátka óhaját! -Nos, mennyit kíván? -Egy fontos csupán! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán: Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ! Légy hű párodhoz! -Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ, légy hű drága párodhoz!



/-Mit mond a vers? Hadd nézzem én! Szól-e asszonyról a költemény? -Tessék, tessék, csak olvassa el! /-Egy minta asszony kell nekem, de karcsú, mint karcsú a nád!  S a nő imája végtelen, ha öreg, vagy csókot talál. Már bámulják a szellemét, de lelkében mégis naiv, az asszony tölti be szemében gyermekem anyja, vár arra a szív,  így szól a vers, te látod! Ha van ilyen drága lány! /-Hátha volna mégis. -És ha van, most merre jár? -Várd ki, láttam én is. -Volt-e mátka társa már? -És ha kérve kérem? -Akkor egy a fő szabály. -És ha, és ha mégsem? -Akkor jobb, ha félre áll. -Ez a szív arra vár, hogy szól a fő szabály? -Hallja hát, hallja hát, most a mátka óhaját! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán: Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ! Légy hű párodhoz! -Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ, légy hű drága párodhoz!”


Help me! • 10912018-10-07 23:30:45

Keresem ezen a stúdiófelvételen vezénylő karmester nevét!!!



Jacques Offenbach: A banditák



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1987. február 16. Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00



Rádióra átdolgozta és fordította: Kristóf Károly



Zenei rendező: Fejes Cecília



Szerkesztő: Bitó Pál



Rendezte: Bozó László





A szereposztásból:



Rablóvezér- Begányi Ferenc



Fiorella- Kalmár Magda



Fragoletto- Kalmár László



Petro- Bóka Csaba



Kocsmáros- Mersei Miklós


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43502018-10-07 14:55:42

A „Túl az Óperencián” mai adásában Házy Erzsébet énekfelvételei közül ezek a részletek hangoztak el a Dankó Rádióban: 



1. Leonard Bernstein - Arthur Laurents, Stephen Sondheim  – Reményi Gyenes István: West Side Story (musicalrészletek - Qualiton LP-1967; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44)



Km. Házy Erzsébet, Szirmay Márta, Ádám Anna, Korondy György,  a Harmónia Vokál, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc – Erről a stúdiófelvételről csendült most fel:



- Maria dala: „Oly szép vagyok, arcom ragyog…” (Házy Erzsébet, énekegyüttes)



2. Carl Zeller – Moritz West, Ludwig Held - Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20)



A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet; Martin, a bányamester – Kelen Tibor



Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli. (Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók!)  A most bejátszott részlet volt:



-     A grófnő és Martin kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor)



3. Leo Fall – Rudolf Schanzer, Ernst Welisch – Harsányi Zsolt - Innocent Vince Ernő:  Pompadour



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00



Km.  Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.



Erről a teljes stúdiófelvételről ma két részlet szólalt meg:




  • Pompadour belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria és az MRT Énekkara)



„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Ajh ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”




  •  Pompadour és René kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet és Korondy György)



„ - Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem… /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?...Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...”



4. Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971, április 12., Kossuth Rádió 19.57 – 22.00



Km.  Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Németh Marika, Korondy György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc.



Az adásban két részlet csendült fel erről a stúdiófelvételről:




  • Maya belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, énekkar)



„- Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettá!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…”



- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv. (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



„- Ahol mi járunk tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...”



A rádióműsorban Klemen Terézia mellett megszólalt még az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny „házigazdája” és zsűritag, Klein Ottokár, operaénekes, Érsekujvár polgármestere; Farkas Pál karmester, az énekverseny zsűritagja; Farkas Tamás – a III. nemzetközi énekverseny egyetlen „fiú tagja” , második helyezett – akik a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya telefoni érdeklődésére beszámoltak a Házy Erzsébet nevét viselő énekversenyek légköréről, színvonaláról, eredményeiről, a meglévő és alakuló szakmai-baráti kapcsolatokról, a jelenlegi munkájukról,  feladataikról és a jövőbeli terveikről, célkitűzéseikről.



Házy Erzsébet születése 89. évfordulóján mi mással is fejeződhetett volna be az egész heti megemlékezés-sorozat a rádióban, mint az emblematikus Manonjának rádiófelvételéről elhangzó megrendítő szépségű búcsúária Puccini operájának IV. felvonásából: „Sola perduta, abbandonata” (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)



Ezt a délelőtti adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is (www.dankoradio.hu)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29112018-10-07 14:55:07

A „Túl az Óperencián” mai adásában Házy Erzsébet énekfelvételei közül ezek a részletek hangoztak el a Dankó Rádióban: 



1. Leonard Bernstein - Arthur Laurents, Stephen Sondheim  – Reményi Gyenes István: West Side Story (musicalrészletek - Qualiton LP-1967; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44)



Km. Házy Erzsébet, Szirmay Márta, Ádám Anna, Korondy György,  a Harmónia Vokál, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc – Erről a stúdiófelvételről csendült most fel:



- Maria dala: „Oly szép vagyok, arcom ragyog…” (Házy Erzsébet, énekegyüttes)



2. Carl Zeller – Moritz West, Ludwig Held - Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20)



A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet; Martin, a bányamester – Kelen Tibor



Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli. (Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók!)  A most bejátszott részlet volt:



-     A grófnő és Martin kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor)



3. Leo Fall – Rudolf Schanzer, Ernst Welisch – Harsányi Zsolt - Innocent Vince Ernő:  Pompadour



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00



Km.  Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.



Erről a teljes stúdiófelvételről ma két részlet szólalt meg:




  • Pompadour belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria és az MRT Énekkara)



„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Ajh ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”




  •  Pompadour és René kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet és Korondy György)



„ - Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem… /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?...Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...”



4. Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971, április 12., Kossuth Rádió 19.57 – 22.00



Km.  Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Németh Marika, Korondy György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc.



Az adásban két részlet csendült fel erről a stúdiófelvételről:




  • Maya belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, énekkar)



„- Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettá!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…”



- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv. (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



„- Ahol mi járunk tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...”



A rádióműsorban Klemen Terézia mellett megszólalt még az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny „házigazdája” és zsűritag, Klein Ottokár, operaénekes, Érsekujvár polgármestere; Farkas Pál karmester, az énekverseny zsűritagja; Farkas Tamás – a III. nemzetközi énekverseny egyetlen „fiú tagja” , második helyezett – akik a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya telefoni érdeklődésére beszámoltak a Házy Erzsébet nevét viselő énekversenyek légköréről, színvonaláról, eredményeiről, a meglévő és alakuló szakmai-baráti kapcsolatokról, a jelenlegi munkájukról,  feladataikról és a jövőbeli terveikről, célkitűzéseikről.



Házy Erzsébet születése 89. évfordulóján mi mással is fejeződhetett volna be az egész heti megemlékezés-sorozat a rádióban, mint az emblematikus Manonjának rádiófelvételéről elhangzó megrendítő szépségű búcsúária Puccini operájának IV. felvonásából: „Sola perduta, abbandonata” (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)



Ezt a délelőtti adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is (www.dankoradio.hu)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43492018-10-07 12:40:21

Egész héten Házy Erzsébet alakja kapott primer hangsúlyt a Dankó Rádió operettműsorában –a szopráncsillagunk születésének 89. évfordulóján.  Ebben a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya segítségére volt a rádió e heti kedves vendége, Klemen Terézia, aki szívügyének érzi a felvidéki származású Házy Erzsébet mára kissé elfeledett életútját, művészetét a szlovák-magyar határ mindkét oldalán túl élő emberek között népszerűsíteni:  hogy az egykor nagyhatású szopránunk emléke ne halványuljon el, tovább éljen bennünk.  Szeretné  az operaénekesnő személyét, művészetét, hírét, emberi tulajdonságait a  zenét, éneket, az operát és az operettet is kedvelők (esetleg azt művelők) és persze a rajongók nem kicsiny táborához közelebb (el)hozni…



Így született meg benne a gondolat s követte a kezdeményezés: három évvel ezelőtt létrehozta - és azóta minden évben megszervezi Érsekújvárra (ahol befogadásra és felkarolásra talált) – a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt; egyúttal a  felfedezettek, a győztesek és helyezettek számára ígéretes kiugrási lehetőséget  teremtenek ezek a megmérettetések . Örömünkre,  az eddigi három verseny nyertesei és helyezettjei között magyar fiatalok is vannak!



Az énekverseny kapcsán fogalmazódott meg Klemen Teréziában az a szándék, hogy talán érdemes lenne a szélesebb közönségrétegek részére is  „elérhetőbbé” tenni Házy Erzsébet lényét…; bizonyára örülnének, ha kezükbe vesznek  egy hozzáférhető, egy a korábbi képes-szöveges kiadványoknál  még átfogóbb, bővebb tartalmú olvasmányt a legendás operaénekesnőnkről.  Az ötletet tett követte és az információgyűjtés eredményeképp idén tavasszal megjelent Az évszázad Manonja című, gazdag kiállítású, sok képet magába foglaló albumszerű életrajzi könyv - benne művész- és egykori pályatársak visszapillantásai, személyes emlékei, vallomásai a nagyszerű szopránról.



Ebből a kiadványból olvasta fel a szerző most az adás végén - a megemlékezések sorát zárva - Medveczky Ádámmal készített interjújának egy rövid részletét: Házy Erzsébet és a karmester között kialakult bizalmi-és munkakapcsolatukat illusztrálva.  



Idézek itt Medveczky Ádám visszaemlékezéséből néhány mondatot:



„[…] Nagyon muzikális volt, s mindenre felkészült. Ahogy egy akkordra berobban, például Minnie, a Nyugat lányában a szép kocsmárosnő, csak őrá lehetett figyelni. Mindig mindent kiszámított, még a lépéseket is, hogy ritmusra lépjen. Zeneileg nagyon képzett volt, hisz zongoraművész szeretett volna lenni, kottaolvasó ember volt. […] A korrepetitorok tartottak tőle, mert ha nem úgy játszottak, akkor megmondta nekik. Azonnal észrevette az elütést, hibát. Annyira magabiztos zenei képzettségű volt, hogy az egyik alkalommal, mikor gyakoroltunk, s betanulta a Pillangókisasszonyt, rászóltam, hogy nem úgy kell énekelni, mert itt negyed szünet van, ezt nem úgy írta a zeneszerző. Erre ő: ha most itt lenne Puccini, beolvasnék neki, megmondanám, hogy miért nem így írta, mert sokkal jobban hangzana.  És bizony abban egy sor változtatásában is igaza volt.



Mindig megmondta a véleményét. Nem bántón, hanem a szünetben odahívta az illetőt, s figyelmeztette, hogy mit nem csinált jól. Nem alázott meg soha senkit. Nagyon igényes volt, és ez sokak szemében rossznak számított. Én sohasem akadtam fenn semmiféle viselkedésén, ő így volt komplett. Élt, halt a színpadért. Annyira vágyott színpadra, hogy nem bírta elviselni a fellépés előtti órákat, főleg ha premier volt, mert már annyira színpadon akart lenni. Azt kérdezte egyszer tőlem: tudod hol voltam a Manon Lescaut bemutatója előtt? Kiskunfélegyházán megnéztem az óriás bálnát, mert már nem bírtam magammal, hát inkább elautóztam oda.



Ő égett, egy különös lázban égett, s ezt a színpadért, a művészetért tette. Ha nem égette volna el magát, ha jobban ügyel és kíméli magát, főleg a hangját, Európa legnagyobb énekese lehetett volna.



[…] Azt is meg kell említeni, hogy nem szerette a fölösleges dolgokat. Adott a viselkedésre, de a mesterkéltséget, a pózolást nem szerette, a hamis hízelgést, az álnokságot nem tűrte. Nagyon muzikális volt, és talán senki nem tudta, hogy mennyi rengeteg munka van a mögött, hány éven keresztül dolgozik valaki azért, hogy felmenjen a színpadra, s ott úgy teljesítsen, ahogy a színpadon kell. Erzsi nagyon kidolgozta a karaktereket, alapos volt. Persze erre születni is kell, de ő nagyon megdolgozott érte. […] A magyar operajátszás egyik legnagyobb alakja volt. Egyedi, nagy művész, s ezt mindenkinek tudatosítania kell.”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29102018-10-07 12:39:34

Egész héten Házy Erzsébet alakja kapott primer hangsúlyt a Dankó Rádió operettműsorában –a szopráncsillagunk születésének 89. évfordulóján.  Ebben a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya segítségére volt a rádió e heti kedves vendége, Klemen Terézia, aki szívügyének érzi a felvidéki származású Házy Erzsébet mára kissé elfeledett életútját, művészetét a szlovák-magyar határ mindkét oldalán túl élő emberek között népszerűsíteni:  hogy az egykor nagyhatású szopránunk emléke ne halványuljon el, tovább éljen bennünk.  Szeretné  az operaénekesnő személyét, művészetét, hírét, emberi tulajdonságait a  zenét, éneket, az operát és az operettet is kedvelők (esetleg azt művelők) és persze a rajongók nem kicsiny táborához közelebb (el)hozni…



Így született meg benne a gondolat s követte a kezdeményezés: három évvel ezelőtt létrehozta - és azóta minden évben megszervezi Érsekújvárra (ahol befogadásra és felkarolásra talált) – a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt; egyúttal a  felfedezettek, a győztesek és helyezettek számára ígéretes kiugrási lehetőséget  teremtenek ezek a megmérettetések . Örömünkre,  az eddigi három verseny nyertesei és helyezettjei között magyar fiatalok is vannak!



Az énekverseny kapcsán fogalmazódott meg Klemen Teréziában az a szándék, hogy talán érdemes lenne a szélesebb közönségrétegek részére is  „elérhetőbbé” tenni Házy Erzsébet lényét…; bizonyára örülnének, ha kezükbe vesznek  egy hozzáférhető,  egy a korábbi képes-szöveges kiadványoknál  még átfogóbb, bővebb tartalmú olvasmányt a legendás operaénekesnőnkről.  Az ötletet tett követte és az információgyűjtés eredményeképp idén tavasszal megjelent Az évszázad Manonja című, gazdag kiállítású, sok képet magába foglaló albumszerű életrajzi könyv - benne művész- és egykori pályatársak visszapillantásai, személyes emlékei, vallomásai a nagyszerű szopránról.



Ebből a kiadványból olvasta fel a szerző most az adás végén - a megemlékezések sorát zárva - Medveczky Ádámmal készített interjújának egy rövid részletét: Házy Erzsébet és a karmester között kialakult bizalmi-és munkakapcsolatukat illusztrálva.  



Idézek itt Medveczky Ádám visszaemlékezéséből néhány mondatot:



„[…] Nagyon muzikális volt, s mindenre felkészült. Ahogy egy akkordra berobban, például Minnie, a Nyugat lányában a szép kocsmárosnő, csak őrá lehetett figyelni. Mindig mindent kiszámított, még a lépéseket is, hogy ritmusra lépjen. Zeneileg nagyon képzett volt, hisz zongoraművész szeretett volna lenni, kottaolvasó ember volt. […] A korrepetitorok tartottak tőle, mert ha nem úgy játszottak, akkor megmondta nekik. Azonnal észrevette az elütést, hibát. Annyira magabiztos zenei képzettségű volt, hogy az egyik alkalommal, mikor gyakoroltunk, s betanulta a Pillangókisasszonyt, rászóltam, hogy nem úgy kell énekelni, mert itt negyed szünet van, ezt nem úgy írta a zeneszerző. Erre ő: ha most itt lenne Puccini, beolvasnék neki, megmondanám, hogy miért nem így írta, mert sokkal jobban hangzana.  És bizony abban egy sor változtatásában is igaza volt.



Mindig megmondta a véleményét. Nem bántón, hanem a szünetben odahívta az illetőt, s figyelmeztette, hogy mit nem csinált jól. Nem alázott meg soha senkit. Nagyon igényes volt, és ez sokak szemében rossznak számított. Én sohasem akadtam fenn semmiféle viselkedésén, ő így volt komplett. Élt, halt a színpadért. Annyira vágyott színpadra, hogy nem bírta elviselni a fellépés előtti órákat, főleg ha premier volt, mert már annyira színpadon akart lenni. Azt kérdezte egyszer tőlem: tudod hol voltam a Manon Lescaut bemutatója előtt? Kiskunfélegyházán megnéztem az óriás bálnát, mert már nem bírtam magammal, hát inkább elautóztam oda.



Ő égett, egy különös lázban égett, s ezt a színpadért, a művészetért tette. Ha nem égette volna el magát, ha jobban ügyel és kíméli magát, főleg a hangját, Európa legnagyobb énekese lehetett volna.



[…] Azt is meg kell említeni, hogy nem szerette a fölösleges dolgokat. Adott a viselkedésre, de a mesterkéltséget, a pózolást nem szerette, a hamis hízelgést, az álnokságot nem tűrte. Nagyon muzikális volt, és talán senki nem tudta, hogy mennyi rengeteg munka van a mögött, hány éven keresztül dolgozik valaki azért, hogy felmenjen a színpadra, s ott úgy teljesítsen, ahogy a színpadon kell. Erzsi nagyon kidolgozta a karaktereket, alapos volt. Persze erre születni is kell, de ő nagyon megdolgozott érte. […] A magyar operajátszás egyik legnagyobb alakja volt. Egyedi, nagy művész, s ezt mindenkinek tudatosítania kell.”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43482018-10-06 22:54:38

Adós vagyok a Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzottak „dokumentálásával”.



Az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyek szervezőjeként, valamint a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét is ápoló, a Komáromból érkezett Klemen Terézia továbbra is a vendég a stúdióban, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: most Házy „dívasága” és/vagy „primadonnasága” került szóba,  mint olyan oparaénekesé, aki művészete tudásának birtokában megengedhette magának az átjárást más zenei műfajok közé; ennek zálogául a szépséges szopránja és kimagasló tehetsége szolgált, ugyanakkor lényének érzékenységével, emberi mivoltából és körülményeiből fakadó „önérzetével” építette fel a maga mítoszát; a maga korában teljességgel, felelősséggel és „adakozóan” betöltötte hivatását színpadon, az Operában, a koncertpódiumon vagy a zenei- és filmstúdiókban.  Kimeríthetetlennek tűnő életenergiája azonban ideje korán megtört. A műsornak tematikájából adódóan nem dolga ennek az okait keresni, kutatni. Tény: Házy Erzsébet és művészete mára legendává vált az opera- és operettbarátok körében, még vannak köztünk, akik személyesen látták-hallották Őt színpadon, esetleg rendszeres kapcsolatot is ápoltak vele. Vélemény sokféleség lehet, de így vagy úgy a múlt értékeit nem szabad a feledés homályában hagyni, így Házy Erzsébet is megkerülhetetlen az emlékezés, a visszatekintés terén. Klemen Terézia egyike azon lelkes embereknek, aki szívügyének tekinti a kultúránk, a magyar kulturális örökség értékeinek felkutatását, kiemelését és a szűkebb-tágabb közönség és közösség közé elviszi, bemutatja, hirdeti, megírja, elmondja azt, azokat…



Házy Erzsébet operettfelvételei közül az alábbi részletek kerültek az adásban bejátszásra:



1. Johann Strauss – Fischer Sándor magyar dalszövegével: A denevér (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1963. december 25., Kossuth  Rádió 19.05 –22.00, Km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)



Rosalinda dala – Csárdás (Házy Erzsébet)



Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj…/Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!...”



2. Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00, Km. a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)




  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



    „- Lilla, szívemet ne vesd meg, úgy szeretlek, nem feledlek, bízd reám az életed! /- Elszakítnak engem innen, tilt apám és tilt az illem, nem maradhatok Veled.”

  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



„- Az első reggel szép szavadra várok. /- Az első reggel éden volt-e álmod?”




  • Csokonai dala, I. felv. (Ilosfalvy Róbert)



 "Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám."



3. Lehár Ferenc – Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf- Kristóf Károly: A víg özvegy (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)




  • Vilja-dal, II. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara)



„Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp: Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet. Vilja, egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”




  • Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)



„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zeng imát: szeretlek téged és vágyom rád. /- Minden vágyam...



4. Jacques Offenbach – Fodor Ákos magyar dalszövegével: Kékszakáll (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)




  • Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó  (Házy Erzsébet)



„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi  már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi,  nem örül, amit így tanult.   Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség.  Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr.  És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul.  Nos, ilyesmi tehát a kezdet…  Uram, királyom, Kandeláber…”




  • A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, valamint az MRT énekkara)



Nagy Ibolya telefonon megkereste a 2017. évi II. Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny győztesét, Bojtos Lucát, és megérdeklődte tőle, hogy azóta mi minden történt vele, hol tart most a pályaíve?  Időközben elvégezte a Zeneakadémiát. Idén már láthattuk őt az Operettszínház színpadán is, hol Offenbach Kékszakáll című, rendhagyó rendezésű, operettben mint Fleurette debütált, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban jövő év tavaszán a Marica grófnőben Liza szerepe vár rá.  Mint szabadúszót a vidéki színházak, fesztiválhelyszínek sorra keresik, hívják…Említette, idén José Cura partnere lehetett a Fesztiválkatlanban, akivel több duettet is énekelt, szóló számai mellett… Jelenleg éppen Firenzében intézi dolgait…és pihen…



Az adásban Nagy Ibolya megemlékezett a 87 éve született operaénekesről, a Debreceni Csokonai Színház néhai basszistájáról, Tréfás Györgyről: emlékére, felhangzott  énekfelvételéről az „Akasztófaária” Mozart Szöktetés a szerájból című operájából.



A 145 éve született Rózsahegyi Kálmán színművészre egy archív felvételről bejátszott Petőfi Sándor-vers – „Falu végén kurta kocsma” - tolmácsolásában emlékezhettünk.



Nemzeti gyásznapunk: Október 6.  Az 1848-49. évi magyar szabadságharc leverését követően, 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.  Ugyanezen a napon, Pesten kivégezték Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét, gróf  Batthyány Lajost.  A vértanú áldozatok emlékére, utolsó zeneszámként



Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor Szabadság, szerelem című daljátékának dallamai csendültek fel a Dankó Rádióban: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Várady László vezényli (1955. május 10., Kossuth Rádió).


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29092018-10-06 22:54:17

Adós vagyok a Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzottak „dokumentálásával”.



Az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyek szervezőjeként, valamint a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét is ápoló, a Komáromból érkezett Klemen Terézia továbbra is a vendég a stúdióban, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: most Házy „dívasága” és/vagy „primadonnasága” került szóba,  mint olyan oparaénekesé, aki művészete tudásának birtokában megengedhette magának az átjárást más zenei műfajok közé; ennek zálogául a szépséges szopránja és kimagasló tehetsége szolgált, ugyanakkor lényének érzékenységével, emberi mivoltából és körülményeiből fakadó „önérzetével” építette fel a maga mítoszát; a maga korában teljességgel, felelősséggel és „adakozóan” betöltötte hivatását színpadon, az Operában, a koncertpódiumon vagy a zenei- és filmstúdiókban.  Kimeríthetetlennek tűnő életenergiája azonban ideje korán megtört. A műsornak tematikájából adódóan nem dolga ennek az okait keresni, kutatni. Tény: Házy Erzsébet és művészete mára legendává vált az opera- és operettbarátok körében, még vannak köztünk, akik személyesen látták-hallották Őt színpadon, esetleg rendszeres kapcsolatot is ápoltak vele. Vélemény sokféleség lehet, de így vagy úgy a múlt értékeit nem szabad a feledés homályában hagyni, így Házy Erzsébet is megkerülhetetlen az emlékezés, a visszatekintés terén. Klemen Terézia egyike azon lelkes embereknek, aki szívügyének tekinti a kultúránk, a magyar kulturális örökség értékeinek felkutatását, kiemelését és a szűkebb-tágabb közönség és közösség közé elviszi, bemutatja, hirdeti, megírja, elmondja azt, azokat…



Házy Erzsébet operettfelvételei közül az alábbi részletek kerültek az adásban bejátszásra:



1. Johann Strauss – Fischer Sándor magyar dalszövegével: A denevér (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1963. december 25., Kossuth  Rádió 19.05 –22.00, Km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)



Rosalinda dala – Csárdás (Házy Erzsébet)



Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj…/Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!...”



2. Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00Km. a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)




  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



    „- Lilla, szívemet ne vesd meg, úgy szeretlek, nem feledlek, bízd reám az életed! /- Elszakítnak engem innen, tilt apám és tilt az illem, nem maradhatok Veled.”

  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, II. felv(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert



„- Az első reggel szép szavadra várok. /- Az első reggel éden volt-e álmod?”




  • Csokonai dala, I. felv. (Ilosfalvy Róbert)



 "Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám."



3. Lehár Ferenc – Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf- Kristóf Károly: A víg özvegy (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)




  • Vilja-dal, II. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara)



„Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp: Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet. Vilja, egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”




  • Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)



„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zeng imát: szeretlek téged és vágyom rád. /- Minden vágyam...



4. Jacques Offenbach – Fodor Ákos magyar dalszövegével: Kékszakáll (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)




  • Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó  (Házy Erzsébet)



„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi  már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi,  nem örül, amit így tanult.   Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség.  Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr.  És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul.  Nos, ilyesmi tehát a kezdet…  Uram, királyom, Kandeláber…”




  • A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, valamint az MRT énekkara)



Nagy Ibolya telefonon megkereste a 2017. évi II. Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny győztesét, Bojtos Lucát, és megérdeklődte tőle, hogy azóta mi minden történt vele, hol tart most a pályaíve?  Időközben elvégezte a Zeneakadémiát. Idén már láthattuk őt az Operettszínház színpadán is, hol Offenbach Kékszakáll című, rendhagyó rendezésű, operettben mint Fleurette debütált, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban jövő év tavaszán a Marica grófnőben Liza szerepe vár rá.  Mint szabadúszót a vidéki színházak, fesztiválhelyszínek sorra keresik, hívják…Említette, idén José Cura partnere lehetett a Fesztiválkatlanban, akivel több duettet is énekelt, szóló számai mellett… Jelenleg éppen Firenzében intézi dolgait…és pihen…



Az adásban Nagy Ibolya megemlékezett a 87 éve született operaénekesről, a Debreceni Csokonai Színház néhai basszistájáról, Tréfás Györgyről: emlékére, felhangzott  énekfelvételéről az „Akasztófaária” Mozart Szöktetés a szerájból című operájából.



A 145 éve született Rózsahegyi Kálmán színművészre egy archív felvételről bejátszott Petőfi Sándor-vers – „Falu végén kurta kocsma” - tolmácsolásában emlékezhettünk.



Nemzeti gyásznapunk: Október 6.  Az 1848-49. évi magyar szabadságharc leverését követően, 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.  Ugyanezen a napon, Pesten kivégezték Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét, gróf  Batthyány Lajost.  A vértanú áldozatok emlékére, utolsó zeneszámként



Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor Szabadság, szerelem című daljátékának dallamai csendültek fel a Dankó Rádióban: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Várady László vezényli (1955. május 10., Kossuth Rádió).


Ilosfalvy Róbert • 8142018-10-06 22:53:57

Adós vagyok a Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzottak „dokumentálásával”.



Az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyek szervezőjeként, valamint a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét is ápoló, a Komáromból érkezett Klemen Terézia továbbra is a vendég a stúdióban, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: most Házy „dívasága” és/vagy „primadonnasága” került szóba,  mint olyan oparaénekesé, aki művészete tudásának birtokában megengedhette magának az átjárást más zenei műfajok közé; ennek zálogául a szépséges szopránja és kimagasló tehetsége szolgált, ugyanakkor lényének érzékenységével, emberi mivoltából és körülményeiből fakadó „önérzetével” építette fel a maga mítoszát; a maga korában teljességgel, felelősséggel és „adakozóan” betöltötte hivatását színpadon, az Operában, a koncertpódiumon vagy a zenei- és filmstúdiókban.  Kimeríthetetlennek tűnő életenergiája azonban ideje korán megtört. A műsornak tematikájából adódóan nem dolga ennek az okait keresni, kutatni. Tény: Házy Erzsébet és művészete mára legendává vált az opera- és operettbarátok körében, még vannak köztünk, akik személyesen látták-hallották Őt színpadon, esetleg rendszeres kapcsolatot is ápoltak vele. Vélemény sokféleség lehet, de így vagy úgy a múlt értékeit nem szabad a feledés homályában hagyni, így Házy Erzsébet is megkerülhetetlen az emlékezés, a visszatekintés terén. Klemen Terézia egyike azon lelkes embereknek, aki szívügyének tekinti a kultúránk, a magyar kulturális örökség értékeinek felkutatását, kiemelését és a szűkebb-tágabb közönség és közösség közé elviszi, bemutatja, hirdeti, megírja, elmondja azt, azokat…



Házy Erzsébet operettfelvételei közül az alábbi részletek kerültek az adásban bejátszásra:



1. Johann Strauss – Fischer Sándor magyar dalszövegével: A denevér (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1963. december 25., Kossuth  Rádió 19.05 –22.00, Km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)



Rosalinda dala – Csárdás (Házy Erzsébet)



Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj…/Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!...”



2. Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00Km. a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)




  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



    „- Lilla, szívemet ne vesd meg, úgy szeretlek, nem feledlek, bízd reám az életed! /- Elszakítnak engem innen, tilt apám és tilt az illem, nem maradhatok Veled.”

  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, II. felv(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



„- Az első reggel szép szavadra várok. /- Az első reggel éden volt-e álmod?”




  • Csokonai dala, I. felv. (Ilosfalvy Róbert)



 "Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám."



3. Lehár Ferenc – Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf- Kristóf Károly: A víg özvegy (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)




  • Vilja-dal, II. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara)



„Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp: Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet. Vilja, egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”




  • Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)



„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zeng imát: szeretlek téged és vágyom rád. /- Minden vágyam...



4. Jacques Offenbach – Fodor Ákos magyar dalszövegével: Kékszakáll (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)




  • Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó  (Házy Erzsébet)



„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi  már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi,  nem örül, amit így tanult.   Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség.  Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr.  És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul.  Nos, ilyesmi tehát a kezdet…  Uram, királyom, Kandeláber…”




  • A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, valamint az MRT énekkara)



Nagy Ibolya telefonon megkereste a 2017. évi II. Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny győztesét, Bojtos Lucát, és megérdeklődte tőle, hogy azóta mi minden történt vele, hol tart most a pályaíve?  Időközben elvégezte a Zeneakadémiát. Idén már láthattuk őt az Operettszínház színpadán is, hol Offenbach Kékszakáll című, rendhagyó rendezésű, operettben mint Fleurette debütált, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban jövő év tavaszán a Marica grófnőben Liza szerepe vár rá.  Mint szabadúszót a vidéki színházak, fesztiválhelyszínek sorra keresik, hívják…Említette, idén José Cura partnere lehetett a Fesztiválkatlanban, akivel több duettet is énekelt, szóló számai mellett… Jelenleg éppen Firenzében intézi dolgait…és pihen…



Az adásban Nagy Ibolya megemlékezett a 87 éve született operaénekesről, a Debreceni Csokonai Színház néhai basszistájáról, Tréfás Györgyről: emlékére, felhangzott  énekfelvételéről az „Akasztófaária” Mozart Szöktetés a szerájból című operájából.



A 145 éve született Rózsahegyi Kálmán színművészre egy archív felvételről bejátszott Petőfi Sándor-vers – „Falu végén kurta kocsma” - tolmácsolásában emlékezhettünk.



Nemzeti gyásznapunk: Október 6.  Az 1848-49. évi magyar szabadságharc leverését követően, 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.  Ugyanezen a napon, Pesten kivégezték Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét, gróf  Batthyány Lajost.  A vértanú áldozatok emlékére, utolsó zeneszámként



Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor Szabadság, szerelem című daljátékának dallamai csendültek fel a Dankó Rádióban: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Várady László vezényli (1955. május 10., Kossuth Rádió).


Elénekelte-e Montserrat Caballé Szegeden a Hazám, hazám áriát? • 372018-10-06 16:50:41

ELHUNYT MONTSERRAT CABALLÉ



2018 OKTÓBER 06. SZOMBAT, 14:19 Szinhaz.org.



Ma hajnalban, 85 éves korában elhunyt Montserrat Caballé világhírű katalán szoprán.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43462018-10-05 13:19:00

Ezen a héten – ma is -  az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny megálmodója, létrehozója, szervezője, Klemen Terézia a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: ezúttal az Évszázad Manonja című, Házy Erzsébetről írt könyv szerzőjét erről a munkájáról kérdezte. 



Az adásban két telefoninterjút is készített Nagy Ibolya:



Előbb a szentpéteri Sárközy Xéniát, az  első énekverseny abszolút győztesét kérdezte, meséljen, hogyan élte meg a sikerét és foglalja össze benyomásait, melyek a további tervei,  mire készül;  korábban a Virtuózok elnevezésű magyarországi televíziós tehetségkutató műsorból is ismert művésznő azóta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen opera-énekművészi diplomát  szerzett,  és  énektanáráról,  Kertesi Ingridről is nagy szeretettel beszélt.  Szerepálmok? Tervei között említette a Traviata Violettáját és Mozart-szerepekben megmutatkozni…



Nagy Ibolya ezután Kertesi Ingridet, a Liszt Ferenc-díjas, Kiváló Művészt, operaénekest, akadémiai énektanárt hívta fel, aki az idei Házy Erzsébet énekverseny egyik zsűritagja volt. Megtudhattuk az interjúból tőle, hogy mindhárom énekversenyben díjat szereztek növendékei: 2016-ban Sárközy Xénia, 2017-ben Bojtos Luca győzött, idén meg Józan Vivien  az operett-kategóriában elért megosztott második helyezésének örvendett, akikre nagyon büszke...  Kitért arra, hogy Szinetár Miklós rendező felkérést kapott a Zeneakadémia énektanszéke vezetőjétől, Meláth Andreától, hogy tartson órákat a Zeneakadémián növendékeinek, és ő mindenki örömére elvállalta ezt a feladatot és máris elkezdte oktatói óraadói munkáját a tanszéken.



A „Túl az Óperencián”  operettadásában a ma 138 éve elhunyt Jacques Offenbach emlékére (is) csendültek fel műveinek szép részletei, Házy Erzsébet, Réti József, Ilosfalvy Róbert és Kertesi Ingrid énekfelvételeiről:



1. Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József.



Magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 



- A nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)



Nagyhercegnő: „… Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi…Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!... És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó!  Mondd el azt, hogy megláttam vágyait. Mondd el azt, hogy mindenem lángol. Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem,  csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen. És nem adom fel reményem, mégsem. Ó! Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!

Mondd el azt, hogy várok rá végig! Mondd el azt, hogy adjon vigaszt! Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is! Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?..../Mit mond? Mit mond? Nincs rosszabb, mint a kétség!  Mit mond? Döntse el, hogy sorsa mit hív! Mit mond? Mit mond? Mit mond? Nos, hát? […] 



2. Offenbach: A szép Heléna



Fordította: Fischer Sándor. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52



 - Heléna románca (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)



A szép Heléna – így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”



3. Offenbach: Fortúnió dala  



Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25.



Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Sándor



- Lauretta dala: „...Jól vigyázz! Hát, jól vigyázz!...pórul jársz!.. Csak annyit mondok: jól vigyázz!” (Házy Erzsébet)



- Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



„…Nos, üljön mellém és mondja el…/ - A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem régesrég!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép…. /- Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen? - A neve az én drága titkom… - Mondja hát, ki az a valaki? - Azt nem merem bevallani. Jöjj bűvös dal! Segítni hív. Egy régen fájó, néma szív. /Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el, ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell! Számomra, míg csak él az élet és él a nyár, nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj! De érte éget minden sóhaj, mely felzokog, s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.  Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék. Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép. Ez lesz az életemnek vége: bús némaság, nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy! /- … bennem is csak érted ég a vágy!- Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…”



4. Offenbach: Hoffmann meséi



Olympia áriája, I. felv. („babaária)  - Kertesi Ingrid (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Kovács János)



A műsort keretbe foglalta Offenbach  - Rosenthal Párizsi vidámságok című zenekari művének a részletei (km. a Bostoni Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Seiji Ozawa.)



 



Ezt a délelőtt sugárzott adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között elhangzó ismétlésben.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29072018-10-05 13:13:47

Ezen a héten – ma is -  az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny megálmodója, létrehozója, szervezője, Klemen Terézia a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: ezúttal az Évszázad Manonja című, Házy Erzsébetről írt könyv szerzőjét erről a munkájáról kérdezte. 



Az adásban két telefoninterjút is készített Nagy Ibolya:



Előbb a szentpéteri Sárközy Xéniát, az  első énekverseny abszolút győztesét kérdezte, meséljen, hogyan élte meg a sikerét és foglalja össze benyomásait, melyek a további tervei,  mire készül;  korábban a Virtuózok elnevezésű magyarországi televíziós tehetségkutató műsorból is ismert művésznő azóta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen opera-énekművészi diplomát  szerzett,  és  énektanáráról,  Kertesi Ingridről is nagy szeretettel beszélt.  Szerepálmok? Tervei között említette a Traviata Violettáját és Mozart-szerepekben megmutatkozni…



Nagy Ibolya ezután Kertesi Ingridet, a Liszt Ferenc-díjas, Kiváló Művészt, operaénekest, akadémiai énektanárt hívta fel, aki az idei Házy Erzsébet énekverseny egyik zsűritagja volt. Megtudhattuk az interjúból tőle, hogy mindhárom énekversenyben díjat szereztek növendékei: 2016-ban Sárközy Xénia, 2017-ben Bojtos Luca győzött, idén meg Józan Vivien  az operett-kategóriában elért megosztott második helyezésének örvendett, akikre nagyon büszke...  Kitért arra, hogy Szinetár Miklós rendező felkérést kapott a Zeneakadémia énektanszéke vezetőjétől, Meláth Andreától, hogy tartson órákat a Zeneakadémián növendékeinek, és ő mindenki örömére elvállalta ezt a feladatot és máris elkezdte oktatói óraadói munkáját a tanszéken.



A „Túl az Óperencián”  operettadásában a ma 138 éve elhunyt Jacques Offenbach emlékére (is) csendültek fel műveinek szép részletei, Házy Erzsébet, Réti József, Ilosfalvy Róbert és Kertesi Ingrid énekfelvételeiről:



1. Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József.



Magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 



- A nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)



Nagyhercegnő: „… Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi…Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!... És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó!  Mondd el azt, hogy megláttam vágyait. Mondd el azt, hogy mindenem lángol. Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem,  csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen. És nem adom fel reményem, mégsem. Ó! Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!

Mondd el azt, hogy várok rá végig! Mondd el azt, hogy adjon vigaszt! Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is! Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?..../ Mit mond? Mit mond? Nincs rosszabb, mint a kétség!  Mit mond? Döntse el, hogy sorsa mit hív! Mit mond? Mit mond? Mit mond? Nos, hát? […]" 



2. Offenbach: A szép Heléna



Fordította: Fischer Sándor. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52



 - Heléna románca (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)



A szép Heléna – így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”



3. Offenbach: Fortúnió dala  



Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25.



Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Sándor



- Lauretta dala: „...Jól vigyázz! Hát, jól vigyázz!...pórul jársz!.. Csak annyit mondok: jól vigyázz!” (Házy Erzsébet)



- Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



„…Nos, üljön mellém és mondja el… /- A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem régesrég!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép…. /- Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen? - A neve az én drága titkom… - Mondja hát, ki az a valaki? - Azt nem merem bevallani. Jöjj bűvös dal! Segítni hív. Egy régen fájó, néma szív. /Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el, ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell! Számomra, míg csak él az élet és él a nyár, nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj! De érte éget minden sóhaj, mely felzokog, s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.  Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék. Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép. Ez lesz az életemnek vége: bús némaság, nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy! /- … bennem is csak érted ég a vágy!- Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…”



4. Offenbach: Hoffmann meséi



Olympia áriája, I. felv. („babaária)  - Kertesi Ingrid (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Kovács János)



A műsort keretbe foglalta Offenbach  - Rosenthal Párizsi vidámságok című zenekari művének a részletei (km. a Bostoni Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Seiji Ozawa.)



 



Ezt a délelőtt sugárzott adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között elhangzó ismétlésben.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29062018-10-05 13:09:15

Igen: én sem hagytam ki!!!


Ilosfalvy Róbert • 8122018-10-05 13:06:40

A „Túl az Óperencián”  operettadásában a ma 138 éve elhunyt Jacques Offenbach emlékére (is) csendültek fel műveinek szép részletei, Házy Erzsébet, Réti József, Ilosfalvy Róbert és Kertesi Ingrid énekfelvételeiről (A gerolsteini nagyhercegnő; A szép heléna; Hoffmann meséi)



És ez is: 



Offenbach: Fortúnió dala  



Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25.



Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Sándor



- Lauretta dala: „...Jól vigyázz! Hát, jól vigyázz!...pórul jársz!.. Csak annyit mondok: jól vigyázz!” (Házy Erzsébet)



- Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



(Részlet a kettős dalszövegéből:)



Laura: Nos, üljön mellém és mondja el.    



Valentin: Ó, Lauretta, ne íly közel!



Laura: Ugyan mitől fél?...



Valentin: A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….



Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….



Laura: Ki ő?



Valentin: A szeme, mint a napsugár!



Laura: A színét még most sem tudom.



Valentin: A szeme kék, mint Önnek, kisasszony.  



Laura: Mondja csak, meghallgattam magát…



Valentin: Ó, nem! Hisz azt se tudja még, hogy én milyen régen imádom! Ki sose mondtam még!



Laura: A szerelméről még nem szólt sosem…



Valentin: Sosem!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép.



Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég, fáj a szívem érte régesrég….



Laura: Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen?



Valentin: A neve az én drága titkom.



Laura: Csak egyszerű leány?:



Valentin: Nem, nem..



Laura: Bárónő talán?



Valentin: Nem, nem..



Laura: Nagyúri asszony?



Valentin: Nem…



Laura: Hercegkisasszony?..



Valentin: Nem! Nem-nem-nem, százszor is nem-nem-nem, ezerszer nem!



Laura: Mondja hát, ki az a valaki?



Valentin:



Azt nem merem bevallani.



Jöjj bűvös dal! Segítni hív.



Egy régen fájó, néma szív.



Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el,



ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell.



Számomra, míg csak él az élet és él a nyár,



nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj!



De érte éget minden sóhaj, mely felzokog,



s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.



Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék.



Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép.



Ez lesz az életemnek vége, bús némaság,



nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy!



Laura: … bennem is csak érted ég a vágy!



Együtt:: Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…



 



Újra  meghallgathatjuk a rádió ma délután hat és hét óra között elhangzó műsorismétlésében.


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5892018-10-05 12:45:10

Kapcs. 372. sorszám



Kiegészítés



Jacques Offenbach: Fortúnió dala  



Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő.



Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala:



(Részlet a kettős dalszövegéből:)



Laura: Nos, üljön mellém és mondja el.    



Valentin: Ó, Lauretta, ne íly közel!



Laura: Ugyan mitől fél?...



Valentin: A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….



Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….



Laura: Ki ő?



Valentin: A szeme, mint a napsugár!



Laura: A színét még most sem tudom.



Valentin: A szeme kék, mint Önnek, kisasszony.  



Laura: Mondja csak, meghallgattam magát…



Valentin: Ó, nem! Hisz azt se tudja még, hogy én milyen régen imádom! Ki sose mondtam még!



Laura: A szerelméről még nem szólt sosem…



Valentin: Sosem!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép.



Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég, fáj a szívem érte régesrég….



Laura: Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen?



Valentin: A neve az én drága titkom.



Laura: Csak egyszerű leány?:



Valentin: Nem, nem..



Laura: Bárónő talán?



Valentin: Nem, nem..



Laura: Nagyúri asszony?



Valentin: Nem…



Laura: Hercegkisasszony?..



Valentin: Nem! Nem-nem-nem, százszor is nem-nem-nem, ezerszer nem!



Laura: Mondja hát, ki az a valaki?



Valentin:



Azt nem merem bevallani.



Jöjj bűvös dal! Segítni hív.



Egy régen fájó, néma szív.



Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el,



ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell.



Számomra, míg csak él az élet és él a nyár,



nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj!



De érte éget minden sóhaj, mely felzokog,



s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.



Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék.



Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép.



Ez lesz az életemnek vége, bús némaság,



nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy!



Laura: … bennem is csak érted ég a vágy!



Együtt:: Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…



 



(Ez a szerelmi kettős elhangzott ma délelőtt a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolásában. Km. a Magyar Álllami Hangversenyzenekar, a karmester Fischer Sándor - a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvétele: 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25. 



Újra  meghallgathatjuk a rádió ma délután hat és hét óra között elhangzó műsorismétlésében.)


Kelemen Zoltán, operaénekes • 892018-10-04 22:16:16

A Korzó Zeneházban köszöntötte tegnap a Szegedi Operabarátok Egyesülete nevében Gyémánt Csilla elnök, a Szegedi Nemzeti Színház nevében pedig Barnák László főigazgató és Pál Tamás első karmester pályafutásának 25 éves jubileuma alkalmából Kelemen Zoltán magánénekest.



A jeles baritonista a civil szervezettől idén elnyerte Az évad énekese díjat, pályafutása során 70 szerepet énekelt idehaza és külföldön. Olyan emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez, mint például a José Cura főszereplésével bemutatott szegedi Otello-produkció Jagója, Rigoletto, Luna gróf A trubadúrból, Don Carlos A végzet hatalmából és az Ernaniból, Boito Mefistofele címszerepe,  Scarpia a Toscából, Lord Ashton a Lammermoori Luciából, Gérard az André Chénier-ből,  Erkel-operák szerepei,  Wolf-Ferrari: Sly – Westmoreland gróf, Salamon király a Sába királynőjében, George Germont a Traviatában, a Simon Boccanegra és a Macbeth címszerepe. 



Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy tegnap este Szegeden személyesen jelen lehettem Kelemen Zoltán jubileumi estjén, és tanúja voltam annak, hogy a kitüntetett művészt milyen nagy szeretettel zárja szívébe a Korzó Zeneház publikuma, az ott jelenlévő művésztársak, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, az operatagozat részéről Pál Tamás és Gyüdi Sándor és nem utolsósorban a Szegedi Operabarátok Egyesületének tagjai.



Kelemen Zoltán nemcsak operarészleteket adott elő, hanem az énekszámok között – "pihenésként" – Gyémánt Csilla kérdéseire válaszolva gyakorlatilag felvázolta a jelenlevőknek a teljes élet- és pályaútját, részletesen kitérve a kezdetekre: gyermekkori zenei érdeklődése; ének-zenei általános iskolában folytatott hangszeres tanulmányai; már a gimnáziumi évek alatt a színészi vénájának kibontakozása  s ezzel párhuzamosan egyre inkább érlelődő felismerése: a hivatása mégis az operaénekesi pálya; önismerete, az ének-zenei tehetsége/fogékonysága ráébresztette, hogy őt a „végzete” ide szólitja, erre a művészi megmérettetésre predesztinálja. Komolyabb lehetőséget képességei kibontakoztatásához először a Debreceni Csokonai Színház énekkarában kapott, de hamar megkapta beugrásként az első komolyabb szerepet (Alfio a Parasztbecsületben), mint magánénekese a színháznak szép fokozatosan énekművészete tovább érett, fejlődött; jött a lehetőség Budapesten, az Erkel Színházban a Szerelmi bájital szerepeire kiírt belcanto énekversenyen részt venni (1995); a Dulcamara-szerep megformálásával a maga kategóriájában első helyezést ért el (a zsűriben Joan Sutherland elnökölt Richard Bonyge és Melis György társaságában!)  Kelemen Zoltán aztán hamarosan a Szegedi Nemzeti Színház Operatagozatához szerződött, ahol sorra kapta a nagy lírai és drámai (hős) bariton (fő)szerepeket, máshonnan is érkeztek és érkeznek itthonról (tbk. a Magyar Állami Operaház, a Müpa, Zeneakadéma, vagy Pécs és más művészeti központok stb)  és külföldről is a szerep- és koncertfelkérések.  



Kelemen Zoltán megbecsült tagja a szegedi teátrum mellett az Operának - sokat utazik a társulatával is.  Megkapta a Vaszy Viktor-dííjat; a Szegedi Operabarátok Egyesülete az Évad énekese-díjával tüntette ki; Dömötör-díj (2013, 2015).



Szinte hihetetlen, a tavasszal bemutatott Ernani Don Carlosa repertoárjának már  70. operaszerepe az énekesi pályán!!!  (És ott vannak még az abszolvált oratórium-feladatok is: János passió, Faust elkárhozása,  Messa di Gloria, Carmina Burana…)  A hozzá legközelebb álló nagy Verdi-baritonszerepek mellett újabban más kihívások is várták: érkeztek (beugrással)/ érkeznek a Wagner-zenedrámák bariton szerepeire (pl. Parsifal-Amfortas; Operaházi koncerten óriási sikere volt ezzel, és egy másik Wagner-gálán a Walkűrből Wotan  búcsúja a Tűzvarázzsal) való felkérések, és közben turnék világszerte: Japán, Észtország, Kárpát-medence, következik hamarosan Amerika –New York (Sába királynője, Bánk bán gála-koncert: Kodály-dalok is).



Minderről szó esett ezen a jubileumi esten, melyen nemcsak az ünnepelt, de Pál Tamás és Gyüdi Sándor is többször szót kért és kapott, hogy Kelemen Zoltán operáról, szerepekről, hangfajokról, énektechnikáról, operaelőadásokról, karmesterekről, operaénekes-pályatársakról, a jövőbeni lehetőségeiről kifejtett gondolataira, nézeteire „ráerősítsen” avagy hozzátegyen.



Természetesen a köszöntések mellé ajándékok is járultak az intézmények vezetői részéről, de nekünk, a közönségnek a legnagyobb ajándék az volt, amikor énekelni hallottuk a művészt, aki hatalmas repertoárjából erre az alkalomra kiválasztott szépséges operaáriák eléneklésével ízelítőt adott művészetének tudásából, értékeiből: bemutatva az énekhang hol olvadékony, behízelgő hol nagy volumenű, erőteljes, drámai színezetét, orgánumának minden regiszterében - lent, fent, középen - egyaránt üzembiztosan szóló vocéját! 



A következő operákból hallottunk egy-egy áriát Kelemen Zoltántól – Zalánki Rita zongoraművész kíséretével:



Mozart: Don Giovanni – Leporello („regiszterária”) jelenete, I. felv.: "Madamina, il catalogo è questo



Verdi: Macbeth - Macbeth áriája, IV. felv. „Perfidi!... Pietà, rispetto, amore…”



Verdi: Ernani – Don Carlos áriája, III. felv. „Gran' Dio! costor sui sepolcrali marmi… Oh, de'verd'anni miei”



Wagner: Tannhäuser – Wolfram dala az Esthajnalcsillaghoz, III. felv. „…O du, mein holder Abendstern”



Giordano André: André Chénier - Gérard monológja, III. felv. "Nemico della patria" 



Egy kuriózum a végére: Elvad Aav észt zeneszerző A vikingek című operájából is elhangzott egy ária – észt nyelven!  Kelemen Zoltán ezt az áriát elénekelte idén nyáron Észtországban, a Saaremaai Operafesztiválon, a Magyar Állami Operaház vendégszereplése alkalmával adott gálakoncerten!;  A vikingek volt  az első észt nyelvű opera. A nemzeti érzelmek mellett, az emberi sors és a drámaiság jelenik meg a történetben. A mű az olasz romantikus operák - de kissé Puccini-beütés is - hatását tükrözi.



A közönség nagy lelkesedéssel, vastapssal fogadta minden egyes ária eléneklését Kelemen Zoltántól – úgy gondolom, az operaénekes számára minden ajándéknál jobban esik ha a jól sikerült produkcióját ilyen forró szeretettel fűtött reakcióval hálálják meg – amilyen hőfokkal jutalmaztuk meg most mi is a jubiláns ünnepeltet!


Társművészetek • 12712018-10-04 12:51:48

ORIGO2018.10.04. 11:14



"November 1-i hatállyal Prőhle Gergely vezetői megbízatása a Petőfi Irodalmi Múzeum Főigazgatójának és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös megegyezésével megszűnik.



Kulturális területen végzett eredményes tevékenységét az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelten hatékonynak tartja, egyben köszönetet kíván nyilvánítani a főigazgató eddigi áldozatos munkásságáért – adta hírül mai közleményében a tárca."



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43452018-10-04 12:06:50

A héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió Túl az Óperencián adása, az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján. A műsorba meghívott vendég: Klemen Terézia, a Felvidéken, Érsekújváron megrendezett I., II. és idén ősszel már a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny létrehozója, szervezője, a szopráncsillagunkról írt könyv („Az évszázad Manonja”) szerzője, aki Lehár Ferenc emlékét is gondozza, felkarolja évek óta már.



A szerkesztő-műsorvezető Klemen Teréziával beszélget a fenti, sokirányú munkájáról és ugyancsak az adásban Nagy Ibolya a tegnapi Szinetár-interjú után ma egy másik zsűritagot, Iván Ildikó operaénekest hívta fel telefonon és érdeklődött nála egyebek közt a Házy Erzsébet-énekverseny és a jelentkezett fiatal énekes-tehetségek művészi megmérettetésének meglátásairól.



A délelőtti operettadásban elhangzott zenék közül említem meg a következő részleteket:



Franz von Suppé: Boccaccio – Boccaccio és Fiametta „olasz kettőse” (Mia bella fiorentina disprezzi l’amor” – itt a felvételen magyar nyelven, Blum Tamás fordításában: „Szép kis firenzei hölgy, ki a szerelmet megveted”) – Házy Erzsébet, Fülöp Attila, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - „Komolyan-Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. 1977. június 26., Kossuth Rádió; a koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17)



 



Lehár Ferenc – A. M. Wilner, R. Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem (1965, Hungaroton)



A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli:




  • Ilona dala (Csárdás):Két szerelmes összetűz, nem oly nagy baj az egész, mert a vágyak…/Minden lánynak kiskorában mezítláb… szedtevette-teremtette, ezért tette, azért tette, az a móka nem is olyan bolondság… jaj de jó lesz kibékülni…./Pillantásod, mint a tűz, mindent férfit láncra fűz…” (Házy Erzsébet)



 




  • Józsi dala: „Forr a vérem, kerget egyre, csábít, hív a nagyvilág, nyughatatlan vándor fecske, minden asszony és diák…. /Messze hív a nagyvilág, nincs tanyám, se párom. Nótaszóval járok hát…  ” (Ilosfalvy Róbert)



 




  •  Zórika dala: „Magamban éltem, s eljöttél értem, a szerelemről nem tudtam semmit se még. Aludt a szívem, de vártalak híven. mert tudtam, hogy eljön az álmom még. Az erdőnek sírtam el ha bánatom volt, a társam a szél, jó barátom a hold. És álmodtam ébren sok éjjelen át hol vár majd az ismeretlen boldogság. És halkan csak halkan, ne sejtse meg más szép álomba hívott egy bűvös varázs.  /Nézz rám ha szeretsz igazán, érted tüzel úgy a szám. Nézd csak a tűz, csak a vágy lobog szívemen át. Hidd el így sohase vártak rád. Nézd, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég, boldogabb szív sose várt rád még”  (Házy Erzsébet)



 




  • Cigányinduló  (MRT énekkara és szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet,1961. október 31., Kossuth Rádió,  20.25 – 21.18



Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald -  Harsányi Zsolt: Marica grófnő



1996-ban a Marica grófnő átdolgozásának TV változatában, a Rökk Marika mellett játszotta Marica szerepét:




  • Marica belépője, I. felv.: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide, vén cigány…/De jó is lenne szerelmes lenni…” (Iván Ildikó)

  • Jelenet, Marica és Zsupán kettőse: „Szép város Kolozsvár”  - próza és ének (Rökk Marika, Németh Sándor, km. a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady Katalin)



Ezt az adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29042018-10-04 12:06:11

A héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió Túl az Óperencián adása,  az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján. A műsorba meghívott vendég: Klemen Terézia, a Felvidéken, Érsekújváron megrendezett I., II. és idén ősszel már a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny létrehozója, szervezője, a szopráncsillagunkról írt könyv („Az évszázad Manonja”) szerzője, aki Lehár Ferenc emlékét is gondozza, felkarolja évek óta már.



A szerkesztő-műsorvezető Klemen Teréziával beszélget a fenti, sokirányú munkájáról és ugyancsak az adásban Nagy Ibolya a tegnapi Szinetár-interjú után ma egy másik zsűritagot, Iván Ildikó operaénekest hívta fel telefonon és érdeklődött nála egyebek közt a Házy Erzsébet-énekverseny és a jelentkezett fiatal énekes-tehetségek művészi megmérettetésének meglátásairól.



A délelőtti operettadásban elhangzott zenék közül említem meg a következő részleteket:



Franz von Suppé: Boccaccio – Boccaccio és Fiametta „olasz kettőse” (Mia bella fiorentina disprezzi l’amor” – itt a felvételen magyar nyelven, Blum Tamás fordításában: „Szép kis firenzei hölgy, ki a szerelmet megveted”) – Házy Erzsébet, Fülöp Attila, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - „Komolyan-Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. 1977. június 26., Kossuth Rádió; a koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17)



 



Lehár Ferenc – A. M. Wilner, R. Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem (1965, Hungaroton)



A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli:




  • Ilona dala (Csárdás):Két szerelmes összetűz, nem oly nagy baj az egész, mert a vágyak…/Minden lánynak kiskorában mezítláb… szedtevette-teremtette, ezért tette, azért tette, az a móka nem is olyan bolondság… jaj de jó lesz kibékülni…./Pillantásod, mint a tűz, mindent férfit láncra fűz…” (Házy Erzsébet)



 




  • Józsi dala: „Forr a vérem, kerget egyre, csábít, hív a nagyvilág, nyughatatlan vándor fecske, minden asszony és diák…. /Messze hív a nagyvilág, nincs tanyám, se párom. Nótaszóval járok hát…  ” (Ilosfalvy Róbert)



 




  •  Zórika dala: „Magamban éltem, s eljöttél értem, a szerelemről nem tudtam semmit se még. Aludt a szívem, de vártalak híven. mert tudtam, hogy eljön az álmom még. Az erdőnek sírtam el ha bánatom volt, a társam a szél, jó barátom a hold. És álmodtam ébren sok éjjelen át hol vár majd az ismeretlen boldogság. És halkan csak halkan, ne sejtse meg más szép álomba hívott egy bűvös varázs.  /Nézz rám ha szeretsz igazán, érted tüzel úgy a szám. Nézd csak a tűz, csak a vágy lobog szívemen át. Hidd el így sohase vártak rád. Nézd, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég, boldogabb szív sose várt rád még”  (Házy Erzsébet)



 




  • Cigányinduló  (MRT énekkara és szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet,1961. október 31., Kossuth Rádió,  20.25 – 21.18



Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald -  Harsányi Zsolt: Marica grófnő



1996-ban a Marica grófnő átdolgozásának TV változatában, a Rökk Marika mellett játszotta Marica szerepét:




  • Marica belépője, I. felv.: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide, vén cigány…/De jó is lenne szerelmes lenni…” (Iván Ildikó)

  • Jelenet, Marica és Zsupán kettőse: „Szép város Kolozsvár”  - próza és ének (Rökk Marika, Németh Sándor, km. a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady Katalin)



Ezt az adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43442018-10-03 11:34:34

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operett adás-sorozata ezen a héten Házy Erzsébet  felvételei közül válogat, a szopráncsillagunkra emlékezve – születésének 89. évfordulóján.  E mellett, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya heti vendégével, Klemen Teréziával beszélget a stúdióban az általa létrehozott, megszervezett Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny mibenlétéről, továbbá szóba került a Házy Erzsébetről írt-szerkesztett könyve, de ma a civil foglalkozásáról, jelenlegi munkájáról, valamint családjáról is mesélt.



Nagy Ibolya az adásban telefonon megkereste Szinetár Miklós rendezőt, aki Érsekújváron az énekverseny zsűrijében foglalt helyett, hogy fejtse ki véleményét annak színvonaláról, a fellépett versenyzőkről; szólott a Házy-könyvről, Házy Erzsébetről, akit legelőször a Gardelli betanította és vezényelte Rossini Ory grófjában rendezett; említette az  Opera aranykorát, melyben Házy Erzsébet művészete kiteljesedett és kitért a  pályán lévő  énekesek kiszolgáltatottságára, nehézségeire; milyen rendkívüli adottságok kellenek az érvényesüléshez. Végül – egy meglepetésként - szóba hozta régi tervét: operettfilmet készül rendezni Lehár Víg özvegyéből, már a forgatókönyv írásának fázisában tart a projekt…



A mai adásban elhangzott zenék voltak:



1. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – Palotás (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - az operett teljes stúdiófelvételének a bemutatója: 1955. május 10., Kossuth Rádió)



 



2. Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (részletek, Qualiton, 1965) a Fővárosi Operettszínház Énekkarát és az MRT szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli.



- Fedora belépője, I. felv.: „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour… /Csók és mámor: ördögi szép találmány, ő rak édes tőrt eléd, és te lépre mégy!..../Hogy mért lenne mennyország egy csalfa csók? Nem látok ebben semmi rációt! Mért kéne könnyek közt remegnünk, egy árva csókért mindig epednünk?...” (Házy Erzsébet, énekkar férfikara)



- Mabel és Tóni: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre…  Gréte-Gréte, miért nem jönnél a rétre? Jöjj, hát édes…!” (Koltay Valéria Rátonyi Róbert)



- Fedora és Mr.X. szerelmi kettőse:Óh, de csodaszép regény ez, sejted-e, a szív mit érez? Vágyod-e a hevét, érzed-e a tüzét, látod-e a szememben, édes?.../ Ez a szív remegve kér,esengve hív! Lobogón, tüzesen, csak a szád keresem, csak a szád, melyet a vágy megrészegít!...” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)



- Finálé (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Rátonyi Róbert, Kishegyi Árpád, énekkar)



 



3. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő  (az operett rádió-keresztmetszetéről).



A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.



A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Sebestyén András.



- Lili és Illésházy gróf szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintem a hófehér kezét, bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy esengem éltető derült tekintetét…/- A szeme ég, a szava éget, elég, ah elég, mert még elégek, szinte kábító, fojtó a lég, elég, ah elég!.../Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen, dús fű selyme legyen nászágyunk és senki ne tudja, ne sejtse hol járunk…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



- Lili dala, III. felv.: Bíborban ég az alkony-ég, lángok lobognak ott fönn a mennyben, lángok lobognak fájó szívemben, ég, minden ég…./Egy férfi képe van a szívem közepébe’ ,szívemnek éjében fénylő sugár, övé a lelkem, érte lobog a szerelmem, árnyékként kísérem, amerre jár!...” (Házy Erzsébet)



- Clarisse és Frédi vidám kettőse, I. felv.: „Hogyha szeretnél engemet, úgy mint én tégedet, összepuszilnám képedet…/Gyere, csókolj meg, szaporán, tubicám, ha megfőztél, most megegyél, de meg ám…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



- Clarisse és Frédi vidám kettőse, II. felv.: „Drágám, engem sose féltsen, drágám, mért is lenne résen, szép asszonyra, ha vigyáz, lehet szeme száz, nem lát… Drágám, bízni kell a nőben, másképp felszarvazza bőven, lóvá tenni érti minden asszony szerető urát.” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



 



4. Lehár Ferenc: A víg özvegy keringő-egyveleg  (a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)



Ezt az adást ma délután újra meghallgathatjuk az ismétlésben, hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán, valamint az internetes elérhetőségeken.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29032018-10-03 11:34:11

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operett adás-sorozata ezen a héten Házy Erzsébet  felvételei közül válogat, a szopráncsillagunkra emlékezve – születésének 89. évfordulóján.  E mellett, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya heti vendégével, Klemen Teréziával beszélget a stúdióban az általa létrehozott, megszervezett Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny mibenlétéről, továbbá szóba került a Házy Erzsébetről írt-szerkesztett könyve, de ma a civil foglalkozásáról, jelenlegi munkájáról, valamint családjáról is mesélt.



Nagy Ibolya az adásban telefonon megkereste Szinetár Miklós rendezőt, aki Érsekújváron az énekverseny zsűrijében foglalt helyett, hogy fejtse ki véleményét annak színvonaláról, a fellépett versenyzőkről; szólott a Házy-könyvről, Házy Erzsébetről, akit legelőször a Gardelli betanította és vezényelte Rossini Ory grófjában rendezett; említette az  Opera aranykorát, melyben Házy Erzsébet művészete kiteljesedett és kitért a  pályán lévő  énekesek kiszolgáltatottságára, nehézségeire; milyen rendkívüli adottságok kellenek az érvényesüléshez. Végül – egy meglepetésként - szóba hozta régi tervét: operettfilmet készül rendezni Lehár Víg özvegyéből, már a forgatókönyv írásának fázisában tart a projekt…



A mai adásban elhangzott zenék voltak:



1. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – Palotás (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - az operett teljes stúdiófelvételének a bemutatója: 1955. május 10., Kossuth Rádió)



 



2. Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (részletek, Qualiton, 1965) a Fővárosi Operettszínház Énekkarát és az MRT szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli.



- Fedora belépője, I. felv.: „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour… /Csók és mámor: ördögi szép találmány, ő rak édes tőrt eléd, és te lépre mégy!..../Hogy mért lenne mennyország egy csalfa csók? Nem látok ebben semmi rációt! Mért kéne könnyek közt remegnünk, egy árva csókért mindig epednünk?...” (Házy Erzsébet, énekkar férfikara)



- Mabel és Tóni: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre…  Gréte-Gréte, miért nem jönnél a rétre? Jöjj, hát édes…!” (Koltay Valéria Rátonyi Róbert)



- Fedora és Mr.X. szerelmi kettőse:Óh, de csodaszép regény ez, sejted-e, a szív mit érez? Vágyod-e a hevét, érzed-e a tüzét, látod-e a szememben, édes?.../ Ez a szív remegve kér,esengve hív! Lobogón, tüzesen, csak a szád keresem, csak a szád, melyet a vágy megrészegít!...” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)



- Finálé (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Rátonyi Róbert, Kishegyi Árpád, énekkar)



 



3. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő  (az operett rádió-keresztmetszetéről).



A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.



A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Sebestyén András.



- Lili és Illésházy gróf szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintem a hófehér kezét, bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy esengem éltető derült tekintetét…/- A szeme ég, a szava éget, elég, ah elég, mert még elégek, szinte kábító, fojtó a lég, elég, ah elég!.../Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen, dús fű selyme legyen nászágyunk és senki ne tudja, ne sejtse hol járunk…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



- Lili dala, III. felv.: Bíborban ég az alkony-ég, lángok lobognak ott fönn a mennyben, lángok lobognak fájó szívemben, ég, minden ég…./Egy férfi képe van a szívem közepébe’ ,szívemnek éjében fénylő sugár, övé a lelkem, érte lobog a szerelmem, árnyékként kísérem, amerre jár!...” (Házy Erzsébet)



- Clarisse és Frédi vidám kettőse, I. felv.: „Hogyha szeretnél engemet, úgy mint én tégedet, összepuszilnám képedet…/Gyere, csókolj meg, szaporán, tubicám, ha megfőztél, most megegyél, de meg ám…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



- Clarisse és Frédi vidám kettőse, II. felv.: „Drágám, engem sose féltsen, drágám, mért is lenne résen, szép asszonyra, ha vigyáz, lehet szeme száz, nem lát… Drágám, bízni kell a nőben, másképp felszarvazza bőven, lóvá tenni érti minden asszony szerető urát.” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



 



4. Lehár Ferenc: A víg özvegy keringő-egyveleg  (a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)



Ezt az adást ma délután újra meghallgathatjuk az ismétlésben, hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán, valamint az internetes elérhetőségeken.


Társművészetek • 12682018-10-02 21:53:59

"KEGYELETI OKOKBÓL HALLGATTUNK, DE ENNEK MOST VÉGE"



VÉLEMÉNY



MAGYAR IDŐK, 2018. OKTÓBER 2. KEDD 10:41 2018. 10. 02. 15:31 Papolczy Gizella



„A Magyar Idők szombati számában Szakács Árpád a cikksorozatának XV. folytatásában felemlegeti a színházakból eltűnt Csurka-darabok fájó hiányát. Előtte, a pénteki számban a Csurka Endre, Csurka Eszter és Csurka Dóra közlése alapján született cikk pedig a hangzatos Vége az örökösödési háborúnak címmel jelent meg. Ebben az áll, hogy a „Csurka gyerekek” által kötött szerződések és az ő intencióik szerint újra játszhatják a színházak Csurka István darabjait.



De vajon a színházak miért nem játszottak eddig Csurka-darabokat? Talán a kormány elhibázott kultúrpolitikája miatt?



Nos nem, hanem azért, mert a „Csurka gyerekek” mindenkit bepereltek, aki akár a legkevesebbet is merészelt Csurka István emlékének megőrzése érdekében tenni. Vegzálták az Írószövetséget, a Fiumei úti temető vezetését, a Polgárok Házát, az Ady Endre Művelődési Házat, a Klebersberg Kulturális Központot, beperelték a Dörner vezette Újszínházat, a Bucz Hunor által vezetett Térszínházat és Ivancsics Ilona Színházát, mert játszották Csurka darabjait. Ki a fene szeret bíróságra járni? Hát levették a repertoárról.”



 […]



"Nem kímélték Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmestert sem, aki a Négy-öt magyar összehajol című Csurka István-emlékkönyv előszavát írta, és az író születésnapjára rendezett emlékestek fényét nemzetileg elkötelezett, neves operaénekesekkel együtt emelte.



Beperelték Gárday Gábor operaénekest, Szakály Sándor történészt, Boros Imre közgazdászt, Kligl Sándor szobrászművészt, Kosaras Péter Ákos történészt, a Medveczky és a Papolczy család több tagját..."



[...]



Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester,

a Magyar Állami Operaház örökös tagja,

P. Reisz Pál, a sümegi ferences rendház házfőnöke,

Papolczy Gizella, a megszüntetett Magyar Fórum szerkesztőbizottságának elnöke



A cikkben hivatkozott Szakács Árpád-cikk:



XV. ELNYOMÁS ÉS RETTEGÉS A SZÍNHÁZAKBAN


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29022018-10-02 13:31:13

Ezen a héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió napi operettműsora, az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján.



 A „Túl az Óperencián” adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Felvidéken élő és onnan érkező Klemen Terézia, aki sok éve lelkes patrónája és szervezője a pozsonyi születésű Házy Erzsébet és a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét szolgáló otthoni és itthoni kulturális rendezvény-sorozatoknak.



A rádió műsorában felcsendülő operettdallamok szerzői és hazai előadóművészei között természetesen most Házy Erzsébet énekfelvételei és Lehár művei kapnak kiemelt hangsúlyt a zenei összeállításban:

 



1. Lehár Ferenc: Éva – nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli) (1975)



2. Johann Strauss: Egy éj Velencében



Szövegét F. Zell és R. Genée írta. Fordította Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel Bródy Tamás. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc.



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00



A mai műsorban elhangzott részletek voltak:




  • Annina belépője és kórus, I. felv.: „Frutti di mare” (Házy Erzsébet, énekkar)



 




  • Négyes a III. felvonásból: „Álarc mögé, maszkok közé… Táncra mostan! Rajta hát!...” (Házy Erzsébet, Zentay Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, énekkara)



 




  • Annina és az Urbinói herceg kettőse, II. felv.: „Eljött az alkalom (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)



 „-Nincs senki más itt és ezért, nos, tárja fel, amit ígért! – Ígértem én? -  Hogy arcát láthatom, csak legyünk egyedül. – Ha ennyi! Vágya teljesül! - Mit látok? Szebb, mint amit vártam! Csodálatos! – Csak nyugalom! – Miért oly kegyetlen, angyalom!  Barbara! Hisz ennél több is volt szava! - Miről beszél? Mi volt szavam, mondja csak! – Azt mondta…- Nos, mit mondottam hát?   - Azt mondta, hogy az alkalmas, s a randevún majd meghallgat. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  - Azt mondta, majd lesz alkalom, meg azt..- azt mondtam, hallgasson! Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /-  Drágalátos Barbara! Szépet hallott rólam ma! Annyit mondhatok. Annyit mondhatok. - Ezzel még nem látom át, kettőnk itt ez hányadán…/-Elszédült, ahogy ápoltam, és sóhajtott, hogy láza van. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt. – Egy csókért lángra lobbantam és Ön… -azt mondtam, hallatlan!  Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /- Drágalátos Barbara!...”




  • Annina és a Urbinói herceg keringő-kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor):



Táncolnak már?... - Igen, ma házibál van nálam….-Táncolhatnánk!  …-Végre, vágyódó karomba zárom! – Táncolni óhajt? Akkor nem bánom, táncoljunk hát! Karoljon át!  - Már robban a vágy! … - Csókot egyet!.. -Táncra fel!...”




  • Vacsora-ötös és szakács dal, II. felv. (Házy Erzsébet, Zentay Anna, losfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor)



-Ketten borulnak vállamra, trallalla-lalala, de szívem vágya csak Barbara… itt együtt az asszony és két szobalánya. Ez jó karnevál! …/- Caramello, mit lebzselsz itt? Tűnj el, az áldóját! Őfensége megbocsát! Vállalom, hogy felszolgálok. Új személyzet. Jót nem állok! /     -Ne menj el, maradj itt!… - Én vagyok a szakács…- No, nézd csak, Pappacoda! …- Nini, Ciboletta! …-Parancsoljanak, bordeaux-i bort!…./-Csiribiri, bumm, a konyhakés, csiribiri bumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem…No de hogyha megkóstolta már, összefut a szájában a nyál…van itt ész, a fogás most kész…”




  • Annina dala:Gúnydal” (Házy Erzsébet, énekkar nőikara)



Egy herceg gazdag, fényes, ha-ha-ha, a palotája fényes, ha-ha-ha… és titkos utakon, tralallala, tralallala, és jár a nők után, megáll a ház előtt, ad nekik szerenádot… /A herceg nagy link, a herceg az nagy link!…/…nászszerenádra készül, ha-ha-ha, fut a nő után… tralallala, tralallala, epedve szól az ének, az ajka csókra áll..”



 



3. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja




  • Angèle belépője: „Boldogság?!.Ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még..”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel Bródy Tamás) („Házy Erzsébet új operettfelvételei” - 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06



4. Az operettből további dalok más stúdiófelvételről szólaltak meg:




  • Farsangi kórus és René belépője: „- Farsang van, vígan áll ma itt  a bál…/-Szép igazán, barátaim, ez a rajongás személyemért!… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, sosincs benne egy garas, a szép lányok csókolnak…” (Baksay Árpád és a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady László) - 1962

  • Fleury belépője: „Konfettifelhő száll, mint a vihar… Jó hírnév, jó modor a fő…” (Honthy Hanna)

  • Basil belépője, I. felv.Szívem szeret, valóság ez, nem álom…” (Feleki Kamill, énekkar férfikara)

  • Fleury és Basil kettőse, II. felv.: „Nagy arszlán volt a kopasz úr… Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)



5. Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) (1965)



 



A délelőtti adás ismétlés ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43432018-10-02 13:30:18

Ezen a héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió napi operettműsora, az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján.



 A „Túl az Óperencián” adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Felvidéken élő és onnan érkező Klemen Terézia, aki sok éve lelkes patrónája és szervezője a pozsonyi születésű Házy Erzsébet és a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét szolgáló otthoni és itthoni kulturális rendezvény-sorozatoknak.



A rádió műsorában felcsendülő operettdallamok szerzői és hazai előadóművészei között természetesen most Házy Erzsébet énekfelvételei és Lehár művei kapnak kiemelt hangsúlyt a zenei összeállításban:

 



1. Lehár Ferenc: Éva – nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli) (1975)



2. Johann Strauss: Egy éj Velencében



Szövegét F. Zell és R. Genée írta. Fordította Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel Bródy Tamás. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc.



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00



A mai műsorban elhangzott részletek voltak:




  • Annina belépője és kórus, I. felv.: „Frutti di mare” (Házy Erzsébet, énekkar)



 




  • Négyes a III. felvonásból: „Álarc mögé, maszkok közé… Táncra mostan! Rajta hát!...” (Házy Erzsébet, Zentay Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, énekkara)



 




  • Annina és az Urbinói herceg kettőse, II. felv.: „Eljött az alkalom (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)



 „-Nincs senki más itt és ezért, nos, tárja fel, amit ígért! – Ígértem én? -  Hogy arcát láthatom, csak legyünk egyedül. – Ha ennyi! Vágya teljesül! - Mit látok? Szebb, mint amit vártam! Csodálatos! – Csak nyugalom! – Miért oly kegyetlen, angyalom!  Barbara! Hisz ennél több is volt szava! - Miről beszél? Mi volt szavam, mondja csak! – Azt mondta…- Nos, mit mondottam hát?   - Azt mondta, hogy az alkalmas, s a randevún majd meghallgat. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  - Azt mondta, majd lesz alkalom, meg azt..- azt mondtam, hallgasson! Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /-  Drágalátos Barbara! Szépet hallott rólam ma! Annyit mondhatok. Annyit mondhatok. - Ezzel még nem látom át, kettőnk itt ez hányadán…/-Elszédült, ahogy ápoltam, és sóhajtott, hogy láza van. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt. – Egy csókért lángra lobbantam és Ön… -azt mondtam, hallatlan!  Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /- Drágalátos Barbara!...”




  • Annina és a Urbinói herceg keringő-kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor):



Táncolnak már?... - Igen, ma házibál van nálam….-Táncolhatnánk!  …-Végre, vágyódó karomba zárom! – Táncolni óhajt? Akkor nem bánom, táncoljunk hát! Karoljon át!  - Már robban a vágy! … - Csókot egyet!.. -Táncra fel!...”




  • Vacsora-ötös és szakács dal, II. felv. (Házy Erzsébet, Zentay Anna, losfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor)



-Ketten borulnak vállamra, trallalla-lalala, de szívem vágya csak Barbara… itt együtt az asszony és két szobalánya. Ez jó karnevál! …/- Caramello, mit lebzselsz itt? Tűnj el, az áldóját! Őfensége megbocsát! Vállalom, hogy felszolgálok. Új személyzet. Jót nem állok! /     -Ne menj el, maradj itt!… - Én vagyok a szakács…- No, nézd csak, Pappacoda! …- Nini, Ciboletta! …-Parancsoljanak, bordeaux-i bort!…./-Csiribiri, bumm, a konyhakés, csiribiri bumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem…No de hogyha megkóstolta már, összefut a szájában a nyál…van itt ész, a fogás most kész…”




  • Annina dala:Gúnydal” (Házy Erzsébet, énekkar nőikara)



Egy herceg gazdag, fényes, ha-ha-ha, a palotája fényes, ha-ha-ha… és titkos utakon, tralallala, tralallala, és jár a nők után, megáll a ház előtt, ad nekik szerenádot… /A herceg nagy link, a herceg az nagy link!…/…nászszerenádra készül, ha-ha-ha, fut a nő után… tralallala, tralallala, epedve szól az ének, az ajka csókra áll..”



 



3. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja




  • Angèle belépője: „Boldogság?!.Ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még..”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel Bródy Tamás) („Házy Erzsébet új operettfelvételei” - 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06



4. Az operettből további dalok más stúdiófelvételről szólaltak meg:




  • Farsangi kórus és René belépője: „- Farsang van, vígan áll ma itt  a bál…/-Szép igazán, barátaim, ez a rajongás személyemért!… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, sosincs benne egy garas, a szép lányok csókolnak…” (Baksay Árpád és a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady László) - 1962

  • Fleury belépője: „Konfettifelhő száll, mint a vihar… Jó hírnév, jó modor a fő…” (Honthy Hanna)

  • Basil belépője, I. felv.Szívem szeret, valóság ez, nem álom…” (Feleki Kamill, énekkar férfikara)

  • Fleury és Basil kettőse, II. felv.: „Nagy arszlán volt a kopasz úr… Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)



5. Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) (1965)



 



A délelőtti adás ismétlés ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43422018-10-01 22:09:19

Írtam, hogy a rádió hangarchívumában több mint negyven operett stúdiófelvételén hallhatjuk Házy Erzsébet gyönyörű énekhangját.  Ehhez hozzáteszem: teljes és/vagy keresztmetszet-operettfelvételek  - ezeket a topicban sorra bemutattam évekkel ezelőtt, a Házy Erzsébet összes rádiófelvétele leírásában.  Ugyanakkor – ha azt számszerűsítenénk, hogy összesen mennyi dal, ária, kettős, jelenet, együttes „feléneklése” fűződik Hozzá - ,  a rádió hangarchivumában több száz cím található a neve mellett. (Tanúsíthatom, hiszen alkalmam volt személyesen kutatni a Rádió hangtárában évtizedekre visszamenően a Házy Erzsébetre vonatkozó dokumentációt.)  Ezt erősítette meg Nagy Ibolya is, amikor az említett nagyságrendű számot hozta fel arra vonatkozóan, milyen könnyű s egyben nehéz dolga van ha Házy Erzsébet rádiófelvételei közül ki kell választania az adásba kerülő operettszámot; melyiket, mit, mennyit, miből?...


Olvasói levelek • 112912018-10-01 12:44:35

Az ünnepléshez magam is csatlakozom: a Café Momus-nek és Szerkesztőségnek  köszönetet mondok fennállásának, működésének két évtizedéért,  és azoknak a személyeknek is (olvasók, beírók, szerkesztők) akik hosszú éveken át rendületlenül kitartottak és továbbra is hűségesen kitartanak az első komolyzenei internetes magazin mellett-, s főleg, akik napi rendszeres látogatói a portálnak.  Csak így tovább!!!  Még soká-soká gyümölcsözzön köztünk ez a tartalmas, hasznos együttműködés a Momus közösségi oldalán is, az internetes hozzáférési lehetősége által!


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43412018-10-01 12:09:03

Ma, október elsején, Házy Erzsébet születésnapját ünnepeljük; ünnepeltük évtizedek óta ezen a napon, azonban dokumentáltan bizonyítani sikerült, nem ma, hanem szeptember 30-án született a magyar szopráncsillag.



Erről az új tényről is szó esik majd ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában, melynek meghívott vendége a stúdióban Klemen Terézia 



– akivel a szerkesztő-műsorvezető beszélget:



Nagy Ibolya: „Vendégem mottója és célja: ápolni Lehár Ferenc és Házy Erzsébet emlékét!

A párkányi születésű, Révkomáromban élő Klemen Terézia neve ismerősen cseng a helyi közélet berkeiben…. 2012-ben megalapította a Lehár Ferenc Polgári Társulást, majd két évvel később a Szlovákiai Civil Becsületrendet. Ez utóbbi égisze alatt szervezik meg a nemzetközi Házy Erzsébet énekversenyt…. Klemen Terézia boldogan jött rádiónkba, és osztotta meg egészen friss élményeit, az idei, 2018-as énekverseny eseményeiről, és persze a könyvről is, melynek bevételét, teljes egészében az énekverseny életben tartására fordítja.”  Házy Erzsébet emlékének szentelt könyv: Klemen Terézia: Az évszázad Manonja (2018)



A mai adásnapon Klemen Terézia részletesen szólott az általa megálmodott, megszervezett és megvalósított eddigi három Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyről, melyeknek a szlovákiai Érsekújvár adott otthont…



Nagy Ibolya már a tegnapi műsorában felvezette Házy Erzsébet rádiófelvételeit, mikor két részlet hangzott el Jacobi LeányvásárábólMa egy Lehár- és egy Millöcker- operettnek a részletei  kaptak helyet az adásban.  A rádió hangarchívumában több mint negyven operett stúdiófelvételén hallhatjuk Házy Erzsébet gyönyörű énekhangját, lesz miből bőven bejátszani újabb és újabb szép dalokat Házytól (persze az operafelvételei most kissé a háttérbe szorulnak - a tematikából adódóan.)



Lehár Ferenc: A mosoly országa



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29

/operett két részben/



Magyar szöveg: Harsányi Zsolt



Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)



Vezényel: Bródy Tamás


Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György. Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:

Lichtenfels gróf – Balázs István

Liza, a leánya _ Házy Erzsébet

Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa

Szu Csong herceg – Simándy József

Mi, a húga – Kalmár Magda

Csang, a nagybátyjuk – Radnay György

Hadfaludy Feri – Bende Zsolt

Fu Li, követségi titkár – Szatmári István

Főajtónálló – Börzsönyi Mihály




  • Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara):



„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”  „- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél: Eljő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felé száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív,mégis arra hív, arra hív!




  • A III. felvonás részletei; a finálé (Házy Erzsébet, Simándy József, Kalmár Magda, Bende Zsolt – dialógus (próza) és ének



Szu-Csong és Liza jelenete: „... - Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát?  Szólj!... "



Szu-Csong: Mit tettem én?! …  Volt egy bűvös lány, boldog napsugár, melyre szívem  mind hiába vár… Szegény Szu-Csong!… Szegény Szu-Csong”…



Liza és Szu-Csong búcsúkettőse (Házy Erzsébet, Simándy József)



Szu-Csong: „Vágytam egy nő után, egy nő után! Kergett a vágy…”



Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon, akármilyen harc.  Mögötte könnyezik a szívem. Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más. Mögötte fájjon akármilyen harc, mögötte könnyezik a szívem. De hogy itt benn mi fáj. Azt nem tudja más.” (Simándy József)



Mi és Feri búcsúja egymástól  - prózában (Kalmár Magda, Bende Zsolt)



Finálé: „Drága húgocskám… nézz rám szegény, nem sírok én… Jobb így talán mosoly ország. (Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt)



 



Carl Millöcker - Theo Mackeben: Dubarry



Rádiós bemutató (keresztmetszet): 1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: 



Magyar szöveg: Lakatos László

A versek fordítója: Szenes Andor



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás



- Jeanne dala, II. felv.: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, s a pillanat, mely elszalad… /Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem. Mindegy nekem, ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen. Akármi lesz, akárki lesz, öleljen forrón szívéhez. Mindegy nekem, ki lesz velem, király vagy koldus, enyém legyen!...” (Házy Erzsébet)



- Jeanne és René kettőse, I. felv.: „A május ránk talált… /Oly szép az éj, a szív remél…/Ó, jöjj ne várj, a holdsugár…/Ne játssz a tűzzel! Vigyázz! Vigyázz!     (Házy Erzsébet, Kónya Sándor)



-  Margot és Brissac vidám kettőse, I. felv.: „Egy a fő, egy a fő, ezt a csókot várja ő. Ennyi az egész…” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, énekkar)



- Margot és Brissac vidám kettőse, III. felv.: „Van egy kis időm, hát imádlak én!...” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor)



 



A délelőtt 9 és 10 óra között sugárzandó adás ismétlése mindig aznap 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban (és online az internetes oldalán is: www.dankoradio.hu)


Simándy József - az örök tenor • 5502018-10-01 12:06:26

A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Túl az Óperencián") részletek hangzottak el ebből az operettből is - ismétlés délután hat és hét óra között a rádió hullámhosszán, de az internetes elérhetőségen  (www.dankoradio.hu) is meghallgatható az adás:



Lehár Ferenc: A mosoly országa



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29

/operett két részben/



Magyar szöveg: Harsányi Zsolt



Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)



Vezényel: Bródy Tamás


Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György. Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:

Lichtenfels gróf – Balázs István

Liza, a leánya _ Házy Erzsébet

Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa

Szu Csong herceg – Simándy József

Mi, a húga – Kalmár Magda

Csang, a nagybátyjuk – Radnay György

Hadfaludy Feri – Bende Zsolt

Fu Li, követségi titkár – Szatmári István

Főajtónálló – Börzsönyi Mihály




  • Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara):



„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”  „- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél: Eljő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felé száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív,mégis arra hív, arra hív!




  • A III. felvonás részletei; a finálé (Házy Erzsébet, Simándy József, Kalmár Magda, Bende Zsolt – dialógus (próza) és ének



Szu-Csong és Liza jelenete: „... - Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát?  Szólj!... " (Házy, Simándy)



Szu-Csong: Mit tettem én?! …  Volt egy bűvös lány, boldog napsugár, melyre szívem  mind hiába vár… Szegény Szu-Csong!… Szegény Szu-Csong”…(Simándy)



Liza és Szu-Csong búcsúkettőse (Házy, Simándy)



Szu-Csong: „Vágytam egy nő után, egy nő után! Kergett a vágy…”



Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon, akármilyen harc.  Mögötte könnyezik a szívem. Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más. Mögötte fájjon akármilyen harc, mögötte könnyezik a szívem. De hogy itt benn mi fáj. Azt nem tudja más.” (Simándy)



Mi és Feri búcsúja egymástól  - prózában (Kalmár Magda, Bende Zsolt)



Finálé: „Drága húgocskám… nézz rám szegény, nem sírok én… Jobb így talán mosoly ország. (Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt)



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29012018-10-01 11:48:00

Ma, október elsején, Házy Erzsébet születésnapját ünnepeljük; ünnepeltük évtizedek óta ezen a napon, azonban dokumentáltan bizonyítani sikerült, nem ma, hanem szeptember 30-án született a magyar szopráncsillag.



Erről az új tényről is szó esik majd ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában, melynek meghívott vendége a stúdióban Klemen Terézia 



– akivel a szerkesztő-műsorvezető beszélget:



Nagy Ibolya: „Vendégem mottója és célja: ápolni Lehár Ferenc és Házy Erzsébet emlékét!

A párkányi születésű, Révkomáromban élő Klemen Terézia neve ismerősen cseng a helyi közélet berkeiben…. 2012-ben megalapította a Lehár Ferenc Polgári Társulást, majd két évvel később a Szlovákiai Civil Becsületrendet. Ez utóbbi égisze alatt szervezik meg a nemzetközi Házy Erzsébet énekversenyt…. Klemen Terézia boldogan jött rádiónkba, és osztotta meg egészen friss élményeit, az idei, 2018-as énekverseny eseményeiről, és persze a könyvről is, melynek bevételét, teljes egészében az énekverseny életben tartására fordítja.”  Házy Erzsébet emlékének szentelt könyv: Klemen Terézia: Az évszázad Manonja (2018)



A mai adásnapon Klemen Terézia részletesen szólott az általa megálmodott, megszervezett és megvalósított eddigi három Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyről, melyeknek a szlovákiai Érsekújvár adott otthont…



Nagy Ibolya már a tegnapi műsorában felvezette Házy Erzsébet rádiófelvételeit, mikor két részlet hangzott el Jacobi Leányvásárából. Ma egy Lehár- és egy Millöcker- operettnek a részletei  kaptak helyet az adásban.  A rádió hangarchívumában több mint negyven operett stúdiófelvételén hallhatjuk Házy Erzsébet gyönyörű énekhangját, lesz miből bőven bejátszani újabb és újabb szép dalokat Házytól (persze az operafelvételei most kissé a háttérbe szorulnak - a tematikából adódóan.)



Lehár Ferenc: A mosoly országa



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29

/operett két részben/



Magyar szöveg: Harsányi Zsolt



Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)



Vezényel: Bródy Tamás


Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György. Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:

Lichtenfels gróf – Balázs István

Liza, a leánya _ Házy Erzsébet

Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa

Szu Csong herceg – Simándy József

Mi, a húga – Kalmár Magda

Csang, a nagybátyjuk – Radnay György

Hadfaludy Feri – Bende Zsolt

Fu Li, követségi titkár – Szatmári István

Főajtónálló – Börzsönyi Mihály




  • Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara):



„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”  „- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél: Eljő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felé száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív,mégis arra hív, arra hív!




  • A III. felvonás részletei; a finálé (Házy Erzsébet, Simándy József, Kalmár Magda, Bende Zsolt – dialógus (próza) és ének



Szu-Csong és Liza jelenete: „... - Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát?  Szólj!... "



Szu-Csong: Mit tettem én?! …  Volt egy bűvös lány, boldog napsugár, melyre szívem  mind hiába vár… Szegény Szu-Csong!… Szegény Szu-Csong”…



Liza és Szu-Csong búcsúkettőse (Házy Erzsébet, Simándy József)



Szu-Csong: „Vágytam egy nő után, egy nő után! Kergett a vágy…”



Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon, akármilyen harc.  Mögötte könnyezik a szívem. Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más. Mögötte fájjon akármilyen harc, mögötte könnyezik a szívem. De hogy itt benn mi fáj. Azt nem tudja más.”



Mi és Feri búcsúja egymástól  - prózában (Kalmár Magda, Bende Zsolt)



Finálé: „Drága húgocskám… nézz rám szegény, nem sírok én… Jobb így talán mosoly ország. (Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt)



 



Carl Millöcker - Theo Mackeben: Dubarry



Rádiós bemutató (keresztmetszet): 1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: 



Magyar szöveg: Lakatos László

A versek fordítója: Szenes Andor



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás



- Jeanne dala, II. felv.: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, s a pillanat, mely elszalad… /Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem. Mindegy nekem, ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen. Akármi lesz, akárki lesz, öleljen forrón szívéhez. Mindegy nekem, ki lesz velem, király vagy koldus, enyém legyen!...” (Házy Erzsébet)



- Jeanne és René kettőse, I. felv.: „A május ránk talált… /Oly szép az éj, a szív remél…/Ó, jöjj ne várj, a holdsugár…/Ne játssz a tűzzel! Vigyázz! Vigyázz!     (Házy Erzsébet, Kónya Sándor)



-  Margot és Brissac vidám kettőse, I. felv.: „Egy a fő, egy a fő, ezt a csókot várja ő. Ennyi az egész…” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, énekkar)



- Margot és Brissac vidám kettőse, III. felv.: „Van egy kis időm, hát imádlak én!...” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor)



 



A délelőtt 9 és 10 óra között sugárzandó adás ismétlése mindig aznap 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban (és online az internetes oldalán is: www.dankoradio.hu)



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 29002018-09-30 17:48:26

Két Jacobi-operettből hallottunk részleteket a Dankó Rádió ma délelőtti, „Túl az Óperencián” adásában :



a Leányvásárból énekelt



- Kalmár Magda (Lucy dala: „Tele van az élet rejtelemmel, ide-oda hány a tengerár! Tele van a lelkem érzelemmel, ragyog a szívembe napsugár!”)  -  az MRT szimfonikus zenekarát Nagy Ferenc vezényli



- Házy Erzsébet és Palcsó Sándor (Bessy és Fritz kettőse a 2. felvonásból: „Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!? … Na de méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul…”



- Házy Erzsébet és Palcsó Sándor (Bessy és Fritz kettőse a 3. felvonásból –Jenki-kuplé: Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ő, egy pálinkásboltot, au, jesz!...” (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - 1964. július 18., Kossuth Rádió)





Pitti Katalin a Sybillből énekelt:




  • Illúzió a szerelem” (km. Csurja Tamás,  az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Makláry László)

  • Dal a hercegnőről (km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkarának férfikara)



A Sybill  teljes stúdiófelvételéről pedig egy részlet hangzott el:




  • Négyes (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) –1962. január 10., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00)  „ Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…”



A héten ma utoljára volt a Dankó Rádió vendége a Béres-djjal és a Magyar Kultúra lovagja  elismeréssel kitüntetett zongora- és orgonaművész, zongorakísérő, Hegedűs Valér, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya folytatott igen érdekes beszélgetést.



 A mai adás Liszt VIII. Magyar Rapszódiájának dallamaival zárult: a zongorán Hegedűs Valér játszott, aki a heti műsorsorozatban több Lisz-művet zongorázott a rádióban bejátszott felvételein (Erdőzsongás; Esz-dúr zongoraverseny…). Megjegyzem, tegnap este élőben is szerencsém volt  Hegedűs Valér zongorajátékát élvezni, mások mellett egy Liszt-darabot adott elő virtuóz technikával: Lenau versére komponált "Puszta keserve"; Albertfalva Közösségi Ház, 2018. szeptember 29. - a Csák József operaénekes vezette ének-közösség koncertjén ezúttal mint zongorakísérő szerepelt).



Ezt a délelőtti adást hamarosan - 18 és 19 óra között - ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségén is, a  www.dankoradio.hu oldalon.

 


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5882018-09-30 16:33:36

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



Bessy és Fritz vidám kettőse – a III. felv. jelenete



1. vers



Bessy:



Lassan uram, édes uram, miért oly mohó,

Kár e nagy sietés.

Hát hol marad az udvarias bók, sima szó,

Kézcsókra kész bevezetés.



Fritz:



Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz,

Nincs hozzá élő szavam.

Lázban ég és nem vigyázva

Szenvedély, ha megrohan.



Bessy:



Na, de, méltóságos úr!

Nem szokás ölelni ily vadul.



Fritz:



Mert a Méltóságos úr



Bessy:



Túlon túl dúl-fúl.

 



2. vers



Fritz:



Nem megyek el én,

Amíg csókot nem ád,

Vágyam ég, mint a szén.

Átölelem édes, aranyos derekát,

A leckét jól tudom én!



Bessy:



Tréfa ide, tréfa oda,

Nem járja ám,

Ugrálni, mint egy bolond!

Látja, miért nem hallgat engem?

Minden leckét rosszul mond.



Fritz:



Mert a méltóságos úr

asszonyt ölel ily vadul.



Együtt:



Mert méltóságos úr,

Túlon túl dúl-fúl.


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5872018-09-30 16:01:37

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



Bessy és Fritz vidám kettőse, III. felv.



Jenki-dal (kuplé)



1. vers



Fritz:



Volt valahol, élt valahol

Egy aranyos nő,

Róla e dalban sok szó lesz,

Yorkba bemegy és nyitott egy

Boltot is ott ö,

Egy pálinkás-boltot, au, jesz.

Járt oda majd mindenki,

Tiz jenki, száz jenki,

Gazdag és szegény,

És az italt öt pintig

Hörpintik ők,

S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt

Félti a lányt mindenki,

Tiz jenki, száz jenki,

Ifjú és a vén,

Erkölcs itt az erény,

Mindenkit jellemzi,

És a leány férjhez nem mén,

Ó szegény.



2. vers



Bessy:



Csak hamarán gazdag a lány,

Jól megy a kis bolt.

Házat is épít, való ez.

Cifra terem, pince, verem,

Nyolc szoba is volt,



És hálóterme is. Au, jesz!

Járt oda majd mindenki,

Tiz jenki, száz jenki,

Gazdag és szegény,

És az italt öt pintig,

Hörpintik ők,

Kis csapatuk mindegyre nőt. Sőt

Mindegyikük hoz jenkit,

Tiz jenkit, száz jenkit,

Nincs itt holt idény,

Náluk fő az erény



Mindenkit jellemzi,

És a leány férjhez nem mén,

Ó szegény.



3. vers



Fritz:



Múlik egy év, meg sok egyéb,

És a derék nő

Borzasztó nagy titkot érez,

Bús a regény, bús a szegény,

És a baját ő

Százhúsznak súgja meg, jé, jesz!

Járt oda majd mindenki,

Tiz jenki, száz jenki.

Gazdag és szegény,

És az italt öt pintig

Hörpintik ők,

Kis csapatuk mindegyre nőtt. Sőt

Megszületett gyorsan az

Uj jenki, kis jenki,

Izmos kis legény,

És ha ordítja: apám,

Megfordul száz jenki,

Jót mosolyog mindenki

Ifjú és vén. 



4. vers



(a zenekari játék után dalszöveg ismétlés, majd a refrén együtt:)



Bessy:



Járt oda majd mindenki,



Fritz:



Tiz jenki,



Bessy



Száz jenki,



Fritz:

Gazdag és szegény,



Bessy:



És az italt öt pintig

Hörpintik ők,

S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt



Együtt:



Félti a lányt mindenki,

Tiz jenki, száz jenki,

Ifjú és a vén,

Erkölcs itt az erény,

Mindenkit jellemzi,

És a leány férjhez nem mén,

Ó szegény.


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5862018-09-30 15:39:29

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



Bessy és Fritz vidám kettőse, II. felv.



„Dzsilolo”



1. vers:



Bessy:



Történt hajdanán,

Hogy egy hottentotta lány

Párizsba ment a kis bohó!



Fritz:



Gilolo, gilolo, gilolo 



Bessy:

Oly szörnyen szegény,

Derekán egy kis kötény,

Több éppenséggel semmi, ó!



Fritz:



Gilolo, gilolo, gilolo 



Bessy:

Csak ment, mendegélt,

Egy kukkot sem beszélt,

Csupán az utcasarkon posztoló...



Fritz:

...gilolo, gilolo, gilolo...



Bessy:

...rendőr úr előtt,

Ki rendre inti őt,

Monta hottentottául:

Gilolo!



Együtt (refrén:)



Nincsen több ily csoda

Gazella-termet,

A fekete Afrika ölében 

Termett ez!

Tűz folyik erében,

Hajának ében fürtje lengedez!

Ha,ha,ha

Szép szeme sötétje csillog,

Ha mosolyog, fogsora 

fehérje villogó,

S van neki kicsinyke köténye,

Gilolo!

 



2. vers



Bessy:

Bár múlt az idő,

Soha nem tanult meg ő

Egy szót sem franciául, ó!



Fritz:

...gilolo, gilolo, gilolo...



Bessy:

Ma már nem szegény,

Tele pénzzel a kötény,

S alatta habselyem trikó!



Fritz:

...gilolo, gilolo, gilolo...



Bessy:

Csak megy, mendegél,

Egy kukkot sem beszél,

S ha férfinép utána fordul, ó...



Fritz:

...gilolo, gilolo, gilolo...



Bessy:

Kacéran csak int,

És rögtön érti mind,

A szót hottentottául:

Gilolo!



Együtt (refrén:)



Nincsen több ily csoda

Gazella-termet,

A fekete Afrika ölében 

Termett ez!

Tűz folyik erében,

Hajának ében fürtje lengedez!

Ha,ha,ha

Szép szeme sötétje csillog,

Ha mosolyog, fogsora 

fehérje villogó,

S van neki kicsinyke köténye,

Gilolo!


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5852018-09-30 15:04:34

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



 Lucy belépője



1. vers



De nagyot iramodtam,

Amíg ide jutottam

A meredeken és a sűrűn át!

Egyenesen előre,

Falusi levegőre,

Oda, ahol a szemünk

Oly messze lát!

Falusi szelek szállnak,

Tovarepül a bánat,

A faluban az élet oly vidám!

A falu csupa ének,

Dalolnak a legények,

Dalol a kicsi kisleány,

Falun az élet oly vidám!



(Refrén:)

Óh, mily szép:

Völgy ölén, rét füvén

Nem gyötör se bál, se zsúr,

Messze mind a frakkos úr!

Pillangó, vadvirág, lombos ág,

Felhő száll az égen át,

Csodás, mesés világ!



2. vers:



Ha a faluban élnék,

Én sohase henyélnék,

Hanem amire rám köszönt a nap,

A falu füve selymén a teheneket fejném,

Hajamon a virágos nagy kalap!

Falusi liba lennék,

Sok pirosítót tennék,

A falusi legényt hódítanám!

S ha közeleg az este,

Valahol a füzesbe'

Valaki, tudom, várna rám, 

Falun az élet oly vidám!



(Refrén:)

Óh, mily szép:

Völgy ölén, rét füvén

Nem gyötör se bál, se zsúr,

Messze mind a frakkos úr!

Pillangó, vadvirág, lombos ág,

Felhő száll az égen át,

Csodás, mesés világ!


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 5842018-09-30 14:57:38

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



„Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája…”



Lucy és Tom szerelmi kettőse, II. felv.



Kapcs. a 44. sorszámhoz - pontosítva újra leírom a dalszöveget



1. vers:



Tom:



Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája,



Királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt!



Lucy:



Ha lennék egy szerelmes, édes legénynek a párja,



De szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák!



Tom:

Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék!

Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék!



Lucy:

Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném!



Tom:

Behunyva a szemem...



Lucy:

Reszketne a kezem...



Együtt:

Az ajkát érezném!



2. vers: 



Lucy:



Virágos kis kertemben várom virággal a párom,



Halk léptekkel jön majd felém, az álmok csodás éjjelén.



Tom:



A rózsámat majd megtalálom, de szép lesz az álmom.



Az ajtómon halkan be jő, átkarol, megcsókol ő!



Lucy:



Ha jönne a legény a tavasz illat idején, elibe elmennék.



Ha jönne a legény, fekete fény tüzes szemén, csak az övé lennék



Tom:



Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném!



Lucy:



Behunyva a szemem,



Tom:



Reszketne a kezem



Együtt:



Az ajkát érezném!....



Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája,



De szép volna, szép a világ, és az álmok tündércsodás!



 



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43402018-09-29 22:44:38

Holnap reggel ismét láthatjuk Házy Erzsébet portréfilmjét az M3 csatornán!



2018. szeptember 30. vasárnap 07:20 - 08:20



"Egy hang és néhány maszk



Házy Erzsébet műsora



Portréfim  (1978) (60')



Házy Erzsébet (1929 - 1982) operaénekessel és Kórodi András karmesterrel beszélget Antal Imre a művésznő pályafutásáról.



A műsorban elhangzik:



Johann Strauss: A denevér - Adél dala;



Purcell: Dido és Aeneas - Dido áriája;



Gluck: Orfeusz - Ámor áriája;



Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - Serpina áriája;



Mozart: Figaro házassága - Cherubino áriája;



Gounod: Faust - Margit áriái: A thulei király balladája; Ékszerária;



Puccini: Manon Lescaut - Manon áriája;



Ránki György: Az ember tragédiája - Éva és az Úr hangja;



Gershwin: Porgy és Bess - Clara bölcsődala;



Bizet: Carmen - Carmen kártyaáriája;



 Kodály Zoltán: Rossz feleség (anya-lánya) ;



Petrovics Emil: Lysistrate



 


Operett, mint színpadi műfaj • 37112018-09-29 12:21:37

 



"Hogy volt?!"



Duna TV, 2018. szeptember 30. vasárnap 04:25 - 05:25 (ism.)



Primadonna, szubrett, bonviván régen és most



(2018) (60')



"Hogy volt?!... Ünnepelt hősök, bájos mesefigurák, gyönyörű ruhaköltemények, virághegyek, pezsgő a cipőből, pletykák, turnék, próbák és csillogás. Ezt gondolja a néző, az operettet szerető és az operett-tagadó közönség az egyre népszerűbb zenés műfaj „frontembereiről”. A mai Hogy voltban leszállnak közénk a primadonnák, ránk mosolyognak a múlt század fordulóján és a mai színpadokon is hódító bonvivánok, megnevettetnek a szubrettek, és sok zenével, történettel újra elvarázsol mindenkit a magyar operett. Jól ismert melódiák, színészek és történetek az archívumból és a meghívott művészektől."



Vendégeink: Oszvald Marika, Domonkos Zsuzsa, Peller Károly, Benkóczy Zoltán, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Szendy Szilvi és Jankovits József.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28992018-09-29 12:04:03

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  adása elején – vélhetően Richard Bonynge karmesternek a mai, 88. születésnapjára időzítve – csendült fel A hollandi menyecske című Kálmán Imre-operettből a nyitány az Ő vezénylete alatt játszó Szlovák Rádió Szimfonikus zenekar tolmácsolásában.



Ez a részlet rajta van a  NAXOS kiadónál 2005-ben megjelent Kalman: Die Csárdásfürstin - CD-n, annak egyik függelékeként (további zenekari számok kerültek még a lemezre: A cigányprímásból, a Farsang tündéréből és az Ördöglovasból.)



 Excerpt,  Kalman: Das Hollandweibchen




  • Slovak Radio Symphony Orchestra

  • Richard Bonynge

  • Recorded: 22-23 September 2003

  • Recording Venue: Slovak Radio Concert Hall, Bratislava



Kalman: Die Csárdásfürstin




  • Yvonne Kenny, Michael Roider, Mojca Erdmann, Karl Michael Ebner, Marko Kathol, Heinz Holecek

  • Slovak Philharmonic Choir and Radio Symphony Orchestra, Richard Bonynge

  • Release Date: 3rd Feb 2005

  • Catalogue No: 8660105-06

  • Label: Naxos

  • Series: Opera Classics

  • Length: 1 hour 53 minutes



Megjegyzem, a Dankó Rádióban szívesen hallgatnám meg A hollandi menyecske magyar nyelven is hozzáférhető dalait, melyeket a Magyar Rádióban vettek fel: László Margit, Korondy György, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád énekel, az MRT Énekkarát és szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényli.



Ennek a stúdiófelvételnek a bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1967. szeptember 3-án, 14.22 – 15.00 óra között -  egy másik Kálmán-operettből, a Tatárjárásból is felvett részletekkel együtt.  



 



Mellesleg a délelőtti operettműsorban részleteket hallhattunk Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjéből László Margit, Melis György és Kishegyi Árpád énekével (km. az MRT Énekkara és Szimfoniksu Zenekara, vezényel: Blum Tamás); a Kán-kán pedig a Miskolci Szimfonikus Zenekar felvételéről hangzott el, vezényelt: Kovács László.



Ez az adás ma délután hat és hét óra között megismétlésre kerül a Dankó Rádióban.


A nap képe • 20972018-09-29 12:01:51

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  adása elején – vélhetően Richard Bonynge karmesternek a mai, 88. születésnapjára időzítve – csendült fel A hollandi menyecske című Kálmán Imre-operettből a nyitány az Ő vezénylete alatt játszó Szlovák Rádió Szimfonikus zenekar tolmácsolásában.



Ez a részlet rajta van a  NAXOS kiadónál 2005-ben megjelent Kalman: Die Csárdásfürstin - CD-n, annak egyik függelékeként (további zenekari számok kerültek még a lemezre: A cigányprímásból, a Farsang tündéréből és az Ördöglovasból.)



 Excerpt,  Kalman: Das Hollandweibchen




  • Slovak Radio Symphony Orchestra

  • Richard Bonynge

  • Recorded: 22-23 September 2003

  • Recording Venue: Slovak Radio Concert Hall, Bratislava



Kalman: Die Csárdásfürstin




  • Yvonne Kenny, Michael Roider, Mojca Erdmann, Karl Michael Ebner, Marko Kathol, Heinz Holecek

  • Slovak Philharmonic Choir and Radio Symphony Orchestra, Richard Bonynge

  • Release Date: 3rd Feb 2005

  • Catalogue No: 8660105-06

  • Label: Naxos

  • Series: Opera Classics

  • Length: 1 hour 53 minutes



Megjegyzem, a Dankó Rádióban szívesen hallgatnám meg A hollandi menyecske magyar nyelven is hozzáférhető dalait, melyeket a Magyar Rádióban vettek fel: László Margit, Korondy György, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád énekel, az MRT Énekkarát és szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényli.



Ennek a stúdiófelvételnek a bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1967. szeptember 3-án, 14.22 – 15.00 óra között -  egy másik Kálmán-operettből, a Tatárjárásból is felvett részletekkel együtt.  


Joan Sutherland - La Stupenda • 1092018-09-29 11:08:26

Joan Sutherland & Richard Bonynge Bel Canto Award


Belcanto • 9122018-09-29 11:05:50

Joan Sutherland & Richard Bonynge Bel Canto Award


Házy Erzsébet művészete és pályája • 43392018-09-29 09:13:01

Ma délelőtt a DunaWorld csatornán láthatjuk ismét



2018. szeptember 29. szombat 11:15 - 12:50



„És akkor a pasas…”



Magyar játékfilm (1966) (95')



 Szereplők: Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán, Psota Irén, Törőcsik Mari, Házy Erzsébet, Görbe János, Kálmán György, Márkus László, Alfonzó, Pongrácz Imre



Rendezte: Gertler Viktor


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28982018-09-28 17:31:36

Három hónap után  ismét hallhatunk pompás számokat ebből az operettből a Dankó Rádió hamarosan kezdődő  - (18.04 -19.00).operettműsorában (a déletti adás ismétlése): 



Franz von Suppé: Pajkos diákok



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39



Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Breitner Tamás

Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Cserés Miklós dr.



Szereposztás:



Geier, tőkepénzes – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)

Frinke Léni, pincérlány – Szirmay Márta (Béres Ilona)

Anton, asztaloslegény – Bartha Alfonz (Somogyvári Pál)

Lizi, szerelmese – Erdész Zsuzsa

Brand, diák – Bende Zsolt (Mécs Károly)

Fleck, diák – Palcsó Sándor (Márkus László)

Kocsmáros – Csákányi László

Három néni – Bakó Márta, Kőműves Erzsi, Vándory Margit

Két diák – Verdes Taamás, Verebély Iván



Részletek:




  • Nagyszabású, kóruskíséretes jelenet, amely hatalmas keringő-együttessé fejlődik: (Erdész Zsuzsa, Szirmay Márta,Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, énekkar) „…Kopp-kopp!, kopp-kopp!, kopp-kopp! --- egyszer az ítélet fejedre száll! ---kopp-kopp!, kopp-kopp!, kopp-kopp! --- Javulj meg Geier, ha van benned ész, és iparkodj jól, mibe kerül a vész, siess, hogy el ne késs!...”

  • Jelenet és együttes: „Ugye bár látni már, hogy ahányan vagyunk mind, pénzre fittyet hányunk itt…” (Palcsó Sándor, énekkar)

  • Anton és Lizi szerelmi búcsúkettőse (Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz,  énekkar)   „Búcsút venni… útra kelni… ó, fájó kín…válniválni… útra kelni….Ó, én árva, életem nélküled semmit nem ér… ha kell, esküszöm rája. egyetlen célom csak Te vagy! Száll a nyár, száll az ősz, s párod már visszatér. két szív boldog álma új életre kél. A sors szép virága az élő remény, leszel még szép mennyasszony és én vőlegény! Higgyed el, te drága, te drága!.... - Szép reménysugár, szívemre szállj, reám találj!.../ Kórus: Gaudeamus igitur…/ … Várj! Csókod boldogít!.... Drágám, áldjon ég!”

  • Kórusegyüttes

  • Frinke Léni dala: (Szirmay Márta, énekkar) "Várjunk még a teltkorsóval!… /Ugye, mindegyiktek várja, hogy kit rágok, mint a szú?…. /Uramisten, uramisten,  hogy mily félreismert zseni! Uramisten, uramisten,  hogy mily félreismert zseni!....”

  • Finálé – Erdész Zsuzsa, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, énekkar:„Koccintsunk rá! Igyunk, igyunk…„Gaudeamus igitur…”


Lehár Ferenc • 6382018-09-28 13:31:55



KÁRPÁTI ÉS FIA ANTIKVÁRIUM (ANTIQUARIUM HUNGARICUM)



42. Könyv- és kézirat árverés



2018. 10. 17. SZERDA 17:00



Lehár [Antal]: Kézi lőfegyverek lövésügye.



Katalógus. 159. tétel



Komárom, 1911. Spitzer 2 lev+ 131 l. (címlapja hiányzik!)

Oszk 0. Báró Lehár Antal (1876-1962) katonatiszt, a zeneszerző Lehár Ferenc öccse. A nyugat-magyarországi felkelés megszervezője, később IV. Károly visszatérési kísérletének katonai vezetője.

Kopottas, feliratos, kiadói félvászon kötésben, jó állapotban



KIKIÁLTÁSI ÁR: 4 000 HUF


Operett, mint színpadi műfaj • 37102018-09-28 10:13:13

Pontosan ezt várnám én is!  Ritka kivételek: mindig örültem, ha az "operettesek" közé meghívtak vagy darabra szerződtettek vendég operaénekes művészeket. 



Pl. Pitti Patalin, Kolonits Klára, Sudár Gyöngyvér, Csonka Zsuzsa, Sáfár Mónika, Bende Zsolt,  Kovácsházi István, Nyári Zoltán, - vagy napjainkban Boncsér Gergely. (Frankó Tünde állandó tag az Operettszínházban.)


Franz Schmidt • 31862018-09-28 09:11:36

Bartók Rádió, ma este:



20:09 – 21:59



Franz Schmidt: A Hét pecsét könyve - kantátahttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



Ea.: Franz-Josef Selig (basszus),

Herbert Lippert (tenor),

Simona Šaturová (szoprán),

Marianna Pizzolato (mezzoszoprán),

Mauro Peter (tenor),

Tareq Nazmi (basszus),



Michael Schönheit (orgona),



Dán Rádió Ének- és Zenekara,

Vez.: Fabio Luisi





(Copenhagen, Dán Rádió hangversenyterme, 

2017. december 21.)


Bartók Rádió • 7402018-09-28 09:10:58

Nekem most is működik a jelzett internetes Bartók Rádió és műsoralábontása: 



pl. ma esti műsort onnan másoltam ki: 



Bartók Rádió, ma este:



20:09 – 21:59



Franz Schmidt: A Hét pecsét könyve - kantátahttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png



Ea.: Franz-Josef Selig (basszus),

Herbert Lippert (tenor),

Simona Šaturová (szoprán),

Marianna Pizzolato (mezzoszoprán),

Mauro Peter (tenor),

Tareq Nazmi (basszus)



Michael Schönheit (orgona),



Dán Rádió Ének- és Zenekara,

Vez.: Fabio Luisi



(Copenhagen, Dán Rádió hangversenyterme, 

2017. december 21.)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28972018-09-27 13:25:11

A Dankó Rádió mai operettműsorában Hegedűs Valér zongora- és orgonaművész - Nagy Ibolya e heti vendége a stúdióban sziporkázó stíílusában osztja meg gondolatait a múlt és a jelen nagyszerű énekművészeiről, muzsikusairól, színművészeiről, akikkel  együtt dolgozott/fellépett  itthon és külföldön. Kedves, humoros történeteket,  anekdotákat  említ, ma például  nagy szeretettel mesélt Melis György operaénekeshez fűződő munkakapcsolatáról; ő kísérte zongorán a már idős baritonistánkat, aki élete utolsó koncertjét tartotta Törökbálinton - ebből a műsorából most hangfelvételről hallhattuk az adásban



 Eisemann Mihály-Dalos László: Bástyasétány 77„A vén budai hársfák”  -  énekelte Melis György, zongorán kísérte Hegedűs Valér.  A közönség tapsa is rajta van a felvételen.



Melis György énekelt azon a Cigánybáró-stúdiófelvételen (Rádió Dalszínháza bemutatója -1961.),  amelyről most három részlet csendült fel: 




  • Zsupán belépője, I. felv. (km . Lendvai Andor, az MRT Énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Ferencsik János) - "Hja, az irka-firka nékem sose volt mesterségem..."

  • Zsupán "harci" dala, III. felv., km. az énekkar) -  „Spanyolországban, ahol ott jártam…"

  • "Kincstercett", II. felv.  (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)



Hegedűs Valér Melis György mellett ugyancsak felemlegette - még köztünk lévő és aktív - Gyurkovics Zsuzsát és Pitti Katalint,. akikkel szintén sokat működött együtt a különféle műsoros estjeiken; Pittivel napjainkban is, több "projekten" munkálkodnak együtt....



Megemlítem még az adás végén felhangzó Liszt Esz-dúr zongoraversenyét - annak befejező szakaszát, melyben a zongoraszólót Hegedűs Valér játssza. (A Pro Musica Filarmonica zenekar játszik, vezényel Nagy Róbert -  koncert hangfelvétele.)



A "Túl az Óperencián" műsorát ismét meghallgathatjuk a ma délután hat és hét óra közötti adásban a Dankó Rádióban. 


Bartók Rádió • 7332018-09-27 12:37:21

Ez a legrészletesebb műsor - a Bartók Rádió honlapján  a "részletes műsor"-ra kattintva alábontható, műsorcímre - időpontra megnyitható:



http://hangtar.radio.hu/bartok#!#2018-09-27



(A dátumot naponta frissíteni/átírni kell - lehet)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28962018-09-27 12:29:23

Kapcs.. 1891. sorszám is



Legyen itt együtt ez a két, korábban általam a napilapokból  külön-külön kimásolt kritika (is):




  • Magyar Nemzet, 1955. január 27.



RÁDIÓBÍRÁLAT



„Hatvani diákjai“ — Új magyar daljáték



Tudós professzor Hatvani históriája s ördöngős mondái Jókai révén jutottak az irodalomba, még a hetvenes évek elején. Nagy mesemondónk a magyar Faustnak nevezte s úgy vélekedett, hogy ne fosszuk meg magunkat e legendától. Persze nem rejtette véka alá a valóságot (a Kisfaludy Társaság ülésén olvasta fel művét), hogy a Hatvani-mondakört csak a diákság képzelete alakította ki, s a professzor kora legkitűnőbb természettudósainak egyike volt, babona ellen küzdő nagyszerű elme. Ambrózy Ágoston —Ignácz Rózsa—Sós László, az új daljáték írói, helyesen nyúltak a témához, amikor éppen a mondáktól, ördögűzéstől megtisztított, igazi és humanista Hatvani professzort vitték rádiószínpadra. Az ő daljátékuk egy vérbeli tudós-pedagógusnak és diákjainak állít emléket, s ha a Hatvanival szemben álló rövidlátó és sötét társadalmi erők, a haladás ellenségeinek megmutatása nem is elég erőteljes a daljátékban, mégis tiszta a korfestés és finom a stílus, a dalok szövege. Még hatásosabb lehetett volna kissé tömörebben s több derűvel, humorral.



Kemény Egon a felszabadulás óta rangot ért el a könnyűzene területén, választékos ízlésével, felkészültségével. Ebben az első nagy daljátékában saját munkásságán belül is új utat választott. Az eddigi finom keringők muzsikusa magyar intonációjú zenét komponált. A daljátéknak hatalmas zeneanyaga van s éppen ez a főerőssége. A diák- kórusok (»Jó dolga van a diáknak«), szólószámok (»Aki felönt a garatra«), duettek (»Szép is vagyok, jó is...«) énekszólamban, zenekari kíséretben s biztos kifejezési formákban járatos muzsikus alkotásai. Érdekes megoldás, hogy a híres Hatvani-féle báli árvízhistóriát kis kupléban éneklik el. Ez viszont a régi Kemény Egont idézi, mint a »Felhőcske Száll a Hold előtt« című kettős is. A daljáték zenéje esetleg elbírt volna egy-két könnyedebb dallamot is, amit a szerző nyilván azért mellőzött, mert még nagyon sok lehet a mondanivalója s kevés alkalma volt eddig ilyen nagyobb munkára.



Két részben játszották a daljátékot, melynek rövidebb, második részét gondoljuk erőteljesebbnek, Ebben — az énekrészen kívül — több a cselekmény s így a színészi lehetőség is. Hatvani alakítója, Bessenyei Ferenc beszéd- és énekhangjával egyaránt valóra válthatta a szerzők elképzelését, a famulussal, Simándy Józseffel együtt, akinek érces tenorja pompásan zengett s még szövegével sem maradt el szereplőtársai mögött. Bule, a csontvázat eladó pedellus kitűnő írói eszközökkel megrajzolt alakját Gózon Gyula valóban életre keltette. A népes szereplőgárdából a nyegle Füzéressyt, tehát Horváth Tivadart (egyéni, fanyar játékstílusával) s a szerelmes csizmadiát, az ízes beszédű Tompa Sándort említjük. Aránylag mostohán bántak a szerzők a női szereplőkkel, de a bájos Petress Zsuzsa énekszámaival járult hozzá a maga figurájának teljességéhez. Mezey Mária, mint színésznő és mint sanzonénekesnő egyaránt tudása javát adta. A szép zenei produkcióért Lehel György karmestert, a rádiózenekart, a Földényi kórust, a gördülékeny rendezésért pedig Molnár Mihályt és Szécsi Ferencet illeti az elismerés.



/Kristóf Károly/



 



Népszava, 1955. január 29.



„A rádió mellett”



Kellemes estét szerzett a Rádió vasárnap egy új magyar daljáték, a »Hatvani diákjai« bemutatásával. Kedves és érdekes történet keretében ismerkedünk meg a XVIII. század magyar városának, Debrecennek akkori arculatával, egy haladó természettudóssal, Hatvani professzorral és diákjaival. A daljáték meséje arról szól, milyen csellel és ravaszsággal akarják eltávolítani a természettudóst Debrecenből, s Hatvani professzor és diákjai hogyan akadályozzák meg ezt.

Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Sós László meseszövése jól jellemzi a korabeli debreceni diákéletet. A két legélőbb figura Hatvani professzor és Bule Lajos, a pedellus. A meseszövés fordulatosabb, helyenként humorosabb is lehetett volna, néhány helyen a szerzők sokszor megirt sablonokat alkalmaztak. Így például túl naiv, ahogyan, ahogyan a császári hivatalnok megvesztegeti az egyik professzort. A két fiatal szerelmes ábrázolása is elég szokványos.

Kemény Egon zenéjének fő erőssége, hogy a diákéletet megelevenítő jelenetekben jó magyar muzsikát ad. A dalok kedvesek, színvonalasak, bár nem jellegzetesen operettdalok. A debreceni bálról szóló sanzon azonban Mezei Mária szellemes tolmácsolásában bizonyára hamarosan széles körben ismertté válik.

Az előadás érdekessége volt még, hogy Bessenyei Ferenc, a nyári sikeres operettszereplés után most is megmutatta: lehet elmélyült alakítást nyújtani egy daljáték szerepében is. Ugyanakkor Simándy József, Operaházunk neves művésze, a számára szokatlan műfajban is megállta helyét. Gózon Gyula ezernyi derűt és színt vitt az öreg pedellus figurájába.



/Kisbán/


Marton Éva • 7602018-09-27 12:24:22

Beszámoló a III. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjéről



"Újra és újra II."



KONDOR KATA írásának második része



Opera-vilag.net - 2018. szeptember 27.


Operett, mint színpadi műfaj • 37082018-09-26 21:36:11

Megkezdődtek a Maya című revüoperett próbái



"Sok évtizedes kihagyás után, régi adósságát törlesztve tűzi műsorára a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs egyik legnépszerűbb darabját, a Mayát. Az 1931-ben íródott mű látványos show elemekkel gazdagított revü-operett, melyben a szerelmi játszmák mellett a félreértéseken alapuló vérbő humor is hangsúlyosan jelen van. A címszerepet alakító Fischl Mónika és Bordás Barbara olyan elődök nyomdokába lép, mint Honthy Hanna, Karády Katalin és Almási Éva. A november 30-ai bemutató rendezője Réthly Attila, akinek nevéhez az Operettszínház olyan nagy sikerei köthetők, mint az Én és a kisöcsém vagy a Dorian Gray."


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Christoph Bossert (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 9. – Neumeister korálok

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt születésnap - esti koncert"
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Rumy Balázs (klarinét), Fülei Balázs (zongora)
BRAHMS: f-moll szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/1
BRAHMS: Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/2

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Cegléd
Kossuth Művelődési Központ, Kamaraterem

Melody Quintett
Andrásik Attiláné (hegedű), Drávucz Renáta (zongora), Kreszits Margit (klarinét), Pócz Ildikó (fuvola), Sindel-Kocsis Zsuzsanna (cselló)
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)