vissza a cimoldalra
2017-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Erkel Színház (8586)
Berlioz újratemetése (141)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2453)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6447)
Élő közvetítések (6746)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1203)
Franz Schmidt (2975)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1142)
Bartók Béla szellemisége (256)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)
Jonas Kaufmann (2150)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (571)
Lisztről emelkedetten (879)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Liu
Leírás:
Honlap:
   


Liu (25 hozzászólás)
 
 
És te mit láttál a youtube-on? • 1192007-11-23 11:10:53
Salminen...

Beleszerettem ebbe a felvételbe. :D Amúgy is imádom a szép basszushangokat.
Don Giovanni • 1102007-11-14 10:38:24
Szóval Anna kicsit elektrai viszonyban van a papával. :D

Neki valami határozott, kemény legény kéne, aki meg tudná szelídíteni. Ottavio... még abban sem vagyok biztos, hogy tudna Annával mit kezdeni a hálószobában. Esetleg énekel neki valami szépet, Anna meg közben majd' elalszik és Don Giovanniról fantáziál.
Miért tapsolunk, ha kell, ha nem? • 1362007-11-14 10:35:44
Fantasztikus, hogy Oláh díszleteit még ennyi év után is használják. Sokat olvastam az ő koráról - az tényleg aranykor volt, minden szempontból. Gyönyörűek a díszlettervei, amiket képen láttam.

Vajon mi lenne, ha a Don Carlosnál is elővennék az ő terveit? Úgy tudom, legitóbb a '69-es díszletekkel-ruhákkal újították fel, azt tv-ben láttam, nagyon szép volt.
Miért tapsolunk, ha kell, ha nem? • 1322007-11-13 21:40:11
Nekem az a benyomásom, hogy a közönség akkor is húsz percig őrjöng a végén, ha rossz volt az előadás. Mert nem mernek fütyülni. Régen sokkal merészebb közönség volt, bár Bayreuthban még tudnak és mernek is fütyülni, főleg a rendezőkre. Aztán egy-két év alatt megszokják a legújabb agyrémet, és öt év múlva, a következőnél sóhajtoznak: bezzeg a múltkori... bezzeg Kupfer, bezzeg Chéreau... :)
Operák, amelyeket utálunk • 1692007-11-13 10:28:21
Utálni éppen nem utálom, de túl harsánynak és vásárinak érzem a Bajazzókat. Jó énekesekkel persze élvezhető, de ha Canio nekiáll hisztizni és műzokogásba fúlóan énekelni az áriát, kiráz a hideg. (Ez főleg a boldogult Pavarotti szörnyű szokása volt. Simándy például el tudta énekelni normálisan, a magyar felvételnél csak a bárgyú és erőltetett fordítás zavar, de az aztán nagyon. Pedig szép lenne...)

Általában hidegen hagynak a vígoperák, attól még persze lehetnek gyönyörűek, és tudok is rajta jókat nevetni, ha ötletesen van megrendezve. De mondjuk a Sevillai nemigen vonz. Az egészet csak egyszer hallgattam végig lemezen (emlékeim szerint magyarul, Basilio Székely volt, Figaro talán Melis). Lehet, hogy látnom kéne színpadon.
A Cosi kivétel, azt imádom. Remekebbnél remekebb verziókban láttam már.

A modern operák egyáltalán nem érdekelnek. Az utolsó igazi opera számomra a Turandot.
Don Giovanni • 1062007-11-13 10:11:50
Ha el is veheti Ottavio Annát, van egy olyan érzésem, hogy gyerek nem lesz... de azt el tudom képzelni, hogy Anna esetleg felpofozza időnként mamlasz férjuramat. :D Ilyen címeres papucsot, mint ez a lúzer... (De azért jó hallgatni az áriáit. :D)

Csak azt nem értem, ha Raimondi egy jó bariton (márpedig jó, Escamillóként például remek volt), akkor minek erőlteti a basszusszerepeket? Egyébként mostanában, úgy látom, ez divat. José van Dam is variál, de másokról is hallok ilyet. De azért más az, ha mondjuk valaki énekel Wotant is meg Hagent is, mint ha mondjuk Scarpiát és Fülöp királyt párosítja... [Raimondi, sajnos, annak az egyébként kivételes Don Carlos-lemeznek is a gyenge pontja. Nagyon szép hang, de azért nem szól úgy, mint egy Székely, egy Gyaurov, egy Nesztyerenko... a Főinkvizítorral szemben pedig alulmarad, pedig akkor jó, ha méltó ellenfelek hangi értelemben is.]
Kedvenc magyar operaelőadók • 6902007-11-12 21:54:51
Brünnhilde (ha a blogos Brünnhilde vagy, akkor itt Sieglinde):

Nagyon kíváncsi lennék Fokanov Scarpiájára. Bár, ha bele lehet szeretni, akkor lehet, hogy nem elég gonosz. ;) Mondjuk én Luna grófot is előnyben részesítem Manricóval szemben, de az azért kicsit más kategória.
Az a baj, hogy Gobbinak minden hangja, minden rezdülése a fülemben van, és nagyon nehezen tud meggyőzni egy más Scarpia. Aki igazán jó, annak azért sikerül. Például Raimondi, aki az élő Tosca-közvetítésben még nem tetszett annyira, a pár évvel ezelőtti (Gheorghiu-Alagna párossal készült) filmben még kissé megkopott hanggal is sokkal félelmetesebb volt, mint korábban.

De a magyarokról kéne szólni, igaz? Szvétek Lászlót nagyon szeretném hallani, sok jót írnak róla.
Kedvenc magyar operaelőadók • 6892007-11-12 21:48:23
*negédes, de gonosz Ortrudba vált hirtelen* Egész pontosan mit is kifogásolsz?

Csak megjegyzem, hogy magyar szakot végeztem, és még sohasem tett megjegyzést senki arra, hogy hogyan írok.
Kedvenc magyar operaelőadók • 6842007-11-12 19:14:44
A maiak közül nagy kedvencem Molnár András. Ő tényleg alapember - nélküle nincs Wagner. Csodaszép Tannhäusert láttam vele, és tv-ben Bánk bán-közvetítést is. Simándy után igen hálátlan feladat Bánk bánt énekelni, de ő megállta a helyét.

Temesi Máriát egy fertőrákosi vendégjátékán láttam mint Toscát - de annak alapján, amiket hallok róla, igencsak megnézném Sieglindeként is.

Fokanov Anatolij, ha nem is magyar, de már elég régóta van nálunk, úgyhogy talán ide sorolható. A nyári Luciában igen szép alakítást nyújtot. A hangja is egyre jobb lesz az évek múltával .Régebben (a Kerényi-féle, amúgy gyalázatos Álarcosbál idején), még kicsit nyersnek éreztem, de most már "beérett".

A régiek közül sok kedvencem van. Simándy - ehhez nem kell komment, elég meghallanom a hangját, hogy majdnem elsírjam magam. Ha a "Hazám, hazám..."-at énekli, akkor nemcsak majdnem.
Székely Mihály - elég sok helyen és sokszor áradozom róla, de elfogult véleményem szerint a világ legjobb basszusa. (Hozzáteszem, Saljapint még nem hallottam.) Amit ő Fülöp királyként, Sarastróként, Ozminként, Leporellóként, Boriszként stb. adott nekünk, az tényleg kincs. Szerencse, hogy sok felvétele maradt. Nem tudom, teljes Don Carlos-felvétel van-e vele? Nagyon meghalllgatnám, mert csak az áriát meg a Főinkvizítorral való duettet (a szintén félelmetes Fodor János) hallottam eddig, ezek is vannak meg. Most látom, a youtube-on részletekben fent van a Kékszakállú, asszem, ezt meg fogom nézni... nem tom, színpadi felvétel-e vagy csak hang.
Svéd Sándort csak válogatáslemezen hallottam, de pl. az ezerszer hallott Torreádordalt úgy énekelte, hogy csak lestem, a Gróf áriáját a Trubadúrból pedig úgy, ahogy még soha senkitől nem hallottam. Ezek után, ha én lettem volna Leonóra, biztos, hogy dobom Manricót!

Melis György bácsit is szeretem, gyönyörű hangja van, kitűnő Jago volt többek között, de Tiborcként is nagyott alakított, pedig ott már igen öreg volt. Csoda, hogy mennyire megmaradt a hangja, pedig igazán nem kímélte. Azért aki Rossini-Figarótól Kékszakállúig, Posától Don Giovanniig mindent énekel... és még bírja is, az kivételes ember.
Wagner • 8732007-11-12 15:44:02
Én, sajnos, pirulok, de a Siegfriedet még nem hallottam. De remélem, hamarosan meglesz.

A legjobban talán Az istenek alkonya tetszett eddig. Lemezen hallottam, Kollo, Altmeyer, Salminen. Csodálatos volt. Siegfried halálán bezony sírtam. Salminen meg valami eszményi Hagen. Ozminként korábban nem tetszett, túl sötétnek éreztem a hangját, meg nekem "az" Ozmin Székely. Hagennek viszont ideális. Amúgy is kedvelem ezt a setét lelkű, de valahol tragikus rosszfiút. Kicsit Maeglin-szerű a törvénytelen származásával.

Második helyen a Trisztán áll, utána a Walkür, a Mesterdalnokok, a Rajna kincse, a Hollandi, a Tannhäuser, a Lohengrin.

A Parsifalról egyelőre nem mondok vleményt. Lemezen megvan, de látnom kéne, hogy igazán meg tudjam ítélni.

Mindenesetre amikor Nürnbergben járva véletlenül rábukkantam Hans Sachs szobrára, én voltam a legboldogabb lány a világon (nemcsak Japánban, mint Butterfly kollegina).
Zenei humor • 1772007-11-12 15:36:18
Ha már humor: van egy jó kis könyv, a címe: Mi, operaháziak. Egy régi operaházi ügyelő írta, valamilyen Marcell. A cím alapján meg lehet találni, a könyvtárban a zenei szakirodalomnál lelhető fel. Igen aranyos anekdoták vannak benne az aranykor művészeiről. Érdekes, hogy pl. a Tosca szinte vonzza a bakikat és a baleseteket...

De volt benne pl. olyan, hogy Losonczy egy ízben úgy belefeledkezett Senta énekébe, hogy elfelejtett hajóra szállni, az elindult, ő meg ugrott, elkapta a korlátot, ami viszont nem bírta meg, mert csak dísz volt, szóval a tengerbe... paccs. :D

No meg a "TÜKER" feliratú zsák, melyben Gildát kihozta Sparafucile...
Pavarotti és a teli hócipő • 282007-11-12 15:20:39
Isten nyugosztalja. Tényleg illene megváltoztatni a topic címét. Nekem sem volt éppen a kedvencem, de például a Nessun dormát senki sem tudta olyan gyönyörűségesen, mint ő.

Egyszer viszont láttam tv-közvetítésen Radamesként. Hát... azt hiszem, elég, ha annyit írok, hogy a kis filigrán Aidának szó szerint körbe kellett járnia, ha át akart menni a másik oldalára. Sajnos, voltak szerepek, amiknél nem elég a hang. Arról csak hallottam, hogy egyszer a Metben Caballé meg ő énekelték Rodolfót és Mimit, és hát a közönség, bizony, furcsa hangokat hallatott.

Lemezen igen - bár én jobb szeretem a sötétebb, bársonyosabb vagy épp az ércesebb tenorokat - de jobb nem látni. Sok ilyen énekes volt. Mostanában, szerencsére, már adnak a vonalaikra az énekesek. Nem tehetek róla, de nagyon illúzióromboló, mikor odaáll egy százötven kilós pasas, és el kéne hinnem, hogy ő éhező költő, zord magyar nagyúr vagy épp ifjú Siegfried... (a hasonló alkatú Pillangókisasszony dettó)

Mindenesetre biztos, hogy minden modorosságával és botrányával együtt is igen nagy művész volt, aki szívét-lelkét beleadta a hivatásába.
Mit vinnék magammal? • 202007-11-12 15:12:25
Csak tízet lehet? Hajaj. :D

Tosca (Callas, Di Stefano, Gobbi, De Sabata)
Don Giovanni (ebből több kiváló verzió is van, nem ragaszkodom mereven egyféléhez)
Ring (ez ugye egynek számít? - a Chéreau-féle dvd-n)
Bánk bán, Simándyval, Komlóssyval...

Ez eddig 4. Verdivel bajban vagyok, túl sok művét imádom...

Otello - a Zeffirelli-film hanganyaga, mondhatni, tökéletes.
Don Carlos - ki nem hagynám :D Posa márki az egyik legnagyobb "szerelmem"
Álarcosbál - lehetőleg Domingóval
Rigoletto - Gobbival.

A kilencessel már nagyobb bajban vagyok, mivel a tízest egy "könnyebb" műnek tartom fent, így csak egy marad. Vacillálok a Turandot, a Trisztán, a Trubadúr, A végzet hatalma, a Parasztbecsület és még sok minden között. Túl sok zseniális opera van, no. :D

A tízes hely viszont a drága Morricone mesteré. Tőle sem könnyű választani, mert legalább három albuma van, amit ronggyá hallgattam már (Pár dollárral többért, A Jó, a Rossz és a Csúf, Volt egyszer egy Vadnyugat - mindnek a bővített filmzenealbuma). Hosszabb vacillálás után talán a Pár dollárral többért-et vinném, mert a zsebórás-gitáros-orgonás leszámolós zene nélkül nem tudok meglenni.
Miért tapsolunk, ha kell, ha nem? • 1282007-11-12 14:52:41
Ez tényleg borzasztó rossz szokás. Nyáron szabadtéri Luciát láttam a Bakáts téren, igen szép előadás volt, de a plebs (már bocsánat, de az volt), nem egyszerűen az áriák után tapsolt,hanem egy-egy ária két része között is. Az őrülési jelenetben, mikor kolonits csendben volt egy percig, nyomban tapsoltak. Roppant zavaró volt. Ja, és az, hogy néznek téged, hogy mé' nem tapsolsz...

A Covent Gardenben nem szokás közbetapsolni. Láttam egy Don Carlos-közvetítést onnan Mezzón, jó régen, és egy kivétellel csak a felvonásvégeken tapsoltak. Az egy kivétel Fülöp király áriája volt, nem épp a legalkalmasabb pillanat a közbetapsolásra, de nyilván nem tudták megállni, tényleg igen szépen énekelte a basszista.

No meg tudtommal Bayreuthban is jólneveltek az emberek, de Wagnernél amúgy se nagyon lehet közbetapsolni, mert nem áll meg a zene.
Lehet-e komolyzenét hallgatni otthon? • 1162007-11-12 14:46:42
Lehet, csak nem túl hangosan, mert jóatyám idegeit borzolja :D

Sehogy sem képes felfogni mondjuk, hogy mér jó ötször egymás után max hangerővel bőgetni a Walkürök lovaglását...

Pedig kitűnő hallása van, csomó hangszeren játszik, holott nem is tanulta.
Don Giovanni • 972007-11-12 14:39:43
Hát igen, Ottavio nehéz. Ami azt illeti, én eleve jobban szeretem a mélyebb hangú férfiakat, de ha már tenor, akkor szép, férfias legyen. Nem kell leszakajtani a csillárt, de azért a férfias tenor nálam úgy Cavaradossi környékén kezdődik. Ezért nem rajongok annyira a "belcanto" operákért sem, mert a tenorok kicsit feminin hangon énekelnek. Ez persze nem az ő hibájuk, ha egyszer úgy van megírva a szerep. Egy Siegfried meg nem tud Ottaviót énekelni, ugyebár...

Valamikor én is tanultam énekelni, akkor jöttem rá, hogy Mozart hallgatva könnyű, énekelve meg még egy kis dalocskája is roppant nehéz és kényes... szóval cseles volt.
Birgit Nilsson • 192007-11-12 14:24:10
Ugye, él még?

Igen szép felvételeket hallottam vele, legjobban Salomeként tetszett. A hangját hallva előttem volt az a bizonyos "tizenhat éves hercegnő Izolda-hanggal". El tudtam képzelni, hogy egy törékeny fiatal lány, pedig hát tudjuk, hogy eléggé tekintélyes alkata volt.
A XX. sz. legjobb felvételei • 222007-11-11 21:53:01
A Klemperer által vezényelt pesti előadások felvételei a kor élgárdájával. (Szöktetés, Varázsfuvola, Don Giovanni...)

Callas-Di Stafano-Gobbi féle Tosca, De Sabata vezényletével.

Az ötvenes évek bayreuthi felvételei, Windgassennel, Nilssonnal, Hotterrel és hasonló csodákkal.

Kollo-Altmeyer-Salminen-féle Istenek alkonya, a karmesterre sajnos nem emlékszem. Sok éve hallottam a lemezt, de csodálatos volt.

Van egy nagy kedvencem is, Don Carlos: Domingo, Caballé, Verrett, Milnes, Raimondi. Majdnem tökéletes felvétel. Azért csak majdnem, mert Raimondi, hiába tesz meg mindent, nem igazi mély basszus, és hát... nem Székely Mihály. De máskülönben nem lehet rá panasz.
Milnes meg valami csoda mint Posa márki. Annyira szép, nemes, fájdalmas hangja van, hogy kimeríti az eszményi Verdi-bariton fogalmát. Látom, nincs topicja, én meg még nem tudok nyitni. Nem tenné meg valaki?
A végzet hatalmában is gyönyörűségesen énekel, Scarpiaként meg elképesztően gonosz...
Mit nem adnék, ha hallhatnék vele egy Trubadúrt... *sóhaj*
Simándy József - az örök tenor • 582007-11-11 21:08:36
Többször is láttam a gyönyörű Bánk bán-tévéfilmet, és szerencsére megvan egy ária-cd is vele. A Bánk bánjára nem lehet szavakat találni. Az új Bánk bán-filmet eleve meg se néztem, annyira összeforrt bennem a szerep a ő hangjával, alakításával, hogy bárki más énekli, zavar. (Molnár azért szépen énekelte a forradalom 150. évfordulóján.)

Hunyadi Lászlóként is csodálatos, bár ott a filmhez csak a hangját adta. Egyébként magát a Hunyadi Lászlót talán még a Bánk bánnál is jobban szeretem.

Az Otello-film is szép, bár a kivitelezés szerény - nagyon látszik a stúdió - de Simándy csodás Otello volt, Melis meg kiváló Jago.
Sumi Jo • 992007-11-11 21:05:12
Én csak a Soltis-Domingós Álarcosbálban láttam, de abban tetszett. Amúgy is nagy kedvencem az a felvétel. Domingo fénykorában volt, Leo Nucci pont olyan Renato, "amilyen köll", Ulrica emlékeim szerint tényleg khm, fekete. Amélia elég röhejes volt, mert igen hülye pofákat vágott éneklés közben, de a hangjával nem volt baj.

Ráadásul svéd változat, aminek külön örültem. Sokszor megnéztem, de mindig előre borzongtam, mikor tudtam, hogy Domingót mingyá' lelövik...
Sumi Jo • 982007-11-11 21:00:33
Én csak a Soltis-Domingós Álarcosbálban láttam, de abban tetszett. Amúgy is nagy kedvencem az a felvétel. Domingo fénykorában volt, Leo Nucci pont olyan Renato, "amilyen köll", Ulrica emlékeim szerint tényleg khm, fekete. Amélia elég röhejes volt, mert igen hülye pofákat vágott éneklés közben, de a hangjával nem volt baj.

Ráadásul svéd változat, aminek külön örültem. Sokszor megnéztem, de mindig előre borzongtam, mikor tudtam, hogy Domingót mingyá' lelövik...
Használ-e az operának a kortárs feldolgozás? • 342007-11-11 20:29:33
Titurel mint GYÍK és Kundry mint TYÚK?
Szerintem ezen Wagner már nem egyszerűen forgott, hanem a röhögéstől fetrengett a sírjában.

Most komolyan, miért nem lehet az operákat normálisan előadni? Nem mondom, hogy minden ruhafdor legyen korhű, de az ilyesmi tönkrevágja a hangulatot, a közönség utálja, az énekesek utálják...

Nem tehetek róla, de nekem már egy Mezzón korábban látott bőrkabátos, koporsót maga után cincáló Rigoletto is sok volt... (utóbbi a Djangóban helyes, de azért könyörgöm...)

A Chéreau-Walkürt láttam Mezzón, abban semmi "felháborítót" nem láttam, mai szemmel teljesen normális előadás, plusz még érdekes is volt. Egy Scala-beli Domingós Walkürön majdnem elaludtam korábban, pedig szeretem Wagnert...
Kedvenc előadók • 18692007-11-11 20:21:17
Igen sok kedvencem van, tíznél jóval több.

Próbálom hangfajonként összeszedni...

Szoprán: Callas, Nilsson (ha nem látom, mindent elhiszek neki - hihetetlen Salome volt pl.), Schwartzkopf, Waltraud Meier (kedvenc Sieglindém, de nagy csodálkozásomra láttam francia nyelvű Don Carlosban is - Eboliként!), Mirella Freni, Leontyne "Leonóra" Price, Katia Ricciarelli

Mezzoszoprán/Alt: Jelena Obrazcova, Fiorenza Cossotto, Shirley Verrett
(furcsa, de most, hogy belegondolok, én még teljes Carment igazi mezzóval nem is hallottam. Callas is, Migenes is szoprán...)

Tenor: Simándy, Domingo, Jerusalem, Kollo, Windgassen, Di Stefano

Bariton: Gobbi (mert Scarpia, mert Rigoletto, meg különben is), Sherrill Milnes (mert nekem ő a tökéletes Posa márki), Renato Bruson, Piero Cappuccilli, mostanában már Fokanov is. Egyre szebb lesz a hangja.
Nagyon szeretnék valamit hallani Palló Imrével, sajnos, még nem sikerült.

Basszus: Székely felülmúlhatatlan, isteni, amilyen csak egyszer volt. De azért igen jók vannak bőven: Matti Salminen, Nyesztyerenko, Gyaurov (furcsa, de ahány Aidát csak hallottam, mindben Gyaurov volt Ramfis), Berczelly (élőben csak a Tannhäuserben láttam, de az épp elég volt), és Fodor János, mert olyan Főinkvizítor nincs még egy.
Don Giovanni • 952007-11-11 20:03:25
Nekem is a Furtwängler-féle felvétel van meg, de eddig még akármilyen formában hallottam akárhol, zeneileg mindig kiváló volt. A Losey-filmet nem szeretem. Túl nagyok a terek, humornak nyoma sincs. Raimondi meg sose volt a szívem csücske, bár Escamillóként és Scarpiaként kedvelem. Sehogy sem értem, hogyan képes ugyanazon ember Fülöpöt és Scarpiát énekelni, anélkül, hogy rámenne a hangja...

A Don G. igazán kis színpadon érvényesül. DVD-n láttam egy prágai előadást, az igen jó volt. És nagyon fontos, hogy mind a nyolc szólista első osztályú legyen! :D

Azért a kedvenc Kormányzóm Gottlob Frick, a Furtwängler-lemezről. A Klemperer-félét is többször hallgattam, sajnos, nem teljes, csak részletek :'(, de azért ízelítőt ad, micsoda előadás lehetett. Losonczy, Székely, Pataky, Osváth, Orosz... maga a mennyország.

Hátborzongatóan jó. A laikusok azt hiszik, hogy Mozart zenéi mind vidámak és könnyedek, hát ezeknek javaslom a nagy tercettet és a finálét...

Egyébként jobban szeretem a prágai verziót, mikor kimarad a zárószextett, mert így a drámai véghatás marad meg az emberben.

Ottavio az egyetlen gondom: lehet akármilyen szépségesen énekelni, reménytelen eset. Nagyon hálátlan szerep, hiába a két csodás ária. Egyszerűen férfiatlan. A többi Mozart-tenorhős se egy bika, de azért ők megállják a helyüket...
Callas • 3682007-11-11 19:53:50
Nekem nagy kedvencem. Sok Toscát hallottam már, többnyire kitűnő énekesekkel, de ő A Tosca. Természetesen Gobbival, a tökéletes Scarpiával párban. A De Sabata-féle felvételt kincsként őrzöm, csak kérdés, hogy a kazeták meddig bírják még...

Épp ma hallgattam újra a Turandot-felvételét, gyönyörű. Halottam néhány kevésbé sikerültet is (Carmen), de a művészete még akkor is átsütött a felvételen, ha hangilag nem volt a legjobb formában. Hihetetlen, hogy mi mindent tudott, van Rigoletto-felvételem is vele, és tökéletesen légies Gilda (Di Stefano tökéletes Herceg, Gobbi meg egyszerűen maga Rigoletto).
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

Ringató"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Wagner Rita tanítványai

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Szili Gabriella, Bólya Papp Nikoletta, Gavodi Zoltán, Dévényi Judit Anna, Megyesi Zoltán, Somogyi Balázs, Cser Péter, Najbauer Lóránt
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Dinyés Soma
HÄNDEL: Messiás 1. Rész.
A műről rövid ismertetőt tart Dinyés Soma

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Kokas Dóra (gordonka)
J.S. BACH: d-moll szólószvit gordonkára, BWV 1008
KODÁLY: Szólószonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa) Nyári László, Varga Oszkár (hegedű), Krähling Dániel (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Scheuring Kata (fuvola), Puha György (klarinét)
HÄNDEL: Prelúdium és toccata (Marcel Grandjany átdolgozása)
HASSELMANS: A forrás, Op.44
ALBÉNIZ: España, op. 165 – 5. Malagueña
KREISLER: Régi bécsi táncdallamok – 2. Szerelmi bánat
SARASATE: Spanyol táncok, op. 21 – 2. Habañera
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
DEBUSSY: Két tánc
RAVEL: Bevezetés és allegro, Op.46

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Moritz Gnann
NIELSEN: Héliosz-nyitány, Op.17
MILHAUD: A világ teremtése
RAVEL: Daphnis és Chloé

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Zemlényi Eszter (szoprán)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Keri-Lynn Wilson
KRZYSZTOF PENDERECKI: II. („Karácsony”) szimfónia
MAHLER: IV. (G-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalóki Ági (népi ének), Bodrogi Éva (barokk ének)
Szalai Péter (ütők), Kónya István (lantok), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
"Mindez világ örvendezzen!"

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Sinfonietta Pannonica Ensemble:
Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (brácsa), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms - 2. hangverseny: Vonósötösök"
BRAHMS: F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
BRAHMS: G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)