vissza a cimoldalra
2018-08-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61020)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7344)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (759)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (984)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1464)
Franz Schmidt (3166)
Birgit Nilsson (36)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Pantheon (2243)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6677)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2837)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: musicus
Leírás:
Honlap:
   


musicus (287 hozzászólás)
 
Don Giovanni • 1692008-02-10 01:36:49
Mobirello...
Help me! • 5662008-02-10 01:32:13
Leghíresebb darabjai ezek az indulók illetve az Enigma változatok, bár ez nem annyira egyszerű hallgatnivaló. A zeneirodalom egyik legnagyszerűbb darabja ebben a műfajban. Akkor hallottam a legjobb előadásban, amikor a BBC zenekara itt járt, mikor is? '96-ban? Tudjátok, akkor volt az a blamázs az operában, hogy az Álarcosbál utolsó felvonását több, mint fél órával később kezdték - BBC és Magyar Rádió élő adásban! (állítólag nem találták a kottát). Tud erről valaki bővebbet, azóta is fúrja az oldalamat a dolog.
Elgarnak még a versenyművei és a szimfóniái hangzanak el hébe-hóba, és a Gerontius álma c. kantáta-oratórium Newman kardinális költeményére.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 10702008-02-10 01:18:28
Ejnye, ejnye, Tukán elvtárs, több éberséget. A helyzet fokozódik. A narancsossat, aztat Báscsa eltárs monta.
Politikai homokozó • 178182008-02-10 01:00:02
És miből szűrted le azt, hogy én a demokrácia ellensége lennék?! Azt kell hinnem, hogy vitamódszereid híján vannak az tényszerűségnek.
Az, hogy Bayerral, Ámonnal és Veled együtt fogunk-e utazni a jövendő Auschwitzba (valahol már talán meg is tervezték a beruházást), nos ez nem ízlés kérdése, hanem ténykérdés. A diktatúra ugyanis a gondolkodó emberek ellensége. A halálvonat nem kívánsághangverseny.
Politikai homokozó • 178172008-02-10 00:53:05
Wise, az erkölcs relativizmusa vagy abszolút volta vallás, vagy inkább hit kérdése. Inkább, mint belátásé.
Bartók Béla szellemisége • 1002008-02-09 04:33:07
100.
Olvasói levelek • 54062008-02-09 02:35:13
Igazat szólsz...
Erkel Színház • 4502008-02-09 02:20:35
Népszabadság 2007. július 9, az előzőben rossz volt a link.
Politikai homokozó • 177872008-02-09 02:03:46
Tudsz Te érvelni, de most sem azt teszed.
17764. Ámon úr azt szegezte szembe a miniszterasszony állításával, nevezetesen, hogy "a világ a profitról szól", hogy ez azért nem igaz, mert ezt megelőzi a szabad verseny feltételeinek biztosítása, majd a rátermett menedzsmentek természetes szelekciója. Csak ezután következik a profit. Nem kívülről várja a megoldást, hanem a kormánytól (a MINDENKORI felelős demokratikus kormánytól), mert annak kutya kötelessége lenne (lett volna) a tisztességes versenyfeltételeket megteremteni. Ehelyett eddig klientúraépítgetés folyt, és most is az folyik, mit folyik, árad.
17765. Az erkölcs elsőbbségére hívtam fel a figyelmet. Erkölcs (vagy ha tetszik, (ethosz) nélkül a társadalom működésképtelen, ezt igazolja a jelenlegi helyzet is. Az erkölcs belülről fakad, nem kívülről. A nevelés ezt erősítheti, vagy rombolhatja, de alapvetően belső tulajdonságunk. Ezért véleményem szerint az erkölcsi megújulás nem jöhet létre külső erő hatására, külső erő elősegítheti, vagy hátráltathatja azt, de meg sem teremtheti, meg sem akadályozhatja.
Te viszont egy régebbi írással hozol össze, a 17743. sz. Bayer cikkel. Lehet, hogy Te másképpen olvasol, mint én, de Bayer éppen hogy irtózni látszik a Vezér esetleges eljövetelétől ("az út végén majd együtt menetelünk majd valahová", mármint az új Auschwitzba). A mostani vezetést éppen a Vezér eljövetelének elősegítőjeként mutatja be, mint egy új Weimar még züllöttebb elöljáróit.
Tehát érvelésed nem érvelés. Sem Bayer, sem Ámon, sem én nem kívülről várjuk a megoldást, sőt, ellenkezőleg.
Eléggé távol állunk egymástól, de mindhárman megborzadunk attól, ami egy ILYEN erkölcs nélküli kormányzás következménye lehet.
Politikai homokozó • 177852008-02-09 00:12:59
Kedves Sphynx, nekem egyre kevésbé vagy rejtélyes. A 17766-os írásművedet megelőzte az enyém, száma 17765. Majd megkérdeztem Tőled, hogy aki másképpen gondolkodik, az szerinted elmebeteg, vagy náci?
Az én véleményem egészen messze állt a náci gondolatkörtől, Te rángattad elő a Führert, mert érvelni nem tudsz, vagy nem akarsz. Főleg arról nem, ami az egésznek az előzménye volt. Horváth Ágnes liberális egészségügyi miniszterasszony azt mondotta volt: "A világ a profitról szól." Ezt merészeltem kifogásolni. Erre jössz Hitlerrel, meg köcsögözéssel, de érveid nincsenek.
Te oroszlán vagy körmök nélkül. Te farkas vagy protézissel. Te liberális vagy tolerancia nélkül.
Politikai homokozó • 177822008-02-08 23:06:14
17766, de azt hiszem, mindent elmondtál.
Politikai homokozó • 177812008-02-08 23:04:10
A stílus az ember.
Erkel Színház • 4492008-02-08 23:02:34
Egy kis sajtószemle, marslakóknak.
Magyar Nemzet 2006. szeptember 22;
Index 2007. július 9;
Magyar Hírlap 2007. május 30;
Népszabadság 2007. június 9, szerintem ez az írás pimasz és ízléstelen;
Magyar Nemzet 2008. január 5.
A Népszavát nem tudtam megnézni, nem találtam archivumot.
A Fidelio Erkel Színházi topicja, eléggé szegényes.
Politikai homokozó • 177782008-02-08 21:46:25
F E J T S D
K I
B Ő V E B B E N !
Politikai homokozó • 177762008-02-08 19:20:54
F e j t s d k i b ő v e b b e n.
Bartók Rádió • 4852008-02-08 17:04:12
A 481. hsz.-ban közölt kivonat teljes szövege a Magyar Zenei Tanács portálján a maga teljességében olvasható. nagy hiányossága az állásfoglalásnak, hogy nem nevezi meg azokat a lépéseket, amiket a Tanács tenni akar a tűrhetetlen helyzet orvoslására. Tehát nem akar semmit sem tenni a szájtépésen kívül? Ha meg tudja, hogy minden lépés felesleges, úgyis lesöpörnek minket, akkor miért szólalt meg egyáltalán?
Diliház • 12672008-02-08 16:51:57
És az ügynöke meg a kiadója mennyit kaszált?
Gondoljátok, hogy ezt a szampót hagyják leállni? Hamarosan kezdődik a harry potter II, lefogadom.
Bartók Béla szellemisége • 992008-02-08 16:47:25
Nem egészen. Én Lang Langtól kifogástalan produkciót még sosem hallottam, ízléstelent annál többet, pedig ebben a kategóriában ez megbocsáthatatlan. Az ún. egzotikus művészek körébe tartozik, akiket származásuk miatt futtatnak rengeteg pénzzel. Koreaiból, japánból is láttunk már eleget belőlük, feltűntek, letűntek. Tartósan ilyen zenei produkciókkal nemigen maradhat porondon. Azért annyit elismerek, hogy Lang azért Melvyn Tannál jobb.
Mélységesen tisztelem azokat a művészeket, akik gyökeresen más kultúrkör produktumait művészi szinten képesek elsajátítani. Lang nem tartozik közéjük, egyelőre. Ez mesterkérdés is. Hogy a jövő mit hoz, nem tudjuk.
Bartók Rádió • 4842008-02-08 16:10:37
A menedzser Fórum közölte, hogy az ORTT szerint a mr2 jogsértően működik, mert másorszolgáltatása nem biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének megjelenítését. Ugyanerről tudósít a /folytatás a 482-ben/
Máskor Wordben szerkesztek, elnézést kérek.
Bartók Rádió • 4832008-02-08 16:04:56
A Menedzser Fórum közölte, hogy az ORTT döntése szerint [url]http://www.mfor.hu/cikkek/ORTT__jogserto_modon_mukodik_az_MR2_Petofi.html;az mr2
Bartók Rádió • 4822008-02-08 16:02:34
A Menedzser Fórum közölte, hogy ORTT döntése szerint Népszava online kiadása is. Az ügy valószínűleg továbbgördül a bíróságra.
Szerény véleményem szerint a mr és a qratórium tisztelt vezetői ezt nem fogják megúszni, mivel a kereskedelmi rádiók és mögöttük álló tőke érdekkörébe gyalogoltak bele, és manapság csak a tőke képes hatékony érdekérvényesítésre.
Éppen ezért a Magyar Zenei Tanács mondhat, amit akar, nem fog semmit elérni. Nincs semmi joga beleavatkozni a mr ügyeibe, mert a műsorok tartalmát a médiatörvény szerint a műsorszolgáltató határozza meg. A törvény szerint mindegy, hogy ez a tartalom botrányos-e, vagy ízlésromboló.
Politikai homokozó • 177722008-02-08 15:36:06
Tehát aki másképpen gondolkodik, az elmebeteg, vagy náci? Fejtsd ki kérlek bővebben.
Politikai homokozó • 177652008-02-08 01:33:13
"A világ a profitról szól." Az az érdekes, hogy Horváth Ágnes mond ilyet, aki köztudottan nem gazdasági, vagy pénzügyminiszter. Sőt, épp ellenkezőleg.
De tényleg a profitról szól a világ? Ha igen, akkor ez maga a pokol, kedveseim.
Mert mi a legprofitábilisabb vállalkozás? Az hogy elvesszük, ami a másé. Ezt csalásnak, rablásnak, lopásnak, gyilkosságnak, vagy minek nevezték régen. Most profitmaximalizálásnak kell majd nevezni?
Legyünk gengszeterek?
A világ az erkölcsről, illetve manapság inkább annak aggasztó hiányáról szól.
Olvasói levelek • 53952008-02-08 01:11:38
Ja, azt még Ybl Miklós építette a maga módján, emezt pedig a cuclista építőipar szintén a maga módján... Amikor a kisföldalattit a 70-es években felújították, már egy év múlva beázott az alagút. Vagy felhozom a Marcxkxsxzx téri felüljárót, ahol a kétfelől épített híd jó 30 cm-es szintkülönbséggel ért össze... Vagy a Villányi úti házat, amelyből kifelejtették a lépcsőházat... vagy a Budafoki útit, amely már az építkezés alatt összedőlt...
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 14432008-02-08 00:54:29
Erkel, Liszt, Mosonyi Volkmann öt éven belül született, előttük utánuk ilyen minőségben hosszú ideig senki. Ugyanígy Dohnányi, Bartók, Kodály esetében.
Mindig is undorodtam a kvótáktól. Néhány éve sok igen tehetséges vonós döngette a felsőoktatás kapuit, sokan nem juttottak be, akik érdemesek letek volna rá. Előtte már a hegedűtanszak létét kezdték vitatni (hol vannak a magyar vonósok, stb.). A 60-70-es években ugyanez a hullámvölgy-hullámhegy volt a helyzet a zongoristáknál. Valahogy a tehetséges emberek születését nem tudja befolyásolni a kvótarendszer. Éppen ezért a kvóta a tehetség kellene, hogy legyen, és nem az amit a magas pénzügyminisztérium, vagy kultuszminisztérium, vagy rektor, vagy bárki emberfia elgondol. Annyi gyereket vegyenek fel, amennyi tehetséges. És ne annyit, amennyinek éppen kvótája, vagy protekciója van.
És ne tessenek a zongoristákat macerálni... jó?! Mivel minden hangszertanulás alapja a zongora ismerete, Batta kijelentését (zongora mint elsősorban szólóműfaj... hát a zongorás kamarazene? dalok? százműfajú zongorakíséret? ezerféle könnyűzenei alkalmazhatóság?) - kissé elhamarkodottnak vélem, de inkább kételyemet fejezem ki az iránt, hogy ez a kijelentése ilyen formában elhangozhatott.
Milyen zenét hallgatsz most? • 142002008-02-07 03:17:35
Nem állom meg, pedig ez egy előadónak életveszélyes téma... De nem árt néha egy kis kritika a kritikáról.
A kritikusokból több fajta létezik.
Az egyik nincs ott a koncerten, nem hallgatja meg a CDt. Bele se néz az ismertetőbe sem. De "kiváló" informátorai értesítik arról, hogy mit illik írnia. Így esik meg, hogy koncertkritikát ír olyan hangversenyről, amely elmaradt, vagy olyan CD-ről, amelynek a megjelenését elhalasztották...
A másik legalább a kezébe veszi a CD-t, és a műsorlapot is elolvassa. Ez neki elég is ahhoz, hogy az észt ossza. Zenét nem hallgat, mert abból elege van.
A harmadik akár el is meg a koncertre, de csak belehallgat. A CD-t is felteszi, de csak tíz másodperc módban, random automatikával... És kb. olyan okosakat ír, ahogy a zenét hallgatta.
A negyedik lelkiismeretesen elmegy a koncertre, és végighallgatja a CDt, de - óh, mily sajnálatos - gőze sincs az egészről. Nem tehet róla, ilyennek született. A kritikája is ilyen.
Most írhatnám azt, hogy az ötödik nem létezik, de ez nem igaz. Mert ilyen is van, néhány kulturális rezervátumban tengődik, és csak a legritkább esetben, vagy kivételes szerencsével jut nagy nyilvánossághoz, pláne rendszeresen. Ez a valódi kritikus, akinek adni is lehet a véleményére, sőt, akinek az írása után az ember úgy érzi, hogy valamit megtudott a Zenéről.
Tehát a kritikusok pont olyanok, mint - az előadóművészek, akikről írnak...
Erkel Színház • 4322008-02-07 03:03:16
Akkor talán mégis van esély. Lám, mégis jó valamire ez a nyugatbalkáni urambátyám / elvtársamöcsém vircsaft...
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 14352008-02-07 03:00:21
Ha valaki megtalálja ezt a MANCS cikket, linkelje be, nem találtam.
Erről a témáról szól a Fidelio "Lesz-e valódi reform a Zeneakadémián?" topicja. Végig lehet olvasni, iszonyatos dolgokat írnak benne.
A Zeneakadémia nem lehet jobb, mint az oktatás egésze, és az oktatás egésze nem lehet jobb, mint az elit, amelyet kitermelt. Csoda, hogy egyáltalán működik még a művészeti oktatás Magyarországon. Most, ugye, arról szól minden, hogy hogyan lehet minél hamarabb minél több zsozsót kaszálni? Mert kinek nincs pénze, az nem ember. Akkor mit akarunk itt a művészet minőség- és tehetségközpontúságával? Miért vacakolunk egy frázissal órákat, hogy szépen szóljon? Látják a gyerekek a médiacicákat, hogy hogy élnek, és látják a tanáraikat, hogy hogyan élnek, hát nincs kedvük komolyan dolgozni. Hogy gondoljátok, mivel lehetne motiválni őket? Esetleg folytassuk egy másik topicban?
Olvasói levelek • 53892008-02-07 02:10:53
Többek tapasztalata, hogy ha hosszan írnak, eltűnik az "alkotás". Ha a bősz püfölés közben megszakad az internetkapcsolat (nem vesszük észre), akkor ez automatikusan megtörténik, mihelyst az ember megnyomja a "mehet" gombot... hiszen az újabb kapcsolatnál nem jelentkeztünk be. Topicba pedig csak bejelentkezés után lehet írni.
Két megoldás ilyen esetekre.
1. Miután az ablakot csurig teleírtuk, jelöljük ki az egészet és nyomjunk ctrl+c-t. A gép megjegyzi a szöveget a másoláshoz. Nyomjunk "Mehet" gombot, és ha az egész eltűnik, jelentkezzünk be, és nyomjunk az üres ablakban villogó kurzorra ctrl+v-t. Megjelenik az iromány, és lehet küldeni megint.
2. Szerkesszük írásunkat doc fájlban, és ctrl+c ctrl+v-vel másoljuk át a momus ablakába.
Nyilván sokan ismerik ezt, de az elenyésző kisebbség számára talán hasznos.
Erkel Színház • 4292008-02-06 01:01:53
Életveszély... Szeretem a hajnalt. A mérnök úr olyan szakvéleményt ad, amit a bőkezű megrendelő kíván. Király u. 40, Nagymező utcai fák. Ismerjük.
És miért lennének a művészeti élet felelősei gerincesebbek az ún. elit egészénél? Ahogy Hofi hasonlata szólt: a meztelen csiga hozzájuk képest egy gerincoszlop. Meg is halt (mármint a Hofi). Még időben.
Ez a kultúrpolitika az életveszélyes, nem az Erkel Színház. Sőt. Ön- és közveszélyes.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 210152008-02-06 00:53:27
Szenzációóóóó! Clayderman zongorázott!! Nem playbackről!!!
Mennyibe került? Ekkora kockázatot nem vállal ingyen az ember...
És te mit láttál a youtube-on? • 1722008-02-05 05:34:45
A Ninocska (Lengyel Menyhért!) operettváltozatát kerestem, helyette ezt találtam:
Lorre: The Red Blues (1957)
A zene és a tánc kiváló. Csak az évszám...
Kimernya? • 7162008-02-03 23:36:39
Kovács Pirit belinkeltem a Zenei humor topic 201. hsz-ba, ő az operaénekesnő hangja.
És te mit láttál a youtube-on? • 1582008-02-03 23:07:45
A 151. hsz. „közvetlen kapcsolásban” Richard Strauss: Beim Schlafengehen Jessye Norman
Köszönöm, fatrombita!

A teljes Négy utolsó ének Normannal (Masur/Gewandhausorchester 1982):
1. Frühling (Hesse)
2. September (Hesse)
3. Beim Schlafengehen (Hesse)
4. Am Abendroth (Eichendorff)
A kommentárokat is ajánlom olvasásra.
Kimernya? • 7142008-02-03 15:31:32
Kedves Pósa! Morgonával együtt köszönjük nagyvonalúságodat a választás tekintetében. Morgona a Koréh CD-t választotta, és a Szabó Lujzát a La Grange áriával.
Köszönöm a játékot! m.
Politikai homokozó • 177382008-02-01 21:49:38
Átolvasva látom, hogy Szőnyi Erzsébet 2004-ben, és nem 1994-ben nyilatkozta, amit nyilatkozott. Ezen csodálkozom, mert az Antall-Boross és az Orbán kormány zeneoktatási politikája ég és föld.
Politikai homokozó • 177372008-02-01 21:41:40
Nos homokozzunk egy kicsit. Nem volt szándékom esszét írni, de kényszerítve vagyok rá.

A médiahelyzetért elsősorban a baloldal a felelős. Az MSZP és az SZDSZ médiapolitikája gyökeresen különbözött egymástól, és a törvényelőkészítés folyamán ezeket a törekvéseket nem lehetett közös nevezőre hozni. A törvényben mindkét koncepciót megpróbálták érvényre juttatni, de ezek kioltották, illetve kölcsönösen torzították egymást. Az eredmény egy kiméra, egy szörnyszülött, amitől az egész társadalom szenved. Az akkori kormánypártok stábja alkotta meg a törvényt, a kormány a szöveget jóváhagyta, és a parlament az akkori kormánypártok kétharmados többségével jóváhagyta. A meghozott törvényekért elsősorban a miniszterelnök, másodsorban a szakminiszter a felelős. Azért hívják a kormányzást a domokráciában felelős kormányzásnak.
Abban igazad van, hogy Fodort igaztalanul hoztam hírbe (ebben az ügyben!), mert a mádiatörvény meghozatalakor már Magyar Bálint volt a miniszter.
Az ellenzék felelőssége jóval kisebb, de flagráns. Ugyanis az ellenzék lehetősége lett volna a törvényt ebben a formában nem megszavazni. De eladták a szavazatukat némi kompromisszumok áráért.
Ezt fizetjük máig.
Ne csúsztass, Eccerű, ne 1994-es nyilatkozatot idézz! Akkor Fodor "csak" az ő megelőző Bokros-csomagját csinálta meg, ezt is csak az év végén (akkor távozott a Zeneakadémiáról "önként" pl. Rados Ferenc!). A feketeleves később jött, Magyar Bálint idején.
Egyébként az MDF ha mást nem, legalább annyit tett az énekoktatásért, hogy nem tette tönkre, amit az összes többi kormányról nem lehet elmondani, beleértve a FIDESZ kormány némely balkörmű intézkedését is.
De azért, ne haragudj, Magyar Bálintot ezen a téren nem lehet alulmúlni. Emlékszem nyilatkozataira, amikor a közoktatásban a motiváció fontosságáról, a készségfejlesztő tárgyak részarányának növeléséről szónokolt. De amikor rákérdezett egy neves szakember egy, a művészeti oktatás problémáit feltáró rádiós kereksztalbeszélgetésben, hogy növelni fogják-e az énekoktatás óraszámát, a felelős miniszter azzal ütötte el a kérdést, hogy persze, persze, minden szaktanár a maga tárgyát szeretné nagyobb óraszámban tanítani... A műsor résztvevői hápogni is elfelejtettek.
Politikai homokozó • 177362008-02-01 21:15:27
Áthoztam az olvasói levelekből, gyúanyagnak.

Megén 5368
Párom sokszor elmeséli, mert tanulságos. Történetesen idegen nyelven tanít egy felsőfokú intézményben. Külföldi és magyar 40/60 %-os arányban az évfolyamon. Előadás, ahol egy elméletet ad elő, amelynek egyik "jegyzője" Jago névre hallgat. Kicsit színesítendő (második évfolyamosok) 5-öst ígér félévben vizsga nélkül, ha valaki meg tudja mondani e név irodalmi elődjét. Néma csend, mire bedobja, hogy Verdi írt egy operát......... Ezután csak a magyaroknak egy hasonló adottságokkal rendelkező úr nevét kérdezi egy magyar drámából.............esetleg Erkel operája? Senki sem kapott 5-öst vizsga nélkül a félévben. Vendégtanára is volt ebben a félévben egy másik felsőfokú intézetnek, szintén második évfolyamán, ahol csupa magyar tanul. Az eredmény azonos. Fiatalabb kollegáinak elmesélve, azok értetlenül reagáltak: Miért van úgy oda, miért kellene ezeket tudni? (Két évvel érettségi után.) Ha valamit akarnak, majd megkeresik az interneten. De honnan tudják, hogy mit akarjanak?

Sphynx 5369
Nem tudom, mit rinyálnak itt az énektanárok, de közhely, hogy az egész világ a vizualitásról szól és a rajzoktatás ugyanúgy nulla. Nem elsősorban a rajzkészségről van szó, hanem a látáskultúráról.

Eccerű 5370
Egy zenei fórumon mér' kéne má' a rajztanárokat siratni? Az lenne csak igazán a vég!

Musicus 5372
Hovatovább az egész kultúrát kell siratnunk. Most érik be a sugárzott média sárkányfog-vetése. Száz évig tartott, de sikerülni látszik az, amit lehetetlennek vélt mindenki.
Nálunk néhány egyszerű intézkedéssel meg lehetne fordítani a helyzetet, de ezt senki nem fogja meglépni (médiatörvény, oktatási törvény, NAT). Éljen Horn Gyula és Fodor Gábor.

Eccerű 5373
"Nálunk néhány egyszerű intézkedéssel meg lehetne fordítani a helyzetet, de ezt senki nem fogja meglépni (médiatörvény, oktatási törvény, NAT). Éljen Horn Gyula és Fodor Gábor."

Ez hülyeség (hogy mást ne mondjak, kétharmados törvényekről beszélsz), ráadásul a homokozóba való hozzászólás.

Musicus 5381
KI ALKOTTA MEG a kultúraellenes médiatörvényt (nemde az említett urak)? Másrészt az oktatási törvény legfeljebb kis részében kétharmados, a NAT pedig egyáltalán nem. Harmadrészt olvasd el a hsz. előzményeit is.

Eccerű 5382
1. Nem az említett urak alkották meg a médiatörvényt, hanem az akkori parlament, és azt egyhangúlag el is fogadták. Amúgy egy miniszter és/vagy a miniszterelnök magában elég ritkán szokott törvényt alkotni.
Ha nem tudsz valamit, legalább ne legyél rá büszke...
2. A baloldali elfogultsággal egy cseppet sem vádolható Szőnyi Erzsébet a következőket nyilatkozta 2004-ben:
Az Antall- vagy Orbán-kormány idején sem volt jobb dolga az énekoktatásnak. Eddig egyik kormánynak sem jutott eszébe támogatni a zenei közoktatást.
3. Olvastam, és mondtam már, hogy ez nem ide való téma.
Nemszeretem zeneművek • 1952008-02-01 03:28:44
Megint az előadás minőségének meghatározó voltára hívnám fel a figyelmet.
Hallottátok-e a Bolerót Ravel vezényletével? Egészen lassan és ritmizálva dirigálja, sokkal erőteljesebb így a darab, és egészen más a hangulata is. Utána még a mai hifi felvételek színorgiája is sápatagnak tűnik, mert éppen a lényeg hiányzik belőlük.
Lehet, hogy csak azért, mert boldogult urfi koromban volt, de nekem Boskowskinál jobb Strauss keringőt senki sem vezényelt. Semmi agresszivitás nem volt benne, semmi hajszoltság vagy magamutogatás. Viszont sugárzott a produkcióból (nem csak a karmesterből!) az, ami kell az igazi bécsi keringőhöz: a jó kedély.
Momus-játék • 11672008-02-01 00:41:53
Az "adáshiba" miatti pontvesztés tényleg méltánytalan. Én nem lennék érdekelt, mert mindkét megfejtést le tudtam adni, de ebben az esetben szívesen lemondok a járó pontokról. Ez nem csak a Kimernyára vonatkozik.
Ezért a napért ne kapjon senki pontot?
Zene a börtönben • 372008-02-01 00:27:17
Mária Terézia, avagy Máriatrézsi.
Zene a börtönben • 362008-02-01 00:25:40
Ráadásul a hagyományos szakmák, amiket magas fokon űztek, egymás után lettek az ipari forradalom áldozatai, majd a szocializmus mindent államosító gőzhengere alá kerültek.
Pl. a cigányság uralta Magyarországon a lókereskedelmet. A ló igásállat és hátas is volt, munkagép és közlekedési eszköz egyben.
Ha most a kezükben lenne az gépjármű- és haszongépkereskedelem, nem lenne cigánykérdés Magyarországon.
Továbbmegyek. A cigányság legfőképpen és elsősorban kovácsmesterséget űzött. Ezért is volt a vándor életmód. Amíg volt munka, maradtak, ha a környéken mindent elvégeztek, továbbmentek.
Viszont ez veszélyes volt, mert ha felkelés tört ki, azonnal volt képzett mesterember a fegyvergyártásra, méghozzá mobil és tömeges munkaerő. Ezt nem tűrhette a Habsburg rezsim, mert ez birodalmi érdekeket fenyegetett. Így züllesztették a cigányságot a magyarság szövetségeséből megtűrt jöttmentté. Megfosztották munkaeszközeitől, sőt gyermekeitől(!), mindezt az "áldott" emlékű Mári terézia tette. Aki egyébként a madéfalvi veszedelem anyukája is volt.
De még tovább megyek. A Holocaust áldozatait rehabilitálták, a lehetőségekhez képest kárpótolták. A cigányságra akkor került sor, amikor nagyjából kifogytak a lehetőségek...
Elég?
Olvasói levelek • 53812008-02-01 00:08:25
KI ALKOTTA MEG a kultúraellenes médiatörvényt (nemde az említett urak)? Másrészt az oktatási törvény legfeljebb kis részében kétharmados, a NAT pedig egyáltalán nem. Harmadrészt olvasd el a hsz. előzményeit is.
Nemszeretem zeneművek • 1912008-01-31 23:54:20
Bruckner egyházi zenéje különleges, talán a szimfóniák helyett/mellett ezzel lehetne kezdeni.
Zene a börtönben • 292008-01-31 09:51:42
Azt hittem, apacs, de ez nem stimmelt volna...
Politikai homokozó • 177312008-01-31 09:46:34
Én is megkaptam a legújabb agitprop brosúrát. A legnagyobb pimaszság az, hogy szanzsén lenyúlták az egykori jobboldali napilap címét, amit a FIDESZ köre az MSZP diszkrét asszisztenciája közepette előbb megölt, majd már mint Napi Magyarországot, beolvasztott a szintén átgyúrt Magyar Nemzetbe.
Ez a annakidején napilap túlnőtte a Népszavát és a Magyar Hírlapot (a Magyar nemzet MELLETT!), ezért kellett elpusztítani.
Egy ilyen tartalmú brosúrát ezzel a címmel közreadni kb. az a kategória, mint amikor Beethoven Német táncok címlap alatt Badarewska-Baranowska: A szűz imája c. remekét találjuk.
Egyébként, ha nem hazugság ez is, számomra az volt a döbbenetes, hogy államadósság törlesztésre háromszor annyit költünk, mint kultúrára, sportra és vallásra. Majdnem annyit, mint oktatásra (kb. 90%).
Írja a brosúra, hogy egy diák egymillióba kerül évente, óh, borzalom! Fizessenek tandíjat!
Azt viszont nem írja a brosúra, hogy egy börtöntöltelék mennyibe kerül. Háromszorosába? Ötszörösébe? Ki tudja? Az ő tartásukat vajon nem lenne célszerű önköltségesíteni?
De erről kár beszélni. Egy csellista ismerősöm (20 éve) jegyezte meg rosszmájúan, hogy kísérték a MR Gyermekkarát, és nem hogy hamisan énekeltek volna , de (akkor) ez a kórus maga volt a hamisság. Nos ez a kiadvány maga a botrány.
Olvasói levelek • 53722008-01-31 09:25:36
Hovatovább az egész kultúrát kell siratnunk. Most érik be a sugárzott média sárkányfog-vetése. Száz évig tartott, de sikerülni látszik az, amit lehetetlennek vélt mindenki.
Nálunk néhány egyszerű intézkedéssel meg lehetne fordítani a helyzetet, de ezt senki nem fogja meglépni (médiatörvény, oktatási törvény, NAT). Éljen Horn Gyula és Fodor Gábor.
Milyen zenét hallgatsz most? • 141592008-01-31 09:09:04
Vingt regards sur l'enfant Jesus, azaz kb: húsz pillantás a gyermek Jézusra. Mennyire különbözőek az alaprepertoárok! Francia zongoristáknak szinte kötelező játszanivalók (igazán jó interpretációt ebből sem ismerek), nálunk senkitől sem hallottam még.
Kimernya? • 7002008-01-31 08:58:26
Azt a hétszázát!
Nemszeretem zeneművek • 1712008-01-31 08:57:13
Fruzsi, ha Debussy zongoraműveket jó előadásban akarsz hallgatni, akkor Giesekinget szerezd be. Szerencsére feljátszotta az összeset. Mindent zseniálisan játszott, de talán a legimpozánsabb a korai Fantázia zongorára és zenekarra (Mengelberg+Concertgebouw), a zenekar is a karmester is legjobb formáját hozza. Felülmúlhatatlanok. A mű szinte érdektelen, Debussy a halála előtt át akarta dolgozni, de már nem jutott rá ideje.
Nemszeretem zeneművek • 1702008-01-31 08:53:02
Nem a telefonközpontos fürelízre gondoltam, hanem tisztességes művészi előadásra. Mert olyat én még életemben nem hallottam, már olyat, ami komolyan venné ezt a darabot. A Henle kottaképéből elképesztő dolgok derülnek ki. Az egész darab szinte végig pp dinamikában van, be vannak írva pedálok, amiket nem tart be senki. Ezt a darabot sokat "kiadták", és ezeknek a romantkusan interpretált kiadásoknak az alapján készítették a felvételek nagyjából 100%-át. A Für Elise egyébként egy albumlap, semmi több. A széplelkek megtalálták benne a romantikát, (mint az általuk elnevezett jobb sorsra érdemes Holdfény, leánykori nevén cisz-moll szonátában), és nem volt megállás... Ezért nem is veszi komolyan senki.
Sipi, ha Brucknert nem szereted, akkor Mahlert sem. Sőt, Wagnert sem igen (közös gyökerük okán). Vagy tévedek?
Fruzsi, Debussy tudomásom szerint semmit sem írt oboára hárfakísérettel, ez egy átiratgyűjtemény lehet. Jól játszottak, tehát élvezted. Tehát mégis a előadás lenne a kulcs?
Erkel Ferenc • 282008-01-29 21:36:40
Aczél György egy nyilatkozata emlékezetes számomra a 70-es évek elejéről: "Lisztet és Bartókot állítottuk az érdeklődés központjába az egyoldalú Erkel-kultusz helyett." Ez volt az ő műfaja, a gyűlöletes, hazug megosztás. Hol volt, miben nyilvánult meg az egyoldalú Erkel kultusz? Mert én semmi ilyennek nem láttam nyomát sem. Mennyiben állította ő, Aczél Gy. et. Bartókot és Lisztet a középpontba? Álltak ők ott maguktól is, méghozzá a nemzetközi porondon, függetlenül AGy. és köre pofázásától.
Viszont AGy. megszüntette az Erkel kiadás előkészületeit a Zenetudományi Intézetben (meghalt Vécsey Jenő, kirúgták Bónist, majd Legányt is, két magyar zenével foglalkozó kutatóműhelyt rombolva szét röviddel egymás után. Utánuk a ZTI-ban a XIX. századi magyar zenének NEM VOLT KUTATÓCSOPORTJA SEM majd' húsz évig!)
Sajnos, Aczél György utódai körünkben élnek és most TELJHATALOMMAL URALKODNAK. Csak más színű köntösben pompáznak. Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek. Miattuk nem élhető a magyar kulturális szféra mai élete.
Politikai homokozó • 177272008-01-29 21:11:25
Én örömmel fizetnék több adót, csak lenne miből...
Nemszeretem zeneművek • 1582008-01-29 20:45:12
Mikor hallottátok a Für Elise-t utoljára pl. a rádióban? Mert én nem is emlékszem rá, hogy mikor adták.
Hogy egy mű milyen benyomást kelt az emberben, az igen nagy mértékben függ az előadástól. Alább említtetett a Franck Szimfonikus változatok, amely, bizony, éppen zeneileg igen kényes előadnivaló. A legkisebb ízléstelenséget, koncentrációlazulást is megbosszulja, és darabjaira esik szét.
A kiváló előadás még az érdektelen művet is érdekessé varázsolja, ld. amikor Richter játszotta a Ludus tonalist, (az általam nem éppen kedvelt) Hindemith egyik legszárazabb opuszát, vagy Britten zongoraversenyét.
Ha a topic címéhez hasonlót emleget valaki, egyik kedves ismerősöm ezt szokta tanácsolni: "Én újabban nem az előadást hallgatom, hanem a művet. Az mindig csodálatos." De ehhez muzsikusnak kell lenni, sajnos.
Politikai homokozó • 177232008-01-29 02:31:12
Látta valaki a GKM vasúti terveit? Térképek vannak és kimutatások. Roppant impozáns és szakszerű. Csak éppen alapja nincsen. A közutakat mikor fogják megszüntetni, illetve koncesszióba adni? Vagy a levegőt, amit belélegzünk? Meddig terjed az 1%-os SZDSZ hatalma még?
Milyen zenét hallgatsz most? • 141332008-01-29 01:05:34
ilyen
Milyen zenét hallgatsz most? • 141322008-01-29 01:05:11
Mire jó a Kimernya? hát arra, hogy ilyesmit gyönyörűségeket fedezzünk fel, mint ez itt.
Händel Laudate pueri Dominum
Milyen zenét hallgatsz most? • 141312008-01-29 00:36:41
Mert Messiaenhoz - úgy hiszik! - nem kell sok zeneiség, elég precíznek és eléggé munkabírónak lenni. Mehcsoda tévedés! De ez majd csak akkor derül ki, ha egy valóban nagy zongorista nekiveselkedik ezeknek az irdatlan daraboknak. Ahogy Schiff tette Regerrel. Uff, én beszéltem.
Bánk bán • 11682008-01-29 00:31:31
Az Erkel topicba az imént írtam erről. Bár így lenne!
De még ezt is csak félve remélem.
Erkel Ferenc • 262008-01-29 00:16:29
Sajnos, azt hiszem, hogy az Erkel évforduló tekintetében már végzetesen el vagyunk késve.
Amennyiben elismerjük - és ezt senki sem vonhatja kétségbe - hogy Erkel a legjelentősebb romantikus operaszerzőnk, akkor egy olyan kiemelkedő évfordulóra, mint a kétszázadik jubileum, ILLETT VOLNA jelentős eseményekkel felkészülni. Tehát nem azzal, hogy VÉGRE bemutatja a MÁO a Bánkot és a Hunyadit olyan formában és prezentációban, ahogy azt mindig is kellett volna, mert hiszen ez lett volna kutya kötelessége, évfordulókon kívül és túl is. Ezen operák ugyanis részei a magyar standardrepertoárnak.
Egy jelentős évfordulót úgy kellett volna megünnepelni (múlt időt használok, szándékosan), ahogy pl. azt a csehek tették a Smetana jubileumokon. Elővették a szerző összes operáját, persze nem egy-két év alatt, sebtében, hanem hosszú és gondos előkészület után. Ennek Erkel esetében semmi jele sem volt, és most sincs; tehát a szándék nincs meg, sem a politikai, sem az operisták részéről a szakmai akarat. Sajnálom, az énekesekre is vonatkozik a megjegyzésem.
Miért tudja a MÁO-nál százszor nehezebb helyzetben levő Kolozsvári Magyar Opera REPERTOÁRON TARTANI az ÖSSZES Erkel operát, és a MÁO miért ódzkodik ezektől a művektől?
Talán választ ad erre Kertész (avagy Rettenetes) Iván szabadalmaztatott operagurunak egy Erkel operagáláról szóló recenziójában jó tíz éve tett megjegyzése, miszerint kétkedik abban, hogy a mellőzött Erkel operák repertoáron tudnának maradni. Azóta kiderült, hogy Kolozsváron ez lehetséges, de Bpesten szt "természetesen" nem próbálnák ki. Nem, az Istennek sem.
Az Erkel operák tehát nem kerülhetnek színre a MÁO-ban, mert a Kertész mögött álló befolyásos bandának nem tetszik Erkel. Hogy miért, azt sosem részletezték kellőképpen.
A minisztérium ennek a háttérhangulatnak megfelelően "cselekedett": létrehozott egy bizottságot mindenféle anyagi bázis nélkül. Kíváncsian várom, mire lesznek képesek. Talán azért a semminél többre, de a valaminél biztosan kevesebbre.
Mindenesetre így ez az egész gyalázat, de a magyarországi (nem magyar!) elit erkölcsi állapotának egyik tünete csupán.
Le kell mondanunk tehát arról, hogy itt két év múlva méltó ünneplés lesz. Majd a háromszázadik évfordulón. Erkel zenéje kiállta az idő próbáját, száz év ide vagy oda, nem számít.
Én amiatt aggódom, hogy amennyiben továbbra is a Kertész Ivánok és társaik határozhatják meg a magyar kulturális közgondolkodást, vajon százkét év múlva lesz-e magyar zenekultúra, operakultúra Magyarországon? Sőt, lesz-e egyáltalán kultúra a szó eredeti értelmében?
Kimernya? • 6922008-01-27 01:37:28
Kedves macskás, én az É-t és nem az Á-t kérdeztem...
Erkel Ferenc • 242008-01-27 01:25:18
Ismét Sesto hívta fel a figyelmemet, hogy van a neten anyag La Grange Annáról. Azt is megírta, hogyan kell megtalálni. Amit tudtam, összeszedtem, íme:

Anne Caroline de Lagrange

születési ideje

arcképe

első nagyobb szerepében, Flotow Guise hercegnőjében

Fides szerepében

Norinaként

Giselda szerepében

Clorindaként

egy spanyol honlapon

És végül biográfiája a www.operissimo.com lapról:
Lagrange, Anne Caroline de
soprano
Sie entstammte einer sehr wohlhabenden Familie. Ihre Mutter war deutscher Abstammung, sie kam bereits als Kind bei musikalischen Soiréen, die ihr Vater veranstaltete, mit führenden Künstlern ihrer Epoche in Berührung. Sie war dann in Paris Schülerin von Giulio Marco Bordogni, zu seiner Zeit einer der bekanntesten Gesangpädagogen. 1840 trat sie in Paris in einem Wohltätigkeitskonzert für polnische Flüchtlinge auf; 1840 kam es dann zu einem semiprofessionellen Bühnendebüt am Théâtre Renaissance in Paris in 'La Duchesse de Guise' von Friedrich von Flotow. Sie ging darauf zur weiteren Ausbildung nach Italien und absolvierte Studien bei Mandacini und Francesco Lamperti in Mailand. Am Liceo musicale Bologna war sie Schülerin des großen Komponisten Gioacchino Rossini, der sie sehr schätzte. 1842 erfolgte dann ihr eigentliches Bühnendebüt am Teatro Comunale von Piacenza in 'Il Bravo' von Saverio Mercadante. Sie sang in den folgenden zwanzig Jahren mit anhaltenden Erfolgen an französischen wie an italienischen Theatern. In der Saison 1845-46 und nochmals 1861 erschien sie an der Mailänder Scala. 1855-58 trat sie in New York auf und hatte auch in Nordamerika große Erfolge. Am 3.12.1856 kreierte sie an der Academy of Music in New York die Violetta in 'La Traviata' in der amerikanischen Erstaufführung der bekannten Verdi-Oper. 1857-58 unternahm sie eine große Südamerika-Tournee. Bereits 1849 gastierte sie in Hamburg, 1850-53 an der Hofoper Wien tätig, wo sie die Fides in der Premiere des 'Propheten' von Meyerbeer (1850) sang. Weitere Gastspiele in Budapest, Berlin, Dresden und Leipzig und 1862 in Madrid.Ihre großen Partien in einem weit gespannten Repertoire waren neben den bereits erwähnten Rollen die Rosina im 'Barbier von Sevilla', die Titelheldinnen in den Opern 'Norma' von Bellini, 'Lucia di Lammermoor' und 'Lucrezia Borgia' von Donizetti und die Gilda im 'Rigoletto'. Nach Aufgabe ihrer Karriere im Jahre 1869 lebte sie als Pädagogin in Paris. Die Accademia di Santa Cecilia Rom wie die Akademie von Venedig ernannten sie zu ihrem Mitglied, das Konservatorium von Bologna übertrug ihr eine Ehrenprofessur. Sie war mit dem Baron Grégoire de Stankovicz (?1862) verheiratet. Ihr Familienname kommt auch in der Schreibweise La Grange vor. n

Sajnos, ez az életrajz egyáltalán nem részletes, pl. a halálozás időpontja nincs benne, de mást is megtudhatunk belőle, mint a Szabolcsi-féle lexikon szócikkéből. (Grégoire de Stankovicz=Grigorij Sztankovics, természetesen)
Erkel Ferenc • 202008-01-26 02:11:06
A Bánk bán fórumban említette Sesto, hogy Bátori Mária szerepe mennyire illett volna Ágay Karola hangjához. Vajon a la Grange áriából van-e felvétele? És a másik két Szilágyi Erzsébet áriából?
Erkel Ferenc • 192008-01-26 02:06:52
Kedves pépó, Gertrudis eredetileg DRÁMAI koloratúr szerep, trillázásról szó sincs tehát. Ez nem azonos Melinda hangfajával. A Gertrudis-Bánk duettben mindkettejüknek szórni kell a magas c-ket.
Gertrudis altosítása Palló Imre bariton hangjából következett, más különösebb értelme nem volt. Egyébként Petur, Biberach sőt Ottó is magasabb az eredetiben, mint ami most megy. Ez még az 1993-as felvétel szereposztóinak sem volt evidens, hiszen az utolsó pillanatban derült ki, hogy Airizer Csaba nem tudja elénekelni Petur szerepét, ezért le kellett neki transzponálni a szerepet.
Bánk bán • 11642008-01-26 01:49:55
Szörnyű gyanúm szerint szerzői jogi okok miatt. Ezt persze nem tudom bizonyítani, de más téren szerzett tapasztalataim mondatják ezt velem... Erkelért nem kell szerzői jogot fizetni, az átdolgozásért igen. És ezzel a nem csekély összeggel lehet játszogatni... csoportosítani ide-oda, de csitt! Átkozott légyen, ki rosszra gondol.
Ha valaki bővebbet akar tudni erről a módszerről, szemlélje figyelmesen a magyarországi közbeszerzési gyakorlatot.
Kimernya? • 6882008-01-24 19:53:19
Úgy értem, nem kontra "E,", csak nagy "E". Itt a nehézség nem a hang mélységével lehet, hanem a megközelítéssel. Gisz, H után sokkal nehezebb lehet ezt elénekelni (lefelé kvint ugrás mindig kényes), mint ha szépen lefelé kellene sétálni, pl. Gisz, Fisz, E. Basszisták, hol vagytok? Mondjátok el, miért nehéz ez a hang.
Erkel Ferenc • 152008-01-24 19:44:17
A Le Grange ária szintén mindenféle átírásokon ment keresztül. Sajnos, csak beszélek a kritikai kiadásról, de nekem, deprivált értelmiséginek nincs meg (még). A felvételeken a legkülönbözőbb koloratúrákkal hallhatjuk.
Az eredeti műalak nyilván a Treichlinger József kiadásában megjelent zongorakíséretes kottában található, meglepetésemre ott a csárdás forma ismételt. Mindig így hallani: AB, holott AABB van a kottában. Ezt így nem hallottam még senkitől. Fekete Veronikáról és Nádor Magdáról mondják, hogy énekelték a darabot ismétléssel (nem hallottam), de ehhez hangmilliomosnak kell lenni.
A másik neuralgikus pont az ambitus: a-e3 ez félelmetes! Ehhez Anne de la Grange kellett, aki Normát Luciát és Fidest is énekelt, méghozzá akár egymás után is.
Erről az énekesnőről szinte semmit sem tudok. A franciák csak hümmögnek, ha szóba hozom, nem is hallottak róla. Memoárjait nem találom, pedig kizárt dolog, hogy nem írt ilyet. A Szabolcsi-féle lexikonban az áll, hogy meghalt Dél-Franciaországban. Hol??! Nizza is ott van, Biarritz is, a távolság több, mint 600 km... A neten nemrég egy aukción hirdették egy levelét, de semmi több.
A Brockhaus magyarnyelvű változatából már ki is hagyták.
Sic transit gloria mundi?
Erkel Ferenc • 142008-01-24 19:22:30
Átmásoltam a Bánk bán topicból:

musicus 1156. hsz.:
Mintha Osváth [Júlia] énekelt volna La Grange áriát is, mindkét oldalon (magasság és mélység) könnyített változatban. Ez hasonló, mint Palló esete. Van egy énekes, szép hanggal, hát énekeljen el mindent. Azt is, ami nem az ő hangfajára írtak. Hát ne énekeljen el mindent, elég gazdag az operairodalom, mindenki hangfajára jut szerep benne.

Sesto 1158. hsz.:
..."könnyitett" és dekolorált La Grange-áriát pl. BÁTHY ANNA énekelt - ezt említi a könyvben is. ("Nagy magyar elöadómüvészek" - Báthy Anna - Zenemükiadó)
Osváth Júliával készült azonban egy Hungaroton áriakemez, amelyen tk. a La Grange-ária is szerepel: nagyon szépen énekli!
(Sokkal jobb, mint a "Bánk bán" felvételen, ami szerintem egy picit késön készült.)
Nyilván a koloratúrákban nem olyan brilliánsan virtuóz és szuverén, mint Ágai Karola, de mégis egy nagyon szép, kiemelkedö interpretáció! Le a kalappal elötte!!!

musicus 1159. hsz.:
Báthy Anna mikor énekelte vajon ezt a könnyített La Grange-ot?
Osváth Júliát a Schodelnénak és Hollósí Kornéliának írt szerepekről le kellett volna beszélni, hiszen ezeket is nyilván szépen énekli, mint mindent, de annyi szép szerep van, köztük Erkel is. Kiváló Rózsa, Mara vagy Ilonka lehetett volna (Dózsa, Brankovics, Névtelen hősök), de nálunk... ööö... kultúrpolitika dúlt. Ld. korábbi szómenéseimet...
Bánk bán • 11592008-01-24 19:10:21
Báthy Anna mikor énekelte vajon ezt a könnyített La Grange-ot?
Osváth Júliát a Schodelnénak és Hollósí Kornéliának írt szerepekről le kellett volna beszélni, hiszen ezeket is nyilván szépen énekli, mint mindent, de annyi szép szerep van, köztük Erkel is. Kiváló Rózsa, Mara vagy Ilonka lehetett volna (Dózsa, Brankovics, Névtelen hősök), de nálunk... ööö... kultúrpolitika dúlt. Ld. korábbi szómenéseimet...
A La Grange-ról majd az Erkel topicban, mert most már van nekünk ilyen is!
És itt a lényeg: Nádasdyék legnagyobb bűne az, hogy ezeket a csodálatos művészeket megfosztotta attól, hogy az eredeti Erkelt énekelhessék, és a közönséget is attól, hogy megismerhesse Erkelt!
Bánk bán • 11572008-01-24 18:47:04
Kedves Tamás, megtisztelő, hogy írtál a topicba. A Zenetudományi Intézetben Dolinszky Miklós dolgozik a Bánk kritikai kiadásán, minden szerzői forrást feldolgozva, beleértve a legtanulságosabb szólamanyagokat is. Ahogy a Hunyadiból lehetett, úgy nyilván a Bánkból is lehet olyan kottát produkálni, amelyik a legközelebb áll a szerző szándékához. Ez tömérdek munkát igényel, minden tiszteletem a közreadóé, hiszen a források mennyisége ijesztő.
Egyetlen kritikai megjegyzésem csak az, hogy ezt már ötven (száz) éve meg kellett volna csinálni. Örüljünk viszont, hogy most elkezdődött, sőt szépen előrehaladt a kiadás (a Bánk a Bátori Mária és a Hunyadi után már a harmadik partitúra lesz), és reménykedjünk a folytatásban.
Ha ez a kotta megjelenik, akkor sok minden kiderül majd, előadhatóságról, egyebekről.
Ha van időd, kérlek, írd le, amit tudsz erről a '93-as kiadványról, annak előzményeiről, előkészítéséről. Az eredeti Bánkot eredetileg a Hungaroton kívánta volna megjelentetni (1988-as sajtóhír), és ebben Neked oroszlánrészed volt. Miért nem valósult meg akkor és ott ez a terv, és hogyan került Benedek Tamáshoz az ötlet?
Bánk bán • 11562008-01-24 18:32:43
Valóban? az emlékezetemre hagyatkoztam írott anyag híján, igazad van. Osváth Júlia számára készítették a lepontozott és lerövidített Tiszaparti jelenetet. A névre nem, de a hangra emlékszem, gyönyörűen énekelte, csak Ágay jóvoltából tudhattuk, milyen lehetett az eredeti. Egyébként ő is csak egy majdnem teljes változatot énekelt. Mintha osváth énekelt volna La Grange áriát is, mindkét oldalon (magasság és mélység) könnyített változatban. Ez hasonló, mint Palló esete. Van egy énekes, szép hanggal, hát énekeljen el mindent. Azt is, ami nem az ő hangfajára írtak. Hát ne énekeljen el mindent, elég gazdag az operairodalom, mindenki hangfajára jut szerep benne.
Bánk bán • 11492008-01-24 14:03:50
Vajon kinek a részére lett sótlanítva a Tiszaparti jelenet? Talán Orosz Júliának?
Bánk bán • 11482008-01-24 14:01:19
A 93-as felvétel folyamán Bácskay és Oberfrank is összeveszett, mert a buzgó karmester a kért néhány nyelvi retus helyett és azon jócskán túlterjeszkedve alaposan belekutyult a zenei anyagba (tehát a közreadásba) is. A producer Benedek Tamás csak annyit tudott már segíteni a dolgon, hogy az Oberfrank által kihúzott(!) zenei anyagot pótoltatta (a szerződés erre módot adott), amit a karnagy úr hallható fogcsikorgatások közepette kénytelen volt megcsinálni. Az elhagyott ismétléseket azonban sajnos, már nem lehetett mindenütt pótolni.
Bánk bán • 11472008-01-24 13:47:43
"Míg nem egyszer Kodály azt nyilatkozta egy népszerű újságban, hogy ha Erkel idejében lett volna egy ilyen bariton hang, amilyen Palló Imréé, akkor egészen biztos, hogy Erkel baritonra írta volna ezt a szerepet…"

Hümhüm... Ezt a nyilatkozatot nem láttam sehol, a hivatkozást is most hallom először... Melyik "népszerű" lapban? A forrásértékű Színházi Életben?... Ha az anyósomnak áramszedője LETT VOLNA... Pont Kodály, a tudós Kodály mondott volna ilyet? Akkor miért nem ő dolgozta át az operát? Ellenőrizhetetlen hírek szerint Nádasdyék őt is megkeresték, hiszen elegánsabb LETT VOLNA Kodály neve a színlapon, mint Rékaié... Válaszát el tudom képzelni.
Hogy csekély mértékűek lettek volna az átdolgozások? A pimaszság teteje. Felforgatták, összekutyulták, széttranszponálták, tönkrehúzták az operát!
Felesleges Palló hiúságára kenni ezt az átdolgozást, ez csupán egy pénzszerzési akció volt a dramaturg-rendező részéről, amit kiváló taktikusként végrehajtott és tartósított. Cherchez l'argent...
Erkel tenorszerepet írt, és nem baritont. Gondoljátok, hogy a XX. századi Németországban egy bármilyen baritonista kedvéért átírhatnák-e a Siegfriedet? Franciaországban a Faustot? Oroszországban az Anyegint? Lengyelországban egy altistáné kedvéért a Halkát? Ugye képtelenség. Ilyen csak nálunk eshetett meg, ebben a szerencsétlen Magyarországban, ahol az értelmiség a Habsburg iskolában szerzett gyógyíthatatlan provincializmusban szenved máig, ahol önként és dalolva ideologizálják meg az elfogadhatatlan gazemberséget is, és - rosszabb! - a látszat szerint még el is hiszik ezt a halandzsát.
Kimernya? • 6862008-01-24 13:08:48
Carlos Kleiber, Kurt Moll élőben
Egyébként ez a hang "mindössze" egy nagy E!
Bánk bán • 11392008-01-23 22:56:06
Sz. Ágay Karola topicból Sesto teljes hsz. (237.) ide is tartozik, ezért átmásolom:

(...)Az eredeti partitúra rekonstrukciója alapján (részben azonban – pl. Bánk nagyáriájában – Nádasdy Kálmán szövegével) készült felvétel: Gertrúd – Marton Éva, II. Endre – Gurbán János, Ottó – Daróczy Tamás, Bánk bán – Molnár András, Melinda – Kertesi Ingrid, Tiborc – Gáti István, Petúr bán – Kálmándi Mihály, Biberach – Airizer Csaba. Közreműködik a Budapesti Szimfonikus zenekar és a Magyar Fesztiválkórus, vezényel: Oberfrank Géza. A felvétel helye és ideje: Budapest, Olasz Intézet, 1993. szeptember. A kiadás éve: 1993. Alpha Line Records ALR 005-07, 3 CD, DDD, Stereo. Ajánlás: minden operabarátnak. Megjegyzés: a kísérőfüzet részletesen ismerteti az eredeti változat és az átdolgozások eltéréseit, szerkezeti különbségeit. A szöveg Oberfrank Géza kiigazításában hangzik el.

Az 1935-ös átdolgozás alapján készült – tenor címszereplős –, az utóbbi idők hazai előadási gyakorlata által is követett változat: Gertrúd – Komlóssy Erzsébet, II. Endre – Sólyom-Nagy Sándor, Ottó – Réti József, Bánk bán – Simándy József, Melinda – Ágay Karola, Tiborc – Melis György, Petúr bán – Faragó András, Biberach – Palócz László. Közreműködik a Filharmóniai Társaság zenekara és a Magyar Állami Operaház kórusa, vezényel: Ferencsik János. A felvétel helye és ideje: Budapest, 1969. A kiadás éve LP-n: 1969, CD-n: 1994. Hungaroton HCD 11376-77, 2 CD, ADD, Stereo. Ajánlás: minden operabarátnak.

Az előző zenei anyagával lényegében egyező a Káel Csaba rendezte filmváltozat (2002) hanganyagát tartalmazó felvétel: Gertrúd – Marton Éva, II. Endre – Kováts Kolos, Ottó – Gulyás Dénes, Bánk bán – Kiss B. Attila, Melinda – Rost Andrea, Tiborc – Miller Lajos, Petúr bán – Sólyom-Nagy Sándor, Biberach – Réti Attila, Sólom mester – Asztalos Bence. Közreműködik a Magyar Millennium zenekara és a Magyar Nemzeti Énekkar, vezényel: Pál Tamás. A felvétel helye és ideje: Budapest, 2002., a kiadás éve CD-n: 2003. Teldec 0927-44606-2, 2 CD, DDD, Stereo. Ajánlás: minden operabarátnak. Megjegyzés: a felvétel 2003. végén DVD-n is kiadásra került. A filmváltozatot követően a rendező az operát a Magyar Állami Operaházban is színpadra állította 2002-ben, a mű esedékes felújítása alkalmával.

Egy korábbi felvétel részletei a Hunyadi László részleteivel közös CD-n kerültek kiadásra. Ezen Komor Vilmos vezénylete mellett a főbb szerepeket Joviczky József (Bánk bán), Osváth Júlia (Melinda), Radnai György (Tiborc), Delly Rózsi (Gertrúd), Fodor János (Petúr) énekli (Hungaroton HRC 1054).(...)

További infok az operakonyv.hu oldalon

----------

Apró észrevétel: a Nádasdy-féle tenor-Bánk átdolgozás nem keletkezhetett 1935-ben, mert először a bariton-változatot készítették el Rékayval 1940-ben, kimondottan Palló Imre számára. A tenor változat Palló halála után keletkezett, emlékezetem szerint 1952-ben mutatták be (nem néztem utána, kérem javítani, ha valaki adatszerűen tudja).
m.
Mariella Devia olasz bel canto csillag • 22008-01-23 00:08:21
pardon, -oo-
Mariella Devia olasz bel canto csillag • 12008-01-23 00:07:13
Miért, hogy a momuson ennyi az operatopic? Csak operisták járnak errefelé? De ebben az esetben ez nem baj, mert gyöngyszem találtatott. Pl. ilyeneket lehet látni-hallani tőle:
Devia&Pavarotti a Lammermoriban 1.
Devia&Pavarotti a Lammermooriban 2.
Politikai homokozó • 176552008-01-17 22:44:12
Tom Lantos a Ceausescu éra utolsó, legszörnyűbb évtizedében ellátogatott Romániába, és közölte a nagyvilággal, hogy Románia nemzetiségi politikájával semmi baj sincs. Az emberi jogokkal sincsen semmi baj. Kezet rázott a diktátorral, és ezzel hitelesítette a hitelesíthetetlent. Azóta Lantosnak tisztességes ember szemében nem volt semmi hitele.
Wagner • 9182008-01-13 01:58:58
Lyézus!
Kimernya? • 6792008-01-13 01:57:13
Ezt a scherzócskát jól kiválasztottad...
És te mit láttál a youtube-on? • 1372008-01-13 00:54:26
Kétajtós szekrény Pavarotti? (Sesto után szabadon: hmmmmm....) Íme itt egy háromajtós szekrény, hölgyben:
Jessye Norman Saint-Saens Sámson és Delila Csókária
Ez a nő egy varázsló. Számít-e az, hogy hogy néz ki? Számít-e az "action", ha ilyen a voce?
Azért linkeltem éppen ezt az áriát be, mert itt a leginkább tettenérhető az ária tartalma és az előadó külleme közti különbség. Az ária végén elhisszük neki (neki!!!), hogy ő a csábító Delilah, akinek a világbíró Sámson se tudott ellenállni.
Opera a Hajógyári szigeten?! • 482008-01-13 00:18:43
Ez egy kitűnő ötlet. Rendezzünk ötletbörzét, milyen darabokat kellene játszani a szigeten soha meg nem nyíló operaház ünnepélyes nyitóelőadásán?
Javaslatom a Traviata és a Pikk dáma kártyajelenet mellé:
Carmen csempészkvintett.
Esetleg a Lohengrinből a Vénuszbarlang jelenet.
Kortárs műként Lendvay Kamilló: Egy tisztességtudó utcalányából egy jelenet.
Vagy Gottfried von Einem Az öreg hölgy látogatása c. operájából a megfelelő jelenet.
További ötletek?
Milyen zenét hallgatsz most? • 138062008-01-09 02:36:57
Visszamenőleg: a Hungaroton az Echo sorozat korongjait nem feltétleül gyártja újra elfogyásuk után, és tudtommal a sorozattal le is álltak. Ez sajnálatos, méginkább az, hogy ez ilyen következményekkel járhat, t.i. az I. album már kifogyott és nem beszerezhető, a II. pedig ott virít a polcon, tehát keresnénk az elsőt, de hiába.
Politikai homokozó • 175822008-01-08 04:43:28
Valóban, és a költségeket ki kell számlázni a hátramaradottaknak. Ki az az egyetlen szereplő, aki biztosan túléli ezt a szennyes játékot, és anyagilag is jól jár? Hát csakis Dr.Kotász... most már értem a nicknevedet...

(bár - nem akarom elrontani a kedvedet - de én már olyasmiről is hallottam, hogy a hóhért is akasztották...)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... • 4852008-01-08 00:47:08
Ez bíztatóan hangzik, de, ismétlem, hiszem, ha látom.
Politikai homokozó • 175802008-01-08 00:33:35
Nekem 44-es. És Neked, kedves? Ki tudhatja... Az ilyesmit nem árt előre tisztázni... ebben a mai világban... hátha ez lesz a következő reformlépés, ugyebár... Akasszuk fel a konkurrenciát... Ha már tehetségesebbek nem lehetünk... inkább mi őket, mint ők minket...
Hova lehet még zülleni, mondjátok?
Olvasói levelek • 52332008-01-05 20:26:42
Privát tesztüzenet. átment-é?
Üdvözlettel: m
Milyen zenét hallgatsz most? • 137652008-01-05 18:59:35
Marion Williams
Zenei humor • 2092008-01-05 13:25:56
Itt az amerikai Megasztár Top Worst válogatása!
Szerintem gyengécske, mert maga a műfaj kezd lassan ilyenné válni.
American Idol Top Worst 10
Zenei humor • 2082007-12-31 02:19:01
Az. Olvasd el az életrajzát, az még szörnyűbb.
De a poppatkányt sem sikerült rendesen belinkelnem, most ezt pótolom:
A világ legszörnyűbb popénekese
És még egy szalondalocska az isteni Flo tolmácsolásában:
FloFoJen és szegény Ljadov
Egyébként ha valakinek kedve van hozzá, penetráns produkciókat találhat a yuotube.com portálon, ha beüti a The Worlds Worst Singer kulcsszavakat. A mi megasztárunkból is találhat ott szörnyedményeket, lám, a popipar is világhíressé tett már minket.
FloFoJen-hez hasonló énekesi szenzáció van az Azúr Expressz c. filmben (főszereplő Páger Antal). Mivel a vacsorázó társaság nem akarja elhagyni az étkezőhelyiséget, a vendégriasztásban járatos leányzó felkéri szereplésre számos jelenlevő nagynénje egyikét, mire az elénekli "Az erdőn a kismadár" c. dalt, dallamsoronként három magas c-vel... h-val... cisszel... Fetrengtem tőle. Sajnos, nem tudom mellékelni, akinek meg van, tegye meg, ha tudja, előre is köszönöm.
Zenei humor • 2062007-12-31 01:49:44
Most...
FloFoJen és szegény Mozart
Zenei humor • 2052007-12-31 01:47:58
Így jár, ha valaki siet, itt a legjobb produkció:
[url]http://www.youtube.com/watch?v=1cWwA7Czi1E;FloFoJen, az Éj sikoltozó királynője
Zenei humor • 2042007-12-31 01:44:40
Kedves Cecília, óhajod parancs, az Interneten minden megvan, Florence Foster-Jenkins is. Egy ilyen "parádés" szoprán elé méltó előénekes is kell, ezt egy amatőr popzenei produktumban megtalálni véltem. A hang és a mozgás itt tökéletesen harmóniát alkot. Ezt követi három penetráns ária, majd a művésznő életrajza a Wikiben.
A világ legrosszabb popénekese
[url]http://www.youtube.com/watch?v=1cWwA7Czi1E FloFoJen, az Éj királynője[/url]
FloFoJen, mint Lakmé
FloFoJen, a Denevérben
FloFoJen a Wikipedia-ban
Jó sylvesteri mulatságot kívánok Mindenkinek!
Milyen zenét hallgatsz most? • 137072007-12-30 16:39:30
Egyszer adta a Bartók Rádió Penthesilea c. operáját, érdekes darab. A média nem kényezteti el, az biztos.
Zenei humor • 2012007-12-30 16:18:20
Rúfusz, az operakutya szinkronhangját sajnos, senki sem találta el. Így a megfejtőnek felajánlott konzerveket kénytelenek lesznek az én cicáim otthagyni.
A helyes megfejtés indoklásaképpen mellékelek egy előszilveszteri rajzfilmet.
Tom és Jerry, zongorahangolók 1930
Különösen az oldalt látogató operisták megkülönböztetett figyelmébe ajánlom Schplatzsch kisasszony világrengető produkcióját. E hang ismeretében nem nehéz megfejteni a rejtvényt.
Boldog Újesztendőt kívánok kedves mindnyájunknak!
Szeretettel: musicus
Erkel Ferenc • 112007-12-28 14:18:12
Most már háromféleképpen írtuk szegényt, a helyes megfejtés: Crescimira
Erkel Ferenc • 102007-12-28 14:16:11
Valóban, Creiscimira érdekes szerep. A rádiós átdolgozáskor egyébként a nevet Krezimir-re szerették volna "átjavítani" (mert azt könnybben lehet kimondani, ugyebár). A dramaturg átköltőt itt most nem blamálom azzal, hogy nevén nevezem. Nos, kiderült, hogy egy egy létező név... csakhogy férfinév!
Így maradt Crescimira itt is Crescimira.
A nyitány egyébként Németh Amadé munkája, ahogy a temetési jelenet is, ilyen az eredeti operában nincs.
Erik Satie • 222007-12-28 14:07:26
A szerző népszerűségére jellemző a szokatlanul kiterjedt diszkográfia. Antológiák serege és néhány teljesség igényére törekvő kiadás is megjelent, természetesen a legolcsóbban kivitelezhető zongoraművekből. Körmendi Klára is készített egy öt albumos válogatott kiadást a Naxosnál, jó nemzetközi visszhanggal. Valódi hangzó összkiadás tudomásom szerint nem készült, mivel néhány alig emészthető illetve rendkívül hálátlan darabot (általában a kivonatokat) a zongoristák mindig gondosan kihagyják.
A szerző kiadója a párizsi Salabert cég, a művek nagy része ott elvileg hozzáférhető, már ha éppen méltóztatnak válaszolni a megkeresésre. Mert ha kifogyott a kotta, a legegyszerűbb kereskedői módszer az, ha nem veszünk tudomást az igényekről...
Érdekes, hogy a zenekedvelő közönség illetve a koncertipar miért éppen Satie-t részesítette kegyeiben a burjánzóan gazdag francia századfordulós zeneirodalomból. Ennek okát Satie zenéjében, és nem különcségeiben kell keresnünk elsősorban.
A szerző alább közölt interjúját én nem csak viccesnek, hanem végtelenül keserűnek is találom. Paródiáját nyújtotta annak, amit a média "elvár" egy zeneszerzőtől, ha nyilatkozatra méltóztatják felkérni. Művekről nem beszélünk, azok nem is érdekesek. Csak semmi lényeg, csak a felszín, ami a kereskedősegédeket és az utazó ügynököket ébren tartja az újság lapozása közben.
Politikai homokozó • 175322007-12-26 01:45:08
Igen, valami Belzebub nevezetű nagybefektető, de a színe nem jellemző. Egyszer kék, máskor valóban vörös, de látták már narancsszínben és nemzetiszínekben is. Rossz nyelvek szerint valójában fekete (mint a Magyar Rádió, pardon MR új lógója), de ezt visszautasítjuk, mert az etnikai diszkrimináció.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:

11:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
BRAHMS: Esz-dúr kürttrió
Zempléni Szabolcs (kürt), Alexandra Conunova (hegedű), Fejérvári Zoltán (zongora)
BRAHMS: H-dúr trió Op.8, No.1
Baráti Kristóf (hegedű), Camille Thomas (cselló), Fejérvári Zoltán (zongora)

15:00 : Újhuta
Bretzeinheim-Waldbott-kastély

Szarvas Anna (fuvola)
Wespa-vonósnégyes:
Wolfgang Göllner, Árvayné Nezvald Anett (hegedű), Kóczán Péter (brácsa), Vámos Marcell (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
MOZART: D-dúr fuvolanégyes, K 285
MARAIS: Les Folies d’Espagne
DVOŘÁK: F-dúr „Néger-kvartett”, Op. 96

17:00 : Komlóska
Görögkatolikus templom

Akadémiai Cantus Kamarakórus (Ukrajna)
Művészeti vezető: Emil Sokach
"Zempléni Fesztivál"

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
PAGANINI: Caprice No.24
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű)
Ifj. SÁRKÖZY LAJOS, SZAKCSI LAKATOS RÓBERT: Improvizáció Paganini No.24-es etűdjére
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
LISZT: Paganini etűdök, S.140, No.6
Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
BARTÓK: Román népi táncok BB 68
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
BARTÓK: I. Rapszódia hegedűre és zongorára BB 94
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
Cigányzenei gyökerű művek a klasszikus zenében
Ifj. Sárközy Lajos és együttesének bemutatója

19:00 : Szerencs
Rákóczi-vár udvara

Bohém Ragtime Jazz Band
"Zempléni Fesztivál"
"A szeszcsempészek kora"

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

"Zempléni Fesztivál"
A 20 éves Budapest Jazz Orchestra és vendégei
A mai nap
elhunyt:
1907 • Joachim József, hegedűs (sz. 1831)
1951 • Artur Schnabel, zongorista (sz. 1882)
2014 • Licia Albanese, operaénekesnő (sz. 1909)