vissza a cimoldalra
2017-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
Momus társalgó (6250)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Milyen zenét hallgatsz most? (24978)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11190)
A csapos közbeszól (94)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6416)
Élő közvetítések (6677)
Kolonits Klára (1002)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1174)
Operett, mint színpadi műfaj (3345)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2413)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (361)
Franz Schmidt (2952)
Nagy koncertek emlékezete (32)
Barenboim (70)
Pantheon (2133)
Kedvenc magyar operaelőadók (1009)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (558)
Zenei események (989)
Miklósa Erika (1213)
Bánk bán (2935)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: tomás
Leírás:
Honlap:
   


tomás (459 hozzászólás)
 
Régizene • 20472012-10-02 10:48:09
hozzátenném, hogy Oswald a későközépkor egyik legnagyobb és legeredetibb költője...
Olvasói levelek • 96502012-09-20 19:40:48
Nem biztos... :D
Egészen áttetsző, polifón kidolgozású, szinte visszafogott, szelíd, mégis ritmikus majdhogynem táncos lendületű, erőteljes előadás. Kiváló.

A második is kitűnő. Különösen, hogy ott Scholl az altista.

Sőt: szerintem a három Herreweghe-felvételből (bár mindhárom csúcs) az első a leggyengébb. (az uccsó a legjobb)
Régizene • 20212012-09-18 16:29:31
johanna! Írtam neked az "Olvasói levelek"-be a h-moll mise kapcsán... ;)
Olvasói levelek • 96482012-09-18 16:26:48
Kedves Johanna!

"És azért a végén hadd áruljam el, melyik is az én elképzeléseim szerint az a bizonyos ideális: Philippe Herreweghe h-moll mise-felvételét nálam még nem tudta senki lekörözni. Úgy ahogyan van, tökéletes…"

Melyik a háromból? 1988 Virgin? 1997 harmonia mundi? vagy talán 2011 Phi?

Ha ez utóbbira gondolsz, egyetértek.... :)
Régizene • 18642012-05-08 13:34:39
Nem'tom.

Én a kamarazene esetében nem szeretem, ha túl távolról mikrofonozzák, pláne, amikor hatalmas templomtérbe teszik. Sőt: a kamarazenét úgy élvezem a legjobban, mintha én is ott ülnék az egyik zenészként- úgy érzem ez közelebb van a műfaj szelleméhez. A nagy koncerttérbe helyezett felvételeket ellenben elidegenítetteknek érzem.

De hát, így van ez a pofonokkal... ;)
Régizene • 18312012-04-30 07:47:13
Igen, az valóban fontos lenne, hogy J.C. Bach zenéje jelen lévőbb, ismertebb legyen... J.S.-ból viszont (chord meg én szerintem) már elég... ;) :D
Régizene • 18162012-04-26 21:04:20
Épp ez a félelmem, hogy ez nem történik/het meg Bach esetében - a bedohosodott, régi előadói hagyományok miatt.

Sokat társalgok németekkel és tapasztaltam náluk, hogy Bach zenéjét szinte vallási buzgalommal ápolgatják-pátyolgatják. Ha valaki a megszokott "ötödik evangélista/zenészek istene"-képtől eltérő látásmóddal kívánja megközelíteni, az egykettőre a szellemi megkövezés ítéletére juthat.
És mert a "közönség" ezt a jól bejáratott Bach-képet szokta meg, várja el, a marketing-stratégia sem engedi meg, hogy ezt felforgassa valaki.

Frescobaldi vagy más kevéssé közismert szerző esetén nincs ez a nyomás, ott szabadabb a művész keze.
Régizene • 18012012-04-25 21:27:40
És valóban... :D
Régizene • 17972012-04-25 20:39:35
Egy példa erre (hogy mennyire kötik az előadókat ezek a berögzül, szentesített hagyományok):
míg az Il Giardino Armonico arról nevezetes, hogy példátlan és szemtelen frissességgel nyúlnak mindenféle darabhoz, Vivaldihoz, Handelhez, és ezzel forradalmi új értelmezések előtt nyitottak utat, addig felvételük a brandenburgi versenyművekből eminens módon jólfésült, haddnemondjam unalmas, színtelen előadás. Mivel a hiba nem a zenészek tehetségében van - hiszen annak meglétét másutt már elégségesen bizonyították - nyilvánvaló, hogy a művel nem tudtak - sőt inkább az kell mondjam: nem mertek (!) - mit kezdeni.
Régizene • 17962012-04-25 20:30:49
Egyetértek. Bach zenéje kiváló és valóban örök érvényű. De nem a "kor szempontjából". Sőt, én úgy vélem, hogy épp a barokk tekintetében és megítélésében Bach nem igazán jelentős - épp azért, mert annyira nem tipikus barokk szerző. Számos szempontból kilóg a sorból, ha barokk számára lényeges kérdéseket tekintjük. Úgy is lehetne fogalmazni: válaszai nem igazán "barokkosak".

Mindezeken felül: Bachot mint a barokk korszak tendenciáit egyetemesen lezáró alkotót felfogni azért is téves, mert annyira széttartó tendenciákat nem is lehet egyetemesen lezárni. Amennyiben "csupán" a protestáns Németország zenei hagyományainak összefoglalójaként tekintünk rá (mondjuk annak, amit Hassler-Praetorius-Schütz elkezdett), sokkal közelebb járunk az igazsághoz, és véleményem szerint Bach jelentősége ezzel igazából nem csökkent - sőt, inkább helyére került.

És még ez a megállapítás sem prblémamentes: Graupner, Telemann munkássága (és kortársaiké) e tekintetben ugyanis éppoly jelentős és lényeges, mint Baché (amennyiben a kor megítélését tekintjük, azt kell mondjam: sőt!), és bizony ezen szerzők megismerésében Bach kultusza éppoly akadály, mint ahogy ez a tévesen kialakult megalomán kép az egész barokkra ráveti áldatlan árnyékát.
Régizene • 17952012-04-25 20:17:38
:D bizony... gondoltam némi retorikai túlzás nem árt a végére... annyiban sajna valóban "korhadt" Bach munkásságának fája, hogy már úgymond "túljátszott". Szinte lehetetlen a megkövesedett előadói szokások megkerülésével közelíteni a műveihez. Ha valaki meg is próbálkozik valamely új felfogással, egyből eretneknek kiáltják ki és a pokol kénköves mélyére száműzik - ld. pl. a szólisztikus előadásmód vitatottságát - és ELUTASÍTOTTSÁGÁT (!).

Talán jobb lett volna repkénytől benőtt, vén fának titulálnom... pontosabb lett volna a kép. :)
Régizene • 17792012-04-24 21:21:14
Többek közt azért -is - hiteltelen ez a szöveg (a humort most félretéve, de nem elfelejtve), mert aki igazán ismeri és értékeli a barokk zenét, az nem mond olyan végletesen buta közhelyet, miszerint "a barokk és ezzel a zene legnagyobb alakja" Bach lett volna, hiszen lássuk be, hogy ez a vélemény csupán a romantika korában és Mendelssohn elvakultságában gyökerező, és végletesen sajnálatos módon kritikátlanul átvett művészettörténeti szemlélet egy idejétmúlt rekvizítuma, amely - mert soha nem fáradok el ez ellen küzdeni - csak vajmi nehezen verhető ki a kemény és ostoba fejekből annak ellenére, hogy a zenei kutatásnak, sőt - az érdeklődő hallgatóság nagy örömére - bátor muzsikusok szerepvállalásának hála, már sokkal jobban és behatóbban ismerjük a zene e csodálatos néhány évszázadát, sokkal jobban, mintsem arra kényszerülnénk, hogy a minden bizonnyal kiváló, neadjisten zseniális lipcsei kántor munkásságára kellene leszűkítenünk, hogy korhadt faként eltakarja előlünk a 17.-18- századi mesterek tavaszi fényben fürdő lombos erdejét.
Olvasói levelek • 94242012-04-01 18:11:40
Tisztelt BaCi!

Az I Musici koncertről írt recenzióhoz lenne eg megjegyzésem: a legteljesebb tiszteletem ennek az együttesnek, de az állítás miszerint "mindent tudnak a régizenéről" - enyhén szólva megmosolyogtató. Az I Musici di Romának pont annyi köze van a "historically informed performance" elveihez, mint Makó lovagnak Jeruzsálemhez.
Tehetségük és érdemük, az olasz barokk zene ismertté tételében természetesen elévülhetetlen.

Üdv
Tomás
Olvasói levelek • 94202012-03-20 20:30:49
Nem nagyon fogtam fel, hogy jön a szólisztikus előadásmód témájához az, ha a hegedűszólamot fuvola játssza, ezért az értetlenségem, de 9416-ban javítottam magam... :)
Olvasói levelek • 94162012-03-20 17:11:38
@ zalbarna: ja... azt hiszem kapisgálom, mire akarsz kilyukadni.... Senki nem mondta, hogy legyen egy egyedül üdvözítő előadási norma. Az mindenestere meglehetősen biztos, hogy Bach passiói és kantátái esetében a "kiírt" változat szólisztikus (ahol fennmaradtak a szólamanyagok, minden szólamból csak egy példány van, ami mindig tartalmazza mind a szóló, mind a "kórus" részeket). Ettől persze még alkalmazható az a mai gyakorlat, hogy a "kórus"-részeket nagyobb együttes szólaltatja meg, csak az ellen berzenkedek, ha valaki ex has kijelenti, hogy a szólisztikus előadásmód "zeneietlen".
Régizene • 16782012-03-20 17:05:49
Fú, az fárasztó a sofőrnek... nem irigylem... de legalább útközben meg lehet beszélni az élményeket... :)

Olyan rég lett volna a Herreweghe? Nekem mintha tegnap lett volna... :O
Olvasói levelek • 94132012-03-20 17:03:13
"A zenetörténeti kutatások fontosak, de ha az eredmények ellentmondanak a zenei szempontoknak, akkor nem kéne igyekezni beépíteni a gyakorlatba azokat."

Milyen "zenei szempontoknak" monadana ellent a szólisztikus előadás, már megbocsáss? Az, hogy a TE asszociációd a korál esetében az, hogy azt a egy tömeg dalolja, nem kifejezetten "zenei szempont", csupán ízlésbeli prekoncepció.
Amikor először játszották Bach billentyűs műveit újra csembalón, akkor is mindenki furállta elsőre, hogy ez milyen szörnyű. Mára megszoktuk, szeretjük.
Légy nyitottab: szokd meg.

Szó sincs itt semmiféle "zenei szempontról". Bach nagy valószínűséggel szólista előadással számolt, tehát teljesen jogos, ha ma is meghallgatjuk, hogy is szólt ez. Hallottam én már vérszegény produkciót hatalmas kórussal és élettelit, vibrálót szólisztikus előadásban.

Ne akard már kijelenteni, hogy a szólisztikus előadás per se zeneietlen! Ez egyszerűen butaság.

@ zalbarna: mit zagyválsz össze?
Régizene • 16762012-03-19 19:19:28
Én emlékszem János-Passióra itthon Prégardiennel és Herreweghével a Müpában... nem is volt olyan rég: két éve?
Régizene • 16752012-03-19 19:17:37
Utoljára Letzborral lehetett Bibert hallani a Müpában, most 9-én... :) (az Onofrisat egyébként nem láttam)

Nem a Musica antiquáról (= Goebel együttese) beszéltem egyébként, hanem az Ars Antiqua Austriáról (= Gunar Letzbor együttese) itthon jóformán egyáltalán nem ismert, pedig osztrák barokk zenét senki nem játszik olyan jól, mint ők.

Sajnos én sem engedhetem meg magamnak, hogy kiutazzak egy-egy koncertre: képtelen lennék kifizetni a koncertjegyen felül még az utazást és a szállást is. Főleg utóbbi eszméletlenül drága - pláne Bécsben.

Pedig az említett Biber-koncertre nagyon rá lennék kattanva: kedvenc szerzőm egyik kedvenc műve a kedvenc barokk együttesemmel...
Régizene • 16732012-03-19 18:13:25
Én se mondtam, hogy nincs... csak arra utaltam, hogy ezerszer nagyobb az esélye, hogy itthon hallhasd Bostridge-ot János-passiót énekelni, minthogy itthon akárki eljátszaná a teljes Fidicinium sacro-profanumot. Pláne az Ars Antiqua Austria. :)

(Mellesleg, én nem kedvelem Bostridge hangját, de ez persze már pofon-kérdés.)
Olvasói levelek • 94052012-03-19 17:19:25
Kedves -dni-!

Nem is az előadást védtem. :) azon nem voltam ott, ha vérszegény volt, hát.. ez van. Van ilyen.

A megjegyzésem csupán a szólisztikus előadás helyességére vonatkozik, ami nem csupán McCreesh "heppje", hanem egy a 80-as évek óta kikutatott és elég rendesen alátámasztott elmélet. Egyébként Joshua Rifkintől ered, de mint említettem Andrew Parrott foglalta össze könyvben a főbb érveket.

Mindenesetre a szólisztikus előadásmód nem oka egy előadás vérszegénységének. Én azt is megértem, ha valakinek szokatlan a szólisztikus előadásmód, idegenkedik tőle - ettől még persze az előadás nem kell hogy rossz legyen.

Hogy ez a konkrét előadás érdektelen volt, azt azonban készséggel elhiszem Önnek. :)
Régizene • 16702012-03-18 08:12:24
Volt valaki egyébként Letzbor és zerer Bach-koncertjén a Müpában? Vagy a közönségnek én voltam az egyetlen fórumozó tagja?
Régizene • 16692012-03-18 08:10:21
Hát, ha én megtehetném, hogy áprilisban Bécsbe menjek koncertre, akkor biztos, hogy nem a János-passiót választanám, amit ezer különböző helyen lehet hallani, itthon is számos jó előadásban.

A Konzerthausban az Ars Antiqua Austria Heinrich Biber "Fidicinium sacro-profanum"-ját adja elő... - ez bizony egy olyan műsor, amit itthon soha a jó büdös életben nem hallhatsz. Ha megjelenne CD-n, még arról se lehetne tudni (hála a kiváló magyar terjesztőknek).
Olvasói levelek • 94032012-03-18 08:04:35
-dni- koncertkritikájához egy hozzáfűznivaló:

aki nem járt utánna, az ne próbáljon vitatkozni a zenetudomány legújabb kutatásaival. Tessék elolvasni Andrew Parrot "The Essential Bach Choir" (megjelent németül is "Bachs Chor" címmel) c. könyvét, aztán majd utána lehet Bachot idézgetni. Csak utalásszerűen a lényeg: a Bachtól idézett "cáfolat" teljesen másra vonatkozik.
Régizene • 15702011-12-29 18:22:34
Nekem ez is tetszik :)
Régizene • 15482011-12-04 19:40:27
a hangképzési technika pedig inkább a bizánci éneklésből jön (az orthodox egyházak közvetítésével) (Peres a kezdetektől szorosan együttműködik Lykourgos Angelopoulosszal, aki a bizánci-orthodox egyházzene elismert kutatója)
Régizene • 15472011-12-04 19:36:14
Korzikai énekesek, de mindegy. Péres pedig algír-francia. :) Egyébként fantasztikus ez a "templomos"-lemez.
Régizene • 15262011-11-14 21:13:59
Semmit nem hallottam még Lipi bácsival... :O van egyáltalán felvétel vele? Másrészt a század elején még nem volt divat koncerten barokkot játszani, így szerintem kb. esélytelen.
Régizene • 15232011-11-13 18:55:36
Gould Byrd- és Gibbons-felvételeit én és nagyon komálom... Leonhardtnak is van fantasztikus Byrd-lemeze csemalóművekkel (Alphánál).
Régizene • 15162011-11-06 19:18:14
Mindegyik említett együttes fantasztikus. A Colombinás lemez nagyon jó, az főképp a világi műveiből válogat. A Tallisost nem ismerem, de hát bennük nem igen lehet csalódni. A Musica Fictát csak nemrégiben ismertem meg: kiváló együttes, de Guerrero-lemezeiket nem hallottam még.
Én nagyon kedvelem még a Wesminster Cathedral Choir-t is, nekik is van Guerrero-lemezük (kettő is), de sokan nem szeretik a nagy kórust, pláne a fiúhangokat a régizenében. Én kifejezetten szeretem.
Régizene • 15142011-11-06 17:15:14
Faust, szólítottál? :D

Guerrero egy generációval idősebb, mint Victoria, rövid ideig Morales alatt tanult (miként Noone nemrégiben bizonyította), a spanyol kortársak szemében egy sztár. Nemzetközi hírnévre - hasonlóra mint Morales és Victoria - nem tett szert, bár ismert és elismert volt (Spanyolhonban viszont épp Victoria maradt inkább ismeretlen). A stílusa egyrészt nagyon spanyolos, de nagyon sűrű szövés is, leginkább Gombert stílusára emlékeztet - nagy itt a kontraszt az áttörtebb, levegősebb felrakást kedvelő Victoria zenéjével. Különösen a motettáira jellemző ez a hihetetlen cizelláltság és összetettség.
Hogy Noone-nal vagy Savallal? Ha lehet, mindkettővel. Én Noone-ra esküszöm, mert az ő előadása szeretette meg velem ezt a komponistát.
Régizene • 14952011-10-20 09:08:16
Nem szeretem, ha leszólnak valamit, azzal a felkiáltással hogy ebbe bele sem olvasok...
Régizene • 14942011-10-20 09:07:14
Most direkt meghallgattam. Egyáltalán nem úgy hallom mint te. Sőt épp ellenkezőleg: hihetetlenül organikus mind kifejezésben, mind együtthangzásban. Az összes hangzásbeli kontraszt jobban érvényesül, valóban nem "zongoraverseny" és nem "zenekarkíséretes zongoraszonáta". A fortepiano hangzása pedig csodás - imádom a helyeket, ahol szinte cimbalom-jellegű a hangja.

De szerintem felesleges ezen vitáznunk, mert az már kiderült, hogy nagyon különböző az ízlésünk...
Régizene • 14912011-10-19 19:54:47
Pedig jó.
A zongoraversenyeket nagyon nem szokványso módon adják elő, egészen kis zenekarral. Ez a mai fülnek szokatlan, de abban az időben gyakorlat volt. Nekem tetszik.
Régizene • 14902011-10-19 19:52:58
nem én beszélek zőccségeket.

Arra utaltam, hogy itt a momuson is egy lapon említődik a piac és a kultúra, akár kiszűröd, akár nem. Tehát marhaság a kötekedő kényeskedésed. :)
Régizene • 14852011-10-18 20:25:43
Nálunk "csak" olyan élet van, hogy Arthur Schoonderwoerd exkluzív módon nálunk jelentetei meg Mozart összes zongoraszonátáját tartalmazó felvételeit fortepianón.
Régizene • 14842011-10-18 20:21:52
Ezek szerint Téged nem az zavar, ha a piac keze beteszi a lábát, hanem, ha nem tudod kiszűrni a képét. Végül is kényelmesebb szemellenzősen élni... :)
Régizene • 14812011-10-18 17:29:18
Érdekes: jobb oldalt a Naxos-reklám, a balon a Concerto-hirdetés nem zavar?

Vagy itt sem olvasol, csak írsz? ;) :P :D
Régizene • 14772011-10-18 13:58:29
Nem emlegeti ott senki a piacot... olvass bele, és meglátod.
Régizene • 14752011-10-18 11:17:52
Ebben tévedsz. Az Amazon csak annyiban van jelen, hogy az ezen keresztül tett vásárlásokból százalékot kap. Ettől még úgy lehúzzuk a rossz lemezeket, ahogy kell. Első személy, mert én is aktívkodom ott...
Régizene • 14612011-10-09 18:18:56
ha tudsz németül, itt is...;)
Régizene • 14602011-10-09 18:18:38
url]http://www.eroica-klassikforum.de/index.php?page=Index;ha tudsz németül, itt is...[/url];)
Régizene • 14592011-10-09 18:18:15
)
Régizene • 14472011-09-16 18:22:32
Sőt, talán még az "előadásmódban" is... a leghitelesebb ismereteket ugyanis így szerezhetjük a régizenéről.
Régizene • 14402011-09-11 16:16:34
Engem a "Harmonia caelestis" foglalkoztat... :)
Régizene • 14372011-09-07 14:28:45
Elkapták, igen... és jól elagyabugyálták... :D

A Capella de Ministrers (karmester: Carles Magraner) fantasztikus Victoria: Requiem előadását hallgattam ma. Hangszerekkel bőven megtámogatva, szólista - ripieno felállást kialakítva erősen érezhető az időbeli közelség Monteverdi Vesprojához (1605 ill. 16011). Klassz!
Régizene • 14352011-09-06 09:16:03
Hát a Cantica Symphonia, a Huelgas, vagy a Reverdie mellett ez elég halovány... :)
Régizene • 14322011-09-02 16:32:14
Rendben! :)
Régizene • 14292011-09-02 07:29:50
Na, ez érdekes. Akkor nem az előadásokról kérdezlek: hogyan látod a fantáziákat? Téged mi fog meg bennük?
:)
Régizene • 14282011-09-02 07:28:29
A Savallossal én is így vagyok (csak én nem adtam el). A részletek szépek, de az egész nekem túlságosan "gombócos": egy darab már rögtön eltelít, a következő már megakad a torkomon és elálmosít. Nincs kedvem végighallgatni vele az egész ciklust. Ráadásul mintha az összes darabot ugyanabban a modorban játszanák (a Dowlandjük dettó ugyanilyen).

A Fretwork oldottabb, színesebb, könnyedebb. Kibontják minden darab egyéni hangulatát.
Régizene • 14182011-09-01 07:51:06
Ha már Purcellnél tartunk: én nagyon szeretem a gambafantáziáit! Ismered őket? Melyik a kedvenc felvételed? (Nekem a Virgines Fretwork)
Régizene • 14172011-09-01 07:49:52
Egyiken se: a Chandososon Tessa Bonner a Spirit és Emily van Evera az első boszi.

A Sonyson nem énekel Bonner...
Régizene • 14112011-08-31 08:30:21
Egyébként melyikre gondolsz?
A Sonys-ra Emily van Everával:
http://ecx.images-amazon.com/images/I/618ZTbQBJtL._SS400_.jpg

vagy a Chandososra Kirkbyvel?
http://ecx.images-amazon.com/images/I/51M1Z9oejNL._SS400_.jpg
High Fidelity - beállt a jégkorszak? • 2692011-08-30 19:30:21
Mi az, Celibidache volt a zen mestered? ;D
Régizene • 14102011-08-30 19:15:41
A legmeghatározóbb? Számomra Gardiner Deccás felvétele.

Ha a legjobbat kérdezed, akkor Alessandrini. :)
Régizene • 14052011-08-30 17:08:30
Persze jó a Ledgeré, szó se róla. Csak az én Vespro-diszkográfiai ismereteim szerint (több mint húsz felvételem van) nem a Ledgeré a legmeghatározóbb... :)
Régizene • 14042011-08-30 17:07:18
Egyébként Gardiner első (a Deccás) Vespro-felvétele két évvel korábbi, mint Ledgeré... szerintem annak a hatását érzed Ledgeren is, és a többi is azt majmolta később, azt a monumentalitást.

Kivéve - amint már mondtam - Harnoncourt, aki Jürgens korai próbálkozását...

Persze, ha igazán eredeti megközelítést akarsz: akkor Hanns-Martin Schneidt felvétele (ugyanabból az évből, mint Ledger) - teljesen más utat jár.
És totálisan egyedi még Parrotté (a nyolcvanas évekből).
Régizene • 14022011-08-30 15:10:02
hmm... hmmm... a "mindenki azért túlzás... de a "Harmonia artificiosa" estében tényleg így van.
Bár csinált olna Andrew manze egy felvételt még belőle, mielőtt letette a vonót... :'( igen nagy kár, hogy nem tette... (mondjuk Beznosiukkal párban... *.*)

Hogy Gunar Letzbor hozzányúl-e ehhez a gyűjteményhez... kérdéses: ő most teljesen ráállt az ismeretlen művek előásására. - Pedig ha megtenné: az könnyen überelhetné Goebelét...

Legalábbis z alapján ítélve, hogy Goebel Rózsafüzér-szonáták-felvételénél azért mind Manzéé, mind Letzboré klasszisokkal jobb - igaz ugyan (és itt az jut eszembe, amit a Ledgeres Vespróról mondtál nemrég), hogy Goebelé iskolát teremtett és meghatározó a szonáták mindegyik mai előadója számára.

Biber zenetörténeti jelentősége talán inkább közvetett, mint közvetlen, de - szerintem - a bécsi klasszika kialakulásában nagy szerepe volt. Ez persze vitatható.

Hogy "a ma" számára? Nekem (Monteverdi és Bruckner mellett) a kedvenc szerzőm.
Régizene • 14002011-08-30 10:18:35
Valóban kiválóak: mérges is vagyok rájuk, hogy Biber "Harmonia artificiosájában" végig kihagytak minden ismétlést... >:|
(A Goebeles felvétel már csak ezért is jobb ebből a ciklusból. Meg másért is. Úgy amúgy.)

De a "Sonatae tam aris quam aulis"-t csodásan játszák (Lackner-Walser duó a clarinón! *.* ).
Régizene • 13972011-08-28 18:49:38
"j operaénekesek" = "jó operaénekesek"

"nagy éneksek" = "nagy énekesek"
Régizene • 13962011-08-28 18:48:33
Nem konkrétan Horne-ra értem, csak e kapcsán (és hogy opera-repertoár mellett Gesualdót is énekel) említem:

gyakran tapasztalom, hogy j operaénekesek, közepes, sőt, gyakran gyenge "ensemble-énekesek"... ha nagy éneksek arra kényszerülnek, hogy a capella néhány szólamban énekeljenek, gyakorta nem képesek az igazi kamarazenélésre, arra, hogy az együttest szolgálják a hangjukkal.
Természetesen ez fordítva is igaz: kiváló ensemble-énekesek csak a legritkább esetben igazán jó operaénekesek (ezen vérzik el számos régizenés operaelőadás... az sem véletlen, hogy a legkiválóbb Combattimento (Monteverdi), amit hallottam, épp a Villazónos).

Kivételek persze vannak ez alól, és talán épp ezek a kivételek a legnagyobb énekesek.
Régizene • 13932011-08-28 07:40:26
Bekukkantottam a Horne-topikba... az Vivaldi Orlandót ismerem... valóban jó énekes.
Marilyn Horne • 2492011-08-28 07:23:41
Ja, ezt ismertem... :)
Régizene • 13902011-08-27 21:08:13
Szégyen, de nem... mondanál róla valamit? melyik lemezét ajánlanád?
Régizene • 13872011-08-27 20:21:22
Hiába...
nem is találkoztam még vele, sőt, az előadókkal sem (irul-pirul)... pótoljam, de gyorsan?
Régizene • 13852011-08-27 19:49:51
Hát, mindent nem lehet birtokolni... :)
Régizene • 13832011-08-27 19:30:35
Ugyan, ahhoz képest ez héttel és egy C-vel több... :)
Régizene • 13812011-08-27 19:22:24
Erregondolsz? Nincs... :(
Régizene • 13792011-08-27 18:46:21
Köszi... :)
Régizene • 13762011-08-27 18:15:21
De csak egy csöppet... ;)
Régizene • 13742011-08-27 18:08:38
jaja: http://www.youtube.com/watch?v=rOKL3aDDqjQ
Régizene • 13722011-08-27 18:03:15
Egyik kétszáz, másik négyszáz... :)
Régizene • 13692011-08-27 17:49:44
Ahogy gyatra angoltudásommal ki tudom venni, ugyanúgy el vannak ájulva a 10 CD-től, mint én... :)
Régizene • 13682011-08-27 17:24:33
Már lisztenelem is! :)
Régizene • 13662011-08-26 21:46:33
Hát ezért vártam én annyira azt a 10 CD-s dobozt... ezek mind arról vannak. :)
Régizene • 13632011-08-26 19:15:23
:) Szívesen. Valaki ellenőrizhetné... ;)
Régizene • 13572011-08-25 20:52:23
Gyanítom, a régi google fordítóval készült... :D
Régizene • 13562011-08-25 19:54:35
Pótoltam... :)
Régizene • 13552011-08-25 19:47:40
Már egy kicsit jobb lett... majd még egy "Műveivel" kiegészítem... :)
Régizene • 13532011-08-25 18:51:34
A jelenlegi nagyon vicces:

"Victoria Ávila-ban született. 1564-ben Rómába ment, ahol csatlakozott Loyolai Szent Ignác szerzetesrendjéhez, harcolt a lutheránusok ellen. [XD] Ezekben az időkben együtt tanult Palestrinával, [:D] s nagy mértékben befolyásolta az olasz stílus. 1575-ben pap lett. Nem maradt tovább Olaszországban [20 év ölég volt... :D], 1586-ban visszaköltözött Spanyolországba. Ezekben az időkben szolgálta Dowager Maria-t, [XD] akivel együtt csatlakozott egy madridi szerzetesrendhez [XDD]. Egészen haláláig itt maradt.
Victoria sok mindennel foglalkozott életében: [i]volt pap[/] [aztán abbahagyta? XD], zeneszerző, karmester, orgonista."

Katasztrófa!
Régizene • 13522011-08-25 18:06:08
Értettem a célzást, ott leszek.. :D
Régizene • 13492011-08-25 16:19:25
Ilyesmi miért nincs a Bartókon? :(
Régizene • 13482011-08-25 16:17:52
Köszi!
Régizene • 13372011-08-25 12:56:57
:) én is hasonlóképp látom...
Bartók Rádió • 6242011-08-25 09:58:31
Ez jó hír! Köszönöm! :)
Bartók Rádió • 6222011-08-25 07:12:19
Most szombaton (augusztus 27-én) lesz Tomás Luis de Victoria halálának négyszázadik évfordulója. Ennek alkalmából nyereményjátékot indítunk:

Kérdésünk:

Lesz-e a nevezetes évfordulóan bármely, akár a legapróbb emlékezés e jeles zeneszerzőre (akinek egyik legismertebb műve magyar történelmi vonatkozásokkal is bír)?
A) Nem.
B) Dehogyis!
C) Kicsoda?

A helyes válaszok megfejtői értékes tapasztalatot nyerhetnek a régizene hazánkban tapasztalható megbecsültségéről.
Régizene • 13342011-08-23 15:42:08
Csakis a legrégibbet.
Régizene • 13312011-08-22 19:44:31
Ez lehet a baj... :D
Régizene • 13292011-08-22 17:18:59
Úgy van... :)
Olvasói levelek • 90322011-08-22 17:18:40
kobzos mai cikkéhez:

egyrészről sajnos jogos a kirohanás, valóban az ilyen irányú intolerancia valóban nem szimpatikus, nem kedves, nem illő.

Természetesen az emberben kialakul egy idő után mely korszakok műveihez vonzódik jobban és ezzel egy időben egy esztétikai szemlélet is meggyökeresedik, amely egy idő után szavakat talál magának, és zenei tárgyú társalgások során kikívánkozhat. Magam, ha ilyesmire vetemedtem igyekeztem mindig kerülni a becsmérlő, értékelő szavakat (nyilván több-kevesebb sikerrel) - ezt csak azért jegyzem meg, mert magam is részt vettem "odaát" abban az ominózus beszélgetésben.

De nem erről szerettem volna beszélni: "mi" régizenések bizony szintén találkozunk mind a "modernek", mind a "klasszikus-romantikus repertoár" kedvelőinek részéről az intoleranciával - mint mindig itt is sem lehet általánosítani, itt is egyik ember ilyen, másik olyan: egyik toleráns, másik egyáltalán nem az.

Többször tiltakoztam már pl itt az ún. "kismesterek" lenézése ellen (ami pl. ebben a cikkben is - kissé támadó éllel - megfogalmazódik.

Talán meglepődik a cikkíró, de tudja meg: a "régizenés" éppúgy igényt tart arra, hogy maga fedezze fel, kinek a zenéje érték számára, kié kevésbé, mint a modern. A "régizenés" gyakran lázad a bevett előítéletek ellen. Ha nem lettek volna olyanok, akik hisznek abban, hogy nem ismerünk ab ovo minden értékes zenét a múltból, tán azt sem tudnánk ma, Monteverdit eszik-e vagy isszák, de még számos nevet említhetnék.

Bizony kár, hogy "divat" egymás lenézése az ilyen kötökben: hogy a kortárs zene rajongója, a régi zenéért lelkesedőt tartja begyöpösödöttnek, míg a amaz a modern iránt vonzódót műmájernek.

A hiba persze megint csak nem a zenében van: nem a régizene felelős azért, ha egy rajongója intoleráns, miképp nem a kortárs zene tesz felfuvalkodottá valakit. Ezért talán hiba az is, ha csoportosítjuk kedvelt korszakaik szerint az embereket. Ne a zenén verjük el a port, ahol az emberek hibáznak.
Régizene • 13262011-08-22 16:21:16
ezek a hosszú spanyol nevek... :D
Régizene • 13252011-08-22 16:20:43
Hopp: összekevertem a karnagy Mallavibarenát a zeneszerző Valderrabaneoval és nem veszi észre senki... (biztos csak kedvességből...) ;)
Régizene • 13242011-08-22 16:17:18
Szuper!
Régizene • 13232011-08-22 16:17:00
Hoppálá!
Régizene • 13202011-08-22 16:01:43
Hip, hip, hurrá! :)
Köszönöm a lehetőséget!
Régizene • 13172011-08-22 15:37:42
Ha hasonlítgatni nem is, de jellemezni: Valderrabaneo együttesének inkább heterogén hangzása, ami jól követhetővé teszi a polifón szövetet. Noone-nál hullámzóbb a zene, homogén a hangzás, ahol mindig más szólamnál a "labda" - ezt viszont csodálatos egymásra figyeléssel valósítják meg (van benne valami kamarazenei).
Mint mondtam: nekem mindkettő tetszik. Nincs értelme a szépet a szép ellen kijátszani. Öröm, hogy ennyi különböző kiváló felvétel van.
Régizene • 13162011-08-22 15:31:13
Meghallgattam a "Kyriét" Vaderrabaneoval... valóban kiváló. Nem akarok hasonlítgatni. Mindkét említett felvétel csodaszép. (A Hyperionnál is jelent meg nemrég egy előadás a Westminster Lay Clerks-szel. Az is ígéretes.)
Régizene • 13152011-08-22 15:23:03
Összevetettem a kéziratos verzió Kyriéjét a nyomtatott szöveggel - egész apró különbségek annak, a második Kyrie kezdete a leginkább más.
Régizene • 13142011-08-22 15:10:13
Köszi! :)
nem akarok telhetetlen lenni, de cue-fájlod van hozzá... ;) :D
Régizene • 13122011-08-22 14:19:46
Most látom, marhaságot írtam: nem "Da pacem", hanem "Jubilate Deo". (mindkettőt Savall V. Károlyos lemzéről ismerem ezért cseréltem össze. Boccs.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zeneműtára

Alisa Yajima, Baráz Ádám (négykezes zongora)
SCHUBERT: 2 Marches Caractéristiques, D.886
SCHÖNBERG: 6 darab zongorára, négy kézre (1896)
BRAHMS: 4. Szimfónia (e-moll), Op. 98
Andante moderato (a szerző átirata)
SCHUMANN: Bilder aus Osten Op. 66 - részletek
KARL HERMANN PILLNEY: Eskapaden eines Gassenhauers (Parodisztikus variációk egy témára)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Szerelmi bájital

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Michel Béroff (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
"Ünnepi hangverseny Finnország állammá alakulásának 100. évfordulója alkalmából"
FRANCK: Szimfonikus variációk
RAVEL: D-dúr zongoraverseny bal kézre
SIBELIUS: 2. (D-dúr) szimfónia, Op.43

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Klasszik 47°N19°E"
Modern balett-est két részben

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Simon Izabella, Várjon Dénes, Roman Rabinovich (zongora)
Muriel Cantoreggi, Keller András (hegedű), Andrea Hallam (brácsa), Marie-Elisabeth Hecker (cselló), Radovan Vlatković (kürt), Klenyán Csaba (klarinét)
Escher Vonósnégyes: Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
2017.11.17 19.00
SOLTI GYÖRGY KAMARATEREM
"kamara.hu/2"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
J.S. BACH: A fúga művészete, BWV 1080 (részletek)
BUSONI: 2. (e-moll) hegedű-zongora szonáta, Op. 36a
SCHUMANN: Adagio és allegro, Op.70
BRUCH: Nyolc darab klarinétra, brácsára és zongorára, Op.83 (részlet)
BEETHOVEN: D-dúr („Szellem”) zongoratrió, Op.70/1

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi Táncklub a Mare Temporis táncosaival"

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Balog József (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Yeruham Sharovsky
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Nagy orosz húsvét nyitány
PÁNCZÉL TAMÁS: Zongoraverseny
DVOŘÁK: VII. szimfónia

19:00 : Budapest
Duna Palota

Zalai Antal (hegedű)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Műsorvezető: Zelinka Tamás
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
DVOŘÁK: a-moll hegedűverseny, Op.53
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, Op.35

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Cristian Mandeal
BARTÓK: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
LISZT: Haláltánc
R. STRAUSS: Salome, Op. 54 - Hétfátyoltánc
DEBUSSY: A tenger
19:00 : Keszthely
Balaton Kongresszusi Központ és Színház

"Fischer Annie ösztöndíjasok hangversenye"
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)